II. évfolyam 1. szám 1993. január

71/1992. (XI.26.) Kt. számú határozat: Vöröskereszt támogatására az összeg átutalásra került.

A Képviselőtestület 1992. év december 17-i ülésén az alábbi napirendeket tárgyalta: 1. Beszámoló a lejárt határidejű hatá­

rozatok végrehajtásáról, a két ülés között végzett munkáról, a tett in­tézkedésekről. Előadó: Szakmáry László polgármester

2. Az 1993-as munkaterv elkészítésének irányelvei. Előadó: Szakmáry László polgármester

3. Egyebek

1. NAPIREND A lejárt határidejű határozatok végre­hajtása:

57/1992. (X.29.) Kt. számú határozat: Orvosi állásra a pályázat meghirdetés­re került.

58/1992. (X.29.) Kt. Óvodavezetői állásra hirdetésre került.

számú határozat: a pályázat meg-

67/1992. (XI.9.) Kt. számú határozat: Tanulószállói vételár különbözete átu­talásra került.

69/1992. (XI.9.) Kt. számú határozat: Dr. Demény Ferenc süttői lakos részére a határozat megküldésre került.

70/1992. (XI.9.) Kt. számú határozat: Engelbrecht Ferenc és nejével az adás­vételi szerződés megkötésre került.

November 30-án a Képző- és Iparművésze­ti Lektorátus a felavatott II. Világhá­ború helyi áldozatainak emlékművét el­fogadásra javasolta. A mű eszmei értékét 1.200.000,- Ft-ban állapította meg.

December 3-án ülésezett a helyi Föld­rendező Bizottság. A földárverés I. fordulójára kijelölés­re került a kárpótlási földalapok 30 %-a.

Kurt Althuber úr a köztemetőben nyugvó német katonák sírja ügyében tett láto­gatást településünkön. A német katona-sírokat gondozó egyesület nevében tájé­koztatott, hogy tervezik egy márvány­tábla elhelyezését és ünnepélyes fela­vatását 1993. tavaszán.

2. NAPIREND A Képviselőtestület az 1993. évi munka­tervét az alábbiak szerint fogadta el:

SÜTTÖ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 1993. évi munkaterve

A Képviselőtestület minden ülésén első napirendként a polgármester beszámoló­ját tárgyalja meg a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két ülés között végzett munkáról.

I. 1993. január 28. Süttő község 1993. évi költségvetésé­ről önkormányzati rendelet alkotása.

II. 1993. február 25. A Képviselőtestület alapítványa­inak működése.

III. 1993. március 25. A községi tömeg- és versenysport működésének értékelése.

IV. 1993. április 29. Az 1992. évi költségvetés végre­hajtásáról önkormányzati rendelet alkotása.

V. 1993. május 27. A község egészségügyi helyzetének értékelése.

VI. 1993. június 24. Az Általános Iskola működésének értékelése.

VII. 1993. július 29. A Szociális Bizottság I. féléves tevékenységéből beszámoló.

VI I I . 1993. augusztus 26.

Az 1993. évi költségvetés I. fél­éves végrehajtása.

IX. 1993. szeptember 30. A Polgármesteri Hivatal működésé­nek, valamint a hatósági ügyinté­zés helyzete.

X. 1993. október 28. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság működése.

XI. 1993. november 25. Az 1994. évi költségvetési koncep­ció. Az 1993. évi I-III. negyedé­vi gazdálkodás helyzete.

XII. 1993. december 16. Az 1994. évi munkaterv elkészíté­sének irányelvei.

E G Y E B E K

A beérkezett árajánlatok alapján a Képviselőtestület döntött, hogy 1993. január 1-től a süttői Márvány Vendéglő biztosítja az ebédet az óvoda és az is­kola napközije részére.

10.000,- Ft átutalásáról döntött a Kép­viselőtestület a nyergesújfalui Rendőr­őrs kialakítási munkáinak támogatására.

A háziorvosi állásra érkezett pályáza­tok közül a képviselőtestület nem vá­lasztott, a soron következő rendkívüli testületi ülésén december 30-án újból napirendre tűzi a kérdést.

A Képviselőtestület 1992. év december 30-i rendkívüli ülésén az alábbi napi­rendeket tárgyalta:

1. Beszámoló a lejárt határidejű hatá­rozatok végrehajtásáról, a két ülés között végzett munkáról, a tett in­tézkedésekről. Előadó: Szakmáry László polgármester

2. Az 1992. évi költségvetési rendelet módosítása. Előadó: Szakmáry László polgármester

3. Óvodavezető kinevezése Előadó: Szakmáry László polgármester

4. A háziorvosi állásra beérkezett pá­lyázatok elbírálása. Előadó: Szakmáry László polgármester

5. Egyebek

1. NAPIREND

Az 1992. december 17-i ülés óta lejárt határozat nem volt.

December 18-án a VÉRTES VOLÁN vezetői­vel a Süttő-Tardosbánya közötti autó­buszjáratok tervezett leépítése ügyé­ben tárgyaltam.

Az érintett vonalon az 1993. januári tömegközlekedés biztosítása érdekében - különös tekintettel a bikolpusztai iskolakötelesek utaztatásának a fenn­tartása végett - egyösszegű 10.000,- Ft támogatást ajánlottam fel a képviselő­testület újabb döntésének meghozata­láig.

December 22-én ülésezett a Dunamenti Szolgáltató Kft. taggyűlése. Az 1992. évi lakossági szemétszállí­tásnak a díja a III. negyedévi zárás alapján várhatóan jelentős mértékben meg fogja haladni a tervezettet.

2. NAPIREND A Képviselőtestület módosította a köz­ség 1992. évi költségvetési rendeletét.

3. NAPIREND A Képviselőtestület 1993. január 1-től Endrédi Lászlónét a Napköziotthonos Óvoda vezetőjévé kinevezte. Egyben köszönetét fejezte ki Tornóczi Ferencnének nyugdíjba vonulása alkal­mából a több évtizedes óvónői munkájá­ért.

4. NAPIREND A háziorvosi állásra beérkezett pályá­zatokat értékelte a Képviselőtestület. Az állás ügyében nem született döntés. Utasította a polgármestert, hogy a Nép­szabadságban és az Expressz hirdetési újságban újból hirdesse meg a háziorvo­si állást.

A Süttői Erdészet jelene

A Budapesti Erdőgazdaság 1993. január 1-vel RT-vé alakult. Ezzel a ténnyel befejeződött egy hosszabb ideje tartó átalakulási folyamat, amely több erdé­szet mellett a Süttői Erdészet életét is befolyásolja. A Süttői Erdészet a mindenkori erdé­szeti és vadászati előírások és felté­telek mellett (1961. évi erdőtörvény alapján) vállalati gazdálkodási formá­ban végzi feladatait.

1992. évben is eredményes gazdálkodást folytattunk, mely az alaptevékenységün­kön kívül a természet védelmével való szoros együttműködést is jelentette.

Alaptevékenységünkhöz tartozik a tartal­mas, hosszú távú erdőgazdálkodás bizto­sításával a fakitermelési tervek végre­hajtása és az azt követő erdőfelújítá­sok elvégzése. Ezeknek maradéktalanul eleget tettünk, biztosítva a környező falvak közvetlen tűzifa ellátását, és a lehetőség szerint tőáras felkészítést is engedélyeztük, mely újabb segítség a lakosság részére.

A harmadik tevékenységi területünk a vadászat, mely 1992. évtől ismételten visszakerült közvetlen irányításunk alá. A vadászat társadalmi megítélése okoz­hatja a sok kérdésfelvetést, amely az Erdészethez érkezik. Véleményem szerint külön kell választani a vadászatot és a vadgazdálkodást.

A vadásztatást az országban kialakult gyakorlatnak megfelelően nagyobb részt külföldi bérvadásztatással végezzük. A fennmaradó kisebb részt a területün­kön lévő velünk együttműködő bérkilövő vadásztársaságok részére tartjuk fenn, amely az előző évben megkötött szerző­déseink értelmében mindkét fél részére nagyon sok kölcsönös előnnyel jár és hosszú távon biztosíthatja a közös mun­kát.

Fenti vadászati lehetőségeinken kívül korlátozottan és kisebb számban foga­dunk még hazai bérvadászokat az álta­lunk kialakított árjegyzék szerint. A Süttői Erdészet 1993. évben is mint­egy 120 embernek biztosít munkát, mely­nek egy részét egyéni vállalkozóként foglalkoztatjuk. Tevékenységi körünk bővítésén is dolgoznak munkatársaink, melyek további munkalehetőséget bizto­sítanak az itt élők részére.

Süttő, 1993. január 11.

Perl József erdészetvezető

- 4 -

Szülőföldünk, Süttő (III. rész) A kora vaskorból származó leletek bizo­nyítják, hogy a terület érzékeli a nagy változásokat. A Nagysánctetőn földvár nyomait találhatjuk, korának megállapítására nem rendelkezünk ele­gendő adattal. Legvalószínűbbnek lát­szik, hogy a bronzkorban vagy a kora vaskorban építették. Az 50x40 m-es ki­terjedésű földvár területén szétszór­tan heverő cserepek közül a sikozott peremű töredék valószínűleg az Urnasí-ros kultúrához tartozik. A grafitmázas edény, újjbenyomkodások-kal díszített fazék, behúzott peremű tál töredéke és egy orsógomb koravas­kori telepre utal. Az esztergomi múze­umban őriznek egy koravaskori bögrét. A Feketehidi árok melletti dombon nagy­számú cserép közül a turbántekercses és sikozott peremek, kannelúrás oldal­töredékek az urnasíros kultúrába so­rolhatók. Bikolpusztán a löszös, agya­gos dombon egy későbronzkori bütyök-fogantyús oldaltöredéket, egy őrlőkő-töredéket találtak. A behúzott peremű tálak, sikozott peremű és turbánteker­cses peremű tálak töredékei a bütyök-fogantyús oldaltöredékek a későbronz­kori urnasíros kultúrába sorolható. Egy belülről kinyomott bütyökkel dí­szített finom kannelúrás oldaltöredék és egy hordó alakú edény bütyökdíszes töredéke koravaskori. A Papi földekről egy bronzkori tölcsé­res nyakú díszítetlen bögre (dunántúli mészbetétes kerámia) került Rigler László gyűjteményéből az esztergomi múzeumba. A Gerecse tetején egy 800x 400 m-es területet közrefogó sáncot találhatunk. A 10-15 m széles, 0,5-1,5 m magas sáncot kőből és részben vörös színű földből hordták össze; valószínű, hogy a nagykiterjedésű földvárat a ké­sőbronzkorban építették.

A legjelentősebb koravaskori lelet­anyag a Sáncföldek halomsír mezőjéből került elő. A 15-20 m magas dombon hat mesterséges halom áll, magasságuk 0,6-3,6 m átmérőjük 20-40 m között válto­zik. 1927-30 között tárták fel, de a feljegyzések hiányosak. Az ásatásokat dr. Balogh Albin és a süttói Szilva Zoltán vezette.

Az első halomban kőkonstrukció volt, a III. halomban fagerendákból össze­rótt, négyszögletű sírkamrát találtak. A halmokban magányos hamvasztásos sírok feküdtek. A leletanyag döntő többségét alkotó edények között különböző nagysá­gú urnák, behúzott peremű omphaloszos fenekű tálak és tálkák, bögrék, fedők, agyagcsöbrök vannak. Az edényeken és a töredékeken grafitmázas, kannelúrás, benyomkodott körmös díszítés található. A leletek között szereplő szövőszékne­hezékek és félholdas bevágásokkal ellá­tott átfúrt agyagkorongok talán a tele­pülésről származnak. A fegyvereket két vaslándzsa és egy kisméretű bronztőr képviseli. Egy vaskéstől, csónakos hátú bronzfibulától, szíjverettől négy vas-zablától eltekintve a fémtárgyak több­sége bronzkori.

A lelőhelyet a temetkezési rítus és a leletanyag alapján a keleti hallstatti kultúra körébe utalják. A Sánci dűlő^ enyhén hullámos felszínű löszhátán 1 km területén szétszórtan 12 mesterséges halmot figyelhetünk meg. Magasságuk 1-4 m között, átmérőjük pedig 20-40 m kö­zött mozog. A sírhalmok a Sáncon talált hat koravaskori temetőhöz tartoznak. 1930-ban egy hallstadt-korinak meghatá­rozott bronzfibula került az esztergomi múzeumba, amely Müller Ernő kertjében került elő. Ugyanezen a területen a kő­faragó üzem udvarán 1950-ben egy urná­ban égetett csontokat találtak. 1960-ban a szomszédos Rákóczi út 36. sz. ház kertjében későbronzkori urnatemetőt bolygattak meg. Szepessy Géza két vagy három sírból származó urnát, kis tála­kat, fazekat és töredékeket gyűjtött össze. A kerámia a későbronzkori urna­síros kultúrába sorolható. 1954-ben ugyancsak a Kőfaragó üzem te­rületén csontvázat találtak. A csontváz vállánál fekvő edényt és a fej körüli bronzkarikákat Zolnay László az eszter­gomi Balassi Múzeumba szállította. A Parti-féle telekről került elő egy koravaskori tehető urna, mely Rigler László gyűjteményéből került a múzeumba.

I.e. 350 évvel ÉK-Franciaországban, a Rajna és a Felső-Duna mentén indult meg egy nagykultúrájú csoport néppé formá­lódása és az időszámításunk előtti év­tizedekig szinte egész Európában elter­jesztették műveltségüket.

Ez a nép a kelták népe, az első ismert kultúrájú nemzet volt, amely hazánk te­rületén is nagymennyiségű régészeti le­letet hagyott hátra. (folytatás)

Barakká Gábor

S P O R T

- 1992. december 28-án "ifjú" tornater­münk jelentős eseményére került sor. Az e napra meghirdetett labdarúgó tornára 10 csapat tagjai álltak csa­tasorba a győzelem reményében. A jóhangulatú, sportszerű, de olykor kemény küzdelmek a következő ered­ményt kozták: Az ifj. Pap dános által felajánlott igényes kivitelű vörösmárvány kupa hazai földre került, ugyanis az első helyezést Tardosbánya legénysége ér­te el. Második helyen "ami elérhető" volt számukra, a Papírgyár csapata (Bodrogai Ferenc) végzett. Harmadik a "Kisfröccs" csapata (Beck Tamás) lett. Valamennyi mérkőzésen Sulyok László sípjelére indult útjára a labda. Mun­káját dicséri, hogy senki sem aján­lotta fel a szemüveget a bírónak.

Már későre járt, mikor Buzánszki Je­nő, a legendás hírű Aranycsapat egy­kori tagja vehette át a főszerepet. A torna zárásaként valamennyi csapat teljesítményéhez gratulált, majd át­adta a helyezettek díjait. Gondolt a legkisebbekre is, öt focit ajándéko­zott az iskola labdarúgóinak. Köszönet érte! E programról annak a reményében tu­dósítunk, hogy sikerült néhány foci­rajongónak kellemes perceket szerez­ni. Köszönet mindazok munkájáért, akik e torna lebonyolításában segítettek.

Búcsúzóul: Fiúk! Jövőre, újra, ugyanitt!

- Január 1-től a tornaterem térítés el­lenében vehető igénybe 500,- Ft/óra bérleti díjért. A diákcsoportok ked­vezményben részesülnek. Örömmel jelentjük, hogy a terem "tel­jes gőzzel" üzemel, minden hely el­kelt: Hétköznapokon 21 óráig, szombaton 15,30-ig, vasárnap délelőtt.

A 24 óra c. napilap címének szórendi változtatásával zárjuk e néhány sort: Mindig nyitva lesz az ajtaja!

- Kedvező idő esetén az iskolai sport­pályán nevelői felügyelet mellett él­vezhetik gyermekeink a korcsolyázás örömeit. Tudjuk, hogy ez a lehetőség nem vetélkedhet a Duna óriási jégfe­lületével, de a szülők nyugodtan en­gedhetik el otthonról csemetéiket, ez sosem fog beszakadni!

Valahol Oroszországban Don 1942. karácsonya (részlet naplómból)

Előzetes: a II. világháború hősi halot­tak emlékművének avatásakor a gondola­tok százai cikáztak agyamban, amikor 50 év után, végre méltósággal emlékeztünk a Don folyó partján elesettekről. 1942. karácsony hetében várva-vártuk a postát. Ki a családjától, szüleitől, kedvesétől, ismerőstől és jöttek is. Nagy öröm volt azokat olvasni. Természetesen közösen értékeltük is. Egy nagy család voltunk, szorosan összetartozva. Bár úgy szeret­nék egymást az emberek, ahogyan mi ott és akkor, soha-soha nem lenne háború. Valahol Oroszországban a hazától távol tanultunk meg szeretni és becsülni az édes otthont. Sokat fáztunk, míg megszoktuk a nagy hi­deget. Olyannyira, hogy -20 C-os hideg­ben csak zubbonyt viseltünk. Néha-néha találkoztam falumbeliekkel, egymást kér­deztük: mi lesz velünk? Jeles ünnepnapon, név- és születésnapon fájó szívvel gondoltunk a háború zajá­tól mentes, édes otthon kedves melegére. Vártuk a szent karácsony estjét. Gondo­lataink e napon valahol félúton talál­koztak szeretteink gondolatával.

- 6 -

Az első este volt, amikor nem zavarta a meghitt hangulatunkat az ágyúk dör­gése, puskák dörrenése, repülőgépek zaja. Körülültük kis fenyőfánkat, fel­díszítettük fényképekkel, otthonról érkezett levelekkel, lapokkal és gyer­tyával. Egymást átölelve könnyes szemekkel gondoltunk szeretteinkre. Majd késő este, váratlanul - földbe vájt barak­kunk ablaka alatt - felcsendült a "Mennyből az angyal". Akik énekelték munkaszolgálatos katonák voltak. Na­ponta segítettek nekünk fát, vizet hor­dani a konyhára egy kis élelemért. Kéz a kézben sírtunk és örültünk, hogy még élünk. Ezt a karácsony estét, amíg élek nem feledem.

Archengelskoje, 1942. XII. 24. Naplómat folytatom.

Tóth Károly nyugdíjas

M E G H Í V Ó

Szeretettel meghívunk minden kedves érdeklődőt akinek egy kicsit is szív­ügye a környezetvédelem.

JANUÁR 22-én (pénteken) délután 3 óra­kor a Lábatlani Polgármesteri Hivatal­ban RIO DE JANERIOI KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGKONFERENCIA résztvevői:

KARSAY ESZTER budapesti lelkésznő és REMÉNYI TIBOR villamosmérnök részvéte­lével, beszélgetés és előadás lesz, melynek címe

ÖNGYILKOS FE3LŐDÉS, VAGY LEMONDÁS AZ ÉLET JAVÁRA?!

Az élménybeszámoló során videófilmet is láthatnak a résztvevők.

Szeretettel vár mindenkit a szervező bizottság nevében:

Lábatlani Természetbarát Egyesület

Vállalkozók, Gazdálkodók figyelem!

A helyi iparűzési adókötelezettség kü­lönbözetét február 28-ig benyújtandó bevallásban kell elszámolni és a külön­bözetet megfizetni, vagy visszaigényel­ni. A bevallási nyomtatványt a Polgár­mesteri Hivatalnál lehet beszerezni.

H I R D E T É S E K

Nyomtatvány és irodaszer értékesítés indul január végétől, Nyergesújfalu, Kossuth L. út 36. Cégek, vállalkozások, magánszemélyek részére külön beszerzés is. Tel.: 55-292

***

Megnyitottam KENYÉR-TED boltomat a Bu­tiksoron. Tokodi kenyeret árusítok.

Reggel: 5- 9 óráig Délután: 13-16 óráig

Odor Tivadar

Anyakönyvi események (december hó)

Születtek: Molnár György és Harkai Mariann fia

Dávid Báthory Gábor és Bognár Lilla leánya

Bernadett Bartók Ferenc és Birovecz Ilona fia

Ádám Keresztes György és Vass Erika leánya

Adrienn Adamik Zsolt és Ambrus Valéria fia

Zsolt Herczeg Lajos és Csiszler Csilla leánya

Fanni Horváth Károly és Nothart Zsuzsanna fia'

Károly Kapu Tibor és Szabó Valéria leánya

Virág

- 7 -

Vállalkozó kedvűek figyelem!

Üzleti vállalkozásomhoz társakat kere­sek. Kitartással, akarattal sok pénzt lehet keresni. A lehetőség mindenkinek adott, csak élni kell vele! Bővebb tájékoztatás:

Hujberné Kincses Emőke Süttő. Fehér út 8. Tel.: 61-438

Tájékoztatjuk a T. Lakosságot,

- hogy a RUHATISZTÍTÓ változatlan he­lyen (az óvodaparkból megközelíthe­tő) hétfőn és csütörtökön 8-12 órá­ig tart nyitva

- hogy a nyergesújfalui Rendőrőrs al­kalmazottja minden hétfőn 14 és 16 óra között a Süttői Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadást tart.

Növényvédelmi tanácsok

A sárgabarack fák legveszélyesebb be­tegsége a gutaütés. Igazán hatékonyan nem tudunk védekezni ellene, de meg­felelő módszerekkel csökkenthetjük fellépésének valószínűségét. A betegség tünetei a virágzás idején, vagy a nyár folyamán jelentkeznek. A virág, vagy a levelek és a fejlődő gyümölcs a hirtelen pusztulás követ­keztében rászárad az elhalt gallyra. Az élő és elhalt rész találkozásánál mézgafolyás nem mindig jellemző.

A védekezés (1.) a fa ültetési helyé­nek kiválasztásával kezdődik. Mély fek­vésű fagyzugos helyre, kivágott fa he­lyére legalább 5 évig ne ültessünk kaj­szibarackot. (2.) Lehetőleg ne túl fagyérzékeny fajtát válasszunk. (Az ó-riáskajszik fagyérzékenyek.) (3.) Ha módunkban áll, vadszilvára eltett fát ültessünk. A vadszilva ellenálló alany a gutaütéssel szemben.

Rajta a kajszibarack lassabban fejlődik, később kezd teremni, viszont hosszú éle­tű fa fejlődik belőle. (4.) A gutaütést kiváltó kórokozók mechani­kai sérüléseken fertőznek. A kajsziba­rackot közvetlen virágzás előtt metsz-szük! Ebben az időpontban nem fertőznek a gutaütést kiváltó kórokozók. A 2 forintosnál nagyobb sebeket sebke­zelő anyaggal vonjuk be. Az év további részében a mechanikai sérüléseket kerül­jük. Az esetleg mégis előforduló sérült részt fűrésszel vágjuk vissza egészsé­ges, sima felületű részig, és azt azon­nal vonjuk be sebkezelő pasztával. Védekezzünk a kéregmoly ellen!

Rügyfakadás előtt, és lombhullás idején végezzünk lemosásszerű permetezést réz tartalmú szerrel. (5.) Ne hagyjuk le­gyengülni a fákat!

Nagy termés évében végezzünk gyümölcs­ritkítást a túlterhelés elkerülése ér­dekében. Aszály idején öntözzük a fákat! Védekezzünk a gnomóniás levélfoltosság és a monilia ellen, Zineb, Buvicid K, Dithane, stb. segítségével.

Lernyei Csaba

Süttő és környéke 1827 táján...

Helischer József esztergomi városi ta­nácsnok, közgyám írt ebben az időszak­ban összefoglalást Esztergom vármegyé­ről,' latin nyelven. Tőle tudjuk (magyar fordítás: dr. Pro-kopp Gyula járásbírósági elnök), hogy Esztergom vármegye német neve: Graner Gespanschaft volt, vagyis Esztergomi Is­pánság (Vármegye).

Községünkről többek között elmondja, hogy "az esztergomi érsekség birtoka lakói németek és kevés magyar, akik 145 házban és 183 családban laknak Lélekszámuk ... 1034 ... katolikusok, van templomuk és plébánosuk. Fehér már­ványt bányásznak itt..."

- 8 -

Bikolról is írt Helischer: "...BIKOL neve a leleszi konvent 1304. évi okle­velében Bikoskou (a mai írásmód sze­rint Békáskő) névvel fordul elő. Akkor a Hunt-Paznan család birtoka volt, az 1827-es évek táján a Sissay család tu­lajdona; a kastély-kertben ritka gyü­mölcsfákkal. 118 cseléd, zsellér la­kott itt, 30 családban.

"...VADATS (Ma: Vadács, magy.S.A.) az esztergomi érsekség pusztája a Gerecse hegyen.Erdő és márványbánya tartozik hozzá. A márványt részint Süttőn, ré­szint másutt dolgozzák fel..."

SUTTŐI HÍREK Időszaki lap

Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Felelős kiadó: Szakmáry László polgármester Szerkesztőség: Süttő Polgármesteri Hivatal

Templom tér 9. Tel.: 33/61-180

Nytsz: B/PHF/1005/K0/1992.

Ami elérhető ...

A szőlőművelésről még annyit, hogy "...nemesebb bort adnak...a süttői ... szőlők. Gerecséről is szól Helischer: "...Me-gyénkhez tartozik még a környék legma­gasabb hegyének a Gerecsennek Süttő fe­lőli része is. Itt vannak a híres vörös-várványt adó kőfejtők..."

Mindezekhez hozzá kell fűznünk, hogy környékünk kőbányáinak termékei nem mi­nősülnek márványnak, hanem csupán ke­mény mészkőnek, még a vörös változatok sem. A "Gerecsén" név a Gerecse dél­szláv eredetére utal.

Dr. Sághy Antal