Ifj. Hubai Imre

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a vidékfejlesztésben

Szolnok, 2014. szeptember 18.

A vidékfejlesztés területei

Megújuló energia

Helyi termék,

helyi piac, háztáji

gazdálkodás

Falusi- és agro-

turizmus

Helyi gazdaság

Szociális gazdaság,

munkahely-teremtés

Vidéki társada-

lom Együtt-működésSzövet-kezetek

Civil összefogás

Helyi közösségek

Alapszol-gáltatások

Vidéki környezet

Agrár-környezet

Erdő- és vad-gazdálkodás

Többfunkciós vidékfejlesztés

• Élelmiszer-termelési

• Ökológiai-környezeti

• Gazdasági

• Társadalmi

• Kulturális

A vidékfejlesztés kihívásai

• hozzáadott érték és munkahelyteremtés egyidejű növelése

• környezeti, időjárási kockázatkezelés

• helyi igényeket és problémákat kezelő, innovatív ötletekre, elképzelésekre épülő vállalkozás- és gazdaságfejlesztés

• helyi együttműködések megerősítése (gazdálkodók, önkormányzatok, civilek)

• népességeltartó és népességmegtartó képesség javítása

Fejlesztési szükségletek

• Életképes gazdaságok megerősítése, szakmai színvonal emelése (szerkezetátalakítás, diverzifikáció)

• Szakképzés, szaktanácsadás

• Helyi önkormányzati és civil szerepvállalás erősítése

• Élőmunka-igényes, magas hozzáadott értéket tartalmazó élelmiszer-előállítás támogatása (piaci lehetőségek bővítése)

• Szociális szerepvállalás növelése, vidéki szegénység mérséklése

Vidékfejlesztés támogatása 2014-2020

Átfogó célkitűzések:

• Mezőgazdaság versenyképessége

• Fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás, éghajlatváltozáshoz kapcsolódó fellépés

• Vidéki térségek kiegyensúlyozott területfejlesztése

Vidékfejlesztés támogatása 2014-2020

Kiemelt nemzeti prioritások:• Kertészet és állattenyésztés:

technológia és eszköz-beszerzés, korszerűsítés és eszközhatékonyság

• Élelmiszer-feldolgozás, élelmiszerlánc:hozzáadott érték növelése, uniós és nemzeti minőségi rendszerek, rövid ellátási lánc

• Vízgazdálkodás:Vízfelhasználás, öntözés hatékonyágának javítása, vízvisszatartás

• Helyi gazdaság:Helyi gazdaságfejlesztés, gazdasági diverzifikáció vidéki térségekben

Önkormányzati szerep• Operatív Programok (GINOP, IKOP, TOP, EFOP, KEHOP,

KÖFOP, VP) összehangolt megvalósítása a helyi szereplők igényei alapján

• Helyi szereplők megkeresése, megismerése, igények feltérképezése

• Támogatási lehetőségek megismertetése a helyi szereplőkkel

• Helyi igények továbbítása a döntéshozók felé

• Helyi kezdeményezések felkarolása a NAK-kal együttműködve

• Teljes termelői lefedettség a tagság által

• Érdekképviselet megerősítése

• Szoros együttműködés a szakmai szervezetekkel, önkormányzatokkal

• Aktív részvétel a megyei és az Országos Osztályok működésében

• A tagok részvételének ösztönzése a helyi Agrárgazdasági Bizottságok munkájában

• Információnyújtás a falugazdász hálózaton keresztül

• Kamarai szolgáltatások bővítése

A NAK szerepvállalás

A NAK szerepe és feladatai• Szemléletformálás: helyi adottságokhoz, hagyományokhoz,

erőforrásokhoz való illeszkedés

• Tájékoztatás: falugazdász hálózaton keresztül

• Igényfelmérés: vidéki szereplők megkérdezése

• Tudástranszfer: igény alapú, gyakorlatorientált szakképzés és szaktanácsadás megteremtése

• Közvetlen értékesítési csatorna kialakítása a termelő és a vásárló között

• Együttműködési készség kialakítása a közös érdekek, közös célok elérése érdekében

• Összefogás ösztönzése a vidéki szereplők között

• Értékmegőrző, aktív, innovatív és jól működő vidéki közösségek kialakítása (önszervező képesség fokozása)

• Helyi erőforrásokra alapozott élelmiszertermelés és a feldolgozás

• Önellátás bővítésének elősegítése, a munka világába történő visszavezetés

• Megtermelt felesleg piacra segítése – termelői piacra jutás

A NAK szerepe és feladatai

Helyi kezdeményezések felkarolása

• Helyi szereplőkkel való kapcsolatépítés

• Termelői Piacok

• Kiállítások, fesztiválok, rendezvények

• Termelői boltok, csoportos értékesítés