hvg extra-pszichológia 2012 - 03

132
extra EN ESACSALAD ÖNMEGVALÓSÍTÁS VAGY ÖNFELÁLDOZÁS MIÉRT NEM ENGEM VÁLASZTOTTAK? A HR-ES DÖNTÉSÉNEK TITKAI magazin 2012/04 szám I c II[Ili 3 Vekerdy Tamás MEDDIG DÖNTÜNK A GYERMEK HELYETT? INTERJÚ: BAGDY EMŐKE Bereczkei Tamás TÉVHITEK A PÁRVÁLASZTÁSRÓL BENITO LEHETŐSÉGEK A KEVESEBB TÖBB Almási Kitti A SZERETŐ-KI AZ IGAZI? Feldmár András - Büky Dorottya: ÚTMUTATÓ TÉVELYGŐKNEK-A DÖNTÉSRŐL Daniel Kahneman: GYORS ÉS LASSÚ GONDOLKODÁS A VÁLASZTÁS MŰVÉSZETE VAN-E LEGJOBB DÖNTÉS?

Upload: anonymusfriend

Post on 25-Oct-2015

733 views

Category:

Documents


9 download

DESCRIPTION

HVG Extra-Pszichológia 2012 - 03

TRANSCRIPT

extra EN ESACSALAD ÖNMEGVALÓSÍTÁS VAGY ÖNFELÁLDOZÁS

MIÉRT NEM ENGEM VÁLASZTOTTAK?A HR-ES DÖNTÉSÉNEK TITKAI

m agazin 2012 /04 szám

I c I I [ I l i3

Vekerdy Tamás

MEDDIG DÖNTÜNK A GYERMEK HELYETT?

INTERJÚ:

BAGDY EMŐKEBereczkei Tamás

TÉVHITEK A PÁRVÁLASZTÁSRÓL

BENITO LEHETŐSÉGEKA KEVESEBB TÖBB

Almási Kitti

A SZERETŐ-KI AZ IGAZI?

Feldmár András - Büky Dorottya:ÚTMUTATÓ TÉVELYG Ő K N EK -A DÖNTÉSRŐL

Daniel Kahneman:

GYORS ÉS LASSÚ GONDOLKODÁS

A VÁLASZTÁS MŰVÉSZETEVAN-E LEGJOBB DÖNTÉS?

■-V • ' •: 'Í’f/í'- •5e?’«í ‘ !*

CSAK EGY UT VAN A SAJÁTOD.

Wir leben Autos.

w w w .o p e l.h u fa c e b o o k .c o m /O p e lH U

Kombinált használat esetén az új Opel Mokka átlagfogyasztása: 4,7-6,51/100 km,C02-kibocsátása: 124-153 g/km, vá ltozattó l és forga lm i viszonyoktól függően.A m e g a d o tt a d a to k a nyom dába adás id ő p o n tjá b a n érvényesek. Az üzem anyag-fogyasztásra és C 0 2-k ibocsá tásra vona tkozó a d a to k nem egy ko nkré t gép já rm űre vona tkoznak és nem részei az a já n la tn a k . Konkrét á ra já n la to k é rt és te ljes körű tá jé k o z ta tá s é rt kérjük, fo rd u ljo n O pe l-m árkakereskedp inkhez. A kép illusz trác ió . A M okka 2012 o k tó b e ré tő l e lé rhe tő m árkakereskedése inkben.

extraISSN 2062-7173 I

KIADJA: HVG kiadó Zrt.1037 Budapest, Montevideo u. 14.TELEFON: 06 1 436 2 0 0 0 FAX: 06 1 436 2014 E-MAIL: [email protected] www.extra.hvg.hu

FELELŐS KIADÓ: SZAUER PÉTER vezérigazgató LAPIGAZGATÓ: BUDAHÁZY ÁRPÁD

#03

FŐSZERKESZTŐ: SZÖRNYI KRISZTINA SZERKESZTŐ: Sindelyes Dóra

OLVASÓSZERKESZTŐ: Pető András

A KIADVÁNY ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDTEK:Almási Kitti, Bajtai András, Bedő Iván, Bereczkei Tamás, Büky Dorottya, Csepregi Botond, Csinálos János, Faragó Klára, Feldmár András, Hajduska Marianna, ízing Róbert, Izsák Norbi, Kádi Anna, Kiss István, Kugler Judit, László Éva, Lipovszky Csenge, Marinov Iván, Megyeri Zsuzsa, Meixner Zoltán, Mester Dóra Djamila, Nagy Bálint, Panyi Anna, Repka Ágnes, Sas István, Schreiber And­rás, Szegő Iván Miklós, Tóth Gergely, Török Iván, Szemén Dénes, Vass István, Vekerdy Tamás, Vincze Barbara, Zsolnai László

LAYOUT: Németh Imre, Kóté Zsolt FOTÓK: Shutterstock, Getty Images, archív ILLUSZTRÁCIÓK: Furtenbacher Adrienn,Gál Bettina, Kreif Zsuzsi, Molnár Péter, Pásti Nóra

HIRDETÉSFELVÉTEL: Miklósi Zoltán kereskedelmi igazgatóhelyettes 1037 Budapest, Montevideo u. 14.TELEFON: 06 1 436 2020, 06 1 436 2 0 00 FAX: 06 1 436 2089 E-MAIL: [email protected]

LAPTERJESZTÉS: Tóbiás Andrea E-MAIL: [email protected] Megrendelhető a kiadónál: 1300 Bp. 3., Pf. 20,1037 Budapest, Montevideo u. 14.Megvásárolható a hírlapárusoknál.

NYOMDA: Infopress Group Hungary Zrt.20 06 Vác, Nádas u. 6.FELELŐS VEZETŐ: Lakatos Imre vezérigazgató

A KIADVÁNY KÉSZÜLT: 2012. október

B e kö szön tő

Nap m int nap gyakorlatilag folyama­tosan választanunk k e r m it vegyek, merre és mivel menjek, fniveLkezdjem a munkanapot, hogyan kezeljek másokat, mennyit mondjak el, m it engedjek meg a gyereknek, meddig mehet el a párom, és így tovább.Az életünk minden terü le te kisebb vagy nagyobb horderejű döntések sorozata. Valójában annyi kérdésben kell döntést hoznunk, hogy ezek jó részén tudatosan már nem is agya- lunk: megszokásból, ösztönből vagy érzelm ektől vezérelve haladunk a legjobbnak vélt megoldás irányába. Valóban boldoggá tesz-e bennünket egy jó döntés, és vajon ezt ki is tud juk élvezni? Vagy elveszünk a számtalan választási lehetőség között, és úgy érezzük, sosem hoz­hatunk tökéletesen jó döntést?

A FIVG Extra Pszichológia harmadik száma segít eligazodni a tudatos és tudatta lan döntések útvesztőiben, az önismeret, a párkapcsolat, a családi élet és a munka területén, és rávilá­gít a választás művészetének lénye­gére: sokszor a döntés maga fon to ­sabb, m int annak pozitív vagy negatív hatása!

Szörnyi Kriszta főszerkesztő

A kiadó a lap bárm ely részének másolásával, terjesztésével, a benne m egjelent adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos m inden jogot fenn tart. A HVG Extra Pszichológia kiadványban m egjelent m inden szerzői m ű (cikk, fotó, táblázat, grafika) csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokum entum ba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve m ásolható a nyilvánosság számára a sajtóban. Ez a nyilatkozat a szerzői-jo gokról szó ló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

TREND HVG EXTRA PSZICHOLÓGIA

PÁRKAPCSOLAT

HírekTudományos érdekességek röviden

Interjú: Bagdy Emőke„Az érzelmi kölcsönösség adhat igazi bo ldogságot”

ÖNISMERET

Van-e legjobb döntés? - Aki keres, nem talál

A döntéshozatal pszichológiája

Az ösztön mint súgógépHallgassunk a megérzéseinkre!

Választásaink szabadságaA rogersi teljes em ber

A kevesebb többBénító lehetőségek

Az akarat diadalaDeterm inizmus kontra szabadság

Útmutató tévelygőknek - a döntésről

Ne nézz vissza!

PÁRKAPCSOLAT

Ámor nyila és az evolúcióTévhitek a párválasztásról

Szabadság választása - a választás szabadsága

Nemek nemei

Kit válasszak?Szerelmi háromszög

Szakíts, ha bírsz!Elválni vagy nem elválni

Én vagy a család?Önmegvalósítás, önfeláldozás

Anyaság vagy szex?Előtérben a háttér

Meddig döntünk a gyermek helyett?

A magabiztos környezet és a stabil kapcsolat szerepe

Menni vagy maradni?A külfö ld i életkezdés szempontjai

Mi legyek, ha nagy leszek?A pályaválasztás pszichológiája

MUNKA

A tudatos döntés mítoszaDániel Kahneman:

Gyors és lassú gondolkodás

A döntés súlyaRacionalitás és erkölcs

Bárcsak visszaszívhatnám!Kimondjuk-e,

ha bajunk van a munkahelyen?

Miért nem engem választottak?

A hr-es döntésének titka i

És a hajó megyAm ikor a főnök dönt

A leghíresebb legrosszabb döntések a csatatéren

Mellélőttek

csoxiriiö

TUDOMÁNY

Amit még Columbo is e lh ittNyolc m anipulativ

technika a reklám világából

Bízz bennem, hazudok!Afrikai m agyaroktól a világsztár rockerig

Környezetvédők ieszünk-e? MurmÖkotudatos reklámok

Imádnivaló, de miért is? KEHIHatásvadász tárgyak

Sejtszintű kapcsolatokTükörneuronok

SZUBJEKTÍV

Film wnmTíz m ozifilm különös döntésekről

Kulturális ajánló K D 3 ISzínház, kiállítás, könyv, film

Interjú: Mácsai Pál és Csákányi Eszter m m

A Terápia kulcsa az egym ásra figyelés

Utazás: Rosszkedvűnk teléből tündöklő nyárba MÉM

Úti célok hidegből melegbe és hidegbe

A tizenegyes lélektana KSaiÖnbizalom és felelősségvállalás a pályán

ObjektívA legextrém ebb pszichológiai kutatások

K Ö R N Y E Z E TTUDATOS

A T T IT Ű D

ÖKOLÓGIAILSBNYOrtCSÖKKENTŐ

A gyermekük mellett alvó | apák ráhangolódnak az apaszerepre

Korábbi humán- és állatkísérletek már b izonyították, hogy minél alacsonyabb az apák tesztoszteronszintje (a tesztosz- teron férfi nemi hormon), annál jobban be lehet vonni őket utódaik gondozá­sába, m ost viszont azt is sikerült b izo­nyítani, hogy apa és gyermeke testi közelsége az apai tesztoszteronszint csökkenésével jár. Az Indiana állambeli Notre Dame Egyetem friss kutatásában 360 Fülöp-szigeteki apánál vizsgálták a gyerm ekükhöz való közelség és a tesz­toszteronszint kapcsolatát: voltak, akik a gyerekükkel egy fekvőfelületen aludtak, mások ugyanabban a szobában, m egint

mások külön helyiségben. A kuta tók azt találták, hogy minél kisebb az éjszakai apa-gyerek távolság, annál hangsúlyo­sabb az em líte tt változás. Az apák tehát fiz io lóg ia i értelem ben rá tudnak hango­lódni a gyerekükre - értelmezi az ered­ményeket a kuta tócsoport vezetője, Lee G ettler -, ez pedig segítheti őket abban, hogy jobban megfeleljenek a szülői szerep elvárásainak. A tesztoszteron magas szintje ugyanis olyan viselkedés- formákkal (kalandkeresés, kockázatvál­lalás) áll összefüggésben, amelyek nem egyeztethetők össze a hatékony gon­doskodással.

Pszichopátiaaz amerikai elnökök sikerének titka?

A pszichopátiára je llem ző gátlástalanság fontos tényezője lehet annak, hogy egy elnök jó l teljesítsen a hivatalában - véli Scott Lilienfeld, az Emory Egyetem pszichológusprofesszora, m iután a Personality, Character and Leadership in the W hite House (Személyiség, karakter és vezetés a Fehér Házban) című kötet számára személyiségelemzésnek vete tte alá az Egyesült Á llam ok 42 vo lt elnöké­nek profiljá t. A Journal o f Personality and Social Psychology című rangos szaklap szeptemberi számában is pub­likált értekezés szerint a „gátlástalan dom inancia” (am ely az antiszociális személyiségzavar, közkeletű nevén:

pszichopátia egyik alapvető jegye) skáláján a legsikeresebbként értékelt elnökök - például Theodore Roosevelt, John F. Kennedy, Franklin D. Roosevelt, Ronald Reagan, Bill Clinton és George W. Bush - érték el a legmagasabb pont­számot. Ez a személyiségjellemző ese­tükben eg yü tt já rt olyan nagyra értékelt vezetői tulajdonságokkal, m in t a m eg­győző erő, a válságkezelés és a politika i kapcsolatok. „Egyes pszichopata voná­sok olyanok, m int a kétélű fegyver - mondja Lilienfeld -, a gátlástalan dom i­nancia például fokozhatja az erő­szakosságot, de válsághelyzetekben segítheti az eredményes kormányzást.”

szerző: KUGLER JU D IT

6 H V G E X T R A

é v aMA G A Z I NELŐFIZETÉS

a legjobbkarácsonyi ajándék: egy előfizetés az Éva magazinra!

Ha most előfizetsz szeretteidvagy barátaid részére,egy Éva magazinos ajándékkártyátis adunk, aminek a segítségéveljelképesen átadhatodaz ajándék előfizetést!

Sőt a kártya hátoldalára személyes üzenetedet is felírhatod.

MEGRENDELÉSI HATÁRIDŐ: DECEMBER f

BEFIZETÉSI HATÁRIDŐ: DECEMBER 13.

AZ ÉVA MAGAZIN ELŐFIZETÉSE EGY ÉVRE CSAK 4740 Ft.Az ajándék előfizetés az ünnepek után megjelenő lapszámmal indul. Karácsony után újabb előfizetési akcióinkról mindig itt tájékozódhatsz:

MEGRENDELÉS evam agazin.hu/elofizetes ") 06-1-50-50-848

HÍR

EK

TREND lü jjp ü Q ^ p

Mosolyogni kell, akár erőltetetten is

A mosolygás, még ha e rő lte te tt is, eny­híti a stresszt, így áttételesen jó tékony hatással van a szív egészségére is - álla­p íto tta meg Tara Kraftnak és Sarah Pressmannek a Psychological Science című fo lyó ira tban ism erte te tt kutatása.A tudom ány kétféle m osolyt ta rt szá­mon: a standard mosolyt, am ikor csak a száj körüli izmok mozognak, valam int a valódi vagy Duchenne-m osolyt (név­adója a XIX. századi francia neurológus, Duchenne de Boulogne), amelynél a szem körüli izmok is aktívak. A Kansas Egyetem tudósai arra kerestek választ, m iképp segítenek a különböző típusú mosolyok a stresszhelyzetek leküzdésé­

ben. Kísérletük 170 résztvevőjének a szájukba helyezett evőpálcikák segít­ségével m egtanították, hogy m eg ta rt­sanak egy bizonyos arckifejezést, majd stresszel járó feladatokat kellett m egoldaniuk úgy, hogy közben fe lve t­ték a begyakorolt ábrázatot. A kísér­leti személyek egy részét mosolygásra is kérték. Kiderült, hogy a semleges arcot ö ltőknél még azok is enyhébb stresszreakciókat m utattak, akiket mindössze a szájukban ta rto tt pálcika késztetett mosolygásra, de a legked­vezőbb hatásokkal a valódi, egész arcot m egm ozgató m osoly járt.

A férfiak w mmáshogy 1

; a világot, mint a ncH

átják ]

m

E közhelyszámba menő állítás szó szerint értendő, a férfi és a női agy látóközpontja eltér ugyanis egymástól

- á llap íto tta meg egy New York-i ku ta tó ­csapat. Israel Abram ov és munkatársai a kísérletükben - amelyben színfelisme­rési és a vizuális kontrasztra való érzé­kenységet meghatározó feladatok szerepeltek - kim utatták, hogy a nők a színek m egkülönböztetésében jobbak, míg a férfiak érzékenyebbek az apró vizuális részletekre és a gyorsan mozgó ingerekre. A kutatók szerint elképzel­hető, hogy a tesztoszteron szintjének különbsége magyarázza, m iért alakul már a magzatfejlődés során eltérően a férfi és női vizuális agykéreg huzalozása.

H V G E X T R A

httD

://ti

nvu

rl.co

m/9

koo

kzq

P S Z I C H O L Ó G I A

I22i c^ E S ITRENDMások testalkatát helyesen észlelik az anorexiások

Mások testének m éretét pontosan ítélik meg, csak a saját alkatukat látják torzan az anorexiások - m utatták ki francia kutatók. A lille-i egyetem i kórház vizsgá­latában 25 anorexiás betegnek és 25 egészséges testsúlyú résztvevőnek különböző méretű a jtók képeit m utatták, és arra kérték őket, döntsék el, átférné­nek-e rajtuk vagy sem. Az evészavaro­sok úgy gondolták, hogy nem férnének át olyan ajtókon, amelyeken valójában kényelmesen átsétálhattak volna, amikor viszont másokról ke lle tt dönteniük,

akkor ugyanolyan pontosak vo ltak a testm éret megállapításában, m int egészséges társaik. K iderült az is, hogy minél több súlyt vesztett valaki a vizsgá­la to t megelőző fél évben, annál széle­sebbnek képzelte azt az a jtó t, amin átférne. „Környezetünk arányait testünk méretéhez viszonyítva mérjük fel. Ez az anorexiásoknál fellépő észlelési zavar valószínűleg annak köszönhető, hogy a központi idegrendszerben még nem rögzült az új, lesoványodott test képe”

- következtettek a kutatók.

Mindegy, csak legyen benne összeesküvés

A hatalommal kapcsolatos paranoia hosszú történetre tek in t vissza, az összeesküvés-elméletek virágzanak, és töretlenü l ellenállnak m inden racionális érvelésnek. A konspirációk híveit még az sem hozza zavarba, ha kedvenc teóriáik tökéletesen ellentm ondanak egymásnak

- m utatta ki a b rit Kenti Egyetem kutató- csoportja. A Social Psychological and Personality Science című fo lyó ira tban publikált tanulmányában a Michael W ood vezette team arról kérdezett 130 egyetem istát, hogyan vélekednek Diana hercegnő haláláról. Akik szerint lehet abban igazság, hogy „e ljátszotta a saját

halálát, hogy visszavonulhasson” , sokkal inkább hiszik egyútta l azt is, hogy „a titkosszolgá lat végzett vele” - derü lt ki a válaszokból. A konspirációs magyarázat híveit nem különösebben zavarja tehát, hogy a hercegnő nem lehet egyszerre élő és halott. A kuta tók értékelése sze­rin t az összeesküvés-elméletek hívei abból indulnak ki, hogy a hivatalos narratíva alapvetően hazug, így bár­milyen egyéb magyarázat hitelesebb számukra. Ők magában a konspiráció­ban hisznek, és ez a hitük annyira erős, hogy egymásnak ellentm ondó elm é­leteket is elfogadnak.

TREND lüüP B2223P

Nem teher az információözön, sőt...

❖Az inform ációs tú lte rhe ltséget ez ideig alig vizsgálták e llenőrzött keretek között, ho lo tt a fogalom lépten-nyom on fe lbuk­kan napjaink - a fogyasztókat óriási mennyiségű információval szünet nélkül ellátó - médiájáról szóló közbeszédben. Ez ind íto tta az amerikai Northwestern Egyetemen okta tó Eszter Hargitta it, hogy utánajárjon, m iként vélekedik az átlagos amerikai tarta lom fogyasztó a m édiából rá zúduló inform áció m ennyi­ségéről. A The Inform ation Society című fo lyó ira tban ism erte te tt kutatásához Las Vegasban tob o rzo tt vakációzókat, akik­kel fókuszcsoportos vizsgálat keretében

v ita tta meg, milyen stratégiákat alkalmaz­nak hír- és szórakoztató ta rta lm ak eléré­sére. Eredményei szerint az amerikaiak jellem zően nem élik meg teherként az inform ációözönt, lelkesednek az új médiá­ért, és úgy vélik, a rendelkezésre álló hírforrások széles választéka hatalm at ac a kezükbe. A híráradat az olyanokat frusztrálja csak (ők vannak kisebbségben akik gyakorlatlan internethasználók. Hargittai szerint ezért indokolatlanul használjuk a pejoratívan csengő „inform á­ciós tú lterhelés” kifejezést, am ikor a mai médiakörnyezetről beszélünk.

Mégsem vezet depresszióhoz a facebookozás

Megdőlni látszik az a széles körben elterjedt, ám ez ideig tudom ányos kere­tek között nem ellenőrzött nézet, amely szerint a közösségi hálókat aktívan használó fia ta lok között az átlagosnál nagyobb a depresszió kialakulásának kockázata. Lauren Jelenchick és Megan Moreno, a Wisconsin Egyetem kutató i a Journal o f Adolescent Health jú liusi számában számoltak be az úgynevezett Facebook-depresszióval kapcsolatos, az e ltú lzo tt aggodalmakkal leszámolni kívánó vizsgálatuk eredményeiről. Hét napon át követték csaknem kétszáz,18 és 23 év közötti egyetem ista online tevékenységét, közben a depresszió kiszűrésére alkalmas klinikai vizsgálat­nak vete tték alá őket. Azt találták, hogy bár a vizsgált fia ta lok az interneten e ltö ltö tt idejük több m in t fe lét facebookozásra szánták, semmilyen összefüggés nem volt k im utatható a közösségi média használata és a depresszió között. Az eredmények ismeretében Moreno arra inti orvos kollégáit, hogy ne ijesztgessék feles­legesen a szülőket a nem létező Facebook-depresszió rémével.

Hajlamosabb a k |vagyunk ■ ■ Éla hazugságra szorít az idő

¡JjaJ

Hajlamosabbak vagyunk hazudni, ha gyorsan kell megválaszolnunk egy kér- Uést, vagy ha saját m agunk e lő tt Iga­zolni tud juk a fü llen tést - tárta fel egy holland és izraeli kutatókból álló csapat. A Psychological Science szeptemberi számában közölt kísérletben Shaul Shalvi és munkatársai 70 em bert kértek meg, hogy dobjanak háromszor egy kockával, majd árulják el, mi vo lt az első dobás - a nagyobbért értékesebb ju ta ­lom járt. A résztvevők egy része 20 másodpercet kapott a válaszra, míg másoknál nem szerepelt időkorlát.A válaszokból kiderült, hogy m indkét csoport hazudott - a többség je llem ­zően nem az első, hanem a legértéke­sebb dobást m ondta be de akiket szoríto tt az idő, azok még inkább hajla­mosak voltak a füllentésre. Egy másodi- | kísérletben, am ikor hasonló fe lté te lek m elle tt csak egyszer dobhattak, m eg­nő tt a két csoport közötti különbség.

H V G EX T? I

r a n naiepn.TRENDNem narcisztikusak a Facebook-használók

Nem fe lté tlenü l erősíti a felhasználók narcizmusát a Facebook és a Tw itter - egy 2008-as tanulm ány eredményeivel szemben erre a következtetésre ju to tt Bruce McKinney amerikai kutató a Com munication Research Reports című szaklapban idén júliusban bem uta to tt vizsgálatában. Az Észak-karolinai Egye­temen okta tó McKinney és munkatársai 230 egyetem ista online közösségi ak tiv i­tását elemezték abból a szempontból, hogy az a narcizmus vagy inkább a nyito ttság jegye it viseli-e magán.A diákok nem az egójuk növelésére használják a Facebookot és a T w itte rt - derü lt ki -, hanem azért lépnek be a

közösségi oldalakra, hogy megosszák, mi tö rtén ik velük, ahogy azt a szemé­lyes találkozásokkor is tennék. 2008 óta m egváltoztak a közösségi hálók felhasználási form ái - a Facebook ma már m indenütt jelen van, és egyete­mes kulturális normává vált a mai, individualista világban - véli McKínney, „Talán it t lenne az ideje felülvizsgálni a narcizmus és a nárcisztikus vonások defin íc ió já t”

- fe jte tte ki végül.

GANT-Bedstone LadyEGY ELETSTILUS

¡Bedstone Lady - www.gant-tim e.hu|

P S Z I C H O L Ó G I A

Akiket szorított az idő, többet hazudtak, míg a többiek többször m ondtak igazat, m int az első helyzetben - ahol vélhe­tően azzal igazolták a füllentést, hogy ha nem is elsőre, de kidobták a beval­lo tt értéket. A kísérlet üzenete hogy

„nem érdemes a partnerünket sarokba szorítani, és ez az üzleti és a magán­életben egyaránt igaz” - így Shalvi.

Minden egy férfi álmával kezdő­dö tt. Az ukrán származású Ber- nard Gant 1914-ben érkezett New Yorkba, és elhatározta, hogy megcsinálja a szerencséjét.A kaland New York városának ruhaipari negyedében indult, ahol később üzleti partnerével ingeket kezdett gyártani. A külön­leges m inőséget m inden ingen egy „G” betű szimbolizálta. A 20. század második felére a ruhaipar elism ert márkájává váló GANT az aktuális ruhadivathoz illő órákat és egyéb kiegészítőket dobo tt a piacra. Természetesen a ruhákhoz hasonlóan az órák is eleget tesz­nek a magas minőségi elvárásoknak.

A Gant márka az amerikai lezser- séget és az európai eleganciát egyesítve kínál prém ium minősé­get, aminek ékes példája az idei új kollekció is. Színes kaucsuk- szíjak, kristályokkal teli óratok.(X)

HÍRE

K

TREND [QQPQQQÍJjP

Videojátékokkal a társas készségekért

Az érintőképernyős készülékek haszná­lata fejlesztheti az autista gyerekek kommunikációs és társas készségeit - á llap íto tták meg amerikai kuta tók egy szakértői kerekasztal-beszélgetés során, m elynek tanulságait a Games for Health Journal: Research, Development and Clinical Applications című szaklapban je len te tték meg. Korábbi vizsgálatok kideríte tték, hogy az autizmus spektru­mába eső zavarral (ÁSD) d iagnosztizált

fiata l páciensek - akik általában kom m u­nikációs problémákkal és a társas érin t­kezésben nehézségekkel küszködnek, viszont különösen jók a vizuális észlelés­ben - lelkesednek a m odern műszaki eszközökért. így a szakemberek szerint a videojátékok, a számítógépek és a különböző mobileszközök számtalan lehetőséget nyújtanak az autista gyere­kek és kamaszok társas készségeinek fejlesztésére, hétköznapi problém am eg­oldó technikáik csiszolására.

Elhunyt a pszichiátriaellenes magyar pszichiáter

Thomas Szász (1920-2012)

Az orvosi pszichiátriai gyakorlat főára­mának ádáz kritikusa hunyt el szep­tem ber 8-án: Thomas Szász (Szász Tamás), világhírű magyar származású pszichiáter professzor. A 92 éves korá­ban e ltávozott Szász Az elmebetegség mítosza (The Myth o f Mentái lllness) című, 1961-ben m egjelent - magyarul csak 2002-ben k iado tt - kötetével vált ismertté, melyben am elle tt érvel, hogy a kollégái és a társadalom által elme- betegségként cím kézett valamennyi viselkedésmód egyszerűen életvezetési probléma.

A leghatározottabban lépett fel a pszichiátriai kényszergyógykezelés

ellen, m ert úgy ta rto tta , hogy embereket akaratuk ellenére intézményekbe zárni emberiesség elleni bűntett.

A renitens pszichiáter 1920-ban született Budapesten, 1938-ban em igrált családjá­val az Egyesült Á llamokba, ahol kiváló eredménnyel végezte orvosi tanulm á­nyait a Cincinatti Egyetemen, majd a Chicagói Pszichoanalitikai Intézetben tanu lt klasszikus pszichoanalízist. Tíz év analitikusi tapasztalatta l a háta m ögött írta meg program adó könyvét, amelynek megjelenése idején a szakma épp nehéz időszakot élt: a freudi tanok kezdtek kimenni a d ivatból, és a pszichiátria egyre határozottabb törekvése volt, hogy empirikusan m egalapozott orvosi terü le tként határozza meg önmagát.

Az elmebetegség mítoszának koncep­ciója szenzációként robbant a pszichiát­riai köztudatba, Szász radikális tézisei - többek között a kényszergyógykezelés megszüntetése, a pszichiátria és az állam elkülönítése, az emberek joga a drogokhoz - programadóvá váltak a korabeli orvosi gyakorlat kritikusai, a betegjog i aktivisták és az anti-

H V G E X T R

.TRENDFontosabb az őszinteség, mint a megbocsátás

Házassági problém ákat okozhat, ha a „m egbocsátás és fele jtés” beváltnak tűnő m ódszerét alkalmazzuk, azaz ráfizethe­tünk, ha a pozitív pszichológia tanításait követjük - ez a népszerű iskola azt hirdeti ugyanis, hogy a megbocsátás, az optim izm us, a kedvesség és a pozitív gondolkodás segítségével a párkapcso­latok helyrehozhatók, még ha a másik fel valamilyen kihágást követett is el. Nemrég azonban James McNuIty, a Floridai Egyetem pszichológus kutatója bebizonyította, hogy a düh kifejezése elengedhetetlen lehet a kapcsolati problém ák megoldásában, és ez arra

indította , hogy utánajárjon, milyen hatással van a pozitív pszichológia a jó llé tre . Friss eredményei szerint a megbocsátás nem minden esetben tesz jó t a kapcsolatnak, bizonyos helyzetekben szükség van az e légedet­lenség kifejezésére. Természetesen a kihágás mértéke, a jóvátételre törekvés m egléte vagy hiánya, a felek viszonyá­nak minősége mind befolyásolják, m elyik stratégia a célravezető. „Rugal­masan kell kezelni a kapcsolati problé­mákat, nincs olyan aranyszabály, amely minden esetben alkalmazható lenne”

- fog la lta össze a tanulságot McNuIty.

pszichiátriai mozgalom számára.A hasonló értékek és célok m ia tt Szászt gyakran sorolják az alapvető pszichiát­riai tanokat és gyakorlatokat m egkérdő­jelező, azok humánus alternatíváit kereső antipszichiá tria i törekvések prom inensei közé, ő azonban elsősor­ban a személyi szabadságjogok kérdé­sét és az orvostudom ány társadalomra gyakoro lt hatásait helyezte a közép­pontba. Nem azt á llíto tta , hogy a pszi­chiátria rosszul teszi a dolgát, hanem hogy jogta lanu l korlátozza az emberek szabadságát.

Az első köte te t cikkek és tanulm ányok százai és harminc további könyv követte, melyekben a SUNY Upstate Orvosi Egyetemen okta tó Szász tovább fo ly ­ta tta sokak által szélmalomharcnak ta rto tt küzdelm ét a pszichiátria - sze­rin te - alapvetően rossz intézm ényrend­szere ellen. Míg számos orvosi szervezet, köztük az Am erikai Orvosszövetség és az Am erikai Pszichiátriai Társaság hatá­rozott k ritiká t fogalm azott meg a néze­teivel szemben, a humanista szervezetek elhalm ozták elismerésekkel, és m eg­kapta az Am erikai Pszichológiai Társa­

ság Rollo May díját is. Munkásságának legellentm ondásosabb mozzanataként 1969-ben szövetségre lépett a harsá­nyan pszichiátriaellenes szcientológia egyházzal. Együtt a lap íto tták meg az Á llam polgári B izottság az Emberi Jogokért (Citizens Comission on Humán Rights) nevű szervezetet, és bár ő maga nem vo lt szcientológus, és később el is ha táro lódo tt az egyháztól, e lépése következtében sokat vesztett tekintélyéből, még a hívei körében is.

Kritikusai szerint Szász a fürdővízzel együtt a gyereket is k iöntötte, hiszen

- m in t m ondják - a pszichiátriai kórké­pek vizsgálhatók tudom ányos módsze­rekkel, és a gyógyszeres kezelés b izo­nyíto ttan hatékony eszköz a mentális zavarok terápiájában. Méltatói és ellen­felei közül többen egyetértenek abban, hogy a szélsőségesen libertariánus rebellis pszichiáter munkája nagym ér­tékben hozzájárult az orvostudom ány érzékenyebbé tételéhez, kérdései pedig a mai napig aktuálisak, és helyet kell kapniuk a pszichiátria szakmai alapelveiről szóló diskurzusban.

13

Î ,'‘1

P S Z I C H O L Ó G I A

LU OC —! X

tsS

iK C K )!% kedvezményFizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra most 1 évre, hogy szakértő szerzőink segítségével körüljárhassa az önismeret, a kapcsolatok, a család és munka, valamint a gazdaság és tudomány legizgalmasabb témáit.

Az éves előfizetés kedvezményes ára:■H BHUu

Az éves előfizetés U lapszámot tartalmaz.

ajándék könyvA választás művés:

Sheena lyengar, a világ egyik legelismertebb döntéshozatali szakértője hét különböző szempontból mutatja be, hogy a választás erőteljes eszköz arra, hogy meghatározzuk magunkat és életünket. Lebilincselő módon alapvető kérdésekre keresi a választ.

Mennyire választhatunk szabadon? Mi a kapcsolat természetünk és választási módszereink között? Mennyire vagyunk egyformák, amikor döntünk? Mekkora befolyásunk van a mindennapi elhatározásainkra? Hogyan választunk, amikor gyakorlatilag korlátlanok a lehetőségeink? Megengedhetjük-e bárkinek is, hogy helyettünk döntsön, és ha igen, kinek és miért? Miért van az, hogy néha a saját érdekeink ellenében döntünk? A választás művészete segít, hogy jobban megismerjük önmagunkat, és megalapozottabb döntéseinkkel felfedezzük a választás örömét és kihívásait.

Információ: [ X I HVG Kiadó Zrt., 1300 Bp. 3., Pf. 20 (06-1) 436-2045 ( o ) [email protected] www.extra.hvg.hu

K

rtSs»»»

*

INFORMACIO: (06- 1) 436-2065

Kérjük, hogy megrendelését küldje el az ugyfé[email protected] e-mail címre

vagy a (06-1) 436-2012-es faxszámra!

Megrendelési határidő: 2013. február 20.

m extra

TREND |>lU [Kigaml

Beszélgetés Bagdy Emőke pszichológussal

Az érzelmi kölcsönösség adhatN incsenek igazi kapaszkodóink, v iszon yítási pontjaink és le tisz tá zo tt értékeink, ezért érezhetjük b izonyta­lanabbnak m agunkat a m ai világban, rengeteget teh e­tün k ez e llen - fogalm azta m eg Bagdy Emőke, a pszicho­lógiatudom ány hazai nagyasszonya.

Manapság azt tapasztalhatjuk, hogy egyre nagyobb a kereslet a pszichológiai ism eretek iránt.

Nagyon örülök ennek! Valahogyan megvilágosodott az emberben az, hogy amikor tehetetlenek vagyunk a ránk zúduló és bennünk nagy szorongást ébresztő eseményekkel szemben, rájö­vünk, hogy bár a külső körülményeken nem változtathatunk, egy még mindig van: magunkban tudunk bizonyos vál­tozásokat generálni. Nemrég hallot­tam László Ervin egyik előadását - vele nagyon egyet tudok érteni hogy mire van ma szükség: a tudományban revo- lúcióra, az emberben pedig evolúcióra. Ha a tudományt az ember szolgálatába tudjuk állítani, tehát a tudományos felismeréseket, az előrehaladás eszkö­zeit humanizáljuk, akkor megakadá­lyozhatjuk, hogy ezek a hatalmas erők az ember ellenében hassanak. Ugyan­akkor az embernek rá kell ébrednie, hogy a tudatát, a gondolkodásmódját kell átállítania. Meg kell tanulni olyan szemüveget felvenni, amin keresztül kristálytisztán láthatjuk a jelenlegi helyzetet, és nem homályosítják el a látásunkat ránk hagyományozott kölöncök. Az önmagunkhoz és a világ­hoz való viszonyunkban a felelősség kerül előtérbe. Ki más segítene rajtam egy olyan konzumvilágban, ahol az individualista önmegvalósítás üzenete érvényesül? Sajnos, az önmegvalósítás mára teljesen félreértett, félremagya­rázott fogalommá vált.

Hogyan leh et helyesen érte l­m ezni az önm egvalósítást?

Az önmegvalósítást Maslow, a huma­nisztikus pszichológia egyik legna­gyobb teoretikusa önaktualizációként fogalmazta meg. Aktualizálni valamit, annyit tesz: mozgásba hozni, valóra vál­tani, életre hívni. Mindannyian az uni­verzum páratlan csillagai vagyunk, és genetikailag megalapozott lehetősége­ket hordozunk magunkban. Ezeket mi magunk a környezet támogató hatására

- hogy bízunk egymásban, megerősítjük, bátorítjuk egymást, együttműködünk - tudjuk életre hívni, kiteljesíteni. Hiszen honnan tudhatnám, milyen talentu­maim vannak, amíg nem próbálhatom ki magam? De ahhoz, hogy ezt megtegyem, nagyon elfogadó közegre van szükség, míg végül az, ami igazán jó bennem, ki tud bontakozni. Lényegében így fedez­zük fel a tehetségeket - akkor miért nem hisszük el, hogy minden emberben benne van a tehetség csírája?

Tehát az alapfogalm ak tisz tá ­zásával érdem es kezdenünk?

Azt tapasztaltam, óriási problémák van­nak az alapdolgok körül. Folyton etikai romlásról, erkölcsi hanyatlásról beszé­lünk. De tudjuk-e, mit takar az erkölcs fogalma? Ha kibontjuk, van egyrészt az erkölcsiség, az erkölcsi tudatunk: mit tudok én arról, m it szabad, és mit nem, mi a jó, és mi a rossz, mi az igazság. Ezek már szinte filozófiai kérdések, és

valóban, az ember legmagasabb rendű meghatározóiról van szó, amik az egész életminőséget befolyásolják. És van az erkölcsösség, aminek a tartalm a az, hogyan válik valóra az erkölcsi tudat, és összhangban van-e az értékekkel.

„ Ugyanakkor az embernek rá kell ébrednie, hogy a

tudatát, a gondol­kodásmódját kell

átállítania”

De mi ma az érték? Évszázadokon át a nagy szent iratokban megfogalmazott legfőbb törvények érvényesültek, min­den világvallás alapjában az emberi élet mindenek előtt való szeretete, tisztelete és védelme, szolgálata állt. És ma? Valójában partikuláris érde­kek határozzák meg, mi a szent, mit szabad és mit nem. Márpedig ha azt tapasztalja az állampolgár, hogy még a törvénykezésre feljogosított embe­rek sem a leírt törvény szava szerint járnak el, akkor előáll az anómia: már nincs törvény, ami megvédene. Kopp Máriáék kutatása egyértelműen kimu­tatta, hogy ma a magyar társadalom közel háromnegyede anómiában él, nem bízik, nem hisz már semmiben, nem tudj a magát mihez tartani. Mert ha minden egoisztikus, partikuláris érde-

16 H V G E X T R A

Fot

ó: K

alló

s B

ea/

MT

I

szerző: SZ O R N Y I K R ISZT IN A

igazi boldogságot

TREND

kék m entén rendeződik, amik helyet­tesítik az általános parancsolatokat, akkor mi a jó? Az, ami nekem jó. De ez a szubjektivizálódott, individualizálódott erkölcs már nem erkölcs. Hiába tudom, mi volna az előírás, ha én máshogyan csinálom a saját érdekem szerint.

Képesek vagyunk-e ezt a hiányt az egyén oldaláról pótolni?

Valahol el kell kezdeni! Ebben az okta­tás, az etika mint tantárgy - és az etikett - vagy a választható vallásoktatás is sokat segíthet. Sajnos, a viselkedéskultúránk ma elemi dolgokban hiányos, azt sem tudjuk, mikor ki nyújt először kezet, ki mondja meg először a nevét. Ha nincs a kapcsolatokban egymás iránti tiszte­let, nincs viselkedésszabályozás, akkor bárkinek mondhatok bármit. Vegyük észre, hogy nemcsak fizikai környe­zetszennyezés zajlik, hanem szellemi is. Amikor valami búsítót mondok a másiknak, akkor kifejezetten negatív hatást váltok ki a szellemi állapotában. Kimutathatók a hormonális változások. Ha kesergek, az immunrendszerem is kesereg. Ha rossz a lelkiállapotom, akkor nincs meg az örömhormon, ami picit fokozná az életkedvet, segítené a derűt. Ilyen módon is felelősséggel ta r­tozom magamért és másokért. Ahogy Csányi Vilmos etológus is mondta: a kölcsönös egymásrautaltság törvénye az élővilág egyetemes eszménye. Miért nem eszmélünk rá, hogy senki vagy nél­külem, és én tenélküled senki?

17

fs|aj iRfewai

Hogyan leh et ezen segíteni, hogyan találhatunk v issza egym áshoz?

Az ember, tudjuk, egyaránt jó és rossz, angyal és ördög, az emberi természet kettőssége örök, de a kifejezési formái nagyon különbözőek. Ha a jó erőket szólítjuk, mozdítjuk meg, hívjuk életre, akkor az emberről kiderül, milyen nemes lelkű, emelkedett és segítőkész. De ha ezeket az erőket a földbe döngöl­jük, és azt mondjuk, időnk sincs segíteni a másikon, végletes módon individuali­zálódunk. A konzumkultúra éppen azt diktálja, te csak termelj, dolgozz, legyen pénzed, vásárolj, és a tulajdonoddal légy boldog, de nincs idő a fájdalomra, nincs idő a kapcsolatokra. Ismét meg kell tanulnunk újraépíteni a közössége­ket, az egymáshoz tartozó, egymás iránt érdeklődő emberek közösségét, fel kell fedeznünk a másikra irányuló segítő­készséget, az egymás felé vezető utakat.

Ön nagyon is gyakorlatias módon foglalkozik az em berek életm inőségénekjavításával és a boldogságpszichológiával.

Soha ne feledjük, az ember segít saját magán, nem a pszichológus! A klinikai területről indultam, de azután a figyel­mem egyre inkább olyan irányok felé fordult, ahol gyakorlatiasabb módon, közvetlenül és nagyobb erőket tudunk megmozgatni az általános jóllét érde­kében. Az egészségpszichológia világ­képe lehet például olyan szemüveg, amin keresztül tisztábban láthatjuk a bennünk, körülöttünk lévő dolgokat. Nem riogatunk azzal, hogy a stressz okozza a betegségeket, és akkor kerül­jük a stresszfaktorokat, hiszen az éppen a környezetünkből, mégpedig a fontos kapcsolatokból jön, hanem inkább a hétköznapi megküzdési stratégiákat tanítjuk. Azt is figyelembe véve, hogy a nő és a férfi két különböző csodája a világnak. Az inkább jobb agyféltekés működésű nő az érzelemközpontú megküzdési módokat részesíti előny­ben, amik szorosabb kapcsolatban

„Soha ne feledjük, az ember segít saját magán,

nem a pszichológus!”

vannak a belvilágunkkal, így náluk könnyebben alakulnak ki kedélybeteg­ségek és hangulatingadozások, pszicho­szomatikus zavarok. A férfiaknál pedig, akik hajlamosabbak a dolgokat és a feszültséget - a szó szoros értelmében

- mellre szívni, a szív- és érrendszeri panaszok gyakoribbak.

Az érzelm ek okozta pana­szok teh át felfedhetek?

Az érzelempszichológiai kutatások megmutatták, hogy minden érzelem meghatározott molekulatípusra hat. Az érzelemnek van egy bizonyos hormon­koktélja, aminek megvan a kedvenc fogadóhelye, ahol a legjobban kifejti a hatását. Például az ellenségesség nagyon szereti a szívkoszorúereket. Hát miért hordozok ellenségességet, ha magam pusztítom el? Miért harag­szom? Mert alapos okom van rá, mert tehetetlen vagyok, nem tudok mit csinálni. A baj az, hogy sajnos, a tehe­tetlenségbe szorult ember, szó szerint elbutul, ugyanis a memóriaközpont túl­ságosan közel van a szorongásközpont­hoz, és ez az impulzus generalizálódik. A szorongás így azt is eltakarja, amihez a józan eszemmel még hozzá tudnék férni. Tudatosítanunk kell ezeket az összefüggéseket!

Hogyan m űködik, és m ivel dol­gozik az egészségpszichológia?

Légy tudatos! - ez az egészségpszicho­lógia legfontosabb üzenete. Tanuld meg, hogy mit kell tenni, és tedd! Ez rajtad áll, a te felelősséged. Már egy napi pár perces meditáció is sokat jelent, amikor hozzásegítem az agyonterhelt bal agyféltekémet, hogy pihenjen, és átadom az irányítást az érzelmi, jobb agyféltekének, ame­lyik a testtel tökéletes kapcsolatban áll. Akkor a test, m int egy hangszer,

muzsikál, és reagál a pihentető üze­netre. De ez kizárólag akkor működik, ha már tudom, megtanultam, hogyan legyek jóban a saját belvilágommal, és hogyan tudok magamra is figyelni. Az egészségvédelemben, a feszültség- mentesítésben az a nagyszerű, hogy a legegyszerűbb dolgok működnek. Például hogy nevessünk minden nap egy jót! Mert az életerőt serkent, konk­rétan immunstimuláns, és beindítja az endorfintermelést. De tudjuk azt is, hogy az emberi kapcsolatoknak éltető hatalmuk van, m ert az érintés ugyanilyen vitalitásgenerátor. Még az apró érintés is, amit észre se veszünk, üzenetet, ingert ju tta t az érzelmi agyba, és ott a reléállomás azonnal átkapcsol, amitől máris jobban érzem magam a bőrömben. Az egészségpszichológia üzeneteinek lényege végül is az, hogy vissza kell térnünk az ember őstermé­szetéhez. Nem jó az embernek egyedül lennie, m ert alapvetően társas lények vagyunk. Állítsuk helyre az emberi kapcsolatokat, mégpedig érzelmi tö l­

18 H V G E X T R A

Fot

ó: K

ása

Istv

án

téssel, nem elég csetelni, lájkolni, az élő kapcsolatot, az ölelést, a simogatást, a csókot, a szeretet kifejezéseit - amik nyomán fokozódik a szívkoszorúerek tágulata - nem pótolja semmi. Ha azt akarom, ne legyen gond a szívemmel, akkor a szeretet érzésében fürdő lény­nek kell lennem. A szervezet már arra is jól reagál, ha csak arra gondolok, hogy valakinek jót tegyek. Tehát tégy jót, keresd magadban a jót, és építsd a másikban is a jót!

Lehetőségeink - akár abban, hogyan tegyünk jó t - ma már szinte végtelenek, m égis egyre több a bizonytalan ember. M it gondol, m iért nem tudunk választani?

Ha feszült vagy, és gyorsan dobog a szíved, kezdj el figyeln i a légzésedre! Öt hosszú kilégzés, m egnyújtva, amennyire csak lehet, azonnal segít, m ert kilégzés­kor lassító reflex megy a szívhez. Ezt nem te csinálod, ez m agától történ ik! Ha a szívműködés lelassul, a hálózatos rendszeren máris indul az üzenet az agykéreg felé: lenn már békében vagyunk, tessék odafenn is a feszültség­ből egy kicsit visszavenni. Pont úgy működik, m in t am ikor lassan lecsavarjuk a lámpa fényét. Az izgalmi á llapot a kilégzés során alábbhagy. A kilégzést még azzal is lehet segíteni, hogy a végén egy picikét nem veszünk levegőt. Nem kell a belégzést manipulálni, jó t tudunk a levegőből harapni! Ezzel a módszerrel villám gyorsan lehet csitítani a belső feszültséget, m ert annyit le tudunk vezetni belőle, hogy a maradék­kal már m egbirkózik a szervezet.

A döntés nagy felelősség, főként az iga­zán fontos, életutat, jövőt meghatározó döntések. Korábban a hagyomány, a parancs, a közvélemény egyértelmű nyomása sokkal inkább megkönnyí­tették a helyzetet azzal, hogy tiszta értékrendet mutattak. Lehet, hogy gyakorta külső kényszerként éltük meg, de könnyen azonosultunk velük, és belső paranccsá tettük, ami alap­ján döntöttünk. Ez megkönnyítette az egyén felelősségvállalását, és biz­tonsági hálót is jelentett. Ma, amikor szinte bármit tehetsz - döntsd el te, mihez tartod magad aligha találunk igazi fogódzókat, hogy mi volna igazán jó, mit volna helyes tenni. Végül is, jobb híján, azt gondoljuk, az a helyes, ami

A villámrelaxáció technikája azon a tudományosan igazolt tényen alapul, hogy a karunkon a hajlítólzom -tónusok, a lábunkon meg a nyújtó izm ok vannak túlsúlyban. A kutatások rám utattak, hogy ha erőteljesen, kicsit hosszabban végigfeszítem az egész testem, akkor automatikusan ellazul. Először a felső végtagon kezdve, ökölbe szorítom a kezem, majd behajlítom a könyököm, odafordítom a bordáimhoz, aztán követ­keznek a láb nyújtóizm ai, a farizm ok is, majd kinyújtózom fölfelé, kilélegzem egy nagy sóhajjal, és végül végigzongorá­zom az ujjaimat. Ezzel szintén reflexet indítok be, és bárm ilyen feszült vagyok és szorongok, feszíteni azért még tudok. A legrosszabb helyzetben is lehet alkal­mazni ezt a relaxációt, ami teherm ente­sítő, önvédelm i lazító parancsot ad az agynak.

„Miért nem eszmélünk rá, hogy senki vagy nél­külem, és én tenélküled

senki?”

nekem jó. Ez az egoista, individualista etika a lehető legrosszabb. Csakhamar belátható, hogy az önző döntéssel igen rosszul járok. Ha azt gondolom, azáltal lesz jó nekem, hogy sok pénzt szerzek, és általa leszek valaki a világban, attól kezdve retteghetek, hogy elveszítem, másrészt sosem tudhatom meg többé, hogy önmagamért szeretnivaló ember vagyok-e. A hamis boldogságeszmé­nyek butítanak el minket a legjobban, m ert azzal tömik a fejünket, hogy vágyakozzunk különböző dolgok után, hogy legyen valamink, amitől boldog­nak érezhetjük magunkat. De az igazi boldogság kérdése az: mikor volt bol­dog pillanatod? Vissza tudsz-e emlé­kezni, mi által, ki által voltál boldog? Ha erre őszintén válaszolunk, rájöhetünk, hogy nem önmagunkat tesszük bol­doggá mindenféle tárgyakkal, hanem csakis a kapcsolatból a felénk irányuló érzelmek és a mi másik felé irányuló érzelmeink, az érzelmi kölcsönösség adhat igazi boldogságot.

Prof. Dr. Bagdy Emőke

Tiszafüreden született. A pszichológia­diploma megszerzése után 1968-tól az OPNI munkatársa, majd 1985-1994 között a KLTE Pszichológiai Intézetében, 1994-től a HIETE Klinikai Pszichológiai Tanszékén, és 2000-től a Károli Gáspár Református Egyetem intézetvezetőjeként tevékenykedik. A Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Magyar Pszichiátriai Társaság vezetőségi tagja, és további jelentős címek és díjak birtokosa.

Legutóbbi fontosabb kötetei:Hogyan lehetnénk boldogabbak? Kulcslyuk Kiadó, 2010Pszichofitness: kacagás, kocogás, lazítás,Animula, 1997.

Társszerzőként:

Bagdy Emőke-Pap János: Ma még nem nevettem, Kulcslyuk, 2011.

Két nagyon egyszerű, stresszkezelő gyakorlat a mindennapokra - Bagdy Emőkétől

A relaxácló olyan folyam at, amelynek lépéseit meg kell tanulni. Aktív, mozgásos úton, vagy passzív szemlélődő módon is kapcsolatba kerülhetünk a szervezetünkkel. Itt kezdődik a stresszkezelés, vagyis annak tudatosítása, hogyan viszonyuljak a saját feszültségeimhez.

P S Z I C H O L Ó G I A 19

DÖNTÉS „ HOZATAL

szerző: FARAGÓ KLARA

Van-e leq óbb döntés?

[Sitgliis , , Jr̂ < * I,A legjobb helyett kielégítő döntés”

ÖNISMERETA XX. század közepétől közgazdászok és pszichológu­sok sora igyekszik feltérképezni v á lasz tása in k m e­chanizm usait. De hogyan tud juk meghozni a lehető legjobb döntéseket?

Döntünk arról, hogy tömegközlekedés­sel vagy autóval menjünk-e dolgozni, mit vásároljunk a hatalmas árukész­letet kínáló szupermarketben, vagy arról, m it kezdjünk megtakarított pénzünkkel. Döntünk családi kapcso­lataink felől is, szakításról, házasság­ról, gyermekvállalásról. De nemcsak magánemberként, a munka világában is döntenünk kell, és minél magasabb pozícióban vagyunk, annál súlyosabb döntéseket kell hoznunk: egy cég stra­

tégiájának meghatározásakor, netán politikusként az egész társadalmat érintő társadalmi, gazdasági és politi­kai kérdésekről. Utólag sokszor gondo­lunk arra, hogy ha mást tettünk volna (vagy mások mást tettek volna), ha jó döntéseket tudnánk (vagy tudnának mások) hozni, boldogabbak lehet­nénk. De van-e jó döntés, és ha van, az milyen? Mi kell ahhoz, hogy jó dönté­sek szülessenek?

Aki keres, nem taláA és B úr nyaralni megy ■ Miből áll egy döntés?

Erre nagyon egyszerűnektűnik a válasz: az a jó döntés, aminek az eredményével elégedettek vagyunk. A dolog azonban mégsem ilyen egyszerű. Tegyük fel, hogy A úr nyaralni készül, de túl sok lehetőséget kínál túl sok utazási iroda, és nincs kedve ezeket átböngészni, ezért találomra kiválasztja az egyiket. Befizeti az utat, elmegy nyaralni, és azzal jön haza, hogy ez volt élete egyik legjobb nyaralása. B úr napokat tölt az interneten, összehasonlítja egymással a lehetőségeket, ezután kiválasztja a legjobbnak tűnő kínálatot. Amikor hazajön, arról panaszkodik, hogy rossz volt az idő, nem ízlett az étel, nem tudott aludni, m ert túl keménynek találta az ágyat, egyszóval pocsékul érezte magát. Vajon mondhatjuk-e, hogy A úr döntött jobban, hiszen ő elégedettebb volt az eredménnyel. Ajánlhatjuk az ő stratégiáját mindenkinek? Bizony nem. Az egyszerű válasz - „az a jó döntés, amelynek az eredményével elégedettek vagyunk” - tehát nem kielégítő.

Mielőtt megkeresnénk a megfelelő választ, nézzük meg, miből is áll egy döntés. Először is szükséges, hogy legye­nek választási lehetőségek. Minél több van belőlük, annál szabadabbnak érez­hetjük magunkat. Kérdés, ismerjük-e a rendelkezésünkre álló lehetőségeket, és össze tudjuk-e hasonlítani őket.

Másodszor: mivel a döntések a jövőre vonatkoznak, és külső körülmények is befolyásolják az eredményt, kérdés, képesek vagyunk-e megjósolni a jövőt (például egy befektetés hozamát).

Harmadszor: a döntésekhez ismerni kell saját céljainkat, figyelembe véve, hogy a valóságban általában egy dön­téssel több célt is el akarunk érni, ám ezek ritkán összeegyeztethetők. Tud­juk-e kezelni a célok közötti ellentmon­dásokat?

ÖNISMERET,

Az elég jó döntés

A helyes döntések szabályait a köz- gazdaságtan képviselői próbálták lefektetni. Érthető, hiszen a gazdasági tevékenységek - befektetés, üzletkö­tés, tárgyalások és megállapodások a partnerekkel, piacbővítés - döntéseket igényelnek, és nagy a tétjük. Emellett a gazdasági tevékenységeknél viszonylag rövid idő alatt le lehet mérni, hogy a várakozásoknak megfelelően alakul-e az eredmény, amely ráadásul pénzben mindig kifejezhető.

Közgazdasági nézőpontból a szabályok valóban egyszerűnek látszanak: a dön­téshozó törekedjék hasznának maxi­malizálására, ismerje az összes lehető­séget és azok következményeit, végül legyen következetes a céljai (szakszó­val: preferenciái) értékelésekor. Egy­szóval döntsön racionálisan.

Ezeket az egyszerű elveket a közgaz­dasági Nobel-díjas Herbert Simon az 1940-es években azzal bírálta, hogy betartásuk irreálisan nagy feladatot ró az emberre, ugyanis az összes lehe­tőség számbavétele és az összes követ­kezmény értékelése óriási kapacitást igényel. így érvelt: ha a döntéshozó arra törekedne, hogy a legjobb döntést hozza, zsákutcába futna, sőt döntés- képtelenné válna. „Korlátozott racio­nalitása” következtében az egyénnek meg kell elégednie az „elég jó döntés­sel”, azaz a legjobb helyett kielégítő döntésre kell törekednie. Ez azt jelenti, hogy ha elég jó alternatívát talál, ami kielégíti az igényeit, akkor érdemes fel­hagynia a legjobb lehetőség délibábjá­nak üldözésével, és meg kell elégednie ezzel az elég jóval, hiába létezik elvben még jobb megoldás is.

A döntéspszichológia születése

A jó döntések kérdése nem hagyta nyugodni Amos Tversky és Dániel Kahneman izraeli-amerikai pszicholó­gusokat sem a hatvanas években, majd őket követte pszichológusok széles tábora: megszületett a döntéspszicho­lógia mint irányzat. A téma népszerű­ségét mutatja, hogy az évek múlásával egyre több közlemény, könyv és konfe­rencia foglalkozott a döntések pszicho­lógiai tanulmányozásával. Tversky és Kahneman fő gondolata az volt, hogy az emberek - mivel nem képesek meg­birkózni a döntési helyzetek komple­xitásával, de azért törekednek, hogy jó döntéseket hozzanak - nem kiszá­míthatatlanul, véletlenszerűen járnak el a döntési helyzetekben (mint előző példánkban A úr a nyaralás kiválasz­tásánál), inkább olyan (nem tudatos) stratégiához folyamodnak, hogy leegy­szerűsítik a gondolkodásukat. Ennek működését szellemes vizsgálatok soro­zatában m utatta be a két kutató.

Az egyik kísérletben megkérdezték, mi a valószínűsége, hogy ugyanannyi fiú és ugyanannyi lány születik a kis kórház­ban, mint a nagy kórházban. A kísérleti személyek választhattak, hogy 1. a két kórházban egyforma ennek a valószí­nűsége, 2. a nagy kórházban nagyobb, vagy 3. a kis kórházban nagyobb. A döntő többség azt válaszolta, hogy egy­forma, pedig a 2. válasz a helyes, azaz a nagy kórházban nagyobb ennek az esélye. Ugyanilyen gondolkodási hiba - gyakorlatilag leegyszerűsítés - amikor a rulettben a sok fekete után aj átékosok nagy téttel fogadnak a pirosra, mintha a rulettgolyó emlékezne arra, hogy már sokszor hozott ki feketét, így most már illene a piroson megállnia.

Idesorolható, amikor a döntéshozó következetlen: lottózunk (azaz vál­laljuk a kockázatot), ugyanakkor biz­tosítást kötünk (azaz nem vállaljuk a kockázatot). Autóra gyűjtünk keveset kamatozó számlán, miközben nagy kamatot fizetünk a mosógépre és tele­vízióra felvett hitelekért.

Akik e ld ö n tö tté k

Dániel Kahneman (1934-) és Amos Tversky (1937-1996)

izraeli-amerikai pszichológusoka „k ilá ­tás vagy lehetőség elm életben”(prospect theory) arra mutatnak rá, hogy az emberek a hasznosságot asze­rin t értékelik, hogy egy kiindulóponthoz képest hogyan változik a helyzetük.Mivel különböző megfogalmazások különböző kiindulópontokat sugallnak, a leírástól függően eltérő lehet a döntés azonos helyzetekben. Ha jó kilátásúnak, nyereségnek tartjuk a helyzetet, meg­próbáljuk megőrizni a megszerzett javakat, nem vállalunk kockázatot. Ha azonban rossz kilátásokkal, veszteségek­kel kell szembenéznünk, inkább kockáz­tatunk, hogy a veszteséget elkerüljük. Az elmélet nagyon eredményesnek bizo­nyult a gazdasági viselkedés magyaráza­tában, ezért 2002-ben Kahnemant közgazdasági Nobel-díjjal jutalmazták.

Richard Thaler (1945-)

amerikai közgazdász, a közgazdasági feltevések kritikájával foglalkozik. Sze­rinte a közgazdaságtan azt feltételezi, hogy az emberek szuperracionális lények, akiket az érzelmek nem befolyá­solnak. Úgy működnek, m in t egy számí­tógép, és nem esik nehezükre önuralm at gyakorolni. Könyvében (Quasi rational economics) rám utat az emberek gazda­sági viselkedésének valódi jellemzőire.

22 H V G E X T R A

^ - — ÖNISMERETa dön téspsz icho lóg iá t

Antonio Damasio (1944-)

portugál-am erika i idegtudós, az emberi elme és viselkedés neurobiológiájával, az érzelmek és a döntéshozatal kapcso­latával foglalkozik. Kutatásai szerint az érzelmek úgynevezett „szomatikus markerek” form ájában előre je lzik a döntések kim eneteleit. Valójában segítik a döntést azzal, hogy még a tudatos m egfontolások szakasza e lő tt előnyben részesítjük a kedvező következményeket, a káros következményekkel járó változa­toka t pedig kihagyjuk a választási lehe­tőségek köréből.

Gerd Gigerenzer (1947-)

német pszichológus, a döntéspszicholó­giai fo lyam atok neves kutatója. Hozzá köthető a döntési fo lyam atokban észre­ve tt egyszerűsítések vizsgálata. Ezek az egyszerűsítések szerinte nem a téves emberi gondolkodást bizonyítják, inkább olyan, a form ális logika szabályaival nem egyező sajátos racionalitást, amely a bonyo lu lt környezetben hozzásegíti az em bert az eligazodáshoz.

Nyereség, azaz veszteség

Tversky és Kahneman ezekre a követ­kezetlenségekre meglepő, ám egyszerű magyarázatot ad: ugyanazt a dolgot tekinthetjük nyereségnek és veszteség­nek is. Hogy éppen minek tekintjük, függ a csomagolástól, a reklámtól, a mani­pulációtól (a félig tele vagy a félig üres pohár esete). Ha nyereségnek tekint­jük, akkor a további nyereség már nem olyan vonzó, ha pedig veszteségnek lát­juk, akkor mindenképpen megpróbál­juk kompenzálni a veszteséget. Ennek következtében a nyereségesnek beállí­tott helyzetekben ülünk a babérjainkon, és nem vállalunk kockázatot, ellenkező esetben viszont kockázatvállalással pró­bálunk javítani a helyzetünkön.

„Ugyanazt a dolgot tekinthetjük

nyereségnek és veszteségnek is”

Támogatásra L . szoruló döntések

A hibázás lehetősége és a téves dönté­sek következményeinek súlyossága a döntési feladat bonyolultságával egyre nő. A következmények hatványozot­tan jelentkeznek, ha a gazdasági vagy a politikai élet területén kell dönteni. A kutatók nem elégedtek meg a dön­téshozatali hibák és nehézségek lajst­romba szedésével, hanem egyéni és csoportosan alkalmazható módszere­ket dolgoztak ki a döntések segítésére. Ezek a módszerek arra épülnek, hogy a döntéseket részekre bontják, megha­tározzák a lehetőségeket, az értékelési szempontokat, a lehetséges következ­ményeket, mindezt számszerűsítik, és a végén kiválasztják a legelőnyösebb változatot. Azaz a döntéshozót mód­szeresen végigvezetik a döntéshozatal egyes lépésein.

Az elme és szerszámosládája

De mi a helyzet az intuícióval? Hasz­nosak-e megérzéseink a döntések meg­hozatalakor? Gerd Gigerenzer német pszichológus úgy érvelt az 1990-es években, hogy az intuíció általában jó tanácsadó, mivel az elme fel van sze­relve egy olyan „szerszámosládával”, amelyik igen egyszerű eszközöket kínál a bonyolult problémák megoldásához. Számos kutató megfigyelte például, hogy háziasszonyok a hivatásos bróke­reknél jobb befektetési döntéseket hoz­tak. A megfelelőbb döntés hátterében meglepő módon éppen a tudatlanság áll: az információ szűkében lévő dön­téshozók annak alapján választottak, amiről egyáltalán már hallottak.

Arról is beszámolnak a kutatások, hogy az elégedettség szempontjából is elő­nyös az intuícióra hagyakozni. A részt­vevőknek egy kísérletben két kép közül kellett kiválasztaniuk egyet, amelyet hazavihettek. Az egyik csoportot arra szólították fel, hogy alaposan gondol­ják át választásukat, majd indokolják is meg. A másik csoport semmilyen instrukciót nem kapott. Az első csoport tagjai még egy hét múlva is elégedetle­nebbek voltak a választott képpel, mint a spontánul döntő csoport tagjai.

Az intuitív módon kialakított vélemé­nyek azonban egyáltalán nem m ente­sek a tévedésektől. Nagyon gyakran puszta előítéleten alapulnak az ilyen döntések (például a munkaadó felté­telezi, hogy a jelentkező nem válik be vezetőnek, m ert nőnemű). Az intuitív ítéletalkotás eredménye sosem pon­tos, mindig csak megközelíti a helyes választ. A nem intuitíven, azaz anali­tikusan hozott döntéseknél a döntés megfelelő volta attól függ, hogy az illető be tudja-e tartani az elemzés szabályait. Az, hogy melyik gondolkodásmódot kell alkalmazni, nagymértékben függ a feladat jellegétől és az információs környezettől - így a szakértők.

P S Z I C H O L Ó G I A 23

■ ■ ____

O N ISM ER EL,,—

„Az érzelmek a döntéshozatal

fontos segítői”

Segítő érzelmek

Döntéseink előtt, alatt és után szo­rongást, izgalmat, örömet vagy akár szégyent élhetünk meg. Vajon ezek az érzelmek gátolnak bennünket, hogy körültekintően döntsünk, vagy inkább segítségünkre sietnek? Anto- nio Damasio kaliforniai neurológus olyan agysérült betegek döntéseit vizsgálta az 1990-es években, akiknél az érzelemfeldolgozó központot érte sérülés. Kísérletében a résztvevőknek két kártyacsomag közül kellett válasz­taniuk, majd olyan játék következett, amelyikben a lapokra fogadást lehetett kötni. Az egyik pakliban néhány nagyon jó, de sok nagy veszteséget hozó kártya volt található. A másik csomag mérsé­kelten jó és mérsékelten rossz lapokat tartalmazott. Az egészséges résztvevők azonnal a biztonságos paklit válasz­tották, míg az agysérült betegek még a veszteségek ellenére is a veszélyes csomaggal játszottak tovább. A feladat korai fázisában jelentkező, érzelmi úton közvetített veszélyjelzéseket nem sikerült észrevenniük. Tehát az érzel­mek a döntéshozatal fontos segítői.

Megoldják ■ _____a döntésmérnökök

Korábban azt mondtuk, minél több lehetőség áll az egyén rendelkezésére, annál szabadabbnak érzi magát. Ennek azonban gyakran éppen az ellenkező­jét éljük meg a mindennapokban, mert bonyolult világunkban rengeteg dön­tést kell hoznunk, ráadásul igen össze­tett helyzetekben. A túl sok lehetőséget nyűgösnek és kimerítőnek érezzük: melyik mosóport, mobiltelefont vagy melyik befektetést válasszuk? Hová adjuk adónk egy százalékát? Melyik iskolába írassuk be a gyerekünket? Egy amerikai étterem éppen azért vált népszerűvé, mert naponta csak egyféle ételt készít.

Richard Thaler, a gazdasági döntések jeles kutatója szerint a mai kor embe­rének úgy lehet segíteni, ha meghagy­juk a szabadságát a választásban. Azaz ha a „döntésmérnökök” úgy kínálják fel a választást, hogy az egyén vagy a köz érdekeit szolgáló lehetőségeket sugallj on a megfogalmazás. Jól illuszt-

A JÁ N L O T T IR O D A LO M

D ön téselm élet (szerkesz­te tte Zoltayné Paprika Zita), Alinea Kiadó, 2002. / Faragó Klára: A döntéshozatal pszichológiája (tanulmány a fe n t em lített kötetben)

Malcolm Gladwell: Ö sztönö­sen , A döntésről másképp,HVG Könyvkiadó, 2010.

rálja ezt egy szervadományozásra vonatkozó kérdés esete az Egyesült Államokban. Amikor a kérdőíven abba kellett beleegyezni, hogy „esetleges halálos balesetkor felhasználhatják-e az illető szerveit”, kevesen válaszoltak igennel. Azt viszont már kevesen írják alá, hogy „nem egyeznek bele szerveik felhasználásába”. Ilyen döntésmérnöki megfontolások segíthetnek a megfelelő nyugdíjbiztosítás, iskola vagy étrend kiválasztásában.

A döntéspszichológ'iai képviselők missziójuknak tartják, hogy hasznos éljárásokat dolgozzanak ki a döntések segítésére. A jó döntéshez nyitott, kri­tikus gondolkodásra van szükség, ahol az egyén új megoldásoknak is teret enged. Emellett felismeri, hogy mikor hagyatkozhat az intuíciójára, mennyire bízhatja rá magát az érzelmeire, illetve mikor van itt az ideje, hogy körültekin­tően elemezze a döntési lehetőségeket és azok következményeit.

Faragó Klára

pszichológus, az ELTE Pedagógiai Pszicholó­

giai Karának professzora. 1990-ben kezdemé­

nyezte - a hazai oktatásban hagyomány nélküli

- szervezet- és döntéspszichológia i program

kialakítását. Gyakran nemzetközi és hazai

p rogram ok témavezetője, többek között egy

W HO -program keretében az európai kockázat­

kom m unikációt vizsgálta. Számos döntéspszi­

chológiai tanulm ány szerzője.

24 H V G E X T R A

Ön ism e r e tszerző: M EG YERI ZSU ZSAN N A

Az ösztön mint súgógép

Az em ber sz ívesen defin iálja m agát tu d atos lénynek. De vajon tén y leg az eszü n k re hallgatunk , am ikor dön­tü n k , vá lasztu n k ? M ennyire befo lyáso ln ak m in k et az ösztön ein k ?

. W fw

Ha ösztönről beszélünk, ahányan vagyunk, annyiféleképpen értelmezzük. Néha a pejoratív jellege kerül előtérbe, és az „állatias” szinonimájaként emle­getjük, máskor pedig épp ellenkezőleg, az ember magasabb rendű képességei közé soroljuk, mint a megérzést vagy az intuíciót. A költöző madarak vonu­lásától kezdve a csimpánzok egymást kurkászó ceremóniáján át az ember bonyolult párválasztási szokásáig sok mindent nevezünk ösztönnek.

Az értelmezési kuszaságban napjaink egyik legfiatalabb tudományága, az evolúciós pszichológia integrációra törekvő magyarázata tesz rendet. Esze­rint az ösztön a viselkedés genetikailag programozott eleme, illetve indítéka, amelynek egy része merev, a tapaszta­lás által nem módosítható, mint például a kisbaba sírása és szopóreflexe, más része azonban rugalmasan alkalmaz­kodik a környezeti hatásokhoz. Ilyen többek között az „anyai ösztön”, amely tanult és öröklött elemeket is tartalmaz

- olvasható Bereczkei Tamás Evolúciós pszichológia című 2003-as könyvében.

Fajfenntartástól az önmegvalósításig

Charles Darwin a viselkedés okát a túl­élési és szaporodási ösztönre vezeti visz- sza, más tudósok tucatnyi alapösztönt különböztetnek meg, többek között: félelem, társas kapcsolatok, szülői atti­tűd, kíváncsiság, önérvényesítés, behó- dolás. Sigmund Freud, a pszichoanalí­zis atyja élet- és halálösztönről beszélt, tanítványa, a szintén osztrák Alfréd Adler szerint minden törekvésünk tudattalanul is a hatalom megszerzé­sére irányul, más tudósok pusztán a hormonok, biokémiai folyamatok játé­kának ítélik viselkedésünk indítékait. Abraham Maslow amerikai pszicholó­gus jól ismert „szükségletek piramisa” lényegében ösztönös hajtóerőinket állítjahierarchikus sorrendbe az ön- és fajfenntartástól az önmegvalósításig.

Minél tudatosabb és bonyolultabb az ember, annál kevésbé képes az ösztö­nök követésére, és ez a „tudat elhajlá­sához”, vagyis pszichés rendellenessé­gekhez vezet - vélte Carl Gustav Jung, a XX. század egyik legnagyobb hatású pszichológusa. A tudattalan feltárását a személyiségfejlődés legfontosabb

elemének tartó gondolkodóhoz képest más oldalról közelítette meg a kérdést Hendrie Weisinger amerikai kutató, pszichoterapeuta. A tavaly megjelent Zseniális ösztöneink című könyv írója azt a meglepő kijelentést teszi, hogy ha többször hallgatunk megérzéseinkre, sikeresebbek és boldogabbak leszünk. Ösztöneink kiállták az idők próbáját, hiszen évmilliókon át lehetővé tették az emberiség túlélését - véli. A civilizált ember azonban egyre inkább elnyomja magában ezt a képességet, és a rációt helyezi előtérbe, amitől élete sem bol­dogabb, sem harmonikusabb nem lesz.

Weisinger szerint ősi ösztöneink meg­felelő eszközöket adnak a kezünkbe ahhoz, hogy megőrizzük egészségünket, boldoguljunk, javítsuk társas kapcsola­tainkat, vagy például fokozzuk kreativi­tásunkat. Közös tulajdonságuk ezeknek az ösztönöknek, hogy minden egészsé­ges emberi lény rendelkezik velük, és a kialakulásukhoz nem kell tudatos erőfeszítés vagy tanulás, alkalmazásuk pedig tudattalan folyamat. Az amerikai kutató az alábbiak szerint határozza meg az emberiséget boldoggá tevő ösztönöket:

P S Z I C H O L Ó G I A 25

Menedékkeresés 0Az életben maradáshoz elengedhetetlen, hogy képesek legyünk kiválasztani azt a környezetet, ahol biztonságban érezzük magunkat. A civilizá lt embernek már nem a túlélés a célja, hanem hogy minél harmonikusabb közegben élhessen. Ha tartósan szorongunk munkahelyen vagy párkapcsolatban, ideje felébreszteni alvó ösztöneinket, és ideális menedéket keresnünk. Bonyolult detektálási fo lya­mat az új „é lőhely” kiválasztása, és ebben az érzelmeknek óriási szerepük van. Osztva, szorozva, statisztikai alapon mérlegelve - érzelmeinket kizárva - csak egyoldalúan dönthetünk. Ám új vizekre evezve nemcsak az a kérdés, hogy jól érezzük-e o tt magunkat, hanem hogy mennyire inspiráló, mennyi lehetőséggel kecsegtet. Az észérvek sokszor mara­dásra ösztönöznek akkor is, ha már számos negatív érzelmünk és fizikai tünetünk van, de ez gyakran csapda. Ha helyesen akarunk dönteni, hallgassunk jobban testünk üzeneteire és érzéseinkre!

Segítségkérés

Sebezhetőek vagyunk, ez m inden élő­lény természete. Felnőttkorban segít­ségkérési ösztönünk háttérbe szorul. Egyrészt azért, m ert félünk a visszauta­sítástól, másrészt m ert ezzel a gyenge­ségünkre hívjuk fel a figye lm et, így kényelmetlen helyzetbe kerülünk. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy m ind a magánéletben, m ind az üzletiben hamarabb és kisebb veszteség árán ér célt az, aki vállalja a sebezhetőségét, és nem magányos bozótharcosként próbál megküzdeni az „elem ekkel” . Merjünk tehát kérni, és merjünk gyengék lenni!

Gondoskodás

A segítségkérés és a gondoskodás ösztöne kart karba ö ltve jár. A síró cse­csemő hangja azonnali, mérlegelés nélküli segítségnyújtásra ösztökéli az anyát. Tágabban értelmezve a versen­géssel - amely szintén belénk kódolt ösztön - éppen ellentétes. Ha nyerő­vesztes szituációban gondolkozunk, talán jobban megéri nem tudom ást venni tám ogatási késztetésünkről, és önös szem pontjaink szerint cselekedni.A gondoskodásról azonban tudni kell, hogy nagyon hosszú távú befektetés. Vegyük például a szülői feladatokat! Őseink szinte életük m inden óráját együtt tö ltö tték , nagyon szoros kapcso­la to t ápoltak egymással, ez te tte lehe­tővé a családi összetartást. Ma erre a nap bizonyos szakaiban m egtervezett idő t szánunk - jó esetben - , de az együttlé tek egyre ritkábbak, a kapcsola­tok egyre lazábbak. Gondolkozzunk tehát hosszú távon, és lássuk be: gyer­mekeinkbe, emberi kapcsolatainkba fek te te tt energiánk a legjobb biztosítéka annak, hogy ne m aradjunk mi sem támasz nélkül.

Együttm űködés

Az emberi agy je lentős részei azért fe jlőd tek ki, hogy szociális, együ ttm űkö­dési készségeinknek helyet adjanak. Ha bizonyos területei sérülnek, emberi kapcsolataink csorbulhatnak, sokszor úgy, hogy mem óriánk vagy egyéb funk­cióink épek maradnak. Együttm űködési ösztönünk tehát arra tanít minket, hogy identitásunk megőrzése m elle tt munka- megosztásban gondolkozzunk, és legyünk megbízhatóak. Sem tartós házasság, sem tartós munkakapcsolat nem létezhet saját érdekünk aktuális háttérbe szorítása, mások szem pontja i­nak figyelem bevétele nélkül. De mindez csak kölcsönösségi alapon működik, támasz nélkül.

Kíváncsiság

Csábítás

A szépség evolúciós szerepe, hogy vonzóvá tegye a megjelenést, biológiai szem pontból pedig a természetes sze­lekció terméke. Ez nem mond ellent a belső értékek fontosságának, de ahhoz, hogy eljussunk a másik m élyebb megis­meréséhez, szükséges a figye lem fe lkeltő csáberő. A vonzásnak nem a szépség az egyetlen kritérium a, idetartozik például a hum or is. Aki jó kedélyű, szellemes partner, jobb eséllyel vesz részt a párvá­lasztásban és a munkaerőpiacon is. Az odafigyelés a másikra és a dicsérő, e lfo ­gadó magatartás szintén annak az ösz­tönös viselkedési repertoárnak a része, amellyel kívánatossá tehetjük magunkat.

Valamennyi élőlény igyekszik felfedezni és tanulmányozni a környezetét. Emberi viselkedés tekin tetében kíváncsiság az is, hogy meglessük a szomszédot, de az Is, hogy értelmes lények után kutatunk az űrben. Érdeklődési ösztönünk m űködé­sének je lentőségét manapság leginkább úgy érthe tjük meg, ha azt nézzük, hogyan járu l hozzá életm inőségünk javulásához. A természetes szelekció azt részesítette előnyben, aki használta a kíváncsiságon alapuló alkalm azkodóké­pességét, akár új élőhely megtalálásáról, akár új eszköz létrehozásáról vo lt szó. Az érdeklődő magatartás fiz io lóg ia i vá lto ­zással jár, és kim ozdítja szervezetünket a kom fortzónájából, ezért kettős érzést vált ki bennünk: m aradjunk a fenekün­kön, vagy kövessük az impulzusainkat? Aki képes élete végéig fenntartan i fe lfe ­dezői magatartását, jobban megismeri önm agát és másokat. Az öregedés és a kíváncsiság összefüggésére vonatkozó szólásról pedig tudom ást se vegyünk, m ert evolúciós ösztönünk épp az ellen­kezőjét súgja: aki kíváncsi, sosem öreg­szik meg!

26 H V G E X T R A

ÖnismeretA m ikor ■ az ösztönök tú loznak

Ha bizonyos evolúciósán adaptív ösztö­nök mértéktelenül vagy indokolatlanul eluralkodnak rajtunk, olyanná válha­tunk, mint apók, amelyik rendületlenül szövi elejétől fogva a hálót - figyelmez­tetnek az ösztönöknek legnagyobb sze­repet tulajdonító szakemberek is. Ha gyászolunk, a testi-lelki visszahúzódás a társas környezettől adaptív, m ert az átélt veszteség m iatt gyengék, sérü­lékenyek vagyunk. Ha azonban nem jutunk túl ezen a fázison, és nem erőt merítünk az ideiglenes visszavonulás­ból, hanem belesüppedünk, állapotunk krónikus depresszióvá fajulhat, ami már semmilyen előnnyel nem jár.

Szintén evolúciós örökség a félelmünk a sötétségtől, a szakadéktól, a kígyótól, a póktól, és azért ivódott belénk az évmilliók alatt, mert veszélyt jelentett. A fóbiák ezeknek a félelmeinknek a tor­zult változatai, és már rég nem a valós veszély elhárítását szolgálják. Korunk népbetegsége, a szorongás is ezek közé a túlzó reakciók közé sorolható. Nem konkrét dologra irányul, hanem a ta r­tósan fennálló félelem (veszteségtől, kihívástól, bántalmazástól) kondicio- nálódása, és számos súlyosan egészség­károsító testi tünetben jelentkezik.

Genetikaihasonlósá g = vonzerő

Szondi Lipót - a klinikai gyakorlatban jól ismert Szondi-teszt atyja - az 1930- as években alkotta meg genotropizmus- elméletét, amely szerint „ösztönösen” hasonló géneket hordozó embereket választunk párnak és barátnak. Sokáig ennek alátámasztására nem volt kellő bizonyíték, ám napjainkban már kísér­letileg is bizonyították, hogy a gene­tikai hasonlóság igen erős vonzerő, és detektálására komplex pszicholó­giai mechanizmus épült ki bennünk. Vizuális és szagingerek segítségével előzetes szűrést végez az agyunk, ami­nek eredményeként olyan partnert találhatunk, aki státus, iskolázottság, személyiségjegyek, fizikai vonzerő és

intelligencia tekintetében is hasonlít ránk. A genetikai variancia megőrzése persze legalább ilyen fontos, ezért nem azonos, csak hasonló géneket keresünk. Egyszerre igaz tehát mindkét szólás:

„Hasonló a hasonlónak örül”, illetve „Az ellentétek vonzzák egymást”.

Freud sokat vitatott elméletét az Ödipusz-komplexusról az empirikus kutatások szintén alátámasztják. A pszichoanalízis atyja azt gondolta,

AJÁNLOTT IRODALOM

Charles Darwin: A fajok eredete, Typotex Kiadó, 2009.

Sigmund Freud: A halá lösz­tö n és az életösztönök,Herrn it Könyvkiadó, 2011.

H endrie W eisinger: Z seniá­lis ösztöneink, HVG Kiadó, 2011.

hogy az anya és fiúgyermeke között a korai gyermekkorban szexuális jel­legű vonzalom alakul ki, ami a későbbi párválasztásban fontos szerephez jut. Kötődési vizsgálatokból az derült ki, hogy a hasonlóság a fiú által választott pár és az anya között annál nagyobb, minél szorosabb volt gyermekkor­ban az anya-gyerek viszony, illetve a kötődés az anyához. Ezt a jelenséget az evolúciós terminológia szexuális imprintingnek nevezi.

Megyeri Zsuzsanna

tanár, fordító, szerkesztő, pszichológus.A XII. kerületi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ közösségi pszichiátriai ellátásában dolgozik terápiás munkatársként.

Szakadjon ki a stresszből!Kézenfekvő megoldás a SEDATIF PC

BO?RON*

Siipertaft

VÉNY NÉLKÜL KAPHATÓ GYÓGYSZER.

KERESSE A PATIKÁKBAN!

w w w .stressz. in fo .hu

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEG- TÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!

„Az egészségesen működő személy abszolút

szabadnak érzi magát”

: i

VálasztásainkAzzal, hogy a válasz tás szabadságát az em beri visel­kedés egyik legfontosabb ism érvének ta r to t ta , Carl Rogers, a XX. izázai pszichológia egyik legnagyobb alak ja egészen ellen tétes ú ton já r t , m in t k o rtá rsa i.

Növekvő nyitottság az élményekreeltávolodik a védekezéstől, és nincs szüksége küszöb alatti észlelésre (azaz tudatta lan stratégiák alkalma­zására, hogy megakadályozza a felkavaró ingerek tudatba kerülését).

Egyre inkább egzisztencialista életstílusm inden p illana t te ljes átélése. Ez izga l­m at, m erészséget,a lka lm azkodókészsé­get, to le ranc iá t, spon tane itás t, rug a l­m asságot eredm ényez, és a lapvető b iza lm a t sugall.

Növekvő természetes bizalombízik a saját értékítéletében és a képességeiben, hogy képes kiválasztani az ado tt pillanathoz megfelelő viselke­dést. Nem függ létező szabályoktól és szociális normáktól, hanem abban bízik, hogy mivel ny ito tt az élményekre, képes lesz saját értékítéletére támaszkodni.

Kreativitásszabadabbnak érzi magát, hogy kreatív legyen. Abban is kreatívab­bakká válik, hogy beilleszkedjen, anélkül, hogy szükségét érezné az alkalmazkodásnak.

Gazdag, teljes életa teljes ember élete gazdag, hiánytalan és izgalmas, és azt sugallja, hogy intenzíveb­ben éli át az öröm öt és a fájdalm at, a szerelmet és szíve összetörését, a féle lm et és a bátorságot.

A választás szabadságanem béklyózzák meg a korlátozások, könnyebben képes szélesebb körből választani. Hiszi, hogy szerepe van saját viselkedésének meghatározásában, és felelősnek érzi magát saját viselkedéséért.

Megbízhatóság és konstruktivitásm egbízhatóan konstruktívan fog csele­kedni. Az az egyén, aki n y ito tt minden szükségletére, képes fenntartan i az egyen­súlyt köztük. Még az agresszív szükségle­teket is kiegyensúlyozza a belső jóság.

SZABAD VALASZTAS ÖNISMERETszerző: TOROK IV A N

Rogers sze rin t az o p tim á lis fe jlődés

e redm énye fo lyam a t, nem s ta tikus á lla p o t. A jó é le t d e fin íc ió ja , h og y az é lő lé ny fo lyam a tosan te ljes p o te n c i­

á ljának k ite ljes ítésé re tö reksz ik .

A rogers i te ljes e m ber

tu la jdonsága i:

Illu

sztr

áció

: Kó

Zso

lt

Ö N ISM E R E T ®» « ,„Bátorság nélkül nincs szabadság”

Noha Carl Rogerst a lánya, Natalie „csendes forradalmárnak” nevezte, az amerikai pszichológus teljes mérték­ben szembeszegült korának pszicho­lógiai, pedagógiai szemléletével. A XX. század közepén az amerikai kollégák az úgynevezett behaviorista felfogás szerint gépeknek tekintették az embe­reket, akik a környezet hatására alakul­nak olyanná, amilyenek, és a viselke­désüket különböző törvényszerűségek szabályozzák. Kategorikusan tagadták az emberi viselkedés szabadságát, ami elég meglepően hangzik, hiszen Ameri­kát a szabadság hazájának tekintették és tekintjük szerte a világon. Ilyenkor arra a fajta szabadságra gondolunk még ma is, amelynek feltétele, hogy külső körülmények nem korlátoznak, hogy szabadok vagyunk valamitől, hogy nem vagyunk foglyok. Ez a fajta szabadság valóban Amerika társadalmi öröksége.

Ezzel szemben beszélhetünk arról a fajta szabadságról (ezt „pozitív szabad­ságnak” is szoktuk nevezni az előbb felvázolt „negatív szabadsággal” szem­ben), ami azt jelenti, hogy szabadok vagyunk valamire. A humanisztikus pszichológiai irányzatokhoz tartozó (azaz optimista szemléletű) Rogers ezzel a szabadsággal foglalkozik, és a XX. század közepén teljesen újsze­rűén hangzott, amikor kimondta: a szabadság belső dolog, amely a külső lehetőségektől függetlenül jelen lehet az emberben. A belső szabadság a sze­mély képessége arra, hogy valami mel­lett döntsön, valamit válasszon. Hiába lehet valaki külső kötöttségektől m en­tes, ha a képességeinek a hiánya akadá­lyozza meg a cselekvésben. Ekkor nem is érzi teljesnek a szabadságát. Fordítva is igaz: ha külsőleg nagyon sok minden béklyózza meg, belsőleg még szabad lehet: képes lehet felülkerekedni a külső akadályokon, kijátszani a kény­szerítő körülményeket, s valamilyen módon mégis elérni azt, amit szeretne.

Carl Rogers (1902-1987)

Az eredetileg lelkésznek készült amerikai pszichológus vallásos családban szüle­te tt. Különböző egyetemeken tan íto tt klinikai pszichológiát. Rangos szakmai fórum okon ve tt részt, korának egyik legnagyobb hatású pszichológusa lett, 2002-ben a XX. század hatodik legkima­gaslóbb pszichológusává választották. Nobel-békedíjra je lö lték a dél-afrikai és az észak-afrikai belső konfliktusok vizs­gálatában elért eredményeiért.

A m últ század közepére kidolgozta saját elm életét és gyakorlatát, am it személy- központú megközelítésnek nevezett. Ennek lényege, hogy az ember növekvő, fe jlődő lény, és a fejlődéséhez, a benne rejlő lehetőségek megvalósításához arra van szüksége, hogy a vele kapcsolatba kerülő je lentős személy em pátiá t mutas­son iránta, hitelesen komm unikáljon vele, és főként arra, hogy fe lté te l nélkül pozi­tívan elfogadja őt. Ugyanis ha mások elfogadják, akkor tudja ő is elfogadni saját magát, s így kerülhet összhangba a reális és az ideális énképe. A segítő hivatásokban (terápiában, oktatásban, szociális munkában) ez a felté te l nélküli elfogadás segíti elő a gyógyulást, a növekedést, a hatékonyságot és a prob­lémák megoldását. Rogers szerint ahhoz, hogy a személy eljusson önmagához, és megismerje önmagát, igazi, mély ta lá l­kozásra van szüksége.

30

A tanu lóközpon túRogers nézetei az iskolai oktatásban is fordu latot hoztak. A hagyományos Iskolá­val szemben az általa hangoztatott sze­mélyközpontú - vagy pontosabban tanulóközpontú - iskola eredményes működésének feltétele olyan, kellő önbi­zalommal rendelkező vezető tanár, aki bízik a tanulókban, és hiszi, hogy képesek a saját fejükkel szabadon gondolkodni, önmaguktól tanulni, A tanulóközpontú iskola egyúttal a szabad választás, döntés gyakorló műhelye is: a diák egyedül vagy másokkal együtt szabadon alakítja saját tanulási irányét és programját, és felelős­séget vállal a döntéseiért. A középpont­ban a tanulási folyamat elősegítése áll, a külső fegyelmezés helyére az önfegyelem lép, és a tanuló önmagát értékeli. Az ilyen fejlődést elősegítő légkörben a tanulás eredményesebb, gyorsabb, alaposabb, és jobban beleivódik a diák egész életébe.

Rogers A tanulás szabadsága című könyvében fe jte tte ki nézeteit a később

ÖNISMERETiskolaRogers-iskoláknak nevezett intézmények filozófiá járól. Az ilyen fejlesztő iskolák­ban a tanulók, illetve a csoport (am elybe a tanár is be le tartozik) kezé­ben van a döntés a tanulási folyam at irányítása fe le tt. Ebben fenyegetés is rejlik a tanár számára, hiszen meg kell osztania a hatalmát. A diák számára szintén ijesztő lehet vállalni a felelőssé­get saját tanulásáért, és a közben elkö­ve te tt hibákért. Ezért abban is szabadsá­go t ad ez a megközelítés, hogy a diák szabadon választhat az ilyen tanulóköz­pontú csoport és a hagyományosan vezetett iskolai csoport között.

Maga Rogers sem remélte, hogy az egész oktatási rendszer vagy annak döntő része át tud állni a szabad, tanuló­központú szemléletre és gyakorlatra. A rogersi megközelítés mégis népszerű­ségnek örvend: már nemcsak Am eriká­ban, Magyarországon is működnek Rogers szem élyközpontú iskolák.

Minden választás döntés

Amikor Rogers arról ír, hogy az ember szabadon megváltoztathatja attitűd­jét a körülményekhez, viszonyát az eseményekhez, az őt érő hatásokhoz, akkor szintén korszakos jelentőségű kollégájára, Viktor Franki osztrák pszi­chiáterre hivatkozik. Franki ezeket a következtetéseket az auschwitzi kon­centrációs táborban szerzett túlélési tapasztalataiból vezette le. Noha min­den emberi lehetőségtől megfosztva élt a táborban, saját belső szabadságát felfedezve rájött, hogy maga választja meg, hogyan viszonyul a történésekhez, hogyan értelmezi azokat.

Bátorság nélkül nincs szabadság, a bátorság teszi képessé az embert a bizonytalan, az ismeretlen választá­sára - következtetett Rogers. Bátorság kell ugyanis ahhoz, hogy az egyén vál­lalja azokat a lelki terheket, amelyek a választás felelősségéből fakadnak. Min­den választás egyben döntés is valami­lyen lehetőség mellett, és a döntés balul is elsülhet. Nehezen elviselhető teher lehet ez akkor, amikor sok lehetőség közül választhat az ember, és másféle teher akkor, amikor szinte semmiből sem választhat.

Az egészségesen működő személy abszolút szabadnak érzi magát, amikor spontán módon, szabadon és önként választja azt, ami teljesen meghatáro­

zott, s él is ezzel a szabadsággal. Ennek társadalmi jelentőségét az amerikai pszichológus abban látta, hogy a bel­sőleg szabadabb, a tapasztalatokra nyi­tottabb embert - aki szabadon és fele­lősségteljesen tud választani - kevésbé irányítja a külső környezet. Hozzátette azonban, hogy a belső autonómiához önismeretre és önmagunkért vállalt felelősségre van szükség, ahogy József Attila írta: „Az én vezérem bensőmből vezérel.”

A bátorságon, az önismereten és a felelősségvállaláson alapuló szabad­ság, amelyet Rogers hirdetett, a zsidó­keresztény emberképnek is lényeges eleme: az embert a teremtője szabad akarattal ruházta fel. Az emberi sze­mély méltósága éppen a szabadságából és a vele összefüggő istenképből, az Istenhez való hasonlatosságból ered.

Török Iván

pedagógiai szakpszichológus, diplomás szupervizor, a Magyar Szupervizorok és Szupervizor Coachok Társaságának elnöke. Tudományos ismeretterjesztő, különböző egyetemeken tanított, megalapította és vezette a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetet. A Magyar Személyközpontú Pszichoterápiás és Tanácsadási Egyesület volt elnökeként behatóan foglalkozik Carl Rogers pszichológiájával.

A behav io rizm us

Az 1910-es években lé tre jö tt pszicholó­giai iskola az 1950-es évek közepéig az amerikai pszichológia meghatározó irányzata volt, a viselkedést á llíto tta középpontjába. Képviselői, többek között John Broadus Watson és Burrhus Frederic Skinner am elle tt érveltek, hogy a tudom ányos pszichológia csak az objektiven m egfigyelhető adatokkal dolgozhat. Az irányzat környezeti inge­rek és a rájuk ado tt reakciók je llegzetes­ségeinek és törvényszerűségeinek fe ltá ­rásával fog la lkozott.

AJANLOTT IRODALOM

Carl Rogers: Valakivé válni,Edge 2000 Kiadó, 2003.

Carl Rogers: A tanulás szabadsága, Edge 2000 Kiadó, 2007.

Abraham Maslow: A lét pszichológiája felé, Ursus Libris, 2003.

Thomas Gordon: P.E.T. - A gyereknevelés arany­könyve, Assertiv Kiadó 2008

31

ÖNISMERET,E E S E P I E S E H I

szerző: M E IX N E R ZOLTÁN

ABénító lehetőségek

több„Varinak maximalisták

és vannak elégedettségre törekvők

A v á la sz tá s leh etősége jó , m ert jobb lesz tő le az é le tm i­nőségü nk - ez a hagyom ányos felfogás. A legújabb ku­ta tá so k szer in t azonban a tú l sok v á la sz tá s i leh etőség sem a szem ély iségn ek , sem az ü z letn ek nem kedvez.

Varietas delectat: „a változatosság gyönyörködtet” - állítja a Cicerónak tulajdonított bölcsesség, jelezve, hogy az európai kultúrában a sokféleséghez évezredek óta pozitív érzések tapad­nak. A változatosság bőséget feltételez, amely a jóléthez és az elégedettséghez kapcsolódik.

A helyzet azonban korántsem ilyen egy­szerű. A Journal of Consumer Research című kereskedelmi szaklapban nem ­rég napvilágot látott, a Washington Egyetem munkatársai által készített

kutatás szerint egy adott pillanatban kívánatos lehet harminchárom féle fagylalt közül választani, de senki sem akar évtizedekre előre, harminchárom eltérő típusú nyugdíjjáradék között dönteni. A döntéstől való úgynevezett pszichológiai távolság (aminél az emlí­te tt esetben az időtényező is szerepet játszott) általában meghatározza az opciók számát, amivel a fogyasztók foglalkozni kívánnak és tudnak - álla­pította meg a Joseph Goodman és Selin Malkoc vezette csoport.

Barry Schwartz A választás paradoxona című könyvében tizenegy lépéses program ot ajánl a választás türanniszának visszaszorítására:

rüO)oSZ N

00

15 § ■o 200 £ r

-2 5 5 1

>> ÍJO ) <D ö)

'o 2 M *3IS) >

S CD VD o> > C

- C03v_

-ic:OS u £

-SC ■ ~ CD CD Ö) O)

fsj 'CD 'CD

<3 £ J3 0 )0 0 CD Jx; Jx? £ > >

fö ra c cC CD CDo ±=:

U. (ü ÍD

CD fö T 3 + 3 CD JS

$ £Co p "o k

U Nu 00qj .22 h - >

_rp'fö- C03CD-Q

S 3fö j-O) •£o tU_ n

13'O

ez'0 3-Q

cdjQ-QCDtoCD>CD

T3ONi03

03C03>

<

030 3 2

X j ^ ~ c/) '0 3 '0 3 = N

£ - a 5

T J oo fD V) oo '0 3v_ -4~J

'fÖ -= C

-Q Oo w

s a | 8 ^ -o

CDi—CD Ni 00_< i? j2 E o

C i?03

I— 03

f« 2* 3?* 4» 5» 6» 7« 8« 9» fO* ff*IBI

32 H V G E X T R A

h v g w ^ M h v g

Megrendelés és információ: 1X 1 HVG Kiadó Zrt., 1300 Bp. 3., Pf. 20 (06-1)^36-2012 @ [email protected] www.hvgkonyvek.hu

■ ■ ___

O N IS M E R B _ b b

A széles paletta csábítása tehát talán nem is olyan általános, m int koráb­ban gondoltuk. A kiskereskedőknek felesleges nyomasztóan sok választási lehetőséget rejtő árukészletet tartani, a fogyasztóknak a kisebb és egyszerűbb kínálat is vonzó lehet, melynek terje­delmét a pszichológiai távolságból akár ki is lehet kalkulálni.

Az em lített kutatás visszaigazolta Sheena Iyengar és Mark Leeper 2001- es kísérletét. A Columbia Egyetem kutatói egy kaliforniai élelmiszerüzlet előtt a boltba tartók egy részének hat­féle dzsemet kínáltak, másoknak pedig huszonnégyfélét. Amikor az utóbbi választási lehetőség volt terítéken, a vásárlók három százaléka vett valamit tőlük, amikor viszont csak hatféle, az arány harminc százalékra ugrott. Úgy látszik, a többség a túl sok lehetőség miatt neki sem állt a válogatásnak.

Az értékelés az első

A választás kínjainak elemzésében a legmesszebbre minden bizonnyal Barry Schwartz, a pennsylvaniai Swarthmore College pszichológiaprofesszora jutott.

„Az emberek nem azon az alapon válasz­tanak, hogy mi a legfontosabb, hanem, hogy mit a legkönnyebb értékelniük”

- írja A választás paradoxona. Miért a kevesebb a több? című tudományos bestsellerében.

A meglepő megállapítás mögött a szerző azon elgondolása rejlik, hogy sokszor egyszerűen nincs időnk vagy lehetősé­günk felmérni az összes választási lehe­tőséget, így arra szavazunk, amelyikről a leginkább tudjuk, hogy micsoda, és nem ütközik a preferenciánkkal. A politikusok például ezt a helyzetet úgy használják ki, hogy azt mondják, amit hallani akarunk. Ha azonosítható és elfogadható az üzenet, könnyebben a pártjukra állunk, mintsem pontosan felmérnénk az összes valós lehetősé­günket - így a pszichológiaprofesszor.

A választás paradoxona kimondja: ha egy személynek több választási lehető­sége van, akkor nehezebben dönt közü­lük, mintha csak kevesebb volna. Ez pedig ellentmond annak a kereskedők által megfogalmazott alapbölcsesség­nek, hogy érdemes olyan árukészletet tartani, amelyikből mindenki kivá­laszthatja a neki megfelelőt. Például, ha ötvenféle farmernadrág közül lehet választani kettő helyett, akkor a vásárló könnyebben megtalálja a neki tetszőt. Az ilyen irányú kutatások mégis azt mutatják, hogy a sorozatos döntésekre kényszerítő választási lehetőségek miatt a vevő kevésbé lesz elégedett, mintha kevesebb választással nézhetné végig a kínálatot. Ez a hatás odavezet­het, hogy végül nem vesz semmit.

„A válogatás szorongáshoz, megbánáshoz

vezethet”

Választási paralízis

Az elégedettség elérése érdekében az élelmiszerboltokban például a snackek, az üdítők, a sörök választéka növekszik, de az eladott mennyiség és a vásárlói elégedettség csökken - állapítja meg Schwartz. Sőt a dolgozóknak felkínált nyugdíj-biztosítási módozatok száma is emelkedik, de a kereslet egyre kisebb. A lehetőségek dömpingje nemcsak „választási paralízist” képes okozni, hanem csökkenti a döntéseket kísérő elégedettséget: akár az állásvállalásnál, de olyan triviális esetekben is, m int a fagyi fajtája. Ez az eredmény megkér­dőjelezi, amit az emberi természetről és a jólét meghatározóiról gondoltunk

- következtet a professzor.

Mindeddig a pszichológusok és az üzlet­emberek is feltételezték, hogy az embe­rek elégedettebbek, ha több választási lehetőségük van. A pszichológiában a választás haszna az autonómiához és a kontroll érzéséhez kötődik, az üzletben pedig a szabad piac hasznosságához.

A szakemberek eddig azonban figyel­men kívül hagyták a lehetőségek arze­náljának egyik következményét: a válogatás sok időt és erőfeszítést kíván, ami szorongáshoz, megbánáshoz, túl magas elvárásokhoz vezethet. Emel­lett önvádhoz, ha a döntéseket nem sikerül meghozni. Választásaik alapján Schwartz két gondolkodási típusba sorolja az embereket: vannak maxima­listák és elégedettségre törekvők. „A maximumra törekvés szerepe jelentős az emberek boldogtalanságában, ezért megtanulni elégedettnek lenni fontos lehet abban, hogy elbírjunk a világ­ban lévő választási lehetőségekkel, és abban is, hogy élvezzük az életet" - írja A választás paradoxonában, ahol kifejti a depresszió és maximalista gondolko­dás közötti párhuzamot is.

A kevesebb tehát gyakran több. „Igazi kihívás annak a meghatározása, hogy mekkora választék a megfelelő. De a helyes egyensúlyt megtaláló válla­latoknak bőven lesz jutalmuk” - véli Schwartz a The New York Timesban nemrég megjelent cikkében.

AJÁNLOTT IRODALOM

Barry Schwartz: A választás paradoxona. M iért a kevesebb a több? Lexecon kiadó, 2006.

VIDEÓ

h ttp://tinyurl. com/c42c4o

34 H V G E X T R A

toBERT WINSTON

Miben hiszel?

ROBERT W IN S T O N JOHNNY BALL

' / \

Okoskönyvek

afwintól Avalló,

hVQ ! j könuvek Internetes ár: 2 691 Ft (-10% ) JHVQ-klubkártyával: 2 392 Ft V ;

it kötet megvásárlása esetén: 7 77k Ft ( - 35%)

M egrendelés és inform áció: [ > < ] HVG Kiadó Zrt., 1300 Bp. 3 ., Pf. 20 (06-1)1(36-2012 @ u gyfelszo lgalat@ hvg.hu w w w .h vgk o n yvek .h u

ÖNISMERET,szerző: TÓTH GERGELY

Az a<V an-e szabad ak aratu n k ? - a k érd és a leg töb b em ber szám ára m ár-m ár o sto b á n á lta lá n o sn a k tű n ik . P ed ig az errő l szó ló v itá k so sem ju to t ta k n yu gvóp on tra , a ter m ék etle n sé g ü k rő l m égsem b eszé lh e tü n k .

A kétezer-ötszáz éve folyó elmélkedést még áttekinteni sem egyszerű, főleg, ha kiderül, hogy még arról is eltérőek a nézetek, mit is tekintünk szabad akaratnak. Az biztosnak látszik, hogy a szabad akaratot célszerű a negatív oldalról, azaz a hiányát hirdető elmé­letek felől megközelíteni. Ilyen pél­dául a természettudományos logikán alapuló determinizmus. Ennek alapja az az önmagában nagyon egyszerű előfeltevés, miszerint mindennek van valamilyen oka. Egy üzleti döntést pél­dául azért hozunk meg, m ert nagyobb hasznot akarunk, a nagyobb hasznot a vállalat sikeréért választjuk, a vállalat sikerét a személyes előnyökért akarjuk, a személyes előnyöket pedig a kényel­mesebb életre vágyó ösztöneink kielé­gítése vagy a teljesítményvágy végett, és így tovább, egészen a végtelenségig

- pontosabban a szubatomi kölcsönha­tásokig és az ősrobbanásig. A világ fel­fogását ok-okozati láncként az atomi szintű részecskék első elméleteinek megalkotói, az i. e. ötödik században élt abdérai Leukipposz és tanítványa, Démokritosz képviselték, akik - már amennyire a róluk szóló töredékes hír­adásokból ezt tudni lehet - az anyagi részecskék kölcsönhatásainak függvé­nyeként írták le az emberi lelket is.

36

« « Ö N IS M E R E T„A függetlenség üres,

az autonómia viszont értékes.

Az emberi cselekedetek determináltsá- gát azóta rengeteg filozófus képviselte, és Dávid Hume vagy Benedict de Spi­noza mellé hamar felsorakozott a te r­mészettudomány is, amely elsősorban az agyi folyamatok feltérképezésével ju t egyre közelebb és közelebb ahhoz, hogy döntéseinket képes legyen egy az egyben képletekre és egyenletekre lefordítani. Persze a teljes magyarázat­tól még messze vagyunk, de már nem tűnik sci-finek, hogy az emberi dönté­seket matematikai biztonsággal lehes­sen kikalkulálni - természetesen akkor, ha egy adott döntés hátterében álló minden információ a tudósok rendel­kezésére áll. A mesterséges intelligen­cia és robotika fejlődése miatt Stephen Hawking a Leonard Mlodinow fizikus- forgatókönyvíróval közösen jegyzett A nagy terv című, tavaly magyarul is megjelent könyvében már némi joggal állíthatja, hogy nem vagyunk többek

„biológiai gépeknél” és a „szabad akarat csak illúzió”.

„Már nem tűnik sci-finek, hogy

az emberi döntéseket matematikai

biztonsággal lehessen kikalkulálni”

A szabadság és a gonosz

A XX. század elején elhunyt William James amerikai filozófus megpróbálta számba venni a determinizmuson ala­puló világrend következményeit. Prag­matizmus című 1907-es könyvében a determinizmus és a szabad akarat radikális képviselői közötti kompro­misszumot támogatta, ádáz küzdelem helyett a szükségszerűség és véletlen fokozatainak figyelembevételét és átgondolását tartotta fontosnak. Ő maga tudományos szempontból nem látta bizonyíthatónak a szabad akarat létét, de arra is rámutatott, hogy ennek a képzetnek a kiiktatása nem jelenti majd az emberi értékek felborulását. A determinizmussal kapcsolatban fel­merült ugyanis az aggodalom: ha nincs szabad akarat, akkor a bűnöket nem lehet felróni az egyéneknek. Ezáltal teljesen elenyészne az értékek és köte­lezettségek hálója, ami pedig az emberi kapcsolatok alapszövete.

A szabad akarat lehetősége vagy lehe­tetlensége talán azért izgatja annyira ma is a nyugati gondolkodókat, mert a civilizációs alapvetésnek számító Bib­lia nagyon sajátosan kezeli. A bűnbe­esés történetéből emlékezhetünk, hogy a szabad akarat Adámnál egy időben jelent meg az isteni parancs alól való kibújással, ezért kapott baljós, gonosz színezetet. Másfelől azonban a Biblia

- különösen az Újszövetség - az ember szabad akaratában nemcsak a gonoszra való képességet látja, hanem annak a lehetőségét is, hogy minden ember önmagában hordozza a jó lehetőségét. A szabad akarat a Biblia szerint így egy­szerre hordoz fenyegetést és ígéretet.

A szabad akarat lehetőségével szemben a teológiatörténetben is sokszor felme­rült a kétely: ha Isten minden létező teremtője és mindenható ura, akkor miért hagyja, hogy az ember szabadon választhassa a rosszat? Voltak olyan keresztény gondolkodók, akik szerint Isten egész egyszerűen nem tarthat fenn ilyen ellentmondást a világban, ezért valójában az ember akarata csu­pán látszólagos dolog. Luther egyér­telműen le is írta A szolgai akarat című 1525-ös művében, hogy a teremtés zárt ok-okozati láncában - ahol Isten mindennek az oka - nincs helye a sza­bad akaratnak: „Azt is nagyon fontos és üdvös minden kereszténynek tudnia, hogy Isten semmit sem tud véletlenül előre, hanem mindent változhatatlan és tévedhetetlen akarattal előre lát, tenni szándékozik és véghezvisz. Ez a mennykőcsapás földre teríti és szét­zúzza a szabad akaratot.”

Se isten, se a kvantumfizika

Persze az akarat mindennapi korlátai- hak felismeréséhez nincs szükségünk sem teológiára, sem kvantumfizikára. Elvégre az embernek megvan a maga természetes létmegértése, főleg, ha alap­vető létszükségletei forognak kockán. Nem nehéz belátni, hogy az éhezésben, hidegben vagy közvetlen életveszélyben az akarat is kizárólag a túlélésre, nem a kiteljesedésre koncentrál. Ezt a mini- malizmust megrázóan ábrázolta Alek- szandr Szolzsenyicin az 1962-ben írt Iván Gyenyiszovics egy napja című kis­regényében: „A fogoly gondolata - az se szabad. Egyre ugyanakörül forog, egyre csak visszatér: nem tapogatják-e ki a matracban eldugott kenyérdarabot? Estére betegállományba helyeznek-e az ambulatóriumban? Szigorítottba dugják-e a kapitányt vagy sem? Hon­nan a csudából szerezte Cezar a meleg fehérneműt?”

P S Z I C H O L Ó G I A 37

Az akarat másfajta, a tragikus tapasz­talatoktól eltérő, de ugyanúgy korlá­tozottságáról beszélt Arthur Schopen­hauer már a XIX. század első felében. A filozófus különválasztotta a cselekede­tek szabadságát az akarat szabadságától, és kijelentette, hogy bár elvileg nagyon sok mindent szabadságunkban áll meg­tenni, a gyakorlati lehetőségek alapján valójában nem nagyon fogjuk életünk megszokott kereteit feszegetni. Emel­lett arra is rámutatott, hogy az akarat nem áll csak úgy önmagában, hanem mindig valamire irányul, azaz ha vala­mit akarunk, akkor nem akarunk mást, nem kezdünk válogatni a lehetőségek között. Schopenhauer szerint az akarat szabadsága nem több értelmetlen szó- összetételnél.

„Schopenhauer szerint az akarat szabadsága nem több értelmetlen szóösszetételnél”

Felelős vagy a te tte idé rt

Az irodalmat mindig vonzotta„az egyéni akarat érvényesítésének korlátai” téma. Shakespeare-től Dosztojevszkijen át Camus-ig számtalan művész ábrázolta megragadó módon a szabad akarat problémáját. De mindenki máshol és máshogy látta a korlátokat. Hamlet a feloldhatatlan kötelességek és emberi ellentétek között vergődik, Raszkol- nyikov az akarat kiteljesedésének árát kénytelen megfizetni, Camus Közönyé­ben pedig Meursault kezét nem az aka­rat, hanem a minden ízében esetleges, fásult, abszurd lét vezeti.

A szabad akarat előtti létkorlátokat a modern filozófia is igen sokszínűén és igen alaposan feltérképezte - elég, ha az 1968-as mozgalmak elvi alapjait lefektető Herbert Marcuse-re gondo­lunk, aki kimutatta, hogyan fojtja el a tömegkultúra a politikai-társadalmi változatosságot. De a filozófia talán mégsem a szabad akarat „illúziójának” leleplezésével, hanem az akarat és a szabadság elmélyült fogalmi elemzésé­vel járult leginkább hozzá a tisztánlátá­sunkhoz.

A felvilágosodás egyik legnagyobb alakja, Immánuel Kant megfordította a szabad akarat kérdését, és nem a min­den kényszertől való függetlenséget tolta előtérbe, hanem az autonómiát,

amelyen az ember erkölcsi normákhoz igazodási képességét értette. A függet­lenség üres, az autonómia viszont érté­kes - foglalhatjuk össze sommásan. A gyakorlati ész kritikája című, 1788-ban megjelent könyvének bonyolult elmé­letét. A königsbergi filozófus a szabad akarat új minőségével azt akarta elérni, hogy az emberi cselekedeteklog'ikájane a szükségletek és a pillanatnyi érdekek vak determinizmusát kövesse, hanem a belső késztetésből fakadó, de kényszer nélkül ösztönző erkölcsi törvényt. Kant az autonómia kidolgozásával mélysé­get adott a szabad akarat fogalmának, és filozófiailag is igazolta a jogrend­szerekben már emberemlékezet óta ismeretes elvet: az ember felelős a saját tetteiért. És bár az autonómia elmélete sem zárt le semmilyen kérdést, William Jameshez hasonlóan Kant is értelmes és hasznos kompromisszumot tár azok elé, akik valóban meg akarják ismerni a szabad akarat minőségét.

AJÁNLOTT IRODALOM

Stephen Haw king-Leonard Mlodinow: A nagy terv, Akkord Kiadó 2011.

Im m anuel Kant: A gyakorlati ész kritikája, Osiris Kiadó, 2004.

38 H V G E X T R A

Szabad akarat az agyban: döntés vagy reflex?

Az agykutatás nyolcvanas évekbeli forradalm ától kezdve - amikor is lehetővé vált az élő agy vizsgálata - kiem elt érdeklődés irányul a szabad akarat neurológiai leírása felé. Elsőként Benjámin Libet m utatta ki kísérletei­ben, hogy egy adott döntésnél az agy reflexszerű reakciója fél másodperccel megelőzi a tudatos döntést. A fe lfede­zést árnyalta azonban, hogy az izmokat mozgató idegek már eleve tárolnak előzetes reakciókat bizonyos inge­rekre, azaz kérdéses, hogy a puszta reflexmozgások egyáltalán összeköt- hetők-e a szabad akarat kérdésével.

A köznapi tapasztalatokból is régóta egyértelm ű volt, hogy az emberek sok esetben nem urai saját akaratuknak - elég, ha olyan mindennapos jelensé­gekre gondolunk, m int a tikkelés.A mágneses rezonancia-vizsgálatok során a kutatókban az is felmerült, lehet, hogy bizonyos betegségeknél, am ikor úgy érezzük, „nem vagyunk urai” a testünknek, nem is érdemes egységes agyműködésről beszélni, m ert elválik a beszédért felelős bal félteke és a jobb félteke tevékenysége. A jelenleg még kevéssé ismert, halluci- nációkat okozó skizofréniát is azzal magyarázzák, hogy az agy mozgató és érzékelő területeinek összhangjában keletkezik zavar.

A roppant szerteágazó agyi kutatások­ból kiderül, hogy az akarat működését erősen m eghatározhatja az agy m űkö­désében bekövetkező változás. De a m indennapi emberi döntések teljes spektrum a mégsem írható le tudom á­nyosan, m ert az agykutatók az átfogó magyarázó modell megalkotása során számtalan m otivációs szinttel kerülnek szembe, és az önmagában is komplex biológiai fo lyam atokat át- meg átszö­vik a szociális és játékelm életi de term i­náló tényezők. Ezért a „szabad akarat” m eghatározottsága m indig újabb körben merül fel, ami visszavezeti a kuta tókat a filozófiához: Egyáltalán m it je len t az, hogy valami „szabad”?

w w w . h v g k l u b k a r t y a . h u

Az ország több m int 1800 elfogadóhelyén 5-15% kedvezmény!Ára: 7990 Ft ■ H V G -eiő fizetőknek, 5990 F t ,

HVG Kiadó Zrt. 1300 Bp. 3., Pf. 20 s 06-1-436-201(5 : 06-1-1(36-2012 @ ugyfelszolga la t@ hvg.hu

szerző: FELDM AR A N D R A S - BU KYDO RO TTYA

Útmutató tévelygőkne<Párbeszéd - benne rejlik a m ásik, a m ásik én, és benne a nyelv: a szavakká form ált tettek . Különös beszélgetés­nek lehetünk részesei Feldmár András és Büky Doroty- tya új kötetében, amelyben szabadjára engedi gondolata­it és szavait a tapasztalt, bölcs férfi, aki magában őrzi a bizonytalan, e lveszett tizenévest, és az érett no, akiben örökké o tt a kíváncsi négyéves kislány. Az Útm utató té ­velygőknek m ódszere alapján a döntésről osztják m egve­tünk gondolataikat.

l ü t l Sok páciensem azzal a panasz- szal keres fel, hogy nem tud aludni. Van például egy férfi, aki egyenesen azt állítja, hogy immár nyolc éve nem alszik. Szerintem ez nem igaz. De ő így érzi. Rájöttünk viszont - és ez általában is igaz, nem csak az ő esetében -, hogy a problémák, meg nem hozott döntések, meg nem oldott dilemmák munkálnak az idegrendszerben, amely addig nem tud megnyugodni, míg be nem fej ezi ezt a munkáj át. Az agy nem tudj a elengedni azt, ami befejezetlen. A kísérletek meg­mutatták, hogy ha a kísérletező engedi, hogy az alany befejezzen egy feladatot, akkor arra a feladatra két hét múlva már nem is emlékszik, míg ha félbesza- kítj ák, akkor a kísérleti alany nem tudj a a feladatot elfelejteni.

IH 1̂1 Ezek szerint a siker felejthető, de a kudarc felejthetetlen?

I Úgy néz ki. Ha gyönyörű zenéthallgatok a lemezjátszón, fél órán keresztül a hetedik mennyországban lebegek a varázslatában, de az utolsó percekben megtöri a varázst egy kar­colás a lemezen, recsegés, ugrik a tű, akkor vége az egésznek, és később csak arra emlékszem, hogy zenét hallgattam, de az egészet elrontotta a végén a lemez hibája.

Ha nem fejeződik be valami, marad az olthatatlan kíváncsiság, nem? Seherezádé az Ezeregyéjszaka meséi­ben minden éjjel elkezd egy mesét, de nem fejezi be, ennek köszönheti, hogy Sahrijár király nem fejezi le. Mert min­dig tudni szeretné a mese végét.

l i f t l Mire mind az ezeregy éjszaka eltelt, és minden mese befejeződött, a király már biztosan tudott aludni. Az agy elengedi azt, ami befejeződik. Néha azt ajánlom az álmatlanságban szenve­dőknek, hogy szerezzenek maguknak egy szép dobozt, és mielőtt lefeksze­nek, írják le a befejezetlen, végig nem gondolt, el nem határozott dolgaikat, beszéljék meg önmagukkal, hogy reg­gelig nem kell semmit sem csinálniuk velük, zárják a listát a dobozba, és így majd jobban tudnak aludni. A doboz bezárása ideiglenesen lezár minden dilemmát. Reggel aztán, persze, kezdő­dik az egész elölről. Azt sokan belátják, hogy a dolgokat éjjel nem lehet meg­oldani, de a ládika, lakattal, kulccsal mégis segít. Van valami a lelkűnkben, ami szereti az ilyen egyszerű, konkrét, mégis szimbolikus dolgokat.

Ez olyan, mint egy kis szertar­tás vagy varázslat. Bezárom a nyitott kérdéseket. Persze az is jó lenne, ha tudnánk úgy gondolkodni, ahogy Jézus

mondja: „minden napnak a maga baja”. Ha ezt elfogadja az ember, akkor nincs mit berakni este a ládikába.

I i f i l Azok, akik gyorsan döntenek, akik nem rágódnak azon, hogy jobbra menjenek-e vagy balra, remekül tud­nak aludni. Szükséges-e a keresztútnál toporogni? Ha azt hiszem, hogy a leg­jobbat kell elhatároznom, és félek attól, hogy rosszul döntök, akkor azt hazu­dom magamnak, hogy még több adatot kell gyűjtenem, több információra van szükségem a helyes döntéshez. Meg akarok szabadulni a bizonytalanságtól, és addig nem moccanok, amíg biztos nem leszek. Megvegyem ezt a házat? Elvegyem ezt a nőt feleségül? Elvállal­jam ezt a munkát? Szüljek gyereket? Belevágjak abba az ügybe, vagy inkább a másikba? Beiratkozzam az egyetemre? Várok, amíg biztosan tudom a megol­dást. Ha én arra vártam volna, hogy kompetens terapeuta legyek, még ma is várnék. Azt a pontot, ahol három út találkozik, a régi latinban triviumnak nevezték, hármas útnak - tehát bár-

: honnan jövök is, el kell határoznom, hogy merre menjek tovább.

liftlM „Sík mezőben hármas út, Jobbra, balra szertefut,A középső célra jut.”

Na, de melyik a középső? Mi van, hanem a jó utat választom?

lif f t l Aki nem tud dönteni, aki a keresztútnál sátorozik, annak az élete triviális lesz. Néha, amikor valaki azt mondja, hogy nem tudom, mit tegyek, ezt vagy azt, akkor azt mondom neki, ha tényleg nem tudja, melyiket akarja, akkor szerintem mindegy, és feldobok egy érmét. Ha fej, akkor csináld azt. De amikor a levegőben van az érme, az ember hirtelen rájön, hogy mit akar,

40 H V G E X T R A

Ne nézz vissza!

a aon iesro/ /

I2J3P E S S ® Ön ism e r e t

és mit nem, és elkezd drukkolni, hogy jaj, csak fej legyen, vagy jaj, csak írás. Ilyenkor egyszerre megvilágosodik. Miért hazudott magának, m iért tett úgy, m intha nem tudná? Nehéz elfo­gadni, hogy azon kívül, hogy mi az én vágyam, tök mindegy, mit választunk. Nincs rossz választás! Nincs jó válasz­tás! Mind a kettő fantázia. Egziszten­ciális helyzetünk olyan, az idővel való kapcsolatunk olyan, hogy csak előre tudunk haladni, visszafelé nem. Tehát tegyük fel, hogy balra megyek, és ott bajba kerülök. Akkor gondolhatom, hogy bassza meg, jobbra kellett volna mennem. De ez csak fantázia, soha nem fogom megtudni, mi történt volna, ha jobbra mentem volna, m ert az időt nem lehet visszafordítani. Ha jobbra mentem volna, és más bajba kerültem volna, akkor káromkodhatnék, hogy balra kellett volna mennem. Ha vissza­nézünk, és értékelni akarjuk a múltbéli választásainkat, akármit mondunk is róluk, az csak mese.

l i l H Akkor szerinted ne legyen lel- kiismeret-furdalásunk?

I De büszkék sem lehetünkmagunkra. Ha már mesélünk, meséljük azt, hogy haha, én soha egy rossz dön­tést sem hoztam az életemben. Tehát a fontos az, hogy döntsünk. Ami stresz- szel, az a toporgás, a sátorozás a hármas útnál. A triviális élethelyzetek, a triviá­lis élet. Én azt mondom, bátran halad­junk előre, minden útelágazásnál azon­nal döntsünk, soha ne nézzünk vissza, hátra. Ha bajba kerülünk, mindig lehet további előremutató döntéseket hozni. Nem kell az előzőeken szomorkodni. Több mesében és mitológiában, sőt még a Bibliában is van intés, tanulságos tör­ténet arról, hogy ha visszanézel, akkor kővé válsz, sóbálvánnyá meredsz, mint Lót felesége. Ez szerintem erről szól, hogy nincs értelme hátranézni.

l í l iH Ez mind kézenfekvő, de elég nehéz elhinni, hogy tök mindegy, mit választunk. Valamiért berzenkedik az ember a gondolat ellen. Mit gondolsz, miért olyan nehéz megbarátkoznunk a nyilvánvalóval?

l&Mi Szerintem azért, m ert fon­tosak akarunk lenni, és nem akarjuk elengedni azt az illúziót, hogy létezik bizonyosság.

I i * t t Válasszunk a hármas út helyett másik metaforát, és mondjuk, elkép­zelek egy fakockából építendő várat. Ha rossz kockát választok, ha nem jó helyre teszem, az építményem össze­dől. Minden egyes kocka, minden egyes döntés óriási felelősség, hiszen az épít­kezés döntések sorozata. Ha hibázom, rosszul döntök, rosszul teszem le az építményem alapját. Szóval egyáltalán nem mindegy.

I Ez így van, ami megtervezhető,kiszámítható, amit tudományosan vagy technikailag vagy gazdaságilag ki lehet számítani, ott felelősség tartozik a döntésekhez, választásokhoz. De a végén még akkor is minden elhatározás hazárdjáték, fogadás. Fogadok, hogy így lesz az igazi, nem úgy. Ha nagyon bizo­nyos akarsz lenni, ha minimalizálni akarod a veszteséged, akkor vagy nem építesz semmit, vagy csak nagyon kon­vencionális dolgot építesz, amiről biz­tosan tudod, hogy nem kockázatos.

I H H Na, hát ezt csinálja minden bürokrácia.

IW tl Ha valami új at, kreatívat vagy érdekeset akarsz teremteni, lehet az a stratégiád, hogy nyereségmaxima­lizálásra játszol. Itt sokat veszíthetsz, összeomolhat a vár, amit építesz, de olyan várat építhetsz amilyet még senki sem látott.

n n De erre azért csak lehetek büszke, nem?

l a f t l Persze. És szenvedhetsz is, ha összedől. Az élet egy kaszinó. És attól függ, melyik stratégiát játsszuk a munkával, a szexszel, a barátok megvá­lasztásával, bármilyen területen, hogy gazdagnak vagy szegénynek képzeljük magunkat. Nem azt mondom, hogy gaz­dagok vagyunk vagy szegények, hanem hogy minek képzeljük magunkat. Aki szegénynek képzeli magát, az csak a veszteségeket minimalizáló stratégiát képes játszani. Nem engedhet meg magának nagy veszteséget, hiszen sze­gény. Aki gazdagnak képzeli magát, az teheti a pénzét olyan fogadásra, ahol a valószínűség pici, de a nyereség óriási. Ebben a metaforában, ha kifutunk a pénzünkből, többet nem játszhatunk, csak lézengünk a kaszinóban, irigyen nézzük azokat, akiknek még van pén­zük, és unatkozunk. Esetleg öngyilko­sok leszünk, felkötjük magunkat, vagy felvágjuk az ereinket. Ez is elhatározás kérdése, sokan épp azért nem lesznek ‘öngyilkosok, m ert nem tudják elha­tározni, merre menjenek, kötél vagy kés, melyik a jobb. Minden választás gyilkosság. Angolul a decide (elhatá­rozni) szóban a cide ugyanaz a szóelem, ami a suicide-ban (öngyilkosság) és a homocide-ban (emberölés) van. A cide azt jelenti: ölés. Egzisztenciálisan mindannyian abban a hülye hely­zetben vagyunk, hogy a lehetőségek birodalma végtelen, de az aktualitás kiábrándítóan véges. Nem is értem, miért nem vonaglik mindenki ordítva az utcán, m ert majdnem lehetetlen és fájdalmas procedúra állandóan

- m intha tölcsérben lennénk - a vég­telenből egyet csinálni. Például végte­len mennyiségű dologról tudnék most beszélni, de egyszerre csak egyről tudok. Hát nem őrület?

Tévhitek a párválasztásról/ szerző: BERECZKEI TAMÁS

Ám or nyila és az evolúcióM asszív közhelyek, szen tim en tá lis e lk ép zelések , de fe lesleges fé le l­m ek is övezik a p árvá lasztás v ilágát, noha a tudom ányos k u ta tás egy részü k et m a m ár tévesn ek íté li. K özülük m utatunk be néhányat.

A párválasztásra nincsenek hatással a b io lógia i fo lyam atok

Gyakran hallani, hogy az ember szexua­litása mára távol került az állati ősök viselkedésétől, és a párválasztással kapcsolatos viselkedését, vonzalmait, részrehajlásait nem biológiai folya­matok határozzák meg, hanem az adott kultúra elvárásai és normái. Ez részben persze igaz: az ember tanuló állat, akinek a viselkedését elsősorban a családban és a társadalom különböző intézményeiben történő szocializá­ció határozza meg. Mégis, a biológiai impulzusok - evolúciós örökségként - továbbra is jelen vannak. „Nem tudjuk, de tesszük” - hangzik a mondás, utalva az emberi cselekvés ösztönös jellegére.

Az evolúciós örökség egyik jele, hogy miként változik a nők szexuális visel­kedése és a férfiak iránti vonzódása a havi ciklus függvényében. Vizsgálatok bizonyítják, hogy peteérésük idősza­kában - nagyjából a menstruáció kez­

„Az ember tanuló állat”

detét követő második héten -, amikor a vérben keringő ösztrogén mennyisége intenzíven növekszik a nem termékeny időszakokhoz képest, máshogy reagál­nak a férfiak jelenlétére. A számukra nem túl tetszetős férfiarcokat ebben az időszakban például vonzóbbnak talál­hatják. Különösen megnövekedhet az érdeklődésük a kifejezetten férfias vonásokat mutató, magas, domináns férfiak iránt. Gyakrabban élnek át szexuális fantáziálásokat ismeretlen férfiakkal, és „tényleges” szexuális aktivitásuk is fokozódik, főleg a saját maguk által kezdeményezett együttlé- tek gyakorisága tekintetében.

Ez a felfokozott szexuális érdeklődés az udvarlási időszakban is megjelenik. Egy nemrégiben készített osztrák vizs­gálat szerint a nők a termékeny idősza­kukban provokatívabban öltözködnek. Egy francia kutatásból - amelyet a

bretagne-i egyetemen végeztek három éve - pedig az derült ki, hogy a nők ilyenkor nagyobb érdeklődést m utat­nak a férfiak közeledésére. Három huszonéves férfit alkalmaztak „beépí­tett” személyként, olyanokat, akiknek a megjelenését egy korábbi vizsgálat során vonzónak találták a nők. Ezek a fiatalemberek valószínűleg igencsak a kedvükre való feladatot teljesítettek: egy zenés szórakozóhelyen táncra kel­lett felkérniük magányos hölgyeket. Az ismerkedést - vagy az esetleges vissza­utasítást - követően egy „beépített” nő lépett oda a korábban leszólított nők­höz, és megkérte őket, hogy válaszol­janak néhány kérdésre. Egyik-másik a havi ciklusukra és a fogamzásgátlásra vonatkozott. Az eredmények azt mutat­ták, hogy az éppen termékeny, ovulá- ciós periódusukat élő fiatal nők jobban engedtek a férfiak invitálásának - közel kétszer olyan gyakran válaszoltak igen­nel a felkérésre -, mint a többiek.

P S Z I C H O L Ó G I A 43

H K f C S O l A L « »A szépség megítélése egyéni ízlésünktől és a kor divathullámaitól függ

„Nem tudjuk, de tesszük” - hangzik

a mondás, utalva az emberi cselekvés

ösztönös jellegére

A biológiai tényezők elutasításához hasonló egyoldalúságot jelent, ha azt állítjuk, hogy esztétikai ítéleteink önkényesek. Hogy választásaink során kit tartunk szépnek vagy vonzónak, leginkább egyéni ízlésünktől, a kor divathullámaitól és a társadalomban uralkodó ideáloktól függ - véljük.

A helyzet itt sem ilyen egyszerű. Ter­mészetesen nagy egyéni és kulturális változatosság tapasztalható abban, ahogyan a másik ember vonzerejét megítéljük. Mégis, a testi, ezen belül az arcon megjelenő vonzerő nem annyira változékony, és nem is olyan önkényes, ahogy korábban gondolták.

Az egyik vizsgálatban - amelyet az amerikai Michael Cunningham végzett számos munkatársával együtt az 1990- es években - olyan afrikai, ázsiai, és dél­amerikai gyökerű férfiakat választottak kísérleti személyeknek, akik a vizsgála­

tot megelőző hónapokban telepedtek le az Egyesült Államokban. Fényképen szereplő női arcok vonzerejét kellett megítélniük, mégpedig mind a saját etnikumukhoz, mind más etnikumhoz tartozó személyek arcképét. Az arcok szépségére adott pontszámok rendkí­vüli módon hasonlítottak az egyes cso­portokban, amit az is mutat, hogy az ott mért átlagos értékek közötti korreláció rendkívül magas (0.93) volt. Amikor az egyes arcjellegeket vették figyelembe, azt találták, hogy valamennyi csoport­ban magasra értékelték a nagy szeme­ket, a szemek közötti nagyobb távolsá­got, a kisméretű orrot és orr környéki arcterületeket, a kis állat és a kidudo­rodó arccsontokat (pofacsontokat). További szoros megfeleléseket találtak a tág pupilla, a telt alsó ajak, a szélesebb mosoly és a tömött hajzat esetében.

Lehetséges persze, hogy ez az egyönte­tűség abból származik, hogy az emberek,

bárhol élnek és bármilyen kulturális örökséget hordoznak is, többé-kevésbé magukon viselik a nyugati kultúra hatását. A tömegkommunikációs esz­közök révén az ipari társadalmakban uralkodó szépségeszmény a legtöbb emberhez eljut, és formálja az ízlését. A kutatók úgy vizsgálták ezt a hatást, hogy mérték, mennyi időt töltenek az emberek a nyugati tévécsatornák nézé­sével és nyugati újságok olvasásával, illetve mennyi ideje élnek az Egyesült Államokban. Ez alapján két csoportot különböztettek meg: alacsony és magas kultúrának „kitett” csoportot. Kiderült, hogy mindkettő tagjai szinte teljesen azonos módon ítélik meg az arcok vonzerejét. Ugyanazokat az arcokat tartották szépnek azok, akik naponta átlag 20 percet néznek (amerikai) tévét és mindössze két hónapj a tartózkodnak az Egyesült Államokban, mint azok, akik órákat töltenek a tévékészülék előtt, és már évek óta az USA-ban élnek.

A sikeres párkapcsolatok a „hasonló hasonlót vonz”

elvére épülnek

azonban azt erősítik meg, hogy a hason­lóság alapján történő párválasztásban legalább ilyen fontos szerepet töltenek be a tanulási folyamatok. A „hasonló a hasonlóval” kialakulásáért ugyanis nem - vagy nem csupán - egy geneti­kailag előírt észlelési folyamat tekint­hető felelősnek, hanem a gyermek­kori tapasztalatok feldolgozása során nyert emlékezeti képek is. Nagyon is lehetséges, hogy az embereknek nincs belső, kész modelljük magukról, hanem közeli rokonaik megjelenése, hangja és viselkedése alapján következtetnek saját testi felépítésükre és személyi­ségük sajátosságaira. Családtagjaik­tól körülvéve a gyerekek hosszú évek tapasztalatai alapján válnak képessé arra, hogy kiépítsék magukban közeli rokonaik emlékezeti képét, amelyet későbbi kapcsolataikban felhasználnak. Valóban ezt kaptuk eredményként a Pécsi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetében végzett kutatásaink során.

Az e llentétek vonzzák egym ást

Ezt is gyakran halljuk a párválasztás kapcsán. Valóban előnyös lehet, ha egy párkapcsolatban élő két ember eltérő temperamentuma, érdeklődési köre, személyisége kiegészíti egy­mást, és komplex egészet alkot az élet különböző területein. Az utóbbi két évtizedből származó kutatási adatok mégis inkább azt mutatják, hogy a sikeres, hosszú távú párkapcsolatok mégis inkább a „hasonló hasonlót vonz” elvére (homogámia) épülnek. A nagy mintákon alapuló vizsgálatok azt találták, hogy a fizikai, szellemi és sze­mélyiségi jellegekben m ért hasonlóság növeli a házasság stabilitását; a hason­lónak ítélt párok a többieknél elégedet­tebbek voltak a házasságukkal. Az ilyen házasságokban átlagosan több gyerek születik, és kevesebb a vetélés vagy a halvaszülés. A több mint 1800 magyar férfira és nőre kiterjedő vizsgálatunk azt mutatta, hogy azok a házaspárok,

akik azonos iskolai végzettségűek, tovább maradnak együtt, jobbnak ta rt­ják házasságukat, és több közös gyere­ket nevelnek, mint a nem-homogám párok. A magasabb termékenység valószínűleg annak köszönhető, hogy házasságuk nagyobb érzelmi és intel­lektuális harmóniát mutat.

Nem véletlen, hogy öntudatlanul is törekszünk az olyan párkapcsolatokra, amelyekben partnerünk legalább néhány tulajdonságában hasonlít hoz­zánk. Több kutató úgy gondolja, hogy ilyenkor elemi észlelési folyamat (úgy­nevezett fenotípusos illesztés) műkö­dik: az egyének képesek felismerni a megjelenés és a viselkedés hasonlósá­gait a másikban, és előnyben részesíteni őket a társas kapcsolatokban, többek között a párválasztásban és a barátok kiválasztásában. Az utóbbi évek során végzett hazai és nemzetközi kutatások

P S Z I C H O L Ó G I A 45

PÁRKAPCSOLAT,A férf iak a vékony nőket választják

A fiatal nők tekintélyes része meg van győződve arról, hogy egyedül a karcsú term et és sovány testalak teszi őket vonzóvá. Bizonyos fokig ezt tudomá­nyos kutatások is visszaigazolják: olyan vizsgálatokban, ahol a nők azonos arccal szerepeltek a fényképeken, a férfiak a vékony testalkatú, filigrán nőket hozzá­vetőlegesen 6-8 évvel fiatalabbnak tar­tották mind a normál, mind a túlsúlyos nőkhöz képest. A soványság és fiatalság

női versengés területére: a nők talán attól tartanak, hogy a férfiak - az uralkodó társadalmi felfogásnak megfelelően - a náluk karcsúbb nőket fogják választani. Ezzel pedig megkezdődik a fogyókúra, az öltözködés, sőt a sebészi beavatkozás terepén folyó ádáz közdelem.

De mi az oka annak, hogy a férfiak pár­választási preferenciái sokszor felülír­ják az uralkodó felfogást és ízlést? Való-

„A nők soványabbak akarnak lenni,

mint ahogy a férfiak szeretnék”

a táplálékhoz jutás, minden olyan meg­oldás szelekciós előnyt élvezett, ame­lyik megteremtette az anyai szervezet energetikai feltöltését, még a fogamzás előtt. A zsírdepók tartalék tápanyagot jelentettek, ami csökkentette a magzati halálozás kockázatát. Ezt támasztják alá azok a vizsgálatok is, amelyek szerint a menarché (az első menstruáció) akkor következik be, ha a lányok testének leg­alább 17-18 százaléka zsírszövetből áll; a havi ciklus folyamatos fenntartásához pedig 22-25 százalékos relatív zsírtar­talom szükséges. Ebből adódik, hogy a jobban táplált lányok általában koráb-

kultuszát a média is erőteljesen hirdeti: az átlagosnál vékonyabb, a másodlagos nemi jellegek - tehát a nőiesség, a nőies formák - tekintetében többnyire „hang- súlytalan” nőket állít színre.

A valóságos helyzet azonban - mint gyak­ran megtörténik - nem feltétlenül követi a média által sugalltakat. Angliában és más országokban végzett vizsgálatok sze­rint a férfiak azokat a nőket tartják a leg­vonzóbbaknak, akik testtömegindexüket (testsúly/magasság2 - a testsúlyt kilo­grammban, a magasságot méterben kifejezve) tekintve a populáció átlagos,

„normál” tartományában helyezkednek el (19-24), nem pedig a „szupervékonyakat” (15-20), akiket a média általában többre értékel. Megfigyelhető, hogy napjainkban a férfiak közül sokan előnyben részesítik a közepesen vékony vagy enyhén telt női idomokat, miközben a nők tekintélyes része nagyon sokat áldoz arra, hogy kife- j ezetten vékony legyen, vagy az maradj on. Gyanítható, hogy soványabbak akarnak lenni, mint ahogy a férfiak ezt valójában szeretnék. Ez már valószínűleg átvezet a

színűleg ez az evolúció „visszaütése”: a túl sovány nők veszélyeztetik a szapo­rodást. A nők növekedési pályájának egyik fő sajátossága, hogy lényegesen nagyobb zsírdepókat hoznak létre tes­tük bizonyos részein, mint a férfiak. Főként a csípőre és a comb felső részére - az úgynevezett gluteofemorális régi­óra - rakódnak vastag zsírpárnák, éspedig a hormonműködés kamasz­kori változásainak, elsősorban az ösztrogénelválasztás fokozódásának következtében. Ez mintegy felkészíti a szervezetet az anyai feladatok ellátására, azaz a terhesség és a szoptatás folyamán keletkező nagy energiaigény fedezésére. Mivel az utóbbi néhány millió év folya­mán többnyire olyan környezetben éltek őseink, amelyben bizonytalan volt

AJÁNLOTT IRODALOM

Geoffrey Miller: A párválasztó agy. A párválasztás szerepe az em beri agy evolúciójában.Typotex, 2006.

bán kezdenek menstruálni, és hogy az erős súlyveszteség gátolja a peteérést. Ez az oka annak is, hogy ha a nők zsír­depó/testsúly aránya az erős fogyókúra, az egyoldalú táplálkozás vagy az inten-

‘ zív testedzés miatt a „kritikus” érték alá száll, megszűnik a normális havi ciklus. Ugyanakkor a krónikus kövérség is csökkenti a termékenységet az ösztro- génháztartás zavarai miatt, miközben számos betegség kockázatát is növeli.

Bereczkei Tamás

a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, az o tt működő Evolúciós Pszichológia Kutató Csoport vezetője. Két évtizede fo lyta t evolúciós szemléletű kutatá­sokat a legkülönbözőbb témakörökben, így a párválasztás, a jótékonyság, a szülői gondos­kodás területein. E kutatások eredményei és cikkei elsősorban nemzetközi lapokban jelennek meg. Evolúciós pszichológia című könyvét a napokban követi a Kulcslyuk Kiadónál a következő, Rejtett indítékok a párkapcsolatban - Vonzalom, párválasztás, szexualitás címmel.

46 H V G E X T R A

PÁRKAPCSOLATszerzők: SZEM AN DENES - PANYI ANNA

0 vá ászt ás szabadságaValóban saját d ön tésein k a nem tud atos, ám m égis é le tre szóló vá la sztá sa in k ? A szü lők például tu d atos ta n á csa ik m el­le t t nem egyszer a lkalm azn ak „rejtett (tan )tervek et”. Az is k id erü lhet, hogy ha m a kék in get ve ttem fel, vagy rózsa­sz ín ű szoknyát, az egyá lta lán nem a v é ­le tlen m űve.

A társas kategorizálásunkat irányító három alapvető dolog a bőrszín, a kor és a nem. Ám nem csupán mások értel­mezésében fontos ez: annak tudata, hogy férfiak és nők vagyunk, identitá­sunk legalapvetőbb része. Nem csoda hát, hogy a szülők leginkább a gyerek nemére kíváncsiak. Vagy nem kíván­csiak, de titkon azért remélnek valamit. Leginkább fiút. De pusztán már azzal a várakozással, hogy milyen nemű legyen a gyerek, számos feltételt támasztanak vele szemben. Régről ismert gyakorlat például az, hogy a fiúgyermekek rend­szerint kék, míg a lányok rózsaszín ruhát kapnak. Kell a különbségtétel. De

„pusztán már azzal a várakozással, hogy milyen nemű legyen a gyerek, számos fel­tételt támasztanak”

a ruha színén messze túlmutatóan szá­mos egyéb elvárás is megjelenik, amely a nemnek megfelelő, „helyénvaló” viselkedést jutalmazza, és az ellentéte­set bünteti.

Ha fiú a gyermek, akkor „természetesen” már az anyaméhben érezhetően jobban rugdosott, a születése is megizzasztotta a mamát, ahogy egy fiúhoz illik. És per­sze mindent erősebben, ügyesebben, logikusabban csinált, m int lány társai. Az ilyen „útmutatások” nyomán kerül fel a gyerek szemére a nemi szemüveg, amelyen keresztül a világot később látni fogja. Idővel felismeri, hogy apu­kájára hasonlít, aki legyőzhetetlen, és

az anyukájáért folytatott versengésé­ben, ahogy Freud is megírta, nem győz­het, ezért az apjával azonosulva férfi lesz belőle. Ödipális helyzet. Anyjáról

„lemondva” pedig elveszít mindent, ami anyai, nőies. Aztán kiderül, hogy a világ bizony hierarchikus, és a tetején férfiak állnak.

És az is kiderül, hogy a társadalomnak, amely körülvesz, szintén vannak „rej­te tt (tan)tervei”. Ez a „nemek közötti társadalmi szerződés” implicit vagy explicit szabályok összessége, amely különbözőképpen osztja el és értékeli a munkát, különböző felelősségeket és kötelezettségeket ró a férfiakra és a

Nemek nemei

P S Z I C H O L Ó G I A 47

PARKAPCSOIÁÍ, ügy

nőkre. Ez a szerződés három szinten is érvényes: a társadalmi normák és értékek, az intézmények (család, szo­ciális és oktatási rendszer, munkahely) és a szocializációs folyamatok szintjén, például a családon belül. Összeérnek a szálak, egyesülnek ezek a rejtett tervek. Egy fiúnak persze jó hír, hogy rögtön a csúcson kezdi, másrészt nehéz feladat is. Mert a normák szerint minden tilos, ami anyai, nőies, és még alsóbbrendű is. Másrészt minden más férfi vetélytárs,

az ellentétes szülő gondoskodó, sze- retetteli és nagyon közeli képe, hogy tudattalanul is azt keressük. No és per­sze férfiként a fiatalt, a szépet és a te r­mékenyt kutatjuk, mert evolúciósán az a nyerő. Ráadásul ebben a folyamatban megpróbálunk férfiak maradni, az élet- középi válságot a társadalmi normák szerint megoldani, majd zeuszi bölcs­ként megöregedni. És közben sosem gondolkodunk el azon, vajon m iért a kék inget választottuk.

Alapvetően minden élet a női fejlődési úton indul el, amíg egy ponton (a hato­dik hét tájékán) ezt a férfi nemi hormo­nok meg nem változtatj ák. Kislányként

kor nemi fejlődésükben a hiányzó nemi szerv utáni vágyat állította a közép­pontba. Hiába, ez férfiközpontú világ, ahol a férfiaké a hatalom. Ugyanakkor a fejlődés itt egyenletesebb, simább, hisz’ a lányoknak csak le kell másolniuk, amit az anyjuktól látnak. Nyilván így a választás is kevesebb. Szereppróbál­gatásokon keresztül válunk nővé, ahol már éles helyzetben kell gondoskodni, fegyelmezni, csábítani, magabiztos­nak mutatkozni. Persze mindezzel a lányok is megkapják a maguk rejtett (tan)terveit. Az alapvető üzenet, hogy legyél szép, kedves, szerethető és enge­delmes. Tudd, hol a helyed. Lehetőleg folytasd az anyai folyamatot, te is válj anyává, akkor kapod meg a társadalmi szerződés szerinti jutalmat. Tanulj, de ne fiúsat és ne fiúsán, építs karriert, de ne nagyon. Legalább olyan férfit válassz, mint apukád, de mindenképpen legyen erős, okos, kompetens, gazdag és ambi­ciózus. Mert ugye evolúciósán így kifizetődő. Majd úgy ötven felé méltó­ságteljesen éld meg a menopauzát, a társadalmilag értékes termékenység szimbólumának elvesztését. Idősen pedig fogadd el, hogy a magazinok sugallta szorongató örök fiatalság, már a kezdetben sem volt igaz. És közben sose gondolkodj el azon, hogy a csú­cson miért mindenki arra kíváncsi, ami a rózsaszín szoknyád alatt van.

,Alapvetően minden élet a női fejlődési

úton indul el”

akivel - m int az apával - a csúcsokért kell küzdeni. Elég magányos pozíció. Aztán adva van az egyik legnagyobb feladat: párt kell találni, mégpedig nem is akármilyet. A választásban visszakö­szönhet az anya képe, m ert felnőttko­runkra annyira részévé válik énünknek

tehát, úgy tűnik, a dolgunk látszólag sokkal egyszerűbb, egyenes, tiszta sor. A megszületés utáni szimbiotikus kapcsolatból, ahol mama és baba egy­séget alkot, később sem kell messzire távolodnunk. Az egyediség megélése, az én körvonalainak meghúzása fontos stádium a kislányok számára is, ám az azonosulás szintjén - ellentétben a fiúkkal - továbbra is szoros kapcsolat­ban maradhatunk édesanyánkkal. Nem hiába utánozza a lánygyermek anyja viselkedésmintáit: magas sarkúba bújik, fültől fülig kirúzsozza magát, felveszi a mama gyöngysorát, a nagyi klipszét, a magnót maximumra csavarva ugrabug­rál a tükör előtt. Csábítja az apukáját, hisz nála ő a vágy tárgya. Rettegéssel eszmél rá, hogy anatómiailag nagyon különbözik az apjától, és hiányosságá­nak félelmében marad az egyenes anyai úton. Freud nem kímélte a nőket, ami-

A nagyon korán megkapott nemi szem­üveg megmutat egy olyan világot, ami­ben az elvárt szerepek szerint, egyenes vonalon lehet fejlődni, a rejtett tervek szerint (látszólag?) választani. Ám az is választás lehet, és ez egészen biztosan tudatos, ha ezt a szemüveget levesszük, így persze nehezebb, ám esélyt kapha­tunk az igazi, szabadabb választásokra. Ha kell, szoknyában, ha kell ingben.

H V G E X T R A

PÁRKAPCSO LATb b b d h »szerző: ALMASI KITTI Szerelmi háromszög

d

K önnyű tippek, h an gzatos tan ácsok é s a m ásik k ét fé l­re m utogatás h e lyett egyedül a kőkem ény ön ism eret

seg íth et a döntésben.

„Ilyenkor jönnek a kifogások: a gyerekek az anyagiak, a botrány ”

Egy közösség, egy társadalom fontos lenyomatát adja, hogy milyen kérdés­sel fordulnak tagjai leggyakrabban a terapeutákhoz. A saját tapasztalatom azt mutatja, hogy a hűséggel kapcsolat­ban felmerülő kételyek, bizonyítékok, bizonytalanságok és vádak miatt szen­vednek manapság a legtöbben.

A hűség ebben az esetben nem csupán szexuális vonatkozásában értendő, hanem az elvek, az emlékek, a csa­ládi titkok világát tekintve is. Amikor társat választunk, arról is döntést hozunk, hogy elhisszük a másiknak: kiáll majd mellettünk. Ez szövet­ség, amely létrejön két ember között, amikor szorosabban összefonódik az életük. Természetesen számos olyan szövetség létezik, ahol a pár tagjai lazán értelmezik a hűséget, de a lényeg mindenhol ugyanaz: világos szabályok körvonalazódnak, meghatározzák, mi az, amit még tolerálhatónak tartunk a kapcsolatban, és mi az, ami már bizto­san bántó a másik számára.

Az ilyenfajta vállalásokhoz - ahhoz, hogy fel tudjuk mérni, mit tudunk betartani és mit elhinni - alapos önis­meret szükséges, különösen akkor, ha nem szeretnénk csalódni. Ha kellő beleéléssel és önkritikával végig tudunk tekinteni addig megtett utunkon, látni fogjuk, hogy nagyjából mennyit vagyunk képesek megtenni és tolerálni.

H 3 E B I PÁRKAPCSOLAT

A legtipikusabb hiba, amit ebben a fázis­ban elkövetnek az emberek, hogy kihagy­ják az előbb említett lépést, és engedik, hogy elsodorj a őket az élmény és a vágy. Ennek köze van a pszichológiában leírt úgynevezett kognitív disszonancia jelenségéhez, amelynek - ebben az eset­ben - az a lényege, hogy ha olyan dolgot teszünk, aminek ellentmondanának a tények, akkor nem érezzük jól magun­kat, hiszen nem tudjuk mivel magyarázni tettünket. Két lehetőségünk van, hogy csökkentsük a feszültséget: vagy nem tesszük meg, amit eredetileg akartunk, vagy átértékeljük a helyzetet. Ez a pár- kapcsolatban úgy működik, hogy ha már választottunk valakit, akkor azokat az információkat keressük és vesszük észre, amelyek a döntésünket alátámasztják. Az egyik leggyakoribb eset, amikor egy nő már nagyon szeretne gyermeket, és emiatt azt a partnert, aki hajlandó ezt vele vállalni, felmagasztalja még akkor is, ha nem illenek össze (például erős dohányos vagy italozó az illető, amit a nő nehezen visel, de hisz abban, hogy majd leszoktatja a párját). Bármit elhisz és átértékel, csak hogy lehessen alapja a választásának.

Gondolkodásbéli torzítás ez: ha szüksé­gem van arra, hogy jónak lássak valakit, akkor bagatellizálom a negatív tulaj­donságait, ugyanakkor felnagyítom a pozitívokat. így már jó szívvel megyek bele a helyzetbe. A gondok aztán a leg­különfélébb területeken jelentkezhet­nek: előbukkannak az addig csak sejt­hető, titkolt rossz szokások, kötődések (zűrös családi élet).

Emellett hiába látom, hogy már nem jó vagy nem működik a kapcsolat, ha úgy érzem, hogy rengeteg energiát, türel­met és szeretetet tettem bele, mindaz az érték elveszne, értelmetlenné válna, ha elhagynám. Emiatt aztán tovább nyűglődünk a kapcsolatban, hátha visz- szakapunk valamit abból, amit adtunk.

Ezek a mechanizmusok akkor is meg­jelennek, amikor kilépnénk a kap­csolatból, m ert elsodort minket egy új szenvedély. Kialakul a háromszög­helyzet, ami legtöbbször mindenkinek szenvedést okoz. Az egyik esetben a szerető nem érti, miért nem lép már ki partnere a megromlott kapcsolatából, hiszen egyértelmű, hogy rosszul érzi magát benne. De ha az illetőnek a fent említett tapasztalata van, azaz hogy túl sokat adott a párjának, túl sokat fektetett bele a kapcsolatba, akkor még remélhet. Ráadásul azt is megélheti, hogy az új kapcsolatba nem tud újra ennyit beletenni. Ilyenkor jönnek a kifogások: a gyerekek, az anyagiak, a botrány. A szerető pedig egy idő után éppen azért adja fel a várakozást, mert ugyanezt éli át: nem kap vissza annyit, amennyit adott.

Természetesen mindkét reakció meg­érthető, és az eseteket nézve nem is mindig eldönthető előre, hogy nem lesz-e túl nagy a váltás ára. Ez már újabb probléma: ha új kapcsolat miatt adjuk fel a meglévőt, akkor ennek a döntésnek a terhét jórészt átruházzuk új választottunkra. Minél több a lemon­dás, minél nagyobb a „költsége”, vesz­tesége az elválásnak, annál jobbnak kell lennie az új kapcsolatnak, mert csak így bizonyítható megnyugtatóan, hogy jól döntöttünk. Ha például újdonsült part­nerünk nem viselkedik elég kedvesen, akkor rezeg a léc: talán mégsem érte meg végigmenni m iatta ekkora tortú­rán. Ez újabb önismereti és felelősség- vállalási hiányra utal, hiszen a döntést mi hoztuk meg.

P S Z I C H O L Ó G I A 51

PARKAP i jSQI IATb s b b h »

„Ha el akarok valakit hagyniakkor

bagatellizálom a jó tulajdonságait is,

mert csak így tudom elhagyni

A fentiekből is következik, hogy mindig szerencsésebb, ha addig nem kezdünk új viszonyba, amíg tart a régi. Szakítani csak akkor érdemes, ha már ahhoz sem elég jó a kapcsolat, hogy megpróbáljuk helyrehozni. Nem sok tartós kapcso­lat alakulna ki, ha ahhoz mérnénk a döntést, hogy van-e jobb. Sajnos egyre gyakrabban előfordul, hogy bizonyos dimenziók (szépség, anyagiak, szex) mentén sokan az egyre menőbbet hajt­ják, és nincs megállás. Mindig jön még csábítóbb - már önmagában az újdon­ságértéke miatt is.

A döntéshez azonban azt a kérdést kell megfontolni, hogy akkor is elhagy­nám-e a párom, ha senki sem jönne utána egy darabig. M ert nem valaki­ért hagyom el, hanem azért, m ert már nem működik a kapcsolat. Ez egyrészt érzelmi szempontból érett gondol­kodásmód, másrészt tiszta helyzetet teremt a régi és a következő kapcsolatot tekintve is.

A helyes döntéshez ismernünk kell azt a mechanizmust is, hogy amikor valamit nagyon hiányolunk a meglévő kapcsolatunkból, akkor beszűkülünk arra a területre, és olyasvalakit válasz­tunk helyette, aki abban a pár dologban kiemelkedő, és sokat ad nekünk. Ilyen­kor könnyen elfelejtjük, hogy a meglévő kapcsolatnak vannak jól működő, az együttélés alapját adó részei is, és ezek legalább olyan fontosak. De itt is jön a torzítás: ha el akarok valakit hagyni, akkor bagatellizálom a jó tulajdonsá­gait is, m ert csak így tudom elhagyni. Viszont miközben kicsinyítem ezeket, észre sem veszem, megvannak-e az új partnerben ezek a számomra értékes tulajdonságok. Emiatt aztán kaphatok olyan új társat, aki valóban jó abban a pár dologban, ami hiányzott, viszont egyáltalán nem jó abban a tizenhá­romban, ami számomra még fontosabb, csak eddig nem figyeltem fel rá, mert természetes volt. Például, ha valaki har­monikus kapcsolatban élt a párjával (és közös gyermekeikkel), szerettek együtt időt tölteni és egyformán élték meg a világot, viszont szexuálisan elhidegül- tek, beleeshetnek abba a hibába, hogy olyan viszonyba vágnak bele, amelyben teljesen előtérben van a szexualitás, viszont ezen kívül szinte semmi más­ban nem tudnak egymáshoz kielégítően kapcsolódni.

Ahhoz, hogy jó döntéseket hozzunk, fel kell tennünk néhány kérdést önma­gunknak. Milyen tulajdonságaim erő­södnek fel a kapcsolatban? Mivé válók a másik által? Több leszek-e vagy keve­sebb? Jobban mennek-e a dolgaim? Többet mosolygok-e?

„Szakítani csak akkor érdemes, ha már ahhoz sem elég jó a kapcsolat,

hogy megpróbáljuk helyrehozni”

Összességében tehát az önismereten múlik minden: ha tisztában vagyok azzal, milyen vagyok, mi kell nekem, és én mire vagyok képes, akkor jobban tudok választani és dönteni is. Ez a biz­tonság csökkenti a pillanatnyi ingerek miatti elsodródás veszélyét. Ismerni kell magunkat ahhoz, hogy mások is megismerhessenek minket, és tudnunk kell, mi a jó nekünk, hogy mások jót tehessenek velünk.

Almási Kitti

család- és párterápiás módszert is alkalmazó klinikai szakpszichológus, a N yitott Akadé­mia műhely népszerű előadója. Rendszere­sen ad tanácsot az RTL Klub és a TV2 műsoraiban, a Nők Lapja Caféban. Első könyve a Kulcslyuk Kiadónál jelenik meg október végén Hűtlenség - A megcsalás, és ami mögötte van címmel.

AJÁNLOTT IRODALOM

Almási Kitti: H űtlenség - A m egcsalás és ami m ögötte van, Kulcslyuk Kiadói, 2012.

Szeretők - A t itk os v iszo ­nyok lélektana, Jajfa Kiadó,2009.

52 H V G E X T R A

ZSENIÁLIS ÖSZTÖNEINK

* /s""w

Zseniális ösztöneinkHallgassunk többször a megérzéseinkre!V akm erőnek tűnhet a kijelentés: ha tö bbször h a llgatunk m egérzéseinkre, sikere­sebb ek és b oldogabbak lehetünk. 6 ösztö nünk, am ely m ár őseinket Is segítette, k iá llta az idő k pró b áját. A k ö n yv p szich o ló g ia i k ísérletekre ép ítve , p é ld ák ka l m utatja be, hogyan válhatun k sikeresebbé és k iegye nsúlyo zottabbá, ha újra h all­gatn i kezdünk zseniá lis ösztöneinkre.

Z S E N IÁ L IS Ö S Z T Ö N E IN K

választás művészete

ELSŐ BENYOMÁS

A választás művészeteA világ eg y ik legelism ertebb döntési szakértője bem utatja, h o gy a választás erő­te ljes eszköz arra, ho gy m eghatározzuk m agu n kat és életünket. V álaszthatunk szabadon? Miért vá lasztunk o lyk o r saját érdekeink ellen? A kö n yv segít, hogy jo bban m egism erjük ö n m agunkat és m egalapo zottabb döntéseinkkel fe lfedezzük a választás öröm ét.

Az első benyomásTudd meg, milyennek látnak mások!Tudvalévő, ho gy m enn yire m eghatározó az első benyom ás, am elyet m ásokra teszünk, ám legtö bben azt sem tud juk, hogy ezt m iként érjük el. Pedig ettől fü g g , ho gy e gy üzleti m egá llap o d ás lé tre jö n -e v a g y sem , ho gy az első randevút kö- v e ti-e a m ásodik. Az első benyom ás hiánypó tló kalauz az em beri kapcsolatok legfo ntosabb pillanatához: az e lsőhöz.

IdőparadoxonHasznosítsd újra a tegnapot, élvezd a mát, és légy úrrá a holnapon!A szerzők pszichológiai kutatásaik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy döntéseinket, viselkedésünket az időhöz való viszonyunk határozza m eg. Kérdőívük alapján pontosabb képet kaphatunk a z Ideális időprofilról, am elyet elsajátítva a le g ­jobbat tudjuk kihozni m agunkból.

HatásMi hat ránk, am ikor igent m ondunk? H ogyan lehet az em bereket rávenni, hogy e g y ü ttm ű k ö d je n e k ü g y e k k e l, a m e ly e k e t e szü k á g á b a n se m v o lt tá m o g a tn i? Mi a hatás titka? Róbert Cialdlni szociá lp szich o ló gu s a lapm űvében a m eggyőzés, a zaz a befo lyásolás elm életét és gyako rlatát tek inti át. A jánljuk üzletem bereknek, reklám osoknak, adom ánygyűjtőknek, értékesítőknek és a rábeszélők ellen védelm et kereső fo gyasztó k szám ára.

OldalazásMiért indirekt módon érjük el inkább a céljainkat?Ha tudjuk, m it akarunk és ism erjük a körülm ényeket, akkor egyszerűen m eg tudjuk oldani problém áinkat. De ha céljaink hom ályosak, inform ációink hiányosak, akkor m inden a feje tetejére áll. Itt kap szerepet az „ o ldalazás” , azaz a m ikor érdem es indi­rekt m ódon közelítenünk, alkalm azkodnunk és elism erni tévedéseinket. Egy könyv azoknak, akik „m áské p p ” szeretnének boldogok és gazdagok lenni.

h vg í^ ) könyvekwww.hvgkonyvek.hu

Könyveink közvetlenül a kiadónktól 10%-os, HVG-klubkártyával pedig 20%-os kedvezménnyel

és ingyenes kiszállítással rendelhetők meg. hvgMegrendelés és információ: [ S ] HVG Kiadó Zrt., 1300 Bp. 3., Pf. 20 (06-1)^36-2012 @ [email protected] www.hvgkonyvek.hu

PÁRKAPCSOLATElválni vagy nem elválni

„Ahogy a stabil kapcsolatokban az

együtt maradás nagyrészt elhatározás

kérdése, a végleges elválás is hasonlóan

történik’’

/

)

M ikor nem érdem es tovább próbálkozni, m ikor van vége egy kapcsolatnak?

Van kapcsolat, ahol a tettlegességig fajuló veszekedések sem ritkák, mégis egy életen át fennmarad, mások han­gos szóváltás nélkül élik az életüket, és senki sem érti, hogy hirtelen miért válnak el, amikor „olyan jól megértet­ték egymást”. Kovács Miklós család- és párterapeuta hosszú évek tapasztalatá­val a háta mögött sem vállalkozna arra, hogy pontokba szedje, mely tényezők meglétekor jelenthetjük ki: „vége”. Ami az egyiknek már a vég, lehet, hogy a másiknak még csak a kezdet. Általá­nosságban Kovács annyit azért elmond, hogy ha a bizalom elvész, és nem sike­rül helyreállítani, akkor az a kapcsolat súlyos hajótörést szenved. Még ha együtt maradnak is, m ert erre is van példa, bizalom híján csatatérré változik az életük. A párterápiának akkor van létjogosultsága, ha mindkét fél eltökélt abban, hogy módszeresen újrateremtse az elveszett bizalmat.

A jó hír az, hogy javíthatatlanul elrom­lott kapcsolat elméletileg nincs, ha a pár mindkét fele akar változni és vál­toztatni. A siker elérésében nagyon sok múlik olyan személyiségtényezőkön is,

Mikor menjek?

Ha sosem volt igazán jó.

€ Ha intim itásigényetek nagyon különböző.

ö Ha m egalázottnak vagy levegőnek érzed magad mellette.

Ha a partnered rendszeresen hazudik, és már mindenszavát kétségbe vonod.

0 Ha viszolyogsz az érintésétől.

Ha képtelen beismerni a hibáit, sosem alkuszik, és kétségbe vonja minden kritikádat.

9 Ha beismeri a hibáit, de sem m it sem tesz ellenük.

Ha számodra alapvető szabályokat szeg meg

0

©Ha lelked mélyén már döntötté l, csak

külső megerősítésre vársz.

Ha már akkor sem akarod a kapcsolatot, ha a párod minden vágyad teljesíti.

^ » PÁRKAPCSOLATszerző: M EG YE RI ZSU ZSANNA

/

/ " " N ------- re vc JSzabályokat fe lá llíta n i leh ete tlen , de m egpróbálkozunk vele.

Mikor maradjak?

Ha van legalább egy olyan közös tevékenység, amely m indkettő töknek öröm et okoz, és olyankor felszabadultan vagytok együtt.

Ha it t és m ost ki tudod mondani, hogy a párod okos, vonzó és szereted az illatát.

o0

Ha még m indig képes vagy úgy adni neki, hogy sem m it sem vársz el cserébe.

Ha van benne valami, ami olyan különlegessé teszi a számodra, m int senki mást a világon.

Ha képes vagy arra, hogy ne vegyél tudom ást a problémáról ami arra késztet, hogy elhagyd.

Ha valódi je lé t adja annak, hogy képes és akar változni.

G O

0 O

Ha valamilyen lényeges, téged jó érzéssel e ltö ltő dologban hasonlít rád.

Ha hosszas mérlegelés után is elviselhetetlenü nehéznek ígérkezik a szakítás.

©

Q

©Ha tám ogat a számodra fontos dolgokban.

Ha képes vagy megbocsátani a m egbocsáthatatlan C2P bűnt is, és nem marad benned neheztelés.

„Javíthatatlanul elromlott kapcsolat elméletileg nincs

mint például az önfeladási képesség, a teherbírás, a kompromisszumkész­ség, a morális értékrend. Ahogy a jól működő és stabil kapcsolatokban az együtt maradás nagyrészt elhatározás kérdése, a végleges elválás is hasonló alapon történik. Ám míg az előbbihez mindkét fél megegyezése és munkája szükséges, az utóbbinál elég, ha a pár egyik tagja dönt úgy, hogy vége. És akkor valóban vége.

Menni vagy nem menni?

Bár szinte lehetetlen eldönteni, hogy mikor van ténylegesen vége egy kap­csolatnak, néhány tanáccsal azért

• szolgálhatunk arra nézve, mikor nem érdemes több energiát belefektetni. Mira Kirschenbaum amerikai tera­peuta Menjek vagy maradjak? című könyve ad néhány tippet a bizonytalan­kodó, ambivalens kapcsolatban élőknek. Ezek közül sorolunk fel 10-10 pontot. Nem kőbe vésett tízparancsolatról van szó, de megfontolásra mindenképpen érdemes. Az aktuális kapcsolati állapot megítéléséhez természetesen legalább annyi j ózanságra és határozottságra van szükség, mint magához a szakításhoz.

PÁRKAPGS 0 LA I m bAdj, király, katonát!

A kisiskolások egyik kedvenc játéká­ban a két csapat tagjai összekulcsolt kézzel állnak egymással szemben, és ezt kiáltják:

- Adj, király, katonát!- Nem adok!- Akkor szakítok!- Szakíts, ha bírsz!

A párbeszéd után a támadó csapat egyik játékosa nekiront a védekezők sor­falának, és ha sikerül elszakítania az összekapaszkodó kezeket, egy játékost magával vihet a saját csapatába, ha nem, akkor ő marad az ellenségnél. A játék archetipikus elemeket hordoz, mint sok mese, mondóka vagy régi népdal, és különösen jól illusztrálja azt a helyzetet, amelyben a szerelmesek a fellángolás mindent feledtető egységélménye után kezdenek kijózanodni, és megpróbál­nak maguknak „pozíciót” szerezni.

Mint anya és gyermeke

A párkapcsolatok fejlődését Margaret Mahler, az 1985-ben elhunyt magyar származású pszichoanalitikus által kifej­tett, az anya-gyerek kapcsolatot leíró elméletéhez szokás hasonlítani. Az azo­nosság szembetűnő: mindkettőben jelen van a szoros testi kontaktus, a bensősé- gesség, a szeretet, az egymásra utaltság, a gondoskodás és a gondoskodás iránt igény. A szakaszok: szimbiózis, leválás, krízis, újraközeledés, új egyensúly.

Akapcsolat túlélése szempontjából kar­dinális kérdés, hogy a leválás hogyan történik meg, és a krízist át tudják-e

vészelni. Ha az egyik fél már távolodik, de a másik még a szimbiózis szakaszá­ban van, óhatatlanul fájdalmat, veszte­séget él át. Ebben a fázisban a hason­lóságok miatt érzett eufória helyét a különbözőségek drámaisága veszi át. Eltérőek lehetnek a családi minták, az értékrend, az életben betöltött szere­pek, de olyan apróságok is, mint a napi­rend, az étkezési vagy alvási szokások. A viták jó esetben „egyeztető tárgya­lások” formájában zajlanak, és nem szakításhoz vezetnek, hanem a közös nevező megtalálásához. Ekkor a kap­csolat érettebb szintre lép. Jó tisztában lenni azzal, hogy a szakaszok törvény­szerűen bekövetkeznek, sem megállí­tani, sem átugrani nem lehet őket. Akik az egyeztető viták „Adj király, katonát!” fázisán nem tudnak túllendülni, nem építenek ki új egyensúlyt, azok vagy nem „felnőtt” kapcsolatban élnek, vagy óhatatlanul szétválnak útjaik.

Nincs élet krízis nélkül

Az életút során egy párnak számos krízishelyzettel kell szembenéznie. Az első nagy változást a gyerek érkezése jelenti, amikor a stabil párost a sokkal ingatagabb háromszöghelyzet váltja fel. A nőből anya, a férfiból apa lesz, ami teljesen átrendezi az erőviszonyokat. A fókusz átkerül az új jövevényre, és ezt nagyon gyakran megsínyli a kapcso­lat. A pár tagjainak figyelme immár nem csupán egymásra irányul, hanem megoszlik, és főleg az anya esetében ez sokszor el is tolódik a gyerek felé. Nem velünk született képesség az új szerepek vállalása, legtöbbször saját családunkban, szűkebb környezetünk­ben sajátítjuk el. Ha nem került rá sor, terápiában - védett, támogató közeg­ben - meg lehet megtanulni a konflik­tus megoldására alkalmas módszereket. Sajnos van úgy, hogy olyan patológiás modelleket „örököltünk”, amelyek elle­hetetlenítik kapcsolatainkat.

Hasonló krízisek következhetnek be egy család életében, ha a gyerek kama- szodik. A kulcsszó, mint mindig, itt is a rugalmasság. A serdülők a már viszony­lag stabilan működő rendszert alapo­san fel tudják forgatni, mivel végletes helyzeteket teremtenek. A jól bevált módszerek nem működnek többé, új eszközök híján pedig a régiek erőltetése nem közelebb, hanem egyre távolabb viszi egymástól a családtagokat. A neve­lési nézetek olyan ellentéteket generál­nak, amelyek zátonyra futtathatják a kapcsolatot.

Gyakran előfordul, hogy amikor a gye­rekek elhagyják a házat, a pár nem tud mit kezdeni egymással. Itt az apa- és anyaszereppel való teljes azonosulás a probléma, és a helyzet épp fordított, m int a gyerek érkezésekor. A figyelem olyan mértékig szétszóródott a család rendszerében, hogy úgy tűnik, nincse­nek csak a párt összekötő örömök. Jó esetben a kapcsolat csak „tetszhalott” állapotban van, és a férfi-nő reláció újraéleszthető, de az is előfordul, hogy a felek nem találnak vissza egymáshoz, és a házasság felbomlik.

Összességében az a jellemző mondja Kovács Miklós hogy élet­ciklusváltásnál vagy súlyos krízisnél úgy megváltoznak a körülmények, hogy minden a feje tetejére áll, és ami eddig gördülékenyen ment, az most döcög vagy elakad. Ha a párok tisztában len­nének azzal, hogy ez az élet természetes velejárója, hogy semmi sem tart örökké, tennének azért, hogy alkalmazkod­janak az új felálláshoz, és közösen új szabályokat írjanak. Aki a kamaszkori szerelem idealizáló kapcsolati eufóri­áját sírja vissza, annak csalódnia kell. Ajó kapcsolatot ugyanis nem az ideálok, hanem a realitásérzék vezérli.

Megyeri Zsuzsanna

tanár, fordító, szerkesztő, pszichológus. A XII. kerületi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ közösségi pszichiátriai ellátásában dolgozik terápiás munkatársként.

AJÁNLOTT IRODALOM

M ira Kirschenbaum: Menjek vagy m aradjak? Ú tm utató az ingatag kapcsolatok m egítéléséhez, Park Kiadó, 1998.

W atzlawick-Weakland-Fisch: V áltozás, Anim ula Kiadó, 2008.

56 H V G E X T R A

^ „ PARKAPCSOLATA problémák és a megoldások illusztrálására lássunk néhány esetet

'■ A négygyerekes házaspár fé rfi­tagja beleszeret egy nála jóval fiata labb nőbe, am ikor az asszony több év főá l­lású anyaság után épp visszatérni készül a munka világába. A feleség szeretné, ha a külső kapcsolat megszűnne, a férj azonban fe lté te leket szab, és azt kéri feleségétől, hogy fogyjon le, törőd jön többe t magával, aktívan vegyen részt a férj kedvenc szabadidős tevékenységei­ben. A nő m indent megtesz, hogy újra vonzóvá váljon a férje számára. Sokat változik, valósággal kivirul, és várja az

„e llenszolgálta tást” , de akkor a férj újabb feltéte lekkel áll elő. Ebben az esetben azt látjuk, hogy az egyik fél egy pszeudo-álláspontot képvisel, vagyis úgy tesz, m intha akarná a változást, valójában azonban már döntö tt. Végül el is hagyja a feleségét, igaz, továbbra is igyekszik odaadó apa maradni, m ert erkölcsi értékrendje ezt megköveteli. Ebben az esetben a párterápia nem a felek újra összehozásában, hanem az elválás megkönnyítésében, az egyik fél önértékelésnek újraépítésében játszhat szerepet.

Ez a tö rténe t nem végződött terá­piával, a helyzet mégis tanulságos. A kamaszkori szerelemből házasság és közös sikeres vállalkozás lett. A férfi megcsalja a feleségét, és lelepleződik.Az asszony a hűtlenséget olyan fokú nárcisztikus sérülésként éli meg, hogy világgá kürtö li a férj „bűnösségét” és úton-útfé len alázza, pocskondiázza, megszégyeníti m inden létező fórumon. Szinte csak a bosszúnak él. Erre a hely­zetre lehetne azt mondani, hogy nincs visszaút, és százból kilencvenkilenc esetben végleges szakításhoz vezet, it t mégsem ez történ ik. Nem látunk bele, hogy m iért, de férfi bűntudattó l terhelve tűri a szélsőségesen megalázó helyzetet.

Az egygyermekes negyvenes pár azért je lentkezik terápiára, m ert eltérő nevelési elveik vannak, ami számos konflik tust okoz köztük. A találkozások során azonban kiderül, hogy igazi prob­lémájuk nem hatéves gyerekük nevelése, hanem az, hogy házastársi kapcsolatuk ingatag. A fé rfi valójában el sem kötele- ződött soha, még m indig szabadnak

képzeli magát, azért házasodtak, m ert jö tt a gyerek. Bár a felszínen igyekszik jó apa lenni, m inden alkalmat megragad arra, hogy vitassa a felesége nevelési elveit, és a sajátját helyezze előtérbe, A családi élet csatatér, megbeszélni szinte sem m it sem tudnak, annyira különbö­zőek a nézeteik, ugyanakkor a válás kérdése fel sem merül, m indketten ki akarnak tartan i a házasság m ellett. A helyzet a terapeuta számára is visszás, hiszen látja, hogy it t valójában hatalmi harc folyik: a fé rfi a függetlenségéhez ragaszkodik, a szabadsághoz való jogá t akarja érvényre ju tta tn i a nevelésben. Ebben az esetben a gyerek érdekei előnyt élveznek. A terápia célkitűzése az lett, hogy tudatosítsa a párban, m eny­nyire rom boló a kommunikációjuk, hogy segítse az együttm űködést, és olyan eszközt adjon a kezükbe, amellyel a nyílt színi veszekedések elkerülhetők. Jóllehet ebben az esetben az összhangot csak formálisan lehete tt létrehozni, egy dara­big m űködött. Ugyanez a párkapcsolat a gyerek kamaszodását viszont már nem élte túl, elváltak útjaik. Valószínűleg m indhárom családtag előnyére.

EÜ5Ü2JP„Az én színpadra lépett, látszani és

hatni akar”

A m odern társadalm akb an égetően fon tossá v á lt az önm egvalósítás, m iközben m egm aradt a vágyun k a csa ládalap ításra . Ám jó tudni: id eá lis csa lád i h e lyzet­ben az én és a m i nem ellen felek .

A latszolagos en bizalmatlan, ovatos, túlkontrollál vagy beolvadni szeretne. Az én valódi megmutatása önbiza- lom-rombolónak, veszélyesnek tűnik, a valódi vágyak háttérbe szorítása önfeladásnak minősül. Részben ennek következményeként - m int a házaso­dási, gyermekvállalási és válási statisz­tikák mutatják - meggyengült a család összetartó és megtartó ereje.

„Jól lenni nem is olyan könnyű a jóléti

társadalmakban”

A bensoseg'es csalad utáni vágy tö ret­len ugyan, de a hit megingott, az erőfeszítések megcsappantak, a vál­toztatás kísértése megnőtt. Korunk ideája, a reklámok sugallata: „a régit újra, modernebbre lecserélni” az egyre törékenyebbé és sebezhetőbbé váló párkapcsolatok világába is betört. Ráadásul, míg ötven éve szinte kizáró­lag a fiatalok lehetősége volt a keresés, ma az én érvényesítése és boldogság­igénye a legkülönbözőbb életkorokban teret kér, utat tör. Szépségszalonokban, edzőtermekben, plasztikai sebésze­teken, lelki tanácsadók segítségével formálja önmagát sok-sok nő és férfi, fiatal és idősebb egyaránt. Szaporodik a kényszerű magányosság, nem keve­sen küzdenek kötődési dilemmákkal, pótszerek (finomságok, alkohol, drog és egyéb függőségek) segítenek a jó köz­érzet mindennapi megteremtésében. Mert jól lenni nem is olyan könnyű a jóléti társadalmakban.

Az egyéniség megformálása és meg­jelenítése különösen fontossá vált a modern társadalmakban. A „milyen­nek látszom”, a „milyen benyomást keltek másokban” nem pusztán a ser­dülőkor izgalmas és erőt próbáló kér­dése, hanem a későbbi életkorokban is meghatározza az érvényesülést mind a karrier esetében, mind a párkapcsola­tokban. A külsőségek előtérbe kerültek a modern világban. Trendinek, de egy­ben eredetinek is érdemes látszani, az én jól körvonalazott határaival, önálló személyiséggel, ámde remek alkal­mazkodóképességgel. Az én színpadra lépett, látszani és hatni akar. Ez pedig a saját vágyak előtérbe helyezését hozta magával a családdal, a közösség érdekeivel szemben.

Reflektorfénybe került az én

Az én határai megerősödtek ugyan, de az intim kapcsolatok kialakítása bonyo­lultabbá vált. A személyiség valódi vál­lalása helyett valamiféle színpadi ént m utatunk másoknak. A szépségipar, a plasztikai sebészet a külső átformál- hatóságot terem tette meg, a tömeg­kommunikáció, az internet, a közös­ségi oldalak a világot jelentő deszkák illúzióját nyújtják, tovább fokozva a látszani akarást. Mindeközben a társsal, a baráttal, a családtaggal a bensőséges kapcsolatteremtés feltétele az én hite­les megmutatása, vállalása és a másikra irányuló őszinte kíváncsiság.

Házassága első éveiben Réka nagyon élvezte férje szerelmét, figyelmét, lel­kesedését, kíváncsiságát. Pár év múlva, kislányuk megszületése után egyhangú­nak és szürkének kezdte látni az életét. Nyomasztotta a gondolat, hogy „ez min­dig így lesz”. Úgy érezte, még nem kész a lemondani tudó felnőtt életére, mégnem tapasztalta meg önmagát. Tanulni akart, csillogni, hatni másokra. Férje támoga­tásával elvégzett egy tanfolyamot, és belevetette magát a karrierépítésbe. Egy új szerelem tovább távolította a család­tól. Bűntudatát azzal csillapította, hogy

„mindössze egy életem lévén, jogom van a boldogsághoz”.

Az én m int M követelőző gyermek

Az én vagy a család dilemmája mind­egyik életszakaszban megjelenik, de leginkább a fiatal felnőttkor és az élet­közép korszakában válik konfliktusok­kal, válságokkal terheltté. A kollektív társadalmakban az egyén valamilyen csoport tagjaként fogalmazta meg önmagát. Nem önfeladásnak, hanem önmegvalósításnak minősült, ha valaki a családjáért, a kisebb közösségért, a

P S Z I C H O L Ó G I A 59

,,Már egyfajta önmegvalósítás nyomot hagyni

a gyerekeinkben, a társunkban”

munkahelyéért, a hazájáért te tt erőfe­szítéseket. A nemes célok ma sem men­tek ki a divatból, de az én követelőző gyermekként ott lapul, és elismerést kér.

Már a kezdet is buktatókkal teli, hiszen a gyermekek jelentős része nem teljes családban nevelkedik. Kevés a harmo­nikus családi miliő, ahol mindenki ad is, kap is figyelmet, szeretetet, biztonságot. A kamaszkor a húszas évek elejéig elhú­zódik. A fiatal felnőttek némi pánikkal lépnek ki a munka fegyelmezett vilá­gába. Egyre hosszadalmasabban küz­denek identitásuk megfogalmazásával. A családalapítás gondolata a húszas éveik végére még sokak számára riasztó, inkább személyes álmaik elérésével foglalkoznak. Szeretnének még egy ideig világot látni, élményeket gyűjteni,

„élni”. (Mintha legalábbis a felnőtt lét az élet feladása lenne.) Nem csoda, ha a gyermekvállalás egyre nagyobb tettnek és önfeladásnak tűnik.

Zita már egy éve készülődött az esküvőjére. Nagy mulatságot álmodott, szép ruhát, sok vendéget. Úgy érezte, éppen itt az ideje elköteleződni, harmincéves, lassan a gyerek is jöhetne, úgyis változtatni akar a munkahelyén, jó lesz egy kis kitérő. Kicsit szorongott, vajon jövendőbelije az igazi-e: lehetne figyelmesebb, kereshetne jobban, társaságban csilloghatna többet. Három éve éltek együtt, mire rászánták magukat a döntő lépésre. Az esküvő előtt pár héttel Zita szorongani kezdett. Minden ok nélkül úgy érezte, megfullad, összeesik. Hevesen vert a szíve, remegtek a végtagjai. Nagyon megijedt A kivizsgálások lelki eredetet valószínűsítettek. Nehezen nézett szembe azzal, hogy talán „élete legboldogabb pil­lanata” a pánik előidézője.

Egyre kevesebben, és egyre később mondanak igent a családalapításra. Harmincas éveik közepén járó höl­gyek érzik úgy, hogy még nem érettek az anyaságra, még nemigen képesek háttérbe szorítani egyéni vágyaikat.

nem lehet visszavinni a bababoltba, kicserélni, vagy visszaadni, ha nem úgy működik, ahogy szeretnénk, és ha nagyobb megterhelést jelent, mint aho­gyan elképzeltük.

Intimitás vagy csúcsélmények

András évekig megbízható partner és jó apuka volt. Negyvenéves korát követően egyre divatosabb és eredetibb ruhákat kezdett viselni, beiratkozott egy búvár­tanfolyamra, kipróbált egy-két könnyű drogot is, társaságban flörtölt a csinos hölgyekkel. Élményekre vágyott, pörgésre, nagy érzésekre, önmaga átszellemült megtapasztalására. Felesége aggoda­lommal szemlélte a változást, míg egy ki nem törölt, félre nem érthető sms jelezte, megjelent a szerelem a férfi életében. Kín­lódások hetei kezdődtek. Mondjon le a

„megcsodálhatom önmagam a másik tük­rében” csúcsélményéről, avagy vállalva az új szerelmet, fossza meg magát a szerető család, az aranyos két gyerek, a barát­feleség otthonos biztonságától?

Korunkban éppúgy vágyunk az in ti­mitás melegségére, mint a felkavaró, adrenalinszintet megmozgató élmé­nyekre. Örömforrást lehet találni az

: alkotásban, a teremtés flow-élményé- ben is, de a kimagasló sikerhez vezető út hosszadalmas és fáradságos. Sokan inkább az egyszerűbb megoldást vá­lasztják: az érzésekben, a veszélyhely­zetekben, a tudatmódosító szerekben keresik az ellenszert a mindennapok egyhangúsága ellen.

Mindezek mögött számos ok húzódik meg. Csábító a választék sokszínűsége, ráadásul a legjobb másikat szeretnénk a magunkénak. Nehéz lemondani az én személyes idejéről, örömeiről, szabad­ságáról. A család nem feltétlenül kínál vonzó alternatívát. A modern ember kicsit mindenhatónak érzi magát tech­nikai eszközei birtokában, mindig lehet találni jobb, szebb érdekesebb partnert, munkát, időtöltést. A visszafordítha­tatlan, a végleges gyengíthet és kiszol­gáltatottá tehet bárkit. Egy csecsemőt

O tthon is lehet látszani

Ideális családi helyzetben nem merül fel az én vagy a mi közötti választás. Az elég jó család nem pusztán összetart, hanem önbizalmat növel, érzelmi hát­teret nyújt, inspirál, segíti tagjai krea­tív kibontakozását. Alkalmas terep az élmények, a kudarcok és a sikerek meg­osztására, földolgozására. A jól működő mi egyben a sikeres én háttere, energia- központja, terapeutája és közönsége is

60 H V G E X T R A

egyben. Szerencsés esetben az adás és a kapás egyensúlyban van.

Az erős család elviseli az átmeneti egyensúlytalanságot is. Támaszt nyújt, ha valamelyik tagja tartósan segítségre szorul, elbizonytalanodik, vagy krízis- helyzetbe kerül. Ajól működő családról le tud válni a fiatal, hogy azután egyen­rangú felnőttként újra csatlakozhasson hozzá. A rendezetlen család viszont éppen ellenkezőleg: a kibontakozás akadálya lehet, önbizalmat rombolhat, megbetegíthet.

Az erős én és az összetartó család nem ellentéte egymásnak. Az otthon is vala­miféle színpad, ott is lehet sikereket, elismerést aratni. A modern társadal­makban a közösség már nem írja elő egy család működésének a forgatókönyvét. Izgalmas feladat kitalálni, mitől is lesz­

nek egyediek és érdekesek az esték, a hétvégék, az ünnepek. Nem a másikra kell várni, hogy kezdeményezzen. Lehet élvezni az otthoni teendőket is, ahelyett, hogy rabszolgasorsnak élnénk

AJÁNLOTT IRODALOM

Dorothy Freem an: H ázassági krízisek, Anim ula Kiadó, 1994.

Augustus Napier: A törékenykapcsolat. Anim ula Kiadó,2000 .

Hajduska M arianna: Társ­függőség vagy elk öteleződési válság, m egjelent a Párkap­cso latok cím ű kötetben,Saxum Kiadó, 2008.

Hajduska M arianna: K rízis­lélektan, ELTE Eötvös Kiadó,2010.

meg. Érdemes jó programként megélni az együttlétet a saját szeretteinkkel is. Már egyfajta önmegvalósítás nyomot hagyni a gyerekeinkben, a társunkban. A kötöttség és a szabadság, a feladat és a lehetőség - ha nem is mindig - olyan egyensúlyban tartható, amely látszani is enged, de befogadni és védeni is képes.

Hajduska Marianna

pszichiáter, az ELTE-n tanít krízislélektant, mentálhigiéniát, tanácsadást. 2008-ban jelent meg Krízislélektan című tankönyve (majd 2010-ben annak bővített kiadása), amely a nagyközönségnek is szól, közérthető nyelven, sok eset bemutatásával a mindennapi élet krízishelyzeteiről, az életszakaszokhoz fűződő tipikus konfliktusokról és a megoldási lehetőségekről. Jelenleg pszichoterápiás magánrendelésen dolgozik, különböző mentálhigiénés szervezetek tanácsadója.

yA szex jó esetb en a h a lá lun k ig e lk ísér benn ün ket, de hogy m ilyen m inőségben, az azon is m úlik , m ennyi fi­gyelm et, időt és energiát szánu nk a gondozására.

.

H V G E X T R A

Nemrég egy fiatal anya já rt nálam, aki nem szeretné, ha a házassága ellapo­sodna, és azért menne tönkre, m ert a férjével rendszertelen a szexuális éle­tük. Külön figyelmet fordít arra, hogy együtt legyenek, még akkor is, ha szíve szerint inkább egy jó könyvet olvasna, és valójában nem is igazán okoz örö­met számára az együttlét. A szex ennek a nőnek feladat. Egy háromgyerekes anya viszont azt mondta, hogy számára a szex nemcsak örömforrás, de az önis­meret legjobb eszköze is.

A szex mindannyiunknak mást jelent. Helytől, időpontból, hangulattól, sze­mélyiségtől, partnertől függően válto­zik. Éppúgy lehet kaland, egyetlen jó dugás, mint viszonzatlan szenvedély, elmélyült intimitás vagy spirituá­lis egyesülés. Szexelhetünk vágytól fűtötten vagy megfelelési kényszerből, feszengve vagy bódultán, szenvedé­lyesen. A gyerekvállalást követően is különböző fázisokon megyünk keresz­tül: mást jelent szexről, párkapcsolatról beszélni közvetlenül a szülést követően, első vagy több gyerek esetén, friss vagy megállapodott kapcsolatban. Nincs értelme a szex különféle formái és foko­zatai között rangsort felállítani, hogy melyiknek van abszolút értéke a többi felett. Saját szexuális működésünk

megismerése ennél sokkal értelme­sebb célnak Lűnik. Erre van szükségünk, hogy felismerjük, és merjük megélni például a gyerekvállalást követő nyu­galmi időszakokat. Amikor története­sen nem szexre, hanem kiadós alvásra, magányra vagy épp családtól független önmegvalósításra vágyunk

Ezért kérdés az is, hány lábon áll még gyerekekkel bővülve a párkapcsolat: milyen erőforrásai vannak, milyen más dimenziók „vehetik át” időnként a szex szerepét? Mennyire van közöttünk értő párbeszéd ahhoz, hogy - mond­juk a gyermekágy idején - szerelmetes párunk is (akinek a testében sem vágás, sem hormonális vihar nincs) átérezze és megértse, hogy mi is zajlik bennünk. Hogy a szexszünet neki se legyen fáj­dalmas lemondás. De közben neki is legyen joga megélni a saját problémáit. Azt gondolom, ebben kell mindig meg­találnunk az egyensúlyokat. Az érzelmi intimitás, a szeretet, a közelség szám­talan módon fenntartható, de ehhez az kell, hogy ne fészkelődjön kettőnk közé a szorongás, hogy mégis mi van, ha a szex mégsem jön vissza. Ezt az ener­giát arra is lehet fordítani, hogy miként tudjuk a számunkra legteljesebb életet élni egy kisbaba, a gyerekek mellett is.

„Az anya szexualitása

tabu!’

CSALÁD

Nő, anya, szerető - elvárások, szerepek

Anyaként szexuális nőnek lenni sok­szor azért is bonyolult, m ert ilyenkor különösen hangsúlyossá válik, hogy szűkebb-tágabb környezetünk, a média, a társadalom mennyiféle követelményt támaszt a különféle női szerepeinket illetően. Ha pontosan nem tudjuk is körülírni, mindenkinek van valamilyen homályos elképzelése arról, milyennek kell lennie egy „jó” anyának. Miközben a „jó anya” - akárcsak a jó csaj, a jó pasi, a jó szerető - önmagában tökélete­sen értelmetlen kategória. Hogy ezt a

„jóságot” értelmezni tudjuk, legalábbis el kell képzelnünk a szóban forgó anyát egy hétköznap reggel, munkába vagy játszótérre menet, ügyintézés közben, főzés vagy vita hevében, este fekte­téskor, hétfőn vagy vasárnap. Az anya is csak ember, esendő, változó, és azt, hogy éppen hogyan viselkedik, nagyon is meghatározza, ki mindenki van még az adott helyzetekben, társas interak­cióinak túloldalán. Ezek a fogalmak mégis jelen vannak a gondolkodásunk­ban. Az anyasággal és más női szere­peinkkel kapcsolatos normativitás jól tetten érhető nyelvi kategóriáinkban és a média nő- és anyaábrázolásaiban. A különféle életmódmagazinok végtelen mennyiségben ontják a cikkeket arról, milyen a jó szerető, a jó csaj, a jó pasi, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a társadalom kimondott és kimondatlan elvárásainak megfeleljünk.

„Az anyaságban sokkal több szerepel­várást éreztem, mint korábban. Már a házasság is nagy ugrás volt, de az anya­ság az elején nagyon nagy nyomás volt. Legyek otthon, figyeljek a gyerekre, de más meg azt várja el, hogy dolgozzak is, a férjem elvárja, hogy szexeljek vele, én meg kibaszottul nem tudok másra figyelni, csak a szoptatásra. Úgy éreztem, hogy generációk elvárása szakadt rám.” (e g y k is f iú h a r m in c k é t é v e s é d e s a n y ja )

Az anyaság mindenkinek mást jelent, máshogyan van jelen az identitásában. En a legfőbb feladatnak azt tartanám, hogy az anyaságban minden nő legyen képes szabadon megélni saját pozitív és negatív élményeit, és a belőlük levont - és nem a homályos „mások” által dik­tált - következtetéseket beépíteni saját családi modelljébe.

Biológia és kultúra

Szembeötlő a hasonlóság, ahogyan a szexualitás és az anyaság kereteit a nyugati zsidó-keresztény kultúrkör kijelöli. A szexualitásban és az anyává válás folyamatában például meghatá­rozóak testi történéseink. A társadalom többsége ugyanazt a kódkészletet hasz­nálja ezek leírására, ami könnyen vezet­het olyan félrevezető következtetés­hez, hogy azok, akik gyereket szülünk, orgazmust élünk át. Ez a testben mani­fesztálódó hasonlóság olyan magyarázó elvekhez vezet, m intha a szexualitás és az anyai ösztön valójában társada­

lo m tó l és történelemtől független, te r­mészetes, biológiailag determinált és univerzális lenne. Miközben gyakorló anyák tapasztalatai sokkal inkább arra mutatnak, hogy az anya-gyermek viszonyban is olyan érzelmek vannak, mint bárhol másutt - szeretet, gyűlölet, közöny, az esetektől függően különböző arányban.

A szexuális anya

Az anya szexualitása tabu. Pornográf és vulgáris utalások, anyákra vonatkozó szexuális tartalmú káromkodások is azt jelzik, hogy kulturálisan terhelt terü ­letre tévedtünk. Sok nő és férfi számára ez kritikus, érzelmi ambivalenciával, ellentmondó társadalmi elvárásokkal terhelt terület.

l’ S Z l C H O I , Ö G I A

CSALÁD

„En a zt akartam, hogy m aradjunk fé r fi­nő kapcsolatban. A z t szokták mondani, hogy a nő átalakul anyává, a férfinak meg elvárásai vannak, és ebből vannak a konfliktusok. E z nálunk éppen fordítva történt. O á ta lakult apává, és nem a zt mondom, hogy szentként tisztelt, de a gyermeke anyjaként tekin tett rám. A sze­xuális életünk teljesen felborult. Én már a terhességem a la tt szerettem volna, ha szeretkezünk, mire ő azt válaszolta, hogy a nők m ár nem szokták ilyenkor kívánni a szexet. A z t mondta, hogy én csak a kapcso­latot akarom m egtartani ezzel, azért aka­rok szeretkezni, m ert az nem lehet, hogy valóban kívánom. H iába kértem, hogy rám figyeljen. Nem mindegy, hogy a világ összes nője m it gondol, ha én m ost igenis kívánom a szexet?” (k é t k is l á n y h a r m in c ­

k il e n c é v e s é d e s a n y ja )

„A szex mindannyiunknak

mást je len t”

A szexualitás és az anyaság egyidejű megélésének nincsenek kiforrott kul­turális mintái. Az utóbbi évtizedek tá r­sadalmi változásai, így a nemi szerepek dinamikus átalakulása, a nők testük feletti rendelkezésének megváltozása (születésszabályozás, fogamzásgátlás, abortusz), a társadalmi munkameg­osztás átrendeződése, a házasság és a család válsága, valamint az alternatív anyaszerepek és családmodellek meg­jelenése olyan drasztikus, sok szinten működő és bonyolult helyzetet terem ­tett, amelyben nem nyilvánvaló egyéni életutak legitim modelljeit kialakítani. Hiába próbálja látszólag mindenki a saját vágyait, érzéseit, a mikrokörnye- zete diktálta belső szabályokat követni, ezek az egyéni vágyak mégsem tudnak a társadalmi elvárások előíró hatásaitól mentesek lenni. A szexes tanácsadó, „a szakértő válaszol” típusú rovatok, a

„tippek, praktikák, hogyan csináljuk jól” kezdetű magazincikkek végeérhe­tetlen sora azt tanúsítja, szomjazzuk, hogy valaki mondja meg végre, hogyan vezessük az életünket, hogyan csinál­juk jól a dolgainkat, megélt élménye­ink, tapasztalásaink „normálisak-e”, belesimulnak-e a társadalmi elvárások rendszerébe.

Nőiség és önismeret

A gyerekvállalás során jelentkező pár­kapcsolati krízisekért sokszor a szexet teszik felelőssé. Gyakran hallani, hogy a szex miatt mentek szét, valami nem stimmelt a szex körül. Önmagában nem meglepő, hogy a párkapcsolat szem­pontjából sokan kritikus időszaknak élik meg a család létrejöttét. A gyermek j övetelével átalakul a két ember érzelmi kapcsolata, módosul a korábbi háztar­tási munkamegosztás. A párkapcsolat új dimenziójaként megjelenik a szülő­szülő kapcsolat, ami egyszerre jelenthet megfelelési kihívást az új társadalmi szerepeknek, és új hatalmi, kompe­tencia- és érzelmi relációkat a szülők között. Ezek akaratlanul is behatolnak a párkapcsolat korábbi érzelmi, partner­ségi, szexuális dinamikáiba. Mindemel­lett a gyermek érkezése olyan gyakorlati, ám egyáltalán nem elhanyagolható fel­adatokat is produkál, mint a háztartás, a munka és a szabadidő szervezése, a kialvatlanság, a feladatok új rutinjainak kialakítása, a szülés utáni fizikai és lelki rehabilitáció. Ezek mind közrejátsza­nak abban is, hogyan alakul át az anyák életében a szex.

Q2B3F

„Négy gyerek mellett külön figyelni kell a szexre. A gyerekek legyenek lerakva időben, a hálószoba kulcsra zárva. Nincs spontaneitás. De meg lehet tanulni egy estét nem spontánul eltölteni. Csütörtökön mindenki időben érjen haza. Aznap nem fárasztjuk ki magunkat. Már reggel úgy tervezzük. így lesz mindenki frissen borot­vált és normálisan felöltözött. Egész nap rákészülünk, hogy este egymásra figye­lünk. Nem az, hogy dugunk, hanem, hogy egymásra figyelünk. Az egész hálószobát úgy festettem ki, hogy az férfi-nő szoba. Ott én gyerekjátékot nem akarok látni. A szeretői kapcsolatban mi van?Ha megyek a szeretőmhöz, akkor aznap megyek fod­rászhoz, gyantázok, csini ruhát veszek fel. Na, ezt csináld meg spontán, négy gyerek mellett! Ez a nap olyan, mintha rande­vúra mennénk. Akkor egymásra figyelünk. Hosszú előjáték van, esetleg picit tánco­lunk, vagy leülünk és beszélgetünk, ha nem vagyunk ráhangolódva. A gyerekek körül az anyukámék is sokat szerveznek. Nálunk az apa is úgy van szoktatva, hogy foglalkozik a gyerekkel. En ezt a saját kényelmem miatt is így szervezem. Es a férjem is élvezi ezt, nagyon jó kapcsolata van a gyerekekkel. Az első évben tapadok a gyerekekre, cici minden, de utána közö­sen csinálunk mindent.” (n é g y g y e r m e k

HARMINCHÉT ÉVES ÉDESANYJA)

„Az anyaságban minden nő szabadon

élje meg pozitív és negatív élményeit!”

A családi, társadalmi, kulturális minták szerepe azért is meghatározó lenne, m ert fogódzókat nyújtanak, átsegíte­nek életünk ilyen intenzitású változási időszakában. A kulturális minták hiá­nya, vagy éppen „túlzott” pluralitása szerepet játszik minden elbizonytala­nodásban, a családalapítás során beállt krízishelyzetben. De miért éppen a szex lesz válóokká, és nem akármelyik másik lehetséges problémaforrás a sok közül? Miért éppen odakoncentrálód­nak negatív energiáink, feszültségeink, félelmeink? Miért nem a pozitív körök, a megerősítés, a természetes erő árad az anyaság során megélt szexuali­tásból? Hiszen gyermekünk szexben fogant, nemiségünk legmélyebb zsi- gereinkig volt jelen a terhesség kilenc hónapjában, a szülésben, a szopta­tásban. Honnan jönnek mégis azok a képzetek, miszerint ha a nő anya lesz, akkor a gyermeke felé fordul, és testi vágyai, partnere iránti érzései hátraso­rolódnak? Miért okoz fennakadásokat, hogy egy nőt egyszerre több szerepben képzeljünk el? Miért nehéz a jó anyát, a szexuális nőt, az alkotó embert integ­ráns egészként látni?

Egyetértek a már idézett háromgye­rekes anyával az önismeretet illetően. Magam is azt tapasztalom, hogy a szex - ha akarjuk, ha nem - életünk legőszintébb területe. A testi, szexuális tünetek (zavarok) hátterében legtöbb­ször érzelmi feszültségek, fájdalmak, gátlások munkálnak; itt jön felszínre sok félelem, szorongás és elhallgatás, stressz, jelenbeli vagy múltból fakadó meg nem értettség, szeretethiány. De ahol ennyire „meztelenné” válnak az érzelmeink, a testünkbe, lelkűnkbe írt múltunk és jelenünk, ott sok minden gyógyításra is találhat. Én hiszem azt, hogy akinek a szex jelent valamit is az életében, akkor érdemes „dolgoz­nia” érte, hogy ne örökös feszültségek, hanem egy életen át megújuló érzelmi és kapcsolati energiák forrása legyen. Érdemes időnként kilépnünk a hétköz­napok diktálta mókuskerékből, hátra­lépni három lépést, elcsendesednünk, esetleg egyedül is lennünk, figyelni magunkra és egymásra. Megérteni, hogy miért úgy működünk, ahogy. Milyen motívumok állnak döntéseink, választásaink, viselkedésünk hátteré­ben. Mindezt magunkért és a gyerme­keinkért is. Mert hiszen ők is szexuális lények, akiknek, akárhogyan is, mi, szü­lők vagyunk az első minták.

AJÁNLOTT IRODALOM

Joan Raphael-Leff: M ás-álla­pot, H áttér Kiadó, 2010.

Elisabeth Badinter: A szerető anya - Az anyai érzés tö r té ­n ete a 17- 20 . században,Csokonai Kiadó, 1999.

Hoppál Bori: Kebelbarátnők,Jajfa Kiadó, 2010.

Valerie Tasso: A szex antikézikönyve, Korona Kiadó, 2008.

Anne Semans: Cathy W inks, The M other’s Guide to Sex,Three Rivers Press, 2001.

Mester Dóra Djamila

szexedukátor, szexbeszélgetéseket és szemé­lyes konzultációkat szervez fiataloknak és felnőtteknek, rovatot és civil rádióműsort vezet, az ELTE médiaszakán szakszemináriumot tart a témáról, és megalapította a szexuális nevelé­sért és a szexuális kultúrák elfogadásáért dolgozó Ars Erotica Alapítványt. Novemberben jelenik meg első könyve Nő, anya, szerető - anyaság és szex címmel a Jaffa Kiadónál. Weboldala: www.csakatestemenat.hu

dbsdzsC S A LÁAfiatalok

nem akarnak belépni a társadalmi

álarcosbálba .Az utóbbi évek úgynevezett rezili- enciakutatásai (reziliencia: rugalmas­ság, lelki ellenálló képesség) azt vizs­gálják, min múlik felnőttkorban a személyiség ellenálló ereje, stabilitása, stresszel szembeni tűrőképessége. (Resilere latin ige, azt jelenti, visszaug­rik, visszapattan - például a rugalmas anyag az eredeti formájába a kitágítás vagy összenyomás után.) Az elemzések nagy fontosságot tulajdonítanak annak, hogy a kisgyerek maga körül magabiz­tos környezetet tapasztaljon. Ez azt is jelenti, hogy minél kisebb a kisgye­rek, annál inkább a környezete dönt helyette. Úgy kap érzelmi biztonságot, ha természetes módon leveszik a dön­tés terhét és felelősségét a még ebben is gyenge válláról.

„Minél kisebb a kisgyerek,

annál kevésbé terheljük meg

döntésekkel”

A magabiztos környezetet fontosság­ban még megelőzi az egy személyhez fűződő, megbízható, stabil kapcsolat, és követi a példaadás beszédben, moz­gásban, magatartásban. Ezenkívül még szükség van a jól tagolt időélményre, vagyis a mindig ismétlődő napi rit­musra, és végül, a későbbiekben, az iskolai élményeket illetően arra, hogy domináljanak a pozitív tapasztalatok, amelyek az önértékelést erősítik. Mert a megfelelő önértékelés a felnőttkori döntési kompetencia alapja!

Mindebből az következik, hogy minél kisebb a kisgyerek, annál kevésbé ter­heljük meg döntésekkel. Nem beszél­jük meg vele hároméves korában, hogy nyaralás előtt akar-e a nagymamájánál lenni vagy inkább utána, de ha sétálni megyünk a jól ismert útvonalon, akkor ő nyugodtan kinyilváníthatja, hogy inkább a játszótér felé akar-e menni vagy a Duna-part irányába. Az ilyen spontán döntéseknek a jogát - és annak a lehe­tőségét, hogy ezeket „következetlenül” megváltoztathassa - már ekkor meg kell, meg lehet hagynunk a gyereknek.

A magabiztos környezet tehát nem azt jelenti, hogy „minden úgy tö rté­nik, ahogy én akarom”, hanem sokkal inkább azt, hogy én, aki ezt a környe­zetet kialakítom, pontosan ismerem a határokat, és ennek megfelelően avat­kozom be. Ha csak arra gondolunk, hogy az egészséges kisgyerek a nap végére szakadt és mocskos - mert örökmozgó, m ert csúszik-mászik, m ert letérdel, lehasal, leül a földre -, akkor ebből világos lesz, hogy a „magabiztos kör­nyezet” nem akarhatja, hogy „Vigyázz a ruhádra!”, vagy „Ne rugdosd a kavicsot, mert ez a cipőd is szétmegy, nem tudok neked mindig új cipőt venni!” Ennek a környezetnek tudnia kell, hogy a gyerek nem vigyáz a ruhájára, hogy rugdossa a kavicsot, és ezt nyugodtan - mondhat­nám: magabiztosan - hagyja.

Ugyanakkor a lefekvés vagy a közös étkezés idejét, ami a nap ritm usát is kialakítja, a magabiztos környezet határozottan betartja és betartatja, ami megint csak nem azt jelenti, hogy odaparancsolja a gyereket az asztal­hoz, ha nem akar jönni, hanem evidens szokásként nagyjából mindig ugyan­abban az időben az asztalnál ülünk, és ezt a szokást követő kisgyerek be fogja tartani. (Magabiztos környezet és jól tagolt időélmény így is szorosan összetartozik.)

P S Z I C H O L Ó G I A 67

Steve Jobsélete és munkássága

- ahogy eddig nem ismertük

névjegykártya­másolata

„ g z -

» « •U SoVöt'*

Hogyan viszonyult a nőkhöz? M it olvasott szabad idejében?

Milyen zenét hallgatott? Mit evett, és mit m iért nem evett?

M iért viselkednek m egszállottan a követői? Hogyan csinált igeneket a nemekből?

Információ: [ > 3 HVG Kiadó Zrt., 1300 Bp. 3., Pf. 20 ^ (06-1) 436-2012 @ [email protected] r j S i www.hvgkonyvek.hu B E I extra

fjggsi CSALÁDIskolák - döntések

Az én első szava a nem

Régebben a harmadik életév tájékára tették a dackorszak beköszöntét, ma inkább két és fél, esetleg már kétéves korban mondja a gyerek, hogy „én”, és ezzel együtt természetesen nemet is mond. (Hiszen „az én első szava a nem”

- mondja C. G. Jung.)

A gyerek a dackorszakban akar, magá­ért az akarásért. O akarja befűzni a cipőjét - de még nem tudja. Esetleg őrjöng, dühöng, földhöz veri magát. A szülőnek ilyenkor is a higgadt, ked­ves, segítő közöny tanácsolható. És az, hogy néhány, a nap ritmusát megszabó dologban ne engedjen, de a kisebb kér­désekben habozás nélkül. Igen, ezek­ben az apró dolgokban ekkor már ő, a gyerek dönt(sön)! Kinyúlt, csúnya, öreg pulóverét akarja felvenni, miközben a szekrényben ott áll a két új, amelyikből az egyiket ő választotta? Nem baj, vegye fel a kinyúlt, csúnyát. (Ha ez nem prob­léma, egy idő után már maga fogja az újat is kipróbálni.) De ha nagyon mon­dom, hogy „Mit szólnak az óvodában?”, vagy hogy „Itt az új pulóvered, te akar­tad megvenni, most mégse azt veszed fel?” - hosszú időre eltolhatom az új pulóver kipróbálását.

De persze, ha mínusz húsz - vagy csak mínusz akárhány - fok van, és hó esik, nem lehet a kedvenc saruban iskolába menni, olyankor bakancsot, csizmát kell felvenni. Ahogy a gyerek növekszik, úgy változik ez a „döntési jogosultság”.

Természetesen nem terhelhetjük azzal az iskolába készülő kisgyereket, hogy - ha módunk van rá - megmu­tatunk neki két-három iskolát, és ő döntsön, melyikbe akar járni. De az nagyon helyes, ha magunkkal visz- szük őt ezekbe az iskolákba, és meg is hallgatjuk róluk, no meg érzékeljük itt is, ott is a beilleszkedését, de aztán mi döntünk. (Reménykedjünk, hogy mind az iskolára, mind a gyerekre irányított intuíciónk jól működik.)

„Mint a jó tréner, aki már nem fogja

a rúdon lengó't, de ha zuhan, elkapja”

Később előfordulhat, hogy a gyerek például rossz helyzetbe kerül az iskolá­ban. Akár a többi gyerek között alakul kedvezőtlenül a helyzete, akár valame­lyik tanárral vagy esetleg több tanárral szemben. Vagy például a perfekcionista, tökéletességre törekvő lányoknál a súlyos szorongásig fokozódhat a kitűnő teljesítmény utáni hajsza. Tehát előáll­hatnak olyan helyzetek, amikor a gye­reknek el kellene jönnie az iskolából, jelenlegi környezetéből, és másikba kellene mennie. Nagyon gyakran tapasztaljuk - és minél neurotizáltabb a gyerek, annál inkább -, hogy semmi­képpen sem akar eljönni a megszokott helyről, hiszen már annak a gondolata is súlyos szorongással tölti el, hogy ide­gen környezetbe kerül. Mégis, ilyenkor a szülőnek kell a gyerek elemi érdekét szem előtt tartva határozottan dön­tenie az iskolaváltásról - gondolom megtámogatva szakember tanácsával. Lehetnek olyan esetek, amikor viszont elfogadom a gyerek ragaszkodását az eddigi iskolához, bár mondjuk költözés miatt nehezebb lesz odajárnia, mint az új lakás mellettibe.

Kivel barátkozzon a gyerek?

A tizedik év tájékán a barátságok klasz- szikus időszakát kellene keresnünk, ami ma persze csapat, indián törzs, vérszerződés, bandázás helyett inkább csetelésben vagy más üzenetek váltásá­ban realizálódik. De azért tudnunk kel­lene, hogy ilyenkor nagyon jó és fontos, hogy a barátok feljöhessenek hozzánk, ha mégis el tudnak szakadni a külön­böző készülékektől, hogy ott is alhassa- nak, hogy a mi gyerekünk is mehessen, és ott alhasson, ha arra nyílik lehetőség. Ez a döntés kérdését azon az érzékeny ponton érinti, hogy van-e reményünk arra, hogy sikeresen beleszólhassunk, kivel barátkozzon a gyerekünk, mert például úgy látjuk, hogy akivel barátko­zik, az „rossz társaság” vagy legalábbis

„nem hozzá méltó”.

Nem, ilyen lehetőségünk igazából nincs, ha mégis próbálkozunk vele, a vége többnyire kudarc lesz, kivéve, ha a gyerekünkben amúgy is élő ambiva­lencia egyik részét erősítjük meg, erőt adva neki a másfelé fordulásra. Min­denesetre ebben az időszakban már a kutakodás zsebekben, táskákban, nap­lók, levelek fellapozása, esetleg telefon- beszélgetések kihallgatása szigorúan tilos volna, és minél inkább haladunk a kamaszkor felé, annál inkább. A kamasz mániákus igazságkereső ugyan - de a faggatott kamasz hazudik, hogy elrejtse az ügyeit. így alakítja ki a függetlensé­gét, így próbálja megőrizni autonómiá­ját, döntési kompetenciáját.

Ha mégis úgy látjuk, hogy a baráti társa­ság veszélyes, elsősorban magunkba és szülői szokásainkba kell néznünk, hol hibázunk, hol hibáztunk. Ha ez ered­ménytelen, vegyük igénybe szakember segítségét!

P S Z I C H O L Ó G I A 69

CSALÁD En esSzabadon engedett kamaszok

A kamaszkor a döntéseket illetően is fordulót j elent. A kamaszt szabadon kell engedni. Az amerikai kutatások egyér­telműen rámutatnak hogy a kamaszkor nem különösebben konfliktusos időszak akkor, ha a kisgyerekkori biztonságos érzelmi beágyazottság - mondhatnám: testi-lelki ölelés - után most szabadon el tudom engedni a gyereket. Mind a két dologra szüksége van. Az erős érzelmi kötődésre kisgyerekkorban, és a szabad­ság megadására kamaszkorában - amit persze a szülői szorongás kísér. Akkor már alapelvszerűen ő dönt!

„A tévedés vezet el a helyes utak

felismeréséhez”

Természetesen kifejezésre juttathatom a véleményemet, és ezt minél kevésbé erőszakosan teszem, minél inkább a higgadt, netán humorral telített közlő közöny hangján - „én így látom”, „én így csinálnám”, de ő dönt -, annál inkább számíthatok arra, hogy szöget ütök a fejébe, és esetleg megfontolja a javaslatomat. Vigyázat! Az ő dönt, az

„azt csinál, amit akar”, nem azt jelenti, hogy engem nem érdekel, mit csinál! Érdekel, ott vagyok mellette nem erő­szakos véleménynyilvánításommal is, és ott vagyok mellette, mint a jó tréner, aki már nem fogja a rúdon lengőt, de ha zuhan, elkapja. Szemrehányás nélkül!

A kamaszkorban beköszöntő szerelmek korszakában lányos apák és fiús anyák könnyen hibáznak, és a gyerekeikkel való kapcsolatukra roncsolóan hathat, ha még a szerelmi döntésbe is megpró­bálnak beleszólni. Mert erre sodor a

„természetes” szülői féltékenység. Már utaltam rá, elég széles körű amerikai vizsgálatok győznek meg arról, hogy a kamaszkor viszonylag konfliktusmen­

tes időszak is lehet, ha már a serdülőkor magukra öltenek, az arcukra ég, mint aelején megadjuk a nagyobb döntési sza- japán legendában, és örök időkre kor-badságot, a nagyobb autonómiát a gye- látozza személyiségük szabad kibon-reknek. Ez különösen akkor működik takozását. Ezért a döntést elhalasztják,zökkenőmentesen, ha addig megfelelő utaznak, világot látnak (a többségnekérzelmi biztonságban nőtt fel a gyerek, nincs rá elég pénze, de eltartja magátMár a kamaszkort megelőzőleg is - sőt utcai zenéléstől a szénahordásig szám­kisgyerekkortól a megfelelő formában! talan foglalkozási formát keresve),

- be kell, be kellene vonnunk őt a családi majd esetleg elkezdenek egy egyetemet,döntésekbe, és természetesen, ahogy a ám rájönnek, hogy mégsem ezt akarják,szerepe egyre egyenlőbb lesz, ebből átmennek egy másikra (a normálistöbb felelősség is hárul rá. nyugati Bologna-rendszerben term é­

szetesen viszonylag sok kreditet lehet átvinni). Aztán esetleg tartanak egy év szünetet, hogy pénzt keressenek, és így végzik, vagy nem végzik el az egyetemet,

Ami pedig a hamarosan elkövetkező és keresnek a végzettségüknek megfe-pályaválasztást illeti, a fentiek fokozot- lelő vagy attól eltérő foglalkozást,tan érvényesek. Az újkori pályaválasz­tást vargabetűk - és persze környezeti A tapasztalat azt mutatja, hogy a var­kényszerek-jellem zik. A gyerek dönt gabetűkön át, megfelelő türelemmelitt is, legfeljebb - mint esetleg a többi kanyarogva (és ez a jókedvű, „nemtö-ügyben is - rosszul. Ez nem baj! Tévedni rődöm” türelem a fiatalokban megvan,kell. A tévedés hasznos. A tévedés vezet többnyire csak a szüléikből hiányzik),el a helyes utak felismeréséhez. végül is megtalálják a nekik való tevé­

kenységet, amit persze aztán (mobili- A XX. század elején a fiatalok még tás!), egy idő után másikkal cserélhet-úgy érezték, hogy már alig várják az nek fel. így nőnek bele a saját döntésielső hosszúnadrágot, az első szabad kompetenciájukba,dohányzási lehetőséget, és a hivatásbetöltését, mert ez a „felnőttség” segíti Manapság kulturális - vagy szociá-őket személyiségük kibontakozásához, lis - pubertásról is beszélünk, olyanAz első világháború után, de különö- megnyúlt időszakról, mely egészensen a második világháborút követően a „gyermek” húszas éveinek végéiga kutatók azt tapasztalták, hogy a fiata- terjedhet, később bekövetkező szülés­iok nem akarnak belépni a társadalmi sel, visszatéréssel a tanulás különböző

„álarcosbálba”, nem akarnak felnőni, fokozataiba, netán váltással is a külön-nem akarnak foglalkozást választani, böző fokozatok között, amire Nyugaton,Úgy érzik, hogy ez a maszk, amit fog- a rugalmas egyetemi rendszerben vanlalkozás - és már nem hivatás! - címén lehetőség. Mindezek az újabb kanyarok

természetesen döntéseket igényelnek - de egyben elodázzák a legfőbb döntést, a kilépést az életbe.

Vekerdy Tamás

író, pszichológus, tanácsadó, egyetemi oktató, pedagógiai szervezetek létrehozója és formá­lója. A solymári Waldorf-óvoda és -iskola egyik megszervezője, a Waldorf-tanárképzés alapító tanára. Gyermeknevelési könyveiből, cikkeiből generációk válnak tudatos szülőkké.

AJÁNLOTT IRODALOM

Vekerdy Tamás: Érzelm i biztonság, Kulcslyuk Kiadó, 2011 .

Vekerdy Tamás: Gyerekek, óvodák, iskolák, Saxum Kiadó, 2012.

Remo H. Largo-M onika Czernin: Kam aszkor SanomaMedia, 2012.

Fiatalok, ha tévednek

70 H V G E X T R A

szerző: BEDÓ IVAN

Menni vagyM ostanában sokan döntenek úgy, hogy hosszabb-rö- videbb ideig külföldön próbálnak szerencsét. Jó tudni, hogy am ilyen nehéz döntés a külföld i m unkavállalás, legalább olyan nehéz befejezni a kinntartózkodást.

A külföldre vándorlás okai nem első­sorban a valóságban, sokkal inkább a távozást fontolgatók agyában és szívében keresendők - mondja Tóth Erzsébet Fanni szociálpszicholó­gus. Hasonló anyagi helyzetben lévő emberek lelkében is egészen eltérő érzések munkálnak arról, hogy kötő­déseik fontosabbak-e vagy a változás kényszere erősebb. Inkább hajlanak a kivándorlás latolgatására az emberek, ha életük fordulóponthoz érkezik. így tanulmányaik befejezésekor, a m un­kavállalás kezdetén, családalapításkor

- vagy ellenkezőleg, ha párkapcsolatuk felbomlása után úgyis újrakezdés ese­dékes. Ritkább a hirtelen felindulás­ból elkövetett távozás. Akik úgy érzik, hogy a szülőföldjükön nem tudnak érvényesülni, illetve nem tudnak olyan életminőséget elképzelni, amilyet sze­retnének, jóval a tényleges utazás előtt kezdenek gondolkodni. A külföldi mun­kavállalás pszichológiájának szakértői az alábbi tényezőket tartják fontosnak átgondolni a helyes döntéshez:

Csak nagyon kevesen indulnak

útnak „örökre”

Személyes kötődések

Súlyos elégedetlenség - jobb esetben nagyon csábító állásajánlat - kell ahhoz, hogy valaki hátrahagyja a szüleit, roko­nait, barátait. Már csak ezért is megala­pozott az a vélemény, hogy akármiért senki sem indul útnak, elég nagy jöve­delemkülönbségre van szükség a tény­leges távozáshoz. Nem ritka eset, hogy

a családi, baráti kötődés érzése földrajzi tényezővé válik. Főképp idős szülőkre gondolva döntenek sokan úgy, hogy könnyen elérhető helyet választanak, mondjuk egynapos autóútnál nem távo­labbit. Még akkor is, ha az ingyenes skype segítségével egyre több család tartja a kapcsolatot az otthon maradottakkal.

P S Z I C H O L Ó G I A 71

CSALÁl H m„Inkább hajlanak a kivándorlás

latolgatására az emberek, ha életük fordulóponthoz érkezik’’

± A tolerancia

Alapkövetelmény. Aki kimegy, automa­tikusan kisebbség tagjává válik, neki kell alkalmazkodnia, és nagyon mel­léfog, aki az őt befogadókban keresi saját nehézségeinek okát. Különösen kitartóan kell gyakorolnia a türelem

„Az elképzelt világ helyett a valósággal

a migráns azonnal s z e m b e s ü l >. ,

éL A célország

A sajtóból, internetről, már ott élő isme­rősöktől szerzett információk ma már bőven áramlanak, de a távolból a legtöb­ben mégsem tudják elképzelni, mi várhat rájuk odakint. Nagyon sok a mítosz is, és bár az emberek tudják, hogy Nyugaton sincs kolbászból a kerítés, pszichológiai okokból mégis kapaszkodnak a boldo­

± A kalandvágy

A vállalkozó kedvének, a nyitottságának mértékét érdemes alaposan fölmérnie annak, aki új életet kezdene. Ha a min­dennapok munkahelyi konfliktusai megviselik, ha nehezen él meg munka-

helyváltást, érdemes alaposan elgon­dolkodnia, hogy készen áll-e a sokkalta nagyobb és tartósabb stresszre, ami az első időkben, akár éveken át is jelent­kezik.

1

erényét annak, aki az itthonihoz képest egyszerűbb munkába, és ezzel alacso­nyabb társadalmi státusba kényszerül, márpedig az utóbbi években ez megle­hetősen gyakori modell a Nyugat-Euró- pában pénzt kereső magyarok körében.

1 ét. A nyelvtudás

Becsapja magát, aki arra számít, hogy hoz vezethet az idegen környezetben,valamennyi angolnyelv-tudással bár- Hajlamosak elhanyagolni a nyelv­melyik országban elboldogul. A munka- tanulást azok, akik abban a hitbenhelyen eleinte ez még igaz lehet, amíg a élnek, hogy csak rövid ideig maradnak,takarító egyetlen társa a felmosórongy, mondjuk addig, amíg összegyűjtik azt ade aztán jobb munkát már aligha talál pénzt, amiért kimentek. Még nagyobbaz, aki nem képes érintkezni a helyi hiba, ha erre hivatkozva nem tartjákügyfelekkel, és nem tud gyorsan reá- fontosnak a gyerekeik nyelvtanulását,gálni munkatársainak szavaira sem. Igaz, a szülőknek nem szabad átesniükMég fontosabb a nyelvtudás a munka- a ló túlsó oldalára sem. Ha a két szülőhelyen kívül. A hátrahagyott barátok mindenáron a fogadó ország nyelvénhiányát nemigen tudja enyhíteni az, beszél a saját csemetéjével, azzal nemaki nem tud vitatkozni, együttműködni, sokat segít neki, de később, ha hosz-szórakozni a kollégáival, a szomszé- szabbra vagy éppen örökösre nyúlt adokkal. A külföldi kedvéért a helyiek kintmaradás, a felnőtt gyerekek hevesbiztosan nem fognak tartósan angolra szemrehányásaira lehet számítani,váltani a saját nyelvükről, vagy lassab- amiért elveszítették, vagy legalábbisbán beszélni. Márpedig a kapcsolatok hibásan, külföldiesen beszélik az anya­hiánya komoly lelki, közérzeti gondok- nyelvüket.

gulás ígéretébe. A hozzájuk elérő ellent­mondásos információkból egységes egé­szet próbálnak alkotni, elvetve azokat a részleteket, amelyek a tervüket akadá­lyoznák, és túlértékelve azokat, amelyek segíthetik őket. Az elképzelt világ helyett a valósággal a migráns azonnal szembe­sül, mihelyst kivándorol.

72 H V G E X T R A

Ujjp CSALÁDAmikor mindezeket - no meg a hitel- törlesztési, megélhetési és más anyagi kényszereket - megfontolva a mérleg nyelve a lehetséges célország felé billen, sőt ha már ott élő családtagok, barátok révén erős kötődések is vannak arrafelé, akkor valószínű az indulás. Kiszámít­hatatlan viszont a maradás. A magyarok általában meghatározott időre vándo­rolnak ki, kiszámolva, hány évig vállal­nak munkát vagy tanulnak. Csak nagyon kevesen indulnak útnak „örökre” - tapasztalta Tóth Erzsébet Fanni.

Ha azonban pár év elteltével is Nyugat - Európában (a leggyakoribb állomáson) maradnak, akkor már - nem is pusztán a kereseti lehetőségek, hanem az élet­minőség hatására is - folyamatosan újratervezik a kintmaradásuk hosszát. A külföldön munkát vállalók gyakran azzal billentik helyre a lelki egyensú­lyukat, azzal odázzák el az elszakadás érzését, hogy a bevételük egy részét hazaküldik. Olyan tényezők - hol ürü­gyek, hol valódiak - tartják kint őket, hogy mindig találnak még valamit, amit ki kell javítani az otthoni házukon, mindig van még valami, amit meg kell vásárolni, így állandósul az az átme­netinek vélt érzés, hogy egyelőre nem mehetnek haza.

Nem volt ez másképpen más korok­ban sem, amikor - idézte Tóth Pál Péter demográfus, a migráció lelki tényezőinek kutatója József Attila jól ismert 1937-es szavait - „kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk”. AXIX-XX. század fordulój án kivándorolt szegények közül később csak néhány tízezren tértek haza, pedig többségük azzal távozott, hogy az odakint megke­resett pénzből itthon földet vesz.

AJÁNLOTT IRODALOM

h ttp://tinyurl. com/aczl5bx

Terveink valóra váltása, váratlan élet­helyzetekre, nyugdíjaskorra történő felkészülés. Mind részei a jövőnknek, amelyre tudatosan kell készülnünk! A pénzügyi öngondoskodást az AXA Biztosítónál ma már nem fontosnak, hanem elengedhetetlennek tartjuk. Érdemes tehát havi rendszerességgel félretenni, mivel az kevésbé megter­helő. A megtakarítás később, 15-20 év múlva, jelentős összegű megtakarítást eredményezhet! Új generációs Univer­zum II. befektetési egységekhez kötött életbiztosításunk kimondottan hosszú távra ajánlott megtakarítási és befek­tetési lehetőség. Élet-, baleset és egész­ségbiztosítási fedezeteket is kínál a váratlan helyzetekre, az elköteleződést és a folyamatos, rendszeres megtakarí­

tást pedig hűségbónusszal jutalmazza. Rugalmas, egyedi igényekre és a változó élethelyzetekre szabható. Az Univer­zum II. unit-linked életbiztosításhoz választható, a piac igényeihez folyama­tosan igazodó eszközalapjaink kiemel­kedően teljesítettek az elmúlt idő­szakban. Ezt bizonyítja a MoneyMoon Awards 2012 díja is: két alapunk az elmúlt időszak teljesítménye alapján - a nemzetközi részvénypiacokon, illetve az áru-, nemesfém és nyersanyagpiaco­kon befektető - kategóriájának győz­tese lett! Az AXA Csoport a világ egyik vezető biztosítási és vagyonkezelési szolgáltatója. Válassza ön is pénzügyi partnerének az AXA Biztosítót! (x)

www.axa.hu

Gondolkodjunk jövő időben!

P S Z I C H O L Ó G I A 73

Fotó

: Kó

Zso

lt

A pályaválasztás pszichológiájaszerző: KISS ISTVÁN

Mi legyek, ha nagy leszek?A pályavá lasztás e lő tt á lló fia ta lok é le tre szóló, nagy dön tések h e lyett k isebb program okban va lósíth atják m eg vágyaikat. A terv ezés, a stra tég ia i gondolkodás, az idő- és pénzgazdálkodás - ezek leszn ek a leg fon to ­sabb készségek a jövőben.

A rendszerváltást megelőző évtize­dek nyugodt, kiszámítható, már-már unalmas keretet szabtak a karrier- utak építésének. A tervgazdaság kere­tei közt kalkulálhatónak tűnt, hogy egy-egy területen hány szakemberre lesz szükség. Ráadásul összehangolt pályaválasztási tanácsadó rendszer is működött, amely a hatvanas évek­től kezdődően egyre közelebb hozta egymáshoz az iskolákat és a termelő cégeket. A gyár- és irodalátogatások mellett egész iskolai osztályokat hív­tak be tesztelésre, ahol képességekre, érdeklődésre, motivációkra vonatkozó kérdésekkel és esszéfeladatokkal szem-

: besítették a jelölteket. Szükség szerint munkapróbákkal - ma azt mondanánk, szimulációs feladatokkal - tisztázták a gyakorlati problémamegoldó képes­séggel kapcsolatos kérdéseket. Például

- ma már viccesnek tűnik - hogy a jelölt milyen pontosan tud célozni kalapács­csal, vagy mennyire ügyes kézmozdula­tainak, ujjainak összehangolásában.

HMár nagyon korán, akár óvodáskortól kezdődően fontos, hogy a szülők segítse­nek tudatosítani, milyen tevékenységekkel fog la lko­zunk szívesen.

74 H V G E X T R A

„Az Y-generáció hat hónaptól egy évig

terjedő projektekre számíthat a jövőben”

Nemcsak a foglalkoztatás struktúrájá­ban, de a munkavállalók gondolkodás- módjában is komoly átállást igényelt a rendszerváltás. Az akkortájt fiatal, középiskolai tanulmányaikat lezáró vagy felsőoktatási képzésük idején még időben korrigálni képes emberek let­tek a változások igazi nyertesei. Fiatal, nyelveket beszélő, könnyen formál­ható, az új stratégiák, módszerek iránt nyitott munkatársakat kerestek az összeomlott tervgazdaságot felváltó piac szereplői.

Ennek a folyamatnak természetes vele­járója, hogy megváltoztak azok az érté­kek, amelyek egy-egy munka vagy pálya választásában befolyásolónak bizo­nyulnak. Nem is annyira pályák vagy foglalkozások, mint inkább életstílus választása jellemző erre a generációra, A választások lehetősége, az utazás, a presztízs, a státus és és magas jövede­lem iránti igény tört az értékválasztási listák élére. Úgy tűnt, hogy diploma bir­tokában - ami gyakorlatilag bármilyen diploma lehetett - bérletet váltottak a fiatalok a sikerhez, a felemelkedés­hez. Nem csoda, hogy gyermekeiknek a továbbtanulás iránti motivációt akár súlyos nyomás formájában is megkí­sérlik továbbadni. Számukra ez számít nyerő pozíciónak.

n i E9 I I

grogM ü J iS ü P CSALÁD

Állóképek gyors egymás után vetítése

Gyermekeiket azonban a felsőoktatás tömegessé válása, majd az Európai Unióhoz való csatlakozást követően teljesen új helyzet várta. Manapság a diploma már nem garancia arra, hogy tárt karokkal várják a munkaadók a végzősöket. AXXI. század informatikai fejlesztései és technológiai változásai sajátos, korábban ismeretlen helyzetet teremtettek a munkaerőpiacon.

Ma már nyugodtan dolgozhatunk indiai székhelyű szoftverfejlesztő cégnek, kaphatjuk a fizetésünket USA-dollár- ban egy kaliforniai bankból. Megtehet­jük mindezt úgy, hogy a Duna-parton lógatjuk a lábunkat, miközben a Mar­gitsziget fái alól a rakpart forgalmát figyeljük - ölünkben egy mobileszköz­zel. Aztán pár hónap múlva, ha kifut a program, új munkaadó - hívjuk megbí­zónak - új feladatát, esetleg még koráb­ban sosem próbált technológiáját meg­tanulva továbbléphetünk. Életre szóló nagy döntések helyett kisebb progra­mokban valósíthatjuk meg terveinket a jövőben.

A trend szerint különféle programok sorozatából áll össze a karrier. Mint a mozgókép az állóképek gyors egymás után vetítéséből. Ahhoz, hogy ilyen körülmények között versenyképesek maradjunk, néhány alapvető dologgal folyamatosan tisztában kell lennünk:

A legújabb tantárgyak

Jó, ha tudjuk, hogy kutatások szerint az Y-generáció (a legfiatalabb jelöltek a munkaerőpiac elfoglalására) átlagosan hat hónaptól egy évig terjedő progra­mokra számíthat a jövőben. Még olyan területeken is terjed a „projektszem­lélet”, mint a kutatás vagy az egyetemi oktatás. A professzorok majd fele, az oktatási személyzet kétharmada pél­dául az Egyesült Államokban már szer­ződéssel foglalkoztatott külső munka­társ, szemben a negyven évvel ezelőtti mindössze három százalékkal.

Új fogalmat, a foglalkoztathatóság kate­góriáját kell megtanulnunk a jövőben. Azt a folyamatos tanulást, állandó meg­újulást feltételező állapotot, amivel megteremthetjük magunknak a felté­teleket a jövedelemszerzésre.

A tervezés, a stratégiai gondolkodás, az idő- és pénzgazdálkodás azok az új tan­tárgyak, amelyek még nem szerepelnek egyetlen órarendben sem, de ajövőben a legfontosabbakká válnak. Az önélet­rajzunkban sem az egyes munkaadók felsorolását érdemes előtérbe állíta­nunk. Azokat a készségeinket, isme­reteinket és problémamegoldási mód­szereinket hangsúlyozzuk, amelyeket akár az iskolapadban, akár a különböző gyakorlati helyeken, munkahelyeken megtanultunk. Készítsünk magunknak jegyzéket, és folyamatosan frissítsük azokat a kompetenciákat, amelyek a

mIdőről időre kérdéseket kell fe ltennünk magunknak, például, hogy élvezzük-e mások társaságát, vagy inkább gépekkel, műszaki eszközökkel tö ltjü k az időt.

Keressük-e a szabályokat, vagy olyan helyzetekben érezzük jó l magunkat, ahol rögtönözhetünk, ahol kreatív megoldásokra törekedhetünk.

A kérdéseinket és a válasza­inkat jegyezzük fel m agunk­nak. Ezek az állóképek, ame­lyekből a film e t összeállíthatjuk.

Fontos, hogy állandóan nyi­to tt szemmel járjunk. Keres­sük azokat a feladatokat, munkaköröket, foglalkozási területeket, ahol a listánkban szereplő igényeket, célokat és értékeket felismerhetjük.

P S Z I C H O L Ó G I A 75

Tippek, mielőtt pályára állnánk

A jövő kompetenciái

1. A m odern karriertervezés pontos időgazdálkodást igényel. Határidőkre tervezést és azok betartását.

2. A csoportban végzett munka egyre inkább előtérbe kerül. Az eredményes­séghez a korábbiaknál hatékonyabb konfliktuskezelési stratégiák és a m eg­győző kom m unikációhoz prezentációs technikák ismerete szükséges.

3. A g lobalizálódó piac magával hozza a nemzetközi teamek megjelenését. A lapvető interkulturális ismeretekre, magas szintű toleranciára van szükség a gördülékeny munkavégzéshez.

4. A piaci verseny és a munkavállalók közötti pozícióharc együttesen je len tő­sen emeli a munkahelyi stressz m érté­két. Ahhoz, hogy hosszú időn át ered­ményesen dolgozhassunk, jó megküzdési stratégiákat kell kifejlesz­tenünk a szorongató helyzetek m egol­dásához.

1. A felvételi pontszám csak egy dolog. Nem mindenáron bekerülni, hanem a személyiséghez illő te rü le te t m egta­lálni - ez a feladat az érettségi környé­kén. Ehhez hasznos lehet egy kiha­g yo tt év, némi munkatapasztalat, önkéntesség.

2. A tanulm ányok megkezdése e lő tt gondolkodjunk arról, inkább a kutatás­ban vagy a termelésben szeretnénk-e később közreműködni. Mérjük fel, milyen lehetőségeket kínálnak a fog la l­koztatók. Cégméret, tu la jdoni viszo­nyok jelentősen befolyásolják a külön­böző helyszíneken befutható pályát.

3. A tanulm ányok fé lide jé tő l legkésőbb már a szakmai gyakorlatra is kell időt szánni. Még akkor is, ha a tanm enetben csak később szerepel a kötelező gya­korlat. A cégek értékelik az önálló kezdeményezést ezen a területen is.

4. Az állásbörzék nem csak a végző­söknek érdekesek. A cégektől tá jéko­zódhatunk, milyen készségekre, tudásra lesz szükségünk az elhelyezke­déshez.

5. A külfö ld i képzések esetében gon­doljunk arra is, hogy nemcsak elm életi program ok, szakmai gyakorlatok is végezhetők külföldön. Válasszunk célirányosan fogadóországot. Tájéko­zódjunk a hazai leányvállalatok igényei, fejlesztési tervei alapján.

6 . A diplom a minősítése fontos, de önmagában nem elegendő. A jeles mellé a szakmai gyakorlat, és barátsá­gos, együttm űködésre képes je lö lt is szükséges a sikeres pályafutáshoz.

7. Diplomával a kézben már lehet, hogy késő lesz gyakornoki pozíciókra je len t­kezni. Tartsuk fejben, hogy néhány cégnél csak aktív státusú hallgatókkal tö ltenek be gyakornoki helyeket.

8. A web2 alkalmazások jó ugródesz­kát je lenthetnek a karrierépítéshez. Tudatosan fo rm á lt képpel, vá logatott tartalm akkal a közösségi oldalakon hatékonyan reklámozhatják magukat a je lö ltek, és a különféle szakmai csopor­tokhoz csatlakozva fontos, naprakész inform ációkhoz juthatnak.

munkaerő-piacon értékesíthetők. Az életpálya-tervezést önállóan vagy szak­értők támogatását igénybe véve meg kell tanulnunk a következő évtizedekben.

A m iért a jövőben H H a legjobb osztályzat jár

A sikeres karrierút alapja az önismeret. A saját érdeklődési irányokhoz, érté­kekhez illeszkedő választásokkal érhe­tünk el hatékonyan és aránylag gyorsan jó eredményeket. A megfelelő terület kiválasztásakor pedig azzal kell tisztá­ban lennünk, hogy mi az, ami nagyon fontos, ami értéket jelent számunkra a mindennapokban. Mindennapi kedvelt tevékenységeinket elemezve, azokra a feladatokra gondolva, amelyeket akkor is elvégeznénk, ha mást nem kapunk cserébe, csak a feladatvégzés örömét

- nos, így határozhatjuk meg a karrie­rünk alappilléreit.

A továbbiakban azt kell megkeres­nünk, hogy ezeket a tevékenységeket a munkaerőpiac milyen területén lehet a leghatékonyabban értékesíteni. Információkat kell gyűjtenünk, és az sem kizárt, hogy saját vállalkozást kell indítanunk, ahol a feltételeinknek leg-

AJÁNLOTT IRODALOM

Kiss István: Pályaválasztás (m egtalálható a Pszichológia Pedagógusoknak című kötetben), Osiris, 2004.

Életpálya-tanácsadás.A Nemzeti Pályaorientációs Tanács folyóirata

inkább megfelelő módon dolgozhatunk. A X X I. században már sem a tér, sem az idő nem jelent akadályt: a digitális for­radalomnak köszönhetően korábban ismeretlen gazdagságban állnak ren­delkezésre alkalmas feladatok, m un­kahelyek a világban. Ki kell válogatni a legmegfelelőbbeket.

Kiss István

pályaválasztási tanácsadó szakpszichológus. Több mint egy évtizede foglalkozik a felsőokta­tási hallgatók és jelöltek pályadöntéseinek támogatásával, pályatervezési feladatokkal. A Nemzeti Pályaorientációs Tanácsban a Felsőok­tatási Tanácsadás Egyesület képviselőjeként szakemberek munkáját és a felsőoktatási hallgatók támogatását segítő feladatokat vállalt.

76 H V G E X T R A

Hirdetés

Biztonságos megtakarítás? Egyedül nem megy!

Legendás meggazdagodások

és emberi tragédiák.A tőzsde bármikor

képes szélsőségeket produkálni, de bizonytalan

körülmények között, nehéz gazdasági helyzetben még

kockázatosabbnak tűnik ez a világ. A 2008 óta

tartó, a mi életünket is befolyásoló gazdasági válság esetében sincs

ez máshogy. A tőzsdézés nem az átlagembereknek

való... De akkor kinek? Léteznek-e a mostani

globális pénzügyi és gazdasági krízisben is

kockázatmentesebb befektetések?

Bízhatunk-e a profikban, és miért? Ezekre a

kérdésekre is válaszol Bunghardt Csaba, az AXA

Biztosító vezérigazgató­helyettese

/ Pénzügyi szakemberek gyakran megjegyzik, hogy a megtakarítást tervezőknek is komoly felelősségük van abban, hogyan alakul a befektetésük. Tényleg így lennei

Ez így csak részben igaz. A feladatot az Igényeink, anyagi lehetősé­

geink pontos felmérése, a megfelelő pénzügyi partner és megtakarí­

tási forma kiválasztása, vagyis a tájékozódás jelenti. Szó sincs arról,

hogy tanulmányoznunk kellene a szakirodalmat és percről percre

követnünk a gazdasági világ és a tőzsde rezdüléseit. Ez a pénzügyi

tanácsadók dolga! Az viszont alapigazság, hogy egy világviszonylat­

ban nagyjelentős méretű vagyont kezelő vállalatra (ilyen például az

AXA is), nyugodtan bízhatjuk a pénzünket.

/ Ezek szerint az, első és legfontosabb teendő a megfelelő partner kiválasztása. M i a következő lépési

A felelősségteljes mérlegelés után, a hosszú távú életcélok elérésé­

hez célszerű választás lehet egy unit-linked biztosítás, ami a bizto­

sítást befektetéssel ötvözi. A rendszeres befizetések eredményeként

10-15-20 év alatt jelentős megtakarítás halmozható fel, ráadásul

akár az egész családra kiterjedő élet-, baleset- és egészségbiztosí­

tást is kaphatunk, amely baj esetén komoly segítséget jelent. Ilyen

konstrukció például az AXA Univerzum termékcsaládja Is.

/ A z nyilvánvaló, hogy most nem milliós kezdőtőkéről beszélünk... M it je len t a befektetés ez esetben, és hogy kerül a képbe a tőzsdei

Az Univerzum mellett döntő ügyfeleink által befizetett díjakat az AXA

szakemberei úgynevezett eszközalapokba fektetik. Az ilyen eszköz­

alapok, egyebek mellett, nemzetközi részvényekbe, kötvényekbe,

nyersanyagokba fektetnek, a nemzetközi tőzsdéken. Kínálatunkban

sokféle ilyen eszközalap található, ügyfeleink befektetési/kockázat­

vállalási hajlandósága és hozamelvárásai szerint ezekbe fektetjük a

megtakarításukat.

/ Lehetséges egyáltalán jó eredményeket elérni a jelenlegi kiszámíthatatlan körülmények közötti

Folyamatos innovációval és a változó piaci környezethez való alkal­

m azkodással igen. Ezért is döntöttünk eszközalapjaink kínálatának

megújítása mellett. A közeljövőben például egy új, aranyba fekte­

tő eszközalapot Is szeretnénk elérhetővé tenni. Emellett október

elején bevezettük a hazánkban igazi újdonságnak számító Iránytű

eszközalapúnkat, melynek célja, hogy az állandóan változó és ese­

tenként bizony lejtőre kerülő tőkepiacokon is a lehető legjobban

teljesítsünk.

/ Gondolom, a legjobb hozamokat ígérő befektetési célpontok megtalálásában ju tn a k szerephez a tőzsdeguruk.

A valóság ez esetben is sokkal unalmasabb, mint a mítosz. Guruk helyett

a titok nyitja egy új, a jelenlegi viszonyokra optimalizált algoritmus, ami­

vel gyorsan és hatékonyan reagálhatunk a piaci mozgásokra. Lefordítva

ez annyit tesz, hogy 25 befektetési célpont - a legnagyobb részvény- és

kötvénypiacok, a legdinamikusabban fejlődő szektorok és a legfonto­

sabb nyersanyagok - közül rendszeresen kiválasztásra kerül a három

legígéretesebb, amelyekbe az ügyfelek pénzét fektetjük. Az Iránytű széles

körben válogat a befektetési lehetőségek között, így csökkenfi/e a koc­

kázatot és kihasználva a kínálkozó lehetőségeket, arra törekedve, hogy a

jövő kiszámíthatatlansága ellenére pozitív hozamot érhessen el.

/ Jó néhány eszközalap csak azAXA-nál, több száz a piacon... K i segít az eligazodásbani

Egyrészt az AXA szakemberei, akik az ügyfeleinknek igényeik,

élethelyzetük és hosszú távú céljaik alapján személyre szabott

pénzügyi tervezést kínálnak. Másrészt a különböző biztosítók

eszközalapjainak teljesítményét objektív módon - többek között

hozamuk alapján - az interneten is össze lehet hasonlítani. Ilyen

például a www.moneymoon.hu oldalon található rangsor is, melyet

független elemzők állítanak össze. Eszerint az elmúlt évben az AXA

eszközalapjai közül jó néhány a piac legjobbjai között szerepelt,

két alapunk pedig - a nemzetközi részvénypiacokon, Illetve az

áru-, nemesfém- és nyersanyagpiacokon befektető - kategóriájának

győztese lett! Az ilyen független, összehasonlító és elemző fórumok

objektív képet adnak az elért eredményekről, így mindenki számára

érthető és követhető módon segítenek a tájékozódásban.

/ Önök is úgy tapasztalják, hogy az emberek egyre tudatosabbak a pénzügyek terén, és szeretnék folyamatosan nyomon követni befektetésük alakulásáti

Ez abszolút így van! És ez egyben a fejlesztések egyik mozgatója

is. Ügyfeleink igénylik azt, hogy egy személyre szabott felületen,

az interneten keresztül is követhessék és intézhessék életbiztosí­

tásukkal kapcsolatos ügyeiket. Ezt szem előtt tartva fejlesztettük

ki az AXA ¡-Biztosító szo lgáltatását, amely online lehetőséget

kínál az ügyfelek számára életbiztosítási szerződésük, ezen be­

lül különösen a befektetés teljesítményének nyomon követésére,

de akár a szerződés, a biztosítási fedezetek vagy a befektetés

összetételének módosítására, illetve bankkártyás díjfizetésre és

kárbejelentésre is.

másképp/mint m ások

MUNKADÖNTÉS _ HOZATAL

szerző: IZSÁK NORBERTDániel Kahneman: Gyors és lassú gondolkodás

A tudatos döntés mítoszaGyakran gondoljuk, hogy log ik u san döntünk - nos, ez nem lesz többé így, ha e lo lvassu k D ániel K ahnem an új könyvét. A N obel-díjas pszichológus bebizonyítja , hogy szám ta lan szor in tu íc ió in k ra hallgatunk , am i időnként bölcs, m áskor v iszon t rossz tanácsadó.

íP j T

m m m mm mm m r n ^ m

Dániel Kahneman művének egyik leg­nagyobb erénye, hogy szinte minden racionálisnak hitt gondolatunkról bebi­zonyítja, megalapozatlan előfeltevése­ken nyugszik, tehát újra meggyőződhe­tünk arról, hogy tulajdonképpen semmi sincs úgy, ahogyan eddig gondoltuk.

Az izraeli-amerikai szerző például már a könyv bevezetőjében elmondja azt az unortodox gondolatát, hogy a mun­kahelyi kávézások közben lefolytatott termékeny pletykák sokkal inkább hat­nak a döntéseinkre, mintsem bonyolult számsorok böngészése, esetleg az újévi fogadalmak. Méghozzá azért, mert minél jobban megismerjük kollégáink véleményét, azok annál inkább fognak hatni ránk, akár tudatában vagyunk ennek, akár nem. Az öntudatlan, az elemzést mellőző döntési képességünk néha életet menthet: van, hogy „ref­lexből”, öntudatlanul kerülünk el egy veszélyes közlekedési helyzetet, máskor a tapasztalt orvos egy pillantásra helyes diagnózist állít fel a betegéről. Az ilyen és ehhez hasonló esetekben nem a tuda­tos gondolkodásunk lép működésbe.

H V G E X T R A

mmKözös munka Amos Tverskyvel

|2j¡2¡¡^§

Évtizedes kutatótársa, Amos Tversky emlékének aján lotta a lassú és a gyors gondolkodásról szóló, magyarul is nem ­sokára m egjelenő művét Dániel Kahneman. A két kutató hosszú e g yü tt­működése 1969-ben kezdődött, amikor Kahneman fe lkérte kollégáját, hogy tartson szem inárium ot a jeruzsálemi Héber Egyetem Pszichológia Karán a döntéskutatásról. A felkérésből szakmai együttm űködés és barátság lett, m ely­nek egyik gyüm ölcseként Kahneman 2002-ben közgazdaságtudományi N obel-díjat kapott Vernon L. Smithszel együtt. Tversky nem osztozhatott ebben

Ijesztő példa az emberi viselkedés és gondolkodás közötti összefüggésre a következő példa: Gary L. Wells és Richard E. Petty amerikai pszicholó­gusok 1980-ban publikálták kutatásuk eredményét, amelynek során arra kér­ték az embereket, hogy hallgassanak szövegeket fejhallgatón. A résztvevők egy részének azt mondták, mozgassák fel-alá a fejüket, a többieknek pedig, hogy oldalra forgassák. A fejhallgatón rádióriportokat hallottak. Azok, akik bólogattak, hajlamosak voltak elfo­gadni a hallottakat, akik pedig oldalra rázták a fejüket, hajlamosak voltak elutasítani. Vagyis minden bizonnyal létezik mindennapi kapcsolat az elfo­gadás vagy elutasítás attitűdje, és az ennek megfelelő viselkedésbeli kifeje­zés között.

Kahneman elegánsan bizonyítja be, hogy kétféle rendszer alapján döntünk. Az egyik esetben a korábbi tapasztala­tok, esetleg pillanatnyi érzések nyomán születik meg a döntés, a másiknál alapos elemzés után. Az első rendszer alapján születő döntéseknek is van valamiféle múltjuk: korábbi élményeink, követ­keztetéseink miatt nem megyünk végig a fáradságos második rendszeren, hanem kialakult sémák alapján határo­zunk. Mi van azonban akkor, ha rossz sémák épültek be intuitív viselkedé-

a dicsőségben, mivel 1996-ban, 59 éves korában meghalt.

Együttm űködésük ö töd ik évében, 1974- ben Kahneman és Tversky m egjelentette kutatásának főbb eredm ényeit a tek in té ­lyes Science tudom ányos folyó ira tban. A Judgm ent Under Uncertainty: Heuristics and Biases (íté leta lkotás bizonytalanság m ellett: heurisztikák és tévedések) című cikkben leírták az in tu itív gondolkodás egyszerűsítő megoldásait, és húszfajta tévedést magyaráztak meg ezekkel a heurisztikákkal. Tanulmányukkal gyakor­latilag bom bát robbantottak a tudom á-

sünkbe? Meg lehet változtatni ezeket a félig vagy félig sem tudatos sémákat? Kahneman szerint igen, és éppen erről szól ez a könyv.

nyos közéletben. Addig ugyanis a társa­da lom tudósok többsége tényként kezelt két fontos, az emberi természetre vonat­kozó elképzelést. Az első, hogy az em ber alapvetően racionális, és normális esetben józanul gondolkodik. A második, hogy tula jdonképpen a félelem, a szere­te t és a gyű lö le t magyarázza meg a legtöbb irracionális viselkedést. A Sci- ence-ben m egjelent cikk azonban m ind­két feltevést megkérdőjelezte - azóta az egyik leg többe t idézett mű le tt a társa­dalom tudom ányok területén (2010-ben több m in t háromezer tudom ányos cikk h ivatkozott rá).

Hosszú combok, szexi részvények

A gazdasági döntések mögött meghú­zódó társadalmi, értelmi és érzelmi tényezőket is kutató behaviorista köz- gazdaságtan alapját megteremtő izra- eli-amerikai tudós példáiból az is kide­rül, hogy nem jár jól az, aki csak e könyv fülszövegéből kiindulva változtat az eddigi gyakorlatán. Ha ugyanis csak annyit jegyez meg, hogy a szikár köz- gazdaságtan és az elemzés nem mindig elégséges, könnyen saját vágyainak a csapdájába eshet. Ha például egy befek­tető azért költ dollármilliókat egy cég részvényeire, mert az szerinte „szexi”, nem cselekszik bölcsebben, mint az egyszeri vőlegény, aki pusztán a hosszú combj ai miatt veszi el a menyasszonyát, anélkül, hogy felmérte volna, képes-e vele beszélgetni, netán hosszabb távon is együttműködni.

Miért van akkor az, hogy akár óriási tapasztalatú, szigorú statisztikák felett görnyedő közgazdászok házassága is percek alatt felbomlik? Kahneman gondolkodásmódjából kiindulva azért, mert a logikusan - sőt akár nagy tapasz­

talatok alapján is - gondolkodó férfi vagy nő, ha nem tud a legfontosabb kérdésre válaszolni („együtt tudok-e élni, el tudom-e viselni hosszú távon ezt a szőke bombázót/Adoniszt?”), öntudatlanul könnyebb kérdésre keresi a választ. Méghozzá arra, hogy „vonzó- dom-e ehhez a gyönyörű emberhez”, esetleg „jól mutat-e mellettem?” Erre aztán bátran rávágj a az igent, miközben észre sem veszi, hogy nem az eredeti, jóval fontosabb kérdésre válaszolt.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy csak a legritkább esetben vagyunk tuda­tában a kétféle rendszernek. Amikor ugyanis önmagunkról gondolkodunk, akkor többnyire a második rendszerrel, a tudatos, mérlegelő énnel szoktunk azonosulni, magyarán nem szeretjük beismerni, hogy sokszor nem a ráció vezet minket a döntéseinkben. Az éle­tükben helyes döntéseket meghozni kívánó emberek természetesen azt sze­retnék tudni, hogyan lehetne kizárni az intuitív gondolkodás hibáit. A szerző szerint igen nehezen, m ert a második rendszer aktiválása, az állandó, foko­zott éberség nem feltétlenül hasznos a mindennapokban, és biztosan nem praktikus. Kimondhatatlanul fárasztó ugyanis folyton megkérdőjelezni saját gondolkodásunkat.

P S Z I C H O L Ó G I A 79

Bűnös csokitorta kontra erényes gyümölcssaláta

Természetesen nem mindig halá­losan fárasztó az agyi tevékenység. Csíkszentmihályi Mihály híres flow- elméletével már az 1970-es években bebizonyította, hogy sokféle tevékeny­ség közben kifejezett örömet is képes érezni az ember, ez volna az erőfeszítés nélküli koncentrálás állapota. Igen ám, csakhogy az önkontroll és a kog­nitív erőfeszítés sokszor sajnos nehéz szellemi munka. A fárasztó szellemi tevékenység közben pedig sok tekin­tetben gyengül az ember akarata. Bátor kutatók bebizonyították, hogy bonyo­lult matematikai feladatok megoldása, esetleg hosszú számsorok memorizá­lása közben a tesztben részt vevő ala­nyok sokkal nagyobb arányban válasz­tották a bűnös csokitortát a felkínált alternatíva, az erényes gyümölcssaláta helyett. Ami azt jelenti, hogy ha a máso­dik rendszer alapján dolgozunk, az első rendszer befolyást tud gyakorolni a viselkedésünkre. Ez, amellett hogy egyértelműen megmagyarázza a vezér- igazgatók elhízásának okát, számtalan kutatónak kínál kellemes pályázati programokat. Az viszont talán már a szélesebb közönséget is érdekli, hogy a gondolkodási kapacitásukat végletesen megterhelő főnökök nagyobb eséllyel hoznak önző döntéseket, használnak szexista kifejezéseket, és alkotnak fel­színes ítéleteket társas helyzetekben:

Életút

Dániel Kahneman (1934-)

Dániel Kahneman 1934-ben született Tel- Avivban. Párizsban nevelkedett, ahová szülei Litvániából menekültek. A család Franciaországban vészelte át a náci megszállást, majd 1944-ben Paleszti­nába kö ltözött. Dániel a jeruzsálemi Héber Egyetemen m atem atikából és

mivel a „felettes én” elfoglalt, több ösztönös, már-már ösztönszerű visel­kedésre lehet számítani.

pszichológiából d ip lom ázo tt 1954-ben, majd 21 éves korában kidolgozta az izraeli hadsereg tiszti képzésére je len t­kezők pszichológiai alkalmassági teszt­jét. 1961-ben a kaliforniai Berkeley Egye­tem en doktorált, majd a Héber Egyetemen le tt oktató. 1978-ban, már elism ert tudósként, a kanadai British Columbia Egyetemére került, m iközben m egism erkedett Richard Thaler amerikai közgazdásszal, életének „m ásodik leg­fontosabb” szakmai barátjával (ez azért is fontos volt, m ert Kahneman soha egyetlen közgazdasági kurzuson sem vett részt, m indent közgazdász kollégái­tól „lesett el” ). Feleségével, Anne

az emberek megélhetését és önbecsü­lését fenyegető tényeket sokan egysze­rűen képtelenek megemészteni.

Treismannal is van közös publikációja: a tárgyfá jl fogalm át do lgozták ki, és pub li­kálták. Kahneman az 1980-as évek végétől a Berkeleyn okta to tt, abban az időszakban csak elvétve je len te te tt meg tanulm ányt. Ezt követően a hasznosság, később a jó llé t pszichológiájával fog la l­kozott. A Nobel-díj elnyerését követően, 2007-ben az Am erikai Pszichológus Szövetség életm űdíját is megkapta. A 78 éves tudós jelenleg a W oodrow Wilson School o f Public and International Affalrs vezető kutató ja és professzora, a Princeton Egyetem emeritus professzora, valam int a Héber Egyetem fellow-ja.

Megdöbbentő lehet sokaknak azzal szembesülni, hogy még a legracioná­lisabb szakmákban is, még a legtuda- tosabbnak gondolt szakemberek is hajlamosak elkerülni a tudatos dön­téseket. Kahneman szerint így van ez a befektetőkkel is. A Nobel-díjas szerző megállapította, hogy még a professzionális befektetők (beleértve az alapkezelőket) is, elbuknak egy alapvető képességteszten: az egyenle­tes teljesítmény próbáján. Több mint ötven év kutatásai bizonyítják, hogy az alapkezelők nagy többsége esetében a részvények kiválasztása gyakorlatilag nem különb tevékenység, mint a bél­jóslás. Még a legsikeresebb alapok is többnyire csak szerencsések voltak az évek során, legfeljebb volt egy jó dobá­suk. Az igazán hatékony piacokon az úgynevezett szakmailag megalapozott döntések nem voltak pontosabbak a vak találgatásnál. Amikor Kahneman pontos számsorokkal és korrelációs együtthatókkal bebizonyította, hogy a befektetésekkel foglalkozó adott cég tulajdonképpen a vakszerencsét úgy honorálja, mintha az komoly képesség lenne, mindenki a szőnyeg alá söpörte a nyilvánvaló következtetéseket. Ami- " bői adódik, hogy a képességek illúzi­ója nyilvánvalóan mélyen beágyazott néhány szakma kultúrájába. Márpedig

Még ennél is „veszedelmesebb” talajra téved Kahneman, amikor a politikai tanácsadók és elemzők munkáj át minő­síti. A pszichológus szerint senki nem tud ugyanis jobb kifogásokkal előállni, mint azok a politológusok, akiknek nem jött be a bombabiztos előjelzésük. Csak úgy röpködnek az időzítéssel vagy az előre nem látható eseményekkel kapcsolatos kifogások, holott az esetek többségében csak arról van szó, hogy utálnak tévedni, aminél persze csak egy dolgot utálnak jobban: beismerni a tévedésüket. Más kérdés, hogy a tele­víziós szerkesztők imádják azt, ha két ellentétes álláspontot képviselő, idült önigazság-szindrómában szenvedő elemző „szakért”.

AJÁNLOTT IRODALOM

Dániel Kahnem an: Gyors és lassú gondolkodás, HVGKönyvek, 2012

Amos Tversky -D ániel Kahneman: K ilátáselm élet: kockázat m elletti döntések . A Szántó Richárd-W im m er Agnes-Zoltayné Paprika Zita szerkesztette, D öntéseink csapdájában - V ise lkedéstu ­dományi m egközelítés a döntéselm életben című kötetben, Alinea Kiadó, 2011.

H V G E X T R A

TED* Youth@BudapestX = independently organized TED event

s i k e rötlet, innováció motiváció alkotás.

szervező

támogató

<U otpi uniói

partnerek

carnation^

hv910 könyvek

2012.11.17. 9:00 - 19:00

Budapest, Belvárosi Színház Tudj meg többet, és jelentkezz! 5 www.tedxy.hu

rendkívüli ötletek form abontó megvalósításimódszerek nagy hatású kezdeményezések A Siker Új definíciói!

group

eduline

GOODWILLCOMMUN ICATIONS

IDdesign

rq )na,>ei

BEMUTATJA

TOM HANKS HALLE BERRY JIM BROADBENT HUGO WEAVING JIM STURGESS DOONA BAE BEN WHISHAW JAMES D'ARCY ZHOUXUN KEITH DAVID DAVID GYASI to v á b b á SUSAN SARANDON És HUGH GRANT

LANA W A CH O W SKI, TOM TYKW ER És AN DY W A C H O W SKI f i l m j e

NOVEMBER 22-TOL A M O Z I K B A N

kÿüiyliZi :V: .3 QQQn n s vf y/ m POBTJtf iP M

Tizenkét éven f \aluliak számára I l O |

nem ajánlott \ f

Racionalitás és erkölcsszerzői ZSOLNAI LÁSZLÓ

- I

es su ya

„A felelős döntés­hozó több néző­

pontból is értékel

A legfontosabb gazdasági, politikai és társadalmi határozatok komplex dön­tési helyzetekben születnek meg. Az jellemzi őket, hogy hosszú távú követ­kezményeik vannak, és nemcsak a dön­téshozók, hanem mások is érintettek a kimenetelükben. Az etikai értelemben vett felelősség ezért elkerülhetetlenül jelen van a komplex döntési helyzetben.

Tudósok a felelősségről

A felelős döntéshozatal ma használa­tos közgazdasági modellje több neves gondolkodó elméletének nyomán állt össze. A német származású amerikai filozófus, az 1993-ban elhunyt Hans Jonas szerint a felelősség elsősorban a döntéseink és cselekvéseink által érintett lényekkel való törődést jelenti. Jonas felelősségfelfogása rokon voná­sokat mutat az amerikai pszichológus Carol Gilligan női moralitásról kifej­te tt koncepciójával. Gilligan a nők morális tapasztalatait a gondoskodás etikájaként jellemezte, és szembeállí­totta a férfiak jogokra hivatkozó etiká­jával. A kifejlett emberi moralitásban ez a kétfajta etika összekapcsolódik. A felelősség koncepciójának ezért integ­rálnia kell a jogok tiszteletben tartásán alapuló, keményebb férfigondolkodást és a gondoskodást képviselő, szelídebb női gondolkodást - véli Gilligan.

Amitai Etzioni német-amerikai szocio­lógus a múlt század második felében fejlesztette ki azt a szocioökonómiai paradigmát, amely szerint az egyén állandó dialógusban van azokkal a közösségekkel, amelyekhez tartozik.

Etzioni a döntéshozatalt egyensúly- keresésként írja le: az egyén igyekszik összhangba hozni önérdekét az etikai elvárásokkal. így az emberi döntések kodetermináltak, azaz egyszerre befo­lyásolják őket hasznosságelvű és morá­lis megfontolások.

Jane Mansbridge, a Harvard Egyetem politikaprofesszora az emberi moti­váció háromágú modelljét állította fel. A kötelesség, az önérdek és a szeretet mint az emberi döntés és cselekvés három különböző, és egymásra vissza- vezethetetlen motívuma jelenik meg nála. Úgy érvel, hogy a társadalomnak védenie és támogatnia kell a kötelesség- és szeretetalapú cselekvéseket, külön­ben azokat könnyen alááshatja mások önérdekkövető viselkedése.

A felelős L ____döntéshozatal modellje

A különböző teóriákból az idők során előállt a felelős döntéshozatal robusz­tus modellje, amelyben a normakövető, a célracionális és a másokat tekintetbe vevő, jótékony (altruista) megfontolá­sok szintéziseként alakul ki a döntés. Az így nyert modell szerint felelős dön­tés = normakövetés + célracionalitás + az érintettek tekintetbevétele.

A felelős döntéshozatal annak a lehe­tőségnek a megtalálását jelenti, ame­lyik az adott szituációban a leginkább megfelel a felelősség fenti hármas követelményének. Minden egyes lehe­tőséget három nézőpontból szükséges értékelni: a helyes, a hasznos és a jó szempontjából.

A felelős döntéshozatal a legkevésbé rossznak a választása a normakövetési, a célelérési, és az érintettekre vonat­kozó értékek többdimenziós terében.

A felelős döntéshozatal modellje a következőkben foglalható össze:

A döntési helyzet megformálása az etikai normák azonosítása, az é rin te tt szereplők feltérképezése, valam int a célok és lehetőségek meghatározása által.

A lehetőségek párhuzamos kiértékelése az etikai normák, a döntési célok és az érin te tt szereplők nézőpontjából.

Annak a lehetőségnek a kiválasztása, amelyiknek a legrosszabb értéke jobb, m int az összes több i lehetőség legrosszabb értéke.

A Ford Pinto-eset

Az egyik leghíresebb és legtöbbet elemzett gazdaságetikai eset a Ford Pinto esete, amely modellszerűen mutatja a komplex gazdasági döntési helyzetek etikai alapproblémáit.

1978-ban három tinédzser korú lány meghalt az Indiana állambeli Goshen településhez közel, mert az általuk vezetett, 1973-as gyártmányú Ford Pinto üzemanyagtartálya felrobbant. Nem ez volt az egyetlen eset, amikor a Pinto súlyos, robbanásos balesetet oko­zott az autó használóinak. A Ford autó­gyár ellen több pert is indítottak, mert bizonyossá vált, hogy a vezetői tudtak a kocsi biztonsági problémáiról. Ennek ellenére - a konkurenciától szoron­gatva - piacra dobták a modellt, és több millió példányt értékesítettek belőle.

A Ford mérnökei korábban rájöttek, hogy a Pinto problémáj a igen egyszerű technikai újítással megoldható lenne, ami autónként mindössze tizenegy dollár többletköltséget jelentene a vásárlóknak. A cég azonban elemzést végeztetett, mely szerint ez a techno-

P S Z I C H O L Ó G I A

MUNKAlógiai változtatás nem költséghatékony a társadalom számára. Ezért elvetette a Pinto megváltoztatását.

A Ford vezetése felelőtlenül járt el, ami­kor engedte gyártani és forgalmazni a konstrukcióhibás gépkocsikat. Az eti­kai normák, a döntési célok, az érintett szereplők gondos feltérképezése, és a lehetőségek többdimenziós értékelése helyett különféle morális elkerülő straté­giákat alkalmazott. Egyrészt áthárította a felelősségét az amerikai biztonsági standardokra, eltekintett akciói lehet­séges következményeitől, és az általa megrendelt költség-haszon-elemzést morális igazolásául használta fel.

A felelős döntéshozót az jellemzi, hogy képes több nézőpontból is értékelni a szóba jöhető cselekvési lehetőségeket, és életképes egyensúlyt valósít meg a különböző értékdimenziók, azaz a helyes, a hasznos és a jó között.

Zsolnai László

professzor a Corvinus Egyetem Gazdaságeti­

kai Központ Tanszékének vezetője. Jelenleg

gazdasági etika, ökológiai fenntarthatóság

témájában kutat. Számos nemzetközi

szaklap szerkesztője és szakmai szervezet

tagja. A témában 2000-ben jelent meg

hiánypótló műve, A döntéshozatal etikája.

AJANLOTT IRODALOM

Zsolnai László: A döntéshoza­ta l etikája, Kossuth Kiadó, 2000.

Etzioni, Amitai: The M oral D im ension, N ew York, The Free Press, 1988.

Gilligan, Carol: In a D ifferent Voice. Psychological Theory and W om en’s Developm ent,Cambridge and London, H ar­vard University Press, 1993.

Jonas, Hans: The Im perative o f R esponsibility: In Search o f an E th ics for the T echnological Age, Chicago & London, University o f Chicago Press, 1984.

Két bűn között választani

Ali Kelet-Afrikéból származó üzlettulajdonos Londonban, akit gyűlöl egy rasszista banda, ezért a tagjai eltervezték, hogy megverik, amikor este hazatér. Donna, Ali nyugat-indiai barátja tudomást szerzett a tervről, és figyelmeztetni akarja Alit, de nem tudja, hogy éppen hol található. Csak annyit tud, hogy üzleti partnerénél, Charlesnál hagyott egy üzenetet a tartózkodási helyéről.Sajnos Charles is távol van. Az egyedüli lehetséges mód, hogy Donna megtudja,

j|o l van Ali, ha betör Charles irodájába.

» J É üÉÉáá/»

Donna tehát nem tudja megakadályozni a rasszisták tervét, ha nem sérti meg Charles magánszféráját. Charles önző, magának való ember, akit bizonyosan jobban sértene a behatolás a magánszférájába, m int Ali megveretése.

Mi t t e g y e n Donna *

A döntésének súlyos következményei lehetnek. Ali rasszista alapú megtámadása komolyan befolyásolhatja Ali és a családja testi-lelki sorsát. Ezenkívül az ilyen rasszista akciók a helyi társadalom békéjét és jövőjét is veszélyeztetik.

Donna számára az az alternatíva, hogy:

A szóba jövő etikai normák a következők:

Donna célja az ado tt helyzetben nyilvánvaló: megakadályozni a rasszistákat abban, hogy A lit megverjék.

A következő érintettekkel kell számolnia:

A rasszista banda is é rin te tt Donna döntésében, de nem tek in the tjük igazi résztvevőnek, mivel a szándéka etikailag és jog i szem pontból is elfogadhatatlan.

A felelős döntéshozatal modelljével élve Donna akkor já r el felelősen, ha betör

' k £behatol Charles irodájába, megszerzi

^ Ali címét, hogy értesíthesse

á nem akadályozza meg Ali megveretését

^ segítségnyújtás a bajban lévő barátnak

mások személyes dolgainak tiszte le tben tartása.

y AIÍ 9’ **» Charles

\ a helyi közösség

Charles irodájába, megszerzi Ali címét, és értesíti őt a rá leselkedő veszélyről. Ezzel a cselekvéssel megsérti ugyan Charlesnak a magánszféra sérthetetlenségéhez fűződő jogait, de elkerüli a nagyobbik rosszat, azaz Ali megveretését.

Legalább két lehetőség áll a döntéshozó rendelkezésére.

A komplex döntési helyzetek jellemzői

9 9 9Egy vagy több A döntéshozónak Egy vagy több

n elérni kívánt célja.

9etikai norma szabályozza a cselekvést.

érin te tt szereplővel is számolnia kell

Konfliktus van a helyes, a hasznos és a jó értékei

a döntéshozónak, között.

84 H V G E X T R A

szerző: LÁSZLÓ EVA LILLA

BárcsakvisszaszívhaElég egy m eggondolatlan, fé lvá llró l od avetett m ondat, vagy az e lfo jto tt dühből adódó heves érzelem k itörés, u tán a ped ig a stru ccp o litik a , hogy m egroppanjon a h osszú idő a la tt fe lép íte tt m unkakapcsolat. A sére l­m eket k ezeln i kell.

Kölcsönös engedmények a magánéletben

Barátok között, családban vagy párkap­csolatban más hangsúlyt kap a „m ond­jam vagy ne m ondjam ” dilemma. Tisztá­zottak az érzelmi viszonyok, a felek ismerik egymás gyengeségeit, ezért az őszinte, esetenként kellemetlen kritika is belefér. A pszichológus szerint ilyenkor is több tényezőt kell figyelem be ven­nünk. Fontos tudni, mi zajlik a másikban, illetve mi mire vágyunk, és milyen a kettőnk kapcsolata. Ha utóbbi az őszin­teségre épül, szinte bárm it ki lehet mondani. „Ilyenkor még az is belefér, hogy a partner sírva elrohan, és csak akkor ad életje let magáról, ha már lenyugodott” - árnyalja a képet Fekete Anna. Gond akkor van a pszichológus szerint, ha visszatérése után a partner úgy tesz, m intha mi sem tö rtén t volna. Ez a félutas kategória: nem az érzelmek elfojtásáról van szó, hanem krónikus lefojtásról, korlátozásról, ami - ha állan­dósul - szétzilálhatja a kapcsolatot.

„Még ha úgy érezzük is a munkahelyün­kön, hogy hamarosan elszakad a cérna, nem szabad elfelejtenünk, hol vagyunk. Ha kiabálnak velünk, vagy sértő stílus­ban szólnak hozzánk, nem szerencsés hasonlóan válaszolni” - javasolja mun­kahelyi konfliktusok esetére Repka Ágnes HR-tanácsadó.

Ha egy adott pillanatban valaki nem tudja átgondolni, mi a helyes döntés, válaszadás előtt érdemes időt nyernjő--

- teszi hozzá Fekete Anna klinikai szak­pszichológus. Az egészséges, kiegyen­súlyozott személyiség többnyire képes úgy reagálni az őt érő kellemetlenségre,

kritikára, hogy azzal nem sérti meg a másik felet. Ha érzi is, hogy valami igazságtalanság érte, át tudja gondolni, milyen viselkedésmód - például érvelő, alkalmazkodó, határozott vagy humo­ros - vinné leginkább pozitív irányba a helyzetet, és kellő önkontrollal tud is így viselkedni.

Repka szerint azért sem érdemes vissza­szúrni, mert a verbális összetűzés híre

"gyorsan terjed cégen belül, és a konflik­tus elmélyülhet. Túlzott érzelmi reakci­óval, sírással, csapkodással, kiabálással nem erősítjük pozíciónkat - ezzel a pszi­chológus és a HR-tanácsadó is egyetért.

P S Z I C H O L Ó G I A 85

Helyzetmentő kávészünet

A már em lített rövid szünet - ez lehet például a mosdóba te tt látogatás - beiktatása után a higgadt érvelés és az őszinteség lehet a sérelmek kezelésé­nek legcélravezetőbb módja. Bátran beszélhetünk a bennünk kavargó érzel­mekről is - elmondhatjuk, ha kellemet­lenség ér minket, és a „sokktól” nem tudunk azonnal reagálni -, de a lényeg, hogy ne mást okoljunk a kialakult hely­zetért. A vicc - nem az erőltetett szel­lemeskedés - is oldhatja a feszültséget. Könnyebb a helyzet, ha írásban reagál­hatunk a kínos helyzetre. Ilyenkor van időnk megfontolni a választ: az ember előbb megírja, elmenti, majd iszik egy kávét, aztán visszamegy, és újraolvassa a levelet.

Amiről nehéz beszélni

Nem csak az okozhat dilem m át, hogy lenyeljünk-e egy-egy kritikus vagy kellemetlen megjegyzést, akadnak érzékeny témák, amelyeket nem szeren­csés szóba hozni a munkahelyen. „A jövőbeni tervek, különösen a gyerekvál­lalás kérdése lesz lassan olyan, amiről egy nőnek nem szabad beszélnie a főnökének, ha azt akarja, hogy teljes értékű munkaerőként tekintsenek rá”

- m utat rá Repka Ágnes. A 31 éves Kata például egy éve, az esküvője után beval­lo tta főnökének - akivel jó kapcsolatban van -, hogy férjével babát terveznek.Azóta teherm entesítették: munkáját szép lassan átve tték a kollégák, és napi rendszerességgel kérdezik, úton van-e már a gyerek.

Fiatal vezetők körében és egyes cégkul­túrákban előfordul az elkerülő konf­liktuskezelés: „inkább nem mondom, most nem fontos”. Ettől viszont csak halmozódnak a problémák, amelyeket senki sem old meg. „Az ilyen típusú cég­kultúrában akár éppen az tűnhet agresz- szívnak, vagy túlzottan nyomulósnak, aki elmondja a gondolatait” - számol be tapasztalatairól Scháffer Beáta business coach. Szerinte az asszertív megoldás, azaz a kölcsönös előnyökre törekvés a célravezető.

Laikus t ippek egy netes fórum ról

Nagyon, nagyon, nagyon mérges vagyok - adjatok tanácsot, hogyan vezessem le, de gyorsan! Köszönöm.

Vágj fö ldhöz valam it nagy erővel, és közben ordíts tele torokból!

Két kört szaladj a ház körül!

Igyál egy vödör c itrom fűteát, ha nincs otthon, fuss el érte a patikába!

Menj ki, és ordíts valahol, ahol nem hallják/nem tudják azonosítani, hogy te ordítasz (utána elég kellemetlen a szomszédok szemébe nézni). Nekem mindig segített, amikor úgy éreztem magam.

Jobb, ha kiadjuk?

„A verbális összetűzés híre gyorsan terjed

cégen belül”

A hétköznapokban úgyis hozzá vagyunk szokva, hogy rendszeresen kontrollál­juk az érzelmeinket: normális hangon beszélünk a főnökünkkel vagy a szom­szédunkkal, akkor is, ha nem különö­sebben kedveljük őket. „Ez nem egyelő az elfojtással. Az elfojtás tudat alá préseli az érzelmeket és az indulatokat, míg az egészséges érzelmi önkontroll pusztán szociális keretek közé rendezi azokat” - mutat rá Fekete Anna. Az elfojtás azért veszélyes, m ert a felgyü­lemlett feszültség testi-lelki tünetek, betegségek vagy akár agresszív viselke­dés formájában törhet a felszínre.

Az 50 pszichológiai tévhit című tavaly megjelent gyűjtemény szerzői szerint nem igaz, hogy jobb kiadni a mérgün-

' két, mint magunkba fojtani. A szerzők példaként az amerikai Patrick Henry Sherril esetét hozzák fel, aki 1986 augusztusában - miután megtudta, hogy kirúgták a munkahelyéről - lövöl­dözni kezdett egy oklahomai postahi­vatalban. Tizennégy alkalmazottat ölt meg, majd magával is végzett. Az ame­rikai szlengben azóta a kontrollálatlan dühkitörés szinonimájaként honoso­dott meg a going postai (postaivá válik) kifejezés.

Egy hazai HR-szakértő is élt már át hasonló krízishelyzet. Tömeges elbo­csátás után álláskeresési és lelki taná­csokkal segítette egy cég kirúgott dolgo­zóit, amikor az egyik ötvenes férfi - aki nem volt jártas a munkahelyi konfliktu­sok kezelésében -, indulatból kis híján jelentős anyagi kárt okozott a vállalat berendezéseiben.

86 H V G E X T R A

A Csak egy kis pánik című filmben a Billy Chrystal által megformált pszichológus azt tanácsolja a Róbert De Niro alakí­totta, pánikbetegségben szenvedő New York-i maffiafőnöknek, hogy ha ideges, püföljön egy párnát. Az utóbbi negy­ven év elméleti megállapításai nem azt támasztják azonban alá - legalábbis az 50 pszichológiai tévhit szerzői szerint

-, hogy egy párna kilapításától vagy akár egy kuka szétverésétől megnyugszunk, ellenkezőleg: a düh ilyen megnyilvánu­lása csak felerősíti az indulatokat.

Szakemberek szerint az egyik legcélra­vezetőbb indulatkezelési technika, ha megtanuljuk szétválasztani az éppen aktuális, objektív történéseket a ben­nünk keletkező érzésektől és indula­toktól, ha tiszta fejjel kezeljük a prob­lémát.

Nők és férfiak stresszoldása

A nők egyik leghatásosabb feszültség­oldó módszere a beszélgetés: szívesen hívják fel barátnőjüket, édesanyjukat, hogy kiadják magukból sérelmeiket. A sírás is hozhat megkönnyebbülést, ha nem önsajnálathoz vezet. A férfiak viszont - a pszichológus szerint - álta­lában nem szeretnek az érzelmeikről beszélni, van, aki horgászni megy, más a barátaival sörözik. Nem szívesen fesze­getnek érzelmi kérdéseket, egyszerűen csak kikapcsolnak.

Fekete Anna szerint a sport például kiválóan alkalmas a felgyülemlett stressz levezetésére. Menjünk el uszo­dába, fussunk vagy tornázzunk. Aki a kevésbé dinamikus formákat szereti, jógázzon, esetleg meditáljon. A páros és csoportos sportok - tenisz, pingpong, foci, squash - egyszerre hoznakfizikai és

„A vicc oldhatja a feszültséget’’

érzelmi feltöltődést, mert játék közben nemcsak küzdeni, a konfliktusos szitu­ációt megidéző ellenfél ellen harcolni, hanem nevetni és beszélgetni is lehet. A stressz levezetésének egyik legjobb módja a humor és a nevetés, de minden segít, ami feltölt bennünket: tánc, zene, sütés-főzés, kertészkedés, barkácsolás, művészetek vagy bármilyen más hobbi.

AJÁNLOTT IRODALOM

Mészáros Aranka: Kommu­nikáció és konfliktusok k ezelése a m unkahelyen,ELTE Eötvös Kiadó, 2007.

& \ V Ó b t^ Nem mindegy, milyen magnéziumot választ

magnéziumpótlásra: a MAGNE B6-ban lévő magnézium jobban hasznosul, mint a más

,<?* termékekben található magnézium-oxid.

MAGNÉZIUMOXID

ridejűleg fennálló magnéziumhiány esetén. Vény nélkül kapható gyógyszer. Javallat: magnéziumhiány kezelésére.

'lOFI-AVENTIS Zrt.[5 Budapest, Tó utca 1-5. - Telefon: (+36 1) 505 0050 - Gyógyszerinformációs szolgálat: (+36 1) 505 0055 - Web: www.sanofi.hu

S jS A N O FI

A KOCKAZATOKROL ÉS A MELLEKHATASOKROL OLVASSA EL A BETEGTAJEKOZTATOT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!

MUNKAEHPEÍSHS23P

A hr-es döntésének titkaiszerző: REPKA AGNES

Miért nem engem választottak?

Az á llásk ereső sokszor el sem tudja képzeln i, m i alap­já n vá lasztja k i a h r-es vagy a fejvadász az új m unka­erőt. Pedig ő is h a tá ssa l leh et a folyam atra.

Amikor egy hr-es elkezdi a toborzást, a megjelentetett álláshirdetés adatai­nál lényegesen több szempontot vesz vigyelembe. A végzettség, a tapasztalat, a nyelvtudás és a személyiségjegyek mellett sok egyéb olyan faktor is van, amellyel nem vagy csak nagyon ritkán tud számolni a pályázó.

Ha például a személyes találkozó előtt telefonos beszélgetésre invitálnak, jó, ha tudjuk, ez már előszűrés. Ha a jelölt nem megfelelően szól bele a telefonba, nem köszön illendően, vagy hanyag módon válaszol, a következő körre mást választanak a személyzetis kollé­gák. Olyan munkaköröknél, ahol a jelölt ügyfelekkel foglalkozik, esetleg rend­szeresen telefonál, a kiválasztás során hangsúlyos lesz ez a forduló, hiszen a kellemes „mosolygós” telefonhang, egy-egy udvarias válasz nagyot lendít­het a jelölt esélyein - s ez kitarthat a későbbi fordulókban is!

Bár sokan nem gondolnak rá, már ebben a fordulóban is szelekció tö rté­nik a bérigények alapján. Feleslegesnek tűnik ugyanis olyan jelölteket interjúra hívni, akik a dupláját szeretnék annak az összegnek, amit a vállalat fizetni tud. így bizony abszolút jogos már a telefo­nos beszélgetés során a jelölt bérigé­nyét firtató kérdés, habár valóban nem könnyű válaszolni, hiszen ajelölt igen sok tényezővel nincs még tisztában, ami a bérigényét befolyásolhatja.

88 H V G E X T R A

„Bátornak kell lenni” EEBi ESHSai

S o k cég az ú j m u n k a tá rs s z e m é ly is é g je ­g y e it u g y a n o ly a n fo n to s n a k ta r t ja , m in t p é ld á u l a n y e lv tu d á s á t. É r th e tő te h á t, h o g y a k iv á la s z tá s s o rá n s z e m é ly is é g - te s z te k e t is a lk a lm a z n a k , b á r az is igaz, h o g y az e re d m é n y e k in k á b b csak tá m o ­g a tjá k , m e g e rő s í t ik a d ö n té s t . E gyes

m u n k á lta tó k a te s z te k tő l te s z ik függővé , h o g y e g y á lta lá n b e ju s s o n -e a p á ly á z ó a sze m é lye s in te r jú r a - azaz m e g fo rd u l a k iv á la s z tá s i e s z k ö z ö k a lk a lm a z á s á ­n a k s o rre n d je . H o g y m ié r t? E g y s z e rű a

vá la sz : v a g y e lő s z ű ré s k é n t h a s z n á ljá k , tö b b száz fő je le n tk e z é s e e se tén , v a g y e leve a d o tt s z e m é ly is é g típ u s t k e re s n e k a m u n k á ra . E n n é l m é g é rd e k e s e b b az

e g y ik id e h a z a m ű k ö d ő , m u l t in a c io n á ­l is cég k iv á la s z tá s i g y a k o r la ta : a te s z t n e m c s u p á n a lu lr ó l , f e lü l r ő l is b e v a n h a tá ro lv a . A z a z az a d o tt képességek , s z e m é ly is é g je g y e k v iz s g á la ta k o r g y e n ­g é b be n te l je s í tő p á ly á z ó k a t n e m h ív já k be in te r jú r a , de a k ie m e lk e d ő e n jó l

te l je s í tő k e t sem s z e re tn é k k ö z e le b b rő l m e g is m e rn i. Ú g y v é lik , n e k ik a középső ,

á tla g o s ta r to m á n y b a n m o z g ó m u n k a ­tá rs a k k a l k ö n n y ű e g y ü tt d o lg o z n i. F e j­v a d á s z k é n t ig e n n e h é z i ly e n e s e tb e n m e g fe le lő in d o k lá s t a d n i az á t la g o n fe lü l i p á ly á z ó n a k , h o g y ő m ié r t n e m ju t o t t be a k ö v e tk e z ő fo rd u ló b a .

„Még a szakemberek is beleeshetnek a holdudvar­hatás csapdájába”

A hr-es is ember

V a jo n m in d ig p ro f in d ö n t a h r-e s ? M é g

a s z a k e m b e re k is b e le e s h e tn e k a h o ld ­u d v a rh a tá s csa p d á jáb a , azaz e g y -e g y je lö l t k ie m e lk e d ő e n jó tu la jd o n s á g á t lá tv a fe lté te le z ik , h o g y a tö b b i k é p e s ­sége is u g y a n o ly a n jó , v a g y e g y e tle n

n e g a tív e lszó lá s le r o m b o lja az ö sszh a ­tá s t. N e m e g y s z e r ig e n a p ró , s z u b je k t ív ré s z le te k d ö n te n e k a k iv á la s z tá s n á l, b á rm e n n y ire a la p e lv a s z a k m á b a n az o b je k tív , p á r ta t la n d ö n té s h o z a ta l. D o l­g o z ta m o ly a n „m e g re n d e lő v e l” a k i egy b iz o n y o s is k o lá b a n v é g z e tt m u n k a tá r ­s a k k a l s z e re te t t d o lg o z n i, íg y h a m e g ­lá t ta a p á ly á z ó ö n é le tra jz á b a n az a d o tt in té z m é n y t , a z o n n a l n é m i e lő n y h ö z ju t t a t t a a je lö l t e t . H ib á z ta th a tó e z é rt? N e m b iz to s , h is z e n a d ö n té s é t a r ra a la ­p o z ta , h o g y e g y k o r ő is o d a já r t , is m e rte az o t ta n i m agas s z ín v o n a lú o k ta tá s t, és a b b a n lá t ta a je lö l t a la p o s tu d á s á n a k g a ra n c iá já t.

N é h a m é g e n n y ire se m m a g y a rá z h a tó m e g a h r-e s d ö n té s e . K la s s z ik u s p é ld a a s a já t tö r té n e te m , a m ik o r p á ly a k e z d ő ta n á c s a d ó k é n t e g y in te r jú n a m é rn ö k je lö l t k iz ö k k e n te t t a s z e re p e m b ő l,

m iv e l u g y a n a z t a p a r fü m ö t h a s z n á lta , m in t a v o l t v ő le g é n y e m . O ly a n z a v a rt o k o z o tt az e rős, is m e rő s i l la t , h o g y te lje s e n e lv o n ta a f ig y e lm e m e t a je lö l t k é p e s s é g e irő l, íg y n e m tu d ta m m e g fe ­le lő m ó d o n m e g íté ln i az a lka lm assá g á t. S ze re n csé re o t t ü l t a fő n ö k ö m , a k i ész­re v é v e a h e ly z e te t , á tv e t te az in t e r jú irá n y ítá s á t.

A z is le h e tség e s , h o g y a ve z e tő s z á m ta ­la n k i n e m m o n d o t t e lv á rá s s a l t e k in t a je lö l t r e : k o rá b b i m u n k a h e ly é n e k m é re te , je le n tő s é g e , a je lö l t k in é z e te , é le tk o ra , c s a lá d i á lla p o ta . B á r az u tó b ­

b ia k a la p já n jo g e lle n e s m e g k ü lö n b ö z ­te tn i, sa jn o s a m a g y a r m u n k á lta tó k n á l m ég is g y a k ra n m e g tö r té n ik .

A h r-e s va g y a ve ze tő fe jé b e n m e g fo g a l­m a z o t t e lő í té le te k k e l, fe n n ta r tá s o k k a l n e h é z m e g k ü z d e n i, h is z e n a fe n t e m lí ­te t te k is m u ta t já k , h o g y s o k s z o r m aga a

d ö n té s h o z ó sem tu d ja p o n to s a n e lh a tá ­

ro z á s á n a k o k á t. A r r a p é ld á u l s e m e ly ik je lö l t sem tu d fe lk é s z ü ln i, h o g y - a k á r a h a n g ja va g y a g e sz tu sa i a la p já n - sa jn á ­la to s m ó d o n h a s o n lí t a v e z e tő v a la m e ­ly ik n e m t ú l k e d v e lt k o rá b b i k o llé g á j ára. S o v á n y v ig a sz , h o g y h a e ln y e rn é is az á llá s t, v a ló s z ín ű le g u g ya n e ze n a n e g a tív ö s s z e h a s o n lítá s o n b u k n a e l a k a r r ie r je a p ró b a id ő a la tt .

A h e ly z e te t b o n y o l í th a t ja , a m ik o r k ü lö n b ö z ő é rd e k e k ü tk ö z n e k a k iv á ­la sz tá s s o rá n . S o k s z o r g o n d o t o ko z , h o g y az ü re s m u n k a k ö r k ö z v e t le n fe le tte s é n e k , a s z a k m a i v e z e tő n e k és a

h r -e s n e k a s z e m p o n t ja i k ü lö n b ö z n e k . H a n e m e g y e z te t ik e lő re , b iz o n y s o k fe le s le g e s k ö r t f u th a tn a k - a m ire íg y a je lö l t e k is rá k é n y s z e rü ln e k . M e g tö r ­té n h e t , h o g y a h r -e s á lta l e lső k ö rb e n

„e lő s z ű r t ” je lö l t , a k i a z t h ih e t i , h o g y esé­lye s b e fu tó le h e t, n e m tu d ja a m á s o d ik fo rd u ló b a n a s z a k m a i v e z e tő n é l u g y a n ­e z t a jó fo rm á t h o z n i.

S z a k m a b e lie k k ö z ö t t is m e r t a v ic c : h o g y a n d ö n t a h r-e s , h a n a g y o n s o k ö n é le tra jz é rk e z ik be , és n in c s id e je m in d e t e lo lv a s n i? F e ld o b ja az egésze t a le ve g ő b e , és a k ié az a s z ta lra e s ik , a z t b e h ív ja in te r jú r a , a k ié a s z é k re , a zé t

fé lre te s z i k é s ő b b re , és a k ié a fö ld re , a z t e lu ta s ít ja . B á r a v a ló s á g b a n ez t e r ­m é s z e te s e n n e m íg y z a jl ik , m é g is e lő ­fo rd u lh a tn a k o ly a n d ö n té s i h e ly z e te k , a m ik o r az „ ig e n - n e m - ta lá n ” h á rm a s a sza b ja m e g a je lö l t to v á b b i so rs á t. H a p é ld á u l az ü re s p o z íc ió b e tö lté s é v e l fe jva d á sz cége t b íz n a k m eg, a k e re sé sé t végző ta n á c s a d ó n e m d ö n th e t vé g le g a je lö l t r ő l , ő csa k k ö z v e t í t a p á ly á z ó k és

m e g b íz ó ja , a m u n k á lta tó k ö z ö tt . H a az e lső h e te k b e n n e m s ik e r ü l m e g fe le lő je lö l t e t t a lá ln i , m e g le h e t, h o g y az e le ­jé n a „ ta lá n ” k a te g ó r iá b a s o ro lt p á ly á z ó h e te k , s ő t h ó n a p o k m ú lv a fe l je b b lé p ­h e t a lé t rá n , és „ ig e n ” k a te g ó r iá s k é n t b e m u ta tk o z h a t a m e g b íz ó n á l. E n n e k az e lle n k e z ő je is igaz le h e t: a m ik o r a m e g ­b íz ó á tm e n e t ile g le á l l í t t a t ja a ke re sé s t, s z in té n n e m k ö n n y ű m e g m a g y a rá z n i az a m ú g y jó p á ly á z ó n a k a d ö n té s o k á t.

P S Z I C H O L Ó G I A 89

D m „Nemegyszer igen apró szubjektív részletek

döntenek a kiválasztásnál

A pályázó trükkje

H o g y a n t u d m in d e r r e fe lk é s z ü ln i a p á lyá zó ? L e h e t e g y á lta lá n b e fo ly á s o ln i e ze ke t a d ö n té s e k e t? T u d v a la m it te n n i a je lö l t , h a ú g y é rz i, n e m jó l í t é l ik m e g a ké p e sség e it?

A le g e ls ő lé p é s , h o g y a je lö l t m e g fe le ­lő e n k é s z ü ljö n fe l: a p ro f i, te s tre s z a b o tt p á ly á z a ti anyag, a jó p á ly á z á s i te c h n ik a

- a „n e m m in d e n t és n e m m in d e n á ro n ” - a m a g a b iz to ssá g és a p o z it ív ho zzá á llá s az a lap . E z e n t ú l p e rs z e tö b b d o lg o t is

te h e t a je lö l t a s ik e ré r t .

H

n H a m e g fe le lő e n in fo r m á ló d ik a k is z e m e lt v á lla la t ró l, fe lk é s z ü lt p á lyá zó b e n y o m á s á t k e lth e t i , a m i a le g tö b b h r-e s és ve ze tő sze m é b e n p o z it ív u m .

a

H a s z n o s le h e t, h a a p á ly á z ó tö b b d ö n té s i h e ly z e te t is m o d e lle z , és e lő re v é g ig fu t ta t ja m agában . S o k s z o r a v á lla ­la to k g y o rs d ö n té s t v á rn a k e l a p á ly á ­

z ó k tó l, és a k i e lő re á tg o n d o lt te r v e k ­k e l é rk e z ik , k is e b b e s é lly e l h o z ro ssz d ö n té s t . H a p é ld á u l s o k a t k e l l u ta z n i

az á llá s m ia t t , v a g y re n d s z e re s t ú l ­ó rá k v a n n a k , jó , h a e lő re tu d ja a je lö l t , h o g y a n fo g ja t u d n i m e g v a ló s í ta n i, és m i t k é r cse rébe .

H

É rd e m e s k ip r ó b á ln i a cé g e k á lta l a lk a lm a z o t t k iv á la s z tá s i, te s z te lé s i m ó d s z e re k e t. I ly e n az A s s e s s m e n t C e n te r, a h o l - a k á r tö b b n a p o n k e re s z ­

t ü l is - a va ló s m u n k a k ö r i fe la d a to k h o z h a s o n ló s z im u lá lt h e ly z e te k b e n k e l l h e ly tá l ln i , c s o p o rto s a n , v a g y e g y é n i­le g p ro b lé m á t m e g o ld a n i, p re z e n tá ln i, m ik ö z b e n a v á l la la t tö b b m u n k a tá rs a , k é p v is e lő j e m e g fig y e lő k é n t v a n j e len .

A k i u tá l ja az is k o la i te s z t je l le g ű fe lm é ­ré s e k e t, a n n a k a já n la to s b e s z e re z n ie n é h á n y s z e m é ly is é g te s z te t, h o g y a m i­k o r e lé te s z i a k é rd ő ív e t a h r-e s , m á r

m a g a b iz to s a n ü l jö n n e k i, h is z e n ez is csak egy a s o k k ö z ü l.

U g y a n íg y é rd e m e s k é t -h á ro m k ü lö n b ö z ő b é rö s s z e g rő l s z á m ítá s o ­k a t k é s z í te n i. A je lö l t k a lk u lá l jo n k i m a g á n a k egy m in im u m ö s s z e g e t, a m ire m in d e n k é p p e n szüksé g e v a n a m e g é l­h e té sh e z - tu d ja e n n e k b r u t tó és n e ttó v á lto z a tá t - , le g y e n to v á b b á k ö z é p k a ­te g ó r iá s és m agas b é r ig é n y is a fe jé b e n , íg y n e m h o z z á k za va rb a , h a n e m tu d ja , m e n n y i a h r -e s á lta l e m l í te t t összeg n e ttó ja .

1

H a a je lö l t m e g fe le l a k ií rá s n a k , a sze ­m é ly is é g e , a ké szsége i, a fe llé p é s e a d ö n tő . E z t p o z it í v h o z z á á llá s s a l, m aga - b iz to s s á g g a l, ö n tu d a to s fe llé p é s s e l t u d ja é rv é n y re ju t t a t n i . N in c s m ese, b á to rn a k k e l l le n n i, az e re d m é n y e k ­

rő l , a s ik e re k rő l b e s z é ln i, és f ra p p á n s vá la ssza l s z o lg á ln i a k é rd é s e k re . F o n to s , h o g y a je le n tk e z ő t is z tá b a n le g y e n é r té ­

k e iv e l, e rő s s é g e iv e l. V ic c e s n e k tű n ik , de h a s z n o s le h e t a t ü k ö r e lő t t i , h a n ­gos g y a k o r lá s a z o k szá m á ra , a k ik n e k n in c s m e g a k e llő g y a k o r la tu k , m ag a - b iz to s s á g u k . A m i t t íz s z e r, h ú s z s z o r e lm o n d v a la k i h a n g o s a n a t ü k ö r e lő t t , a z t a d ö n tő p il la n a tb a n k ö n n y e b b lesz a le e n d ő m u n k á lta tó szem é b e n ézve e lis m é te ln i.

Repka Ágnes

H a az in te r jú k ö z b e n a p á ly á z ó ú g y é rz i, v a la m i n e m s t im m e l a k iv á la s z tá s

s o rá n , u d v a r ia s a n rá k é rd e z h e t: s z e re t­n é n e k a v á lla la t k é p v is e lő i m é g v a la m it

m e g tu d n i ró la ? íg y le h e tő s é g e t a d h a t a p á ly á z ta tó k n a k fe n n ta r tá s a ik m e g fo ­

g a lm a zá sá ra . A z in t e r jú vé g é n m e g is k é rd e z h e ti, h o g y m e n n y i esé lye v a n az á llá s e ln y e ré s é re , és ese tle g m ié r t n e m ő az id e á lis je lö l t . E z t az in fo rm á c ió t a m á s o d ik k ö rb e n - h a m é g is b e ju t - fe lh a s z n á lh a t ja m a jd g ye n g e s é g e in e k tu d a to s e lle n s ú ly o z á s á ra .

kezdetben tanácsadóként, trénerként d o lgo ­

zott, majd Magyarország piacvezető személy­

zeti szolgáltató cégénél a m enedzsm ent

tag jaként a m unkaerő-közvetítés és fejvadászat

országos fejlesztése, irányítása vo lt a feladata.

Em ellett tréneri és szakmai m entorl tevékeny­

séget végze tt a m agyarországi leányvállalat

akadémiáján m unkaerő-toborzás, -kiválasztás

tém akörben. Jelenleg szabadúszó

hr-szakértőként dolgozik, m unkajogi és

karriertanácsadó b logo t vezet kismamáknak,

édesanyáknak.

AJANLOTT IRODALOM

w w w .dolgozom am i.hu/blog I

„Hasznos lehet, ha a pályázó több döntési helyzetet is modellez magának”

HMii§Mtdj '__ I r__ i

H V G E X T R A

Amikor a főnök döntszerző: K Á D I A N N A

Es a hajó megyÖ s s z e h a s o n líth a ta t la n u l n e h e ze b b fe la d a ta v a n a v e z e tő ­n e k , a m ik o r d ö n té sre k é n y s z e rü l, m in t a b e o s z to tta in a k .A sze m é ly e s és é rz e lm i sze m p o n to k a t is érd e m e s f ig y e ­

lem b e v e n n ie .

„Miután találtunk egy »elég jó« megoldást,

ne törődjünk az elsza­lasztott lehetőségekkel”

A v e z e tő k fő fe la d a ta a d ö n té s , a m ire

re n g e te g h e ly z e tb e n k é n y s z e rü ln e k . A n e m d ö n té s is d ö n té s , a m iv e l á te n g e ­d e m m á s n a k az ir á n y í tá s t , és e lfo g a ­d o m , h o g y m ás fo g h e ly e t te m d ö n te n i, p a s s z iv itá s ra í té le m m a g a m . A ta p a s z ­ta la to k s z e r in t a h a lo g a tá s a le h e tő le g ­

ro ssza b b , a m it v e z e tő te h e t. A k u ta tá ­

so k e g y é r te lm ű e n ig a z o ltá k , h o g y a zo k a v e z e tő k a le g s ike re se b b e k , a k ik ke zd e ­m é n y e z n e k , k o c k á z ta tn a k , e hhez p e d ig id ő b e n m e g h o z o tt , e g y é r te lm ű d ö n té s , k re a t iv itá s és in n o v á c ió szükséges.

P S Z I C H O L Ó G I A 91

LU

EI3E3P iSííSínV

Döntési helyzet felismerése, problémaészlelés

A n y ilv á n v a ló d ö n té s i h e ly z e te k e t n e m le h e t n e m é s z re v e n n i. A sze rve ze t ta g ja i

és k ü ls ő p a r tn e re i e g y é rte lm ű e n k ö z v e ­t í t i k e ze ke t a v e z e tő k szám ára . I ly e n k o r is m é r le g e ln ie k e l l a z o n b a n a v e z e tő ­n e k a d ö n té s i h e ly z e t s ú ly o s s á g á t, a m e g o ld á s s ü rg ő s s é g é t és a p ro b lé m a v a ló d is á g á t. A p ro b lé m a re á lis é s z le ­

lése a d ö n té s h o z a ta l a la p ja . T e g y ü k fe l, l ik v id i tá s i p ro b lé m a ese tén , a m ik o r egy cég n e m tu d ja te l je s í te n i f iz e té s i k ö te le ­z e tts é g e it, a v e z e tő n e k e l k e l l d ö n te n ie , h o g y m e ly ik ta r to z á s t f iz e s s é k k i e ls ő ­

k é n t . K é rd é s a z o n b a n , h o g y á tm e n e t i n e h é z s é g rő l v a n -e szó, v a g y h o ssza b b fo ly a m a t v é g p o n tjá h o z é rk e z e tt a cég, a m ű k ö d ő k é p e s s é g a la p ja ib a n re n d ü lt - e

m eg . A n y ilv á n v a ló d ö n té s i h e ly z e ­te k b e n g y a k ra n cs a k a k ia la k u l t h e ly ­z e tre re a g á ló , s o k s z o r csa k tű z o ltá s ra

a lk a lm a s m e g o ld á s o k ra v a n esé ly, de a k k o r is é rd e m e s m é r le g e ln i az a k t ív

s z e re p v á lla lá s le h e tő s é g é t, és k e re s n i

A döntés

a fe ls z ín i tü n e te k m ö g ö t t i , a k iv á ltó o k o k a t is k e z e ln i tu d ó m e g o ld á s o k a t.

F o n to s , h o g y id ő b e n , m á s o k a t m e g ­e lő z v e é s z le l jü k a d ö n té s i h e ly z e te k e t, m á r a k k o r, a m ik o r a z o k a tö b b s é g szá­m á ra m ég n e m e g y é rte lm ű e k . A fiz e té s - k é p te le n n é v á lá s e lő t t tö b b e k k ö z ö t t a p ia c i p o z íc ió k g ye n g ü lé se , a b e v é te le k csö kke n é se , a g a zdaság i m u ta tó k b a n

is m e g je le n ő te l je s í tm é n y ro m lá s m e l­le t t a k o n f i ik tu s h e ly z e te k s z á m á n a k és s ú ly o s s á g á n a k n ö ve ked é se , a h a n g u la t

m e g v á lto z á s a m in d o ly a n je lz é s , a m e ly a r ra u ta lh a t , h o g y v á lto z ta tn i k e ll, va ló s d ö n té s i h e ly z e t a la k u lt k i . A p ro b lé m a é sz le lé sé t te rm é s z e te s e n b e fo ly á s o lja a v e z e tő sze m é ly is é g e : u g y a n a z t a h e ly ­z e te t az e g y ik v e z e tő s ú ly o s p ro b lé ­m á n a k , ve s z te s é g n e k , a m á s ik v is z o n t le h e tő s é g n e k í té l i , az e g y ik k o n t r o l - lá lh a tó n a k ta r t ja , a m á s ik a te h e te t ­

le n s é g e t, k is z o lg á lta to t ts á g o t é l i m eg.

1 2 j Helyzetelemzés

E z u tá n k ö v e tk e z ik a h e ly z e te le m z é s fá z isa . A t ú l so k a d a t g y a k ra n e lte re l i a lé n y e g rő l a f ig y e lm e t, e z é rt jo b b a k e v e ­sebb, de m e g b íz h a tó in fo rm á c ió . A z a d a to k ö ssz e g y ű jté s é t k ö v e tő e n a z o k a t re n d s z e re z n i, c s o p o r to s í ta n i k e ll, h o g y v a ló d i in fo rm á c ió v á v á lja n a k . A b ü ro k ­

ra t ik u s s z e rv e z e te k re je lle m z ő , h o g y a v e z e tő k e t e lá ra s z t já k a d a to k k a l, de h iá ­n y o z n a k a d ö n té s h e z szükséges lé n y e ­ges in fo rm á c ió k .

A z e lő ző p é ld á n á l m a ra d v a , az is e lk é p ­z e lh e tő , h o g y egy s z á m la a z o n n a li k i n e m f iz e té s e v a ló já b a n n e m is je le n t p ro b lé m á t , m iv e l a s z á m lá t k ib o c s á tó cég ké p e s v á rn i, é rd e k é b e n á l l az ü z le t i k a p c s o la t fe n n ta r tá s a , e rő s íté se . Lehe tsé g e s , h o g y é p p e n ez a l ik v id i tá s i p ro b lé m a h o z fe ls z ín re ú j, a k o rá b b itó l e lté rő m e g o ld á s o k a t, a la k í t ja á t, m é ly í t i e l az ü z le t i k a p c s o la to k a t: p é ld á u l egy k i n e m f iz e te t t s z á llí tó a cég v e rs e n y k é ­pessége s z e m p o n tjá b ó l is m e g h a tá ro z ó tu la j d o n ossá v á lh a t.

L£. „A döntések elhárítása, a halogatás a lehető legrosszabb, amit a vezető tehet.”

I_t Keresd a megoldást!

A le g jo b b h e ly z e tk é p se m g a ra n tá lja a jó d ö n té s t , h a n in c s e n e k e g y é r te lm ű c é lo k . „S e m m ily e n szé l se m k e d ve z a n n a k , a k i n e m tu d ja , m ily e n k ik ö tő b e t a r t ” - í r ja Seneca. A c é lo k m e g h a tá ­

ro z á s á ra tö b b , a v e z e tő k á lta l e g ysze rű tá b lá z a tb a n á b rá z o lt m ó d s z e r lé te z ik . A S M A R T m ó d s z e r a b b a n seg ít, h o g y k o n k ré t , m é rh e tő , a m b ic ió z u s , a t t ­ra k t ív , re le v á n s és re á lis , h a tá r id ő h ö z k ö tö t t c é lo k a t tu d ju n k m e g fo g a lm a z n i. U g y a n c s a k j ó l h a s z n á lh a tó k a k ü lö n ­b ö z ő m e n tá lis te c h n ik á k , a m e ly e k a jö v ő b e l i á l la p o to t és az od a ve ze tő u ta t k é p e k b e n , s z im b ó lu m o k b a n je le n í t ik m eg.

A s tra té g ia i, ta k t ik a i és o p e ra t ív m e g o l­d á so k m e g ta lá lá s á h o z e g y a rá n t szükség v a n k re a t iv itá s ra és in tu íc ió ra . S ik e r re l

a lk a lm a z h a tó k a k r e a t iv i tá s t m o z g ó ­s ító , az ö t le te k , ja v a s la to k fe ls z ín re h o z á s á t tá m o g a tó te c h n ik á k (p é ld á u l a b r a in s to rm in g g a l g y ű j tö t t ö t le te k

c s o p o rto s ítá s á ra , ra n g s o ro lá s á ra , az

ö t le te k to v á b b fe jle s z té s é re k id o lg o ­z o t t m ó d s z e re k ). H a t ú l s o k le he tséges m eg o ld á s s z ü le t ik , é rd e m e s a s z á m u k a t s z ű k í te n i, a m ik o r is s o k s z o r b e c s lé ­s e k re , m e g é rz é s e k re v a g y u n k u ta lv a .

H a s ik e rü l a c é lo k h o z jó l ig a zo d ó s ze m ­p o n tre n d s z e r t k ia la k í ta n u n k , jó e sé ly -

ly e l h o z h a tu n k m e g fe le lő d ö n té s t.

92 H V G E X T R A

A z i ly e n h e ly z e te k fe lis m e ré s é h e z é les­lá tá s és p o n to s h e ly z e t is m e re t s z ü k ­séges. E h h e z szá m o s b e v á lt m o d e ll és m ó d s z e r fe lh a s z n á lh a tó , m e ly e k m e g k ö n n y í t ik a re á lis , k o m p le x , m é g is j ó l á t lá th a tó h e ly z e tk é p k ia la k í tá ­

sá t. P e te r C h e c k la n d 1 9 6 0 -a s é v e k ­b e n k i fe j le s z te t t k la s s z ik u s m o d e ll je tö b b e k k ö z ö t t a p ro b lé m a h e ly z e te k k ü lö n b ö z ő s z e m p o n to k s z e r in t i s t r u k ­tu rá lá s á t, az o k -o k o z a t i ö ssze füg g é se k

és a végső o k o k fe ltá rá s á t, v a la m in t a p ro b lé m a m e g o ld á sá b a n k u lc s s z e re p e t b e tö l tő k m e g h a tá ro z á s á t s z o lg á lja . A z

o k -o k o z a t i e le m zé sh e z jó l h a s z n á lh a tó a K a o ru Is h ik a w a á lta l s z in té n az 1 960-

as é v e k b e n m e g a lk o to t t ú g y n e v e z e tt h a ls z á lk a d ia g ra m is, a m e ly b e n tö b b e k k ö z ö t t az e szkö zö k , az a n ya g i fe lté te le k

és a fő m ű k ö d é s i fo ly a m a to k c s o p o r t ja i s z e r in t e le m e z h e tő k , á b rá z o lh a to k a p ro b lé m á k és az a z o k a t k iv á ltó o k o k . A z e m lí te t t l ik v id i t á s i p ro b lé m a e lem zése

rá v i lá g í th a t p é ld á u l a rra , h o g y a f iz e té s i n e h é z s é g e k m ö g ö t t o ly a n s t r u k tu r á l is

g o n d o k h ú z ó d n a k m eg , a m e ly e k csa k a cég te rm é k k ö ré n e k és s z e rv e z e té n e k te lje s á ta la k ítá s á v a l, a fo ly a m a to k ú j r a ­sze rvezéséve l o rv o s o lh a tó k .

A z o b je k t ív m ó d s z e re k és e le m z ő te c h ­

n ik á k a lk a lm a z á s á v a l k ia la k í t o t t h e ly ­

z e tk é p m e l le t t é rd e m e s id ő t s z á n n i a d ö n té s h o z ó k v é le k e d é s e in e k , é rz é s e i­n e k fe ltá rá s á ra is. E n n e k s o rá n az e lső sz á m ú d ö n té s h o z ó a k ö v e tk e z ő k é r ­d é s e k re k e re s h e t i a v á la s z t: M i t je le n t ez a h e ly z e t a s z á m o m ra ? H o g y é rz e m m a g a m e b b e n a h e ly z e tb e n (e ls ő s o rb a n

a te s t i é rz é s e k re f ig y e lv e )? M i t v á lto z ­ta tn é k , h o g y jo b b le g ye n ? K i, i l le tv e m i tu d s e g íte n i a h e ly z e t m eg o ld á sá b a n?

A v á la s z o k a t e k k o r n e m fe l té t le n ü l v e rb á lis á n , s o k k a l in k á b b s z im b o l ik u ­san, m e ta fo rá k b a n , k é p e k b e n é rd e m e s k e re s n i, és e g y b e v e tn i a ra c io n á lis m e g ­

k ö z e lí té s s e l k ia la k í t o t t h e ly z e tk é p p e l. P é ld á u l egy p ro b lé m a le h e t o ly a n , m in t

eg y ö rv é n y , a m i le h ú z a m é ly b e , n e m

L£JVálasztási lehetőségek

B iz o n y í to t ta n h a té k o n y e ljá rá s , h a m iu tá n ta lá lu n k az a d o tt k ö rü lm é n y e k k ö z ö t t „e lé g jó ” , az e lv á rá s o k a t k ie lé ­g ítő m e g o ld á s t, m á r n e m tö r ő d ü n k az

e ls z a la s z to tt le h e tő s é g e k k e l. A k u ta ­tá s o k a z t ig a z o ltá k , h o g y a k ie lé g ítő m e g o ld á s o k a t k e re s ő , kevés le h e tő s é g k ö z ü l v á la s z tó k k ö n n y e b b e n és g y o r ­sa b b an d ö n te n e k , és e lé g e d e tte b b e k a d ö n té s e ik k e l, m in t azok, a k ik ir re á lis a n

m in d ig a le g jo b b m e g o ld á s ra tö re k e d v e to v á b b k e re s n e k , és csak k ü ls ő h a tá s ra , p é ld á u l az id ő n y o m á s á ra k é p e s e k a z t a b b a h a g yn i.

A d ö n té s h e z m eg k e l l a zo n b a n b e c s ü ln i az egyes le h e tő s é g e k b e k ö v e tk e z é s é n e k

v a ló s z ín ű s é g é t, és a v á rh a tó k ö v e tk e z ­m é n y e k e t, k o c k á z a to k a t. A le g ú ja b b k u ta tá s o k ig a z o ltá k , h o g y a s ik e re s

s z e rv e z e te k n o rm á l h e ly z e tb e n és a

vá lsá g id e jé n is b á tra b b a n d ö n te n e k és v á l la ln a k k o c k á z a to t. A v e z e tő k e g y ik le g fo n to s a b b k o m p e te n c iá ja a d ö n té s ­h e z szükséges ké szsé g e kb e n , ké p e ssé ­g e k b e n ( tö b b e k k ö z ö t t k o m m u n ik á c ió , ö n m a g a és m á s o k m e g ism e ré se , e m p á ­

t ia , é rv e lé s , h e ly z e tfe lis m e ré s és é r té ­ke lés , ö n á lló v é le m é n y és í té le ta lk o tá s , fe le lő s s é g v á lla lá s ) je le n ik m eg. E ké s z ­ségek fe jle s z té s e á lta l ja v u l a d ö n té s e k és a v e z e tő i m u n k a s z ín vo n a la .

A d ö n té s e k á lta lá b a n fe s z ü lts é g g e l, s t re s s z e ljá rn a k , a m e g s z ü le té s ü k u tá n

a z o n b a n a v e z e tő k s o k k a l jo b b a n b íz ­n a k k i t ű z ö t t c é l ja ik te lje s ü lé s é b e n , m in t k o rá b b a n . A t ú lz o t t s tre ssz a z o n ­b a n tú lé rz é k e n n y é , a ra c io n á lis g o n d o l­ko d á s ra k é p te le n n é te h e t, e z á lta l r o n t ja

a d ö n té s h o z ó k íté lő ké p e ssé g é t.

en g ed , de h a s o n l í th a t la b ir in tu s h o z is, a m e ly te le v a n ú tv e s z tő v e l, z s á k ­u tc á v a l. A z ö rv é n y b ő l tö b b m ó d o n is k i le h e t ju t n i : h a n in c s k ü ls ő seg ítség , le g jo b b , h a az e m b e r n a g y le v e g ő t vesz, és az ö rv é n y a ljá ra ú s z v a m e g ta lá lja a

fe ls z ín re v e z e tő á ra m la to t . A la b i r in ­tu s b ó l a k iju tá s h o z in k á b b a m ó d sze re s k e re sé s re és in tu íc ió ra v a n szükség.

T9 Az akcióés a visszacsa tolás

A d ö n té s e k v é g re h a jtá s a , a m e g v a ló ­s ítá s e lle n ő rz é s e , a d ö n té s k ö v e tk e z ­m é n y e in e k e le m zé se és a d ö n té s h o ­z ó k , d ö n té s b e n ré s z t v e v ő k s z á m á ra a v is s z a c s a to lá s a fo ly a m a t z á ró lépése . E z szükséges a ta p a s z ta la to k k é s ő b b i fe lh a s z n á lá s á h o z , a d ö n té s e k h a té ­k o n y s á g á n a k n ö ve lé sé h e z , az ese tleges h ib á k fe lis m e ré s é h e z , k o rr ig á lá s á h o z , és a n n a k b e lá tá s á h o z is, h o g y n e m le h e t m in d ig jó d ö n té s t h o z n i. A rossz d ö n té s is jo b b , m in t a h a lo g a tá s , a b iz o n y ta ­

la n sá g . „N a v ig a re necesse e s t” - azaz e b b e n az e se tbe n : „ d ö n te n i m u s z á j” .

t

Kádi Anna

Kádi Anna közgazdász, szakpszichológus, vezetési tanácsadó. Számos nagyvállalat - köz­tük a Mahart, a MÁV, a Nemzeti Lóverseny Kft.

- stratégiai elemzője, tanácsadója volt. Az ELTE PPK és a SZTE BTK Pszichológiai Intézetének oktatója, szakcikkek szerzője.

AJÁNLOTT IRODALOM

G azdaságpszichológia (szerk: H unyady György, Székely Mózes), Osiris Kiadó, 2005.

Kindler József: Fejezetek a döntéselm életből, A ula Kiadó, 1991.

Szervezeti lá tle le tek - a szervezetpszichológia hazai kutatási irányzatai (szerk: Faragó Klára, Kovács Zoltán), Akadém iai Kiadó, 2005.

P S Z I C H O L Ó G I A 93

Mellélőttekszerző: SZEGÓ IV A N M IK LÓ S

A leghíresebb legrosszabb

Stratégiai és taktikai hibák együtt: pirruszi győzelem

A h a d se re g ve ze té sé n é l k é t e llen tm o n d ó kö ve te lm é n y ü tk ö z ik : le g y e n a h ad e rő sze rv e ze tt, u g y a n a k k o r r u ­g a lm a s. E z id ő n k é n t m ég a z o ly a n le ge n d ás h a d ve zé ­re k ké p e ssé g e it is m e g h a la d ta , a m ily e n N ap ó leo n v o lt. N em is b e szé lve a te h e tsé gte le n e b b , b izo n y ta la n k o d ó v a g y a h a rc o lá s h e ly e tt m u la to zó k a to n á k ró l.

T a k t ik a és s tra té g ia ö sszhang ja a h a d v i­selés s ik e ré n e k a t i tk a . E z a k ö z h e ly csak

a n n y ib a n s z o ru l m a g y a rá z a tra , h o g y a sze rveze ttség , az ü tő kép e ssé g és a m e g ­fe le lő fe g y v e rz e t a h o ssza bb h a d já ra t va g y a n a g yob b h á b o rú e le n g e d h e te tle n fe lté te le , a m it a h o ssza bb tá v ú p o l i t i ­k a i c é lo k k a l ö s s zh a n g b a n lé v ő k a to n a i s tra té g iá n a k k e l l g a ra n tá ln ia . M á s ré s z t a b e g y a k o ro lt h a rc á s z a ti ta k t ik á ra é p ítő

ru g a lm a s és d in a m ik u s reagá lás az e lle n s é g h i r te le n m o z d u la ta ira , azaz a h a té k o n y rö v id tá v ú d ö n té s e k is fo n to ­sak, h is z e n íg y m é g a gye n gé b b e lle n fé l is képes le h e t a n á la n a g y o b b h a d se re g legyőzésére .

M a n a p s á g az e g y ik le g ro ssza b b p é ld a ­k é n t e m le g e tjü k , p e d ig az ó k o rb a n e lis ­

m e r t h a d v e z é rn e k s z á m íto t t P ü rrh o s z ( i. e. 3 1 8 -2 7 2 .). A k is É p e iro s z b ó l k i i n ­d u lv a a k o r fe le m e lk e d ő h a ta lm a , R ó m a e lle n e g y ik c s a tá t a m á s ik u tá n n y e rte , á m ú g y k im e r í te t te cs a p a ta it, h o g y d é l- i tá l ia i g y ő z e lm e i v é g ü l p ir ru s z in a k b iz o n y u lta k - k ü lö n ö s e n az i. e. 279 -es

a u s c u lu m i csata. H iá b a v o lta k k is e b b e k a győ z tes á ld o z a ta i, m in t a ró m a ia k é i, id e g e n te rü le te n a tá m a d ó k n a k s o k k a l n e h e ze b b v o l t p ó to ln iu k a v e sz te sé g e i­ke t.

U g yanez t ö r té n t 1812-ben N a p ó le o n n a l B o ro g y in ó n á l: a p ir r u s z i m ó d ra m e g ­n y e r t csa ta u tá n az e lle n s é g te rü le té n ,

O ro s z o rs z á g b a n m á r n e h e z e b b e n t ö l t ­h e t te fe l f r is s c s a p a to k k a l a tö b b t íz e z ­res ve sz te sé g e t s z e n v e d e tt se regé t. íg y v é g ü l m in d s tra té g ia i, m in d ta k t ik a i h ib á k s o ro z a tá t e lk ö v e tv e b u k o t t el. N e m c s a k ro s s z u l k é s z íte tte e lő a h a d ­já r a to t - az u tá n p ó t lá s ró l n e m g o n d o s ­k o d o tt m e g fe le lő e n , és a fe lsze re lé s sem v o l t h iá n y ta la n ta k t ik a ila g is h ib á z o tt .

B o ro g y in ó n á l u g y a n is f r o n tá l is tá m a ­d á s t in d í to t t , a m it á lta lá b a n tú le rő b e n

lé v ő k te h e tn e k m e g s ik e r re l. V é g ü l az o ro s z o k o ld a lv á g á s o k k a l a p r í to t tá k az egészen M o s z k v á ig m e ré s z k e d ő N a p ó ­le o n se regé t. A 611 e ze r tá m a d ó b ó l 4 0 0 e ze r m e g h a lt, százezer fogságba k e rü lt ,

a f ra n c ia császárság sorsa p e d ig m e g p e ­c s é te lő d ö tt.

94 H V G E X T R A

MUNKA

döntések a csatatéren

A trükkös szalamiszi csata

S tra té g ia és ta k t ik a e g y b e fo rrá s á ra k iv á ló p é ld a az i. e. 4 8 0 -b a n le z a jlo t t sza­la m is z i ü tk ö z e t. X e rx é s z p e rz s a k ir á ly h a ta lm a s seregge l tá m a d t az a n t ik g ö rö g v á ro s á lla m o k ra . A szöve tséges g ö rö g ö k fe lk é s z ü lte n v á r tá k a z o n b a n a tá m a ­

d ó k a t, k is e b b h a d e re jü k e t a p e rz s á k gyenge o ld a lá ra ö s s z p o n to s íto ttá k , és n e m a s z á ra z fö ld ö n , h a n e m az a th é n i

T h e m is z to k lé s z ja v a s la tá ra v íz e n a k a r ­tá k e ld ö n te n i a h a d j á ra to t. íg y a p e rzsá k

o ly a n k ü z d e le m re , te n g e r i csa tá ra k é n y ­s z e rü lte k , a m ib e n a g ö rö g ö k v o lta k já r ­

ta s a b b a k (m a i k ife je zé sse l: a h a rc á s z a ti ta k t ik á b a n é re tte b b e k ).

A g ö rö g ö k p e rsze a ravaszságo t sem n é l­k ü lö z té k : a p e rzsa u ra lk o d ó h i t t a n n a k a

h írn e k , m is z e r in t a h e llé n e k m e g ije d te k , és v is s z a v o n u ln a k a S za la m isz sz ig e te k ö rü l i szű k ö b lö kb e . V a ló já b a n T h e m is z ­to k lé s z k ü ld te a h í rn ö k ö t , h o g y tévessze

m e g a p e rz s á k a t, s c s a lja be ő k e t a s z ű k szo rosba , a h o l a b e to la k o d ó k s z á m b e li

fö lé n y e n e m é rv é n y e s ü lh e t. R á a d á su l a p e rz s á k k e t té o s z to t tá k f lo t tá ju k a t a szo ros k é t k ijá ra tá n a k ő rzésé re . A g ö rö g

h a jó k n a k - b á r k e ve se b b e n v o lta k - jo b b v o l t a m a n ő ve re z ő k é p e s s é g ü k , és ta p a s z ta lta b b te n g e ré s z e k ir á n y í to t tá k , íg y a szo ro sb a n a nehézkes p e rzsa h a jó ­

k a t a g ö rö g ö k s z in te m e g to rp e d ó z tá k , o r r u k k a l f u to t ta k b e le az e llenséges h a jó k b a . A z tá n a g ö rö g „ te n g e ré s z g y a ­lo g o s o k ” , a h o p l i tá k á t ju to t ta k a p e rzsa

h a jó k fe d é lz e té re , és o t t k é z itu s á b a n le g y ő z té k X e rx é s z e m b e re it . R o m b a d ö n tö t té k íg y a p e rzsá k egész h a d já ra tá t: h iá b a fo g la lt e l X e rxé sz h a ta lm a s szá raz­fö ld i te rü le te k e t, a g ö rö g ö k a te n g e re k e n

im m á r a p e rz s á k u tá n p ó t lá s i ú tv o n a la it fe n y e g e tté k . E z é r t a tá m a d ó k k é n y te le n v o lta k v is s z a v o n u ln i P erzs iába .

Elmulasztották az ellenség üldözését, és

inkább jachtjaikon vacsorázgattak. ”

A f inn-szovjet háború: „győztes” vesztesek

A s z o v je t c s a p a to k is b e le e s te k ké ső b b u g y a n e b b e a h ib á b a . F e lk é s z ü le t le n ü l in d í to t ta k h á b o rú t 1 939-1940 te lé n F in n o rs z á g e lle n . S z tá lin e g y ik le g te h e t­sé g te le n e b b tá b o rn o k a , V o ro s ilo v m a r ­

s a ll n e m k ü ld ö t t e lég m e le g ru h á t, íg y k a to n á i m eg fa g y ta k . A s z o v je te k s ílécek h í já n csak az u ta k o n tu d ta k k ö z le k e d n i,

a f in n e k v is z o n t e rd ő k ö n á ts íe lv e k e r í ­te t té k be a tá m a d ó k a t. L e g na g yo b b s ik e ­rü k e t S u o m u s s a lm in á l é r té k e l a f in n e k : h á ro m e z re d d e l és n é h á n y z á s z ló a ljja l,

összesen 11 e ze r e m b e rre l á l l í to t tá k m eg a F in n o rs z á g ke tté vág á sá ra in d u l t 4 5 -5 5 e ze r szo v je t k a to n á t. A tá m a d ó k a t ú tb lo - k á d o k k a l k is e b b ré s z e k re v á la s z to ttá k ,

m a jd e g y e n k é n t s z á m o lta k le v e lü k . A f in n e k 900 , a s z o v je te k v is z o n t összeha­s o n lí th a ta t la n u l tö b b e t: 13-27 eze r k a to ­n á t v e s z te tte k . V é g ü l az egész h á b o rú t is z o n y a to s v é rá ld o z a tta l - 85 eze r h a lo t t és 333 e ze r se b e sü lt á rá n - m e g n y e r té k a szo v je te k , de F in n o rs z á g csak te rü le t i e n g e d m é n y e k e t te t t , s ik e r ü l t m e g ő r iz ­n ie fü g ge tle n sé g é t.

95

Meglepő fordulat: a támadóalakzat kettéosztása

A le n g y e le k 1 9 2 0 -b a n á l l í to t tá k m e g a M ih a i l T u h a c s e v s z k ij p a ra n csn o ksá g a a la t t tá m a d ó V ö rö s H a d s e re g e t. A n y u ­

ga t fe lé in d í to t t h a ta lm a s o ro sz o ffe n z íva tá m a d ó é ké t a d ö n tő p illa n a tb a n - a s tra ­té g ia i fo n to s s á g ú V a rsó e lfo g la lá sa e lő t t - k e tté o s z to ttá k , íg y a fő csapás e re jé t a le g fo n to s a b b p il la n a tb a n g y e n g íte tté k , a

d é ln y u g a t i s z á rn y a t m á sh o vá i r á n y í to t ­tá k . A z e g y ik fe le lő s e z é rt egyesek - k ö z ­t ü k é pp T u h a c s e v s z k ij - s z e r in t S z tá lin v o lt , a k i a k k o r a d é ln y u g a ti f r o n t p o l i t i ­k a i k o m is s z á r ja és a F o r ra d a lm i K a to n a i Tanács ta g ja v o lt . (M á s o k s z e r in t L e n in

u ta s ítá s á t h a jto t ta vég re .) S z tá lin később k iv é g e z te tte T u h a c s e v s z k ijt .

U g y a n e z t a h ib á t H i t le r csa p a ta i a S z o v je tu n ió e lle n k ö v e tté k e l 1 942-ben . A n é m e te k a tá m a d á s t m e g o sz tva , az e g y ik é k e t S z tá lin g rá d fe lé ir á n y í to t tá k , a m á s ik a t az a ze rb a jd zsá n i o la jm e z ő k re . V é g ü l e g y ik se m é r te e l c é ljá t. A s z tá ­

l in g r á d i csa ta p e d ig az egész m á s o d ik v ilá g h á b o rú k im e n e té t m e g fo rd íto t ta ,

a s z o v je t vá laszcsapás u tá n a n é m e te k d e fen z ívá b a k e rü lte k .

Védekező hadvezérek döntő hibái

A le g n a g y o b b t ra g é d iá k re n d s z e r in t a v é d e ke ző c s a p a to k v e z e tő in e k h ib á i

m ia t t k ö v e tk e z n e k be, h is z e n g y a k ra n m á r n in c s m ó d a k o rr ig á lá s ra , és egész o rs z á g o k o m o lh a tn a k össze. A s o p ro n i s zü le té s ű , az 1 8 4 8 -1 8 4 9 -e s szabadság-

h a rc b a n o s z trá k o ld a lo n , a m a g y a ro k e lle n h a rc o ló B e n e d e k L a jo s kevésbé is m e r t i t t h o n . Á m G e o ffre y R egan

D ö n tő csa tá k c ím ű , m a g y a ru l 1 9 9 3 -b a n m e g je le n t m ű v é b e n b ő v e n o lv a s h a tu n k a té v e d é s e irő l. O i r á n y í to t ta u g y a n is az o s z trá k se re g e t 1 8 6 6 -b a n a p o ro s z o k

e lle n i k ü z d e le m b e n , a m e ly a n é m e to r ­szág i h e g e m ó n iá é rt z a jlo tt .

A p o ro s z v e z é rk a r i fő n ö k , az id ő s e b b M o ltk e ó r iá s i k o c k á z a to t v á lla lt : s z é t­d a ra b o lta c s a p a ta it, a m e ly e k e t egy a g ilis a b b e lle n fé l m á r a d ö n tő csa ta e lő t t e g y e n k é n t m e g s e m m is íte tt v o ln a .

B e n e d e k a z o n b a n m é g egy k is e b b g yő z tes ü tk ö z e t u tá n sem v e tte észre a le h e tő s é g e t a p o ro s z o k m e g á llítá s á ra . In k á b b K ö n ig g rá tz ig h á t rá lt , a h o l se re ­g e i k a ta s z tro fá lis ve re sé g e t sze n ve d te k . ( Iga z , a p o ro s z o k a t s e g íte tte az ö ts z ö ­

rö s tűzse be ssé g ű , ú j, h á tu l tö l tő „ g y ú j­

tószeges” p u s k á ju k , a m e ly is z o n y a to s p u s z tí tá s t v é g z e tt a H a b s b u rg -c s a p a to k so ra ib a n .)

R egan s z e r in t B e n e d e k k is h i tű e m b e r v o lt , m á r ré g ó ta f é l t a p o ro s z o k k a l v a ló

összecsapástó l, és n e m b íz o t t sem m agá ­b a n , se m a se regében . íg y a z tá n s z in te m e g k ö n n y e b b ü lt, a m ik o r K ö n ig g rá tz n é l

e lre n d e lh e t te a v is s z a v o n u lá s t, a m it re n d e z e tt s o ro k b a n h a jto t ta k v é g re az

o s z trá k o k . A m a g ya r szá rm azású fő ve zé r im m á r éssze rű d ö n té s e k m e g h o z a ta lá ra is képes le t t . F u rc s a sze m é ly isé g e h o z ­z á já ru lt a H a b s b u rg o k ve reségéhez , és a h h oz , h o g y N é m e to rs z á g az a g ressz ív m il i ta r is ta p o ro s z o k u ra lm a a lá k e rü lt .

A v é d e k e z ő h a rc m o d o rú tá b o rn o k o k

kö zé ta r to z o t t az 19 4 0-e s f ra n c ia k a to ­n a i fő p a ra n c s n o k , M a u r ic e G a m e lin .

A m ik o r H i t l e r n y u g a t fe lé tá m a d t, G a m e lin v á r ta e z t, de ro ssz h e ly e n . H iá b a f ig y e lm e z te tte a saj á t h írsze rzé se , a b e lg a , to v á b b á a sv á jc i t itk o s s z o lg á la t, m e rre fo g G u d e r ia n tá b o rn o k p á n cé lo s

éke á t tö rn i, a f ra n c ia h a d veze té s lé n y e ­g é b e n fe d e z e t le n ü l h a g y ta S e d a n t, a M e u s e f o ly ó t és az A r d e n n e k h e g y v o ­n u la ta i t , a n é m e t tá m a d á s h e ly s z ín e it. A m ik o r G u d e r ia n n é m e t p á n c é lo s a i o t t fe ltű n te k , a f ra n c iá k m e n e k ü ln i ke zd tek ,

a h e ly e tt, h o g y a tá m a d ó k n á l je le n tő s e b b e rő ik k e l e lle n tá m a d á s b a m e n te k v o ln a á t, va g y m é lysé g b e n ta g o z ó d v a k e m é n y e lle n á llá s t ta n ú s í to t ta k vo ln a .

G a m e lin e g y ik tá b o rn o k a , F la v ig n y a s tra té g ia i h ib á k a t ta k t ik a i té v e d é se kke l s ú ly o s b íto tta . A n é m e te k é n é l m ű s z a ­k ila g jo b b fra n c ia p á n c é lo s o k a t az e lső v ilá g h á b o rú s ta k t ik á n a k m e g fe le lő e n , v é d v o n a lb a á llí tv a , tu la jd o n k é p p e n á g y ú k k é n t v e te t te be. E z z e l sze m b e n a n é m e t p á n c é lo s o k h a rc té r i p a ra n c s n o ­k a i - G u d e r ia n és R o m m e l - k o c k á z ta t­

ta k . V e z é rk a r i u ta s ítá s a ik a t is á thágva , a t ú lz o t t e lő re tö ré s m ia t t szo ro n g ó H i t le r k ívá n ság á t f ig y e lm e n k ív ü l hagyva, m o z ­g ó h á b o rú t fo ly ta t ta k . E g y e d ü l a v e lü k rá d ió k a p c s o la tb a n á lló z u h a n ó b o m b á ­zók, a S tu k á k seg ítségére tá m a s z k o d ta k . G a m e lin k é s ő n re a g á lt: n e m b o m b á z -

ta t ta a fe lv o n u lá s u k id e jé n fe d e z e tle n ü l

96 H V G E X T R A

E E 1 E2SB>

A világ legrosszabb hadvezére

Gyakran már nincs mód a korrigálásra,

és egész országok omolhatnak össze

h a g y o tt n é m e t p á n c é lo s o k a t, p e d ig a zok az u ta k o n e g ym ásra to r ló d v a á llta k , so k ­szo r na p o k ig .

A n é m e t o ffe n z ív a m é g o t t is p á n ik o t

v á l to t t k i, a h o l a f ra n c iá k az ig a z i tá m a ­d ás t v á rtá k , B e lg iu m b a n és É s z a k -F ra n ­

c ia o rszá g b a n . A f ra n c ia G a s to n B i l lo t te tá b o rn o k te lje s e n d ö n té s k é p te le n á lla ­p o tb a k e r ü l t ezen a f ro n to n : d e p re sz - sz ió b a z u h a n t, á ll í tó la g s író g ö rc s ö k k e l k ü z d ö tt . V é g ü l a p á r iz s i p o l i t ik a i veze tés is ö s s z e o m lo tt. P a u l R e y n a u d m in is z ­te re ln ö k a k k o r v á lto t ta le G a m e lin t a

fő p a ra n c s n o k s á g ró l, a m ik o r az vé g re e ls z á n ta m a g á t az e lle n tá m a d á s ra . E z s ik e rü lh e te t t v o ln a , h is z e n a n é m e te k a k k o r m é g m in d ig fe d e z e t le n ü l h a g y ­tá k ta n k ja ik a t . A z ú j f ra n c ia fő p a ra n c s ­n o k , W e y g a n d v is z o n t k é t n a p o t v á r t az e lle n csa p ássa l, é p p e n a n n y it , h o g y a n á c ik m á r lö v é szcsa p a to ka t v e z é n y e lte k

a sebezhe tő p á n c é lo s o k vé d e lm é re , íg y a fra n c ia e lle n a k c ió m e g h iú s u lt , az o rszág p e d ig ö s s z e o m lo tt.

T ö r té n e lm ü n k tra g ik u s fo rd u la ta az 1444-es v á rn a i csa tában k ö v e tk e z e tt be. I . U lá s z ló k ir á ly -H u n y a d i János h a d ve ­z é r k ife je z e t t ta n ácsa e lle n é re - n e k iro ­h a n t a tö rö k ö k n e k , a k ik le ka sza b o ltá k . A

k i r á ly h a lá la az o s z m á n o k ja v á ra fo r d í ­to t ta a csa tá t, a k e re s z té n y sereg m eg za ­v a ro d o tt , az ü tk ö z e t e lvesze tt.

A c s a tá k a t e lb u k ó , de p a ra d o x m ó d o n

a h á b o rú k a t m e g n y e rő tá b o rn o k o k ra a b r i t h a d v e z é re k k ö z ö t t szép s z á m m a l

a k a d h a tu n k . A m á s o d ik v i lá g h á b o rú ­b a n M o n tg o m e ry tá b o rn o k az a rn h e m i R a jn a -h íd fő t és n é h á n y m ás h id a t e jtő e r ­n yős a la k u la to k k a l a k a rta m e g sze re zn i. A z 1944-es h a d m ű v e le t e lő t t u g y a n ú g y n e m v e tte a zo n b a n f ig y e le m b e az e lle n ­é rv e k e t és a fe ld e r í té s i in fo rm á c ió k a t ,

m in t a f ra n c ia G a m e lin 1 9 4 0 -b e n . A szö­ve tségesek íg y tö b b e m b e r t v e s z íte tte k , m in t a n o rm a n d ia i p a rtra s z á llá s n á l.

A k ü lö n c b r ith a d tö r té n é s z , G e ra ld S u s te r, a G e n e rá lis o k c ím ű k ö n y v í r ó ja

s z e r in t a v ilá g le g ro ssza b b h a d ve zé re egy m á s ik a n g o l tá b o rn o k v o lt . L o rd R a g la n 1 8 5 4 - tő l i r á n y í to t ta a k r í m i

h á b o rú b a n az a n g o l csa p a to k a t. M é g 1815-ben, W a te r lo o n á l e lv e s z te tte a fé l k a r já t - tá b o rn o k tá rs á v a l, L o rd C a rd ig a n n e l e g y ü tt a k a rd ig á n és a „csa ­p o t t k a rú ” rag lá n sza b á s n é v a d ó i le t te k .

A z O ro s z o rs z á g e lle n z a jló h á b o rú b a n k e tő jü k c sa p a ta i a K r ím - fé ls z ig e te n s z á llta k p a r tra , á m rö g tö n e lm u la s z ­t o t tá k az e lle n sé g ü ld ö z é s é t, és in k á b b a ja c h t ja ik o n v a c s o rá z g a tta k . T is z t je ik fe n y íté s é v e l m ú la t tá k az id ő t : az e g y i­k e t m e g b ü n te tté k , m e r t pezsgő h e ly e t t b o r t iv o t t . K ö z b e n az id ő t n y e rő o ro s z o k

k ié p í te t té k v é d e lm ü k e t S z e va sz to p o l e rő d je e lő t t , s ő t tá m a d á s ra s z á n tá k e l m a g u k a t B a la k la v á n á l. R a g la n - il le tv e a n e vé b e n e ljá ró S ir R ic h a rd A ir e y - (ö n )

g y ilk o s ro h a m b a h a js z o lta b e le a b r i t k ö n n yű lo va ssá g o t. R áadásu l u tó b b k id e ­r ü l t , h o g y n e m is a z o k ra az á g y ú k ra g o n ­d o lt , a m e ly e k e t vé g ü l m e g k a p a r in to tta k .

A to v á b b i k ü z d e lm e k b e n a fő v e z é r e lk ö ­v e tte a t ip ik u s s tra té g ia i h ib á t is: té le n h a d a k o z o tt az o ro s z o k e lle n . N é lk ü lö z é ­sek, be teg sé g e k p u s z t í to t tá k a k k o r m á r az a n g o l h a d e rő t, R ag lan is m e g h a lt v é r ­ha sb an . S z e v a s z to p o lt v é g ü l a f ra n c iá k v e t té k be 1855-ben , a c á r p e d ig g yo rsa n fe g y v e rs z ü n e te t k é r t .

íg y é r t vé g e t az é r te lm e t le n k r ím i h á b o rú , a m e ly b e n a ta k t ik a i h ib á k rossz s tra té g ia i c é lla l p á ro s u lta k , h is z e n Sze- v a s z to p o lla l s e m m it sem tu d ta k k e z d e n i a g yőz tesek . M in d e z b iz o n y í t ja , h o g y az igazán n a g y h a d v e z é re k fo n to s c é lo k é rt k ü z d e n e k , és e k ö z b e n h o sszú és rö v id tá v ú d ö n té s e ik e g ym á s ra é p ü ln e k , n e m egym ás h a tá s á t o l t já k k i.

AJANLOTT IRODALOM

Gerald Suster: Generálisok, Zrínyi Kiadó, 1998.

Geoffrey Regan: D öntő csaták, Panem Könyvkiadó, 1993.

Bencze László: K öniggrátz,A testvérháború vége, Zrínyi Kiadó, 1991.

P S Z I C H O L Ó G I A 97

Nyolc manipulativ technika a reklám világábólszerző: M A R IN O V IV Á N

Amit még ColumboN a p o n ta b o m b á zn a k m in k e t k ü lö n fé le k e ­re sk e d e lm i ü ze n e te k k e l. N éh a a fe lk ín á lt te rm é k n e véve l m a n ip u lá ln a k m in k e t, n éh a k a m u tö rté n e tte l v a g y e m lé k k e l p ró ­b á ln a k m e g g y ő zn i. V á lo g a tá su n k b a n jó l is m e rt és e gye d i m ó d sze re kb ő l m e rítü n k .

Idegen hangzású márkanevek

tése városi legendákká

F o re ig n b ra n d in g r ő l , azaz k ü l f ö ld i m á rk á z á s ró l a k k o r b e s z é lü n k , a m i­k o r eg y cég m a rk e t in g c é lo k b ó l id e g e n h a n g z á s ú n e v e t v á la s z t te rm é k é n e k . S k a n d in á v n e v e t v is e lő b ú to rá ru h á z , o laszos n e v ű té s z ta va g y fra n c iá s h a n g ­zású p a r fü m az o rs z á g e re d e t-h a tá s n a k

k ö s z ö n h e tő e n e rő s í th e t i a b iz a lm a t a te r m é k i r á n t - m é g h a a n é v ö n m a g á ­b a n n e m is e lé g a s ik e rh e z . J ó p é ld a e g y a k o r la t r a a H a a g e n D a zs fa g y ­la l t , a m e ly e g y E u ró p á b ó l A m e r ik á b a v á n d o r o l t p á r s z e lle m i te rm é k e . A z a la p í tó a k o ra i fa g y is d o b o z o k ra m é g

a t e j te r m é k e ir ő l és t r a d íc ió já r ó l h íre s D á n ia té rk é p é t és K o p p e n h á g a n e v é t is fe l te t te . P e rsze a d á n o k a t n e h e z e b b le n n e m e g e te tn i e t r ü k k e l : ő k j ó l t u d ­já k u g y a n is , h o g y n y e lv ü k ö n a H a a g e n

D azs s e m m it sem je le n t , m é g csa k n e m is h a s z n á ln a k á b e tű t .

T u d a to s és g o n d o s a n e lte rv e z e t t le g e n ­d a é p íté s n e k k ö s z ö n h e tő e n le t t tö b b

s z á z m ill ió s k a s s z a s ik e r az 1999-es Id e g le lé s c ím ű , a m ú g y kö z e p e s h o r ­r o r f i lm . A k é s z í tő k a h a g y o m á n y o s h ir d e té s i e s z k ö z ö k h e ly e t t eg y s z to r i t

v e te t te k b e - az id e g le lé s m ito ló g iá já t - f i lm jü k p ro m ó c ió já b a . M á r a p re m ie r e lő t t k é t é v v e l te r je s z te n i k e z d te k egy

v á ro s i le g e n d á t e rd ő b e n e l tű n t f ia ta ­lo k r ó l , m a jd k ü lö n b ö z ő e s z k ö z ö k k e l v i t á t g e n e rá lta k a h o m á ly o s t ö r té n e t k ö ré . A le le m é n y e s ö t le t b e v á lt : a szó ­b e s z é d n e k k ö s z ö n h e tő e n a s u fn if i lm re

h a m a ro s a n egy n a g y o b b fo rg a lm a z ó is le c s a p o tt, és n e m z e tk ö z i s ik e r re v i t te .

J ó l h a s z n á ltá k te rm é k ü k n é p s z e rű s íté ­

sé re a le g e n d á k a t a R ed B u l l v e z e tő i is. A szó b e szé d e t az in d í to t ta be , h o g y az e n e rg ia i ta l t N é m e to rs z á g b a n jó id e ig n e m le h e te t t h iv a ta lo s a n k a p n i, m ik ö z ­b e n az o s z t rá k - n é m e t h a tá rv id é k e n m á r j e le n v o lt . A fo g y a s z tó k n e m tu d tá k

h o v a te n n i a t i l tá s t , és k ü lö n b ö z ő p le ty ­k á k te r je d te k e l. A cég csak a k k o r c á fo lt ,

h a a h íre s z te lé s e k e ld u rv u lta k , a n e m á r tó s z ó b e s z é d e k e t p e d ig m é g a h o n ­la p já ra is fe lra k ta . M in é l tö b b p le ty k a k e r in g e t t az i t a l k ü lö n le g e s h a tá s á ró l és v e s z é ly e s s é g é rő l, a n n á l tö b b e t vá sá ­

r o l ta k b e lő le a fo g y a s z tó k .

^ JD O M Á N YPho a szépségéirt

B á r a N e w Y o r k - i M e t r o p o l i t a n M u s e u m o f A r t e g y ik f r is s k iá l l í tá s á n k id e rü l, h o g y a k e re s k e d e lm i c é lú k é p m a n ip u lá c ió a d ig itá l is te c h n ik a e lő re tö ré s e e lő t t se m v o l t is m e re t le n , a fo tó s u tó m u n k á la to k a X X . század vé g é re v á lta k m in d e n n a p o s g y a k o r ­

la ttá . E n n e k p e rsze n e m m in d e n k i ö rü l: egyes v é le m é n y e k s z e r in t a k é p s z é p í- té s i e ljá rá s o k n a g y b a n h o z z á já ru ln a k

a te s tk é p z a v a ro k k ia la k u lá s á h o z és az é tk e z é s i re n d e lle n e s s é g e k e lte r je d é s é ­hez. A g y a k o r la tn a k h a d a t ü z e n te k m á r o rv o s o k , o rvo sszö ve tsé g e k , p o l i t ik u s o k és m a g a z in o k , m é g se m s ik e r ü l t v is s z a ­s z o r í ta n i. V a n n a k , a k ik t i l t á s r a és b í r ­s á g o k ra e s k ü s z n e k , és o ly a n o k is, a k ik m e g k ü lö n b ö z te tő c ím k é v e l lá tn á k e l a m a n ip u lá l t k é p e k e t. G y a k ra n n y ú ln a k a b í rá ló k a s z a tíra eszközéhez : az o lasz

A n n a U to p ia p é ld á u l a m o d e rn k o r

ig é n y e in e k m e g fe le lő e n k a rc s ú s í to t ta B o t t ic e l l i és T iz ia n o va sko s d á m á it . És o t t v a n m é g az ő s z in te s é g is : a k a n a ­d a i M c D o n a ld ’s w e b e s k a m p á n y b a n m u ta t ta m eg , h o g y a n k é s z ü ln e k a cég ín y c s ik la n d ó te rm é k e ir ő l a fo tó k - a

tö b b ó rá s s z e n d v ic s s m in k e lé s t és m e g ­v ilá g ítá s o s fo tó z á s t te rm é s z e te s e n p h o to s h o p o s u tó m u n k á la to k k ö v e t ik .

s eh

osztalqia ébresztése

A ré g m ú lt e s e m é n y e in e k és é rz é s e in e k fe lid é z é s e m e g v á lto z ta th a t ja az e m b e ­re k v á s á rlá s i s z o k á s a it - jö t t e k rá tö b b é v tiz e d e s t r a d íc ió jú n a g y v á lla la to k . A m ó d s z e r fe lk e lte t te p s z ic h o ló g u s o k

é rd e k lő d é s é t is, és ő k az e z re d fo rd u ló k ö rn y é k é n b e b iz o n y í to t tá k , h o g y m é g a m ú l tb ó l m e g id é z e tt e s e m é n y v a ló d i­ságá ra s in c s szükség . A le g jo b b p é ld a

e r re az a k ís é r le t , a m e ly b e n k a m u D is - n e y - re k lá m fo tó k a t m u ta t ta k v iz s g á la t i

a la n y o k n a k . A fo tó k o n eg y T a p s i H a p - s in a k ö ltö z ö t t a lk a lm a z o tt fo g o t t k e z e t D is n e y la n d lá to g a tó iv a l; e lő b b a m e g ­k é rd e z e tte k 16 száza léka , m a jd to v á b b i m e s te rsé g e s e m lé k a d a g o lá s u tá n m á r

a 4 0 s z á z a lé k u k n y i la tk o z o t t úgy, h o g y e m lé k s z ik a je le n e t re a s a já t é le té b ő l is . P e d ig ez le h e te t le n , T a p s i H a p s iv a l s e n k i se m fo g h a to t t k e z e t D is n e y la n d - b e n , a n y ú l u g y a n is a r iv á l is W a rn e ré k e g y ik f ig u rá ja .

A n e g a tív r e k lá m is re k lá m , b á r n e m m in d e n cég e n g e d h e t m e g m a g á n a k e f fa jta p u b l ic i tá s t . A k in e k v is z o n t n é m i sá rd o b á lá s is b e le fé r , jó b b a n te s z i, h a e lé b e m e g y m in d e n n e k , és m ag a te m a t iz á lja a k ö z v é le m é n y t - ja v a s o lja az a m e r ik a i R y a n H o lid a y . A m a g á t m é d ia m a n ip u lá to rn a k m o n d ó m a rk e ­t in g e s s z a k e m b e r e g y ik b a rá t ja p o lg á r ­p u k k a s z tó f i lm je k ö ré g e n e rá lt o rszá g ra szó ló b a lh é t. R e c e p tje a k ö v e tk e z ő v o lt : m in d e n tő l tá v o l i , n y u g o d t h e ly re k i r a ­k a to t t egy ó r iá s p la k á to t , m a jd ö ssze ­f ir k á l ta , a „ v a n d á lk o d á s á ró l” k é s z í te t t f o t ó t p e d ig á ln é v e n b e k ü ld te k é t h e ly i w e b o ld a ln a k . A fé n y k é p e k kö z lé se , m a jd szé le se b b k ö r ű u tá n k ö z lé s e u tá n a la v in a p á r n a p o n b e lü l e l in d u l t . H a m a ro s a n v a ló d i p la k á t-ö s s z e f ir k á - lá s o k és egyéb t i l ta k o z á s o k k e z d ő d te k , m e ly e k n e k k ö s z ö n h e tő e n a la k o s s á g o t m e g o s z tó re n d e z ő té v é s tú d ió k b a j á r t

in t e r jú t a d n i.

„Nyelvükön a Haagen Dazs

semmit nem jelent, még csak nem is

használnak a betűt”

P S Z I C H O L Ó G I A 99

1 1 JD0 M Á N L»«**ás s ek megllovagollása

„ I t t az ú j abb m a g y a r a rany. H a ö rü ls z n e k i,

n y o m j egy lá jk o t ! ” - a n y á r fo ly a m á n re n g e te g o ly a n fa c e b o o k o s b e je g y z é s ­se l va g y fo tó v a l ta lá lk o z h a t tu n k , a m e ly lá ts z ó la g a m a g y a r o l im p ia i s ik e re k k ö zö s ü n n e p lé s é re b u z d íto t t . D e g o n ­d o ltu n k -e k ö z b e n a rra , h o g y a g ra tu lá ló b e jegyzés m e g o sz tá sá va l ö n k é n te le n ü l

is egy tu d a to s m a rk e tin g te v é k e n y s é g e t fo ly ta tó cég re k lá m s z e ré v é v á ltu n k ? A F a c e b o o k tö b b m il l ió s r a d u z z a d t h a z a i fe lh a s z n á ló tá b o rá n a k je le n tő s része m á ra m e g ta n u lta , m ily e n e s z k ö z ö k k e l fo rg a ssa cége v a g y te rm é k e n e v é t a

AJÁNLOTT IRODALOM

Alex W ipperfürth: E ltér íte ttmárkák, HVG Könyvek 2008.

Scott O. Lilienfeld-Steven Jay L ynn-John Ruscio-Barry L. Beyerstein: 5 0 pszichológiai tév h it , Partvonal kiadó, 2010.

VIDEÓJ esse R osten Photoshop- paródiájah ttp://tinyurl. com/c7yqhkq

FOTÓK lasszikusok Photoshoppal k arcsúsítvah ttp://tinyurl. com/b88lbku

KIÁLLÍTÁSFaking It - M anipulated Photography Before Photoshoph ttp://tinyurl. com/8anf9so

kö zö ssé g i o ld a lo n . P o s z to lta k o l im p i­

k o n ja in k s ik e re irő l k re a t ív k is ip a ro s o k és d ié tá s é le lm is z e re k fo rg a lm a z ó i e g y a rá n t, de le g in k á b b o ly a n , s p o r t ­ta l s z in té n k a p c s o la tb a n e m h o z h a tó w e b la p o k ü z e m e lte tő i, a k ik t is z tá b a n v a n n a k a kö z ö s s é g i o ld a la k és a s p o r t ­

s ik e re k ta lá lk o z á s á n a k m a rk e t in g e re ­

jé rő l . O n lin e m a rk e tin g e s s za ke m b e re k s z e r in t v is z o n t a n a g y o n á t lá ts z ó n y o ­m u lá s v is s z a te ts z é s t is k e lth e t, s ő t n e m te rv e z e t t a n y a g i v o n z a ta i is le h e tn e k - p é ld á u l jo g d í ja s fo tó k e n g e d é ly n é lk ü l i h a s z n á la ta m ia tt .

E lé g a f i lm m e g fe le lő h e ly é re b e v á g n i eg y ü d í tő ita lo s k é p k o c k á t, és a n é ző

- b á r n e m tu d a to s u l b e n n e , m i t lá t o t t - m á r is sza la d a b ü fé b e . A Jam es V ic a r y a m e r ik a i p ia c k u ta tó á lta l le je g y z e tt te c h n ik á t a C o lu m b o k r im is o ro z a t e g y ik 1973-as e p iz ó d ja te t te v ilá g s z e rte is m e r t té , p e d ig V ic a r y a k k o r m á r tö b b m in t t í z éve b e v a llo t ta , h o g y k ís é r le té t a z é r t n e m tu d já k m ás k u ta tó k m e g is ­m é te ln i, m e r t csa lássa l k é s z ü lt. A tu d o ­m á n y k é p v is e lő i a z ó ta m e g g y ő z ő e n le le p le z té k e z t a m íto s z t , m é g is re n d re

fe lb u k k a n n a k s z u b lim in á lis re k lá m o k : a 2 0 0 0 . é v i a m e r ik a i e ln ö k v á la s z tá s o n

T e le v íz ió s c s a to rn á k és rá d ió a d ó k h a n g ­m é rn ö k e i ho sszú é ve ke n á t ú g y e m e lté k k i a re k lá m o k a t a m ű s o r fo ly a m b ó l, h o g y k ö z b e n a h ird e té s m a x im u m je ls z in t je n e m v á lto z o tt . E h h e z a z t a t r ü k k ö t a lk a l­m a z tá k , h o g y m íg egy f i lm b e n á lta lá b a n n a g y a tá vo lsá g a h a lk és a hangos z ö re ­je k k ö z ö tt , a re k lá m b lo k k o k a t a h a lk a b b

h a n g o k fe le rő s íté s é v e l v a rá z s o ltá k h a n ­gosabbá. E z t a v ilá g s z e rte a lk a lm a z o tt te c h n ik á t egy id ő u tá n a tö rv é n y h o z á s m e g u n ta , és e lk e z d te b e z á rn i a k is k a ­p u k a t. M a g y a ro rs z á g o n a m ás passzusa i m ia t t so ka t b í rá l t 2011-es m é d ia tö rv é n y p ró b á lja e le jé t v e n n i a h a n g m é rn ö k i

ü g ye ske d é sn e k , a m ik o r ú g y r e n d e lk e ­z ik , h o g y a re k lá m „á t la g o s v a g y a néző és h a llg a tó á lta l é rz é k e lt ” h a n g e re je n e m le h e t n a g yo b b , m in t a k ö rn y e z ő m ű s o rs z á m o k é . A tö rv é n y m egszegésé­

é r t b ü n te té s já r , de p á r p e rce s tévézés u tá n b á rk i s zá m á ra k id e rü lh e t , h o g y a

h a n g e rő fe lh ú z á s a t i l tá s e lle n é re is gya ­k o r la t m a ra d t.

p é ld á u l a r e p u b lik á n u s o k p ró b á lta k a p a tk á n y szócska e lre jté s é v e l n e g a tív é rz e lm e k e t g e r je s z te n i a r iv á l is i r á n t - d e rü l k i az 5 0 p s z ic h o ló g ia i té v h it c ím ű , m a g y a ru l ta v a ly m e g je le n t k ö n y v b ő l. E gyes k u ta tá s o k s z e r in t V ic a r y m ó d ­szere csak a k k o r m ű k ö d h e t, ha re le vá n s a d a to k a t ta r ta lm a z a fe lv i l la n ó ü z e n e t

(azaz p é ld á u l csa k a k k o r m e g y ü n k k i in n i egy k ó lá s v i l la n á s t lá tv a , h a e g yé b ­k é n t is szo m ja sa k v a g y u n k ). M á s o k sze­r in t n e m is é rdem es b a jló d n i tu d a t a la t t i ü z e n e te k k e l, m e r t a r e k lá m o k k a l t e l í ­t e t t e m b e re k e t m a m á r o tro m b a k é p e k

a rcb a to lá s á v a l sem k ö n n y ű m e g g yő zn i.

„Minél több pletyka keringett az ital különleges hatásáról és veszélyességéről, annál többet vásároltak belőle a fogyasztók.’

Tudat alatti üzenetek

ámok

100 H V G E X T R A

1

Afrikai magyaroktól a világsztár rockerigszerző: M A R IN O V IV Á N

Bízz bennem, hazudokT a lá lt m á r m a g ya r tö rzse t A fr ik á b a n , á llíto t t görbe tü k ­rö t a w ebes g y ó g y ító k n a k , m enedzse lt b é rije sztg e tő t és la ko d a lm a s-szö ve g író o ktató t, v a la m in t e lh o zta a S z i­getre a R e d H o t C h ili Pepp ers m ajdnem g itá ro sá t. In te r­jú egy ú jsá g író -h a c k e rre l a m é d iah ack fo rté ly a iró l.

olyan átverés, amely a sajtó m egté­vesztésére irányul. A fik tív hír valós­ként tálalásának célja ugyanúgy lehet egy term ék vagy egy szolgáltatás népszerűsítése, m int nonpro fit figye- emfelhívás.

Egy médiahacknél nehéz előre megjósolni,

hogy az adott sztorit hogyan tálalják majd

a sajtóban.-

Az egyik legism ertebb m édiahacked arról szólt, hogy svájci kutatók magyarokkal rokoni kapcsolatban álló törzsre bukkantak Kongóban. Célod a 2007-es projekttel az volt, hogy rám utass a m édia működé­sének visszásságaira. Tapasztaltál változást azóta az inform ációk ellenőrzésének módjában?

E te k in te tb e n k é t ré s z re o s z ta n á m a

s a jtó t. A p ia c k is e b b s z e re p lő i a fe n n ­m a ra d á s é r t f o ly t a to t t k ü z d e le m b e n ö rö m m e l v e s z n e k m in d e n „é rd e k e s ” s z to r i t , a m i tő l k a t t in tá s t re m é ln e k , és a ly u k ra fu tá s o k o z ta m e g 'szé g ye n ü lé s tő l se n a g y o n ta r ta n a k . L e g fe lje b b m ásn a p m e g ír já k , h o g y k a m u v o l t - a m i to v á b b i k a t t in tá s o k a t h o z n e k ik . A h ite le s s é ­g ü k re adó h í r p o r tá lo k ú js á g író i v is z o n t g y a n a k v ó b b a k le t te k . E z te rm é s z e te ­sen n e m a f i lm m ia t t a la k u lt így, s o k k a l in k á b b a z é rt, m e r t a zó ta s o k m ás á tv e ­ré s n e k , v ic c n e k ta n ú i v a g y á ld o z a ta i le t te k , le t tü n k .

- magyarul átverés - egy igazként fe l­tün te te tt, előre kiterve lt hazugság.A kifejezést sokszor a városi legendák szinonimájaként is használják, ez azon­ban téves. A két fogalom közötti fő különbség az, hogy míg a hoax esetén bizonyítható a tudatos kísérlet a m egté­vesztésre, a városi legendáknál nem.

P S Z I C H O L Ó G I A

TUDOM ÁNY**™„Rá kell érezni, hogy az emberek többsége

mit hisz el.”

Ryan Holiday am erikai m édiam anipulátor a napokban m egjelent könyvében arról ír, hogy a kita lált történetek könnyen valósággá válhatnak, ha eleget foglalkozik velük az in ternet. Pél­dául akár elnökjelölt is leh et egy politikusból, ha nagyon sokat írnak a neten arról, hogy egyike lehet az indulóknak. M ert ami a neten tém a, ham arosan begyűrűzik a lapokba és tévékbe is, és az online susm usból ham arosan valóság lesz. M egfigyelhető-e m indez idehaza is?

A H a lh a ta t la n J im m y é r t M o z g a lo m

n é h á n y éve a z é r t a la k u lt az in te rn e te n , h o g y u tc á k a t, te re k e t n e v e z z e n e k e l Z á m b ó J im m y rő l. B á r az egész egy r e k ­

lá m c é lú m é d ia h a c k v o lt - egy közö ssé g i o ld a lt n é p s z e rű s í te tt - és m in d ö s s z e k é t -h á ro m v a ló s e m b e r á l l t eg y tö b b száz f ik t í v ta g o t s z á m lá ló m o z g a lo m

m ö g ö tt, a m é d ia v is s z h a n g m ia t t késő b b

v a ló sá g ossá v á lt . O ly a n n y ira , h o g y egy B a la to n -p a r t i te le p ü lé s e n , S z ó lá d o n a p o lg á rm e s te r fe lv e te t te : az e g y ik u tc á t

á tn e v e z n é k az e lh u n y t é n e kes u tá n . V is z o n y la g e g y s z e rű v o l t k ik e r ü ln i a le g n a g y o b b h í r p o r t á l c ím o ld a lá ra : a fa n a t ik u s s z e rv e z e t m e g fe n y e g e te tt egy is m e r t ze n e i sz a k ú js á g író t, a m ié r t a

n a g y m a g y a r z e n é s z e k rő l í r t k ö n y v é b ő l k ih a g y ta a K i r á ly t - e z t p e d ig h í r é r t é ­k ű n e k ta lá l ta a h í r p o r t á l e g y ik b lo g ja .

E z u tá n a „s z e rv e z e t” v e z e tő je - va g y is az ő t a la k ító sz ínész - m e g k ö rn y é k e z te

a fa n a t ik u s J im m y - ra jo n g ó k a t , m a jd ö s s z e b a rá tk o z o tt az én e kes h o z z á ta r ­to z ó iv a l. A z e g y ik k e re s k e d e lm i té v é a re g g e li m ű s o rá b a is m e g h ív ta a csa lá ­d o t, a k ik m e g le p ő d te k u g y a n a k e z d e ­m én ye zé se n , de ö rü lte k n e k i. M é g csak

s e jte n i se m le h e t, h á n y h a s o n ló k a m u p ro je k t f u t o t t m á r v é g ig az o rszá g o n , és le t t a k ita lá c ió b ó l va lóság.

A politikában is alkalm azhat­ják ezeket a technikákat?

A g y a n ú m az, h o g y ig e n , m é g h o z z á

h a s o n ló a n , m in t az e lő b b e m l í te t t p é l­d á b a n . L é tre h o z n a k eg y tá rs a d a lm i s z e rv e z e te t, a m e ly a n e te n ig e n c s a k a k tív , de v a ló já b a n csa k p á r e m b e r á l l m ö g ö tte , a k ik k a m u p ro f i lo k k a l te s z ik n aggyá . A s z e rv e z e t v é g ü l m é d ia te re t n y e r, m e g s z ó la lá s i le h e tő s é g e t ka p , m ik ö z b e n va ló s s ú ly a cseké ly . A „ tö m e ­g e t” lá tv a a z tá n ú ja b b és ú ja b b ta g o k

c s a t la k o z n a k h o z z á ju k , m á r h ú s -v é r e m b e re k , és v é g é n té n y le g n a g y o k és b e fo ly á s o s a k le s z n e k . D e ne k é rd e z d , m e ly s z e rv e z e te k e t s e jte m ily e n n e k , n e m s z e re tn é k p o l i t ik u s o k k a l p e re s ­k e d n i.

Mi a receptje egy sikeres átve­résnek? Az ötlet, a kidolgozás és a terjesztés közül m elyiket érzed a legfontosabbnak, és hol a legkönnyebb hibát véteni?

A le g fo n to s a b b e g y é r te lm ű e n az ö t le t : az a la p tö r té n e tn e k n e m csa k k ü lö n ö s e n é rd e k e s n e k , de m é g h ih e tő n e k is k e l l le n n ie . N e m az szá m ít, h o g y n e k ü n k m i te ts z ik , h a n e m m e g k e l l p ró b á ln u n k a

tö m e g e k fe jé v e l g o n d o lk o d n i. R á k e ll é re z n i, h o g y az e m b e re k tö b b sé g e m i t h is z e l, és m i az, a m i t m á r n e m . U g y a n ­íg y a k iv ite le z é s n é l is a r ra k e l l f ig y e ln i, h o g y ne le g ye n b ö rle s z k s z e rű a tö r té n e t.

Vannak-e közös ism érvei a nyerő m édiahack ötleteknek?

O ly a n s z to r i t v a g y f ig u rá t k e l l fe lé p í ­te n i, a m ire a n e te s k ö z ö n s é g v a g y a m é d ia m a g á tó l rá h a ra p . A z e m b e re k im á d já k a s z á n a lm a t k e ltő , v icce s , az á t la g tó l e lté rő , k a ra k te re s f ig u rá k a t. I ly e n v o l t a k i t a lá c ió im k ö z ü l p é ld á u l H o r á lk i János , a k i b é r i je s z tg e té s t v á l­la l t , V a le ru s S a n tu s , a G y ó g y ító W e b

G ö m b a ty ja , v a g y az a ta n fo ly a m , a h o l a la k o d a lm a s d a ls z ö v e g írá s f o r t é ly a i t ta n u lh a t tá k m e g a je le n tk e z ő k . H a n in c s jó k a ra k te r va g y s z to r i, fe les leges e rő lte tn i. E g y o ly a n v id e ó b ó l va g y w e b - o ld a lb ó l n e m le sz jó m é d ia h a c k , a h o l k ö n y ö rö g n i k e l l a n e te z ő k n e k a to v á b b ­k ü ld é s é r t . O ly a t is lá t ta m m á r, h o g y re k lá m c é g e k k é s z í te tte k g e r i l lá n a k c s ú fo lt a n ya g o ka t, a m ik e t a z tá n (X )-e s h ird e té s m e g je lö lé s s e l lő t te k e l p o r tá lo ­k o n - e n n e k s e m m i é r te lm e n in c s .

G öncz Á rp á d e ltűnése

I d ő p o n t ja : 1996A s z to r i : A Sziget fesztiválra kilátogató Göncz Árpád eltűnése.C é lja : Sziget TV-s poén.U tó é le t : a szlovák állami rádió hajnali hírműsorában tényként közölte az e ltű ­nést.

Szőke nők tü n te té se

Id ő p o n t ja : 2004A s z to r i : húsz szőke nő az Esélyegyenlő­ségi Kormányhivatal elé vonult, így tiltakozva a szőkenős viccek ellen.C é lja : egy akkoriban nyílt - Blondy nevet viselő - budapesti étterem népszerűsí­tése.U tó é le t : mivel a szervezők a rendőrséget is félrevezették, később bírságot kellett fizetniük.

Id ő p o n t ja : 2007A s z to r i : egy kazincbarcikai ásatás során m egtalá lták Á lmos vezér legenda sze­rin ti nővérének, a „barcikai ősanyának” a sírját.C é lja : a Megy a gőzös című magyar film promózása.U tó é le t : a fogyasztóvédelm i hatóság 2008-ban törvénysértőnek m inősíte tte a reklámot, és 50 ezer forin tos pénzbír­sággal sú jto tta a kam pányt megrendelő céget.

102 H V G E X T R A

^ JU D O M Á N YA kom m unikációs technológia fejlődésével folyam atosan vál­toznak a sztori m édiába csepeg- tetésén ek csatornái. A közösségi oldalak m egjelenésével könnyebb vagy nehezebb le tt bepörgetni a m édiába egy átverést?

M in d ig ú ja b b és ú ja b b m ó d s z e re k k e l le h e t b e v e n n i a m é d iá t . A kö z ö s s é g i m é d ia a n n y ib a n seg ítség , h o g y h a egy s z to r i t e l je s í t i az e lő b b e m l í te t t fe l t é ­te le k e t, a k k o r p i l la n a to k a la t t e lte r je d . D e e h h e z az szükséges, h o g y e lé r jü k a m e g fe le lő m e g m o n d ó e m b e re k e t. M á s ­ré s z rő l v is z o n t a n n y ib a n v e s z é ly e s e k a k ö z ö s s é g i s z á jto k , h o g y n a g y o b b az

id ő e lő t t i le b u k á s esé lye , u g y a n is a g ya ­n a k v ó k is te re t k a p n a k . É n v is s z a s íro m a z o k a t az id ő k e t, a m ik o r m é g csak egy- e g y fó r u m v o lt , a h o v á be k e l le t t lő n i a s z to r it , és m á r fe l is k a p ta a sa jtó . I ly e n u g ró d e s z k a v o l t a n n a k id e jé n p é ld á u l a sza n a lm a s .h u , o n n a n in d í to t ta m ú t já ra a G y ó g y ító W e b G ö m b ö t és a la k o d a l­m as ta n fo ly a m o t is. A z a f r ik a i tö rz s e s s z to r i e n n é l b o n y o lu lta b b a n k e r ü l t be a h ír fo ly a m b a : o t t a n g o l n y e lv e n m e n t k i az e lső s a jtó a n y a g a „ fe lfe d e z é s rő l” , és k e r ü l t be a G o o g le h ír fo ly a m á b a , m a jd o n n a n a m a g y a r m é d iá b a . P e rsze m in ­

d e n lépés te lje s e n tu d a to s v o lt .

A kereskedelm i m egrendelésre készülő m édiahackek esetében m ire kell jobban odafigyelni?

E g y re k lá m c é lb ó l k é s z ü lő m é d ia h a c k k o r lá to k k ö z é v a n s z o rítv a . A le g e rő ­sebb k o r lá t eze k k ö z ü l a „ té m á n á l m a ra ­dás” . H a p é ld á u l egy te le fo n ra a k a r ju k fe lh ív n i a f ig y e lm e t, a k k o r a h a c k n e m s z ó lh a t a b a k o n y i b é k a e m b e rrő l, b á rm e n n y ire is n y e rő f ig u ra le n n e a m é d iá b a n . D e v a n eg y m á s ik n a g y

k o r lá t is : b á r eg y m é d ia h a c k n é l n e h é z e lő re m e g jó s o ln i, h o g y az a d o tt s z to r i t h o g y a n tá la l já k m a jd a s a jtó b a n , o ly a n tö r té n e te t k e l l k i ta lá ln i , a m e ly n é l m in i ­m á lis az esé lye a n e g a tív v is s z h a n g n a k

- a b ra n d u g y a n is n e m s é rü lh e t . E r re is v a n re c e p t: e g y ré s z t az a la p ö tle tn e k á r ta lm a t la n n a k k e l l le n n ie , m á s ré s z t

tö b b fo rg a tó k ö n y v e t k e l l fe lv á z o ln i, m a jd a re a k c ió k a la p já n d ö n te n i, m e rre to vá b b . És h a szükséges, id ő e lő t t le á l l í ­ta n i a p ro je k te t .

M ikor tek inthető kereskedelm i szem pontból sikeresnek egy m édiahack? Mik a m érőszám ok, hogyan és m ilyen áttételeken keresztül lesz az átverésből profit?

A re k lá m c é lú h o a x o k á lta lá b a n a k k o r a le g ü tő s e b b e k , h a k ie g é s z íte n e k egy n a g y o b b k a m p á n y t, e s e tle g a z o k e lő ­

fu tá ra i. E te c h n ik á v a l n a g y s á g re n d ile g tö b b e m b e rh e z j u t e l a cég ü z e n e te , m in t a h á n y a t u g y a n e n n y i p é n z b ő l h a g y o m á n y o s re k lá m m a l e l tu d n a é rn i. E g y tö b b t í z m i l l ió fo r in to s k a m p á n y ­h o z v is z o n y ítv a f i l lé re s h a c k k e l m il l ió s

Magyar törzs A frikában

Id ő p o n t ja : 2007A s z to r i: Kongóban olyan törzset találtak, amely rokonságban lehet a szudáni és egyip tom i magyarébokkal.C é lja : rám utatni a sajtó hírforrás-ellen- őrző hiányosságaira.U tó é le t : a 2008-as filmszemlén bem u­ta tták a m édiahacket dokumentáló, Hackni című film et.

Id ő p o n t ja : 2007A s z to r i : egy német á lripo rt egy te x til­üzemet m u ta to tt be, ahol m agyar o rvo­soknak készítettek hálapénzes borítékok zsebre rakásához optim alizált köpenyeket. C é lja : szerzői szerint poén.U tó é le t : „Isten tudja, kinek m ilyen célból készített kis provokáció, ami most hát idehozta a televíziót, it t beszélünk róla magas szinten komolyan, sok ember fogja látni, hallani róla, tehát eléri az illető a célját, am it akart" - Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke.

„Egy több tízmillió forintos kampányhoz

viszonyítva filléres hackkel milliós média­

felületeket lehet szerezni

m é d ia fe lü le te k e t le h e t s z e re z n i, és egy r e k lá m a rc o t is fe l le h e t é p íte n i. N o r ­m á lis e s e tb e n a s z e rk e s z tő s é g i t a r t a l ­m a k b a p é n z é r t sem le h e t b e k e rü ln i, a m é d ia h a c k e n k e re s z tü l a z o n b a n ez is ö s s z e jö h e t. A h a c k n e m c s a k eg y a d o tt te rm é k is m e rts é g é n e k n ö v e lé s é re a l­

k a lm a s , h a n e m a k á r eg y w e b o ld a l n é z e tts é g é t is fe l le n d íth e t i.

Egy-egy projekt kifutása néha több hónap. Hogyan élik m eg ezt a sze­replők, résztvevők, mi lesz velük egy m édiahack során és után?

T ö b b s z ö r ta p a s z ta lta m , h o g y egy m é d ia h a c k fő s z e re p é t a la k í tó s z e m é ly a p r o je k t a la t t o ly a n n y ira a z o n o s u l a k a m u f ig u rá v a l, h o g y a sze re p já tszá s az á tv e ré s le le p le z é s e u tá n is m e g m a ra d . L e g u tó b b , a m ik o r a S z ig e t fe s z t iv á lra v i t t ü n k be e g y A l la n S to n e n e v ű k i t a ­

lá l t v i lá g s z tá r t e g y v id e ó s geg m ia t t , a f ig u rá t a la k í tó s rá c o t k é s ő b b s o k a n fe l is m e r té k az u tc á n . M in d ö s s z e e g y e t­le n d é lu tá n t t ö l t ö t t a sze re p é b e n , de a z ó ta F a c e b o o k -p ro f i l t c s in á lt m a g á ­

n a k , a h o l m o s t is A l la n S to n e -k é n t v is e lk e d ik . E lk é p z e ln i n e m tu d o m , h o g y a n d o lg o z z á k fe l a s z itu á c ió t azok, a k ik n e k h ó n a p o k o n á t k e l l s z e re p b e n m a ra d n iu k , v a g y a k ik a p r o je k t k i f u ­tása u tá n se m b e s z é lh e tn e k a r ró l, h o g y m é d ia h a c k b e n v e t te k ré sz t.

AJÁNLOTT IRODALOM

Ryan Holiday: T rust M e — I’m Lying, Portfolio/ Penguin 2012.

P S Z I C H O L Ó G I A 103

Ökotudatos reklámokszerző: SA S IST V Á N

n r n \ / P 7 P"" \ //

Pi//

p nKJ 1 y C A ̂V t - 1u uP ^ 7 l " Pl / - P V C O Z L U \ \ < 3 :

íg é re t n é lk ü l n in c s re k lá m ! V a la m it m in d ig k e ll íg é rn i, h o gy a v á ­sá rló a z á ru m e lle tt döntsön. D e m i v a n , h a a re k lá m azt a fe lad ato t ka p ja , h o gy ne a fo g y a sztá s m ám oros élm ényét k ín á lja , hanem épp e l­len kező leg, ta k a ré k o ssá g ra , m é rté k le te ssé gre , v a g y a m a o ly d iva to s

„ö ko tu d a to sságra” b u zd ítso n ?

BŰINTUDAT

CSILLAPÍTÓ

i i mmI i 1 11|

ÖKOLÓGIAILABNYOíl

CSöKKEKTÖ

K Ö R N Y E Z E T , TUDATOS

ATTITŰD

A L T R U IZ M U S

S É R K E K T Ö

:H V C EX TR A

. ■■ ' : '

A le m o n d á s ra b iz ta tó p ro p a g a n d a

egyes s z a k író k s z e r in t fa lra h á n y t b o rsó . M e r t az o lc s ó b b -d rá g á b b jó s z á g o k m e g ­s z e rz é s é é rt k ö n n y e n le h e t v á g y a k a t fe lb o rz o ló , h a tá s o s íg é re te k e t fe ls o ra ­k o z ta tn i, a ta k a ré k o s s á g ra , a k ö rn y e z e t- v é d e le m re ir á n y u ló in te lm e k v is z o n t csa k n a g y o n k ö z v e te t t e lő n y ö k k e l

tá m a s z th a tó k a lá . A z ö k o é rv e lé s e k b e n á lta lá b a n o ly a n h o s s z ú tá v ú b e ru h á z á ­

s o k ró l v a n szó, a m e ly e k e lő n y e i csa k a tá v o la b b i jö v ő b e n é rz é k e lh e tő k , h a az e lő n y ö k b ő l e g y á lta lá n m ag a a v á s á rló , és n e m a g y e re k e i, n e tá n csak az u n o k á i p ro f i tá ln a k m a jd . És ő k sem b iz to s a n .

É s v a ló b a n , m i a c s u d á t íg é r je n a r e k ­lá m a n n a k fe jé b e n , h o g y v a la k i s z e le k ­tív e n g y ű jts e a sze m e te t, va g y ne d o b ja a k u k á b a a h a s z n á lt a k k u m u lá to ro k a t? M i ly e n k ö z v e t le n h a s z n o t le h e t íg é rn i a n n a k , a k in e k m o s t k e lle n e a h á ro m ­

s z o r d rá g á b b h ő s z ig e te lő a n y a g o t m e g v e n n ie , a m ik o r az a la p s z ig e te lé s re s in c s e lé g p é n ze ? És le h e t-e csa k a le l ­k i is m e re t r e é p í te n i, h o g y v a la k i k e v e ­

sebb s z é n -m o n o x id o t k ib o c s á tó a u tó v a l c s ö k k e n ts e az ö k o ló g ia i „ lá b n y o m á t” , v a g y k e ve se b b m o s ó p o r h a s z n á la tá v a l

e n y h íts e a s z e n n y v íz t is z t í tó k t ú l t e r ­h e lts é g é t?

„A kreatívok trükkökkel helyettesítik

a klasszikus, reklámos ígérgetést’’

QJCűe?isi :2 ■n3 N

Nem kell I ____félteni a reklámosokat

S o ka n a z t h is z ik , h o g y a k ö z ö s s é g é r t é rz e t t m o rá lis fe le lő s s é g „ g y á r i la g ” m in d e n k ib e n m e g ta lá lh a tó , a r e k lá m ­n a k csa k e n n e k a h ú r j a i t k e l l m e g p e n d í­te n ie . P e d ig a s z o m o rú va ló sá g m ás. A z e g y ik le g fo n to s a b b g a z d a s á g p s z ic h o ló ­g ia i té te l k im o n d ja : „ A kö zg a zd a sá g ta n ­b a n a la p u l v e t t e gyén ra c io n á lis , m o h ó

és önző . Ö nző , m e r t e g y é n i s z e m p o n to k , p é ld á u l a m á s o k k a l v a ló e g y ü tté rz é s ,

n e m v o n já k e l f ig y e lm é t c é lja i m e g v a ló ­s ítá s á tó l” . M a g y a ru l: „S z é p -s z é p d o lo g a k ö rn y e z e ttu d a to s s á g és a m á s o k ra f ig ye lé s , de csa k a d d ig , a m íg n e m k e rü l egy f i l lé re m b e se” . A r e k lá m so h a se m

b ú jh a t k i „a ra c io n a litá s b é k ly ó ib ó l” , és tu d o m á s u l k e l l v e n n ie , h o g y b á rm it h i r ­

dessen is, a k é ré s é r t, ja v a s la té r t cserébe e lfo g a d h a tó ju ta lm a k a t k e l l íg é rn ie .

D e n in c s b a j. A k re a t ív o k re m e k p s z i­c h o ló g ia i é rz é k k e l fe d e z ik fe l a z o k a t a t r ü k k ö k e t , a m e ly e k k e l h e ly e t te s í te n i

tu d já k a k la s s z ik u s re k lá m o s íg é rg e té s t.

I ELRETTENTÉS 1a le lk iism eret 1:e lébresztése

Ilyen trükk, am ikor a környezetben jelentkező súlyos következm ényért a potenciális vevő felelősségét ébresztik fel. Teszik ezt azért, hogy az illető lelkiis- m eret-furdalást érezzen, például am iért nem éppen körü ltekin tő magatartása m ia tt m indnyájunkat ellep a szemét, rom lik a levegő, felmelegszik a bolygó, kihal az állatvilág, tömeges táplálkozási ártalm ak rontanak ránk, és vészesen fogynak a jövő t élte tő tartalékaink. Gyakran sokkoló erejű képekkel tám aszt­ják alá az ilyen m ondanivalót, ami rem e­kül alkalmas arra, hogy a vásárlóban szorongást, féle lm et keltsen, és így cselekvésre késztesse.

A reklámetikai kódex általában tiltja a sokkoló figyelem felkeltést, de a társa­dalm i célú üzenetek esetében elnézőbb és megengedőbb. A m egdöbbentő és

sokkoló reklámok pozitív ígéret helyett tehát inkább „vádolnak” , és azt sugallják, hogy fele lő tlen döntéseivel a vevő maga Is hozzájárul a társadalom bajaihoz, és ezáltal saját magával is kiszúr. Különö­sen a környezettudatos és a pazarlás elleni témákban dívik a lelkiismeret megdolgozása, mivel valóban igaz, hogy ha térben és időben nagyon távoli a baj bekövetkezésének lehetősége, akkor a reklám nem sokat ér. Ezért a jó kom m u­nikátorok m egtalálják a m ódját, hogy az egyes ember közvetlen érintettségét érzékeltessék, azaz: „Fele lőtlen fogyasz­tásodtól az egészséged, a gyerekeid élete, boldogulása, anyagi biztonsága is függ! Tehát nemcsak arról van szó, hogy m indannyiunk számára elfogynak az erdők, kiapadnak a vizek, e lborít a m ér­gező anyag, hanem hogy ezzel te is közvetlen gazdasági romlásba kergeted magad, és veszélyezteted az é le tm inő­ségedet,”

TUDOMÁNY,Zöldre van az egész vi lág festve

A k ö z is m e r t g re e n w a s h k ife je z é s a rra u ta l, h o g y a m a rk e t in g e s e k m in d e n h o l a v i lá g o n a m a g u k „ z ö ld re fe s té s é v e l” ig y e k e z n e k a v á s á r ló k s z im p á t iá já t m e g s z e re z n i. A z o k a cé g e k já r n a k az é le n , a m e ly e k te c h n o ló g iá ju k m ia t t lu d a s a k le h e tn e k a k ö rn y e z e tk á ro s í ­tá s b a n , és íg y p ró b á l já k e n y h í te n i le l- k i is m e re t - fu rd a lá s u k a t . A t t ó l v is z o n t , h o g y h ir te le n m in d e n k i z ö ld s z ín ű le t t , k is s é le is já r a tó d o t t e n n e k a b e fo ly á ­

s o lá s i m ó d n a k az é r té k e . K ü lö n ö s e n a k k o r, h a a z ö ld „ fe s té k ” m ö g ö t t n in c s ig a z i ta r ta lo m , és a h a n g z a to s m e g s z ó ­la lá s o k m ö g ö t t n in c s v a ló d i k ö rn y e z e t- tu d a to s te v é k e n y s é g . S o k a n rá a d á s u l

„Az egyén racionális,

mohó és önző”

ú g y d ö n g e t ik a m e llü k e t , h o g y te lje s e n

fé lre é r te lm e z ik az ö k o tu d a to s s á g je le n ­té sé t. A k ö te le z ő és jo g s z a b á ly o k b a n is e lő í r t k ö rn y e z e tv é d e le m m essze n e m

az ö k o tu d a to s s á g b iz o n y íté k a . H a a v íz ­t is z t í t ó m ű t is z ta v iz e t ad, h a a v a s ú t­tá rsa sá g ö ssze sze d i a s z e m e te t a s ín e k m e l le t t , h a a b ő rg y á r n e m e n g e d i a t r u t y i t a fo ly ó b a - a zza l n e m i l l i k d ic s e ­

k e d n i. E z n e m ö k o tu d a to s s á g , h a n e m az e lv á rh a tó k ö te le z ő m in im u m !

Lesz ebből szemléletváltás?

A le g iz g a lm a s a b b k é rd é s p e rs z e az, m e n n y ir e h a jla n d ó v a la k i „s z é p s z ó ra ”

m e g v á lto z n i, és a k ö z ö s s é g é r t á ld o z a ­t o t h o z n i. E z t a k é rd é s t p s z ic h o ló g ia i m o d e llk ís é r le te k tu c a t ja ib a n k u ta t tá k , fő le g já té k e lm é le t i m e g k ö z e lí té s b ő l,

a h o l g ra m m ra m é r ic s k é lté k , m ik é n t b e fo ly á s o lja a s ze m é lye s n y e re s é g és

v e sz te sé g a rá n y a az e g y é n i d ö n té s t. R o la n d B e n a b o u és Je a n T iro lé , a P r in c e to n E g y e te m k u ta tó i íg y fo g la ltá k

2 POZITÍV PÉLDA, l.....amintakövetés

Ilyenkor a vágykeltés arra irányul, hogy a fogyasztó más sikerén felbuzdulva maga is kedvet kapjon az okos ökós megoldásokhoz. A reklámokban olyas­valam it ígérnek, hogy „lám -lám , a kör­nyezetbarát befektetési erőfeszítések m egtérülnek” , sőt a konkrét gazdasági előnyökön tú l erkölcsi ju ta lm akkal is járnak: a vevő kivívhatja a több iek tisz­teletét, és a saját magába ve te tt hite is nőhet.

Az „e lőre lá tó” , a „gondos” és a „fe le lős” fogyasztó nimbuszának m egterem tésé­ben a reklám Igencsak jeleskedik. De a példam utatásban rejlő óriási lehetőséget valójában a m árkatula jdonosok használ­ják ki. Szinte nincs olyan valamirevaló márka a piacon, amely ne dicsekedne a

maga ökoszemléletű magatartásával. Ma már egyre kevésbé a term ékek erényeit, sokkal inkább saját maguk erényeit to lják előtérbe a cégek. Min­denki azzal kérkedik, mennyire „kö r­nyezettudatos” és „felelősségteljes” gondossággal készíti a portékáit.

3 ÉLMÉNYMARKETING

A harmadik, az utóbbi években d iva­tossá vált lehetőség a fogyasztók erőteljes bevonására, az in te raktiv i­tásra épít. Mára a reklám minden fo r­májánál világossá vált, hogy a partne­rek aktív részvétele nélkül szinte lehetetlen velük kommunikálni. A média által közvetített kommunikáció erőtlen, csak a közvetlen élmény vará­zsával lehet hatni az emberekre. Erre a

módszerre a világkarrie rt be fu to tt kanadai flashm ob a legjobb példa. Egy óriási bevásárlóközpontban csaliként üres műanyag palackot tesznek a fö ldre a zöld hu lladékgyűjtő konténer mellé. Természetesen a lá togatók többsége közömbösen elsétál mellette. Ám amikor egy gyanútlan lány au to­matikus m ozdulatta l lehajol a palackért, és bedobja a kukába, az egész három emeletnyi üzletközpont tapsban és üdvrivalgásban tö r ki. A töm eg így ünnepli a „hős” környezetvédőt, aki hozzájárul a bennünket elárasztó több m illiárdos pillepalack-hulladék e ltün te ­téséhez (Budapesten a Mamut ll-ben rendezték meg ugyanezt a je lenetet).A flashm ob a közösségi oldalakon már m egközelítette a százmilliós letöltést, bizonyítva, hogy a reklámban is az élményszerű hatásoké a jövő.

H V G E X T R A

TUDOM ÁNYZöldre festett vállalatok. °Nty*»1«

Az elrettentő üzenetek hatásosak, de önmagukban nem elegendők az attitűdök megváltozásához. Szokatlan üzenet egy profitra hajtó áramszolgáltatótól.

Ma már a legtöbb márka kiemelten a környe­zettudatosságával dicsekszik.

Ökotudatosságra figyelmeztető szellemes reklám. De vajon mennyire hatékony?

össze az u tó b b i t í z é v b e n v é g z e tt k u ta ­tá s a ik e re d m é n y é t: e g y fo rm á n ha tásos, h a az e m b e re k b e n h a lv á n y a n m e g lé v ő a l t r u iz m u s r a ( a l t r u iz m u s = m á s o k

é rd e k e in e k a s a já tu n k é fö lé he lye zé se ) é p íte n e k , va g y h a a m e g s z é g y e n ü lé s tő l,

k ire k e s z té s tő l v a ló fé le le m re a la p o zzá k a k a m p á n y t. K id e r ü l t v is z o n t , h o g y az

e rk ö lc s i k ö te le z e tts é g e k re f ig y e lm e z te ­tés a lig m ű k ö d ik .

A g y a k o r la tb a n is ig a z o ló d n i lá ts z ik ez az e re d m é n y . P é ld á u l a k ö rn y e z e t­k á ro s í tó f r e o n h a jtó g á z a s p a la c k o k h a s z n á la ta e lle n s zó ló p ré d ik á c ió k s o ra s e m m it se m é r t . A h e ly z e t csak a z é r t v á l to z o t t m eg , m e r t e g y s z e rű e n b e t i l t o t t á k a h a s z n á la tu k a t. U g y a n íg y h a tá s ta la n n a k b iz o n y u l ta k a k ö rn y e ­z e tk ím é lő (n e m in k á b b - ro m b o ló va g y

-k á ro s ító ? ) b e v á s á r ló s z a ty ro k e lle n i f e l ­h ív á s o k , h iá b a p ró b á lk o z ta k s z e m b e s í­te n i a s o k k o ló k ö v e tk e z m é n y e k k e l vagy m e g s z é g y e n ítő m ó d o n p e lle n g é r re á l l í ­ta n i a h a s z n á ló k a t. M iu tá n r e k lá m f r o n ­to n n e m tö r t é n t á ttö ré s , az b iz o n y u lt a le g jo b b m e g o ld á s n a k , a m ik o r az á ru h á ­

z a k p a p o lá s h e ly e t t k iz á ró la g ú jra h a s z ­n o s í th a tó z a c s k ó k a t k e z d te k á ru ln i.

H a e g y -e g y ö n á lló r e k lá m té n y le g e s e re d m é n y e s s é g é t n é z z ü k , ú g y tű n ik , n e m é rd e m e s h ir d e té s e k k e l h a tn i az e m b e re k k ö rn y e z e t tu d a to s e lk ö te le ­ze tts é g é re . H a a s o k s z o r s z é p le lk ű - ségbe c s o m a g o lt e g ye d i ö t le te lé s e k n e k , fe n n k ö l t m o ra liz á lá s o k n a k a k o n k ré t h a té k o n y s á g á t n é z z ü k - b iz o n y v é r ­sze g é ny a k im u ta th a tó v á lto z á s . D e h a a r e k lá m ip a r egésze „b e s z á ll” a n e m e s v á lla lk o z á s b a , és s z in te m in d e n m e g ­s z ó la lá s á b a n h e ly e t a d a k ö rn y e z e t tu ­

da tossá g n a k , a k k o r ó r iá s i s z e m lé le t fo r ­m á ló e rő le n d ü l m ozgásba !

AJANLOTT IRODALOM

„A vevő kivívhatja a többiek tiszteletét”

A k ö rn y e z e t i é r té k e k h e z fű z ő d ő a t t i ­tű d ö k m e g v á lto z ta tá s á ra n in c s a n n á l le h e n g e r lő b b e rő , m in t a m ik o r b e in d u l a r e k lá m o k te lje s a rz e n á lja . H is z e n

e n n e k a m ű fa jn a k a tá rh á z á b a n o t t v a n ­n a k a p r o f i t o r ie n tá l t v ilá g b a n k ip r ó b á lt le g h a té k o n y a b b p s z ic h o ló g ia i e s z k ö ­zö k : a v á g y k e lté s , a m e g d ö b b e n té s , a sz ívós is m é tlé s , az é r in te t ts é g ügyes

b iz o n y ítá s a , a c sá b ító é lm é n y o ffe n z ív a . E z e se tb e n jó ü g y szo lg á la tá b a n .

Sas István

Sükösd Miklós: Reklám és ökológia

http://w w w .m agellanpr.hu/files/reklamesokologia.pdf

Varró Imre: M arketing- leh etőségek a környezet- védelem terü letén

http://w w w .greenfo.hu/uploads/szakdolgozatok/kornyezetm arketing.pdf

Balázs Béla-díjas filmrendező, reklámpszi­chológus, több mint 200 reklámfilm írója és rendezője. Nevéhez legendás reklámok fűződnek: „Cascót akarok” , „Hurka Gyurka",

„Skála kópé” . Reklám és pszichológia (2005) és Az ötletes reklám (2007) című könyvei­ben élvezetes módon tárja fel gyakorlati tudásának hátterét. A Reklám a jóért című, 2010-ben megjelent könyve pedig a társa­dalmi célú reklámok és a környezettudatos kommunikáció lélektani hátteréről szól.

P S Z I C H O L Ó G I A 107

TUDOMÁNY. ld J ti= U

szerző: V IN C Z E B A R B A R AHatásvadász tárgyak

Imádnivaló, de miért is?

H - t c d .

' C h tí- ,

$ x m a m 1 <jb q 3:íSB5r I ° c w f J "

5

«■■es*«L~BfceW g

iS L t íS B É ^

N em c sa k az em berek sze re tn é k, h o gy sze re ssü k ő ket, a m á rk á k n a k is ez a sze re p ü k. A z egyre n ép szerű b b m a­g y a r d izá jn te rm é ke k k ö zü l a f r is s d iv a tm á rk á k h a tn a k le g in k á b b a z é rze lm e in k re .

Az ÍPhone-legenda

„A z iP h o n e - t p é ld á u l a z é r t n e m fo g ja soha u to lé r n i a S a m su n g , m e r t a t á r ­g y a ib ó l h iá n y z ik a ’ le g e n d a ’ , és az a képesség , h o g y h a té k o n y a n tu d ja n a k é rz e lm e t k e lte n i” - m o n d ja H o f fm a n n P e tra , a S t i lb lo g s z e rk e s z tő je . - A z

iP h o n e tö k é le te s e n s z e m lé lte t i, m ir ő l is v a n szó: a m ik o r e lő s z ö r b e m u ta t tá k ,

s o k a n ú g y v é lté k , k iz á r t , h o g y e z é r t m a jd e n n y i p é n z t a d ja n a k . A z tá n e m b e ­re k m i l l ió i k e z d te k v á g y ó d n i u tá n a , m a p e d ig m á r g lo b á lis m é d ia e s e m é n y ­sz á m b a m e g y e g y -e g y ú ja b b s z é ria b e m u ta tá s a . M i l l i ó n y i iP h o n e -h ív ő

m é l ta t ja n e m c s a k a te rm é k k ü ls e jé t , h a n e m h o g y a h a s z n á la t m in d e n p e rce ö rö m , m e g k ö n n y í t i a tu la jd o n o s a é le ­té t. És ez a jó d iz á jn tá rg y m á s ik fo n to s fu n k c ió ja , h o g y tö k é le te s e n m e g te rv e ­

z e t t fu n k c io n a liz m u s á n a k k ö s z ö n h e ­tő e n jo b b á , e g y s z e rű b b é és k é n y e lm e ­sebbé tegye az é le tü n k e t.”

„A h h o z , h o g y a n a g y m á rk á k é le tb e n m a ra d h a ssa n a k , e l k e l l é rn i v e lü k , h o g y v á s á r ló ik fe l t é t le n h ű s é g e t é re z z e n e k ir á n tu k . C sak íg y m e g k ü lö n b ö z te th e tő k a fe l jö v ő b e n lé vő , is m e re t le n m á rk á k m i l l i ó i t ó l ” - í r ja K e v in R o b e rts m a g y a ­r u l is m e g je le n t L o v e m a rk s c ím ű k ö n y ­v é b e n . A S a a tc h i & S a a tc h i re k lá m ü g y ­n ö ksé g ve zé re a k é te z re s é ve k k ö z e p é n r o b b a n to t t a „ lo v e m a r k ” fo g a lo m m a l: e lm é le te s z e r in t eg y m á rk á n a k - az e m b e re k h e z h a s o n ló a n - r o k o n s z e n ­

ves tu la jd o n s á g o k k a l k e l l re n d e lk e z n ie a h h o z , h o g y h o s s z ú tá v ú , é rz e lm e k e n a la p u ló k a p c s o la to t tu d jo n k ia la k í ta n i a fo g y a s z tó k k a l.

A z e g ysze rű fe lis m e ré s t a g y a k o r la tb a n n e m k ö n n y ű m e g v a ló s íta n i. E lő fo r d u l ­h a t pe rsze , h o g y egy m á rk a e g ysze rű e n a S teve Jo b s A p p le -g 'u ru á lta l h a n g o z ­

ta to t t , „a m egé rzés f i lo z ó f iá já t ” k ö v e tv e le sz s ik e re s , de i ly e n k iv é te le s h e ly z e t­

t ő l e l te k in tv e a d iz á jn e re k n e k é p p ú g y k i t a r t ó m á rk a é p íté s re v a n szü k s é g ü k , m in t b á rk i m á sn a k .

Robbant a magyar d izájnbomba

„ A jó b ra n d a t tó l is jó , h o g y s t im u lá l ja

az é rz e lm e k e t, a jó d iz á jn n a k e re je v a n ” - m a g y a rá z z a M a th e id e s z R é ka k ö z ­gazdász, a le g e rő s e b b m a g y a r b ra n d e k kö zé ta r to z ó W A M P e g y ik a la p ító ja . A z

u tó b b i 2 -3 é v b e n e g y é r te lm ű v é v á lt , h o g y a m a g y a r d iz á jn e rő s e n s t im u lá l ja

az é rz e lm e k e t. G o m b a m ó d s z a p o ro d ó d iz á jn v á s á ro k , tö b b e z re s o lv a s ó tá b o r t v o n z ó d iz á jn b lo g o k , s z in te a fö ld b ő l

h a v o n ta k in ö v ő k is e b b -n a g y o b b d iz á jn - tá rs u lá s o k je lz ik a te r ü le t d in a m ik u s e rő sö d é sé t.

A szcé n a u g y a n a k k o r n e m h o m o ­gén : m e g je le n n e k e g y ré s z t az a m a tő r ö n m e g v a ló s í tó k k a te g ó r iá já b a ta r to z ó n ő k és fé r f ia k , a k ik m in d e n ré s z le tre k i te r je d ő f ig y e le m m e l é p í t ik szem é lyes m á rk á ju k a t, m á s ré s z t a p ro f ik - c s o p o r­to s í t M a th e id e s z R éka . M á r az a m a tő ­r ö k n é l is a lap , h o g y a te rm é k e t b lo g ,

F a c e b o o k -c s o p o r t és n y e re m é n y já té k tá m o g a tja . A le g fo n to s a b b a z o n b a n a sze m é lyesség , a te rm é k m ö g ö t t á lló e m b e r e rő s je le n lé te .

A p ro f ik h o z ta r to z n a k az e g yre n ö v e k v ő sz á m ú R e d D o t-d í ja s m a g y a r fo rm a -

te rv e z ő k , de ig a z i is m e rts é g re i t t h o n m ég se m ők, h a n e m a d iv a t te rv e z ő k te t ­te k s z e rt. A m a g y a r d iz á jn le g e rő s e b b m á rk á i u g y a n is a d iv a tm á rk á k , a t u la j ­

d o n o s o k a k e z d e te k tő l o d a fig y e ln e k a m in ő s é g re és a b ra n d é p íté s re . N é h á n y f ia ta l m á rk a tö b b m in t fé l é v tiz e d e tö re t le n ü l t a r t ja m a g á t - a U S E U n u s e d , a N a n u s h k a , a Je S u is B e lle , A n h T u a n

- , de az é lb o ly b a ta r to z ik a n e m ré g n y o ­m u k b a e re d t N U B U is.

A to p ö tö s k é n t e m le g e te t t te rv e z ő i

c s o p o r to n k ív ü l fé ls z á z n á l is tö b b f ia ­ta l d iz á jn e r m á ra j ó l csengő n é v re t e t t s z e rt, a tö b b s é g ü k r u h á k a t te rv e z (íg y T o m c s á n y i D ó r i, A b o d i D ó ra , M o jz e s D ó ra , A r t is ta ) , de a c ip ő k (V á g ó R éka , P le a s e m a c h in e ) és a k ie g é s z ítő k (Ju h o s J a n k a , F e re n c z V a n d a , V é k o n y F a n n i) p ia c á n is e rő s ö d ik a m a g y a r d iv a td iz á jn .

És a m i ta lá n a le g fo n to s a b b : n e m csu -

108 H V G E X T R A

„Jellemző ránk a nemzeti

szentimen talizm us”

^ T U D O M Á N Y

p á n a s za km a és a sz a ksa jtó e lis m e ré s é t s z e re z té k m eg , a d iv a tb e m u ta tó ik is m in d ig te lth á z a s a k .

Globálisan lokálisan

E z p e d ig szo ro sa n össze függ azza l, h o g y a „m a g y a r d iz á jn te rm é k ” fo g a lm a m o s ­ta n ra p o z it ív é rz e te k e t k e ltő , s z e re th e tő g y ű jtő b ra n d d é v á lt . F u rc s a m ó d egy g lo ­b á lis je le n s é g is e rő s í t i e z t a fo ly a m a to t : a v i lá g o n m in d e n ü t t fe lé r té k e lő d ö t t a lo k á lis , a k is h e ly i s z e re p lő k je le n tő ­sége. A m a g y a r fo g y a s z tó is é rz é k e n y

le t t az o ly a n h ív ó k ife je z é s e k re , m in t a sze m é lye s ta lá lk o z á s , a p iacozás , a k é z ­m ű v e s te rm é k e k , a b e lá th a tó k ö z e ls é g ­b e n b e s z e re z h e tő á ru .

M a th e id e s z R é ka ré s z b e n a 2 0 0 8 -a s v ilá g v á ls á g ra v e z e t i v is s z a a je le n s é ­ge t: az e m b e re k e lk e z d te k „ k ic s ib e n g o n d o lk o d n i” , a m i s z e m b e m e g y a tö m e g te rm é k e k , az á ru d ö m p in g sze ­m é ly te le n s é g é v e l. S z á rn y a l a D IY (D o i t y o u rs e lf ) , azaz a C s in á ld m ag a d ! m o z ­g a lo m ; b a rk á c s o lá s , b ú to r fe lú j í tá s , t e r ­m e lő i p ia c o k - h o ssza n le h e tn e s o ro ln i

az u tó b b i é v e k le g fr is s e b b t r e n d je i t . A v á s á r ló k ö z v e t le n ü l a te rm é k k é s z í tő ­jé v e l - le g y e n a k á r h o b b ik á rp ito s va g y

é k s z e rte rv e z ő - k e rü l k a p c s o la tb a , és ez b iz a lm a t, k ö lc s ö n ö s e lis m e ré s t e re d ­m é n y e z k e t te jü k k ö z ö tt .

Nosztalgikus ■ fenntarthatóság

„ J e l le m z ő rá n k a n e m z e t i s z e n t im e n ta -

l iz m u s . E b b e n b e n n e v a n az is , h o g y a v á s á r ló k tu d já k , az é rv é n y e s ü lé s t i l l e ­tő e n n in c s m a k ö n n y ű d o lg u k a m a g y a r d iz á jn e re k n e k , a k ü l f ö ld i c u c c o k m e g s o k s z o r az e lé rh e te t le n k a te g ó r iá b a ta r to z n a k ” - m a g y a rá z z a a m a g y a r

d iz á jn i r á n t i fe lé lé n k ü lé s t ta p a s z ta ló H o f fm a n n P e tra , a d iz á jn , d iv a t , é p í­té s z e t és fo tó té m á k b a n u ta z ó S t i lb lo g s z e rk e s z tő je .

T ö b b , n a g y o b b s z é r iá b a n g y á r to t t m a g y a r te rm é k k é s z í tő i tu d a to s a n é p íte n e k a n o s z ta lg iá ra . A z e g y ik e lső i ly e n d a ra b v o l t a k ö z e l eg y é v tiz e d e fe l tá m a d t T is z a c ip ő , a m it é v e k k e l k é s ő b b k ö v e te t t a S e n io r és a M é ta m e le g í tő k k is e b b fe ltű n é s t k e l te t t ú jra b ra n d e s íté s e .

A n o s z ta lg ia v is z o n t csa k e g y ik e a z o k ­n a k az e s z k ö z ö k n e k , a m iv e l a „ lo v e - m á rk á k ” c é lb a é rn e k . „ A m á rk a n e m

c s u p á n ú g y á lta lá b a n é b re s z t e m lé k e ­k e t, fe l id é z i g y e rm e k i é n ü n k e t: p é ld á u l já té k o s v a g y e g y s z e rű e n csa k o ly a n jó l n é z k i, h o g y a z o n n a l b i r t o k o ln i a k a r ju k , és s z e re tn é n k , h o g y m á s o k is lássák, v a n n e k ü n k i ly e n ü n k ” - m o n d ja H o f fm a n n P e tra . H o z z á te s z i: a s tá tu s je l le g o ly a n ­k o r k e rü l szóba, a m ik o r eze k a tá rg y a k b e s z é ln e k h e ly e t tü n k , és se g ítsé g ü kke l s a já t s z e m é ly is é g ü n k e t p o z íc io n á lju k k u ltu rá l is a n , tá rs a d a lm ila g - a h o g y te s z i e z t egy M o le s k in e n a p tá r va g y egy v a s ta g k e re te s sze m ü ve g . N e m u to ls ó ­s o rb a n e m lí te n d ő k az o ly a n tá rg y a k ,

a m e ly e k b e n „b iz o n y o s in te l le k tu á l is , e t ik a i e lk ö te le z ő d é s ü n k e t lá t ju k m e g ­v a ló s u ln i, a m ily e n e k p é ld á u l az ú j r a ­h a s z n o s íto tt, k ö rn y e z e tb a rá t te rm é k e k ”

- e m l í t i H o f fm a n n P e tra . „F e n n ta r th a tó ”

m a g y a r tá rg y a k b ó l n in c s h iá n y , e lég csa k a M e s k a n e v ű in te rn e te s d iv a tb a ­zá rb a b e té rn i: szám os te rv e z ő ú jra h a s z - n o s í t j a p é ld á u l a b ic ik l ik b e lső g u m ija i t . A B a lk a n T a n g o fo rm á c ió n e m z e tk ö z i k a r r ie r t is é p í t a g u m ik b ó l k é s z í te t t tá s k á k b ó l, ö v é k b ő l.

AJÁNLOTT IRODALOM

* Kevin Roberts: Lovemarks, M agyar Könyvklub, 2004.

P S Z I C H O L Ó G I A 109

szerző: VASS IST V Á N

Se tszintű kapcsolatokH o gya n h o zza lé tre a g y u n k a z t a z u n iv e rzu m o t, a m i jó és ro ssz , sze re tn i va ló és ke rü le n d ő , elérhető és e lérh e­te tle n d o lg o k k a l v a n te le? E g y e s k u ta tó k s z e r in t a v á la s z a tü k ö rn e u ro n m űködése, am ely se jtsz in te n k a p cso lja ö ssze a k ü lv ilá g o t be lső v ilá g u n k k a l.

A z id e g s e jte k , a n e u ro n o k k ü lö n le g e s c s o p o r t já t fe d e z té k fe l az 1990-es é v e k ­b e n . A z id e g k u ta tá s s o k a t fe j lő d ö t t u g y a n , m ió ta L u ig i G a lv a n i e le k t ró d á k ­

k a l eg y b é k a c o m b o t m o zg á sb a h o z o tt , de k ís é r le té n e k m o d e rn m e g fe le lő jé t a

m a i n a p ig h a s z n á ljá k az a g y k u ta tá s , az egyes id e g s e jte k m ű k ö d é s é n e k m e g é r­tése so rán .

B é k á k p re p a rá lá s a k ö z b e n v e t te é szre L u ig i G a lv a n i b o lo g n a i a k a d é m ik u s ,

a n a tó m u s , e le k tro f iz io ló g u s , h o g y a b é k á k c o m b ja m o zg á sb a jö n a fé m e s z ­

k ö z ö k é r in té s e á lta l. A je le n s é g rő l í r t 1791-es d o lg o z a ta h a tá s á ra a tu d o m á ­

n y o s é le t r ö v id id e ig az e le k tro m o s s á g ­b a n lá t ta az e rő t , a m e ly az a k a ra to t az

iz m o k k a l k ö z li. G a lv a n i m u n k á já n a k az a d o tt je le n tő s é g e t, h o g y m a g á t az e le k tro m o s s á g o t is a k k o r tá j t k e z d té k fe lfe d e z n i.

A te c h n ik a m a m á r o d á ig fe j lő d ö tt , h o g y egyes s e jte k m ű k ö d é s é t is „ le le h e t h a l lg a tn i” e z e k k e l a m ó d s z e re k k e l. íg y ta lá l ta k rá m a k á k ó k b a n a tü k ö rn e u ro n

n e v ű id e g s e jt t íp u s ra . E z h a s o n ló a n re a g á l a k k o r, h a az á lla t m o zg á s t végez, de é p p ú g y a k t iv á ló d ik a k k o r is, h a csak s z e m lé l i m ás e g y e d e k h a s o n ló v is e l­ke d é s é t. D e h a o ly a n egészen s p e c iá lis n e u ro n o k a t is fe lfe d e z te k m á r, a m e ly e k csak a k k o r k e rü ln e k a k t ív á lla p o tb a , h a B ra d P i t t és A n g e lin a J o lié a rc á t p i l ­la n t ju k m eg, a k k o r m i a tü k ö rn e u ro n o k kü lö n le g essé g e ?

A tükörneuronok A repülésfennhatósága megértése repülés nélkül

S zám os o ly a n h e ly z e t , p ro b lé m a k ö r lé te z ik , a m e ly e k b e n v is z o n y u ln u n k k e ll b e lső v ilá g u n k és a k ü lv i lá g k a p c s o la tá ­

h o z . A tü k ö rn e u ro n o k je le n tő s é g é b e n h ív ő k u ta tó k az a lá b b i iz g a lm a s t e r ü le ­te k e t ta r t já k a k ü lö n le g e s id e g s e jt fe n n ­h a tó sá g á n a k :

1 szándék megértése

utánzásos tanulás

nyelv, nyelvelsajátítás

empátia

autizmus

g p tudatelm életek (s z á n d é k o k a t, v á g y a k a t tu la jd o n í tu n k m á s o k n a k )

művészet értelmezése

„Az agy működését még a XXI. században

is csak nagyon hiányosan ismerjük"

y

H a eg y m o z d u la t lá tv á n y a a k t iv á lja b e n n ü n k u g y a n a z t az é lm é n y t, a m it a k k o r é rz ü n k , a m ik o r m i te s s z ü k az a d o tt m o z d u la to t , nos, ez k ö z e le b b

v ih e t b e n n ü n k e t a cse le kvé s c é ljá n a k , s z á n d é k á n a k m e g é rté s é h e z . H is z e n a r r ó l m á r s o k e m lé k ü n k v a n , h o g y m i t s z e re tn é n k te n n i eg y a lm á v a l, a m ik o r é r te n y ú lu n k . A z e lm é le t k r i t ik u s a i s z e r in t u g y a n a k k o r n in c s szükség a rra , h o g y a m á s ik m e g é r té s é h e z az a d o tt c s e le k v é s t m á r is m e r jü k : m i tö r té n ik , h a o ly a n s z á n d é k o t a k a ru n k m e g é r te n i, a m e ly e t m o to ro s á n so h a se m te t t ü n k m eg, m e r t m o n d ju k , n e m te h e ttü k ? íg y s z e r in tü k v a ló j ában a tü k ö rn e u ro n o k ra s in cs s zü ksé g ü n k , azaz e z e k n e k az id e g ­

s e jte k n e k a m ű k ö d é s e m o n d v a c s in á lt . P é ld á u l egy fe lrö p p e n ő m a d á r v is e lk e ­désé t, s z á n d é k a it is m e g t u d ju k é r te n i, b á r m a g u n k soh a sem re p ü ltü n k .

A tü k ö rn e u ro n o k m á s ik m ű k ö d é s i

te rü le te az u tá n z á s o s ta n u lá s . B á r az e m b e re k s z á m á ra ez n e m n a g y k u n s z t , h is z e n e zze l t e l ik g y e rm e k k o ru n k na g y

része , az á lla tv ilá g b a n ez r i t k a és fe j le t t m ű k ö d é s m ó d . A v a d á s z n i ta n u ló f ia ta l á l la to k ró l is a z t t a r t já k , h o g y az u tá n ­zásos v is e lk e d é s t csa k f ia ta l k o ru k b a n , és csak az ő k e t n e v e lő e g y e d e k tő l tu d ja e ls a já t í ta n i. O ly a n n y ira r i t k a a je le n sé g , h o g y a tü k ö rn e u ro n o k fe lfe d e z é s é b e n s z e re p e t já ts z ó m a k á k ó k n á l is csa k

b iz o n y o s p o p u lá c ió k b a n f ig y e lté k m eg.

110 H V G E X T R A

.TUDOMÁNY

A z e m p á t ia k a p c s á n is fe lm e r ü l a t ü k ö rn e u ro n o k neve : i ly e n k o r ö n k é n ­te le n ü l u g y a n a z t é re z z ü k , m in t a m á s ik s ze m é ly , lá tv a a v is e lk e d é s é t. N y e lv e l­

s a já títá s s o rá n s z in té n fo n to s s z e re p ü k le h e t a tü k ö rn e u ro n o k n a k , s z ó ta n u lá s ­k o r v á l ik h a s z n u n k ra , h a k i t u d ju k ja v í ­ta n i az egyes h a n g o k , szavak k ie jté s é t.

A z a u t iz m u s s a l é lő k v iz s g á la ta k o r v a ló b a n ta lá l ta k o ly a n te rü le te k e t az

ag yb an , m e ly e k fe j le t le n e k v o lta k , és tü k ö rn e u ro n o k e lő fo rd u lá s á t fe l té te ­le z té k .

Külsőés belső világ találkozása

A tü k ö rn e u ro n fo n to s s á g á n a k neves tá m o g a tó i v a n n a k , i ly e n p é ld á u l D á n ie l G o le m a n , az e m o c io n á lis in t e l ­l ig e n c ia ú t tö rő je , v a g y V i la y a n u r S. R a m a c h a n d ra n , a k i e ls ő s o rb a n fa n ­

to m v é g ta g o k k a l v é g z e tt k u ta tá s a ir ó l v á lt h íressé .

K ö r ü lb e lü l 8 6 m i l l iá r d id e g s e jtü n k

m ű k ö d ik k ö z re az e m b e r i v is e lk e d é s h a n g o lá s á b a n , m in d e n egyes s e jt re tö b b e ze r k a p c s o la t ju t , az íg y lé tre jö v ő k o m b in á c ió p e d ig az u n iv e rz u m összes e le m i ré s z e c s k é jé n e k s z á m á v a l ö ssze ­m é rh e tő k o m b in á c ió t te s z le h e tő v é . E z a szám osság p e d ig r á m u ta t az agy le g fő b b e re jé re : n e m az egyes s e jte k m ű k ö d é s e , v a g y szám ossága , a m i f o n ­

to s , h a n e m a z o k e g y ü ttm ű k ö d é s e k o r lé tre jö v ő h á ló z a t össze te ttsége .

A k ü ls ő -b e ls ő v i lá g ö s s z e h a s o n lítá s á t végző a g y fu n k c ió in k á b b s e jtc s o p o r to k te a m m u n k á ja k é n t k é p z e lh e tő e l, íg y

p o n to s a b b tü k ö rn e u ro n - re n d s z e rk é n t h iv a tk o z n i a je le n s é g re . In k á b b csa k egy ú ja b b a g y te rü le t , id e g s e jth á ló z a t fe lis m e ré s é t je le n t i , m e ly b ő l m á r e g yre tö b b e t is m e rü n k .

Egy idegsejt nem csinál forradalmat:

Ramachandran az am putáció utáni illúzió, az am putá lt testrészekben megjelenő fájdalom kezelésével fog la lkozott. Abszurdnak tűnik, de az e ltávo líto tt kézben is érezhet fá jdal­mat a beteg. Arra a felfedezésre ju to tt, hogy egy tükö r segítségével virtuálisan pótoln i tudja az e ltávo líto tt kéz látványát, és az így keletkező illúzió segítségével sikeresen korri­gálni tud ta a tisztán az agyban kelet­kező fájdalm at. E fo lyam atok során úgy vélte, a tükörneuron rendszere is részt ve tt a gyógyulásban.

Egy felröppenő madár szándékait is meg tudjuk érteni, bár magunk

sohasem repültünk”

A z agy m ű k ö d é s é t m é g a 21 szá za d b a n

is csa k n a g y o n h iá n y o s a n is m e r jü k . M é g o ly a n a la p v e tő és n a g y e rő k k e l k u ta to t t je le n s é g e k e t sem é r tü n k , h o g y m ié r t v a g y u n k d e p re s s z ió s a k , v a g y m i tö r t é n ik a g y u n k b a n , a m ik o r á lm o d u n k .

Szám os fo n to s id e g re n d s z e r i m ű k ö d é s , fo ly a m a t fe lfe d e z é s e t ö r t é n t a k ö z e l­m ú l tb a n (p é ld á u l az id e g s e jte k sza p o ­rod á sa ), m e ly e k u g y a n kévésé is m e rte k , de é p p ú g y fo n to s , ú j é p í tő e le m é t b iz ­to s í t já k az a g y m ű k ö d é s m e g é rté s é n e k , m in t a tü k ö rn e u ro n fe lfe de zé se .

E g y id e g s e jt te h á t n e m c s in á l fo r r a d a l­m a t. D e a tü k ö rn e u ro n - re n d s z e r h o z z á ­já r u l az id e g tu d o m á n y i v ív m á n y o k h o z ,

se g ítsé g é ve l szá m o s e m b e r i je le n s é g m e g é rté s é h e z k ö z e le b b k e rü lü n k . A tü k ö r n e u r o n re n d s z e r n é p s z e rű s é g e n e m u to ls ó s o rb a n a r ró l az e m b e r i vá g y ­r ó l ta n ú s k o d ik , h o g y az e le m i b io ló g ia i

s z in te n is m o rá lt , e g y ü tté rz é s t, v a la m i e m b e r it ta lá l ju n k az agyban.

Vass István

pszichológus, egyéni terápiát, családterápiát, önismereti és pszichodrámacsoportokat vezet. Emellett szervezeti tanácsadással, coachinggal és hipnoterápiával foglalkozik.A Pszichologia.com ismeretterjesztő oldal főszerkesztője.

VIDEO

V. S. Ram achandran két TED videója, vagy az összes m irror neuron TED videó:

http://tinyurl.com/ylalhvl

P S Z I C H O L Ó G I A 111

10 FI

LM

Jesse James meggyilkolása, a Tettes a gyáva Robert FordTHE ASSASSINATION OF JESSE JAMES BY THE COW ARD ROBERT FORD

A rendező hosszas viszontagságok után 2007-ben bem utatott, westernbe cso­m agolt hátborzongató pszichológiai esettanulmányának középpontjában két férfi szélsőségesen ambivalens kapcso­lata áll. Róbert Ford gyerekkora óta bálványozza a vadnyugat hírhedt bandi­táját, akinek árnyékából minden igyeke­zete ellenére sem sikerül kilépnie. Végső kétségbeesésében elárulja őt, ám Jesse James m eggyilkolásáért végül nem azokat a babérokat aratja le, amikre szám ított. A bank- és vonatrablások helyett a hangsúly a főszereplők m entá­lis repedésein és kényszerképzetein van: a zavart és önértékelési problémákkal

küzdő Ford betegesen függ a paranoid Jamestől. Képtelen szabadulni a bűvöle­téből, pedig m egszállott csodálatát fo lytonos félelem és megalázottság mérgezi, miközben a törvényen kívüli bűnözőn egyre inkább elhatalmasodik az üldözési mánia. Nemcsak a címe, de a játékideje is epikus hosszúságú ennek a vizuális szem pontból lenyűgöző filmnek, amely Ijesztően gyönyörűen ábrázolja az egymásra u ta lt férfiak lelkét összerop- pantó frusztrációkat, e lh ibázott dönté­seik m otiváció it és következményeit.

Andrew Dominik

Elkülönítve

Julianne Moore alakítja azt a kertvárosi háziasszonyt, akinek élete fokozatosan hullik darabokra azoknak a m egm agya­rázhatatlan és egyre fokozódó allergiás rohamoknak köszönhetően, amelyekkel a teste a külvilág m indennapos anyagai­ra és vegyszereire reagál. Kimerültség, köhögési rohamok, orrvérzés és hányás, de nem arról van-e szó valójában, hogy Ingatag m entális egyensúlya észrevétle­nül fe lboru lt, és egy képzelt betegségbe menekül? Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a többszörös kémiai túlérzékeny­ség néven ism ert tünetegyüttesrő l szól a rendező 1995-ös nyugtalanító látomása,

112 H V G E X T R A

E E S S P E U P SZUBJEKTÍVAccéllövedékFULL METÁL JACKET

A Vietnamban já tszódó 1987-es film méltán a műfaj klasszikusa, amely a rendezőtől m egszokott módon egyútta l sokkal sokrétűbb, m in t a szokványos háborúellenes alkotások többsége. Látványosan elkülönülő két egységre tagolódik; az elsőben a kiképzőtábor könyörtelen m egpróbáltatásaival ismer­kedhetünk meg, amihez képest a huei csata értelm etlen pokla már nem is olyan m egterhelő élmény. A kiképzés nyers és agresszív beavatási szertartás, amely során a tengerészgyalogosok nem is fizikailag, hanem sokkal inkább pszichésen vannak kitéve óriási terhelés­nek. Válogatott módszereivel az állatias őrm ester fokozatosan fosztja meg akara­tuk tó l és személyiségüktől az újoncokat, nem törődve a tűréshatárukkal - ennek az egyszerre borzalmas és nevetséges folyam atnak a lélektani stáció it pedig talán egyetlen filmes sem ábrázolta még ilyen kendőzetlenül. A kegyetlen rituálé végül kettős em beráldozatba torkollva véres példázattá válik.

Stanley Kubrick

ám nem szolgál egyértelmű, tudom á­nyos m egalapozottságú válaszokkal. A lélek horrorfilm jeként definiálta zavarba ejtően sejtelmes alkotását, nem véletle­nül, hiszen nem az ellentmondásos megítélésű diagnózis egészségügyi és orvosi aspektusai érdeklik, habár a nyomasztó szim ptóm ákat meglehetősen érzékletesen m utatja be. Az Elkülönítve sokkal inkább a modern civilizáció ind i­viduum ra gyakoro lt bom lasztó hatásá­nak titokzatos kórképe, ahol az e lidege­nedésre és a szorongásra ado tt végső válasz kizárólag a teljes kivonulás lehet a társadalomból.

IM D B \

8.4

Furcsa játékFUNNY GAMES

Saját bevallása szerint a rendező nem horrorfilm et akart készíteni, hanem üzenetet m egfogalm azni a médiában látható erőszakról, ehhez pedig számára ez az elképesztően erőszakos film vo lt a legalkalmasabb forma. 1997-es provoka­tív, lelki és testi terrorelőadása kétségkí­vül em bert próbáló mozgóképes trip, amelyben két fiata l fiú űzi a címben Is m egjelölt furcsa já téka it egy háromtagú családdal, amelynek hétvégi nyaralójá­ban a betolakodók szadista kínzásainak köszönhetően elszabadul a pokol. Az

értelm etlen és önm agáért való brutális erőszakáradatra nincsen épeszű m agya­rázat, az osztrák rendező pedig az iron i­kus és groteszk elemeket számos elide­genítő narratív effektussal fejeli meg, fricskát m utatva és könyörtelenül m eg­kérdőjelezve a nézői pozíció logikussá- gát. A Furcsa já ték zsigerien önreflexív és arcátlanul pimasz kísérlet, amelynek alanyai mi m agunk vagyunk, hiszen az erőszak ábrázolásának és fogyasztásá­nak amorális hatásmechanizmusait az által leplezi le, hogy m iként reagálunk rá.

RENDEZ Michael Haneke

Todd Haynes

P S Z I C H O L Ó G I A

10 FI

LM

10

FILM

SZU B JEK TÍV ^HálózatNETW ORK

Ha azokat a film eket kellene felsorolni, amelyek nemcsak megelőzték a korukat, de az idő előrehaladtával egyre aktuáli­sabbá váltak, akkor ez a televíziózásról 1976-ban készített kiábrándult tablókép előkelő helyet érdemelne a listán. Ami ugyanis több m in t harm inc éve még komor és pesszimista jóslatnak tűn t, az mára valósággá vált, elég csak a hatás­vadász és ostoba beszélgetős műso­rokra vagy a p rim itív valóságshow-kra gondolnunk. A Hálózat a média elaljasu- lásának félelmetesen pontos allegóriája, annak a hanyatlásnak a szatirikus, stílusgazdag bemutatása, amely során a kereskedelmi csatornákon a tájékoztatás

helyét a töm egm anipuláció, az értékek közvetítését pedig a gátlástalan agym o­sás veszi át. A fik tív tévétársaság alkal­m azottai már nem misszionáriusok, m int a hőskorban, hanem a nézettséget és szenzációt hajszoló lelkiism eret nélküli bábok, akiknek a kezében óriási hatalom összpontosul, diabolikus tevékenységük­kel pedig emberek m illió ira gyakorolnak káros hatást. A szórakoztatóipar gépe­zetének m egdöbbentően bátor, tú lzó és hangos kritikája ez a film , amely m ég­sem ítélkezik, de azt a kérdést szegezi nekünk, hogy vajon kié a felelősség, hiszen it t végső soron a nézők igényei­nek kiszolgálásáról van szó.

RENDEZŐ Sidney Lumet

SzalmakutyákSTRAW DOGS

Teljesen érthető, hogy ez az 1971-es naturalista alkotás óriási bo trányt kavart a bem utatásét követően, hiszen olyan morális dilemmákkal szembesítette a nézőket, amelyekre nehéz m egnyugtató felo ldást találni. Mi a helyes válasz a külvilágból érkező fenyegetésre? Á tlép- hetünk-e bizonyos határokat, ha meg akarjuk védeni otthonunkat, szerette in­ket és szuverenitásunkat? A Szalmaku­tyák letaglózó metam orfózis története: a félénk és ügyetlen matematikus férj az egyre elviselhetetlenebbé váló nyomás alatt teljesen kifordul önmagából. Nem egyértelm ű azonban, hogy csak a fe le ­sége megerőszakolóin áll bosszút, vagy saját férfi létének kudarcát is kom pen­zálja az önbíráskodással. Hiszen érezhe­tően tele van elfojtásokkal, a társadalom által rá oszto tt szerepre alkalmatlannak tűnik, Idegenként mozog nemcsak a vidéki terepen, de férfi és nő sztereotip viszonyában is. Az ártatlanság elveszté­sének traum atikus élménye mélyen átita tja ezt a pszichológiai os trom tö rté ­netet, amelynek lélektani és szociális vetülete sokkal frusztrálóbb, m int a sokat em legetett és e lnyú jto tt m egerő­szakolás jelenet.

GázlángGASLIGHT

A magyar származású rendező 1944-es alkotása nemcsak a fény-árnyék kon t­raszttal operáló, pesszimista világképet felvázoló film noir műfaj egyik ékköve, de izgalmas és atmoszferikus pszicholó­giai th rille r is egyben. Egy ódon angol birtokon örökölt házban az újdonsült férjnek nincs más célja, m int őrü le tbe kergetni fiata l feleségét, hogy a kór­házba szállítása után végre megkeres­hesse az épületben e lre jte tt drágaköve­ket. A fiata l nő elveszíti a tárgyait, e lfe le jt dolgokat, titokzatos hangokat hall, ám a látszat ellenére szó sincs m egtébolyodásról, hiszen ravasz és gonosz játszmáival csak a férfi kínozza mentálisan egyre durvábban a feleségét, mígnem az asszony végül teljesen két­ségbe nem vonja saját épelméjűségét. A megtévesztés folyam atára utal a film címe, arra a pszichológiai abúzusra, amely során a gyanútlan áldozat fokoza­tosan kételkedni kezd saját emlékezete és érzékelése megbízhatóságában. A Gázláng kivételes lélektani krimi, tele zaklatottsággal egy nő m egpróbálta tá­sairól, akinek m egform álásért Ingrid Bergman megérdem elten vehette át az Oscar-díjat.

George Cukor

114 H V G E X T R A

Egy hatás alatt álló nő

Kevés ennyire szívbe markoló film e t fo rga ttak az összetartásról és a szeretet- ről, m int az Egy hatás a la tt álló nő. A rendező m egindító együttérzéssel fordul 1974-es dokum entarista és im provizatív stílusban fo rga to tt remekművének főszereplőihez, akiket szinte teljes egé­szében felemésztenek viharos és szélső­séges érzelmeik. Gena Rowlands pará­dés alakítást nyú jt a feleség szerepében, aki egyre m élyebbre süllyed az őrület bugyraiban, ám hozzá hasonlóan férje

- Peter Falk alakítása is torokszorító - sem nevezhető mentálisan és érzelmileg kiegyensúlyozottnak. Tulajdonképpen egymás hatása alatt állnak, miközben az életüket megbéklyózó kényszeres m eg­felelési vágy és szerepjátszás kötései fokozatosan feslenek fel, ám a fájdalmas vergődés ellenére egyetlen pillanatra sem m ondanak le egymásról.

RENDEZ John Cassavetes

Az akarat diadala

SZUBJEKTÍV

P S Z I C H O L Ó G I A

nek. Akár kizárólag esztétikai szem pont­ból is érdekes lehet Az akarat diadala, amelyben film nyelvi vívmányaival, ere­deti operatőri megoldásaival, a zene használatával és a vágással a rendező észrevétlenül, ám annál m agabiztosab­ban manipulálja nézőjét. Kompozíciói ereje lenyűgöző, a hatásuk alól még akkor is nehezen vonjuk ki magunkat, ha morálisan mélyen idegenkedünk attól, am it látunk.

Leni Riefenstahl

A W O M A N UNDER THE INFLUENCE

TRIUMPH DES W ILLENS

Az 1934 szeptemberében Nürnbergben m egrendezett Nemzetiszocialista Párt- kongresszus gigantikus eseményeit dokum entálta ez a korszakos és ú ttö rő jelentőségű propagandafilm , amely méltán vonult be a film történetbe m in­den idők egyik legnagyobb hatású alkotásaként. Nemcsak a klipek és rek­lám film ek fejlődésére nyomta rá bélye­gét, de technikai megoldásai számos későbbi töm egfilm ben is visszaköszön-

HUNGER

Az ifjú rendező 2008-ban debütá lt a bebörtönzö tt IRA-terroristák passzív ellenállásának és 1981-es éhségsztrájkjá­nak ezzel a szuggesztív krónikájával, am ikor is tíz rab halt éhen, köztük szel­lemi vezérük, Bobby Sands. Michael Fassbender kelti életre az egykori tá jfu ­tót, aki társaival együ tt a po litika i fogo ly státus kivívásáért küzd a rácsok m ögött. Módszereik drasztikusak: nem hajlandók rabruhát hordani és mosdani, vizelettel árasztják el a folyósokat, a falakat pedig ürülékkel kenik be. Többéves küzdelmük azonban hiábavaló, Sands pedig végső m egoldásként a m ártíromsággal egyet

je lentő éhségsztrájk m elle tt dönt. Habár a közönséget szélsőségesen megosztó film nem vonatkoztatható el a konkrét tö rténe lm i-po litika i beágyazottságtól, a rendezőt nem az erkölcsi igazságtétel izgatja. Az Éhség a saját m eggyőző­désbe ve te tt h ité rt való önfeláldozó küzdelem és példam utatás apoteózisa, amely megrázó módon ábrázolja a pszichológiai hadviseléssel együ tt járó em berfe le tti küzdelmet, am it a saját testte l és elmével kell megvívniuk azok­nak, akik kom prom isszum okat nem ismerve képesek elmenni a legvégsőkig.

RENDEZ

10 FI

LM

SZUBJEKTÍV,Szerelem

AMOUR

KÖNYV

Dr. Szondy Máté: Megélni a pillanatot Jász Attila: Csendes Toll

|Boldogságfétis A lélek rezervátumaSZONDY MATE

■ .6 ■*vMEGÉLNI A

PILLANATOT— MINDFULNESS,------

„Mi jár az ön fejében éppen most? (...) Kutatások szerint ébren tö ltö tt időnk 47 százalékában gondolataink elkalandoz­nak attól, am it teszünk.” Ezzel a nekünk szegezett kérdéssel kezdi második könyvét Szondy Máté pszichológus, családterapeuta, a Károli Gáspár Refor­mátus Egyetem adjunktusa. Az olvasó pedig hajlamos értetlenkedni, és feltenni a kérdést: „ez m iért is baj?” . Ez az életve­zetési tanácsokat is tartalm azó kézikönyv nem csupán elmagyarázza a tudatos jelenlét sorsfordító szerepét, de ötleteket is ad a notórius nosztalgiázóknak, illetve a tervezgetőknek, hogyan szokhatnak át a m últ és a jövő időről a jelenre.Akiknek az elm éjük elkalandozik, kevésbé érzik magukat elégedettnek, m int azok, akik képesek a je lenre kon­centrálni. A törekvés, hogy teljes valónk­kal jelen legyünk, számos pozitív vá lto ­zást indukálhat az ember életében. Csökken a depresszió, enyhül a stressz, nő az önbecsülés, mások és magunk elfogadása is elérhetővé válik. Tudatos je lenlét a kapcsolatokban, Néhány szó a lassúságról, Hogyan viszonyuljunk a szorongáshoz? - íme néhány fejezetcím. Mindez informatívan, áttekinthetően, versekkel és anekdotákkal fűszerezve. Csak pro fitá ln i lehet belőle!

Kulcslyuk Kiadó 240 OLDAL 2500 FT

Napló-, szótár-, indiánregény? Mindhá­rom egyszerre. Ennek a trium virátusnak a halmazában szövődik Csendes Toll önelbeszélése: egy nap története. Az alkotás folyamata, az emlékek, szemé­lyek megidézése, a humoros anekdoták úgy váltják egymást, hogy lassacskán kira jzolódik a puzzle. „Olyan könyvet szeretne írni, amelyben egymásra írha­tók pillanatnyi, szubjektív jegyzetei, melyek az olvasás m enetét nem szabják meg, legfeljebb időbeli irányultságot jeleznek. És amelyek együttes olvasása valami lényegeset árul el a pillanatról, a pillanatnyiság term észetéről” - olvas­ható az író törekvése.Ez a töredezett képmás a barátság (indiá­nok és kutyák), az idegenség (sápadt arcúak), hagyományok (törzs és kultúra) és a küszöbönálló kihalás rémének vissza­térő motívumaiból áll. Szembenézve vele, úgy érezhetjük, mi is a rezervátumhoz, Csendes Toll törzséhez tartozunk.

Kortárs Kiadó 160 OLDAL 2200 FT

Michael Haneke a 2009-es A fehér szalag után idén másodszor is elnyerte az Arany Pálmát legújabb, Szerelem című film jével. Ismerve a világhírű oszt­rák film rendező kórboncnoki hidegségű és precízen visszafogott stílusát, véletle­nül se számítsunk szirupos ömlengésre vagy hatásvadász giccsre, legújabb, meglehetősen könnyfacsarónak ígérkező érzelmi hullámvasútja ugyanis nem az időskori szerelmet élteti. Szokás szerint sokkal m élyebbre ás, és egy olyan hely­zetet ábrázol, am ikor az alakoskodás helyett igaz szerelemről kell tanúbizony­ságot tenni. Film jének főszereplője egy nyolcvan év fe le tti házaspár, m indketten nyugdíjas zenetanárok, akiket két legen­dás francia színész, Jean-Louis Trintignant és Emmanuelle Riva kelt

KIÁLLÍTÁS

A groteszk természetrajza

Mi mennyi?Patikamérlegen adagolt mondatok, röntgenszempontossággal fe ltérképe­zett mélylélektan és humor. Örkény legnépszerűbb, Egypercesek című novelláit állítja középpontba az a kiállí­tás, mely az író születésének századik évforduló já t h iva to tt megünnepelni. Ahogy Örkény a „közlés m inim um át nyújtja és a képzelet m axim um át várja” az olvasótól, úgy a kiállítás szervezői is interakcióban gondolkodnak. A világhírű abszurd dráma, a Tóték dobozolási motívum a ih le tte díszletet vég igbo­lyongva a látogató újra rádöbbenhet a nagy klasszikusok erényére: mondaniva­lójuk generációkkal később sem avul el. A vegyészmérnöki végzettségű, de az irodalommal már elég korán intim viszonyt ápoló fia ta lem ber pedig mes­tere vo lt az időtlen remekművek alkotá­sának. Ha eddig nem sikerült volna, m ost m eggyőződhetünk róla.

116 H V G E X T R A

IK5M ¡SjSllBSZUBJEKTÍVSZÍNHÁZ

Pintér Béla Társulat: 42. hét Agota Kristóf és az ártatlanok

életre. Életük alkonyát és a kettejük közötti szoros kötelékek utolsó nagy próbaté te lé t látjuk, m iután az asszony egy agyvérzést követően a fél testére lebénul, párja pedig úgy dönt, o tthon ápolja.

Michael Haneke

HAZAI b em u tató : 2012, NOVEMBER 1.

Vivian Maier fényképezőgépe

A dadusés a Street fo to g rá f ia

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy francia anya és egy osztrák-magyar apa gyermeke, aki 1951-től New Yorkban majd Chicagóban élt. Dada volt és melles­leg a Street fotográfia, a nagyvárosi, hét­köznapi témákat kedvtelésből megörökítő műfaj egyik szülőanyja. Vivian Maier fantasztikus, több m int százezer negatívot tartalmazó életműve azonban csupán a véletlennek és egy John Maloof nevű ingatlanközvetítőnek köszönhetően lett ismert a világ e lőtt 2007-ben. A fekete­fehér képeken mindennapiságukban különleges történetek kelnek életre. Utcán játszó gyermekek, veszekedések, őszinte portrék sorjáznak az ember szeme előtt.A Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház egy 2013-ra tervezett nagyobb euró­pai turné előtt hozta el ezt a különleges fotográfiai hagyatékot a magyar közön­ségnek, és ezáltal egyszerre tiszteleg egy érdekes fotós felfedezés, valamint a Street fotográfia újjáéledő műfaja előtt. A kiállí­tás ötven nyomatát ilyen formában még nem m utatták be egyik korábbi helyszí-

A független színházcsinálók egyik leg­egyedibb hangú társulata új bem uta tó­val örvendezteti meg mindazokat, akik nem félnek belem erülni abszurd szituá­ciókba. Például am ikor egy szülész­nőgyógyász énekelni kezd. Nos, Csáká­nyi Eszter tényleg ezt teszi a legújabb, a 42. hét címet viselő darabban. A fogan­tatástó l a születésig ta rtó időszakban já tszódik a darab, amelynek főszerep­lője dr. V irágvári Imola. Gyász, szerelem, hit, hitetlenség, jó és rossz döntések keverednek életének eme kilenc drámai hónapjában. Minden döntésének m eg­lesz a következménye, a darab végén pedig kiderül, m it hoz a 42. hét: szüle­tést vagy halált. Az azonban bizonyos, hogy ugyanúgy, ahogy az eddig i elő­adásoknál, m ost is vékony mezsgye húzódik majd a nevetés és a sírás között, a nosztalgikus visszarévedést kigúnyoló a ttitűd és az árta tlanságot elgyászoló magatartás közt.

P M L A

s z e r e p lő k : CSÁKÁNYI ESZTER, THURÓCZY SZABOLCS,

PINTÉR BÉLA, ROSZIK HELLA, STEFANOVICS ANGÉLA

Vivian Maier kiállítása

A világhírű, magyar származású írónő állítása szerint csupán játéknak, u jjgya­korlatnak tek in te tte a M indegy című, magyarul 2007-ben m egjelent kötet novelláinak megírását. Az Egy elsurranó patkány című színmű is o tt olvasható.(A novellák között? Akkor tehát a novella olvasható ott, és abból készült a színdarab?) Itt használta először a fran­cia nyelvet a Kőszegről em igrált író, és ezt a drám át viszi most színre közös produkcióként a Kőszegi Várszínház, a Gergye Krisztián Társulat és a Nemzeti Színház. Irodalom, színház, és tánc keveredik ebben a kísérleti előadást az emlékesttel ötvöző darabban, amely az áldozatiságról és a saját emberségünk fo lytonos megkérdőjelezéséről gondo l­kodik. „Alszom, de azért figyelek. Soha nem fogom m egtagadni a m eggyőződé­semet. Az eszméket, amelyekért fe lá l­doztam a fiatalságom at, a családot! Én em bert Is öltem az ideálomért, uraim. Aljas do lgokat is elkövettem az ideálo­mért. M indent m egtettem érte, igen. Elárultam volna az anyámat, eladtam volna a gyermekeimet. Ha lettek volna.”

immmm r e n d e z ő - k o r e o g r á fu s : GERGYE

KRISZTIÁN s z e r e p lő k : HOLLÓSI FRIGYES, MAKRANCZ!

ZALAN, MURÁNYI TUNDE

P S Z I C H O L Ó G I A 117

Egy elsurranó patkány

szerző: SCHREIBER A N D R Á S

A Terápia kulcsa azH o gyan z a jlik a te rá p ia ? M ib en se g ít a te rap eu ta? M i a legn agyo bb go n d ju k m an ap ság a z em berekn ek? H o gyan do lgo zza fe l p ro b lé m á it a m enő üzletem b er, a f ia ta l to r­n á szlá n y , a z e gye d ü lá lló h ö lg y és a h a rcb a n á lló h á za s­p á r? Tö b b e k k ö zö tt e ze kre a ké rd é se kre is v á la s z t ad az H B O T e rá p ia cím m e l in d u lt, n yo lc héten át követhető so ro za ta , m ikö zb e n fe lfe d i a p sz ich o te rá p ia izg a lm a s, u g y a n a k k o r so k a k szá m á ra ism e re tle n fo lyam atát.

fotó

k: S

tille

r Á

kos

SZU B JEK TÍV ™A magyar gyártású sorozat a színészi munkára épít: az arcjáték, az apró rezze­nések, az egymásra figyelés koncentrá­ciója kelti életre az emberi drámákat, és fedi fel a m indennapi cselekedetek, m ondatok m ögött rejlő m últbéli titkokat, A sorozatot Enyedi Ildikó (Az én XX. századom, Bűvös vadász, Simon mágus)

, , , és G igor A ttila (A nyomozó) rendezte,„ J o p d r e v e a z E L T E - n parádés szereposztással. A főszerepet

pszichológiát is tanultam ” Mácsai Pál>a m entorát Csákányi Eszter,a pácienseket Marozsán Erika, Nagy Ervin, Sztarenki Dóra, Szamosi Zsófia és Nagy Zsolt, míg a főhős feleségét Für Anikó alakítja.

Ha nem elég az önismeret

te t te , m e g h a tá ro z z a az egész m o d e rn g o n d o lk o d á s t. A k u l t ú r á t is : n é lk ü le e l se m le h e t k é p z e ln i a h u s z a d ik szá­z a d i ir o d a lm a t , z e n é t, fe s té s z e te t, v a g y a k á r a s z ín h á z a t. A n n y ir a , h o g y a m o d e rn s z ín h á z m á r eg y id e je v is s z a is lé p a p s z ic h o lo g iz á lá s tó l, és s o k s z o r a s z ín já ts z á s e re d e tib b , ő s ib b g e s z tu s ­re n d s z e re it k e re s i. A s z ín é s z e t le lk i

m e c h a n iz m u s a e g y é b k é n t e n g e m k i f e ­je z e t te n iz g a t, a n n y ira , h o g y jó p á r éve az E L T E -n p s z ic h o ló g iá t is ta n u lta m .

Az iskolapadban m egszerzett tudást is hasznosította a m os­tan i karakterform áláskor, vagy inkább ösztönből hozta a figurát?

N e h é z e rre p o n to s v á la s z t a d n i, az e m b e rb e n n e m v á l ik k ü lö n a tu d á s a és

az ö s z tö n e - eze k e g ym á sb a já ts z a n a k , A HBO Terápia cím ű sorozatában ö s s z e m ű k ö d n e k . I ly e n in t im s o ro z a t­pszichológust alakít. M ennyire áll b á n a s z e re p lő n e k a lk a t ila g , m e n ta l i-közel önhöz a lélekbúvárkodás? tá s b a n , h a b itu s b a n n a g y o n k ö z e l k e l l

á l ln ia a já t s z o t t f ig u rá h o z , h o g y n e a la - A s z ín já ts z á s n a k s o k kö z e v a n a lé le k - k í ta n ia k e ll je n , h a n e m lé te z n i tu d jo n a ta n h o z . F ő le g a n n a k , a m i t az u tó b b i sze re p é b e n . E z n y ilv á n íg y is v a n , e z é rtb ő száz é v b e n g o n d o lu n k a s z ín h á z ró l, o s z to t tá k é p p rá m . M o s t, a f i lm h e zA z a n a g y s z e lle m i fo rd u la t , a m i a m ú l t n a g y o n tu d a to s a n d o lg o z tu n k a k é t sz á z a d e lő n a p s z ic h o ló g ia fe l is m e ré - re n d e z ő v e l, E n y e d i I ld ik ó v a l és G ig o r

s e it a d ta és tu d o m á n y á t m e g te re m - A t t i lá v a l a fo rg a tá s o k a t m e g e lő z ő p ró -

120 H V G E X T R A

IfüQHP 5222®SZUBJEKTÍVb á k o n m o n d a to n k é n t e le m e z tü k a le í r t h e ly z e te k e t. A z „ ö s z tö n ” i t t édeskevés, in s t r u k c ió k és m e g é r té s n é lk ü l n e m tu d n é k a z o n o s u ln i a s z e re p p e l. H o z z á k e l l te n n e m , h o g y v a n , a k i tu d n a : ez is a lk a t ké rd é se .

Az izraeli licenc alapján készü lt Terápia m issziója is m intha a m egértés, pontosabban az elfo ­gadtatás lenne. M agyarországon még m indig sok negatív jelző tapad a pszichológiához, sokan úgy vélik , a pszichoterápia a gyen­géknek és önism erethiányban szenvedőknek van fenntartva.

E z a s ú ly o s b u ta s á g i t t - o t t sa jn o s té n y ­le g je le n v a n a k ö z g o n d o lk o d á s b a n , és

a m ú l t b e v a llá s á b a n s o k -s o k é v tiz e d e , a k á r tö b b évszá za da a d ó s s á g o k a t h a l­m o z ó o rs z á g b a n n e m is m e g le p ő . K é t ­le m , h o g y eg y té v é s z é r ia e le g e n d ő

le n n e a h h o z , h o g y e b b e n k o m o ly a b b

v á lto z á s t h o z z o n , de a b b a n ta lá n b íz ­h a tu n k , h o g y m iv e l a m e g é r té s t m in t a p ro b lé m á k m e g o ld á s á h o z v e z e tő e g y ik

le h e tség e s u ta t á b rá z o lja , n é h á n y a n fe l­is m e r ik e n n e k az igazságát.

Ön m ennyire v ise li jó l, ha rávi­lágítanak a hiányosságaira?

E lé g jó l , a z t h is z e m . E g y tá rs u la tb a n

e g y é b k é n t k i k e l l d o lg o z n i az ő s z in te ­ség k u l t ú r á já t - ez n e m m e g y g y o rs a n , tá rs a d a lm i re f le x e in k kö z é t a r t o z ik a

„s z e m b e in k á b b n e m m o n d o m ” , de a s z ín h á z b a n e zze l s z a k íta n i k e ll.

Mi a vélem énye az íro tt kritikáról?

E z össze függ az e lő b b iv e l: h a ö n m a g a d ­d a l ő s z in te vagy, a k k o r n e m v is e l m eg, h a ro s s z a t í r n a k , h is z e n h a a k r i t i k u s ­n a k igaza va n , a k k o r ú g y is tu d o m , h o g y ú g y v a n , h a m e g n in c s igaza, a k k o r csak m arhaság , a m i t ír.

Rendezőként, színházigazga­tóként m ennyire kritikus és m ennyire pszichológus?

V a la m e n n y ire m in d k e t tő - de tá rs u la ­to n b e lü l ez k ö lc s ö n ö s . N e m c s a k é n k r i ­t iz á lo m a m u n k a tá rs a im a t , és v e sze m fig y e le m b e a p ro b lé m á ik a t , h a n e m fo rd í tv a , ő k is m e g te s z ik u g y a n e z t. A k r i t i k a i t t p e rsze a z t je le n t i , h o g y a p ró ­b á k a la t t m e g b e s z é ljü k , h a v a la m i n e m

ú g y m egy, a h o g y re n d e z ő k é n t, tá rs u la t ­ig a z g a tó k é n t e lv á rn á m . D e m e g ta lá ln a k

a k o llé g á im sze m é lye s p ro b lé m á i is, és h a n e m is p s z ic h o ló g u s k é n t, de f ig y e ­le m m e l k e l l le n n e m ezekre .

Mi a helyzet a színészekről fe lté ­te lezett h isztivel? Hogyan kezeli az esetleges kirohanásokat?

H a p ró b á n a sze repe m ia t t h e p c iá s k o d ó s z ín é s z t lá t , az u g y a n o ly a n a la k ítá s , m in th a v a la k i é pp S h a k e s p e a re -t j á t ­szana. N e m d ő lö k be e z é rt, de h a té n y ­le g b a j va n , a z t észreveszem .

Szeret azonosulni a szerepei­vel. Előfordult már, hogy benne ragadt valam elyik alakításában?

,Egy ilyen intim sorozatban a szereplőnek nagyon közel kell állnia a játszott figu­

rához, hogy ne alakítania kelljen, hanem létezni tudjon a szerepében”

G y a k o r i k é rd é s , és m in d ig n e m m e l fe le le k . E z is a lk a t i d o lo g p e rsze , de fo g a d ja k é te lk e d é s s e l az á té lé s v e s z é ­ly e s h a tá ra in e g y e n s ú ly o z ó m ű v é s z e k g y ö t re lm e irő l szó ló v a llo m á s o k a t. N e m k ö n n y ű m u n k a a m ié n k , m in d ig r iz ik ó s ,

m e g ta lá lju k -e , a m it k e re s ü n k , de ez le lk i le g m é g is c s a k o ly a n , m in t a já té k . A já té k k o m o ly d o lo g , b e le is le h e t h a ln i, de o t t m a ra d n i - az n e m a szakm a , n e m is a m ű v é s z e t, h a n e m az e lm e k ó r ta n k ö ré b e ta r to z ik . A m o d o ro s s á g p e d ig ,

h a az e m b e r h a n g n e m b e , b e szé d m ó d b a , i ly e s m ib e b e le ra g a d - az á lta lá b a n lu s ­taság va g y e m b e r i e lfá ra d á s je le : az i l l e ­

tő n e k n in c s e re je v a g y m e rs z e is m e re t­le n te re p re m e n n i, e z é rt is m é te l.

A privát szerepekbe nem lehet belerögzülni? A rendezés, a sz ín ­igazgatás soha nem válik szereppé?

P S Z I C H O L Ó G I A 121

SZUBJEKTÍV^™H a az e m b e r e lég ö n k r i t ik u s , és k ü lö n ö ­sen , h a o ly a n sze rencsés , h o g y ő s z in te

és k e llő e n k a já n e m b e re k k e l v e h e t i k ö rb e m a g á t, o ly a n o k k a l, a k ik m in d e n p ó z ra a z o n n a l le c s a p n a k , és r ö g tö n j e l ­

z ik , h a v is e lk e d n i k e z d - a k k o r m aga az é le t n e m le sz szerep .

Mácsai Pál

védjegye a sokoldalúság. Színész, rendező, a budapesti Örkény István Színház alapító Igazgatója. Az 51 éves Jászai Mari-díjas művész 1980-ban megszerzett színészdip­lomáját tíz évvel később rendezői papírral fejelte meg, majd 1998-ban elkezdte az ELTE esztétika szakát, ám három év múlva megszakította tanulmányait, mert kinevez­ték a Madách Kamara művészeti vezető­jévé. 2004-ben a Kamara az ő vezetésével alakult át Örkénnyé. Színészi teljesítményét színpadon, filmvásznon és a televízióban egyaránt tudatosság és ösztönös érzékeny­ség jellemzi.

Csákányi Eszter

pszicnoiogusaA Terápiában a pszicholó­gus pszichológusát, azaz szupervizorát alakítja. T est­hezálló szerepnek érezte?

A n n y ib a n m in d e n k é p p e n , h o g y s z e re ­te k o d a fig y e ln i m á so k ra , m e g h a llg a to m a p ro b lé m á ik a t. A T e rá p ia fo rg a tá s á n á l

k ife je z e t te n d é jà v u h e ly z e tb e n ta lá l ­ta m m ag a m . A p s z ic h o ló g u s fő h ő s p s z i­c h o ló g u s á t a la k í to m - a fő s z e re p e t j á t ­szó M á c s a i P á lla l h a s o n ló a v is z o n y u n k ,

h a ta lá lk o z u n k , m in d e n t - fő le g s z a k ­m a i d o lg o k a t - a la p o sa n m e g b e szé lü n k .

Egy korábbi interjúban úgy fogalm azott, hogy a színész m in­dig önmagából építkezik. Ebből kiindulva ott rejlik önben a p szi­chológus is, de n incs szüksége olykor ön ism ereti terápiára?

A z t s z o k ta m m o n d a n i, h o g y a sz ín é sz ö n m a g a p s z ic h o ló g u s a , az é n e s e te m ­b e n le g a lá b b is íg y á l l a d o lo g . É le te m ­b e n n e m já r ta m p s z ic h o ló g u s n á l, e lég jó l is m e re m m a g a m a t, m e n tá lis a n

egészségesnek v a l lo m m a g a m , képes v a g y o k fe l is m e r n i és fe ld o lg o z n i a p ro b ­lé m á k a t. M ű v é s z c s a lá d b a n n ő t te m fe l, k o rá n m e g ta p a s z ta lta m a s z ín é s z e tte l já r ó m e g p ró b á lta tá s o k a t is.

N yilván nem a m űvésziét árny­oldala m iatt le tt színész. E setleg az elhivatottságon tú l közre­já tszo tt a pályaorientációban a lázadás? Úgy tudom , édes­apja, Csákányi László ellenezte, hogy az ő h ivatását válassza.

S o k k a l in k á b b fé l te t t , m in t e lle n e z te .

A k k o r rá a d á s u l m á r t ú l v o lta m a sz o ­kásos g y e rm e k i r e b e ll ió n . D e d ip lo m a

122

..... . .w ». BJn é lk ü l v á g ta m a sz ín é s z e tb e , rá a d á s u l v id é k e n k e z d te m , ez a p á m n a k o ly a n v o l t , m in th a s z á m ű z e té s b e m e n n é k .

A z é r t p e rs z e e lk ís é r t K a p o s v á rra , de a m ik o r m e g is m e r te a k ö rü lm é n y e k e t - le p u k k a n t szá llá s , tö b b e d m a g a m m a l

- , a k k o r k é r le ln i k e z d e tt , m e n je k v e le haza . F á jt n e k i, m e r t fé l te t t , de a m ik o r

lá t ta , h o g y m e g ta lá lta m a h e ly e m e t, a h e ly e t , a h o l ta n u lh a t ta m , e lfo g a d ta . B o ld o g v o lt , és b ü s z k e rá m .

M inden bizonnyal a szabad­úszó élettő l is fé lte tte volna.

V a ló b a n , a sza b a d ú szó lé t fo rm a re n g e ­te g k o c k á z a tta l já r , de a m ik o r a K r é ta ­k ö r 2 0 0 8 -b a n m e g s z ű n t tá r s u la tk é n t m ű k ö d n i, ú g y d ö n tö t te m , n e m k e re s e k m á s ik , á lla n d ó tá rs u la to t . B á r h iá n y z ik az az é rzés , h o g y ta r to z o m eg y c s a p a t­hoz , a z é rt n in c s o k o m pa naszra .

Nem nyom asztja a szabad­úszással járó bizonytalanság, kiszám íthatatlanság?

N e m . S z a b a d ú s z ó k é n t s a já t m a g a d ­n a k k e l l m e g te re m te n i a le h e tő s é g e t, fe lé p í te n i m a g a d a t. E g y ü t t d o lg o z o m

O r la i T ib o r p ro d u c e r re l, a k iv e l m in ­

d e n é v b e n te rv e z ü n k eg y b e m u ta tó t n e k e m . A kö zö s m u n k a n a g y o n k re a tív , m e g h a llg a t ja a te rv e im e t , ö t le te im e t , t u d u n k e g y ü tt g o n d o lk o d n i. S z e p te m ­

b e r v é g é n m u ta t ju k b e P in té r B é lá v a l és tá rs u la tá v a l a 4 2 . h é t c ím ű d a ra b o t, n y á ro n k é r te k fe l a fő s z e re p re . E z é r t , h a n e m is o ly a n , m in t á lla n d ó tá r s u la t ­b a n lé te z n i, fü g g e t le n k é n t is s z á m íth a ­to k m á s o k ra . És iz g a t a k ih ív á s , h o g y én

d ö n th e te m e l, m ily e n s z e re p e t v á lla lo k e l. A h é t a s s z o n y á t, a k i t a K a m rá b a n já ts z o m , P a r t i N a g y L a jo s n o v e llá ib ó l v á lo g a tta m össze, az í r ó seg ítség é ve l. S o k s z o r é n v á la s z to k d a ra b o t, és h o zzá re n d e z ő t. T á rs u la tn á l n e m a d a t ik m e g a v á la s z tá s i ly e n fo k ú szabadsága. S ze­re n c s é re e lég s o k fe la d a t m e g ta lá l.

Ahogy m ost a Terápia is. Ritkán látn i az utóbbi időben tévéso ­rozatban, film en. Nem v ise li m eg az efféle m ellőzöttség?

A z tú lz á s , h o g y m e g v is e ln e . S z e re te k f i lm e z n i, v is s z a n é z n i m a g a m a t kevésbé. E g y é b k é n t já r o k s z e re p lő v á lo g a tá s ra , és az a té n y , h o g y e se tle g n e m rá m e s ik a vá lasz tás , n e m n y o m a s z t, m e r t a k k o r v a ló s z ín ű le g n e m k e l l e g y ü tt d o lg o z ­n u n k . D e ú g y s e jte m , b e s k a tu ly á z ta k , m in th a csa k a k k o r ju t n é k a re n d e z ő k eszébe, h a v íg já té k i b u g y u ta f ig u rá t

k e l l h o z n i. F é lre n e é rts e n , s e m m i b a jo m a k ö n n y ű m ű fa jo k k a l, h is z e n m a g a m is d o lg o z o m ily e n e k b e n , de a m in ő s é g n a g y o n fo n to s s z á m o m ra , és i t t m o s t n e m csa k a m a g a m m a l s z e m ­b e n tá m a s z to t t e lv á rá s o k ra g o n d o lo k . A T e rá p iá n d o lg o z n i e z é r t a z tá n tö b b

o k b ó l is jó é rzés v o lt . E n y e d i I ld ik ó v a l n a g y o n jó v o l t a k ö z ö s m u n k a . A je le ­n e te k e le m z é s e k o r, in s t ru á lá s k o r s o k a t s z á m íto t t , h o g y n ő re n d e z e t t n ő t . S z i­g o rú is v o lt , a m i n e k e m n a g y o n s z im p a ­t ik u s . B e m e k fo rg a tó k ö n y v b ő l d o lg o z ­tu n k , s z á m o m ra p e d ig ig a z i k ih ív á s v o lt , h is z e n a p s z ic h o te rá p iá s fo g la lk o z á s t re k o n s tru á ló , k a m a ra d a ra b je lle g ű , k é t

e m b e r b e s z é lg e té s e ire é p ü lő s o ro z a t­b a n n in c s e n e k n a g y a k c ió k , csa k s z ö ­vegge l és v is s z a fo g o tt m im ik á v a l k e l le t t já ts z a n i.

Amikor egy szerepre készül, m indig a kihívás izgatja?

C sa k az iz g a t. N e m s z e re te m a c s u k ló ­b ó l k ir á z o t t , m á r -m á r m o d o ro s fe la d a ­to k a t.

Könnyen fogadja a kritikát?

C sa k a k r i t ik á b ó l ta n u l az em b e r.

Apropó, szerepjátszás. Nem fordult még elő önnel, hogy bele­ragadt valam elyik szerepébe?

N e m tu d o k ró la . S z e re te k a s z e re p e im ­b e n m e g ú ju ln i, v is z o n t a m a g á n é le te ­m e t n e m szívesen k e v e re m a sz ín h ázza l.

Csákányi Eszter

Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő.A színjátszást 1971-től 1973-ig a Nemzeti Színház Stúdiójában tanulta, 1973-ban szerző­dött a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz.Húsz évvel később a budapesti Katona József Színházhoz, 2002-ben a Krétakörhöz igazolt.2008 óta szabadúszó.

P S Z I C H O L Ó G I A 123

SZUBJEKTÍV, szerző: IZIN G RÓBERT

Rosszkedvűnk teléből

Van, aki forrón szereti - télen is.

N e k ik k i t ű n ő v á la sz tá s az Atacama- sivatag, a h o l h a v a t v a g y b á rm ily e n m ás csa p a d é ko t n a g y ító v a l sem n a g yo n ta lá lh a tu n k , e lvé g re ez a v ilá g e g y ik le g ­szá ra za b b h e ly e . A c h i le i S an P e d ro de A ta c a m a v á ro s k a az A ta c a m a -s iv a ta g - b a n fe k s z ik , és a h e ly i tu r iz m u s s z e ré n y k ü ls e jű , de m in d e n ig é n y t k ie lé g í tő fe lle g v á rá n a k s z á m ít. B o ly g ó n k o n az

é s z a k -c h ile i s iv a ta g az a h e ly , a h o l a le g k ö z e le b b é re z h e t jü k m a g u n k a t a M a rs h o z . N e m v é le t le n , h o g y a N A S A i t t te s z te lte tö b b m ű s z e ré t és ű re s z k ö ­zé t. V ö rö se s a la p s z ín ű k ő v é g te le n , a h o l a lá ts z a t e lle n é re b iz o n y o s p o n to k o n fa n ta s z t ik u s az é lő v ilá g , b á r v a n n a k

o ly a n ré g ió i, a h o l m ű s z e re k k e l m é g m ik ro b á k a t sem s ik e rü l ta lá ln i a ta la j­ban . N e m beszé lve a g e jz íre k , v u lk á n o k tu c a t ja iró l, va g y p é ld á u l a P u r itá m á h o z k ö z e li, 3 4 0 0 m é te re s te n g e rs z in t f e le t t i m agasságban ta lá lh a tó ta v a k ró l, a m e ly e k b e n 3 6 fo k o s v íz b e n fő z h e t­jü k m a g u n k a t a fö ld ö n tú l i tá jb a n és az

A n d o k lá n c h e g ysé g e ib e n g y ö n y ö rk ö d v e . S an P e d ro fő b e v é te li fo rrá s a a tu r iz m u s , íg y a v á ro s k a te le v a n k iv á ló é t te rm e k ­k e l és b á ro k k a l, a h o l a h e ly i k o n y h a re m e k e i m e l le t t p o m p á s c h ile i b o ro k a t is k ó s to lh a tu n k . A n y á r i t t d e ce m b e rb e n k e z d ő d ik , de a k ö z e l h á ro m e z e r m é te re s m agasság m ia t t a h ő m é rs é k le t r i t k á n

e m e lk e d ik 27 C e ls iu s - fo k fö lé .

h ttp ://sk ia n dsn ow bo a rdca n ad a .co m /

I

Akik télen a telet szeretik

Akik nem tudnak dönteni

So ka n á llít já k , h o gy é lv e z ik a te le t, de a m it ig a zá n ke d ­ve ln e k , a z a té lle l szem b en i védekezés érzése - je le n te tte k i R ic h a rd A d am s an go l író . U ta z á s i a já n la to k a té l sze ­re lm e se in e k, a m elegségre v á g y ó k n a k , és a zo k n a k , a k ik nem tu d n a k dö nten i.

A k a n a d a i Banjf Nemzeti Park t e r ü ­le té n b e lü l ta lá lh a tó a v i lá g e g y ik le g ­jo b b s íp a ra d ic s o m a . V a ló já b a n h á ro m k ü lö n b ö z ő e g ysé g b ő l á ll, e g y ik ü k a M t .

N o rq u a y , a h o l k e z d ő k és h a la d ó k is m e g ta lá lh a t já k a n e k ik v a ló le j tő t . A k i n e m tu d v á la s z ta n i a 28 p á ly a k ö z ü l, az m e n je n m á s h o v a , p é ld á u l a h e ly i m á s o d ik s z á m ú s ík ö z p o n tb a , a m e ly a

L a k é L o u is e S k i A re a n e v e t v is e li . O t t r e n d k ív ü l v á lto z a to s p á ly á k ta lá lh a tó k ,

k ö z ü lü k n é h á n y o ly a n e x tré m g e o m e t­r ia i v is z o n y o k k a l, a m i az ig a z i p r o f ik ­n a k is k ih ív á s . A m i az á t la g fö lé e m e li a B a n ff N e m z e t i P a rk o t, az a k ö rn y e z e t szépsége, a L a k é L o u is e - i p á ly á k o n p é ld á u l ig e n k o m o ly h e g y lá n c c a l sze ­m e zve le h e t s ik la n i a h a v o n . A m a g a s ­la t i é rzés m é g in k á b b k é z z e lfo g h a tó

a h á rm a s s z á m ú s íp a ra d ic s o m b a n , a m e ly S u n s h in e V il iá g é n é v re h a l l ­ga t. A 107 ö s v é n y k ö z ü l a le g h o ssza b b

n y o lc k i lo m é te re s , de p r o f ik s z á m á ra a k a d n a k u g ra tó k k a l m e g s p é k e lt p á ly á k is. A k i p e d ig n e m a k a r s í lé c e t c s a to ln i a lá b á ra , az a 6641 n é g y z e tk i lo m é te ­

res p a rk b a n tú rá z h a t is. E r re a c é lra 1 6 0 0 k i lo m é te r n y i t u r is t a ú t s z o lg á l,

de a v ilá g ö rö k s é g ré szé vé n y i lv á n í to t t p a rk b a n a v a d v íz i evezés s z e re lm e ­se i is m e g ta lá lh a t já k a s z á m ítá s u k a t.

S z e re n c s é re a k a d n a k h e ly e k , a h o l eg y ­s z e rre h ó d o lh a tu n k a t é l i s p o r to k n a k és a te n g e r p a r t i la z u lá s n a k , íg y n e m

k e r ü lü n k d ö n té s k é n y s z e rb e , és d u rv a s tre s s z h e ly z e te t ú s z h a tu n k m eg . P e r­sze e n n é l k e lle m e t le n e b b s z itu á c ió b a soha n e k e r ü l jü n k ! H o g y m ily e n e k ezek a h e ly e k ? O ly a n o k , a h o l d é le lő t t a p a r to n la z í th a tu n k , d é lu tá n p e d ig sz la -

lo m o z u n k a h ó v a l b o r í t o t t h e g y o ld a lo n . D u b a i p é ld á u l ily e n , h is z e n o t t ta lá lh a tó a K ö z e l-K e le t e lső le s ik ló p á ly á ja , a Ski Dubai, a m e ly e t v a ló d i h ó v a l b o r í ta n a k m in d e n egyes nap . A m ín u s z 4 C e ls iu s - fo k o s h ő m é rs é k le tű , 2 2 5 0 0 n é g y z e t- m é te re s á rk á d b ó l k ilé p v e m á r is az 50 fo k o s s iv a ta g b a n ta lá lh a t ju k m a g u n k a t.

124 H V G E X T R A

Úti célok hidegből melegbe és hidegbe m b sz u b je k t ív

tündöklő nyárba

m

D e az ig a z i s í fa n a t ik u s n e m e lé g e d h e t m eg e g y e tle n m este rséges, fe d e tt pá lyás,

4 0 0 m é te re s iz é v e l, a m ik o r a v ilá g b iz o ­n y o s p o n t ja in u g y a n e z t m e g te h e t i t e r ­

m é sze te s k ö rü lm é n y e k k ö z ö t t ! I ly e n p o n t U j-Z é la n d , igaz, a te n g e r a t é l i h ó n a p o k b a n n e m t ú l m e le g , de s z ö r ­

fö z é s re p é ld á u l tö k é le te s e n a lk a lm a s . A fa n ta s z t ik u s f ö ld r a jz i a d o tts á g ú s z i­g e to rs z á g k é t s z ig e te k ö z ü l k ü lö n ö s e n a d é l in ta lá lh a tó szám os s íp a ra d ic s o m , és n e m is e g y a te n g e rp a r th o z is k ö z e l e s ik . Christchurch v á ro s a p é ld á u l o ly a n , a h o n n a n k ö n n y e n e l ju th a tu n k jó n é h á n y s íp á ly á h o z , v íz p a r t i fe k v é s é ­b ő l a d ó d ó a n p e d ig a s tra n d é r t sem k e ll s o k a t g y a lo g o ln i.

K a l i f o r n ia m é g tö k é le te s e b b e b b ő l a s z e m p o n tb ó l, iga z , a te n g e r p a r t tó l a s íp á ly á k k is s é m essze e sn e k , de p á r ó rá s a u tó z á s s a l e lé rh e t jü k ő k e t. A s íe - lő s - s t r a n d o ló s n a p a P o m o n a C o lle g e d iá k ja i s z á m á ra p é ld á u l fo n to s h a g y o ­

m á n y , a m i t m in d e n é v ta v a s z á n m e g ­re n d e z n e k . T ö b b -b u s z n y i s rá c u ta z ik fe l a k ö z e li M o u n ta in H ig h s íp á ly á h o z , d é lu tá n p e d ig le n y o m u ln a k a N e w p o r t B e a c h re , a h o l s z ö rfö z n e k , fü rd e n e k , m a jd g r i l le z n e k ( ta lá n n é m i a lk o h o l is e lfo g y , de n y i lv á n s z ig o rú a n csa k a

h a g y o m á n y o k t is z te le te m ia t t ) .

N e m k e l l fő s u lib a já r n u n k a h h oz , h o g y m i is k ip r ó b á l ju k ez t, u g y a n is a k a l i f o r ­n ia i p a r tv id é k r ő l - a k á r San F ra n c is -

c ó b ó l, a k á r L o s A n g e le s b ő l - k ö n n y e n e l ju th a tu n k az á lla m le g jo b b s íp á ly á ira , p é ld á u l a m á r e m lí te t t M o u n ta in H ig h

ü d ü lő h e ly re , a M t . S h a s ta S k i P a rk b a , K ir k w o o d b a v a g y a H e a v e n ly S k i R e s o rtb a . K a l i f o r n ia te h á t o ly a n c é l­p o n t, a h o vá s ílé c e t és fü rd ő n a d rá g o t is é rd e m e s b e c s o m a g o ln i.

A T e rá p ia n a p ró l n a p ra ú j f o r d u la to k ­k a l sz o lg á l. A z e p iz ó d o k b ó l k id e rü l , h o g y m in d e n k i r e j te g e t v a la m it , e g y t i t k o t , eg y fe ld o lg o z a t la n p ro b lé m á t a m ú l tb ó l. A n é z ő k k r im is z e r ű iz g a l­m a k k ö z e p e tte s z e m b e s ü lh e tn e k azza l, h o g y a p ro b lé m á k k im o n d á s a , a m ú l t ­

ta l v a ló sze m b e n é zé s , az e g y m á s ra f ig y e lé s , a m e g é r té s g y ó g y ír le h e t b a ja ­in k r a - és m e g o ld á s a jö v ő re nézve .

A z H B O G O s z o lg á lta tá s á n k e re s z tü l a T e rá p ia e ls ő 5 ré s z e m in d e n k i á l ta l e lé rh e tő e g é szen az é v v é g é ig :

w w w .h b o go .h u /te ra p ia

D e c e m b e r k ö z e p é ig m in d e n h é tk ö z ­

n a p e s te 9 ó r á tó l az H B O c s a to rn á n e g y k ü lö n le g e s le lk i n y o m o z á s r é s z t ­v e v ő i le h e tü n k . T e rá p ia c ím m e l f u t a m a g y a r H B O ú j, s a já t g y á r tá s ú s o ro ­za ta , a m e ly e g y fa jta lé le k ta n i k r im i .

A T e rá p ia fő s z e p lő je a h íre s p s z ic h o ló ­gus - Mácsai Pál a k in e k k a n a p é já ra m in d e n e s te e g y m á s ik p á c ie n s ü l - h é t fő n Marozsán Erika, k e d d e n Nagy Ervin, s z e rd á n Sztarenki Dóra, c s ü tö r ­tö k ö n Szamosi Zsófia és Nagy Zsolt és kö zö s e rő v e l k e re s ik a „ g y i lk o s t ” , az ő s p ro b lé m á t. P é n te k e n k é n t a z o n b a n f o r d u l a k o c k a , a m i lá ts z ó la g k ie g y e n ­

s ú ly o z o t t p s z ic h o ló g u s u n k fe lk e re s i s a já t lé le k b ú v á rá t - Csákányi Esztert

- , m e r t s z a k m a i g o n d o k g y ö tr ik , és fe le ­ségéve l - Für Anikó - v a ló k a p c s o la ta is vá lsá g b a ju t o t t .

SZUBJEKTÍV, £j£Ji2¡J^p

Mi is a tizenegyes?

Valószínűleg a futba llban kevésbé já ra­tosak is lá ttak már tizenegyesrúgást, mégis érdemes a büntetők két fajtá ját körülírni. A mérkőzés közben a kapu e lő tti tizenhatoson (am it bün te tő te rü le t­nek is hívnak) belül, a tám adást vezető csapat ellen elkövetett, súlyos szabályta­lanságért jár a vétlen csapat javára tizenegyes. A pályán lévők közül bárki

- a jogosu lt csapat kapusa is - lőheti, nemcsak az, aki ellen szabályta lankod­tak. A büntetőpon t 12 yardra, azaz szinte pontosan 11 méterre talá lható a kaputól

- innen az elnevezés oda kell letennie a labdát a lövést végző játékosnak. A bíró sípszava után a labdát megtorpanás nélküli nekifutásból kell ellőni, m iközben a kapusnak a gólvonalon kell maradnia, rajtuk kívül pedig m indenki másnak a tizenhatoson kívül és legalább kilenc méterre a labdától kell állnia. Ha a lövés

kipattan a kapufáról, vagy a kapusról, már m inden játékos beavatkozhat.

A meccs közbeni büntető a fu tba ll nagyon korai szakaszában a szabályok része lett, míg a tizenegyespárbajt csak 1970-ben vezették be. Utóbbiakra első­sorban nagy tornákon (világbajnoksá­gon, Európa-bajnokságon, Bajnokok Ligája-meccsen) kerül sor a mérkőzések végén (hosszabbítás után), hogy e ldön t­sék, ki a továbbjutó, vagy éppen a végső győztes. M indkét csapatból ö t-ö t já té ­kost je lölnek ki a feladatra, ekkor is csak a pályán lévők jöhetnek szóba. Fontos különbség a meccs közbeni büntetőhöz képest, hogy ekkor nem értékesíthető a k ipattanó labda. A büntetőpárbajt az a csapat nyeri, am elyik az ö t lövéséből töb be t értékesít. Ha ö t-ö t lövés után döntetlenre állnak, egyesével fo ly ik tovább a párharc.

szerző: C SE P R E G IB O TO N D

A tizenegyes lélektanaM itő l fü gg , h o gy a ka p u m e ly ik részéb e rú g ja a já té k o s a la b d á t? A tize n e gye slö vé s a ka p u s és a rú gó já té k o s k ö zö tti lé le k ta n i h a rc terepe és eredm énye - v é li sp o rt­p szich o ló g u s és fo c ista .

„K ü lö n le g e s já té k h e ly z e t r ő l v a n szó, a m e ly n e k a m é rk ő z é s s z e m p o n tjá b ó l a je le n tő s é g e n a g y b a n fü g g a t tó l is , h o g y a ta lá lk o z ó k ö z b e n egy sza b á ly ta la n sá g m ia t t m e g í té lt b ü n te tő r ő l v a n -e szó, va g y to v á b b ju tá s t e ld ö n tő p á rb a jró l. A

m eccs k ö z b e n i b ü n te tő n a g yb a n h a s o n ­l í th a tó eg y g ó lh e ly z e th e z , csa k é p p e n le t is z tu lta b b a k a k ö rü lm é n y e k . H is z e n

i ly e n k o r a k ip a t ta n ó la b d a is é r té k e s í t ­h e tő , m íg a m eccsvé g i p á rb a jb a n e lvé g ­z e t t lö vé s a k á r a v i lá g b a jn o k i c ím rő l is d ö n th e t” - m o n d ja N a g y S á n d o r s p o r t ­p s z ic h o ló g u s , a k i k o rá b b a n a m a g y a r

fu tb a llv á lo g a to t t m e l le t t is d o lg o z o tt .

B á r m e ly ik fa j ta b ü n te tő r ő l v a n is szó, a rú g ó já té k o s n a k n a g y a fe le lő ssé g e , a t iz e n e g y e s e k e t n a g y o n jó s z á z a lé k k a l s z o k tá k u g y a n is é r té k e s í te n i. E z a k k o r is n y o m á s t je le n t , h a m in d e n k i t is z ­tá b a n v a n n a k azza l, h o g y b á r k i h ib á z ­

h a t. A s p o rtp s z ic h o ló g u s r á m u ta to t t , a k a p u s o k v is z o n t jo b b a n h o z z á s z o k ta k , h o g y a f ig y e le m r á ju k k o n c e n t rá ló d ik .

A t iz e n e g y e s h á rítá s a p e d ig b ra v ú rn a k s z á m ít, íg y a k ivé d é se e g y é r te lm ű s ike r. A k a p u s o k n a k e b b e n a s z itu á c ió b a n n in c s v e s z te n iv a ló ju k , a m i m a g a b iz to s ­ságo t ad n e k ik .

„S o k igazság v a n a b b a n a ré g i, k ö z h e ly - s z e rű m o n d á s b a n , h o g y t iz e n e g y e s t n e m le h e t v é d e n i, csa k k ih a g y n i. A h á r í tá s h o z v a ló b a n s o k s z o r a rú g ó já té k o s h ib á ja k e ll. S ő t o lv a s ta m m á r o ly a t is , h o g y eg y m a te m a t ik u s k ik a l ­k u lá lta : a k a p u fe ls ő s a rk á b a h e ly e z e tt

t iz e n e g y e s t f iz ik a i k é p te le n s é g k ifo g n i. H a g y ju k m eg m ég is a k a p u s o k n a k , h o g y ta lá n az ő te l je s í tm é n y ü k is k e l l egy-egy b ü n te tő m e g h iú s ítá s á h o z ” - m o n d ja K e m e n e s S zabo lcs, a B u d a p e s t H o n v é d 26 éves ka p u sa . Ö sszességében o s z t ja a s p o rtp s z ic h o ló g u s v é le m é n y é t, v a g y is h o g y a k a p u s csa k j ó l jö h e t k i e b b ő l a s z itu á c ió b ó l, m e r t e g y á lta lá n n e m

e lv á rh a tó a védés.

126 H V G E X T R A

Aki tovább H bírja idegekkel

M é g is , a t iz e n e g y e s lö v é s k im e n e te le m in d e n e se tbe n a k a p u s és a rú g ó já té ­k o s k ö z ö t t i lé le k ta n i h a rc te re p e és e re d m é n ye . E z t v a ll ja A n to n ín P a n e n ka is, a k i 1 9 7 6 -b a n lő t t t iz e n e g y e s é v e l le g e n d á ssá v á l t és is k o lá t te re m te t t . A cseh fu tb a l l is ta n e m ré g b e s z é lt ré s z ­le te s e n a B liz z a rd a n g o l fu tb a l l fo ly ó -

i r a tn a k a h íre s m o z d u la t r ó l, és k i f e j ­te t te : a tize n e g ye s k u lc s a az, h o g y a rú g ó v a g y a k a p u s b í r ja -e to v á b b id e g e k k e l, m e ly ik ü k te s z e lő b b á ru lk o d ó m o z d u ­la to t . A z is d ö n tő , m e ly ik ü k képes m e g ­té v e s z te n i a m á s ik a t, h o g y v a ló já b a n a m á s ik ir á n y b a s z e re tn e lő n i, i l le tv e v e tő d n i, m in t a m e rre v é g ü l is e l in d u l.

P a n e n k a a rra a la p o z ta m ó d s z e ré t, h o g y a k a p u s o k „ n o r m á l is ” , v a g y is a k a p u v a la m e ly ik s a rk á b a ta r tó , e rő s lö v é s t v á r ta k tő le , ő v is z o n t g ye n g é n k ö z é p re h e ly e z te a la b d á t.

A s p o rtp s z ic h o ló g u s s z e r in t a rú g ó já té ­k o s n a k m in d ig v a n e lk é p z e lé s e a r ró l, h o v á fo g ja lő n i a t iz e n e g y e s t. E z é r t

n a g y o n fo n to s , h o g y a rú g á s p i l la n a ta k a p u s á n a k , E d w in v a n d é r S a rn a k az

e lő t t a te s tb e s z é d é v e l, p il la n tá s a iv a l, ese te a 2 0 0 8 -a s B L - d ö n tő r ő l, a m ik o rm á j d a lö v é s t m e g e lő z ő k itá m a s z tá s s a l v á ra t la n u l a b a l s a ro kb a m u ta to t t , a ve le

n e á ru lja e l, h o g y h o v á k ü ld i a la b d á t. A sze m b e n á lló c s a tá r p e d ig jo b b ra lő t te av ita th a ta t la n u l k is z o lg á lta to t t h e ly z e t- la b d á t, ő p e d ig a r ra v e tő d ö tt , és k iv é d te ,

b e n lé v ő k a p u s n a k tö b b v á la s z tá s a is M e g in t m á s o k k i lé p n e k b a lra , h o g y egyva n , m ily e n ta k t ik á t v e t be a lövés h á r í- p i l la n a t ta l k é ső b b jo b b ra v e tő d je n e k el,tá sá ra . E ld ö n th e t i e lő re , m e r re v e tő d ik , v a g y é p p e n fo rd í tv a . A k a d o ly a n is, a k iv a g y p ró b á lja m e g le s n i, m ire k é s z ü l az s z á n d é ko sa n n e m a k a p u k ö ze p é b e á ll.

e l le n fé l. E g y re tö b b e n s ta t is z t ik á k ra E g y b iz to s , m in d e n t b e k e l l v e tn ü n k ah a g y a tk o z n a k , b á r n e m is m a g u k a h á rítá s é rd e k é b e n .”k a p u s o k , h a n e m a s e g ítő ik e le m z ik az e lle n fé l já té k o s a in a k k o rá b b i t iz e n ­eg ye se it. K e m e n e s a z o k kö z é ta r to z ik , a k ik a m e g é rz é s e ik e t k ö v e t ik a v e tő d é s e lő tt . „ Technikai felkészültség,

koncentráltság, önbizalom és felelősség-

vállalás”

A s p o rtp s z ic h o ló g u s s z e r in t a lö v ő já té ­k o s fe la d a ta v ilá g o s : csa k a fe la d a tra fó k u s z á ln i, és b e ta lá ln i . N a g y S á n d o r

te rm é s z e te s e n k ie m e lte a m e n tá lis

rá h a n g o ló d á s fo n to s s á g á t, a m irő l a s p o rtp s z ic h o ló g ia i s z a k k ö n y v e k ré s z le ­te s e n é r te k e z n e k . A la b d a le h e lye zé sé - t ő l ke zd ve k i k e l l d o lg o z n i a fo ly a m a to t , és az egyes e le m e ire f ig y e lv e g y a k o ­r o ln i k e ll : a p á ly á n és fe jb e n e g y a rá n t. K ie m e lte , a v é g re h a jtá s m o z z a n a ta ib ó l n e m sza b a d k ie s n i, a m i ré s z b e n m o z ­

g á s k o o rd in á c ió s fe la d a t, ré s z b e n a k o n ­c e n trá lts á g fü g g v é n y e . A m o z d u la ts o r

n a g y része a u to m a tik u s , m ég is az a d o tt k ö rü lm é n y e k h e z , a k a p u s h o z a lk a lm a z ­

k o d v a k e l l v é g re h a jta n i.

A m eccsvég i t iz e n e g y e s p á rb a jo k ra g o n ­

d o lv a s o k a n le m o n d ó a n le g y in te n e k : o t t m á r n e m a v a ló d i tu d á s , h a n e m a sze rencse já ts z ik . A ka p u s , a m e z ő n y já ­té k o s és a s p o rtp s z ic h o ló g u s vé le m é n y e e lle n b e n a z t s u g a llja , a m á z l i h e ly e t t s o k k a l in k á b b o ly a n , tö b b e k k ö z ö t t a já té k o s o k le lk i á l la p o tá t k ife je z ő té n y e z ő k d ö n te n e k , a m e ly e k m é rk ő z é s

k ö z b e n re jtv e m a ra d n a k , és csak e k k o r tű n n e k fe l m in d a n n y iu n k szám ára .

T e c h n ik a i fe lk é s z ü lts é g , k o n c e n t r á l t ­ság, ö n b iz a lo m és fe le lő s s é g v á lla lá s - e ze ke t a je l le m z ő k e t e m e li k i N a g y S á n d o r a t iz e n e g y e s rú g á s s a l k a p c s o la t­

b a n . A s p o rtp s z ic h o ló g u s s z e r in t n e h éz e ld ö n te n i, h o g y a b ü n te tő s ike re s e lvég ­zéséhez a p i l la n a tn y i lé le k ta n i á l la p o t

v a g y a te c h n ik a i k iv ite le z é s a fo n to ­sabb. Ú g y v é li, h a h iá n y z ik a m e g fe le lő m o z g á s k o o rd in á c ió , v a g y é p p e n a k e llő rú g ó te c h n ik a , a k k o r a k o n c e n trá lts á g , a jó m e n tá lis á l la p o t is kevés le h e t. A t iz e n e g y e s e k h e z jo b b e s é lly e l á l ln a k

o d a a zok , a k ik a m é rk ő z é s a d d ig i sza ­ka s z á b a n is j ó l te l je s í te t te k , íg y ö n b i­z a lo m m a l te lte k ; a la p v e tő e n u g y a n is iga z , h o g y a k i e d d ig a s z itu á c ió ig h ib á ­z o tt , n e m v a ló s z ín ű , h o g y é p p e n e b b en a h e ly z e tb e n fo g j ó l te lje s í te n i. D e a rra is v a n p é ld a , h o g y e g y j ó l k iv i te le z e t t

t iz e n e g y e s m e g fo rd ít ja a já té k o s a d d ig i m eccse n b e lü l i fo rm á já t .

Mentális ráhangolódás

„A z a d ö n tő , h o g y a n tu d u n k h a tn i a lö v ő já té k o s ra . E le n g e d h e te t le n e k a lé le k ta n i a p ró sá g o k , ke zd ve a t tó l, h o g y

k i te s z i le a la b d á t a b ü n te tő p o n t ra - m u ta t rá K e m e n e s . - N a g y k e d v e n ­ce m , K i r á ly G á b o r p é ld á u l a le g u to ls ó p i l la n a t ig m o z d u la t la n tu d m a ra d n i: k iv á r a v é g s ő k ig , m ik ö z b e n az e l le n ­fé ln e k ú g y t ű n ik , n e m c s in á l s e m m it.

S o k a n in k á b b u g rá ln a k a g ó lv o n a lo n . D e té n y le g s z á m ta la n m ó d s z e r lé te z ik . O t t v a n p é ld á u l a M a n c h e s te r U n ite d

P S Z I C H O L Ó G I A 127

r

jobline.huKERESNI JÓL IS LEHET

a barátom a barátnőim

Nem mindegy, hogy hol.

a r u n u K u m

A Jobline.hu állásposta-szolgáltatásával elindulhat egy olyan

munkahely felé, ahol életének akár a kétharmadát is szívesen eltöltené.

Kattintson, regisztráljon, állítsa be a paramétereket, és várja meg,

amíg e-mail címére megérkezik az igazi.

ITAL

OBJEKTÍVEMLEKEZET

Megvezetett íz le lőb imbókH Beültetett trauma

T öb b tu c a t b o rs p e c ia lis tá t h ú z o t t csőbe 1 9 9 8 -b a n F re d e r ic B ro c h e t f r a n c ia n e - u ro p s z ic h o ló g u s . R e jte t t te s z t je s o rá n k ü lö n b ö z ő fe h é r - és v ö rö s b o ro k a t k e l­le t t a s z a k é r tő k n e k é r té k e ln iü k . A z e g y ik k ö rb e n B ro c h e t a v ö rö s h e ly e t t s z ín e z e tt fe h é r b o r t s z o lg á lt fe l. A z

e re d m é n y m e g d ö b b e n tő v o lt : a te s z t ­b e n ré s z t vevő 5 4 s p e c ia lis ta k ö z ü l e g y ik sem v e tte é szre a tu rp is s á g o t, de m ég a r r ó l sem s z á m o lt b e s e n k i, h o g y a f e l ­k ín á lt „v ö rö s b o r ” fe h é r re e m lé k e z te tn e . M e g b u k ta k a s z a k é rtő k a k k o r is, a m ik o r B ro c h e t u g y a n a z t a b o r t e lő b b a s z ta li­

k é n t, m a jd p ré m iu m k é n t s z o lg á lta fe l. N e m s ik e r ü l t a z o n o s íta n i k e d v e n c ü k e t

szerző: M A R IN O V IV A N

A z e m b e r i e m lé k e z e t n e m m in d e n t rö g ­z ítő k a m e ra , e m lé k e in k n a g y b a n b e fo ­

ly á s o lh a tó k - m u ta tn a k rá E liz a b e th L o f tu s a m e r ik a i p s z ic h o ló g u s 1970-es é v e k k ö ze p e ó ta n a p ja in k ig fo ly a m a to ­san p u b l ik á l t k ís é r le te i. E g y ik le g h íre ­sebb v iz s g á la tá b a n t in é d z s e re k e t s ze m ­

b e s íte t t e lő ző le g a s z ü le ik tő l b e g y ű jtö t t g y e re k k o r i e m lé k e ik k e l. T rü k k je az v o lt ,

h o g y a n é g y fe l id é z e tt tö r té n é s k ö z ü l az e g y ik - a g y e re k e k á ru h á z i e ltű n é s é rő l szó ló - k i t a lá l t v o lt . A p s z ic h o ló g u s n ő e n n e k e lle n é re a m e g f ig y e lte k n e g y e ­d é b ő l c s ik a r t k i ré s z le te s e m lé k e k e t a k a m u e s e m é n y rő l, s ő t o ly a n is v o lt , a k i

az ő t m e g ta lá ló sze m é ly re is e m lé k e z e tt.

E g y m á s ik a lk a lo m m a l L o f tu s a rra m u ta ­

t o t t rá , h o g y fo tó k d ig itá l is m a n ip u lá lá ­sáva l b iz o n y o s tö r té n e lm i e s e m é n y e k

u tó la g o s é r té k e lé s e m e g v á lto z ta th a tó . E lé g egy békés tü n te té s fe lv é te le ire egy­k é t m a szko s b a jk e v e rő t i l le s z te n ü n k , és m á r is e lfo g a d h a tó b b n a k é re z z ü k a k o rá b b a n d u rv á n a k m in ő s í te t t r e n d ő r i fe llé p é s t. E g y a u tó ko cca n á so s f i lm e k re é p í te t t k ís é r le té b e n a p s z ic h o ló g u s n ő a z t b o n c o lg a tta , m e n n y ire fo n to s a k é r ­

d é s fe lté te l fo rm á ja az e m lé k e k fe lid é z é ­seko r. A z o k a v iz s g á la t i a la n y o k , a k ik e t a r r ó l k é rd e z e tt, m ily e n g y o rs a n m e n te k az a u tó k az „e g y m á s b a ro h a n á s ” id e jé n , jó v a l n a g yob b sebességrő l s z á m o lta k be, m in t azok, a k ik n é l a k é rd é s b e n az „e g y ­

m á s n a k ü tk ö z é s ” k ife je z é s sze re p e lt.

Apszichológiai

•4 ”

Ö # ¡ kutatásokaz a m e r ik a i R ead M o n ta g u e 2 0 0 5 -ö s k ís é r le té b e n a C o c a -C o la és a P eps i h ív e in e k sem . A v iz s g á la tb ó l k id e rü lt , h o g y a cso m a g o lá s s z in te fo n to s a b b az íz n é l: k é t u g y a n o ly a n C o c a -C o la k ö z ü l a m e g s z o k o tt m ó d o n fe lc ím k é z e tt üveg s o k k a l jo b b a n íz le t t a ra jo n g ó k n a k . A b b ó l, h o g y a h a s o n ló P e p s i-v iz s g á la - to n m á r n e m j ö t t k i u g y a n e z az e re d ­

m é n y , M o n ta g u e a z t a k ö v e tk e z te té s t v o n ta le , h o g y a C o c a -C o la m a rk e t in g ­

gépeze te jo b b a n m ű k ö d ik . U tó b b i t a k u ta tó M R I-v iz s g á la to k k a l is ig a z o lta : a m ik o r a la n y a i m e g lá t tá k a C o c a -C o la ü ve g é t, az a g y u k ú g y v i lá g í to t t , m in t a k a rá c s o n y fa , a P e p s in é l v is z o n t az a gy i

a k t iv itá s a la cso n yab b v o lt .

ALLATOK

Más szemével látni,és mást besavazni

T ö b b m in t h ú s z é vve l a M e c h a n ik u s n a ra n c s c ím ű K u b r ic k -a lk o tá s u tá n Y a n g D á n n e u ro b io ló g u s egy tu d o m á ­n yo s k ís é r le tb e n id é z te m e g a f i lm b é l i A le x te rá p iá já t . E m b e r h e ly e t t m acska v o lt u g ya n a k ís é r le t i a lany, és az á lla tn a k n e m e rő sza ko s f i lm e k e t k e l le t t n é z n ie , h a n e m sem leges ké p e ke t, de az ő sze m é t is fe lp e c k e lté k , h o g y íg y k é n y s z e ríts é k té vézésre . A k ís é r le t c é lja az v o lt , h o g y a k u ta tó k m e g p ró b á lja n a k egy m á s ik é lő lé n y agyán k e re s z tü l a n n a k szem éve l

lá tn i. E z ré s z b e n s ik e r ü l t is, le g a lá b b is

a s z á m ító g é p á lta l az a g y i je le k b ő l le k é ­p e z e tt k é p e k - b á r h o m á ly o s a k v o lta k

- v a la m e ly e s t h a s o n lí to t ta k a z o k ra a je le n e te k re , a m ik e t a m a cska lá th a to t t . E g y á lla to k o n v é g z e tt m á s ik , s o k k a l k e g y e tle n e b b k ís é r le t s o rá n a rra k e re s ­té k tu d ó s o k a v á la s z t, m i t ö r t é n ik egy e le fá n tta l, h a a m é re te in e k m e g fe le lő

L S D -a d a g o t kap . A h a tv a n a s é ve k b e n v é g z e tt k ís é r le t a la n ya , az o k la h o m a i

á l la tk e r t T u s k o n e v ű e le fá n t ja n e m é lte t ú l a te s z te t, m e r t a k u ta tó k n a k n e m s ik e rü l t j ó l fe lm é rn iü k a d ó z is t. A z e m b e r i adag h á ro m e z e rs z e re s e e lő b b k iü tö t te az á lla to t, m a jd a b e a d o tt e lle n ­a n ya go k e lle n é re - m ás v é le m é n y e k sze­r in t azo k m ia t t - m e g h a lt.

P S Z I C H O L Ó G I A 129

OBJEKTÍV,E S P E S P

VAKSAG

Ki látta a gori l lát?

M á ra ig a z i k la s s z ik u s s á v á l t D a n ie l S im o n s és C h r is to p h e r C h a b r is p s z i­c h o ló g u s o k 1998-as k ís é r le te . A z a la ­n y o k n a k eg y v id e ó t k e l le t t v é g ig n é z ­n iü k , a m e ly b e n fe k e te és fe h é r p ó ló s f ia ta lo k d o b á lta k e g ym á sn a k egy la b d á t. A m e g fig y e lő k fe la d a ta az v o lt , h o g y m e g s z á m o ljá k a v ilá g o s p ó ló s o k p a sz - sza it. A h e ly e s vá la sz m a jd n e m m in d ­egy, a lé n ye g u g y a n is az, h o g y az a la n y o k é s z re v e s z ik -e p a sszo lg a tá s k ö z b e n a

k a m e ra e lő t t e lh a la d ó , g o r il la je lm e z b e b ú j t a la k o t. A k i a z t g o n d o lja , h o g y egy k i le n c m á s o d p e rc ig lá th a tó g o r i l lá t s e n k i sem té ve sz te n e e l, té ve d : a v id e ó t e lő s z ö r lá tó k fe le n e m v e tte észre a ké p b e m ászó k re a tú rá t . A je le n s é g o ka a f ig y e lm e t le n s é g i vakság , a m i a n n a k

k ö s z ö n h e tő , h o g y egy id ő b e n e g ysze rre csak n é h á n y d o lo g ra v a g y u n k ké p e se k f ig y e ln i. S im o n s egy m á s ik te s z t jé b e n

tu r is tá n a k á lc á z o tt b e é p í te t t e m b e r k é r t se g ítsége t ú t ic é l ja m eg ta lá lá sá h o z . A z e lig a z ítá s id e je a la t t k é t f é r f i egy

a jtó t v i t t e l a b e s z é lg e tő fe le k k ö z ö tt , s e z t k ih a s z n á lv a az á ltu r is ta h e ly é re e gy m á s ik b e é p í te t t e m b e r u g ro t t . A k é rd e z ő k n a g y já b ó l e g y k o rú a k v o lta k , ezen k ív ü l v is z o n t m é g a r u h á ju k sem

s t im m e lt , m ég se m v e tte észre a v á ltá s t a m e g á llí to t ta k tö b b m in t fe le .

IDENTITÁS

Gyógyító agymosás

B ru tá lis e re jű e le k tro s o k k és LS D m asz- sz ív d ó z is o k b a n - ez v o l t az agym osás i re c e p tje az ö tve n e s é ve kb en te v é k e n y ­

ke d ő E w e n C a m e ro n n a k , a k i m o n tre a li in té z e té b e n ö n tu d a t la n b e te g e k szá za it k é n y s z e rk e z e lte e lm é le te igazo lásá ra . H ip o té z is e az v o lt : h a tö r l i , m a jd ú jr a ­fo rm á z z a p á c ie n s e i agyát, a k k o r a z o k a tá rs a d a lo m b o ld o g p o lg á ra ivá v á lh a tn a k . E n n e k é rd e k é b e n C a m e ro n n a p h o ssza t o ly a n id e n titá s é p ítő és ö n b iz a lo m n ö v e lő szövegeke t h a llg a t ta to t t e lk á b í to t t b e te -

SZEX

Mesterséges örömszerzés

E g y m e leg p ro s t i tu á lt f é r f i (a szöveg sze­r in t f iú ) „m eggyógy ításá ra ” v á lla lk o z ta k a

tu d o m á n y k é p v is e lő i a he tvenes években. R ó b e rt G. H e a th (a k k o r te h á t tö b b tu d ó s

va g y csak H e a th , to v á b b á e rő s z a k k a l te t té k va g y a p á c ie n s be leegyezéséve l? ) te rv e az v o lt , h o g y B-19 n é v re k e re s z te lt p á c ie n se a g yá t a d d ig s t im u lá lja , a m íg az i l le tő h e te ro s z e x u á lis n e m lesz. A k ís é r le t a la p ja egy p a tk á n y o k o n vé g ze tt

m eg figye lés v o lt , a m e ly k im u ta t ta , h o g y az agy m e ly része fe le l a szex k ö z b e n i jó é rzé sé rt. H e a th e te rü le t e le k tro m o s s tim u lá lá s á v a l a k a rta pác iense szexuá lis é tv á g y á t n ö v e ln i, o r ie n tá lts á g á t p e d ig á tk a p c s o ln i. A f iú agyá na k m e g fe le lő részébe egy e le k tró d á t ü lte te t t , a m e ly ­

n e k segítségével e lő szö r ő, m a jd páciense

m aga in g e re lte e le k tro m o s a n agyá na k m e g fe le lő részé t. In n e n tő l ke zd ve B-19

á lla n d ó e u fó r ik u s á lla p o tb a n é lt: egy k ü lö n ö s e n in te n z ív h á ro m ó rá s id ő s z a k ­b a n p é ld á u l 1500 a lk a lo m m a l n y o m ta m eg a g o m b o t - m in d e n h e te d ik m á so d ­

p e rcb e n . A keze lés h a tá sá ra szexu á lis é tvá gya g y o rs a n ja v u lt , id ő v e l m á r az á p o ló n ő k és a h e te ro p o rn ó - f i lm e k is fe lk e lte t té k az é rd e k lő d é s é t. E k k o r jö t t a v izsga: H e a th á lla m ü g yé sz i e n g ed é llye l egy h u szo né ve s p ro s t i tu á lt n ő t s z e rz e tt pá c ie n sé n e k , a k i r ö v id h e z itá lá s u tá n

s ik e r re l v e tte az a ka d á ly t. E z e lég is v o lt a k u ta tó k n a k (N e m csak H e a th k u ta to t t?

- k é rd e z e m is m é t) a h h oz , h o g y B -1 9 -e t „g y ó g y u ltn a k ” n y ilv á n íts á k , és h a za e n ­g ed jék. A k ís é r le t a la n yá n a k k é ső b b i s o r­s á ró l kevés in fó m a ra d t, de azo k in k á b b a rra u ta ln a k , h o g y a beavatkozás ha tása csu p á n á tm e n e ti v o lt .

ge ive l, m in t p é ld á u l „A z e m b e re k sze re t­n e k téged , és szü ksé g ük v a n rá d ” . K ís é r ­le te i a C IA f ig y e lm é t is fe lk e lte tté k , ső t a h írs z e rz é s k ü lö n fé le a la p ítv á n y o k o n k e re s z tü l anyag ilag is tá m o g a tta a h id e g - h á b o rú s id ő s z a k b a n k ív á n a to s te c h n o ­ló g ia fe jle s z té s é t. E gészen add ig , a m íg

rá n e m jö t te k , h o g y C a m e ro n m ód sze re n e m m ű k ö d ik , a tu d ó s k é p te le n ú j id e n t i­

tá s t a d n i pác iense inek . 1961-ben e lz á rtá k a pénzcsapo t, és a b o trá n y sem m a ra d t el,

b á r a ré s z le te k n a p v ilá g ra k e rü lé s é re a he tvenes évek végé ig k e lle t t v á rn i. (A k e t­

tő v e l k o rá b b i e m líte t t e le fá n tk ís é r le th e z az i t t e m líte t te k n e k n in cs közü k? )

Az adoptál t majom

S a já t f iu k k a l e g y ü tt a k a r t fe ln e v e ln i egy

c s im p á n z t eg y a m e r ik a i h á za spá r. D e n e m úgy, m in t egy h á z iá lla to t, h a n e m m in t 's a já t g y e re k ü k e t - e m b e r i m ó d o n ö ltö z te tv e , tá p lá lv a és o k ta tv a . A z ö t le t a la p já u l a z o k a sze n zá c ió szám b a m e n ő e s e tle írá s o k szo lg á lta k , a m e ly e k á lla to k

á lta l fe ln e v e lt e m b e re k m e g ta lá lá s á ­r ó l s z á m o lta k be . E c s o d a tö r té n e te k e t a k a rta m e g fo rd íta n i W in th ro p és L u e lla K e llo g g , a m ik o r t íz h ó n a p o s f iu k m e llé 1931-ben a d o p tá lta k eg y G ua n e v ű , h é t h ó n a p o s c s im p á n z b é b it . A k ö ly k ö k j ó l k i jö t t e k egym ássa l, és o ly a n te s z te k is v o lta k , m e ly e k s z e r in t G u a K e llo g g y o r ­

sabban fe j lő d ö t t a k is D o n a ld K e llo g n á l, a c s im p á n z b ó l a z o n b a n soha n e m le t t e m be r. H ogy, h o g y n e m , n e m ta n u l t m eg b e s z é ln i, és n e m v e tk ő z te le a fa jtá já ra je l le m z ő va d sá g o t sem . A s z ü lő k k ile n c h ó n a p ig p ró b á lk o z ta k n e v e lé s i e lm é le ­tü k igazo lásáva l, m a jd a m ik o r a z t lá t tá k ,

h o g y in k á b b a g y e rm e k ü k ke z d fe lv e n n i a c s im p á n z tó l t a n u l t m a g a ta r tá s i m in ­tá k a t, v is s z a a d tá k G u á t az á lla tk e r tn e k .

130 H V G E X T R A

MEGJELENT A HVG

Felsőoktatási rangsorok

Felvételi követelmények

Képzésjellemzők

Minden fontos információ egy helyen: alap- és mesterszakokról, a felvételi tárgyaktól a továbbképzési lehetőségekig

Információ: |> -< ] HVG Kiadó Zrt., 1300 Bp. 3., Pf. 20 (06-1) 436-2045 (5) [email protected] www.ugyfelpont.hvg.liu

HBO. BÁRHOL. BÁRMIKOR

*

• A É R A P í A ELSŐ ÖT EPIZÓDJÁT MOSTREGISZTRÁCIÓ NÉLKÜL MEGNÉZHETED AZ HBO GO ONLINE FILMTÁRBAN!

• NÉZD AMIKOR SZERETNÉD, ÉPPEN AHOL VAGY, AKÁR LAPTOPON, TÁBLAGÉPEN VAGY OKOSTELEFONON IS.

HOM E BOX OFFICEB ® < 3 ©

h b o g o .h u /te rap ia