Esettanulmány a Komlói kistérségről

I. A vezetői összefoglaló

A Baranya megye északi részén található Komlói kistérség 19 települést foglal magába,

melyből csak Komló rendelkezik városi ranggal. A térség 40 ezres népességének 65%-a a

városban él, központi szerepkörét érdemben egy település sem képes befolyásolni.

A Komlói kistérség múltja és jelene is erősen összefonódik a helyi szénbányászattal: a

kitermelés fénykorában jó megélhetési feltételeket teremtett, megszűnése után pedig magas

munkanélküliséget eredményezett. A térség, a Mecsek-hegységben meghúzódó szénvagyon

adta lehetőségekre építve, a 20. század második felére az ország egyik meghatározó ipari

térségévé nőtte ki magát. A bányák ekkora már több ezer ember megélhetését biztosították, a

térség fő munkaadója a bánya és a bányához kötődő intézmények és különböző szolgáltatók

voltak. Az 1970-es évekre azonban megtört a lendület, az iparszerű bányászatot 2000-re

teljesen beszüntették, mellyel a város és térségének másfél évszázados fejlődése tört ketté. A

helyi gazdaság szerkezetátalakításához segítséget nem kapott a térség, még mindig a

bányabezárások utáni depressziós szakaszban van, az ebből fakadó problémákat a mai napig

nem sikerült megoldani.

A térségi vélemények tükrében is jogos a fenti kijelentés, hiszen a megkérdezettek

egybehangzóan a helyi bányászat megszűnésében látják lakóhelyük fő problémáját. A

válaszadók szinte mindegyike kötődik e kultúrához vagy személyesen, vagy szülei, ismerősei

révén, így a 2000-es év nagy fordulópontot jelentett a helyiek életében. Nem csak a tömeges

munkanélkülivé válás problémájával kellett szembesülniük. A térség elvesztette fő

társadalomszervező erejét is. A talpra állásban segítséget nem kaptak az itt élők, bár erre

vonatkozóan voltak kormányzati ígéretek, azonban a megkérdezettek szerint a mai napig nem

történtek ez ügyben konkrét lépések. A kistérségben élők a bányászat fénykorában nagyon jó

egzisztenciális helyzetben voltak, a térség országos viszonylatban is jó gazdasági és

társadalmi mutatókkal bírt. E kedvező helyzetből az elmúlt 20-30 év alatt folyamatosan

veszített Komló és környéke, főleg a 2000-es év után érezték a helyiek az erős lefelé

nivellálódást. Szerencsére Pécs közelsége némileg enyhítette a magas munkanélküliséget,

nagyon sok dolgozni vágyó ingázott, és részben ingázik most is a megyeszékhelyre. A

gazdasági válság azonban Baranya megyében is éreztette hatását, egy pécsi elektronikai

nagyvállalat bezárása következtében ugrásszerűen megnőtt az álláskeresők száma a térségben,

melyet a helyi foglalkoztatók nem képesek érdemben enyhíteni. A 2010-es adatok tükrében a

kistérség munkanélküliségi rátája meghaladja a 12%-ot, ami megyei és országos

összehasonlításban is az átlagtól kedvezőtlenebb képet mutat, ám felzárkózás érzékelhető az

elmúlt hét év viszonylatában. Érdekes tény, hogy a helyi szereplők 20%-os

munkanélküliségről számoltak be. A helyiek relatív helyzetüket rosszabbnak érzik, mint

ahogy a statisztikákból tűnhet, hiszen a bányászat fénykorában jó pozíciót tudhatott magáénak

a kistérség, s abból a helyzetből a lefelé nivellálódás látványosabb volt, mint egy amúgy is

kedvezőtlen helyzetű térségben.

A kistérség életében a legfőbb szerepet a települések helyhatóságai játsszák. A mindennapi

ügyek intézésében a helyi önkormányzatokat keresik fel a lakosok, de jellemzően ők a

legnagyobb foglalkoztatók is. Pályázati tevékenységük is kiemelkedik, hiszen általánosságban

elmondható, hogy minden lehetőséget megragadnak a fejlesztések odavonzása céljából. A

térségben, lakosságszáma kapcsán is Komló szerepe kiemelkedő, de a „politikai hatalom” is

itt képviselteti magát. A város 1990 óta delegál az országgyűlésbe képviselőt, 1998 óta pedig

a polgármesteri székben ülő személy tölti be a térségi országgyűlési képviselő, valamint a

kistérség elnökének posztját. Hosszúhetény, Magyarszék és Egyházaskozár mikrotérségi

központként funkcionál. A felsorolt települések kiemelkednek népességszámuk miatt is

szűkebb környezetükből. Jellemzően e településeken találhatóak a körjegyzőségek, a társult

iskolák székhely intézményei. A népesebb települések önkormányzatainak szava tehát jobban

latba esik egyes kérdések eldöntésében, hiszen általában ők viselik a közös intézmények

fenntartási költségeinek legnagyobb hányadát.

Nagy általánosságban elmondható, hogy a népesebb települések fejlesztéspolitikai szerepköre

nagyobb, számában és összegében is több pályázatot tudnak megvalósítani, mint kis

lélekszámú társaik. Ennek okát alapvetően a támogatási önrész biztosításának kérdésében kell

keresni. A kis népességű falvak ugyanis sok esetben képtelenek kigazdálkodni az önrész

összegét, s az utófinanszírozás miatti hitelfelvétel kamat-visszafizetéseit.

A települések vezetőinek formális csoportja, a Kistérségi Önkormányzati Többcélú Társulás.

A társulás nem csak a közös intézmények fenntartásának szervezeti megoldása, hanem a helyi

polgármesterek együttműködését, egymás közötti kommunikációját is hivatott elősegíteni. A

térségben viszonylag jól működik a szervezet, melyet az is bizonyít, hogy erős szándék

mutatkozik a jövőbeni fenntartásra is. Maga a szervezet fejlesztéseket nem generál, de aktívan

közreműködik a különböző elképzelések megvalósításában. Általában a települések fejlesztési

ötleteikkel keresik fel a társulás munkaszervezetét, akik a pályázatírásban és a

megvalósításban is segítenek.

A helyi döntéshozók másik „fóruma” a helyi LEADER szervezet, mely nem csak a Komlói,

de a Sásdi kistérség polgármestereit is tömöríti. Ám szervezetben ugyanolyan fontos a civilek

és vállalkozók részvétele is. Ez a vidékfejlesztési hálózat a kezdeti időkben még aktívan részt

tudott venni a fejlesztések szervezésében, projekteket tudott generálni és együttműködéseket

tudott kezdeményezni. Azonban a sorozatos forráselvonások, és létszámleépítések

következtében ezt a funkcióját mára már csak korlátozottan tudja teljesíteni. A térségben

szerepköre egyre jobban csökken.

A kistérség 2005-ben íródott fejlesztési koncepcióját a Komlói Kistérség Többcélú

Önkormányzati Társulás készítette el: az önkormányzatok által beküldött projektjavaslatok

mentén állították össze a térségre vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. Így nem meglepő

módon, csak a közszférát érintő az önkormányzatok saját hatáskörébe tartozó elképzelések

szerepelnek a kitűzött célok között. A népesebb települések nagyrészt leírt terveiket az

intézményhálózat fejlesztés, infrastrukturális beruházások és a turisztika terén meg tudták

valósítani. Ugyanez sajnos nem mondható el a kistelepülésekről, az 500 fő alatti kisközségek

sajnos nem jutottak forráshoz az ÚMFT, illetve ÚSZT keretében, így a fejlesztési

elképzelések csak korlátozottan valósultak meg. E falvak szinte kizárólag a Leader pályázatok

kapcsán jutottak forráshoz mind a 2007 előtti, mind az utáni támogatási ciklusban: főleg

falumegújító projekteket (játszótér, pihenőhely kialakítás; közintézmény, buszmegálló,

ravatalozó felújítás) hajtottak végre pár milliós keretösszegből. Összességében elmondható,

hogy a települések irányítói fejében viszonylag jól fókuszált fejlesztési elképzelések vannak.

A települések próbálnak e terv mentén forrást találni a legszükségesebb megoldandó

problémákra, ám nagyon szűkös anyagi keretek között tudják csak biztosítani az önerőt. Így a

pályázatokon való elindulás egyik legfőbb meghatározó eleme az, mennyi önrészt kell

hozzátenni a támogatáshoz. A legnagyobb támogatási arányt biztosító pályázatok azok, így

főként a TÁMOP és egyes DDOP konstrukciók, melyeken szívesen elindulnak az

önkormányzatok vagy helyi civil szervezetek. Tehát kissé ad-hoc jelleggel születnek a

projektek, hiszen kényszerből, ilyen típusú pályázatokon mernek elindulni a települések.

A Komlói kistérség 2004 és 2011 között összesen 10,6 milliárd forint támogatást kapott,

melynek 78%-át az Európai Uniós fejlesztések adták. Baranya megye kistérségeihez

viszonyítva, az ötödik legtöbb1 támogatást a térség kapta, mely a megyébe érkező fejlesztési

források 5%-át tette ki. Ha objektíven nézzük a kistérség eredményeit az első és a jelenlegi

programozási ciklus fejlesztési forrásainak lehívásában, azt a megállapítást tehetjük, hogy az

országos átlagtól jóval elmaradt a kistérség teljesítménye. Az első Nemzeti Fejlesztési Terv

keretében a kistérségben kevesebb mint egy milliárd forint támogatás realizálódott, holott a

hazai kistérségek ez idő alatt átlagosan 3,2 milliárd forintot tudtak felhasználni. A három éves

periódusban összesen 108 pályázat kapott támogatást, melyek közül számában és összegében

is az AVOP projektek emelkednek ki. A 10 legnagyobb támogatott beruházás a térségbe

érkező NFT források 64%-át tette ki, s nagyrészt Komlón és Magyarhertelenden hasznosult.

A térségi vélemények az időszak legnagyobb és leghasznosabb projektjeként „A Mecsek

gyöngyszemei a Jakabhegytől a Völgységi-patakig” című ökoturisztikai beruházást emelték

ki, mely egy összehangolt fejlesztésként, kilenc támogatott partnerrel és huszonhárom

projektelemmel valósult meg (ebből számos attrakció a kistérség területén került kialakításra).

A megkérdezettek szerint jó volt ez a hálózatosodást elősegítő projekt, azonban a megépített

látványosságok megismertetésére nem áldoztak a résztvevők, így kihasználatlanok maradtak.

Jelen programozási ciklusban sem sikerült a térségnek jelentős forrásokhoz jutni. Az Új

Magyarország Fejlesztési Terv és Új Széchenyi Terv keretében egy hazai kistérség átlagosan

35 milliárd forint fejlesztési forrást tudott lekötni. Ezzel szemben a Komlói kistérségben csak

10 milliárd forint realizálódott, mely nagyrészt a közszféra támogatására korlátozódott. Ha

operatív programonként elemezzük a térségbe érkező támogatást, akkor megállapíthatjuk,

hogy messze a legtöbb támogatást, 5,6 milliárd forintot a regionális operatív program (DDOP)

keretében osztották ki, ez az összes térségi fejlesztési forrás 58%-a. A többi operatív

programra (GOP – 1,8 millárd Ft, KEOP – 1,3 milliárd Ft, TÁMOP – 886 millió Ft) ehhez

képest viszonylag szerényebb összeg jutott. A térségi vélemények a fejlesztési források

felhasználását tekintve elég változatosak voltak. A nagyobb települések vezetői alapvetően

sikeresnek érzik fejlesztési tevékenységüket, melyet a számok is igazolnak: Komló és

Hosszúhetény, a két legnagyobb népességszámú település a térségbe érkező fejlesztési

források 87%-át használták fel. Csak Komlóra, mintegy 7 milliárd forint fejlesztési forrás

érkezett. Ám ők is belátják, hogy a legszükségesebb területen, a minél nagyobb számú

1 A Pécsi, Siklósi, Mohácsi, és Szigetvári kistérségek előzik meg a fejlesztési pénzek lehívásának rangsorában.

munkahely létrehozásában nem tudtak konkrét eredményeket felmutatni, hiszen ebben a

fejlesztéspolitika sem támogatta őket.

A kisebb települések esetében egyáltalán nem volt hatása az ÚMFT forrásoknak. A térségben

az 500 fő alatti települések egy kivételtől eltekintve meg sem jelentek a statisztikában, hiszen

nem volt nyertes pályázatuk. Egyértelműen kudarcként élték meg a fejlesztési rendszerben

bevezetett ÚMFT és ÚMVP lehatárolást, hiszen a falvak a Gazdaságfejlesztési Operatív

Programban nem is pályázhattak, vidékfejlesztési támogatás pedig csak csekély összegben állt

a rendelkezésükre (a 46 településre összesen 1 milliárd forint támogatási keret állt

rendelkezésre). Így pár milliós épület-felújításon, játszótér, park kialakításon vagy

mikrovállalkozás fejlesztésen kívül nem is tudtak támogatáshoz jutni. Egyes vélemények

szerint ez az éles lehatárolás, valamint a vidékfejlesztésre szánt minimális forrás konkrét

vidékpusztításhoz vezetett.

Az elmúlt öt év megvalósult fejlesztései közül kiemelhető a mintegy 1,3 milliárd forint

támogatásból megvalósított Kökönyösi Oktatási Központ létrehozása, mely 11 tagintézményt

fog össze Komlón, Magyarszéken, Magyarhertelenden és a környező településeken. E

beruházás keretében 8 intézmény rekonstrukciója valósult, valamint integrált oktatás került

bevezetésre. A válaszadók szintén e mikrotérségben magvalósult kerékpárút kiépítését is

hasznosnak ítélték, melyet nem csak turisztikai szempontból, hanem a térségi elérhetőségi

viszonyok javítása szempontjából is megfelelő projektnek tartottak. A térségben nagy

hangsúly helyeződik a megújuló energiaforrások használatára: Komló, Hosszúhetény és

Magyarszék is több energetikai korszerűsítést hajtott végre. A „zöld” fejlesztéseknél maradva

fontos kiemelni a komlói Fűtőerőmű Zrt. nagyberuházását, mely a térségbe érkező KEOP

források közel felét adta. A 490 milliós támogatás keretében biomassza tüzelésű, 18 MW-os

forróvíz kazán került kialakításra. Talán az egyik leghasznosabb fejlesztés a tárgyalt

időszakban, a komlói székhelyű Ratipur Kft. nevéhez fűződik. A cég a regionális operatív

program keretében ipartelepítésre közel 210 milliós támogatást nyert: az új üzemcsarnok

megépítésének köszönhetően Komlón negyven új munkahely létesült.

A térség a humán erőforrás fejlesztések terén komoly eredményeket nem tudott elérni, s a

megvalósult TÁMOP-os projektek hasznát is megkérdőjelezték egyes helyi szereplők, hiszen

szerintük nincs komoly hatása e programoknak a térségre nézve, mivel a képzések után a

résztvevők munkahely hiányában nem tudnak elhelyezkedni. A helyi civil szervezetek

azonban próbálnak ilyen jellegű fejlesztéseket is megvalósítani: egy komlói, főleg roma

fiatalokkal foglalkozó egyesület például már 2005 óta működtet Tanoda programot a városban

HEFOP, illetve TÁMOP források felhasználásával, sikeresen.

A piaci szektor fejlesztéseit vizsgálva megállapítható, hogy a térségbe érkező ÚMFT és ÚSZT

források csupán 23%-a szolgálta a gazdaság fejlesztését. Ennek a körülbelül 2,3 milliárd

forintos támogatási összegnek a 95%-a pedig Komló város vállalkozásait gyarapította.

Gazdaságfejlesztésre tehát nem túl sok támogatás jutott, holott a reálgazdaság fejlesztése

hozhatná jobb pozícióba a térséget. Ebben a térségi vélemények mindhárom szektor oldaláról

összecsengtek.

A térségben a döntések demokratikusan születnek, mind az önkormányzatok, mind a térségi

társulások esetében. Azonban az elmondható, hogy a népesebb települések vezetőinek van

érdekérvényesítő képessége. A fejlesztések terén az egyes önkormányzatok „különutas”

politikát folytatnak többnyire, de térségi projektekre is van példa, igaz nem túl nagy számban.

A helyi pályázási metódussal kapcsolatban megfogalmazott leggyakoribb tapasztalat, hogy a

polgármesterek, illetve az őket körülvevő hivatali apparátusok folyamatosan figyelik a

pályázati kiírásokat, s egyéb más úton is (hírlevelekből, pályázatírói megkeresésekből) mindig

tudomást szereznek egy-egy újabb támogatás megjelenéséről. A kisebb volumenű pályázatok

elkészítését inkább házon belül intézik, de a nagyobb összegű és speciális szakmai tartalmat

megkövetelő pályázatok esetében külső szakembereket (általában pécsi vagy budapesti cégek)

kérnek fel a munkára. Persze a pályázatok megvalósítását mindig nyomon követik, s sok

esetben maguk is végzik e tevékenységet. Persze vannak olyan intézmények (Közösségek

Háza), vagy vállalkozások (Lakics Kft.), ahol saját pályázatírót foglalkoztatnak. A helyi

megkérdezett civil szervezetek és vállalkozások arról számoltak be, hogy az elmúlt években

„beleszoktak” a fejlesztési rendszerbe, s már könnyebben tudnak megvalósítani projekteket,

mint a kezdetekkor, hiszen megtanulták már a fortélyokat.

A fejlesztésekkel és magával az eljárásrenddel kapcsolatban azonban minden térségi

szereplőnek vannak negatív tapasztalatai. Összességében, a fejlesztési rendszert

túlbürokratizáltnak tartják, mely meglátásuk szerint az elmúlt évtizedben csak fokozódott.

Nagyfokú bizalmatlanság mutatkozik a kifizető szervezetek oldaláról, minden adatot többször

igazolniuk kell, ami hatalmas adminisztratív terhet jelent a megvalósító szempontjából. Nem

értik a helyiek, miért van erre szükség. Sokszor tapasztalták azt, hogy egy-egy pályázat

elbírálásánál nem is a szakmai érdekek döntenek, hanem az, hogy minden papírt időben és

hiány nélkül elküldtek-e. Szintén negatívumként emelték ki a szereplők a vállalhatatlan

indikátorok és pályázati követelmények fennállását, valamint a pályázatok hosszas elbírálását.

Nagyon sok idő telik el a pályázat beadása, és a támogatási döntés megszületése között, s

gyakran a körülmények úgy megváltoznak, hogy pl. a terveket erőteljesen módosítani kell. A

helyi vélemények alapján az egyik legsarkalatosabb pont az utófinanszírozás. A kisebb falvak

vagy mikrovállkozások többségének az önrész előteremtése is nagy anyagi terhet jelent,

melyet nagyrészt hitelből fedeznek. Az utófinanszírozás miatt pedig kénytelenek még

nagyobb arányú költsön felvételére a beruházás megvalósítása érdekében. A hitelek kamatai

pedig tisztán a pályázó zsebét terhelik, ami miatt pl. több önkormányzat nagyarányú

adósságot halmozott fel. A késedelmes kifizetések is megnehezítik a pályázók dolgát. Sokszor

hónapokat, akár egy évet is csúszhat a támogatási összeg kiutalása a megvalósítást követően.

Az elhangzottak alapján a pályázók általában jó kapcsolatot ápolnak a Nemzeti Fejlesztési

Ügynökséggel, illetve a közreműködő szervezetekkel sem volt komolyabb vitájuk a

megkérdezetteknek. A vidékfejlesztési források igénybevételénél azonban szinte mindenkinek

rossz élményei fűződnek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Akadályozónak és

ellenségesnek ítélik a szervezet munkáját. A térségi IKSZT pályázatok kapcsán minden

érintett településnek meggyűlt a baja a Hivatallal, valamint a Leader pályázatok kapcsán is

sok nehézség adódott a túlzott ellenőrzésekből. Sok pályázó annyira nehéznek érzi a pályázást

az amúgy is kis összegű vidékfejlesztési forrásokért, hogy inkább nem is vállalkoznak arra,

hogy projektet valósítsanak meg.

A helyi szereplők válaszainak tükrében a leghangsúlyosabb pont a jövő fejlesztési

elképzeléseire vonatkozóan, a munkahelyteremtés. E cél megvalósulása érdekében minden

egyéb fejlesztési forrást képesek alárendelni. A helyiek tisztában vannak vele, hogy sok

beruházás valósult meg a térségben, de konkrétan a munkaerőpiacra hatásuk nem volt. Így a

legfontosabb kívánalom a helyiek részéről a helyi gazdaság erősítése, a minél több

gazdaságfejlesztési forrás térségbe vonzása. A megkérdezett vállalkozók véleménye szerint a

térségbe érkező fejlesztési források legalább felének a reálgazdaságba kellene irányulnia,

akkor lehetne igazán hathatós válaszokat adni a térség munkanélküliségi problémáira.

Több válaszadó kiemelte a fejlesztési források centralizáltságát. Nincsenek a térségre íródott

komplex programok, a helyi szükségleteket nem veszik figyelembe az egyes konstrukciók

kiírásánál. Az utóbbi pár évben szinte csak központi kiírások születnek, ami rontja a

fejlesztési források felhasználhatóságát. Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt évek

fejlesztéspolitikai támogatásai a térségre nézve nem hogy enyhítették volna a belső

egyenlőtlenségeket, hanem még fokozták is.

A helyiek bíznak abban, hogy minél előbb feláll a megyei apparátus és képes lesz a térséget

hatékonyan képviselni. Fontosnak ítélik, hogy a térségi vélemények hangsúlyosan

szerepeljenek a fejlesztési források allokációjánál. Egyes elképzelések szerint a

területfejlesztési feladatokban a már kialakult rendszerben tevékenykedő Leader szervezetek

segíthetik saját térségüket. Ez persze csak az akciócsoportok számára biztosított nagyobb

önállóság és támogatás fejében valósulhatna meg.

A területfejlesztés két elemére a CLLD és az ITI típusú fejlesztésekre kell nagy hangsúlyt

helyezni már most a tervezés időszakában, hiszen a fejlesztési célok legnagyobb részét helyi

szinten hatékonyabban és fenntarthatóbban lehet megvalósítani, mint központilag.

Összegzésként elmondható, hogy a térségbe érkező fejlesztési források a közszféra

infrastrukturális beruházásait szorgalmazták, mely az önkormányzatok szemszögéből

sikeresnek tekinthetőek. Ám ők is belátják, hogy a legszükségesebb területen, a minél

nagyobb számú munkahely létrehozásában nem tudtak konkrét eredményeket felmutatni.

Ezért is érzik szükségesnek a bányák újbóli megnyitását. Erős lobbi tevékenység folyik e cél

elérése érdekében, melynek megvalósulása esetén a térség foglalkoztatási helyzete egy

csapásra megoldódna.

II. A kistérség adottságai

Alapinformációk

A Komlói kistérség a Dél-dunántúli

tervezési-statisztikai régióban, Baranya

megye északi részén helyezkedik el. A

kistérség 19 településéből csak Komló

rendelkezik városi ranggal, ahol a

népesség 65%-a él. A kistérség 314,6

km2-nyi területén összesen 38 470 fő élt

2012. január 1-én. A népsűrűség értéke

122,3 fő/km2, mely mind megyei, mind

országos átlag feletti értéket jelöl. A

kistérség nyugati részén halad keresztül

a 66-os út, mely Kaposvárt köti össze

Péccsel. Vasúti közlekedésre a Godisa-

Komló szárnyvonal ad lehetősége. Az

ipari szerkezetváltás, a bányabezárások

következtében magas

munkanélküliséggel sújtott, ipari

depressziós térségként sorolták be a

komlói kistérséget.2 A kistérségek

rangsorában a 99. helyet foglalja el.3

Mutató érték

m.

egys.

ország megye 33 LHH kistérség

értékének %-ában

Lakónépességa), 2012. jan. 1 38 470 fő 0,39 9,9

Területa), 2011 314,6 km

2 0,34 7,1

Városi népesség arányaa), 2011 65,0 % 93,3 98,5 156,7

Természetes szaporodás/fogyásb)*

, 2001-2010 -50,5 ‰ -35,6 -40,1 -40,8

1000 főre jutó nettó migrációb)*

, 2001-2010 -43,9 fő 0 -10,8 -72,0

Foglalkozási rátac), 2010 45,4 % 91,9 90,6 111,8

Munkanélküliségi rátac), 2010 12,6 % 113,4 102,2 57,2

HDId)

, 2009-2010 0,566 - 95,1 96,7 116,2

Egy adózóra jutó adóköteles jövedeleme), 2010 1 450 ezer Ft 80,1 89,4 110,1

Egy lakosra jutó TGEf), 2010 1 276 ezer Ft 47,7 71,7 103,3

Egy lakosra jutó helyi iparűzési adób)

, 2010 10 247 Ft 30,0 41,1 90,2

Adatok forrása: ld. Melléklet. * Dőlt betűvel szedve: az ország, megye, illetve a 33 komplex programmal

támogatandó kistérség átlagértékei, nem pedig azok %-ában kifejezett adatok

2 Komlói kistérség fejlesztési koncepció (2005)

3 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet – A kedvezményezett térségek besorolásáról

A Komlói kistérség Baranya megyében, a Mecsek-hegység északi lábánál terület el szép

természeti környezetben. A kistérséghez 19 település - Egyházaskozár, Hegyhátmaróc,

Szárász, Tófű, Hosszúhetény, Komló, Köblény, Magyaregregy, Magyarhertelend,

Bodolyabér, Magyarszék, Liget, Mecsekpölöske, Mánfa, Máza, Szászvár, Kárász, Szalatnak,

Vékény – tartozik, melyek közül Komló, mint térségi központ emelkedik ki.

A Komlói kistérség települései

Komlói kistérségről 1999-től beszélhetünk, hiszen akkor alakult meg a kistérségi

Területfejlesztési Társulás, mely később, 2004-ben Komlói Kistérség Többcélú

Önkormányzati Társulássá alakult, élve az akkori jogszabályi4 változásokkal. A társulás a

Területfejlesztési Tanács feladatait is vállalta, mely tevékenységük mára már megszűnt5.

A kistérség társadalmi és gazdasági szempontból (311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet)

hátrányos helyzetűnek tekinthető, csakúgy, mint Baranya megyében a Mohácsi, Siklósi,

Pécsváradi és Szentlőrinci kistérségek.

II.1 A kistérség társadalmi, földrajzi és gazdasági adottságai6

A Komlói kistérség 40 ezres lakosságának közel 65%-a él Komlón. A térség oktatási,

kulturális és művészeti intézményei, valamint a főbb vállalkozások is a kistérség

központjában találhatóak. Komló neve szinte a mai napig egyet jelent a feketeszén

bányászattal. A Mecsek-hegységben meghúzódó szénvagyon az itt élők sorsát napjainkig is

befolyásolja: a bányászat fénykorában jó megélhetési feltételeket teremtett, bezárása után

pedig magas munkanélküliséget eredményezett. A rendszerváltás utáni gazdasági folyamatok,

a szén kitermelés megszűnése a demográfiai folyamatokban is éreztette hatását. Az elmúlt 22

évben több mint 5000 fővel csökkent a kistérség népességszáma, mely tendenciát nem csak az

elvándorlás, hanem a halálozás is magyarázza. A térség demográfiai helyzetét az öregedési

index is jól bemutatja: míg 2000-ben 100 fiatalkorúra 77 idős jutott, addig ez a szám 2010-re

elérte a 121-et. Tehát jóval több idős van a térségben, mint fiatal, bár ez a jelenség országos és

megyei összehasonlításban sem kirívó statisztika. A függőségi ráta értékei 10 éves

összehasonlításban jobb képet mutatnak: majd 10 százalékponttal javultak a ráta értékei. Míg

2000-ben 73%, addig 2010-ben 64% volt a mutató, mely érték megyei és országos

összehasonlításban is az átlagosnál kicsivel jobb értéket jelez.

4 A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény, valamint a

65/2004. (IV.15.) Korm. Rendelet. 5 2011. évi CXCVIII. Törvény értelmében: 2012. január 1. napját követően a területfejlesztési feladatok

kistérségi szintű ellátásának a kötelezettsége megszűnt. Kistérségi fejlesztési tanácsok létrehozására és további

működtetésére már nincs lehetőség. Ugyanakkor a többcélú kistérségi társulások a tagönkormányzatok

akaratának megfelelően továbbra is elláthatják a területfejlesztési feladatokat, azonban a területfejlesztési

feladatok ellátásában nem köteles valamennyi tagönkormányzat részt venni és azok ellátásához a központi

költségvetésnek nem kell ösztönző támogatást nyújtania. 6 A fejezet főként a Komlói kistérség 2005-ös fejlesztési koncepciója alapján készült.

http://www.komloikisterseg.hu/userdata/files/Programok/fejlkonc.zip

Komlói kistérség demográfiai mutatói

Lakónépesség (fő) Öregedési index (%) Függőségi ráta (%)

Országos

átlag

százalékában

Megyei átlag

százalékában

Országos

átlag

százalékában

Megyei átlag

százalékában

Országos

átlag

százalékában

Megyei átlag

százalékában

2000 41575 77,4 73,4

0,41 10,40 78,21 76,35 109,42 111,02

2010 39010 121,9 64,3

0,41 9,94 97,35 93,10 95,06 96,97

Adatforrás: KSH

A komlói kistérség elérhetőségi, közlekedési viszonyait vizsgálva is hátrányos helyzetű.

Baranya megye periférikus fekvése erősen meghatározza a térség földrajzi helyzetét. Az

úthálózat hiányos és rossz állapotú. A legmagasabb rendű útvonal, ami nyugati irányból érinti

a térséget, a 66-os jelű autóút, mely Magyarszéken és Mánfán halad keresztül. Az elérhetőségi

viszonyokat az M6-os autópálya kiépülése segítette, ám nagy dinamizáló hatása ennek az

infrastrukturális beruházásnak nem volt a térségre. Az autópályát Pécsvárad felé 42 km

megtétele után lehet elérni, s Komlóról Budapestre több mint két óra alatt lehet eljutni. Az

M9-es autópálya tervezett (legdélebbi) nyomvonala érintené a térséget, elkészülte várhatóan

nagyobb arányban lendítene a térség gazdasági fejlődésén, tőkevonzó képességén.

A vasúti közlekedés szempontjából is kedvezőtlen a térség helyzete. Csupán egy

szárnyvonallal (Godisa-Komló) csatlakozik az országos vasúti forgalomba. A Bodolyabért,

Magyarhertelendet, Magyarszéket, Mecsekpölöskét és Komlót érintő vonalon naponta csak

két vonatpár közlekedik.

A térség infrastrukturális helyzete a közműellátottság tekintetében jónak mondható. A

vezetékes ivóvízhálózat minden településen kiépült, valamint a nagyobb községek gázellátása

is megoldott. A napjainkban végbemenő szennyvízberuházások pedig a közműolló szinte

teljes bezárulását eredményezik. A térség telekommunikációs infrastruktúrája is jónak

mondható, folyamatosan bővítik például a szélessávú internet kapcsolat elérhetőségét.

A térség gazdasági szerkezete vegyes képet mutat, melyben a szolgáltató szektor részesedése

a meghatározó. A regisztrált vállalkozások 72%-a ebben a szektorban tevékenykedik, mely

megyei és országos összehasonlításban is átlaghoz közeli értéket jelöl. Ugyanez nem

mondható el a mezőgazdaság és az ipar esetében: míg a primer szektor részesedése alulmarad,

addig az ipari vállalkozások aránya a kistérségben a megyei és országos átlaghoz viszonyítva

jóval magasabb értéket mutat. Bár hozzá kell tenni, hogy ez az arány kiegyenlítődni látszik az

utóbbi évek statisztikáit figyelve.

Bányász múlt

A Komlói kistérség gazdasága még mindig a bányabezárások utáni depressziós

szakaszban van, az ebből fakadó problémákat a mai napig nem sikerült megoldani.

A komlói szénbányászat az 1800-as évekre nyúlik vissza, mikor Engel Aldolf megnyitotta

az első aknákat a térségben, s kiépült a vasúti szárnyvonal is. 1944-ben már 1100

dolgozója volt a bányának. Ám az igazi fejlődés a második világháború utáni időszakban

gyorsult fel. A dunaújvárosi Vas és Acélkohászati Művek energiaellátását a komlói szénre

alapozták, így rohamos fejlesztés és újabb szénmezők (Máza, Szászvár) feltárása indult

meg a célból, hogy az acélerőmű fűtését biztosítani tudják. Persze ezzel párhuzamosan

megindult Komló fejlődése is, az ország minden szegletéből érkeztek a

bányászmunkások, akiknek lakást és megfelelő szolgáltatásokat kellett biztosítani. Komló

1951-ben hivatalosan is város lett. Komló és térsége az 1960-as évekre a mecseki

szénbányászat vezető területévé vált. A bányák ekkora már több ezer ember megélhetését

biztosították, a térség fő munkaadója a bánya és a bányához kötődő intézmények és

különböző szolgáltatók voltak. (Gyenizse-Szabó-Kovács, 2008)

Az 1970-es évekre azonban megtört a lendület, a szénkitermelés gazdaságtalanná vált,

műszakilag leromlottak a szénművek. 1991-ben csődeljárás indult a Mecseki Szénbányák

Vállalat ellen, s több tulajdonosra kezébe került. 1989-től kezdve fokozatosan szüntették

meg a bányászatot, s rekultiválták a területet. Az utolsó bányaüzemet 1997-ben zárták be,

az iparszerű bányászat pedig 2000-re állt le teljesen, mellyel a város másfél évszázados

fejlődése tört ketté. (Gyenizse-Szabó-Kovács, 2008)

Napjainkra csak a kőbányászat maradt meg a komlói bányaiparból. A bányaépületek,

bányaterületek nagy része magánkézbe került, melyek hasznosítása még várat magára.

A Komlói kistérség gazdaságszerkezete

Regisztrált vállalkozások

aránya a... (%)

Regisztrált vállalkozások

aránya az országos átlaghoz

viszonyítva (%)

Regisztrált vállalkozások

aránya a megyei átlaghoz

viszonyítva (%)

mezőgazda

ságban

iparb

an

szolgáltat

ásban

mezőgazd

aságban

iparb

an

szolgáltatá

sban

mezőgazdas

ágban

iparb

an

szolgáltat

ásban

2008 12,6 15,1 72,2 51,0 132,8 113,2 63,1 126,0 106,3

2009 13,4 14,8 71,8 52,5 136,3 113,0 63,7 129,7 106,3

2010 13,4 14,5 72,1 52,2 137,8 112,9 62,4 131,5 106,8

Komló és térségének gazdaságát a bányászat és a hozzá kapcsolható szolgáltatások határozták

meg, s még napjainkban is magán hordozza e jegyeket. A felülreprezentált ipari

vállalkozások és a szektorban foglalkoztatottak számából ítélve a térség a mai napig az ország

ipari térségei között foglal helyet.

Fontos kiemelni Pécs közelségét és erős befolyását a kistérség gazdaságára. A térségből

nagyon sokan ingáznak a megyeközpontba főleg a közeli településekről. Így például a pécsi

Elcoteq elektronikai gyár bezárása a kistérség munkanélküliségi mutatóit is erősen

befolyásolta.

A bányák bezárása után jelentős ipar és vállalkozás nem létesült a térségben, inkább kis- és

középvállalkozások működnek. A legtöbb vállalkozás Komlón található, melyek főleg a

gépiparban tevékenykednek:

- MOM Faktor Gépipari Kft.

- Rati Kft.

- Rák Antennagyártó Kft.

- Ratipur Autófelszerelési Kft.

- TeGa Vill Kft.

- Lakics Gép- és Szerkezetgyártó Kft.

Az elmúlt években a könnyűipar is kezd visszatérni a térségbe: Bodolyabéren és Komlón

például a Főkefe Nonprofit Kft. foglalkoztat közel 200, főleg megváltozott munkaképességű

alkalmazottat. Térségi szinten, az élelmiszeripari szegmenst érintve kiemelhető még a

szászvári székhelyű Agroszász Kft., mely cég több mint 100 embernek ad munkalehetőséget.

A vállalkozások méretét boncolgatva megállapíthatjuk, hogy Komló Baranya megye második

legnépesebb városaként nem ad helyet egyetlen 250 fő feletti alkalmazotti számmal

rendelkező vállalkozásnak sem.

A térség gazdasági gyengeségét jelzi a helyi iparűzési adókból befolyt jövedelem „nagysága”

is. A kistérségben keletkezett egy lakosra vetített adó 2000-ben a megyei átlag 43%-át sem

érte el, ami érték az országos összehasonlítást nézve még alacsonyabb arányszámot mutat

(24%). Ez a helyzet 2009-re csak rosszabbodott: a megyei átlag 38%-át adja csak az itt

befolyt térségi iparűzési adó.

A Komlói kistérség gazdasági erejének, jövedelmeinek változása

Ez lakosra jutó helyi

iparűzési adó (Ft)

Egy főre jutó TGE (1000 Ft)

Egy adózóra jutó

jövedelem (Ft)

Országos

átlag

százalékában

Megyei átlag

százalékában

Országos

átlag

százalékában

Megyei átlag

százalékában

Országos

átlag

százalékában

Megyei átlag

százalékában

2000 4394 739,8 675641,5

23,58 42,38 55,9 73,2 80,8 92,4

2010 10388,3 1276,2 1450493,4

28,26 37,99 47,7 71,7 80,1 89,4

A térség gazdasági teljesítőképességének csökkenését bizonyítja a Települési Gazdasági Erő

(TGE) mutatója. A kistérségi szintre számított „területi GDP” egy főre jutó értékei az

országos átlaghoz képest 2000-ben 56%-os, 2010-ben pedig 48%-os arányt mutattak, tehát a

magyarországi átlagnak csupán a felét produkálja a kistérség. Megyei összehasonlításban

nézve már nem ennyire rossz a kép, de itt sem éri el az egy főre jutó térségi TGE Baranya

megye átlagát, attól körülbelül 30%-al marad el, s ez az arány a vizsgált 10 év tekintetében

egyre nagyobb különbséget, lemaradást mutat.

Sajnos a jövedelmek sem mondanak ellent ennek a tendenciának: a térségi egy adózóra jutó

jövedelmek a megyei átlagos jövedelmek 92%-át tették ki 2000-ben, 2010-ben pedig csupán a

89%-át.

A kistérség munkanélküliségi rátáján vizsgálva több megállapítást is tehetünk. Egyrészről

2003 és 2010 között nőtt a munkanélküliek aránya, 2,4 százalékpontos növekedés

tapasztalható. Másrészről pedig országos és megyei szinten is „felzárkózás” érzékelhető –

jobban mondva az országos és megyei átlagértékek nagyarányú romlása figyelhető meg –

hiszen míg 2003-ban a térség munkanélküliségi rátája 83%-al meghaladta a hazai

átlagértékeket, addig ez a különbség 2010-re 13%-ra csökkent.

A foglalkoztatási ráta esetében is megfigyelhető ez a tendencia, bár itt Komlói kistérség

értékei javuló értékeket mutatnak. Hét év alatt 8%-al nőtt a foglalkoztatási ráta, 2010-ben az

aktív korúak 45%-a dolgozott. Ez az érték még mindig elmarad a megyei és országos

átlagértékektől, de közel sem olyan arányban, mint 2003-ban.

A Komlói kistérség foglalkoztatási és munkanélküliségi rátájának alakulása 2003 és 2010

között

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Foglalkoztatási ráta (%) 36,76 36,48 40,03 42,12 39,70 40,31 44,89 45,37

Országos átlag %-ában 73,21 72,01 78,84 82,29 78,29 79,87 91,12 91,91

Baranya megye %-ában 84,84 84,85 84,85 89,00 90,05 90,05 93,90 90,64

Munkanélküliségi ráta (%) 10,17 9,71 11,54 9,44 10,16 10,71 14,13 12,59

Országos átlag %-ában 183,42 154,75 157,88 126,40 133,24 135,08 134,94 113,36

Baranya megye %-ában 134,99 126,95 124,25 121,33 119,64 117,02 121,42 102,15

II.2 A kistérség belső szerkezete, egyenlőtlenségek

A kistérség jellemzően aprófalvas szerkezetű, Komlón kívül mikrotérségi központ jelleggel

Hosszúhetény, Egyházaskozár, Szászvár és Magyarszék rendelkezik. A körjegyzőségek is e

„kisközpontokban” találhatóak.

A Komlói kistérség körjegyzőségei

Körjegyzőség / Székhely község Társ községek

Magyarszék Liget, Mecsekpölöske

Szászvár Kárász, Vékény, Magyaregregy

Egyházaskozár Szárász, Hegyhátmaróc, Tófű, (Bikal)

Komló Önálló

Máza Önálló

Hosszúhetény Önálló

Magyarhertelend Bodolyabér, Mánfa, (Oroszló)

Alsómocsolád (nem a kistérséghez tartozó) Köblény, Szalatnak

E mikrotérségi központok azonban nem képesek ellensúlyozni Komló vonzását, az ellátás

tekintetében a települések ráfűződnek. A térségre, közelsége miatt Pécs is vonzást gyakorol,

mely leginkább Hosszúhetényben és Mánfán érezteti hatását, e településekről sokan ingáznak

a megyeközpontba. E kapcsolat is nagyban magyarázza Hosszúhetény csatlakozási szándékát

a majdani Pécsi járáshoz7.

Főbb települések népessége és elérhetősége

Település neve Jogállása

(kistérség

központja)

Népesség

száma

(KSH

2011)

Lakosság

aránya a

kistérség

népességből

Megyeközpont

távolsága

közúton8 (km)

Megyeközpont

távolsága

közúton (perc)

Komló város 26.019 64,9% 22,76 27,27

Hosszúhetény nagyközség 3.402 8,5% 16,21 18,77

Szászvár nagyközség 2.483 6,2% 36,75 39,02

Máza község 1.282 3,2% 39,14 42,61

Magyarszék község 1.126 2,8% 21,23 23,99

A térség népessége az elmúlt 20 évben folyamatosan csökkent, mely tendencia különösen a

kisebb lélekszámú és a térség perifériáján elhelyezkedő települések esetében

hatványozottabban érvényes. Szárász, Szalatnak, Hegyhátmaróc, Bodolyabér és Vékény

1992-es lakosságszámának több mint 23%-át elvesztették: Szárászon 2011-ben csupán 48 főt

regisztráltak, míg 1992-ben a településen 96-an éltek. Az említett települések amúgy is

csekély népessége az öregedési index negatív hatásával párosulva már a települések

megmaradását teszi kétségessé. A szerényebb lélekszámú településeknek nem csak a

demográfiai problémákkal kell szembenézniük, hanem a munkanélküliséggel is. Átlagosan a

kisebb településeken nagyobb a munkanélküliség a térséget nézve. Bodolyabér, Vékény, vagy

Liget településeken 16% feletti volt a munkanélküliség 2011-ben. De Szárász, Köblény és

Hegyhátmaróc adatai sem bíztatóak.

Érdekes tény, hogy a munkanélküliségi adatokat vizsgálva, Komló, mint központ értékei

ugyan kevéssel, de elmaradnak a kistérségi átlagtól, s ugyanez mutatkozik a természetes

szaporodás esetében is: nagyobb arányban fogy a város népessége, mint átlagosan a

környezetéé.

7 A járási rendszerben Komlóhoz a kistérség jelenlegi települési körén kívül Oroszló és Bikal fog csatlakozni.

8 https://teir.vati.hu/, Intézmények illetékessége alkalmazás

A Komlói kistérség településeinek demográfiai és munkanélküliségi adatai

Állandó

népesség

(fő)

Természetes

szaporodás/fogyás

az 1992-es népesség

százalékában

Regisztrált álláskeresők aránya a 15-64 éves

népességből

Település 2011 1992-2011 2007 2008 2009 2010 2011

Bodolyabér 256 -23,8% 14,1% 12,2% 10,9% 15,0% 16,6%

Egyházaskozár 828 -14,5% 7,2% 6,0% 11,1% 10,1% 7,4%

Hegyhátmaróc 172 -29,5% 7,7% 6,6% 13,0% 14,2% 13,4%

Hosszúhetény 3402 7,6% 6,9% 6,4% 8,3% 10,0% 10,6%

Kárász 351 -13,1% 9,2% 10,9% 12,4% 14,5% 12,9%

Komló 26019 -13,2% 9,0% 10,2% 12,5% 12,6% 12,3%

Köblény 246 -21,9% 6,7% 12,4% 16,5% 16,0% 14,0%

Liget 429 -4,9% 10,3% 12,5% 16,9% 17,3% 18,0%

Magyaregregy 781 -22,2% 7,6% 8,6% 8,1% 9,7% 10,0%

Magyarhertelend 671 -4,1% 9,9% 11,7% 10,6% 13,8% 13,4%

Magyarszék 1126 2,3% 5,3% 7,2% 8,3% 8,4% 10,9%

Mánfa 850 0,5% 8,6% 8,5% 10,8% 8,4% 11,6%

Máza 1282 -11,8% 8,9% 7,9% 10,3% 9,3% 10,9%

Mecsekpölöske 438 -1,1% 7,7% 9,9% 12,6% 13,6% 12,9%

Szalatnak 359 -33,9% 9,5% 7,8% 16,8% 14,4% 13,3%

Szárász 48 -50,0% 12,5% 15,0% 23,5% 14,7% 14,7%

Szászvár 2483 -15,7% 7,2% 7,1% 8,9% 8,6% 8,6%

Tófű 144 -12,7% 8,6% 9,9% 7,7% 10,8% 11,0%

Vékény 146 -23,6% 11,8% 11,2% 16,8% 17,9% 16,0%

kistérség 40031 -11,7% 8,6% 9,5% 11,7% 11,9% 11,8%

ország 6,3% 6,8% 8,6% 8,4% 7,9%

A népesebb települések mint Szászvár, Egyházaskozár és Máza ugyan kedvező

munkanélküliségi mutatóval, de 10% feletti népességcsökkenéssel jellemezhetőek. A

legkedvezőbb helyzetben Hosszúhetény, Magyarszék és Mánfa vannak, ahol viszonylag

alacsony a munkanélküliség, s pozitív népesedési mutatóval rendelkeznek.

A kistérség területén is találhatóak szegregátumok. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Ügynökség tanulmánya szerint a komlói kistérségben összesen négy település érintett e

kérdésben: (Leszakadó térségek, DDRFÜ, 2005)

- Komló (Anna-akna, Sportvölgy, Szállásfalu, Kazinczy u.),

- Hosszúhetény (Fatelep),

- Szászvár (Zárda),

- Máza (Hegyi u.)

E szegregátumok közül a hosszúhetényi Fatelep megszüntetésre került: pályázati forrás

igénybevételével házakat vásároltak a faluban az ott élők megsegítésére, ahova be is

költöztették őket.9 E szegregátumokban többnyire romák élnek.

III. 4. A kistérség fejlesztési erőforrásai

III.1 Problémák, vágyak, fejlesztési elképzelések

A kistérség fejlesztési igényeiről és elképzelésiről leginkább a Komlói Kistérség Többcélú

Önkormányzati Társulás által készítetett 2005-ös fejlesztési tervdokumentum ad releváns

információkat. Ezen kívül készült Vidékfejlesztési Stratégia (2011) is a Komlói és a Sásdi

kistérségeket összevontan kezelve, hiszen e két közigazgatási egység alkotja a helyi LEADER

Akciócsoport területét.

A térséget távolabbról nézve, mind Baranya megye területfejlesztési programjában, mind a

Dél-dunántúli régió operatív programjában igaz szűkszavúan, de említik az egyes fejlesztési

prioritások taglalásánál a Komlói kistérséget is. A regionális program az Országos

Területfejlesztési Koncepció alapján Pécs és térségét - Szentlőrinc-Pécsvárad-Komló által

határolt agglomerálódó területet – országos szinten kiemelt fejlesztési pólusnak azonosítja,

ahol a magas hozzáadott értékű ipar és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése a fő cél10

.

A megyei területfejlesztési program már konkrétabb lehetőségeket nevez meg a térségre

nézve:

- a megye városhálózatának fejlesztéseként Komlón (Pécsváraddal és Moháccsal együtt) a

gazdasági potenciál, a versenyképesség növelését szeretnék elérni, modern feldolgozóipari

fejlesztések támogatásával, valamint ipari parkok és vállalkozási övezetek létrehozásával.

- a kulturális és gazdasági örökségek megőrzése terén Komló és Szászvár gazdag bányászati

múltjára építve bemutatóhelyek és a hozzá kapcsolódó szabadidős szolgáltatások kiépítése.

- a térségről „A természetközeli turizmus kistérségi összekötő létesítményeinek fejlesztése”

című programpont is említést tesz: kerékpárutak kiépítését tervezik Komló-Sikonda, valamint

Szászvár-Kárász-Magyaregregy vonalon.

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia mint ahogy már említésre került, a Sásdi és a Komlói

kistérségeket együttesen kezeli, mivel egy LEADER akcióterület fedi le őket. A Mecsek-

9 http://www.bama.hu/tema/hosszuheteny?p=11

10 Dél-dunántúli Operatv Program 2007-2013

Völgység-Hegyhát Egyesület (LEADER szervezet) által készített stratégia négy fő célkitűzést

határoz meg, mely a térségben tapasztalható alapvető problémákra szeretne megoldást találni.

A dokumentumban a legnagyobb gondként a magas munkanélküliséget, valamint a

munkavállalók alulképzettségét nevezték meg. De a közbiztonság gyengeségét, a települések

rossz elérhetőségét, az infrastrukturális hiányokat és a természeti környezet

kihasználatlanságát is problémának értékelték. E gondok tükrében jelölték ki fejlesztési

céljaikat:

- közbiztonság fejlesztése

- közösségi színterek fejlesztése

- turisztikai szolgáltatások fejlesztése (falusi-ökoturizmus, tematikus utak kialakítása)

- vállalkozások fejlesztése (kistermelők támogatása, marketingtevékenységek ösztönzése)

A Komlói kistérség konkrét fejlesztési elképzeléseit a 2005-ös kistérségi fejlesztési koncepció

tartalmazza. Persze a célkitűzések előtt a térség problémáit is azonosítják, melyet az alábbi

problémafa szemléltet.

A Komlói kistérség problémafája

Forrás: Komlói Kistérség Fejlesztési Koncepciója, 2005

Látható, hogy leginkább a kommunális, az iparterületi és közlekedési infrastruktúra

hiányosságát, a térség periférikus elhelyezkedését, az alacsony népességmegtartó és

tőkevonzó képességét tartják orvosolandó problémának. A célok megfogalmazása, illetve a

kiemelt fejlesztési területek kijelölése azonban nem teljesen a vázolt problémákra adandó

válaszokat, eszközöket tükrözi. A fejlesztési programcsomagot a településektől összegyűjtött

elképzelésekre – Komló város esetében az elfogadott középtávú fejlesztési programra -

alapozva, azokat középtávon tervezhető célkitűzésekkel kiegészítve állították össze. Így nem

meglepő módon a célok az önkormányzatok prioritásait és mozgásterükön belüli

fejlesztéseket tükrözik főként. Az alacsony tőkeellátottság és tőkevonzó képesség

problematikájának enyhítésére például nem jelöl ki célokat és eszközöket, ellenben a turizmus

megjelenik fő fejlesztési igényként.

… táblázat A fejlesztési igények legitimálása

Prioritás Prioritás leírása a 2005-ös

tervben11

Interjúalanyaink említették-e 2012-

ben

Településkép megújítás - Településközpont rehabilitáció

- Közösségi színtér létesítése,

kialakítása

- Parkosítás, közterület rendezés

- Térburkolatok

részben

Turizmusfejlesztés - Termálturizmushoz kapcsolódó

fejlesztések

- Egyéb fürdők fejlesztése

- Ökoturizmushoz kapcsolódó fejl.

- Kerékpárutak létesítése

- Túraútvonalak és kapcsolódó

létesítmények

- Tavak létesítése, rehabilitációja

- Szálláshelyek fejlesztése

- Üdülőterületek kialakítása

igen

Intézményhálózat fejlesztés - Épület rekonstrukció

- Energetikai korszerűsítés

- Akadály-mentesítés

igen

Infrastruktúra - Térségi közlekedési infrastruktúra

- Gázberuházás

- Szennyvízberuházás

- Ivóvízellátás

- Vízelvezető rendszerek

- Villamos hálózat

igen

Lakásgazdálkodás Körzetközpontban a telepszerű

lakókörnyezet rehabilitációja

-

Telkesítés Új lakótelkek kialakítása, és azok

közművesítése

-

Informatika - Közigazgatási és közszolgáltatási

rendszerek alkalmassá tétele a

teljes e-ügyintézésre

- Lakossági hozzáférés támogatása

-

11

A Komlói Kistérség Fejlesztési Koncepciója 2005

A 2005-ös kistérségi programhoz képest Komló városának 2009-ben íródott Integrált

Városfejlesztési Stratégiája jobban fókuszál a helyi gazdaságra. A dokumentum fő céljaként

a gazdaság versenyképességének növelése van megnevezve, melynek értelmében a tőkevonzó

képesség javítását, a periférikus közlekedési helyzet csökkentését és az infrastruktúra

fejlesztését szeretnék elérni. De a társadalmi kohézió erősítése, a népesség megtartása és a

helyi természeti – épített örökség megőrzése is fontos prioritás a dokumentumban.

A helyi döntéshozókkal készült interjúk során, szinte mindegyik válaszadónál a

munkahelyteremtés, mint elérendő legfőbb cél fogalmazódott meg. Persze vágyaik között

szerepeltek közlekedési, kommunális infrastruktúra beruházások, intézményfejlesztések is.

Többen említették a turizmust, mint a gazdaság egy olyan szegmensét, ahol a térség sikereket

érhet el, hiszen gyönyörű természeti környezete és épített műemlékei jelenleg még

kihasználatlanok. Bár sokan tisztában voltak vele, hogy az idegenforgalom csak enyhíteni

tudja a gazdasági problémákat, megoldani önmagában nem képes.

Az új (újra felfedezett) remény a gazdaság talpra állítására és a kistérség problémáinak a

megoldására, a bánya ismételt megnyitása. Körülbelül két éve lehet hallani intenzívebben

erről az elképzelésről, melynek keretében Komló és Szászvár térségében az új technológiák

segítségével újra elkezdenék a mélyművelést, mely 3-4 ezer ember foglalkoztatását tenné

lehetővé. A fejlesztési cél nem szerepel egy ismertetett tervben sem, ám nagyon fontos a helyi

döntéshozók megítélése szerint. Baranya megye új fejlesztési koncepciójában már helyet

kapott ez az elképzelés, valamint az idén elfogadott Nemzeti Energiastratégia hosszú időszak

után a hazai szénvagyonnal, mint energiahordozóval számol. A kistérség elnökének

beszámolója alapján, hamarosan kormányzati döntés születhet e terv megvalósításáról. Komló

reális esélyt lát ebben az elképzelésben, el is indult egy együttműködési folyamat a

bányabezárás szempontjából hasonló múltú Szászország és a komlói térség között annak

érdekében, hogy az ott sikeresen megvalósított gazdasági szerkezetátalakítás tapasztalatait a

térségében is hasznosítsák (komlomedia.hu)12

.

A helyi döntéshozók (polgármesterek) a kistérségi fejlesztési programban meghatározták

fejlesztési szükségleteiket, melyeket különböző pályázati forrás segítségével igyekeztek

megvalósítani. Legitimnek tartják a tervdokumentumot, de a pályázati rendszer adta

12

http://komlomedia.hu/hir.php?hir=2229

lehetőségekhez mérten arra pályáznak, amire amúgy is szükségük van. Hiszen például egy kis

lélekszámú település esetében, melynek igen szűkösek az anyagi forrásai nagyon meg kell

gondolni, melyik pályázaton indul. Tehát csak a legszükségesebbeket merik „bevállalni”, ha

szerepel a tervek között, ha nem. Van például olyan település, mely önkormányzati

szervezetfejlesztést hajtott végre európai uniós forrásból, holott nem szerepelt tervei között és

nagy hasznát sem érezte e pályázatnak, mégis megvalósította, mivel önerőt nem kellett hozzá

biztosítania.

III.2 A kistérség életének főbb szervező erői, hálózatai

A kistérség életében a legfőbb szerepet a települések helyhatóságai játsszák. A mindennapi

ügyek intézésében a helyi önkormányzatokat keresik fel a lakosok, de jellemzően ők a

legnagyobb foglalkoztatók is. Pályázati tevékenységük is kiemelkedik, hiszen általánosságban

elmondható, hogy minden lehetőséget megragadnak a fejlesztések odavonzása céljából.

A térségben, lakosságszáma kapcsán is Komló szerepe kiemelkedő. A térség népességének

65%-a a városban él. Itt találhatóak a főbb közigazgatási, hatósági, oktatási, kulturális

intézmények, valamint a legnagyobb vállalkozások is. A bányászat fénykorában vívta ki

magának Komló ezt a pozíciót, akkoriban sokkal nagyobb térségi szerepkörrel rendelkezett,

ami mára már erősen meggyengült. A város 1990 óta delegál az országgyűlésbe képviselőt,

1998 óta pedig a polgármesteri székben ülő személy tölti be a térségi országgyűlési képviselő

megbízatását13

is. A város központi szerepe tehát vitathatatlan.

Komló központi szerepét érdemben nem képes egy település sem befolyásolni, bár Szászvár,

Hosszúhetény, Magyarszék és Egyházaskozár mikrotérségi központként funkcionál. A

felsorolt települések kiemelkednek népességszámuk miatt is szűkebb környezetükből.

Jellemzően e településeken találhatóak a körjegyzőségek, a társult iskolák székhely

intézményei, vagy például a közös szennyvízrendszer telepei is. A népesebb települések

önkormányzatainak szava tehát jobban latba esik egyes kérdések eldöntésében, hiszen

általában ők viselik a közös intézmények fenntartási költségeinek legnagyobb hányadát.

A térség településeinek egymáshoz való viszonyát talán a közoktatási intézmények mikro-

társulásai jellemzik legjobban.

Komló, Magyarszékkel és Magyarhertelenddel, valamint az őket övező apróbb településekkel

tartja fenn Oktatási Központját. Nem csak e feladat ellátása miatt szövetkeztek, 2010-ben egy

13

Mindig a regnáló kormány színeiben.

térségi kerékpárút fejlesztés is történt, melyet Komló, Magyarszék és Mecsekpölöske közösen

valósított meg.

Szászvár és Egyházaskozár térsége a mai napig külön egységként kezelendő mikrotérség, ám

2013-tól várhatóan megváltozik a helyzet. Szászvár, Szalatnakkal, Köblénnyel, Mázával

Kárásszal, Vékénnyel és Magyaregreggyel tartja fenn oktatási intézményeit, valamint utóbbi

három faluval közös körjegyzőséget alkotnak. Azonban e települések nem szeretnének a

következő évtől Szászvárhoz tartozni (több elszámolási nézeteltérés alakult ki a központi

település és a környező falvak között), így várhatóan Egyházaskozárhoz fognak csatlakozni.

Így a kistérség Komlótól északra fekvő 10 települése várhatóan egy Kozári székhelyű

körjegyzőség alatt fog egyesülni. Szászvár pedig egyedül intézi majd ügyeit.

Hosszúhetény a kistérség második legnépesebb településeként egyedül tartja fenn

intézményeit, s térségi kapcsolataiban inkább Pécshez tendál. A település aktív korú

lakosainak körülbelül 80%-a Pécsre jár dolgozni. Így nem meglepő, hogy a község a

következő évtől a Pécsi járásban szeretné folytatni életét.

A kistérség települései 2005-ben Többcélú Önkormányzati Társulást hoztak létre, melynek

jogelődje 1999-ben Területfejlesztési Társulásként kezdte meg működését. A Társulás célja az

önkormányzati önállóság fejlesztésének elősegítése, a térség, települései együttműködésének

előmozdítása, valamint a térség érdekeinek a településfejlesztési fórumokon való képviselete.

Feladatkörük elég széles, a kistérségi irodával együtt összesen négy társulás által fenntartott

intézményt üzemeltetnek: szociális szolgáltató központ, a családsegítő és gyermekjóléti

szolgálat, valamint az egyik komlói bölcsőde. Ebből is látszik, hogy a szociális szférában a

családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás, valamint az adósságkezelést látják el, ill. a

szociális szolgáltató központon keresztül a szociális étkezés, idősek nappali ellátása, házi

segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, ill. a hajléktalanok átmeneti szállása is a

feladatkörünkbe tartozik. A Társulás megalakulása óta folyamatosan pályázik hazai és európai

uniós forrásokra egyaránt a települések vezetőinek javaslatát és igényeit figyelembe véve. A

szervezet képes arra, hogy térségi fejlesztéseket valósítson meg, hiszen alapvetően a

települések közötti együttműködés miatt hozták létre e társulásokat. Így ha egy-egy

településcsoport közös cél érdekében szövetkezik egymással, nagy segítséget tudnak adni

számukra a pályázat megírásától kezdve, a lemenedzselésig, a megvalósításig.

A szervezet döntéseit a társulási tanács hozza meg, a végső szót, mindig ők mondják ki. A

társulás tanácsában a legkisebb településnek is ugyanakkora szavazati joga van, mint például

Komlónak. Általában egy-egy döntés meghozatalakor vannak irányvonalak, amit követnek,

de konszenzusos döntéseket szoktak hozni a polgármesterek. Apróbb viták ugyan

előfordulnak, de ezek általában kisebb elszámolási nézetkülönbségekből adódnak.

A térség életében a másik fontos szerveződés a helyi LEADER szervezet. A Komlói és a

Sásdi kistérség összefogásának eredményeként 2006. novemberében létrejött egy

vidékfejlesztési közösség, mely helyi önkormányzati vezetőkből, civil szervezetek

képviselőiből és vállalkozókból áll (194 alapító tag), s e két térség településeit tömöríti, szám

szerint 46-ot. A komlói kistérségben a LEADER+ ciklusban is működött akciócsoport a

Keleti-Mecsek Egyesület munkássága révén, mely 10 települést fedett le (Köblény, Szalatnak,

Magyaregregy, Szárász, Vékény, Szászvár, Máza, Tófű, Hegyhátmaróc, Egyházaskozár). A

komlói kistérség legszívesebben az orfűi térséggel társult volna LEADER Akciócsoport

létrehozására. Sokban egyeztek az elképzelések, valamint turisztikai fejlesztésekben már

együttműködtek korábban, jó munkakapcsolat alakult ki. Azonban egy felsővezetői, politikai

döntés következtében a Sásdi kistérséggel kellett megalakítani a szervezetet. E törekvés mellé

a Sásdi és a Komlói kistérségek vezetői odaálltak, így a mai napig is jó az együttműködés.

A szervezeten belül a döntéseket a munkaszervezet készíti elő, a 10 tagú elnökség pedig dönt

a fő kérdésekben, a pályázatok elbírálásában. 5 főt a sásdi, további 5 főt a komlói kistérség

delegál az elnökségbe. Nagy figyelmet fordítanak arra, hogy egyenlő arányban jussanak a

kistérségek LEADER forráshoz. Az elnökségen belül is kell tartani az egy harmados civil-

önkormányzati-vállalkozói arányt, de a polgármesterek az igazán aktívak.

Komlón 2007 óta működik a „Civil vezetők fóruma”, mely az Önkormányzattal szoros

együttműködésben szervezi a civil életet, lehetőséget biztosít arra, hogy a civil szervezetek

megismerjék egymás munkáját, közös rendezvényeken vegyenek részt. Ez a fórum

hivatalosan nem az Önkormányzat szervezésében valósul meg, bár a hivatal jelentős

segítségével, támogatásával működik (helyszín biztosítása, marketing ügyintéző segítsége a

szervezési kérdésekben, stb.). Ezeken, az összejöveteleken sorozatos előadásokat tartanak,

információkat szolgáltatnak a szektor számára kiírt pályázati lehetőségekről, mely nagy

segítséget jelent a civilek számára. E kerekasztal beszélgetés az egymás közötti szövetkezésre,

közös projektek végrehajtására is sarkalja a résztvevőket.

… táblázat Érintett szervezeteket bemutató táblázat

Település Szervezet/Intézmény Szektor Befolyás

a

fejlesztés-

politikára

Aktivitás

(nyertes

pályázatok

száma)

Kistérségen belüli

kapcsolatok

(Együttműködés,

konfliktus,

szerződés)

Kistérségen kívüli

kapcsolatok

(Együttműködés,

konfliktus,

szerződés)

Jövő-

kép

(++/--)

hierarchikus

viszonyok

Területi/

strukturális

alá/fölé

rendeltség

Döntéshozatal

módja:

konszenzusos,

többségi,

egyéni

Komló Kistérségi Társulás Közszféra 4 Minden településsel

(2)

Széchenyi

programirodával,

más környékbeli

térségi

társulásokkal (3)

+/- Minden

település

egyenlő

szavazattal

rendelkezik

Konszenzusos

Szászvár LEADER szervezet Civil,piaci,közszféra - Civil, piaci és

közszféra szereplőit

próbálják

összefogni (2)

Baranya megyei

HACS-okkal (3)

- MVH

alárendeltség

Konszenzusos

Komló Közösségek Háza Civil szféra 4 Kultúra terén a

helyi

önkormányzatokkal,

civil szervezetekkel

(3)

Pl. Péccsel EKF

miatt (2-3)

+ Komló város

intézménye

Többségi

Komló Belső Tűz Egyesület Civil szféra 1+2 Cigány közösséget

fogja össze (3)

Pécs - Egy

Hajóban

Alapítvány (3)

+ Többségi

Komló Polgármesteri hivatal Közszféra 21 Főleg a környező

településekkel:

Magyarszék,

Mecsekpölöske,

Magyarhertelend

Pl. német bányász

kapcsolat (3)

Sásd és Pécs

városával

intezívebb

kapcsolat

+ Többségi

Hosszúhetény Polgármesteri hivatal Közszféra 15 Péccsel élénk

kapcsolatok

+ Többségi

Szászvár Polgármesteri hivatal Közszféra 6+ Környező + Többségi

településekkel rossz

viszony (1)

Komló Kökönyösi Oktatási

Központ

Civil szféra 7 Tagintézményekkel

(2)

- Komló a fő

üzemeltető

Többségi

Komló Civil Fórum Civil szféra - Összefogja a civil

szervezeteket (3)

Komló Ratipur Kft. Piaci szektor 6 Rati Kft.-vel és

RÁK-Antenna Kft.-

vel (egy tulajdonosi

kör)

Exportra termel ++ Egyéni

Komló Lakics Kft. Piaci szektor 1+2 Export (nincs helyi

beszállító)

Kaposvári üzem ++ Egyéni

forrás: interjúk, tervdokumentumok, sajtóelemzés

IV. A fejlesztéspolitika helyben

IV.1 A projektek

A Komlói kistérség 2004 és 2011 között összesen 10,6 milliárd forint támogatást14

kapott,

melynek 78%-át az Európai Uniós fejlesztési adták. Baranya megye kistérségeihez

viszonyítva, az ötödik legtöbb15

támogatást a térség kapta, mely a megyébe érkező fejlesztési

források 5%-át tette ki. A viszonyítás kedvéért, a Pécsi kistérség az összes hazai és uniós

megyei támogatás 62%-át tudhatja magáénak.

5.1.1. A 2004-2007 időszakban nyertes és megvalósult fejlesztésekről

A Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül 2004 és 2007 között a kistérségből 198 darab

pályázat érkezett be, melyek közül 108 támogatást is kapott. A nyertes projektek 74%-a az

Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében kapott pályázati forrást. Ha a

támogatási összegeket vesszük alapul, akkor az összesen 957 millió kistérségbe érkezett

forrás csupán 45%-a biztosította az AVOP pályázatok költségigényeit16

. A majd egy milliárd

forintos keretből a Regionális Operatív Program 23%-al, a Humán Erőforrás-fejlesztési

Operatív Program 20%-al, míg a Gazdaság és Versenyképesség Operatív Program 11%-al

részesült.

A 10 legnagyobb támogatott projekt listáját az x. táblázat szemlélteti. E pályázatok közül hat,

az AVOP keretén belül valósult meg. A 10 legnagyobb projekt az ebben az időszakban a

térségbe érkező NFT források 64%-át tette ki, s nagyrészt Komlón ás Magyarhertelenden

hasznosult.

14

Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) REMEK nyilvános alkalmazás

adatai alapján, adatforrás: hazai támogatások: MÁK, OTMR (2010.05.14), uniós támogatások: NFÜ, EMIR

(2011.11.07) 15

A Pécsi, Siklósi, Mohácsi, és Szigetvári kistérségek előzik meg a fejlesztési pénzek lehívásának rangsorában. 16

Az AVOP Leader+ program keretében 71 megvalósult projektet regisztráltak, melyek jellemzően pár milliós

összegű pályázatok, s csak a pályázatok számát növelik, ugyanakkor költségvonzatuk csekély.

..táblázat: A 2004-2007-es időszak legnagyobb 10 projektje17

Pályázó neve Projekt célja Év18

Megvalósítás

helye

Támogatás

(eFt)

Támoga-

tási arány

(%)

Komló Város

Önkormányzata

Komló-Sikonda 65183 számú

összekötő út felújítása 2006 Komló 178 390 90

AGROTERM Kft. 10000 tonnás tároló építése 2005

Magyar-

hertelend 89 549 40

AGROTERM Kft.

Telep felújítás

Magyarhertelenden 2005

Magyar-

hertelend 80 798 40

Magyar Rehabilitációs

Központ Egyesület

Komlói Rehabilitációs

Szolgáltató Központ

létrehozása 2004 Komló 79 886 93

Baranya Megyei

Önkormányzat

"Baranya Paktum" Partnerség

a baranyai foglalkoztatási

helyzet javításáért' 2005 Komló 46 992 100

Magyarhertelend Község

Önkormányzata

Magyarhertelend természeti

értékeinek revitalizációja,

sétányok és pihenők

kialakítása 2005

Magyar-

hertelend 42 000 75

"Lukovics és Társa"

Mezőgazdasági Termelő

Szolgáltató és

Kereskedelmi Kft Gépek beszerzése 2005 Magyarszék 30 013 40

Celesztina Kereskedelmi

és Szolgáltató Korlátolt

Felelősségű Társaság

Technológia-fejlesztés és

bővítés Sík János egyéni

vállalkozásában 2004 Komló 25 000 50

Ládás Mezőgazdasági és

Kereskedelmi Kft. Gépbeszerzés 2004 2005 Egyházaskozár 24 905 40

Nagy Gábor jogutódja

Bánusz Kft.

Nagy Gábor Mezőgazdasági

gépbeszerzés 2005 Mánfa 20 226 40

A kistérség 2007 előtti fejlesztési tevékenységeire nagyon homályosan emlékeznek a

megkérdezett szereplők. Egy, számukra fontos fejlesztést azonban szinte mindegyik

válaszadó megemlített: „A Mecsek gyöngyszemei a Jakabhegytől a Völgységi-patakig” című

projektet. A pályázat az Orfű Pécsi-tó Regionális Fejlesztő és Üzemeltető Kht. irányításával a

természeti és turisztikai vonzerők összehangolt fejlesztéseként, kilenc támogatott partnerrel és

huszonhárom projektelemmel valósult meg. A térség összefogását, a hálózatosodást

ösztönözte ez a pályázat, melyben több, a komlói kistérséghez tartozó település, valamint a

Keleti-Mecsek Egyesület is részt vett, azonban a fő fejlesztések Orfűn valósultak meg. Az

összesen 890 milliós pályázat keretében a kistérségben Magyarhertelenden ökoturisztikai

látogatóközpont, erdei iskola és kilátótorony épült, Magyaregregyen sor került a Máré-vár és

17

A NFÜ jelentéskészítő alkalmazása alapján 18

Támogatási döntés dátuma

az erdei fürdő rehabilitációjára, Szászváron információs központ és egy vadaspark került

kialakításra, Magyarszéken fedett színpadot és egy ökoparkot alakítottak ki, valamint

Sikondán a tó rendbetétele és oktatási központ felépítése valósult meg.19

A konstrukció tehát

jó volt, viszont a program utóéletét nem biztosították. A tervek között szerepelt hogy a

kialakított turisztikai attrakciók menedzselésére Turisztikai Desztinációs Menedzsment

szervezetet hoznak létre, ám ebből az elképzelésből nem lett semmi. Így jelenleg is

kihasználatlanok az attrakciók a kistérségen belül. Orfűn létrejött ugyan egy TDM szervezet,

ám kizárólag a tóra és közvetlen környezetére fókuszálva végzik marketing tevékenységüket,

a kistérség településeire nincsenek hatással20

.

Fontos megemlíteni, hogy ilyen jellegű kezdeményezésekre a mostani programozási

ciklusban már nem is lehetett pályázni, ugyanis úgy alakították ki a Dél-Dunántúli Operatív

Programban az önkormányzatok számára biztosított turizmusfejlesztési konstrukciót, hogy

maximum 100 millió forintos fejlesztésre lehetett pályázni 20%-os önerő biztosítása mellett, s

csak egy településre vonatkozhatott az elképzelés. Tehát a hálózatosodást nem engedték,

valamint csak nagyobb települések tudtak a pályázaton egyáltalán elindulni, mivel a 20 millió

forintos önerőt kis lélekszámú községek nem tudták biztosítani.

5.1.2. A 2007 utáni fejlesztések jellemzői

A Komlói kistérségnek 2012. novemberéig összesen 9 711 millió forint ÚMFT forrásból

finanszírozott támogatási összeget ítéltek meg. A 339 beadott pályázatból 169 esetben került

sor pozitív elbírálásra, mely nyertes projektek közül számában a legtöbb (89 db) a

Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében valósult, vagy valósul meg. Ha operatív

programonként elemezzük a térségbe érkező támogatást, akkor megállapíthatjuk, hogy messze

a legtöbb támogatást, 5,6 milliárd forintot a regionális operatív program (DDOP) keretében

osztották ki, ez az összes térségi fejlesztési forrás 58%-a. A többi operatív programra (GOP –

1,8 millárd Ft, KEOP – 1,3 milliárd Ft, TÁMOP – 886 millió Ft) ehhez képest viszonylag

szerényebb összeg jutott.

Az operatív programok közötti forráselosztást a 10 legnagyobb támogatott projekt listája is

szemlélteti. Az megújuló energiaforrások használatát támogató és az épületenergetikai

fejlesztést elősegítő három darab KEOP-os pályázaton kívül, a nagy beruházások mind a

DDOP keretében kerültek megvalósításra.

19

http://www.vg.hu/kkv/nemzeti-fejlesztesi-terv/huszonegy-gyongyszem-a-mecsekben-244130 20

Komlón is létrehoztak TDM szervezetet, azonban támogatást még nem nyertek fejlesztéseik megvalósítására.

…táblázat: A 2007 utáni időszak 10 legnagyobb pályázata21

Pályázó neve Projekt célja Év22

Megvalósítás

helye

Támogatás

(eFt)

Támogatás

i arány

(%)

Nemzeti Infrastruktúra

Fejlesztő Zrt.

Hosszúhetény elkerülő út

(6541.sz. Hird-Szászvár ök. út) 2008 Hosszúhetény 1 423 379 100

Komló Város

Önkormányzata

Kökönyösi Oktatási Központ

kialakítása 2009 Komló 1 247 343 90

Magyar Közút Nonprofit

Zrt.

Térségi elérhetőség javítása a

6543. j. úton 2012 Komló 913 866 100

Komlói Fűtőerőmű Zrt.

Komlói Fűtőerőmű ZRt.

biomassza tüzelésű, 18 MW-os

forróvíz-kazán létesítése

2009 Komló 485 961 37

Egyházaskozár Község

Önkormányzata

Egyházaskozár

szennyvízelvezetés és tisztítás 2009 Egyházaskozár 416 398 90

Komló Város

Önkormányzata

Energiahatékonyság növelése

Komló Város Önkormányzatának

intézményeiben

2010 Komló 294 413 75

Bányászati Utókezelő és

Éjjeli Szanatórium

Épületenergetikai fejlesztés a

sikondai Bányászati Utókezelő és

Éjjeli Szanatóriumban

2011 Komló 248 001 100

Ratipur Gépjárműalkatrész

és Autófelszerelést Gyártó

és Értékesítő Kft.

Ipartelepítés a Ratipur Kft.-nél 2009 Komló 208 099 50

Komlói Kistérség Többcélú

Önkormányzati Társulás Kerékpárút a komlói kistérségben 2009 Komló 196 181 90

Komló Város

Önkormányzat

Helyi jelentőségű vízvédelmi

rendszerek fejlesztése Komló

város területén

2012 Komló 159 810 95

A térség legnagyobb projektje a Hosszúhetényt elkerülő út megépítése volt, mellyel sok egy

sok éves fejlesztési vágy valósult meg. A komlói kavicsbányából ugyanis rendszerint

Hosszúhetényen keresztül teherautók vitték a kitermelt építőanyagot, ami nagy környezeti és

zajterheléssel járt. Így égető szükség mutatkozott a fejlesztés megvalósítására, melyet a

kistérség fejlesztési terve is rögzített. Azonban azt is meg kell említeni, hogy mire elkészült az

elkerülő út, addigra a kavicsbánya megrendelései is jócskán lecsökkentek a gazdasági válság

miatt, s ezzel együtt a közlekedő kamionok száma is. Tehát nincs akkora forgalom, mint

amivel számoltak a tervezés közben.

A Kökönyösi Oktatási Központ létrehozását is fontos fejlesztésként értékelték főleg a komlói

és a magyarszéki válaszadók. Ez a mamutintézmény összesen 11 tagintézményt fog össze. A

21

A NFÜ jelentéskészítő alkalmazása alapján 22

Támogatási döntés dátuma

projekt keretében bővítésre, korszerűsítésre kerül a „Kökönyösi Oktatási Központ”

Szakközépiskola Alkotmány utcai épülete, a Gagarin Általános Iskola, a Sallai Óvoda, a

Körtvélyesi Óvoda, a Nagy László Szakközépiskola és Szakiskola kollégiumi épületrésze, a

Magyarszéki Általános Iskola és az Óvoda, valamint a Ligeti és a Magyarhertelendi Óvoda

mintegy 1,3 milliárd forint támogatásból. Ugyancsak Komló városa, mint gesztortelepülés,

130 millió forint támogatást nyert a TÁMOP „Kompetencia alapú nevelés, oktatás bevezetése,

egyenlő hozzáférés biztosítása a Kökönyösi Oktatási Központban „ című projekt

megvalósítására. A projekt keretében 133 pedagógus vett részt képzéseken az új pedagógiai

módszerek elsajátítása céljából. Alapvetően ezek a pályázatok (a második TÁMOP pályázat

az oktatási központ létrehozásához kapcsolódott, kötelező volt a kompetencia alapú nevelés

bevezetése) az intézmények korszerűbbé tételét, felújítását célozták. A központ kialakítása

nagy összefogásra nem ösztökélte a tagintézményeket. Továbbra is külön-külön intézik

mindennapi ügyeiket, csak a munkáltatói és üzemeltetői feladatok összpontosulnak a

központban.

Az integrált oktatási központ létrehozásával a középiskolák is a központ üzemeltetése alá

kerültek a megyétől, de a Baranya Megyei Önkormányzat is tagja a többcélú, közös

igazgatású közoktatási intézménynek. 2016-ig kötelező a központ fenntartása, ez a pályázat

egyik követelménye. Azonban napjainkra kérdésessé vált, hogy a középiskolákat, általános

iskolákat az város üzemelteti-e tovább. Komló ugyanis úgy nyilatkozott, hogy nem akar

intézményfenntartó lenni. Így az üzemeltetés, ha a város be tudja bizonyítani, hogy képtelen a

feladat ellátására, állami kézbe kerülhet.

Szintén nagy összegű, 197 millió forintos beruházás keretében valósult meg a Sikondát,

Magyarszéket, Mecsekpölöskét és Komlót összekötő kerékpárút, melyhez az érintett

települések közel 21,5 millió forintos önrészt biztosítottak. A helyiek szerint sikeres volt ez a

fejlesztés, hiszen nagyon sokan igénybe veszik kerékpárjukat a mindennapi munkába járás

során is, tehát a helyi szükségleteket is kiszolgálja, valamint a turisztikai kapcsolatok

erősödését is várják a beruházástól. A közeljövő fejlesztési elképzelési között szerepel a

kerékpárút Orfűig való meghosszabbítása, mellyel tartalmasabb kikapcsolódást kínálhatnak az

idelátogatóknak.

Talán az egyik leghasznosabb fejlesztés a tárgyalt időszakban, a komlói székhelyű Ratipur

Kft. nevéhez fűződik. A 65%-ban magyar, 35%-ban osztrák tulajdonban lévő vállalkozás

poliuretán feldolgozásra szakosodott, s jobbára a járműipar számára állítanak elő

autófelszereléseket és alkatrészeket. A cég a regionális operatív program keretében

ipartelepítésre közel 210 milliós támogatást nyert. Az összes fél milliárd forintos beruházás

keretében egy új üzemcsarnokot építettek, ahol új és korszerű technológiával folytatják a

gyártást. Ennek köszönhetően Komlón negyven új munkahely létesült23

, melynek nagy térségi

hatása ugyan nincs, de mindenképpen új álláslehetőségek nyíltak meg a komlóiak előtt.

Szintén fontos kiemelni a komlói, városi kézben lévő Fűtőerőmű Zrt. nagyberuházását, mely a

térségbe érkező KEOP források közel felét adta. A 490 milliós támogatás keretében

biomassza tüzelésű, 18 MW-os forróvíz kazán került kialakításra. Az új blokk üzembe

állításával a távhőköltségek csökkenését remélték, mely napjainkig csak korlátozottan

érvényesült.

… táblázat ÚMFT és ÚSZT pályázatok megoszlása a települések között, 2007-201224

Település jogállás Terület

(km2)

Lakó-

népesség

Benyújt

ott

pályáza

tok

száma

(db)

Támo

gatott

pályáz

atok

száma

(db)

Megítélt tám.

össz (Ft)

Támogat

ás/népess

ég (ezer

Ft/fő)

Komló város 46,55 25 020 256 143 7 103 252 517 283,9

Hosszúhetény község 45,27 3 486 30 10 1 660 144 238 476,2

Egyházaskozár község 24,31 792 8 2 449 298 900 567,3

Magyarhertelend község 16,16 627 6 2 258 231 555 411,9

Szászvár nagyközség 21,17 2 334 19 11 234 145 632 100,3

Máza község 10,69 1 226 3 2 147 125 127 120,0

Köblény község 8,04 227 1 1 83 005 098 365,7

Magyaregregy község 26,81 717 3 1 71 053 017 99,1

Magyarszék község 13,86 1 085 8 4 38 184 502 35,2

Mánfa község 27,7 843 3 1 24 704 569 29,3

Liget község 12,07 419 2 0 0,0

Kárász község 8,02 317 1 0 0,0

Vékény község 9,36 145 1 0 0,0

Tófű község 4,34 110 0,0

Szárász község 5,98 25 0,0

Szalatnak község 10,28 330 0,0

Mecsekpölöske község 7,31 412 0,0

Hegyhátmaróc község 7,59 133 0,0

Bodolyabér község 9,09 222 0,0

Összesen 315 38 470 341 177 10 069 145 155 402,4

3000 fő feletti

települések 91,82 28506 286 153 8 763 396 755 11 064,9

500 fő feletti

települések 140,7 7624 50 23 1 222 743 302 1 950,1

500 fő alatti

települések 82,08 2340 5 1 83 005 098 35,6

23

http://www.bama.hu/baranya/kozelet/negyven-munkahelyet-iger-a-regi-komloi-ceg-372970 24 Lakónépesség és terület adatok forrása: Helységnévkönyv 2012.

Támogatási adatok forrása: EMIR Letöltve: 2012. november 22.

A 2007 után a kistérségbe érkező ÚMFT és ÚSZT források több mint 70%-a Komló

városában realizálódott, holott a népesség 65%-át tömöríti. Hosszúhetény is kiemelhető a

települések sorából, hiszen második legnépesebb településként Komló után a legnagyobb

támogatási összeget tudta lehívni, közel 2 milliárd forintot. A két település együttesen a

kistérség fejlesztési forrásainak 87%-ával rendelkeznek. Fajlagosan, népességszámra vetítve a

legtöbb támogatást Egyházaskozár kapta (szennyvízberuházás), közel 570 ezer forint

fejlesztési forrás jutott egy főre. Szászvár, mint nagyközség ugyan sok pályázatot nyert el, ám

ezek nem voltak nagy összegűek, így népességszámához viszonyítva kevés támogatást tudhat

magáénak.

Sokat mondó tény, hogy a kistérség 19 települése közül 9 egyáltalán nem tudott támogatást

lehívni. E falvak népessége nem éri el az 500 főt, s jellemzően beadott pályázattal sem

rendelkeznek. E kistelepülések sorából Köblény kiemelkedik, hiszen 227 fős lélekszáma

ellenére 83 millió forintos beruházást (belterületi vízrendezés) tudott végrehajtani

támogatásból.

ÚMVP pályázatok

Jelen programozási ciklusban, mezőgazdasági és vidékfejlesztési európai uniós pályázatokra

az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében lehetett forrást lehívni. E forrásból

többnyire a területalapú és az agrár-környezetgazdálkodást ösztönző támogatásokat

biztosították. De az állattartó telepek korszerűsítésére és géppark fejlesztésre is viszonylag

nagy, több tíz, akár 60 milliós támogatásokat is le lehetett hívni. A komlói kistérségben

jellemzően négy nagy mezőgazdasági vállalkozás (Lukovics És Társa Kft., Agroszász Kft.,

Ládás Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. és Mindszentgodisai Agroterm Kft.) hajtotta

végre a legnagyobb beruházásokat.

20 legnagyobb nyertes ÚMVP pályázat

Pályázó neve Jogcím Év

Megvalósítás

helye

Támogatás

összege (Ft)

Agroszász Kft. Területalapú támogatás 2009 Szászvár 108 483 308

Mindszentgodisai

Agroterm Kft.

EMVA állattartó telepek

korszerűsítése 2009 Magyarhertelend 62 942 958

Agroszász Kft. Területalapú támogatás 2011 Szászvár 58 068 157

Agroszász Kft. Területalapú támogatás 2010 Szászvár 50 717 598

Agroszász Kft. Területalapú támogatás 2012 Szászvár 45 922 575

Lukovics És Társa

Kft.

EMVA állattartó telepek

korszerűsítése 2009 Magyarszék 43 906 617

Agroszász Kft.

EMVA - Agrár-

környezetgazdálkodás 2012 Szászvár 40 423 164

Agroszász Kft.

EMVA - Szárítók

támogatása 2010 Szászvár 39 591 059

Ládás

Mezőgazdasági és

Kereskedelmi Kft. Területalapú támogatás 2010 Hegyhátmaróc 39 488 900

Mindszentgodisai

Agroterm Kft. Területalapú támogatás 2012 Magyarhertelend 38 580 757

Mindszentgodisai

Agroterm Kft. Területalapú támogatás 2009 Magyarhertelend 36 766 552

Agroszász Kft.

EMVA - Agrár-

környezetgazdálkodás 2011 Szászvár 35 869 603

Ládás

Mezőgazdasági és

Kereskedelmi Kft. Területalapú támogatás 2009 Hegyhátmaróc 35 866 507

Mindszentgodisai

Agroterm Kft. Területalapú támogatás 2010 Magyarhertelend 34 169 208

Mindszentgodisai

Agroterm Kft. Területalapú támogatás 2011 Magyarhertelend 33 459 350

Lukovics És Társa

Kft.

EMVA állattartó telepek

korszerűsítése 2011 Magyarszék 32 759 528

Mindszentgodisai

Agroterm Kft.

Önálló, építéssel nem járó

gépek, technológiai

berendezések beszerzése 2008 Magyarhertelend 32 604 937

Ládás

Mezőgazdasági és

Kereskedelmi Kft.

Önálló, építéssel nem járó

gépek, technológiai

berendezések beszerzése 2008 Hegyhátmaróc 28 546 087

ÚMVP-s forráshoz kapcsolódva, a kistérségben LEADER Akciócsoport működik, mely a

Sásdi és a Komlói kistérség 46 települését tömöríti. A lefedett területen található három város

(Komló, Sásd és Mágocs), akik például a III. tengely pályázataiban nem vehetnek részt. Így a

szervezet tevékenysége a falvakra koncentrálódik. A LEADER program keretében nyújtott

támogatások azonban olyan csekélyek, hogy igazán dinamizáló hatást nem tudnak kifejteni.

Ugyanis a helyi szervezet a lefedett 46 településre a 2007-2013-as ciklusra körülbelül egy

milliárd forint fejlesztési forrást kapott, amiből a III, és IV. tengely helyi pályázatait

finanszírozták. Ha ezt összehasonlítjuk pl. a Komlón megvalósult Kökönyösi Oktatási

Központ létrehozását célzó 1,3 milliárd forintos beruházással, látható milyen kicsi LEADER

„büdzséről” beszélünk. A helyi szervezet nagy hangsúlyt fektetett a mikrovállalkozások

megsegítésére, melynek keretében 300 millió forintot osztottak ki a településeken. A falusi

turizmus fejlesztése is kiemelt cél volt a LEADER pályázatok kapcsán, nagy volt az

érdeklődés e konstrukció után. Ám amióta bevezették azt a törvényi szabályozást, hogy

800 000 forint éves árbevétel alatt is kell adózni a szállásadóknak, drasztikusan visszaesett a

vállalkozói kedv. Kevesen foglalkoznak már a térségben falusi turizmussal. A törvény

megszületése következtében sokan adták vissza pályázatukat.

A pályázatok térségi megoszlását figyelve a szervezet véleménye szerint, míg a vállalkozók

szempontjából a sásdi térség aktívabb, addig az önkormányzati pályázatok inkább a komlói

kistérségből érkeznek, s onnan is a stabilabb pénzügyi háttérrel rendelkező településekről (a

46 település közül 10 nem hátrányos helyzetű, ők a húzó települések: Hosszúhetény, Máza,

Szászvár, Kárász, Magyaregregy, Magyarhertelend, Mánfa, Magyarszék). A hosszúhetényi és

magyarszéki önkormányzatok, polgármesterek nagyon aktívak és a vállalkozókat is próbálják

a fejlesztésekbe bevonni.

IV.2 A fejlesztések szervezése

A Komlói kistérségben megvalósult fejlesztések zömmel a közszférát érintették, melynek

hátterében az önkormányzatok, s a polgármesterek állnak. A fejlesztések terén ők a

legaktívabb szereplők. Ahogyan az előző fejezetben bemutatásra került, a legtöbb pályázatot a

népesebb települések tudták megvalósítani, élükön Komlóval. A kistérségi központ

kiemelkedő szerepe a fejlesztések szervezése terén vitathatatlan. A település nem csak

közvetlen pályázatai terén bír koordinációs szerepkörrel, de a különböző városi működtetés

alatt lévő intézmények és önkormányzati tulajdonú cégek fejlesztési tevékenységét is

összehangolja, valamint biztosítja a támogatásokhoz szükséges önerőt. A város az egyes

pályázatok kapcsán rendszerint kikéri az érintett szereplők véleményét, s csak az után

döntenek a támogatási kérelem benyújtásáról. A Kökönyösi Oktatási Központ létrehozása

előtt például egyeztető megbeszélések zajlottak, melyen a fejlesztésben résztvevő települések

polgármesterei és a bevonandó intézmények vezetői ültek le megvitatni elképzeléseiket a

projekttel kapcsolatban. E pályázatot a város koordinálta le, s egy külső cég segítségét vették

igénybe a pályázat elkészítésénél, hiszen egy nagy összegű, speciális projektről volt szó. A

pályázat elszámolását és az adminisztrációs feladatokat a város Gazdasági Ellátó Szervezete

végezte. Komló, a nagyobb horderejű pályázatok esetében rendszerint külső pályázatíró

cégekkel dolgozik, mely számukra egyfajta biztonságot jelent a pályázatok elbírálásánál is.

Az önkormányzat munkatársai, beleértve a polgármestert is, folyamatosan figyelik a

támogatási kiírásokat, illetve a velük kapcsolatban lévő pályázatíró vállalkozások is

informálják a várost. Így szinte nincs olyan pályázat, melyről ne tudnának a hivatalban.

Nem csak külső szakemberek bevonásával születnek pályázatok a komlói önkormányzatnál.

A Közösségek Háza, mint a város és kistérsége kulturális és civil életének egyik legfőbb

koordináló intézménye, saját pályázatíró szakembert25

foglalkoztat. A városi intézmény már

2010 óta saját maga készíti és menedzseli le pályázatait kulturális területen, főleg TÁMOP

források igénybevételével.

A Komló városában megfigyelhető pályázati struktúra a többi népesebb település esetében is

hasonlóan szerveződik, tehát a főbb pályázatok elkészítésénél külső szakember segítségét

veszik igénybe. A hivatalok szinte mindegyikénél aktívan figyelik a pályázati rendszert, s

naprakészek e téren, de külön szakembert erre a célra nem tudnak foglalkoztatni.

…. táblázat Egyes kiemelt szereplők fejlesztéspolitikai döntésének jellemzői

Szervezet: Önkormányzatok Kistérségi társulás Fejlesztésben aktív

civilek

Egyéni pályázók

(főként gazdasági

szereplők)

Döntés jellege

(konszenzusos/t

árgyalásos

(demokratikus?)

/vezetői)

A képviselőtestület

jóváhagyása,

többségi döntése

szükséges egy-egy

pályázaton való

elinduláshoz.

A 19 polgármester

konszenzusos

döntése.

Általában a

szervezetek vezetői

döntenek a tagok

jóváhagyása mellett.

Vezetői döntés.

Döntésbe

bevont

szereplők

(érintettek,

vezetői)

A pályázat jellege

szerint az érintettek

általában csak

javaslatokat

fogalmaznak meg.

Az adott fejlesztés

érintett szereplői,

szintén csak

javaslatokat

fogalmazhatnak

meg.

Egyesületi, civil

szervezeti tagok.

Gazdasági, ágazati

vezetők javaslatokat

tehetnek, de döntést

ők nem hoznak.

Fejlesztés

tervezettsége:

(komplex

(összekapcsolód

ó rendszerek/

stratégiai

(tervszerű)/ad

hoc („él a

lehetőséggel”

A polgármesterek

fejében általában van

egy irányvonal, terv,

amely mentén

próbálják

becsatornázni a

fejlesztési forrásokat.

De alapvetően a

legszükségesebb

feladatok

megoldására

pályáznak. A

pályázatokon való

elindulás fő

meghatározó

tényezője az önrész.

A minél kevesebb

Igaz van elfogadott

fejlesztési

koncepció, mely a

szükséges

fejlesztéseket gyűjti

össze, de rendszerint

a pályázati struktúra

adta lehetőségekkel

élve adják be

támogatási

kérelmüket. Például

három település

összefog egy

fejlesztés érdekében,

biztosítják az önerőt

ehhez, s a társulással

megszavaztatják a

Ad hoc jellegű

fejlesztések, de egy

tématerületen belül.

Belső Tűz Egyesület

pl. folyamatosan

támogatásokból

működteti Tanoda

programját,

egymásra épülve,

tervszerűen.

Tervszerűség

megfigyelhető a

fejlesztések

megvalósításában,

melyben a

legnagyobb profit

elérése, a jobb

technológiai

színvonal elérése a

cél.

25

A pályázatíró munkatárs egy sikeres, a Háznak íródott pályázata kapcsán került az intézményhez, s áll azóta is

foglalkoztatásban.

önerejű projekteket

részesítik előnyben

az önkormányzatok.

pályázat beadását,

mely a társulás

munkaszervezetén

keresztül kerül

megvalósításra.

A települések vezetőinek formális csoportja, a Kistérségi Önkormányzati Többcélú Társulás.

A társulás nem csak a közös intézmények fenntartásának szervezeti megoldása, hanem a helyi

polgármesterek együttműködését, egymás közötti kommunikációját is hivatott elősegíteni. A

térségben viszonylag jól működik a szervezet, melyet az is bizonyít, hogy erős szándék

mutatkozik a jövőbeni fenntartásra is. Maga a szervezet fejlesztéseket nem generál, de aktívan

közreműködik a különböző elképzelések megvalósításában. Általában a települések fejlesztési

ötleteikkel keresik fel a társulás munkaszervezetét, akik a pályázatírásban és a

megvalósításban is segítenek. Persze konszenzusos döntés születik a Társuláson belül az

egyes projektekről, melyet nagy többségben támogatnak a polgármesterek. A támogatás

önerejét ugyanis a fejlesztést megvalósító település biztosítja, így a többire nézve nem jelent

költséget, tehát nem ellenérdekelt. A munkaszervezeten belül alkalmazott pályázatíró készíti

el nagy többségben a Társulás saját pályázatait, de a települések saját projektjeiknél is

igénybe vehetik a szakember segítségét.

A helyi döntéshozók másik „fóruma” a helyi LEADER szervezet, mely nem csak a Komlói,

de a Sásdi kistérség polgármestereit is tömöríti. Ám szervezetben ugyanolyan fontos a civilek

és vállalkozók részvétele is. Ez a vidékfejlesztési hálózat a kezdeti időkben még aktívan részt

tudott venni a fejlesztések szervezésében, projekteket tudott generálni és együttműködéseket

tudott kezdeményezni. Azonban a sorozatos forráselvonások, és létszámleépítések

következtében ezt a funkcióját mára már csak korlátozottan tudja teljesíteni. A térségben

szerepköre egyre jobban csökken.

A helyi civil szervezetek is folyamatosan részt vesznek a fejlesztéspolitikában, igaz nem

olyan aktívan, mint az önkormányzatok. Csak Komlón körülbelül 120 civil szerveződés

működik, de a nagyobb településeken is sok az aktív, önszerveződő polgár. A civilek

többsége részt vesz pályázatokon, melyet nagy részben a működési költségeik támogatására

adnak be. De vannak például nagyobb Európai Uniós projekteket is végrehajtó egyesületek és

alapítványok, melyek rendszerint saját maguk írják meg pályázatukat. A helyi vélemények

szerint a pályázási rendszerbe először „bele kellett szokni”, meg kellett tanulni ezt a

tevékenységeit is, melyet az évek során egyre jobban elsajátítottak. Ma már

gördülékenyebben intézik az elszámolásokat, könnyebben meg tudják valósítani a projekteket.

A helyi civilek szervezetek közül kiemelkedik a Belső Tűz Egyesület aktív pályázói

tevékenysége révén. Már 2005-től folyamatosan pályáznak Tanoda programuk

működtetésére, eddig három sikeres több tíz milliós támogatást sikerült elnyerniük. Az

Egyesület tagjai roma származású értelmiségiek, akik nagy hangsúlyt fektetnek a hátrányos

helyzetű cigánygyerekek továbbtanulási esélyeinek növelésére. A szervezeten belül születnek

a pályázatok, melyek mindig hatalmas feladat elé állítják a munkatársakat, mind a megírás,

mind a megvalósítás terén. Az Egyesület jó kapcsolatot ápol a komlói önkormányzattal,

illetve a helyi oktatási intézményekkel, ami elengedhetetlen a program sikeres megvalósítása

terén. A szervezet vezetőjét például több telep-felszámolási vagy képzési programba bevonták

már a térség önkormányzatai.

Fontos megemlíteni, hogy a térségben tevékenykedő civil szervezetek összefogására, a szférát

érintő kérdések megvitatására Civil Fórum működik, illetve ülésezik szinte havi

rendszerességgel. Ezeken a megbeszéléseken többek között meghívott előadók adnak

információt a szektor pályázati lehetőségeiről.

Nem csak civil, hanem vállalkozói fórum is működik a városban. 2010-ben megalakult a

Komlói Vállalkozók Klubja, a helyi vállalkozások közös érdekérvényesítése, együttműködése

és összefogása céljából. A Klub rendszeresen tart összejöveteleket, melyeken meghívott

szakemberek tartanak előadásokat többek között adó- és munkaügyekről, vagy az Új

Széchenyi Terv pályázati rendszeréről és az elérhető pályázati lehetőségekről. Több

alkalommal tartottak kerek asztal megbeszélést, melyen a helyi polgármestert kérdezhették a

város tervezett gazdaságpolitikai intézkedéseiről. A Klub a helyi mikro- és kisvállalkozásokat

tömöríti.

A piaci szféra szereplői közül a nagyobb beruházásokat természetszerűleg a helyi (komlói)

középvállalkozások hajtják végre. Aktívan részt vesznek a pályázati rendszerben, s többnyire

külső pályázatíró cégekkel dolgoznak, hiszen elég speciális és nagy szakértelmet igénylő

pályázatokról van szó több 100 milliós, vagy milliárdos pénzösszegben. A pályázatok

előkészítését és megvalósítását persze az adott cég munkatársai is figyelemmel kísérik, s van

ahol a megvalósítást teljes egészében a vállalkozás saját feladatkörében végzi. A helyi

interjúk során arra is fény derült, van olyan több száz embert foglalkoztató cég, mely

pályázatíró referenst alkalmaz, aki a fejlesztés egész életútját végigvezeti. Így nincs szükség

külső segítségre. A megkérdezettek arról számoltak be, hogy 2004 óta beletanultak a pályázati

rendszerbe. Az első projektek megvalósítása sok problémát okozott, de ma már sokkal

gördülékenyebben visznek végig egy-egy pályázatot.

IV.3 Fejlesztéspolitikai példák: sikerek és kudarcok

Komló, Magyarszék, Mecsekpölöske – DDOP 5.1.1

Komló, Magyarszék és Mecsekpölöske először 2007-ben nyújtotta be pályázatát, a

településeket összekötő kerékpárút megépítésére a regionális operatív programon belül. A

Magyarszékről induló elképzelés ötletét a szomszédos két település is jónak ítélte, így mint

mikrotérségi pályázat a Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társuláshoz fordultak pályázati

igényükkel. A projekt megvalósításához szükséges önrészt a három érintett település állta, így

a Társulás könnyedén megszavazta a pályázaton való elindulást. A Társulás munkaszervezete

készítette és adta be a pályázatot, mely sikeres elbírálást kapott. Ám a megvalósítás előtt több

probléma is adódott: eredetileg úgy tervezték a kerékpárút nyomvonalát, hogy végig

önkormányzati területeken haladt, amit az engedélyeztetési eljárás során módosítani kellett,

így az út már magánbirtokokat is érintett. A legtöbb tulajdonossal sikerült időben

megegyeznie az önkormányzatoknak a területvásárlást illetően, azonban egy földbirtokos

család tétovázása miatt a települések végül kicsúsztak a határidőből, vissza kellett adni

pályázatukat26

.

2009-ben újra beadták pályázatukat, s már felkészültebben várták a megvalósítás szakaszát: a

tervezett nyomvonalon minden érintett földtulajdonossal megállapodtak. El is kezdődött a

beruházás, de több tényező késleltette a megvalósítást. Első körben a közbeszerzésen nyertes

kivitelezőt kellett kizárni a pályázatból, s megbízni egy másik céget. Másodsorban a már

megkezdett útépítést a sok esőzés miatt fel kellett egy időre függeszteni, a gépek ugyanis nem

tudtak felhajtani a felázott talajra. A bajt csak tetézte, hogy szintén az esőzések miatt

megáradt Kaszárnya-patak, mely mellett futott a kerékpárút kissé átrajzolta a földhasználati

terveket, újabb engedélyeztetési eljárásokra volt szükség. Ám végül 2010 októberére elkészült

a 12 km hosszú kerékpárút, melyet a helyiek véleménye szerint sokan használnak pl. a

mindennapi munkába járás során is.

A pályázatot a megírástól kezdve a megvalósításon keresztül a menedzselésig a kistérségi

Társulás végezte, s beszámolójuk alapján az eljárásrenddel és az elszámolással kapcsolatban

nem adódott problémájuk. Inkább a hatósági ügyek, a sorozatos engedélyeztetési eljárások

nehezítették és késleltették a megvalósítást. A pályázat közben folyamatos egyeztetések

26

http://komlomedia.hu/hir.php?hir=458

zajlottak a települések és a Társulás között, így a problémák ellenére végül sikeresen

megvalósították a projektet. Továbbá tervezik a kerékpárút Orfűig való meghosszabbítását is.

Vékény – DDOP 5.1.3

A település a DDOP-n belül a közúti közlekedés biztonságosabbá tételére (a település be- és

kivezető útjain forgalomcsillapító járdaszigetek elhelyezése) pályázott, s nyert is körülbelül

24 millió forintot, melyhez a településnek 5%-os önrésszel kellett hozzájárulni. Ezt a falu

vállalta is, ám az utófinanszírozás miatt a beruházásra a NFÜ körülbelül a támogatás 25%-át

tudta volna előlegként biztosítani. A többi költséget pedig a településnek kellett volna hitelből

fedeznie, de akkoriban Vékény éves költségvetése 20 millió forint volt, tehát kevesebb, mint a

tervezett beruházás. A hitelintézet ugyan adott volna pénzt a megvalósításra, ám e költsön

kamata több millió forintot jelentett, amit az önkormányzat kevés kis költségvetéséből nem

tudott volna kigazdálkodni. Így sajnos vissza kellett mondani a pályázatot.

V. A megvalósult projektek eredményei

Közszféra

…. táblázat A fejlesztések kapcsolata az igényekkel

Prioritás Prioritás leírása a 2005-ös

tervben27

Megvalósulás (2012)

(2007 előtti fejlesztések)

Településkép megújítás - Településközpont rehabilitáció

- Közösségi színtér létesítése,

kialakítása

- Parkosítás, közterület rendezés

- Térburkolatok

ÚMVP, illetve közmunka forrásból

AVOP Leader+ keretében

településképmegújítás

Turizmusfejlesztés - Termálturizmushoz kapcsolódó

fejlesztések

- Egyéb fürdők fejlesztése

- Ökoturizmushoz kapcsolódó

fejlesztések

- Kerékpárutak létesítése

- Túraútvonalak és kapcsolódó

létesítmények

- Tavak létesítése, rehabilitációja

- Szálláshelyek fejlesztése

- Üdülőterületek kialakítása

- Magyarhertelendi élménypark

kialakítása

- Hosszúhetényi malom szolg.fejl.

- Kerékpárút építése: Komló,

Magyarszék, Mecsekpölöske

- Mecsek gyöngyszemei pályázat28

- AVOP Leader+ keretében

szálláshelyfejl. Magyarhertelenden,

Hosszúhetényen, Egyházaskozáron

- Magyarhertelenden sétányok

kialakítása

Intézményhálózat fejlesztés - Épület rekonstrukció

- Energetikai korszerűsítés

- Kökönyösi Oktatási Központ

létrehozása keretében

27

A Komlói Kistérség Fejlesztési Koncepciója 2005 28

Magyarhertelenden ökoturisztikai látogatóközpont, erdei iskola és kilátótorony épült,

Magyaregregyen sor került a Máré-vár és az erdei fürdő rehabilitációjára,

Szászváron információs központ és egy vadaspark került kialakításra,

Magyarszéken fedett színpadot és egy ökoparkot alakítottak ki,

Sikondán a tó rendbetétele és oktatási központ felépítése valósult meg

- Akadály-mentesítés épületrekonstrukció

- Épületenergetikai fejl.:Komló,

Hosszúhetény

- Akadálymentesítés Komló

(polg.hiv., idősek otthona, bíróság)

Infrastruktúra - Térségi közlekedési infrastruktúra

- Gázberuházás

- Szennyvízberuházás

- Ivóvízellátás

- Vízelvezető rendszerek

- Villamos hálózat

- Útfejlesztés Komlón

- Hosszúhetényi elkerülőút

- Közlekedés biztonság fejl.:

Magyarszék, Szászvár

- Szennyvízkezelés: Egyházaskozár

- Vízrendezés: Köblény, Mánfa,

Máza, Magyaregregy,

Hosszúhetény, Komló

Lakásgazdálkodás Körzetközpontban a telepszerű

lakókörnyezet rehabilitációja

-

Telkesítés Új lakótelkek kialakítása, és azok

közművesítése

-

Informatika - Közigazgatási és közszolgáltatási

rendszerek alkalmassá tétele a

teljes e-ügyintézésre

- Lakossági hozzáférés támogatása

-

A kistérség 2005-ben íródott fejlesztési koncepcióját a Komlói Kistérség Többcélú

Önkormányzati Társulás készítette el: az önkormányzatok által beküldött projektjavaslatok

mentén állították össze a térségre vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. Így nem meglepő

módon, ahogy az a táblázatból is kitűnik, csak a közszférát érintő az önkormányzatok saját

hatáskörébe tartozó elképzelések szerepelnek a kitűzött célok között. E térség más

szegmenseinek, szereplőinek fejlesztési elképzeléseit, szükségleteit nem tükrözi a

dokumentum.

Azonban az elmondható, hogy az önkormányzati fejlesztések terén a nagyobb települések

(Komló, Hosszúhetény, Szászvár, Magyarszék) elég sikeresen tudták az Európai Uniós

támogatásokat lehívni. De Magyarhertelend is a turisztikai beruházásai kapcsán fejlődést

tudott indukálni. Főleg Komlón valósultak meg a nagyobb beruházások: a főbb

önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése, akadály mentesítése, a Kökönyösi

Oktatási Központ létrehozása, s ez által oktatási intézmények felújítása, útfelújítások,

kerékpárút kiépítése, vízrendezés megvalósítása.

A nagyobb népességszámú települések tehát jól igazodtak a támogatási rendszerhez, kitűzött

céljaikat az intézményhálózat fejlesztés, infrastrukturális beruházások és a turisztika terén

meg tudták valósítani. Ugyanez sajnos nem mondható el a kistelepülésekről, az 500 fő alatti

kisközségek sajnos nem jutottak forráshoz az ÚMFT, illetve ÚSZT keretében, így a fejlesztési

elképzelések csak korlátozottan valósultak meg. E falvak szinte kizárólag a Leader pályázatok

kapcsán jutottak forráshoz mind a 2007 előtti, mind az utáni támogatási ciklusban: főleg

falumegújító projekteket (játszótér, pihenőhely kialakítás; közintézmény, buszmegálló,

ravatalozó felújítás) hajtottak végre pár milliós keretösszegből.

Összességében elmondható, hogy a települések irányítói fejében tényleges és viszonylag jól

fókuszált fejlesztési elképzelések vannak, van ahol ez fejlesztési tervben foglalva van

megfogalmazva, igaz nagyon ritka esetekben. A települések próbálnak e terv mentén forrást

találni a legszükségesebb megoldandó problémákra, ám nagyon szűkös anyagi keretek között

tudják csak biztosítani az önerőt. Így a pályázatokon való elindulás egyik legfőbb

meghatározó eleme az, mennyi önrészt kell hozzátenni a támogatáshoz. A legnagyobb

támogatási arányt biztosító pályázatok azok, így főként a TÁMOP és egyes DDOP

konstrukciók, melyeken szívesen elindulnak az önkormányzatok vagy helyi civil szervezetek.

Tehát kissé ad-hoc jelleggel születnek a pályázatok, hiszen kényszerből, ilyen típusú

pályázatokon mernek elindulni a települések.

A táblázatban ismertetett pályázatoknak igazán térségi hatásuk nem volt. Ezek többsége

infrastrukturális, intézmény rehabilitációs projekt volt. Talán a kistérségi kerékpárút

megépítése, vagy a Kökönyösi Oktatási Központ kialakítása tudott nagyobb településhatárt

átlépő hatással bírni, azonban csak Komló közvetlen környezetében. Vagy talán a „Mecsek

gyöngyszemei” turisztikai pályázat bírt igazán térségi hatással, ám e fejlesztés hatása ma már

Magyarhertelenden kívül nem is érzékelhető a kistérség településein, hiszen e projekt utóélete

egyáltalán nem volt biztosítva. Az említett községben jelen ciklusban is nagy figyelmet

fordítottak turisztikai fejlesztésekre, hiszen a ROP-os pályázathoz kapcsolódva fedett

élménypark kialakítására került sor, valamint vidékfejlesztési támogatásból dísztavat és

ifjúsági tábort hoznak létre a településen, s több szálláshely kialakítására is sor került.

Civil szféra

A civil szféra szereplői lehetőségükhöz mérten főleg a TÁMOP egyes konstrukcióiban tudtak

támogatási forráshoz jutni. A kulturális pályázatok terén kiemelhető a komlói Közösségek

Háza szerepe, hiszen több megvalósított projekt kapcsán nem csak felnőttoktatási

intézménnyé nőtte ki magát, hanem aktív kulturális életet (hangversenyek, színházi estek,

alkotóház) is biztosít nem csak a város, de az egész kistérség számára.

A kistérségi civil szféra szerepét bemutatva kiemelhető a Komlói Belső Tűz Egyesület

munkája, akik 2004 óta segítik a helyi cigány diákok, fiatalok, idősek oktatását, valamint

érdekképviseletet nyújtanak számunkra. Az egyesület folyamatosan pályázik európai uniós és

civil forrásokra, így már 2007 előtt, a HEFOP kiírásban kétszer, illetve ebben a ciklusban is

sikerült támogatást elnyerniük a TÁMOP-ban Tanoda program működtetésére, ahol a

halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban cigány diákok részére biztosítják a szellemi

fejlődést. Programjuk sikeresen működik, egyre több gyermek tanul tovább és szerez érettségi

vagy szakmunkás bizonyítványt.

A civilek mellett önkormányzatok illetve vállalkozások is bekapcsolódnak képzési és

humánerőforrás fejlesztési programokba, ám e támogatásoknak a helyi szereplők véleménye

szerint nincsen nagy hatása a térségre nézve, hiszen munkahely hiányában a résztvevők nem

tudnak elhelyezkedni. Bár leszögezték, hogy ilyen programokra is szükség van abban az

esetben, ha az álláslehetőség is e mellett biztosítva van, különben csak pénzkidobás plusz egy

tanúsítvány megszerzésének támogatása.

Piaci szektor

A piaci szektor fejlesztéseit vizsgálva megállapítható, hogy a térségbe érkező ÚMFT és ÚSZT

források csupán 23%-a29

szolgálta a gazdaság fejlesztését. Ennek a körülbelül 2,3 milliárd

forintos támogatási összegnek a 95%-a pedig Komló város vállalkozásait gyarapította.

Gazdaságfejlesztésre tehát nem túl sok támogatás jutott, holott a reálgazdaság fejlesztése

hozhatná jobb pozícióba a térséget. Ebben a térségi vélemények mindhárom szektor oldaláról

összecsengtek.

A helyi vállalkozások által megvalósított pályázatok néhány DDOP-n belül finanszírozott

komlói telephely-fejlesztési és ipartelepítési (Ratipur Kft.) projekten kívül nagy térségi

hatással nem bírtak. Bár kétség kívül a gazdaságfejlesztés lehet az a szegmens, ami a térségre

pozitív hatást gyakorolhat. A helyi szereplők nagyon fontosnak tartják a munkahelyteremtést,

ami főként e pályázatok révén lehetne biztosítani.

V.1 Sikeresnek tartják-e magukat helyben a fejlesztésben és a fejlesztéspolitikában?

Ha objektíven nézzük a kistérség teljesítményét az ÚMFT/ÚSZT fejlesztési források

lehívásában, azt a megállapítást tehetjük csupán a számok tükrében, hogy az országos átlagtól

jóval elmaradt a kistérség e tekintetben. A hazai átlagot nézve 2012. novemberéig egy

kistérség körülbelül 35 milliárd forint fejlesztési forrást tudott lekötni. Ezzel szemben a

Komlói kistérségben csak 10 milliárd forint realizálódott.

29

DDOP telephelyfejlesztés és ipartelepítés konstrukció, valamint GOP pályázatok.

A helyi szereplők véleménye sok féle álláspontot tükröz e tekintetben. A nagyobb települések

vezetői alapvetően sikeresnek érzik fejlesztési tevékenységüket, melyet a számok is

igazolnak. Ám ők is belátják, hogy a legszükségesebb területen, a minél nagyobb számú

munkahely létrehozásában nem tudtak konkrét eredményeket felmutatni, hiszen a fejlesztési

rendszer ebben nem támogatta őket.

„A foglalkoztatás terén véleményem szerint nagyon kicsi és részeredményeket tudtunk elérni

az elmúlt időszakban. Nagyobb befektető, amely komolyabb munkaerőt szívott volna fel nem

jött se Komlóra, se a térségbe. Komló és környéke alapvetően a bányászatra épült és a

bányászat és a hozzá kapcsolódó cégek adták a foglalkoztatásnak a 80-90%-át. Ezt12 évvel

ezelőtt, mint a hokedlit kihúzták a lábunk alól, és az óta valójában nem történt semmi érdemi

változás. Tehát 2000 óta ez a térség nem kapott semmilyen olyan kiemelt segítséget,

támogatást annak érdekében, hogy egy szerkezetátalakításnak nevezett folyamatot

végrehajtson.”- fogalmazta meg álláspontját Komló város polgármestere.

A kisebb települések egyértelműen kudarcként élték meg a fejlesztési rendszerben bevezetett

ÚMFT és ÚMVP lehatárolást, hiszen a falvak a GOP-ban nem is pályázhattak,

vidékfejlesztési támogatás pedig csak csekély összegben állt a rendelkezésükre. Így pár

milliós épület-felújításon vagy mikrovállalkozás fejlesztésen kívül nem is tudtak

támogatáshoz jutni. Egyes vélemények szerint ez az éles lehatárolás, valamint a

vidékfejlesztésre szánt minimális forrás konkrét vidékpusztításhoz vezetett, hiszen a

települések nem hogy fejlődni, stagnálni nem voltak képesek.

A vidékfejlesztési források szerepénél maradva szót kell ejteni a helyi Leader szervezet egyre

fogyatkozó szerepéről. Véleményük szerint a Leader+ programban sokkal jobban tudtak

működni, hiszen csak 10 település tartozott az akcióterülethez, ahol jobb és hatékonyabb

projekteket tudtak generálni, pusztán a nagyobb odafigyelés, jobb együttműködés által. 2007-

től azonban 46 településen kellett ellátni a szakmai feladatokat, ami nagy kihívást jelentett a

szervezetnek. Úgy hidalták át a problémát, hogy Sásdon, Magyarhertelenden, Szárászon és

Mágocson is irodát tartottak fenn, ami biztosította az együttműködést és a jelenlétet a

térségben. Ám a működési költségek megnyirbálásával mára már a felére apadt a

munkaszervezet létszáma, s csak Szászváron működik iroda. Egyre nehezebben lehet

megszólítani és bekapcsolni az embereket a fejlesztésekbe. Az alulról indukált, közös

tervezésen és együttműködésen alapuló program elvesztette ezen értékeit, s napjainkra a helyi

szervezet is az „MVH kinyújtott karjaként, kifizető ügynökségeként” funkcionál csupán.

V.2 Fejlesztési lehetőségek értékelése

A helyi, fejlesztéspolitikában érdekelt szereplőkkel készített interjúk során kivétel nélkül az a

megállapítás hangzott el, hogy a térségnek munkahelyekre van szüksége. Ez a legfőbb cél,

melynek minden egyéb fejlesztési forrást képesek alárendelni. Hiszen a bányabezárások

következtében megnövekedő munkanélküliség problémáját a térség a mai napig nem tudta

leküzdeni. Nincs a kistérségnek megfelelő gazdasági potenciálja, az állástalan néptömeget a

helyi kis és középvállalkozások nem tudják felszívni. Minden településen, beleértve Komlót

is, a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, ami meglehetősen torz munkaerőpiaci

helyzetre utal. Így a legfőbb kívánalom a helyi gazdaság erősítése, a minél szélesebb körű

gazdaságfejlesztési támogatás biztosítása. A helyi megkérdezett vállalkozók véleménye

szerint a térségbe érkező fejlesztési források legalább felének a reálgazdaságba kellene

irányulnia, akkor lehetne igazán hathatós válaszokat adni a térség munkanélküliségi

problémáira.

Ugyancsak a gazdaságfejlesztési forrásoknál maradva, a helyi vidékfejlesztési szereplők

kiemelték, hogy nagyon hátrányosan érinti a falvakat az ÚMFT és ÚMVP közötti lehatárolás.

Hiszen e miatt a kisebb települések vállalkozásai nem pályázhatnak a GOP kiírásaira, elesnek

a támogatásoktól. A vidékfejlesztési források pedig érdemben nem tudják kompenzálni az így

kieső fejlesztési forrásokat.

Az önkormányzati szférából érkező vélemények szerint nagyon hasznosak voltak az

infrastrukturális fejlesztések, több településen energetikai korszerűsítés zajlott, melynek

hatására a működési költségek csökkentnek. Ezt a mai nehézkes fenntartás mellett hasznosnak

ítélték. Azt is leszögezték, hogy szükség van például képzési támogatásokra annak érdekében,

hogy az álláskeresők szakképzettebbek legyenek. Ám munkahely hiányában csak felesleges

pénzkidobásnak értékelik például a TÁMOP vagy TIOP ez irányú konstrukcióit. Persze ilyen

jellegű támogatásra is szükség van, de álláslehetőség biztosítása mellett.

Több válaszadó kiemelte a fejlesztési források centralizáltságát. Nincsenek a térségre íródott

komplex programok, a helyi szükségleteket nem veszik figyelembe az egyes konstrukciók

kiírásánál. Az utóbbi pár évben szinte csak központi kiírások születnek, ami rontja a

fejlesztési források felhasználhatóságát.

Eljárásrend negatívumai (pozitívumai)

A térségi vélemények egybehangzóan a fejlesztési rendszer túlzott bürokratikusságát

hangsúlyozzák. Véleményük szerint a közreműködő szervezetek részéről nagyfokú

bizalmatlanság mutatkozik, még a 10 sikeresen megvalósított projekt után is. A pályázókra

nagy teher nehezedik a sok papírmunka miatt, amit sok esetben feleslegesnek éreznek az

érintettek. Teljesen rugalmatlannak ítélik a rendszert: a pályázónak minden határidőt be kell

tartani pl. egy-egy hiánypótlás kapcsán, ám ugyanez nem mutatkozik a közreműködő

szervezet felől, sokszor előfordult, hogy késtek a kifizetésekkel.

Összességében a pályázók jónak értékelik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

kapcsolattartóinak felkészültségét, s általában probléma menten együttműködésről számolnak

be. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról ellentétben egy pozitív vélemény sem

hangzott el. Inkább akadályozónak és ellenségesnek ítélik a szervezet munkáját. A térségi

IKSZT pályázatok kapcsán minden érintett településnek meggyűlt a baja a Hivatallal,

Szászvár és Hosszúhetény esetében bírósági ügy is lett az elszámolási nézetkülönbségekből.

A helyi LEADER szervezethez is sorozatosan érkeznek a panaszok a vidékfejlesztési

forrásokat kezelő szervezet ellen, nagyon megnehezítik a „kis” pályázók dolgát is. Sokan

emiatt nem is vállalkoznak arra, hogy ilyen pályázatokon elinduljanak.

Szintén a rendszer hibájaként fogalmazódott meg a pályázatok hosszas elbírálása. Nagyon sok

idő telik el a pályázat beadása, és a támogatási döntés megszületése között, s gyakran a

körülmények úgy megváltoznak, hogy pl. a terveket erőteljesen módosítani kell.

A helyi vélemények alapján az egyik legsarkalatosabb pont az utófinanszírozás. A pályázók

többségének az önrész előteremtése is nagy anyagi terhet jelent, melyet nagyrészt hitelből

fedeznek. Az utófinanszírozás miatt pedig kénytelenek még nagyobb arányú költsön

felvételére a beruházás megvalósítása érdekében. A hitelek kamatai pedig tisztán a pályázó

zsebét terhelik, ami miatt pl. több önkormányzat nagy arányú adósságot halmozott fel.

…. táblázat A fejlesztéspolitika megítélése

Fejlesztési rendszer

pozitívumai

Fejlesztési rendszer

negatívumai

Fejlesztési rendszerrel

kapcsolatos változtatási

javaslatok

Rendelkezésre állnak fejlesztési

források. Bürokratikus eljárásrend

Utófinanszírozás Nagyobb arányú előleg

biztosítása.

Nagyfokú bizalmatlanság a

pályázóval szemben.

Azon pályázók esetében, akik

már többször bizonyították

sikeres pályázói

tevékenységüket, könnyebb,

gyorsabb eljárásrend

biztosítása.

ÚMVP/ÚMFT lehatárolás

5000 fő alatti települések is

részesüljenek a

gazdaságfejlesztési forrásokból.

Kis összegű pályázatok

esetében könnyített eljárás

alkalmazása.

ÚMVP-n belül III.és IV.

tengelynél született egy

rendelkezés, miszerint a

fejlesztési források 45%-át

gazdaságfejlesztésre kell

költeni.

Az ÚMFT-vel kapcsolatban:

nagyobb arányú

gazdaságfejlesztési forrás

biztosítása. Munkahelyteremtés

ösztönzése!

V.3 Javaslatok a fejlesztéspolitika alakítására

A térségi szereplők nagyrészt tisztában vannak, érzékelik a területfejlesztései intézmények

leépülési folyamatát. Kezdve a Regionális Fejlesztési Tanácsok, majd saját kistérségük

területfejlesztési tanácsának megszűnésével. De ugyanez mondható el a helyi Leader iroda

működésével kapcsolatban is, ahol mind az alkalmazottak számában, mind a működési

költségek tekintetében visszaesés tapasztalható. Ezáltal hatékonyságuk is csökkent az évek

alatt.

Pár válaszadó véleményéből kitűnik: bíznak abban, hogy minél hamarabb feláll a megyei

apparátus, s képviselni tudja a térséget a fejlesztéspolitikában. Fontosnak ítélik, hogy a térségi

vélemények hangsúlyosan szerepeljenek a fejlesztési források allokációjánál.

A helyi Leader szervezet elnökének javaslata szerint az akciócsoportokat meg kellene tartani

a fejlesztéspolitika számára. Nem csak a vidékfejlesztési szereplőket tudnák összefogni,

hanem az egész térségben aktívan közreműködhetnének a fejlesztések összehangolása

érdekében. Hiszen e struktúra már ki van alakítva, létezik, talán nagyobb bizalommal

fordulnának hozzájuk az emberek, mint egy teljesen új koordinációs hálózathoz. Persze ehhez

teljes lefedettség és nagyobb humánerőforrás és pénzügyi tőke kell, hogy aktív szereplőkké,

generátorokká váljanak. A helyi akciócsoportok önállóságát is biztosítani kell, s tisztán az

alulról építkező kezdeményezéseknek kell teret engedni.

Szintén a szervezet elnökének javaslata, hogy a területiségnek sokkal nagyobb szerepet kell

adni. Nem csak azért, mert az Európai Unió kifejezetten ezt támogatja a plusz 10%-os

társfinanszírozással, hanem azért is, mert a fejlesztési célok legnagyobb részét helyi szinten

hatékonyabban és fenntarthatóbban lehet megvalósítani, mint központilag. A területfejlesztés

két elemére a CLLD és az ITI típusú fejlesztésekre kell nagy hangsúlyt helyezni már most a

tervezés időszakában. Különben nem lesz kézzel fogható változás.

VI. Forrásjegyzék

VI.1 Hivatkozott szakirodalom

- Gyenizse Péter – Szabó-Kovács Bernadett: A természeti környezet és a település

kölcsönhatása Komló példáján In.: Földrajzi Értesítő 2008, LVII. Évf. 3-4. füzet, pp.

273-288.

Internetes források

- Dunántúli Napló online felülete Baranya megye híreivel: www.bama.hu

http://www.bama.hu/tema/hosszuheteny?p=11

http://www.bama.hu/baranya/kozelet/negyven-munkahelyet-iger-a-regi-komloi-ceg-

372970

- Komló város hírei online felületen

http://komlomedia.hu/hir.php?hir=2229

http://komlomedia.hu/hir.php?hir=458

- Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/kkv/nemzeti-fejlesztesi-terv/huszonegy-gyongyszem-a-mecsekben-

244130

VI.2 Felhasznált stratégiai és egyéb dokumentumok

- Dél-dunántúli Operatv Program 2007-2013

- Baranya megye Területfejlesztési Programja 2003

- A Komlói Kistérség Fejlesztési Koncepciója 2005

- Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011 (Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület)

- Komló Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2009

- „ A leszakadó településrészek, szegregálódó lakóterületek a Dél-dunántúli régióban”

c. vizsgálat összefoglalója, Dél-dunántúli régió – 2005. július

VII. Mellékletek

VII.1 Táblázatok

VII.2 Térképek

VII.3 Helyi döntéshozói interjú összefoglalása

Vidák Krisztina – LEADER-szervezet (Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület)

vezetője; Szászvár

Dr. Finta István –Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület (LEADER) elnöke, Vékény

alpolgármestere, MTA RKK (Pécs) munkatársa

Varga Zsolt – munkaszervezet vezetője; Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati

Társulás Komló

Bék János - polgármester; Szászvár

Kárpáti Jenő – polgármester; Magyarszék

Dr. Polics József – országgyűlési képviselő, kistérség elnök, Komló város

polgármestere

Dr. Csörnyei László – polgármester; Hosszúhetény

Dr. Hoppa József – főigazgató; Kökönyösi Oktatási Központ Komló

Orsósné Tomics Annamária – egyesületi vezető; Belső Tűz Egyesület Komló

Aranyos László – pályázatíró, művelődésszervező; Közösségek Háza Komló

Illés Erika – gazdasági igazgató; Ratipur Kft. Komló

Lakics Péter – ügyvezető igazgató; Lakics Gépgyártó Kft. Komló