Amikor az RMDSZ először indított saját államelnökjelöltet a romániai választásokon, éles viták előzték meg ezt a döntést. 1996-ot írtunk, hat évvel a Ceaușescu-diktatúra bukása, majd a véres marosvásárhelyi pog-romkísérlet után, ellenzékben, még jóval előtte minden pozitív változás-nak a román–magyar viszonyban, sokak számára különös ötletnek tűnt ez, kisebbségi állapotunk, jogfosz-tottságunk letagadásának. Miért keltjük azt a látszatot, hogy lehetne magyar államelnöke Romániának, mi-közben nap mint nap szembesülnünk kell az elnyomó román nacionaliz-mussal? Hiszen akkor még egy diszk-riminatív, az anyanyelvű oktatást sú-lyosan korlátozó tanügyi törvény volt érvényben, a magyar nyelv nyilvános használatát még nem tette lehetővé semmilyen törvényes rendelkezés, és az elállamosított javak sem kerültek vissza a volt tulajdonosokhoz. Ezek szerint, mondták a kétkedők, azt ismerjük el ezzel a jelöltállítással, ami nincs: jogegyenlőségünket. Mint-ha már ott tartanánk Romániában, hogy az RMDSZ jelöltje államfő lehet.

Az RMDSZ-en belül azok protestáltak a leghangosabban, akik ma a Szövet-ségen kívül magyar pártot működ-tetnek, és mit ad Isten, az idén ők is megpróbálnak államelnökjelöltet indítani. Nem sorolnám a neveket, hi-szen mindenki tudja, kiről, miről van szó. Csak annyit kérdeznék: ez most valamiféle önkritika? Bevallása an-nak, hogy akkor nem volt igazuk? Vagy pedig ezzel a jelöltállítással azt ismerik el, hogy akkor talán nem, de ma már tényleg egyenlőek vagyunk, hiszen ők is versenybe szállnak az államelnöki tisztségért. Ismétlem, ugyanazokról az emberekről van szó szinte egytől egyig, akik annak idején mindenképpen próbálták megakadá-lyozni, hogy államelnökjelöltet indít-son Szövetségünk. Micsoda változás! Micsoda képmutatás! Milyen egyér-telmű leleplezése az RMDSZ-t azóta is támadó, de alternatívát nem mutató, becsődölt politikusoknak!

Mert az RMDSZ viszont nem változtatta meg a véleményét, ak-kor is tudtuk, hogy nem vagyunk

Ez a szöveg ismeretlen ismerősöknek szól. Nem politikusoknak – noha poli-tikusok is vannak a szerzők között –, nem (ön)kormányzati tisztségviselő-inknek (bár természetesen nekik is), nem a politikát hivatás- vagy alkalom-szerűen kommentálókhoz (bár támo-gatásukra és tisztességes bírálatuk-ra szükség van), hanem szól romániai nemzeti közösségünk minden rétegé-hez, valamennyi tagjához.

A Választót szeretnénk tehát meg-szólítani. Azt a Választót, aki az 1989-es történelmi fordulatot érett fejjel megér-ve huszonöt éve szavaz az RMDSZ-re, és azt a fiatal Választót, aki először teszi ezt. De a határozatlant is, a tömbben és a szórványban élő Választókat, nőket és férfiakat.

A tapasztaltabbak tudják, mennyire nem közhely, hogy a tét – ha nem is any-nyira hangsúlyosan, mint a parlamenti választásokkor – végeredményben a po-litikai képviselet erejének felmérése, az, hogy képesek vagyunk-e olyan pozíciót kiharcolni, amelyből biztosíthatjuk a lehetőséget és az eszközöket a szülő-földünkön való boldogulásunkhoz.

A fiatalok már érezhették szűkebb és tá-gabb környezetükben az RMDSZ negyed évszázados munkájának eredményeit: a tanulás, az érvényesülés és a fejlődés lehetőségeiben.

A mi államelnökjelöltünk Kelemen Hunor: az RMDSZ szövetségi elnöke, a román kormány miniszterelnök-he-lyettese, művelődésügyi tárcavezetője.

Kelemen Hunor előbb volt államel-nökjelölt (2009), mint az RMDSZ elnöke (2011). Felgyűlhetett benne ennek az öt, illetve három évnek a tapasztalata, plusz a két miniszteri mandátum tapasztalata, előtte a tizenhét képviselői év tapaszta-lata, a Csíkkarcfalva – Marosvásárhely – Kolozsvár – Bukarest pályaív megannyi tanulsága.

Lehet, hogy nem minden Választó ismeri Kelemen Hunort, az embert. De azt tudjuk, hogy közülünk való, becsü-letes, nemzetének elkötelezett, egész-séges szellemű értelmiségi és politikus.

Lehet, hogy nem minden Választó is-meri részletesen Kelemen Hunor elnöki tevékenységét. De azt tudjuk, hogy tisz-tességesen viszi tovább elődeinek ars politicáját: Egységben az erő! Tudjuk, hogy sikerült megőriznie a Szövetség egységét, ami önmagában eredmény ebben a zaklatott világban, amikor

HUSZONÖTbben a kampányban az a dolgom, hogy a magyarok gondjairól

és elvárásairól beszéljek, hogy a román többségnek is elmondjam, milyen országban akarunk élni. Mi, magyarok egy modern, regionális alapon szervezett országot akarunk, ahol a helyi közösségek dön-tenek az őket érintő ügyekről, és nem Bukarestből diktálnak nekik. Mi erős regionális iden-titásokkal rendelkező, helyi autonómiákon alapuló or-szágot szeretnénk. Egy olyan országot akarunk, amelyet tisztelnek Közép-Kelet-Euró-pában. De elsősoban egy olyan országot, amely itthon tiszteli polgárait, és megbízik bennük. Amelyben az államigazgatás van az emberekért, és nem for-dítva. Mi, magyarok egy olyan országot akarunk, amely nem használhat állami eszközöket

a megszerzett kisebbségi jo-gaink korlátozására. Ehhez új alkotmányra van szükség. Egy modern alaptörvényre, amely garantálja a nemzeti közös-

ségek anyanyelv-használatát és önrendelkezését, és amely csökkenti az állami appará-tust, a bürokráciát. Egy olyan országot kell közösen építe-nünk, amelyben az oktatásra

nagyobb hangsúlyt fektetünk, mint az altalajkincsek esztelen kitermelésére, ahol a profitnál fontosabb az ember egészsége. Románia többnemzetiségű állam. És csak akkor lesz erős

és tiszteletre méltó, ha képes rendezni a többség és kisebb-ség viszonyát, ha a nemze-ti kisebbségek nem érzik veszélyben nemzeti identitá-sukat. Ez a választás rólunk

szól. November 2-án újra meg kell mutatnunk közösségünk erejét.

25 ÉVES AZ RMDSZ • ÁLLAMELNÖK-VÁLASZTÁS

AZ ERŐS KÖZÖSSÉG HANGJA

Kedves olvasó,

Gábor Áron ágyújától a Föld bölcsességéigÁgoston Hugó

A jelöltállítás értelmeMarkó Béla

Kulturális értékeink őrzője

Kelemen Hunort támogatják

Interjú Kelemen Hunor szövetségi elnökkel

folytatás a 3. oldalon folytatás a 2. oldalon

E

4 76

Románia többnemze-tiségű állam. És csak akkor lesz erős és tiszteletre méltó, ha képes rendezni a többség és kisebbség viszonyát.

2 HUSZONÖT

Szövetségi elnökként Kelemen Hunor a nemzetközi porondon is bizonyított. Tekintélyt szerzett az Európai Nép-pártban, és stabilizálta az RMDSZ és a FIDESZ közti viszonyt, miközben fenntartotta a partnerséget a magyaror-szági demokratikus érté-keket képviselő pártokkal. A Magyarország minisz-terelnökével és vezető politikusaival folytatott rendszeres konzultációk-nak köszönhetően mára stabil partnerség alakult ki a Fidesszel. 2014. május 25-én bebi-zonyosodott, hogy a magyar emberek nemcsak az önkormányzatokban, a ro-mániai parlamentben, hanem Európá-ban is a Szövetség hiteles politikusait tartják érdemesnek arra, hogy érdekei-ket képviseljék.

Az idei európai parlamenti válasz-tásokat megelőzően, Kelemen Hunor elnöksége alatt az RMDSZ két fontos megmérettetésen is bizonyítani tudott. A 2012-es önkormányzati választá-sokon, országos szinten hetvenezer szavazattal többet kapott a Szövetség, mint 2008-ban. 203 választott polgár-mestere van, 19-cel több, mint 2008-

ban. A parlamenti választások alkal-mával, december 9-én pedig átlépték az 5 százalékos küszöböt, a magyar szavazatok 89 százalékát megszerezve,

annak ellenére, hogy ma-gyar versenypárt is indult ellenük.

Az RMDSZ 2014 márci-usában ismét kormányra került. A Szociáldemokra-ta Párt felkérésének eleget téve protokollumban rög-zítették a nemzeti szim-bólumok szabad haszná-latának jogát, a kisebbségi

törvény elfogadását, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tanszékei helyzetének megol-dását, az egyházaktól elkobzott vagyon visszaszolgáltatási folyamatának felgyorsítását, az Európai Kisebbségi Nyelvek Chartája alkalmazását célzó törvények elfogadását, a decentrali-záció és az észak-erdélyi autópálya építésének folytatását, az önkormány-zatok hatáskörének bővítését, arányos és kiszámítható választási törvény elfogadását.

De a Szövetség nem futamodott meg a kormányzás felelőssége elől akkor sem, amikor a gazdasági válság miatt

lényegesen nehezebb volt a helyzet. Az RMDSZ vállalta a kormányzati szere-pet 2009 végén is, amikor a zsugorodó költségvetés körülményei a politikát is ellehetetlenítették. A Szövetség foly-tatta az építkezést, megőrizte kivívott jogainkat, és újabbakat szerzett ezek mellé.

Sok vita és konfliktus árán a ta-nügyben is jelentős változások tör-téntek, az RMDSZ által kidolgozott új oktatási törvénynek köszönhetően. Ezek az intézkedések az anyanyelven való tanulást biztosítják gyermekeink számára, minden szinten, kivételek nélkül, valamint előírják, hogy a ma-gyar gyerekek végre más módszertan szerint, második nyelvként tanulhatják a román nyelvet, az elemitől a líceum végéig. A felsőoktatásban áttörést jelentett, hogy az RMDSZ többéves kitartó munkája nyomán a Képvi-selőház 2012. februárban elfogadta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudomány-egyetem akkreditációjára vonatkozó törvényt, így az egyetemisták ma már teljes jogú magyar nyelvű felsőokta-tási intézményben tanulhatnak. Ezzel párhuzamosan, ugyanebben az évben a Kormány elfogadta a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) belül az önálló magyar kar létrehozását, de az egyetem szenátusa ezt figyelmen kívül hagyva, többszöri felszólítás és a 2011-es törvény elle-nére sem volt hajlandó utat nyitni az önálló magyar nyelvű orvosképzés-nek. Az RMDSZ a törvény betartását lankadatlanul követeli, kitartva addig, amíg eredményes lesz.

Az oktatás mellett a Szövetség kormányzásának további jelentős eredményei is vannak: az egészségügyi rendszer decentralizációja, a kormány-zati pénzekből Erdély-szerte megvaló-sult infrastrukturális beruházások, a kisvállalkozókat támogató adózásra és a közalkalmazottak védelmére javasolt törvénymódosítások, a Mihail Kogăl-niceanu hitelprogram, a kismamák kétéves gyereknevelési szabadságát szavatoló törvény, hogy csak néhány példát említsünk.

Kelemen Hunor megválasztása után új szemlélet jelent meg az RMDSZ-ben. A Szövetség Gazdasági Tanácsa költ-ségvetési reformot javasolt, munkájuk-nak köszönhetően 2012 januárjában bemutatták az Erdély 2020 gazdasági

fejlesztési tervet, majd ez év májusában a Szövetség elfogadta az Erdély 2020 fejlesztési terv aktualizált változatát, amely az RMDSZ elképzeléseit tartal-mazza Erdély fejlesztését és moderni-zálását illetően, figyelembe véve a most kezdődő, 2014–2020 közötti uniós költségvetési tervezési időszak irány-elveit.

A Szövetség átfogó cselekvési tervet dolgozott ki a veszélyeztetett szór-ványközösség identitásának megőr-zése érdekében, ugyanakkor több éve sikeresen futtatja beiskolázási kam-pányát Minden magyar gyerek számít mottóval, amely során az anyanyelven való tanulás fontosságát hangsúlyozza. Kelemen Hunor elnöksége alatt fontos szerepet kap a romániai magyarság kulturális jövőképének kialakítás is, a tudományos élet, a művészet, az oktatás, illetve a Szövetséggel partner-ségben lévő szervezetek képviselőinek, közös fórumának, a Kulturális Autonó-mia Tanácsnak (KAT) létrejöttével.

Az RMDSZ újra megmérettetés előtt áll, 1996 óta mindig állít jelöltet az államfőválasztáson. A romániai magyar közösség számára ez be-csületbeli üggyé vált az elmúlt két évtizedben. A magyar közösséget ebben a küzdelemben Kelemen Hunor államelnökjelölt képviseli, akinek az elkövetkező hetekben is feladata lesz, hogy a romániai magyarság gondjait, elvárásait megmutassa, és kiálljon a magyar ügyért.

egyenlőek, ma is tudjuk, hogy sokkal jobban állunk ugyan, mint 1996-ban, sokkal több jogunk van, törvénybe és alkotmányba foglalva, de még mindig nem értünk célba. Ám ahhoz, hogy most mégis sokkal közelebb vagyunk céljainkhoz, hozzájárult az az egykori államelnökjelölés, meg a későbbiek is. Az a döntés áttörést jelentett a ro-mán–magyar viszonyban. Jelöltjeink bizonyítani tudták attól kezdve, hogy felkészültek egy egész ország sorsá-nak igazgatására, egyaránt képesek a magyarság gondjainak és a románi-ai társadalom bajainak orvoslására.

Államelnököt eddig még nem adott ugyan az RMDSZ, de minisz-tert, miniszterelnök-helyettest, más vezető tisztségviselőket igen. És ami késik, nem múlik. Kelemen Hunornak nem csupán az a feladata az idén, hogy ismét bebizonyítsa, lehetne Románia elnöke, mivel alkalmas erre. Valóban alkalmas. De neki azon kell

dolgoznia velünk együtt, akárcsak eddig, hogy mindez ne csupán lehető-ség legyen, ne csupán elméleti esély, hanem előbb-utóbb valósággá váljék. Esetleg már most! Vagy hogyha nem most, akkor öt, esetleg tíz év múlva. Nem szerepjátszás tehát ez, nem is csak szavazatgyűjtés, hanem köze-lítés változatlan célunkhoz: a teljes jogegyenlőséghez. Én ezt csak így tudom nézni, ebben kívánok sikert államelnökjelöltünknek, és persze mindannyiunknak.

Közben pedig némi derűvel, némi sajnálkozással nézem, hogyan loholnak a nyomunkban azok, akik 1996-ban úgy tettek, mintha más irányba mennének. Nem baj ez, ked-ves barátaim, az a fontos, hogy végre

rájöttetek, nekünk volt igazunk! Jobb későn, mint soha… És ha már eddig eljutottatok, ne várjatok újabb tizennyolc évet a beismerésre, azt javasolom, szavazzatok máris az

RMDSZ jelöltjére, szavazzatok ti is Kelemen Hunorra!

Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt elnöke

Mindig a magyarokért

Eredményes három évet tud maga mögött az RMDSZ.

A jelöltállítás értelmefolytatás az 1. oldalról

3www.kelemenhunor.ro

Változó világban élünk, fontos geopo-litikai változások zajlanak körülöttünk. Mindezek ellenére fontos, hogy azokat az értékeket, amelyeket a romániai magyar közösség eddig is megőrzött és felmutatott, tovább tudjuk vinni, hiszen ezek megegyeznek mind az Európai Unió, mind a demokratikus jogállamiság elveivel.

Aggódunk a mai nemzetközi helyzet alakulása miatt, a világszerte történő konfliktusos események mi-att, hiszen nincs rendjén az, hogy egy ország illegálisan területet foglaljon el, esetleg egy másik ország szuve-renitását veszélyeztesse. Tapasztal-juk, hogy Európában és világszerte elhatalmasodott az idegenellenesség, a szélsőséges rasszista megnyilvá-nulások egyre inkább jelentkeznek a politikai retorikában is. Ez azért is aggasztó, mert az erdélyi magyar közösség akkor tud sikeres lenni, ha az EU és az azon kívül levő orszá-gok is a létező nemzetközi egyezmé-nyek előírásai szerint – mint például a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája – elismerik a kisebb-ségi közösségek jogait egy jogállam keretén belül.

Az RMDSZ bebizonyította már, hogy hangját a nemzetközi porondon is képes hallhatóvá tenni, többek között az Európai Parlamentben is. Emellett az Európai Néppárton belül sikerült meggyőznünk partne-reinket, hogy a Néppárt programjában kiemelt figyelmet és helyet szen-teljen a nemzeti kisebb-ségek jogait tárgyaló témáknak. Ezenfelül az Európai Polgári Kezdemé-nyezés során sikerült hét nemzetközileg elismert politikust, hét különböző EU-s tagál-lamból meggyőzni arról, hogy felkarol-ják a kisebbségek ügyét.

Ami a Románia és Magyarország közötti viszonyt illeti, az RMDSZ-nek

továbbra is a híd szerepét kell betölte-nie a két ország között. A kormányko-alíciók eszközeivel próbáltuk eddig is erősíteni a magyar közösséget, a jö-vőben pedig továbbra is ki kell hasz-nálnunk minden, a jogállam és a nem-zetközi egyezmények által biztosított eszközt, amely a magyar közösség részére egy olyan jövőt biztosíthat,

melyben tudnak rólunk, odafigyelnek ránk, és elis-merik, hogy államalkotó, cselekvő közösség vagyunk Romániában.

Éppen ezért olyan fon-tos, hogy egy olyan jelöltje legyen az RMDSZ-nek, aki fel tudja mutatni ezeket az értékeket, akinek van elképzelése arról, hogy hogyan kell kinéznie Ro-mániának az elkövetkező

években, és aki jó elnöke lenne Romá-niának!

Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke

A romániai magyar közösség egy változó világban

Azt szeretnénk elérni, hogy uniós szinten rendezzük a nemzeti kisebb-ségek jogait.

eszmék és eszmények, közösségek és pártok osztódással szaporodnak, politi-kusok ide-oda vándorolnak, csapódnak. Hogy konok türelemmel érvényesíti az alapelvet: a romániai magyarok csakis békés módon, párbeszédre törekedve, nem utcai, hanem politikai eszközökkel harcolnak a jogaikért. Kelemen Hunor érdeme, hogy rendeződött a viszony a magyar kormánypártokkal, amelyek-nek a támogatása meghatározó fontos-ságú számunkra választások idején és választások között.

Több mint valószínű, hogy nem ele-gen ismerik Kelemen Hunor miniszteri működését, miközben kormánytársai és a román politikai elit előítéletmen-tes része elismeri azt. De tudnunk kell, hogy minisztersége alatt milyen jelentős anyagi támogatás jutott ma-gyar történelmi/egyházi műemlékek, létesítmények felújítására. (Éber több-

ségi vélemények szerint aránytalanul nagy...)

Meglehet, alig néhányan ismerik Kelemen Hunor jogvédő tevékenységét, amelyet idehaza a szakértői csoport által összeállított friss autonómia-sta-tútum közvitára bocsátása, nemzet-közi téren pedig a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés aláírása fémjelez.

A szövetségi elnök, miniszter és miniszterelnök-helyettes Kelemen Hunor nevéhez fűződő két idei sikert külön is kiemelnék. Az első egy hosszú patvarkodásra pontot tevő esemény: hazakerült és mindörökké a székelyeké immár az erdélyi magyar szabadság-harc szellemét hordozó fegyver, Gábor Áron ágyúja. A másik egy világraszóló műalkotásnak, Constantin Brâncuşi A Föld bölcsessége című szobrának ha-zai közkinccsé tétele: a megvásárlásá-hoz szükséges pénzalap elkülönítését e hó elején kormányülésen miniszterünk szorgalmazta.

Az RMDSZ és a saját céljait, elkép-zeléseit a kampány során államel-nökjelöltünk részletesen ismertetni fogja. Nem maradnak ki a legfontosabb kulcsszavak: Európa, együttműködés/partnerség, magyarság, jogvédelem,

autonómia/decentralizáció/regionaliz-mus, alkotmánymódosítás, intézményi reform, bel- és külpolitika, jövőkép – és még annyi más, elméleti és konkrét vetületben. A magyar és a román kö-zösség fel fogja ismerni Kelemen Hunor beszédeiben azokat az elveket, amelye-ket az Európai Néppárt elnökével való minapi találkozása után így fogalma-zott meg: „A Romániai Magyar Demok-rata Szövetség 1996 óta minden egyes alkalommal állít jelöltet. Fontosnak tartjuk, hogy a közösségi szolidaritást felmutassuk. Ezek az alkalmak nagyon jó lehetőségek a párbeszédre. Arra, hogy elmondjuk, mit gondolunk Romá-niáról, az ország helyéről Európában, a régióban, ugyanakkor kihangsúlyoz-zuk azt is, hogy az erdélyi magyarság milyen szerepet tölthet be az ország sorsában. A mostani elnökjelölésemnek is elsősorban ez a célja. A mi törekvése-ink mindig demokratikus keretek közé beilleszthetőek voltak, ezentúl is így lesz.” Az RMDSZ autonómia-statútumá-nak bemutatásakor a Szövetség elnöke az erdélyi magyarság nagy céljainak megvalósulásáról beszélt: „Az elmúlt huszonöt évben a társadalomnak, beleértve az erdélyi magyarságot is, volt néhány nagy célja: hogy létrehoz-

za a román jogállam intézményrend-szerét, megteremtse a piacgazdaságot, csatlakozzon az Észak- Atlanti Szövet-séghez és az Európai Unióhoz. Ezek teljesültek.”

Az említett két sikert, az ágyút és a szobrot érzelmi és jelképes töltete okán említettem külön. Múltunk, sza-badságért vívott harcunk, másságunk értékei egyfelől, román kortársainkkal való egymásrautaltságunk és közös bekapcsolódásunk az egyetemességbe másfelől – jelentésgazdag egységben a felelős közösségszolgálat igénye szerint.

Friss levélváltásunk során Kele-men Hunor a kampányra vonatkozó egyik kérdésemre azt válaszolta: „Az esélytelenek mosolygós nyugalmával szeretném végigcsinálni, ha lehet, akkor minden egyes témáról görcsök nélkül beszélni.” Kívánjuk, hogy jól beszéljen, legyen meggyőző. Kívánjuk, hogy sikerüljön átadnia a romániai ma-gyaroknak a saját üzenetét, s a román társadalomnak a magyarok üzenetét.

Ha Kelemen Hunor helytáll ezeken a választásokon, és ezáltal Szövet-ségünk megőrzi politikai súlyát, az elsősorban közösségünk érdeme lesz. A Választóé. Sok sikert, Választó!

Gábor Áron ágyújától a Föld bölcsességéigfolytatás az 1. oldalról

,,Nagyon fontos, hogy az erdélyi magyarság tudjon erőt felmu-tatni, hiszen itt Romániában lát-hatjuk, hogy akinek nincs ereje, az nem létezik. A több százezres magyar szavazó közösség bele tud szólni az ország dolgába is.”

Borboly Csaba,az RMDSZ Csík Területi Szerve-zetének elnöke

„Kelemen Hunor az a politikus, aki a Szö-vetség elnökeként min-den magyart képvisel, aki szót ért a többségi politikusokkal, és kiáll a mi ügyeink mellett.”

Brassai Zsombor,az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének elnöke

„1996 óta az RMDSZ mindig állít jelöltet az államfőválasztáson. A romániai magyar közösség számára ez becsületbeli üggyé vált az elmúlt két évtizedben.”

Máté András Levente,az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezetének elnöke

A romániai magyar érdekképviseletünknek az a feladata, hogy a mindannyiunk számára fontos törekvéseket előterjesszék, illetve jobb belátásra bírják a többségi nemzet politikusait.

Én hiszem, hogy a bölcs döntésekkel a világháborúkat is meg lehetett volna előzni, de napjainkban is nagyon sok méregfogat ki lehetne húzni a helyes meg-valósításokkal. Az emberiségnek az a feladata, hogy a világ továbbteremtésén munkálkodjon, a gyűlölet fokozása helyett pedig alkosson.

Böjte Csaba: bírjuk jobb belátásra a többségi nemzetet

4 HUSZONÖT

HAZAHOZTUK GÁBOR ÁRON RÉZÁGYÚJÁT

Ma is szívesen emlékszem vissza arra a március 15-re, ami más volt, mint az addigi nemzeti ünnepek, mert vibrált a levegő Kézdivásárhely főtérén, a lelkünkben, a csontunk velejéig érez-hettük a közösség örömteli várakozását. Gábor Áron ránk hagyott öröksége tette még szebbé nemzeti ünnepünket.

Közösségünk régi álmát, az ágyú hazahozatalát úgy tudtuk megvalósí-tani, hogy van egy ember, aki szívén viseli nemzeti örökségünk sorsát, és

ugyanazt az értékrendet vallja, amit mi, mindnyájan.

A háromszéki székelyek nevében is meg szeretném köszönni Kelemen Hunornak, hogy hazahozta a székelyek szent ereklyéjét, így valósággá vált az, amiről már sokan lemondtak.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezeté-nek elnöke

Száz magyar műemlék helyreállítását indította el első miniszteri mandátuma idején a tárca által működtetett Országos Műemlék-helyreállítási Terv keretében. A Kulturális Minisztérium-ba való visszatértekor is szívén viselte az

Kulturális értékeink őrzője: KELEMEN HUNOR

MŰEMLÉKKÉNT VÉDIK A KOLOZSVÁRI HÁZSONGÁRD SÍREMLÉKEIT

Kelemen Hunor mentette meg a pusztu-lástól a Házsongárdi temető síremlékeit. Ez a hely az erdélyi magyar örökség része, Kolozsvár, Erdély, Európa törté-nelmének különleges helyszíne. 2012-ben, Kelemen Hunor első miniszteri mandátuma idején az RMDSZ, a Há-zsongárd Alapítvány és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság összefogásával sikerült műemlékké nyilvánítanunk 397 ritkaságnak számító síremléket, egyéni védelmet biztosítva ezeknek. Hosszú, embert próbáló és kitartó munka előzte meg ezt a pillanatot, amely soha nem történhetett volna meg, ha nem egy olyan tárcavezető a mentora ennek a tevékenységnek, aki ismeri és szereti ezt az örökséget, mindent megtesz Erdély kulturális értékeinek védelme és a következő nemzedékekre való átörökítése érdekében.

Hegedüs Csilla örökségvédelmi ál-lamtitkár, az RMDSZ kultúráért felelős főtitkárhelyettese

A KOLOZSVÁRI MÁTYÁS-SZOBOR RÉGI FÉNYÉBEN TÜNDÖKÖL

Az elmúlt évek korszakváltást jelen-tenek a hazai örökségvédelemben: lezárult az a közel százéves időszak, amikor szándékosan hagyták pusztulni Erdély épített örökségét. E korszak-váltás szép bizonyítéka Fadrusz János alkotásának, a Mátyás-szobornak a helyreállítása, ami történelmi jóváté-tel a város magyar közössége számára. Nem beszélhetnénk erről, ha Kelemen

Hunor nem tekintette volna elsődleges feladatának a Mátyás-szobor restau-rálását, hajdani méltóságának vissza-adását. Ennek a szimbólumnak a to-vábbi védelme közügy, és nyilvánvaló számomra, hogy megóvása érdekében erőteljes fellépésre van szükség.

Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere

A REFORMÁTUSOK ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGE IS VÉDELEMNEK ÖRVEND

Segítsd meg népedet, áldd meg örökségedet! (Zsolt. 28,9)

Egyházkerületünk tagjai mindig imádsággal fordulnak Istenhez fogyó nemzetünkért és veszélyeztetett örök-ségeinkért. A zsoltáros gondolatában keressük a velünk küzdő testvéreket.

Örömmel nyugtázzuk, hogy a ma-gyarság érdekvédelmi szervezete létrejötte óta odafigyel arra, hogy

közösségünknek azok az értékei, ame-lyek önazonosságát meghatározzák, védelmet kapjanak.

Ezt a figyelmet az épített öröksé-günk megőrzésében is tapasztaltuk már akkor, amikor Kelemen Hunor először vette át a kulturális miniszteri tárcát.

Meggyőződésünk, hogy az RMDSZ elnöke felelős vezetőként és kultú-remberként továbbra is elsődlegesnek tekinti ezt a tevékenységet, amely-nek következtében a szilágymenyői, krasznahorváti és sárközújlaki refor-mátus műemlék templom restaurálási munkálatai szerepelnek az idei orszá-gos helyreállítási tervben. Köszönetet

mondunk a somlyóújlaki, vedresábrá-nyi templomokon elvégzett munkála-tokért is. Isten áldását kérem a továb-bi, közösségünk érdekében végzett munkájára.

Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke

CSÍKSZEREDA BÜSZKESÉGE: A MEGÚJULT MIKÓ-VÁR

Kelemen Hunor első miniszteri mandátuma egyik legnagyobb megva-lósításának nevezhető a csíkszeredai Mikó-vár felújítása. Ennek története úgy kezdődött, hogy beadtunk egy kérést a Kulturális Minisztériumban, és – az addigi tapasztalatokból ítélve meglepő módon – pozitív választ kaptunk kérésünkre. Büszke vagyok arra, hogy ebben az országban a kultúra ügyeit egy olyan ember irányítja, aki azt is tudja, hogy a csík-

szeredai Mikó-várban működő Csíki Székely Múzeum olyan európai szintű intézmény, amelynek tevékenységét nem csak szűkebb régiónkban, hanem világszerte ismerik. Mi mindnyájan azért dolgozunk, igyekszünk értékes kiállításokat szervezni, hogy a fiatal nemzedékek értő kultúrafogyasztókká váljanak.

Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója

5www.kelemenhunor.ro

A GYULAFEHÉRVÁRI PÜSPÖKI SZÉKESEGYHÁZ FELÚJÍTÁSA – VAN JÖVŐNK, HA MEGŐRIZZÜK VALLÁSOS ÉRTÉKEINKET

Öröm számunkra, hogy hitéletünk jelentős műemléke, a gyulafehérvári érseki székesegyház helyreállítási munkálatai folyamatban vannak, és ebben az országos helyreállítási terv révén nagyon fontos szerepet vállalt a Kelemen Hunor által vezetett Kulturális Minisztérium. Egy ilyen jellegű középkori épület megköveteli az állandó megkülönböztetett figyelmet.

Kellő odafigyeléssel, kitartó és szakszerű munkával székesegyházunk visszanyeri haj-dani méltóságát. Fontos ez az erdélyi római katolikusok számára és nemcsak, hiszen mindnyájan tudjuk, tapasztaljuk: az a nép, amely képes megőrizni szellemi és tárgyi vallásos értékeit és ezáltal önazonosságát is, annak van jövője szülőföldünkön.

Szász János pápai káplán, kanonok

A CSÍKSOMLYÓI PÜNKÖSDI BÚCSÚ A VILÁGÖRÖKSÉG RÉSZÉVÉ VÁLHAT

1997-ben első alkalommal indultunk el Csíksomlyóra, a búcsúra. Akkor tizenötön voltunk. Csináltattunk a szomszéddal egy fakeresztet, amit most is őriznek a klézsei alapítvány székházában. Azelőtt, hogy elindul-tunk volna, elmentünk és meggyón-tunk, vártuk azt a napot, és kértük a jó Istent, hogy legyen jó idő, s hogy nehogy valahol eltévedjünk. Fontos

ez a hely nekünk, mert vallásunk ré-sze, s így kell ez maradjon a jövőben is. Nagyon jó tudni, hogy vezetőink gondolnak erre, s hogy a nagyvilág-ba is viszik a hírét Csíksomlyónak s a búcsúnak, hogy minél többen tud-janak róla, és imádkozzanak a Szűza-nyához.

Botezatu Viktori klézsei tanárnő

Kelemen Hunor kulturális minisztersége több-szörösen is kivételesnek mondható. Elsősorban azért, mert abba a sajnos nem hagyomá-nyosnak mondható vonulatba sorolandó, amelyben je-lentős értelmiségiek (mint Andrei Pleșu) vagy jelentős művészek (mint Ion Caramitru) vállalják ezt az ország szellemi és lelki életében életbevágóan fontos szerepet.

Másodszor azért, mert a kulturális értékek ha-nyatlásával, sőt eltűnésével fenyegetett, az értékren-dek felborulásával is jellemezhető korunkban a kul-túra egészére figyelő s azt felelősen átfogni képes, problémaérzékeny tárcavezetőnek bizonyult.

Harmadszor pedig azért, mert kisebbségi poli-tikusként másodszor tölti be egy többségi nemzet kulturális miniszteri tisztségét. Nyilván azért, mert professzionalizmusa, tárgyilagossága és mindkét kultúra, illetve az összes többi együtt élő kisebbség kultúrájának alapos ismerete folytán a többségi pártok zöme is elfogadja, sőt a jelenlegi legavatottabb kulturális minisztert látja személyében.

Tudja, hogy a kultúra, a művészetek, a sajátos és egyetemes értékek támogatása az egyik legfontosabb közéleti feladat, mert csak így lehet megőrizni egy ország élő lelkiismeretét.

Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója

Sok minden fenyegeti az amúgy is mostoha sor-sú kultúrát Romániában. Egyik ilyen fenyegetés az újraerősödő nacionalizmus, ami a kulturális élet sokszínűségét, zavartalan működését, szereplőinek szabad önkifejezését és a kisebbségben élők számá-ra fontos értékek megőrzését veszélyezteti.

Ilyen körülmények között nagyon fontos, hogy legyen egy olyan erős kisebbségi politikus, aki nem-csak választások idején ejti ki száján a „kultúra” szót, hanem folyamatosan tesz azért, hogy a kultúránkat fenyegető veszélyeket elhárítsa. Bízom benne, hogy Kelemen Hunor eleget tesz ennek a nehéz feladatnak.

Székely Csaba drámaíró

A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivált (TIFF) 2002-ben találtuk ki annak tulajdonítható-an, hogy Romániában és főként a filmművészetben jelentős kulturális események akut hiányát tapasz-taltuk.

Azóta folyamatosan harcolunk a támogatásért és bátorításért, miközben évről évre bebizonyítjuk, hogy rendezvényünk világszerte elismert, fajsúlyos és tetemes méretű esemény.

Ebben a tekintetben Kelemen Hunornak a TIFF iránt kinyilvánított közvetlen támogatása a biztonsá-got jelentette számunkra. Sok-sok év után egy kultu-rális miniszter végre MEGÉRTETTE, hogy szükséges prioritásnak tekinteni és támogatni Romániának azt a néhány igazán fontos kulturális rendezvényét, amely a hazai értékeket teszi ismertté egy igazi nép-szerűsítő kampány súlyával.

Kelemen Hunor nemcsak érti, hanem tesz is ezekért a rendezvényekért, a szervezők mellé áll a legnehezebb pillanataikban. Az a diszkrét jelenlét és jóérzés, amely őt jellemzi, egy miniszter estében ritka tulajdonság a jelenkor Romániájában.

Tudor Giurgiu, a Transilvania Nemzetközi Filmfeszti-vál igazgatója

Rendkívüli módon felháborított a minap, hogy mennyire lesajnálják azt, hogy az európai biztosi tárcák leosztásakor Magyarország a kulturális és ok-tatáspolitikát kapta meg. Mintha ezek a szakterüle-tek nem lennének elég fontosak, elég előkelőek bárki számára. Szerintem éppen az oktatás, az ifjúság- és a kultúrpolitika a legfontosabb mindenik közösség-nek. Ezért rendkívül büszke vagyok arra, hogy ná-lunk Erdélyben, Romániában, Székelyföldön a nagyon jelentős kulturális miniszteri tisztséget és az ezzel járó fontos feladatokat az egykori költő, lapszerkesz-tő és rádiós újságíró Kelemen Hunor látja el.

Lövétei Lázár László prózaíró

Akiben megbíznak a hazai kultúra nagyjai

épített örökség sorsát, az olyan jelentős műemlékek helyreállítását, mint amilyen a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár épülete (hajdanán a Vármegye háza), a zsögödi római katolikus műemlék

templom, a bánffyhunyadi református műemlék templom, a gyulafehérvári érseki székesegyház, a kolozsvári unitárius püspö-ki székhely, a nagykárolyi piarista rendház vagy Bálványos vára. Ezek a szimbolikus

épületek szerepelnek az idei helyreállítási tervben. A következőkben olyan személyi-ségek nyilatkoznak Kelemen Hunor minisz-teri munkájáról, akik számára fontosak az erdélyi kulturális értékek.

6 HUSZONÖT

Miért éppen most? Nem kellett volna várni még a székelyföldi autonómia ügyével?Az autonómia kérdése a gyulafehérvári nyilatkozat óta ott van minden erdélyi ma-gyar ember fejében. De ha csak a közelmúltat vesszük, akkor is 25 éves folyamatról van szó. Soha nem az volt a kérdés, hogy tudjuk-e, mit akarunk. És az sem volt kérdés, hogy mikor álljunk elő vele, mikor jön el az ideje annak, hogy a román nyilvánosság-ban normálisan meg tudjuk vitatni. Azoknak, akik kampányfogásnak tartják, elmon-danám, hogy Romániában soha nem lenne megfelelő alkalom, hiszen szinte évente van egy-egy választás. Az autonómia-statútumunkat akkor hoztuk nyilvánosságra, amikor tudtuk, hogy a Szövetségen belül lezajlott minden ehhez szükséges párbeszéd.

És most meg tudják vitatni? Ráadásul itt van a skót népszavazás is.Gyorsan tisztázzuk: az autonómia nem azonos a függetlenséggel. Nem kiszakadni akarunk Romániából, hanem azt, hogy a Székelyföldön élők nagyobb beleszólást kapjanak saját ügyeikbe. És azt gondolom, minél erősebb a magyar közösség, an-nál erősebb az ország is. Tehát ez közös érdek.

Az első reakciók azért eléggé hevesek voltak…Képzelje el, milyen reakciók lettek volna 10 évvel ezelőtt. Vagy képzelje el, hogy egy miniszterelnök korábban azt nyilatkozza, hogy lehet róla beszélni. Márpedig Ponta miniszterelnök úr ezt mondta, ahogy más kormánytagok is. De hogy az eredeti kérdésre is válaszoljak: két oka van annak, hogy most bocsátjuk vitára az autonómiatervezetet. Az egyik az, hogy egy kongresszusi határozat kötelez min-ket erre. Tavaszra kellett volna elkészülnie a statútumnak, kicsit meg is csúsztunk vele. De ahogy Deák Ferenc mondta a kiegyezés parlamenti vitájában: „Időnk is volt tehát, de valóban okunk is volt arra, hogy a munkálatot egészben s minden részeiben higgadtan megfontoljuk”. A másik pedig az elnökválasztási kampány.

Kampánytémává akarják tenni? Nem kockázatos ez? Ha arra gondol, hogy kampányidőszakban növekszik a sárdobálás, szaporodnak a túlzó, sarkító kijelentések, akkor bizonyosan az. Akkor a nyugodtabb időszakok jobban kedveznek a nyugodt vitának. De miről is szól az elnökválasztás? Arról, hogy ki milyen országot képzel el, mi a víziója erről az országról. És ha innen nézem, akkor nincs jobb alkalom az elkövetkező öt évben, mint a mostani. Mert elmondhatjuk mi, magyarok, hogy milyen jövőben gondolkodunk – nem csak a sajátunkról, de az országéról is beszélhetünk.

Értem, de mi köze a Székelyföld autonómiájának Románia jövőjéhez?Nagyon is sok. Először is, mint mondtam, nem kiválni akarunk Romániából, hanem erősíteni azt. Másodszor, ha ez megvalósul, az egy más – szerintem jobb – ország lesz, új alkotmánnyal, más állam-szervezettel és egy másik mentalitással. De elmondom másként is. Az elmúlt 25 évben két nagy célt tűztünk ki magunk elé, románok és erdélyi magyarok. Előbb azt, hogy teremtsük meg a jogállamot, egy működő demokráciát és piacgazdaságot, valamint a kisebbségek nemzeti identitásának megőrzésére vonatkozó törvényes kereteket. Ezeknek a jogi, szabályozási keretei nagyon gyorsan kialakultak – más kérdés, hogy belakni ezeket a kereteket, meg-változtatni a mentalitást nem megy egyik napról a másikra.

És mi volt a másik nagy cél? Van-e ma ilyen egyáltalán?A másik cél pedig az volt, hogy Romániát integráljuk az euroatlanti közösségbe. Ez a cél a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozással megvalósult. Ma nincs ilyen. Románia eljutott valameddig, nem is kicsi ez a teljesítmény. De mi a nagy közös célunk ma? Az elnökválasztási kampány jó alkalom arra, hogy ezt megvitassuk.

Ön mit javasol? Mit ajánl Romániának?Nem érdemes ebben kishitűnek lenni, a lehetőségek helyett csupán a mai adottsá-gokat méricskélni. Kétségtelen, hogy a világgazdasági válság után és az ukrajnai helyzet közepette teljesen más a helyzet, mint 10 évvel ezelőtt. Arról már nem is beszélve, hogy ma már senki nem gondolja, hogy a történelem „véget ért”, és nem

marad más, mint a jóléti államok demokratikus, de felettébb unalmas hátköznap-jait élni. Új kihívások vannak, és ezek – úgy látom – új lehetőségeket teremtenek. Én tehát egy ambiciózus célt javasolok kitűzni: legyen Romániának a tágabban vett régió, azaz egész Kelet-Európában meghatározó szerepe. Teszem hozzá: ehhez távlatilag nagyszerű geopolitikai és gazdasági adottságaink vannak, csak…

Csak? Mi kell hozzá?Csak az kell hozzá, hogy élni tudjunk velük – meg az, hogy tudjunk újszerűen közelíteni egyes ügyekhez. Például ahhoz, hogy mit kezdünk altalajkincseinkkel. Rendben van-e az, hogy a kitermelés hasznának nagyobbik fele magánprofitot képez? De hogy egy másik példát is mondjak: Románia komoly szerepet vállal a fekete-tengeri övezet biztonságának a megteremtésében – ami egyfajta kitett-séget is jelent. De vajon elegendő ellentételezést kapunk ezért? És aztán itt van

az alkotmány ügye is. Az autonómiaterv bírálóinak egy része arra hivatkozik, hogy az nem egyeztethető az alkotmánnyal. De könyörgöm, ki mondta, hogy nem kell új alkotmány? Hát persze, hogy kell. A alkotmány elfogadása óta azért történt pár dolog Romániában, ami miatt érdemes ezt a kérdést is újragondolni.

Gondolja, hogy lehet beszélni nagy közös, országos célokról, miközben azt róják fel nekünk, hogy éppen elszakadni akarunk?

Én nem hiszek az előítéletek, a rossz tapasztalatok letaglózó erejében. Nem gondolom azt, hogy ne lehetne szót érteni. Tudom, hogy nem megy egyik napról a másikra, mert hogyan is lehetne évszázados félelmeket és előítéleteket ily rövid idő alatt leküzdeni? Sok vita lesz erről a koncepcióról, de nincs olyan varázsszer, amelyik egyik napról a másikra le tudná bontani a bizalmatlanságot, a régi rossz beidegződéseket. Az autonómiáról már 25 éve beszélünk, szerepel a Szövetség programjában. A magam részéről csak annyit

kérek, mondja el mindenki, ami a szívét nyomja, és hallgassuk meg egymást. Tabuk nélkül. Nem lesz könnyű, és nem lesz gyors – de talán nem kell újabb két évtizedet várni arra, hogy a román társadalom megértse és támogassa.

Egyet áruljon még el. Nem fél attól, hogy a szórványban, interetnikus közegben élő magyarok számára ez nem jelent megoldást? Hogy őket magukra hagyták?

Nincs okom félni ettől. A Szövetség elmúlt 25 éve arról szólt, hogyan teremt-hető meg minden magyar számára a nyugodt élet Romániában – akármilyen közegben éljen is. Így lett iskola Déván, magyar napok Kolozsváron vagy magyar névtábla számos erdélyi településen. Nem akarok hosszú felsorolást tartani, elég, ha mindenki elgondolkodik azon, hogy élt magyarként öt-tíz vagy tizenöt évvel ez-előtt – és mi változott azóta. 2005 márciusában hoztuk nyilvánosságra az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetét – benne a kulturális autonómiával. Csak a politikai véletlenen, a kormánytöbbség váratlan elfogyásán múlt, hogy nem szavazták meg. Amit akkor gondoltunk, ma is érvényes. És amit nem szavazott meg a parlament, annak számos eleme nap mind nap megvalósul az RMDSZ kormányzati szerepe révén. Mert ahogy korábban is mondtam: minden magyar számít.

„Mi, romániai magya-rok dolgozó, adózó, értékteremtő polgárai vagyunk az országnak, de saját hagyományaink, értékeink, érdekeink és elvárásaink vannak. A magyarok jelöltjének a legfőbb feladata, hogy ezt tolmácsolja a többségi nemzet felé is.”

Ladányi Árpád,az RMDSZ Fehér Megyei Szervezetének elnöke

„Kelemen Hunor az ideális államelnökjelölt, ő az a politikus, aki a mindannyiunkat érintő valós gondokról beszél. Ebben a kampányban olyan jelölt a megfele-lő, aki abban tűnik ki, hogy a hazai társadalom jövőjére gondol, nyíltan beszél erről.”

Balázs Béla,az RMDSZ Szeben Megyei Szervezetének elnöke

„A Szövetség jelöltjének indulása is azt a célt szol-gálja, hogy megmutassuk, értékteremtő polgárai vagyunk Romániának. Ezt az értéket tudjuk felmu-tatni egy jelöltséggel, valamint azt a sajátos hangot, amelyet ez az érték képvisel Erdélyben és Románia-szerte.”

Szabó Ödön,az RMDSZ Bihar Megyei Szervezetének elnöke

,,A választáson való részvétel által a ma-gyar közösség közelebb kerül mindahhoz, amit a Szövetség már huszon-öt éve el szeretne érni. A magyar államelnök-jelöltnek az a feladata, hogy megmutassa, egy erős magyar közösség él Romániában.”

Seres Dénes,az RMDSZ Szilágy Megyei Szervezetének elnöke

„A közelgő választás azért egy jó alkalom az RMDSZ számára, mert lehetőségünk adódik elmondani mindazt, ami az erdélyi magyaroknak fontos, hangsúlyossá válik elképzelésünk Romá-nia sorsával és kisebbsé-günk jövőjével kapcsola-tosan.”

Kovács Attila,az RMDSZ Brassó Megyei Szervezetének elnöke

„Kelemen Hunor hiteles szószólója közössé-günknek Európában és a nagyvilágban, szövet-ségeseink, partnereink ismerik elkötelezettsé-gét, elvszerűségét, min-dig az együttműködést és a párbeszédet szorgal-mazza.”

Verestóy Attila,az RMDSZ Udvarhelyszéki Területi Szervezetének elnöke

Ami eddig távlati cél volt, most törvénytervezet, konkrét feladatInterjú Kelemen Hunorral az RMDSZ autonómiastatútumáról

Az autonómia a közösség gyara-podását, több helyi döntést és nagyobb felelősséget jelent – de kisebb államigaz-gatást és kevesebb bürokráciát is.

7www.kelemenhunor.ro

Egyértelműen közösségünk hasznára válik a magyar államelnökjelölt. Az RMDSZ minden téren erős képvi-seletet biztosít, hagyományainkat, értékeinket, elvárásainkat nem a román politikusok, hanem a magyar érdekérvényesítőknek kell elmondani Bukarestben, de helyi szinten is.

Ha napjaink mezőgazdasági viszon-tagságairól beszélünk, valamint ezek

megoldására alternatívákat szeretnénk találni, akkor mind a hazai támogatá-sokra, mind az európai uniós pályázási lehetőségekre szükségünk van nekünk, erdélyi magyar gazdáknak. Számunkra nem mindegy, hogy milyen képviselő-kön keresztül érjük el azokat a jutta-tásokat, amelyek elengedhetetlenek az állattenyésztésben vagy akár a föld-művelésben is. Régiónk, Erdély főként mezőgazdaságilag és a turizmus terén fejlett, a magyar képviseletnek az a feladata, hogy ezt elmondja ott is, ahol a felső döntések születnek.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hitelesen tudja képviselni problémáin-kat, elvárásainkat. Állatorvosként is-meri a nagyháztartás velejáróit, annak nehézségeit. Tapasztalata és felkészült-sége hiteles politikussá teszi az erdélyi magyar gazdák körében.

Takács József nyárádszentlászlói gazda

Az RMDSZ Nőszervezetének meg-alakulásakor azt tűztük ki célként, hogy a Szövetség szerves részeként, azt erősítve, az erdélyi magyar nők sajátos igényeit és elvárásait képviseljük mind a politika, mind a közélet különböző színterein. A szervezet megalakulása óta eltelt egy évben tevékenységünk által ha-tékonyan hozzájárultunk közössé-günk építéséhez, értékeink megőr-zéséhez és továbbadásához, egyben támogatva a nők döntéshozatalban való részvételét.

Az RMDSZ Nőszervezete ak-tívan bekapcsolódott az európai parlamenti választási kampányba is, saját jelölteket állítva a Szö-vetség listáján, annak érdeké-ben, hogy a nők elvárásai mind a hazai, mind az európai politikai diskurzusban ismertek és megva-lósíthatóak legyenek. A jövőben még számos kihívás áll előttünk,

melyek közül az államelnöki választások képezik a kö-vetkező időszak egyik nagy lehetőségét.

Az elmúlt negyedszázad tapasztalata azt bizonyítja, hogy egyetlen román politi-kus sem vállalja fel a magyar ügyet, közösségünk sajátos gondjainak megoldását, és éppen ezért szükség van az állandó, hatékony érdekkép-viseletre és a párbeszédre. Hisszük, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök eredmé-nyesen tudja képviselni és érvényesíteni közösségünk minden tagjának érdekeit, és a Szövetségünk tevékenysége által az erdélyi magyar nők célkitűzései is érvényesülnek.

Biró Rozália, az RMDSZ Nőszervezetének elnöke

Korodi Attila: Mit tanultam Kelemen Hunortól?

Tíz évvel ezelőtt indultam először az RMDSZ Csíkban tartott előválasztásain parlamenti kép-viselőnek. Nagyon lelkes, tevékeny és kreatív, de nagyon fiatal, ebből adódóan pedig a kampány rejtelmeiben, működésében kevés tapasztalat-tal rendelkező emberek segítették a munkámat.

Több ellenfelem is volt, többek között Ke-lemen Hunor. Emlékszem még a kampány első hivatalos éjszakájára. Amire mi a csapatommal elindultunk kitenni a szerény méretű plakát-jaimat, már az egész térség tele volt Kelemen Hunor sokkal látványosabban megtervezett plakátjaival. Kicsit sokkot is kaptunk.

Aztán a pályakezdő státusom ellenére öt vagy hat jelölt közül második helyen végeztem, ponto-san Kelemen Hunor mögött. Akkor nem nyertem mandátumot, de beléptem a nagypolitikába.

Miért mondom ezt most el? Mert annak ellenére, hogy azon a bizonyos éjszakán erősen meglepődtem, tanultam is. Megtanultam, hogy az az eredményes, ha az ember minden másod-

percet kihasznál, ha előre gondolkodik, ha pro-aktív. Kelemen Hunor ez az ember. Előre gon-dolkodik, tervez, tudatos és céltudatos. Emellett pedig csapatban dolgozik, figyel a körülötte lévő emberekre, a közösségre, amelyért dolgozik, meghallgat az övétől eltérő véleményeket, nézőpontokat is. És így képviseli minden nap az erdélyi és a romániai magyarokat. Ezért jó szö-vetségi elnök, illetve államfőjelölt, és én ezért fogok rá szavazni november 2-án.

Kelemen Hunor a megfelelő államelnökjelölt

,,Egy közösség csak akkor létezhet, ha hallat-ja a hangját. Nekünk, er-délyi magyaroknak olyan jelöltet kell az államel-nök-választáson indítani, aki meg tudja fogalmazni céljainkat, aki a többségi nemzet előtt is képvisel bennünket.”

Bognár Levente,az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnöke

,,Kelemen Hunor az RMDSZ elnökeként sokat tett a magyar–román államközi kapcsolatok megerősítéséért, kul-turális miniszterként is mindig a magyar emberek érdekeit képviselte.”

Bónis Istvánparlamenti képviselo, Nagybánya

„Elengedhetetlenül fontos, hogy az államel-nöki választásokon is hallassuk a hangunkat, egyedül a mi jelöltünk tudja hangoztatni azokat az érveket, amelyek az erdélyi magyarság szá-mára fontosak.”

Pataki Csaba,az RMDSZ Szatmár Megyei Szervezetének elnöke

„Az RMDSZ-nek egy hite-les, megbízható államel-nökjelöltje van Kelemen Hunor személyében, akit azért támogatunk, mert bízunk benne, és tudjuk, hogy képviseli az ifjúságot is. A Szövetség jelöltje dinamikus poli-tikus, aki kiáll a magyar ügyért.

Szabó József,a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke

,,Kelemen Hunor a nyi-tottság, a szolidaritás és az egyenes beszéd embe-re. 14 éve az RMDSZ Har-gita megyei parlamenti képviselője, de ugyanúgy szívügye a szórvány, mint Székelyföld, ismeri a Partiumot és Bánsá-got, otthonának tekinti Közép-Erdélyt.”

Décsei Attila,az RMDSZ Beszterce- Naszód Megyei Szervezetének elnöke

,,Kelemen Hunor érti és érzi a magyar emberek gondjait, van bátorsá-ga kiállni az igazuk mel-lett, a szövetségi elnököt a románok is tisztelik, és elfogadják tárgyalópart-nerükként.”

Bende Sándor,az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének elnöke

,,Tudjuk, hogy milyen Székelyföldet, milyen Erdélyt akarunk, tudjuk, hogy milyen Romániában akarnak élni az erdélyi magyar emberek, és tudjuk, hogy közösségünk milyen Európában szeret-né jövőjét megalapozni – ezeknek a törekvéseknek a szószólója a következő időszakban az RMDSZ államelnökjelöltje.”

Winkler Gyula,az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezetének elnöke

,,Kelemen Hunor állam-titkárként és kulturális miniszterként is bebizo-nyította, hogy politikai pályára alkalmas, be-csülettel és hatékonyan végzi munkáját, amely által a román értelmi-ségiek elismerését is kivívta.”

Béres István,az RMDSZ Történelmi Má-ramaros Területi Szerveze-tének elnöke

„Kelemen Hunor komoly, szavatartó, erdélyi értel-miségi, aki képes arra, hogy tekintélyt vívjon ki az erdélyi magyar közös-ség számára. Fontos az ő jelöltsége, mert ezáltal megmutatjuk, hogy nem gazsulálunk senkivel, hogy a magunk útját fog-juk járni, mert ha nem mi, akkor valaki más fogja sa-ját életünket irányítani.”

Tamás Sándor,az RMDSZ Háromszéki Te-rületi Szervezetének elnöke

„Az RMDSZ államel-nökjelöltje jól ismeri a szórványmagyarság problémáit, a Székelyföld sajátos gondjait, de az in-teretnikus környezetben élő magyarok helyzetével is tisztában van.”

Halász Ferenc,az RMDSZ Temes Megyei Szervezetének elnöke

Az erdélyi magyar gazdák Kelemen Hunort támogatják

8 HUSZONÖT

Amikor róla beszélünk, általában csak úgy hívjuk: Hunor. Azokat az embereket szólítjuk keresztnevükön, akik közel állnak hozzánk, akiket jól ismerünk. Az erdélyi magyar emberek jól ismerik Kelemen Hunort. Van, aki már gyermekkorában tudott róla Csíkkarcfalváról vagy éppen Torjáról – a tanárai azt mesélik, hogy jó tanuló, fegyel-mezett diák volt, de Hunor mindig bevallja: ő sem szívesen maradt ki a csínytevésekből. Van, aki akkoriban találkozott vele, amikor állat-orvosnak tanult Kolozsvárott. Azóta is szereti az állatokat: Charlie kutyájuk, a gyönyörű ír szetter két és fél éve a család tagja. Habár Hunor rengeteget utazik, a filozófiatanulással párhuzamosan meg-szeretett kincses város, Kolozsvár jelenti Karcfalva mellett számá-ra az otthont: legszívesebben a feleségével kávézik, és ha van egy kis szabadideje, örömmel teszi félre a nyakkendőt, hogy újra felfedezze a világot a lányukkal, Hannával.

A kollégái azért tisztelik, mert egyenes. Mert kitart elvei és ötletei mellett, de mindig meghallgat másokat is: Hunor úgy nyugodt a dön-tésében, ha tudja, mit gondolnak egy-egy lépéséről az emberek, akik bár nincsenek annyira közel a politikához, az életükre minden fordu-lat hatással van.

Munkatársai azért szeretik, tisztelik, mert megfontolt, hosszú táv-ra tervez, és vannak céljai. Mert igazán ember: odafigyel, meghallgat másokat, és érez. Azért, mert a felelősség terhe alatt is laza, jó fej és megértő. Mert hiteles. Mert képes megtartani az egyensúlyt az RMDSZ-ben: egyformán közel van mindenkihez. Hunor igazi zsonglőr: úgy egyensúlyozik a politika világa és a mindennapi emberek számára fon-tos dolgok között, hogy nem hibást, hanem megoldást keres. Ezért hívjuk csak így: Hunor. Mert közel áll hozzánk. Bízunk benne, minket képvisel. Értünk dolgozik.

Milyen egyetemet végeztél?Állatorvosit, majd filozófiát.

Mi volt a kedvenc tantárgyad?Állatorvosin genetika, filozófián etika.

Fehér vagy kék ing?Ma kék, holnap biztos fehér.

Farmer vagy öltöny?Farmer.

Szokott lámpalázad lenni?Néha igen.

Csináltál már selfie-t?Csak a családnak.

Milyen zene megy az autódban?Jazz, néha klasszikus.

Szereted a nyakkendőket?Megvagyok nélkülük, de hozzátartozik a munkaruhámhoz.

Mit szeretsz a munkádban?A mindennapi eredményeket és a távla-ti terveket.

Mit csinálsz, amikor nem dolgozol?Próbálom a világot fölfedezni a lá-nyommal, olvasok, a családommal vagyok többnyire.

Mikor voltál utoljára nyaralni?Az idén.

Mi az utolsó film, amit láttál?A nagy Gatsby.

Szoktál főzni? Olyankor mit?Néha igen. Spagettit, pörköltet, főzeléket.

Mi a kedvenc ételed?Tárkonyos krumplileves.

Fotózol még?Néha, sajnos kevesebbet, mint ameny-nyit szeretnék.

Szereted az állatokat?Igen.

Mit kívánnál az aranyhaltól?Egészséget, békét, hosszú életet.

Hegy vagy tenger?Tenger, hegy, együtt, külön, csak mind-kettő legyen.

Szeretsz utazni? Mi a kedvenc váro-sod?Igen, Firenze.

Miért?A reneszánsz lenyűgöző.

Írsz még?Sajnos keveset.

Vers vagy próza?Próza.

Hogy fér meg a család és a munka egy napban?Össze lehet egyeztetni, nincs semmi gond vele.

Szereztél barátokat a politikában?Igen, de veszítettem is.

Hány órát alszol naponta?Hat, legfeljebb hét órát.

Hogy bírod ezt a tempót?Jól, kitűnően.

Miért csinálod?Ezt választottam.

Hunort kérdeztükSzereted a hétfőket?Imádom.

Kivel kávézol legszívesebben?A feleségemmel.

Szívesen beszélsz a korodról?Nincs ellenemre.

Mikor születtél?Október 18-án, ősszel.

Hol gyerekeskedtél?Csíkkarcfalván, Csíkszentdomokoson, Torján.

Szerettél iskolába járni?Igen.

Rossz gyerek voltál?Voltak problémák.

Mit jelent ez pontosan?Kisebb-nagyobb csínytevések.

Mi volt az első könyv, amit elolvastál?Nagyapó mesefája, Ezüst mesekönyv, a kettő közül valamelyik.

Mi a kedvenc könyved?Péterfy Gergely: Kitömött Barbár

Sportoltál valamit gyermekkorodban?Hokiztam.

Most sportolsz?Néha járok úszni.

Hajrá, Hunor!

Huszonöt – Szövetségi tájékoztató. Felelős kiadó: Kovács Péter. Szerkeszti: Debreczeni Hajnal, Könczey Árpád, Románszki Zsuzsa. Fotók: Angyalosi Beáta, Banga Előd, Biró István, Csont Zsombor, Henning János, Kósa Béla, Mihály László, Mediafax. Grafika, design: Idea Plus, Fazakas Botond, Könczey Elemér. Nyomdai munkálatok: Infopress Group. Kiadja az RMDSZ Főtitkársága – 400489 Kolozsvár, Majális utca (Republicii) 60. sz. Tel./fax: +40–264–590758, e-mail: kelemenhunor@rmdsz.ro • www.kelemenhunor.ro • facebook.com/kelemenhunor.rmdsz Ed

itat

de

UD

MR

• Tip

ărit

la In

fopr

ess G

roup