i - u-szeged.hu · web viewfelhasználói kapcsolatok és vélemények ii. a szakindítási...

Szegedi Tudományegyetem

Kérelem

Geográfus

mesterszak (MSc) indítására

Szeged2007

TARTALOMJEGYZÉK

I. Adatlap 2

II. A szakindítási kérelem indoklása, a továbblépés körülményei 3

1. A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben. Intézményi képzési előzmények

esetén az indítandó szak kimenetének és a korábbi egyetemi végzettségi színvonalnak az

összevetése, a megfelelés konkrét bemutatása

3

2. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a

foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával4

3. Az indítandó mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való

felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása5

4. A kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, „tehetség-gondozó”

tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása6

5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési területen,

illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám képzési formánként bemutatva6

III. A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása 7

1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv 7

2. Tantárgyi programok 11

3. Kompetenciák elsajátíttatása 51

4. A képzési és kimeneti követelményekben előírt idegen nyelvi követelmények teljesítésének

intézményi elősegítése, feltételei.52

a) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása a szakra

való belépés tekintetében 52

5. Az értékelési és ellenőrzési módszerek, a tájékoztató kiadvány internetes elérhetősége 53

IV. A képzés személyi feltételei 54

1. A szakfelelős, a szakirány felelősök és a záróvizsgatárgyak felelősei 54

2. Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói 55

3. Az oktatók személyi-szakmai adatai 59

4. Nyilatkozatok 119

V. A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei 121

1. Országosan (és nemzetközileg) elismert tudományos műhely(ek) és együtt dolgozó szakmai

közösséggel bíró alapvető K+F / művészeti terület bemutatása121

2. A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra 122

3. Az intézményvezető nyilatkozata 124

1

I.Adatlap

1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe;Szegedi Tudományegyetem, 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

2. Kari tagozódású felsőoktatási intézmény esetén a képzésért felelős kar megnevezéseTermészettudományi Kar

3. Az indítandó mesterszak megnevezésegeográfus

4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezéseokleveles geográfus

5. Az indítani tervezett szakirány(ok) megnevezéseGeoinformatikaTáj- és környezetkutatásTurizmusföldrajzTerület- és településfejlesztés

6. Az indítani tervezett képzési formák:teljes idejű, nappali képzés

7. A képzési idő; a félévek, valamint az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma

4 félév/120 kredit az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a tanórák (kontaktórák) száma

tanórák (kontakt órák): 1200 a szakmai gyakorlat időtartama és jellege:

A szakmai gyakorlat időtartama szakiránytól függetlenül (min.) 4 hét, teljesítése kötelező, 5 kredit értékű, szervezői a szaktanszékek. A szakmai gyakorlat az erre szerződésben rögzített

intézményben, hivatalban, cégnél végezhető.

8. A szak indításának tervezett időpontja:2008. szeptember 1.

9. A szakért felelős oktató megnevezése és aláírása:

Dr. Mezősi Gábortanszékvezető egyetemi tanár

10. Dátum, és az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírása

Szeged, 2007. június 20.

Dr. Szabó Gáboregyetemi tanár

rekor

Az adatlap mellékletei1. A szenátus támogató javaslata 2. A mesterszak képzési és kimeneti követelményeit tartalmazó leírás3. Felhasználói kapcsolatok és vélemények

2

II.A szakindítási kérelem indoklása, a továbblépés körülményei

A képzési kapacitás bemutatása(Legfeljebb 2-5 oldal terjedelemben)

1. A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben. Intézményi képzési előzmények esetén az indítandó szak kimenetének és a korábbi egyetemi végzettségi színvonalnak az összevetése, a megfelelés konkrét bemutatása. (A korábbi egyetemi képzés tartalmával és kimeneti elvárásaival való összevetés.)

Az SZTE-n a geográfus képzés/kutatás jelentős hagyományokkal rendelkezik. 1921 óta folyik földrajzos képzés, kutatás Szegeden. A professzorok közül a nemzetközi tekintélyű Kogutowitz Károly, a tájföldrajz, Koch Sándor, az ásványtan tekintélye, Prinz Gyula, vagy a Jakucs László, a geomorfológia nevei emelhetőek ki.

A tervezett geográfus mesterképzési szak közvetlen előzménye a Magyarországon 1992-ban alapított és indított egyetemi geográfusképzés. Ezek a szakok külföldön általában az 1970-es évek óta sikeresen működnek (pl. Németországban a Diplomgeograph szak). Az alapítást az SZTE (ill. JATE jogelődje) kezdeményezte, dolgozta ki és valósította meg, amihez 1993-ban az ELTE, 1994-ben a Debreceni Egyetem jogelődje, a KLTE, 1996-ban a Pécsi Tudományegyetem (akkor JPTE), majd 1998-ban a Miskolci Egyetem csatlakozott. Azóta ezen az 5 egyetemen folyik – komoly érdeklődés, a keretszámokat 3-4-szeresen meghaladó összes jelentkezés mellett - az 5 éves geográfusképzés. Összességében mintegy 1500 hallgató tanul ezen a szakon.

A JATE/SZTE-n alapvetően a munkaerő-piaci igényeknek (valamint a kapacitásnak és a profilnak) megfelelően fogalmazódtak meg a szakirányok. A szakindítás tartalmát is professzionális cég által elvégzett munkapiaci felmérés alapozta meg 1991-92-ben. Kezdetben a terület- és településfejlesztés, a környezetkutató, később a geoinformatika és geológia, majd az idegenforgalom is válaszható szakirányok lettek.

A megfelelő színvonalú képzés alapja az adott tudományterületen végzett kutatómunka. A Tanszékcsoport tudományos teljesítménye, aktivitása szakterületen széleskörű, általában jó színvonalúnak, országos átlagot meghaladónak mondható. A tanszékcsoporton jelenleg összesen 36 oktató (2 akadémikus, továbbá 5 egyetemi tanár, 14 docens, 8 adjunktus és 6 tanársegéd), valamint 17 az oktatást, kutatást segítő OM státuszon alkalmazott kolléga dolgozik, ebből az M képzésben közvetlenül rendre 1, 3, 8, 5, 2 fő érdeklelt. Az oktatók kutatási aktivitása tematikailag a lenti táblázatban jelzett 5 témába sorolható. Ezekben országos és nemzetközi szinten egyaránt elismert szakmai múlttal rendelkező K+F kutatást folytató műhelyek dolgoznak a földrajztudomány területén. Az M képzésben részt vevők jelenleg 2 EU-s FP6-os (Millenium, Quantify), 2 NKFP, 11 futó OTKA pályázaton dolgoznak. Sikerrel szerepeltek a kutatócsoportok a GVOP, ROP, Phare pályázatokon (ennek keretében pl. akkreditált talaj és víz elemző laborral, korvizsgálatokra alkalmas OSL laborral, dendrológiai méréseket lehetővé tevő műszerekkel rendelkezünk). A széles nemzetközi kapcsolatoknak köszönhetően kiterjedt ERASMUS kínálatunk van.

A korábbi egyetemi végzettséggel történő összevetés

A régi – jelenleg is folyó, 5 éves – geográfusképzés és az új mesterképzés között az eltérések formailag nem lényegesek. Ugyanazok a szakirányok, nagyon hasonló a képzési idő. Részletesen elemezve azonban mégis legalább 3 ponton komoly – reményeink szerint a munkapiac által is kívánt kedvező irányú – változások történtek.

a, A szakirányok gondos tartalmi előkészítés után felfrissültek, világos, a szakemberek által jelzett, a napi gyakorlatban visszaigazolt szakmai igényeket tudnak reményeink szerint teljesíteni.

b, Jelentősen erősödött a hallgatók gyakorlati tapasztalatszerzési lehetősége, egyrészt a teljesítés hossza, a K+F és a projektmenedzsment képzése, a cégekkel e területen szerződés kiépítése.

c, Nagyon komolyan erősödött a képzés a humán erőforrás oldaláról, egyrészt a belső fejlődéssel, ami a kutatási kapacitást, minőségfejlesztést is segítheti, másrészt a gyakorlati szakemberek bevonása miatt.

A javasolt mesterképzés a szakirányok tekintetében tipikusan „gyakorlatias”, azzal pedig, hogy a szakirány nélküli teljesítést is lehetővé teszi (kötelezően válaszható megadott tárgylistája alapján), az

3

„elméleti”, kutatói, doktori munkát, ill. tanulmányokat készíti elő. Amennyiben a tervezett önálló, nagyon „gyakorlatias” M szakok (pl. Terület- és településfejlesztés, Geoinformatika) és a fenti a Geográfus M képzés indítására is módunk lenne, akkor ez utóbbit inkább szakirány nélkül, jóval kisebb létszámmal és jellemzően elméleti irányra alakítanánk át.

2. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával.

Magyarország és környező régiók is számos olyan területfejlesztési, környezetvédelmi problémával küzdenek, amelyek megoldásához jól felkészült, naprakész, releváns ismeretekkel és készségekkel rendelkező szakemberekre van szükség. Az érintett terület az EU viszonylatában kritikus állapotú, mert kis fejlődési potenciállal rendelkezik. Így a környezet, a település- és regionális fejlesztési ügyek a térbeli információ használatra, a térbeli adatok gyűjtésére, rendezésére, feldolgozására, interpretációjára is alkalmas, szakmai és személyes kompetenciákkal rendelkező szakembereket kívánnak.

A települési és területi önkormányzatok, környezetvédelmi-természetvédelmi felügyelőségek, nemzeti parkok, vízügyi igazgatóságok, környezetvédelmi tevékenységet folytató vállalkozások, regionális fejlesztési szervezetek, területfejlesztéssel foglalkozó intézetek, vállalkozások folyamatosan, s növekvő mértékben igényelnek a térbeli adatfeldolgozásra is alkalmas munkaerőt. A szakot, ill. a szakirányokat a 90-es évek közepén és a 2005/2006-ban igyekeztünk szakemberek bevonásával pozícionálni. Mindkét felmérés a potenciális munkaerőpiac feltárását szolgálta. Ennek eredményeképp mondhatjuk, hogy a hagyományos (5 éves) geográfusképzés nem mozgat ugyan nagyon nagy hallgatói tömegeket, de szervezett, az intézmények közös marketingjével támogatott bevezetése megfelelő fogadtatásra talált a munkaerő-piacon. A hallgatók elhelyezkedése a legtöbb szakirányban az Alumni-elemzések alapján teljesíti a nemzetközi (pl. a németországi) arányokat. Kétségtelen, hogy a nagy kilépő hallgatói szám miatt 2002-2003-tól kissé romló helyzetet mutat az elhelyezkedési lehetőség, a 2005-2006-os munkaerő-piaci szereplők megkérdezése alapján kialakított új mesterszintű képzésre vonatkozó tantervi, módszertani módosítások épp ezt a helyzetet kísérelték meg javítani.

A 3. melléklet a 2005-ös munkaerő-piaci konferencia emlékeztetőjét, a 2006-os konferencia bevezető előadását, valamint azon cégek/intézmények jegyzékét mutatja, ahol a hallgatók megállapodás alapján gyakorlati idejüket tölthetik.

A táj-és környezetkutató szakirányon végzettek a közigazgatás különböző szintjein mutatkozó munkaerő-piaci igények kielégítésére lesznek képesek, pl. önkormányzatoknál (települési, kistérségi, megyei, regionális szinteken) a környezetvédelemmel összefüggő feladatkörök ellátására. El tudnak helyezkedni hatósági jogkört is ellátó állami szervezeteknél (környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, nemzeti parkok igazgatóságai stb.), kutatóintézetek szakembergárdáját erősíthetik, illetve oktatási intézményekben mind az elméleti, mind a gyakorlati képzés kulcsfigurái lehetnek. Mindemellett a környezeti ipar, vagy általánosságban a vállalkozások lehetnek még felvevői a végzetteknek, pl. a környezeti auditálás, hatástanulmányok készítése révén, illetve a környezetvédelmi referensi rendszer részeként. A hosszabb ideje folyó képzésben a végzettek (évi kb. 15 fő) kétharmada a szűkebb szakterületén talál munkát (sporadikus adatsor van).

A terület- és településfejlesztő szakirányt végzett hallgatók képesek a köz- és a magánszféra területén a terület- és településfejlesztés kérdéseit kutatói alapállásból elemezni, az összefüggéseket feltárni, döntéseit előkészíteni és végül dönteni. A megszerzett kompetenciák birtokában többek között regionális kutatást–fejlesztést végző intézményeknél, statisztikai hivataloknál, önkormányzatoknál, regionális fejlesztést koordináló intézményeknél juthatnak álláshoz itthon és külföldön. A hosszabb ideje folyó képzésben a végzettek (évi kb. 20 fő) kétharmada a szűkebb szakterületén talál munkát (sporadikus adatsor van).

A geoinformatikus szakirányban végzett hallgatókra jól kirajzolódó társadalmi igény van. Az informatika egyik legszélesebb körű alkalmazási területe a tér/geoinformatika, ebből adódóan napjaink geográfiájának legpiacképesebb tudományterületévé vált. Hasznosítási területei: önkormányzatok, kistérségi társulások, térinformatikai cégek, kutatóközpontok, FÖMI, VÁTI, oktatási intézmények. A foglalkoztatási igényt jelzi, hogy a hosszabb idő óta folyó képzésben a végzettek (évi kb. 15 fő) mind a szakmájában tud elhelyezkedni (részletes adatsor van).

4

A turizmusföldrajzi szakirányt teljesítő geográfus képes arra, hogy elemezze egy település, kistérség vagy régió turisztikai jelenségeit és folyamatait, részt tud venni egy térség turisztikai arculatának formálásában, turisztikai tervdokumentumok készítésében és az azt megalapozó kutatások előkészítésében és lefolytatásában. Képes a turisztikai kutatások eredményeit a gyakorlat számára hasznosíthatóvá tenni, és beépíteni a turizmustervezés folyamatába. Ismeri a turisztikai termék és a piac speciális jellemzőit, valamint a vállalatok és a térségi non-profit szervezetek számára ebből adódó menedzsment- és marketingfeladatokat. Rendelkezik ismeretekekkel a turizmus gazdasági, társadalmi és természeti környezetre irányuló hatásairól. Ismereteit és készségeit leginkább önkormányzatok, kistérségek, régiók, szakágazati turisztikai szervezetek, turisztikai vállalkozások, non-profit szervezetek tudják hasznosítani. Mivel a szakirány rövid idő óta működik, nincs értékelhető munkaerő-piaci visszajelzés az elhelyezkedésekről.

A kutatási célú felvétel (PhD, kutatóintézet, felsőoktatás stb.) évi felvétele 10-15 fő.

3. Az indítandó mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása.

A kutatás-fejlesztésre és a doktori képzésre való előkészítést egyrészt a törzsanyag ismeretei segítik. Itt K+F és projektmenedzsment kurzusokat kell teljesíteni a hallgatóknak (a Gazdaságtudományi Kar oktatói biztosítják az órákat). Emellett ugyancsak a törzsanyagban olyan további kurzusok vannak (szakmai irányú kutatásmódszertan, modellezés, szimuláció, szakinformatika, alkalmazott matematika), amelyek ugyancsak a kutatói felkészítést szolgálják. A differenciált szakmai ismeretek egy része (kb. harmada) elméleti irányultságú és a doktori képzés megalapozását segíti. E kurzusok összeállításánál törekedtünk arra, hogy azok már a doktori szintű kompetenciákat is előkészítésék, így biztosítsák a földrajz szakterület összefüggéseinek bizonyított, átfogó, rendszerszintű megértését, a földrajz kutatási módszereinek, mesterségbeli fogásainak alkalmazható ismeretét, a földrajzi (kutatási) problémák megértését, megtervezését, azok kommunikálását. A doktori képzésre való erőfeszítést szolgálja a megfelelő színvonalú diplomamunka megkövetelése és az annak elkészítéséhez nyújtott módszertani felkészítés is.

Az alapítása óta az SZTE Földtudományi Doktori Iskolában (FDI) 47-en szereztek PhD fokozatot. Az iskolát 2005-ben újra „A” szinten akkreditálták. Részletesebb információ az iskola honlapján olvasható:

http://www.geo.u-szeged.hu/doktoriiskola

Az FDI-ben folyik, itt az alábbi oktatási programok futnak:1. Társadalmi-gazdasági folyamatok térbeli megjelenési formái és változásai (Dr. Mészáros Rezső

egyetemi tanár, akadémikus)2. Geológia (Dr. Hetényi Magdolna egyetemi tanár, akadémikus)3. Geomorfológia (Dr. Mezősi Gábor egyetemi tanár, akadémiai doktor)4. Geoökológia (Dr. Keveiné Bárány Ilona egyetemi tanár, akadémiai doktor)

A földrajzos szakmai képzés nemcsak az FDI-ben folynak, hanem a Környezettudományi Doktori Iskolában is, itt két oktatási programot vezetnek geotudományi szakemberek:

1.Környezetföldrajz (Dr. Mezősi Gábor egyetemi tanár, akadémiai doktor)2. Környezetföldtan (Dr. Hetényi Magdolna egyetemi tanár, akadémikus)A doktori képzésre történő továbblépés az FDI Tanácsa által elfogadott oktatóknál, az elfogadott

témákban lehetséges. A bekerülést könnyíti, hogy a hallgatók nemcsak az állami finanszírozású ösztöndíjakra pályázhatnak, hanem több cég (pl. MOL, Geolevel) biztosít PhD ösztöndíjat és sok EU-s, NKFP-s vagy RET (Regionális Tudásközpont) projekt lehetővé tesz doktori (és pre- valamint posztdoktori) ösztöndíjas foglalkozást.

5

4. A kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, „tehetség-gondozó” tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása.

A képzés során kiemelt figyelmet fordítunk a kiemelkedő képességű hallgatókra. a, A hagyományos tudományos diákköri tevékenységet támogatjuk, melynek keretében a hallgatók

elmélyíthetik ismereteiket egy adott területen, és önálló kutatómunkát végezhetnek. Évente számos TDK dolgozat születik, amelyek sikerrel szerepelnek az országos megméretéseken is (pl. 2005-ben 3 első díjat, 2007-ben 7 első díjat és összesen közel 2 tucat 2. és 3. díjat érdemeltek ki). A hallgatókat 4 mestertanár segíti, két hallgató nyert el Pro Scientia érmet.

b, A kiemelkedően jó teljesítményt nyújtó hallgatókat ösztönözzük kiscsoportos tanulás keretében megszerezhető többletismeretek elsajátítására, pl. többlettárgyak felvételi lehetőségével. A tehetséggondozás szerves része a tudományos diákkörök munkájában való aktív részvételen túl a demonstrátori munka vállalása és teljesítése, külföldi részképzéseken (pl. Erasmus keretben) történő részvétel. Jelenleg 14 egyetemmel közel 25 hallgatói cserét biztosító kapcsolatunk van (http://www2.u-szeged.hu/erasmus).

c, A tehetségeket az érintett tanszékek általában ún. „tutorrendszerben” támogatják. A tehetséges hallgatók kutatói szemináriumokon, PhD-s vitákon és a tanszéki, ill. intézeti kutatómunkában is részt tudnak venni. Mindezek elősegítik a doktori iskola keretében későbbiekben megvalósítandó továbbtanulást.

5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési ágban, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám (képzési formánként bemutatva).

Az indítandó mesterképzésben 1 akadémikus, 3 DSc fokozattal rendelkező egyetemi tanár, 15 CSc, PhD fokozattal rendelkező docens és adjunktus vesz részt. Az utóbbi években örvendetesen jelentős érdeklődés mutatkozott meg a geográfus szak iránt. A jelentős létszámokat felvevő tanárszak mellett évente 60-80 között mozgott a felvett hallgatók száma. Az elmúlt évek magas jelentkezési tendenciáit tekintve, figyelembe véve a kedvező munkaadói jelzéseket és elhelyezkedési lehetőségeket az érdeklődés stabilitására számítunk. Több területen előre jelezhető az igények növekedése a szakmai terület iránt. Ez az indoka a képzés sokszínűségének is, a sok gyakorlati kimenetnek. Figyelemmel a munkaerő-piaci állásfoglalásokra a mesterszakot pályaorientáció nélkül ténylegesen hasznosító hallgatók számát Szegeden, a teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatók esetén 50 főre tesszük, a képzési kapacitásunkat évfolyamonként 70-80 főre becsüljük. (A számításnál abból indultunk ki, hogy a képzésben a 10-12 körüli hallgató/oktató arányt kívánjuk alkalmazni, így a 20 minősített e területen dolgozó oktató – figyelemmel, hogy oktatómunkájuk kb. 1/3-át az alapképzésben teljesítik - összesen kb. 150 hallgatót tud jó minőségben vállalni.)

6

III.A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása

A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv. Ha vannak szakirányok, azok bemutatása, kredit-tartalommal is.

Geográfus Mesterszak (szakfelelős: Mezősi Gábor) óra óra óra számonkérés előfeltételek kredit

TÁRGY ea. gy. lab. jel. felelős oktató1. FÉLÉV

Modellezés és szimuláció 1 2 0 FEM K+GY 3 Mucsi LászlóFöldrajzi kutatási irányzatok 3 0 0 FEM K 4 Mészáros RezsőKörnyezeti informatika 1 3 0 FEM K+GY 4 Mucsi LászlóTerületi statisztika 2 1 0 FEM K+GY 4 Bajmócy PéterA világgazdaság földrajzi folyamatai 2 2 0 TAF K 5 Mészáros RezsőTér és társadalom 2 1 0 TAF K+GY 4 Kovács ZoltánKörnyezettervezés alapjai 2 0 0 TEF K 3 Mezősi GáborKörnyezeti kockázatelemzés 2 0 0 TEF K 3 Rakonczai János

Összesen: 16 8 0 30

óra óra óra számonkérés előfeltételek kredit TÁRGY ea. gy. lab. jel. felelős oktató

2. FÉLÉVProjektmenedzsment 1 1 0 FEM K 2 Imreh SzabolcsKörnyezetföldrajz II. 2 0 0 TEF K 3 Kiss TímeaSzakirányok kurzusai, a kötelezően válaszható kurzusok listája külön DIF 20 Szakirány konzultáció 0 1 0 DIF 1 Szabadon válaszható SZV 4

Összesen: 2 3 0 30


3. FÉLÉVDiplomamunka I. DIP 10 Szakirányok kurzusai, a kötelezően válaszható kurzusok listája külön DIF 15 Szabadon válaszható SZV 5

Összesen: 0 0 0 30


4. FÉLÉVDiplomamunka II DIP 20 Szakirányok kurzusai, a kötelezően válaszható kurzusok listája külön DIF 10

Összesen: 0 0 0 30 Tantárgycsoport Jel Kr. Min. Max.

Alapozó és törzsanyag 30 36

7

Alapozó ismeretek 17 Földrajzi elméleti alapozó modul FEM 17

Szakmai törzsanyag 18 Természetföldrajzi modul TEF 9

Társadalomföldrajzi modul TAF 9 Differenciált szakmai ismeretek DIF 46 35 50 Szabadon választható SZV 9 9 -- Diplomamunka DIP 30 --

Összes kredit érték: 120

Kötelezően választható differenciált szakmai anyag tárgylistájaA szakirányok kulcstárgyait és a válaszható órák listáját (összesen 30-at) külön táblázat tartalmazza.

Differenciált szakmai ismeretek szakirányonként

TÁRGY ea. gy. lab. számonkérés előfeltétel kredit felelős oktatóGEOINFORMATIKA óra óra óra félév Mucsi László

A térbeli adatgyűjtés, a mintavétel 2 0 2 K+GY 2. 5 Szatmári JózsefA távérzékelés elméleti és gyakorlati módszerei

2 0 2 2. 5 Mucsi László

Geoinformatikai adatbázisok 2 0 2 K+GY 2. 5 Kovács FerencA térbeli adatok feldolgozásának módszerei

1 0 4 K+GY 3. 6 Boudewijn van Leeuwen

Vizualizáció 2 0 2 K+GY 2. 5 Tobak ZalánWeb-es térinformatika 1 0 1 K+GY 3. 3 Molnár AttilaSzakági programozás 2 2 0 K+GY 4. 5 Molnár AttilaProjektmunka 0 6 0 GY 3. 6 Podolcsák ÁdámSzakmai gyakorlat 0 5 0 GY 4. 5 Podolcsák Ádám

Összesen: 12 13 13 45

TÁRGY ea. gy. lab. számonkérés előfeltétel kredit felelős oktatóTURIZMUSFÖLDRAJZ óra óra óra félév Mészáros Rezső

Az Európai Unió turizmuspolitikája

2 1 0 K+GY 2. 4 Kovács Zoltán

Városi és falusi turizmus 2 0 0 K 3. 3 Bajmócy PéterTurisztikai kutatások módszertana 2 1 0 K+GY 2. 4 Csordás LászlóRégió- és településmarketing 2 0 0 K 3. 3 Garamhegyi ÁbelEgészségturizmus 2 0 0 K 3. 3 Pál ViktorKulturális és örökségturizmus 3 0 0 K 2. 4 Karancsi ZoltánHivatás (MICE) turizmus 2 1 0 K+GY 2. 4 Juray TündeA turizmusfejlesztés táji, környezeti alapjai

2 1 0 K+GY 2. 4 Karancsi Zoltán

Szakmai gyakorlat 0 8 0 GY 4. 8 Oláh FerencProjektmunka 0 6 0 GY 3. 6 Szónokyné Ancsin

GabriellaTerepgyakorlat 0 2 0 GY 4. 2 Boros Lajos


TÁRGY ea. gy. lab. számonkérés előfeltétel kredit felelős oktatóTÁJ- ÉS

KÖRNYEZETKUTATÓ óra óra óra félév Kiss Tímea

Környezettervezési modellek 1 3 0 K+GY 2. 5 Barta Károly

8

Alkalmazott talajtan 2 1 2 K+GY 2. 6 Farsang AndreaKörnyezeti klimatológia 2 0 0 K 2. 3 Unger JánosVízrajzi tervezés 3 2 0 K+GY 2. 6 Rakonczai JánosVegetációértékelés, -elemzés 3 1 0 K+GY 4. 5 Kevei FerencnéTájtervezés 2 0 0 K 3. 3 Mezősi GáborKörnyezetvédelem a gyakorlatban

0 2 0 GY 3. 2 Rakonczai János

Ágazati környezeti tervezés 2 1 0 K+GY 3. 4 Szilassi PéterProjektmunka 0 6 0 GY 3. 6 Karancsi ZoltánSzakmai gyakorlat 0 5 0 GY 4. 5 Kiss Tímea


TÁRGY ea. gy. lab. számonkérés előfeltétel kredit felelős oktatóTERÜLET- ÉS

TELEPÜLÉSFEJLESZTŐ óra óra óra félév Kovács Zoltán

Városföldrajz, városfejlesztés 2 1 0 K+GY 4. 4 Kovács ZoltánFaluföldrajz, vidékfejlesztés 2 1 0 K+GY 3. 4 Csatári BálintRegionális politika és területfejlesztés

2 2 0 K+GY 4. 5 Csatári Bálint

Regionális gazdaságfejlesztés 2 2 0 K+GY 4. 5 Lengyel ImreSzociálgeográfia 2 0 0 K 4. 3 Bajmócy PéterKözigazgatási földrajz 2 0 0 K 4. 3 Garamhegyi ÁbelSzámítógépes programok a területfejlesztésben

0 5 0 GY 3. 5 Szónokyné Ancsin Gabriella

Szakmai gyakorlat 0 8 0 GY 4. 8 Oláh FerencProjektmunka 0 6 0 GY 3. 6 Szónokyné Ancsin

GabriellaTerepgyakorlat 0 2 0 GY 4. 2 Boros Lajos


A szakirányok bemutatásaA táj- és környezetföldrajz szakirány a geográfus képzés bevezetése óta kedvelt a hallgatók

körében. Lehetőséget ad a korszerű környezetvédelmi szemlélet megszerzésére, gyakorlati alkalmazására. A hallgatók a tanulmányaik során megismerkednek a környezeti változások értékelésének tudományos hátterével, a környezetvédelmi programok, környezetvédelmi hatásvizsgálatok készítésének módszertanával, a gyakorlatban is megismernek több laboratóriumi vizsgálatot. Az ezen a területen végzők leginkább a közigazgatás (települési és megyei önkormányzatok, környezetvédelmi felügyelőségek, nemzeti park igazgatóságok, vízügyi igazgatóságok), illetve környezetvédelmi tevékenységet folytató vállalkozásoknál tudnak elhelyezkedni.

A képzés célja: a települések és térségek helyzetelmésére, koncepciók, stratégiák és programok készítésére, valamint az érdekegyeztetési mechanizmusok kezelésére alkalmas geográfusok képzése. Jellemző tárgyai, kurzustartalmai: környezet- és tájtervezés, környezetihatás-értékelés, tájvédelem, környezetinformatika, környezetmenedzsment, minőségirányítás, környezeti, táji ágazati tervezés, geoökológiai tervezés.

A terület- és településfejlesztés szakirány a geográfus képzés másik hagyományos és népszerű szakiránya, amely az Európai-uniós igényekhez igazodó korszerű terület és településfejlesztő ismereteket nyújt. Az itt végzettek széleskörű geográfiai, természet- és társadalomtudományi ismeretekre épülő speciális képzésben részesülnek. E képzés során a hallgatók széleskörű ismereteket szereznek a városok és a vidéki települések földrajzi sajátosságairól, társadalmi kérdéseiről, e településeket érintő komplex fejlesztési feladatokról. Ismeretekedet szereznek a regionális gazdaságfejlesztés eszköztáráról, a magyar közigazgatás fejlődéséről, felépítéséről és működéséről. Megismerik területfejlesztés területi egységeinek (kistérségek, régiók) jellegzetességeit, a hazai terület- és településfejlesztés elméletét és gyakorlatát, az Európai Unió regionális politikáját, a regionális

9

intézményrendszer felépítését, működését. Mind elméletben, mind a gyakorlatban elsajátítják a település- és területfejlesztés dokumentumainak készítését, a település- és területfejlesztést megalapozó kutatások előkésztését, lebonyolítását, az eredmények értékelését, s területfejlesztési hasznosítását (célok, fejlesztési koncepciók, stratégiák, programok). felhasználói ismereteket szereznek a területfejlesztésben leggyakrabban használt számítógépes programokról. A végzettek igen jó eséllyel helyezkedhetnek el a regionális és a helyi közigazgatás egységeiben (megyei és települési önkormány-zatok), a terület-fejlesztés szervezeteinél (regionális fejlesztési tanácsok, azok háttérszervezeti, kistérségek), a központi igazgatás intézményeinél, területfejlesztéssel foglalkozó kutatóintézeteknél, vállalkozásoknál, továbbá a civil szféra szervezeteinél (alapítványok, egyesületek).

A képzés célja: a települések és térségek helyzetelemzésére, koncepciók, stratégiák és programok készítésére, az azt megalapozó kutatások elvégzésére, valamint az érdekegyeztetési mechanizmusok kezelésére alkalmas geográfusok képzése. Jellemző tárgyai, kurzustartalmai: városföldrajz, városfejlesztés, faluföldrajz, vidékfejlesztés, regionális politika és területfejlesztés, regionális gazdaságfejlesztés, szociálgeográfia, közigazgatási földrajz, számítógépes programok a területfejlesztésben, szakmai gyakorlat, projektmunka, terepgyakorlat.

A geoinformatika szakirány a hazai geográfus képzésben szegedi specialitásnak számít. Az elmúlt években egyre növekvő érdeklődésnek örvendett, aminek nemcsak korszerűsége, hanem az itt végzők jó elhelyezkedési lehetősége is az oka. Az elméleti alapokon túl a gyakorlatban is megismerkedhetnek a legmodernebb térbeli adatgyűjtési technológiákkal, a digitális adatelemzés lehetőségeivel, a hazai és európai geoinformatikai alkalmazásokban legelterjedtebb szoftvercsaládokkal. Az ország egyik legjobb színvonalú geoinformatikai képzése során lehetőség van valós, térinformatikai jellegű kutatásokban, fejlesztésekben való részvételre, amelyhez a műszaki és mérnöki térinformatikai kurzusok, valamint a szakági programozás jó alapokat biztosítanak. A végzetteknek kitűnő eséllyel helyezkedhetnek el a közigazgatás és az üzleti szféra területén – itthon és külföldön egyaránt. A képzés eredményességét jelzi, hogy a vezető hazai térinformatikai rendszerházak munkatársai között megtalálhatók volt diákjaink.

A képzés célja: Geoinformatikai információk kezelésére, elemzésére, megjelenítésére alkalmas szakemberek képzése. Jellemző tárgyai, kurzustartalmai: az adatgyűjtés, elemzés, megjelenítés szempontjából legismertebb térinformatikai szoftverek (ArcGIS, Idrisi, Goemédia, Grass stb.) ismerete, adatbázis-kezelés, modellalkotás, szakági programozás, webtérképezés, műszaki informatika.

A turizmusföldrajzi szakiránynak szintén van hagyománya a Szegedi Tudományegyetemen, és élénk érdeklődés mutatkozott iránta az elmúlt években. A képzés célja, hogy átfogó, elméleti alapokon nyugvó, gyakorlat-orientált ismereteket nyújtson, amely biztosítja a hallgatóknak, hogy rálátásuk legyen a turizmus teljes rendszerére és annak kapcsolódásaira más ágazatokhoz és tudományterületekhez. Az ismeretek elsajátítása egyaránt jelent elhelyezkedési lehetőséget a gyakorlati szférában és a kutatói pályán, hiszen mód nyílik bekapcsolódásra a kutatási projektekbe is.

A képzés célja: a turizmus regionális folyamatainak elemzésére, a konzekvenciák levonására, idegenforgalmi projektek generálására képes geográfusok képzése. Jellemző tárgyai, kurzustartalmai: az Európai Unió turizmuspolitikája, városi és falusi turizmus, turisztikai kutatások módszertana, régió- és településmarketing, egészségturizmus, kulturális és örökségturizmus, hivatásturizmus, a turizmusfejlesztés táji, környezeti alapjai, szakmai gyakorlat, projektmunka, terepgyakorlat.

10

2. Tantárgyi programokAz egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid, (néhány soros) leírása, valamint minden tantárgyhoz a tantárgyfelelős, az előtanulmányi feltételek, a kredit feltüntetése, és a 3-5 legfontosabbnak ítélt kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása.

Tantárgy neve: MODELLEZÉS ÉS SZIMULÁCIÓ

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Mucsi László

Kredit: 3

Előadás: 1

Szeminárium: 0

Lab.gyak.:2

Számonkérés módja: K+GY

Előfeltételek: Matematika I-II. Informatikai alapismeretek. Globális környezeti kérdések.

Tantárgyi tematika:

Előadás:Rendszer és modell kapcsolata, Bertalanffy rendszerelmélete. A modellek osztályozásának szempontjai. Az egyszerűsítés és generalizálás viszonya a szimulációs modellezésben. Világmodellek (Forrester-Meadows modell), globális ciklusmodellek. Szimulációs számítógépes modellek tervezése, a modellek tesztelésének lépései. Számítógépes szimulációs megoldás Euler és Runge-Kutta módszerrel. Felszín alatti vizek mozgása: hidrodinamikai és transzportmodellezés alapjai. Széleróziós modellek általános felépítése, részrendszerei. Talajerózió folyamata, a talajeróziós modellek főbb ismérvei. Számítógépes szimulációs modellek kritikája. Mesterséges neurális hálózatok felépítése, a modellezés lépései.Szeminárium:

–Laborgyakorlat:POWERSIM szimulációs számítógépes program.Világmodellek: Meadows-Forrester „World”-modell. Globális modellek: rövid periódusú szénkörforgás modellek. Darcy törvény: felszín alatti vizek mozgásának modellezése. Talajeróziós modellek: Eurosem, RWEQ. Neurális modellek alkalmazása a földtudományokban.

Ajánlott irodalom: Horváth L. és koll. 1989. Modellezés és szimuláció. Bp. ELTE p. 117Rakonczai J. 2003. Globális környezeti problémák. Lazi Kiadó. p. 191Szatmári J.: Modellezés és szimuláció. Elektronikus segédanyag. Oktatási segédletek TFGT Szeged. 2003 http://www.geo.u-szeged.hu/oktatas/tutorial.htmlSzücs E. 2003. Adalékok a technikai műveltséghez: A modellezés elmélete és gyakorlata. A szerző saját kiadása. http://web.axelero.hu/eszucs7/

11

http://web.axelero.hu/eszucs7/

http://www.geo.u-szeged.hu/oktatas/tutorial.html

Tantárgy neve: FÖLDRAJZI KUTATÁSI IRÁNYZATOK

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Mészáros Rezső

Kredit: 4

Előadás: 3

Szeminárium: 0

Lab.gyak.:0

Számonkérés módja: K


Előadás:A kurzus célja, hogy a hallgatók széleskörűen és alaposan ismerjék és értsék meg a földrajz kutatási irányzatait, annak érdekében, hogy ez biztos alapja elméleti alapja lesz további szakmai munkájuknak is.

A hely-tér-idő viszonyrendszerének értelmezése, súlypontjainak változó szerepe. A tér szerkezete. A tér a gazdaság, társadalom és a hatáskapcsolata, mint irányzat-alakító tényező. Az egységes földrajz szétválása. Hagyományos földrajzi ágazatok, mint kutatási irányzatok. „Új” földrajzi ágazatok, mint kutatási irányzatok. A kulturális fordulat. Posztmodernizmus a földrajzban. Regionális különbségek a kutatási felfogásokban. A földrajzi kutatás új dimenziói: kiberföldrajz, globalizációkutatás, új felfogású tájkutatás.

A kutatási projekt megfogalmazás, kritikai és összehasonlító irodalomelemzés, a kutatási probléma felismerése. A kutatás tervezés lépései – a problémafeltárás, irodalmi feldolgozás, módszertan, elemzés, bemutatási technikák. Munkakoncepciók – geokomponensek felvételezése és térképezése, nézőpontok és stratégiai dimenziók, a mintaterületek reprezetativitása. A rendelkezésre álló források kritikai elemzése, a terepmunka szabályai. Az eredmények kiértékelésének problémái, rendszerelemzés folyamatok előrejelzése.

Szeminárium:

Laborgyakorlat:

Ajánlott irodalom: Berényi I.1992. Az alkalmazott szociálgeográfia elméleti és módszertani kérdései. Földrajzi Tanulmányok 22. Akadémiai Kiadó, Budapest.Haggett P. 2006. Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest.Nemes Nagy J. 1998. A tér a társadalomkutatásban. Ember, település, régió. Budapest.Abler R. – Marcus M. 1992. Geography’s inner world. Ruttgers Univ. Press. New YerseyBarsch H. – Billwitz K. 2000.(eds.) Arbeitsmethoden in Physiogeographie und Geoökologie. Klett – Perthes, Gotha, Stuttgart.

12

Tantárgy neve:KÖRNYEZETI INFORMATIKA

Tantárgyfelelős oktató:Dr. Mucsi László

Kredit: 4

Előadás: 1

Szeminárium: 0

Lab.gyak.:3


Előfeltétel: Geoinformatika alapjai, vagy Térinformatika alapjai, vagy Geoinformatikai szoftverek


Előadás:Adatnyerési módszerek: Adatforrások és digitalizálásuk, Alkalmazott digitális adatforrások (raszteres és vektoros). Internet alapú adatforrások. Adathasználat jogi háttere.Adatfeldolgozás, adatértékelés: Statisztikai adatelemzés eszköztára. Környezeti jellemzők idősorainak vizsgálata. Környezeti, táji értékelést támogató indexek.Környezeti adatbázisok: Tematikus adatbázisok és elérhetőségük, Környezeti információs rendszerek felépítése, Alkalmazott térinformatikai rendszerek bemutatása, Globális és regionális környezeti megfigyelő programok

Szeminárium: –

Laborgyakorlat: Alapadatok gyűjtése és kezelése. GPS mérés navigációs, térinformatikai és geodéziai léptékben. Rendelkezésre álló adatbázisok számbavétele. A mérési eredmények térbeli ábrázolása, rendszerbe integrálása, különböző méretarányokban.Távérzékeési adatok interpretációja. Pontszerű környezeti adatok (talaj, levegő, víz, domborzat) térbeli kiterjesztésének lehetőségei. Az adatokban rejlő egyszerű és összetett térbeli kapcsolatok feltárása. Geostatisztikai alapok alkalmazása a térbeli elemzésben (pl. trendek, korrelációk). Ábrázolástechnika. Térképi algebrák.Környezeti állapot felmérése döntéshozás előkészítése témában saját mérések és az ismertetett adatbázisok felhasználásával.Környezeti monitoringvizsgálat geoinformatikai módszerekkel. Indikátorszerepű adatok értelmezése. Környezeti objektumok rekonstrukciója. Állapotváltozás értékelése különböző elsődleges és másodlagos adatok alapján. Környezeti értékelést támogató matematikai indexek alkalmazása. Műholdképalapú spektrális indexek alkalmazása.Alkalmazott információs rendszerek használata, pl. TEIR.

Ajánlott irodalom: Detrekői Á. – Szabó Gy. 2005. Térinformatika. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. p.380.Kertész Á. 1997. A térinformatika alkalmazásai. Budapest. p.240.Környezetvédelmi kiskönyvtár köteteiMTA Stratégiai kutatások köteteiPHARE HU008-02-01-0023 projekt keretében kidolgozott tananyagok. CD. SZTE 2004.

Geodézia és Kartográfia szaklap számaiTérinformatika szaklap számai

13

Tantárgy neve: TERÜLETI STATISZTIKA

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Bajmócy Péter

Kredit: 4

Előadás: 2

Szeminárium: 1

Lab. gyak.:0



A tárgy célja: a statisztikai alapok területi alkalmazásainak elsajátítása, a területi elemzési módszerek megismerése.

Előadás: A nagy adatbázisok, szerkezetük és tulajdonságaik A területi kutatások és a területfejlesztés lehetséges adatigényei és azok szakmai

problémái A „problémák” adatigényeinek meghatározása, példái A területi adatbázisok, adatforrások. Az elérhetőség és annak statisztikai vizsgálata . A területi minősítések, osztályozások. Komplex módszerek – faktor- és klaszteranalízis.

Gyakorlat:A gyakorlatokon a hallgatók alkalmazzák a legfontosabb területi statisztikai számításokat, és gyakorolják ezek eredményeinek interpretálását, illetve bemutatását.

Szeminárium:

Laborgyakorlat:

Ajánlott irodalom: -

14

Tantárgy neve: A VILÁGGAZDASÁG FÖLDRAJZI

FOLYAMATAI

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Mészáros Rezső

Kredit: 5

Előadás: 2

Szeminárium: 2

Lab.gyak.:0



Előadás:A kurzus célja, hogy a hallgatók elsajátítsák a világgazdaság mozgásfolyamatainak legfontosabb elméleti alapjait, összefüggéseit és legyenek képesek értelmezni a világgazdaságban megjelenő különböző szintű területi folyamatokat

A világgazdaság ágazati és területi helyzetképe. Erőforrások. A termelés. A szolgáltatás. A vállalkozási formák. Területi koncentrációk, válságtérségek. A világgazdaság fejlődési lehetőségeinek gazdasági, környezeti, társadalmi, területi kérdései.

A világgazdasági globalizáció. A globalizáció értelmezései. A globális világgazdaság fő tendenciái. A globális világgazdaság térbeli szerveződése. A gyors tudományos-technikai fejlődés, mint a globalizáció feltétele. A kibertér szerepe globalizáció terjedésében, A transznacionális vállalatok és központjaik. Globális munkapiac. Nemzetközi tőkemozgások, adósságválság. Világkereskedelem. A regionális üzleti központok. A lokalitás szerepe a globalitásban. A globális világgazdaság társadalmi összefüggései.

A világgazdaság és információ. Az infokommunikációs rendszerek gyors fejlődése és terjedése. Az információs gazdaság kialakulása, területi koncentrációja. Információs gazdagok és szegények. Az internet növekvő szerepe a világgazdaságban (e-kereskedelem, e-marketing, e-pénzforgalom, stb.). Az idő és a tér átértelmezése a vállalat működésében. Távmunka. Az információs társadalom.

Szeminárium: A hallgatók személyre szabott feladatokkal dolgozzák fel az előadások anyagát, továbbá a témakörből szabadon választott kiselőadást kötelesek tartani és ezeket az előadásokat közösen megvitatják. Laborgyakorlat:

Ajánlott irodalom: Bernek Á. (szerk.) 2002. A globális világ politikai földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.Szentes T. 1999. Világgazdaságtan 1. Aula Kiadó, Budapest.Szabó K.- Hámori B. 2006. Információgazdaság. Akadémiai Kiadó, Budapest.Tóth J. (szerk.) 2003. Általános társadalomföldrajz I. Dialóg Campus Kiadó, Pécs.

15

Tantárgy neve: TÉR ÉS TÁRSADALOM

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Kovács Zoltán

Kredit: 4

Előadás: 2

Szeminárium: 1

Lab.gyak.:0


Előfeltétel: -

Tantárgyi tematika: A kurzus célja: hogy bemutassa az ember és tér viszonyának, a különböző társadalmak térhez fűződő viszonyának időbeli változását a történelem során, emellett megismertesse a hallgatókkal a társadalmi jelenségek és folyamatok térbeliségével kapcsolatos legfontosabb elméleteket és modelleket.

Előadás:

A területi kutatások társadalomelméleti alapjai; A filozófiai tér- és időfogalom leglényegesebb jelentéstartalma; A terek társadalmi szempontú osztályozása és jellemzése; A térelemek viszonya és egymáshoz kapcsolódásuk következményei; Régióalkotás, régió fogalmak, regionalizmus, regionalizáció; Az objektív és az észlelt terek, kogníció, mentális térképek; A kultúrtáj értelmezése, kultúrföldrajzi irányzatok; Nagy kultúrák eltérő térhasználata; A társadalmi kapcsolatok térbelisége; A globalizáció és a tér;

Szeminárium: - A szemináriumokon az előadást kiegészítve szemináriumvezető irányításával a hallgatók önállóan dolgozzák fel és értelmezik a kapcsolódó szakirodalmat.

Laborgyakorlat: -Ajánlott irodalom:

Benedek J. (2000): A társadalom térbelisége és térszervezése. Risoprint Kiadó, Kolozsvár. 152 p.Cséfalvay Z. (1990): Térképek a fejünkben – Akadémiai Kiadó, Budapest. 156 p.Haggett, P. (2006): Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest. 842 p.Holt-Jensen, A. (1999): Geography. History and Concepts. Sage Publications, London. 228 p.Mészáros R. (2000): A társadalomföldrajz gondolatvilága. Szeged. 164 p.Nemes Nagy J. (1998): A tér a társadalomkutatásban. Budapest, p. 260.

16

Tantárgy neve: KÖRNYEZETTERVEZÉS ALAPJAI

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Mezősi Gábor

Kredit: 3

Előadás: 2

Szeminárium: 0

Lab.gyak.:0


Előfeltételek:


Előadás:1. Alapok – táj, környezet értelmezés, adatforrások és tervezési rendszerek2. A környezeti tervek tervezési szintjei , típusai és azok tartalma. Ágazati tervek és a vonatkozó törvények (országos tervek, NKP, regionális tervek és települési szintű tervek). Környezeti határértékelés és a tervezés. A környezeti tervezés szerkezet, elemei, szakaszai. 3. Klíma és levegő – fizikai, kémia állapotok, tervezési lehetőségek. Levegő-szennyezés, azok komponensei, mérésük, minőségi standardok, légcsere modellek, a klimatópok, mint tervezési egységek. Zaj-szennyezés, mérés, tervezési lehetőségek. 4. Domborzat, geológia, talajvíz, talaj, vegetáció – az adottságok elemzése, hatásuk más ökológiai elemekre és a hasznosítási lehetőségekre. A talajok és talajvíz védelmi funkciója, a talajok termőképessége, védelmének lehetőségei. Ökorendszerek tervezési sajátosságai5. Felszíni vizek – állapot mérése, öntisztulás, biológiai tisztulás, vízgyűjtő alapú gazdálkodás, tervezési beavatkozási lehetőségek az állapotmegőrzésre.6. A területhasznosítás hatása környezetre. A mező- és erőgazdaság hatásai, a tájháztartás fizikai változása, A gazdálkodás környezeti hatásai, intézkedési lehetőségek és azok hatásai, szántókénti területhasználat. A települések és a közlekedés hatása, a környezetet ért terhelések és azok csökkentésének lehetőségei ezen ágazatokban. Az ágazati tervezés legfontosabb elemei. Környezeti hatások elemzése, környezeti monitorozás, monitoring programok. A környezeti hatásszabályozás lehetőségei.

Szeminárium: -Laborgyakorlat:-Ajánlott irodalom:Csemez A.1996. Tájtervezés. Mezőgazda Kiadó, Budapest p. 291Magyarország környezetstatisztikai atlasza 2005. VÁTI, Budapest p. 79Konkolyné Gyúró É. 2003. Környezettervezés, Mezőgazda Kiadó, Budapest p. 398Kaule, G. 2002. Umweltplanung. Ulmer, Stuttgart p. 315

17

Tantárgy neve: KÖRNYEZETI KOCKÁZATELEMZÉS

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Rakonczai János

Kredit: 3

Előadás: 2

Szeminárium: 0

Lab.gyak.: Számonkérés módja: K

Előfeltétel:

Tantárgyi tematika: Előadás:

A környezeti kockázatok fajtái: Természeti eredetű kockázatok: Földrengés Vulkánosság Árvizek Széllel kapcsolatos események Lejtős tömegmozgások Antropogén eredetű kockázatok: Ipar (kiemelten az atom-, vegyipar) Bányászat Közlekedés Hulladék- és szennyvíz elhelyezés Veszély és kockázat értékelés módszertanaRendkívüli helyzetek és katasztrófákA katasztrófavédelem hazai megközelítése és jogszabályi háttereKatasztrófa menedzsment

Szeminárium: -Laborgyakorlat:

-

Ajánlott irodalom: Bates, R. J. Jr. 1992: Disaster Recovery Planning. Networks, Telecommunications, and Data Communications. McGraw-Hill, ISBN 0--7-004128-8 Rakonczai J.: Globális környezeti problémák, 2003Ambris J. et al (1997): Országvédelem, polgári védelem, katasztrófaelhárítás; BME Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest 1997Nagy T. szerk. (1990): A katasztrófa-megelőzés alapjai, Budapest 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrőlhttp://www.disasterplan.com/http://www.munichre.com/

18

http://www.munichre.com/

http://www.disasterplan.com/

Tantárgy neve:PROJEKTMENEDZSMENT

Tantárgyfelelős oktató:Dr. Imreh Szabolcs

Kredit: 2

Előadás: 1

Szeminárium: 1

Lab.gyak.:0


Előfeltételek:

Tantárgyi tematika: A projektmenedzsment szemlélete, a projektmenedzsment szükségessége. Projektek és „normál”

vállalati tevékenység összevetése. A projekt érintettjei, fontosabb szereplők és tulajdonságaik A projektmenedzser feladatai, a projekt-team, az egyes szereplők feladatai

A projektmenedzsment szakaszai: Előkészítés, a projekt felállítása, végrehajtás, projektzárás A megfelelő előkészítés fontossága: a javaslat kidolgozása, a projekt meghatározása, a működési terület és az üzleti célok kijelölése, megvalósíthatóság elemzése, durva erőforrásbecslés, előzetes szerződéses tárgyalások. Tervezési elvek a projektmenedzsmentben.

Programok és donorfinanszírozott projektek. A projektciklus elemei és az egyes elemek kapcsolata. A projektciklus menedzsment (PCM) szemléletének lényege.

Módszertani alapok, helyzetfelmérés. Alapvető módszertani sajátosságok (SWOT, PEST-analízisek). A stakeholderek kiemelkedő fontossága donorfinanszírozott projekteknél, az érintettek tipizálása, a stakeholder-analízis.

Az Európai Unió által javasolt módszertani háttér áttekintése. A fastruktúrák szerepe a projektek esetén, alkalmazott technikák (problémafa, célfa, tevékenységfa). A Logikai Keretmátrix (Logframe), mint a projekttervezés eszköze (sorok, oszlopok tartalma, a mátrix használata. A Logikai Keretmátrix és a projektdokumentáció kapcsolata.

Donorfinanszírozott projektek megvalósítása, operatív menedzsment és az adminisztrációs feladatok. Monitoring, ellenőrzés, értékelés.

Előadás:

Szeminárium:

Laborgyakorlat:

Ajánlott irodalom:Görög M. 2003: A projektvezetés mestersége. AULA, Budapest.Verzuh, E 2006: Projekt-menedzsment. HVG, Budapest.

19

Tantárgy neve: KÖRNYEZETFÖLDRAJZ II.

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Kiss Tímea

Kredit: 3

Előadás: 2

Szeminárium: 0

Lab.gyak.:0


Előfeltételek:

Tantárgyi tematika: Környezeti elemek hosszú-, közép- és rövid távú természetes változásai. Ciklusok, periódusok. Trend és extrém értékek.

- A klíma és légkör; felszín; víz és vízrendszerek; talaj; vegetáció kapcsolatrendszere, térbeli-időbeli természetes változásai. Holocén, történeti és mai viszonyok. - Emberi hatás vagy természetes változások? Az ember lehetséges szerepe a természetes folyamatok felerősítésében és megváltoztatásában.

Emberi beavatkozások módjai és a hatások mértéke az élő és élettelen környezeten: - Felszín: Antropogén és szemiantropogén folyamatok. A formaátalakítás módja a cél-következmény, létrehozott forma, a tevékenység típusa szerint. Felgyorsított morfológiai folyamatok és azok kockázata. A morfológiai beavatkozások komplex hatásrendszerének elemzése. - Talaj: Az emberi tevékenység lehetséges hatásai a talajokra és folyamataira. A talajok kémiai és fizikai tulajdonságainak megváltoztatása, és ezek hatása a növényzetre. Megnövekedett szalinitás, felgyorsult podzolosodás, savasodás, talajszerkezet megváltozása, talaj kiszáradása. Az öntözés és trágyázás hatásai a talajra és a kapcsolódó szférákra. Tűz és a talaj. Az ember által okozott/megnövelt talajerózió fajtái, méretei és következményei. Talajvédelem. - Felszíni és felszín alatti vizek: A folyók szándékos átalakítása: völgyzárógátak, szabályozás, ármentesítés és hatásaik. Urbanizáció hatásai a vizekre. Erdőirtás vizekre gyakorolt hatásai. Emberi tevékenység hatása a talajvíz-viszonyokra. A rétegvizek kitermelése és kezelése. Vízszennyezések, kémiai szennyezések, vízminőség-változás és okai és következményei. A hőszennyezés. - Klíma és légkör: A klímaváltozás ember-okozta tényezői. A növekvő szén-dioxid-kibocsátás klímamódosító hatásai. A légköri metán-koncentráció változásai, kén-dioxid és kondenzációs magok koncentráció-változásai a légkörben, egyéb gázok koncentráció-növekedése okozta problémák. Növényzet változása és az albedó. Az erdők, öntözés vízelvezetés lehetséges hatásai. Nyílt vízfelszínek méretbeli változásai és azok hatása a mikroklímára. Városi klíma, füstköd, szmog. Szándékos klímamódosítások. Légszennyezés egyéb módosító hatásai és a következmények, globális felmelegedés.- Élővilág: A növényzet tudatos vagy véletlenszerű megváltoztatása. A tűz szerepe, legeltetés, erdőirtás. Új vegetációs zónák létrejötte a klímaváltozás kapcsán, sivatagok terjedése. Szennyezések hatása a növényzetre. Erdőterületek pusztulása és következményei. Behurcolás, inváziók és tudatos elterjesztés. Másodlagos társulások. Genetikai változások és a fajdiverzitás megváltoztatása. Az állatvilágban zajló változások: háziasítás, szétterjedés-invázió, élőhelyek zsugorodása és a létszámcsökkenések okai, egyes állatpopulációk növekedésének okai, kipusztulások. Élőhelyek szerepe és tudatos tervezése, fenntartása.

Komplex változások természeti és emberi tényezői: hatás-visszahatás nyomon követése egy-egy esettanulmány keretében: hosszú-, közép- és rövid-távú változások. Környezeti földrajz és környezeti management.Ajánlott irodalom: Bedő Z.: A rendszerváltás kihatása a természeti környezetre. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ, 2005. Chambers, F. M.: Climate change and human impact on the landscape. Studies in palaeoecology and environmental archaeology. London-stb: Chapman&Hall, 1994. Goudie, A.: The Human Impact on the Natural Environment. Oxford: Blackwell, 1990. Goudie, A.: The Nature of the Environment. Oxford: Blackwell, 2001.

20

Tantárgy neve: A TÉRBELI ADATGYŰJTÉS, A

MINTAVÉTEL

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Szatmári József

Kredit: 5

Előadás: 2

Szeminárium: 0

Lab.gyak.:2


Előfeltételek:


Előadás:Térbeli adatnyerési módszerek áttekintése, az adatgyűjtés típusai. Az adatgyűjtés fejlődése. Térbeli földrajzi-környezeti vizsgálatok és az adatnyerés eljárásai. Mintavételezési alapismeretek, hibaforrások. A távérzékelés, mint elsődleges adatforrás: új eljárások. Az adatgyűjtés speciális módszerei, másodlagos adatforrások, a térkép. A terepi adatgyűjtés módszerei. A geodézia, mint kiegészítő terepi geometriai adatnyerési módszer. Az információfeldolgozás alapkérdései. A méréstechnika és a pontosság.

Szeminárium:–

Laborgyakorlat:Terepi térbeli adatfelvétel, magasságmérés ( tahimetria,vonal-, területszintezés).Térinformatikai és geodéziai GPS mérési módszerek(DGPS, statikus, stop-and-go, RTK).Térinformatikai terepi adatgyűjtés hordozható kézi számítógéppel.Mérési adatok letöltése, számítása, GPS utófeldolgozás.Mérési eredmények számítása, mérési hibák, jelzőszámok.Mérési eredmények térképi ábrázolása, térinformatikai rendszerekbe történő integrálása (ERDAS, ArcGIS).Nagyméretarányú térkép készítése ArcGIS és CAD környezetben.

Ajánlott irodalom: Ádám J. és koll., 2004. Műholdas helymeghatározás. Műegyetemi Kiadó, Budapest.Sárközy F.: Térinformatika elméleti oktató anyag. Digitális tananyag:

http://www.agt.bme.hu/tutor_h/terinfor/tbev.htm Detrekői, Á. - Szabó, Gy. 2002.: Térinformatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

21

http://www.agt.bme.hu/tutor_h/terinfor/tbev.htm

Tantárgy neve: A TÁVÉRZÉKELÉS ELMÉLETI ÉS

GYAKORLATI MÓDSZEREI

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Mucsi László

Kredit: 5

Előadás: 2

Szeminárium: 0

Lab.gyak.:2


Előfeltételek:


Előadás:A távérzékelés tárgya, fizikai törvényszerűségek, energiaforrások, a sugárzás tulajdonságai, légköri kölcsönhatások, a felszín és az energia kölcsönhatásai. Szóródás, elnyelés. Spektrális reflektancia görbeElektromágneses sugárzás észlelése, az adatok feldolgozása, pásztázó, kamera rendszerek, spektrométer működéseMűholdak, szenzorok jellemzésé, inklináció, nap-, geoszinkron pálya, térbeli, spektrális, radiometriai felbontás. Az analóg digitális jelátalakítás. Időfelbontás és következményei. Meteorológiai műholdak – Geostacionárius pályán keringő műholdak, NOAA GOES, METEOSAT rendszer, szenzorok, alkalmazásokMeteorológiai műholdak – poláris pályán keringő műholdak – NOAA-AVHRR szenzor, MetOp program, Cospas-Sarsat rendszerFöldmegfigyelő műholdak – Landsat program, RBV, MSS, TM, ETM+, szenzorok működése és alkalmazásaikFöldmegfigyelő műholdak – SPOT program, pankromatikus és multispektrális képalkotás, sztereo képkészítés és kiértékelésŰrfelvételek feldolgozásának alapjai, digitális képfeldolgozás, transzformációk, osztályozás, képfinomítás, indexek, főkomponens analízis, tematikus térképek kezelése, domborzatmodellek előállítása távérzékeléses módszerekkel. I.Új rendszerek a távérzékelésben - hiperspektrális rendszerek, szupernagy felbontású rendszerek, IKONOS, CoronaTermális képkészítés és alkalmazásaikMikrohullámú rendszerek és alkalmazásaikSzeminárium:

Laborgyakorlat:Számítási feladatok I: fizikai alapok (λ, ν, hullámhossz és -energia, Planck törvény)Számítási feladatok II: fizikai alapok (Stefan-Boltzmann törvény, Wien-féle törvény)Számítási feladatok III: műhold pályaelemek (magasság, keringési idő, felvételezési idő)Képfeldolgozás I: geostacionárius műholdképek importja, interpretációs lehetőségek gyakorlása, alapvető statisztika elemzések végrehajtása. Internetforrások: Meteosat képek megtekintése, letöltése.Képfeldolgozás II: Landsat (MSS) TM, ETM+ különböző felbontások értelmezése, sávkombinációk elemzése, interpretációs lehetőségek (földrajzi jelenségek vizsgálata). Internetforrások: Landsat források, földmegfigyelő műholdak honlapjai. Képfeldolgozás III: SPOT képkezelés (XS, P), összehasonlítás Landsat-tal, vegetációs index számítása (AVHRR, SPOT). Internetforrások: SPOT források, Bioszféra monitoring (adatletöltési lehetőségek).Képfeldolgozás IV: Geokorrekció gyakorlata (kép a térképhez módszer),RS+GIS: GIS fedvények műholdképen, DDM-műholdkép kapcsolata

Ajánlott irodalom: Almár Iván (főszerk.): Űrtan. Springer (SH atlasz), Budapest 1996.Bácsatyai L. - Márkus I.: Fotogrammetria és távérzékelés, EFE, Sopron, 1992. Bán István: Agrofotogrammetria és alkalmazása..., Akadémiai, 1979.Berke J. et al.: Digitális képfeldolgozás és alkalmazásai, Keszthelyi Akadémiai Alapítvány 1996.Csornai G. - Dalia O.: Távérzékelés, EFE FFFK, Székesfehérvár, 1991. Kőháti Attila: Az űrkutatás a Föld szolgálatában, Gondolat, 1979. Lóki József: Távérzékelés – egyetemi jegyzet, DE Debrecen, 1996Mike Zsuzsa: Légifénykép-interpretálás és a természeti erőforrások feltárása, Akadémiai, 1976.Mucsi László: Műholdas távérzékelés – Libellus kiadó, Szeged, 2004

22

Tantárgy neve: GEOINFORMATIKAI ADATBÁZISOK

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Kovács Ferenc

Kredit: 5

Előadás: 2

Szeminárium: 0

Lab.gyak.:2


Előfeltételek: Geoinformatika alapjai


Előadás:Geoinformatikai adatbázisok sajátosságai, szerepe és alkalmazhatósága. Térképi és leíró adatok összekapcsoltsága, a környezeti, földügyi, települési, társadalmi, gazdasági adatok hatékony gyűjtése és kezelése.Képi, térképi és pontszerű adatok kezelésének sajátosságai és a méretarány szerepe. Adatok előfeldolgozása.Az adatkezelésre vonatkozó közigazgatási, műszaki, törvényi háttér. Geoinformatikai adatbázisok vizsgálata az adatok pontosságának, hitelességének, teljességének, aktuálisságának, objektívitásának, struktúrájának figyelembevételével.Meglévő, épülő és tervezett hazai és kontinentális, vagy globális nemzetközi földrajzi adatbázisok. Ingyenesen elérhető és felhasználható kis-, közepes- és nagyléptékű adatok, különös tekintettel a környezeti adatbázisokra. Tematikus adatbázisok és elérhetőségük. Információs rendszerek felépítése. Alkalmazott térinformatikai rendszerek bemutatása. TEIR felépítése és kezelhetősége.Metaadatbázisok felépítése és szerepe.Szeminárium:

–Laborgyakorlat:Környezeti alapadatok gyűjtése: saját mérések, meglévő adatbázisok. Környezeti adatok kezelése.Alkalmazási lehetőségek különböző méretarányban. Eltérő geometriájú és információtartalmú adatok integrálása. Különböző adatbázisok összekapcsolása. Tematikus térképek létrehozása.Különböző adatmodellek együttes kezelése. Aktualizálás objektív és pontos adatgyűjtés és feldolgozási módszerek segítségével.Távérzékelési adatok gyűjtése, előfeldolgozása: nagy területre vonatkozó, aktuális és hiteles adatszerzés. Hazai és nemzetközi adatok gyűjtése és feldolgozása egy kiválasztott környezeti problémához a meglévő adatbázisok segítségével.Adatok gyűjtése és feldolgozása egy kiválasztott települési problémához a meglévő adatbázisok – különös tekintettel a TEIR – segítségével.Metadatbázis készítése a rendelkezésre álló adatokból.

Ajánlott irodalom: Földmérési és Távérzékelési Intézet honlapja: www.fomi.huAz Amerikai Geológiai Szolgálat honlapja: www.usgs.govGeodézia és Kartográfia szaklap számai PHARE HU008-02-01-0023 projekt keretében kidolgozott tananyagok. SZTE 2004.Térinformatika szaklap számai

23

Tantárgy neve: A TÉRBELI ADATOK FELDOLGOZÁSÁNAK

MÓDSZEREI

Tantárgyfelelős oktató: Van Leeuwen Boudewijn

Kredit: 6

Előadás: 1

Szeminárium: 0

Lab.gyak.:4

Számonkérés módja: K+Gy

Előfeltételek:


Előadás:- Bevezetés a geoinformatikai rendszerekbe (rendszer, adat, minőség, metaadat)- Az alapvető ArcGIS funkciók átismétlése (adatbevitel, megjelenítés, alapvető műveletek)- Térbeli adatokból projekt létrehozása (adatok rendszerezése Geodatabase-ben, adattípusok,

vetületek, adatkonverziók)- Elemi térbeli vizsgálatok (overlay, információk kinyerése, osztályozás)- Földrajzi jelenségek és folyamatok magasabb szintű térbeli vizsgálata (szomszédsági

vizsgálatok, hálózatelemzés, alkalmasság-vizsgálat, relief modellezés)

Szeminárium:

Laborgyakorlat:- Bevezető gyakorlat az ArcGIS-be (digitalizálás, importálás, térképezés)- Geodatabase készítése- ArcGIS Spatial Analyst modul (térképi algebra, interpoláció, súlyozott átfedés)- Térbeli modellezés (Python scripting, alkalmasság-vizsgálat)- ArcGIS 3D Analyst modul (interpoláció, domborzatelemzés; lejtés, kitettség, Beláthatósági

elemzés)

Ajánlott irodalom: ESRI, Using ArcMap: ArcGIS 9, 2004ESRI, Using ArcGIS Spatial Analyst: ArcGIS 9, 2004

24

Tantárgy neve:VIZUALIZÁCIÓ

Tantárgyfelelős oktató:Tobak Zalán

Kredit: 5

Előadás: 2

Szeminárium: 0

Lab.gyak.:2


Előfeltételek:

Térképészeti és ArcGIS 9.x ismeretek alapszinten


Előadás:

Geometria alapok ismétlése – méretarány, koordináta rendszerek, vetületek Adattípusok – nominális, ordinális, intervallum, arány Tematikus térképek ábrázolási módszerei Grafikus és szöveges térképi elemek – méret, kontraszt, mintázat, szín, orientáció, alak 3D felületek vizualizációja Dinamikus és animált térképek Kimeneti formátumok

Szeminárium:

Laborgyakorlat:

ArcGIS 9.x szimbólumkészletek és stílusgyűjtemények használata Jelmagyarázat típusok használata Layout készítése és exportálása ArcMap-ben 3D vizualizáció ArcScene-ben Animációk készítése és exportálása ArcScene-ben

Ajánlott irodalom:

M.J. Kraak & F.J. Ormeling (2003), Cartography: visualization of geospatial data. Harlow, Essex: Longman.

25

Tantárgy neve:WEBES TÉRINFORMATIKA

Tantárgyfelelős oktató:Molnár Attila

Kredit: 3

Előadás: 1

Szeminárium: Lab.gyak.: 1

Számonkérés módja:K+GY

Előfeltételek: - Adatbázisok- Szakági programozás


- A Web fejlesztés célja, helye az alkalmazásfejlesztési gyakorlatban- A hálózati adatkezelés lehetőségei- Kliens-szerver alkalmazások (architektúra)- Az adatbázisszerverek használati lehetőségei- Web alapú fejlesztés, Web Services- Az XML alapú adat és dokumentációkezelés- Open Source eszközök a webes fejlesztésben- Az Open Source meoldások előnyei-hátrányai, beépítési lehetősége más rendszerekbe- Térképi megoldások használata web alkalmazások fejlesztéséhez (mapserver technológiák)- Az Apache szoftverek használata- A raszter alapú és a vektor alapú publikálás lehetőségei- A GML nyelv és a GML alapú adatmanagement- SVG objektumok és publikálási lehetőségek- SOAP megoldások felépítése- Hálózati és adatbiztonság- Dinamikus kliens oldali fejlesztés- AJAX megoldások- Dinamikus kliens oldali fejlesztés- Országos nyilvántartórendszerek kialakítási lehetőségei


- A web alapú fejlesztés eszköztára- HTML fejlesztés- Javascript objektumok- A PHP nyelv alapjai- A PHP mapscript objektumai- Az ArcIMS adminisztrációs felülete- Az ArcIMS beépített - Open Source mapserverek (UMN mapserver)- PHP mapserver fejlesztése FastCGi és PHP mapscript felhasználásával- GML publikálási lehetőségek- Avein használata (ingyenes térinformatikai publikálási lehetőségek)- OpenSSL adattitkosítási megoldások

Ajánlott irodalom: Zandstra M., 2005, Tanuljuk meg a PHP5 használatát 24 óra alatt, Budapest, Kiskapu kiadóMoulding P., 2002, PHP haladóknak, Budapest, Perfact proStolnicki Gy., 2004, SQL programozóknak, Budapest, ComputerbooksBradley N., 2000, Az XML kézikönyv, Budapest , Szak kiadó, 2000Douglas K., Douglas S., 2006, PostgreSQL The comprehensive guide to building, programming, and

administering PostgreSQL databases, USA, Developer’s library

26

Tantárgy neve:SZAKÁGI PROGRAMOZÁS

Tantárgyfelelős oktató:Molnár Attila

Kredit: 5

Előadás: 2

Szeminárium: Lab.gyak.: 2

Számonkérés módja:K+GY

Előfeltételek: - Adatbázisok


- A térinformatikai szakági programozás alapelvei- Az alkalmazások kiegészítési lehetőségei (dll, ActiveX dll, Web Services)- A térbeli adatkezelés objektumai- A geometriai és a hozzájuk kapcsolt adatbázisok kezelési lehetőségei- A vektoros adatrétegek elemzési lehetőségei- A raszteres adatrétegek elemzési lehetőségei- Adatbázis-kezelési megoldások (ODBC, SQL szerverek)- A térben indexelt adatbázis-kezelés lehetőségei- Vetületi és vonatkozási rendszerek használata és kezelhetősége- Nyomtatási lehetőségek a térinformatikai feladatok tükrében- On-line adatkezelés és nyilvántartó rendszerek- Szoftverrendszerek kialakítása- Automatizálási lehetőségek- Jövőbeli fejlesztési lehetőségek- Adatbiztonság- A rendszerek dokumentációs feltételei- Vizualizálási lehetőségek- Kiterjesztések publikálási lehetőségei- Az alkalmazás-kiterjesztések finomhangolása


- A nyelv alapelemeinek kezelése- Rétegek kezelése (1:1, 1:n, n:n objektumkapcsolatok)- Táblázatok, és Shape –ek kapcsolata, elemzése- File -ok használata- Rajzi objektumok felhasználása- Térbeli elemzés- Kiterjesztés készítése- Kommunikáció scriptek között- Kapcsolat egyéb alkalmazásokkal- Adatbázis kapcsolat és ODBC- Layout kezelése (nyomtatási konvenciók)- Exportálási lehetőségek- Scriptek titkosítása- 3 dimenziós adatkezelés

Ajánlott irodalom: Molnár Attila, Szakági programozás, 2007, Szeged, JatePress (kiadás alatt)Avenue 1994. ESRI, Redlands USA (fejlesztői kézikönyv)Douglas K., Douglas S., 2006, PostgreSQL The comprehensive guide to building, programming, and

administering PostgreSQL databases, USA, Developer’s library

27

Tantárgy neve: AZ EURÓPAI UNIÓ TURIZMUSPOLITIKÁJA


Kredit: 4

Előadás: 2

Szeminárium: 1

Lab.gyak.:0


Előfeltétel: -


A kurzus célja: hogy bemutassa a turizmus fejlesztésének lehetséges politikai eszközrendszerét és gyakorlatát az Európai Unió tagállamaiban, megismertetve az egyes régiók között tapasztalható különbségeket. A gyakorlati foglalkozások bevezetik a hallgatókat a fejlesztési dokumentumok készítési metodikájába és használatába.

Előadás:

A turizmuspolitika fogalma, általános tartalma, eszközrendszere.

Az állami szerepvállalás lehetőségei a turizmuspolitikában a világ egyes térségeiben

A turizmuspolitikai tervezési szintjei, dokumentumai és a lehetséges időtávok.

Az EU országainak turizmuspolitikája I. (Az attraktív déli „perifériák” esettanulmányai)

Az EU országainak turizmuspolitikája II. (A mérleg nyelve: Franciaország, a turisztikai trikolor)

Az EU országainak turizmuspolitikája III. (Az északi „végek” esettanulmányai)

Az EU országainak turizmuspolitikája IV. (A keleti tagállamok turizmuspolitikája; Esettanulmányok Kelet-Közép-Európából)

Turizmuspolitika Magyarországon a rendszerváltozás előtt és után

A Magyar Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia

Regionális és helyi turizmustervezés és -fejlesztés Magyarországon

Szeminárium:A gyakorlati órák keretei között lehetőség nyílik egy-egy nemzeti, regionális és lokális esettanulmány révén megvizsgálni a korszerű turizmusfejlesztés pozitív és negatív példáit.

Laborgyakorlat: -Ajánlott irodalom: Jancsik A. 1998: Az EU turizmussal kapcsolatos intézkedései. KIT, Budapest.Kovács B. 2003: Turizmus az Európai Unióban. Európai Füzetek 52. MEH, Budapest. 28 p. Lengyel M. 1999: Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz: turizmusstratégia. KIT Kft., Budapest. 235 p.Rátz T. 2005: European tourism. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár. 112 p. www.CORDIS.LU honlap idevonatkozó oldalaiaz egyes országok szakminisztériumainak honlapjai

28

http://www.CORDIS.LU/

Tantárgy neve: VÁROSI ÉS FALUSI TURIZMUS


Kredit: 3

Előadás: 2

Szeminárium: 0

Lab. gyak.:0



A tárgy célja: a városi és falusi turizmus elméletének, geográfiai vonatkozásainak megismerése. A hazai és nemzetközi példán bemutatása a városi és falusi turizmus területén. Előadás:

A városi és falusi turizmus elmélete, megközelítései, története. A városi és falusi turizmus fajtái, szerepük a világ és Magyarország turizmusában. Magyarország városi turizmusa. Magyarország falusi turizmusa. A világ városi és falusi turizmusa. A kulturális turizmus szerepe a városi turizmusban. A fenntarthatóság a falusi turizmusban.

Szeminárium:

Laborgyakorlat:

Ajánlott irodalom: Bakucz M. 2001: Gondolatok a városi turizmus fejlesztéséről két testvérváros vendégkörének elemzése alapján. In. Tér és Társadalom 2001/1 pp. 131-154.Michalkó G. 2005: Turizmusföldrajz és humánökológia: fejezetek a természet, a társadalom és az ember turizmushoz fűződő viszonyáról. SzékesfehérvárMichalkó G. 1999: A városi turizmus elmélete és gyakorlata. MTA FKI, BudapestPuczkó László- Rátz Tamara: A turizmus hatásai. Budapest : Aula, Szfvár, KJF, 1998.

29

Tantárgy neve: TURISZTIKAI KUTATÁSOK

MÓDSZERTANA

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Csordás László

Kredit: 4

Előadás: 2

Szeminárium: 1

Lab.gyak.:0


Előfeltétel: Követelmények: Legyen tisztában a turizmus kutatásával kapcsolatos elméleti kérdésekkel, ismerje meg a különböző kutatások módszertanát, s azt legyen képes gyakorlaton, valamint „éles helyzetben”, saját szakdolgozata elkészítésekor alkalmazni. A tantárgy célja, hogy a tantárgy keretében a hallgatók megismerjék és elsajátítsák, valamint alkotó módon alkalmazzák az „előadás” és a „szeminárium” címszavak alatt leírtakat.Tantárgyi tematika: Előadás:

Bevezetés a tudományos vizsgálódásba. Hogyan tervezzünk meg egy turisztikai kutatást? (A kutatás fázisai: kezdő lépések, témaválasztás, koncepció, módszer, operacionalizálás, minta, megfigyelés, adatfeldolgozás, elemzés, felhasználás, összefoglalás).

A megismerési folyamat felépítése. A megfigyelés módjai (kísérletek, kérdőíves vizsgálatok fajtái, terepkutatás, tartalomelemzés,

hatásvizsgálatok). Adatelemzés (az adatok kvantifikálása, kódolás, adattisztítás, egy- és többváltozós adatelemzés,

indexek, skálák, tipológiák). Adatbázisok, hazai és nemzetközi internetes adatbázisok kezelése. Matematikai-statisztikai eljárások használata a turisztikai adatok elemzésében. Térinformatikai alkalmazások a turizmus területén adódó területi ábrázolási feladatok

megoldásában. A tudományos dolgozat felépítése, szerkezete, a dolgozat kellékei. A szakirodalom

feldolgozásának módszerei, a hivatkozások, irodalomjegyzék. Az irodalmazás és információgyűjtés új módja számítógépes hálózat segítségével. Az

információk megbízhatóságának ellenőrzése. A hazai földrajzos turizmuskutatók (iskolák és kutatásaik) megismerése. A hazai közgazdász turizmuskutatók (iskolák és kutatásaik) megismerése. A Magyar Turizmus ZRt. kutatási feladatai és termékei (marketing, SWOT, országelemzések,

termékelemzések stb.)Szeminárium: A szeminárium keretében a turizmus szakirány tárgyainak témaköréhez tartozó változatos esettanulmányok áttekintésére, valamint szisztematikus, oktatói irányítással történő kidolgozására kerül sor, amely lehetővé teszi az elméleti ismeretek gyakorlatban történő alkalmazását. Ennek részét képezi a választott témának megfelelő diplomamunka, turisztikai (rész)fejlesztési koncepció és operatív program stb. megismerése, majd módszertani megalapozása és elkészítése (begyakorlása), a mások által készített felmérések értékelése.Laborgyakorlat: -Ajánlott irodalom: Babbie, E. 1995: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest Majoros P. 1997: Kutatásmódszertan avagy: hogyan írjunk könnyen, gyorsan jó diplomamunkát? Tankönyvkiadó, BudapestSándorné Szennyesi J. 1991: Marketing, piac- és reklámkutatás módszertana. KITV. BudapestPuczkó L. – Rátz T. 2003: A turizmus hatásai. Budapest: Aula Kiadó. – 482 p.Hazai (Panoráma BULLETIN. Turizmus Panoráma, GSZT, Figyelő, HVG, Vendéglátás stb.) és nemzetközi folyóiratok (Annals of Tourism Research, International Tourism Report, Hotel und Turistik Revue, International Journal of Tourism Research stb.) aktuális számai, a Tourism Geographies ( http://www.geog.nau.edu//tg/index.html) stb. internetes portál megismerése

30

http://www.geog.nau.edu/tg/index.html

http://www3.interscience.wiley.com/

Tantárgy neve: RÉGIÓ- ÉS TELEPÜLÉSMARKETING

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Garamhegyi Ábel

Kredit: 3

Előadás: 2

Szeminárium: 0

Lab.gyak.:0



Előadás: A kurzus teljesítése után a hallgatók képesek lesznek arra, hogy részt vegyenek területi marketingprogramok kidolgozásában és azok lebonyolításában. Az előadásokon különböző oktatói és hallgatói esettanulmányokat tekintünk át a régió- és településmarketing területéről kiadványok, fotók, videó anyagok segítségével, illetve személyes tapasztalatok/interjúk alapján.

Non-profit és szolgáltatásmarketing elméleti alapjai. A piac és a versenyhelyzet értelmezése a településmarketingben. A piacelemzés és a hely-termék fejlesztése. Közjavak magánjavak és externáliák. A települések működésének gazdasági alapjai. A helyimage-ek: környezeti, vállalkozói, turista, lakossági stb. Az image-ek formálása. Települési termékpolitika alapjai. A cserefolyamatok értékelése a települések működésében. Piacbefolyásolás a helymarketingben. Kommunikációs feladatok és technikák. A városi döntési folyamatok és stratégiák marketing szempontú értékelése

Szeminárium:

Laborgyakorlat:

Ajánlott irodalom: Kozma G. 2002: Terület- és településmarketing: geográfus és földrajz tanár szakos hallgatók számára. Kossuth Egyetemi Kiadó, DebrecenPiskóti I. - Dankó L. - Schumpler H. 2002: Régió és településmarketing. KJK-Kerszöv, BudapestGaramhegyi Á. 1999: Település marketing In: Ashworth, G. - Bora Gy. (szerk.) A térbeli elrendezés és a vállalat. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdaságföldrajz Tanszék, Budapest pp. 398-419.Ashworth, G .– Voogd, H. 1998: A város értékesítése. Marketingszemlélet a közösségi célú várostervezésben. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest

31

Tantárgy neve: EGÉSZSÉGTURIZMUS

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Pál Viktor

Kredit: 3

Előadás: 2

Szeminárium: 0

Lab.gyak.:0


Követelmények:

A tantárgy célja, hogy a kurzuson résztvevő hallgatók ismerjék meg az egészségturizmus általános, globális, európai és hazai folyamatait, el tudják helyezni az egészségturizmust a turizmus rendszerében, ismerjék azokat a társadalmi, és piaci folyamatokat, amelyek az elmúlt évtizedben az egészségturizmus felértékelődéséhez vezettek. Ismerjék az egészségturizmus belső szerkezetét, a gyógyhelyek, a gyógyturizmus, a wellness, a spa alapvető fogalmait és folyamatait, vázlatosan ismerjék a balneológia alapfogalmait, és legyenek tisztában az egészségturizmus orvosi, pénzügyi, vendégfogadási és jogi vonatkozásaival, továbbá területfejlesztési hatásaival. Legyenek ismereteik a magyarországi gyógyhelyekről. Legyenek képesek arra, hogy a későbbiekben önállóan is értelmezni tudják az egészségturisztikai piac változásait.


Előadás: Az egészségturizmus fogalma, jelentősége, jellemzői. Az egészségturizmus kialakulása,

társadalmi és kulturális és filozófiai háttere. Az egészségturizmus helye a turizmusban. Az egészségturizmus felosztása, fajtái. Az

egészségturizmus természeti alapjai. A gyógyhely fogalma, a gyógyhelyek típusai. Egészségturisztikai folyamatok a világon és Magyarországon. Az egészségturizmus szervezése: egészségturisztikai menedzsment és marketing. Vállalkozások

az egészségturizmusban. Az egészségturizmus kapcsolata az egészségüggyel és a regionális fejlesztéssel. Klaszterek az

egészségturizmusban. A gyógyturizmus fogalma, jelentősége, típusai. A gyógyvíz fogalma, a gyógyvizek

osztályozása. Balneológia, balneoterápia. Szolgáltatások szervezése a gyógyturizmusban. A gyógyszállodákkal kapcsolatos

követelmények. A gyógyvízzé, gyógyfürdővé és gyógyhellyé nyilvánítás. A wellness fogalma, jelentősége. A wellness turizmus létesítményei, wellness-terápiák és

kezelések. A spa koncepció. Budapest gyógy- és termálfürdői. Gyógy- és termálfürdők a vidéki Magyarországon. Klimatikus gyógyhelyek és egyéb természetes gyógytényezővel rendelkező gyógyhelyek

Magyarországon. A barlangterápia hazai és nemzetközi vonatkozásai. A termálfürdők, élményfürdők, aquaparkok a világon, Európában és Magyarországon. Gyógyturisztikai esettanulmány. Látogatás gyógyfürdőkomplexumban. Wellness esettanulmány. Látogatás wellness-komplexumban.

Szeminárium: Laborgyakorlat: -Ajánlott irodalom: Albel A.-Tokaji F.2006: Gyógyítás a Dél-Alföld termálfürdőiben. GyulaAubert A. – Csapó J. szerk.2004: Egészségturizmus. PTE, PécsBorszéki B.Gy. 1998: Ásványvizek és gyógyvizek. BudapestCsermely M. 2002: Gyógyfürdők és gyógyvizek. White Golden Book, BudapestVajda R. – Vadas V. 1990: Magyarország gyógyidegenforgalma I. és II.Wellness enciklopédia, Well-Press Kiadó Kft, 2004.

32

Tantárgy neve: KULTURÁLIS ÉS ÖRÖKSÉGTURIZMUS

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Karancsi Zoltán

Kredit: 4

Előadás: 3

Szeminárium: 0

Lab.gyak.:0


Előfeltétel: -

Tantárgyi tematika:A tantárgy célja, hogy megismertesse az örökségturizmus elméleti alapjait. Lássák a hallgatók az UNESCO és a nemzeti bizottságok szerepét a nemzetközi (nemzeti) örökségvédelemben. Ismerjék a magyarországi világörökség helyszíneket és a várományosi listán lévőket. Tudjanak Világörökség példákat mondani minden kontinensen, minden kategóriában. A Világörökséggé nyilvánítás kritériumainak ismeretében legyenek képesek új magyarországi helyszínek jelölésének előkészítésében való részvételre.

Előadás: Az örökség, az örökségturizmus fogalma. Új trendek az örökségturizmusban. Az örökségturizmus ellentmondásai. A Világörökségek fogalma, típusai, veszélyeztetett helyszínek. A Világörökséggé nyilvánítás kritériumai, az UNESCO nemzetközi és nemzeti bizottságainak

feladatai. A Világörökség-turizmus. A Világörökségek területi eloszlása a Földön és Európában. Magyarország Világörökségei. A magyarországi várományosi lista. Tematikus Világörökségek: természeti-, ipari- közlekedési örökségek. Világörökségek Európában, Ázsiában, Afrikában, Amerikában és Ausztráliában (évente változó

témákkal). Szeminárium: - Laborgyakorlat: -

Ajánlott irodalom: Illés A.2002: Magyarország világörökségei. Scolar Könyvkiadó, Budapest.Puczkó L.-Rátz T. 1998: A turizmus hatásai. Aula-Kodolányi János Főiskola Kiadója, BudapestPuczkó L.-Rátz T. 2000: Az attrakciótól az élményig. Geomédia Kiadó, Budapest.A világ természeti csodái és kultúrkincsei. 1-9 kötet, Alexandra Kiadó, Pécs 1997-2003. vilagorokseg.lap.huwww.vilagorokseg.huwww.unesco.hu

33

http://www.unesco.hu/

http://www.vilagorokseg.hu/

Tantárgy neve: HIVATÁSTURIZMUS (MICE)

Tantárgyfelelős oktató: Juray Tünde

Kredit: 4

Előadás: 2

Szeminárium: 1

Lab.gyak.: Számonkérés módja: K+GY

Előfeltétel: Turisztikai alapismeretek

Tantárgyi tematika:Előadás: A kurzus céljai közé tartozik, hogy bemutassa a MICE termékcsoport egyes területeit (az üzleti és az ösztönző utazásokat, valamint a konferenciák és kiállítások világát), bevezesse a hallgatókat e turizmusfajta speciális terminológia-rendszerébe, továbbá jellemzést adjon a hivatásturizmus nemzetközi és hazai tendenciáiról. Az előadás keretei között sor kerül jellegzetes (hazai és nemzetközi konferencia- és kongresszusi központok, vásárvárosok, konferenciaszállodák), és különleges rendezvényhelyszínek (pl.: konferenciahajók) prezentálására, valamint számos MICE turizmussal foglalkozó kutatás és esettanulmány áttekintésére. A kurzus során feldolgozott témák még: a nemzetközi konferenciák regionális trendjeinek; a konferenciák hazai és nemzetközi szakmai szervezeteinek; a magyar konferencia-nagyköveti programnak az ismertetése.

Szeminárium: A MICE termékcsoport tudományos vizsgálatához elengedhetetlen annak praxisába való betekintés, így a gyakorlat keretei között egyrészt lehetőség nyílik a hivatásturizmus egyes aktivitási területein a gyakorlati teendőknek a bemutatására (pl.: konferencia- és kiállításszervezés, incentive utaztatás), másrészt azok szimulációs gyakoroltatására, valamint egy nemzetközi utazási kiállításon való részvételre, és több szegedi, potenciális rendezvényhelyszín felkeresésére. A szeminárium alatt adott a lehetőség a MICE termékcsoporttal kapcsolatos kutatási témák megvitatására, és irányított lefolytatására is. Laborgyakorlat:

Ajánlott irodalom: www.hcb.hu (Magyar Kongresszusi Iroda)www.iccaworld.com (Nemzetközi Konferenciák Szövetsége)Faragó H.: Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése (KIT Kft. Kiadó)Molnár G.: Utazásszervezés, rendezvényszervezés (KIT Kft. Kiadó)

34

http://www.iccaworld.com/

http://www.hcb.hu/

Tantárgy neve: TURIZMUSFEJLESZTÉS TÁJI,

KÖRNYEZETI ALAPJAI

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Karancsi Zoltán

Kredit: 4

Előadás: 2

Szeminárium: 1

Lab.gyak.:0

Számonkérés módja: K+Gy

Előfeltétel: -Tantárgyi tematika:A tárgy célja, hogy bemutassa a turizmus és a környezetének kapcsolatrendszerét és az ebből adódó környezeti hatásokat. Ismerjék meg a hallgatók a tájesztétika jelentőségét és szerepét a turizmusfejlesztésben. Tervezés (fejlesztés) során részesítsék előnyben a környezetbarát ökoturizmust. Tudják a tanösvények, tematikus utak tervezésének szempontjait. Legyenek képesek saját lakóhelyük természeti környezetéhez kapcsolódó turisztikai fejlesztési feladatok megtervezésére, lebonyolítására.

Előadás: Az ember és környezete. A turizmus és a környezet kapcsolatrendszere. A fenntartható fejlődés érvényesülése a turizmusban. A turizmus lehetséges környezeti hatásai (a környezetszennyezés és a turizmus). A levegő a talaj és a víz minősége. Geológiai problémák. A természeti erőforrások kimerülése. Vadvilág és vegetáció. A tájesztétika jelentősége. A tájkép. A táj a művészetben, művészet a tájban. Kertkultúra. A környezetbarát ökoturizmus. Ember alkotta környezet. Környezetesztétika. A természeti, kultúrtörténeti értékek védelmének lehetőségei, attrakciók tervezése. A tanösvény

fogalma, típusai. Tematikus utak tervezésének szempontjai. Új kihívások a turizmusban: az alternatív turizmus.

Szeminárium:Konkrét példák segítségével a turizmus fizikai hatásainak vizsgálata (Balaton, Nepál, Tibet, Maldív-szigetek). A természeti környezethez kapcsolódó turisztikai fejlesztés tervezési alapelvei. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele egy házi dolgozat beadása a lakóhely természeti környezetéhez kapcsolódó turisztikai fejlesztés témájában.Laborgyakorlat: -Ajánlott irodalom: Kiss G. 1999: Hogyan építsünk tanösvényt? Földtani Örökségünk Egyesület Kiadványa, BudapestPuczkó L.-Rátz T. 1998: A turizmus hatásai. Aula-Kodolányi János Főiskola Kiadója, BudapestPuczkó L.-Rátz T. 2000: Az attrakciótól az élményig. Geomédia Kiadó, Budapest.A fenntartható turizmus fejlesztése. Irányelvek a turizmus tervezőinek és szervezőinek. WTO kiadvány, Geomédia Kiadó, Budapest, 2000

35

Tantárgy neve: KÖRNYEZETTERVEZÉSI MODELLEK

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Barta Károly

Kredit: 5

Előadás: 1

Szeminárium: 0

Lab.gyak.:3


Előfeltétel: -Tantárgyi tematika: Előadás:1. A táji/környezettervezési modellek A modellek életre hívása, célja, fejlődésük.2. A táji/környezettervezési modellezés elméleti háttere és típusai3. A jogi szabályozás Magyarországon, lehetőségek és kötelezettségek4. A méretarány kérdése. A pontszerű modellektől a vízgyűjtő alapúakon keresztül a regionális léptékig5. A táji modellezés regionális léptékben

Szeminárium: -Laborgyakorlat: -1. Példák a szennyeződésterjedés modellezésére: WhiUnsatSuitePlus és MODFLOW2. Példák vízgyűjtő bázisú modellekre: TOPMODELL, EROSION3D, AGNPS

Ajánlott irodalom:

Prognosztizálás, tervezés, modellezés a környezetvédelemben (szerk: Nováky E.). Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, 1990

Környezettechnika (szerk: Barótfi I.). Mezőgazda Kiadó, 2000Grayson, R. B. – Moore, I. D. – McMahon, T. A.: Physically Based Hydrologic Modeling 1-2. Water

Resources Research 26-28, 1992. No. 10, pp. 2639-2666.Talaj- és vízrendezés dombvidéken (szerk: Thyll Sz.). Mezőgazda Kiadó, 1992Kovács Balázs: Hidrodinamikai és transzportmodellezés I. GÁMA-GEO Kft., 2004Kovács Balázs – Szanyi János: Hidrodinamikai és transzportmodellezés II. GÁMA-GEO Kft., 2005

36

Tantárgy neve: ALKALMAZOTT TALAJTAN

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Farsang Andrea

Kredit: 6

Előadás: 2

Szeminárium: 1

Lab.gyak.:2


ElőadásA talajaink gazdasági szerepe. Talajminősítés, földértékelés.A talajtulajdonságok időbeli változási tendenciái, talaj monitorozás. Talaj Információs és Monitoring Rendszer ismertetése, jellemző tendenciák feltárása (1993-2006).Talajtulajdonságok térbeli változási tendenciái. Talajtérképezés.Nemzetközi talajosztályozási rendszer: WRBTalajok érzékenysége, sérülékenysége. Talajaink környezeti terhelhetőségeA szennyezés megkötésében, a környezeti hatás tompításában szerepet játszó talajalkotók. A talajkolloidok környezeti szerepe. A talaj, mint szennyezés raktározó. A talaj szerepe a környezetvédelemben: a talaj szerepe a felszín alatti vizek védelemben.A talajhasználat egészségügyi hatásai.Települések talaj átalakító szerepe. A városi talajokAz ipari tevékenység talaj átalakító szerepeMezőgazdasági tevékenység talajtani hatásai. Agrár Környezetvédelmi Program. Tápanyag gazdálkodás, műtrágyázás és a korszerű talajvédelem. Kemizálás hatása a talajra.Ipari hulladékok, komposztok, meddőhányók, földszerű anyagok kezelése, újra hasznosíthatósága. Fitoremediáció(fitoextrakció, fitostabilizáció).A talajvizsgálat szerepe a környezetvédelmi és talajtani szakhatósági gyakorlatban. Az EKHT és RKHT talajtani tartalma.Megelőző ill. monitorozó talajvizsgálatot igénylő ipari és mezőgazdasági tevékenységek, beruházások (szakhatósági előírások

SzemináriumAz előadással kapcsolatos témák szemináriumi feldolgozása kiadott forrásanyagok, cikkek és esettanulmányok alapján.

LaborgyakorlatTalaj minőségének megállapítása, földhivatali térképek használata, elemzése.Talajerózió modellezése E3D szoftverrel.Szeged környéki természetes talajok besorolása a WRB talajcsoportjaiba: terepi vizsgálatok, besoroláshoz szükséges laboratóriumi vizsgálatok elvégzése (csoportmunka)Talajok környezeti érzékenysége. Savanyodási hajlam vizsgálata (y1, y2 érték) Talaj T értéke, a talaj sav-bázis pufferkapacitás méréseKörnyezetérzékenységi térképek (MGSZ, KÖFE) vizsgálata, kiértékelése.A szennyezés vertikális terjedésének modellezése a talaj háromfázisú zónájában VHUnsat modellel.

Ajánlott irodalom: 1. Stefanovits P. (szerk.): Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1999.2. Barótfi I. (szerk.) (2000): Környezettechnika Mezőgazda Kiadó, Budapest.3. Füleky Gy.:.: Tápanyag gazdálkodás Mezőgazda Kiadó, Budapest 1999.4. Birkás M. (szerk): Talajművelés a fenntartható gazdálkodásban SZIE, 2001.5. Filep Gy.: Talajkémia Akadémia Kiadó Budapest, 1988.6. World reference base for soil resources 2006. (http://www.fao.org)7. Keveiné Bárány I.-Farsang A.: Terep- és laborvizsgálati módszerek a természeti földrajzban

JATE Press, Szeged, 2002.8. P. Bullock (ed.) Soils in the urban environment, Blackwell 1991.

37

http://www.fao.org/

Tantárgy neve: KÖRNYEZETI KLIMATOLÓGIA

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Unger János

Kredit: 3

Előadás: 2

Szeminárium: 0

Lab.gyak.:0


Előfeltétel: Általános meteorológia

Tantárgyi tematika: Előadás:Növényzettel borított felszínek éghajlata: speciális jellemzők, levelek, alacsony növényzet és ültetvények, erdők és gyümölcsösök. Szándékosan módosított éghajlatok: felszínek szabályozása, fagyvédelem, ködoszlatás, védőfalak hatásai, üvegházak klímája, épületek belső klímája.Nem szándékos éghajlatmódosítások: nem-városi módosítások, épületek módosító hatásai.Városklíma: térbeli lehatárolása, kialakulásának okai, az energia- és vízegyenleg változásai természetes és városi területeken, a klímaparaméterek módosulásai , a városklímakutatás néhány módszere. A légköri összetevők.Környezetszennyezés és levegőszennyezés – történeti áttekintés. Sugárzási folyamatok. A légköri „fűtési” és „hűtési” viszonyok. Az éghajlati szempontból aktív gázok levegőkémiája [vízgőz (H2O), szén-dioxid (CO2), ózon (O3), metán (CH4), dinitrogén-oxid (N2O), klórfluorkarbon vegyületek (CFC-k), egyéb üvegházgázok]. Az aeroszolok levegőkémiája. Areoszol-mikrofizika. A sugárzási mérleg és az üvegházhatás. Az éghajlati rendszer antropogén összetevői. Üvegházgáz kibocsátások [szén-dioxid (CO2), dinitrogén-oxid (N2O), metán (CH4), ózon (O3), klórfluorkarbon vegyületek (CFC-k)].Ózonlyuk – a védekezés lehetőségA savas esők.Urbanizáció – mezoskálájú levegőszennyezettség (gázok, aeroszolok, hő, zaj, szag, pollenek)Az erdőirtás és környezeti hatásai.Az elsivatagosodás és környezeti hatásai.

Szeminárium:-

Laborgyakorlat:-

Ajánlott irodalom: Unger J. – Sümeghy Z., 2002: Környezeti klimatológia. SZTE TTK, JATEPress, Szeged, 202 p. Trenberth, K.E. (ed.), 1992: Climate System Modeling. Cambridge University Press, 788 p. ISBN 0 521 43231 6

38

Tantárgy neve: VÍZRAJZI TERVEZÉS


Kredit: 6

Előadás: 3

Szeminárium: 2

Lab.gyak.:0


Tantárgyi tematika: Előadás:I. A vízi környezet általános kérdéseiA vízi környezet kapcsolatrendszere. Hidrológiai alapfogalmak. A vízfolyások hidrológiai és hidraulikai jellemzői. Üledékszállítás. Morfológiai alapfogalmak. A vízgyűjtők/folyórendszerek alapelemei és a közöttük lévő kapcsolatok, és változásaik. Medermorfológiai alapelemek. Érzékenység, egyensúlyi állapot. Árvizek és kisvizek hatásaII. A vízi környezet állapotának jellemzése (ELEMZÉS, ÉRTÉKELÉS) (VKI alapján) A vízkeret irányelv és az állapot elemzéshez kapcsoló törvényi háttér Víztest tipológia. A vízminőség jellemzése. A felszíni vizek jellemzéséhez szükséges paraméterek Szennyező források. A szennyezőanyagok körforgalma. A kémiai szennyezések ökológiai és egészségre gyakorolt hatásai. Urbanizáció hatása a folyók élővilágára és vízminőségére. Hidrológiai és hidraulikai jellemzők. Vízszabályozás. Recens klímaváltozás illetve emberi hatásra megváltozó vízgyűjtő és folyóvízIII. A vízi környezet védelme A vízi környezet védelméhez kapcsolódó törvényi háttér. Felügyeleti szervek, döntéshozatalA vízminőség védelme Bioindikátorok, Water/Riverwatch projects .A társadalmi tudatformálás jelentősége) Vízminőség védelem (pl. szennyezőanyagok semlegesítése, vízminőség javítás) Vízszabályozás és vízgazdálkodás. Morfológiai védelem. Hullámterek védelme, fenntartása. Vízi élőhelyek, vízparti környezet védelme. Vízbázis- és vízgyűjtő-védelem. Kisvízfolyások és holtágak védelme.IV. A vizi környezet tervezéseA tervezés általános lépései. Problémák és lehetőségek felismerése. Célok és tennivalók megtervezése. Terv-alternatívák készítése. A terv végrehajtása, monitoring, értékelés A vízminőség jellemzése. Referencia jellemzők, állapot és hely. Szennyezőanyagok terjedésének modellezése Felszíni vizek vízminőségének modellezése Vízszabályozás. A vízszabályozás törvényi háttere. Vízfolyások környezeti hatásvizsgálata. Mérnöki létesítményekhez szükséges hatástanulmányok. Mérnöki létesítmények tervezésének (mederrendezés) alapelvei, céljai, kivitelezése (méretezési paraméterek). Mederrendezés lehetséges módjai (szabályozási művek). Sensitive river management. A mederrendezés következményei. Mederfenntartási munkák Vízgazdálkodás, Vízgyűjtő alapú tervezés és törvényi háttere. Vízkészlet és vízgazdálkodási alapfogalmak és elvek Vízkárelhárítás, árvízvédelem. Vízrendezés dombvidéken, síkvidéken. Öntözés Integrált vízgyűjtő management (Int. River Basin Man.) „fenntartható folyórendszerek”; „design-with-nature” Természet-közeli állapot helyreállítása (river/floodplain restoration) Vízhasználati konflikusokSzeminárium:Víztest tipológia. Egy kiválasztott víztest besorolása Vízminőségi jellemzők (határértékek). Vízminta- és üledékvételi stratégiák (a gyakorlatban). Környezeti monitoring stratégiák. Kémiai paraméterek laboratóriumi mérése Üledék- és vízszállítás jelentősége és mérése (hozam, sebesség). Medermintázat mérése (kanyarulatok osztályozása és fejlődésük modellezése). A meder érdessége. Mederparaméterek mérése (keresztmetszet, esés, mederanyag, parterózió, mederformák, ártéri akkumuláció) Hidrológiai és hidraulikai számítások és mérések (lefolyás, árvízi gyakoriság, visszatérési idő, mederkitöltő vízhozam). Stabil medrek paraméterei. Instabil medrek változásainak előrejelzése. Szabályozásokra megváltozott mederparaméterek értékelése. Egy folyószakasz stabilitásának értékelése adott paraméterek alapjánLaborgyakorlat:Ajánlott irodalom:

Az EU Vízügyi keretirányelveGWP 2000: Integrált vízgazdálkodásFTB 2001: Folyóinkkal való gazdálkodásról 2002Vermes L. 1997: Vízgazdálkodás mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök-hallgatók részére

39

Tantárgy neve: VEGETÁCIÓ ÉRTÉKELÉS, ELEMZÉS

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Kevei Ferencné

Kredit: 5

Előadás: 3

Szeminárium: 1

Lab.gyak.:0


Előfeltételek: Biogeográfia, Tájökológia

Tantárgyi tematika: Az élőhelytérképezés elmélete és gyakorlata. Ártéri élőhelyek abiotikus és biotikus feltételei, ártéri élőhelyek védelme, veszélyeztetettsége. Özöngyomok az ártereken. Lápok, láprétek, láperdők típusainak kialakulását befolyásoló környezeti tényezők, főbb veszélyeztető tényezői. Homoki tájak fás és fátlan élőhelytípusait kialakító háttértényezők értékelése, az emberi tájhasználat szerepe homoki tájban. A homokterületek regionális típusainak összehasonlítása. Alföldi lösztájak fás és fátlan élőhelytípusait befolyásoló háttértényezők értékelése, az emberi tájhasználat szerepe lösztájakban. Szikes vegetációtípusok elterjedése és azok komplex tájökológiai összehasonlítása, a magyarországi szikes élőhelyeket kialakító környezeti tényezők értékelése, az elsődleges és másodlagos (folyamszabályzás utáni) szikesek összehasonlítása. Szikes élőhelyek védelme.Geomorfológiai adottságok, a talaj, a klíma, a növényzet és a tájhasználat kapcsolatának vizsgálata a magyarországi hegy- és dombvidéki fás és fátlan élőhelyeken. Hegyvidéki élőhelyek védelme.Terepi élőhelytérképezés: élőhelytípusok in situ meghatározása, természetességének, regenerációs képességének, veszélyeztetettségének, kezelésének értékelése terepen táji léptékben.

Előadás:

Szeminárium:

Laborgyakorlat:

Ajánlott irodalom: A geoökológiai térképezés gyakorlata (Szerk. Mezősi G.-Rakonczai J.).(1997). JATE Természeti Földrajzi Tanszék, Szeged.Lóczy Dénes (2002): Tájértékelés, földértékelés.Dialóg CampusKiadó, Budapest-Pécs.Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (II.): Magyarországi élőhelyek (1997). (Szerk.Fekete, G. – Molnár, Zs. – Horváth, F). - Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.Bölöni, J.- Kun, A.- Molnár, Zs. (2003): Élőhelyismereti Útmutató 2.0. (MÉTA program anyag), MTA-ÖBKI, Vácrátót.

40

Tantárgy neve:TÁJTERVEZÉS

Tantárgyfelelős oktató:Dr. Mezősi Gábor

Kredit: 3

Előadás: 2

Szeminárium: 0

Lab.gyak.:0


Előfeltétel: Környezettervezés alapjaiTantárgyi tematika:

Előadás:1. A tájfogalom fontosabb kérdései: tájpotenciálok, táji funkciók, terhelhetőség, terhelés, ökológiai stabilitás, táji indikátorok, dimenzionális kérdések2. Tájelemzés: talaj, talajvíz, bioindikátorok, felszíni vizek, vegetáció, szerkezeti elemzések, antropogén eredetű tájváltozások, területhasznosítás, tájmonitoring, történeti kultúrtájak, tájkarakter3. Tájértékelés termőhely-potenciál, talajértékelés, szél és vízerózió, filter-és pufferfunkció, vízháztartás, lefolyás-szabályozási funkció, talajvíz-képződési funkció, regenerációs képesség, fagyveszélyes területek, városi területek klimatikus adottságai diverzitás, ritkaság, természetesség, komplex biotópérték, rekreációs potenciál, tájak sokszínűségem szépsége, komplex kockázat elemzés, hasznosíthatóság4. A tájkezelés, tervezés céljai és fontosabb elvei Tájra, természetre vonatkozó szabályozás, intézkedési lehetőségek, környezeti minőségi célok (NKP), tájalkotó tényezők szerinti védelmi, fenntartási feladatok5. Adatgyűjtés és feldolgozás szükséges adattípusok, topográfiai adatok és tematikus térképek, RS, geoökológiai adatgyűjtés, az adatok biztonsága, feldolgozási technikák, GIS, geostatisztikai elemek

Szeminárium: –Laborgyakorlat: -

Ajánlott irodalom: Bastian, O. – Schreiber, K-F. 1999. Analyse und Bewertung der Landschaft. Spektrum , Heidelberg p. 564Mezősi G. – Rakonczai J. 1997. A geoökológiai térképezés elmélete és gyakorlata. JATE, Szeged, p.131Konkolyné Gyúró É. 2003. Környezettervezés. Mezőgazda, Budapest p.383

41

Tantárgy neve: KÖRNYEZETVÉDELEM A

GYAKORLATBAN


Kredit: 2

Előadás: 0

Szeminárium: 2

Lab.gyak.:0

Számonkérés módja: GY


Előadás:-

Szeminárium:A tárgy tematikáját kb. 2/3 arányban a különböző szakterületekről meghívott vendégelőadók bevezető előadásai és az azokhoz kapcsolódó konzultációk képezik. Ezek a témák folyamatosan alkalmazkodnak az aktualitásokhoz (különös tekintettel az intézményrendszer változásaira). Főbb témakörök:

- A környezet- és természetvédelem intézményi háttere (felépítés, hatáskörök, aktualitások)- Környezetvédelem a települési önkormányzatoknál- Környezetvédelem a megyei/regionális önkormányzatoknál- A „zöldhatóság” feladatai és tevékenysége- A Bányászati és Földtani Hivatal / Bányakapitányság feladata és tevékenysége- A termőföld-védelem gyakorlati kérdései- A Vízügyi Igazgatóságok feladatai és tevékenysége, az árvízvédelem aktualitásai- A hulladékgazdálkodás gyakorlata (Szeged példáján keresztül)- A közlekedés környezetvédelmi megközelítésből- A természetvédelem aktuális gyakorlati feladatai (egy nemzeti park példáján)- Környezetvédelmi programok készítése- A környezeti változások és következményeik

Laborgyakorlat:

Ajánlott irodalom: Horváth Zs. et al (2004): Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása (Környezetvédelmi

kiskönyvtár sorozat 8.)A környezetvédelem aktuális jogszabályai

42

Tantárgy neve: ÁGAZATI KÖRNYEZETI TERVEZÉS

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Szilassi Péter

Kredit: 4

Előadás: 2

Szeminárium: 1

Lab.gyak.:0



Előadás:Környezeti hatásvizsgálatok fogalma, részei, környezeti hatásvizsgálatok megalapozásához szükséges adatbázisok, mérések. Tájpotenciál, Ökológiai földértékelés, tájérzékenység, terhelhetőség, fenntartható tájhasználat fogalomrendszere. a Geoökológiai térképezés alkalmazási módszerei a tájtervezésben. Tájesztétikai elemzések szerepe, és lehetőségei a tájtervezésben. A mezőgazdasági területek tervezésének geoökológiai alapjai, agroökológiai potenciál, termőhelyértékelés módszertana, területhasználat változásainak elemzése, tervezése, Ipari létesítmények, bányák tájba illesztése, környezeti hatásvizsgálata, Út, közműhálózat, beépített területek tervezésének környezetvédelmi háttere, Hulladékelhelyezés tervezésének, telephely-kiválasztásának földrajzi háttere. Vízgazdálkodáshoz kapcsolódó létesítmények, Rekreációs célú létesítmények (sípályák, turistautak stb.) tervezésének földrajzi alapjai.

Szeminárium:

Laborgyakorlat:

Ajánlott irodalom: Ángyán József – Menyhért Zoltán (szerk) 1997 Alkalmazkodó növénytermesztés, ésszerű

környezetgazdálkodás Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó Budapest 414 p.Csemez Attila 1996. Tájtervezés –Tájrendezés Mezőgazda Kiadó Budapest 299 p.Konkolyné Gyuró Éva 2003. Környezettervezés Mezőgazda KFT Budapest 398 p.Lóczy Dénes 2002 Tájértékelés földértékelés Dialóg Campus Budapest – Pécs 307 p.Mezősi Gábor – Rakonczai János 1997. A geoökológiai térképezés elmélete és gyakorlata JATE

Természeti Földrajzi Tanszék Szeged, 129 p.Schweitzer Ferenc - Tiner Tibor (szerk) 1996. Nagyberuházások és veszélyes hulladékok telephely-

kiválasztásának földrajzi feltételrendszere MTA FKI, Budapest 188 p. Elmélet-Módszer –Gyakorlat 56.)

43

Tantárgy neve: VÁROSFÖLDRAJZ, VÁROSFEJLESZTÉS


Kredit: 4

Előadás: 2

Szeminárium: 1

Lab.gyak.:0


Előfeltétel:

Tantárgyi tematika: A kurzus célja: hogy bemutassa a várostérségek legfontosabb belső társadalmi-gazdasági mozgásfolyamatait, a városok településhálózatban betöltött szerepének változását, város és vidéke új viszonyrendszerét. Ugyancsak célja a kurzusnak a hazai városokat ért főbb társadalmi, környezeti kihívások és a lehetséges válaszok bemutatása. Előadás:

A városfejlődés társadalmi, gazdasági és politikai tényezői a 21. sz.-ban A városfejlődés aktuális folyamatai a Föld egyes térségeiben. Várostérségek típusai, agglomerálódás és szuburbanizáció. Várostérségek lehatárolása (SMSA-k, konurbációk). Az urbanizáció recens folyamatai (dezurbanizáció, reurbanizáció). A szociálökológia irányzatai, városökológiai modellek. A városi ingatlan- és lakáspiac működése. Faktorökológia és a városok társadalmi téranalízise. A filtráció és szegregáció jelensége. A városhanyatlás és gettóképződés mechanizmusa. Városi környezetminősítés, környezetgazdálkodás. Városrevitalizáció, városrehabilitáció hazai és nemzetközi gyakorlata, Városfejlesztési programok, városmarketing.

Szeminárium: a gyakorlati anyagrész felöleli a városfejlesztés eszközrendszerét, bemutatja a városfejlesztési koncepciók és különböző szintű tervek készítésének elvi szempontjait, a városrehabilitáció (lakó- és barnaöv) lehetséges lépéseit.

Laborgyakorlat: -Ajánlott irodalom:

Beluszky P. - Kovács Z. - Olessák D. (szerk.) (2001): A terület- és településfejlesztés kézikönyve. CEBA Kiadó, Budapest. 423 p.Enyedi, Gy. (2003): Városi világ-városfejlődés a globalizáció korában. – PTE, Pécs.Kőszegfalvi Gy. - Loydl T. (1999): Településfejlesztés. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 161 p. Mészáros R. (2000): A társadalomföldrajz gondolatvilága. Szeged. 164 p.Pacione, M (2001): Urban Geography. A Global Perspective. Routledge, London.Süli-Zakar I. (szerk.) (2003): A terület- és településfejlesztés alapjai. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs. 472 p.

44

Tantárgy neve: FALUFÖLDRAJZ, VIDÉKFEJLESZTÉS

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Csatári Bálint

Kredit: 4

Előadás: 2

Szeminárium: 1


Előfeltétel: vagy párhuzamos feltétel:Tantárgyi tematika: A tantárgy képessé teszi a hallgatót a világ és Európa fenntartható fejlődésében egyre fontosabb szerepet játszó vidékies (azaz nem városi) térségek klasszikus település- (azaz kisváros-, falu-, tanya-) földrajzi ismeretanyából kiindulva a modern vidéki térségfejlesztés alapjaiig eljutva a vidékfejlesztés új, komplex geográfiai szemléletű elsajátítására, módszereinek programozott alkalmazására. A hallgató elsajátítja a vidéki települések és kistérségek (kistájak) helyzetelemezésének módszereit, készségeket szerez az e speciális térben bekövetkezett változásoknak a vidékfejlesztési szempontú értékelésére, a vidéki erőforrások elemzésére, valamint geográfiai homogenitáson, a térbeli funkcionalitáson és a táji-térségi identitáson alapuló fejlesztési programok, koncepciók kidolgozására. Előadás:

A vidéki település fogalma, formái, ezen települések mérete, funkciói, a vidéki tér településeinek megtelepedési formái, morfológiai sajátosságai, fejlődésük történeti csomópontjai.

A város–vidék dichotómia, a vidéki települések típusai, a kisváros, a falu, a tanya és azok szerepe az integrált vidékfejlesztésben, a magyar vidéki települések sajátos szerepe a honi vidéki terek komplex fejlődésének megalapozásában.

A vidéki tér fogalma, a vidékiség szerepe modern európai regionális politikában és területfejlesztésben, a régi és az új vidéki erőforrások és a fenntarthatóság összefüggései, e speciális terek elhatárolása, a vidéki tér sajátos kapcsolatrendszerei, térbeli mozgásai.

Az elérhetőség, a kistérség (mikrokörzet) tartalma és szerepe, a komplex vidékfejlesztés gazdasági életképessége, környezeti, morális, kulturális, és társadalmi alapjai, feltételei.

A vidékpolitika kialakulása és fejlődése Európában, a Corki nyilatkozat, a fejlett európai uniós országok sikeres vidékfejlesztési gyakorlata, a skandináv, az angolszász és a francia modellek, a vidékfejlesztés posztmodern ideái

Szeminárium: A szeminárium során a hallgatók egy–egy irányítottan kiválasztott, sajátos jellemezőkkel bíró(pl. tanyás, aprófalvas, kisvárosias, mezővárosias,. perifériskus, szuburbanizálódó, stb.) magyar vidéki kistérség vidékgeográfiai jellemezőit tárják fel, minden fölrajzi szférára kiterjedően, s erről szóbeli kiselőadást (és ppt bemutatót) készítenek, majd értékelik az adott kistérség 1996 óta készült fejlesztési dokumentumait, komplex vidékfejlesztési szempontból. Végül helyi politikusokkal, vezetőkkel, szakemberekkel készült terepi interjúkkal is kiegészítve a félév végére egy 6-8 oldalas vidékfejlesztési koncepcióvázlatot készítenek, írásos formában, térképpel, táblázatokkal. Ajánlott irodalom: Beluszky Pál: Magyarország településföldrajza, Dialóg Campus 1999. G. Fekete Éva: Együtt, de hogyan, MTA RKK Miskolc – Pécs, 2001.Kovács Teréz: Vidékfejlesztési politika, Dialóg Campus, 2003

45

Tantárgy neve: REGIONÁLIS POLITIKA ÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Csatári Bálint

Kredit: 5

Előadás: 2

Szeminárium: 2


Előfeltétel: vagy párhuzamos feltétel: Tantárgyi tematika:A tárgy fő célja az Európai Unióban és világ fejlett országaiban kialakult regionális politika főbb céljainak, elvrendszerének, eszközeinek, statisztikai, kutatási és módszertani tárának bemutatása, a hozzá kacsolódó közösségi és nemzeti regionális fejlesztési stratégiák értékelése, joganyagának áttekintése, és a területfejlesztési és tervezési tevékenység gyakorlati ismereteinek megismertetése. A kurzus hallgatói képessé válnak a kistérségi vagy regionális területfejlesztési teamekben való munkára, regionális ismeretek, elemzések előállítására, azok továbbadására és később önállóan területfejlesztési pályázatok, koncepciók és programok készítésére. Előadás:

A regionális fejlesztés és tervezés alapfogalmai. Az Európai Unió regionális politikájának kialakulása, főbb és időben változó elvei, a

legfontosabb európai regionális fejlesztési dokumentumok, a beavatkozások terei, régiók Európája.

A magyar területfejlesztés rövid története, a honi regionális politika változásai. A „Törvény a területfejlesztésről és –rendezésről” fogalomrendszere, térségtípusai. A regionális politika és konkrét területfejlesztés kapcsolata, a fejlesztés terei és azok

elhatárolása. A területfejlesztési stratégiák, koncepciók, programok és projektek készítésének elvei és

gyakorlati lépései. A magyar régiók rövid jellemzése, az euro-régiók.

Szeminárium: A szemináriumon a különböző (elsősorban kistérségi, másodsorban megyei, harmadsorban regionális, negyedsorban speciális területekre készülő területfejlesztési dokumentumok konkrét tartalmi felépítését, készítésük fázisait ismerik meg és gyakorolják a hallgatók, a komplex szemléletű földrajzi helyzetelemzéstől, a dokumentumértékelésen, a csoportos SWOT analízisen, valamint az ágazati-területi problémák értelmezésén át a stratégiaalkotásig. A gyakorlatok során referátumokat készítenek a konkrét tantárgyi tematikához kötődő különböző szintű térségfejlesztési programokról. A szaktárgyi terepgyakorlatot is megalapozandó 4 oldalas konkrét, térképpel is illusztrált geográfiai alapú térségi/regionális helyzetelemzést, illetve min. 8- max. 10 oldalas integrált szemléletű fejlesztési dokumentumot kell készíteniük, amit egy 2 oldalas, szövegezésében EU kompatiblis angol nyelvű rezümé egészít ki. Ez szóban és Power Point diákon is be kell mutatnia. Laborgyakorlat: Ajánlott irodalom: Horváth Gy. 2004: Európai regionális politika, Dialóg Campus, Pécs-BudapestFaragó L. 2005: A jövőalkotás társadalomtechnikája, Dialóg Campus, Budapest - PécsRechnitzer J. 1998: Területi stratégiák, Dialóg Campus, Budapest-PécsA Tér és társdalom folyóirat kijelölt tanulmányai illetve más előre kijelölt EU és VÁTI Internet források

46

Tantárgy neve: REGIONÁLIS GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Lengyel Imre

Kredit: 5

Előadás: 2

Szeminárium: 2

Lab. gyak.:0


Előfeltétel: vagy párhuzamos feltétel:Tantárgyi tematika:

Az előadás célja, hogy a hallgatók ismerjék meg a regionális gazdaságfejlesztés közgazdasági alapjait, ismerkedjenek meg a térgazdaságtani alapfogalmakkal, a regionális gazdaságtanban alkalmazott modellekkel. A modellek működését legyenek képesek alkalmazni a valós gazdasági térfolyamatokra. Ismerjék meg, hogy miképpen alkalmazhatók az elméletek a regionális gazdaságfejlesztés gyakorlatában.

Előadás részletes tematikája: A regionális gazdaságfejlesztés értelmezése és szereplői, az alulról-szerveződő

gazdaságfejlesztés. A területi, regionális verseny értelmezése. Az országok, régiók versenyképességének nemzetközi értelmezése. A regionális versenyképesség fogalma, alaptényezői, a „piramis-modell”. A regionális versenyképesség értelmezése az EU-ban. A Porter-féle rombuszmodell: globális vállalatok versenyelőnyei, értéklánc-rendszer,

determinánsok. A klaszterek jellemzői, típusai, nemzetközi és hazai példák, a klaszteralapú gazdaságpolitika és

–fejlesztés, klaszterek az Európai Unióban Regionális gazdaságfejlesztés elmaradott régiókban. Regionális gazdaságfejlesztés szerkezet-átalakítási régiókban. Regionális gazdaságfejlesztés tudásteremtő régiókban. Új Magyarország Fejlesztési Terv és regionális programok (ROP).

Szeminárium:

Az elméleti oktatás keretében elsajátított ismereteket a kurzuson résztvevő hallgatók gyakorlatokon mélyítik el. Konkrét regionális gazdaságfejlesztési számításokat végeznek az előadáson megismert térgazdaságtani modellek segítségével, dokumentumokat elemeznek.

Laborgyakorlat:

Ajánlott irodalom: Lengyel I. 2000: A regionális versenyképességről. Közgazdasági Szemle, 12, pp. 962-987.Lengyel I. 2000: Porter-rombusz: a regionális gazdaságfejlesztési stratégiák alapmodellje. Tér és Társadalom, 4. pp. 39-86.Lengyel I. 2001: Iparági és regionális klaszterek: tipizálásuk, térbeliségük és fejlesztésük főbb kérdései. Vezetéstudomány 11. Pp. 19-43.Lengyel I. 2003: Verseny és területi fejlődés: térségek versenyképessége Magyarországon. JATEPress, Szeged, p. 454.

47

Tantárgy neve: SZOCIÁLGEOGRÁFIA


Kredit: 3

Előadás: 2

Szeminárium: 0

Lab. gyak.:0



A kurzus célja: megismertetni a hallgatókat a szociálgeográfiával, mint egy speciális társadalomföldrajzi megközelítéssel. Cél továbbá, hogy a szociálgeográfia példáján keresztül megismertessük a hallgatókat a társadalomföldrajzi megközelítések sokféleségével.

Előadás: A tradicionális földrajz, a kvantitatív geográfia és a behaviourista geográfia. Anne Buttimer

elmélete. A szociálgeográfia kialakulása. A szociálgeográfia irányzatai. A szociálgeográfia müncheni

koncepciójának alappillérei. A Partzsch-féle alapfunciók. A munka. A lakás-lakófunkció. Az ellátás-szolgáltatás. A

képzés-közművelődés. A szabadidő-eltöltés. A közlekedés és kommunikáció. A közösségben élés funkciója.

Szociálgeográfia Magyarországon. Városok szociálgeográfiai vizsgálatai (Budapest, Kazincbarcika). A klasszikus és a magyar városszerkezeti modellek.

A szociálgeográfia angolszász-amerikai irányzata és legújabb eredményei. A modern (posztmodern) városszerkezeti modellek.

Falvak szociálgeográfiai vizsgálatai (Rudabánya, Tiszakécske). Településcsoportok szociálgeográfiai vizsgálatai (Bélapátfalva, baranyai aprófalvak).

Az időföldrajz és hazai alkalmazásai. A welfare-geography és hazai alkalmazásai. A faktor- és a clusteranalízis alapjai. Falutipizálások Magyarországon.

Szeminárium:

Laborgyakorlat:

Ajánlott irodalom: Berényi I. 1992: Az alkalmazott szociálgeográfia elméleti és módszertani kérdései. Akadémiai Kiadó, BudapestBerényi I. 1997: A szociálgeográfia értelmezése. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.Cséfalvay Z. 1990: Térképek a fejünkben. Akadémiai Kiadó, Budapest.

48

Tantárgy neve: KÖZIGAZGATÁSI FÖLDRAJZ

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Garamhegyi Ábel

Kredit: 3

Előadás: 2

Szeminárium: 0

Lab.gyak.:0


Előfeltétel: vagy párhuzamos feltétel:Tantárgyi tematika:Előadás: A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a közigazgatás fő fogalmait és térkategóriáit, emellett bemutatjuk a közigazgatás és a területfejlesztés összefüggéseit is. Az előadáson a hallgatók megismerkednek az önkormányzati rendszerek fő típusaival és a magyar önkormányzati rendszerrel. Tárgyaljuk a helyi önkormányzatok működését és az önkormányzatok feladatait.

Fogalmi keretek: igazgatás, közigazgatás, önkormányzatiság. Elméleti megközelítések a közigazgatási földrajzban. A hatalommegosztás típusai. Térkategóriák a közigazgatásban. A közigazgatás és a területfejlesztés kapcsolata. Információs társadalom és közigazgatás. A gravitációs modellek és alkalmazásuk a közigazgatási földrajzban. A Régiók Európája Az önkormányzati rendszerek típusai Európában A magyar önkormányzati rendszer. A magyar közigazgatás történeti változásai.

Szeminárium: Laborgyakorlat:

Ajánlott irodalom:Agg Z. 1998: Közigazgatási ismeretek geográfusoknak. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.Hajdú Z. 2001: Magyarország közigazgatási földrajza. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs.Pálné Kovács I. 2001: Regionális politika és közigazgatás. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs.Agg Z. 2006: Politikai földrajz és megyerendszer. Comitatus – Közigazgatási és Informatikai Szolgáltató Iroda, Veszprém.

49

Tantárgy neve: SZÁMÍTÓGÉPES PROGRAMOK A

TERÜLETFEJLESZTÉSBEN

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Szónokyné Dr. Ancsin Gabriella

Kredit: 5

Előadás: 0

Szeminárium: 5

Lab.gyak.:0

Számonkérés módja: GY

Előfeltétel: vagy párhuzamos feltétel:Tantárgyi tematika:

A kurzus célja, hogy a kurzuson résztvevő hallgatók, korábbi ismereteiket felhasználva (BsC Szakmai számítógépes programok) képesek legyenek a legfontosabb adatbáziskezelő programok (MS Excell, MS Access, SPSS) bonyolultabb és differenciáltabb kezelésére, a területi elemzéseknél használatos funkcióik használatára. Képesek legyenek használni a területfejlesztésben használatos, legleterjedtebb térinformatikai szoftvercsomagokat (pl. MapInfo), képesek legyenek az alaptérképek szerkesztésére is. Ismerjék a legfontosabb területfejlesztéshez használt adatbázisokat, tudják azokat kezelni, adataik felhasználásával területi elemzéseket végezni. Tudják kreatívan alkalmazni a leggyakrabban használt képszerkesztő programokat.

Előadás: Szeminárium:

Számítógépes adatelemzés MS Excellel, területi példákon keresztül A MS Access bővített, területi elemzéseknél is használt funkciói. Az SPSS programcsomag alkalmazása terület- és településfejlesztésben. Adatbázisok kezelése és az adatok értékelése. Adatbázisok a területfejlesztésben és a regionális politikában (KSH, Minisztériumok,

háttérintézmények, ENSZ, FAO, EU, OECD, WTO, CIA stb.) Tematikus térképek készítése MapInfo térinformatikai programcsomaggal. Tematikus térképek elemzése, felhasználása a területfejlesztést megalapozó kutatásokban. Képszerkesztő programok használata, publikálás a weben (tematikus térképek, szöveges

dokumentumok, képek, stb.)Laborgyakorlat:

Ajánlott irodalom: Kovalcsik G. 2000: Excel 2000. Budapest ComputerBooksVáradi Zs. 2003: Adatbázis-kezelési ismeretek. Budapest Műszaki Könyvkiadó

Székelyi M. - Barna I. 2002: Túlélőkészlet az SPSS-hez : Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára. Budapest, Typotex,

Jakab Zs. 2002: Adobe Photoshop. Budapest ComputerBooks

50

3. Kompetenciák elsajátíttatásaMutassák be a mesterszak kimeneti céljául kitűzött általános és szakmai kompetenciák elsajátíttatásának, illetve elmélyítésének konkrét megvalósulását. (Az adott kompetenciák megszerzését biztosító tantárgyak, valamint oktatási módszereik és gyakorlatuk.)

A munkaerő-piaci vélekedések szerint a hallgatók leginkább az elméleti alapokban, a számítógépes ismeretekben és az analitikus szemléletben teljesítik az általuk fontosnak ítélt kívánalmakat, ugyanakkor elvárt, de a legkevésbé teljesített kompetenciák a szakmai anyagok írása, a gyakorlati jártasság és az önálló munkavégzés. Ezek a megállapítások többek között a HEFOP keretében szervezett munkaadó-akadémiai szféra kapcsolatát elemző konferenciáinkból szűrhetők le - http://www.hefop.u-szeged.hu/hefop_kk. A készségeket ennek megfelelően is kívánjuk fejleszteni. A szintrehozáshoz szükséges ismeretkörök jól elkülönített blokkba szervezhetők, az elméleti alapozást többnyire a törzstárgyak, az analitikus, módszertani és önálló elemzési készségek megszerzését a differenciált szakmai anyagok segítik. A differenciált szakmai ismeretek a 3.1 pontban bemutatott szakirányok közé csoportosítottak. A gyakorlati jártasságot a kötelező 5 kredit terjedelmű szakmai gyakorlat, az idegen nyelvi kommunikációt a min. 3 angol nyelven tartott kurzus és a két tucat Erasmus kapcsolat erősíthető. Ennek segítségével a mesterképzésben levők közel fele folytathat külföldi részképzést. Az általános kompetenciák lényeges eleme a jó problémafelismerő és problémamegoldó készség, ezt a kutatási módszertan kurzus hivatott segíteni, az információfeldolgozási képesség fejlesztése pedig a környezetinformatika kurzus egyik lényeges szándéka. A sok projektmunka a felelősségteljes teammunka fontosságát adja mintaként a hallgatóknak.

A tanterv formális követelményei az ismeretek elsajátításának segédeszközei. A szakmai törzsanyag (benne az alapozónak is tekinthető ismeretekkel) a megszerzendő összes kredit harmadát jelenti, specializációra a kredit közel fele jut. Félévenként általában 5-7 tárgyat kell a hallgatóknak felvenniük. Az egyes tantárgyakon belül nagy szerepet kap az egyéni munka, különösen a megtanult módszerek alkalmazása.

A szakmai kompetenciák jellemzően a szakirányok kurzusaival teljesíthetők. A táj- és környezetkutató szakirány végzői képesek a megszerzett természet- és

társadalomtudományi ismeretek révén komplex „térlátásra”, képesek a környezeti folyamatok komplex értékelésére, mind az önkormányzati, mind a szakigazgatás területén megjelenő gyakorlati feladatok elvégzésre. Ismerik a felhasználható indikátoroknak, mutatóknak a gyakorlati életben való alkalmazhatóságát. Az oktatási, kutatási, közigazgatási, hatósági tevékenységeket végző és a környezeti iparban tevékenykedő vállalkozások számára ismereteik gyakorlatban való alkalmazásra alkalmasak.

A terület- és településfejlesztő szakirány végzői képesek a közszféra és a magánszféra területén a terület- és településfejlesztés kérdések elemzésére, az összefüggések feltárására, a döntések előkészítésére és meghozatalára, a települések és térségek helyzetelemzésére, koncepciók, stratégiák és programok készítésére, valamint az érdekegyeztetési mechanizmusok kezelésére. Rendelkeznek az európai-uniós igényekhez alkalmazkodó fejlesztési ismertekkel, tájékozottak a pályázatok készítésének gyakorlatában.

A geoinformatikus szakirány végzői képesek az adatgyűjtés folyamatát önállóan és értelmezetten végigvezetni. Az önállóan gyűjtött adatokat adatbázisrendszerbe tudják rendezni, vagy a beszerzett adatokat geoinformatikai alapon képesek rendszerezni. A rendezett adatbázisokban, műveleteket tudnak végezni és ezen műveletek segítségével modellalkotásra képesek. Alkalmazói szinten ismerik és hasznosítják a legfontosabb geoinformatikai szoftvereket (ArcGis, Idrisi, Goemédia, Grass stb.), képesek gyakorlati feladatok megoldására a közigazgatás, a kutatás és az alkalmazott geoinformatikai területeken.

A turizmusföldrajzi szakirány végzői képesek a településeket és térségeket érintő turisztikai folyamatok elemzésére, a helyi, kistérségi és regionális turizmusfejlesztéshez kapcsolódó alkalmazott kutatásokra. Komplex módon tudják kezelni a turisztikai desztinációk kérdéskörét, az azokból fakadó tervezési követelményeket, átfogó, gyakorlatorientált ismeretekkel rendelkeznek a turizmus rendszeréről, így értékelni tudják a turizmus folyamatait. Ismerik a turizmus hatásainak természeti, társadalmi, gazdasági, politikai következményeit, piaci – üzleti sajátosságait, és alkotó módon képesek befolyásolni azokat. Képesek részt venni egy település vagy egytérség turisztikai arculatformálásában, ismerik a turisztikai térségi termékfejlesztés folyamatát, képesek részt venni a turizmusfejlesztés egyes

51

http://www.hefop.u-szeged.hu/hefop_kk

szakaszaiban. Szakmailag képesek megalapozni az Európai Unió forrásaihoz kötődő idegenforgalmi projektek generálását, tervezését és menedzselését.

4. A képzési és kimeneti követelményekben előírt idegen nyelvi követelmények teljesítésének intézményi elősegítése, feltételei.

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú, nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van. Kívánatosnak tartjuk, hogy angol nyelvből legalább alapfokú ismeretekkel rendelkezzen a hallgató.

A Szegedi Egyetemen elfogadott képzési rendszer szerint az Idegennyelvi Központ biztosítja a hallgatók számára a képzést, a vizsgáztatást és a nyelvvizsgára való felkészülés lehetőségét. A tanszékek több eszközzel segítik az idegen nyelvi kompetenciákat. Egyrészt a hallgatók közel felének biztosítunk külföldi részképzést – Erasmus programjainkon keresztül, másrészt a képzés során min. 3 kurzust angol nyelven tartunk, harmadrészt a hallgatók részt vehetnek külföldi partnerekkel lefolytatott projektjeinkben. Külön figyelmet érdemel és támogatjuk a földrajzos hallgatók európai szervezetének aktív szegedi csoportját, mert ez a nyelvi kontaktusokon kívül szakmai és mentális kapcsokat is kialakít.

a) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása a szakra való belépés tekintetében (előzményként elfogadott alapszakok, kritérium ismeretkörök és kreditértékek)

a bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszakok, a bemenethez megadott feltételekkel elfogadott alapszakok, ill. kreditkövetelmények, az erre vonatkozó konkrét előírások, a hiányzó ismeretek pótlásának biztosítása

Teljes kreditérték beszámításával, feltétel nélkül vehető figyelembe: a földrajz alapképzési szak. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: földtudomány, környezettan, földmérő és földrendező mérnök, tájépítő és kertépítő mérnök, környezetmérnök, turizmus-vendéglátás.A mesterképzésbe történő felvétel feltétele, hogy a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 6590 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

természettudományos ismeretek (105 kredit): matematika, geomatematika, fizika, kémia, biológia (ökológia), geodézia;

gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, jogi ismeretek, szociológia, menedzsment, Európai Uniós ismeretek;

szakmai ismeretek (4565 kredit): geomorfológia, hidrogeográfia, biogeográfia, talajföldrajz, népesség- és településföldrajz, általános gazdasági földrajz, regionális földrajz (Európa, Magyarország), geoinformatika.

Az így meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

A felvett hallgatótól az elvárás az, hogy a földrajzi alapképzés (a KKK szerinti) 5 moduljának kreditértékeit minden modul esetén legalább a min. értéken teljesítsék. Ez max. 20 kreditnyi pótlást igényelhet, amelyet egy év alatt kell teljesíteni.

A képzésbe bekerülni felvételi eljárás nélkül lehet, a felvételt külön szabályzat rögzíti. Ennek lényege az, hogy 100 pontos skálán sorrendbe tesszük a hallgatókat úgy, hogy 40 pontot ér az, hogy a – nem szakirány specifikusan – az általunk kiválasztott tárgyakat milyen eredménnyel tudta teljesíteni, mennyi ismeretet szerzett (összesen 8 kulcstárgyat bontunk szét ismeret és kompetencia elemekre). További 40 pontot ad a diploma értéke, és 20-at az extra tudás, ismeret (pl. TDK, demonstrálás). A szabályozás szerint lehetőséget teremtünk a felvételi értékek – pl. kibővített záróvizsga keretében történő – javítására.

52

5. Az értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások és szabályok bemutatása, a (289/2005. Korm. rend. 11.§ (3) bb) bekezdése szerinti) tájékoztató kiadvány internetes elérhetősége.

a, Az értékelési és ellenőrzési módszerek eljárások bemutatásaAz ismeretek ellenőrzése és értékelése a kurzusok jellegétől függően nagyon széles skálán

mozoghat, amiről az előadónak a kurzus megkezdésekor tájékoztatni kell a hallgatókat. Alapvetően az előadások esetén kollokvium (szóbeli vagy írásbeli), a gyakorlatok és szemináriumok esetén zárthelyi dolgozat, szemináriumi dolgozat (esszé, kiselőadás stb.) a jellemző. A teljes szabályozást a TVSZ tartalmazza

A vizsgaelőírásokat a 77/2002 (IV.13.) rendelet előírásait saját hatáskörükben szabályozzuk az intézményi Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban. A szakon nincs szigorlat. A TVSZ a honlapon elérhető: http://www.sci.u-szeged.hu

b, A diplomamunka követelményei és a hozzá rendelt kreditek számaA diplomamunka egyetemi szinten szakképzettségnek megfelelő alkotó jellegű, önálló munkán

alapuló, tudományos igényű dolgozat, amely a hallgató alapos tárgyi ismereteit és alkotó készségét bizonyítja. Kreditértéke 30. A tartalmi és formai követelmények ugyancsak szabályozottak, az előző URL címen elérhetőek.

53

http://www.sci.u-szeged.hu/

IV.A képzés személyi feltételei1

1. A szakfelelős, a szakirány felelősök és a záróvizsgatárgyak felelősei

Felelősök neve és a felelősségi típus

( szf: szakfelelős, szif: szakirányfelelős a

szakiránya megadásával! zvf: záróvizsgatárgy felelős)

Tudományos fokozat

/cím

Munkakör Munka-viszony típusa

Hány mesterszak

felelőse

Alap- és mesterképzésben összesen hány kreditértékű

tantárgy felelősea szakon / az

intézményben / Mo-on

Dr. Mezősi Gábor szf DSc e. tanár T 1 6/16/16

Dr. Mészáros Rezső szif, zv akad. akadémikus, e.

tanár T 9/19/19

Dr. Mucsi László szif, zv PhD e. docens T 12/21/21

Dr. Kiss Tímea szif PhD e. docens T 8/16/16

Dr. Kovács Zoltán szif, zv DSc e. tanár T1 12/12/12

Dr. Kevei Ferencné zv DSc e. tanár T 5/13/13Dr. Rakonczai János zv CSc e. docens T 11/21/21Dr. Farsang Andrea zv PhD e. docens T 6/15/15

Dr. Csatári Bálint zv CsC MTA RKK igazgató E 9/16/16

1 A fejezet 1. és 2. pontjának táblázataiban a fejlécekben előforduló megjelölések értelmezése:Tudományos fokozat / cím: PhD/DLA vagy CSc, DSc, akadémikus.Munkakör: (egyetemi / főiskolai) tanár, docens, adjunktus, tanársegéd; tudományos (fő)munkatárs; egyéb Munkaviszony típusa: Teljes munkaidőben foglalkoztatott határozott vagy határozatlan idejű munkaviszony, ill. közalkalmazotti

jogviszony – T , első helyen foglalkoztatott -- T(1) Egyéb (részmunkaidőben foglalkoztatott, megbízási szerződésessel foglalkoztatott stb.) – E , ill. - E (1)

54

2. Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói

A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

(ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK)

A tantárgy oktatóiOktató neve(A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét

tüntessék fel)

Tud. fok. /cím

Munka-kör

Munka-viszony típusa

A tantárgy előadója

I / N

Gyakorlati foglalkozást tart I / N




alap

ozó

tárg

yak

Modellezés és szimuláció .

Dr. Mucsi László PhD e. docens T I N 12/21/21

Dr. Szatmári József PhD e.

adjunktus T N I 5/14/14

Földrajzi kutatási irányzatok

Dr. Mészáros Rezső akad. e. tanár T I N 9/19/19

Környezeti informatika

Dr. Mucsi László PhD e. docens T I N 12/21/21

Dr. Kovács Ferenc PhD e.

adjunktus T N I 5/16/16

Területi statisztika Dr. Bajmócy Péter PhD e. docens T I I 10/13/13

A világgazdaság földrajzi folyamatai

Dr. Mészáros Rezső akad. e. tanár T I N 9/19/19

A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

(ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK)


tüntessék fel)

Tud. fok. /cím

Munka-kör

Munka-viszony típusa


I / N

Gyakorlati foglalkozást tart I / N




szak

mai

törz

stár

gyak

Környezetföldrajz II. Dr. Kiss Tímea PhD e. docens T I I 8/16/16

Tér és társadalom Dr. Kovács Zoltán DSc e. tanár T1 I N 12/12/12

Környezettervezés alapjai

Dr. Mezősi Gábor DSc e. tanár T I N 6/16/16

Környezeti kockázatelemzés

Dr. Rakonczai János

CSc e. docens T I N 11/21/21

Projektmenedzsment Dr. Imreh Szabolcs PhD e.

adjunktus T I I 2/x/x

55

A DIFFERENCIÁLT SZAKMAI

ISMERETEK TANTÁRGYAINAKMEGNEVEZÉSE

GEOINFORMATIKA


tüntessék fel)

Tud. fok. /cím



I / N

Gyakorlati foglalkozást

tart I / N

Alap- és mesterképzésben összesen hány

kreditértékű tantárgy felelőse

a szakon / azintézményben /

Mo-onA térbeli adatgyűjtés, a mintavétel

Dr. Szatmári József PhD e.

adjunktus T I I 5/14/14

A távérzékelés elméleti és gyakorlati módszerei

Dr. Mucsi László PhD e. docens T I I 12/21/21

Geoinformatikai adatbázisok

Dr.Kovács Ferenc PhD e.


A térbeli adatok feldolgozásának módszerei

Boudewijn van Leeuwen

e. tan.segéd T I I 6/18/18

Vizualizáció Tobak Zalán e. tan.segéd T I I 5/20/20

Web-es térinformatika Molnár Attila ü.vezető E I I 8/8/8

Szakági programozás Molnár Attila ü.vezető E I I 8/8/8

Projektmunka Podolcsák Ádám tanácsadó E I I 11/11/11

Szakmai gyakorlat Podolcsák Ádám tanácsadó E I I 11/11/11

56



TURIZMUSFÖLDRAJZ


tüntessék fel)

Tud. fok. /cím



I / N


tart I / N




Mo-onAz Európai Unió turizmuspolitikája

Dr. Kovács Zoltán DSc e. tanár T1 I I 12/12/12

Városi és falusi turizmus Dr. Bajmócy Péter PhD e. docens T I N 10/13/13

Turisztikai kutatások módszertana

Dr. Csordás László CSc tud.

főmunk. T I I 4/6/6/

Régió- és településmarketing

Dr. Garamhegyi Ábel

PhD e. docens E I N 6/9/9

Egészségturizmus Dr. Pál Viktor PhD e.

adjunktus T I N 3/17/17Kulturális és örökségturizmus

Dr. Karancsi Zoltán PhD f. docens T I N 8/8/8

Hivatás (MICE) turizmus Juray Tünde e. tan.segéd T I I 4/18/18

A turizmusfejlesztés táji, környezeti alapjai

Dr. Karancsi Zoltán PhD e. docens T I I 8/8/8

Szakmai gyakorlat Oláh Ferenc e. adjunktus T I I 8/8/8

Projektmunka

Dr. Szónokyné Dr. Ancsin Gabriella

PhD e. adjunktus T I I 13/13/13

Terepgyakorlat Boros Lajos e. tan.segéd T I I 4/11/11

57



TÁJ- ÉS KÖRNYEZETKUTATÓ


tüntessék fel)

Tud. fok. /cím



I / N


tart I / N




Mo-onKörnyezettervezési modellek

Dr. Barta Károly PhD e.


Alkalmazott talajtan Dr. Farsang Andrea PhD e. docens T I I 6/15/15

Környezeti klimatológia Dr. Unger János PhD e. docens T I N 3/15/15

Vízrajzi tervezésDr. Rakonczai János

CSc e.docens T I I 11/21/21

Vegetációértékelés, -elemzés

Dr. Kevei Ferencné DSc e. tanár T I I 5/13/13

Tájtervezés Dr. Mezősi Gábor DSc e. tanár T I I 6/16/16

Környezetvédelem a gyakorlatban


CSc e. docens T I I 11/21/21

Ágazati környezeti tervezés

Dr. Szilassi Péter PhD f. docens T I I 4/15/15

Projektmunka Dr. Karancsi Zoltán PhD f. docens T I I 8/8/8

Szakmai gyakorlat Kiss Tímea PhD e. docens T I I 8/16/16

58



TÁJ- ÉS KÖRNYEZETKUTATÓ


tüntessék fel)

Tud. fok. /cím



I / N


tart I / N




Mo-onVárosföldrajz, városfejlesztés

Dr. Kovács Zoltán DSc e. tanár T1 I I 12/12/12

Faluföldrajz, vidékfejlesztés

Dr. Csatári Bálint CSc

MTA RKK igazgató

E I I 9/16/16

Regionális politika és területfejlesztés

Dr. Csatári Bálint CSc

MTA RKK igazgató

E I I 9/16/16

Regionális gazdaságfejlesztés

Dr. Lengyel Imre DSc e. tanár T I I 5/15/15

Szociálgeográfia Dr. Bajmócy Péter PhD e. docens T I N 10/13/13

Közigazgatási földrajzDr. Garamhegyi Ábel

PhD e. docens E I N 6/9/9

Számítógépes programok a területfejlesztésben



Szakmai gyakorlat Oláh Ferenc f. adjunktus T I I 8/8/8

Projektmunka



Terepgyakorlat Boros Lajos e. tan.segéd T I I 4/11/11

3. Az oktatók személyi-szakmai adataiA IV.1. és IV.2. táblázatokban feltüntetett oktatók adatlapjait kérjük csatolni, amely adatlapok oktatónként az alábbi adatokat tartalmazzák:

név, születési év, (oklevél szerinti) végzettség és szakképzettség jelenlegi munkahely(ek), a kinevezésben feltüntetett munkakör(ök), több munkahely esetén

kérjük jelölni az első helyen foglalkoztató intézményt, tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével) az Ftv. 149.§-a (5) bekezdésében foglaltak

szerint; (PhD / CSc vagy DLA, DSc, stb.) PhD esetében kérjük megadni az értekezés címét!) tudományos/művészeti akadémiai tagság; (MTA tagság), MTA doktora (DSc); „dr habil” cím,

egyéb címek a Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György

Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak, oktatásban töltött idő) az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az

oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása) az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás

felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)

59

tudományos / szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatokIdegen nyelven (is) folyó képzés esetében az oktatók szakmai életrajzát a tervezett idegen nyelven is mellékelni kell.

* * *Ezek a szükséges és elégséges adatok (személyenként legfeljebb 2 oldal). Önéletrajzokat, egész életművet bemutató publikációs listákat nem kérünk! Az oktatói adatlapokat az alábbi csoportosításban kérjük (csoporton belül névsor szerint):

(1) szakfelelős; (2) szakirány-felelősök {ha vannak}(3) teljes munkaidőben foglalkoztatottak(4) nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak

60

Dr. Mezősi Gábor

Születési év: 1952

Végzettség: egyetem

Szakképzettség: matematika – földrajz szakos tanár

Jelenlegi munkahelye: Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Kinevezésben feltüntetett munkakör:

tanszékvezető, egyetemi tanár

Tudományos fokozat: DSc, földrajztudomány

Fokozatszerzés éve: 1993

Habilitáció éve: 1994

Ösztöndíjak: Humboldt ösztöndíj 1986-87, 1990, TEMPUS Oxford - Huddersfield 1993, 1994 Széchenyi professzori ösztöndíj: 1997-2000

Oktatott tárgyak: Bevezető kurzusok – graduális (Bevezetés a földrajzba, Környezetföldrajz, Geoinformatikai szoftverek stb. )Magyarország természeti földrajza – graduális (földrajz, geográfus hallgatóknak)Geomorfológia - graduális és PhD (2000-től csak PhD szinten, alkalmazott geomorfológia, környezetgeomorfológia)Tájtervezés - graduális és PhD (környezeti hatásértékelés, környezeti auditálás, környezettervezés elmélete és gyakorlata szakirányos geográfusoknak)Geoinformatika - graduális és PhD (1998-tól csak alkalmazott irányok pl. térbeli elemzések, geomarketing)Irányítás: számos diplomamunka, 3 egyetemi doktori, 14 PhD disszertáció 1993-tól Doktori alprogramvezető (Geomorfológia), 2001-től DI vezető

Oktatásban töltött idő: 30 év

Szakmai gyakorlat: MTA Földrajztudományi Kutató Intézet 1985-87 - tájértékelés, Trier Egyetem 1987-88 - talajrózió mérés, értéklés, tervezés, Karlsruhe Fősikola (és cégek) 1995-96 - automatizált alakfelismerés, Lipcse (UFZ, Olanis) 2002-től - tájtervezés

Az elmúlt 5 év legfontosabb publikációi az oktatott tárgyak témakörében:

Mezősi G.(szerk.) l99l. Mikroszámítógépes módszerek használata a természet-földrajzban. Kari jegyzet, JATEPress Szeged p. 497. Mezősi G. l993. A földrajzi táj. in: Borsy Z. (szerk) Általános természeti földrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 807-820.

Csorba P. - Mezősi G. 1996. Tájtervezés. KLTE Kiadó, Debrecen p. 149

Mezősi G. - Rakonczai J. (szerk.) 1997. Geoökológiai térképezés elmélete és gyakorlata. JATE, Szeged p. 193V. Albrecht - G. Mezősi 1998. Ungarn in Europa. IDG, Frankfurt/Main p. 268

Az eddigi tudományos –szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás:

M. Pécsi - G. Mezősi 1985. Repeatedly buried and exhumed relict forms. Explanation of geomorphological surfaces. in: Environmental and Dynamic Geomorphology. Akad. Kiadó, Budapest pp. 123-135.Mezősi G. 1985. A természeti környezet potenciáljainak a felmérése a Sajó-Bódva-köze példáján. MTA FKI, Budapest, Elmélet-Módszer-Gyakorlat 37. 216 p.G. Mezősi - J. Szatmári 1998. Wind erosion risk on the Southern part of the Great Hungarian Plain. Journ. of Hazardous Mat. 1998. 61. pp. 139-153.Mezősi, G. - Mucsi, L. - Szatmári, J. 2000. Flood analysis using areal photography. GeoEuropa 9. 3. pp.37-48.

61

Mezősi, G. – Kiss, R. 2001. Geomorphometrical mapping of relief-dissection using GIS. In: Westort, C.Y. 2001. Digital Earth Moving. Springer, Berlin-Heidelberg pp. 31-39

Tudományos, szakmai közéleti tevékenység:

MTA SZAB Föld- és Környezettudományi Szakbizottság elnöke 1994-2002 Földrajzi Közlemények (szerk. biz.) 1991 -Alföldi Tanulmányok (szerk. biz.) 1993-1999MTA Doktori Tanács Földrajzi Szakbizottság 1989 – MTA Földrajzi Tudományos Bizottság választott tagja 1991 –

(1994-től 11 akadémiai doktori opponencia)MTA FTB Tájföldrajzi szakbizottság elnöke 1997-2003Természetvédelmi Tudományos Tanács 1995-IGA (Nemzetközi Geomorfológiai Asszociáció) Magyar Nemzeti Bizottság választott elnöke 1993-1998, majd tagjaSZTE Természettudományi Karának dékánja 1999-SZTE Földtudományi Doktori Iskola vezetője 2001-

Nemzetközi kapcsolatok:

Frakfurti Egyetem Földrajzi Intézete (modellezés), Kieli Egyetem Tájökológiai Tanszéke (tájökológia), Lipcsei Umweltforschungszentrum (tájökológia), Durhami Egyetem Földrajzi Intézete (alkalmazott geomorfológia), West Virginia Egyetem Földrajzi Intézete (geoinformatika), Karlsruhei Műszaki Főiskola (geoinformatika)

62

Dr. Kiss Tímea


Végzettség: Egyetem

Szakképzettség: Biológia-földrajz szakos középiskolai tanár

Jelenlegi munkahelye: Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék


Egyetemi adjunktus

Tudományos fokozat: PhD földtudományok


Habilitáció éve: –

Ösztöndíjak: Állami Eötvös Ösztöndíj 2000

Oktatott tárgyak: Geomorfológia

Természeti földrajz

Magyarország természeti földrajza

Környezeti földrajz

Terepvizsgálati módszerek a földrajzban

Geography of Hungary

Speciálkollégiumok (Magyarország futóhomokvidékei, A Tisza, Periglaciális formák és folyamatok Magyarországon)


Szakmai gyakorlat: 2001 -University of Durham, UK – optical dating

1996 - Roskilde University Center, DK – palyologiai tanulmányok

1993 - Newcastle upon Tyne University, UK – palyologiai tanulmányok


Sipos Gy. – Kiss T. 2004: Meder és mederformák recens fejlődése a Maros magyarországi szakaszán. In: A magyar földrajz kurrens eredményei (II. Magyar Földrajzi Konferencia kiadványa) 1458-1484.

Sipos, Gy. – T. Kiss 2004: Island development and morphological stability on the lowland reach of River Maros, Hungary – Geomorphologia Slovaca. Vol. 4/1. 52-62.

Kiss, T. 1999: Természetes és antropogén hatásra bekövetkező változások a bagaméri Kék-Kálló völgy felszínfejlődésében. Acta Geographica ac Geologica et Meteorologica Debrecina 1998/99, Tomus XXV.pp. 148-163.

63

Kiss, T.-Szabó, J. 1998: Sedimentation of artificial lakes - an investigation on some reservoirs near Debrecen, NE-Hungary in: J.Wach (ed): Anthropogenic Aspects of Geographical Environment Transformations. Sosnowiec pp. 7-17.

Félegyházi, E. - Kiss, T. - Szabó, J 1999: Természetföldrajzi gyakorlatok - Különös tekintettel a geomorfológiai vizsgálatokra. Debrecen. p. 170.


Kiss, T. – Sipos, Gy. 2004: The geomorphological evolution of Bátorliget marshland and its surroundings: results of the dynamic geomorphological analysis. In: Sümegi P. – Gulyás S. (edt): The geohistory of Bátorliget Marshland. Archaeolingua. 75-80.

T. Kiss - Gy. Sipos - K. Fiala -V. Oroszi 2004: Different geomorphic and hydrological response to river regulation – comparative study on Maros and Tisza Rivers, Hungary. Joint International Geomorphology Conference, Glasgow Abstract Volume 20.

Kiss, T. – Sipos, Gy. – Bódis, K. – Barta, K 2003. Selection of human influenced fixed sand dunes On the basis of morphometric measurements, South Nyírség Region, Hungary. In: International Journal of Fieldwork Studies – in print –

Szabó, J.-Kiss, T.-Lóki, J. 2003: Évaluation de potentiel récréatif des environs d’une ville de la Grand Plaine hongroise: Debrecen (Evaluation of the recreational potential of the environs of a city of the Great Hungarian Plain: Debrecen). Revue Géographique de l’Est, Tom. 43. No. 1-2. pp. 51-61.

Kiss, T. - Bódis, K. 2000: Late Pleistocene drainage reconstruction of an alluvial fan covered by sand dunes – in: Dulias R. – Pelka-Gisciniak P. (edts): Aeolian processes in different landscape zones, Sosnowiec pp. 149-163.

Tudományos, szakmai közéleti tevékenység: Magyar Földrajzi Konferencia szervezése


Université d’Angers (geomorfológia)

University of Durham (optical dating)

University of Wolwerhampton (geomorfológia)

64

Dr. Kovács Zoltán


Végzettség: Egyetem, Kossuth Lajos Tudományegyetem


Jelenlegi munkahelye: SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék


Tanszékvezető egyetemi tanár

Tudományos fokozat: DSc, földrajztudomány



Ösztöndíjak: Soros Alapítván ösztöndíja (Oxfordi Egyetem 1988-1989)EU ösztöndíj (Müncheni Műszaki Egyetem 1993)Volkswagen Alapítvány ösztöndíja (Müncheni Műszaki Egyetem 1994-1995)Széchenyi professzori ösztöndíj 2000-2003

Oktatott tárgyak: Népesség- és településföldrajz, Politikai földrajz, Általános gazdaságföldrajz, Mezőgazdasági földrajz, Magyarország politikai földrajza, Településföldrajz, Településtudomány I-II., Városkutatás elmélete és gyakorlata (doktori kurzus)


Szakmai gyakorlat: 1984 óta a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetének tudományos kutatója


Kovács Z. 2002. Népesség- és településföldrajz. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. 239 p.Kovács Z. 2002. Az urbanizáció jellemzői Kelet-Közép-Európában a posztszocialista átmenet idején. Földrajzi Közlemények. CXXVI. 1-4. pp. 57-78.Farkas J. – Kovács Z. – Székely G.-né 2004. A magyar lakáspiac jellemzői az ezredfordulón. Központi Statisztikai Hivatal – MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. Budapest. 169 pFarkas J. – Kovács Z. – Székely G.-né 2004. A magyar lakáspiac jellemzői az ezredfordulón. Központi Statisztikai Hivatal – MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. Budapest. 169 pKovács, Z. – Wießner, R. (Hrsg.) 2006. Stadtentwicklung in der Transformation – Vergleichende Untersuchung zum Strukturwandel in Budapest und Leipzig. Budapest-Leipzig. 201 p.


Kovács, Z. 1994. A city at the crossroads: social and economic transformation in Budapest. Urban Studies. 31. 7. pp. 1081-1096.Kovács, Z. 1998. Ghettoization or gentrification? Post-socialist scenarios for Budapest. Netherlands Journal of Housing and the Built Environment. Vol. 13. No. 1. pp. 63-81.Kovács, Z. 1999. Cities from state-socialism to global capitalism: an introduction. GeoJournal. 49. 1. pp. 1-6.Beluszky P. - Kovács Z. - Olessák D. (szerk.) 2001. A terület- és településfejlesztés kézikönyve. CEBA Kiadó. Budapest. 423 p.Kovács, Z. 2004. Socio-economic transition and regional differentiation in Hungary. Geographical Bulletin. Tom. LIII. No. 1-2. pp. 33-49.


Az MTA közgyűlési doktor képviselője 2007-Az MTA Földrajz I. (Társadalomföldrajz) Bizottság tagja, titkára 2002-Az MTA Településtudományi Bizottság tagja 2004-Az OTKA Földtudomány II. Zsűri tagja 2003-2006A Magyar Földrajzi Társaság főtitkára 2005-A Földrajzi Közlemények főszerkesztőjeA Debreceni Egyetem, TTK Doktori Tanácsa tagja

65

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, TTK Földrajz-Földtudományi Habilitációs Bizottság tagja


Europa Regional (Leipzig) szerkesztőbizottságának tagjaJournal of Housing and the Built Environment (Springer) szerkesztői tanácsának tagjaVendégtanár egy teljes szemeszterreLipcsei Egyetem 1999Bergeni Egyetem 2001Lipcsei Egyetem 2004

Erasmus együttműködés:Lipcsei Egyetem Földrajzi Intézet, Portsmouth-i Egyetem Földrajzi Intézet, Potsdami Egyetem Földrajzi IntézetRészvétel nemzetközi tudományos projektekben:

The social and economic consequences of privatisation in Central and Eastern Europe (1994-1997, European Union, CIPA-CT93-0082)

Vergleichende Analyse der Stadtentwicklung in Budapest und Leipzig im Prozeß der Transformation (1998-1999, DAAD-MÖB)

Räumliche Entwicklungstendenzen der Peripherie europäischer Großstädte (2000-2003 Deutsche Forschungsgemeinschaft)

Evaluating Housing and neighbourhood Initiatives to Improve the Quality of Deprived Urban neighbourhoods and Assessing the Transferability across Europe (NEHOM), European Union 5th Framework Programme (2000-2003, EVK4-CT-2000-00027)

Development of Urban Green Spaces to Improve the Quality of Life in Cities and Urban Regions (URGE), European Union 5th Framework Programme (2001-2004 EVK4-CT-2000-00022)

Revitalisierung von gründerzeitlichen Altbauwohnquartieren in Budapest – Prozesse, Strategien, Perspektiven (2005-2007, Deutsche Forschungsgemeinschaft)

Urban Green as a Key for Sustainable Cities, (INTERREG IIIB CADSES, 2005-2008)

Accommodating Creative Knowledge: Competitiveness of European Metropolitan Regions within the Enlarged Union (ACRE) European Union 6th Framework Programme (2006-2009)

66

Dr. Mészáros Rezső

Születési év: Szeged, 1942. 03. 04.


Szakképzettség: földrajz biológia szakos középiskolai tanár

Jelenlegi munkahelye: SZTE TTK Gazdaság és Társadalomföldrajz Tanszék


tanszékvezető egyetemi tanár

Tudományos fokozat: az MTA levelező tagja



Ösztöndíjak: 1984. Udine, 1993. Osnabrück, 1999. London

Oktatott tárgyak: Európai Unió regionális politikája, Alapismeretek az Európai Unióról, Területfejlesztés

Oktatásban töltött idő: 30 év (1974)

Szakmai gyakorlat:


Mészáros R.:2000. A társadalomföldrajz gondolatvilága

SZTEPress, Szege,d p. 164.

Mészáros R.: 2000. Területi folyamatok, városszerepek, tényezők.

In: Társadalomföldajzi vizsgálatok két évezred találkozásánál.

Ipszilon Kiadó, Békéscsaba, pp. 45-56.

Mészáros R.: 2000. A falusi tér nemzetközi kapcsolatrendszere.

In: Társadalomföldajzi vizsgálatok két évezred találkozásánál.

Ipszilon Kiadó, Békéscsaba, pp. 137-146.


Mészáros R.: 1982. A falusi átalakulás alapvető térfolyamatai a Dél-Alföldön

Akadémiai Kiadó, p. 161.

Mészáros R.: 1994. A település térbelisége

JATEPress, Szeged, p. 185.

Mészáros R.:2000. A társadalomföldrajz gondolatvilága

SZTEPress, Szege,d p. 164.

67

Mészáros R.: 2003. Kibertér. A földrajzi tudás új dimenziói

Hispania Kiadó, Szeged, p. 143.

Mészáros R.: The Role of Small Agrarian Enerpreneurs in the Sustainability of Hungarian Rural System.

In: Geographical Perspectives on Sustainable Rural Systems. Tsukuba (Japan) Kaisei Publications, p. 400-413.


Az MTA Társadalomföldrajzi Bizottságának elnöke, az MTA Regionális Tudományos Bizottságának tagja.


Regional Sturies Asszociation, IGU Gommission on Sustainability of Rural Sístem, Turku, Göttingen, Angers, Páris III. , London School of Economics

68

Dr. Mucsi László



Szakképzettség: Okleveles matematika-földrajz-számítástechnika szakos középiskolai tanár



egyetemi docens

Tudományos fokozat: PhD földrajz


Habilitáció éve:

Ösztöndíjak: Bólyai János ösztöndíj 1998-2001

Széchenyi István ösztöndíj: 2001-2004

Oktatott tárgyak: Földrajzi információs rendszerek alapjai I. (ea+gy)

Távérzékelés alapjai (ea+gy)

Digitális képfeldolgozás (gy)

Városökológia (ea+gy)

Geomorfológia (ea+gy)


Szakmai gyakorlat:


L. Mucsi: Characterisation of oil-industrial contamination using aerial and thermal images - EARSeL Symposium, Drezda in: A Decade of Trans-European Remote Sensing Cooperation, (ed: Buchroithner) 2001. Balkema, Rotterdam pp. 373-377. ISBN 90 5809 187 2

L. Mucsi: Application of GIS and aerial thermal image processing methods to solve environmental problems of the oil industry – Prague 2003. Prága, AEHS Conference Proceedings, no 142.

Mucsi L.: Műholdas távérzékelés – Libellus kiadó, Szeged, p. 238 old. (2004)

Mucsi L. – Kiss R. – Szatmári J. – Bódis K. – Kántor Z. – Dabis G. – Dzsupin M.: Felszín alatti vezetékek környezetszennyező hatásainak felmérése távérzékeléses technológiával –Geodézia és Kartográfia LVI. évf. 4. szám pp. 3-8. (2004)

Mucsi L. – Balogh A. – Juhász G.: Interaktív, 3D-s barlangi információs rendszer a világhálón – Geodézia és Kartográfia LVI. Évf. 12. sz. p. 3-8. (2004).

Az eddigi tudományos –szakmai életmű

Mucsi L. 1995 Műholdas távérzékelés és digitális képfeldolgozás I. kötet, Egyetemi jegyzet, Szeged, pp. 170.

69

szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás:

Karancsi Z. - Mucsi L. 1997. Human impact on the Medves region, N-Hungary, Z. Geomorph. N.F. Berlin-Stuttgart, pp. 247-253. IF:0,68

Mezősi G. - Mucsi L. - Farsang A. 1999. A városökológia szerepe a területi tervezésben Szeged példáján Alföldi Tanulmányok - Nagyvárosok 1998/99, Nagy Alföld Alapítvány, Békéscsaba pp. 74-93.

J. Unger – Z. Sümeghy – Á. Gulyás – Z. Bottyán – L. Mucsi: Land-use and meteorological aspects of the urban heat island - Meteorological Applications 8, 2001 pp. 189-194. IF:0,9

Mucsi L.: Műholdas távérzékelés – Libellus kiadó, Szeged, p. 238 old.


MTA X. Biz. Fotogrammetriai, Távérzékelési és Térinformatikai albizottság tagja, Magyar Földrajzi Társaság válaszmányi tag, Magyar Fotogrammetriai, Térképészeti és Térinformatikai Társaság tagja

Nemzetközi kapcsolatok: EARSeL, AGILE tagság

70

Dr. Barta Károly



Szakképzettség: matematika-földrajz szakos középiskolai tanár, talajtani szakmérnök

Jelenlegi munkahelye: Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai

Tanszék

Kinevezésben feltüntetett

munkakör:

egyetemi adjunktus

Tudományos fokozat: PhD földtudomány (Talajeróziós modellépítés a EUROSEM modell

nyomán)


Habilitáció éve: -

Ösztöndíjak: 2006-2007: kiegészítő posztdoktori ösztöndíj (OM)

Oktatott tárgyak: Európa természeti földrajza előadás

Hidrogeográfia előadás

Hidrogeográfia gyakorlat

Fejezetek a hidrológia témaköréből

Bevezetés a kvantitatív földrajzba előadás

Bevezetés a kvantitatív földrajzba gyakorlat

Bevezetés a talajtanba laborgyakorlat

Geomorfológiai és karsztmorfológiai terepgyakorlatok

Karsztok formakincse és védelme

Magyarország karsztjai

Szél- és vízerózió

Terepi mérési módszerek a természeti földrajzban

A hidrogeográfia alapjai (BSc)

A geoinformatika alapjai (BSc)


Szakmai gyakorlat: 1994 ösztöndíjas tanulmányút, Egyesült Királyság, Huddersfield, University

of Huddersfield

1998 szakmai tanulmányút, Egyesült Királyság, Silsoe, Cranfield University

2002, 2003 ösztöndíjas tanulmányút, Németország, Frankfurt am Main,

University of Frankfurt

Az elmúlt 5 év legfontosabb

publikációi az oktatott tárgyak

témakörében:

Barta K., 2006: Vízföldrajzi és talajtani feladatok (3.5. és 3.6. fejezetek). In:

Földtudományi és földrajzi számítási feladatok (szerk: Unger János –

Horváth Janina). JATEPress, Szeged. 3.5. fejezet, pp. 122-132.

Kitka G. – Farsang A. – Barta K., 2006: Eróziómodellezés a

vízgyűjtőmenedzsment szolgálatában. III. Magyar Földrajzi Konferencia

kiadványa. ISBN: 963-9545-12-0. Budapest, 2006. szeptember 6-7. (CD)

71

Barta K., 2005: A szántóföldi beszivárgás-lefolyás modellezése. Földrajzi

Értesítő 54/1-2. pp. 167-173.

Palágyi S. – Szabó A. – Csirke O. – Barta K. – Vassányi I., 2005: Római

kori víznyerő helyek kutatásának tapasztalatai Veszprém megyében.

Karsztfejlődés X. Szombathely. pp. 127-135.

Kiss T. – Sipos Gy. – Oroszi V. – Barta K., 2004: Üledékfelhalmozódás

mértékének vizsgálata a Maros és az Alsó-Tisza hullámterén. II. Magyar

Földrajzi Konferencia kiadványa. ISBN: 963-482-687-3. Szeged, 2004.

szeptember 2-4. (CD)

Az eddigi tudományos –szakmai

életmű szempontjából

legfontosabb 5 publikáció vagy

alkotás:

Farsang A. – Kitka G. – Barta K., 2006: A talajerózió szerepe a talaj

foszforháztartásában. In: Táj, környezet és társadalom. Ünnepi tanulmányok

Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére. Szeged, SZTE

Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék. pp. 179-190.

Tanács E. – Barta K., 2006: Talajvizsgálatok a Haragistya-Lófej

erdőrezervátum területén. Karsztfejlődés XI. Szombathely. pp. 235-251.

Kiss A. – Barta K. – Sümeghy Z. – Czinege A., 2005: Historical land use

and anthropogenic features: a case study from Nagymaros. Acta

Climatologica et Chorologica. Universitas Szegediensis. Tom. 38-39. pp.

111-124.

Barta K., 2004: Modelling Infiltration on Arable Lands. Journal of

Hungarian Geomathematics. Vol. 2. pp. 16-24.

(http://www.sci.u-szeged.hu/foldtan/

geomatematikai_szakosztaly/JHG/default.htm)

Barta K., 2004: Modeling runoff and infiltration on plough fields. Acta

Geographica Szegediensis 38. Szeged. pp. 108-117.

Tudományos, szakmai közéleti

tevékenység:

-

Nemzetközi kapcsolatok: Németország, University of Frankfurt (talajerózió)

72

Dr. Bajmócy Péter

Születési év 1973

Végzettség egyetem, József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar,

1996

Szakképzettség matematika-földrajz szakos középiskolai tanár

Jelenlegi munkahelye Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társdalomföldrajz Tanszék

A kinevezésben feltüntetett munkakör egyetemi docens

Tudományos fokozat PhD, földrajztudományok (Szuburbanizáció a budapesti

agglomeráción kívüli Magyarországon)


Habilitáció éve:

Ösztöndíjak:

Oktatott tárgyak Magyarország társadalomföldrajza I-II. (előadás és gyakorlat)

Társadalomföldrajz alapjai I-II. (gyakorlat)

Népesség- és településföldrajz (gyakorlat)

Szociálgeográfia

Etnikai- és vallásföldrajz

Regionális gazdaságtan

Statisztikai programcsomagok a terület- és településfejlesztésben

Az UNESCO Világörökség részei

Population and settlement geography of Hungary

Hungary – land, people, regions (bejövő ERASMUS-hallgatóknak)

Számítógépes térképszerkesztés a terület- és településfejlesztésben

Mezőgazdasági földrajz (gyakorlat)

Területi statisztika

Projektmunka

Évfolyamdolgozat előkészítő szeminárium

Szakdolgozati szeminárium

Diplomamunkák előkészítő szeminárium


Szakmai gyakorlat a Tanszék által szervezett terepgyakorlatok, tanulmányutak vezetése

(eddig összesen 62 hét 1996 óta, ebből 47 hét hazai, 15 hét külföldi)

A Dél-Alföld szakképzés-fejlesztési koncepciója. 2004, SZTE TTK

Gazdaság- és Társadalomföldrajzi Tanszék

Békéscsaba területfejlesztési koncepciója. 2004, MTA RKK ATI

Békéscsabai Osztálya (Demográfia)

Békés megye ipari parkjai hálózati kapcsolatainak fejlesztési

lehetőségei, 2004.

Vidékfejlesztési stratégiát megalapozó kutatások, 2004, MTA ATI

73

Kecskeméti Osztálya (közlekedés)

Az elmúlt 5 év legfontosabb publikációi

az oktatott tárgyak témakörében:

Bajmócy Péter: A népesség nyelvi, etnikai összetétele. In: Becsei

József. Népességföldrajz. Ipszilon Kiadó Kft., Békéscsaba, 2004.

p.283-298.

Bajmócy Péter: A hazai szuburbanizációs folyamatok trendjei 2000

után. In: Csapó Tamás-Kocsis Zsolt (szerk.): Agglomerációk és

szuburbanizálódás Magyarországon. Savaria University Press,

Szombathely, 2006. pp. 112-127.

Bajmócy Péter: A nemzetiségi és vallási szerkezet változása

Magyarországon a XX. században. A 2. magyar földrajzi konferencia

kötete, Szeged (CD), 16 o.

Bajmócy Péter: A lakóhelyi szuburbanizáció terének lehatárolása a

vidéki Magyarországon. In: Abonyiné palotás Jolán (szerk.) : 40 éves

a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz

Tanszéke. SZTE, Szeged, 2004. pp. 61-69.

Bajmócy Péter: A népesség vallási összetétele. In: Becsei József.

Népességföldrajz. Ipszilon Kiadó Kft., Békéscsaba, 2004. p.299-314.


szempontjából legfontosabb 5 publikáció

vagy alkotás:

PhD-disszertáció megvédése summa cum laude minősítésse A

disszertáció címe: Szuburbanizáció a budapesti agglomeráción kívüli

Magyarországon, 2003

Bajmócy Péter: A kistérségek népességváltozási tendenciái

Magyarországon. In.: Társadalomföldrajzi vizsgálatok két évezred

találkozásánál, Szeged, 1999 p. 57-77.

Bajmócy Péter: Szuburbanizáció Pécs környékén. In: Földrajzi

Értesítő 1999 1-2 p.127-138.

Bajmócy Péter-Kiss János: Megyék, régiók és központjaik - modellek

tükrében. In: Tér és Társadalom 1999/1-2. p. 31-51.

Kiss János - Bajmócy Péter: Egyetemi hallgatók mentális térképei

Magyarországról. In.: Tér és Társadalom 1996/2-3. 55-68. old.

Bajmócy Péter-Balogh András: Aprófalvas településállományunk

differenciálódási folyamatai. In: Földrajzi Értesítő 2002 3-4. pp. 385-

405.

Tudományos, szakmai, közéleti

tevékenység:

2006- Területfejlesztési Tudományos Egyesület, tag

2003- Magyar Regionális Tudományi Társaság, tag

1997- Pro Scientia Aranyérmesek Társasága, tag

Nemzetközi kapcsolatok: Az SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék

ERASMUS-koordinátora

ERASMUS kapcsolatok:

Universität Bremen (Németország)

74

Westfälische Wilhelms Universität, Münster (Németország)

Universita degli Studi di Udine (Olaszország)

Univerite de Paris IV- Sorbonne (Franciaország)

University of Gdansk (Lengyelország)

Turun Yliopisto, Turku (Finnország)

Yasar Üniversitesi, Izmir (Törökország)

Közös terepgyakorlatok külföldi diákokkal

Uniwerzytet Lodzkiego, Lodz, Lengyelország (2003 óta négy hét)

Universitatea de Vest din Timisoara, Temesvár, Románia (1999 óta

hét hét Romániában és nyolc hét magyarországon)

Nyolc külföldi konferencia részvétel, ebből hét előadással.

75

Boros Lajos


Végzettség: 2001, Szegedi Tudományegyetem, egyetem

Szakképzettség: földrajz szakos középiskolai tanár, településfejlesztő geográfus,

politikaelmélet speciális képzés

Jelenlegi munkahelye: SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék

A kinevezésben feltüntetett munkakör: Egyetemi tanársegéd

Tudományos fokozat:

Fokozatszerzés éve:

Habilitáció éve:

Ösztöndíjak:

Oktatott tárgyak: Területfejlesztés és turizmus (előadás, gyakorlat)

Politikai földrajz (előadás)

Közigazgatási földrajz (előadás)

Településszociológia (előadás)

Regionális társadalomföldrajz II. (előadás, gyakorlat)

Regionális társadalomföldrajz III. (gyakorlat)

Európa társadalomföldrajza (gyakorlat)

Adatbázisok a terület- és településfejlesztésben (gyakorlat)

Projektmunka (gyakorlat)

Évfolyamdolgozat előkészítő szeminárium (gyakorlat)

Oktatásban eltöltött idő: 6 év

Szakmai gyakorlat: A szegedi TESCO áruház hatása környezete kiskereskedelmére.

Esettanulmány a „Bevásárlóközpontok térformáló szerepe” című

kutatáshoz. MTA FKI



Az elmúlt 5 év legfobtosabb publikációi


Boros L. (2007): ...But some are less equal - spatial exlcusion in

Szeged. In: Kovács Cs. szerk.: From villages to cyberspace -

Falvaktól a kibertérig. SZTE Gazdaság- és Társadalomföldrajz

Tanszék, Szeged. pp. 151-160

Boros L (2006).: A városi tér használatához kapcsolódó konfliktusok.

In: Táj, környezet és társadalom. Ünnepi tanulmányok Keveiné

Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére. SZTE Éghajlattani és

Tájföldrajzi Tanszék - Természeti Földrajzi és Geoinformatikai

Tanszék, 2006

Boros L. – Pál V. - Hegedűs G. (2006): Globalizációs hatások alföldi

76

városainkban – a városszerkezet és településkép átalakulása. In: III.

Magyar Földrajzi Konferencia, 2006.

Boros L. (2002): A szegedi konferenciaturizmus, mint a

településmarketing eleme. In: Kutatás a turizmusban, Pécs 2002

Boros L. (2003): Határmentiség a turizmusban. Határok és az EU,

Szeged 2002

Az eddigi tudományos-szakmai életmű


vagy alkotás:

Bajmócy P. - Boros L. – Pál V.: Egy képzeletbeli tér geográfiája:

helyek, terek, szimbólumok a „Harry Potter Univerzumban” In: III.


Boros L. – Pál V. - Hegedűs G.: Globalizációs hatások alföldi

városainkban – a városszerkezet és településkép átalakulása. In: III.


Boros L.: A városi tér használatához kapcsolódó konfliktusok. In:

Táj, környezet és társadalom. Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány

Ilona professzor asszony tiszteletére. SZTE Éghajlattani és

Tájföldrajzi Tanszék - Természeti Földrajzi és Geoinformatikai

Tanszék, 2006.

Boros L.: ...But some are less equal - spatial exlcusion in Szeged. In:

Kovács Cs. szerk.: From villages to cyberspace - Falvaktól a

kibertérig. SZTE Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged.

pp. 151-160

Boros L.: A művészeti alkotások földrajzi vizsgálatának néhány

elméleti kérdése. in: Kovács Cs.-Pál V. szerk: A társadalmi földrajz

világai. SZTE Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged.

2007. pp. 79-88.


tevékenység:

Magyar Regionális Tudományi Társaság tagja

Magyar Szociológiai Társaság Tagja

Területfejlesztési Tudományos Egyesület tagja

Nemzetközi kapcsolatok: Universität Bremen, Bréma, Németország

Universita degli Studi di Udine, Olaszország

77

Dr. Csordás László


Végzettség: 1987, Kossuth Lajos Tudományegyetem, BTK, egyetem

Szakképzettség: történelem-földrajz szakos középiskolai tanár

Jelenlegi munkahelye: SZTE GTK

Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

Regionális Gazdaságfejlesztési Szakcsoport

A kinevezésben feltüntetett munkakör: tudományos főmunkatárs

Tudományos fokozat: CSc, földrajztudományok



Ösztöndíjak: (OTKA Világbanki - 1995 , OTKA Posztdoktori – 1996-99)

Oktatott tárgyak: Kecskemét, GAMF-TIT-Nyelviskola

1989-1996 – hétvégi alapfokú német nyelvoktatás

József Attila Tudományegyetem:

1994 – A második otthonok – speciálkollégium,

1999 – Matematikai-statisztikai módszerek a földrajzkutatásban –

Térinformatika

Kecskeméti Főiskola:

1998-2000 – Gazdaságföldrajz

Miskolci Egyetem Kecskemétre kihelyezett közgazdászképzése:

1999-2000 – Általános gazdaságföldrajz

Debreceni Egyetem:

2001 – Területi tervezés: A Széchenyi-terv és a magyar

gazdaságfejlesztés

Szegedi Tudományegyetem

2001-2002: Turizmuspolitika, EU és a turizmus,

2002-2007: Magyarország turizmusa, turizmusföldrajza,

2002-2007: Turizmuskutatás, kutatás a turizmus területén

2006- Időszerű kérdések a turizmusban


Szakmai gyakorlat: MTA (12,5 év), 1987-2000:

MTA TMB, aspiráns 1987-90,

Nyelvvizsgák (német, orosz) és kandidátusi vizsgák letétele,

Alap- és alkalmazott kutatások a Tiszazugban és a Tisza mentén,

MTA RKK, tud. s.munkatárs 1990-94,

Alföld Program, OTKA, OKTK témavezető,

MTA RKK, tud. munkatárs 1994-95,

KLTE - Dr. univ. summa cum l.: 1995. 03. 13.,

78

MTA - CSc, 1995. 12. 13.,

OTKA, OKTK témavezető,

MTA RKK, tud. főmunkatárs 1996-98,

OTKA Posztdoktori ösztöndíjas 1996-99,

MTA RKK, tud. osztályvezető 1998-2000,

Alföld Kutatási Program II, OTKA témavezető,

Dél-alföldi kistérségi, megyei és regionális

terület(gazdaság)fejlesztési koncepciók (Phare, Sapard) turizmus

fejezeteinek készítése

G(K)M (6 év), 2000-2006

GM főosztályvezető 2000-2002,

..Phare (dél-alföldi kutatási témák) szakértés

A Széchenyi-terv térinformatikai hátterének biztosítása

..A 150 kistérség egyenkénti értékelése,

..Komplex gazdasági- társadalmi adatbázis- és információs rendszer

kialakítása

GKM főosztályvezető 2002-2003,

GKM főosztályvezető-h. 2003-2006

„Az Eu házhoz jön” a 150 kistérség egyenkénti értékelése a

vállalkozások szempontjából ,

Kistérségi információs térképtár (2003),

Néhány kiemelt terület regionális helyzetéről (140 oldalas tájékoztató

anyagok készítése 2003-2006)

SZTE tudományos főmunkatárs 2006-

Eddig több mint 40 tanulmány, 60 megbízásos munka, valamint 6 év

alatt számos minisztériumi terjedelmesebb tájékoztató anyag

készítője.



Csordás L. 2001: Az Északkelet-Alföld határmenti területeinek

turizmusa, – In. Baranyi B. (szerk.): A határmentiség kérdőjelei az

Északkelet-Alföldön. pp. 284-305.

Csordás L. 2002: A turizmus helyzete és a területi különbségek

alakulása az Északkelet-Alföldön. – In. Szónokyné Ancsin G.

(szerk.): Határok és az Európai Unió. pp. 25-36.

Csordás L. 2003: Helyzetkép az Alföld turizmusáról. – In. Baukó T.-

Nagy I. (szerk.): A fenntartható fejlődés és az Alföld. MTA Stratégiai

kutatások, pp. 130-145.

Csordás L. 2006: Helyzetkép az Alföldön turisztikai projekteket

tervezett településekről. – In. Csorba P. (szerk.): Egy szakmai életút

eredményei. Tiszteletkötet Martonné Dr. Erdős Katalin 60.

születésnapjára, pp. 213-225.

79

Csordás L. 2007: A második otthonok definíciója és a jelenség

térbeli hatásai. – In. Kovács Cs. – Pál V. (szerk.): A társadalmi

földrajz világai. SZTE Gazdaság- és Társadalomföldrajzi Tanszék,

Szeged. pp. 117-131.



vagy alkotás:

Csordás L. – Szabó G. 1993: A falusi - tanyai turizmus

szervezésének és fejlesztésének feltételei az Alföldön. Alföldi

Tanulmányok. 15. pp. 137-161.

Csordás L. 1999: Leisure time homes and rural tourism as a part of

alternative tourism and important factor of incoming tourism in

Hungary. Condition of foreign tourism development in Central and

Eastern Europe. Wroclaw. pp. 11-29.

Csordás L. 2000: Tourismus und Zweitwohnungen in Ungarn.

Augsburger Sozialgeographische Schriften. No. 38. Ungarn auf dem

Weg in die Europäische Union. Augsburg. pp. 51-84.

Csordás L. 2003: Kistérségi információs térképtár (CD-melléklettel).

Budapest 112 p.

Csordás L. 1993: Szabadidő-lakások az Alföldön. Tér és

Társadalom. 7. 3-4. pp. 75-103.


tevékenység

MTA köztestületi tag,

Magyar Földrajzi Társaság – tag;

Területfejlesztési és turisztikai Phare szakértő,

Debreceni Egyetem Földtudományi Doktori Iskola – tag 2001 óta

Záróvizsga elnök: 1999-2006 SZTE-JGYF

Nemzetközi kapcsolatok: Bécs, Lipcse, München, Lodz, Varsó, Wroclaw

80

Dr. Farsang Andrea



Szakképzettség: matematika-földrajz-számítástechnika szakos középiskolai tanár (JATE Szeged),

talajtani szakmérnök (Gödöllői Agrártudományi Egyetem)


Kinevezésben

feltüntetett munkakör:

Egyetemi adjunktus

Tudományos fokozat: PhD földrajztudomány



Ösztöndíjak: 1992 - 1993 10 hónap Johann Wolfgang Goethe Egyetem,

Frankfurt am Main,

Földrajz Oktatásmódszertani Intézet

DAAD Kutatói Ösztöndíj

1994 1 hónap Eberhard-Karl Egyetem, Tübingen

Természeti Földrajzi Tanszék

Internationales Zentrum Research Scholarship

1995 - 1996 11 hónap Berni Egyetem, Talajtani Intézet

Eötvös Kutatói Ösztöndíj

2000 1 hónap Christian Albrechts Egyetem, Hannover

Természeti földrajzi és Tájökológiai Tanszék

DAAD Kutatói Ösztöndíj

2001-2004 SZTE Természeti Földrajzi és Geoinf. Tanszék

Békésy Ösztöndíj

Oktatott tárgyak: Bevezetés a talajtanba – előadás

Talajtan gyakorlat – laborgyakorlat

Talajvédelem – előadás

Természetföldrajzi laboratórium – laborgyakorlat

Földrajz tanítása - előadás

Földrajz tanítása – gyakorlat

Földrajz tanítási gyakorlat előkészítése – gyakorlat

Földrajz szakmódszertan szeminárium - szeminárium

Földrajzi kísérletek – spec.koll.

Talajszennyezés, talajtisztítás – spec.koll.

Terepvizsgálati módszerek a földrajzban – spec.koll.

BSc képzésben:

Talajtan

81

Talaj- és talajvízvédelem


Az elmúlt 5 év

legfontosabb

publikációi az oktatott

tárgyak témakörében:

Farsang A. (2004): Stoffwechselprobleme und Landnutzungswandel

In.: „Raum-Natur-Gesellschaft“. Band 5; Selbstverlag Institut für Didaktik

der Geographie. J.W.Goethe-Universität Frankfurt am Main. In press.

Keveiné Bárány, I., Farsang A. (2002): Labor- és terepvizsgálati módszerek

a földrajzban, II. átdolgozott, bővített kiadás.

JATE Press, Egyetemi jegyzet. p.115.

Farsang A. (2004): „Jövőorientált, időtálló” földrajzoktatás: gondolatok a

módszertani váltás szükségességéről, lehetőségéről

Iskolakultúra (Pedagógusok szakmai-tudományos folyóirata), XIV.

évfolyam, 2004. november, pp. 117-126.

Farsang, A. – Rácz P. – Horváth D. (2003): Spatial and temporal analysis of

the available nutrients of the topsoil in a pilot area: macro- and microelements

as indicators of erosion

Acta Geographica Szegediensis, Thomus XXXVIII., pp. In press.

Farsang, A. (2000): The indicators of heavy metal load affecting people in

urban enviroment: the spatial change of the heavy metal content of green area

soils and deposited earosols in Szeged

Acta Geographica Szegediensis, Thomus XXXVII., pp. 99-109.

Az eddigi tudományos

–szakmai életmű

szempontjából

legfontosabb 5

publikáció vagy

alkotás:

Farsang A. – M.Tóth T. (2003): Spatial distribution of soil nutrient in a

cultivated catchment area: estimation using basic soil parameters

4th European Congress on Regional Geoscientific Cartography and

Information Systems, Bologna, Italy, 2003. Proseedings Book pp. 154-156.

Mezősi, G.- Mucsi,L. - Farsang, A. (1999): A városökológia szerepe a

területi tervezésben Szeged példáján

Alföldi Tanulmányok - Nagyvárosok 1998/99, Nagy Alföld Alapítvány,

Békéscsaba. pp. 74-94.

Balogh, I.; Farsang, A.; Keveiné Bárány,.I.; Mucsi,L.; Mezősi, G.;

Rakonczai, J. (1997): A geoökológiai térképezés elmélete és gyakorlata (II.4,

III. 3. fejezetek) Szeged, 1997. p.130.

Farsang, A. (1997): A talaj nehézfémtartalmának térbeli eloszlása mátrai

mintaterületen, különös tekintettel az antropogén terhelésre, Ph.D.

disszertáció, Kézirat p.131.

Farsang, A. (1996): Regionale Untersuchungen von

Bodenschwermetallen /Kausalstudie in Mátra/

Tübingener Geographische Studien - Interaktion von Ökologie und Umwelt

mit Ökonomie und Raumplanung, Heft 116. pp. 135-152

82

Tudományos, szakmai

közéleti tevékenység:

- Magyar Földrajzi Társaság, 1990-

- Szegedi Akadémiai Bizottság Kémiai Szakbizottság Analitikai és Környezetvédelmi

Munkabizottsága 1999-

- European Society for Soil Conservation 1998-

- Magyar Agrártudományi Egyesület Talajtani Társaságának Talajszennyezettségi

Szakosztálya 2000-

- Magyar Agrártudományi Egyesület Talajtani Társaságának Tápanyaggazdálkodási

Szakosztálya 2000-

- Deutsche Bodenkundliche Gesellschaft 2001-

- Tanárképzők Szövetsége Szakmódszertani Szakosztály 2002-

Nemzetközi

kapcsolatok:

- Johann Wolfgang Goethe University of Frankfurt am Main , Department of

Geography (Prof. Dr. Volker Albrecht, Dr Alexander Thillmann)

- University of Tübingen, Department of Geography (Dr. Rolf Beck)

- University of Bern, Department of Soil Sciences (Prof. Dr. Peter Germann)

- Universitat Hannover, Physische geographische und Landschaftsökologische

Institut (Prof. Dr. Rainer Duttmann)

83

Juray Tünde



József Attila Tudományegyetem, 1997

József Attila Tudományegyetem, 1999.

Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., 2000

Szakképzettség: földrajz szakos középiskolai tanár

településfejlesztő geográfus

idegenforgalmi menedzser

Jelenlegi munkahelye:) Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társdalomföldrajz Tanszék

A kinevezésben feltüntetett munkakör: Egyetemi tanársegéd



Habilitáció éve:

Ösztöndíjak:

Oktatott tárgyak: A turizmus általános elmélete I-II.

Vendégfogadás (előadás, gyakorlat)

Nemzetközi turizmusföldrajz I-II.

Turimusmarketing (előadás, gyakorlat)

Turisztikai termék- és projektmenedzsment (előadás, gyakorlat)

Kutatás a turizmusban

Időszerű kérdések a turizmusban

Tourism development in Hungary

Évfolyamdolgozat előkészítő szeminárium

Projektmunka szeminárium

Idegenfrogalom terepgyakorlat


Szakmai gyakorlat: Alföld Tours Utazási Iroda 1997-98, idegenforgalmi referens

Morton’s Légi Utazási Iroda 1998, utazásszervező- és tanácsadó

Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht. 2000, ügyvezető

igazgató

Tourinform Szeged 2000, irodavezető

Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. 2000-, szakoktató

School of Business Üzleti Szakközépiskola (Kodolányi Főiskola

kihelyezett tagozata) 2001-, szakoktató



Az Európai turizmus területi folyamatainak várható változásai a

közeljövőben, különös tekintettel az Európai Unió keleti bővítésének

84

következményeire (2003) in: Kis Mária (szerk.) Európai kihívások,

Szeged 2. (pp. 215-219.)

Regionális és interregionális tematikus utak szerepe Európában in:

Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.) Határok és az Európai Unió (pp.

134-141.)

A demográfiai változások hatásai a turizmus folyamataira

napjainkban (2004) II. Magyar Földrajzi Konferencia (CD-ROM)

A városi turizmusfejlesztés és -tervezés kérdései a szegedi turisztikai

koncepció készítésének kapcsán (2004): in: Mészáros Rezső (szerk.)

40 éves a Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék

Pillanatkép az ifjúsági turizmus nemzetközi trendjeiről és hazai

helyzetéről (2007) in: Kovács Cs.-Pál V. (szerk.) A társadalmi

földrajz világa (pp.227-241.)

Az eddigi tudományos-szakmai életmű


vagy alkotás:

A Dél-Alföld turisztikai koncepciója és fejlesztési programja (2000):

Szeged (pp.1-12., 69-80.)

A Dél-Alföld turisztikai koncepciója és fejlesztési programja (2000):

Szeged (pp.1-12., 69-80.)

Urban tourism development: The example of a South-Hungarian city,

Szeged (2004) in: Urban Tourism, University of Münster (2004) in:

Peter Schnell (szerk.) City Tourism (pp. 367-383.)

A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió fejlesztési stratégiája (2005)

(turisztikai fejezetek)

A Dél-Alföldi Régió ifjúságturisztikai stratégiája (2007)

Tudományos,szakmai, közéleti

tevékenység:

Szeged Városi Idegenforgalmi Tanács tagja

Magyar Turisztikai Egyesület tagja

Nemzetközi kapcsolatok: GLTRG (Royal Society of Geography of Leisure and Tourism

Research Group) tagja

ERASMUS kapcsolatok:

Yaşar University, Izmir (Törökország)

Westfälische Wilhelms-Universität, Münster (Németország)

85

Dr. Karancsi Zoltán


Végzettség: 1995 okleveles környezetvédő1990 földrajz szakos középiskolai tanár1987 földrajz-rajz szakos általános iskolai tanár

Szakképzettség: tanár

Jelenlegi munkahelye: SZTE JGYTFK Földrajz Tanszék

Kinevezésben


főiskolai docens

Tudományos fokozat: PhD



Ösztöndíjak: 1998 (5 hónap) TEMPUS ösztöndíj Trent University of Nottingham (Anglia)

Oktatott tárgyak: Regionális természeti földrajz, szakmódszertan


Szakmai gyakorlat: 18 év

Az elmúlt 5 év

legfontosabb



Természetvédelem kontra turizmus. „Megtaposott” brit ösvények. A Földgömb 2000,

II. (XVIII.) évf. 4. pp. 30-37.

Az ember szerepe a természeti környezet átalakulásában a Medves- vidék területén. In:

Nógrádi Értékekért (Kutatási eredmények a Karancs, a Medves és a Cerova vrchovina

vidékén) Salgótarján, pp. 41-56. 2000.

Természetes és antropogén eredetű környezetváltozás a Medves-térség területén.

Doktori (PhD) értekezés, 2002, SZTE, kézirat, p. 131.

Drexler Sz - Horváth G - Karancsi Z. 2003. Turizmus, természetvédelem és tájhasznosítás kapcsolata egy nógrádi kistájrészlet példáján. Földrajzi Közlemények, CXXVII. Köt. 1-4. sz. pp. 45-62.

A tájesztétika jelentősége. Tájökológiai Lapok. 2004. 2 (2): pp. 187-194.


Karancsi, Z - Mucsi, L. 1997. Human impact on the Medves region, N-Hungary. Zeitschrift für Geomorphologie, 8. pp. 247-253. Horváth G - Munkácsy B - Pintér Z - Csiky J - Karancsi Z - Prakfalvi P. 1997. A Medves. Földrajzi Értesítő, 46. évf. 3-4. pp. 217-248.Karancsi Z - Mucsi L 1999. Az emberi tevékenység hatása a Medves-régió területén. Magyar Tudomány, 44. 9. pp. 1140-1147. Horváth, G - Karancsi, Z - Pintér, Z. 2000. The Medves Plateau. In: Physico-Geographical Research in Hungary. Geographical Research Institute (Hungarian Academy of Sciences) Budapest 2000. pp. 169-178.Classification of landforms created by quarry operation. 2000. ACTA Geographica Szegediensis Tomus XXXVII. pp. 45-50.


2002 – Magyar Tudományos Akadémia köztestülete1990 Magyar Földrajzi Társaság


86

Dr. Kevei Ferencné




Jelenlegi munkahelye: Szegedi Tudományegyetem, Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék


tanszékvezető, egyetemi tanár

Tudományos fokozat: DSc földrajz



Ösztöndíjak: Széchenyi professzori ösztöndíj: 1998-2001

Széchenyi István Ösztöndíj: 2002-2003

Oktatott tárgyak: BiogeográfiaTalajföldrajzTájökológiaKlimatikus morfológiaKarsztökológiaKarsztos tájtípusok

BSc tárgyak:A földrajz biológiai alapjaiBiogeográfia és talajföldrajzTájökológia


KülföldiÖsztöndíjak Bordeaux Egyetem, 1992, 2 hét, Francia Oktatási Minisztérium ösztöndíjaTübingen, 1993, 2 hét, Eberhard-Karl-Egyetem Internazionales Zentrum ösztöndíjaTübingen, 1994, 2 hét, Huddersfield, 1995, 4 hét, TEMPUS ösztöndíjHuddersfield, 1996, 4 hét, TEMPUS ösztöndíj Freiburg, 1997, 6 hét, TEMPUS ösztöndíjDurham, 1999, 4 hét ERASMUS ösztöndíj. 2000, 2hét , 2001, 2 hét


1. Keveiné Bárány I. (1998): Talajföldrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. p. 146.

2. Keveiné Bárány I.(1999): Biogeográfia. JATE Press. Szeged. p. 190.

3. Keveiné Bárány I. - Farsang A. (1998): Terep- és laborvizsgálati módszerek a földrajzban. JATE Press. Szeged. p. 122.

4.Keveiné Bárány I. (2003): Tájszerkezet és tájváltozás vizsgálatok karsztos mintaterületen. Tájökológiai Lapok I (2). pp.145-151.

5.Keveiné Bárány I. (2004): A karsztökológiai rendszer szerkezete és működése. Karsztfejlődés IX. Szombathely. pp. 65-76.


Bárány-Kevei I.(1992): Karst soil as indicators of karst development in Hungarian karsts. Zeitschrift für Geomorphologie N.F. Suppl. - Bd. 85. Berlin-Stuttgart. 101-110.

87

szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás:

Bárány-Kevei, I. (1997): Tectonic and geomorphic evolution of Bükk Mountains, North Hungary, with special regard to doline formation. Zeitschrift für Geomorph. N. E. Suppl. - Bd. 110. 107-114.

Bárány-Kevei, I. (1998): Geoecological system of karsts. Acta Carsologica. Krasoslovni Zbornik, XXVII/1. Ljubljana. pp. 13-25.

Bárány-Kevei, I (1998).: The geo-ecology of three Hungarian karsts. Cave und Karst Science. Transaction of the British Cave Research Association. Vol. 25. Num. 3. December. 113-117.

Bárány-Kevei, I.( 1999): Impact of agricultural land use on some Hungarian Karst region

International Journal of Speleology. Vol.28 B (1/4).pp.89-98.


International Geographical Union, Environmental Changes on Karst Areas, bizottsági tag 1984-től, International Geographical Union, Sustainable Management and Development of Karst Terrains Comissio, full member 1996-tól jelenleg is ,WCPA Working Group on Cave and Karst Protection (IUCN Bizottság) tagja 2000-től,MTA Földrajztudomány II. Tudományos Bizottság, választott tagja 1996-tól, jelenleg második periódusban, a Geomorfológiai Albizottság titkára ugyanitt 1997-2000 között,Földrajzi OTKA Bizottsági tag 1997-2001 között,MTA Meteorológiai Tudományos Bizottság, Éghajlati Albizottság tagja 1997-tőlMagyar Földrajzi Társaság választmányi tag 1994-től,Magyar Földrajzi Társaság Szegedi Osztályának 1990-1996 között titkára, azóta elnökeMagyar Karszt és Barlangkutató Társaság tagja 1982 –tőlSzegedi Akadémiai Bizottság Föld- és Környezettudományi Bizottságának elnöke 2002-től.


A Tübingeni Eberhard-Karls Egyetemmel 10 éve van szakmai együttműködés karsztökológiai témában, de a talajok környezetterhelésére vonatkozó kutatások is jelentősek. Karsztos témakörben meghívott előadó voltam, 2 Nyári Egyetemre kaptam meghívást „Ökológia, öonómia, környezetvédelem” témakörben. Több hallgatói terepgyakorlat cserét szerveztünk, elsősorban a környezet-érzékeny karsztok vizsgálata témakörben. Több mint 10 tanulmány a közös kutatások eredményeként született. ERASMUS kapcsolatunk van oktatói és hallgatói mobilitással a Durhami Egyetemmel. Ennek eredménye a közös karsztos tájvizsgálatok, amelyből szintén jelent meg közös publikáció. PhD hallgatóim 3 év óta többhónapos ösztöndíjjal voltak Durhamban, nálam két durhami hallgató volt karsztos témában képeztem tovább őket. A Bordeauxi Egyetemmel ezévben alakítottam ki szoros szakmai kapcsolatot, 1 PhD hallgatóm közös francia-magyar PhD képzésen van Bordeauxban.

88

Dr. Kovács Ferenc


Végzettség: egyetem (Szegedi Tudományegyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)

Szakképzettség: Geográfus, Alkalmazott térinformatikus

Jelenlegi munkahelye: Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék


egyetemi adjunktus




Ösztöndíjak: Környezettudományi tanulmányi ösztöndíj: 2003

Oktatott tárgyak: A távérzékelés alapjai (graduális és posztgraduális képzésben) - gyakorlatTávérzékelés földtudományi alkalmazása - gyakorlatTájtervezés (graduális és posztgraduális képzésben) - gyakorlatGeoinformatikai szoftverek használata - gyakorlatTérinformatikai és távérzékelési módszerek témájában speciális kollégiumok – előadásokSzámítógépes módszerek használata a földrajzi elemzésekben – gyakorlat


Szakmai gyakorlat: 2002. Ph.D. tanulmányút. University of Copenhagen Institut of Geography (1 hét)2002. ösztöndíjas tanulmányok. J. W. Goethe Universität Institut für Didaktik der Geographie, Frankfurt am Main (1 hónap)2000. ösztöndíjas tanulmányok. J. W. Goethe Universität Institut für Didaktik der Geographie, Frankfurt am Main (1 hónap)1999. ösztöndíjas tanulmányok. Fachhochschule Karlsruhe Hochschule für Technik, Fachbereich Geoinformationswesen (4 hónap)1999. szakmai gyakorlat. Csongrád Megyei Önkormányzat (1 hónap)


Kovács F. 2004. Vizes élőhelyek területi változásai a Dunamenti-síkság területén térképi és távérzékelési adatok alapján – in.: A táj változásai a Kárpát-medencében: Víz a tájban, Szarvas (megjelenés alatt)

Kovács, F. – Rakonczai, J. – Kiss, T. 2004. Possibilities of remote sensing in the investigation of aridification processes – Case study on the Great Hungarian Plain, Hungary. – in.: Goossens, R. (ed.) Remote Sensing in Transition, Proceedings of the 23rd EARSeL Symposium, pp.409-415.

Kovács F. 2004. Környezeti változások értékelése a Duna-Tisza közén, különös tekintettel a szárazodás problémájára. – in.: A magyar földrajz kurrens eredményei. A II. Magyar Földrajzi Konferencia 2004 CD kötete. ISBN 963 482 687-3, pp.1046-1072.

Rakonczai J. – Kovács F. 2003. A szárazodás területi és időbeli változásainak komplex értékelése az Alföldön. Szakmai beszámoló, K0440892001. számú KAC pályázat. Kézirat. p.28.+ CDROM

89

Rakonczai J. – Csató Sz. – Mucsi L. – Kovács F. – Szatmári J. 2003. Az 1999. és 2000. évi alföldi belvíz-elöntések kiértékelésének gyakorlati tapasztalatai. – Vízügyi Közlemények Különszám IV.kötet (megjelenés alatt)


Rakonczai J. – Kovács F. 2004. A szárazodási folyamat területi és időbeli változásainak vizsgálata az Alföldön. Összefoglaló értékelés a VAHAVA program számára. p.36.+ CDROMKovács F. 2004. Környezeti változások értékelése a Duna-Tisza közén, különös tekintettel a szárazodás problémájára. – in.: A magyar földrajz kurrens eredményei. A II. Magyar Földrajzi Konferencia 2004 CD kötete. ISBN 963 482 687-3, pp.1046-1072.Kovács, F. – Rakonczai, J. – Kiss, T. 2004. Possibilities of remote sensing in the investigation of aridification processes – Case study on the Great Hungarian Plain, Hungary. – in.: Goossens, R. (ed.) Remote Sensing in Transition, Proceedings of the 23rd EARSeL Symposium, pp.409-415.Kovács, F. – Rakonczai, J. 2003. Analysis of the 200-year environmental changes of a strictly protected area in the Kiskunság National Park, Hungary. – in: Dealing with Diversity, Proceedings of the 2nd International Conference of European Society for Environmental History. pp.263-268. Rakonczai, J. – Kovács, F. 2000. Possibilities provided by GIS in the evaluation of landscape changes on plain territories. – Acta Geographica, Szeged. pp.83-93.

Tudományos, szakmai közéleti tevékenység: 2004. Felelős szervező: Geográfus Doktoranduszok VIII. Országos Konferenciája

2001-től A Magyar Földrajzi Társaság tagja

Nemzetközi kapcsolatok: University of Beijing – távérzékelés, környezetvédelem

90

Boudewijn van Leeuwen


Végzettség: Okleveles geográfus (Utrecht, Hollandia, 1998)

Szakképzettség: Digitális képfeldolgozás (ITC Hollandia, 1997)

Jelenlegi munkahelye: Tanszéki munkatárs, Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi Kar,

Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Kinevezésben


egyetemi tanársegéd



Habilitáció éve:

Ösztöndíjak:

Oktatott tárgyak: Geoinformatikai szoftverek használata 3.


Szakmai gyakorlat:

Az elmúlt 5 év

legfontosabb




–szakmai életmű

szempontjából

legfontosabb 5

publikáció vagy

alkotás:

Maathuis, B.H.P., Gieske, A.S.M., Retsios, V., van Leeuwen, B. and Hendrikse,

J.H.M. (2006) Meteosat-8: from temperature to rainfall : abstract. In: ISPRS 2006 :

ISPRS mid-term symposium 2006 remote sensing : from pixels to processes, 8-11 May

2006, Enschede, the Netherlands. 1 p.

Gieske, A.S.M., Hendrikse, J.H.M., Retsios, V., van Leeuwen, B., Maathuis, B.H.P.,

Romaguera, M., Sobrino, J.A., Timmermans, W.J. and Su, Z. (2005) Processing of

MSG-1 SEVIRI data in the thermal infrared-algorithm development with the use of the

SPARC2004 data set. Presented at the ESA proceedings WPP-250 : SPARC final

workshop, 4-5 July, 2005. Enschede : ESA, 2005. 8 p

V. Retsios, B.H.P. Maathuis, A.S.M. Gieske, B. v. Leeuwen, J.H.M. Hendrikse,

W. Koolhoven (2005) Implementation of a GDAL driver for reading MSG satellite

images Presented at the First Holland Open Software Conference, 30 - 31 May 2005,

Amsterdam, The Netherlands. 17 p

91

Mannaerts, C.M., Gieske, A.S.M., van Leeuwen, B., Maathuis, B.H.P., Timmermans,

W.J., Retsios, V., and Hendrikse, J.H.M. (2004) Meteosat-8 for African water

resources management : poster. Presented at the CEOS TIGER workshop for space

technologies for water resources management in Africa, Pretoria, South Africa, 8-10

November 2004



Nemzetközi

kapcsolatok:

International Institute for Geo-Information Science and Earth Observation (ITC),

Enschede, Hollandia

92

Oláh Ferenc

Születési év: 1960.

Végzettség: egyetem,

Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen

Szakképzettség: Okleveles Biológia-Földrajz szakos középiskolai tanár

Jelenlegi munkahelye: SZTE JGYPK Földrajz Tanszék


munkakör:

Főiskolai adjunktus

Tudományos fokozat: -


Habilitáció éve:

Ösztöndíjak: -

Oktatott tárgyak: Magyarország természetföldrajza 1991-től

Ásvány-Kőzettan 1993-tól

Térképészeti alapismeretek 1991-től

Természetvédelem Magyarországon 1994-től

A környezetvéd. földtudományi alapjai 2001-től

A Föld és az élet fejlődése 1994. 2006.

Általános környezetvédelem 1998-2004.


Szakmai gyakorlat: 1984-1990. Irinyi János Élelmiszeripari SzKI. Szaktanár

1984-1986. KLTE Gyakorló Ált. Isk. szaktanár

1990-től Juhász Gyula Tanárképző Főiskola=> SZTE JGYFK=>SZTE JGYPK.

T-025133 OTKA „Határmenti kutatások” Dr. Pál Ágnes



témakörében:

OLÁH F.: 2002/a. Adalékok a környezet

állapotának vizsgálatához a határmenti

területeken Mórahalom példáján, In.: Pál Á.

(szerk.) Héthatáron, tanulmányok a

határmenti területek földrajzából, JGYF

Kiadó, Szeged, pp. 101-107.

- OLÁH F.: 2002/c. Adalékok a környezet

állapotának vizsgálatához Mórahalom

példáján, SZTE JTFK Tudományos

felolvasóülés, előadás, absztrakt, Szeged,

pp. 56-57.

- OLÁH F.: 2003. Dél-alföldi határmenti kis- és

középvárosok víz- és hulladékgazdálkodása,

SZTE JTFK Tudományos felolvasóülés,

Előadás

93


életmű szempontjából

legfontosabb 5 publikáció vagy

alkotás:

- OLÁH F.:1996/a.Nem városi jogállású települések

környezeti állapota, értékelése, Pécs, (In:

Tóth J – Miletics P. (szerk.) 1996. A

magyarországi városhálózat és városhiányos

térségek vizsgálata, IV. kötet, pp. 71-78.)

- OLÁH F.:1997/c.Területi különbségek települések

környezeti állapot-vizsgálata alapján, Buda-

pest, „Geográfus Doktoranduszok II.

Országos Konferenciája”, előadás

OLÁH F.: 2002/a. Adalékok a környezet

állapotának vizsgálatához a határmenti

területeken Mórahalom példáján, In.: Pál Á.

(szerk.) Héthatáron, tanulmányok a

határmenti területek földrajzából, JGYF

Kiadó, Szeged, pp. 101-107.

- OLÁH F.: 2002/c. Adalékok a környezet

állapotának vizsgálatához Mórahalom

példáján, SZTE JTFK Tudományos

felolvasóülés, előadás, absztrakt, Szeged,

pp. 56-57.

- OLÁH F.: 2003. Dél-alföldi határmenti kis- és

középvárosok víz- és hulladékgazdálkodása,

SZTE JTFK Tudományos felolvasóülés,

előadás


1984. Magyar Földrajzi Társaság

1996-2002. Kari Tanulmányi Bizottság, tag

1997-2001. Természettudományi Intézeti Tanács, titkár

2000-től kari Belső Akkreditációs Bizottság, tag


94

Dr. Pál Viktor


Végzettség: egyetem, József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar

Szakképzettség: történelem-földrajz szakos középiskolai tanár

Jelenlegi munkahelye: Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társdalomföldrajz Tanszék

A kinevezésben feltüntetett munkakör: Egyetemi adjunktus

Tudományos fokozat: PhD, földrajztudományok (Az egészségföldrajz a magyar

társadalomföldrajzban: elméleti megközelítés és esettanulmányok)



Ösztöndíjak:

Oktatott tárgyak: Általános gazdaságföldrajz, Egészségföldrajz, Gyógy- és

termálturizmus, Számítógépes térképelemzés a település- és

területfejlesztésben, Számítógépes térképelemzés az

idegenforgalomban, Adatbázisok a terület- és településfejlesztésben,

Statisztikai programcsomagok a terület- és településfejlesztésben,

Európa történeti földrajza, Regionális földrajz II., Regionális

gazdaságföldrajz III., Történeti földrajz, Régiók a világgazdaságban,

Adatgyűjtés és feldolgozás a kutatásban

Oktatásban eltöltött idő: 15 év (1992-től)


Szakmai gyakorlat: Részvétel alkalmazott kutatásokban:

A magyarországi városhálózat és a városhiányos térségek vizsgálata.

1996, JPTE TTK ÁTUT

(Egészségügyi ellátottság)

Csongrád megye területfejlesztési koncepciója. 1998, MTA RKK

ATI Békéscsabai Osztálya

(A népesség egészségi állapota és az egészségügyi rendszer)

A Dél-Alföld területfejlesztési koncepciója. 1999, MTA RKK ATI


Az orosházi kistérség területfejlesztési koncepciója. 1999 -

helyzetértékelés


Csongrád megye környezetvédelmi programja. 2000, SZTE TTK


(A környezet és az emberi egészség összefüggései)

Békés megye környezetvédelmi programja. 2000, SZTE TTK


95

(A környezetvédelem egészségügyi vonatkozásai)

A területfejlesztést megalapozó tudományos kutatások az Észak-

Alföldön. 2001, MTA RKK ATI Békéscsabai Osztálya


Kitörési lehetőségek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. 2001, MTA

RKK ATI Békéscsabai Osztálya

(Egészségügy és szociális szféra)

A szegedi TESCO áruház hatása környezete kiskereskedelmére.

Esettanulmány

a „Bevásárlóközpontok térformáló szerepe” című kutatáshoz. MTA

FKI



Békéscsaba településfejlesztési koncepciója. 2004, MTA RKK ATI

Békéscsabai Osztálya

(Egészségi állapot és egészségügy – helyzetértékelés és koncepció)

A Dél-Alföld területfejlesztési koncepciója. Előzetes helyzetértékelés.

2005, MTA RKK ATI

(Az egészségügyi ellátás)

Csongrád megye területfejlesztési koncepciója. Felülvizsgálat. 2006,

MTA RKK ATI

(Az egészséget és egészségügyet érintő programok)

A Békéscsabai Kistérség területfejlesztési koncepciója.

Helyzetértékelés. Fejlesztési Koncepció, 2006, MTA RKK ATI

(Egészségi állapot és egészségügyi ellátás)



PÁL, V. – KISS, J. P. – TIPEI, A. 2006: A Survey of Regional

Differences in Health conditions of Hungarian Patients on the Basis

of Hospital Admissions. Magyar Epidemiológia 2. szám 83-97. pp.

PÁL V. 2005: Fogalmi kérdések, történeti csomópontok, kutatási

irányzatok az egészségföldrajzban. Földrajzi Értesítő 3-4. szám, 435-

454. pp

TÓTH J. – PÁL V. – ANTAL G. 2005: Társadalomföldrajz és egészség.

A magyar egészségföldrajz néhány elméleti kérdése. Magyar

Epidemiológia II/4. szám pp. 261-281

PÁL V. 2003: Egészségföldrajzi sajátosságok egy határmenti

kistérségben. In.: PÁL. Á. szerk.: Héthatáron. Tanulmányok a

határmenti települések földrajzából. JGYTF Kiadó, 297-331. pp

JÓNÁS I. – PÁL V. – VÍZVÁRI A. 2002: A világ változó

társadalmi-gazdasági képe. Tankönyv a 10. osztály számára. Mozaik

Kiadó, pp. 59-76

Az eddigi tudományos-szakmai életmű PÁL V. 1999: Egészségföldrajz. In.: TÓTH J. – VUICS T. szerk.:

96


vagy alkotás:

Általános társadalomföldrajz I. Dialóg Campus Tankönyvek. Dialóg

Campus Kiadó, Budapest - Pécs 345–385. pp

JÓNÁS I. – PÁL V. – SZÖLLŐSY L. – VÍZVÁRI A. 2007: Földrajz

feladatgyűjtemény. Közép- és emelt szintű érettségire készülőknek.

Mozaik Kiadó, Szeged, p 319

PÁL, V. 2006: The metamorphosis of medical geography and the

emergence geography of health. In: Süli-Zakar I. – Horga, I. ed:

Regional Development int he Romanian-Hungarian Cross-Border

Space from National to Europen Perspective. DTE-Universitatea din

Oradea, Debrecen pp. 191-200

PÁL V. 1998: Történeti csomópontok, kutatási irányzatok a

nemzetközi és hazai egészségföldrajzban. In: MÉSZÁROS R. – TÓTH J.

szerk.: Földrajzi kaleidoszkóp. Tanulmányok Krajkó Gyula

professzor 70. születésnapjára. Pécs-Szeged 8-19. pp.

PÁL V. 1996: A potenciális városok egészségügyi infrastruktúrájának

és ellátottságának területi sajátosságai. Tér és Társadalom 2-3. szám

225-230. pp


tevékenység:

Magyar Földrajzi Társaság – tag

Magyar Reginális Tudományi Társaság – tag

Nemzetközi kapcsolatok: határmenti térség vizsgálata kapcsán a vajdasági, Arad és Temes

megyei térségek intézményeivel.

97




Szakképzettség: Okleveles középiskolai tanár (földrajz-földtan - JATE), természeti erőforrás-kutató szakmérnök (BME)



Tanszékvezető-helyettes, egyetemi docens,Tanszékcsoport-vezető

Tudományos fokozat: CSc földrajz


Habilitáció éve:

Ösztöndíjak: Széchenyi professzori ösztöndíj: 2000-2003

Oktatott tárgyak: A hagyományos képzésben:

KörnyezetvédelemGlobális környezeti kérdésekA belső erők földrajzaHidrológiaTájtervezésA környezetvédelem gyakorlataA hidroszféra környezeti problémáiA természetvédelem földrajzi alapjai

BSc képzésben tárgyfelelős:

KörnyezetvédelemGlobális környezeti kérdések Környezeti kockázatértékelésA környezetvédelem gyakorlata


Szakmai gyakorlat: Békés Megyei Önkormányzat (1988-1995)MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, majd MTA Regionális Kutatások Központja (1974-1987)


Rakonczai J. (2004): Globális környezeti problémák (könyv), Lazi kiadó 192+16 old.

Rakonczai János - Mucsi László - Szatmári József - Kovács Ferenc - Csató Szilvia 2001: A belvizes területek elhatárolásának módszertani lehetőségei. In: A földrajz eredményei az új évezred küszöbén. A Magyar Földrajzi Konferencia anyaga CD-n 14 old. Szeged, ISBN 963482544-3, illetve Vízügyi Közlemények. Ár- és belvizes különszámok IV. (nyomás alatt)

Rakonczai János 2000: A környezet-átalakítás hidrogeográfiai összefüggései az Alföldön. In: Pálfai I. (szerk.): A víz szerepe és jelentősége az Alföldön. - Nagyalföld Alapítvány Kötetei 6. 16-26.

Rakonczai, J. - Kovács, F. 2000: Possibilities provided by GIS in the evaluation of landscape changes on plain territories. Acta Geographica Szegediensis 83-92.

98

Rakonczai J. 2002: A Tisza-vízgyűjtő árvízi problémáinak aktuális kérdései egy földrajzos szemével. In: A Tisza vízgyűjtője, mint komplex vizsgálati és fejlesztési régió konferencia. Szeged. 48-56.


Rakonczai J. (2004): Globális környezeti problémák (könyv), Lazi kiadó 192+16 old.

Rakonczai J. - Bódis K. 2002: A környezeti változások következményei az Alföld felszín alatti vízkészleteiben. In: Jakucs László, a tudós, az ismeretterjesztő és a művész. Pécs. 227-238.

Mezősi G. - Rakonczai J.(szerk.) 1997: A geoökológiai térképezés elmélete és gyakorlata. (könyv) Szeged. 131 old.

Rakonczai J. - Sárköziné Lőrinczi M. 1984: Az 1980. évi árvíz talajtani hatásai a Kettős-Körös mentén - Alföldi Tanulmányok 31-41.

Rakonczai J. 1977: A vízkitermelés hatása az artézi vizek nyomásváltozására a Délkelet-Alföldön - Alföldi Tanulmányok 1977. 59-79.


1993-1998 között a SZAB Földrajzi bizottság elnöke,1985 óta az Alföldi Tanulmányok Szerkesztő Bizottságának tagja, illetve 1996 óta szerkesztő, 1988-1990: a Környezetgazdálkodási Évkönyv szerkesztője, 1988-2000 a Magyar Földrajzi Társaság Országos Választmány tagja, 1991-1995: a Nagyalföld Alapítvány kuratóriumának tagja, illetve a kuratórium első elnöke, 1995 óta az Alapítvány igazgatója 1996- az Acta Geographica szerkesztőbizottság tagja 1998- Az SZTE TTK Kari Tanács tagja1996- JATE Természeti Földrajzi Tanszék tanszékvezető-helyettese1997-2003 SZTE TTK Földrajz-Földtani Tanszékcsoportvezető-helyettes, majd 2003-tól tanszékcsoport-vezető


Institute of Resource Technology and Engineering College of Resource - Bejing Normal UniversityDepartment of Global Change and Sustainable Develeopment National Remote Sensing Center of ChinaSapientia Alapítványi Egyetem - KolozsvárGoethe University of Frankfurt am Main

99

http://www.geo.u-szeged.hu/~bodis/gis/bodony/

http://www.geo.u-szeged.hu/~bodis/gis/bodony/

Dr. Szatmári József


Végzettség: Egyetem

Szakképzettség: Matematika-földrajz szakos középiskolai tanár (JATE Szeged); Geodéziai térinformatikus szakmérnök (BME)

Jelenlegi munkahelye: Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék


Egyetemi adjunktus




Ösztöndíjak: 1. 1998. TEMPUS ösztöndíj Környezettechnológia University of HuddersfieldDepartment of Geography and Environmental Sciences, UK – 1 hónap

2. 1997. TEMPUS ösztöndíj Geoinformatika Fachhochschule Karlsruhe,Hochschule für Technik Fachbereich Geoinformationswesen,Karlsruhe, Németország – 4 hónap

Oktatott tárgyak: FotogrammetriaDomborzatmodellezésDigitális térinformatikai adatbázisokGeodézia és geoinformatikai adatgyűjtésGeoinformatika / Kvantitatív természeti földrajzModellezés és szimulációTávérzékelés alapjai és földtudományi alkalmazásai


Szakmai gyakorlat: 2003. Fotogrammetriai hét: Universität StuttgartInstitut für Photogrammetrie Stuttgart, Németország – 1 hét 2000. Digitális fotogrammetria kurzus: National Remote Sensing Centre

Barwell, UK – 2 hét

100


Szatmári J. 2006. Geoinformatikai módszerek és folyamatmodellek alkalmazása a széleróziós vizsgálatokban. PhD értekezés. Szeged. p. 129.

Bódis K. – Szatmári J. 2006. Földrajzi adatfeldolgozás. In: Unger J. – Horváth J. (szerk) Földtudományi és földrajzi számítási feladatok. JATEPress Szeged. pp. 133-139.

Szatmári J. – Barta K. 2006. Összetett földrajzi feladatok. In: Unger J. – Horváth J. (szerk) Földtudományi és földrajzi számítási feladatok. JATEPress Szeged. pp. 163-182.

Szatmári J., 2003. Modellezés és szimuláció. Elektronikus segédanyag geográfusok számára. Oktatási segédletek TFGT Szeged.http://www.geo.u-szeged.hu/oktatas/tutorial.html

Rakonczai J. - Csató Sz. - Mucsi L. - Kovács F. - Szatmári J. 2003. Az 1999. és 2000. évi alföldi belvízelöntések kiértékelésének gyakorlati tapasztalatai - Vízügyi Közlemények Különszám - Tisza-völgyi ár- és belvizek a XX. és XXI. század fordulóján. IV. kötet: Elemzõ és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekrõl, VITUKI (szerk.: Szlávik L.) pp. 317-336.


J. Szatmári 2007. Investigation of wind erosion and dust pollution in the Danube-Tisza Interfluve. In: From villages to cyberspace (Ed.: Kovács, Cs.) Szeged. pp. 429-438

Kovács, F. - Szatmari, J. - Rakonczai, J. 2006. Assessment of the special soil degradation (bench erosion) with GIS methods from the Great Hungarian Plain - in.: J. Suarez - B. Márkus (ed.) Shaping the future of Geographic Information Science in Europe. Proceedings of 9th AGILE Conference on Geographic Information Science. pp.29-35

Mészáros M. - Szatmári J. - Tobak Z. - Mucsi L. 2006. Digitális domborzatmodellek előállítása és alkalmazása sztereo Corona űrfelvételek alapján. Geodézia és Kartográfia LVIII. évf. 3. szám pp. 30-35.

Mucsi L. – Kiss R. – Szatmári J. – Bódis K. – Kántor Z. – Dabis G. – Dzsupin M. 2004. Felszín alatti vezetékek környezetszennyezõ hatásainak felmérése távérzékeléses technológiával.Geodézia és Kartográfia LVI. évf. 4. szám pp. 3-8.

Mezősi, G. – Szatmári, J. 1998. Assessment of wind erosion risk on the agricultural area of the southern part of Hungary. Journal of Hazardous Materials 61. Amsterdam. pp. 139


Magyar Földrajzi Társaság tagja 1993-Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság tagja 2000-,Magyarhoni Földtani Társulat Geomatematikai Szakosztály tagja 2002-


Wind Erosion & Water Conservation USDA - Agricultural Research Service, Lubbock, USA

Geographisches Institut der Christian-Albrechts-Universität zu KielLehrstuhl für Physische Geographie - Landschaftsökologie und Geoinformation

101

http://www.geo.u-szeged.hu/PUB/pdf_ml/60-4.pdf

Dr. Szilassi Péter


Végzettség: Kossuth Lajos Tudományegyetem

Szakképzettség: biológia - földrajz szakos tanár

Jelenlegi munkahelye: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Földrajz Tanszék


munkakör:

főiskolai docens

Tudományos fokozat: Ph.D, Földtudomány, Rekreációs és mezőgazdasági szempontú tájértékelés a Káli-medencében

Fokozatszerzés éve: 2004.

Habilitáció éve: 1999 TEMPUS ösztöndíj Trent University of Nottingham (Egyesült Királyság)

Ösztöndíjak: 1999 TEMPUS ösztöndíj Trent University of Nottingham (Egyesült Királyság)

Oktatott tárgyak: Csillagászati földrajz előadás gyakorlat, Európa, Ázsia természetföldrajza előadás gyakorlat, Európa, Ázsia biogeográfiája gyakorlat, Földrajztudomány története előadás, Éghajlattan előadás, Matematikai módszerek a földrajzban gyakorlat, Környezetvédelem földtudományi alapjai előadás, gyakorlat


Szakmai gyakorlat: Környezetvédelem földtudományi alapjai előadás, gyakorlat oktatása




SZILASSI P. 1996. Geomorfológiai megfigyelések az Altajban. Földrajzi Közlemények CXX. (XLIV.) 1. pp. 67-73.SZILASSI P. 1999. Turizmus és táj kapcsolata a Káli-medencében. in.: A táj változásai a Kárpát-medencében, A Nyíregyházán 1998. November 6-8.--n megtartott tudományos konferencia kiadványa,. szerk.: Füleky György GATE, Gödöllő pp. 33-36SZILASSI P. 2003/A. A rekreációs szempontú tájértékelés elmélete és módszertana a hazai és a külföldi szakirodalom alapján. – Földrajzi Értesítő L.II. 3-4. pp. 301-315. SZILASSI P. 2004. A Duna-delta természetföldrajza és környezeti problémái Földrajzi Értesítő LIII. Évf. 3-4. füzet pp. 183-201.SZILASSI P. , JORDÁN GY., VAN ROMPEY A. , CSILLAG G. 2004/B A területhasználat változás talajerózióra gyakorolt hatásainak vizsgálata a Káli-medence példáján II. Magyar Földrajzi Konferencia CD-Rom ISBN 963-482-687-3

Az eddigi tudományos –

szakmai életmű szempontjából

legfontosabb 5 publikáció

vagy alkotás:

SZILASSI P. 1999. Possibilities of country development from the point of wiev of tourism – an investigation in the Káli-basin (West-Hungary). Geographica Pannonica No.3, Novi Sad,. pp. 30-32.SZILASSI P. 2000. Land use changes on the hillslope of the Fekete-hill (Káli-basin) betweeen 1958 – 1993 Acta Universitatis Szegediensis Acta Geographica Tomus XXXVII. pp. 93–98.SZILASSI P. 2003/B. A területhasználatban végbement változások okainak és következményeinek vizsgálata a Káli-medence példáján. –Földrajzi Értesítő L.II. 3-4. pp. 189-214.JORDAN, GY. VAN ROMPAEY A., SZILASSI P., CSILLAG G., MANNAERTS C. WOLDAI T. 2005. Historical land use changes and their impact on sediment fluxes in the Balaton basin (Hungary) Agriculture, Ecosystems & Environment, Volume 108, Issue 2, 15 June 2005, pp. 119-133.SZILASSI P., JORDAN, GY. VAN ROMPAEY A., CSILLAG G. Impacts of historical land use changes on erosion and agricultural soil properties in the Kali Basin at Lake Balaton, Hungary CATENA, 68. 2006. 98-108 pp.

Tudományos, szakmai,


2004– Magyar Tudományos Akadémia Köztestületi Tag (Földtudományok Osztálya Földrajz II. Bizottság, Tájföldrajzi Albizottság)

102

1994– Magyar Földrajzi TársaságNemzetközi kapcsolatok: A (K 60203) számú A területhasználat változásának okai és következményei a

Balaton északi vízgyűjtőjén című Magyar - Belga közös OTKA pályázat témavezetője 2006-tól

103


Születési év 1947

Végzettség József Attila Tudományegyetem Egyetem 1972.

Nemzetközi Számítástechnikai Oktatási Központ Budapest 1977.

Szakképzettség Matematika-földrajz szakos középiskolai tanár

Rendszerszervező

Jelenlegi munkahelye: Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Gazdaság és Társadalomföldrajz

Tanszék

A kinevezésben feltüntetett

munkakör:

Tudományos munkatárs, egyetemi adjunktus

Tudományos fokozat : Ph.D Címe: Jugoszláv működőtőke a Dél-Alföldön) – summa cum laude eredménnyel

Fokozatszerzés éve : 2001

Habilitáció éve:

Ösztöndíjak: Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj

2003-2006

Oktatott tárgyak: Matematikai módszerek a társadalomföldrajban, Szovjetunió utódállamai, Regionális

Társadalomföldrajz III., Afrika és Kötel-Kelet, Pályázatok elmélete és gyakorlata,

Népesség fejlődéstörténete, Demográfia elmélete és gyakorlat, Népesség és

településföldrajz, Mai magyar földrajzi iskolák, Projektmunka. Évfolyamdolgozat,

Diplomamunka, Szakdolgozat


Sszakmai gyakorlat: Idézettség: 156

Publikációk száma: 71

Könyv: 1

Tankönyvfejezet: 2

Egyetemi jegyzet (fejezet): 2

Kötetszerkesztés: 6 kötet

Könyvfejezetek, tudományos cikkek: 30

ebből (10 külföldi)

Konferenciák (10 külföldi) 30

Kéziratok: 7

Külföldön tartott előadások: 12

Az elmúlt 5 év legfobtosabb



Szónokyné Ancsin Gabriella - Herendi István (Szerk.)(1996): Társadalomföldrajzi

elemzések számítógépen. Egyetemi jegyzet. JATEPress 1996. Szeged. p. 194.

Szónokyné Ancsin Gabriella (1996): Demográfiai prognózisról In: Szónokyné Ancsin

Gabriella-Herendi István (Szerk.): Társadalom-földrajzi elemzések számítógépen

Szeged JATEpress.Egyetemi jegyzet pp.135-142.

Szónokyné Ancsin Gabriella (2001): Népesség –és településföldrajz In.: Szónokyné

104

Ancsin Gab-riella (Szerk.): A Szovjetunió tódállamai.Egyetemi jegyzet. JATEPress.

Szeged pp. 21-41.

Ancsin Gabriella (2002): Népesedési elméletek. In.: Tóth J. (Szerk.): Általános

társadalomföldrajz I. Dialóg Campus tankönyvek. Budapest-Pécs. pp.263-274.

Szónoky Ancsin Gabriella (2007): Szeged, mint a jugoszláv vállalkozások fellegvára

pp. 463-471. In.: Kovács Csaba-Pál Viktor (szerk.): A társadal-mi földrajz világai.

Szeged. p.510.

Az eddigi tudományos-

szakmai életmű

szempontjából

legfontosabb 5 publikáció

vagy alkotás:

Gabriela Szónoky (1983): The Model of the Economic Development of Hungary and

its Counties. Acta Universitatis Szegediensis . Acta Geographica Tomus XXIII.

Szeged. 83-85.

Szónoky Miklósné.(2001): A jugoszláv működő tőke a Dél-Alföldön. Szeged,

FÁROSZ Nyomda. 104. p.

Gabriela Ancsin – Szónoky (2002): Les relations socio-economiques le long de la

frontiére Serbo-Hongroise (In.: Entre espace Schengen et elargissement a le’st: Les

recompositions territoriales de L’union Eoropeenne) Hungarian-

Serbian Socio-Economic Relations along the Border. Université de Metz. pp. 172-179.

Szónokyné Ancsin Gabriella (2004): Jugoszláv vállalkozások a Dél-Alföldön (In.:

Nagy I.-Kugler J. (szerk.) Lehet-e három arca e tájnak? Tanul-mányok a délkeleti

határrégió újraszerveződő kap-csolatairól. MTA Regionális Kutatások Központja

Békéscsaba. pp. 125-141.

Szónoky Ancsin Gabriella (2006): Népesedési helyzetjelentés: öregedés vagy öregek

fiatalodása? In.: Kiss A.-Mezősi G.-Sümeghy Z.(szerk): Táj, környezet és

társadalom Szeged. pp.677-687.

Tudományos/szakmai


Tudományos szervezeti tagság

MTA IX. sz. Földrajztudományi Osztály tagja 2003-tól

Magyar Földrajzi Társaság 1972-től

RSA Magyar Csoport 1996-tól

Magyar Statisztikai Társaság 1998-tól

Matematikai Társaság 1972-90

Magyar Regionális Tudományos Társaság 2002-től

Területfejlesztési Tudományos Egyesület 2002-től

ELNYERT PÁLYÁZATOK

1995 Pro Renovanda

1994 OTKA 1992-96 (Pál Ágnes témavezetővel)

1996 OTKA (Golobics Pál témavezetővel)

1996 Szeged Önkormányzat

1998 OKTK

1999 OTKA : A külföldi vállalkozások alakulása és a helyi gazdaságban betöltött

szerepe Szegeden és Csongrád megye déli területén különös tekintet-tel a határ menti

105

településekben címmel. A pályázatot 3 évre nyertem 1 200 000 Ft. összeggel.

2000 Pro Renovanda egyetemi jegyzet írására 2000 OKTK

Nemzetközi kapcsolatok: 1985 1 hónap Szovjetunió Leningrádi Egyetem

1995 1 hét Olaszország Udine Egyetem

1995 1 hét Ausztria

1996 2 hónap Belgium. Leuveni Katolikus Egy.

1997 1 hónap Belgium Leuveni Katolikus Egy.

1997 1 hét Moszkva Lomonoszov Egyetem

1999 1 hét Göttingeni Egyetem

2002 1 hét Szentpétervári Egyetem

106

Tobak Zalán


Végzettség: Okleveles geográfus

Szakképzettség:


Kinevezésben


Tanársegéd



Habilitáció éve:

Ösztöndíjak: ERASMUS 2003-2004

Oktatott tárgyak: FIR alapjai, Geoinformatika alapjai, Fotogrammetria, Modellezés és szimuláció


Szakmai gyakorlat:

Az elmúlt 5 év

legfontosabb




–szakmai életmű

szempontjából

legfontosabb 5

publikáció vagy

alkotás:



Nemzetközi

kapcsolatok:

107

Dr. Unger János



Szakképzettség: matematika-földrajz szakos középiskolai tanár

Jelenlegi munkahelye: Szegedi Tudományegyetem, Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék

Kinevezésben


egyetemi docens

Tudományos fokozat: PhD, földrajz



Ösztöndíjak: Széchenyi István Ösztöndíj: 2002-2005

Oktatott tárgyak: Általános klimatológia

Környezeti klimatológia

Bevezetés a klimatológiába

A térképészet alapjai

Térképészet

Térképészeti mérések és számítások

Városklimatológia

Alapozó terepgyakorlat

BSc tárgyak:

Kartográfia

Térképészet

Környezeti klimatológia


Szakmai gyakorlat: 1998 European Research Course on Atmospheres (Univ. Joseph Fourier, CNRS),

Grenoble, Franciaország

1999 Abteilung Angewandte Klimatologie und Landschaftsökologie, Universität

Duisburg-Essen, Essen, Németország

Az elmúlt 5 év

legfontosabb



Unger J, 1997-204: Bevezetés a térképészetbe (átdolgozott, bővített kiadás). SZTE

TTK jegyzet, JATEPress, Szeged, 215 pp.

Unger J és Sümeghy Z, 2002: Környezeti klimatológia. Kisléptékű éghajlatok,

városklimatológia. SZTE TTK, JATEPress, Szeged, 202 p.

Sümeghy Z és Unger J, 2004: A kartogrammódszer új értelmezése. Geodézia és

Kartográfia 56/10, 42-45

Unger J, Bottyán Z, Sümeghy Z and Gulyás Á, 2000: Urban heat island development

affected by urban surface factors. Időjárás 104, 253-268

I. Unger J, Bottyán Z, Sümeghy Z and Gulyás Á, 2004: Connection between urban

heat island and surface parameters: measurements and modeling. Időjárás 108, 173-

194

108


–szakmai életmű

szempontjából

legfontosabb 5

publikáció vagy

alkotás:

Unger J, 1999: Urban-rural air humidity differences in Szeged, Hungary. Int Journal of

Climatology 19, 1509-1515

Unger J, 1999: Comparisons of urban and rural bioclimatological conditions in the

case of a Central-European city. Int Journal of Biometeorology 43, 139-144

Unger J, Sümeghy Z and Zoboki J, 2001: Temperature cross-section features in an

urban area. Atmospheric Research 58, 117-127

Unger J, Sümeghy Z, Gulyás Á, Bottyán Z and Mucsi L, 2001: Land-use and

meteorological aspects of the urban heat island. Meteorological Applications 8, 189-

194

II. Unger J, 2004: Intra-urban relationship between surface geometry and urban heat

island: review and new approach. Climate Research 27, 253-264



II.1 Magyar Meteorológiai Társaság, tag

MTA Köztestülete, tag

MTA Meteorológiai Tudományos Bizottság Éghajlati Albizottság: tag

Szegedi Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskolája, alapító belső tag

International Association for Urban Climate, tag

International Association for Urban Climate Magyar Tagozat, elnök

Acta Climatologica et Chorologica szerkesztőbizottsági tag

Nemzetközi

kapcsolatok:

Meteorological Institute, University of Freiburg, Freiburg, Németország (városi humán

bioklíma)

Dep. of Applied Climatology, University of Duisburg-Essen, Németország

(városklíma)

Dep. of Floriculture and Landscape Architecture, agricultural University of Athens,

Görögország (városklíma)

III. European Union Project, QUANTIFY (Quantifying the Climate Impact of Global

and European Transport Systems = A globális és az európai közlekedési rendszerek

éghajlati hatásának jellemzése)

6. munkaprogram: „Radiative forcing and climate change” = „Sugárzási kényszer és

éghajlatváltozás”

7. munkaprogram: „Policy-relevant metrics” = „Célszerű metrika”

109

Dr. Csatári Bálint


Végzettség: tudományegyetem 1968 – 73, TMB aspirantúra 1980– 83.

Szakképzettség: matematika – földrajz szakos középiskolai tanár, a földrajztudomány kandidátusa

Jelenlegi munkahelye: MTA Regionális Kutatások Központja, Alföldi Tudományos Intézete, Kecskemét

Kinevezésben


tudományos főmunkatárs, intézeti igazgató

Tudományos fokozat: földrajztudomány kandidátusa,


Habilitáció éve: – , folyamatban van

Ösztöndíjak: TMB ösztöndíj 1980 – 83, Széchenyi professzori ösztöndíj, 1998-2001,

Oktatott tárgyak: Eddig: Faluföldrajz és vidékfejlesztés, Az Alföld regionális problémái, A

területfejlesztés stratégiai kérdései,Településefejlesztés, esetenként Japán

kultúrföldrajza,

Ezután: A településfejlesztés alapjai 4+0 óra, 6 kredit

Társadalomkutatás módszertana: 0+2 óra, 2 kredit

Oktatásban töltött idő: 1975-80, középiskolai tanár, 1986 – címzetes egyetemi docens, óraadással, 1995 –

rendszeres kurzusok tartása,

Szakmai gyakorlat: Az alapkutatás és a felsőoktatás mellett rendszeresen részt vesz terület- és

vidékfejlesztési szaktanácsadásban, speciális szakképzésben, térségi, megyei és

regionális fejlesztési koncepciók készítésében

Az elmúlt 5 év

legfontosabb



Csatári Bálint: Az Alföld és az új európai területfejlesztési perspektívák. = Tér és

Társadalom, 12. 1998. 4. 1–19. p.

Csatári Bálint: A tanyák szerepe a vidékfejlesztésben. = A Falu, 14. 1999. 4. 45–52. p.

Csatári Bálint: A magyarországi kistérségek vidékiség-kritériumai. In: Magyarország

területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. Szerk.: Horváth Gy., Rechnitzer J.

Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja, 2000. 193–217. p.

Csatári Bálint: A település- és területfejlesztés adatbázisainak, információs

rendszereinek szerepe a területi folyamatok értékelésében és szabályozásában. In: A

terület- és településfejlesztés kézikönyve. Szerk.: Beluszky P., Kovács Z., Olessák D.

Budapest: CEBA Kiadó, 2001. 165–179. p. (Magyarország kézikönyvtára).

Csatári Bálint: Az európai vidékiség és az Alföld. = Alföldi Tanulmányok

2000–2001. 18. 2001. 44–62. p.

Csatári Bálint–Timár Judit (szerk.): Területfejlesztés, rendszerváltás és az Alföld.

Budapest: MTA Társadalomkutató Központ, 2002. 235 p. (Magyarország az

ezredfordulón. Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. IV. A

területfejlesztési program tudományos megalapozása).

110

Csatári Bálint: A kistérségek a magyar területfejlesztés rendszerében. In: Regionális

fejlődés Európában és Magyarországon. Szerk.: Radnóti É. Budapest: Miniszterelnöki

Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központ, 2002. 147–164. p. (Stratégiai

füzetek, 12.).


–szakmai életmű

szempontjából

legfontosabb 5

publikáció vagy

alkotás:

Csatári Bálint: Az Alföld helyzete és perspektívái. Alföld kutatási program 1991 -

1994. Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 1995. 99 p.

Csatári Bálint: A special regional environmental-social conflict on the Great

Hungarian Plain. = Geographica Polonica, 64. 1995. 1. 167-176. p.

Csatári Bálint (ed.) – Minamizuka, Shingo (ed.): The Transformation of the Systems of

East-Central Europe Rural Societies Before and After 1989. Kecskemét: Centre for

Regional Studies, Chiba University, 1996. 124 p.

Csatári Bálint: Kecskemét városfejlesztési koncepciója készítésének néhány sajátos

problémájáról, tanulságáról. = Falu, Város, Régió, 2003. 7. 5–11. p.

Csatári Bálint: Az új európai területfejlesztési perspektívák lehetséges

adaptációja az Alföldre. In: Területfejlesztés, rendszerváltás és az

Alföld. Szerk.: Csatári B., Timár J. Budapest: MTA Társadalomkutató

Központ, 2002. 186–203. p. (Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai

kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. IV. A területfejlesztési

program tudományos megalapozása).

Csatári Bálint: Tézisek az Alföldről. In: Területfejlesztés, rendszerváltás és az

Alföld. Szerk.: Csatári B., Timár J. Budapest: MTA Társadalomkutató

Központ, 2002. 204–212. p. (Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai

kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. IV. A területfejlesztési

program tudományos megalapozása).

Csatári Bálint (összeáll.): A Tisza-vidék problémái és fejlesztési lehetőségei. A

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Főosztálya

megbízásából készült Tisza-vidék kutatás-fejlesztési program összefoglalója.

Kecskemét: MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete, 2001. 104 p.



MTA Földrajz I. Bizottságának választott tagja, a Magyar Földrajzi Tárasaság

választmányi tagja, a MFT Kiskunsági Osztályának elnöke, a Magyar Regionális

Tudományi Társaság tagja, a Szegedi Tudományegyetem Doktori Tanácsának tagja, a

Kecskeméti Főiskola címzetes fősikolai tanára és társadalmi szenátusának elnöke, az

RKK Tudományos Tanácsának tagja, Bács-Kiskun megye Környezetvédelmi

Alapítványának kuratóriumi elnöke, a Szegedi Akadémiai Bizottság Földrajzi és

Környezettudományi Szakbizottságnak tagja, Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési

Ügynökség Kht. felügyelő bizottsági tagja, a Dé-alföldi Tervtanács tagja, Kecskemét

Monográfia szervező szerkesztője, Kecskemét építészeti és városfejlesztési

szakbizottságának tagja, az Alföldi tanulmányok főszerkesztője, a Comitatus

szerkesztő bizottsági tagja, a SZTE geográfus államvizsga bizottság tagja,

Nemzetközi A Tokiói Hosei Egyetem Japán-Kelet- Közép Európai Alapítvány tagja, rendszeresen

111

kapcsolatok: felkért szakértője, a magyar-lengyel akadémai földrajzi tudományos együttműködés

témavezetője, a varsói (visegrádi országok) regionális fórumának tagja, a francia

CNRS vidék-tagozatának rendszeresen együttműködő szakértője, az Erdélyi Sapientia

Egyetem alklami meghívott előadója és pályázatainak bírálója,

112

Dr. Imreh Szabolcs



Szakképzettség: matematika szakos középiskolai tanár

okleveles közgazdász

Jelenlegi munkahelye: SZTE GTK

Üzleti Tudományok Intézete

Marketing-Menedzsent Szakcsoport

A kinevezésben feltüntetett

munkakör:

egyetemi adjunktus

Tudományos fokozat: Ph.D, „Vállalkozásfejlesztés, mint a kis- és középvállalkozások

hálózatosodásának ösztönzése”


Habilitáció éve:

Ösztöndíjak: -

Oktatott tárgyak: Menedzsment

Kisvállalati menedzsment

Vállalkozásfejlesztés

Vezetés és szervezés

Projektmenedzsment


Szakmai gyakorlat: 6 év tanítási gyakorlat az SZTE GTK-n, és külsős óraadóként az SZTE

ÁJTK-n. Számos egyéb oktatási projekt lebonyolítása.



témakörében:

Kállay L. - Imreh Sz. (2004): A kis- és középvállalkozás-fejlesztés

gazdaságtana. Aula, Budapest.

Imreh Sz. (2004): A vállalkozóvá válás intézményi támogatása Csongrád

Megyében. In Garai L. – Czagány L. (szerk.): A szociális identitás, az

információ és a piac. JATEPress, Szeged. (megjelenés alatt).

Imreh Sz. (2003): Some effect of the European Charter for SME’s in the

South Great Plain Region. In Lengyel, I. (ed): Knowledge Transfer, Small and

Medium-sized Enterprises, and Regional Development in Hungary.

JATEPress, Szeged, pp. 193-210.

Imreh Sz. (2003): Kisvállalati esettanulmányok: „Mindig élünk a

lehetőségekkel”, „Egy dinamikusan fejlődő hálózat”, „Az egyetemi katedrától

a sikeres vállalkozás értékesítéséig”. Tanulmánykötet. Apertus, Budapest.

(megjelenés alatt).

Imreh Sz. – Lengyel I. (2002): A kis- és középvállalatok regionális

hálózatai. In Buzás N. - Lengyel I. (szerk.): Az ipari parkok fejlődési

lehetőségei. JATEPress, Szeged, 154-174. o.

113


életmű szempontjából legfontosabb 5

publikáció vagy alkotás:

-


tevékenység:

Fiatal Kutató Közgazdászok Egyesületének alelnöke


114

Molnár Attila


Végzettség: Egyetemi diploma (SZTE TFGT 2003 geográfus, geoinformatika szakirány)

Szakképzettség: Geográfus, geoinformatika szakirány

Jelenlegi munkahelye: Geolevel Geoinformatikai és Szolgáltató Kft. (1149, Budapest, Bosnyák tér 5.)

Földmérési és Távérzékelési Intézet (1149, Budapest, Bosnyák tér 5.)

Kinevezésben


Geolevel Kft. Térinformatikai üzletágvezető

FÖMI. Térinformatikai alkalmazásfejlesztő


Fokozatszerzés éve: -


Ösztöndíjak: -

Oktatott tárgyak: Szakági programozás (kötelező)

Geomarketing (szabadon választható)

Adatbázisok (szabadon választható)

Webes térinformatika



Az elmúlt 5 év

legfontosabb



Molnár Attila, Szakági programozás, egyetemi jegyzet, 2007, Szeged, JatePress (kiadás

alatt)

Molnár Attila – Kiss Eszter, Térinformatika, Open source szoftverek a webes

térinformatikában, Budapest (2007/1) 11-13 oldal

Kiss Eszter – Molnár Attila, Térinformatika, Minőségi borokhoz minőségi

nyilvántartás, Budapest (2006/6) 20-21 oldal

Molnár Attila - Katona Zoltán, 5. Alkalmazott Informatikai Konferencia, Open Source

technológiák használata a VINGIS rendszer felépítésében, Kaposvár (2005)

Katona Zoltán - Molnár Attila: GITA 8. Műszaki Térinformatika Konferencia: Az e-

kormányzás következő lépcsőfoka Magyarországon: a VINGIS rendszer

kialakításának tapasztalatai, Szeged (2005)


–szakmai életmű

szempontjából

legfontosabb 5

publikáció vagy

alkotás:

Molnár Atila - Katona Zoltán, III. Magyar Földrajzi Konferencia, A VINGIS téradat-

rendszerére alapozott, ágazati termőhely optimalizálás és értékelés, Kaposvár (2005)

Katona Zoltán, -Molnár Attila: 4. Alkalmazott Informatikai Konferencia, A VINGIS

rendszer kialakításának tapasztalatai, Kaposvár (2005)

Molnár Attila, Térinformatika, Interaktív térinformatikai adatbázisok mobiltelefon

rendszereken, Budapest (Térinformatika 2004/I.)

Katona Zoltán - Molnár Attila, Geodézia és Kartográfia, Magyarország térinformatikai

szőlőültetvény-nyilvántartó rendszerének (VINGIS) kialakítása, Budapest (2005

október)

115

Barta Károly - Molnár Attila: VIII. Országos Geomatematikai Ankét, Többrétegű talaj

vízgazdálkodásának jellemzése , Szeged (2003)



Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, Térinformatikai Szakosztály, titkár

HUNAGI diáktagozati tag

MFTTT rendes tag

Nemzetközi

kapcsolatok:

Bódis Katalin, Joint Research Center, Natural Hazards unit

James Hill, Evolved Networks (British Telecom)

Christoph Franke, GIS-Dienst GmbH. (Drezda)

116

Podolcsák Ádám


Végzettség: Főiskola

Szakképzettség: "Mastere specialise en management urbain, environment et services, option gestion

immobiliere" Okleveles Ingatlangazdálkodó (ESSEC Franciaország, BKE, BME, KTI

Magyarország)

Programozó matematikus, József Attila Tudományegyetem

Földmérő üzemmérnök, Erdészeti és Faipari Egyetem Földmérési és Földrendezői

Főiskolai Kar

Jelenlegi munkahelye: Compet-Terra Bt.

Kinevezésben


ügyvezető



Habilitáció éve:

Ösztöndíjak:

Oktatott tárgyak: GIS/LIS menedzsment



Az elmúlt 5 év

legfontosabb



Niklasz L. Pintér L., Podolcsák Á.: Az Ültetvény Statisztikai Térinformatika (ÜST)

rendszerének megvalósítása a KSH-ban, Acta Agraria Kaposváriensis (2002) Vol 6 No

3, 69-83

Niklasz L. Pintér L., Podolcsák Á.: Implementation of the Plantation Statistical GIS

(ÜST) at the HCSO, FIG Commission 3 Electronic Newsletter Jan-June 2003 (Angol

nyelvű másodközlés)Podolcsák Á.: Földhivatali árképzés fogyasztói szemmel, Előadás, Országos

Térinformatikai Konferencia 2002, Szolnok

Podolcsák Á.: From local to Regional at the Tisza Basin, Presented Paper GINIE

European Workshop: Local to Global For Spatial Data Infrastructures, 2003 Rome

Podolcsák., Zalaba P: Benchmark eljárás a földhivatali ügyfelek elégedettségének

mérésére, Előadás, Országos Térinformatikai Konferencia 2005, Szolnok

Podolcsák Á.: Három üzenet, Előadás Kádár István 75. születésnapján tartott

ünnepséggel egybekötött konferencia, 2002, Székesfehérvár


–szakmai életmű

szempontjából

legfontosabb 5

publikáció vagy

alkotás:

UN ECE Guidelines for Land Administration Systems – Appendix A The Hungarian

Experience May 95, Niklasz L, Remetey-Fülöpp, Podolcsák Á, Baldwin R A

Podolcsák Á.: Ingatlangazdálkodóknak nyújtható földhivatali szolgáltatások

GIS OPEN ‘99 Konferencia kiadványa 1999, Székesfehérvár

Podolcsák., Zalaba P: Managing GIS projects under Phare rules - Experiences of the

Hungarian land registration sector, 5th EC-GIS Workshop Proceedings, pp 532-547

117

Podolcsák Á., Zalaba P.: A földhivatalok Phare finanszírozású fejlesztéseinek

áttekintése az ágazati stratégia megvalósításának tükrében, Geodézia és Kartográfia,

2000/9 14-19. old.Niklasz L. Podolcsák Á.: Földhivatali szolgáltatások fogyasztói szemmel, Geodézia és

Kartográfia, 2002/4



Nyugat-Magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Főiskolai Kar Tanácsadó

Testületének Tagja, 2003-tól

Magyar Földmérők Térképészek és Távérzékelők Társasága (MFTTT), tagság

Magyar Mérnöki Kamara, tagság

Közreműködés a 8. Műszaki Térinformatikai konferencia szervezésében, 2005.

Nemzetközi

kapcsolatok:

A 6. keretprogram 1.2.4.2.2 számú, az Új módszerek meghatározása nemzeteken

átnyúló technológia átadás elősegítésére és ösztönzésére című súlyponti

kérdéséhez kapcsolódó CASCADOSS projektben a magyarországi komponenst

valósítja meg.

A a Svéd Nemzetközi Fejlesztési és Együttműködési Ügynökség (SIDA)

megbízásából. Vezető Rendszertervezőként irányítja a Koszovói Kataszteri

Ügynökség LIS rendszerének informatikai fejlesztését

118

Nyilatkozatok Az intézményvezető nyilatkozata arról, hogy a fenti táblázatokban megnevezett oktatóknak a

jelzett módon való foglalkoztatását biztosítja az intézményben az indítandó képzés egy teljes ciklusára, és gondoskodik a személyi feltételek bemutatott szakmai megfelelőségének fenntartásáról.

Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban / munkaviszonyban nem álló oktatók nyilatkozata arról, hogy vállalják a nevük alatt feltüntetett tantárgyak oktatását és az oktatási követelmények teljesítését.

Az intézményben foglalkoztatott, az adott szakon oktatók nyilatkozata arról, hogy kettőnél több munkaviszonya felsőoktatási intézményben nincs .

(Ld. a hatályos Ftv. 84. §. (5) bekezdésében foglaltakat)

119

NYILATKOZAT

A geográfus mesterszak beadványának IV. 1. és 2. táblázatában megnevezett oktatóknak a jelzett módon való foglalkoztatását a Szegedi Tudományegyetem biztosítja, az intézményben az indítandó képzés egy teljes ciklusára vagy gondoskodik a személyi feltételek bemutatott szakmai megfelelőségének fenntartásáról.


Prof. Dr. Szabó Gáboregyetemi taná

rektor

120

V. A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei

1. Országosan (és nemzetközileg) elismert tudományos műhely(ek) és együtt dolgozó szakmai közösséggel bíró alapvető K+F / művészeti terület bemutatása

A Tanszékcsoport tudományos teljesítménye, aktivitása szakterületen széleskörű, általában jó színvonalúnak, országos átlagot meghaladónak mondható. A tanszékcsoporton jelenleg összesen 36 oktató (2 akadémikus, továbbá 5 egyetemi tanár, 14 docens, 8 adjunktus és 6 tanársegéd), valamint 17 az oktatást, kutatást segítő OM státuszon alkalmazott kolléga dolgozik.

Az indítani tervezett geográfus mesterképzésben közvetlenül 1 akadémikus, 3 DSc fokozatot szerzett egyetemi tanár, és további 15 tudományos minősítéssel rendelkező docens és adjunktus érdekelt. Az oktatók kutatási aktivitása tematikailag a lenti táblázatban jelzett 5 témába sorolható. Ezekben országos és nemzetközi szinten egyaránt elismert szakmai múlttal rendelkező K+F kutatást folytató műhelyek dolgoznak a földrajztudomány területén. A mesterképzésben részt vevők jelenleg 2 EU-s FP6-os (Millenium, Quantify), 2 NKFP, 11 futó OTKA pályázaton dolgoznak. Sikerrel szerepeltek a kutatócsoportok a GVOP, ROP, Phare pályázatokon (ennek keretében pl. akkreditált talaj és víz elemző laborral, korvizsgálatokra alkalmas OSL laborral, dendrológiai méréseket, pollenelemzéseket lehetővé tevő műszerekkel felszerelt laborokkal rendelkezünk).

A tervezett mesterképzéshez illeszkedően – a 2005-as részletes szakmai akkreditáció alapján – több, egymást átlapoló kutatói műhely azonosítható. (Egy kutatót max. 2 műhelyben vettünk figyelembe.) Ezek relatív országos és nemzetközi ismertségét (önértékelésszerűen) a bemutatott táblázatban összegeztük.

Szakmai Műhely (publikációk száma

2000-2005)

Ismertsége Részt-vevők

száma az egységből

Elért jelentősebb eredmények a vizsgált időszakban

(szövegszerűen)

Jellemző támogatók

Támoga-tás

az elmúlt5 évben

M Ft

Orszá-gosan

Nemzet-közileg

Táj és környezet-kutatás (72)

*** ** 8 www.geo.u-szeged.hu/PRO/ /tajokologia.html és www.geo.u-szeged.hu/PRO/kornykut.html

OTKA, FKFP, NKFP, MÖB, Önkormányzatok, EU, GVOP

55

Alkalmazott geomorfológia (34)

** * 4 www.geo.u-szeged.hu/PRO/ /geomorfologia.html

OTKA, FKFP, KAC

38

Geoinformatika(29)

*** * 6 www.geo.u-szeged.hu/PRO/geoinfo.html

NKFP, IKTA, OTKA, Phare

126

Regionális folya-matok földrajzi elemzése (47)

*** * 8 Pro Régió díj, könyvek a Dél-alföldről

OTKA OTK DARFT

16

Karsztos kutatások (55)

*** ** 5 A karsztrendszer működésének megismerése

OTKA, KAC 12

Összességében a fenti 5, kurrens tudományos irányokhoz, tendenciákhoz kötődő földrajzi kutatóműhely körvonalható az SZTE-n, de a táj – környzet - alkalmazott geomorfológia -karsztos témák nagyon átlapolóak, sok közös vonással rendelkeznek, jellemezően alkalmazott kutatási irányultságúak.

Minden műhely mögött számos kutatási projekt áll, jellemezően alapkutatásra összpontosító OTKA, FEFA és az alkalmazott elemzésekre, tipikusan konzorciális keretben megvalósított EU-s, vagy NKFP, IKTA, PHARE, GVOP projektek.

A táj- és környezetkutatás irányt a geoökológiai hatáskapcsolatok, tájháztartás elemzése, mérése dombsági és karsztos mintaterületeken, a tájhasználattal kapcsolatos gyakorlati kérdések feltárása pl. kockázat, veszélytérképezés, optimális hasznosíthatóság, geoökológiai térképezések, a környezeti tervek (programok), a fitoremediáció projekt, a táji szerkezetelemzés, a környezeti állapotváltozás mérése jellemzik.

121

http://www.geo.u-szeged.hu/PRO/geoinfo.html

http://www.geo.u-szeged.hu/PRO/geoinfo.html

http://www.geo.u-szeged.hu/PRO/%20/geomorfologia.html

http://www.geo.u-szeged.hu/PRO/%20/geomorfologia.html

http://www.geo.u-szeged.hu/PRO/kornykut.html

http://www.geo.u-szeged.hu/PRO/kornykut.html

http://www.geo.u-szeged.hu/PRO/

Az alkalmazott geomorfológiai irányra a hidrogeográfiai elemzések, szél-, talajerózió mérések és modellezések, valamint más recens geomorfológiai folyamatok mérése, elemzése jellemzi.

A geoinformatikai területen tipikusan alkalmazott vizsgálatok készülnek, pl. ültetvénystatisztika, felszín alatti csővezeték károsodás mérése (távérzékeléses technikával), árvízi információs rendszer (térinformatikai alapon erős digitális domborzatmodellezéssel), geomarketing. E területeket nagy ívű projektek fűzik össze, ilyen pl. a belvízveszély és a belvízgazdálkodás elméletének és gyakorlatának kutatási megalapozása. A kutatásokból 2000-től 27 nemzetközi és 42 hazai tanulmány, ill. könyvrészlet született. A munkákra (illetve ebben az időszakban) 174 független hazai és 71 nemzetközi hivatkozást kaptak. A kutatóteamek tagjai a hazai és nemzetközi tudományos életben elismertek (pl. MTA Tud. Biz. Tagság, IGU rendes tagság), aktív kooperációt, szakembercserét és közös kutatást folytatnak külföldi intézményekkel (referenciák: Tübingeni, Kieli, Durhami, Wolwerhamptoni, Frankfurti Egyetem, Lipcsei UFZ), a nemzetközi tudományos közéletben rendszeresen és tervezetten részt vesznek.

A karsztkutató műhely jellemzően a karsztok környezetérzékenységét, az alapkőzet vízvezető tulajdonságait, a dolinák mikrotérségeinek ökológiai viszonyait, a karsztökológiai rendszer működésének sajátosságait elemzi.

A regionális folyamatok elemzésével foglalkozó műhelyben a területi kutatásoknak nagy hagyományai vannak. Már az 1970-es évektől jelentős eredményeket ért el a gazdasági körzetkutatásban, s ennek elméleti kidolgozásában, illetve a régiók kutatásában. A makroszintű vizsgálatok mellett kiemelt szerepet kapott a Dél-Alföld és Csongrád megye kutatása. Hagyományos a rurális térségek kutatása, mely az agrárgazdaság átalakulására és a falusi térkapcsolatokra terjedt ki. A térkapcsolatok esetében kitüntetett szerep jutott a megyehatár és az államhatár menti térségek mellett a nagyváros közeli tereknek is. Jelentősek voltak közlekedésföldrajzi és infrastrukturális vizsgálatok is, illetve az alföldi városok és a tanyarendszer társadalmi jellemzőinek kutatása is. Napjainkban - a hagyományos kutatási területek mellett - a műhely foglalkozik a társadalmi-gazdasági földrajz elméleti kérdéseivel. Ezen belül a földrajztudomány gondolatvilágával, a kibertérrel, az infrastruktúra fejlődésben betöltött szerepével, az urbanizációval, a tanyákkal, a külföldi működőtőkével, turizmussal, egészségföldrajzzal, etnikai földrajzzal, a határmenti térségek földrajzával és a határmenti kapcsolatok elemzésével, a lakáspiac- és lakásmobilitás kérdéseivel, politikai földrajzzal, választási földrajzzal, a magyar és a kelet-európai átmenet földrajzával. Az elméleti kérdéseken kívül a műhely számos gyakorlati kérdést is vizsgál Szeged város, a kistérségek, a megyék, a régiók, eurorégiók területén. Részt vett területfejlesztési koncepciók kimunkálásában és számos, gyakorlatban felmerült kérdés megválaszolásában. Makroszintű vizsgálatokat is végez a fenti témakörökben, továbbá a turizmus, az infrastruktúra, ezen belül kiemelten a közlekedés, élelmiszergazdaság, aprófalvak kérdéskörében.

2. A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra (a KKK alapul vételével, számszerű adatokkal alátámasztott bemutatást kérünk!):

tantermek, előadótermek, laboratóriumok és eszközellátottságuk, műhelyek, gyakorlóhelyek számítástechnikai, oktatástechnikai ellátottság könyvtárellátottság, a papíralapú, illetve elektronikusan elérhető szakmai folyóiratok, továbbá a

szak szempontjából fontos szakkönyvek rendelkezésre állásának (internetes elérhetőségének) bemutatása. Elegendő közölni a könyvtár ezen adatait tartalmazó honlapjának címét.

az oklevél megszerzéséhez szükséges idegen nyelvi követelmények teljesítésének körülményei a hallgatói tanulmányok eredményes elvégzését segítő szolgáltatások, juttatások, a biztosított

taneszközök (tankönyv, jegyzet ellátás stb.) a tanulmányi ügyekkel kapcsolatos adminisztráció feltételei a normatív finanszírozáson kívüli egyéb források az oktatás egyéb, szükségesnek ítélt feltételei

A Földrajzi-Földtani Tanszékcsoport, és ezen belül főként a földrajzi intézetek kubatúrájában jelentős javulásnak lehetünk tanúi. Az Biológus Tanszékcsoport épületből történő kiköltözésével megfelelő mennyiségű helyhez jutott a képzés. A Tanszékcsoport felügyelte alá 5 db 35 fős, 3 db 80 fős, 1db 180 fős tanterem tartozik és (és szükség esetén le a Tanulmányi és Információs Központban (TIK)-ben levő 200 fős és 700 fős termet is használhatjuk. A mesterképzésnél a közepes és kiskapacitású termek szükségesek. A termek újak, ill. felújítottak, vagy felújításuk épp folyik, mind

122

multimédiás felszereltségűek. A Tanszékcsoport 2 további, számítógépes termet üzemeltet a hét 5 napján. A multimédiás felszereltségű termekben 32, illetve 34 munkaállomás (+tanári gép) található, mind 2 évnél fiatalabb. A gépeken az alapszoftvereken túl, 20 felhasználós jogtiszta - gyakran nagy költségigényű - szakmai szoftverek ArcView, ArcGIS, Erdas, AutoCAD, Surfer, Mapinfo, ??? stb. is futnak. A rendelkezésre álló idő 35 %-ban biztosítunk a hallgatóknak gyakorlási lehetőséget. A munkaállomások pen-drive használatára fel vannak készítve, a könnyen hozzáférhető csatlakozási pontokat alakítottunk ki. Ezzel is támogatjuk a hallgató otthoni munkáját, illetve az oktatási segédanyagok egyszerű hazavitelét. A munkaállomások strukturált kábelezéssel kapcsolódnak az általunk üzemeltetett switch-ekbe, 100Mbps sebességen. A működést tanszékcsoporti rendszergazda felügyeli. Ezen kívül általános célra mintegy 400 gép áll a hallgatók rendelkezésére a TIK-ben. Az oktatást több garnitúra diavetítő, laptop és projektor segíti.

A tanszékcsoport rendelkezésére álló laborok (ezek számában történt a legjelentősebb előrelépés az elmúlt évben és az idén) közül a geográfus mesterképzést – az általános célú 35 munkahelyes hallgatói laboron kívül - 6 (12-18 fős) labor szolgálja. Profiljuk: a. talajtani (fizikai, kémiai paraméterek mérése, tápanyagforgalom-, a talajban előforduló fémszennyezők mérése), b. vízelemzési, c. dendrológiai és pollenelemző, d. térinformatikai és kartográfiai, e. geodéziai és fotogrammetriai, f. távérzékelési. További laborok (pl. OSL, termokamerás labor) jellemzően a doktori képzés céljait szolgálja.

A laborok jellemző vizsgálatai: talaj és vízelemzés, tápanyagelemzés, szervesanyag meghatározás spektrofotométerrel, pollenanalízis, dendrológiai alapvizsgálatok, nehézfém vizsgálat (Perkin-Elemer-re alapozva), széleskörű automatikus terepi mintavétel és elemzési lehetőség (databox rendszer, hordozható laborok). A laborok szolgáltatásokat is nyújtanak: akkreditált talaj mintavétel és elemzés, OSL (kormeghatározás) vizsgálat.

A mesterképzésre jó felszereltségű számítógépes háttérel rendelkezünk: pl. 3 A1, A0-ás digitalizáló, A3-as szkenner, A0-ás nyomtatók, Erdas, ArcGIS teljes szoftverek, geodéziai GPS-ek, digitális teodolitok.

A tanszékcsoport mintegy 20.000 kötetes könyvtára 2004-től az egységes SZTE központi könyvtárába integrálódott (helyileg is). Itt a hallgatók számára igen jó színvonalú könyvtári szolgáltatások állnak rendelkezésre. Könyvárba a legfontosabb külföldi és minden lényeges hazai folyóirat jár, ezeket a hallgatók használhatják. A külföldi könyvek folyamatosan frissítjük, de választékuk egyenetlen. Az állomány visszakereshető az Egyetemi Könyvtár online katalógusában - http://www.bibl.u-szeged.hu. Jelentős számú a külföldi cserefolyóiratok száma. A tanulmányi ügyekkel kapcsolatos adminisztráció feltételei teljesülnek, az SZTE-n évek óta üzemelteti az Egységes Tanulmányi Rendszert. A hallgatóink problémáinak megoldását elsősorban a Dékáni Hivatal Tanulmányi Osztálya (pl. elektronikus ügyintézés is 2004. őszétől), a TO tanulmányi tanácsadói, a tanszékcsoportok, tanszékek oktatási megbízottai, oktatási tanácsadói segítik. A nyelvi követelmények teljesítésében a Központi Idegennyelvű Lektorátus segít a hallgatóknak, ezt részletesen elemeztük a III. 4 pontban.

A pénzügyi ellátottság szempontjából a földrajzi intézetek egyrészt a magas hallgatói létszámból adódóan állami forrásokkal megfelelően ellátottak, amit a kiegyensúlyozott korstruktúra is segít. Másrészt viszont fontosabbnak tűnik, hogy a kutatási bevétel évről évre meghaladja ezt az állami támogatást (örvendetesen, de lassan nő a nem állami forrásból származó kutatási bevétel is).Összességében azt mondhatjuk, hogy a józan létszámú geográfus mesterszak indításának személyi, tárgyi, infrastrukturális és pénzügyi feltételei adottak.

123

http://www.bibl.u-szeged.hu/

3. Az intézményvezető nyilatkozata

NYILATKOZAT

A geográfus mesterszak indításához szükséges szellemi és tárgyi kapacitás a Szegedi Tudományegyetemen rendelkezésre áll, és évfolyamonként 75 hallgató képzését teszi lehetővé.


Prof. Dr. Szabó Gáboregyetemi taná

rektor

124

1. mellékletA Szenátus támogató javaslata

125

2. mellékletGEOGRÁFUS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: geográfus

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc); szakképzettség: okleveles geográfus (zárójelben a szakirány megjelölésével); a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

Geoinformatika szakirány esetén. Geographer (specialized in Geoinformatics) Geomorfológiai szakirány esetén. Geographer (specialized in Geomorphology) Regionális elemző szakirány esetén. Geographer (specialized in Regional analysis) Táj- és környezetkutatás szakirány esetén. Geographer (specialized in Landspace- and

environmental research) Terület- és településfejlesztés szakirány esetén. Geographer (specialized in Regional- and

urbansettlement development) Turizmusföldrajz szakirány esetén. Geographer (specialized in Tourismuristical

geography)

3. Képzési terület: természettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a földrajz alapképzési szak.4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: földtudomány, környezettan, földmérő és földrendező mérnök, tájépítő és kertépítő mérnök, környezetmérnök, turizmus-vendéglátás.4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit;6.1. A szakmai alapozó és törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 30-36 kredit;6.2. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 35-60 kredit;6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit;6.4. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit;6.5. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30 %.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciákA cél olyan okleveles geográfusok képzése, akik felkészültek az alapvető természeti, környezeti,

technikai és társadalmi jelenségekben megnyilvánuló földrajzi törvényszerűségek megértésére, ezek alapján eredeti szakmai megoldások kifejlesztésére és alkalmazására (beleértve a kutatást is), az eredmények bemutatására, szakértők és alkalmazók felé történő kommunikálására. Megszerzett ismereteik birtokában alkalmasak legyenek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:- a földrajzi terület belső törvényszerűségeit,- az eloszlási mintázatokat,- a grafikai és térképészeti eljárások használatát.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

126

- a földrajz mélyebb összefüggéseinek megértésére, - szakterületükön alternatív megoldások kidolgozására,- a tér, hely és régió elemeinek integrálására, - az emberi társadalom és földrajzi környezete kölcsönhatásából fakadó problémák vizsgálatára,

- tájak értékelésére, táji, környezeti, térbeli kölcsönhatások átfogó elemzésére; továbbá

a geoinformatika szakirányon szerzett ismeretek birtokában:- az adatgyűjtés folyamatát önállóan és értelmezetten végigvezetni,- az önállóan gyűjtött adatokat adatbázisrendszerbe rendezni, vagy a beszerzett adatokat

geoinformatikai alapon rendszerezni,- a rendezett adatbázisokban műveletek végzésére és modellalkotásra,- az adatgyűjtés, elemzés, megjelenítés szempontjából a legismertebb térinformatikai szoftverek

(ArcGIS, Idrisi, AutoCAD, Grass stb.) használatára;

geomorfológia szakirányon szerzett ismeretek birtokában:- geomorfológiai problémák feltárására, azok önálló megoldására, - más szakterületekkel való együttműködésre, eredményeik integrálására, - a gyakorlati élet szereplőivel való együttműködésre, - a társadalom figyelmének felkeltésére a geomorfológiai problémák megoldásai iránt,- a felszínalakulás térbeli folyamatainak térképi megjelenítésére, a terepi- és laboratóriumi

vizsgálatok végzésére és alkalmazói szintű elemzésére.

regionális elemzés szakirányon szerzett ismeretek birtokában:- társadalmi jelenségek hazai és nemzetközi adatbázisainak feltárására, rendezésére,- a regionális elemzési ismeretek átfogó és helyi-regionális társadalmi-gazdasági

összefüggésekbe ágyazott értékelésére, prezentálására, döntés-előkészítő elemzések készítésére, - a területi folyamatok rövid- közép- és hosszútávú trendjeinek feltárására, előrejelzések

készítésére.

táj- és környezetkutatás szakirányon szerzett ismeretek birtokában:- a táj- és környezetvédelem természeti és társadalmi vonatkozásainak komplex elemzésére és

tervezésére, - a táj- és környezetalakítás hatásainak prognosztizálására, a várható következményeket jelző

indikátorok meghatározására, - modern térinformatikai eszközök és módszerek alkalmazására, valamint a táj- és környezet-

monitoring megszervezésére,- a táj- és környezetfejlesztés érdekében a rehabilitációs beavatkozások irányítására, a települési

környezetvédelem táji keretekben történő integrált kezelésére,- átlátni a táj- és környezetvédelemben szerepet játszó helyi, regionális és európai uniós

intézményrendszer kompetenciáját, illetve a gyakorlatba átültetni ezek intézkedéseit.

terület- és településfejlesztés szakirányon szerzett ismeretek birtokában:- terület- és településfejlesztési kérdések elemzésére,- a települések és térségek helyzetelemzésére, koncepciók, stratégiák és programok készítésére,- érdekegyeztetési mechanizmusok kezelésére.

turizmusföldrajzi szakirányon szerzett ismeretek birtokában:- a turizmus alapjaiként szolgáló adottságok és feltételek térségi elemzésére, vizsgálatára,- a turisztikai desztinációk kérdéskörének komplex kezelési módjait,- a turizmus hatásainak természeti, társadalmi, gazdasági, politikai következményeit alkotó

módon befolyásolni. - az Európai Unió forrásaihoz kötődő területi vetületű idegenforgalmi projektek előkészítésére,

tervezésére és lebonyolítására.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

127

- kreativitás, - rugalmasság, - problémafelismerő és problémamegoldó készség, - intuíció és módszeresség, - tanulási készség és jó memória, - információfeldolgozási képesség, - környezettel szembeni érzékenység,- a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, - kezdeményező és döntéshozatali képesség, - személyes felelősségvállalás,- alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után

vezetői feladatok ellátására, - eredeti látás- és gondolkodásmód, absztrakciós képességek.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök 8.1. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 30-36 kredit

földrajzi elméleti ismeretek: modellezés, szimuláció, földrajzi kutatásmódszertan, környezeti informatika, geomatematika, K+F és projektmenedzsment.

szakmai ismeretek: környezetföldrajz, táj és környezettervezés, tájértékelés, tájelemzés, regionális és területi fejlesztés, politikai földrajz, tér és társadalom kapcsolatelemzése.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 35-50 kreditdifferenciált szakmai ismeretek:

geoinformatika szakirány: adatgyűjtés, elemzés, megjelenítés szempontjából legismertebb térinformatikai szoftverek (ArcGIS, Idrisi, Goemédia, Grass stb.) ismerete, adatbázis-kezelés, modellalkotás, szakági programozás, webtérképezés, műszaki informatika;

geomorfológia szakirány: geomorfológia, negyedidőszak-kutatás, alkalmazott geomorfológiai térképezés, természeti veszélyek, geomorfológiai tervezés, geomorfológiai értékek meghatározása;

regionális elemzés szakirány: társadalmi térelmélet, társadalomstatisztikai adatbázisok, földrajzi információs rendszerek, terepi társadalom-földrajzi adatgyűjtés, regionális elemzési módszerek, tematikus társadalom-földrajzi térképezés, térelemzési és regionális modellek, területi hatáselemzések, a regionális vizsgálatok prezentációs eszközei;

táj- és környezetkutatás szakirány: környezet- és tájtervezés, környezeti hatásértékelés, tájvédelem, környezetinformatika, környezetgazdálkodás, minőségirányítás, környezeti, táji ágazati tervezés, geoökológiai tervezés;

terület- és településfejlesztés szakirány: terület- és településfejlesztés, vidékfejlesztés, falufejlesztés, területi tervezés, alkalmazott térinformatika, városok fejlesztésének kérdései, projekttervezés-projektmenedzsment, nemzetközi regionális kapcsolatok, határmenti térségek közötti együttműködés, kistérségek és fejlesztési kérdéseik, helyi gazdaságfejlesztés, közösségfejlesztés;

turizmusföldrajzi szakirány: térségi turizmustervezés módszerei, turisztikai terméktervezés és -fejlesztés térségi kapcsolatai, tematikus kínálatok és utak tervezése és fejlesztése, az Európai Unió turizmuspolitikája, hatáselemzések a turizmusban, turisztikai régiók a globális piacon, a turizmus nemzetközi és hazai intézményrendszere, régió-és településmarketing, desztinációfejlesztés és térségi menedzsment, fenntartható fejlődés és a turizmus, idegenforgalmi területfejlesztés, térorientált turisztikai termékek, turizmus humánökológiája, turizmustervezés geoinformatikai alapjai.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét (min. 5 kredit), amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

128

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú, nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 6590 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: természettudományos ismeretek (105 kredit): matematika, geomatematika, fizika, kémia,

biológia (ökológia), geodézia; gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, jogi ismeretek, szociológia,

menedzsment, Európai Uniós ismeretek; szakmai ismeretek (4565 kredit): geomorfológia, hidrogeográfia, biogeográfia, talajföldrajz,

népesség- és településföldrajz, általános gazdasági földrajz, regionális földrajz (Európa, Magyarország), geoinformatika.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 4550 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

129

3. mellékletMEGHÍVÓ

a Geográfus MSc (mesterszintű képzési) szakpotenciális munkaadókkal rendezendő vitanapjára

A vitanap időpontja: 2006. március 27. (hétfő) 10:30

A vitanap helyszíne: MTA Kutatóház, Csarnoképület, Nagyelőadó (II. emelet)Budapest, XI. Budaörsi út 45.

A vitanap célja: az új „geográfus” mesterszintű (MSc) képzési szak létesítésével kapcsolatban megvitatni az eddig létező „geográfus egyetemi szak” tényleges és a jelenleg létrehozandó „geográfus MSc”* szak várható piacképességét.

A vitanap meghívott résztvevői:

a geográfus szakalapító felsőoktatási konzorcium (5 egyetem és 3 főiskola)** képviselői, a földrajzos doktori iskolák vezetői, a Magyar Akkreditációs Bizottságszakmailag illetékes képviselői, az MTA földrajzi és regionális tudományos bizottságainak vezetői, a munkaerőpiac geográfusokat eddig számottevő mértékben alkalmazó szereplőinek (pl. tudományos, tervező intézmények, minisztériumok, vállalatok, önkormányzatok) képviselői.

Arra való tekintettel, hogy a kétszintű felsőoktatási képzési rendszerre való áttérés keretén belül, a mesterszakok megalapításának egyik feltétele az adott szak piacképességének felmérése céljából, a potenciális munkaadókkal megrendezett vitanap sikeres lefolytatása, nagy örömünkre szolgálna, ha a vitanapon megtisztelne aktív részvételével és értékes javaslataival hozzájárulna rendezvényünk sikeréhez.

Miskolc, 2006. március 9.

Kocsis Károlytanszékvezető egyetemi tanár

a vitanap konzorciumi megbízottja

* Tájékoztatásul közöljük, hogy a konzorcium a geográfus MSc szak következő szakirányainak létrehozását támogatja: geoinformatikus, geomorfológus, regionális elemző, táj- és környezetkutató, terület- és településfejlesztő, turizmuskutató.** Berzsenyi Dániel Főiskola, Debreceni Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Miskolci Egyetem, Nyíregyházi Főiskola, Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem.

130

JEGYZŐKÖNYVa geográfus MSc (mesterszintű képzési) szak

KKK tervezetének szakmai vitájáról2006.03.27. (MTA Kutatóház, Budapest, Budaörsi út 45.)

1. Kocsis Károly (MTA Földrajztud.Kut.Int., tud.osztályvezető, Budapest) a konzorcium megbízottja általános tájékoztatót ad a vitanap céljáról és felkéri Aubert Antalt előadásának megtartására.

2. Aubert Antal (PTE TTK dékánh., egy.docens, Pécs) előadása a bolognai típusú földrajzi képzésről.

Általános szakmai vita A diszciplináris MSc elnevezése (geográfus MSc) megmarad, de felmerül más önálló,

földrajzosok által indítandó mesterképzési szakok szükségessége is.

3. Szabó Mária (ELTE TTK, tszv.egy.tanár) kérdése a földrajztanár – geográfus MSc viszonyáról.

Vita az MSc tanárszak jövőbeli sajátos helyzetéről. A diplomába kerülő szakelnevezés elfogadása: okleveles geográfus

Vita a földrajzos MSc képzésbe való bemenetről4. Nemes Nagy József (ELTE TTK, dékánh., tszv.egy.tanár): 3 BSc szakot lehet csak feltétel

nélkül elfogadni, felvételiztetni nem lehet.5. Dövényi Zoltán (PTE TTK, int.ig., egy.tanár): csak a földrajz BSc-seket lehessen feltétel

nélkül beengedni. A többi szakkal szemben differenciált kritériumokat kell alkalmazni.6. Süli-Zakar István (DE TTK, tszv.egy.tanár): egyetért Dövényi Zoltánnal.7. Mészáros Rezső (SZTE TTK, tszv.egy.tanár, MTA l.tagja): a bemenet földrajz, esetleg a

földtudomány legyen, bizonyos feltételekkel bármely BSc-t végzettek.8. Kovács Zoltán (MTA FKI, tud.tanácsadó, ELTE TTK, egy.tanár): a bemenetet

szakirányonként differenciálni kellene.A válasz: ezt nem lehet.9. Aubert Antal (PTE TTK dékánh., egy.docens, Pécs): vagy leszűkítjük a földrajzra vagy

egységes szintfelmérés minden szakról és utána szintfelhozás (ha BSc-n nem tanult földrajzot).

A többség döntése értelmében feltétel nélkül csak a földrajz BSc-ből lehet bekerülni.

Szakirányok10. Galli Károly (Terra Stúdió Kft., vezető projekt menedzser): náluk az ideális végzettség a

geográfus és a közgazdász kombinációja.Egy komplex terület és településfejlesztésű geográfusra van szükség, aki a szakirányok többségéről megfelelő ismeretekkel bír. Tehát célszerű lenne a földrajzosoknak ilyen önálló MSc-szakot indítani (pl. „régió- és városfejlesztés MSc” szak).

11. Dövényi Zoltán (MTA FKI, ig.h., PTE TTK, int.ig., egy.tanár): ha egy számjegyű lesz a szakirányok száma, az elfogadható. Javaslat: pl. biztonságföldrajzi szakirány, vagy munkaerőpiaci elemző.

12. Süli-Zakar I. (DE TTK, tszv.egy.tanár): Egyetért Galli Károllyal + a jogi ismereteket is mélyíteni kell.

13. Salamin Géza (VÁTI, irodavezető): nem szűk szakirányokat kell létrehozni, komplex tudás kell, nem kéne több szakirányt létrehozni. Inkább egy másik piacképesebb földrajzos mesterszakot is kellene indítani: pl. „régió- és városfejlesztés MSc” szak

14. Mészáros Rezső (SZTE TTK, tszv.egy.tanár, MTA l.tagja): egyetért.

131

15. Schweitzer Ferenc (MTA Földrajztud-Kut.Int., igazgató, egy.tanár): legyen geomorfológus és mérnök-geomorfológus az egyik szakirány neve. Ugyanakkor javasolja, hogy a földrajzos felsőoktatási szakma indítson „táj- és környezetfejlesztő” néven önálló MSc-t is.

16. Péti Márton (VÁTI, vezető tervező): A szakirányok elnevezést piacképesebbé kell tenni, pl. térségei menedzser, turizmus-menedzser és kutató piacorientált legyen a képzés.

17. Csorba Péter (DE TTK, dékánh., egy.docens): a rendszer vélhetőleg nem lesz nagyon merev, a szakirányok nevén még lehet változtatni.

18. Horváth Gergely (ELTE TTK, egy.docens): kutató helyett használjuk inkább a fejlesztő nevet.

19. Czira Tamás (VÁTI, tervező elemző) javasolja a hidrológus szakirányt.20. Horkay Nándor (VÁTI STÉI, irodavezető): regionális elemző helyett területi tervező és

elemző legyen a szakirány neve.21. Nemes Nagy József (ELTE TTK, dékánh., tszv.egy.tanár): ragaszkodik a regionális elemző

névhez.

A többség támogatja az elnevezéseket a fentnevezett bővítésekkel.

Általános kompetenciák22. .Süli-Zakar I. (DE TTK, tszv.egy.tanár): 5. pont: a döntések elé egy szót, kifejezést be kéne

helyezni.23. Szabó M. (ELTE TTK, tszv.egy.tanár): a szintézis szót hiányolja (pl. a 3. ponthoz).

A többség támogatja a javaslatokat.

Speciális készségek24. Kovács Z. (MTA FKI, tud.tanácsadó, ELTE TTK, egy.tanár): információ szerzési képesség

hangsúlyozása.25. Kurtán Lajos (ELTE TTK, tszv.egy.docens): készségek helyett képesség szót javasolja.

Kiegészítésekkel elfogadva.

Speciális kompetenciák Táj és környezet földrajza

26. Szabó M. (ELTE TTK, tszv.egy.tanár): Hiányolja térinformatikát27. Schweitzer F. (MTA Földrajztud-Kut.Int., igazgató, egy.tanár): tájrehabilitáció felvételét

javasolja28. Horkay Nándor (VÁTI STÉI, irodavezető): környezeti hatástanulmány felvételét javasolja

Geoinformatika29. Horkay Nándor (VÁTI STÉI, irodavezető): fejlesztést javasol

Turizmus30. Horkay Nándor (VÁTI STÉI, irodavezető): szabadidő-gazdaság fejlesztést javasol

Terület- és településfejlesztés31. Mészáros R. (SZTE TTK, tszv.egy.tanár, MTA l.tagja): földrajzi posszibilizmus helyett

magyar kifejezést szeretne. Javaslat: földrajzi szemléletrendszer32. Térségi marketing, projektmenedzser kiegészítés

Geomorfológia33. Veres Mártos (BDF, tszv.főisk.tanár) javaslata: termőföldcélú hasznosítás… (külön papíron

mellékelve)34. Csorba Péter (DE TTK, dékánh., egy.docens): ide javasolja a hidrológia bekerülését. Szabó

M. (ELTE TTK, tszv.egy.tanár): támogatja.

132

Regionális elemző35. Salamin Géza (VÁTI, irodavezető): névmódosítást javasol, Nemes N.J. (ELTE TTK,

dékánh., tszv.egy.tanár) elutasítja.

A szakirányok speciális kompetenciája a kiegészítésekkel elfogadva.

A jelenlevők a vitanapon elhangzottak alapján úgy látták indokoltnak, hogy a hazai felsőoktatási földrajzos szakmai konzorcium ne csak a „geográfus mesterszakot” indítsa, hanem a „régió- és városfejlesztés” és a „táj- és környezetfejlesztő” MSc”-ket is, melynek piacképességét, indításának indokoltságát ez a szakmai, munkáltatói fórum is igazolta.

36. Kocsis Károly (MTA FKI, tud.osztályvezető) összegezte a vitanapon elhangzottak lényegét, hangsúlyozta annak jelentőségét, majd a résztvevők megjelenését megköszönve bezárta a vitanapot.

Budapest, 2006.03.27.

Tátrai Patrikjegyzőkönyvvezető, tud. smts.

MTA FKI

133

A természettudományos alapképzések és a munkaerőpiacMezősi Gábor

(2006. 12.)

A hazai egyetemek és főiskolák közül kilenc alkotott konzorciumot és dolgozta ki, vezette be a természettudományos új alapképzést 2006. szeptemberében. A bevezetett képzés máig nem megoldott gyenge pontja a munkaadók bevonásának hiánya a rendszer kimeneti (azaz mit kell tudnia egy kilépő hallgatónak) és belső tartalmi (milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie) kérdéseit meghatározó szinten. A feladat nagyon aktuális mind közgazdasági, mind munkaerő-piaci, mind képzési szempontból. Ha csak azt vesszük tekintetbe, hogy az alapszakot végző hallgatóknak olyan szakmai ismeretekkel kell rendelkeznie, mert nagyobb felüknek, akár kétharmaduknak a végzést követően a munkapiacon kell elhelyezkednie, a probléma súlyát érezhetjük. Nehezítette az alapszakok bevezetését, hogy a természettudomány területén sem a munkaadók nem tudták meghatározni milyen képességeket várnak a munkaerőpiacra kerülő évi kb. 2000 TTK-s BSc hallgatóval (akik nem tudnak mesterszintre továbblépni), sem az intézmények nem tudták, hogy elméleti, vagy gyakorlati irányú képzést építsenek-e fel, ill. ezeket a megközelítéseket miként kombinálják.

Közgazdaságtanban ismert, hogy egy stabil piacgazdaság számára fontos a kiegyensúlyozott munkaerőpiac, melynek egyik alapeleme, hogy a felsőoktatás kibocsátása és a munkaerőpiac ez irányú felvevőképessége egyensúlyban legyen (Timár 1996). A felsőoktatás rendszerének – ebből a szempontból – két jó meghatározott elvnek kell megfelelnie (Majó 2000): a felsőoktatásnak gazdasági értelemben hatékonyan kell működnie, és ami esetünkben most fontosabb, a felsőoktatás kibocsátásnak nemzetgazdasági szinten meg kell

egyeznie az adott gazdaság munkaerőpiacának „vezetői” és „értelmiségi” keresleti oldalával, nemcsak volumenében, hanem minőségében is. Másképp fogalmazva olyan beruházásokat végez a felsőoktatás – áttételesen a társadalom az adók alapján – amelyet az adott gazdaság nem tud felhasználni. Ha ez a kapcsolat nem harmonikus, akkor látható kedvezőtlen következmények figyelhetők meg, mint: az alulképzettség, túlképzettség, vagy a használhatatlan szakértelem képzése (pl. a piac telítettsége miatt tanárra, bányamérnökre, vagy jogászra kevesebb szükség van).

Ezek az elvek fontosak, de érvényesítésük a felsőoktatásban nem könnyű, lassú folyamat. Ennek a folyamatnak a kezdetén vagyunk, minden olyan kapcsolat fontos, ami közvetlen kapcsolatot alakít ki a munkapiac és a felsőoktatás szereplői között. A konzorcium által működtetett HEFOP projekt - „Kétciklusú képzés bevezetése a magyar felsőoktatásba a természettudományi szakokon, alkalmazkodás a munkaerőpiac igényeihez” – ezt a párbeszédet is kezdeményezte. Tisztázni kívánja ugyanis a kimenet (a képzett hallgató) kívánatos kompetenciarendszerét, látható ugyanis, hogy a bizonytalanságok elsősorban a kimenetben vannak.

Az egyik kérdés az, hogy kell-e egyáltalán a munkaerőpiac és a természettudományi képzés kapcsolatával foglalkozni. Erre annak megfelelően lehet választ adni, hogy a képzés mennyi felelősséget vállal azért, hogy a hallgatók szakmájukban helyezkedjenek el. Ez izgalmas probléma, mert egyes közgazdasági vélekedés szerint nem kell nagyon behatóan foglalkozni a munkaerőpiaccal, mert a hallgatók előbb-utóbb – a második, vagy többedik diploma után – megtalálják helyüket abban. A természettudományi hallgatók valóban közel fele végzés után röviddel második diplomát teljesít, de ez úgy is interpretálható, hogy hiába volt a képzés magas színvonalú, az mégsem piacbarát. Különösen élessé válik a kérdés a kétciklusú képzésben tapasztalattal alig rendelkező főiskoláknak, egyetemeknek és munkaadóknak, miközben a hallgatók munkapiaci elhelyezése komoly prioritás. A megoldást tovább bonyolítja, hogy az eltérő területen tevékenykedő munkaadók hiteles véleménye nehezen összegezhető. Minden esetre, ha nem pazarló megoldáson töprengünk, az biztos szükségessé teszi az elemzést. A másik kérdés az, hogy a természettudományi területen hogyan határozzuk meg a munkaadókat, hisz ebben a körben az átlagos - szaksemleges - kompetenciákon túl nagyon szerteágazó követelményrendszert találunk. Sajnos a természettudományi területen alig áll rendelkezésre munkaadói vélemény, igény, de az sajnos látszik, hogy a sok adattal rendelkező (ennek felmérésében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara állt élen) közgazdász, informatikus és mérnök szakmákra megfogalmazottak ezen a területen csak nagyon korlátozottam használhatóak. Gond például, hogy az

134

érdekérvényesítés három szereplője (a képzést nyújtó intézmény, a munkaadó és a hallgató) alig kommunikál, más nyelvet használ, emiatt alig érti egymást. A három szereplőnek eltérő értékrendje van.

A konzorcium így törekedett, hogy az elvárásnak megfelelő alapképzéseket dolgozzon ki úgy, hogy az új alapszakkal hallgatók nagyobb része a munkaerőpiacon is hasznosítható szakismerettel rendelkezzen. Két konferencián gyűjtötték össze a szakma (2006. április) és a munkaadók (2006. szeptember) véleményét, amely alapja lehet a további cselekvéseknek. A mostani füzetben az utóbbi konferencia anyagával találkozik az olvasó, amely a munkaadók oldaláról elemzi e kapcsolatrendszert. A munkaadókat jellemzően az MGYOSZ (gyáriparosok országos szövetségének természettudományi relevanciájú szakmai szervezetei), a gazdasági irányítás, kamarák és a munkaügyi központok képviselték előadásokkal. Azzal együtt, hogy a képzés-munkaerőpiac kapcsolatának kérdése nem egyik napról a másikra oldható meg (pl. a munkaadók hiteles véleménye is nehezen összegezhető, mint utaltunk rá ilyen felmérések alig készültek a természettudományokról) szakmai konzorciumok úgy ítélik meg, hogy nekik cselekvési kötelezettségük van, amit többek között a TTK-s hallgatók Ny-Európában és Hazánkban sem javuló munkaerő-piaci pozíciói serkentenek. A konferencia tucatnyi előadásából és hozzászólásból azonban nagyon világosan látszanak azok a pontok, ahol érdemes elkezdeni cselekedni, alapvető fontosságúnak pl. a munkaadók véleményének hiteles felmérése és a szakmai elhelyezkedés pontos feltérképezése tűnik.

Úgy tűnik ezt a kapcsolatot akkor is elemezni kellene, ha nem lenne cselekvési kötelezettség. Alapvető fontosságúnak a természettudományi területen dolgozó munkaadók véleményének hiteles felmérése és a hallgatók szakmai elhelyezkedésének pontos feltérképezése tűnik. Cselekedni mihamarabb célszerű, mert a munkaerő-piaci hírek nem a legjobbak. Olyan országokban, ahol ezt mérni lehet a természettudományos szakma iránti kereslet csökken, néhány országban (Anglia, Németország) a publikus álláshelyek száma ma 1/3-e a 2000-ben regisztráltnak. Sejthetően fordulópontnál van a természettudományos szakmák többsége, ez pedig közös cselekvésre kell, hogy kényszerítsen bennünket.

Sok felmérésből és elemzésből ismert, hogy a cégek/munkaadók érdekeltek az intézményekhez kötődő kapcsolat fenntartásában és fejlesztésében. Többen várnak nagyobb versenyképességet ettől, és remélik kutatásbeli pozíciójuk növekedését (ez leginkább együttműködést jelent). A cégek nem csak a tudástranszfert, hanem a kreativitás, az innováció növelését és ezen keresztül a humán erőforrásuk fejlesztését is remélik ettől. Az intézmények oldaláról persze sok minden kimaradt ebből a kapcsolatból, az innovációs járulékon kívül, pl. a cégek eszközátadása az intézmények számára, aktív részvételük a releváns beruházásokban, a szakképzési támogatás nyújtása. Az intézmények is adósak a vállalati igényeknek megfelelő továbbképzések szervezéséért, ebben a cégek tantárgy, tananyagfejlesztéssel szívesen részt vesznek.

135

Az SZTE által a hallgatóknak kínált gyakorlati képzési helyek:

Csongrád Megyei Önkormányzat

MTA Regionális Kutatások Központja, Kecskemét

MTA Regionális Kutatások Központja, Békéscsaba

Mórhalom Város Önkormányzata

Homokháti Kistérség

Makó Város Önkormányzata

Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács

Dél-Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság

Tourinform irodák

Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Kis-Balaton Üzemmérnökség

VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht.

Halászati és Öntözési Kutatóintézet

REWOX Hungária Ipari és Környezetvédelmi Kft.

Paksi Atomerőmű Zrt.

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Regionális Laboratórium

Szegedi Vízmű Rt.

Csongrád megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat

Jász-Nagykin-Szolnok megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat

Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Állami Erdészeti Szolgálat

Kiskunsági Nemzeti Park

Országos Meteorológiai Szolgálat Dél-magyarországi Regionális Központ

136

i - u-szeged.hu · web viewfelhasználói kapcsolatok és vélemények ii. a szakindítási...

Documents