i. kerÜleti hivatala · léptékű részletrajzok bemutatása alapján hivatalunk bevonásával...

Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály

Cím: 1012 Bp. Logodi u. 38-40. Levelezési cím: 1056 Bp. Váci u. 62-64., 1364 Bp. Pf. 234.

Honlap: www.kormanyhivatal.hu

I. KERÜLETI HIVATALA

Ügyiratszám (ÉTDR azonosító): 201500015604

Iratazonosító: IR-000262506/2015

Iktatószám: BP-1D/001/00120-18/2015.

Ügyintéző: Muskovszkyné Janotti Judit

Elérhetősége:+3617959055, [email protected]

Tárgy: Budapest I. Szentháromság u. 2. sz. épület teljes műemléki helyreállítása, és tetőtéri

bővítése. Építési engedély megadása.

1014 Budapest I. kerület, Úri utca 21., hrsz.: 6494

Műemléki törzsszám: 15852

Régészeti lelőhely száma: 32379, 72919

HATÁROZAT

A Pallas Athene Domus Animae Alapítvány (1014 Budapest, Úri u. 21.) építtető nevében eljáró

Szabó Levente meghatalmazott kérelmére engedé lyt adok a Budapest I. Szentháromság u. 2. sz.

6494 hrsz. ingatlanon fekvő műemlék épület külső-belső műemléki helyreállítására, tetőtéri

bővítésére, a két belső udvar lefedésére és az épület rendeltetés módosítására (pincében és

földszinten borozó, bormúzeum, étterem, bemutatótermek; az emeleti és tetőtéri részben igazgatási

és oktatási funkció kialakítása) a Szabó Levente építész (kamarai névjegyzékszáma: É1 01-4084 )

által 2015. március hóban készített tervdokumentáció alapján. Engedélyt adok az L1 jelű 630 kg

teherbírású 8 személyes személyfelvonó, az L2 jelű 100 kg teherbírású kisteherfelvonó és az L3 jelű

500 kg teherbírású mozgáskorlátozott emelő telepítésére a Matuszka Zoltán tervező (kamarai

névjegyzékszáma: AF-T 03-0595) által 2015. március hóban készített tervdokumentáció alapján.

Az engedélynek a következő feltételei vannak:

1. A bontási-építési és felújítási munkák építész és statikus tervezői művezetés mellett

folyhatnak.

2. A bontási-építési és felújítási munkák falkutató művészettörténész felügyelete és folyamatos

dokumentálása mellett folyhatnak. A kutató nevét, végzettségét, jogosultsági számát

hivatalomnak be kell jelenteni.

3. Külön restaurálási bejelentési eljárást kell lefolytatni az alábbi restaurátori felújításokra:

http://www.kormanyhivatal.hu/




2

-Festő restaurátori munkák: A bemutatásra kerülő falfelületek (F01 északi, F05 déli, F06

déli és F08 helyiségek északi oldalfala) restaurálása; a Tárnok utcai E02 és E03 helyiségek

stukkós díszei és F05 helyiség barokk falkép-töredéke, F23 helyiség falkép-töredékek

restaurálására.

- Kőrestaurálási munkák: a középkori, kutatással feltárt kőszerkezetek (F05 helyiség

kőkeretes középkori ablaka, F03 és F32 középkori pillérek, F 02 kőkeretes ajtó, F08

középkori kapuív, F02 és F28 helyiségek üvegfödéme alatt bemutatott falmaradványok és

kőszerkezetek, P01 pincehelyiség kőkeret és kőlépcső, eredeti kelheimi burkolat, stb.), a

díszlépcsőház kőszerkezetei és a két zárerkély kőszerkezetei, Pallasz Athéné szobor

restaurálása.

- Farestaurálási és a fémrestaurálási munkák: nagyterem ajtó, barokk ajtók, padlásajtó, tetőn

lévő sarokcsúcsdísz, függőfolyosó korlát, stb.

2. Az épület kőszerkezeteinek tisztítása és felújítása (nyíláskőkeretek, lépcsők, burkolatok,

faragványok, ülőfülkék, tagozatok, F32 keleti udvar déli fala, stb.) kőrestaurátor szakfelügyele te

mellett történhet. A felelős kőrestaurátor személyét, végzettségét, jogosultsági számát hivatalomhoz

be kell jelenteni.

3. Az épület homlokzatának színezését (fal, nyílászárók) felhordott színminták, a megtisztított

kőfelületek megjelenését mintafelületek, az új kő lábazat kialakítását és elhelyezését min. M=1:5

léptékű részletrajzok bemutatása alapján Hivatalunk bevonásával kell véglegesíteni.

4. Az új nyílászárók jellemző csomópontjairól min. M=1:2 léptékű részletrajzot kell készíteni. A

tervezett szárnytípusokból az egyeztetett részletrajzok alapján mintadarabot kell készíteni, és azt a

helyszínen, a meglévővel összevethetően be kell mutatni hivatalunknak. A szerkezetek gyártása

csak elfogadott mintadarab alapján történhet.

5. A használatbavételi eljáráshoz az épület gépészeti berendezéseinek a próbaüzemét el kell végezni

és zajszintmérési jegyzőkönyvet kell benyújtani.

6. Az épület helyreállítási kiviteli terveit hivatalommal egyeztetni szükséges.

5. A földmunkával járó bontási-építési tevékenységeket csak régészeti megfigyelés mellett lehet

végezni. A terven jelölt helyeken a pincei padlószint süllyesztése, a pince feletti boltozatok

feltöltésének a további bontása régészeti feltárás keretében valósítható meg. A régészeti

szakfeladatok elvégzésére Beruházónak a feltárásra jogosultsággal rendelkező intézménnyel

szerződést kell kötnie. A régészeti szakfeladatok elvégzésére a Budapesti Történeti Múzeum (1250

Budapest, Szent György tér 2. Pf.: 4.) jogosult.

Az engedélyezési eljárásban eljáró alábbi szakhatóságok kikötéseit és feltételeit be kell tartani:

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Észak-budai Katasztrófavédelmi Kirendeltség

2015. április 27-én kelt 35110/1812-2/2015/ált. számú szakhatósági állásfoglalásában tűzrendészeti

hozzájárulását a következő feltételekkel adta meg:

1. A kivitelezői nyilatkozatokat, valamint a felelős műszaki vezető vagy kivitelező által tett

beépítési nyilatkozatot a használatbavételig be kell mutatni.

2. Az építési termékek teljesítményét, az építményszerkezetek tűzvédelmi követelményeknek való

megfelelőségét legkésőbb a használatbavételi engedélyezési eljárás megkezdéséig igazolni kell.





3

3. A használatbavételi eljárás előtt a villamos berendezéseket megtekintéssel és vizsgálattal

ellenőrizni kell a létesítéskor hatályban lévő szabvány alapján. Az elvégzett tűzvédelmi

felülvizsgálatról készült dokumentációt a használatbavételig be kell nyújtani az elsőfokú

tűzvédelmi szakhatóság részére.

4. Az építmény villámcsapások hatásaival szembeni védelmét az emberi élet elvesztésének

kockázata szempontjából norma szerinti villámvédelmi rendszerrel kell biztosítani. A

villámvédelmi berendezés megfelelőségét felülvizsgálati jegyzőkönyvvel a használatbavételi

eljárásig igazolni kell.

5. Biztonsági világítást kell létesíteni a menekülésre számításba vett szabadtérbe nyíló ajtók külső

oldala és annak 2 m-en belüli környezetének területén. A megvilágítás legalább 5 lux étékű

legyen.

6. Az épület használatbavételi eljárása során, a kérelem benyújtása előtt legfeljebb félévvel

készült, a legkedvezőtlenebb fogyasztási időszakban végzett mérésről felvett vízhozam mérési

jegyzőkönyvvel igazolni kell a szükséges 3000 l/min oltóvíz mennyiség meglétét; a mérést az

épület 100 m-es körzetén belüli tűzcsapok egyidejű működésével kell elvégezni.

7. A vonatkozó rendeletben meghatározott kivitelezési tűzvédelmi dokumentáció munkarészt kell

készíteni. A tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem

tartalmazó tervdokumentáció részek elhagyhatóak.

8. A fali tűzcsapok használatbavétele előtt a kivitelező köteles nyomáspróbát és teljesítménymérést

– az egyidejűség figyelembevételével – végezni vagy végeztetni, és annak eredményét a

tűzoltóság részére igazolni.

9. A fali tűzcsapok létesítésekor a legkedvezőtlenebb helyen az ellenőrzésre szolgáló nyomásmérőt

kell elhelyezni.

10. A hő- és füstelvezető berendezésről a kivitelezőnek a használatbavételig a vonatkozó

jogszabályban előírt bizonylatokat kell szolgáltatnia.

11. A menekülési felvonót és a hozzá vezető akadálymentes útvonalat jelölni szükséges.

12. A beépített automatikus tűzjelző berendezés létesítésére műszaki tervdokumentációkat kell

készíteni és azt, valamint a telepítést követően a berendezések használatbavételét a tűzvédelmi

hatósággal engedélyeztetni kell, az épület használatbavételi eljárását megelőzően.

13. A hegesztők, építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők, tűzgátló

nyílászáró-szerkezetek beépítését, a tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, a

beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, a tűzgátló tömítések beépítését továbbá a

tűzállóságot növelő burkolatok beépítését végző személyeknek tűzvédelmi szakvizsga

bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. Szakvizsgával kell rendelkeznie annak a személynek is, aki a

hegesztők, építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők, a tűzgátló nyílászáró-

szerkezetek beépítését, a tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, a beépített hő-

és füstelvezető rendszerek, szerkezetek és építési anyagok végzők munkáját közvetlenül

irányítja.

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály 2015.

május 29-én kelt 35100-5777-4/2015/ált. számú szakhatósági állásfoglalásában vízügyi

hozzájárulását a következő feltétellel adta meg:





4

1. Az építési tevékenység során a felszíni és felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető,

be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet [a

továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] előírásait, ésfokozott figyelmet kell

fordítani arra, hogy a felszíni és a felszín alatti víz ne szennyeződjön.

2. A munkálatok során csak olyan anyagok használhatók fel, melyek a felszín alatti vizeket nem

károsítják. A tereprendezés során csak bizonyítottan szennyeződésmentes, a

fedőképződménnyel megegyező szemcseméretű föld használható, építési törmelék használata

tilos.

3. Az építési tevékenység során a felszíni és felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető,be

kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a

továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] előírásait, és fokozott figyelmet kell

fordítani arra, hogy a felszíni és a felszín alatti víz ne szennyeződjön.

4. Amennyiben a kommunálistól eltérő szennyvizek tisztítására építőipari műszaki engedéllyel,

vagy CE megfelelőségi jelöléssel nem rendelkező berendezés kerül létesítésre, a

vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. § (1)

bekezdése alapján vízjogi létesítési engedélyt kell kérni az FKIKHO- tól.

Határidő : a használatbavételi engedély kérelemmel egyidőben.

5. Amennyiben az előkezelő ÉME engedéllyel vagy CE megfelelőségi jelöléssel rendelkezik, az

arra vonatkozó bizonyítvány másolatának csatolásával, a felszíni vizek minősége védelmének

szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerint

összeállított dokumentációval alapján a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárását, vagy annak

hiányában a berendezés üzembe helyezését követő 30 napon belül kibocsátási engedélyt kell

kérni az FKI-KHO-tól.

Határidő : a használatbavételi engedély kérelemmel egyidőben.

Az engedélyezési eljárásban a hatáskörébe tartozó szakkérdések ügyében megkeresett BFKH II.

Kerületi Hivatala - Népegészségügyi Osztály 2015. április 21-én kelt BP-02R/022/03506-2/2015.

számú közegészségügyi állásfoglalását a következő észrevételekkel adta meg:

1. Belső terű helyiségek szellőzéséről kell gondoskodni, melynek megfelelőségét

használatbavételkor légbeszabályozási jegyzőkönyv bemutatásával kell igazolni. 2. Szintenként és rendeltetési egységenként takarítási vízvételi (hideg, meleg víz)–és kiöntési

lehetőséget kell biztosítani (takarítószer tároló).

3. A kiépített vízvezeték hálózat átfertőtlenítését követően, akkreditált labor által végzett bakteriológiai víz vizsgálati eredmény bemutatása szükséges a használat megkezdése előtt.

Az engedélyezési eljárásban a hatáskörébe tartozó szakkérdések ügyében megkeresett PMKH

Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 2015. április 22–én kelt PE/KTF/18174-1/2015. számú környezetvédelmi állásfoglalását a következő előírásokkal adta meg:

1. Az építkezést megelőző falkutatás során az épület délnyugati részének egyik pincehelységében feltárult, a Vár-barlangba vezető szellőző kürtő oldalfalának helyreállításához, illetve a szintén ebben a helységben feltárult – az alján szellőző csővel a Vár-barlanghoz kapcsolódó – függőleges akna feltöltéséhez fűződő kivitelezési munkálatok megkezdését a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) részére be kell jelenteni. Amennyiben a





5

munkálatok során építési törmelék hullik a Vár-barlang járatrendszerébe, azt a kivitelező köteles az Igazgatóságnak azonnal bejelenteni és az Igazgatósággal egyeztetett módon a barlangból eltávolítani, az eredeti állapotot helyreállítani.

2. A kivitelezés során esetlegesen észlelt újabb üregesedést, barlang vagy barlangra utaló nyomok előfordulását az építési munka azonnali leállítása mellett jelenteni kell a természetvédelmi hatóságnak és az Igazgatóságnak. A kivitelezés csak a természetvédelmi hatóság írásbeli hozzájárulása esetén folytatható.

3. A természetvédelmi hatóság a hozzájárulás kiadását az üregesedés jellegétől függően 10 m mélységig terjedő geofizikai és/vagy fúrásos és/vagy kézi eszközökkel történő üregkutatás elvégzéséhez kötheti. Az építtetőnek vállalnia kell a kockázatot, hogy üregesedés esetén a kivitelezés a fenti kutatások elvégzéséig leállítható, barlang ismertté válása esetén pedig módosítható.

4. A kivitelezési munkák során esetleg előkerülő barlangok állagának, állapotának megőrzéséért, az esetlegesen bekövetkező károkozásért az építtető teljes anyagi felelősséggel tartozik, az esetlegesen szükségessé váló barlangbejárat kiépítési, lezárási és egyéb műszaki beavatkozások költségei az építtetőt terhelik.

5. Zajszintmérések alapján készült szakvéleményben kell bizonyítani, hogy a létesítmény összes zajforrásának üzemeléséből származó zaj nem haladja meg a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet 1. számú mellékletében a megfelelő sorban és oszlopban előírt zajterhelési határérték eket. Meg kell határozni a zajvédelmi szempontú hatásterületet, átnézeti helyszínrajzon, azonosítható módon jelölni kell a legközelebbi zajtól védendő építményeket, területeket és a szabályozási terv szerinti építési övezeti besorolásokat. A méréseket és a szakvéleményt a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj-és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében előírtak szerint kell elkészíteni Határidő: A használatbavételi engedély kérelem benyújtása.

6. A kivitelezési munkafolyamatok során az építtetőnek megfelelő intézkedéseket kell tennie a diffúz levegőterhelés minimalizálása érdekében (poros területek nedvesítése).

7. A munkaterületről porképződést okozó anyag csak zárt, illetve ponyvával takart szállítójárművel szállítható.

8. A szaghatással járó konyhai tevékenység elszívó rendszerét úgy kell megtervezni, hogy az elérhető legjobb technika (szaghatás csökkentő berendezések, szűrők, adszorberek) követelményeinek megfeleljenek.

9. A használatbavételi engedély kérelemmel együtt be kell nyújtani a felelős műszaki vezető nyilatkozatát arról, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentációnak stb. megfelelően végezték, illetve, hogy az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendeletben előírt mértéket.

Az engedélyezési eljárásban a hatáskörébe tartozó szakkérdések ügyében megkeresett Pest Megyei

Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály -

Élelmiszerlánc-biztonsági, Minőség-ellenőrzési és Felügyeleti Osztály 2015. április 21. kelt

PEI/001/1720-2/2015. számú élelmiszerbiztonsági állásfoglalását a következő kikötésekkel adta

meg:

a borozó területeken keletkező szennyes poharak mosogatásához külön pultot kell

kialakítani kézmosóval, valamint mosogatógéppel;

a mosogatómedencék méretét akkorára kell tervezni, melybe az abban mosogatandó

legnagyobb méretű edényzet, eszköz is teljesen elmerülhet.





6

Az engedélyezési eljárásban a hatáskörébe tartozó szakkérdések ügyében megkeresett BFKH

Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Mérésügyi és Műszaki Biztonsági

Osztály 2015. április 16-án kelt állásfoglalását a következő észrevételekkel adta meg:

1. Főosztályomat a létesítmény használatbavételi engedélyezési eljárása során műszaki

biztonsági szakkérdésben meg kell keresni.

2. A 3 db felvonó berendezés használatbavételi dokumentációjához csatolni kell a 146/2014

(V. 5.) Korm. rendelet 2. § 10. pontja szerinti használatbavételi alkalmassági

nyilatkozatokat.

3. A felvonók használatbavételi dokumentációjához csatolni kell a berendezés karbantartására

kötött érvényes karbantartási-, javítási szerződés másolatát.

Felhívom a figyelmet az alábbiakra:

Az elkészült felvonó berendezéseket használatba venni csak az engedélyező hatósághoz benyújtott

kérelem alapján megszerzett használatbavételi engedély birtokában lehet. A nyilvántartott szervezet

által kiállított alkalmassági nyilatkozat keltétől számított 60 napon belül a tulajdonos (vagy

meghatalmazottja) köteles a használatba vétel engedélyezését az előírt mellékletekkel, az építési

engedélyt kiadó hatóságtól írásban kérelmezni. A használatbavételi engedélyezési eljárásban

Hatóságom szakhatóságként részt vesz. A berendezés a használatbavételi eljárás lezárásáig

ideiglenes jelleggel használható.

Az engedélyezési záradékkal ellátott tervtől eltérni csak előzetes engedélyem alapján szabad.

A létesítmény használatba vételekor a vonatkozó jogszabályok és szabványok előírásain kívül a

320/2010 (XII. 27.) Korm. rendeletben előírt műszaki biztonsági engedélyezési és vizsgálati

eljárások lefolytatását kell Hatóságomtól kérelmezni!

Az érdekeltek az engedélyezett tervet Hatóságomnál a fellebbezésre nyitva álló időn belül

ügyfélfogadási időben megtekinthetik.

A határozat jogerőre emelkedéséről - a záradékolt tervek megküldésével - értesítem.

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 24. § előírásai

szerint minden építésügyi hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött, valamint a Kbt. hatálya

alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építés i naplót kell vezetni. Az építőipari

kivitelezési folyamat résztvevői az előírt építésinapló-vezetési, ellenőrzési és bejegyzési

kötelezettségüket az építési beruházáshoz rendelt, – a (4) bekezdés kivételével – az építésügyért

felelős miniszter által működtetett internetes alapú elektronikus építési napló alkalmazás

segítségével kötelesek teljesíteni.

Kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni, ha az építési engedélyhez kötött tevékenység

műemlékvédelem alatt álló építményt érint, vagy ha a kivitelezésben építtetői fedezetkezelő

működik közre.





7

Az építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához

kötött építési tevékenység a Kormányrendelet 22. § (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével -

az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.

A kivitelezési dokumentációt elektronikusan és magyar nyelven kell összeállítani.

A kivitelezési dokumentáció tartalma nem térhet el a jogerős építésügyi hatósági engedélyben és a

hozzá tartozó, jóváhagyott és engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki

dokumentációban foglaltaktól vagy a tudomásulvételhez mellékelt dokumentáció tartalmától

kivéve, ha maga az eltérés nem engedélyhez vagy tudomásulvételhez kötött építési tevékenység.

Ennek betartásáért a tervező felel.

A megkezdett építés-szerelési munkákra vonatkozóan az engedélyezési záradékkal ellátott

terveknek és a kivitelezési dokumentációnak az építési munkaterületen papír alapon vagy

elektronikusan rendelkezésre kell állniuk.

Az építési kivitelezési tevékenység A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek

megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. sz. mellékletében

meghatározott zajterhelés mellett végezhető.

Az építménybe építési terméket, berendezést, szerkezetet beépíteni csak annak megfelelőség-

igazolása mellett lehet.

A külön jogszabályban meghatározott minőségű hulladék keletkezése esetén – építtető köteles

elkészíteni az építési/bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt

építési/bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a használatbavételi engedélyezési eljárás során a

környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania.

Építési tevékenységet csak a jogerős és végrehajtható építési engedély és az ahhoz tartozó –

engedélyezési záradékkal ellátott – építészeti-műszaki tervdokumentáció alapján, az engedély

hatályának időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére végezhet.

Ezen építési engedély nem mentesít az építési munkák végzésével kapcsolatban egyéb

jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok (tulajdonosi hozzájárulások)

megszerzésének kötelezettsége alól és polgári jogi igényt sem dönt el.

Az építési engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított 3 évig hatályos,

kivéve, ha

a) a hatályossága alatt az építtető kezdeményezte a hosszabbítást és az építési engedély hatályát az

építésügyi hatóság az 52. §-ban meghatározottak szerint meghosszabbította, vagy

b) az építési tevékenységet a hatályossága alatt (az építési napló megnyitásával igazoltan)

megkezdték és az építési tevékenység megkezdésétől számított öt éven belül az építmény

használatbavételi engedély megadására vagy használatbavétel tudomásulvételére alkalmassá válik.

Az építésügyi hatóság az engedély hatályát annak lejárata előtt az építési tevékenység végzésének a

megkezdése előtt vagy a megkezdett építési tevékenység esetén egyszer egy évvel

meghosszabbíthatja.





8

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi

hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 39. §. (1) bekezdése szerint

használatbavételi engedély alapján vehető használatba a rendeltetésszerű és biztonságos használatra

alkalmas építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel érintett építmény, építményrész, ha

a) műemlék, vagy

b) annak használatbavételi engedélyezési eljárásába szakhatóságot szükséges bevonni.

Az Építtetőnek a jelen engedély szerinti építési munkák befejezését követően az építmény

rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válását követően használatbavételi engedélyt

kell kérnie. Használatbavételi engedély hiányában az építményt nem szabad használni.

Műemléki védettségű épületen az egyes, építési engedély nélkül végezhető tevékenységekhez a

kulturális örökségvédelmi hatóság 393/2012. (XII.20.) korm. rendeletében meghatározott engedélye

is szükséges.

Ha az építési munka végzése során régészeti vagy építészeti emlék, illetőleg építménnyel

kapcsolatos képzőművészeti alkotás kerül elő, a kivitelező köteles azt az építésügyi hatósághoz,

valamint más, arra hatáskörrel rendelkező hatósághoz haladéktalanul bejelenteni, és a lelőhelyet a

hatósági intézkedésig érintetlenül hagyni.

A tárgyi ügyben folytatott engedélyezési eljárás 2015. március 31-én indult.

Az építési engedélyezési eljárás illetéke: 430.000 Ft. Kérelmező az eljárási költségeket megfizette.

Ezen döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Budapest Főváros Kormányhivatala

Építésügyi és Örökségvédelmi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztályhoz

(levelezési cím: 1364 Bp. Pf. 234.) címzett, de Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályhoz

benyújtandó 30.000,- Ft-os illetékbélyeggel ellátott fellebbezéssel lehet élni.

Az ügyfél a fellebbezését indokolni köteles, a fellebbezésnek a megtámadott döntéssel tartalmilag

összefüggőnek kell lennie, és a fellebbezésben csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy

érdeksérelemre lehet hivatkozni.

A jogorvoslati eljárás illetékét a Magyar Államkincstár 10032000-01012107-00000000 eljárási

illetékbevételi számlaszámára kell befizetni, melynek megtörténtét a fellebbezés benyújtásával egy

időben hatóságomnál igazolni kell.

A fellebbezésre nyitva álló időben, a vonatkozó iratanyag Hivatalom Örökségvédelmi Osztályán

(1012 Budapest, Logodi u. 38-40.) ügyfélfogadási időben (hétfőn: 13ºº órától – 16ºº óráig, szerdán:

9ºº órától - 16ººóráig) megtekinthető.





9

INDOKOLÁS

A Pallas Athene Domus Animae Alapítvány engedélyt kért hatóságomtól a Budapest I.

Szentháromság u. 2. sz. 6494 hrsz. ingatlanon fekvő műemlék épület külső-belső műemléki

helyreállítására, tetőtéri bővítésére és rendeltetés módosítására (pincében és földszinten borozó,

bormúzeum, étterem, bemutatótermek; az emeleti és tetőtéri részben igazgatási és oktatási funkció

kialakítására), valamint egy személylift, egy kisteherlift és egy mozgássérült emelő telepítésére.

A benyújtott dokumentációt és mellékleteit átvizsgálva, valamint a 2015. április 10-én tartott

helyszíni szemlén tapasztaltak alapján megállapítottam, hogy az építési engedély megadható, mert

az elvégezni kívánt munka - a kikötések betartása esetén - a műemlékvédelem és régészeti

örökségvédelem érdekeit nem sérti, továbbá megfelel az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai

és tartalmi követelményeknek.

A Budapest I. Szentháromság u. 2. sz. 6494 hrsz. ingatlan 15851 törzsszám alatt műemléki védelem

alatt áll. Az ingatlan bejegyzett tulajdonosa a Pallas Athene Domus Animae Alapítvány (1014

Budapest, Úri u. 21.)

Építtető kérelmére 2015. március 25-én kelt BP-1D/001/00120-5/2015. sz. és azt kijavító BP-

1D/001/00120-14/2015. sz. határozatommal örökségvédelmi engedélyt adtam arra, hogy Budapest

I. Szentháromság u. 2. sz. 6494 hrsz. ingatlanon fekvő műemlék épület teljes külső-belső műemléki

helyreállításának előkészítéséhez szükséges bontási munkákat elvégezzék, vagyis az utólagos

válaszfalak és I. emeleti padozat feltöltésének a bontását, valamint a meghatározott helyeken a

vakolatok leverését elvégezzék. E munkák végzése folyamatban van. 2014. augusztus 13-án kelt

BP-1D/001/2546-5/2014. számú határozatommal Kérelmezőnek festés- és falkutatási engedélyt

adtam. A kutatások megtörténtek, e kutatások eredményeire alapozva készült el a benyújtott építési

engedélyezési terv.

Az egykori budai Városháza épülete a Várban különleges műemléki értékkel bír. Ezt a Budapesti

Történeti Múzeum által elvégzett régészeti feltárások és a Hild-Ybl Építéstörténeti és Műemléki Kft.

által elvégzett helyszíni kutatások is bizonyítják. A Hild-Ybl Építéstörténeti és Műemléki Kft. által

2015. év tavaszán készült épületkutatások eredményeit összefoglaló műemléki dokumentáció

benyújtásra került. Az épület műemléki helyreállításának a célja az épület történeti értékeinek a

megőrzése és az épület magas igényszintű felsőoktatási intézményként való hasznosítása. A

földszinti és a pinceszinti terek a közhasználat számára részben megnyitottak (a pincében borozó, a

földszinten étterem és bemutató termek kerülnek kialakításra), míg az emeleti és tetőtéri helyiségek

a doktori iskola használatában állnak.

A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III.

11.) Kormányrendelet 38. § (1) b). pontja szerint a védett műemléki érték felületeinek vagy

szerkezeteinek a restaurálása a hatóság számára történő bejelentés alapján végezhető. A

Kormányrendelet 35. § (1) és (2) bekezdése alapján védett műemléki érték restaurálását csak a





10

régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló

kormányrendelet szerinti műemléki restaurátor szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez

jogosultsággal, szakirányú szakképzettséggel, mesterfokozattal rendelkező restaurátorművész vagy

okleveles restaurátorművész végezheti önállóan. A védett műemléki érték restaurálása csak

restaurálási terv alapján végezhető. Ennek megfelelően jelen engedélyem a restaurálási munkák

elvégzésére nem vonatkozik, azt külön eljárásban szükséges lefolytatni.

További feltételeimet A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról

szóló 39/2015. (III. 11.) Kormányrendelet 56. § (5) bekezdése alapján írtam elő. A

Kormányrendelet 56. § (5). bek. b) pontja szerint műemlék esetén kiviteli tervek és részletrajzok

készítését és bemutatását kell előírni, amennyiben a kérelem és mellékletei azok léptéke miatt nem

tartalmazhatják minden műszaki megoldás olyan mértékű meghatározását, amely alapján a

műemléki értékre gyakorolt hatás megállapítható. A Kormányrendelet 56. § (5). bek. a) pontja

szerint műemlék esetén kivitelezés közben végzendő kutatást kell előírni, ha az eljárást megelőzően

végzett kutatás nem terjedhetett ki minden kutatandó felületre.

A beruházással érintett terület a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a

továbbiakban Kötv.) 7. § 23. pontja alapján, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és

Vagyongazdálkodási Központ (1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1.) által vezetett hatósági

nyilvántartásban 32379, 72919-os azonosító számon szereplő régészeti lelőhely.

A Kötv. 19. § (1) bekezdése szerint a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal, beleértve

az ásványi vagyon kitermelését is (a továbbiakban együtt: fejlesztések, beruházások), a

nyilvántartott régészeti lelőhelyeket jogszabályban meghatározott esetekben és módon el kell

kerülni.

A Kötv. 22. § (1) bekezdés értelmében a nyilvántartott régészeti lelőhelynek a beruházással

kapcsolatos földmunkával érintett részén az örökségvédelmi hatóság által előírt módszerekkel

megelőző feltárást kell végezni.

A Kötv. 22. § (3) bekezdés a) pontja értelmében, a megelőző feltárás keretében, régészeti

megfigyelést kell előírni, ha a tervezett tevékenység nem, vagy csak csekély mértékben érinti a

nyilvántartott régészeti lelőhelyet és a régészeti örökség elemeit, továbbá, ha a régészeti örökség

elemeinek előfordulása szórványos, vagy ha a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem

éri el a régészeti örökségi elemek jelentkezési szintjét, illetve a régészeti lelőhely korább i

bolygatása esetén.

A földmunkák közben végzendő régészeti megfigyelés (Kötv. 7. § 36. pont) célja a beruházás

földmunkájának régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése, szükség esetén a

régészeti bontómunka elvégzése és dokumentálása.

A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III.

11.) Kormányrendelet 17. § szerint, amennyiben a régészeti megfigyelés során végzett régészeti

dokumentálás régészeti bontómunkát igényel, akkor - legalább a beruházási földmunkával érintett

mélységig - a régészeti bontómunkát, az elsődleges nyilvántartásba vételt és múzeumba történő

befogadást az előkerült régészeti jelenség vonatkozásában, a régészeti megfigyelés keretében kell

elvégezni. A régészeti bontómunka megkezdését hivatalomnak be kell jelenteni.

A Kötv. 22. § (4) bekezdése szerint hatóság a régészeti feladatokat a lelőhely különböző részei

vonatkozásában eltérően is meghatározhatja.





11

A régészeti szakfeladatok elvégzésére jogosult intézmény a Kötv. 22. § (5) értelmében Budapesten,

a Budapesti Történeti Múzeum.

A beruházó költségviselését a Kötv. 19. § (3)-(4) bekezdése írja elő. A régészeti szakfeladatokra a

Kötv. 22. § (10) bekezdése szerint a feltárásra jogosult intézménynek és a beruházónak szerződést

kell kötnie. A szerződés tartalmazza a feltárás módját, időtartamát, a feltárásra jogosult intézmény

által végzendő régészeti feladatellátás költségét, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb

szakmai feltételeket.

A Kötv. 22. § (9) bekezdése értelmében a megelőző feltárás költségei magukba foglalják a régészeti

feltárás terepi munkavégzésén túl - beleértve a feltárás munkafeltételei biztosítását is - a

jogszabályban meghatározott tartalmú dokumentálás és az elsődleges leletfeldolgozás költsége it. A

feltárást végző intézmény köteles a tényleges felhasználásról jogszabályban meghatározott módon

elszámolni.

Tárgyi helyreállítási munka engedélyezése Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról

és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm.

rendelet 17.§ (6) ab). pontja alapján tervtanácsi vélemény benyújtásához kötött. Az építési

engedélyezési eljárás megindítása előtt tervező a munkaközi tervek előzetes véleményezését kérte

hivatalomtól. A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központról szóló

199/2014. Kormányrendelet 8/B. § alapján 2015. február 4-én kelt BP-1D/001/120-3/2015. sz.

levelemmel megkerestem a Műemléki Tanácsadó Testületet a tervek véleményezése céljából.

Levelemre válasz nem érkezett, így a tervtanácsi hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

A Pallas Athene Domus Animae Alapítvány 2015. május 22-én kelt levelében nyilatkozott, hogy a

jogszabályok által meghatározott 25 db többlet parkolót az épület használatbavételéig biztosítja.

Az engedélyezési eljárásban a közreműködő szakhatóságok és hatóságok hozzájárulásukban

megfogalmazott feltételeiket a következőkkel indokolták:

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Észak-budai Katasztrófavédelmi Kirendeltség

2015. április 27-én kelt 35110/1812-2/2015/ált. számú szakhatósági állásfoglalásának feltételeit az

alábbiakkal indokolta:

„A megkereső hatóság és az ügyfél által csatolt dokumentumok alapján a Budapest I. kerület

Szentháromság u. 2. sz. 6494 hrsz. ingatlanon fekvő műemlék épület teljes külső-belső műemléki

helyreállítására, tetőtéri bővítésére és rendeltetés módosítására (pincében és földszinten borozó,

bormúzeum, étterem, bemutatótermek; az emeleti és tetőtéri részben igazgatási és oktatási funkció)

építésére vonatkozó építési engedély megadásához hozzájárultam a fenti feltételekkel:

ad./1. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról és a tűzoltóságról szóló

1996. évi XXXI. törvény (továbbiakban: törvény) 21. § (6) bekezdése alapján: „A kivitelezőnek a

kivitelezési eljárás befejezését követően az (5) bekezdésben foglaltak érvényesítéséről írásban kell

nyilatkoznia.”

ad./2. A törvény 13. § (1) bekezdése értelmében: „Építési terméket forgalomba hozni, forgalmazni

akkor lehet, ha az a 305/2011/EU rendelet szerint forgalomba hozható. Beépítéskor az építési





12

termék teljesítményét az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek

során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott módon

igazolni kell.”

Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény

igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 3.§ (3) bekezdése

meghatározza: „Ahol jogszabály az építési termékkel szemben követelményt állapít meg, ott az

építési termék beépíthetőségének feltétele, hogy a teljesítménynyilatkozat tartalmazza a

követelménynek való megfelelést igazoló termékjellemzőt.”

(4) bekezdése meghatározza: "Ahol jogszabály olyan épületszerkezettel szemben állapít meg

követelményt, amely önmagában nem egy építési termék vagy nem egy készlet elemeinek

összeszerelésével jön létre, hanem több építési termékből, az építési helyszínen, az építési

tevékenység során keletkezik, akkor a követelmény teljesítését a tervező az építészeti-műszaki

dokumentációban az adott szakterület műszaki előírásai szerint igazolja."

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (továbbiakban: OTSZ)

ötödik rész XXIV. fejezet 302. §. szerint: Az egyes épületszerkezetek tűzállósági teljesítmény

jellemzőinek meghatározása, igazolása

a) független akkreditált laboratóriumban végzett vizsgálattal,

b) a vonatkozó Eurocode tűzállósági méretezési szabványok alapján,

c) jogszabályban meghatározott módon történik

Az OTSZ ötödik rész XXV. fejezet 424. §.-a meghatározza: „Új szerkezeteknél vagy azokban az

esetekben, amikor a megoldás anyagminősége, keresztmetszete, mérete, terhelése, statikai modellje

eltér a vonatkozó műszaki követelményben közöltektől, laboratóriumi vizsgálattal kell megállapítani

a szóban forgó szerkezet tűzállósági határértékét. Kivételt képeznek azok a szerkezetek, amelyek

tűzállóságát számítással is meg lehet határozni. A meglévő szerkezetek esetében a 18. melléklet 1-9.

táblázataiban szereplő paraméterek tervezési értékként vehetők figyelembe.”

ad./3. Az OTSZ harmadik rész XII. fejezet 214. § (1) bekezdés valamint az OTSZ ötödik rész XXV.

fejezet 390. § (3) bekezdés szerint, továbbá a rendeltetésszerű és tűzvédelmi szempontból

biztonságos használatra való alkalmasság megállapítása, továbbá a tűzvédelmi követelmények

érvényesítése érdekében szükséges a vizsgálat elvégzése.

Az MSZ HD 60364-6:2007 Kisfeszültségű villamos berendezések. 6. rész: Ellenőrzés (IEC 60364-

6:2006, módosítva) című szabvány 6.1 pontja alapján: „Az első ellenőrzést az új berendezések

szerelésének befejezése után vagy a meglévő berendezések bővítésének, illetve megváltoztatásának

befejezése után kell elvégezni.”

ad./4. Az OTSZ harmadik rész XIV. fejezet 225. § (1) bekezdés szerint: „Villámvédelmi

berendezést csak kiviteli tervdokumentáció alapján lehet létesíteni, kivételt képeznek a

villámvédelmi berendezés létesítésére nem kötelezett építmények, amelyeknél csak ajánlott a

tervdokumentáció alapján történő létesítés.

(2) Az e jogszabály szerinti villámvédelmi berendezés tervezésére csak a Magyar Mérnöki Kamara

tervezői névjegyzékében szereplő, a villámvédelem területén kiemelkedően gyakorlott villamos

tervező jogosult. Kiemelkedően gyakorlott az a tervező, aki az érvényes vonatkozó műszaki

követelményen alapuló, a Magyar Elektrotechnikai Egyesülettel (MEE) és az OKF-fel egyeztetett, a

Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai tagozata által (MMK) akkreditált villámvédelmi

létesítési tanfolyam záróvizsgáját eredményesen letette.





13

(3) A kivitelezésért felelős műszaki vezetőnek, műszaki ellenőrnek szintén rendelkeznie kell a (2)

bekezdés szerinti érvényes záróvizsgával.”

ad./5. Az OTSZ ötödik rész XXV. fejezet 390. § (3) bekezdés előírja: „A létesítmény, építmény

villamos berendezéseit a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően, vagy azzal legalább

azonos biztonságot nyújtó műszaki megoldás szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni.” A

mérésre vonatkozó követelményeket az MSZ EN 1838 szabvány határozza meg.

ad./6. Az OTSZ első rész II. fejezet 38. § (1) bekezdésében foglaltak szerint

ad./7. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 7. § (2)

bekezdés c) pont 1. melléklet I. rész 4 pont és II. rész 5 pont szerint.

ad./8. Az OTSZ ötödik rész XXVI. fejezet 446. § (1) bekezdése szerint.

ad./9. Az OTSZ ötödik rész XXVI. fejezet 445. § (6) bekezdése szerint.

ad./10. Az OTSZ ötödik rész XXX. fejezet 546. § (1) bekezdése szerint: „Az elkészült hő- és

füstelvezető rendszerről az átvétel időpontjában a kivitelezőnek a

következő bizonylatokat kell szolgáltatnia:

a) alaprajzot és a szükség szerinti metszeti rajzokat és leírást, amelyek tartalmazzák a hő- és

füstelvezető

berendezés fizikai kialakításának leírását, a berendezés elemeinek jellemző méreteit,

b) kezelési és karbantartási utasítást,

c) nyilatkozatot az e fejezetben előírtak betartásáról,

d) nyilatkozatot arról, hogy a berendezés üzemképes.”

ad./11. Az OTSZ ötödik rész XXIII. fejezet 291. § c) pontja szerint: „mozgásban,

cselekvőképességben akadályozott vagy fogyatékos személyek segítséggel történő menekülése,

mentése az ilyen rendeltetésű és az akadálymentesen megközelíthető épületekben, építményekben

biztosítva legyen,”

ad./12. Az OTSZ második rész IX. fejezet 136. § (1) bekezdésében foglaltak szerint.

ad./13. A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi

szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól

szóló 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet 1. § 1. melléklet 1, 4, 12, 13, pontja értelmében.

Döntésem a fenti jogszabályi rendelkezések alapján hoztam.

Szakhatósági állásfoglalásom a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdésén alapul. Hatáskörömet a

tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel

foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 3. § (1)

bekezdése, illetékességemet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló

43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. §-a, valamint ugyanezen rendelet 1. melléklete határozza meg.

Az önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki.”

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály 2015.

május 29-én kelt 35100-5777-4/2015/ált. számú szakhatósági állásfoglalásának feltételeit az

alábbiakkal indokolta:

„Kérelmező hatóság szakhatósági megkeresésére a 2015. április 22. napján megküldött

megkereséséhez csatolt dokumentumok, valamint a rendelkezésemre álló adatok alapján a

rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.





14

Tárgyi terület a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló

vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint érvényes és jogerős

határozattal kijelölt vízbázist nem érint.

Tárgyi létesítmény a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. számú melléklet 12. a)

pontja alapján meghatározott nagyvízi medret, valamint a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és

a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók

esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról

szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 1. § 11. pontja alapján meghatározot t parti sávot nem érint.

A létesítmény vízellátása, kommunális szennyvízelvezetése és csapadékvíz elvezetése közüzemi

hálózattal megoldott.

A megvalósítás során kikötéseim betartása mellett a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.

(VII. 21.) Korm. rendelet e szerinti előírások érvényesíthetők.

A hatósági döntéshozatal a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló

tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.)

Korm. rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a

123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletet és a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet figyelembe vételével

történt.

Jelen szakhatósági állásfoglalást a Ket. 44. § figyelembevételével adtam ki.

A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja

ki.

Tájékoztatom, hogy az FKI-VKHO a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés e) pontja

alapján vízvédelmi hatósági és szakhatósági feladat- és hatáskörében a Közép-Duna-völgyi

Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség jogutódja, a 18. § (2) bekezdés e) pontja

alapján a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság jogutódja.

Az FKI-KHO feladat- és hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló

72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1)

bekezdés 2 pontja szabályozza.”

A BFKH II. Kerületi Hivatala - Népegészségügyi Osztály 2015. április 21-én kelt BP-

02R/022/03506-2/2015. számú állásfoglalását a következőkkel indokolta:

„A hatóságunk rendelkezésére bocsátott dokumentáció alapján megállapítható, hogy a tervezett

létesítményben az általános higiénés és egészségvédelmi feltételek a kikötések teljesítését követően

biztosítottak.

Állásfoglalásomat a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében előírt ivóvíz

minőségére vonatkozó előírásokra, az országos településrendezési és építési követelményekről

szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet.53.§.-ban foglalt előírásokra, valamint a közigazgatási

hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban:

Ket.) 44. § alapján adtam meg.

A fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI.

törvény, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási

feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről s zóló 323/2010.

(XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 19. § (1) bekezdése, illetékességemet az R. 3. sz.

melléklet 1. pontja állapítja meg.





15

Az önálló jogorvoslat lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki.”

A PMKH Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 2015. április 22–én kelt

PE/KTF/18174-1/2015. számú állásfoglalását a következőkkel indokolta:

„A vizsgált szakkérdések: A természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi

követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek való

megfeleltetés kérdése.

A Budapest I. kerület, 6494 hrsz.-ú belterületi ingatlan országos jelentőségű védett, vagy védelemre

tervezett természeti területet nem érint, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi

rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű

természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM

rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat területének nem része, továbbá az Országos

Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat

övezetét nem érinti.

A Budai Vár beruházással érintett területe alatt húzódik a jelentős kiterjedésű, fokozottan védett

Budai Vár-barlang (országos barlang-nyilvántartási száma: 4762-1.) egyik járata. A beruházással

érintett a Budapest I. kerület 6494 hrsz.-ú ingatlan a barlangok felszíni védőövezetének kijelöléséről

szóló 16/2009. (X. 8.) KvVM rendelet alapján barlang felszíni védőövezetnek minősül.

Az építkezést megelőző falkutatás során az épület délnyugati részének egyik pincehelységében

feltárult egy a Vár-barlangba vezető szellőző kürtő, illetve szintén ebben a pincehelységben feltárult

– az alján szellőző csővel a Vár-barlanghoz kapcsolódó – függőleges akna.

A Vár-hegy üregesedésre alkalmas területén természetvédelmi cél a fokozott védelem alatt álló,

ismert Budai Vár-barlang természeti értékeinek megőrzése mellett a terület alatt esetleges

feltáratlan barlangjáratok károsodásának megelőzése, valamint a barlangok közvetlen

környezetében az azok természeti egyensúlyát veszélyeztető jellegű és mérvű környezeti változások

– kiemelten a beszivárgási viszonyok – megakadályozása.

Az épület alapozását lényegesen nem befolyásoló átalakítás a Vár-barlang természeti értékeire,

környezeti feltételeire nincsen hatással.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 23. § (2) bekezdése

értelmében e törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi barlang.

A Tvt. 48. § (1) bekezdése értelmében a barlang védettsége kiterjed bejáratára, teljes

járatrendszerére, a befoglaló kőzetére, képződményeire, formakincsére, bármilyen halmazállapotú

kitöltésére, természetes élővilágára, továbbá a mesterségesen létrehozott, bejárati vagy

barlangrészeket összekötő szakaszára.

A Tvt. 48. § (4) bekezdése értelmében, ha a barlang természetes állapotának fenntartása

szükségessé teszi, felszíni területére jogszabály, a természetvédelmi hatóság, vagy a

természetvédelmi hatóság kezdeményezésére más, hatáskörrel rendelkező hatóság korlátozást

rendelhet el, illetve az védett természeti területté nyilvánítható. Felszíni területnek minősül a

földfelszínnek az a része, amely a barlang természetes állapotára közvetlen kihatással van.

A Tvt. 50. § (5) bekezdése értelmében bármilyen ingatlanon végzett tevékenység következtében

feltárult barlangok esetén, a (3) bekezdés szerinti barlangbiztosítási munkák költségeit annak kell





16

fedeznie, akinek érdekében, ennek hiányában beavatkozása nyomán a barlangkiépítési munkák

elvégzése szükségessé vált.

A Tvt. 50. § (6) bekezdése értelmében barlang (5) bekezdés szerinti fellelésétől a biztosítási

munkák elvégzéséig, illetve annak kiépítéséig az ingatlanon folytatott tevékenység nem folytatható.

Amennyiben a biztosítási munkák elvégzéséhez, illetve a barlang kiépítéséhez szükséges

engedélyek jogerőssé válnak, valamint az (5) bekezdés szerinti költségek fedezete az igazgatóság

részére átadásra kerül, akkor a természetvédelmi hatóság az ingatlanon végzett tevékenység

folytatását engedélyezheti

A földtani közeg védelmére vonatkozó követelmények való megfelelés.

A tervezett létesítés és működtetés a földtani közeget nem érinti.

Annak elbírálása, hogy milyen hulladék keletkezik és annak kezelése megfe lel-e a

hulladékgazdálkodási előírásoknak.

A hulladékgazdálkodási előírásoknak való megfelelés kizárólag a hulladék kezelésével kapcsolatos

építmény esetén vizsgálandó szakkérdés.

A létesítmény zajkibocsátása, illetve a környezeti zaj-és rezgés elleni védelem követelményeinek

való megfeleltetés kérdése.

A tárgyi ingatlanon zajforrások üzemeltetését tervezik. A létesítmény vélelmezett hatásterületén

védendő építmények találhatók.

A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm.

rendelet 9. § (1) bekezdése szerint a környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy

kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy

rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek; ugyanezen rendelet 3. §

alapján a zajvédelmi követelmények ellenőrzése érdekében a környezetvédelmi hatóság mérés

elvégzésére kötelezheti az üzemeltetőt.

Az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegőtisztaság-védelmi követelményeknek,

valamint a levegő minőségére vonatkozó előírásoknak való megfeleltetés kérdése.

Az épület fűtését távhővel tervezik biztosítani így a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.)

Korm. rendelet [a továbbiakban: 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet] szerinti, a hatáskörömbe eső

helyhez kötött légszennyező pontforrás nem létesül.

A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdése értelmében a diffúz forrás üzemeltetése

során a levegővédelmi követelményeket érvényesíteni kell.

A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 28. § (2) bekezdése értelmében a közúti jármű

üzembentartója a szállított anyag által okozott levegőterhelés megelőzéséről gondoskodni köteles.

A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése értelmében a bűzzel járó tevékenység az

elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető.

A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló

314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2/A. § (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja szerint, a

13. számú melléklet szerinti adatlap alapján annak vizsgálata, hogy a tervezett létesítmény

kapcsán jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e.





17

A tervezett építmény működése nem érinti a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 6. számú melléklet

III. számú táblázatának 11. pontja, A oszlopában felsorolt tevékenységeket.

A vonatkozó jogszabályi előírások betartásával a tervezett létesítés táj- és természetvédelmi,

valamint környezetvédelmi érdeket nem sért.”

A Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály

- Élelmiszerlánc-biztonsági, Minőség-ellenőrzési és Felügyeleti Osztály 2015. április 21. kelt

PEI/001/1720-2/2015. számú állásfoglalását a következőkkel indokolta:

„A hatóságunk rendelkezésére bocsátott dokumentáció alapján megállapítható, hogy az egység

kialakítása a fenti kikötésekkel megfelel a 852/2004/EK, valamint a 62/2011 (VI.30) VM rendelet

előírásainak.

A fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Állásfoglalásomat a 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 12.§ (1) bekezdésében biztosított

jogkörömben eljárva, valamint a Ket. 44. § (1) bekezdésének és 72. § (1) bekezdésének megfelelően

hoztam.

A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdés alapján zártam ki.”

A BFKH Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Mérésügyi és Műszaki

Biztonsági Osztály 2015. április 16-án kelt állásfoglalását a következőkkel indokolta:

Kikötéseimet az alábbi jogszabályhelyek rendelkezései alapján tettem.

„A 146/2014 (V. 5.) Korm. rendelet 4.§ (2) bekezdése, valamint a rendelet 2. mellékletének II.

pontja.

A figyelemfelhívás 1. pontját a a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014.

(V. 5.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Fmr.) 4 §.(2) pontja és a 3. § (1) bekezdése szerint

tettem.

A figyelemfelhívás 3. pontját az alábbiakban indokolom.

A 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 1.§ (3) bekezdés a) pontja az alábbiak szerint rendelkezik.

„(3) A műszaki biztonsági hatóság a (2) bekezdés szerinti létesítmények, berendezések, valamint az

(1) bekezdés szerinti szervezetek vonatkozásában: engedélyezési és hatósági ellenőrzési jogkört

gyakorol, a villamos berendezésekre vonatkozó szakhatósági állásfoglalását és az építésügyi

hatósági hatáskörébe tartozó sajátos építményfajták használatbavételi engedélyét megalapozó

villamos biztonságtechnikai ellenőrzést folytat le a külön jogszabályban meghatározott igazgatási

szolgáltatási díj ellenében.

A 312/2012. (IX. 8.) Korm. rendelet 5. mellékletének IV. 2. pontja az alábbiakban határozza meg a

használatbavételi szakhatósági állásfoglalás, illetve szakkérdés iránti kérelem mellékleteit.

2. A használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési eljárás esetén

2.1. Az építmény, létesítmény, villamos berendezés helyének meghatározása [cím, helyrajzi szám,

egyéb azonosító (üzem, csarnok, stb.)].

2.2. A beépített összes villamos berendezés teljesítménye [kVA] és a névleges villamos

feszültségszint [V].

2.3. A közcélú villamos hálózat és a villamos felhasználói berendezés csatlakozási pontja.

2.4. A villámvédelmi és érintésvédelmi dokumentáció másolata.





18

2.5. A műszaki-biztonsági hatósági felügyelet alá tartozó berendezések alengedélyeinek száma.

2.6. Nyilatkozat az építtetőtől a nem megvalósított berendezésekről (más berendezések

beépítéséről).

3. A felvonó berendezéssel kapcsolatban a hivatkozott melléklet IV.3. pontja az alábbiak szerint

rendelkezik.”

Kérelmező az eljárási költségeket megfizette.

Határozatom A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi

CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71-72. §-án, Az épített környezet alakításáról és védelméről

szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 36-38. §-án, és Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági

eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012.

(XI.8.) Korm. rendelet 17-22. §-án alapszik.

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 5. § (8) bekezdés

a kivitelezés megkezdéséről, a 16. § (1) bekezdés d) és e) pont a műszaki ellenőrről, a 22. § (1)

bekezdés a kivitelezési dokumentációról, a 22. § (3)-(4) bekezdés a kivitelezési dokumentáció

tartalmáról rendelkezik.

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi

hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. Rendelet rendelkezése alapján a döntést

ÉTDR-ben hoztam meg.

Hatáskörömet Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről

szóló 343/2006 (XII.23.) Korm. rendelet 1 § (3) bekezdése, illetékességemet ezen Korm. rendelet 1.

melléklet II. rész 20. pontja határozza meg.

A fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) és (4) bekezdései biztosítják a 99. § (1) bekezdésében

megállapított határidőn belül.

A fellebbezési illeték mértékét Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése és

mellékletének XV. fejezete alapján állapítottam meg.

Budapest, 2015. június 1.

Dr. Brezoczki Erika Erzsébet

Hivatalvezető megbízásából

Kovács József

Osztályvezető





19

Erről értesül:

Ügyfélként:

Pallas Athene Domus Animae Alapítvány Kérelmező, tulajdonos

1014 Budapest, Úri u. 21.

Szabó Levente meghatalmazott, tervező

ÉTDR felületen

Tájékoztatásul:

Hetedik Műterem Kft. Tervező

1125 Budapest, Tusnádi u. 7/A.

ThyssenKrupp Lift Kft.,Matuszka Zoltán tervező

1158 Budapest, Körvasút sor 110.

Hild-Ybl Alapítvány kutató

1026 Budapest, Júlia u. 4.

Budavári Önkormányzat Építési Iroda jegyző

ÉTDR felületen

Budavári Önkormányzat Vagyoni Iroda, szomszéd

mint a Bp. I. Úri u. 19.sz.ingatlan tulajdonosa

1014 Budapest, Kapisztrán tér 1.

Budapest I. Tárnok u. 26.-28. sz. Társasház szomszéd

I. ker. Házgondnoksági Kft.

1012 Budapest, Pálya u. 7.

Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatóság

Észak-Budai Katasztrófavédelmi Kirendeltség

ÉTDR felületen

Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, szakhatóság

Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály (Vízügy)

ÉTDR felületen

BFKH II. Kerületi Hivatala - Népegészségügyi Osztály (szak)hatóság

ÉTDR felületen





20

PMKH Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (szak)hatóság

ÉTDR felületen

Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, (szak)hatóság

Növény- és Talajvédelmi Főosztály - Élelmiszerlánc-biztonsági,

Minőség-ellenőrzési és Felügyeleti Osztály

ÉTDR felületen

BFKH Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály (szak)hatóság

Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Osztály

ÉTDR felületen

ÉMI Felvonó és Mozgólépcső Felügyelet felvonó felügyeleti szerv

1113 Budapest, Diószegi út 37.

BTM 1014 Budapest, Szent György tér 2. szakértő

Nyilvántartás

BFKH I. ker. ÉÖH – Előadó, Irattár


i. kerÜleti hivatala · léptékű részletrajzok bemutatása alapján hivatalunk bevonásával...

Documents