i./3. a kormányzás minősége, a leader megközelítés alkalmazásának lehetőségei magócs...
DESCRIPTION
I./3. A kormányzás minősége, a LEADER megközelítés alkalmazásának lehetőségei Magócs Krisztina. Kunbábony , Civil Kollégium Képzési Központ 2012. április 18-19-20. május 16-17-18. A szegénységben vagy kirekesztettségben élő népesség aránya, 2009. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
I./3. A kormányzás minősége, a LEADER megközelítés alkalmazásának lehetőségei
Magócs Krisztina
Kunbábony, Civil Kollégium Képzési Központ
2012. április 18-19-20. május 16-17-18.
People at risk of poverty or exclusion, 2009
0
10
20
30
40
50
60
EU LU MT AT UK BE DE DK FR NL SE CZ CY SI IT FI EL IE EE LV SK PT ES HU PL LT BG RO
Sh
are
of
po
pu
lati
on
at
risk
of
po
vert
y o
r ex
clu
sio
n in
%
Large urban areas
Rural areas, towns and suburbs
Source: Eurostat SILC, MS ranked by difference between large urban areas and other areas. Areas are defined by degree of urbanisation
Urban disadvantage Urban advantage
A szegénységben vagy kirekesztettségben élő népesség aránya, 2009
A szegénység problémájának megjelenése a 2014-2020-as időszak fejlesztéspolitikájában
• Közösségi Stratégiai Keret tematikus célkitűzése– A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység
elleni küzdelem• Vidékfejlesztési politika prioritása
– Társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdaság fejlesztése a vidéki térségekben
• Közösség által irányított helyi fejlesztés a LEADER megközelítés mintájára
3
A LEADER hét kulcsszempontja továbbra is…
Terület-alapú helyi fejlesztési stratégiák
Helyi partnerség, Helyi Akciócsoport
A helyi fejlesztési stratégiák együttes, alulról jövő tervezése és végrehajtása
Integrált és multi-szektorális megközelítés
Innováció
Hálózat
Együttműködés
A LEADER megközelítés lényege
Egy eredeti megközelítés
Együttműködés:Kapcsolatot hoz létre:
tevé
keny
-sé
gek
szektorok
területeka beavatkozásért felelősek
és a potenciális kedvezményezettekközött
A LEADER megközelítés lényege
A jó kormányzás és a LEADER… ahány térség annyi kormányzási és működési stílus
7
M PP
P
P
P
P P
A A
Helyi Akciócsoport I.
Nemes Gusztáv
MTA KTI ©
Helyi Akciócsoport II.
P
P
P
P
P
P
P PP
P
P
P
P
P
P
P
PM
Nemes GusztávMTA KTI ©
A fejlesztéspolitika és a jó kormányzás összefüggései
Szinte minden fejlesztéspolitika végső célja az emberek jólétének, életminőségének javítása.
A jólét összetevői (Samuel Thirion):• gazdasági javak (infrastruktúra, eszközök, vállalkozások, piac,
stb.)• környezeti javak (talaj, víz, bioszféra (élőlények, biodiverzitás,
ökoszisztémák) és levegő)• humán tőke (népesség, tudás, készségek, stb.)• szociális tőke (emberi kapcsolatok és kötelékek, bizalom)• kulturális tőke (közös értékek, történelem, hagyományok
ismerete, tudomány, művészet stb.)• intézményi és politikai tőke (demokratikus intézményi működés,
jó kormányzás, emberi jogok, szabályozás).
Az életminőség és a jólét lényeges eleme a jó kormányzás, legyen szó annak horizontális vagy vertikális dimenziójáról.
8
Kormányzás – vertikális dimenzió
Többszintű kormányzás• politikai és/vagy szakpolitikai viszonylatok • alapja:
• formális szabályok, normatív szabályozás• különböző szintű fejlesztési intézmények egymáshoz kapcsolódó,
együttműködő rendszere. • külső tényezőként meghatározza
• a fejlesztési rendszer intézményi, szabályozási és eljárásrendi környezetét,
• a különböző szintek és intézmények közötti interakciók jellegét, • a helyi szint autonómiájának mértékét, • az alkalmazott adminisztrációs eljárásmódokat• a helyi partnerségi kapcsolatok önállóságát, függetlenségét.
• állandóan változik (jobb esetben)
9
Helyi kormányzás:• Alapja:
– a helyi hálózatok, kapcsolatok, – belső szükségleteken alapuló tevékenységek, – a fejlesztési források helyi területi keretrendszerébe történő
integrálása.
• A Leaderben a helyi kormányzás:– a helyi szintű működés módja a helyi fejlesztés megvalósulása
érdekében, – a helyi szereplők három kategóriájának (PPP) hálózatszerű
együttműködése, – célja: érdekek harmonizációja; konfliktusok és problémák felszínre
hozása és megoldása; koordinált erőfeszítés a helyi értékek, mint erőforrások védelmére és hasznosítására.
• Tipikus jellemzői a részvétel, helyi kezdeményezések és innováció, önkéntesség (szabad be- és kilépési lehetőség), a partnerek közötti egyenlőségen alapuló interakciók (a hierarchikus irányítás helyett) (Pollermann et al 2008).
10
Kormányzás – horizontális dimenzió
A jó kormányzás alapelvei (OECD)
Többszintű• Vertikális integráció: összehozza a különböző hierarchikus
szinteket (döntéshozók, helyi, regionális és nemzeti szinten) és elősegíti a nyitottságot és az interakciókat (együttműködés) az összes szereplő és partner között bármely szinten (regionális, nemzeti és Uniós).
• Szubszidiaritás: a döntések az állampolgárokhoz lehető legközelebbi szinten születnek, szem előtt tartva a hatékonyság elvét (magyarán az állampolgárokhoz legközelebbi azon szinten szülessenek a döntések, ahol megvalósításuk a leghatékonyabb (országos, regionális, megyei ...)).
11
A jó kormányzás alapelvei (OECD)
Helyi szint• Átláthatóság: szervezeti és eljárásrendi (át)láthatóság,
információk elérhetősége, stb. • Részvétel: az érintettek és a helyi lakosság bevonása, helyi
társadalmat jól reprezentáló részvétel.• Horizontális integráció: különböző szektorok, ágazatok és
különböző típusú szerveződések közötti kapcsolódások erősítése.• Legitimáció: a kormányzás különböző szereplőinek tevékenységét
elismerik, mert az várhatóan megfelel a jogi és intézményi kereteknek. Leader: teljesítmény alapú legitimáció
• Magas szintű kommunikáció és konfliktuskezelés: biztosítja a szervezeti és eljárási kereteket/lehetőséget az információszerzéshez, konzultációhoz és közös döntéshozatalhoz.
• Magas szintű tanulási mechanizmusok: biztosítja a szervezeti és eljárási kereteket/lehetőséget a reflexióhoz, a kormányzás különböző szereplői között megvalósuló kölcsönös tanuláshoz.
12
A többszintű kormányzás minőségének értékelése
Értékelési kritérium Javasolt indikátor
Decentralizáció mértéke
A közszférán kívüli szereplők egyenlőbb mértékű képviselete, azt eredményező változások a döntéshozásban.
A különböző intézményi, döntéshozói szintek és
intézmények közötti
koordináció mértéke
A helyi és magasabb döntéshozói szintek között kialakult kapcsolatok száma, típusa.
Koordinációs mechanizmusok szintje, típusa.
Értékelési kritérium
Javasolt indikátor
A kormányzás minősége
A döntéshozatali és végrehajtási mechanizmusok átláthatósága, annak növelését biztosító eljárások.
Feltárt helyi érdekkonfliktusok.
Megfogalmazott és kezelt konfliktusok
A helyi szereplők helyzetbe hozása és a partnerség
összetétele
Köz-, magán- és civilszféra egyensúlya a döntéshozásban.
Hátrányos helyzetű csoportok bevonásának növekedése (kedvezményezett, közreműködő, aktív partner, stb.).
Az egyes projektek/programok támogatási időszakon kívüli működéséről szóló tervek létezése (támogatott projektekből kialakuló
olyan tevékenységek száma és aránya, amelyek a támogatott időszakon túl is működnek).
Új szerveződések száma, amelyek a támogatási időszakon túl is működnek.
Az intézkedések inspirációjának hatására létrejövő (járulékos) projektek, szervezetek.
A kedvezményezettek elégedettségi szintje a fejlesztésekkel, azok működtetésével kapcsolatban.
A helyi szereplők elégedettsége az együttműködéssel.
A helyi kormányzás minőségének értékelése
A LEADER és a jó kormányzás összefüggései
A kormányzás – a helyi fejlesztéseket befolyásoló folyamat mindemellett a javuló kormányzási kapacitás egyben a fejlesztési folyamat egyik fő eredménye is, amely lehetővé teszi a strukturális változásokat és a társadalmi-gazdasági változások fenntartását messze az aktuális politikák, programok időtávján túl.
A helyi kormányzás milyensége, változása a Leader módszer alapvető szempontja/előfeltétele, de egyben annak célja eredménye is.
„A jó kormányzás kialakítása gyakran évtizedekig tartó folyamat, amely evolúció nem áll meg, az érettség után jön a hanyatlás vagy az átalakulás. Az érettség elérése nem garantáltan folyamatos fejlődés eredménye. A folyamat bármikor beállhat stagnálás, vagy torzulás. Ugyanakkor ha a bármely szintet elért, a kialakított komplexitás és minőség, könnyebben és gyorsabban visszaállítható, mintha azelőtt sosem sikerült volna elérni.” (Robert Lukesh)
15
Eg
yen
lősé
g
(meg
egg
yezé
s)
Tel
jest
mén
y (v
erse
ny)
Hat
alo
m
(kar
izm
a)
Leg
itim
itás
(t
erve
zés)
Iden
titá
s
(hű
ség
)
Eg
yed
iség
(s
trat
égia
i jö
vőké
p
Megszilárdító
Animáló
Strukturáló
Növekvő komplexitás
A kormányzás nyolc módja és a működés három módja közötti összefüggés
Tú
lélé
s(f
enn
tart
ás)
Fen
nta
rth
ató
ság
(meg
osz
tott
fel
elő
ssé
g)
A kormányzás fejlődésének három szintje:
• Első (kezdeti) stádium: kezdetleges irányítási struktúrák– gyakran informális csoportosulás a közös cél érdekében– sem közös stratégiai vízió, sem tartós szervezeti struktúra– széthullás veszélye a program után
• Második (heroikus) stádium: emelkedés, professzionalizáció.• felkészült, fizetett munkaerő és fejlesztési vezető• a helyi szereplők önkéntesként, vagy kedvezményezettként vesznek
részt• kockázat: magas költségek, elitizmus, átpolitizálás
• Harmadik (konszolidáló) stádium: érettség, hatékony helyi kormányzás– helyiek felelős szerepe a működtetésben, stratégiai tervezésben,
döntéshozásban és érdekképviseletben– több központú, strukturált, élő hálózatok koordinált működtetése– alacsony működési költségek– egyeztetés, közös döntéshozás komplex mechanizmusai– hiteles és hatékony tárgyalási és konfliktuskezelési mechanizmusok
Kezdetleges helyi partnerség
Helyi fejlesztési ügynök
Működési Stratégiai
Szervezeti Szimbolikus
Első (kezdetleges) stádium: A kezdetek
Működési Stratégiai
Szervezeti SZimbolikus
Helyi fejlesztési Ügynök
HACS vezető
Második (heroikus) stádium: az emelkdés
Munkacso-portok, projekt
szelekció
Elnökség Befolyásos elnökségi
tagok
Tervezők