i. bevezetés · 2012-12-23 · 3 • készségeket alakít ki, melyekkel képessé válnak a...

25
1 I. Bevezetés Az egészséges életmód napjaink felgyorsult világában egyre inkább égető kérdéssé vált. A helytelen táplálkozás és mozgásszegény életmód a médiában is számtalanszor hangoztatott probléma, amivel kell, hogy foglalkozzunk, nem hunyhatunk szemet fölötte. Ez a gyerekekre jelent egyre nagyobb veszélyt, hisz az ilyen életvitel később nagyon sok egészségügyi gondokhoz, társadalmi illetve szociális problémákhoz, vagy legrosszabb esetben is tragédiához vezethetnek. Általános tapasztalat, hogy gyakorlatilag a gyorséttermeken, a különféle chipseken, kólán stb. nőnek fel a számítógép vagy televízió előtt ülve, és a sportra vagy – egyéb mozgásra – legfeljebb a "kéne" állapotig jutnak el. Mindezen fentebb említett okok miatt fontos célkitűzésünknek tartjuk, hogy példaértékű utat mutassunk a jövő nemzedékének a helyes és egészséges életvitelhez. Ezt a célt szolgálja témahetünk az Egészséghét. Feltett szándékunk, hogy a gyerekek megismerjék és felismerjék mind elméletben, mind pedig gyakorlatban ennek a fontosságát, és tegyenek is azért, hogy egészségesek és energikusak legyenek.

Upload: others

Post on 09-Mar-2020

2 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

1

I. Bevezetés

Az egészséges életmód napjaink felgyorsult világában egyre

inkább égető kérdéssé vált. A helytelen táplálkozás és mozgásszegény

életmód a médiában is számtalanszor hangoztatott probléma, amivel

kell, hogy foglalkozzunk, nem hunyhatunk szemet fölötte. Ez a

gyerekekre jelent egyre nagyobb veszélyt, hisz az ilyen életvitel később

nagyon sok egészségügyi gondokhoz, társadalmi illetve szociális

problémákhoz, vagy legrosszabb esetben is tragédiához vezethetnek.

Általános tapasztalat, hogy gyakorlatilag a gyorséttermeken, a

különféle chips­eken, kólán stb. nőnek fel a számítógép vagy televízió

előtt ülve, és a sportra vagy – egyéb mozgásra – legfeljebb a "kéne"

állapotig jutnak el. Mindezen fentebb említett okok miatt fontos

célkitűzésünknek tartjuk, hogy példaértékű utat mutassunk a jövő

nemzedékének a helyes és egészséges életvitelhez.

Ezt a célt szolgálja témahetünk – az Egészséghét. Feltett

szándékunk, hogy a gyerekek megismerjék és felismerjék mind

elméletben, mind pedig gyakorlatban ennek a fontosságát, és tegyenek

is azért, hogy egészségesek és energikusak legyenek.

2

II. Egészséghét – témahét célja, várható

eredményei

1. A témahét célja

„Az egészség a legdrágább kincsünk” – szoktuk mondani, s ez valójában így is van.

Ezért fontos az egészségnevelés, egészségfejlesztés. Az

egészségfejlesztés egyik legfontosabb célja az életmód

megváltoztatása. Korunk betegségeinek rizikó tényezői nagyrészt az

életmóddal állnak összefüggésben, amely így messzemenőkig kihat a

születéskor várható élettartamra is. Az életmód komplex módon

befolyásolja egészségi állapotunkat.

Az egészségfejlesztés az iskolában is fontos feladat. A gyerekek

felfogóképessége nemcsak életkoruk szerint változik, hanem aszerint

is, hogy milyen befolyások érik éppen.

Egészségnevelésre minden gyereknek szüksége van, hiszen e

tevékenység szerves része az életre való felkészítésüknek, mert

magában foglalja a következőket:

• segít megismerni a szervezetünk működését

• pozitív személyi és szociális kapcsolat kiépítését

• figyelmeztet bizonyos magatartásformák veszélyeire

• igyekszik az egészségtelen szokásokat és azok következményeit

bemutatni

• helyes viselkedésre, és fegyelemre szoktat

3

• készségeket alakít ki, melyekkel képessé válnak a tanulók

tudatos döntés meghozatalára

• megtanít a jó közérzet magatartására, megtanul nemet mondani

• bebizonyítja, milyen csodálatos az emberi szervezet, amit nem

szabad veszélyeztetni

• felvilágosítást ad a helyi szolgáltatásokról és az igénybevétel

módjáról

• felkészít a szülői feladatokra

A szaporodó testtartási és mozgásszervi problémák, valamint az

elhízás elsősorban az általános életmódváltozás eredménye:

gyermekeink kevesebbet mozognak, sokkal többet ülnek a televízió, a

videó és a számítógép előtt. Táplálkozási szokásaikra jellemző, hogy

emelkedik a nassolók (édesség, üdítőitalok fogyasztása) és

gyorséttermi ételeket fogyasztók aránya.

Az egészségnevelés célja a gyermek és ifjúsági korosztályoknál

egy hangsúlyozottan megelőző jellegű, folyamatosan végzett

egészségfejlesztés.

Egészséghetünk célja, hogy a gyerekek tudják, hogy az

egészséges táplálkozásban milyen ritmus, ételfajták és alapanyagok

élveznek preferenciát, és szeretnénk, hogy étrendjük meg is egyezzen

ezzel. Célunk, hogy tisztában legyenek a mozgás élettani hatásaival,

és szabadidős programjaik többségében is ezek a tevékenységek

domináljanak. Az egészség valamennyi – testi, lelki, szociális –

dimenziójával kapcsolatos ismeretek megtanítása mellett

elengedhetetlen azoknak a tevékenységfajtáknak, interperszonális

kapcsolatoknak, konfliktuskezelésnek, problémamegoldási és

önnevelési stratégiáknak a fejlesztése is, amelyeken keresztül az

4

iskola a tanulók értékrendszerét és ennek következtében életmódját is

hatékonyabban befolyásolhatja.

• A tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához

szükséges készségekkel rendelkezzenek egészségük

megőrzése és védelme érdekében.

• Egészséges életmódra nevelés, a megfelelő egészséges

környezetkultúra , tisztaság fejlesztése az iskolában és otthon

• A tanulóinknak bemutatjuk az egészséges életmód

gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat

• Anyaggyűjtéshez szükséges technikai eszközök helyes

használata

• A megfelelő, egészséges táplálkozás kialakítása

• Megfelelő öltözködés, viselkedési kultúra, kommunikáció

fejlesztése

• A fog­ és testápolás, személyes higiéné fejlesztése

• Önálló anyaggyűjtés, tájékozódás, rendszerezés

• A HH, HHH tanulók bevonása a közös tevékenységekbe.

• Az önállóan végzett munka öröme, a csoportmunkák során az

egymásra figyelés érésének erősödése

• A tanulók életkoruknak megfelelő szinten­ tanórai és tanórán

kívül foglalkoznak az egészség megőrzése szempontjából

legfontosabb ismeretekkel:

­ táplálkozás

­ alkohol és kábítószer fogyasztás, dohányzás

­ a környezet védelme

­ aktív életmód, a sport

­ a személyes higiénia

5

2. Az egészséghét várható eredményei

• Támogató környezet kialakítása, mely fokozatosan engedi a gyerekeket

autonómmá válni azzal, hogy erősíti önértékelésüket és egészséges

életmódjukat támogatja;

• Pozitív interakciók kortársaik, referens személyek vonatkozásában;

• A gyerekek nemcsak elviekben ismerik az egészséges életmód alapjait,

de gyakorolják is azt;

• Csoporttapasztalatok szerzése, melyekkel a gyerekek kölcsönösen

megtapasztalják az egymás magatartásában lévő különbözőségeket;

• Együttműködés az iskola ­ iskolaorvos, iskola – iskolavédőnő, iskola –

helyi sportszervezetek között, amelybe a fiatalokat is bevonják

• Belső igény kialakítása, hogy a gyerekek önmaguk is tervezzék

programjaikat, tudatosan alakítsák ki életstratégiájukat.

6

III. Egészséghét – Témahét megvalósítása,

egészséges életmódra nevelés

Megvalósításának ideje: 2010.05. Helye: Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Résztvevők: Tanulókat, tanárokat és szülőket is bevonunk a projekt sikere érdekében.

Az iskola tanulói az egészséges életmódra nevelés témaköreit

kooperatív projektmódszerrel dolgozza fel csoportokban tanórán /biológia,

osztályfőnöki, testnevelés, matematika, rajz, informatika/ és tanítási órákon

kívül.

A kutató és gyűjtőmunka színterei nem csak az iskola, hanem iskolán kívül is

történik (könyvtárban, gyógyszertárban, orvosi rendelőben stb.).

1. A megvalósítás színterei tanítási órákon

a)Rajzórán a plakátfestés az egészséges életmóddal

kapcsolatosan, meghívók, oklevelek tervezése. A tárgy pozitív

hatása a egészséges életmódra való nevelés szempontjából

kétszeres, hiszen az elkészített munkákból kiállítást szervezünk.

b) Informatika órán oklevelek tervezése, adatgyűjtés a témakörről

kapcsolatosan.

c) Biológia órán hazánk és a távoli tájak élővilágának,

életközösségeinek leírásakor mód adódik a globális környezeti

7

problémák érzékeltetésére, alapvető ökológiai ismeretek, az

emberi szervezet felépítésének és működésének egységének

(minden szervnél és szervrendszernél az adott egészséges

életmódtani vonatkozással), valamint drogprevencióval

kapcsolatos alapvető ismeretek tanítására.

d)Földrajz: A természetföldrajz, a globalitás érzékeltetésének fő

területe, mert az élettelen környezeti elemek és jelenségek (pl.

folyó, hegy, vulkán...) külön­külön is jól leírhatók, a

kölcsönhatások révén állandó mozgásban levő részek, de

összességük, maga az élettelen természet sajátos egyensúlyban

levő egységes egész. A gazdaságföldrajz teljes egészében a

környezeti nevelés kiemelt területe, amikor a nyersanyag és

energiagazdálkodási folyamatait (pl. az ipari termelés

változásaival) leírja, jellemzi. A környezeti nevelés fontos eleme,

hogy a környezet­ és természetvédelemben élen járó modell

országokat példaként állít.

e)Matematika: Elvben bármely művelet vagy összefüggés

gyakoroltatható olyan szöveges feladattal, amelyből a gyerekek

kapcsolt információhoz jutnak a környezet egészségét és saját

testüket illetően – melyek például: statisztikai adatok

értelmezése, a hulladékok térfogata, a táplálék %­os összetétele.

f) Testnevelés órák: Az egészséges test fejlesztésének fő bázisa,

hiszen jellemzője a mozgás, rendszeres testmozgás nélkül pedig

a helyes életvitel elképzelhetetlen. Mindemellett a csapatjátékok

során a gyerekek személyiségének leplezetlen változatát

figyelhetjük meg, s alakíthatjuk. A sok gyakorlat, az óraszervezés

(öltözködés, tornasor, mosakodás stb.) rendre, fegyelemre nevel,

így testnevelőink jelentősen hozzájárulnak az egészséges

életmód kialakításához, a személyi­ és mentálhigiéné

8

fejlődéséhez. Emellett évente kétszer a tanulók fizikai

állóképességét mérik fel a kollégák, nyomon követik ezzel a testi

jellemzők alakulását.

g)Osztályfőnöki órák témája az egészséges életmód.

h)Humán órák: Az egészséges életmódhoz kapcsolódó

ismeretterjesztő szövegek feldolgozása. Az önismeret, a saját

világunkban való eligazodás pedig alapeleme mind a környezeti

nevelésnek, mind az egészséges életmódnak. A humán tárgyak

jelentősen hozzájárulnak a kommunikációs készség

fejlődéséhez, formálják mind a szóbeli, mind az írásbeli

megnyilvánulásokat. Kommunikáció nélkül pedig nincs

problémamegoldás, így környezeti nevelés sem.

Tanítási órán kívül olyan alternatív szabadidős tevékenységet kínálunk,

amely érdeklődésüknek megfelel. Egészségügyi vetélkedőkön, ügyességi

versenyeken, kreatív foglalkozásokon vehetnek részt.

9

TÉMAHÉT­ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

10­11. (Biológia) 1. csop.: Az

iskola ebédlőjében

az élelmezésveze tő irányításával

adatot gyűjtenek a diákok étkezési

szokásairól. egyéni fa:

Táplálkozási TOTÓ, étlap összeállítás 3. csop.: a fogorvosi rendelőben adatgyűjtés a leggyakoribb gyermekkori fogbetegségek

ről egyéni fa.: TOTÓ

12 40 ­13 30 2 csop.: Tisztasági őrjárat

1­3. csop. megbeszéli a tapasztalatokat

4. csop. összeállítja a sorversenyt

9 00 ­9 45 (testnev.) 4.csop.:

levezeti az osztálynak az ügyességi sorversenyt. 11 50 ­12 35 (rajz)

2. csop.: Hulladékszob

or elkészítése 1. csop.: orvosi rendelő­ helytelen

táplálkozási szokásokból

adódó betegségek egyéni fa.: feladatlap 3. csop.: Fodrászat, kozmetika adatgyűjtés­ a fiatalok haj­

és bőrpanaszai

11 50 ­ 12 35 /mat./

4. csop.. A kérdőívek

feldolgozása, kördiagram készítése 1. csop.: a könyvtárban gyűjtőmunka

a vitaminokról 12 35 ­ 13 30 2. csop.: Tisztasági őrjárat

1­3­4. csop.: Tapasztalato

k megbeszélés

e, produktumok elkészítése, Mat.: 2­3. csop.:

kalóriaszámít ás

10­11. (1­2­3­4­

es)a

csoportok befejezik a produktum

ot.

11 50 ­12 35 Prezentáció

a tornateremben tanárok és

diákok, valamint a szülők előtt.

1. csop.: Beszámoló munkájukról produktum: • Képes tájékoztatófü

zet a vitaminokról

• táplálékpiram is­ plakát 2. csop.:

Prezentáció fotókkal a tisztasági őrjáratról

Hulladékszobor 3. csop.:

Reklámfilm 4. csop.: a diagram elemzése,

divatbemutató Kiállítás

megnyitása

10

1. csoport ­ csoportnév

Egészséges táplálkozás

1. fogl. – iskola ebédlője­ gazdasági vezető/ élelmezésvezető

2. fogl. – orvosi rendelő

3. fogl. – könyvtár

1. adatgyűjtés: a diákok étkezési szokásai

produktum: táplálékpiramis, vitaminsaláta

egyéni feladat: táplálkozási TOTÓ

étlap összeállítás

2. A helytelen táplálkozásból adódó betegségek

adatgyűjtés: az iskola tanulói között

leggyakrabban előforduló

gyermekbetegségek

egyéni feladat: feladatlap kitöltése

3. /Önálló/ Kutatómunka: gyűjtőmunka a vitaminokról

produktum: képes tájékoztatófüzet a vitaminokról

11

2. csoport ­ csoportnév

Egészséges környezetkultúra

Tisztasági őrjárat megszervezése

1. fogl. :Tisztasági őrjárat az iskola környékén /osztályfőnök

kíséretében/

A tapasztalatok megbeszélése, rögzítése

2. fogl. : Tisztasági őrjárat az iskola környékén és a szelektív

hulladékgyűjtőnél

/az osztályfőnökkel/

A tapasztalatok megbeszélése, rögzítése

produktum: beszámoló készítése a tapasztalatokról

prezentáció

az elkészített fotók kivetítésével

hulladékszobor készítése

2. fogl. egyéni fa.: Hulladéktotó

csoport fa.: hulladékszobor készítése

12

3. csoport ­ csoportnév

Fog­ és testápolás

1. fogl.: Fogorvosi rendelő

adatgyűjtés: a leggyakoribb gyermekkori fog­ és szájbetegségek

egyéni fa.: Fog­ /és test/ápolási TOTÓ

A tapasztaltak megbeszélése, rögzítése

2. fogl.: Fodrászatban­ kozmetikában

adatgyűjtés: a kamaszok leggyakoribb bőrpanaszai,

hajápolási problémák

egyéni faa.: testápolási TOTÓ

tapasztalatok megbeszélése

2. fogl.: Reklámfilm összeállítása

/fogkrém, testápolási termék reklámozása/

Produktum: reklámfilm

4. csoport ­ csoportnév

Testmozgás­ helyes öltözködés

Az egyhetes egészséghét minden reggelén 5 perces

• fittnesstorna összeállítása, aktív közreműködés

1. fogl.: tornaterem

sorverseny összeállítása, levezetése az osztálynak

testnevelésórán

2. fogl.: Az iskolai tanulók öltözködése

megfigyelés, adatgyűjtés szünetekben

Kérdőívek készítése: a válaszok összegzése kördiagramon.

13

produktum: az oszlopos diagram elemzése­ előadással

/prezentációval/

divatbemutató

VI. Tapasztalatok

IV. A rendezvény programja

TÉMAHÉT­ EGÉSZSÉGHÉT

A TELEKI BLANKA GIMNÁZIUMBAN ISKOLÁBAN

2010.

„ Az egészség a legnagyobb kincs, hát őrizzük meg, vigyázzunk rá A dohányzás (előadás, védőnő)

Vércukorszint­, vérnyomás­, testsúly­ tömeg­mérés (védőnő)

Egészséges táplálkozás, iskolai étkezés (előadás)

Drogprevenció(előadás, védőnő)

Helyes fogápolás (előadás fogorvosi asszisztens)

Helyes hajápolásról Frizuratippek ballagásra (fodrász)

Focibajnokság

A TÉMAHÉT ZÁRÁSA

• Értékelés

• Az osztályok csapatainak beszámolója projektmunkájukról

1. csop.: Táplálékpiramis, Képes tájékoztató füzet a vitaminokról

2. csop.: Prezentáció fotókkal a tisztasági őrjáratról, Hulladékszobor

3. Reklámfilm

4. divatbemutató

A kiállítás megnyitása.

14

PROGRAMUNKHOZ MINDENKINEK KELLEMES IDŐTÖLTÉST, JÓ

EGÉSZSÉGET KÍVÁNUNK!

1. sz. Melléklet – Táplálkozási totó

1. Hogyan előzhető meg az elhízás? a) Koplalással

b) Magas fehérjefogyasztással

c) Kiegyensúlyozott táplálkozással és testmozgással

2. Melyik tényezőt tartod a legfontosabbnak a fogyókúránál?

a) A gyors fogyás elérését

b) Az étrend megfelelő arányban tartalmazza az egészség

megtartásához szükséges összes tápanyagot

c) Csökkenjen a test víztartalma

3. Mi a legfontosabb hatása a rendszeres testmozgásnak?

a) A gyors testsúlycsökkenés

b) A gyors testzsírcsökkenés

c) A testsúlyszabályozás

4. Mi a helyes táplálkozási ritmus lényege?

a) 2­3­ szor étkezni naponta és egyszerre sokat enni

b) Gyakran, naponta 4­5­ször étkezni és egyszerre keveset enni

c) Egyszer enni naponta és akkor jóllakni

15

5. Mi a véleményed a reggelizésről, melyik összeállítás a legjobb?

a) Tea cukorral, vajas­lekváros kifli, sütemény

b) Tej, kenyér, Ráma, felvágott, zöldpaprika vagy retek, alma

c) Nem fontos

6. Milyen fajta kenyérnek van fontosabb szerepe a helyes

táplálkozásban?

a) A barna kenyérnek, mert magas az élelmirost tartalma

b) A fehér kenyérnek, mer alacsony az energiatartalma

c) Nincs különbség

7. Mit gondolsz a zöldség­, zöldfőzelék­ és gyümölcsfogyasztásról?

a) Naponta, többször rendszeresen kell fogyasztani

b) Fogyókúrában nem alkalmazható

c) Hetente legalább egyszer kell fogyasztani

8. Mi a véleményed a burgonyáról?

a) Értékes kalcium­ és szénhidrátforrás

b) A legfontosabb C­ vitaminforrás

c) Magas a fehérjetartalma

9. Melyik élelmiszercsoport a legfontosabb kálciumforrás?

a) Zöldség, zöldfőzelék, gyümölcs

16

b) Tej, tejtermék

c) Hús, húskészítmények

10. Mi a véleményed a cukorról?

a) Értékes vitaminokat tartalmaz

b) Elősegíti a fogszuvasodás kialakulását

c) Javítja az étvágyat

11. Melyik élelmiszerben a legmagasabb a koleszterintartalom?

a) A tojásban

b) A halban

c) A tejben és a tejtermékekben

12. Válaszd ki az infarktus megelőzésére alkalmazható legmegfelelőbb

zsiradékcsoportot!

a) Sertészsír, szalonna

b) Vaj, tejszín

c) Olaj, margarin

13. Mit gondolsz a túlzott sózásról?

a) Sokkal jobb ízt ad az ételnek

b) Növeli a szív­ és érrendszeri betegségek kialakulásának

veszélyét

c) Nem kell mellette más fűszert alkalmazni

13+1. Melyik fűszercsoportot alkalmaznád a gyermekek étkezésében?

a) Köménymag, kakukkfű, borsikafű, petrezselyemzöld, édesnemes

fűszerpaprika

17

b) Erős fűszerpaprika, bors, csilipaprika

c) Mustár, pirosarany, torma

2. sz. Melléklet – Totó

1. Melyik a szelektív hulladékgyűjtés helyes megfogalmazása?

1 Anyagfajták szerint külön gyűjtöm a hulladékot

x Színek szerint válogatom a hulladékot

2 Azt a hulladékot gyűjtöm, amit nem tudok máshová tenni

2. Általában milyen színnel jelzett konténerbe gyűjtik a

műanyagot?

1 Zöld

x Kék

2 Sárga

3. Általában milyen színnel jelzett konténerbe gyűjtik a

műanyagot?

1 Fehér

x Sárga

2 Kék

4. Általában milyen színnel jelzett konténerbe gyűjtik a színes

üveget?

1 Sárga

x Zöld

18

2 Kék

5. Melyik hulladéktípus gyűjtése NEM jellemző a házhoz menő

(zsákos) gyűjtési módszerre?

1 Száraz hulladék

x Szerves hulladék

2 Üveghulladék

6. Milyen területen, lakókörnyezetben jellemző leginkább a

házhoz menő (zsákos) gyűjtés?

1 Családi házas negyed

x Külváros

2 Lakótelep

7. Kinek a feladata a hulladékok megfelelő kezelése?

1 A felnőtteké

x Mindannyiunké

2 Az önkormányzaté

8. Mennyi hulladékot termel egy magyar ember átlagosan

naponta?

1 0,66 kg

x 3 kg

2 1,5 kg

9. Melyik minősül veszélyes hulladéknak az alábbiak közül?

1 Lejárt szavatosságú gyógyszer

19

x Törött üveg

2 Rozsdás olló

10.Mit nem szabad a komposztba tenni?

1 Almahéj

x Falevél (kivéve beteg levelek)

2 Használt sütőolaj

11. Melyik hulladékot NEM dobnád a papírgyűjtő konténerbe?

1 Boríték

x Celofán

2 Újságpapír

12. Melyik NEM szelektív hulladékgyűjtési eljárás?

1 Gyűjtőszigetes gyűjtés

x Házhoz menő gyűjtés

2 Családi gyűjtés

13. Melyiket dobnád be sárga színnel megjelölt gyűjtőedénybe?

1 Fogkefe

x Vegyszeres műanyag doboz

2 Üdítős palack

+1. Hogyan nevezzük a személyzettel ellátott kerítéssel

körülvett, szelektív hulladékgyűjtésre és tárolásra alkalmas

helyet?

1 Szemétlerakó

20

x Hulladékudvar

2 Hulladékégető

3. sz. Melléklet – Fogtotó

1. Hány darab nyálmirigyünk

van?

1 3 darab

2 2 pár

x 3 pár (6 db)

2. Hol érezzük nyelvünkön az

édes ízt?

1 a nyelv csúcsán

2 a nyelv oldalán

x a nyelv hátsó részén

3. Mi a szerepe a gégefedőnek?

1 biztosítja, hogy a levegő

a

gyomrunkba kerüljön

2 segít az ízérzésben

x szabályozza, hogy a

levegő a tüdőnkbe,

az étel és a folyadék

pedig a gyomrunkba

kerüljön

4. Hány darab tejfogunk van?

1 nincs tejfogunk

2 10 darab

x 20 darab

5. Melyik fogunkból van több?

1 tejfogakból

2 maradó fogakból

x egyforma

6. Hogyan különböztetjük meg

a tej­és a maradó fogainkat?

1 a tejfogaink kisebbek

2 a tejfogaink fehérebbek

x mind a kettő igaz

7. Milyen részei vannak a

fogaknak?

1 korona, gyökér

2 korona, nyak, gyökér

x korona, nyak, gyökér,

fogágy

8. Hány darab maradó fogunk

van?

1 30

2 32

x 34

9. Melyik igaz a fogcserére?

1 a tejfogak helyén nőnek

a maradó fogak

2 a maradó fogakat

felcserélik a tejfogak

21

x egyszerre nőnek ki a tej­

és a maradó fogak

10. Hogy étkezünk helyesen?

1 betartjuk a

főétkezéseket

2 egész nap folyamatosan

eszünk

x főleg édességet

fogysztunk

11. Mi található a fogunk körül?

1 a mandulánk

2 az íny

x a nyelv

12. Mivel érezzük az ízeket?

1 az ínyünkkel

2 a nyállal

x az ízlelőbimbókkal

13.Milyen élőlények laknak a

szánkban?

1 baktériumok

2 moszatok

x halak

+ 1. Mi fogaink leggyakoribb

betegsége?

1 influenza

2 fogszuvasodás

x fogaink nem

betegszenek

22

4. sz. Melléklet – Egészségvédelmi totó a

személyi higiéne témaköréből

1. Mi az egészség fogalma?

a) nem vagyok beteg

b) fizikailag jól érzem magam

c) testi­lelki­társadalmi harmónia

2. Melyik az egészségesebb fehérnemű viselet?

a) pamut, cérna

b) nylon, műszál

c) kevertszálú

3. Milyen időközönként helyes fehérneműt váltani?

a) hetenként

b) naponta

c) két­ három naponta

4. Melyik fürdési mód a legegészségesebb?

a) kádfürdő

b) közös medence

c) zuhanyfürdő

23

5. Milyen gyakran mossunk hajat?

a) hetenként

b) 10 naponként

c) naponta

6. Milyen módon mossunk kezet?

a) szappan nélkül, csak vízben

b) szappannal és körömkefével

c) szappannal

7. Mi okoz bőrgombásodást?

a) szűk cipő

b) nedvesen maradt testhajlat

c) faggyúmirigy eldugulás

8. Lábmosás után mi a fontosabb?

a) lábhintőport használni

b) tiszta zoknit húzni

c) körmöt vágni

9. Milyen típusú arcbőrt helyes kénes szappannal mosni?

a) száraz

b) normál

c) zsíros

24

5. sz. Melléklet – Kérdőív az öltözködésről

1. Figyelembe veszed­ e szüleid tanácsát az öltözködéssel

kapcsolatban?

igen nem

2. Időjárásnak megfelelően öltözködsz­e?

igen nem

3. Öltözködésedben követed­ e a divatot?

igen nem

4. Számít­ e nálad vásárláskor a ruha anyaga?

igen nem

5. Kölcsönkérnéd­ e barátod cipőjét?

igen nem

Megkérdezettek száma: 50 fő

igen válasz: 150

nem válasz: 100

25