1

2

Vizsgakövetelmények

Ismerje fel és elemezze a testfelépítés, az életműködések (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, anyagszállítás, szaporodás, érzékelés) és a környezet kapcsolatát az alábbi állatcsoportok példáján:

szivacsok laposférgek gyűrűsférgek rovarok csigák a gerincesek nagy csoportjai (csontos halak, kétéltűek, hüllők, madarak,

emlősök). Ismerje és elemezze a felsorolt állatcsoportok testfelépítésének és életműködéseinek

említett kategóriáiban megjelenő evolúciós újításokat. Jellemezze önállóan csoportjellemzők alapján a fenti csoportokat.

3

Újszájú állatok Szerk.: Vizkievicz András

A földtörténeti óidő kezdetén, a kambrium időszakban több mint 500 millió évvel ezelőtt éltek azok az ősi férgek, melyeknél szétvált az ősszájú és az újszájú állatok törzsfejlődése. Az újszájú állatok egyedfejlődése során az ősszáj elzáródik, vagy végbélnyílássá alakul. Az új szájnyílás az eredeti ősszájjal ellentétes oldalon keletkezik.

Főbb jellemzőik

A bélcsíra ősbélüreg nyílása az ősszáj, végbélnyílássá

alakul. Az embrió ellenkező oldalán új szájnyílás alakul ki. Belső vázuk van. A légzőszerv előbél eredetű. Csőidegrendszerük van, amely a háti oldalon

található. Főbb csoportok

Tüskésbőrűek törzse (tengeri sünök, tengeri

uborkák, tengeri csillagok, stb.) Gerinchúrosok törzse

Előgerinchúrosok (zsákállatok) altörzse Fejgerinchúrosok altörzse Gerincesek altörzse

A gerinceseket a legutóbbi időkig önálló törzsnek tekintették, de a legújabb genetikus alapú osztályozások már altörzsként írják le.

4

Gerinchúrosok törzse

A gerinchúr A háti oldalon levő, rugalmas pálcaszerű képződmény, belső tengelyváz, a gerincoszlop evolúciós és embrionális elődje (minden gerinces embrióban megjelenik, majd elcsökevényesedik). Egyes csoportokban – fejgerinchúrosok – egész életen át megmarad. Gerinchúrosok közös jellemzői, evolúciós újítások:

Belső tengelyváz: a gerinchúr, gerincoszlop. Előbél eredetű légzőszerv. Csőidegrendszer a háti oldalon. Végbélnyílás mögötti farok.

A gerincesek altörzsénnek általános jellemzése

Gerincesek rendszere Gerincesek altörzse Állkapocs nélküliek Állkapcsosok

porcos vázúak Porcos halak

csontos vázúak Halak Négylábúak

Kétéltűek osztálya Hüllők osztálya Madarak osztálya Emlősök osztálya

A gerincesek a ma élő legfejlettebb újszájúak. A legegyszerűbb, állkapocs nélküli, halszerű gerincesek

mintegy 500 millió éve alakultak ki a felső kambriumban. A legprimitívebb állkapcsos gerincesek kb. 420 millió

éve jelentek meg. Elődeik az ősi előgerinchúrosok voltak. Kétoldali szimmetriájúak. Embrionális állapotban szelvényes jellegeket

mutatnak (kifejlett állapotban egyes halak vázizomzatában, ill. a többi gerinces gerincoszlopában látható jól).

5

Vázrendszer Testüket belső

porcos (porcos halak) vagy csontos váz teszi szilárddá.

Testük fejvázra, törzsvázra, végtagok vázára tagolódik.

A fejvázat a koponya alkotja, amely

agy- és arckoponyából (porcos halaktól) áll.

A törzsváz

a gerincoszlopból és a mellkasból áll, amely

a bordákra (kétéltűek kivételével) és a szegycsontra tagolódik (halak kivételével).

A végtagok váza

a végtagból – halaknál úszó, kétéltűektől 5 ujjú végtagtípus - és azt a gerincoszlophoz kapcsoló

függesztőövből, a vállövből, medenceövből áll.

A gerincesek többségének 2 pár végtagja van, amely felépítése az életmódnak megfelelően rendkívül változatos. Fejlődésük embrionális szakaszában megjelenik a gerinchúr, de később elcsökevényesedik és a helyén kialakul a gerincoszlop, mely a belsőváz tengelye.

A gerincoszlop, ill. a koponya védi a csőidegrendszert. A gerincoszlop csigolyákra tagolódik.

Belső vázelemekhez harántcsíkolt vázizmok kapcsolódnak.

Kültakaró Kültakarójuk a bőr, mely 3 rétegű:

hám, irha, bőralja.

A hám többrétegű, a halaknál nem, kétéltűeknél gyengén, hüllőktől erősen elszarusodik.

Az irha erekben, idegekben gazdag kötőszövet, táplálja a hámréteget. A bőralja zsírszövet, amely elsősorban tápanyagraktár és helyzeténél fogva hőszigetelő.

6

Táplálkozás Lehetnek ragadozók, növényevők, mindenevők, dögevők. Emésztőszervük a hasi oldalon van,

elő-, közép-, és utóbéli szakaszból áll.

Előbél

szájüreg, garat, nyelőcső, gyomor. Feladata a táplálék felvétele, aprítása, puhítása,

az emésztés megkezdése, táplálék továbbítása. A táplálék megragadását, aprítását a fogazat teszi lehetővé,

amely az emlősökig ún. gyökértelen ránőtt fogazat, az emlősöknek (és a krokodiloknak) fogmederben ülő gyökeres fogazatuk van. Egyes csoportokban a fogazatot szaruképződmények helyettesítik, mint, pl.

madaraknál a csőr szarutokja, ill. teknősöknél a szarukáva. A középbél

az emésztés és a felszívás fő szakasza. A középbélhez csatlakozik 2 nagy emésztőmirigy, a máj és a hasnyálmirigy.

Az utóbél

az emészthetetlen maradék, a bélsár képzésének és tárolásának helye. Az emlősök kivételével, az utóbél végső szakasza az ivarvezetékkel és a húgycsővel

közös nyílással nyílik a külvilágba. Ez a kloáka.

Légzés

Előbél eredetű a légzőszervük. Ami lehet kopoltyú (halakig) vagy tüdő (kétéltűektől).

Keringés

Keringésük zárt.

Egyvérkörös (halak) vagy kétvérkörös (kisvérkör a tüdővérköre,

nagyvérkör a test vérköre). Szívük

kétüregű (halak), háromüregű (kétéltűek, hüllők), négyüregű (madarak, emlősök) lehet.

Vérükben a hemoglobin vörösvérsejtekbe zárva található. Az emlősökben a vörösvértestek és a vérlemezkék nem tartalmaznak sejtmagot.

7

Szaporodás Váltivarúak. Megtermékenyítésük lehet:

külső (kétéltűekig) vagy belső.

Fejlődésül lehet: Közvetlen vagy közvetett (kétéltűek).

A magzatburok nélküliekhez tartozó állatoknál nem alakult ki még az utód védelmét, légzését biztosító magzatburok (kétéltűekig). A magzatburkosoknál az embriót a kiszáradástól ún. magzatburkok védik meg.

Az embrionális fejlődés a hüllők, valamint a madarak és a kloakás emlősök esetében a szárazföldön lerakott, többé-kevésbé vastag héjjal védett (magzatburkok), igen sok szikanyagot tartalmazó tojások belsejében történik.

A méhlepényes emlősök esetében az embrionális fejlődés az anya szervezetében zajlik, ahol a magzatburkok, a magzat rögzítését, védelmét és táplálását látják el. Az emlősök az egyetlen valódi elevenszülő állatcsoport.

Idegrendszer, érzékszervek

A háti oldalon fejlett csőidegrendszerük van, melynek központi része az agy és a

gerincvelő. Jellegzetes látószervük a páros hólyagszem, amely egyes fajoknál visszafejlődhet. A halló-, egyensúlyozó szervük a belsőfülben található (csiga, félkörös ívjáratok,

zsákocska, tömlőcske). Szaglásuk az orrüreghez köthető. Ízérzékelésük a szájüregben – nyelv, garat, az egész szájüreg – történik.

Állkapocsnélküliek (körszájúak) Élőhelyük édes- és sós vizekben van. Megnyúlt testük (40-80 cm) angolnaszerű,

tölcsérszerű szájnyílásukat kör alakú porcok merevítik, falában szarufogak vannak, többnyire külső parazita életmódot élnek, bőrük nyálkamirigyekben dús, pikkelyeik nincsenek, belső vázuk porcos, gerinchúrjuk megmarad, a gerincoszlopuk még kezdetleges, páros úszóik nincsenek, keringési rendszerük olyan, mint a halaké, külső megtermékenyítésűek, váltivarúak, közvetlen fejlődésűek (nincs lárvaállapot), pl. Pataki orsóhal, Magyar ingola.

https://drive.google.com/file/d/0B15KJwYa2uMFSnRTcldUallDM0U/view?usp=sharing

8

Állkapcsosak

Porcos vázúak ágazata Porcos halak osztálya

Csontos vázúak ágazata Sugarasúszójú halak

osztálya és a négylábúak

Az állkapcsos gerincesek kb. 420 millió éve jelentek meg. A legősibb csoportjukat a későbbiekben teljesen kihalt páncélos őshalak alkották, melyeknek kezdetleges formáiból indulhatott ki az egyik ágon a porcos vázú, a másik ágon a csontos vázú halak fejlődése.

Porcos halak osztálya Főbb jellemzőik Porcos, meszes belső váz. Már van arckoponya, mozgatható állkapocs, ránőtt

pikkelyeredetű fogazat. Jellemző a gerincoszlop és a bordák jelenléte. Páros és páratlan úszóik vannak. Fogas pikkelyek megjelenése az irhában. Aszimmetrikus farokúszó (felső része nagyobb). Nincs kopoltyúfedél, nincs úszóhólyag (folyamatosan

úszniuk kell, hiszen a test fajsúlya nagyobb a víznél). Fejlett oldalvonalszerv és szaglás segíti a

táplálékszerzést. Belső megtermékenyítés, gyakori az áleleven szülés. Ide tartoznak a cápák és ráják. https://drive.google.com/file/d/0B15KJwYa2uMFUndDSGdRN05rQnM/view?usp=sharing https://drive.google.com/file/d/0B15KJwYa2uMFTUFqcmg5T1Z0dEU/view?usp=sharing

Csontos vázúak ágazata, sugarasúszójú halak osztálya

Elsődlegesen vízi életmódú, változó testhőmérsékletű

állatok. A test fejre, törzsre, farokra, végtagokra (páros

úszók) tagolható. Alakjuk leggyakrabban orsóhoz hasonló, áramvonalas. Belső vázrendszerük kevés porcot tartalmazó csontváz,

ahol a gerincoszlop mereven kapcsolódik – összecsontosodik - a koponyához.

Úszóik lehetnek páros (mell- és hasúszók a végtagok) és páratlan (hát- farok- farok alatti) úszók.

Az úszók lágy bőrredők, melyeket izomba ágyazott pálcikaszerű úszósugarak merevítenek.

A farokúszóval kígyószerűen hajtják előre magukat, a páros úszókkal irányítanak, egyensúlyban tartják testüket.

9

Bordáik vannak, nincsen zárt mellkas, nincs szegycsont. Vázizomrendszerük szelvényes felépítésű, gyakoriak az izomszelvényeket elválasztó

kötőszövetes lemezekben az Y alakú csontos pálcikák, a szálkák. Kültakaró

A bőrük felületén többrétegű, el nem szarusodó hám található, sok nyálkamiriggyel, ez alatt az irha kötőszövetes rétegében kis csontlemezkék, a pikkelyek találhatók. A bőraljában jelentős mennyiségű zsír halmozódhat fel.

Az áramlást érzékelő oldalvonalszerv a testfal bőrében található. Mivel a halak el nem szarusodó hámja nem képez akadályt a gázcserével szemben, minden halban zajlik bizonyos mértékű bőrlégzés (max. 25%ig).

Táplálkozás Táplálkozásmódjuk szerint békés és ragadozó halakra osztjuk őket.

Békés halaknak nincs foguk, a ragadozóknak rágásra alkalmatlan ránőtt foguk

van. Nyálmirigyeik nincsenek (vízi életmód). A békés halaknak gyomruk általában nincs. Kloakájuk van.

10

Légzőszerv A halak légzőrendszerének részei:

lemezes kopoltyúk, kopoltyúívek, kopoltyúrések, kopoltyúüreg, kopoltyúfedő.

A garatból nyíló, előbél eredetű, páros lemezes kopoltyúk a fej két oldalán helyezkednek el a kopoltyúfedők mögött a kopoltyúüregben. A négy kopoltyúívet egymástól – amiken a lemezes kopoltyúk találhatók két sorban, fésűszerűen - 5 kopoltyúrés választja el, melyeken keresztül a víz a garatból a kopoltyúüregbe áramlik, amit a kopoltyúfedő határol a külvilág felé. A kopoltyúlemezeken ún. kopoltyúlemezkék találhatók, melyeket légzőhám borít, itt diffúzióval zajlik a külső gázcsere a környezet (a víz) és a vér között. A gázcsere hatékonyságát jelentős mértékben növeli az, hogy a légzőhám két oldalán áramló víz és vér egymással szemben áramlik (ellenáramlás elve). A belső gázcsere a vér és a szövetek között bonyolódik a hajszálereken keresztül. Belégzés során a hal a

száját kinyitja, szájfenekét lesüllyeszti, így a szájüreg térfogata megnő, a benne levő víz nyomása lecsökken, a víz a külvilágból a szájüregbe áramlik,

közben a kopoltyúfedőt felemeli – a kopoltyúüreg térfogata megnő - úgy, hogy annak a szélén található hártya lezárja a fedő és a testfal közötti rést.

A víz bejut a kopoltyúüregbe, közben átöblíti a kopoltyúkat, megtörténik a gázcsere. Kilégzéskor a hal a

száját becsukja, szájfenekét megemeli, eközben a szájüreg térfogata lecsökken, a benne levő víz nyomása megnő,

a kopoltyúfedőt lesüllyeszti, a kopoltyúüreg térfogata lecsökken, a benne levő víz nyomása megnő,

ezért a víz a kopoltyúüregből a kopoltyúfedő szélén található membrán elemelkedése miatt a környezetbe áramlik.

11

A csontos halak jellegzetes hidrosztatikai szerve az úszóhólyag. A hólyag gáztartalmának változtatásával az állatok

képesek szabályozni a testük fajsúlyát. A gázokat a vérből választja ki, ill. a vérbe oldja be. Alapvetően a merülésben, emelkedésben játszik

szerepet, továbbá a vízben terjedő rezgések felfogásában is közreműködik, s mivel a belső füllel összeköttetésben van, részt vesz a hallás folyamatában.

Porcos halaknak nincs, így állandóan úszniuk kell. https://drive.google.com/file/d/0B15KJwYa2uMFQVNDR1YtdFRhcmc/view?usp=sharing

Keringési rendszer

Kétüregű szívük – egy pitvar, 1 kamra - és egy vérkörük van, a szíven vénás vér folyik át. A vér útja: pitvar – kamra – kopoltyúk – fej – test – pitvar.

Szaporodás

Váltivarúak, ivari kétalakúsággal. Egyes fajok neme változhat. Megtermékenyítés legtöbbször külső, de ismertek

álelevenszülő fajok is (pl. guppi). Petéiket ikrának nevezzük, szaporodásuk az ívás. Óriási mennyiségű ikrát raknak, utódaikat néhány

kivételtől eltekintve nem gondozzák, kevés marad életben. Fejlődésük közvetlen (néhány kivétellel). Ismertek anadrom (tengerből édesvízbe (viza, lazac) és katadrom (fordítva, angolna))

fajok. https://drive.google.com/file/d/0B15KJwYa2uMFUzFTYy1VdXZxMWM/view?usp=sharing

Érzékszervek

Szemhéjuk, könnymirigyük nincs (vízi életmód). Szemük nem mozgatható, közellátó szem (vízi életmód). Egyensúlyérzékelésre szolgálnak a belsőfülben folyadékkal

töltött félkörös ívjáratok. A hanghullámokat (vízben terjedő rezgéseket) a testfallal és az

úszóhólyagjukkal veszik fel, külső- és középfülük nincs. Az orrüregük a szaglógödör, nem közlekedik a szájüreggel. Sajátos érzékszervük az oldalvonal, mellyel a víz áramlását érzékelik.

12

Magyarország halai, nem követelmény

13

14

Rendszerük Forrás: tankönyvtár

osztály: Sugarasúszójú halak

alosztály: Porcos-vérteshalak

Viza Vágótok Simatok Sőregtok Lénai tok Kecsege

alosztály: Újúszósok

osztag: Csontoshalak

rend: angolna alakúak

Angolna

rend: Pontyalakúak

Bodorka Leánykoncér Gyöngyös koncér Amur Fekete amur Vörösszárnyú keszeg Nyúldomolykó Domolykó Vaskos csabak Jászkeszeg Fürge cselle Balin Kurta baing Küsz Sujtásos küsz Állasküsz Karikakeszeg Dévérkeszeg Laposkeszeg Bagolykeszeg Szilvaorrú keszeg Garda Paduc Compó Márna Petényi-márna Fenékjáró küllő Halványfoltú küllő Felpillantó küllő Homoki küllő Razbóra Szivárványos ökle Széles kárász Ezüstkárász Ponty Fehér busa Pettyes busa Réticsík Vágócsík Törpecsík

Kövicsík Kisszájú buffaló

rend: Harcsaalakúak

Harcsa Törpeharcsa Fekete törpeharcsa Pettyes harcsa Afrikai harcsa

rend: Csukaalakúak

Csuka Lápi póc

rend: Lazacalakúak

Nagy maréna Törpe maréna Pénzes pér Pataki szajbling Galóca Sebes pisztráng Szivárványos pisztráng

rend: Fogasponty-alakúak

rend: Pikóalakúak

Tüskés pikó

rend: Sárkányfejűhal-alakúak

Botos kölönte Cifra kölönte

rend: Sügéralakúak

Naphal (Pisztrángsügér Sügér Vágódurbincs Széles durbincs Selymes durbincs Süllő Kősüllő Magyar bucó Német bucó Szivárványsügér Amurgéb Folyami géb Csupasztorkú géb Kessler-géb Feketeszájú géb Szirman-géb Tarka géb

Magyarországi fajok: http://www.horgasz.hu/page/201/akt/201/html/hazai-halak.html