ii/14. évfolyam8 méréstechnika gyakorlat • tanulói jegyzet ii/14. évfolyam a tanulói...

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A TISZK rendSZer TovábbfejleSZTéSe – PeTrIK TISZKTÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

Moduláris korszerű szakMai gyakorlatok vegyipari területre

Méréstechnika gyakorlatII/14. évfolyamtanulói jegyzet

méréstechnika gyakorlataz ipari tevékenység

környezetterhelésének mérése

ii/14. évfolyam

tanulói jegyzet

Moduláris korszerű szakMai gyakorlatok vegyipari területre • méréstechnika gyakorlat

tÁmop-2.2.3-07/1-2f-2008-0011

a kiadvány a tÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011 azonosító számú projekt keretében jelenik meg.

Szerző: Baranyiné C Veres Anna, Kőmívesné Tamás Ibolya

Lektor: Kőmívesné Tamás Ibolya, Baranyiné C Veres Anna

Borító és tipográfia: Új Magyarország Fejlesztési Terv Arculati kézikönyv alapján

A mű egésze vagy annak részletei – az üzletszerű felhasználás eseteit ide nem értve – oktatási és tudományos célra korlátozás nélkül, szabadon felhasználhatók.

A tananyagfejlesztés módszertani irányítása: Observans Kft. Budapest, 2009.Igazgató: Bertalan Tamás

Tördelés: Király és Társai Kkt. • Cégvezető: Király Ildikó

PETRIK TISZK tÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011 3

TarTalomjegyzék

BEVEZETéS .............................................................................................................................................................................5

I. A LEVEgőMInőSég (IMMISSZIó) VIZSgáLATA .......................................................................................................7

Légszennyező anyagok és technológiák jellemzői ..............................................................................................................7Légkör .............................................................................................................................................................................7Környezeti levegő ...........................................................................................................................................................7A levegő természetes összetétele ....................................................................................................................................7Légszennyező anyag .......................................................................................................................................................8A levegő öntisztulása ......................................................................................................................................................8A levegőszennyezés forrásai ...........................................................................................................................................8Légszennyező anyagok eredete ......................................................................................................................................8A légszennyező anyagok csoportosítása .........................................................................................................................9Fontosabb légszennyező anyagok és tartózkodási idejük a légkörben ...........................................................................9Egyéb légszennyező anyagok .........................................................................................................................................9néhány ipari eredetű légszennyezőanyag iparágak szerint ..........................................................................................10A légszennyezettség hatásai .......................................................................................................................................... 11

A légszennyezés folyamata ................................................................................................................................................ 15emisszió........................................................................................................................................................................15transzmisszió ...............................................................................................................................................................15immisszió......................................................................................................................................................................16alap légszennyezettség .................................................................................................................................................16Munkahelyi légtér .........................................................................................................................................................16

Levegőtisztaság-védelem ................................................................................................................................................... 16Levegővédelmi követelmény ........................................................................................................................................17A környezeti levegővel kapcsolatos szabályozás határértékei .....................................................................................17Kibocsátási határértékek (emisszió határértékek) ........................................................................................................18A légszennyező anyagok veszélyességi fokozatai ........................................................................................................18A levegő minőségével kapcsolatos legfontosabb hazai szabályok ...............................................................................18

A levegő mint környezeti elem vizsgálata ......................................................................................................................... 19a vizsgálat menete ........................................................................................................................................................19A levegővizsgálat főbb területei ...................................................................................................................................20

immissziómérés ................................................................................................................................................................. 21Immissziós vizsgálatok célja ........................................................................................................................................21Mérések kivitelezése .....................................................................................................................................................22Mérőpontok ..................................................................................................................................................................22Mérőpontok kijelölése ..................................................................................................................................................22Mérőpontok minimális száma ......................................................................................................................................23Mérőpontok elhelyezése ...............................................................................................................................................23Immissziós mérőpontok kialakítása ..............................................................................................................................23Háttérszennyezés mérés ................................................................................................................................................24Település alapterhelés mérése.......................................................................................................................................24A mérés időtartama gyakorisága ...................................................................................................................................24

4 MéRéSTEChnIKA gyAKORLAT • TAnuLóI jEgyZET II/14. éVFOLyAM

Immissziómérés körülményei ............................................................................................................................................24Meteorológiai mérések .................................................................................................................................................24

Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) .......................................................................................................... 25Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat – OLM .....................................................................................................25Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat felépítése .................................................................................................26Levegőmérő-rendszer ...................................................................................................................................................27Mért komponensek .......................................................................................................................................................28Immissziós ellenőrző hálózatok típusai ........................................................................................................................28

a légszennyezettség vizsgálati eredményeinek értékelése ...............................................................................................29A vizsgálati módszer dokumentálása ............................................................................................................................29értékelés .......................................................................................................................................................................30Matematikai-statisztikai értékelés ................................................................................................................................30A légszennyezettség mértékének grafikus ábrázolása ..................................................................................................31légszennyezettségi adatok térképes ábrázolása ...........................................................................................................32légszennyezettségi index .............................................................................................................................................32Táblázat a légszennyezettségi index meghatározásához ..............................................................................................32

gyakorlati feladatok ...........................................................................................................................................................34

1. gyakorlat • Tájékozódás az olm honlapján ...................................................................................................34

2. gyakorlat • Mérőpontok kijelölése .................................................................................................................... 37

3. gyakorlat • Mérési adatok feldolgozása ............................................................................................................ 39

Légszennyezettségi adatok a 3. feladathoz ...................................................................................................................42

Csoportos projekt munka ................................................................................................................................................... 45

II. LégSZEnnyEZőAnyAg-KIBOCSáTáS MéRéSI LEhETőSégEI .........................................................................46

Légszennyező források és a kibocsátás ellenőrzése ..........................................................................................................46Emissziómérés területei ................................................................................................................................................46Vonatkozó hazai jogszabályok ......................................................................................................................................47Kibocsátó források típusa .............................................................................................................................................48helyhez kötött légszennyező források (pontforrás) kibocsátásának ellenőrzése .........................................................49A kibocsátások mérésének követelményei ...................................................................................................................49A helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának ellenőrzése számítással .......................................................50Légszennyező források ellenőrzésének dokumentálása ...............................................................................................50Légköri kibocsátások szennyező források szerint ........................................................................................................50

Emisszió meghatározása .................................................................................................................................................... 51Fizikai jellemzők mérése ..............................................................................................................................................51gáz-halmazállapotú szennyezőanyagok koncentrációjának mérése ............................................................................52Mintavételes mérés .......................................................................................................................................................52Mintavételi módok ........................................................................................................................................................53a minta analitikai elemzése ..........................................................................................................................................55

Emissziós mintavételi hely ................................................................................................................................................ 55Pormintavételi hely kiválasztásának szempontjai (emisszió) .......................................................................................56

emissziós mérések ............................................................................................................................................................. 58Mérőkörök kialakítása ..................................................................................................................................................58Mérési terv készítése ....................................................................................................................................................60


az emissziós mérések eredményeinek értékelése .............................................................................................................60A folyamatos méréseredményeinek feldolgozása és értékelése ...................................................................................60Időszakos mérés eredményeinek feldolgozása és értékelése ........................................................................................61

gyakorlati feladatok ........................................................................................................................................................... 62

1. gyakorlat • Helyszíni emmissziómérés ............................................................................................................. 62

2. gyakorlat • Nitrogén-dioxid kibocsátás mérése ...............................................................................................64

3. gyakorlat • kén-dioxid kibocsátás mérése .......................................................................................................69

III. A KöRnyEZETTERhELéS KöVETKEZMényEI..................................................................................................... 73

A környezeti hatásvizsgálat jogszabályi háttere ................................................................................................................ 73Az elővigyázatosság, a megelőzés és a helyreállítás ....................................................................................................74Felelősség .....................................................................................................................................................................74Együttműködés .............................................................................................................................................................74A KhV-ra vonatkozó, hatályban lévő jogszabályok: ...................................................................................................74nemzetközi jogszabályok, uniós irányelvek ................................................................................................................74

Környezet állapot és hatásvizsgálat ................................................................................................................................... 75A környezeti hatásvizsgálati és környezethasználati eljárás .........................................................................................75Az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálata .......................................................................................76A környezeti hatásvizsgálat alkalmazásának előnye ....................................................................................................76

Tartalmi követelmények .................................................................................................................................................... 76Az előzetes vizsgálati eljárás tartalmi követelményei ..................................................................................................76A részletes környezeti hatástanulmány tartalmi követelményei ...................................................................................77a vizsgált tevékenység szakaszai .................................................................................................................................77

Hatások és állapotváltozások ............................................................................................................................................. 78A hatások értékelésének szempontjai ...........................................................................................................................78A hatások értékelésének egyéb szempontjai .................................................................................................................78Az állapotváltozások típusai .........................................................................................................................................78

Környezeti hatásvizsgálati módszerek .............................................................................................................................. 79Leíró jellegű ellenőrző jegyzék bemutatása .................................................................................................................79Kérdőív jellegű ellenőrző jegyzék bemutatása .............................................................................................................79

A környezeti hatásvizsgálat folyamata ..............................................................................................................................80A hatásvizsgálat általános jellemzői .............................................................................................................................80A teljes körű környezeti hatásvizsgálat magában foglalja ............................................................................................81A hatásvizsgálat készítés folyamata .............................................................................................................................81hatásfolyamatok feltárása ............................................................................................................................................81hatótényezők ................................................................................................................................................................81

A környezeti hatásvizsgálatoknál alkalmazott legfontosabb alapfogalmak ..................................................................... 82Környezeti hatásvizsgálat KhV ...................................................................................................................................82Környezeti hatástanulmány KhT .................................................................................................................................82Környezeti elem ............................................................................................................................................................82Környezet ......................................................................................................................................................................82Környezetvédelem ........................................................................................................................................................83Környezethasználat .......................................................................................................................................................83Környezeti hatás ...........................................................................................................................................................83

Környezeti tényező .......................................................................................................................................................83hatásviselő....................................................................................................................................................................83hatásfolyamat ...............................................................................................................................................................83háttérhatás ....................................................................................................................................................................83Kontrollkörnyezet .........................................................................................................................................................83Folyamatábra ................................................................................................................................................................83

gyakorlati feladatok ...........................................................................................................................................................84

1. gyakorlat • környezeti hatásvizsgálat elemzése ..............................................................................................84

FüggELéK ............................................................................................................................................................................ 85

ajánlott irodalom ............................................................................................................................................................... 85

Honlapok ............................................................................................................................................................................ 85


BevezeTés

Az OECD Magyarországról készített környezetpolitikai teljesítményértékelésében megfogalmazott ajánlás, hogy erősíteni kell a légszennyezőanyag-kibocsátásokra vonatkozó intézkedéseket a közlekedé-si, ipari és a lakossági ágazat esetén, hogy teljesítsék a környezeti levegőminőségre vonatkozó országos kibocsátási határértékeket. Mindehhez az első lépés a méréstechnika, az analitikai vizsgálatok, amelyek-nek eszközeivel, módszereivel a kibocsátás és a levegőminőség mérhető.

A légszennyezőanyag-kibocsátás ellenőrzéséhez, a levegőminőség megítéléséhez, vagy a megfelelő munkahelyi légtér megállapításához méréstechnikára van szükség, amellyel meghatározható, hogy a környezeti levegő, illetve a munkahelyi légtér milyen koncentrációban tartalmazza a károsnak tartott összetevőket. A mintavételt követő műveletek és analitikai vizsgálatok mérési eredményei, és azok érté-kelése segítik a szakembert a légszennyező anyagok környezeti hatásainak megállapításában, ha szük-séges a csökkentés módszereinek meghatározásában. Ezután újabb és újabb mérések teszik lehetővé a folyamatos ellenőrzést.

CélA méréstechnika gyakorlat célja, hogy a környezetvédelmi technikus szakképesítés környezetvédelmi méréstechnikus elágazás szakmai követelménymoduljaiból a környezetvédelmi méréstechnikák keretén belül az ipari tevékenységek környezetterhelésének méréséhez gyakorlatorientált ismereteket adjon, fel-készítse a tanulót a szakmai vizsgára és a sikeres munkavállalásra.

A tanuló gyakorlatorientált, alkalmazásképes ismeretek birtokába jusson a légszennyezettség vizsgá-latával és a környezetterhelés következményeivel kapcsolatban.

Alkalmas legyen megbízható, precíz, módszeres munkavégzésre csoportban és önállóan.

követelményA tanuló a tananyag elsajátítása után:

képes legyen a légszennyezettséggel kapcsolatos ismereteit a gyakorlatban alkalmazni a vizsgáló –mérőpontok kijelölésével és a mintavétellel kapcsolatban;képes legyen a mérési adatokat feldolgozni, értékelni; –képes legyen immissziós és emissziós méréseket végezni; –ismerje a környezeti hatásvizsgálatok folyamatát és annak módszereit, képes legyen mindezek –alapján a környezetterhelés következményeinek megállapítására.

A célok eléréséhez és a követelmények teljesítéséhez ad támogatást ez a tanulói jegyzet. A már tanult környezeti levegőhöz kapcsolódó ismeretek rendszerezése ad segítséget újabb szakmai ismeretek befo-gadására, és azok alkalmazására a gyakorlati problémák felismerésében, azok megoldásában. A jegyzet az elméleti szakmai ismereteken túl szakmai, személyes és társas kompetenciák fejlesztésére alkalmas gyakorlati feladatokat is tartalmaz.


A tanulói jegyzetben a tananyag egyes elemeit jellemző ikonok jelölik, amelyek jelentését az alábbi táblázat tartalmazza.

Ikon Jelentés

A fejezet célmeghatározása. Figyelmesen olvassa el, így megismerheti a fejezet fókusz-pontjait!

Az ikon fontos, jól megjegyzendő, megtanulandó ismereteket jelez.

Az ikon mellett olyan gondolatébresztő, kérdéseket, felvetéseket, problémákat talál, ame-lyek megválaszolásával elmélyülhet a témában.

Az ismeretek elsajátítását megkönnyítik a példák. Az ikon mellett érdekességeket, példá-kat, gyakorlati életből vett esetleírásokat talál.

házi feladat: az ikon az otthoni munkát jelöli.


i. a levegőMinőség (iMMisszió) vizsgálata

Ennek a témakörnek az a célja, hogy:rendszerezze ismereteit a légszennyezéssel kapcsolatban; –megismerje az immissziós méréseket és azok jogszabályi hátterét; –tudjon mérési adatokat feldolgozni, értékelni azokból következtetéseket levonni; –ismereteit alkalmazza légszennyezettséggel kapcsolatos gyakorlati problémák meg- –oldásában.

légszeNNyező aNyagok és tecHNológiák JelleMzői

A légszennyezettség vizsgálatakor tudnunk kell mit vizsgálunk, tehát ismerni kell a levegő jellemzőit, annak a természetes összetevőit, a szennyezőanyag légkörbe kerülését, terjedését és hatását a környezet-re. Tisztában kell lenni a környezeti levegő minőségére vonatkozó jogszabályokkal és szabványokkal.

gondolja végig, ismételje át a levegővel kapcsolatos ismereteit!

légkör

A légkör (atmoszféra) a földünket több ezer kilométer vastagságban körülvevő gázelegyréteg, amelyben lebegő állapotban számos aeroszol részecske található. A légkör az energiát a napból nyeri.

környezeti levegő

Amit vizsgálunk, az a környezeti levegő. A környezeti levegő a légkör egésze, a munkahe-lyek és a zárt terek levegőjének kivételével

a levegő természetes összetételealapgázok térfogat %nitrogén (n2) 78,10oxigén (O2) 20,93argon (Ar) 0,93szén-dioxid (CO2) 0,03egyéb gázok 0,01


Az alapgázokon kívül a levegőben mindig van jelen vízgőz, amelyet abszolút, illetve relatív páratar-talommal jellemezhetünk.

Emlékezzen, hogy a tanultak és egyéb ismeretei alapján milyen szennyezőanyagok juthat-nak a légkörbe! gondolja végig, honnan kerülhetnek oda, és mi történik ott velük!

légszennyező anyaga levegő természetes minőségét hátrányosan befolyásoló olyan gáz, folyékony és szilárd halmazállapotú anyag, amely természetes forrásból vagy az emberi tevékenység közvetlen vagy közvetett eredménye-ként kerül a levegőbe, és amely káros vagy káros lehet az emberi egészségre, a környezetre, illetve káro-sítja vagy károsíthatja az anyagi javakat.

a levegő öntisztulásaA szennyező anyag a légkörből eltávozik az alábbi folyamatok révén:

ülepedés (szedimentáció), –kihullás, –felülethez ütközés és tapadás, –adszorpció, –abszorpció, –kondenzálódás, –kimosódás révén. –

átalakul (közömbös vagy kevésbé ártalmas anyaggá). Koncentrációja csökken (felhígulás diffúzió, vagy turbulens légmozgások útján.

a levegőszennyezés forrásaiPontszerű forrás –Felületi forrás (szórt paraméterű vagy diffúz forrás) –

légszennyező anyagok eredeteBiológiai eredetű –Vulkáni tevékenység –emberi tevékenység –

ipar •Közlekedés •energiatermelés •Bányászat •Mezőgazdaság •

a légszennyező anyagok csoportosításaSzilárd (mg/m – 3, db/cm3)Cseppfolyós –Légnemű (gáz halmazállapotú), (µg/m – 3, ppb)Aeroszolok: kondenzációs és diszperziós aeroszolok (por, füst, köd) –


Elsődleges légszennyező anyagok Az emberi tevékenység és a természeti folyamatok által közvetlenül kibocsátott anyagok. Például: nitrogén-oxidok, kén-dioxid, szén-dioxid.Másodlagos légszennyező anyagokA levegőben levő anyagok egymásra hatása során keletkező reakciótermékek. Például: ózon, salétromsav, kénsav, PAh-vegyületek.

Fontosabb légszennyező anyagok és tartózkodási idejük a légkörbenanyagok térfogat % tartózkodási időVízgőz 0,4–400∙10-2 10 napSzén-dioxid (CO2) (vízben oldódó gáz) 0,03 több évDinitrogén-oxid (n2O) 25–600∙10-6 150 évSzén-monoxid (CO) 1–20∙10-6 hónapokózon (O3) 0–5∙10-6 2 évnitrogén-dioxid (nO2) (vízben oldódó gáz) 0–0,3∙10-6 napokAmmónia (nh3) (vízben oldódó gáz) 0–2∙10-6 napokKén-dioxid (SO2) (vízben oldódó gáz) 0–0,7∙10-6 napokSzerves anyagok (metán, benzol, PAh) 2∙10-3 10 évhalogénezett szénvegyületek 0,5∙10-6 60–100 év

egyéb légszennyező anyagokülepedő por: a légtérben levő ülepedő szilárd szennyezés –Szállópor: a részecskék mérete széles tartományban mozog –

TSPM • – összes lebegő portartalomPM • 10 – 10 mikron átmérőnél kisebb részecskékPM • 2,5 – 2,5 mikron átmérőnél kisebb részecskékPM • 1 – 1 mikron átmérőnél kisebb részecskék

A mérések során TSPM, PM10, PM2,5, PM1 tömegét, vizsgálhatják. Minél kisebb a porszemcse mérete, annál mélyebbre tud lejutni az emberi légző rendszerben. Számos szennyező: mint a toxikus fémek, PAh, dioxin stb. porhoz kötött, így ezeket a kisebb szemcsék jóval nagyobb eséllyel juttatják el ezeket a tüdőbe.

hidrogén-fluorid, hidrogén-klorid –Toxikus fémek –Kellemetlen szaghatású anyagok –

A legtöbb lakossági bejelentés nem a színtelen szagtalan gázszennyező anyagok miatt történik, hanem a kellemetlen szagú, büdös szennyezés kivizsgálását kérik. Ezzel kapcso-latban mindenkinek van valamilyen saját élménye, s hogy mi is az a szag ez az idézet jól kifejezi: „A szag nem egy anyag tulajdonsága vagy jellemzője, hanem az anyag által az emberekből kiváltott reakció”.


Definíciószerűen: a bűz kellemetlen szagú légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető.

A vizsgálata ezért nem egyszerű, hiszen igen kis koncentrációban számos, sokszor ismeretlen ösz-szetevőt kell mérni. A szagkibocsátás meghatározásához a szennyezett levegő szagkoncentrációját kell megállapítani, amelyre nincs határérték.

Néhány ipari eredetű légszennyezőanyag iparágak szerintiparág légszennyező anyaggyógyszergyártás VOC (oldószerek)gáztüzelésű erőművek CO, nOX, CO2

Széntüzelésű erőművek CO, nOX, CO2, SO2, szilárd anyaghulladékégetés CO, nOX, CO2, SO2, hCl, hF, Toxikus fémek, TOC, szilárd

anyag, dioxinok és furánokhulladéklerakás Ch4 / CO2

Műtrágyagyártás n2OKőzetgyapotgyártás nH3, formaldehidPorcelángyártás Kvarc, szilikátok, fém- és nemfém-oxidoképítőanyag-ipar 7 µm átmérőjű szilícium tartalmú portéglagyártás CO, nOX, CO2, SO2, hCl, hF, benzol, egyéb szerves vegyületekKözlekedés CO, nOX, CO2, szénhidrogének, szilárdanyag

a légszennyezettség hatásaiA szennyezett levegő, a rossz levegőminőség káros hatással van az egészségünkre, az ökoszisztémára, az épített környezetre, a környezet savasodását okozhatja, növeli az üvegházhatást, és kihat a gazdaságra. Ezen hatások érzékelésére néhány kiragadott példa:

Egészségkárosító hatások –ózon: képes a C=C kettős kötés megbontására. Tüdőben a telítetlen zsírsavak kettős kötéseit fel-bontva reaktív, szövetkárosító szabad gyökök képződnek.

Hatásuk az ökoszisztémára –ózon: az előbbiekhez hasonló mechanizmussal károsítja a növények leveleit. A CO2 és Ch4 után a harmadik legfontosabb üvegházhatást okozó gáz.

Hatásuk a művi környezetre –nO2 (hnO3): nitrogén-dioxidból ózon hatására nitrátgyök keletkezik, ami vízzel salétromsavvá alakul. A műtárgyak felületén eső vagy a hajnali pára révén vékony vízréteg alakul ki, melyben a nitrátgyök salétromsavvá alakul. A keletkezett sav hosszú távon súlyosan károsíthatja a műtárgya-kat.

Gazdasági vonatkozások –

A környezet savasodása –


Házi feladat1. Ismertesse mely gázok és milyen folyamat révén okozzák a környezet savasodását, és

melyek felelősök az üvegházhatásért! 2. Fontosabb légszennyező anyagok hatásának összegyűjtését a mellékelt táblázat szem-

pontjai szerint végezze el!A házi feladat elkészítésének időtartama: 1 hét.

1. házi feladattöltse ki a táblázatot!A környezet savasodását okozó gázok

Reakciójuk a légkörben

üvegházhatást okozó gázok


2. h

ázi f

elad

atr

ends

zere

zze

ismer

etei

t a lé

gsze

nnye

ző a

nyag

ok h

atás

ával

kap

csol

atba

n! t

ölts

e ki

a tá

bláz

at h

iány

zó r

észe

it a

meg

adot

t sze

mpo

ntok

sze-

rint

!

Nitr

ogén

-dio

xid

szén

-mon

oxid

kén

-dio

xid

ózo

nsz

álló

por

Vegyjel

nO

2C

OSO

2O

3TS

PM –

öss

zes l

ebeg

ő po

rtar

ta-

lom

jellemzők

vörö

sesb

arna

, szú

rós s

zagú

, –

gáz

vízb

en o

ldód

ó –

sava

s kém

hatá

sú

–re

akci

ókép

es, e

rőse

n ox

idá-

–ló

, kor

rozí

v ha

tású

leve

gőné

l neh

ezeb

b –

szín

tele

n, sz

agta

lan

gáz

–ví

zben

ross

zul o

ldód

ó –

szín

tele

n, sz

úrós

szag

ú gá

z –

vízb

en o

ldód

ó –

vízz

el e

gyes

ülve

kén

essa

vat

–ké

pez

szín

tele

n gá

z –

vízb

en o

ldód

ó –

erős

en o

xidá

ló

–ha

tású

a sp

ontá

n le

bom

lás

–fe

lezé

si id

eje

3 na

p

PM –

10 –

10

mik

ron

átm

érőn

él

kise

bb ré

szec

skék

PM –

2,5 –

2,5

mik

ronn

ál k

iseb

b ré

szec

skék

a m

érés

ek so

rán

a TS

PM, a

–

PM10

és a

PM

2.5 t

ömeg

ét v

izs-

gáljá

ka

por t

oxik

us a

nyag

okat

is

–ta

rtal

maz

hat

Forrásai

Term

észe

tes f

orrá

s:vu

lkan

ikus

tevé

keny

ség

–vi

llám

láso

k –

tala

jbak

tériu

mok

– Embe

ri te

véke

nysé

g:fo

sszi

lis tü

zelő

anya

gok,

–

elég

etés

ekö

zlek

edés

–sa

létro

msa

v-gy

ártá

s –

hege

szté

s –

kőol

aj-fi

nom

ítás

–fé

mek

gyá

rtás

a –


2. h

ázi f

elad

atr

ends

zere

zze

ismer

etei

t a lé

gsze

nnye

ző a

nyag

ok h

atás

ával

kap

csol

atba

n! t

ölts

e ki

a tá

bláz

at h

iány

zó r

észe

it a

meg

adot

t sze

mpo

ntok

sze-

rint

!

Nitr

ogén

-dio

xid

szén

-mon

oxid

kén

-dio

xid

ózo

nsz

álló

por

élettani hatásai

álla

tra é

s em

berr

e eg

yará

nt

–m

érge

zőek

nedv

es lé

gúti

nyál

kahá

r- –

tyáh

oz k

apcs

olód

va sa

létro

-m

os- i

lletv

e sa

létro

msa

vvá

alak

ul, é

s hel

yile

g ká

rosít

ja a

sz

övet

etfe

lszí

vódv

a a

vérá

ram

ba ju

t, –

meg

akad

ályo

zza

az o

xigé

n-sz

állít

ást

hatása az ökoszisztémára

A k

én-d

ioxi

ddal

egy

ütt r

észt

ve

sz a

sava

s eső

k ok

ozás

ában

.

Hatása az építményekre

a n

O2 n

edve

sség

jele

nlét

ében

sa

vas k

émha

tású

, ezé

rt a

fém

e-ke

t és a

z ép

ítőan

yago

kat e

rőse

n ko

rrod

álja

.


Keressen a napi sajtóban, interneten légszennyezéssel kapcsolatos közleményeket, ipari baleseteket! jegyezze fel, és az érdekességeket beszélje meg társaival!

a légszennyezés folyamaTa

emisszió

Levegőterhelés (emisszió): valamely anyag vagy energia levegőbe juttatása, légszennyező anyag(ok) kibocsátása a keletkezés helyén.

Különbséget teszünk a helyhez kötött és a mozgó légszennyező források között. A helyhez kötött lég-szennyező forrásokat célszerű az alábbiak szerint tovább csoportosítani:

pontforrások (kémények, kürtők), –épületforrások (kibocsátás természetes huzatú szellőzőkön és a nyílászárókon keresztül), –felületi források (szabadban végzett műveletek, üzemi utak stb.). –

Az emisszió mértékének (kg/óra) meghatározásához pont- és épületforrások esetében ismerni kell az adott légszennyező anyag koncentrációját a kibocsátott füstgázban, véggázban vagy levegőben, valamint ezen hordozógázok térfogatáramát és hőmérsékletét.

transzmisszió

Az a folyamat, amelynek során a légkörbe bocsátott szennyező anyagok hígulnak, terjed-nek, átalakulnak, végül a felszínre ülepednek.

A transzmissziót jelentős hígulás, ülepedés, fizikai kémiai változás kíséri. A transzmissziót a forrás jellemzői (pl. kéménymagasság, kibocsátás hőmérséklete és sebessége) mellett döntően a meteorológiai és a domborzati viszonyok befolyásolják. A meteorológiai jellemzők közül a széliránynak és sebesség-nek, a turbulenciának és az inverziós rétegeknek van döntő szerepe. Az inverziós rétegben a levegő hőmérséklete a földfelszíntől távolodva nem csökken, és megakadályozza a légrétegek vertikális kevere-dését, aminek következtében a légszennyező anyagok feldúsulnak a földfelszín közelében.

immisszióLégszennyezettség (immisszió): a levegőben a levegőterhelés hatására kialakult légszeny-nyező anyag koncentrációja, beleértve a légszennyező anyag adott időtartam alatt felüle-tekre történt kiülepedését.

az immisszió így a környezeti levegő minősége a vizsgált helyen (pl. lakott területen vagy természet-védelmi területen).


alap légszennyezettségAlap légszennyezettség: a vizsgált légszennyező forrás környezetében kialakult, más lég-szennyező források által okozott, jogszabályban meghatározott időtartamra vonatkoztatott átlagos légszennyezettség, amelyhez a vizsgált légszennyező forrás kibocsátásának hatása hozzáadódik.

Az immissziós koncentrációkat az emisszió és a transzmisszió mellett az egyes légszennyező anyagok bonyolult reakciói – köztük a fotokémiai reakciók – és átalakulásai (pl. a kimosódás) határozzák meg. Méréstechnikai oldalról immissziómérésnél az emisszióhoz képest 3–6 nagyságrenddel kisebb koncent-rációkra kell felkészülni.

Munkahelyi légtérLegtöbbször az emissziós és az immissziós koncentrációk között helyezkednek el a munkahelyi légtér-koncentrációk, amit az eltérő mérési módszerek, szabványok és határértékek miatt külön területként kell megemlíteni. A légszennyező komponensek azonossága és az emisszióval való kapcsolata miatt érintjük a kérdéskört annak ellenére, hogy az inkább a munkavédelem-munkaegészségügy és kisebb mértékben a környezetvédelem területére tartozik

levegőtisztaság-védeleM

A levegőtisztaság-védelem fő célkitűzése az egészséges környezet érdekében a jó levegőminőség biztosí-tása, az emberi egészséget és a természetes környezetet veszélyeztető légszennyezettség kialakulásának megelőzése a jogszabályokban előírt levegővédelmi követelmények betartatásával.

a levegőtisztaság-védelem kereteit a környezetvédelmi törvény alapelveire épülő, a levegő védelmé-vel kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II. 14.) Kormányrendelet határozza meg. a kormány-rendelet végrehajtásának részletes előírásait miniszteri rendeletek tartalmazzák. A határokon átnyúló hatások miatt a levegő minőségének hatékony védelme megköveteli az együttműködést az Európai uni-óval és más nemzetközi szervezetekkel (Európai unió Clean Air for Europe (CAFE) program, EnSZ EgB Egyezmények stb.).

A kibocsátások csökkentése a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának szabályozásán keresztül valósul meg. A szabályozás legfontosabb eleme az elérhető legjobb technika (BAT) alkalma-zásának előírása. A legjelentősebb légszennyezéssel járó technológiák, a nagy tüzelőberendezések és a hulladékégetők üzemeltetésére vonatkozó levegővédelmi követelményeket külön miniszteri rendeletek tartalmazzák. Az emissziószabályozás látványos eredményeket hozott az elmúlt 15 évben. jelentősen csökkent az országos kén-dioxid és a szilárdanyag-kibocsátás, a nitrogén-oxid emissziót, a növekvő gép-járműforgalom ellenére is sikerült szinten tartani.

A légszennyezés elleni küzdelem globális szinten nemzetközi egyezmények keretében történik. Ma-gyarország részese az összes vonatkozó nemzetközi egyezménynek (pl. a nagy távolságra jutó, ország-határokon átterjedő légszennyezés mérséklésére irányuló genfi Egyezmény és jegyzőkönyvei; a környe-zetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok, az ú.n. POP-ok korlátozását célzó Stockholmi Egyezmény; valamint a magas légköri ózonréteg védelmére irányuló Bécsi Egyezmény és az ehhez kapcsolódó Montreáli jegyzőkönyv). Forrás: http://www.kvvm.gov.hu.


levegővédelmi követelményLevegővédelmi követelmény minden olyan, a levegő terhelését, az azt okozó tevékenységet és létesít-ményt, valamint a légszennyezőt, továbbá a légszennyezettséget érintő intézkedés, előírás, tilalom, amely hatósági határozaton alapul, vagy amelyet jogszabály ír elő.

a környezeti levegővel kapcsolatos szabályozás határértékei

a légszennyezettség egészségügyi határértéke: a légszennyezettségnek azon mértéke, amely tartós egészségkárosodást nem okoz, és amelyet az emberi egészség védelme érde-kében e jogszabályban meghatározott módon és időn belül be kell tartani. 14/2001. (V. 9.) KöM–EüM–FVM együttes rendelet.Elérése és túllépése: veszélyes légszennyezettséget eredményez

A légszennyezettség ökológiai határértéke: a légszennyezettség azon szintje, amely túllé-pése esetén az ökológiai rendszer károsodhat.

tűréshatárA tűréshatár a légszennyezettség egészségügyi határértékének bizonyos százaléka, amellyel a határérték a jogszabályban meghatározott feltételek mellett túlléphető. Európai direktívák átvételét követő fokoza-tos bevezetést szolgálja, hogy 2001. és 2010. között a tűréshatár fokozatosan csökken. 2010. január 1-jétől a tűréshatár 0%-ra csökken!

tájékoztatási küszöbértékA tájékoztatási küszöbérték a légszennyezettségnek egyes légszennyező anyagok tekintetében a lakos-ság egyes érzékeny (gyermek, időskorú, beteg) csoportjaira megállapított szintje, amelynek túllépése esetén a lakosságot tájékoztatni kell.

riasztási küszöbérték A riasztási küszöbérték: a légszennyezettség azon szintje, amelynek rövid idejű túllépése is veszélyez-tetheti az emberi egészséget, és amelynél azonnali beavatkozást kell tenni.

kibocsátási határértékek (emisszió határértékek)általános technológiai kibocsátási határértékAz általános technológiai kibocsátási határértéket szennyezőanyag csoportokra állapítják meg az anyag tulajdonságai és a környezetre gyakorolt hatása alapján

eljárásspecifikus technológiai határértékekEljárásspecifikus technológiai határértékek az adott eljárás meghatározott anyagaira vonatkozik.


a légszennyező anyagok veszélyességi fokozataiAz légszennyező anyagok egészségre és a környezetre gyakorolt hatásuk alapján az alábbi fokozatokba sorolhatók:

I. különösen veszélyes,II. fokozottan veszélyes,III. veszélyes,IV. mérsékelten veszélyes.

a levegő minőségével kapcsolatos legfontosabb hazai szabályok1995. LIII. törvény A környezet védelmének általános szabályairól21/2001. (II. 14.) Korm. rend. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról314/2005. Korm. rend. Környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati

engedélyezési eljárásról14/2001. (V. 9.) KöM–EüM–FVM Együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a

helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határér-tékeiről

10/2001. KöM VOC kibocsátásának korlátozásáról23/2001. KöM 140 kWth – 50 MWth tüzelőberendezések10/2003. KvVM > 50 MWth tüzelőberendezések3/2002. KöM hulladékok égetése17/2001. (VIII. 3.) KöM Rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező

források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értéke-lésével kapcsolatos szabályokról

25/2000. EüM–SzCsM Munkahelyek kémiai biztonságáról26/2000. EüM Foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről

Internetes hozzáférés: http://www.magyarorszag.hu

a levegő MiNt körNyezeti eleM vizsgálata

A levegőtisztaság-védelmi vizsgálatok és intézkedések végső célja a megfelelő minőségű légköri levegő biztosítása az ember, az élővilág és a védendő anyagi javak igényei szerint. jogszabályban rögzítik az elérendő célt: a légköri levegő megkövetelt minőségi jellemzőit. Tilos új légszennyező pontforrást tele-píteni, ha a légszennyező pontforrás közvetlen hatásterületén az alap légszennyezettség értéke már meg-haladja, illetve az új légszennyező pontforrás üzembe helyezése következtében várhatóan meghaladja az éves légszennyezettségi határértéket [21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet. 5.§ (6). bekezdés].

értékeléskor a levegőtisztaság-védelmi vizsgálatok mérési eredményeit hasonlítják a jogszabályban rögzített határértékekkel, s ez alapján állapítják meg a vizsgált terület levegőjének minőségét.


a vizsgálat meneteA vizsgálat céljának meghatározása –helyszíni szemle, a mintavételi hely kijelölése –A vizsgálatra kerülő jellemzők megadása –a vizsgálati módszer kiválasztása –A mintavétel módjának, gyakoriságának a meghatározása –Mintavétel (helyszíni vizsgálat a minták tartósítása és fixálása, a minták szállítása) –Elemzési minták készítése és vizsgálatuk –eredményszámítás –az eredmény –Eredmények értékelése, minősítés, jegyzőkönyv vagy szakvélemény készítése –javaslat beavatkozásra, bírságolásra stb. –

gondolja végig, hogy a levegő vizsgálata miben más, és miben hasonlít más környezeti elemek – mint a víz vagy a talaj – vizsgálatához! Vegye figyelembe, hogy miért mérünk, mit mérünk, és hol mérünk!

a levegővizsgálat főbb területeiimmissziómérés

állapotfelmérés, monitorozás adott időközönként vagy folyamatosan, hogy a levegőminőséget tér- –ben és időben nyomon lehessen követniSzennyező forrás felderítése, a szennyeződés, illetve a vészhelyzet előrejelzése –lakossági panaszok kivizsgálása –Adatszolgáltatás (helyi, országos, regionális helyzetelemzéshez) –hatósági tevékenység megalapozása (bírság, engedély). –

emissziómérés (légszennyező anyagok kibocsátása)Légszennyezőanyag-kibocsátás ellenőrzése, mértékének meghatározása.

Munkahelyi légtérAz emberre káros anyagok munkavédelem-munkaegészségügyi szempontú vizsgálata.

a vizsgált térrészlokális –települési –regionális, zónák, agglomeráció –kontinentális –globális –

gondolja végig, hogy adott térrészt tekintve, hol számolhatunk a legkisebb, és hol a leg-nagyobb koncentrációra!


iMMisszióMérés

az immissziómérés a légszennyezettség mérését jelenti a kijelölt mérőponton állandó helyre telepített mérőrendszerrel vagy időszakosan, ismételt, illetve eseti méréssel. Folyamatos vagy szakaszos minta-vételi és mérési módszerek alkalmazásával. Folyamatos műszeres módszerekkel mérendő komponensek például nOx, CO, VOC, CO2, időszakosan mérendő paraméterek a meteorológiai jellemzők, hCl, hF, szilárd anyag, formaldehid, aromás szénhidrogének stb.

immissziós vizsgálatok céljaA szennyező anyagok fajtáinak és koncentrációjának megismerése; –a szennyezettség területi megoszlásának megismerése; –a szennyezettség időbeni alakulásának és irányzatának megismerése; –veszélyhelyzet jelzése, illetve előrejelzése; –szennyező források, gócok felderítése; –adatok szolgáltatása a levegőminőség tervezéséhez; –adatok szolgáltatása a terület- és városrendezéshez; –hatósági tevékenység (engedélyezési eljárás, bírságolás) megalapozása; –a levegőtisztaság-védelmi intézkedések hatékonyságának ellenőrzése; –környezeti hatásvizsgálatok megalapozása; –lakossági panaszok kivizsgálása; –szakértői tevékenység megerősítése; –tudományos tevékenységhez adatszolgáltatás; –egészségügyi, biológiai, mezgazdasági, műszaki; –gazdasági hatások felderítése, –meteorológiai, földrajzi stb. összefüggések kimutatása. –

Mérések kivitelezésealkalomszerű mérésekMérőkocsival, egyszeri alkalom: lakossági panasz kivizsgálásakor, hatástanulmány készítéséhez, szeny-nyező forrás környezetének vizsgálatához.

rendszeres időszakosMeghatározott terv szerint felkeresik a mérőkocsival.

telepített szakaszoshelyszínen hosszabb távra elhelyezett, beprogramozott mintavevővel végzik. –a szakaszos mintavétel integrált eredményt ad. –

telepített folyamatosOLM (Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat) –Megszakítás nélküli folyamatos mérés, általában telepített konténerekben –A szennyező időbeni alakulása nyomon követhető (csúcsok láthatóak) –


Mérőpontok

A mérőpont a mintavétel és a mérés helye. Fontos a reprezentatív minta vétele A mérés megbízhatóságát a mintavétel alapvetően be-folyásolja. A mérőpontok elhelyezésénél és kialakításánál a vonatkozó 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet előírásit kell figyelembe venni.

Mérőpontok kijelöléseaz állandó mérőpontokat a környezetvédelmi hatóság jelöli ki, adott helyre és adott sűrűséggel, hogy a mintavétel reprezentatív legyen, a mért adatok az ország egyes településeit és térségeit levegőtisztaság-védelmi szempontból kellő részletességgel jellemezzék, és a szükséges levegőtisztaság-védelmi intézke-déseket megbízhatóan megalapozzák.

eseti mérésekkel mobil mérőrendszer segítségével ellenőrzik a légszennyezettséget azokon a telepü-léseken, ahol nincs kijelölt mérőpont.

indokolt esetben egyedi mérési program alapján, mobil mérőrendszerrel, eseti mérésekkel lehet el-lenőrizni a légszennyezettséget.

A mérőpontok kijelölését rendszeresen, legalább 5 évenként felül kell vizsgálni.a 2. gyakorlati feladat a mérőpontok kijelöléséhez kapcsolódik. A lakosságot érintő légszennyező

források környezeti levegőre való hatásának megállapításához kell majd a mérőpontok helyét kijelölnie. Az elméletben tanultakat és a jogszabályok használatát egy új gyakorlati probléma megoldásához alkal-mazhatja.

Mérőpontok minimális számaA kijelölt mérőpontok minimális számának meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a mérés az egyetlen információforrás. A mérések során az emberi egészség védelmére megállapított határértékek, valamint a riasztási küszöbértékek betartása az adott zónában vagy agglomerációban értékelhető kell, hogy legyen. Ehhez a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet 2. számú melléklete ad iránymutatást.

Mérőpontok elhelyezéseaz emberi egészség védelme érdekében telepített mérőpontok elhelyezési szempontjai

Olyan területről szolgáltassanak adatot, ahol a lakosság várhatóan a legnagyobb légszennyezett- –ségnek van kitéve, illetve jellemzőek az átlagos népesség expozíciója szempontjából.Reprezentatív módon kell mintát venni, hogy a mérés jellemző adatot szolgáltasson a légszeny- –nyezettségéről, közlekedési helyszínek esetében legalább 200 m2-es; városi háttérszennyezettség esetén több négyzetkilométernyi területre nézve.A mérőpont telepítésekor ki kell küszöbölni a mérőpont mikrokörnyezetének a mérést közvetlenül –befolyásoló hatásait.

az ökológiailag sérülékeny területek védelme céljából telepített mérőpontok elhelyezési szempontjai

Az agglomerációktól legalább 20 km-re legyen. –Az egyéb beépített területektől, ipari létesítményektől vagy autópályáktól legalább 5 km-re kell –elhelyezni.A mérőpontnak az őt körülvevő, legalább 1000 km – 2-es terület légszennyezettségére jellemző ada-tot kell szolgáltatnia.


immissziós mérőpontok kialakítása

Immissziós mérőpontok a levegőszennyezettségi monitoring vizsgálati helyei

A levegő szabad áramlása biztosított legyen. –A por ülepedése akadálymentes legyen. –A bemenő nyílást 1,5 m (légzési zóna) és 4 m közötti magasságban kell elhelyezni, ez a talajközeli –mintavétel.nagy területre reprezentatív állomás esetén magasabb elhelyezés indokolt 8 méterig. –nem lehet kibocsátás közelébe elhelyezni. –Figyelembe kell venni a zavaró külső forrásokat, a biztonságot, a hozzáférést. –Elhelyezhető belvárosban, iparterületen, külső lakóterületen. –

Keressen az interneten, vagy rajzoljon a mérőpont telepítésére jó és rossz példát!

Háttérszennyezés mérésháttérszennyezés mérésénél a nagyvárostól 100 km távolságban, semmiféle szennyező forrás nem lehet a környéken.

település alapterhelés méréseA település alapterhelését jól átszellőző helyen, pl. parkban elhelyezett mérőberendezéssel kell mérni.

a mérés időtartama gyakoriságaA határérték függvénye:

24 órás, 8 órás, 60 perces –napi értékek mérése esetén 24 órás folyamatos mérés, –havi értékek mérése esetén 8 db 24 órás mérés, –évi szennyezettség mérése esetén kéthetente 26 alkalommal 24 órás minta szükséges. –

iMMisszióMérés körülMéNyei

Meteorológiai mérésekA levegő vizsgálatakor a mintavétel során a meteorológiai paraméterek mérése is szükséges. A monitoringállomások képesek az emissziós és immissziós mérések mellett egy adott terület, meteoroló-giai állapotának folyamatos mérésére is. A mért és számított meteorológiai jellemzők segítségével a min-denkori szennyeződés terjedési jellemzői (terjedésének iránya, sebessége) előre jelezhető. Az adatgyűjtő végzi az érzékelők lekérdezését, tárolja, továbbítja a számítógépnek a mért adatokat.


Meteorológiai érzékelőkszéliránymérő –szélsebességmérő –hőmérsékletmérők többféle magasságban –relatív páratartalom-mérő –légnyomásmérő –csapadékstátusz-érzékelő –csapadékmennyiség-mérő –talajhőmérő –uV B sugárzásmérő –

az adatfeldolgozó program által számított meteorológiai paraméterekA terjedés szempontjából fontos levegő függőleges stabilitásának (izotermia, inverzió, konvekció) –meghatározásaA harmatpont és a komfort hőmérséklet megadása –a légnyomás tengerszintre való átszámítása –Légnyomástrend a vihar előrejelzéséhez –A felhőalap megbecsülése –

észleléssel meghatározható meteorológiai paraméterek

Szélirány égtáj kezdőbetűje vagy fokbeosztásBorultsági fokozta Az égbolt milyen mértékben fedett felhőzettel

0…10 borultságlátótávolság Ameddig a megfigyelő szemmagasságban ellát

Szóbeli jellemzés:0…30 km látás jó,1…10 km látás közepes,5 km-nél kisebb párásság,1 km-nél kisebb látótávolság köd

országos légszeNNyezettségi MérőHálózat (olM)

országos légszennyezettségi Mérőhálózat – olMAz Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat működtetése és fejlesztése teszi lehetővé, a lég szennye-zett ségi adatok biztosítását a hazai és nemzetközi szervezetek részére, valamint a lakossági tájékoztatást. Igen fontos feladat a légszennyezettségi határértékek folyamatos felülvizsgálata, az Európai unió vonat-kozó irányelveinek átültetése a magyarországi szabályozásba.

Milyen információkat tenne közzé az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlap-ján?

Az OLM működésével kapcsolatos az 1. gyakorlati feladat, a következő ismeretek elsajátításával egy újszerű munkahelyi feladatot kell majd megoldania.


Az Országos Légszennyezettségi mérőhálózat (OLM) telepítése és működtetése állami feladat, –amelyért a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a felelős.Az egész ország területét lefedő mérőhálózatot a környezetvédelmi-természetvédelmi- és vízügyi –felügyelőség üzemelteti.A Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ (LRK) az egységes működés szakmai irányításá- –nak operatív feladatait látja el.A mérőhálózat munkáját az OMSZ is segíti, meteorológiai adatokat szolgáltat, elemzéseket, előre- –jelzéseket készít, háttérállomást működtet, és végzi a modellezéssel történő értékeléseket.

Keresse fel az OLM honlapját, és állapítsa meg, hogy az ott található adatok, információk megfelelnek-e a várakozásának!

OLM adatszolgáltatása: http://www.kvvm.hu/olm.

országos légszennyezettségi Mérőhálózat felépítéseAz OLM két mérőhálózatból áll: a manuális, ismertebb nevén – RIV mérőhálózat és az automatikus mérőhálózat. Az OLM felépítését az 1. ábra mutatja be.A manuális mérőhálózat mérőpontjainak száma SO – 2 és nO2 szennyezőanyagra 197 db (100 telepü-lésen), ülepedő porra 300 db (129 településen).Az automatikus mérőhálózat keretében működő mérőállomások száma 60, ebből 55 db fix helyre –telepített, 5 db mobil mérőállomás.a – mérőhálózat lefedi az ország területét. A mérőhálózatot képező mérőállomások és mérőpontok elhelyezésének rendszeres felülvizsgálata a mindenkori szennyezettségi zónák és agglomeráció figyelembevételével történik.

1. ábra. OLM felépítése


levegőmérő-rendszeronline

Az OLM automata mérőállomásai 54 helyen mérik folyamatosan a kiemelt jelentőségű légszeny- –nyező anyagok (kén-dioxid, nitrogén oxidok, nitrogén-dioxid, szén monoxid, ózon, szálló por [PM10], benzol) mennyiségét és az értékeléshez szükséges meteorológiai paramétereket (szélse-besség, szélirány hőmérséklet, légnedvesség).További 5 mobil mérőállomás, mérőbusz áll rendelkezésre az időszakos levegőminőségi vizsgála- –tok elvégzésére.

offline hálózatAz ország 131 településén történik rendszeres légszennyezettségi mintavétel. –A minták kén-dioxid, nitrogén-dioxid és por tartalmát laboratóriumban elemzik. –ülepedő porra gyűjtőedényes eljárást alkalmaznak. –

Mért komponensekAz automatikus mérőállomások gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőket és az értékeléshez szükséges meteorológiai paramétereket mérnek:

nitrogén-oxidok (nO – x);nitrogén-dioxidot (nO – 2);kén-dioxid (SO – 2);szén-monoxid (CO); –ózon (O – 3);szállópor PM – 10;benzol, toluol, etilbenzol, xilol (BTEX); –illékony szerves olaj (VOC). –

A mérési adatok az adatgyűjtőből online módon jutnak a felügyelőségi adatközpontba és az országos adatközpontba (LRK).

Amennyiben valamelyik szennyező anyag koncentrációja 3 egymást követő órában meg-haladja a tájékoztatási küszöbértéket, vagy 1 órában meghaladja a riasztási küszöbértéket, ellenőriznie kell a túllépés körülményeit, és valós túllépés esetén intézkedést kell kezde-ményeznie.

immissziós ellenőrző hálózatok típusaiFolyamatos, automatikus működésű mérőállomásAir monitorok (regisztráló készülékek) alkalmazása. A mérőállomás folyamatosan szolgáltat adatokat. Ez a rendszer azonnali beavatkozást tesz lehetővé pl. „szmogriadó”. A folyamatos működésű automati-kus mérőállomás mérőkörének kialakítását a 2. ábra szemlélteti.


2. ábra. Folyamatos működésű automatikus mérőállomás mérőkörei

Mérőkocsis mérőhelyekSzakaszos (24 órás, 30 perces) mintavételre alkalmas telepített vagy mérőkocsis mérőhelyek.

nézzen meg egy lakóhelyéhez közeli mérőállomást! Tekintse ezt helyszíni szemlének, s írja le a környezetét! Feljegyzéseit, fotóit a projektmunka során hasznosíthatja!

a légszeNNyezettség vizsgálati eredMéNyeiNek értékelése

A légszennyezettség vizsgálata során kapott adatokat, eredményeket értékelni kell. Az értékeléshez fel-használható mérési adatok minőségi követelményeit, valamint a vizsgálati módszerek dokumentálásá-nak előírásait rendelet szabályozza. Ez előírja komponensekre vonatkozóan a vizsgálati módszer elfo-gadható pontosságát, az értékeléshez minimálisan szükséges adatmennyiséget, valamint a minimálisan szükséges vizsgálati időtartamot.

a vizsgálati módszer dokumentálásaAzoknál a zónáknál vagy agglomerációknál, amelyeknél az OLM mérések mellett vagy a vizsgálat ki-zárólagos eszközeként, a méréstől eltérő vizsgálati módszereket alkalmaznak, a légszennyezettség érté-keléséhez az alábbiakat is meg kell adni:

az alkalmazott vizsgálati eljárás leírása; –az alkalmazott módszer ismertetése a referenciára való hivatkozással; –az adatok és információk forrásai; –az eredmények bemutatása, beleértve a pontosságot; –a zónában vagy agglomerációban vizsgált területek bemutatása (amennyiben ez lényeges pl. a –közút hossza), amelyeken a légszennyezettség meghaladja a határértét, vagy a határértéket plusz a tűréshatárokat vagy a felső vizsgálati küszöbértéket vagy az alsó vizsgálati küszöbértéket;a légszennyezettség egészségügyi határértékét meghaladó légszennyezettségnek potenciálisan ki- –tett lakosság nagyságát.


értékelésA légszennyezettség vizsgálata során kapott adatokat, eredményeket értékelni kell. A mérési adathalmaz feldolgozása során értékelésekor statisztikai mutatókat határoznak meg, amelyek összehasonlíthatók, jellemzők a mért területre, amelyekből következtetések vonhatók le a terület állapotára vonatkozóan. To-vábbi grafikus és térképes ábrázolás segíti, hogy a szakembereken kívül a laikus számára is szemléletes legyen a levegő minőségére vonatkozó információk.

a 3. gyakorlati feladat ehhez a munkához kapcsolódik, mérési adatokat kell majd értékelnie mind statisztikai módszerekkel, mind grafikus és térképes ábrázolással, hogy az elméletben tanultakat gyakor-lati szituációban is alkalmazza.

A légszennyezettség értékelése együttesen alkalmazott:matematikai-statisztikai módszerrel, –grafikus és –térképes ábrázolással történik. –

A vizsgálati eredmények vonatkoztatási szintje A gázállapotú légszennyezők esetében a vizsgálati adatokat 293 K hőmérsékletre és 101,3 kPa nyomásra kell vonatkoztatni.

A határérték túllépések értékelésénél külön kell kezelni és nyilvántartani azokat az eseteket, amikor a határérték túllépést bizonyíthatóan természetes forrás vagy természeti jelenség okozza.

Matematikai-statisztikai értékelésA matematikai-statisztikai értékelés mutatói.

Mutatók Mutatók jelentése

Átlagérték A meghatározott időtartam alatt nyert mérési adatok számtani középérté-ke. Az átlagérték az adott időtartam alatti terhelésre mértékadó szám.

Éves, illetőleg a féléves átlagérték

napi átlagértékek számtani középértékeFűtési időszak: tárgyév október 1-jétől a tárgyévet követő év már- –cius 31-ig.Fűtésmentes időszak: tárgyév április 1-jétől szeptember 30-ig. –

A tárgyévi éves átlagér-ték

A tárgyév január 1-jétől december 31-ig terjedő időszak napi átlagértéke-inek számtani középértéke.

Maximális érték Az adott időtartam alatt mért maximumHatárérték-túllépés gya-korisága [ ]

nmagyakoriságtúllépésHatárérték 100% ⋅

=− , ahol

m = a határértéket meghaladó mérési adatok száma (db),n = az összes mérési adatok száma (db).

Átlagérték területi kiter-jedése

Azt a területet, amelyre az átlagértékek vonatkoznak, egyedileg kell meg-határozni, a mérő- (mintavételi) helyek reprezentativitása, a mérőpontok száma, a környezeti adottságok (pl. beépítettség), a meteorológiai, dom-borzati és egyéb helyi tényezők figyelembevételével.


Mutatók Mutatók jelentése

A 98%-os és a 99,9%-os gyakorisági érték(Percentilis)

Az a koncentrációérték, amely alatt az összes vizsgálati adat 98%-a, illetve 99,9%-a található.A 98%-os gyakorisági értéket mind a rövid idejű, mind a hosszabb idő-tartamú vizsgálatoknál meg kell határozni.A 98%-os gyakorisági érték főként a rövid idejű vizsgálatok során a jelentősebb mértékű terhelésekre nézve ad értékes felvilágosítást, ezért egészségügyi jelentősége fokozott.

Légszennyezettségi irány-szám (I/In)

Légszennyezettségi irányszám = I/In, aholI = mért légszennyezettség,In = légszennyezettség egészségügyi határértéke, i/in ≤ 1,0 nincs határérték-túllépés.A túllépés annál nagyobb, minél nagyobb a hányados az 1,0 értéknél

a légszennyezettség mértékének grafikus ábrázolásaA numerikus matematikai-statisztikai adatfeldolgozás kiegészítői a grafikus adatmegjelenítések.

gyakoriságeloszlásAdott időszak mérési eredményeit – a várható értéktartományok figyelembevételével – egyenlő koncent-ráció intervallumokba kell sorolni, és összegezve kell megállapítani a „rekeszekbe” jutó egyes adatok (darab) számát. A kis koncentrációktól indulva az összes mérési adatot be kell sorolni, majd az ered-ményt grafikusan is fel kell dolgozni. Az abszcisszán a szennyezőanyag koncentrációit, az ordinátán a gyakorisági értéket kell feltüntetni.

lineáris regresszió (számítás és grafikus ábrázolás)A légszennyezettség hosszabb távú alakulásának meghatározásához használt módszer a lineáris regresz-szió. Az adatfeldolgozás során az egyik változó a vizsgálatok idősora (azaz időtartama), a másik pedig a légszennyezettségi adat. A regressziós függvényhez legjobban illeszkedő egyenest a módszer a legki-sebb négyzetek módszerével számítja. Ez a módszer a települések több éves adatsorainak összehasonlí-tására alkalmas.

légszennyezettségi adatok térképes ábrázolásaPontszerűen, a mérés helyét feltüntetve a mért érték beírásával, –térképre rajzolt grafikonnal, –izovonalas ábrázolással, négyzethálós raszter ábrázolással, –„online” adatok közvetlen számítógépes feldolgozásával (speciális program segítségével) törté- –nik.

légszennyezettségi indexA mérőállomások által mért adatokat az éves átlagszennyezettség alapján, légszennyezettségi index táb-lázat szerint értékelik.

Ez a minősítés öt osztályt tartalmaz.


Légszennyezettségi index osztályai1. kiváló2. jó3. megfelelő4. szennyezett5. erősen szennyezett

táblázat a légszennyezettségi index meghatározásához

Komponens átlag1 2 3 4 5

kiváló jó megfelelő szennyezett erősen szennyezett

Kén-dioxid(µg/m3)

órás átlag 0–100 100–200 200–250* 250–500 500–

24 órás átlag 0–50 50–100 100–125 125–200 200–

éves átlag 0–20 20–40 40–50 50–100 100–

nitrogén-dioxid(µg/m3)

órás átlag 0–40 40–80 80–100* 100–400 400–

24 órás átlag 0–34 34–68 68–85 85–130 130–

éves átlag 0–16 16–32 32–40* 40–80 80–

nitrogén-oxidok(mint nO2)

(µg/m3)

órás átlag 0–80 80–160 160–200 200–500 500–

24 órás átlag 0–60 60–120 120–150 150–300 300–

éves átlag 0–28 28–56 56–70 70–140 140–

Szén-monoxid(µg/m3)

órás átlag 0–4000 4000–8000 8000–10000

10000–20000 20000–

24 órás átlag** 0–2000 2000–4000 4000–5000 5000–10000 10000–

éves átlag 0–1200 1200–2400 2400–3000 3000–6000 6000–

ózon(µg/m3)

órás átlag 0–72 72–144 144–180 180–240 240–

24 órás átlag** 0–48 48–96 96–120 120–220 220–

éves átlag*** 0–48 48–96 96–120 120–220 220–

Szálló por(PM10)(µg/m3)

órás átlag 0–30 30–50 50–70 70–100 100–

24 órás átlag 0–20 20–40 40–50* 50–90 90–

éves átlag 0–16 16–32 32–40* 40–80 80–

ülepedő por(g/m2×30 nap)

30 napos átlag 0–6,4 6,4–12,8 12,8–16 16–32 32–

éves átlag 0–4 4–8 8–10 10–20 20–

Egyéb komponens esetén a határérték %-ában (%) 0–40 40–80 80–100 100–200 200–

* A határértékek mellett figyelembe vesszük a tűréshatárt is, ezért évenként változik az értéke.** napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma.*** 8 órás futó átlag napi maximumainak átlaga, egy naptári éven belül.


gyakorlati Feladatok

Az alábbi gyakorlati feladatokat segítik, hogy a légszennyezettséggel kapcsolatos alkalmazóképes tudá-sát munkahelyi probléma felismerésében alkalmazza, majd a problémára megoldást találjon, és megoldja azt.

1. gyAKORLAT

Tájékozódás az olm honlapján

név, osztály: ........................................................................................ Mérés dátuma: .......................................

i. Feladatönkormányzat környezetvédelmi osztályán dolgozik, ahol a következő kérés érkezett önhöz.Tisztelt Kollega!Lakossági tájékoztatót tartok, ahol a kerület levegőjének szennyezettsége is szóba kerül. .Kollegájával gyűjtsenek in-formációkat ezzel kapcsolatban. Kérem, e-mail-en küldje el nekem a mai aktuális Széna téri mérőállomás adatait. Sze-retném tudni a mért anyagok aktuális értékeit, azt hogy ez a határértékek hány százaléka és ez alapján milyen a levegő minősége. Készítsenek erről számomra egy táblázatot. Küldjenek egy fényképet is a mérőállomásról, hogy a prezentá-ciómban meg tudjam mutatni. Budapesten hol mérik még folyamatosan a légszennyezést? Keressenek olyan helyet, ahol problémásabb lehet a porszennyezés mint a Széna téren!ÜdvözlettelZöld ErnőPolgármester

ii. FeladatVáratlan esemény történt, így a polgármester helyett önöknek kell a lakossági tájékoztatót megtartania. A tájékozató után szakmai tudása birtokában, de mindenki által érthető módon kell válaszolniuk az elhangzó kérdésekre.

iNForMációs lapA gyakorlat I. feladatának elvégzése és prezentáció készítés: otthoni munka. A gyakorlat II. feladatának prezentációjához a csoportoknak rendelkezésére álló összes idő: 45 perc.

Az információs anyag elküldésének határideje a prezentáció előtti nap.

Az I. feladatot páros munkában végezzékAz I. feladat megoldásához az interneten elérhető OLM adatait használják: www.kvvm.hu/olmi. az olM adatainak megkeresése

Lépjen be az OLM honlapjára! –Kattintson a mérési adatokra! –Az automata mérőállomásokból válassza ki Budapestet! –A térképen a kurzorral menjen a Széna térre, ahol megtekintheti az aktuális adatokat! –


ii. táblázat készítése a kért információkról az adatok alapján

Mérőállomás helye:

A mérés ideje:

Légszennyező anyag megnevezéseképlete

Aktuális értékMértékegység:

Határérték(%)

légszennyezettségi index mutató

iii. további adatok lekérdezéseMásolja ki a Széna téri állomás fényképet! – Írja le, vagy másolja ki a mérőállomások nevét! –

széna téri mérőállomás Mérőállomások


iv. Hasonlítsa össze az egyes mérőállomások porszennyezéseit!Adjon meg nagyobb, valamint kisebb porszennyezésű helyet, kivéve, ha maximális vagy minimális érték a Széna téri.

v. dokumentálásAz információs lap segítségével számítógéppel készítse el az információs anyagot prezentáció formájában, amely max. 10 diát tartalmazzon! Az elvégzett feladatot a tanár által megadott e-mail címre küldje el!

vi. lakossági tájékoztatóA prezentációt ketten mutatják be, erre max. 10 perc áll rendelkezésre.A lakosság modellezése csoport munka. A csoport tagjai és a gyakorlat vezető tanár kérdéseket tesz fel a témával kap-csolatban.

vi. értékelés szempontjaiSzakszerűség, érthetőség –Szakmai nyelvi íráskészség –Formai követelményeknek megfelelés, esztétikum –Az internet önálló használata –Aktív részvétel a csoportmunkában, elősegítve annak hatékonyságát, szervezettségét, a jó produktum létrehozá- –sát.


2. gyAKORLAT

Mérőpontok kijelölése


FeladatMunkahelyét megbízták, hogy levegőminőség-vizsgálatokat végezzen egy vidéki város területén. A célkitűzés a város jelenlegi levegőminőségi állapotának felmérése volt. A vizsgálatok a por- és gázszennyezettség időszakos ellenőrzésé-re, továbbá a bevásárlóközpont miatt megnőtt forgalom, a hulladékégető, valamint az erőmű miatti környezeti terhelés megállapítására irányultak.Csoportjuk feladata, hogy a szakmai szempontok fegyelembevételével jelöljék ki a mérőpontok helyét.

iNForMációs lapA gyakorlat elvégzéséhez rendelkezésre álló idő: 45 perc.

A jegyzőkönyv beadási határideje a gyakorlat elvégzését követő 1 hét.

A feladat megoldásához használja a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendeletet, amely a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szól (www.kvvm.hu/olm/info/php).i. Mérőpontok kijelölése

Kap egy fiktív térképet, ahol be van jelölve bevásárlóközpont, az erőmű és a hulladékégető. –Rendelet alapján a szakmai szempontokat figyelembe véve állapítsa meg, hogy hány mérőpontra van szükség! –jelölje be, és számmal lássa el a térképen az ön által megfelelőnek tartott mérőpontok helyét! –

ii. táblázat készítés a mérőpontokrólKészítsen egy táblázatot a mérőpontok helyének kiválasztásáról:

1. oszlopba a mérőpont jele,2. oszlopba a mérőpont pontos helye (utca),3. oszlopba a mérőpont környezetének leírása, területi és forgalmi jellemzői kerüljenek!

iii. dokumentálásAz információs lap segítségével számítógéppel vagy kézzel önállóan készítse el a csoport által elvégzett mérőpontok kijelöléséről a jegyzőkönyvet!A jegyzőkönyv tartalmazza:

a feladatot, –a feladatot végző személyek nevét, –dátumot, –a mérőpont kijelölésének szakmai szempontjait, a rendeletre hivatkozással, –a táblázatot a mérőpontokról, –a térképet a bejelölt mérőponttal. –

iv. értékelés szempontjaiSzakszerűség, érthetőség –Szakmai nyelvi íráskészség –A jegyzőkönyv formai követelményeinek megfelelés, esztétikum –

1. A csoportban levő aktív részvétel, a csoportmunka hatékonysága, időbeosztás és tartalmi vonatkozásban.2. A jegyzőkönyv megadott időre való elkészítése, pontosság.


3. gyAKORLAT

Mérési adatok feldolgozása


FeladatMunkahelyét megbízták, hogy levegőminőség-vizsgálatokat végezzen. A második feladatban csoportjuknak ki kellett jelölni a mérőpontok helyét. Csoportjuk további feladata, hogy az 1. számú mérőpontról beérkezett adatokat értékelje. (Az adatok csak modellezik a problémát, nem konkrét városra vonatkozó mérési eredmények.)

iNForMációs lapA gyakorlat elvégzéséhez rendelkezésre álló idő: 45 perc.


i. statisztikai jellemzők kiszámításaAz adatok alapján számítsa ki csoportjuk a kért statisztikai jellemzőket a mellékelt táblázat szerint! A csoport –minden tagja vegyen részt és segítse egymást a munkában, majd összesítsék eredményeiket!A feladat megoldásához használják a csoportjuknak szóló mellékelt táblázatos 24 órás adatokat! –

ii. statisztikai jellemzők táblázatos összesítéseÍrja be a táblázatba a kért jellemzők eredményeit! –Szervezze meg, hogy a csoport többi tagjának eredményei is eljussanak önhöz! –

Szélsebesség(m/s)

Szélirány(deg)

hőmérséklet(°C)

Páratartalom(%)

napsugárzás (W/m2)

légnyomás (hPa)

Átlagérték

Maximum

SO2(µg/m3)

nO2(µg/m3)

nOx(µg/m3)

CO (mg/m3)

O3(µg/m3)

PM10(µg/m3)

Határérték

napi átlagérték

határérték %-ában

Maximális érték

Határérték-túllépés gyakorisága

A 98%-os gyakorisá-gi érték

légszennyezettségi irányszám (I/In)

légszennyezettségi index

iii. grafikus ábrázolásÁbrázolja egyénileg a napi átlagokat a térkép mintavételi pontján! –ábrázolják számítógép segítségével diagramon a légszennyezettség napi változását komponensenként! A cso- –port tagjai osszák szét egymás között a feladatot!


iv. a mérési adatok értékeléseKözösen beszéljék meg, és alakítsanak ki álláspontot a vizsgált terület szennyezettségéről az adott napra vonatkozóan.

v. dokumentálásAz információs lap segítségével számítógéppel vagy kézzel a csoport minden tagja önállóan készítse el a jegyzőkönyvet a csoport által elvégzett adatfeldolgozásról!A jegyzőkönyv tartalmazza:

a feladatot, –a feladatot végző személyek nevét, –a dátumot, –a statisztikai jellemzők táblázatos összefoglalóját, feltüntetve, hogy adott jellemző kiszámításáért ki a felelős, –a grafikonokat, a készítő nevének feltüntetésével, –a mérési adatok értékelését.. –

vi. értékelés szempontjaiSzakszerűség, érthetőség –Szakmai nyelvi íráskészség –a számítások pontossága –grafikus ábrázolás helyessége, korrektsége –Mérési adatokból következtetés levonása –A jegyzőkönyv formai követelményeinek megfelelés, esztétikum –A csoportban levő aktív részvétel, a csoportmunka hatékonysága, időbeosztás és tartalmi vonatkozásban –A jegyzőkönyv megadott időre való elkészítése, pontosság –


légszennyezettségi adatok a 3. feladathozi. csoport adatailégszennyezettségi és meteorológiai paraméterekIdőpont: 2008. november 13.

Vizsgáltjellemző SO2 nO2 nOx CO O3 PM10 Szélseb. Szélir. t Párat. napsug. légny.

óra µg/m3 µg/m3 µg/m3 mg/m3 µg/m3 µg/m3 m/s deg °C % W/m2 hPa1 4 14 14 0,423 17 50 1,1 109 9 100 6 10012 4 14 15 0,530 15 49 1,0 122 9 100 6 10003 3 15 16 0,623 13 38 1,1 111 9 100 6 10004 3 15 16 0,777 11 43 0,5 168 9 100 6 9995 3 15 16 0,595 11 37 0,6 104 9 100 7 9996 3 17 25 0,498 7 50 0,5 125 9 100 6 9987 4 16 19 0,502 8 32 0,5 164 9 100 7 9988 6 17 33 0,597 6 31 0,5 326 9 100 10 9989 8 16 31 0,580 7 45 1,2 294 9 100 24 99810 8 15 29 0,481 17 46 3,6 279 9 100 45 99711 1 15 18 0,453 18 42 5,9 279 5 100 42 99812 5 16 19 0,457 17 28 6,1 279 5 100 37 99813 5 14 16 0,551 19 28 6,6 277 4 100 33 99714 5 14 15 0,596 20 32 7,3 277 4 100 29 99615 5 14 15 0,471 16 36 6,5 276 4 100 26 99616 7 15 16 0,477 14 21 5,7 278 4 100 23 99817 8 16 17 0,417 10 31 5,2 279 4 100 7 99818 9 18 19 0,468 8 32 5,8 276 4 100 6 99819 7 18 18 0,341 8 38 6,8 270 4 100 6 99820 4 17 17 0,567 12 25 6,0 280 5 100 6 99921 4 14 14 0,335 19 27 6,7 282 5 100 6 100022 4 12 12 0,335 26 37 7,1 283 5 100 6 100023 5 9 9 0,359 33 19 7,1 281 5 100 6 100024 6 8 8 0,317 38 37 6,9 280 5 100 6 1001


ii. csoport adatailégszennyezettségi és meteorológiai paraméterekIdőpont: 2008. november 14.




iii. csoport adatailégszennyezettségi és meteorológiai paraméterekIdőpont: 2008. november 15.




csoportos proJekt MuNka

FeladatTöltsék le az OLM internetes honlapjáról tetszés szerinti mérőpont légszennyezettségi adatait!A már megtanult módon végezzék el az adatok statisztikai értékelését!Vonjanak le következtetéseket a levegő állapotára vonatkozóan az adatok elemzésére alapozva! A bemutató térjen ki a feladathoz kapcsolódó minden fontos vagy érdekes információkra a helyszíni szemle tapasztalataira, a vizsgált kompo-nensek környezeti hatására!

szempontok a feladat elkészítéséhez24 órás vagy havi adatsor értékelése –évszakok illetve napok összehasonlító értékelése –Változások követése, grafikus ábrázolása –Egyéb egyéni ötletek alkalmazása –

a feladat beadásaA feladatot a csoportnak prezentáció formájában kell elkészíteni.A prezentáció max. 8–10 diából álljon!A feladat elkészítéséhez két hét áll rendelkezésre.A csoport egy vagy több tagja mutatja be az elkészített anyagot, amelyhez max. 15 perc áll a rendelkezésükre.

a prezentáció értékelési szempontjaiSzakmai megfelelőség –érthetőség –egyediség –Technikai kivitelezés, áttekinthetőség, olvashatóság –Animációk megfelelő alkalmazása –Előadásmód –Előny a csoport több tagjának szereplése –


ii. légszennyezőanyag-kibocsátás Mérési lehetőségei

ennek a témakörnek az a célja, hogy megismerje:a légszennyezőanyag-kibocsátásokra vonatkozó jogszabályokat, –az emisszió mérésének területeit, –az emisszió méréses és mintavételes eljárásait, –az emissziós mérések eredményeinek értékelését. –

Ismereteit tudja alkalmazni a légszennyezés mérésével kapcsolatos gyakorlati problémák megoldásában.

légszeNNyező Források és a kibocsátás elleNőrzése

A környezeti levegő minőségét, a levegőben jelenlevő szennyező anyagok koncentrációját, azok térben és időben különböző körülmények hatására bekövetkező változását immisszió mérésével lehet meghatá-rozni. A levegő szennyezettségének ismerete fontos, de nem elegendő a légszennyezés elleni hatékony küzdelem érdekében.

A szennyezés csak úgy korlátozható, ha ismerjük a légszennyező források által kibocsátott szennyező anyagok minőségét és mennyiségét, amelyet emisszióméréssel határozhatunk meg. Emisszióméréssel meghatározható pontos mennyiségi viszonyokat feltételeznek a szennyezés csökkentése érdekében be-vezetett technológiai módosítások, de a hatósági döntések műszaki megalapozásához elengedhetetlenek az objektív eredmények.

hatékony levegőtisztaság-védelmi szabályozás a szennyező anyagok kibocsátására vonatkozó köve-telményekre épülhet. A határozatokban rögzített követelmények ellenőrzésének egyik módja az emisszió mérése.

Emisszióméréskor a különböző szennyező források légszennyezőanyag-kibocsátását mér-jük.

emissziómérés területeiLégszennyező pontforrások véggázából mintavétel szilárd anyagok, gázhalmazállapotú szerves és –szervetlen mikroszennyezők, koncentrációjának meghatározásáhozLégszennyező pontforrások gázállapotú szennyezőinek folyamatos helyszíni műszeres mérése, fo- –lyamatos füstgázelemzés (O2, CO2, SO2, CO, nOx, TOC)Légtechnikai mérések (hőmérséklet, nyomás, páratartalom, légsebesség) –Technológiák kibocsátásának mérése, kibocsátás optimalizálása –Emissziócsökkentési technológiák (pl. porleválasztás, katalitikus vagy termikus égetés, adszorp- –ció, nedves mosás) hatékonyságának vizsgálataBeépített mérőrendszerek ellenőrző vizsgálata –hulladéklerakók levegőszennyezésének vizsgálata, depóniagáz, biogáz összetételének mérése –Diffúz források kibocsátásának vizsgálata –


Automatikus izokinetikus mintavétel gravimetriás porméréshez és egyéb anyagok vizsgálatok- –hoz

Emissziós méréskor a szennyezőanyagok jellemzői a meghatározók:tudni kell, hogy a mérendő anyagok milyen technológiából származnak; –a technológiában hogyan, és milyen fázisban keletkeztek; –ismerni kell a fizikai és kémiai tulajdonságaikat. –

A szennyezőanyagok fizikai-kémiai tulajdonságaik határozzák meg a szabványos mintavé-teli és mérési módszert és az emisszió-csökkentési technológiákat

gondolja végig, hogy az ön által ismert technológiák működésének hatására milyen szeny-nyezőanyagok kerülhetnek ki!Válasszon ki egy szennyezőanyagot, és írja le, milyen fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik!Miért befolyásolhatják ezen tulajdonságok a mintavételi módszereket?

vonatkozó hazai jogszabályokA környezeti levegő megfelelő minőségének érdekében a légszennyezőanyag-kibocsátásokra vonatkozó intézkedéseket jogszabályok rögzítik.

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról17/2001. (VIII. 3.) KöM. rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források ki-

bocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcso-latos szabályokról

14/2001. (V. 9.) KöM–EüM–FVM rendelet

a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennye-ző pontforrások kibocsátási határértékeiről

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anya-gainak technológiai kibocsátási határértékeiről

10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyü-let kibocsátásának korlátozásáról

3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határér-tékeiről

10/2003. (VII. 11.) KvVM rende-let

az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anya-gainak kibocsátási határértékeiről


kibocsátó források típusa21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet alapján

Helyhez kötött légszennyező pontforrásLevegőterhelést okozó, helyhez kötött légszennyező pontforrás az, amelynél a légszennyező anyag kibo-csátási jellemzői méréssel egyértelműen meghatározhatók.

Helyhez kötött diffúz légszennyező forrás„helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnak kell tekinteni a levegőterhelést okozó, pontforrásnak nem minősülő kibocsátó felületet (pl. nyílás, légző, biztonsági lefúvató szelep, tartósan nyitott ablak vagy ajtó, továbbá telephely burkolatlan, parkosítatlan területe, meddőhányó, hulladéklerakó stb.)...”

Mozgó légszennyező forrásokMozgó légszennyező források a közúti, nem közúti, vasúti, vízi és légi járművek.

vonalforrások„Minden olyan nyomvonalas közlekedési létesítmény (közút, vasút) vagy annak vizsgált szakasza, amelynél az elhaladó járművek jellemzői határozzák meg az egységnyi szakaszból származó légszeny-nyező anyag kibocsátott mennyiségét…”

Keressen konkrét példákat a különböző kibocsátó forrástípusokra! Készítsen erről egy táblázatot!

Helyhez kötött légszennyező források (pontforrás) kibocsátásának ellenőrzése

helyhez kötött légszennyező forrás (pontforrás), pl. kémény, kürtő kibocsátásának ellenőrzését:folyamatos méréssel, vagy –időszakos méréssel, vagy –számítással, műszaki becsléssel, anyagmérlegek készítésével lehet elvégezni. –

A mérést a kibocsátó vagy külső labor végezheti, amely a méréshez kapcsolódó minőségügyi köve-telményeknek megfelel.

a kibocsátások mérésének követelményeiA környezetvédelmi hatóság határozza meg, hogy a folyamatos és az időszakos mérésekre történő köte-lezés esetében az ellenőrzés alábbi feltételeit:

az ellenőrizendő légszennyező forrást (forrásokat), –a mérések időpontját, időtartamát és gyakoriságát, –a mérendő légszennyező anyagokat, –a mérések alatti üzemviteli körülményeket, –a szabványos mintavételi helyek kialakítását. –

A mérőrendszerek kialakítását és működését a környezetvédelmi hatóság ellenőrzi.


a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának ellenőrzése számítással

Minden olyan légszennyező tevékenység esetén, amikor a folyamatos vagy időszakos mérés alkalmazása nem kötelező, illetve technikailag nem végezhető el, a kibocsátás ellenőrzése számítással történik, amely anyagmérlegen vagy más műszakilag elfogadott módszer (pl. fajlagos kibocsátási értékek használata) alkalmazásán alapul.

légszennyező források ellenőrzésének dokumentálásaA létesítmény üzemeltetője meghatározott légszennyező forrásokról és az ezekhez tartozó technológiai berendezések üzemviteléről folyamatosan üzemnaplót vezet, amelyben naprakészen fel kell tüntetni:

a technológiai berendezések üzemidejét; –a termelésre vonatkozó, a légszennyező anyagok kibocsátására hatással lévő adatokat (felhasznált –anyagok összetétele, minőségi jellemzőik, mennyiségük stb.);a bekövetkezett üzemzavarokat, azok okát, idejét és időtartamát, valamint az azok megszüntetésé- –re tett intézkedéseket;a kibocsátásra jelentős hatást gyakorló karbantartások idejét és időtartamát, valamint a karbantar- –tás eredményeképpen bekövetkező kibocsátásváltozást;a kibocsátások ellenőrzésének formáját, a mérés időpontját, gyakoriságát és időtartamát, valamint –végrehajtásának módját, megjelölve az üzemvitel körülményeit és adatait;a kibocsátás ellenőrzését végző szervezet megnevezését, a mérési vagy vizsgálati jegyzőkönyv –számát vagy jelét.

Az üzemeltetőnek a folyamatos kibocsátás ellenőrzés eredményeiről évente összefoglaló jelentést kell készíteni, és azt a tárgyévet követő év március hó 31. napjáig külön jogszabályban előírt adatszolgálta-tással egyidejűleg kell a környezetvédelmi hatósághoz benyújtani.


légköri kibocsátások szennyező források szerintAz alábbi táblázatban a légszennyező anyagok kibocsátásának légszennyező források szerinti változását mutatja 1998–2005 időszakban. (Forrás: Környezetstatisztikai évkönyv, KSh.)

légköri kibocsátások szennyező források szerint1998–2005

SO2 nOx nMVOCa CO PMb CO2

1000 t % 1000 t % 1000 t % 1000 t % 1000 t % 1000 t %

Erőművek 19982005

462,720,7

78,216,0

49,927,9

24,713,8

1,53,6

0,92,0

15,415,7

2,12,7

19,28,3

15,19,2

2397016913

39,427,4

Ipari tüzelés 19982005

68,940,4

11,631,2

11,411,6

5,65,7

12,39,7

7,35,5

5,65,7

0,81,0

10,59,8

8,210,8

1126811796

18,519,1

nem ipari tüzelés

19982005

48,756,3

8,243,5

18,323,4

9,011,5

21,436,8

12,620,7

30,636,6

4,16,2

29,238,1

22,942,0

1379617548

22,728,4

Ipari techn. folyamatok

19982005

8,010,0

1,47,7

9,04,9

4,42,4

22,440,3

13,222,7

220,098,2

29,916,7

45,09,7

35,310,7

32013326

5,35,4

Mozgó források

19982005

3,51,9

0,61,5

114,0135,0

56,366,6

63,758,6

37,633,0

465,3419,9

63,171,5

19,621,4

15,423,6

819311777

13,519,1

Oldószerek 19982005

––

––

––

––

45,928,4

27,116,0

––

––

––

––

9565

––

egyéb 19982005

––

––

––

––

2,4–

1,4–

–10,9

–1,9

3,93,4

3,13,7

267382

0,40,6

összesen 19982005

591,8129,3

100,0100,0

202,6202,8

100,0100,0

169,6177,5

100,0100,0

736,9587,0

100,0100,0

127,490,7

100,0100,0

6079061808

100,0100,0

Változás % 2005/1998 –78,1 0,1 4,6 –20,3 –28,8 1,7

a) 1999–2005b) 1998–2004

Csoportos feladatElemezzék a táblázatot! hogyan változtak a vizsgált időszakban a légköri szennyezők?

eMisszió MegHatározása

Fizikai jellemzők méréseMért fizikai jellemzők (pontonként):

hőmérséklet [°C], –abszolút nyomás [kPa], –dinamikus nyomás [Pa]. –

Mért fizikai jellemzők (1 ponton):páratartalom [g/kg], –statikus nyomás [Pa]. –


gáz-halmazállapotú szennyezőanyagok koncentrációjának méréseA gáz-halmazállapotú szennyezőanyagok koncentrációja folyamatosan működő gázelemzőkkel is meg-határozhatók. A gázelemző berendezések általában egy-egy gázkomponens elemzésére kifejlesztett specifikus célműszerek. Működésük az gázkomponens és a hő, mechanikai, kémiai vagy elektromos energiaspecifikus kölcsönhatásán alapul.

Mért szennyezők (1 ponton):CO [ppm], –nO – X [ppm],SO – 2 [ppm],CO – 2 [%],O – 2 [%],TOC [ppm]. –

Mit jelent a ppm, ppb?

Mintavételes mérésSzakaszos mintavétel esetén valamely időintervallumban történik a mintavétel a véggázból. A meghatáro-zandó komponenst vagy komponenseket adszorpcióval vagy abszorpcióval (fizikai, illetve kemiszorpció) megkötjük. A minta elemzése laboratóriumban történik.

Szakaszos mintavételt általában akkor alkalmaznak, ha a mérendő komponens mérésére nem áll ren-delkezésre szelektíven mérő célműszer.

A szakaszos mintavétel esetén a mintavételi időre jellemző átlagkoncentráció határozható meg. A mintavételi időket előre rögzítik, vagy a technológia időbeli lefolyásához igazítják.

Mintavétel (pontonként):szilárd anyag, –toxikus fémek (Cd, Tl, hg, Sb, As, Pb, Cr, Co, Cu, Mn, ni, V), –hCl, hF, –dioxinok és furánok, –ammónia, –benzol. –

Mintavételkor rögzítendő jellemzők:a mérés helye, –a mérés időpontja, –a mérési szelvény adatai, –a mintavevő és mérőeszközök műszaki adatai, –technológiára vonatkozó adatok. –

Mintavételi módokabszorpciós mintavételAz abszorpciós mintavétel elve, hogy a vizsgált gázminta ismert mennyiségét a meghatározandó kom-ponensre nézve specifikus elnyeletőoldatokban valamilyen fizikai/kémiai tulajdonságuk alapján feldú-sítjuk, és szelektíven elválasztjuk a hordozógáztól.


példa abszorpciós mintavételek alkalmazási lehetőségére

H2Sszabvány: MSZ 21456-2:1981elnyeletőoldat: savas cink-acetát oldatelv: vas(III)-klorid jelenlétében metilénkék képződése közben reagálanalitika: fotometria (665 nm)

nO2szabvány: MSZ 21456-4:1977elnyeletőoldat: 0,1 mol/l trietanol-amin oldatelv: oldathoz Saltzman-reagenst adva rózsaszínű azofesték képződikanalitika: fotometria (545 nm)

nH3szabvány: MSZ 21456-6:1982elnyeletőoldat: 0,05 mol/l kénsav oldatelv: képződött ammóniumion lúgos közegben nessler–Winkler-reagenssel sárgásbarna

színű higany(II)-amidojodid keletkezikanalitika: fotometria (440 nm)

adszorpciós mintavételAz adszorpciós mintavétel elve, hogy a vizsgált gázminta ismert mennyiségét szilárd hordozón vala-milyen fizikai/kémiai tulajdonságuk alapján feldúsítjuk, és szelektíven elválasztjuk a hordozógáztól. A mintavétel során fizikai adszorpció vagy származékképzés történik.

Példa adszorpciós mintavételek alkalmazási lehetőségére

BTeXszabvány: MSZ 21456-16:1983, En 14662-2:2005adszorbens: aktív szénelv: fizikai adszorpcióanalitika: gC-FID, gC-MS

Formaldehidszabvány: nIOSh 2016, OShA 1007adszorbens: 2,4-dinitrofenil-hidrazin vegyülettel impregnált szilikagélelv: származékképzésanalitika: hPLC-uV

passzív mintavételekA passzív mintavétel során nincs kényszerített áramlás az adszorbensen. A vizsgált szennyező diffúzió-val jut el az adszorbensig.A passzív mintavétel előnyei:

nincs áramigénye –nem kell hozzá szivattyú –nem igényel felügyeletet –zajtalan –olcsó –alsó kimutatási határ átlagosan 1–5 ppb! –szabványos módszer –

A passzív mintavétel hátrányai:integrált eredményt ad, csúcskoncentráci- –ókról nincs információnkéjszakai kis koncentrációk, nappali csúcsok –átlagolódnak


példa passzív mintavétel alkalmazási lehetőségéreTájékoztató jellegű, előzetes mérések –Szennyezők jelenlétének, eloszlásának feltérképezése –Szennyező gócok felkutatása –Vizsgálható szennyezők: VOC, hCl, hF, aldehidek, nh – 3, h2S, fenolok, O3, nO2, SO2, n2O

A mintákat a mintavétel végeztével biztonságba kell helyezni, az adszorbenst tartalmazó csöveket lég-mentesen zárni kell. A mintákat a laboratóriumba való beérkezésig lehetőleg hűtve kell tárolni.

a minta analitikai elemzéseA laboratóriumban a minta analitikai elemzését a vizsgálati tervben rögzítettek szerint, a módszer által biztosított pontossággal, szabványos módszerrel kell elvégezni.

példa alkalmazható analitikai módszerekre

Módszer Meghatározható komponensek

titrimetria sósavgáz, kén-dioxid gravimetria kén-dioxidPotenciometria klorid, fluoridionokkonduktometria kén-dioxidspektrofotometria ammónia, sósav, nOx, kén-hidrogénlángfotometria nátrium, káliumatomabszorpciós spektrofotometria; ICP fémionok kromatográfia (gC, IC, hPLC, gC MS) szerves komponensek, BTEX, formaldehid

eMissziós MiNtavételi Hely

gáz-mintavételi hely kiválasztásának szempontjai A technológiai tisztítóberendezés után kell venni a mintát.

Az egész mintavételi rendszernek a leghidegebb pontja legyen. Télen fagyás ellen fűteni kell. –A gáz-mintavételi hely és a gázelemző a lehető legközelebb legyen. –A gázelemzőt állandó hőmérsékletű, rázkódásmentes helyiségben kell elhelyezni. –Az elemző készülék előtt a gázt portalanítani, szárítani kell. A zavaró komponenseket el kell távo- –lítani, és mennyiségmérőn keresztül kell szállítani az elemzőhöz (rotaméter, gázóra).

pormintavételi hely kiválasztásának szempontjai (emisszió)A helyre vonatkozó követelmények megegyeznek a gázmérésnél leírtakkal.emissziómérés előkészítése

Mintavételi sík kijelöléseElsődleges szempont, a reprezentatív mintavétel, ehhez szükséges:

egyenes, lehetőleg függőleges csőszakasz (közel lamináris áramlás); –távol minden akadálytól (könyök, becsatlakozás, szűkület, áramlás szabályzók stb.); –homogén összetétel; –


mintavételi csonk megléte; –biztonságos (könnyen megközelíthető legyen), –előzetes sebességteszt követelményeinek megfelel: –

főgázáram áramlási irányának eltérése < 15°, •nincs visszaáramlás, •eredmények a kimutatási határ fölött vannak, •max/min áramlás aránya kisebb 3:1. •

Az ábrán egy mintavételre alkalmas csőszakasz látható a mintavevő csonkokkal.

Mintavételi pontok számának meghatározásaA mérési síkot azonos területű részekre kell osztani. Az egyes területek középpontja a mintavételi pont.

Minták számának és a mintavétel idejének meghatározása17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet 9. sz. melléklete írja elő.Folyamatos technológia, egyenletes kibocsátás esetén:

helyszíni műszeres mérés: min. 90 perc, –mintavétel esetén: 3 db független minta, mintánként min. 30 perc. –

Időben ciklikusan változó kibocsátású technológiáknál:reprezentatív legyen: legalább 3 ciklus kibocsátása kerüljön meghatározásra, –időben rendszertelenül változó kibocsátások esetén, –mintavételi idő min. 6 óra. –

Az előírt értékek minimum értékek. A kimutatási határ növelésének első módja a mintavételi idő meghosszabbítása.

izokinetikus mintavételAhhoz, hogy a mintavétel reprezentatív legyen izokinetikus mintavétel szükséges. A főgázáramba (ké-mény, mérési csatorna stb.) mintavevő szondaszárat és szondafejet vezetnek be. Ezen keresztül történik a részgázáram leszívása, azaz a mintavétel.

A szabványok előírják, hogy a leszívási sebességnek (v’N =) meg kell egyeznie a főgázáram, vagyis a kéményben felfelé áramló füstgáz sebességével (v’a).

Izokinetikus mintavétel feltétele:leszívási sebesség (v’N) = főgázáram sebessége (v’N)


Az ábrán az izokinetikus mintavétel feltételének teljesülése látható.

Abban az esetben, ha nem teljesül a feltétel és a leszívási sebesség (v’N) kisebb, akkor az áramló gáz nagy része elkerüli a beszívócsövet, ha nagyobb, akkor sokkal több por áramlik be a beszívócsőbe és tapad meg a porszűrőn. Amennyiben a v’N = v’a feltétel teljesül akkor beszélünk izokinetikus mintavételről.

eMissziós Mérések

Mérőkörök kialakításaHulladékégető kéménye telepített mérőrendszerrel

erőművek kéményeA kazán teljesítményétől függően telepített mérőrendszer szükséges, vagy időszakosan akkreditált labo-ratóriummal végeztetett mérés.

A széntüzelésű erőműveknél a szén kéntartalma miatt a füstgázában kén-dioxid kibocsátás is jelentős. A gáztüzelésű erőművekben kéntelenített földgázt használnak, így nincs kén-dioxid kibocsátás.

a nOx kibocsátás a tüzelőszerkezettől, az égők kialakításától függ.


Mérési terv készítéseA technológia vagy művelet megismerése –A technológia anyagmérlegének ismerete –üzemviteli adatok pontos rögzítése –Pontforrások pontos ismerete –Területi és diffúz források feltérképezése –terjedési modellek elkészítése –Adatgyűjtés, helyszíni szemle –Mérőhely számának, helyének kijelölése, mérőállás kialakítása –Mérőeszköz kiválasztása –

az eMissziós Mérések eredMéNyeiNek érTékelése

a folyamatos méréseredményeinek feldolgozása és értékelése

Félórás középérték A folyamatos mérés eredményeiből szennyező anyagonként kell képezni, amelyet a mindenkori vonatkoztatási jellemzőkre (pl. O2) kell átszámítani.

Napi középérték A félórás értékekből naponta, az üzemórák tényleges számának megfelelő napi középértéket kell képezni. A napi középérték nem haladhatja meg a technológiai kibocsátási határértéket.

Gyakoriság eloszlás A félórás értékeket a kibocsátási határérték 200%-ig terjedő tartományban 20 egyenlő osztályba kell sorolni (egy osztály osztásköze a kibocsátási határ-érték 0,1-szerese) a gyakoriság eloszlás értékeléséhez.

A félórás középértékek legfeljebb 3%-a lépheti túl a kibocsátási határérték 120%-át, de egyetlen félórás középérték sem haladhatja meg a határérték kétszeresét.


időszakos mérés eredményeinek feldolgozása és értékeléseMérés teljes időtarta-mának átlagértéke

Folyamatos mérés esetén a mérés teljes időtartamára vonatkoztatott átlag-érték adja a mérés eredményét, kivéve azokat a légszennyező anyagokat, amelyekre félórás kibocsátási határértékek kerültek megállapításra.

Adott mintavétel idő-tartamának átlagértéke

Szakaszos mintavétellel mért szennyezőanyagok esetén a minták ered-ményeit az adott mintavétel időtartamára kell átlagolni, és a mindenkori vonatkoztatási jellemzőkre kell átszámítani, kivéve azokat a légszennyező anyagokat, amelyekre félórás kibocsátási határértékek kerültek megállapí-tásra.

Fajlagos kibocsátási érték

Mérések időtartamára vonatkozó fajlagos kibocsátási érték:kibocsátott légszennyező anyag/termék,kibocsátott légszennyező anyag/bevitt hőmennyiség.

A minták mérési eredményeinek középértékeiből számított átlagérték adja a mérés ered-ményét.

A légszennyező anyagok mért koncentrációjának átszámítása a vonatkoztatott O2-tartalomra

CV: vonatkoztatási O2-tartalomra átszámított koncentráció, mg/m3-benOV: vonatkoztatási O2-koncentráció térfogatszázalékbanOM: a füstgázban mért O2-koncentráció térfogatszázalékbanCM: a légszennyező anyag mért koncentrációja, mg/m3-ben (átszámí-

tott érték 273 K-re, 101,3 kPa-ra és száraz gázra, ha jogszabály másként nem rendelkezik)

tf%: térfogatszázalékOV=5% tüzelési és termikus technológiáknál



1. gyAKORLAT

Helyszíni emmissziómérés


FeladatEgy környezetvédelmi akkreditált laboratóriumban lehetősége van részt venni technológiából eredő emissziómérési fel-adatokban.Az aktuális mérési feladathoz szükséges információkat szaktanárától és a mérést vezető szakembertől kapja meg. Ezen információk birtokában készüljön fel a mérésre a megadott szempontok alapján! jegyezze fel a látottakat és végezzen számításokat a kapott mérési adatokból! A feladatot kis csoportban végzik.

iNForMációs lapA gyakorlat elvégzéséhez rendelkezésre álló idő: 2×45 perc.

A jegyzőkönyv beadási határideje a gyakorlat elvégzését követő 1 hét

az emissziómérés típusaMérőkocsis emissziómérés –Folyamatos füstgázelemzés –Mintavételes laboratóriumi elemzés –

Mérési terv készítéseA technológia vagy művelet megismerése –A technológia anyagmérlegének ismerete –Pontforrások pontos ismerete –Területi és diffúz források feltérképezése –Adatgyűjtés, helyszíni szemle –

Mérési körülmények A kijelölt mérőhelyek száma, helye –Mérőeszközök –

Mérési adatok üzemviteli adatok pontos rögzítése –Fizikai jellemzők –Mért komponensek –

dokumentálásAz információs lap és a konkrét feladatra vonatkozó szaktanári valamint a mérésvezető környezetvédelmi szakember információi segítségével számítógéppel vagy kézzel önállóan készítse el a jegyzőkönyvet.A jegyzőkönyv tartalmazza:

a feladatot, –a feladatot végző személyek nevét, –dátumot, –az emissziómérés jellegét, –a mérési tervet, –mérési körülményeket, –a mért adatokat, –a mérési eredmények értékelését. –

értékelés szempontjai –Szakszerűség, érthetőség –Szakmai nyelvi íráskészség –A jegyzőkönyv formai követelményeinek megfelelés, esztétikum –

1. A csoportban levő aktív részvétel, a csoportmunka hatékonysága, időbeosztás és tartalmi vonatkozásban2. A jegyzőkönyv megadott időre való elkészítése, pontosság


2. gyAKORLAT

Nitrogén-dioxid kibocsátás mérése


FeladatAz iskolaudvaron parkoló autók kipufogógázainak nitrogén-dioxid kibocsátását kell megmérniük háromfős csoportok-ban. Lehetőség szerint az egyik csoport olyan időszakban vegyen mintát, amikor jelentős gépkocsiforgalom van; a másik csoport pedig, amikor nem jellemző az autók ki-beállása. Az információs lap segítségével tervezzék meg, és végezzék el a mérést! elemezzék az eredményeket!



Mérési körülményekKörülmények leírása –Helyszínrajz készítése –napszak –Meteorológiai körülmények –

a mérés elveAbszorpciós mintavétel után fotometriás mérésIsmert térfogatú levegőt szulfanilsavat és n-(1-naftil)-etilén-diamin-dihidrokloridot tartalmazó Saltzman-reagensen átszívatva a levegőben levő nitrogén-dioxid a reagenssel diazotálási és kapcsolási reakcióba lép. A reakció során ró-zsaszínű azoszínezék képződik. A képződött szín erőssége arányos az elnyelető oldatban megkötődött nitrogén-dioxid koncentrációjával, amely fotometriásan mérhető.

szükséges anyagokSaltzman-elnyeletőoldat

5 g szulfanilsavhoz 50 cm3 w = 96%-os ecetsavat, 0,05 g n-(1-naftil)-etilén-diamin-dihidrokloridot és 10 cm3 acetont adunk, majd nitritmentes desztillált vízzel 1 dm3 oldatot készítünk a reagensekből mérőlombikban. A reagensnek színtelennek kell lennie.

Nitrit törzsoldat (1 g nitrit/dm3)1,500 g analitikai mérlegen bemért nátrium-nitritből nitritmentes desztillált vízzel mérőlombikban 1 dm3 oldatot készítünk.

Nitrit munkaoldat (1 mg nitrit/dm3)A nitrit törzsoldatból 1,00 cm3-t pipettával kiveszünk és 1 dm3-re hígítjuk mérőlombikban.


előkészítésA mintavevő edény (impinger) előkészítése

Az impingerbe 10,0 cm – 3 Saltzman-reagenst mérünk és megjelöljük az edény falán a folyadékszintet.gázmosó palackba kb. 1 cm – magasságban szilikagélt teszünk.

A levegőminta-vevő összeállításaA levegőminta-vevő eszközt összeszereljük az alábbi ábra szerint:

1. levegőminta-bevezetés, 2. impingerek a Saltzman-reagenssel, 3. levegőszárító szilikagéllel, 4. rotaméter, 5. légszivattyú, 6. térfogatáram-szabályozó szelep, 7. levegő elvezetés

MintavételA Saltzman-reagensen 30 percig 1 dm3/perc térfogatárammal légszivattyú segítségével levegőt szívatunk át. –A térfogatáram beállítása térfogatáram-szabályozó szeleppel történik. –A mintavétel befejezésekor ellenőrizzük az elnyeletőoldat térfogatát, ha szükséges 10,0 cm3-re nitritmentes –desztillált vízzel egészítsük ki.

a minta fotometriás méréseA rószaszínűre színeződött mintát a mintavétel befejezésétől számított 15 perc múlva 545 nm hullámhosszon a Saltzman-reagenshez hasonlítva fotometráljuk, mérjük a minta abszorbanciáját.

a fotometriás méréshez szükséges kalibrációs sorozat készítéseA kupakkal ellátott kémcsövekben vagy 10,0 cm3-es mérőlombikban a táblázatban megadott koncentrációjú 10 cm3 össztérfogatú oldatokat készítünk a kalibrációhoz a nátrium-nitrit munkaoldatból (1 mg/dm3) és a Saltzman-reagensből. A kémcsöveket lezárjuk és homogenizáljuk.

Nitrition-koncentráció [μg/dm3] 20 40 60 80 100 150 200

nitrit-ion koncentráció [μg/10 cm3] 0,20 0,40 0,60 0,80 1,00 1,50 2,00

nátrium-nitrit munkaoldat [cm3] 0,20 0,40 0,60 0,80 1,00 1,50 2,00

Saltzman reagens [cm3] 9,80 9,60 9,40 9,20 9,00 8,50 8,00

a kalibrációhoz készített oldatsorozat fotometriás méréseAz elkészítéstől számított 15 perc múlva 545 nm hullámhosszon a Saltzman-reagenshez hasonlítva fotometráljuk, mér-jük az abszorbanciáját.

kalibrációs görbeA kalibrációs görbén az oldatok abszorbanciáját a 10 cm3 oldatban levő nitrition-mennyiség függvényében ábrázoljuk.

μg nitrition a0,200,400,600,801,001,502,00

1,000

A kalibrációs görbe alapján meghatározzuk a kalibrációs faktort (Kf) az egységnyi abszorbanciának megfelelő nitrition mennyiségét.


a számításhoz szükséges adatokA minta abszorbanciája: A =Kalibrációs faktor: Kf =

A levegő térfogatárama: V =………A mintavétel ideje: t =

a mintavétel során átszívott levegő térfogatának kiszámítása

V(levegő) = V tּ = …………………..

a nitrogén-dioxid tömegkoncentrációjának kiszámítása a levegőmintában

ρ(nO2) = ahol

ρ(nO2) : a levegő nitrogén-dioxid koncentrációja [µg/m3],A: a minta abszorbanciája,Kf: kalibrációs faktor, az egységnyi abszorbanciának megfelelő nitrition mennyisége [µg],V(levegő): a mintavétel során átszívott levegő térfogata,Fs: Saltzman-faktor, értéke 0,72. A nitrogén-dioxid gáz és a nitrition eltérő sztöchiometriai viselkedését veszi korrekció-ba. A faktor értékét kísérleti úton határozták meg.

dokumentálásAz információs lap segítségével számítógéppel vagy kézzel a csoport minden tagja önállóan készítse el a jegyzőköny-vet!A jegyzőkönyv tartalmazza:

a feladatot, –a feladatot végző személyek nevét, –dátumot, –mérési körülményeket, –a mért adatokat, –a mérési eredmények értékelését. –

értékelés szempontjaiSzakszerűség, érthetőség –Szakmai nyelvi íráskészség –A jegyzőkönyv formai követelményeinek megfelelés, esztétikum –A csoportban levő aktív részvétel, a csoportmunka hatékonysága, időbeosztás és tartalmi vonatkozásban –A jegyzőkönyv megadott időre való elkészítése, pontosság –


3. gyAKORLAT

kén-dioxid kibocsátás mérése


Feladatönnek, mint leendő környezetvédelmi technikusnak, a feladata a kén-dioxid emissziómérése. A mérési adatok értékelése alapján következtetések levonása a környezet állapotára, egészségügyi és ökológiai kockázatokra vonatkozóan. Az éves kén-dioxid kibocsátás 346,99 kt volt, amelynek a 65,19%-a a hagyományos hőerőművekben a tüzelőanyag elégetése során keletkezett.A vizsgált erőmű kazánjai nem rendelkeznek beépített emissziómérő rendszerrel. A környezetvédelmi bevallást ciklikus ellenőrzés alapján kell megtenni.Az egyik kazán távozó füstgázából mintát vettünk. Feladata a minta kén-dioxid tartalmának meghatározásán túl az eredmények értékelése, a feladatban meghatározott szempontok alapján következtetések levonása.A kibocsátási határérték kén-dioxidgáznál 1 m3 füstgázban 500 mg SO2-gáz.



Feladat megoldásának lépéseiFüstgázból vett minta kén-dioxidtartalmának meghatározása –A kén-dioxid emisszió megadása és összehasonlítása a határértékkel –A hőerőművek évi kén-dioxid kibocsátásának megadása –Az elégetett fűtőolaj kéntartalmának indirekt módon történő ellenőrzése, ha a mintavételkor az elnyeletett kén- –dioxid 0,01 kg fűtőolaj elégetésekor keletkezettA kén-dioxid terhelés környezeti hatásának ismertetése –Az eredmények értékelése alapján a környezet állapotára vonatkozó megállapítások leírása, javaslattétel a kén- –dioxid szennyezés kibocsátásának csökkentéséreA vizsgálat dokumentálása a jegyzőkönyv megadott szempontjai alapján –

a mérés elveA vízben elnyeletett kén-dioxid permanganometriásan titrálható. A kálium-permanganát mérőoldat reakcióba lép a kén-dioxiddal, a fogyott kálium-permanganát térfogatából kiszámítható az oldat kén-dioxid tartalma.A lejátszódó reakciót az alábbi kiegészítendő reakcióegyenlet írja le:

KMnO4 + SO2 + H2O = MnSO4 + K2SO4 + H2SO4

szükséges anyagok

MintavételA levegőminta-vevőkészülék mintavevő edényébe 100 cm3 vizet tettünk, 10 órán át 10 dm3/min térfogatárammal légszi-vattyú segítségével füstgázt szívattunk át rajta. A SO2 megkötődés 100%-osnak tekinthető. Az így nyert 100 cm3 térfo-gatú mintaoldatból 20,0 cm3 vizsgálati mintát tettünk a mérőlombikba a törzsoldat készítéshez.

MintaA feladathoz előkészített, számozott mérőlombikban 20,0 cm3 kén-dioxidtartalmú vizsgálati minta található. Ezzel dol-gozzon, ebből készítsen törzsoldatot! Töltse jelig a vizsgálati mintát tartalmazó mérőlombikot és homogenizálja az olda-tot! Ez lesz a törzsoldat.


a vizsgálat meneteA törzsoldatból 25,0–25,0 cm – 3-t pipettázzon a titráló lombikba!Adjon a mintához 10 cm – 3 20 tömegszázalékos kénsavoldatot!Egészítse ki a mintát kb. 40 cm – 3 desztillált vízzel!Az így elkészített oldatot 0,02 mol/dm – 3 pontos koncentrációjú KMnO4 mérőoldattal rózsaszínig titrálja!Legalább három értékelhető titrálást végezzen, az átlagolható fogyásokat vegye figyelembe a számításoknál! –

dokumentálásKészítse el a mérési jegyzőkönyvet a megadott szempontok alapján! használja a szabályos jelöléseket és mértékegysé-geket!Írja le a kén-dioxid terhelés környezeti hatásait!

Vízzel való reakciójakor keletkező vegyület neve, képlete –Forrása –élettani hatása –hatása az ökoszisztémára –Hatása a látás viszonyokra –hatása az épített környezetre –

állítsa össze a felhasznált anyagok listáját, a megfelelő dokumentumokból keresse ki a vegyszerekre vonatkozó „R” és „S” utasításokat!

jegyezze fel a szükséges adatokat! Írja fel és rendezze a reakcióegyenletet! –A reakció során oxidálódott vegyület képlete: –A reakció során redukálódott vegyület képlete: –A kén-dioxid moláris tömege: –A kén moláris tömege: –A füstgáz térfogatárama a mintavétel során: –A mintavétel ideje: –A mintaoldat térfogata: –A vizsgálati minta térfogata: –A kálium-permanganát mérőoldat pontos koncentrációja: –A titráláshoz használt törzsoldat térfogata: –A titrált térfogat: –A titrálás során fogyott mérőoldat térfogata, legalább három értékelhető mérés: –átlagfogyás: –

Végezze el a szükséges számításokat!A törzsoldat kén-dioxid tartalmának kiszámítása –a mintaoldat kén-dioxid tartalmának kiszámítása –Kén-dioxid emisszió kiszámítása –A vizsgálat napján a kén-dioxid kibocsátás a határérték százalékában való kiszámítása –Fűtőolaj kéntartalmának kiszámítása –Az erőművek 2003. évi kén-dioxid kibocsátásának kiszámítása –

Eredményeit foglalja táblázatba!

A törzsoldat kén-dioxid tartalma mg-ban

a minta oldat kén-dioxid tartalma mg-ban

Kén-dioxid emisszió mg/m3-ben

A vizsgálat napján a kén-dioxid kibocsátás a határér-ték százalékában

évi erőművi kén-dioxid kibocsátás kt-ban

Fűtőolaj kéntartalma tömegszázalékban

értékelje az eredményeit, vonjon le következtetéseket a környezet állapotára vonatkozóan, adjon megoldásokat a kén-dioxid kibocsátás csökkentésére!


értékelés szempontjaiSzakszerűség, érthetőség –Szakmai nyelvi íráskészség –A jegyzőkönyv formai követelményeinek megfelelés, esztétikum –A csoportban levő aktív részvétel, a csoportmunka hatékonysága, időbeosztás és tartalmi vonatkozásban –A jegyzőkönyv megadott időre való elkészítése, pontosság –


iii. a környezetterhelés következményei

ennek a témakörnek az a célja, hogy megismerje:környezeti hatásvizsgálat (KhV) jogszabályi hátterét, –KhV-nál alkalmazott legfontosabb fogalmakat, –KhT elkészítésének módszertanát, –hatások értékelésének módszereit. –

Ismereteit alkalmazza konkrét hatástanulmány elemzése során!

napjainkban egyre nagyobb igény jelentkezik a környezet állapotára és az azt befolyásoló hatások mér-tékére vonatkozó információk, adatok iránt.

A környezeti adatok gyűjtése elsőrendű fontosságú a sikeres környezetvédelmi igazgatás szempontjá-ból, ez teszi lehetővé, hogy megfelelő szakmapolitikai döntések születhessenek és a szennyezéscsökkentési programok kellően megalapozottak legyenek, hogy az állam megfelelő beavatkozásokat tegyen, és haté-konyan használja fel a rendelkezésre álló természeti erőforrásait.

Az emberek egyre inkább tudni szeretnék, hogy milyen minőségű környezetben élnek, milyen egészségügyi hatásoknak és kockázatoknak vannak kitéve. Az 1995. évi LIII. sz. Környezetvédelmi törvény kimondja, hogy mindenkinek joga van a környezet állapotá-nak, a környezetszennyezés mértékének, a környezeti tevékenységeknek, valamint a kör-nyezet emberi egészségre gyakorolt hatásainak megismerésére.

A fenntartható gazdasági növekedés mellett a környezetvédelmi kérdések fokozottabb érvényesülé-sére van szükség. A hazai környezetvédelmi célok elérése mellett a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítése is szükségessé teszi a környezetvédelmi eredmények javítását. A környezeti értékek fontossá-gával új értékelési szemlélet alakult ki, amely a környezetterhelés következményeit környezeti hatásvizs-gálattal tárja fel, amelyben a környezetvédelemi-, gazdasági és műszaki szempontoknak összhangban kell lenni a fenntartható fejlődés kritériumaival.

a körNyezeti Hatásvizsgálat Jogszabályi Háttere

Az előírt környezeti hatásvizsgálatok hozzájárulnak, hogy a 1995. évi LIII. sz. Környezetvédelmi tör-vényben lefektetett alapelvek érvényesüljenek.

az elővigyázatosság, a megelőzés és a helyreállításLegkisebb mértékű környezetterhelés és igénybevétel –Környezetszennyezés megelőzése –Környezetkárosítás kizárása –Leghatékonyabb technológia alkalmazása/BAT –


FelelősségTevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért.

együttműködésSzervezeteknek, intézményeknek együtt kell működni a környezet védelme érdekében.

a kHv-ra vonatkozó, hatályban lévő jogszabályok:Környezetvédelmi törvény (LIII./95) –314/2005. (XII. 25) Korm. rendelet (20/2001. [II. 14.] – régi rend.) –

Nemzetközi jogszabályok, uniós irányelvek85/337/EgK irányelv (1985. június 27.) és 97/11/EK irányelv (1997. március 3.) az egyes köz- és –magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról96/61/EK irányelv (1996. szeptember 24.) a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csök- –kentéséről2003/35/EK irányelve (2003. május 26.) a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok –kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszol-gáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EgK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról

körNyezet állapot és Hatásvizsgálat

a környezeti hatásvizsgálati és környezethasználati eljárása tevékenység engedélyezéséről rendelkező felügyelőség a környezethasználó kérelmére induló előzetes vizsgálati eljárásban dönt arról, hogy a tervezett tevékenység környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési, illetve más hatósági eljárás hatálya alá tartozik-e, továbbá döntésé-ben szükség szerint meghatározza az előzetes vizsgálati eljárást követően benyújtandó kérelem tartalmi követelményeit. Az előzetes vizsgálati, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezet-használati engedélyezési eljárás részletes szabályait a 314/2005 (XII. 25.) kormányrendelet szabályozza.

A 1995. évi LIII. sz. Környezetvédelmi törvény 67–68.§ kimondja, hogy a környezetre jelentős mér-tékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni:

a létesítmény vagy művelet telepítése, megvalósítása; –a meglévő létesítmény vagy művelet felhagyása; –jelentős bővítés, technológia- és termékváltás esetén. –

A hatásvizsgálati szakaszok eredményeit a kérelmezőnek:előzetes környezeti tanulmányban és –részletes környezeti hatástanulmányban kell bemutatni. –

A környezeti hatásvizsgálat célja hogy valamilyen tervezett létesítmény, beruházás, eljárás vagy tevékenység tényleges megvalósításának megkezdése előtt, annak várható környezeti hatásait feltárja, azokat meghatározza, értékelje és annak alapján befolyásoló tényezője legyen a megvalósítás engedélyezéséhez való döntésnek.

Az egyes – külön jogszabályban megjelölt – tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzésére, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csök-


kentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítják meg. A környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységek azok, amelyek a környezetre jelentős, illetve várhatóan jelentős mértékben hatást gyakorolnak.

az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálataAz országhatáron várhatóan átterjedő, jelentős környezeti hatású létesítmények engedélyezéséről való döntés befolyásolásának alapvető nemzetközi környezetvédelmi jogi eszközei az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló EnSZ EgB egyezmény, az Espoo-i egyezmény, valamint az Euró-pai unió környezeti hatásvizsgálati irányelve és az integrált szennyezés megelőzésről szóló irányelve. A szomszédos országok területén, de a magyar határ közelében tervezett beruházások esetében is ezeknek a jogi eszközöknek az alkalmazása ad elsősorban lehetősége arra, hogy Magyarország a szóban forgó létesítmény terveit megismerhesse, arról véleményét kialakíthassa, majd álláspontját a döntéshozókkal megvitathassa. A beruházás engedélyezéséről rendelkező külföldi hatóságoknak az Espoo-i egyezmény szerinti eljárás során mérlegelniük kell a magyar lakosság véleményét, és a magyar hatóságok álláspont-ját, azonban ez az eljárás nem jelent vétójogot Magyarország számára.

a környezeti hatásvizsgálat alkalmazásának előnyeSegíti a megalapozott fejlesztések megvalósulását a tervezés során rendelkezésre álló adatok ré- –vén.Feltárja az élő és élettelen környezet minőségének alakulását, természeti erőforrások felhasználá- –sát, a tevékenység környezeti hatásán érvényesülő gazdasági, társadalmi és egészségi hatásokat.Figyelembe veszi a tájékoztatás és nyilvánosság révén szerzett információkat. –Informálja a döntéshozót a javasolt új tevékenységről. –

tartalMi követelMéNyek

az előzetes vizsgálati eljárás tartalmi követelményeiA létesítmény leírása, célja, szükségességének indoklása, a technológia leírása –A tervezett tevékenység számításba vett változatainak alapadatai (volumen, időtartam, terület- –igény, létesítmények, technológia, kapcsolódó műveletek stb.)A számításba vett változatok összefüggése olyan döntésekkel, tervekkel, koncepciókkal, amelyek –befolyásolták a telepítési hely és a megvalósítási mód kiválasztásátAz országhatáron átterjedő környezeti hatások bekövetkezésének lehetősége –Becslés a környezetterhelés és a környezet igénybevételének várható mértékére –A tájban és az ökológiai viszonyokban várható változások részletes leírása –Azon kérdések felsorolása, amelyek csak a részletes környezeti hatásvizsgálat alapján válaszolha- –tók meg

a részletes környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeiA technológia részletes leírása, összehasonlítása a leghatékonyabb megoldással –A hatásterület behatárolása, térképi bemutatása –A hatásterület állapotának bemutatása a tevékenység megvalósítása nélküli helyzetben –A környezet állapotában létrejövő változások –


A környezeti elemekre és az emberi egészségre gyakorolt hatások előrejelzése és értékelése –A becslési módszerek és bizonytalanságok leírása –A várható egészségügyi, gazdasági és társadalmi következmények becslése –A kedvezőtlen környezeti hatások elhárítása, illetve csökkentése érdekében szükséges intézkedé- –sekA környezeti hatások mérésének és értékelésének módja –A felhasznált adatok forrásának az alkalmazott módszereknek a jegyzéke –Közérthető összefoglaló a nyilvánosság számára –

A Környezeti hatásvizsgálat (KhV) egy előrejelzési módszer, amelynek célja valamilyen tervezett emberi tevékenység következtében várható lényeges környezeti állapotváltozások becslése és értékelése, és ezen keresztül a tevékenységre vonatkozó döntés befolyásolása.

a vizsgált tevékenység szakaszaitelepítésA telepítés gyakorlásához szükséges feltételek megteremtése:

területfoglalás –építkezés –berendezések felszerelése –

MegvalósításA tevékenység tényleges gyakorlása, a létesítmény:

működtetése –üzemeltetése –használata –

FelhagyásA tevékenység megszüntetése.

a tevékenységhez kapcsolódó más műveletekA telepítés miatt megnyitott anyagnyerő- vagy lerakóhelyek létesítése és üzemeltetése –A telepítéshez és megvalósításhoz szükséges szállítások, raktározás, tárolás –A megvalósítás során keletkező hulladék, szennyvíz kezelése –Energia- és vízellátás, ha az saját energia- és vízellátó rendszerrel történik –

Hatások és állapotváltozások

a hatások értékelésének szempontjaiA hatás időbelisége –A hatás térbeli kiterjedése –A határértékek betartásának biztosíthatósága –A várható hatások mérséklésének lehetősége –A károsított értékek és azok pótolhatósága –


a hatások értékelésének egyéb szempontjaiEgészségügyi –ökológiai –Településkörnyezeti –Tájhasználati szempontból –

az állapotváltozások típusaiideiglenes változások –Egyszeri, de végleges változások –Tartós, stabil intenzitású változások –halmozódó jellegű változások –Periodikusan ismétlődő állapotváltozások –Egymást erősítő illetve gyengítő hatások –Csökkenő intenzitású változások –

A hatásvizsgálattal feltárható tehát egy tervezett létesítménynek az érintett környezet fizikai-kémiai, ökológiai, társadalmi, esztétikai stb. tényezőire gyakorolt közvetlen és közvetett hatásai, ezek kölcsön-hatásai, a rövid és hosszú távú hatások. A várható környezeti hatások a megfelelő alternatívák kiválasz-tásával valamilyen cél érdekében optimalizálhatók lesznek.

körNyezeti Hatásvizsgálati Módszerek

A leggyakrabban alkalmazott KhV módszerek:Ellenőrző jegyzékek (egyszerű, leíró, kérdőív jellegű) –Mátrixok –Kvantitatív módszerek –hálózatok, rendszerdiagramok –hatásfolyamat-ábrák –Modellek –

leíró jellegű ellenőrző jegyzék bemutatásakategória részletekLevegő Ismertesse a meteorológiai viszonyokat és a levegő minőségét az adott területen!

MeteorológiaA tervezett tevékenység környezetében uralkodó meteorológiai viszonyok –havonkénti átlag hőmérséklet és szélső értékei –Csapadék mennyiség –Szélirány –Szélsebesség –hőmérséklet inverzió (köd, szmog) –

LevegőminőségLevegőminőségi adatok (CO, PM10) –Levegőminőségi adatok mérésének helye, távolsága a tervezett tevékenységtől. –

Forrás: Dr. Rédey Ákos


Házi feladatKörnyezeti hatásvizsgálathoz készítsen további kategóriákhoz is leíró jellegű ellenőrző jegyzéket!

kérdőív jellegű ellenőrző jegyzék bemutatásakérdés igen lehetséges Nem MegjegyzéslevegőA tervezett tevékenység eredményez-e:

a levegőminőségben romlást, –veszélyesanyag-kibocsátást, –szaghatást, –okoz-e változást a meteorológiai pa- –raméterekben (hőmérséklet, nedves-ség, légmozgás)?

vízA tervezett tevékenység révén:

kommunális csatornába kerül-e –szennyezőanyag,történik-e kifolyás a felszíni vizek- –be, ez okoz-e változást a felszíni vizek minőségében,okoz-e változást a talajvizekben? –

szilárd hulladékEredményez-e a tervezett tevékenység

jelentős mennyiségű szilárd hulla- –dékot?

zajA tervezett tevékenység:

növelni fogja-e a zajszintet? –

a körNyezeti Hatásvizsgálat FolyaMata

a hatásvizsgálat általános jellemzőiRendszerszemléletű, módszeres környezetvédelmi kutatás –Megelőző és forrásorientált –Módszeresen dokumentál, és biztosítja az információkhoz való szabad hozzáférést –Biztosítja a lakosság részvételét –Teljes nyíltságot biztosít a döntéshozatalban –

a teljes körű környezeti hatásvizsgálat magában foglaljaA hatások meghatározása méréssel –A hatások figyelemmel kísérése monitoringhálózat segítségével –A hatások értékelése –


A hatásokra vonatkozó adatok, információk rendszerezése és továbbítása a döntés-előkészítés és –a nyilvánosságra hozatal céljára

a hatásvizsgálat készítés folyamatahelyzetfeltárás hatótényezők létének megállapítása, meghatározása –hatásfolyamatok feltérképezése, feltárása –hatásterület becslése, lehatárolása –Környezeti állapotának bemutatása a potenciális hatásviselők érzékenységének megállapításával –A hatásfolyamatok és állapotváltozások becslése a hatásterületen –Az állapotváltozások értékelése az egyes elemekre, rendszerekre és a környezet egészére –

Hatásfolyamatok feltárásaA hatásfolyamatok feltérképezése során tudni kell azokat a folyamatokat, amelyeket a hatótényezők is-meretében vizsgálni kell.

HatótényezőkA változások kiváltó okai, mint a folyamatok elindítói, minden esetben anyag- és energiakibocsátások és/vagy elvonások. Ezek például:

szennyezőanyag-kibocsátás; –zaj- és rezgéskibocsátás, sugárzás; –élőhely megszüntetése, felszabdalása; –természeti erőforrások készletének változása; –környezeti elemek létének megszűnése; –művi elemek létesítése; –mozgó környezeti elemek áramlásának, terjedésének megváltozása; –területhasználat-változás. –

Példa a légszennyezéssel kapcsolatos hatásösszefüggések, hatásfolyamatok ábrázolására.

Hatótényező Hatásfolyamat Hatás

Légszennyezőanyag-kibocsátás

Kiülepedés a talajra, növényekre A vegetáció növekedése csökkenLevegőminőség romlása Egészségügyi hatásMűvi elemek korróziója életmódra gyakorolt hatásFelszíni és felszín alatti vízminőség-változás Közegészségügyi hatás

a körNyezeti HatásvizsgálatokNál alkalMazott legFoNtosabb alapFogalMak

környezeti hatásvizsgálat kHvA KhV az az eljárás, amit a 85/337/EgK és a 97/11/EK irányelvek írnak elő egyes köz- és magán célú beruházások környezeti hatásainak vizsgálatára. Környezeti hatásvizsgálat előrejelzési módszer, amely-


nek célja valamilyen tervezett emberi tevékenység következtében várható lényeges környezeti állapot-változások becslése és értékelése, és ezen keresztül a tevékenységre vonatkozó döntés befolyásolása.

környezeti hatástanulmány kHtKörnyezeti hatástanulmány a hatástanulmányok a KhV folyamán készülő szakmai dokumentumok, amelyek a döntéshez szükséges információkat tartalmazzák.

környezeti elemA föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített környezet továbbá ezek összetevői.

környezetA környezet környezeti elemekből és környezeti rendszerekből áll.

környezetvédelemA környezetvédelem célja a természetes és mesterséges környezeti értékek megóvása.

környezethasználatA környezetnek, vagy valamely elemének igénybevételével, illetve terhelésével járó hatósági engedély-hez kötött tevékenység.

környezeti hatásKörnyezeti hatás az emberi tevékenység okozta olyan állapotváltozás, amely értelmezhető környezetvé-delmi szempontból.

környezeti tényezőKörnyezeti tényező, egy szervezet tevékenységeinek, termékeinek vagy szolgáltatásainak olyan eleme, amely kölcsönhatásba kerül a környezettel.

Hatásviselőhatásviselő az a környezeti elem vagy rendszer, amely állapotában a változás bekövetkezik.

Hatásfolyamathatásfolyamat a hatótényezőkből kiinduló folyamat, amely egy vagy több környezeti elem vagy rendszer változását okozza.

Háttérhatásháttérhatás a hatásterület tevékenységtől független adottsága, olyan állapotjellemző, amely kimutatha-tóan befolyásolja az állapotváltozások alakulását.


kontrollkörnyezet Kontrollkörnyezet a hatásterület tevékenység megvalósítása nélküli állapotát jelenti, a változások értéke-lésénél ez az állapot képezi az összehasonlítás tárgyát.

FolyamatábraA felismert hatásösszefüggéseket, hatásfolyamatokat célszerű folyamatábrák elkészítésével rögzíteni. Ennek célja, hogy létrejöjjön a felismert hatások kölcsönös viszonyait tükröző rendszert alkotó hálózat.



1. gyAKORLAT

környezeti hatásvizsgálat elemzése


FeladatKörnyezetvédelmi hatóságnál munkacsoportjának szakember irányítása mellett egy konkrét technológia környezeti ha-tásvizsgálatát kell elemeznie. Feladata, hogy a megadott szempontok és a jogszabályi előírások szerint elemezze és vizsgálja meg, a hatásvizsgálat lépéseit, módszereit.jegyezzék fel a tapasztalatokat és készítsenek egy prezentációt a feladatról!


A jegyzőkönyv és prezentáció beadási határideje a gyakorlat elvégzését követő 2 hét.

Feltételek4 fős csoportban dolgoznak, –internetről letöltött vagy szaktanár által adott környezeti hatásvizsgálatát tanulmányozzák, –számítógéppel dolgozhatnak, –közös prezentációt készítenek a KhV elemzéséről. –

elemzési szempontok:A tervezett vagy tényleges tevékenység célja, –hatása a környezetre, –hatásterület behatárolása, –környezetvédelmi intézkedések, –a csoportok röviden szöveges beszámolóban mondják el észrevételeiket. –

a feladat beadásaA feladatot a csoportnak prezentáció formájában kell elkészíteni.A prezentáció max. 8–10 diából álljon.A feladat elkészítéséhez két hét áll rendelkezésre.A csoport egy vagy több tagja mutatja be az elkészített anyagot, amelyhez max. 15 perc áll a rendelkezésükre.

a prezentáció értékelési szempontjaiSzakmai megfelelőség –érthetőség –egyediség –Technikai kivitelezés, áttekinthetőség, olvashatóság –Animációk megfelelő alkalmazása –Előadásmód –Előny a csoport több tagjának szereplése –


Függelék

ajánlott irodalom

Dr. Anton Attila (2003): Környezettechnika II., KvVM 7–39 old.

Dr. Barótfi István (2000): Környezettechnika, Budapest: Mezőgazda Kiadó 97–223 old.

OECD Környezetpolitikai Teljesítményértékelések MAgyARORSZág, KvVM 2008.

Dr. Rédey ákos – Módi Mihály – Dr. Tamaska László (2002): Környezetállapot-értkelés, Veszprémi Egyetemi Kiadó

Honlapokwww.kvvm.huwww.infolink.huwww.idokep.hu

Nemzeti Fejlesztési ÜgynökségÚMFT infovonal: 06 40 638 [email protected] • www.nfu.hu

ii/14. évfolyam8 méréstechnika gyakorlat • tanulói jegyzet ii/14. évfolyam a tanulói...

Documents