. -": i :\-,,': rj.ra^\

" : ' - ' L

l ' ' . r

i " r . ' . i

. * . . ' ; ,..

í.' ,-] j

1 - t : . 1''i'11. ,..,.'1.:''

A' gyárak, bizony, félelmesdolgok voItak. ott rejtőztekhatalmas kerítések mögött aKülső Váci út meg a Baross

utca közötti titokzatos háromszögben.Ismerttik őket, pers ze, I

Beköszóntő

Régi-új lapot tart a kezében,kedves olvasó! Ujata szónakabban az értelmében, hogyelső alkalommal jut ei akorábbiná| jőva| nagyobb

péIdányszámban, íW ^ szokásosnál többhelyre az Ujpesti Helytörténeti Ertesítő.Az íjságnak azonban immár hétéves tör-ténete van, ezért Ílefil az első, hanem rnára nyoicadik ér,{olyarnot iegyzi a kiadó.YaIő tgaz, sokaknak ismerős a címe, annake'llenére, hogy az Ujpesti HelytörténetiErtesítő ezen idő alatt alkalmanként cse-kély példányszámban jelent meg, és a lap-számok jőrészt a városrész iskoláiban,kön}'vtáraiban szolgáltak olvasnivalóval. Afolyóirat kiadásának foIyatásávaI az a cé-lunk, hogy szélesebb körben nyújtsunk átolvasnivalót a városrészünk helytörténeteiránt érdeklődőknek, és ezze| azoknak isfelkeltsük aZ érdeklődését lakóhelyiikiránt, akiket eddig nem érintett meg a

,,hely szelleme".Az Ujpesti Helytörténeti ,Erte-

sítőnek van tehát ,,története''. Az UjpestiHelytörténeti Alapíwány, ameIy a rend-szerváItást követő időszakban a legelsőcivil szervezetek között alakult meg Uj-pesten, hét ér,'vel ezeIőtt döntött az értesítőkiadásáról. A negyedévenként megjelenőűjságot cégek és magánszemélyek egyaránttámogatták, 9 folyaqatosan nyújtott ehheztámogatást Ujpest onkormányzata is. Azalapíwárry céIja, a helytorténeti L-utató-munka felkarolása és annak népszeríísítésemegeg.yezett az űjpesti önkormányzat céI-jaival és törekvéseivel is, sőt számos eset-ben közös alkotás is született, Jó péIdájaennek az LJipestl Helytörténeti ólvasó-köny'v, amel1'rrek a rnegírására osztómzőfelhívást az a|apíwány tette kózzé, rnajd alegsikeresebb páIyázőkkal már az önkor-rnányzat kötött szerződést az olvasóköny'vrneg1rására, és az iskolákat fenntartó önkor-r]riányzat teremtette meg aÍlnak a lehe-tőségét, hogy - országosan egyedülálló (éskövetésre méltó) módon - a helytörténeti

, iJíhi*j","$j

oktatás beépiiljön az áIta|ános és közép-iskolai tantervekbe.

Az eltelt évek bebizonyították, hogyaz úipestiek többsége nemcsak kötődik avátostészhez, hanem érdekli múltja ésjelene is, a jővő ÍormáIásában pedig szá.mít a múltbéli tapaszta|atokra. Igény volta történeti munkák, monográfiák megje-lentetésére, több esetben ismételt újra-nyomtatására. Ebből a feladatból sokatvállalt rnagára az alapíwány, meiyneksesítői nemcsak a szükséges szellemitőíéveI rendelkeztek, hanerri a nélkiilöz-hetetlen anyagiakat is előteremtették. Ámnem volt titok: a I

Az Ujpesti HelytörténetiAlapíwány lapja

Napító szetkesztőzKaoI-Bcorars GÉze

A szerkesztőbizottság elnöke:Dn. Spos LeJos

A s zerkes ztőbizottság tags ai:HIruvralw Lxszl-óDn. Kónos ANonÁsRo6o AwNa'n,tÁrre.

Szerkesztő:Ro1ró ANNemÁrue

Munkatársak:Fnles ANrarIvÁltnNÉ KoNn.4o Grzar-r-aKóBos AnrróDn. SarurJÁNosSzoli-ósy MIRIANNE

Számunk szetzői:BrxoeJŐzszr kiiltőD oraÉxyxÉ MÉszÁros Ey e. t an tírGÁlnrnr Trnon a BudaputiHo n ism eret i Tti rsasd g t i tkdraHmlaexN Lxsztó tanfu"ltsrocrZorrÉx ÚjpestalpolgÍnnestereIrzÁmrNÉ KoNnÁo Gtzzu'l'okleaeles építőmémökJorsval ANnn4s új ságí,l"őDB. Kl'tÉxnr IsrvÁN mélnök,címzet e s főis k o lai t antírKónos ANrcó újságíróDn. Krusrco, Gvoncv egetemiadjunkrus (ELTE)Dn. MBzBy Beplll' tanszékuezetőegetemi tanór, dékdn @LrE)Szori,ósv Melrax-nrc' b e futiilténetigífitemény.aezető

Szerkesztőség:1041 Budapest, Iswán út 14.Tel.: 390-ó1 8 6, fax.: 3 69 -|098Kiadj a: IJjpest OnkormányzataLapterv: BeNc.A. FenrNcMűszaki szerkesztő:GBr-rÉrrr K'treuNNyomdai kivitelezés:PÉ-PnrNr BrFelelős vezető SzÚcs EnNo

200L augusztus V l l l . euf .pesI n"iy' örténert

1 JoLSVAI ANDRÁs A gdr,ak.,.

Hocr ZorrÁN BektiszöntőDokumentum, tanulmányÚip,'t alapítóleueleDn. MnzBy BelNe Gróf l{tír,olyi Isnón urbarilílisszelződése Úi -M, w u, lakosaiu al

1-2. sz. 1)

trÉrtctÍt6

a

,

r

U

11I4I7

T9

2 I22

KözleményekKőnos ANIro Ujpex utcaneueinek tiir"ténete, 1' r,ész

DomÉNnÉ MÉszÁnos Éve lfuftka Margit Úip,'t,nIvÁNr'rNÉ KoNnÁl Gtzrlt'n Hol lehetett Lotz l{órolyru.ííterrne?Dn. KBxÉNrr IsrvÁN Két dokumentum Bel"da JőzsefélettönénetébezBtnoe JózsBF Rémur"alom: 1 944Dn' Krrrsxa Gyoncy ,,Zöld szigetek,, Újpesten,

1 A HmmNN Llrszl'o Gróf l{tír,olvi Sóndor

Szorlosv MenrqxNB I ,, útonLevelesládánkbólGÁlnIBI- Ttron Hagyomlínyaink őrzői

Felhír'ltís303I

Úili:*mi

Újpest Dr. Keleti és Murtíryti uegészeti gdr r. t. (részlet)

A F al, k as. e r" dő é letk ö zö ss é ge i : Jiís t drsu llí s o k

Híres újpestiek

Interjú

t a) Z Helytörténeti hírek

Ujpest a|apítőlevele

En Nagy I(árolyi Gróf l(írolyi Iswán o CsászáriKirályi Apostoli Felsége Arany Kulcsossa' mint a'Tekintetes Nemes Pest, Pilis, és Solth törvényesenegyesültt Vármegyékben helyheztetett FóthiUradalomnak tulajdonossa, adom tudtára minde-neknek: hogy a' nevezett lJradalomhoz tartozőI(áposztás-Megyeri pusztámon felálitandó,'s Új-Megyer nevet viselen dő gyarmaton megtelepednikivánó lakósok részére következő örökös, masa-mat, és maradékimat kóte|ező szetződést adtamlégyen ki ugymint:

I. Minden megtelepedő kap azUruságtó|., 1-ör Háromszáz azaz 300 ! ölelae terjedő

ház he|yet, mellyhez azonban semmi némű ktilsőilletőségek nem adatnak, a' mint is ez irántmindenletelepedett személy magárol irásbeli Téritrirénytaz Uradalomnak adni tanozik. -

2-ot Az i|Iyes ház helyek kőzzíi| eW sze.mély többet is válalhat fel; _ ellenbenha az e'-végreszántt ház helyek benépesíwe lennének, az IJ ruságsemmi szín a|att nem köteleztethetik uj ház helyek'kiosztására.

3 -or Minden me gtelepedő házzal bfu ő |akó.sok mindenféle gyfuok.at szabadon álithatnak, ésakár minémű kézi mesters éget vagy kereskedést a'hazai töwények korlátai közt szabadon fol1tathat-nak; egyedül a, mészárszéhj, sefiőzés, ós mérés, úgyaz épület {áv al v a|ő kereskedési jussok' kivételével.

Ellenben a, Zse|\érek, kik tudni il|ikházzalnem bírnak, és a, ház birtokosoknak nem szegődöttcselédjei kézi mesterségnél, és míívészeurél, €8Íe-bet csak akkor folytathatnak, ha a' ház birtokosoke'beli jussokat ezeknek engednék át.

4-et A, Káposztás-Megyeri Duna partoÍl aZtlraság által kimutatandó helyen valo kikotő mindenlakós által szabadon' és közösen használtathatil!ug1rnind azon á|talhogy a' Duna hajókázás, és azza|egybe kötött hajó vonatás akadá|yomane légyen. -

5-ör Minden házza| biró lakos a' ki osztottház helyen tett épületeket, és javitásokat akárkinekszabadon eladhatja, és úgy ezek, mint a, Zsel|érekminden akár ősi, akát szerzettingó, és ingatlan va-gyonokról szabadon rendelkezhetnek; - önkén1tértetődvén ebből, hogy az U raság örökösödésénekcsak a' vé grendelés nélktili magv aszakaóás esetébenlészen helve.

ó-or Eiőbbeni lakhelyekről nyertt elbo-csátó úti, és előbbeni élet módjokrőL sző1óbizonyság levelekkel ellátott zselléreket a, ház uIaj-donosok béfogadhatnak.

7-er Minden házzalbiró lakós alább leirttmódon a, községigazgatásában bé foly.

8-or A' megtelepedő Község kap aZ{Jraságtól minden bérfizetés nélkil Templomra,Temetőre, és Község házára ház helyel

9-er Jussa vagyon a' Községnek magokrészére egyedül a, Kőzség lakosait köte|ező, és ahazai törvényekkel nem ellenkezó rendszabályokat(statutum) az U rasághelyben hagyás a hozzájárl|tá-val alkotni.

1O-er A' külsők elleni minden némü ügyek-ben az Uraság pártfogásával éI a, Kőzség, -

II. Köteleztetik minden megtelepedő:1-ör Házhelyet vá|a|ő, vagy házat vevő

honni lakós a' törvények által meghatározott, hapedig idegen tartománybeli a' legfelsőbb ren-delések által kiszabott mód szerint előbbeni lakhe-lyeről nyert tanú bizonyság, és illetőleg elbocsátólevelet az IJ taságnak bémutatni tartozik'

2-or Tartoznak a, ház n'|ajdonosok a'házokban béfogadandó Zselléreknek bizonyságleveleit azuraságnak2} pengő forint biintetés alattbemutatni, - melly Zse|l&ek béfogadásában min-dazonáltal a' ház birtokosokat az Uraság helyes okné|ktil nem akadáIyozhaga. _

3-or Egy egy 300 ! ölböl áI|őház helyért,és az átengedett jussok haszná|ásáért minden házníajdonos frzet az {-Iraságnak évenként 25 pengőforintokat három cs. kir. ezüst húszast egy ezüstforintba, és ó0 ezüst húszast egy finom Koloniaimarkába számíwa,

A' Zsellérek pedig egy az az 1pengő forin-tot tartoznak évenkint azlJtaságnak fizenri'

4-er Minden váIa|koző köteles aZUraságnak azonna| 100 forintokat ezüst pénzbenCautio képpen előre lefizenri, és a, Íelvá|a|tt telkena, vá|a|kozás idejétől számitandő egy esztendő aiattaz épitendő házának leg alább falát felépitni, -

ellenkező esetben a'Iefrzetett Cautioja, és mindenne talán tett fizetések, és költségek elvesztése mel-|ett, a' felváIalt telke tetleg másnak fog adatni, *

melly ponti rendelet azon esetre is kiterjesztetik ha

4 Úii;-nsx Dokumentarn

vala|

I6.ot Az IJraság képviselőségét elismérnitartoznak.

I7-er Szavazati többséggel, és az lJrasághelyben hagyásával alkotott uj szabályokat elfogad.ni, és azokhoz magát alkalmazni minden gYarmatilakós köteles. -

III. A'belső fendszer' község igazgatása,és a, koziő e(íSrnozditásáta nézvez -

1-ör Köteles a' Közséq minden eszten-dőben, és ugyan csak Januarius 1-ő és utánnakövetkező napjain egyKözg5íilést tartani, ha pediga' körülmények azt egyébkor is szükségessé ten-nék, az Uraság által határ idő rendeltetik, éslegalább 3 nappal előbb koz hirül tétetik' _ mellyközgyűlésben:

a') Helye' és szavazata vagyon minden ház-za|birő lakósnak.

b.) Az Elnökségte az Llraság hivatik meg.c.) A' Tanácskozási tárgyat szavazati tőbb-

ség dönti el.d.) Minden végzés csak az Uraság helyben

hagyása után nyeri köte|ező törvényes erejét.Az,iliyes közgíílésen:A.) Magok részére egyedül a' Községet, és

ennek lakósit kötelező, a, hazai töruényekkel nemellenkező, '' .gy harmadik jussaiban nem vágószabályok (statutum) az IJ raság megegyezése hozzájáru ltával alkottatnak.

B.) A' ezen Szerződés kétséges pontjai azUraság által felvilágositatnak' felmaradván a' meg-nem elégedő közönségnek a' törvényes úton valóKeresete.

Megjegyeztetvén e' pontnáI' hogy a'kétség,és félre értés esetében a' német nyelvij íorditáselmellőzése mellett, a, magyar tekintetik eredetiszerkezetnek.

C.)Jussa, és kötelessége Van a'kózségnekazUraság által minden hit, vallás, és nemzet kilomb-sége nélkiil elő terjesztettházza| biró három lakóskozzilváIasztani:

1-ször egy Birót,2-or egy pénztárnokot, ki egyszer'smind

Tanácsbeli hivatalt visel, és3-or Három Tanácsbelit. -

A' Fő Biró, és Pénztárnok minden háromévben újra váIasztatik, - úgy szinte a' Tanácsbeliekis, mindazonáltal, ha idóközben akár mellyiktiszwiselő valamelly bün, 's büntetés által terheltet_nék, és abban elmarasztaltatnék, azonnalHivataljából a, Közgyilési kihirdetés után ki

marad, felmaradván birtokon kivül per úton lehetőkeresetek.

Megszaporodván idővel a, gyarmat, és többElöljárókat, vagy éppen rendezett Tanácsot kiván.na, azokváIasztásában hasonló módon fog béfolpiaz Uraság. _ Jegyzőt szintén az l}raság mege-gyezésével fog a. Község választanj.

Az e'képpen váIasztottElőÍjáróság a' földesIJri íő felügyelési jusnak fenttartása mellett:

1.ör Tartozik minden vagyonávalkezeskedni a, Pénztárnok kezelése zlá bizottpénztárról, és az esztendei úri adó rendes, és pon-tos fizetéséért'

2-ot L, számadók számadásait elölegesenmegvizsgálni, és bővebb vizsgáIatul, és megbirálá-sul az uraságnak legfőlyebb egy negyed esztendőalatt bémutatni.

3-or A' lakósok áwáira való gondviselés, ésvagyonokra nézve kezelés, - mi végett az áwákvagyonának legalább két Tanácsbeliek jeleniét-tében leendő öszveirása, az \)raság helyben-hagyásával gvámatya rendelése, a' tőkék biztoshelyre való kiadása, és mind azoh;rő|, mind azokkamatjairól felelőség, - az áwák jő, és czé\erányosnevelésökre, és szükséges oktatásokra felügyelés, a'gyám atya számadásainak megvizsgáIása, és azokmegbirálásául az TJraságnak leendő bényujtása, ésmínd az mi a' szülők köteiességök lehetne' helyet-tök az áwákért elkövetni fő kötelességök leend'

4-er A' Község szolgáinak felfogadása, ésazok elbocsátása hatalmában vagyon. -

5-ör Tartozik végre a' belső jó rendre felü-gyelni, a' község gazdaságát nevelni, kissebb vét-ségeket megfen1'itni, a, polgári viszonyokból eredőügyekben aZ alább meghatározott sommáigbiróskodni, - szóvaI a, hazai törvények, kőz igazság,bévettjó szokás, és íenn álott's áliittandó szabáIyokszerént, aZ egyes lakósok és innen eredő, községjavát előmozditni. -

D.) Minden egyébb a' községet érdeklőpoliticus tárgyak, mellyeket a' helybeli Tanács elnem intéz, vagy ennek intézetével a' közönségbénem elégszik, a'közgyülés eleibe terjesztetnek. -

2 -or Magára vála|ván az |J raság a, Kózség,pártfogását, és védelmezését, - de egyébberánttulajdon jussai fenttartása, és védelmezése tekin-tetéből is, köteleztetik a'község, vagy annak egyeslakósi ha t. i. illyeseknekaz egész községre, Yagy aZIJraság jussaira béfolyással lennének minden kiil-sőkkel kötendő társaságok, egyességek, és más min-den néven nevezendő szerződése|cőI, űw minden

- ? - . , . , i ' .ó U'PgsÍ"'t Dokr.tmentum

ügyekről, mellyeket hilsőkkel, vagy egész társasá-gokkal, vagy községekkel kezdendnek, mindenkérelmeket mellyek az illyesekhez intézendőkIennének az Uraságnak bejelenteni, bépanaszolni'minden akár vérengző, akár polgári megbántá-sokat' hogy e'képpen mint tulajdon jussait ha netalán sérwe lennének fenttarthassa, és illetőlegvissza szerezhesse, mind pedig pártfogása alatt|évőgyarmati lakósait oltalmazhassa.-

rV. A' polgári viszonyokból támadhatóperekben, következő idomú bíróságoknaktattoznak magokat alá vetrri minden UjMegyeri lakosok, u.m.

1-ör A' hazai towények értelme szerints zabadon élhenrek v álasztott birósá ggal (compro-missum), melly biróságnaktagsai, idoma, köre, éshatára a' felek irásban foglaltt megegyezésektőlfiig, * ha tehát a, Felek valamelly polgári ügybenvá|asztott birósággal kivánnának élni, - az ertőIszóló irásban foglaltt egyeségnek párjátaz uraság-nak, a' la á|ta| mindazonáltal törvényes ok nélkíílezen jussokban nem akadáIyoztathatnak, bé adnikötelesek.

2 - or A, község Bir ája két Tanácsbelivel szó-beli summás úton biróskodik.

a') Mindennémü polgári ügyekben mel-lyekre nézve magokat a' Felek szőva| vagy irásbanezen biróságnak alá vetik'

b.) Minden világos vagy könnyen tisztábahozhatő adóságokban, mellyek 20 ezüst ftokat folrilnem haladnak.

c.) Az adó fizetésben hátra maradő lakósokellen, ha bár mi nagy sommát tenne adóbeli tar-tozások.

A' birtokon kivtiii fölyebb vitel az IJn-Székre engedtetik meg.

Perbeli költségek a,vesztő felet terhelik.3-or Az lJraság vagy ennek a' biróságra

hilönösen kijelelt törvén1t tudó megbizotja, som-más szóbeli rövid úton biróskodik

a.) Mindennémű polgári ügyekben ha a'Felek szóval vagy irásban ezen biróságnak magokatalá vetik'

b.) Minden világos és könnyen tísztárahozható, és 100 ezüst ftokat fohil nem haladóadóságokban.

c.) Azon esetben ha az IJri adó aZeloijáróság' tartoző befolyásával a' pénztárnok általaz IJraság pénztárába a' kiszabott időre bé nemfizettetnék.

Dokamentum

A' birtokon kivüli fölrbb vitel a' nemesVármegye törvényszékére engedtetik meg.

Perbeli költségeket a, vesztő fél kötelesvinni.

4-er Az IJri Szék, melly kirekesztőleg aZIJj-Megyeri lakosok ügyeikre nézve ktilön tartatik,és mellynek elnöke és két meghivott közbirá1a a,földes úr, vagy annak tisztjei lehetnek, a, szavazat_tal biró törvényes bizonysággal következő ügyek-ben formás uton biróskodik:

a.) Azon viszonyok, és esetekre nézve, mel-iyek ezen szerződésbőL, és áItaljában a' földes Ur éslakósok, úgy nem ktilönben az E|öIjárőkaak lakó-sokkal, és viszontti viszonyaiból eredhetnek, - hat.i. a' község kőz gyí3|ésében el nem intéztethettek.

b.) A'vétel, és örökösödési rész (laudemi-um) felett történtt csalárdkodásokban.

c.) A' királyi haszonvételekben úgy nemkiilönben minden azUraság által feltartott jussok-ban való bé avatkozások esetében.

d') Mindennémü polgári ügyekben, mellyekaz e|őbb leirtt sommás útu biróságok' körét, éshatárát tul haladják, és mellyekre nézve magokat a,felek más biróságnak alá nem vetették.

e.) A' számadők megvisgált számadásaimegitélésében.

f.) A' község birájátőI fölrbb vitt ügyekben.A' birtokon kivüli fölyebb vitel a' Nemes

Vármegye törvényszékére engedtetik meg.Az Uri-Széki költségek kivévén az a,) alatti

ügyekben melly a' községet terhelik mindég a'vesztő félen vétetnek meg, mellyre szükségesarányx a IJri-Szék késziti, és a' keresetbeli ügyelegyütt megitéli.

Melly e' képpen |eirtt szerződési pontokat,és szabályokat részemrő|, és maradékim részérő|megmásolhatatlanul úgy adtam ki: hogy az csak a,kózség jól léne úgy kivánván aZ ezen szeruődésrendében leirtt módon, zZ én, vagy maradékimmegegyezése hozzá járu|tával módositathatik,megváltoztath aúk, a, később hozandó uj törvényekérte|méhez, és a' község korszelleméhez arányoz-tathatik' Me|\y szerződés két egyenlő péIdánya á|ta-Iam aLá irva, és é1ő pecsétemmel erősíwe egyike a'Nemzetségem, másika pedig a' község Levé|tárábaletétetik, hason nyomtatott példányai pedig mindenházbirtokosnak Uradalmi Íő ttsztem aLá irásával' ésLlradalmi pecsétemmel erősíwe kiadatik.* tr

- Az alapítólevelet eredeti heIyesírással közö| iük.

Úigrx

Mr,zev B,q.nx.q.

Gróf Károlvi Iswán urbariális szetződéseUj-MeSyer lakosaival

1840. április 5-én Burg Károlyuradalmi inspektor vezetésével,Huritay Sándor uradalmi tisztiigyész, ,,mint az uri jogok fenn-tartőia,, ielenlétében a főti

uradalomban az űjmegyeri ,,gyarmaton'' élőkrészvételével közgyűlést tartottak, s a földbir-tokos támogatásáia| létrejött egy Íi kozség. ÚyMegyer. A jelenlévők főbírát, jegyzőt éspénztárnokot is választottak Lőwy lzsák, Holló

József, Neuschloss Bernhard személyében.Végrehajtották a községltez tartozó földek éSv a gy ontár gyak ö s s zeírá s át, me gvi zs g á|ták tov áb -

bá a lakosok bizonyságleveleit. Burg Károlyintéző előterj esztés ében a lakosok me gismerked-hettek azza| a szerződéstervezettel. melvet a tu-lajdonos kívánt kötni a birtok |akőiial azokjogairól és kötelezettségeiről. A jegyzőköny,vtanúsága szerint néhány apróbb kérdésbenszorult csupán magyaráZatÍa az irat, aztkövetőena jelenlévők elfogadták azt, és,,kijelentette a te-kintetes elnök úr, hogy a méltóságos grófFöldesúr hazajottével az eredeti szerződ'ésiszabályok a fent tisztelt uraság álta| aláírva aKözségnek kiadatni fognak, aZ ewesházzalbírőlakosoknak pedig hason nyomtatott példányaitekintetes Burg Károly inspektor ír aláírásával ésuradalmi pecséttel megerősítve kiadattak''.

A húszas években ezen a helyen mégházsem volt, a Károlyi-uradalom szántóföldje, illető-leg pusztája terült erre el. Az első ház felépítéséreMildenberger Márton kérvénye alapján kerültcsak sor, 1832-ben. Az 1808-ban a terület tulaj-donjogát megszerző Károlyi család a térségfejlődésében jelentős fordulatot hozott. KárolyiIswán grőf döntése a|apján a pusztábólsző|őte|epítés céL1ábő| kiszakított területekműveltetését árendásokn ak szánták. A földesurakföldjének bérlete országszerte a szőlőbirtokokesetében volt a legelterjedtebb és legkedveltebb,hiszen a jobbágyok számára szabadabb birtoklástbiztosított, a földesúrnak pedig a művelés sajá-tosságai folytán számos. előnnyel járt a bérlett

konstrukció. 1831-ben 39 birtokos bérelte a104 800 négyszögölnyi szőIőt. Agazdák által iskedvezőnek ítélt feltételeket, a földbirtokos jóin-dulatu támogatását is je|zi, hogy 1 840-r e már 24ház áIlott az új-megyeri telepítésen, 10ó lakóval.A házhelyekhez (11 300 négyszögöl) csekélyméreúj kert (93B négyszögöl) és ún. ktilsőség(775 négyszögöl) járult. A lakosság 1840. éviösszeírása szerint nyolcfajta adőt fizettek atelepesek (házhe|yért, kert után, zsellértaksaként,malomárendába, serfőzésért, mészátszék-tartásétt, mészégetésért éS eg.yes mesterségekután). Az 1838., évi nagy árvíz kedvezett abetelepülésnek: Uj-Megyer biztonságos' maga-san fekvő, árvízmentes teriilet volt. A feljegy-zések szerint Pestről és körnvékéről sokantelepültek át Új-Megyerbe.

A lakosság lendületes bővtiléseérlelte meg á földesúrban a dön-tést, hogy a lakosokkai az vbári-umok mintájára szerződéstkössön. Lz urbéri szerződések

klass zilrrs formájukb an elsős orb an a földesúrnakfalvaival (jobbágyaival) kotött szerződései(melyek a jobbágyok, zsellérek gazdasági és tár-sadalmi helyzetét, jussait és szo|gáltatásikötelezettségeit foglalták össze). Mária Teréziaúrbéri pátense óta ugyan ritkábban fordultak előegyedi urbáriumok' többnyire elegendőnekítélték a földesurak a központl szabáLyozást,es etünkben azonban ú j célok megfo galma zásár ő1volt szó. A szóban forgő szerződés egyik oldalána közösség, a főként áttelepült ,,előbbeni lakhe-|yétől nyert tanúbizonyság és illetőleg elbocsátólevéllel', rendelke ző gazdák, továbbá (házas, ház-zal rendelkező ésház nélkiili) zsellérek, cselédekállottak. A községet megalapító szeruődés cé|ja1841-ben láthatóan a lakosságszám továbbidinamiLrrs növelése volt az iparos és kereskedőtevékenység meghonosítása érdekében. Aszerződés első részében, ahol a megtelepedőkjussáról ír, csábítani igyekszik a jövevényeket, selősorolja a juttatásokat és a telepeseket illető

Úi,Ítps-f:i Tanulmríny

jogokat. A dokumentum első passzusa nyoma-tékosan szögezi le, hogy a hátomszáz nég5r-szögöles házhelyhez ,,semmi némű ktilsőilletőségek nem adatnak'', tehát a földművelőmunkához szükséges kert, szántő az űj telepe-seknek nem jár, ellenben ,,minden megtelepedőházzal bíró lakosok mindenféle gyárakats zabadon állíthatnak és akárminé mí3' kézi mester-séget vagy kereskedést ahazai törvények korlátaiközött szabadon folytathatnak,,. Ez a korábbi,sző|őmíivelésre vonatkozó koncepció módo-sulását je|zi, s az iparos tevékenység ftányába for.duló birtoki gazgatási törekvéseket tükÍöZi.

Lz 1840. esztendő a magyaÍkereskedelmi jog (s egyben ipar éskereskede1em) sZempontjábólmérföldkőnek számít. A rendidiéta nagy jeIentőségű törvé-

nyeket fogadott eI a váltőról és csődrő|, akereskedőkrőL, a gyárak jogviszonyairőI, a kőz-kereseti társaságokról, kereskedói testiiletekről,alkuszokról, fuvarosokról, az ingatIannyilván-tartásól. A reformkor modernizációs törekvé-seinek egyik csúcspontja |ett az 1839/40. éviotszágg5íi|és, indikálója és garanciája a gaz-daságfejlesztő tevékenys é gnek, Igaz, a v á|tozásoknem a rendi jog mélységeit érintették (nem, vagycsak alig bolygatták meg a nemesi tulajdonjogot,a birtokjogot, az ősiséget' a személyes előjogokat,a nemesi adómentességet), lehetőségeket terem-tettek azonban a vá||a|koző nemessésnek azújítások bevezetésére' Aligha vitathaió grófKárolyi Iswán 1840. évi oklevelét olvasván, hogykibocsátója a váItoztatásért kiizdő reformarisz-tokrácia tagja volt. Jól szemlélteti felfogását aszerződés első részének otodik pontia' mely afalu lakóinak szabad rendelkezést biztosítottmind ősi, mind szerzett birtokaira (az öröklésjogát csupán a végrendelkezés nélkiil magvasza-kadt örökhagyó esetére tarwa fenn), holott azidevágő törvényi rendelkezést, az I840:I2. tc.-eta jobbágyok szabad örökléséről csupán május 1 3 -án szentesítette az uralkodó.

Maga a szerződés hatírozottabban kör-vonalazta a betelepülők jogait, mint köte-lezettségeit. Ez utóbbiak körében is többségbenvoltak azok, melyek a település fejlesztéseérdekében korlátaztáklakóit, mintsem a földesúrfinanciális jogait garantálók. A szerződ'és aföldesúr javára sző|ő ktilonféle címen szedettj ár a dékokat e gyesítette, s a zokat,,a házhe|y ér t és

Tanulmóny

átengedett jussok használatáért,, meghatát ozottösszegben, évente két alkalommal, ,eWsomában'' rendelte beszedetni az e|ő|járőságá|ta|. Az ingatlan értékesítése esetén a földesuratcsupán 3,3o/o-os laudemium illette meg; a nemeg'yenes ágs |eszfumaző végrendeleti örök]éseesetén pedtg 5o/o illeték. A tobbi korlátozás (mintpéldául az építészea előírások, a váLla|kozásokcautiói' a céhek |étrehozásának tilalma vary ahitellel kapcsolatos tőw énykezési eljárás proces-su áli s .akadályo zásának \azár ása) min d a települé sfejlesztésének érdekében beépített szabá|yok,Uj-Megyerben csak azok lelhettek otthonra, akikbizonyságlevelekkel igazo|ták, hosy előzőlakóhelyiikr ő| a hatőság őket elbocsátotta, hogykoltozktidésük szabályos és törvényes. Ez a ren-delkezés is jeIzi áttételesen a felfokozottérdeklődést és a betelepedni kívánók törekvéseit'

Hatósági tevékenysége a községnek szer-Vesen a földesúri birtokigazgatás részekéntalakult. A statutum-alkotási jog gyakorlásánakfeltétele csahigy, mint a kőzgyúLési határozatokérvényess é g ének az urasá g helybenha gyása volt;a mindenkori tisznjkő k0zgyíi|és elnokénekhivatalból a földesurat rendelte a szerződés, Apénzigyek vonatkozásában a földesurat fel-ügyeleti jog illette meg' a községbéli árvákgyám-nevezéséhez hozzájárllása volt szükséges,igazságszo|gáItatási ügyekben az íriszék a kőzsé-gi bíróság fellebbviteli fóruma volt.

A kor törvényi szabá|yozásának meg-feIe|ő közigaz1atási keret a földesúr jóvoltábóltehát rendelkezésre állott. Ennél azonban jóvaltöbbet árul el az a|apítőrőI a szerződés. Azoklevélben szinte valamennyi fontosabb köve-telés mestalá|hatő a reformkori liberális eilenzékp'og'u*Jábó|, Az ipaffejlesztés terén a szabadipar és szabad kereskedelem, a céhrendszerL

oklevélben g-Megyeren illetve Újp.'t.'' -.g-valósította' Jól tudta, hogy az állam csak úgy leszerős és hatalmas, ha a haladás űtjára|ép; az áIIa-mot éS társadaimat alkotó néo csak akkor leszboldog és csak úgy lehet megelégedett, ,,ha aszabadság az éltető ereje'' - méltatla az alapítőérdemeit 1932-ben lJgró Gyula, IJjpest városnyrgalmazott polgármestere. Bár Károlyi grőÍ areformkori politikai kiizdelmektől távol tartottamagát, birtokán a liberális nemesség számoskövetelését váltotta valóra. A szabadelvű éshaza-fi as mágnások egyikeként vagyona, összekötteté-sei és tapasztalata mindenkor a haladás szol-gá|atában állottak. Pesti tanulmányai, párizsidiplomáciai szo\gálata, itáIiai tartőzkodása vál-lalko ző ke dvíí, m o d erni zá ci őr a haj\ó ari s ztokratátformáltak belőle. Többször is vállalta a hazaflzsszolgálatot (1848-ban Pest vármegyei főispánlett' Fóton saját köitségén szewezett nemzet-őrséget' majd. rövidebb fogság és hosszabbpasszív élet után l8óO-ban és 18ó7-ben ismételfoglalta főispáni tisztét). Életművében nemcsakaz újpesti fejlesztések, de a fóti templom és kas-téIy fölépítése, az íról, segélyegylet megalapítása,a Szent Iswán társulati elnökség, akadérniaita gság is beszédes bizony ítékai tevékenysé gének.

Végül érdemes még egy pillantástvetni a község lakosságánakösszetételére is. Az 1842-ben fel-vett nyilvántartás szerint 1837 és1842 között Mildenbers'er

Márton házánáL lakott például onállósulásáig,illewe,,kiköltözéséig'' Hoehn Mátyás bognár,Grollich Flórián nyerges' Vajand Máqáskovács, Brenner Jőzsef kalapos, TöringerFerenc mészáros, Svob Bernát Agost szabó, ottAdám pék, Remma Jőzsef kovács, SieglFerdinánd asztalos, Krell Márton pintér, KopitsJános asztalos. Janís Józsefnél élt Laufer lgnáckocsmáros, Mokk Ferenc kalapos, RadnyánszlqrFerenc molnár, Holitsek József asztalos' KissIgnác esztergályos, Frimer Pál suszter, FideliuszMaiszner kesztyűs, Fisch Márton suszter. Afoglalkozások magukért beszélnek egy iparostelepülés fe1lődésérő| tanúskodnak. A lakosságmozgása meglehetősen intenzív: a ki-költözködők (a faluból tovább települők)helyébe újak költöztek. Többen maradtak, mintahányan távoztak, így a lakosság folyamatosannövekedett. Bár a honosság alapján 4ó-an kerül-tek a magyar kategóriába, magYaÍ nevű lakos a

- 7 - a , t . t u \ ' 1 . .10 U,n:g.gÍ"I

településen mindössze négy volt. Sokanérkeztekktilföldről, s a község befogadó vonásáttanúsítja, hogy l842-re a 139 nyilvántartottlakos között 39 izraeltta hiwallású tagja volt aközségnek. Aszerződésben ki kellett kötni' hogyvita esetén a községben forgalomban lévő németés magyar nyelvű szövegváltozatok közül utób-bit kell hitelesnek tekinteni, ami legalábbis arrautal, hogy a lakosság beszélt nyelve a mawaÍmellett a német. A lakossás, összetételérevonatkoző későbbi visszaiga zolás Benicziq' Antalközségi 1egyző 1867 . év|felirata a vármegyéhez,ki a dinamikus fejlődés kapcsán szükségesnektartja hangsúiyozni, hogy,,Ujpest lakosainakzömét többnyire a kilországokból bekoltözött,következőleg Sem nyelvünket nem bíró, semtörvényeinket nem ismerő munkások képezik,kiket a mindennapi kenyérkereseten kívül másérdek nem köti azon községhez, melyneklakossága többségét képviselik''. Ebből aheterogén telepesközösségből alaL-ult ki a mo-dern Magyarország lendületesen Íe1|ődőiparosvárosa.

Lz oklevél a telepeseknek községiszervezetet biztosított. Rendelkezéseinekmegfelelően jött létre az elöl1árőság, melyimmáron a földesúrtól nyeÍt hatósági

,iogosíwányainak birtokában megkezdte akö zigazgatás kiépítését, statutumok alkotás áho zfogott, S megtette az első lépéseket a közösségilét olyan intézmény einek, mint a kőzs é gházánakés a templomnak felépítésére. Nem véletlen,hogy ezt a szerződést gyakran mint Lrjpesta|apító oklevelét tdézik, hiszen a későbbi mo-d ern na g1város alapj ainak me gvetés é r őI v olt szó.Ha a polgári átalakulás eseményei közbe nemszőInak, a település minden bizonnyatr', amezővárosi jogáIlás irányába fejlődött volna. Igyazonban a polgári állam keretein belül előbb18ó9-ben nagyközséggé vá|t, hogy azurián 1907 .má1us 29-én gróf Andrássy G1.ula beltig1'mi-niszter jőváhagvja Ujpest rendezett tanácsúvárossá alalatását.

Az Qpest elnevezés Q-Megyer 1841.január hő Í7-én tartott közgyűlésében bukkantfel első ízben, ezt azanban ekkor hivatalosannem végiegesítették. Az 1844, január I7-itisztűjítás során jelent meg újfent a megnevezés,S ettől kezdve rninden ktilön határozat nélkiilállandósult a hivatalos iratokban. Ú1p.'tmegszületett. Ü

Tanuhntíny

KŐnos AxIró

Úp"'t utcaneveinek története , L. tész

Ujpest térképe 1 8 62-ből

170 ér,'vel eze|őtt, 183O-ban U;p*'t területénösszesen csak három ház áI|t, amelyek aKárolyi-uradalom káposztásmegyeri pusztá-jához tartoztak: egy erdészlak, egy csőszház(ezeket később lebontották)' valamint a nap-jainkban is|étező és üzemelő, Megyeri csárdá-nak nevezett vendégfogadó.

IJjpest fejlődésének alapját gró{i Káro_lyi István Vetette meg. 1830-ban a fótiuradalmához tattozó megyeri pusztábőI aváciországűttőLkelet felé emelkedő dombot _ ajelenlegi Attila és Károlyi utcák, valamintVáciés Fóti utak által határolt területet _ szőIő-ültetés céLjából kihasította. 183l-ben ezt aterületet 32 évi időtartamta ,,árenda,, díjftzetése és karbantartási kötelezettsés elle-nében vállalkozók kezébe adta. A ',a|abi,-tokosok koztil a lestöbb részt a Budafokrólidetelepiilt Mildenberger f,4árton bérelte. ővolt az első, aki a mai Ujpest teru|etén, azakkori pesti határcsárda mellett (a mostizletháznak használt' egykori villamosremízhelyén), egy 1831-ben kapott engedélyalapján az első házat megépítette' Milden-berger Mártont a többi idetelepülő követte azépítkezéssel. A ,,gyarmat'' időközben eg1,renépesedett, míg végiil a grőf 1'839. év végén

Ktizlemónyek

elrendelte a gyarmati lakosság összeírását,melyet 1840 elején foganatosíttatott is. Ekkormár 15 háztulajdonost és 29 zseI|ért tartottaknyilvá-n, így a gróf elérkezettnek|átta az időt,hogy kiadja az alapítási oklevelet'

Az űj telepnek az TJ1-Megyer nevetadták.

Lz e|ső utcanevek

Qpest legelső utcái a kőrnyezőtelepülésekr őI kapták nevüket.Ezek a következők voltak: aVáci út, Fóti út, Megyeri út,illewe a váci országűtra merő

leges Fő űt.Ez utóbbi kivételével a többi föld-rajzi névből eredő utcanév. Lz e|őtag az vtcairányátjelzi mind a három esetben' vagyls azt,hogy hova vezet, ám ezen belül különbözőtípusokhoz tartoznak. A Megyeri út esetébenaz e|őtag és a jelölt irány kapcsolata reális,vagyis az ut valóban addig tart, odáig Yezet)amit a név meghatároz. Azok az utcanevek'amelyek ebbe a csoportba tartoznak, á|ta|ábana városon belül levő kisebb föLdrajzt egységetjelölnek. Ez a jelenség Budapest többutcaneYében is fellelhető, űgy mint itt'Újp..t.'', melynek - ekkor még kiskc;zség -

Úi,li'ts"tj 11

részét képezte Megyer. Maga a név a hét ősimagyar törzs egyike, ami arra utal, hogy a helytörténelmi jelentőségű.

A másik két név esetében csupán ahelység fe|é vezető irány egyezik. Különbségviszont, hogy míg Fót közvetlen szomszédosközsége Ujpestnek, addig a Váci utat jelölőfö|drajzi név távolabbi helyre utal. A váciországűt azonban rr.ár a középkorbran ismeglehetős szerepet játszott: a Felvidék ésPest közti forgalmat bonyolította le. Vissza-térve a negyedik, vagyis a Fő útra: ez az iltcsak 189ó-ig viselte az eredeti nevet' a millen-nium alkalmából ug-yanis megkapta hon.

ífoglaló vezérünk, Arpád nevét. Ez a négy űtzárta közre a kisebb utcákat és tereket.Utótaguk - mind a négy esetben az űt _ js

je|zi,hogy ezek voltak az e|ső, főbb úwonalaka helységben, olyannyira, hogy lJjpest utca-szerkezete a mai napig megőrizte eredetiarculatát.

A terület felszínének kialakulásábanelsősorban a Dunának volt szerep". Ú;p"'tfelszíne eredetileg szé|barázdás, ám a széIba-rázdákirányát egyetlen utca sem követi, mivela mellékutcák elhelyezkedésére már nemannyira a fe|szín, hanem a főút, az Arpád íttkánya volt hatással, hisz ehhez kellett alkal-mazkodniuk.

Intézkedések1B4ó-ban, mikor az e|ső vasútál-lomás megépült, kapta az áI|o-más felé Yezető utca a Vasút útnevet (a mai Görgey űt). AzűttóI északra ekkor még egy

beépítetlen terület, a Rákospalotai erdőhelyezkedettel' Azutcák elnevezése és aházakszámozása tekintetében 1 8 78-ig bizoq,talan-ság és rendetlenség uralkodott, Yégi| azemlített évben egy képviselő.testületi ülésen aközségi bírő arra utasította az eIö|)árőságot,hogy az utcák elnevezésére és számazására,,ttizetes tervet" dolgozzanak ki. Ekkor kaptaknevet az eddig még el nem neyezett utcák is.IJgró Gy'ula írja a klzg5,íiIésről lJjpest címííkönywében:,$ legközelebbi képviselő-testti-leti ülésen az utcáknak az e|őI)árőság á|ta|történt elnevezése felolvastatot' s az helye.selve mint kihirdetett tudomásul vétetett. Amég meg nem nevezett utcák, valamint a már

megnevezett utcák esetleg uj nér,wel valóel|átásár a a képvi s el ő te stiil e t az e|ő|j ár ő s ágnakfelhatalmazást adott. Az utca neveket feltün-tető táb|ákbeszerzési költségei a községet ter-helik. A házszámok beszerzési és kiszegezésikölts é gei t a ható sá g a háztu|aj donosoknak e l ő -

Iegezi, S azt kötelesek megtéríteni. A ren-dezett tanácsú várossá va1,ó átalakl|ás után azutcák elnevezése a tanács jogkcirébe tartozott,mig az 1929. én )oo( t. c. a|apián ezen jogota polgármester gyakorolja.''

Utcanévbokor- előzményekA mai Erzsébet utca eg'y része ekkor még(1882 előtt) aZö|d, a mai LebstückMária utca(amely sokáig csak Mária néven volt ismert)egy tésze pedig a Kék előtagot viselte. E kétpárhtzamos utca színeklíI való elnevezésétutcanévbokraink elődjeinek is tekinthetjük. Anévbokrosítás - pontosabban a heterogénbokrosítás - azt jelent| hogy a szomszédos ut-cák neve azonos fogalomkörből kerül L

ri tanítőjának és jegyzőjének nevét viseli. Ezesetben elég megtévesztő, hogy csak a családinév fordul e|ő az utcanévben, sőt, ez mind amai napig így marudt, emiatt a lakosság nagyrésze a király szó ercdeti értelmében haszná|.ja az utcanevet. Erdekes jelenség figyelhetőmeg a Deák Ferenc utcával kapcsolatban.Ebből az utcábó| ferdén nyílik egy kis mel-lékutca, amely ma Illek Vince nevét viseli. Etérképen viszont a Deák utcának ez a kisoldalága Kisdeák utca néven szerepel, mint azelőbb említett utca e$nk - kisebb - folytatása,ezétt is viseli a ,,|

DomÉNvNÉ MÉszÁnos Eve

Kaffka Margt Ujpesten

Kaffka Margit, a |

nagyobb méretei és a reá irányuló nagymérvűérdeklődés arca kényszerítette az intézetet,hogy ez ünnepélyével elhagyja hajlékát ésnagyobb teret nyújtó helyiséget keressen fel.

t...] A hangverseny Fröchlichné színes,lendületes prológjának ügyes elmondásávalkezdődött, amely az iskola történetét ó0 darabvetített képpel illusztrálva adta eIő.,,

kz 1909-191O-es tanévben KaffkaMargit csak magyart tanított' s áwette az ön-képzőkör VezetéSét iS.

A II. D osztáIyban, ahol órákat adott,taníwányai elhanyagolták a többi tárgyat.Szuggesztív erővel hatott a diákokra, akik atanárnő hatására verseket, novellákat kezd_tek el írni. A növendékek gyakran elhanya-golták külsejüket is, ahogyan azt KafÍkaMargittól |átták.

Kaffka Margit legszorosabb barátiköréhez tartozott F{errerné DrumárAlexandra, F{errer Cézár festőmí3vészfelesége. Yárady Borbély Zsigmondné,Herrer Cézárnébaútnőie, Budai kis ház címűregényében így meséli el Kaffka Margitújpesti otthonában tett látogatását..,,Egyszerdélfelé kimentünk hazzájuk' KafFka Margit akonyhában ült egy asztal mellett és írt, ott akonyhaasztalon. olyan toalettben' amely féligestélyi ruha, félig fiirdőruha volt. Lehetetlenülöltözködött| ot ujja cigányos, borzas hajában.Valami eszébe jutott' felkelt, magára kapottegy ruhafélét és leült megírni. Vasárnap lévén,aZ|lra is otthon volt. Ult avarrőgép mellett ésgépelt. Így éltek. F;zt az életet ném igen bírtaegyik sem sokáig.

Már eddig is sokan feltették a kérdést.'' Mért nem váltok el?..- }lát nézzétek _ mondta Kaffka

Margit -,ma eltört a kisbalta nyele és meg-csinálta. En nem tudnám megcsinálni.''

Kaffka otthonában gyakran gyííltekössze a művészetek éttői és mí3ve|ő| S bártöbb újságíró vendége is volt, írásait eryszersem ajánlotta fel egyetlen helyi lapnak sem.

Tanárt munkájában 1910. augusztus13-án hivatalos szünet következett' A minisz-ter ,,egész évre kiterjedő szabadságot'' adottneki, melyet 1911 augusztusában újabb e5yélwel megtoldott. A szabadságot két tankönyvmegírására kapta. Az egyiket, eW mawaÍnyelr,tant a polgári fiú- és leányiskola második

Közlemények

osztá|ya számára, Kellner Fülöppel együttszerkesztett. A másik egy költészettan volt amawar nemzeti irodalom torténetének át-tekintésével, a po|gári leányiskola N. osztá|yaszámára. A második könywben két Kaffka-versis olvasható: Petike jár és Petike utazik.

Kaffka Margit ekkor rr'ár a Ny'ugatsokat foglalkoztatott szerzője volt. Eg1rrnásután jelentek meg kötetei: 191O-ben Acsendes világok, 19ú-ben a Csonka regény ésnovellák' I9l2-ben a Süppedő ta|ajon címíi'könyw. Kapcsolatba került Ady Endrével, akiegy alkalommal meg is látogatta lJjpesten (elátogatőűtján pillantotta meg a ko|tő a pince-lakásban alvó fiatal munkást, a|

és a Vasárnapi Ujságban folytatásokban meg-jelent a Színek és évek címíi regény. MődczZsigmond a Nyugatban árad,oző cikket írtróla: ,,Kaffka Margit asszony _ olvasható afolyóiratban - a Vasárnapi lJjságban megírtegy regényt, mely most feieződott be decem-ber 31-én, kötetben még nem jelent meg' acíme Színek és évek s az én érzésem szerintezze| a regénnyel ő eddigi írói útjának csú-csára ért S eg.yszefsmind olyan magaslatra,ahova asszonyírő nálunk még soha. [...] Mostmegéreztem a belső létbeli ktilcinbséget a f&ftés a nő író kozött. Még jobban rájöttem, hogymennyire igaz az, amit én az írás bázisánaktartok. |'..] A, én érzésem ez, al

IvÁxrtNÉ KoNnÁo Gtzp;-t-n

Hol lehetett Lotz I{ároly miítermeP

Az 1800-as évek második felé-ben Újpest kedvező termé-szeti adottságai miatt még akirándulók, pihenni vágyőkkedvelt helye volt. A csendes,

nyugodt környezet vonzotta a művészeket is,főIeg a festőket, szobrászokat. tJgró G1'ula1932 -ben kiadott lJipest-mon ográflája tény-1 ,ként közli, hogy ,,...a 80-as évek végénUjpesten lakott ... a wlághíríiLotzKároly, . ".és Jakobey Károly egyházi festő''.

Ki voltJakobey Károly? S a ,,világhírű''Lotz? Es hol laktak, amikor itt dolgoztakulpesteni

Jakobey Károly a mai lugosz|áviaterületén fekvő Kulán született, 1825-ben.Főleg arcképeket és vallásos témájű, képeketfestett. Művei között iáthatjuk Liszt Ferenc,Széchenyi István' Károlyi Lajos (KárolyiIswán öccse) portréját és saját felesége arc-képét, melyet a Nemzeti Galéria őriz.Számunkra, újpestiek szÁmára fontos, hogy őfestette az 188ó-ban épült Baross utcai kápol-na eredeti freskóit és képeit.

Lotz Kátoly Németország Homburgvor der Höhe nevű helységében született1833-ban. Először Pesten, majd I852-tő|Bécsben tanult. Főként tájképeket és freskókatfestett. Kezdetben bécsi mesterének segéd-kezett ottani kozéptiletek díszítésében, t863-tól pedig Magyarországon dolgozott. ISmétmegjelenik Károiyi Lajos, mint megrendelő.Az ő _ Nemzeti Múzeum mögött épülő -

pa|otáján dolgozik Lotz e|őszőr együtt YblMiklóssal, s együtűnűködésük Ybl haláláigtaÍt, Lotz freskói díszítik a Pesti Vigadó és aNemzeti Mrizeum |épcsőházát, az EgyetemiKöny"vtár, az Andrássy úti Régi Műcsarnok,.aFerencvárosi templom, a Yáci utcai UjYárosháza, a Keleti pályaudvar, az operaház,a Tudományos Akadémia, a Mátyás-templom,a Curia, az országház és a Bazilika épületét.

Lotz Káraly dolgozon Jakobey me-gyeri míítermében, s Jakobey l89i-ben be-

Kiizlemények

Lotz I{óroly dnarcképe

II

következett halála után feleségül vette az óz-vegyet. Ennek a tén1rrrek ismerete a műteremh elyén ek felkrrtatá s áb an a|apv ető fontos s á gri.

Tudnunk kell, hogy a kápolna aZ aÍl-golkisasszonyok nevű női szerzetesrend bir.tokában levő területen épült.

Negyedi-Szabó Béla és Weisz Sándorkiadásában, 1914.ben megjelent az UjpestKépes Almanach e|ső száma, mely utcák sze-rinti felosztásban közli az egykori házaiaydonosok nevét és a házszámok (h) mellett aheIyajzi (hr) ós betéti (bt) számokat is. Akutatás során kiderült, hogy az angol|

mozták' és az akkori Baross utca 52. sz. egyá|-talán nem azonos a maival. Célszerűnek |át-szott a betéti szám szerints azonosítás. Ehhezfelhasználtam Bánhalmi Rezső 1937 -benkiadott Budapestkörnyéki ingatlannyilván-tartás - IJjpest című kiadványát. Az 13B0-asbetéti szám a|apján kiderült, hogy a kápolna1937 -ben - és ma is - a 70-es házszámot vt-selte. Ennek déli szomszédsás.ában azonbanhiába keres tem az 13 81-es beté1í számotl Sema ó8-as, Sem a óó-os. de més a 64-esházszámbetéti száma Sem azonos .,.l.. Sőt. Az esészBaross utcában nem találtam ilyet. A leg-közelebbi azonosítható telek a 60_62, ház-számú volt, amely 1914-ben a 46-48-as szá-mot viselte. A következő házszám, az 59-as,már mint Rákóczi (ma: Perényi) utca jelenikmeg. Ez azért figyelemre méltó' mertemlékezetiinkbe idézi, hogy a kápolnától déire

özv.Lotz Károlyné idejében az e|ső keresztut-ca aRákőczi utca volt! A Kisfaludy utcát a for-galom eIőtt a Baross utcáig 1930-ban nyitot-ták meg, s ezze| az egykori 50-es számú (bt:1351)' később 66-os számú tulajdon meg-szíint, 1930 e|őtt a Kisfaludy utca a MegyeriútfeIőIzsákltca volt, a szintén később nyitottHoránsz|q (ma: Labdarúgó) utcáig, ez abe-építési képből a mai napig látszik.

Lz 1937 -es nyilvántartásban a Kis-faludy utcán végighaladva a Megyeri űttő| aBaross utca felé a páros (a Fóti út felé eső)oldalon az utolsó, házszám nélhili sarok-teleknél végre megjelenik az 1381-es betétiszám, mely egykor a Baross utca 52., azazLotzKárolsmé tulajdona volt, s t937 _ben már

,,IJjpest város közönségé,,-é. Az 193O-as évekvégére tehető a Don Bosco (ma: Sörétgyár) u.megnyitása a Baross atca fe|ő| a Horánsz|qrutcáig. Ekkor alakult ki a mai utcaképl így letta kápolna telke saroktelek. Napjaink szá-mozása az l937-estő| már alig ktilonbozik.

A Jakobey-Lotz-fé|e műterem tehát amai Baross v 66_68. sz.ház és a Sörétgyár u.Baross utcai torkolatát magában foglalóterületen lehetett. !

1B Úi.ffi*sHi

Jakob ey -Lotz Viktol. g, erme kkortíb an

pt+, Év urcax Éa vÁnozigx1@6.Na évi ulc& & gÁn*ipk

:.::--:.-:" 193a-bsn 6 lftiúfu|yiffi utllk

/i .ú

dV'd

A térképet Iaáryiné Konród, Gizella rajzolta

Ktizlemőnyek

Dn. KpnÉxrt trstr,,ÁN

Két dokumentuÍn Berda Jőzsefélettörténet élaez

Berda Jőzsef Baumgarten- és

Jőzsef Attila díjas költőhúszévesen, |922 -ben költözöttIJjpestre. Agy- vagy albérlő volta Vörösmarty, Arany János,

Tempiom, Dugonics, Irányi Dániel, Aradiutcában' majd I932_tőI ha|áLáig, I966-ig aSzent Gellért utcában, a mai Berda Jőzsefutcában.

Berda szííkebb és tágabb baráa korébesokan tartoztak a városból. Közéjük sorolhatóSudár Ernő nevű fényképész, aI,: I923-banlétrehozta aK.jzdő ésKezdő Irók klubját, en-nek titkárává Berdát váIasztották, a Könnyekútja c' antológia szewezői és munkatársaí, az

Ujpesti Napló szerkesztői, Negyedi SzabóBéla és Miklós Móric, akik először közöIteknyomtatásban Berda-verset, Az én anyámcíműt 1922' december 31-én.

Berda barátainak tekintette azokat akereske dőket, iparo s okat, tis ztvis e|őket, taná-rokat, üg1wédeket, orvosokat,,akik megvettéka zömmel saját kiadásban és Ujpesten megje-lent versesköteteit is.

Ilyen barátja volt a köItőnek dr.Kerényi László, 1922 -től a városházán, a nép-jő|étt osztályon dolgozó foga|mazó, a későbbia|jegyző, ma1d tanácsnok' 1939-43 kozött azelnöki ügyosztály vezetője, 194+48 között aVallás és Közoktatási Minisztérium felelős

Ui'ffH..p*,Közlern,ínyek T9

munkatársa. Neki dedikálta l926_ban az itt|áthatő fényképet és az lgyanab.ban az évbenközreadott első kötet, aZ Aradás egylkpéLdányát.

Ennek a kötetnek kiilön érdekessége,hogy az e\őszőt a szerzőné| alig egy ér,welöregebb kö|tő, az első könyvét, a Föld, erdő,Isten című Verses gyííjteményét ugyancsakt922-ben publikáló Szabó Lőrjnc írta:

,,Magyarországon, I926-ban,irodalomba rátok l

Berda itt következő, betííhív leveléből asegíteni akatás, a kiállás szándéka és a min-denkit valamilyen formában környékezőv eszéIy e gy{ormán L

Dn. Krusxa Gyoncy

,,Zöld szigetek'' tljpestenA Farkas-erdő é|etközösségei: Íás tátsulások

A' káposztásmegyeri lakótelepszomszédságában, a Megyeri útés a lakótelep mellett futóFarkaserdő utca között tertil elKáposztásmegyer legismertebb

természeti értéke, a Farkas-erdő. 2000-ben itttanösvény létesült az ű)pesti önkormányzattámogatásáva|, amelynek öt áLlomásán aFarkas-erdő jellegzetes fás és fátlan élet-közösségeivel ismerkedhetünk meg, képekkelillusztrált, információs táb|ák segítségével.

A terület fás társulásai korábban teliesenleégtek, ezért a mai Farkas-erdő már ,, .-b.,erdőteIepítő munkájának az eredménye. Azerdő a SziIas-patak mellett haladó oceánárokutcától a KáposztáSmeg-yer II. lakótelepighúzódik, észal

(Acer pseudopla,tanu), a rnezei jubanal (4cercűnxpesÚ,e) és az észak-amerikai eredetű /e-pényflíaal (Gkditsia triannthos) is több helyentalálkozhatunk az erdőben. A Farkas-erdőben

| , r 1 J elszórtan terebélyes csertö lg ek (Quercus cen,is)élnek, míg a bokorerdős részeken a kocstínj,osrdlg (Quercus robud a gyakori.tT---fu-l Á ..o.jeszintben itt-ott megje-I t . f f i t : " . : - 'l sL$rd lenik az áprilisban, májusbanlt:qÚYg}J& virágző kétbibés galagaru1al g r r c 1 l

|Ylí! )i9 | (-rntnggg15 |.neuigata)" Ez azjjá'el'JÉT o(iRs j ,.',.',,..E-.;.rÉd*Í tomberdőkben éiő nor,'ény ősz-sze|7rczza piros terméseit" A cserjeszint gyak-ran előforduló képviselője rnég a fekete bodza(Sambllcus nigra) és a zold juhar. A zöld juhartjellegzetes' 3 -5 levéikéj íi szárnyas ieveleiről ésaz őssze| az ágaktől csomókban lecsüngőszárnyas termésekről ismerhetjük fel. A felis-merést segíti még az is, lrog11 az ez évi hajtásokélénkzö ldek és f iatalon hamvasak'

Az erdőben észa|

Hmmxrx Ltszt o

Gróf l(árolvr Sándor

Lz Úip"'t"t a|apitő KárolyiIswán gróf emléke kissé el-homályosítja fia, Sándor grófalakját. Ennek ta|án az az oka,hogy a kórházalapító, mecénás

gróf még a hallgatag mágnásként jellemezhetőary1án is túltett szerénységben, puritán élet-vitelben, a reflektorfény kerülésében. Jellem-ző, hogy mikor l942-ben megjelent KárolyiSándor máig egyeden életrajza, annak íróinem találtak megfelelő portrét, fényképetköny'r,rik i||usztrá|ásához' csupán eg.y Cso-portképről kinag1ntott felvételt publikálhattak.

Gróf Károlyi Sándor 1831. november10-én sziiletett a család ZöIdfa (ma: VeresPálné) utcai palotájában. Atyj^ másodikházasságábó| származott, édesanyja grófEsterházy Franciska volt. Ifúkoráról kevés adatmaradt fenn, bár nyilvánvaló, hogy gondosnevelésben részesült. Kifinomult íz|ésr e, széleskörú műveltségre tett Szert. A pesti piaristagimnáziumban érettségizett. Lp1a reformkorikapcsolatrendszere, a fóti birtokon megfordulójeles személyek valamennyien nagy hatástgyakoroltak az ifiú, grő{ra. Az általuk elvetettmag aZ 1848-as szabadságharc idején hozottbőséges termést. A mindössze tizenhét éves ifúKárolyi lelkesen csatlakozott az apja á|taI a|apí-tott huszárezredhez, ahol főhadnagyi rangot értel. A komáromi erődben szolgált, amel1mekparancsnoka, Klapka tábornok több ízben iselismeróen ír emlékirataiban les.ifiabbtisztjének vitézségérőI. A s,^b^d{egha,,bukásakor Sándor gróf - a komáromi vár-védőkkel együn - menlevelet kapott, amel}mekbirtokában ktilföldre távozhatott. A párizsiemigránsokkóréhezcsatlakozvagrőÍBatthyányKázmér és a lengyel Czartoryski társaságábanvett réSZt a diplomáciai tevékenységben, amelya |egázo|t Magyarország helyzetén kívánt vál-toztatn| A számkivetés éveit Ferenc Jőzsef1854. éü házassága alkalmából hirdetett am-nesztia szakította meg. Károlyi hazatérhetett, ésegy ideig pénzügyeinek rendezésével, bir-tokainakf elvrágoztatásávalfoglalkozott.Afótibirtok ez idő tá1t íjra a mawaÍ politikai elit

-r- a ,0, ," ' , t l t t . .r24 U'Ps.gÍ"^I

taláIkozőhelye Iett. Podmaniczky Fri gyes báró- aki korábban maga is a Károlyi huszárezred-néI szolgáIt - Egy régi gavallér emlékei c'munkájában háIásan emlékszik l.issza aÍta avendégszeretetre' amelyben az idős Isn-án grófés fia részesítették' Az 18ó0-as él'ekől KárolyiSándor bekapcsolódon a poLitikai csatározások-ba is. Az tbót-es orsziggyíilésen a radikálisTeleki-féle Határozan P árthoz csatlakozott. Azekkor mindössze 30 esztendős gróf későbbmérsékeltebb politikai nézeteket vallott.Széchenyi politikai elveit kövewe tehetségétels ő sorban a hazai mező gazdasá g fej l es ztés én ekszo|gá|atába áI|ította. 1 879-ben vezény|etéve|bontott zászlőt az agránus mozgalom a székes-fehérvári gazdakongresszuson. Számos hozzáhasonlóan gondolkodó arisztobatávaI, Zichy

Jenő; Széchenyi Pál grófokkal együn tervbevették a dualista M agyarország mezőgazdaságá-nak porosz típusú fejlesztését. Károlyi éLen járt

Híres ujpestiek

a jó pé|dával' birtokainak modernizá|ásával.1 8 8 1 -ben a korrnányzó Szabadelvíí Párt tasnádikerületi képviselőjeként aZ orczánffiés tagjalett. 1 B84-ben azonban az eszterházi mandátumbirtokában mát a mérsékelt e||enzék, grófAppoqn Albert körében találjuk.

1881-ben az agglegény gróf magán-életében is változás állt be. Oltár elé vezet-hette Ede bátyja ozvegyét, gróf KornisClarisse-t. IJgyan házasságuk gyermektelenmaradt, de mindvégig gyengéd kapcsolatfíizte össze őket,

Házassága után sem változtatott meg-szokott napirendjén. Korán kelt fóti kasté-|yában, szerény reggelijét követően négyesfogatán behajtatott Esterházy utcai palotáj á-ba. Kilenc óráig birtokainak ügyeive1foglaIkozott, majd a nap hátralévő részét aközügyeknek szentelte. Dolgozószobá)ábanegymásnak adták a kilincset politikusok,pénzemberek, közéleti személyiségek.Országos tevékenysé gébőI kiemelkedik aPest Vármegyei Hitelszövetkezet meg-alapítása (188ó)' a Magyar Gazdaszövetséglétrehozása (189ó) és nem utolsósorban aHangya szövetkezett háIőzat megtefemtése(1898). Ez az európai sz inten is útt örőtntézmény sikerrel valósította meg a termelő,értékesítő és fogyasztói szervezetek mo-delljét' Számos parusztgazda köszönhette aHangyának, hogy az amerikai farmerekmintájfu a fellendíthette gazdaságát.

Mi újpestiek elsősorban azokkal aköz-tntézmény ekkel kapcsolatban emlegetjük grófKárolyi Sándor nevét, amelyek alapításábantevékenyen részt vett. Feleségével együtthívta életre azF,1ső Budapesti Gyermekmen-hely Egyletet' megalapítva a Clarisseumintézményét. Ehhez hasonlóan szeÍvezte mega fóti gyermekmenedé|

Gróf KÍrolyi Sóndor szobra a uórosligeti Vajd'ahunyadaór ud.aarón

Gróf Károlyi Sándor emlékéreez ideis nem emeltek szobrotUjpest területén, ezze| a gesz-tussal még adós a hálás utókor.Ugyanakkor kőzel száZ éve,

1908. október 2I-e óta látható Stróbl Alajoss zobr ászmíiv ész a|kotása. S án dor gr őf ér ca|ak)aa Vajdahunyad váraként közismert városligedépületegyüttes udvarán.

A szobrot mesrendelő és áLlíttatőbizottság Károlyi gior ha6tát követőenrövidesen megalakult. Tag)ai között olyankiváló személyiségek voltak, mint gróf ApponyiAlbert, gróf Bethlen Iswán és nem utolsósor-ban gróf Károlyi LászIó, Károlyi Sándor

1r1o .nt ^g-* nn "" ' t :Í|26 U'PS.*L'I

örököse. A bizottság áIta| előteremtett ó0 000korona Íedezte a szoborál|ítás költségeit. Aziinnepélyes leleplezésen képvis eltett e magát azországgyíi|és, a Wekerle-kormány, 12 országagr ár szőv ets é gei ktil dtek kos zorút a ta7ap zatr a'D arányt lgnác földművelésügyi miniszter a.lató-b eszédében így indokol ta a bely színvá|aszúst:,,A szobor környezete pedig a lt[ezőgazdaságyMúzeum, mely dióhéjbah Magyarország űjabbgazdaságs haladását és fejlődését ttinteti föl.Károlyi Sándor grófnak erős jogcíme vanahhoz, hogy szobra itt legyen elhelyezve, mertami haladásunk és fejlődésünk az (l1abb korbanmutatkozott, abból a maga részét Isten ésember előtt becsületesen kivette.'' !

Hír"es újpestiek

Szorrősv Menrerrxp

A ,,srőfr" úton véEg

- Vlírosalapítónk, gróf Kít,olyiIstudn egJenes ógi leszdr,rnazottjaIQírolyi Lószlő. Tőle kérdezem,rrziként élt c nagt előd ernléke acsaládban?

_ Igazábó| nem sokszor került szóbaKárolyi Iswán. Más családokban Sememlegetik naponta aziJk- vagy szépapákat. Aző szelleme benne volt a levegőben: fiait s azoka fiaikat hasonló erkölcsi értékrendbennevelték, így életünk során gondolkodásánakhatásáva| tettekben taIá|koztunk. Ujpesttelkapcsolatban sem vá|tozott a gondoskodás, afigyelem. Péida erre Károlyi Sándor vagynagyapám, Károlyi I,ász|ő tevékenysége is.Ugyaníg1, apám is kötelességének érezte atörődést a birtokhoz ilr'már nem olyanSzorosan kapcsolódó várossal szemben is.

_ Gr,őf lGírolyi Ldszlő 1944-ben, 13éaesen tiirténelrui kényszeríÍségből hagyta el anyjd-ual és nag|on fiatal testaér,eiuel eglüttMagtar"or"szdgot, hogy ezutdn több rnint önenéoig kiilfrldön élje életét. Á főti birtokon tijltőttgterunekéuek entlókei ruost, hog mdr több éaebazatelepült, isrnét feleleuenedruek. A főti kastéljt_ban bér.elt laktísóből gnkr,an jórya be lóual uagtjtírunűuel a bajdani birtokot, s fedezi fel az azőtaalaposan ruegtldltozott kiir.nyezetet, Mi jut eszébeelőször", ha a régi Ujpest kerül szőba?

- Otéves korom óta lovagolok, nap-jaimat a tanuláson kivűl kedvenc pónimmal,Dorkával toltöttem legszívesebben. Szeret-tem bebarangolni lóháton a birtok közel esőrészeit. Gyakran lovagoltam be az ílgynev ezett

,gtőft,, úton (kb. a mai Baross utca [ót: irány.ban meghosszabbított vonala) a káposztás-megyeri majorba (ma: Fóti út 5ó.). Itt voIt azország egyik legmodernebb tehenészete. Azállatok tartása a kor szeríi holland rends zerbeníolyt, de a fejést kézzelvégeztékaz asszonyok,lányok' I94O után a|kaImazták e|őször az eIekt-romos fejőgépeket 'Ez amajorság egy nagybir-tok részét képezte. Takarmányt is termeltek,hiszen a teheneknek kellett az é|e!em. Főlegkézi erővel művelték a földeket. Egy kor-mányrendelet szerint csak egy traktort vagygépegyüttest működtethettek 5000 holdan_ként, azért, hogy a Trianon után kenyér nélkiilmaradt 1 millió fős agrármunkásságot fog-lalkoztatni lehessen. Nálunk is a kevés föld-művelő gép mellett magyaÍ szürke marhákigába vonás ával szántottak, arattak, I944-benén is segítettem az aratásná| a földeken. Apámragaszkodott ahhoz, hogy minden birtokkörüli munkát meg kelltanulni.

A 140 ha-os fóti park déli részén |évő

,,Ko|eszár,, kapun _ melyet vadászunk utánneveztiink el, aki ott mint portáS is mííködött

A régi ,,grófi út,, az I930-as éaekbőJ

ui,íip'*e"*Inter,jú 27

, jutottunk ki a grófi útra, amely eg'yenesenIJjpestre vezetett) beletorkollva a mai Arpádútnak aYáci út előtti egyik legutolsó nagyobbkanyarjába, a mai Baross utcába. A fóti parkkeleti részén - a mai tsz-major mellett - együvegházas virágkertészetünk működött. Aháboru a|att abombázások után mindig pótol-ni kellett az e|tőrt üvegeket. A főkertészünknagyon akkurátus ember volt, egy alkaiom-mal, mikor éppen üveget javítottak, szernte-lenül megkérdeztem' miért pótoljuk ezeket,hiszen este majd jönnek az angol-arnerikaibombázók, és úgyis kitörnek megint. A fő-kertészünk kioktatott, és ezt kérdezte, ,,hátmaga miért eszik, ha újra megéhezik,,?

- Ujpest meglebetősen öntílló életet élt.Mifuen aolt a kapcsolat az alapítő leszdgrynazottaiés a tekpülés között, bog1an értestiltek a atírossalk ap cso latos es em én^v e kl,ől?

- Ujpest mindig szerepelt acsaládi beszélgetésekben. Sokújpestivel volt közvetlen kap-csolatunk. Dr. Fadgyas Andrásképviselő például minden hé-

ten vendégünk volt. Lovát itt tartotta az istá|-lónkban. Rendszeresen részt Vett a nagy őszifalkavadászatainkon. 1 941 -ben, amikor mun-kaszolgá|atra besorozták, mé g elj ött elkös zön-ni, Azőta sem tudjuk, mi lett vele. Szoroskapcsolatot tartottunk dr. Sándor rsffánnal, aKárolyi Kórház igazgatójával is, őt a háborúalatt sikerült elbújtatnunk. Személyes emlé-kem, hogy ezen a helyen Vették ki a mandulá-maq úgy hatéves korom tájékán.

Evente kétszer, tanév elején és végénapám, anyám és én ellátogatttrnk a Claris-seumba. Megnéztük a kézimunkákból készí-tett kiállítás' aZ iskolát és az ünnepséget'Némelykor nagyanyámmal még ktilön is el-mentem. A, diáklányok hozzánk is ellátogat-tak, Fótra. Enekeltek, táncoltak, míísort adtaknéhány alkalommal.

- Az előbb uadtÍszatot említett, hol, hogtanzajlottak ezek?

_ I{ubertus napján, november 3_án, akáposztásmegyeri síkon volt a taIáIkazó az évutolsó nagy falkavadászatá'ta (lovas róka-vadászatára), melyeket ősszel tartottunk aZújpesti, alagi, fóti, mogyoródi és csomáditérségben. A meghívott lovasok között sokelső világháborús katonatiszt volt, hon-

védtiszti egyenruhában, melliikon összeskittintetéseikkel. A volt Kár.olvi huszárezredtisztjei is jelen voltak, és jómagam is, Dorkalovammai. Felügyeletemet Csatlós {ő\oyász-rnesterünk látta el. A kormán-r'zó is rnin.lis.részt vett a Huberrus-napi falkai-adászatokon,és cmlékszeni. hogr. egr aJka1ornnral édcs-an1l{- bemutatta neki Csatlóst' akivel kezetfogott' miután bemutatkozott, mint Horthr-Miklós. A Dunakeszi feié menő r'asútnállegttibbször bajom lett Dorkával. Lovam féltaZ alagúttól. néhányszor le is dobott.Emlékszem egyszer, amikor éppen Hubertusnapján így leestem, Dorka egyedül érkezettvissza fóti istállónkba. E,kkor a kastélÉan márfolp a hagyományos Hubertus-napi bál, aszeméIyzet nem merte sziíieirnet értesíteni.Ekkor Csatlós Robival, apám nagy ír |ováva|jött ki keresni, és késő éj1el alva megtalált amai Alagi Major vicinális á\Iomásáva| határosszántóföld mellett. Feleme]t a nyeregbe, magaelé ültetet' és így hozott haza a kastélyba.Ezeken a falkaiadászatokon gp.'t néhányszemélyisége is rendszeresen részt Vett'például a n;rát emiített dr. Fadgyas is. A grófiúttól keletre, az akkori újpesti házalá

így nem újpesti vagy főti intézményt' válasz-tott. A nevelőmmel együtt, aki otthonfoglalkozott velem, és szintén tanított abbanaz iskolában, minden reggel hatkor mentiink avicinálissal' majd villamossal az iskoiába, éskora délután vele érkeztem haza is. Minden-nap végigmentünk az Arpádúton, majd aYáciúton. Elnéz tem a gy ár akat, b érházakat, rende-zett udvarokat, és elképzeltem, milyen lehetitt az élet, hogyan élhetnek itt a gyerekek.Mindennap felfedeztem valami újat. Az elemielvégzése után, L944-ig, 4 évre Pannon-halmára kerültem gimnáziumba.

_ A biíboni bizonyóra közaetleniil érintetteönt is, sok kellernetlen élrnényt hagyua maga utlín,Elmondana nébdn1at?

- Gyermekként inkább kíváncsian, mintfélve éltem át a korszakot.1'944, március 20-igitthon nem éreznik a háborut. Eztltán a bom-bázás már közvetlenül a fővfuost érintette. Azangol-amerikai bombázók nemcsak iparirészeket, de lakóteriileteket is pusztítottak. IgyUjpesten is nagy pusztítást okoztak. Kétszernaponta' nappal és éjjel is visszatértek a gépek,ho gy leszórj ák bombáika t, Az éjje|t lé gvédelmipincénkben töltöttem, melyet t944. márcfus20_a után hoztunk létre .a fóti kastély alatt. Abombázás minden éjjel 11 órakor k,ezdődött, éSegyrg, fél kettőig tartott. Nappal Dorkávaltöbbször felmentem a Somlvóra. és onnannéztem u1p"'t szőnyegbombázásÁt. Előszörcsak a fiistöt |áttam, majd később hallottam arobbanások hangsát. Aztán figyeltem az Qpestés Rákospalota felett kibontakozó légicsatákat.Láttam, ahogy maryar vadászgépeink megtá-madták a szövetséges gépeket, és q.jongtam,amikor pilótáinknak sikertilt megtizedelni azellenséges gépeket. Magyar gépek is áldozatulestek. Volt eset, amikor pilótáinknak sikerültzuhanő gépeikből kiugrani, és rá egy &ára űjgéppel megint felszállni a behatolók ellen. Abombázások után anyámmal és apámmal néhaelmentiink megnézni a pusztítást. A magyarvadászgépek, a légvédelmi ütegekkel együtt,melyeket a honvédség a kc;rnyeken felállított,sokszor kiszorították az ango|_amerikai bom.bázőkat a város Íe|ő|, és ekkor, hogy azokmegkönnyebbüljenek, Ujpest és a Koleszárkapu kozotti foldekre szórták bombáikat. Aváros és a birtok kc;zotti területet szinte telje-sen letarolták. Sok-sok évvel ezlltán, amikor

Interiú

anyámmal megint taláIkoztam, ő mesélte,hogy mikor 1 945-ben Mag5rarországra vissza-tért, és amár áI|amosított kastélyba, otthonábakegyesen beengedték, olyan pusztaság fogadta,hogy a második emeleti.volt szobájáből, aholén is születtem, ellátott IJjpestig. ̂ z I94M5-ös időszakban a legtöbb fát Fót és Qpestközött, télen a fagyoskodó lakosság vágtaI

GÁnnmr TBon

H"gyományaink őrzői

T ízéves jubileumról emlékez-ttink meg a Budapesti Hon-ismereti Társaság közgyíi,-lésén, amely május kőzepén aBudai Királyi Palotában, a

Budapesti Történeti Múzeum Király-pincéjében került megrendezésre. Az egye-sületi formában miíködő ciül Szervezetet1991-ben a főváros és elődtelepülései' aszűkebb és tágabb haza hagyományainak,történetének, értékeinek megismerését,megismertetését, őrzését és gyarapításátfelvállalók hozták létr e, az orszá gos hatókörűF{onismereti Szövetség fővárosi szerve_zeteként. Alapítói a budapesti keriileteklokálpatriótái, valamint a,,szakma'' elköte-lezett tagjai - történészek, levéltárosok,könywtárosok, muzeológusok, néprajzosok -voltak. Kezdetben a Csepeli HelytörténetiGyűjteményben, az évtized közepétőI aFerencvárosi Evangélikus Egyházközségbenvolt a székhelyünk, Í999_tő| az 1JjpestiHelytörténeti Gyűjtemény bejegyzett hiva-talos központunk. Székhelyiinknek egy adottkerületbe helyezéséve| az ottani kiemelkedőhelytörténeti tevékenységet ismerjük el, ésj elenlétünkkel is s e gítjü) a főv ár os e gészéb envaló népszeríísítését. lJjpesten a várostészhelytörténeti gyűjteményének jelentőségé-hez lnéItő körülménvekközé he|vezése _ ezÚ,1p"'. önkormányzátának érdeme _ és azUjpesti Városvédő Egyesület megítélésünkszerint országos szinten is példamutatő tevé-kenysége együttesen indokolta döntésünket.

Hazánkban öná||ó, bejegyzett civilszervezetként 19 megyei és a fővárosi honis-mereti társaság működik. A megyei ésfővárosi szew ezetek dele gált képvis elői ta gj aia }Ionismereti Szövetség elnökségének.Átl"go.",' kéthavonkénti íléseke n t{)ékoz-tatást adnak végzett munkájukró|, egyeztetika közös tevékenységeiket. A honismeret,helytörténet országos népszerűsítését segíti atöbb mint negyed százada, évente hatszormegjelenő }Ionismeret című folyóirat.

J f - t i ta t L ' r . 4u a ' t " L r30 UJP'gsÍ".l

A Budapesti Honismereti Társaságkezdetben képviseleti alapon mííködött' köz-gyíi|ésér e a főv ár osi kerületek dele gálhattákképviselőiket. Később, az a|apszabály módo-sítását követően tagjaí saját jogukon vehettekrészt a kc;zgyííléseken, közvetlenül bekapcso-|ődva a korábban csak a kerületi ktildotteketérintő információs háLózatba. A' két köz-gyíi|és közti tevékenység operatív szervünk,az elnökség irányítása és ellenőrzése alattfolyik. Egyesületünk kezdetektől fogva akerületi helytörténeti ffijternényekre,múzeumokra és a fővárosi naw kaz-gyűjteményekre (Budapesti TörténetiMúzeum, Budapest Főváros Levé|tára,Fővárosi Szabó Ervin Köny'r,tár) támaszkod-va végezte munkáját. Lehetőségeink határainbeltil törekedtünk a honismeret, ah e lytö rtén et ü gyéve l f o gla|ko ző kerül e ti civilszervezetek munkájának támogatására,segítésére. A Fővárosi Bíróság 2000 már-ciusában egyesületünket közhasznú társadal-mi szew ezetté nyilvánította.

Tizéves tevékenységünk so-rán több jelentős kezdemé-nyezéssel segítettük aZegészséges lokál pa tr iot i zmuskibontakozását. ..Kettős

tiikörben az oktatás'' címmel L994-benországos pá|yázatot írtunk ki. Egy e|ső, egymásodik és két harmadik díj átadására kerültsor a pályázat Í995. évi ünnepélyes ered-ményhirdetésén. Lz Ujpesti YárosvédőEgyesülettel közösen 1998-ban megszer-vezt|ik az e|ső fővárosi hel1történeti fóru-mot, melyre az {Jjpesti Polgárcentrumbankertilt Sor. Közgyűlésünk á1lásfog1alásaa|apján egy állandó fővárosi helytörténeti'fórum'' |étrehozását kezdtük meg egy kiad-vány (hírlevél/híradő) előkészítésével.IVapjainkig a ,,Városunk Budapesti}Ionismereti Híradó'' t:.zenegy szárna kerültingyenesen a főváros összes kerületében azérdekiődők kezébe. Az 1998 márciusábanmegjelent első számunk jelentőS törneg-

LeuelesIádánkból

kommunikációs és szakrnai visszhangot kel-tett - ennek köszönhető, hogy páLyázatiúton és a kerületi önkorrnányzatokönzetlentámogatásának köszönhetően a kiadásfinancíális háttere úira és úira e|ő-teremtődött. Újpesti kapcsolódásként em-líthető, hogy első, referenciaszámunkbanhelyet kapott az IJjpesti VárosvédőEgyesület tevékenységét bemuta tő tájékoz-tatő és az újpesti Lebstück Máriának, az|848_49. évi szabadságharc egyetlen nőihtszátisztjének életutját felvázo|ó írás. LzeIső szám őta |ényegéb en vá|tozatlan rovat-szerkezetíj a \

Könyvek Ujpest nűlgárőI

Az Újpesti on-korrnányzat tá-mogatásával, ha-sonmás kiadásbanmegjelent Ug'óGyula l932-benkésztilt Ujpest cí-mű monográÍiá-ja. A köny'v 531oldalon mutatjabe a város törté-f letét az 1831-essző|őbtrtokok a-Iapításárő|.

Qpest Ónkotrnányzatának kiadásában je-lent meg az Ujpesti városháza története cí-mű könyv. A fényképekkel illusztrált kiad-

vány azUjpest új-ságban 2000-ben,1 5 részes Soro-Zatba'l közzétettcikksorozat alap-ján készn|t. Roj-kó Annamária, aszerző' munká-jáért az országosMűemlékvédelmiHivatal Dercsé-nyi Dezső-díjá-ban részesült.

György váL|aIkozó, igyvezető igazgatő, dr.Kőrös András tanácsvezető bírő, PákozdtKálrnán mérnök, vezérigazgató, dr. SiposL,ajos egyetenri docens - megvitatták azUjpesti Helytörténeti Ertesítő továbbikiadásával kapcsolatos kérdéseket. A kura-tórium 2001. május 30-án e|Íogadta azUjpesti Helytörténeti Ertesítő Íaptervét,melyet Banga Ferenc Munkácsy-díjasgrafikus készített.

Helytörténeti vetélkedő2001. március 23.án, tizedik alkalommalkerült sor az Ujpesti Helytörténeti Alapít-vány á|ta| meghirdeteit helytörténeti vetél-kedőre. A Káposztásmegyeri KözösségiHázban megrendezett Versenyen a városrészáltalános iskoláinak csapatai nyolc fordulónkereszttil versenyeztek. L riz csoport Ujpestnevezetességeivel és híres szülötteivel kap-csolatos kérdésekben mérte össze tudását.

9lső helyezést étt eI az Angol TagozatosA]talános Iskola, második he|yezett a NémetTagozatos Altalános és Szakképző isko|a,harmadik helyezett a Nyár {Jtcai A]talánosés Szakképző Iskola lett.

Millenniumi zász|ó200I. június 15-én került sor a millenniumizász|ő átadására. Az újpesti diákok ó00 főskórusának, valamint a város érdeklődő tö-megének gy