ii. vallásszociológiai klasszikusok és vallásértelmezéseik
DESCRIPTION
II. Vallásszociológiai klasszikusok és vallásértelmezéseik. Karl Marx vallásértelmezése. Szerinte a vallás (mint a többi társadalmi intézmény) az anyagi és gazdasági realitások függvénye a társadalomban Vigaszt nyújtó kényelmes illúzió, amit el lehet hagyni, ha már nincs rá szükség. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Vallástudományi Vallástudományi TanszékTanszék
II. Vallásszociológiai klasszikusok II. Vallásszociológiai klasszikusok és vallásértelmezéseikés vallásértelmezéseik
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Karl Marx vallásértelmezéseKarl Marx vallásértelmezése
Szerinte a vallás (mint a többi társadalmi intézmény) az anyagi és gazdasági realitások függvénye a társadalomban
Vigaszt nyújtó kényelmes illúzió, amit el lehet hagyni, ha már nincs rá szükség
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
A vallás az osztálytársadalom terméke– osztályok közötti elidegenedés produktuma
– osztályérdek kifejeződése
– egyszerre a manipuláció és elnyomás terméke, és az az elleni tiltakozás kifejező eszköze
– az elnyomásba való beletörődés vigaszt nyújtó formája
Karl Marx vallásértelmezése Karl Marx vallásértelmezése II.II.
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Karl Marx vallásértelmezése Karl Marx vallásértelmezése III.III.
Az emberi történelem során a vallás a kiszolgáltatottság elleni harc eszköze– Ősember: a természet befolyásolására
eszköz a mágia és a vallás– Osztálytársadalom: elidegenedés és
misztifikált kép a valóságról• az emberi cselekvés hozza létre, mégis önálló
cselekvés meghatározónak tűnik
A vallás az elidegenedés terméke
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Karl Marx vallásértelmezése Karl Marx vallásértelmezése IV.IV.
Marx Feuerbach nyomán azt állítja, hogy nem az Isten teremtette az embert a maga képére, hanem az ember az Istent az ő képére.
Az ember saját tudását és képességeit vetíti ki Istenre, akit mindenható, tökéletes lénynek képzel
A vallás kritikája tehát az azt létrehozó világ kritikája is egyben
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
A vallás fordított világtudat, mivel egy fordított világ terméke – alapvetően ideológia jellegű.– Az emberek a társadalomban nem
látnak tisztán – fordított világ - fantázia tükörképet látnak – a vallás az általános elmélet
– Emellett a vallás „vigaszt nyújtó egyetemes közeg” a „nép ópiuma”
Karl Marx vallásértelmezése Karl Marx vallásértelmezése V.V.
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Akármilyen vigaszt nyújt a vallás, Marx szerint csupán kábítószer– Nem nyújt valódi megoldást– Nehezíti a valódi megoldás megtalálását– Segít fenntartani az osztálytársadalmi
kereteket, amelyek között létrejött– A vallás legitimációs tényező az elit
uralmához– Egyben azonban az elnyomás és nyomorúság
elleni tiltakozás eszköze – de nem gyógyszer• „a vallás az elnyomott teremtmény sóhajtása”
Karl Marx vallásértelmezése Karl Marx vallásértelmezése VI.VI.
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Marx és a vallás jövőjeMarx és a vallás jövője
A vallást, mint a nép illuzórikus boldogságát fel kell számolni
A vallás, mivel a társadalmi viszonyok függvénye – csak azoknak a megváltoztatásával változtatható meg
A kommunista társadalomban megszűnik az elidegenedés – ezért eltűnik a misztifikált terméke – a vallás
Marx szerint a vallásnak nincs jövője
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
A Marx-i elmélet kritikájaA Marx-i elmélet kritikája
Marx nézete a vallással kapcsolatban egyoldalú
Ha a vallást ideológiaként magyarázzuk az ellentétben áll azzal, hogy az elidegenedésnek tulajdonítjuk
Nem fontolta meg, hogy több-e a vallás a beletörődés irányába ható ópiumszerű vigasznál
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Max Weber vallásértelmezéseMax Weber vallásértelmezése
Nem foglalkozik azzal, hogy honnan ered a vallásos mentalitás, mik a vallási hiedelmek okai
Különböző vallásfajták közötti összefüg-géseket, különböző vallási szemléletek hatását vizsgálta a társadalomra
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Max Weber vallásértelmezése Max Weber vallásértelmezése II.II.
A szociológiai felfogás Weber szerint nem képes teljeskörű magyarázatot adni a vallásra
Elveti azt, hogy a vallási eszmék egyszerűen a társadalmi csoportok materiális helyzetének és érdekeinek a tükröződései
Elveti, hogy a vallás a nélkülözésre adott reakció
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Max Weber vallásértelmezése Max Weber vallásértelmezése III.III.
A vallásos attitűd gyökerei a szerencse vagy a szerencsétlenség transzcendenshez köthető magyarázataiban vannak
A vallás alapvetően az élet nehézségeire és igazságtalanságaira adott válasz, amely értelmezni és ezáltal feldolgozni segít azokat
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Max Weber vallásértelmezése Max Weber vallásértelmezése IV.IV.
Az ember vágyai és a valóság között mindig diszkrepancia van– materiális vágyak és tényleges
viszonyok– normatív elvárások és tényleges
körülmények A vallás igazságos magyarázatot
próbál adni a sors szeszélyére
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Max Weber vallásértelmezése Max Weber vallásértelmezése V.V.
A társadalmi egyenlőtlenségek nem véletlenszerűek
Az egyes vallási attitűdök ezért egyes társadalmi csoportokhoz kötődnek
A vallás szociológiája a különböző vallási eszmék és az ezen eszméket valló társadalmi csoportok közötti összefüggések tanulmányozását kell jelentse
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Max Weber vallásértelmezése Max Weber vallásértelmezése VI.VI.
Vallási és mágikus viselkedésről beszél – különbséget tesz
A mágia manipulatív, a vallás imád A mágia akkor kezd vallássá válni,
amikor egy tárgynak tulajdonított karizma nem a tárgyból eredeztethető, hanem valamilyen mögöttes transzcendens dologból
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Max Weber vallásértelmezése Max Weber vallásértelmezése VII.VII.
A vallás racionalizálódását a papság megjelenésével hozza összefüggésbe
Ez etikai racionalizációval, növekvő társadalmi bonyolultsággal jár
A komplex társadalmak körülményei között nagyobb mértékben kell támaszkodni a formális szabályokra és törvényekre
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Max Weber vallásértelmezése Max Weber vallásértelmezése - összefoglalás- összefoglalás
Szemlélete racionális, célja az ellentmondások és kétértelműségek feloldása
Megközelítésének alapja pszichológiai („az értelmes lét keresése”), de vizsgálódásaiban kitér a gazdasági, társadalmi és történeti összefüggésekre is
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Emile Durkheim Emile Durkheim vallásértelmezésevallásértelmezése
Nincsenek hamis vallások, minden vallás igaz a maga módján
A legkezdetlegesebb vallás is valamilyen igazságot fejez ki
Visszanyúl a legősibb és legegyszerűbb vallásokhoz
Azt keresi, ami állandó és változatlan
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
A gondolkodás alapkategóriái a vallásban és a vallás által születnek– tér, idő, szám, okság
A vallás elsősorban társadalmi tény, ezért ezen gondolkodási alapkategóriák elsősorban a társadalomból eredeztethetőek– a fogalmak azért ilyenek, mert
társadalomban élünk
Emile Durkheim Emile Durkheim vallásértelmezése II.vallásértelmezése II.
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Társadalmi tényTársadalmi tény
„Társadalmi tény. Minden olyan állandósult vagy nem állandósult cselekvési mód, amely képes kényszerítő erővel hatni az egyénre, vagy pedig ami egy adott társadalomra általánosan jellemző és egyéni megnyilatkozásaitól független, önálló léttel rendelkezik. A társadalmi tényeket dolgoknak kell tekinteni. A társadalmi tény adatai adottak, meg kell szabadulni a téveszméktől, objektívnek kell lennie. A társadalmi tényeknek kikristályosodott formájuk van, az olyan társadalmi tényt, aminek nincs kikristályosodott formája, társadalmi áramlatnak nevezzük.”
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Társadalmi tények Társadalmi tények megfigyelésemegfigyelése
A társadalmi tények megfigyelésével kapcsolatos szabályok. Ha fogalmakat alkotunk, akkor azokban gondolkodunk és nem a valóságról. Nem fogalmakat kell tehát alkotnunk, hanem a társadalmi tényeket kell vizsgálnunk.
A szociológusnak meg kell határoznia, hogy milyen dolgokkal kíván foglalkozni, csak a jelenségek olyan csoportját választhatjuk a kutatás alapjául, amelyeket előzőleg már meghatároztunk, olyan külsőleges jegyek alapján, amelyek a jelenségek mindegyikében fellelhetők, és a kutatást ki kell terjesztenünk minden olyan jelenségre, amelyre ez a meghatározás érvényes. Nem a kialakult fogalmakból, hanem a gyakorlati megismerésből lehet kiindulni. A szociológusnak objektívnek kell lennie, olyan dolgokat kell vizsgálnia, amit el lehet vonatkoztatni az egyéni megnyilvánulásoktól.
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Társadalmi tények Társadalmi tények megfigyelése II.megfigyelése II.
A normális és patologikus egymástól való megkülönböztetésének szabályai. A tényeknek két csoportja van: 1. azok a tények, amelyek olyanok, amilyennek lenniük kell (normális, az adott faj egészére általános) 2. azok, amelyeknek másmilyennek kellene lenniük, tehát patologikusak (rendkívüli, csak kevés egyénre jellemzőek). Minden szociológiai jelenség hajlamos arra, hogy esetenként más és más formát öntsön. Normálisnak azokat a tényeket fogjuk nevezni, amelyek a legáltalánosabban elterjedt formákat mutatják. A többi patologikus. Egy tényt csak az adott fajtához képest tarthatunk patologikusnak. Ez minden esetben függ az adott társdalomtól.
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Totemizmus– ausztráliai
bennszülöttek körében vizsgálja
– a totemek szentek– tabuk övezik őket– több tabu övezi
őket, mint a szent állatokat, amiket ábrázolnak
Totemizmus I.Totemizmus I.
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Durkheim – Totemizmus II.Durkheim – Totemizmus II.
A csuringák (a fa és kőtárgyak, amin a totemek vannak) is szentek
A totemek olyan emblémái a klánoknak, mint az országok zászlói
A totem rendszer egyben kozmológiai rendszer is
A rendszer részei – maga az ember is – részesülnek a szentből
A rendszer alapja a társadalmi szerveződés
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Totemizmus III.Totemizmus III.
A totemekkel társított természeti dolgok összessége részesül a szentből – valamennyien ugyanabból a princípiumból részesülnek
A totemizmus névtelen és személytelen erő vallása: mana– Ős anyag, egyszerre isten és a
társadalom szimbóluma– „isten és a társadalom egy és ugyanaz?”
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Vallás és társadalom Vallás és társadalom Durkheim szerint I.Durkheim szerint I.
„tagjai számára a társadalom ugyanolyan, mint imádóik számára az istenek”
Előtérbe helyezi a társadalmat az egyénihez képest, s arról mint saját törvényének alávetett, sui generis valóságról beszél
A társadalom parancsa diktálja az erkölcs alapját
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Vallás és társadalom Vallás és társadalom Durkheim szerint II.Durkheim szerint II.
Cselekedeteink azért erkölcsösek, mert a társadalom úgy diktálja
A társadalom ezen uralmának megtapasztalása külső erő képzetét kelti– a külső erőt – azaz az azt gyakorló
társadalmat- felruházzuk a szent és a spirituális jegyeivel
A dolgok így két eltérő természetű dologra, a szentre és profánra oszthatóak
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Vallás és társadalom Vallás és társadalom Durkheim szerint III.Durkheim szerint III.
A vallás tehát a társadalom egyénre gyakorolt kollektív hatalma
Nem csak elképzelések és hiedelmek rendszere, cselekvések rendszere is
A vallás a rituálékból születik meg, a rituálékból áll
A morális erő a vallási szertartásokban és rítusokban való részvételben mutatkozik meg
A rituálé a csoportkohézió fenntartásának az eszköze
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Durkheim funkcionalista Durkheim funkcionalista megközelítésemegközelítése
A rítusok szerepe nem a közvetlen céljuk, (házasság, temetés, stb.) az csupán másodlagos
A rítusok célja, hogy a hívőkben „valamiféle – morális erőből és önbizalomból összetevődő- lélek-állapotot hozzon létre”
Nem a rítus célja, hanem az a lényeges, hogy a csoport tagjai összegyűlnek, és érzelmeiket közösen érzik és fejezik ki
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
A három gondolkodó A három gondolkodó elképzelése a vallásrólelképzelése a vallásról
Marx A vallás fordított világtudat, mivel egy fordított világ terméke – a „nép ópiuma”
Weber A vallás alapvetően az élet nehézségeire és igazságta-lanságaira adott válasz, amely értelmezni és ezáltal feldolgozni segít azokat
Durkheim
A vallás elsősorban társadalmi tény, ezért ezen gondolkodási alapkategóriák elsősorban a társadalomból eredeztethetőek
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Vallá
studom
án
yi T
an
szék
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!