(

. ~ •

I I

ÖRÖK REFORMÁ.CIÓ

IRT!\. ,

Dr. KISS ELEK unitárius egyházi f~jegyzö,

püspökhelyeIles.

1 9 4 l. Nyomta a .Pallas· könyvnyomda Kolonvár, Bólyail'ulCd 3.

I IRA j -M .SSZIÓJA I

ÖRÖK REFORMÁCIÓ

lRTA ,

Dr. mss ELEK unitárius egyházi föjegyzo,

püspökhelyeIlEs.

•

l 9 4 l.

-

Nyomta a .. Pallas · k:.inyvnyomd.l Kolozsvár, B ólyai"ufca 3.

•

•

•

•

•

Rádió-istentisztelet (beszéd) 1940 évi október hó 31 . én délelőtt 11 órakor a reformáció emlékére_ Elhangzott a buda­pesti Koháry-u . unitárius templomban.

•

•

-

•

•

,

,

Alapíge; »Evezz a mélyre~« ) Lukács ev. 54.

, A vallásos szemléletnek és élménynek áz a sajá- ' !tassága, hogya lelki értékeket s a "kell" világába lat:-10zó eszményeket a "van" s így a létezés köntösébe ,öltözteti. Ezért mondják a'zt, hogya hit nem sejt, ihanem tud, ismeri a va lót. Erre az ismeretre azt -,szokták mondani némelyek, hogy az intuició, vagyis

• a közvetlen meglátás útján létesül. Alljon bármint ez ,a dolog, csak azért emHtePl itt fel, hogy rámutassak ,arra, hogy nagyon sok, ,felfogás szerint a vallásos szemlélet teljesen különbóizik a bölcseleti szemlélettŐl

m-i unitáriusok azonban azt valljuk, hogy mind­két említett tárgyú szemlélet teljesen az emberé s ,az ember, akinek eszemléletei va.nnak, viszont tel-;esen az Istené. ' ..

Azt is'" nyil~ánvalóvá kell tennünk mindjárt e " beszéd elején, hogy az ember vallása a történelem ':folyamán a jelentkező és egymástól különböző, de

,egymáshoz hozzátartozó kuItúrális és fejlődési foko-' zatok mezébe szokott öltözni.

. Ennek értelmezésekor le'gyen szabad arra utal-nom, hogy alapígénk a haldsz-vaddsz népek világába , 'vezet, míl! a pásztor, a jó pásztor, ,' a lelki pásztor fo­,galmát a nomdil kultúrának világa hozza létre, vala­'mint a magvető példázata: az dgrikultúra (földmíve­,lés) körében keletkezett.

•

-

•

• -4-

E tények világosan mutatják a vallás fejlődé­

sének tényleges útját s meggyőznek arról, hogy a z;. ember vallás-erkölcsi világa szervesen összefügg egész. életével és feltétlenül rá"ezetnek a fejlődésnek a, gondolatára. , Mi unitáriusok a mai napon a keresztény pro­testáns világ egyik letéteményeseként a hitújitást .. vagy Reformációt ünnepeljük és pedig a Reformációt , nem úgy, mint amelyik egyszer létesült s be fe jező-

' dölt nehány év, vagy évtízed, alatt, hanem úgy, mint · amely soha 'meg nem szűnő, örök javítótörekvés, fá­: radhatatlan ' munka a tökéletesedés mezején.

•

"EvezZ a mély Ee !" ... mondja Jézus l e endő ta­nítványának s ebben a felszólításban bennefoglaJtatik

· az örök Mester örök tanítása az állandó jobbitásra. vonatkozóan.

Mert hiszen ki is csak ez a Mester? Jézus, ' ,

a názáreti próféta I • Voltak még nagy Tanítóm~terek, Gaotama~

aki megvilágosodottá, vagyis Buddhává lett Jézus , , előtt mintegy 500 évvel; Az ő tanítása szerint.a leg-

nagyobb érték a Nirvdna s ez nem itt van a föl­di életben, ez egy olyan állapot, ahol és amikor lé­tesül az igazi, a valódi é let, amely kü.Jönbözik a mi> árnyékviiág~nk életétől. E tanítás szerint az ember földi élete fá jdalom és szomorúság, bánat és keserű­ség, vagyis az ember földi élete nem értékes élet~, azaz Buddha a földi életre vonatkozóan tényleg, pesszimista.

Ez a pesszimizmus a görög-világ kö)tőbölcseló~

-5-

'iének, Plátpn bölcseletének is a lényegét alkotja. A ,buddhista- Nirvánát, a görög fogalomkörben az idedk lIi1ága jeleníti meg, amely szintén nincsen ezen a világon s ahová a földre eset i ember visszakíván­ikozik szüntelenül.

A Bibliában található kígyó, csábitása sem egyéb ;lényegileg, mint ennek a pesszimista felfogásnak -egyik sajátos változata, ahol az ember megszegi lsten parancsát s ezért kiűzetik a paradicsomból. Ez a ,tanítás lesz a későbbi keresztény pesszimizmus alap­pillére s ehhez kapcsolódik idők folyamán a bűnbe--esés és az eredendő-bűn tana. '

Buddha is, Pláton is, a régi héber tanító is pesszimista az ember hivatását íIIetően s ez a pesz­.szimizmus befolyásolta évezredeknek életét, gondol­kodását és akaratát.

Egyediil jézus az, aki az emberiség nagy Tanítói !<özül híva/ás l lát s Isten-fiúságot és tökéletesülhetó ~rtéket az- ember földi életében.

,

Jézus, mint tanítómester tehát azért örök, mert -egyedül volt képes és képes volt az ember földi , ~letének s így hívatásának a megértésére és meg­magyarázására. Nemcsak Istent, mint Atyát, fogta f el jónak, hanem az emberben Isten-fiát ismerte fel, .aki kialakuló életében állandóan jobbá lehet, vagyis t ökéletesedhetik, mint Isten tökél~tes. (Máthé ev. 548).

Jézus, mint az emberiség Tanítómestere, azért -örök, mert az emberiség és IstenorSzága örök érté­keire fektette a súlyt és nem hallgatva semmi alsóbb­rendű és így kezdetleges gondolkozásra, az em.b6 fennkölt hivatását hírdette és élte meg magasztos ele-

-

- 6-

•

tével. Olyan mély és határtalan volt bizalma az isteni Gondviselésben és szeretete az Atya iránt, hogyez, az alapvető hit egészen természetesen avatta őt a világtörténelem derűs gondolkozójává, hivatásos életű,

Mesterévé, Isten gyermekévé, optimislává. Amig a pesszimizmus mindenüt!, minden for­

mában azt hirdeti, hogy Isten jónak alkotla világát S az elromlott, addig az optimizmus a megjobbulás, . jobbálevés, haladás, fejlödés fogaImáI termeli ki. . A görög Aristoteles Enteleld:ejája (El' ~,).os ,xwl is tulajdonképen a kialakulás tényezőjél rejtegeti ma­magában, ha tudniillik ' a lehelő érték valóra válha­tik. Jézusnál jelentkezik azonban a legszebben és legtisztábban az emberre vonatkozóan annak ma~asz­tos hivatása az Istenországa s a tökéletesülés 10gal­mával kapcsolatban. ,

Magától érletődik, !-'ogyha az , ember fejlődik s a világ fokozatosan kialakul, akkor a történelem folyamán egyetlen áll1\pot sem tekinthető befejezett­nek és tökéletesnek. Viszont egyetlen tényre sem lehet rámondaní, hogy imé e7., vagy amaz okozta a világ és az ember örök romlását és kárhozatát.

"Evezz a mélyre l" •• , szól Jézus s ,felszólítá­'sában nemcsak parancs van, hanem bíztos tudat é's föltétlen meggyőződés, hogy az eredmény semmiesetre el nem marad.

Nekünk semmi kétségünk nincs aziránt. hogy !lzt a parancsot követte Pál, Péter és a keresztény­,ségnek számtalan bajnoka évezredek alatt. Nem is úgy szemléljük mi a kereszténységnek nagy törté­netét, mint azok, akik csak bllkdácsolást, vissza-

-7'-

vonást, tévedéseket s visszaéléseket látnak meg benne. Nem l Pedig mi keresztény protestáhsok s a Refor­mációnak édes gyermekei vagyunk, akik a hit javítás és fejlesztés jegyében születtünk Jézus egyenes kö­vetóiként.

Ml a kereszténységet a maga 2000 éves törté­netével a világban működó emberi szellem, isteni sugalom fokol'tos kibon.takozásának, továbbfejlődé­sének, értékes kiteljesülésének ismerjük el. Lehet, sőt úgy is volt, bogy őseink szembekerültek egymással és tusakodtak egymás ellen azért, hogy megmutassák, ki az igazi keresztény; de mi mai unitáriusok haj--landók vagyunk elismerni, hogy a hit Isten ajándéka

, lé\'én az Ujtestameotum s Dávid Ferenc szerint is, minden mas fe lekezel, vagy egyház lehet a saját meggyőződése szerint részese az ember fejlesztésének az élet nagy panorámájá!>an.

Mi nem vagyunk hajlandók ma és soha felekezeti, torzsalkodás ra , mert meg vagyunk győződve, hogy szent hívatásunk a szeretet, a megbecsülés, az igaz­ságkeresés valódi megélése. .

Mi megértjük azt, ho~y mit jelent a történelem lelke, s az egymással küzdő felekben régimódra nem az igazság tényleges birtokosait szemléljük, hanem minden tisztességes esetben a nemes életre törekvőket. Ez a törekvés néha rózsás, néha pedig véres mező­kön vezetett át; de a fokozatosan kialakuló emberi­ség nem hozhat létre mindig csak emelkedett csele­kedeteket.

Mi tehát nem úgy ítéljük meg az ember kor­szakos cselekedeteit, hogy imé, ennyire hanyatlott le a

•

-8-

jónak és a tökéle.tesnek született ember, hanem el­lenkezőleg, csodálattal bámuljuk részéről az élet ha­ladó ténykedéseit és azt, hogy az egykor fejletlen, kezdetleges ember mennyire emelkedhetett lassú szél­sőségekben és miképen közelítette meg felbukkanó s majd állandósult eszményeit.

Amikor tehát a mai napon a Re!ormációra for­dítjuk lelki tekintetünket s végigvonul előttünk Luther. Kálvin, Zwingli ••• s .Szervét és Dávid Ferenc szel­lemi alakja. " a történelmi távlatból lelkesülten s megilletődve sóhajtunk feléjük, ímé a történelemcsínáló óriások, ímé a nagy századok prófétái.

Mi nem keressük e pillanatban azt, ami elvá­lasztja őket, ezt meg tették az elmúlt századok, ami­kor a kereszténységet próbálták az Egyházak s az intézmények körébe zárni. Minket teljesen az a gon­dolat köt le, hogy meglás.uk bennük azt, ami mara­dandó s tanításukban azt, ami örökértékű.

. Ha végigtekintünk a perzsa, a hindú s a keresz­tény világ életén, mind a zorodszteridnizmusban, mind a buddhizmusban, mind a krisztidnizmusban találkozunk az ortodox us igazhitűségnek s a reformáció szabad­elvűségének a fogalmaival, tényeivel. Nem állítj uk. hogy a kereszténység mellett nem volna létjogosult­sága a többi nagy (vagy kisebb) világvallásnak, de szentül meg vagyunk győződve, hogya jézusi keresz­ténységnek soha el nem múló, folytonosan haladó és ·a fejlődést irányító, nemes hivatása van az egész ~emberiség örök értékeinek megvalósításában.

"Evezz a mélyre I" - hallszik a szózat s ez a szózat a mi számunkra olyan jellegű, mint volt egy-

- 9 -

Ikoron, 'amely hírdette: egyengessétek az Úrnak útját, hogy jöhessen közelebb az Istenországa.

Mi mai nemzedék is hanjuk ezt a szózatot! Mi, a kik a kettészakított Erdélyben is újból zengedezzük, ~nekeljük, hirdetjük, követeljük: "Hazádnak rendü­letlenül légy hi ve óh magyar \" . •• s egyik szemünk­k el nevetve, a másikkal pedig sirva tekintünk egész magyar nemzetünk minden liára, bárhol is van a föld kerekén és esengjük Istenünktől: "Isten áldd meg amagyarll "

A Reformációnak emlékünnepén gyermeki bíza­!lomm aI tekintünk egyetlen Atyánkra s meg vagyunk ~yőződve, hogy Ö megáld a földön minden nemes t örekvést és diadalra juttatja országát. Nem nyugta­l ankodunk azé rt, hanem hiszünk az Ö törvényeinek <i rök ere jében s igazságának örök értékében. Eme n~mzeti magaslaton á llva , t ekintünk egyházi és val­lási-erkölcsi hivatásunkra és engedelmeskedünk a Mes­t er szóza tának: "E vezz a mélyre \"

Keresztény Atyámfiai, kedves Testvéreim \ M~ .az egész világ egy nagy átala k uláson megy keres~tül s nekünk unitáriusoknak az a szellemi hfvattjsunk, n ogy ezt az átalakulást megertsük lényegében és 's zolgáljunk teljes lélekkel s legyünk részesei a fej­lődés i rányitásinak. Ne húzódjunk vi ssza a felekezet­'korlátok szűk rácsai mögé az igazság birtokosának fel-1úvalkodottságával sne t etszelegjünk a magunk egyedüli -értékének tudatában és bódulatában, hanem evezz ünk a mélyre s v ilágitsunk rá a jövendő évszázados elhí­-vatásunkra !

A mai egyoldalú, d ivatos szólamokat se tekint-

- 10-

sük örök értékek nek, hanem iparkodjunk meglátni és megélni a _fejlettebb embertipus szervesebb életét. Ne imádjuk magunk a régi háziisteneket (penates). de becsüljük meg és tegyük közösségünk alapjává a tiszta csa/ddi életet I Ne éljünk a halász-vadász-népek. a nomádok egyoldalú élete szerint, de szeressük a természetet, a földe', annak folyóvizeit , a Dunát, a Tiszát, a Marost, az Oltot, a Küküllőket s édes ha· zánk minden vizeit... szeressük a Kárpátokat s a Hargitát ! Ne esküdjünk csupán az dgrikultúrdra, az ipar és kereskedelem egyoldalú értékeire I. de ragasz­kodjunk földünk szelleméhez, termőerejéhez, hegyei és völgyei dús kincseihez és építsük ki a tárgyi kö­vetelményeknek megfélelően a közlekedési, kereske-, delmi úthálózat okat ! Mert hiszen ezek is az Urnak útai I Ne lássuk csak az ipari munkdban a társadalmi. mozgalmak célját, hanem magunk is helyezzük egész közéletünket a nemzeti al"pon álló magyar munkdra, amelynek értéket nem a máteria, nem az anyag ad. hanem a magyar nemzet közös szelleme és fennkölt lelke, mint legfőbb érték, amely arra van és. lesz hivatva, hogy a kialakuló világban együtt munkálkodjék a népek és nemzetek nagy közösségé­nek megvalósitásáért, amely közösség a kölcsönös. érdeken, értékeken, bizalman és megbecsülésen fog. felépülIli. .

Reformálódik ma az egész világ s ebben a tör­téneti folyamatban évszázados és évezredes tévedések igazítódnak ki. A szélsőséges irányokban jelentkező. százados élet szerveződik ma s az eddig elért ér­tékek elszige teltség ük ból ma helyükre kerülnek.

-

- 11 -

Legyünk bármennyire s bármilyen unitáriusok, _ nem szabad hinnünk, hogy az ember közösségi élete a szélsőséges indivíduálizmuson, a túlhajtott egyénies­kedésen épül fel. Föltétlenül magasabbrendű az az . élet, amely az igazi egyént a fejlett közösségben s a ­hivatása magaslatán álló közösséget a művelt egyén­ben értékeli. Be kell taglalódnunk, meg kell szerve­ződnünk tehát s erre nagy népek mutatják a példát az új világ kialakulása közben.

Meg kell látnunk, hogy mi a múlton felépült mának a tanítá~a és hogya n formálható a mából egy jobb, egy fejlettebb, egy megfele lőbb, egy szervesebb ­jövendő •

• Épen ezért ma a Reformációnak emlékünnepén •

lássuk be azt, hogy Isten, a mi Atyánk kinyita/koz-ta/ia magát és világa értékeit a nagy mindenség élet­lüktetésében s kialakuló világunk állandó fejlődésé­ben j nagyalkotásokban, nagy emberek tanításaiban,_ de kis emberek buzgó törekvéseiben is. Isten kije­lentése egyetemes -és örök I

Magyar nemzeti életünk az a legszentebb hivatás ­a mi számunkra, ami meghatározza eszményeink tar­tal mát, cselekedeteink útjá t s érzéseink egész színes . világát.

Ez a nemzeti élet kifelé szervesen taglalódik bele a többi nemzet nagy közösségébe _ és befelé magába ölel minden értéket, amelyek adják életünk egész tartalmát.

Ennek az igaz,ágnak folyományaképen sok te­kintetben színtelen és sajnálatosan egyoldalú /eológián­kat meg kell gazdagílanunk a magyar nemzet évez-

- 12-

'redes, nagyszerű értékeivel, amely értékeket egészen természetesen leszorított és egy évezreden át leszo­rítva tartott a kereszténységnek régi s amainál sze-

,gényebb fogalma és ténye. Minden igazi nép élete az Isten kinyílatkozta­

-tásának egy-egy formája s miért kellene 'mint ú. n • .J1ogdny-elemet szégyenkezve továbbra is félretolnunk azt, amit megélt, szeretett és mindennapi életében

,megtartott egységes hitvilágában egy egész nemzet i Valldsi-erkölcsi életünket úgy kell megéln ünk.

hogy az ne zárj on ki minket a mindennapi élet küz­. delmeinek színteréról és ne csak ünnepnapokon, ha­nem életünk minden pillanatában' határozz'l meg

.. cselekedeteink és gondolataink irányát! -Ne úgy vetítódjék lelki ' szemeink vásznán az

-emberiség története, mint egy szomorú tragédia, vagy ' tragédiák sorozata, hanem ~gy, mint egy állandó és . örök felemelkedés, szűntelen reformáció i nem mint kárhozat, hanem mint megsientelődés i nem mint bukás, hanem mint igazi fejlődés I

Emelkedjünk fel a Mammon, az anyag bálványo­_zá sá ból s titkos vágyaink ne a föld alá rejtett arany­'hegyekről ábrándozzanak, küzdelmeinkben ne állan­<lóan a -materiát idézzük, hanem a szellemet, a lelket

-tegyük meg szerves életünk és értékeink ígazi köz­'-pontjának, Ez alá rendelődjék minden más érték, hogy valóban megvalósulhasson az élet.szinpadán álló, nagy-1>zabású, modern szerves élet s abban a felebaráti és -testvéri alapra fektetett magasabbrendűségre jutott, - fejlődő ember.

EgyszÓval, fejlett és mindeneket átfogó lélekkel

,

-13-

•

szervezzük meg világélet ünket és életeszményünket, . mert a mának a reformáció ja nemcsak a cselekvő, hanem a gondolkoÍ'ó és nemesen érző lelket is igénybe­veszi; vagyis az egész embert helyesen rendeződött. összes értékei vel s az egész világot minden lehetősé­gével.

Drága Testvérei nk! magyar Egyházak I fogjunk . össze magyar nemzeti életünk felmérésében, megter­vezésében és -kialakításában s úgy tekintsünk hiva­tásunkra, mint amely abban áll, hogy együttesen szol_ gáljuk a hazát, az abban való a!sóbbkörű és szervesen , betaglalódó értékeket le egészen a családi közösségig -kifelé pedig a mostan szerveződő nagyemberiséget •. Adjuk vissza a nemzetnek teljes önbizalmdt s hitét· nemcsak egy ú. n. feltámaddsban, hanem egy nagy­szabású e/hivatásban itt ezen a földön s hogy ezt meg­tehessük, fogadjuk el alapul, amelyen állott, s amelyért munkálkodnunk kell, Jézusnak tiszta és mélységes optimizmusát. Nem állandó bűnhődés re, hanem kifej lő s viruló magyar életre hívta el Isten a magyart I

Ezt diktálja nek ünk erdélyieknek Erdély ősi '

szelleme, ez lelkesített az eltelt sötét időkben, a szenvedések kínjai között s ezzel sóhajtott utolsót­annyi drága nemes szív abban az áldott hitben, hogy a magyar nemzet ks haza örökéletű, nagyhívatású, . nemes értékek állandó hona. .

Nem könnyelmüsködésről, nem pillanatnyi öröm­érzésről, nem · alantas gondolkozásról van itt szó, ha- o nem arról a népi, nemzeti, emberi optimizmusr6/, ami áthatja Olaszhont és Németországot azóta, amióla új , rendezőik irányI mulattak s a nemzeti lélek életerős .

,

-14-

~lett bennük. Ennek az optimizmusnak alapja az isteni Gondviselésbe vetett határtalan és feltétlen bizalom, amit Jézus, a legfennköltebb Tanítómester élt meg legteljesebben. .

Testvéreim, mai reformációi emlékünnepünknek . tanúsága az legyen: úgy reformáljuk állandóan ma­gunkat, hogy levetkőzve minden kícsinyességet és mélabút, helyezzük minden reményünket a fejlődés örök forrásába, az emberiség szerető Atyjába s az. után bátran evezz ünk előre a mélyre mo;t és minden

• :időben. Amen.

•

•

• •

, .

•

I ;. •