iii. rÉsz kÖzÉrdeklŐdÉsre szÁmottartÓ informÁciÓk …(akkor több, mint 3 évtizedes...

III. RÉSZKÖZÉRDEKLŐDÉSRE SZÁMOTTARTÓINFORMÁCIÓK ÉS TÁJÉKOZTATÓK

Far kas Ta más prog ram jel le gű ün ne pi be szé dét, Dr. Sza bó Zol tán nak aCOPA–COGECA kong resszu sá ról adott tá jé koz ta tó ját, il let ve az SZKAKu ra tó ri u ma ülé sén el hang zot tak fi gye lem be vé te lét ajánl juk a min den na pi szer ve ző, irá nyí tó mun ká ban.

Információk és tájékoztatók

HIÁNYOZNAK KÖZÜLÜNK

Nem ze dé kek ki ma gas ló, nagy egyé ni sé gei tá voz tak el kö zü lünk. BartusPál, Dr. Cselőtei Lász ló (mind ket ten kö zel 20 éven át a Szö vet ke ze ti Ku ta -tá si Ala pít vány tiszt ség vi se lői) mun kás sá gá ban a te het ség, a szor ga lom, ajó ügy irán ti el kö te le zett ség öt vö ző dött. A ma guk élet út ját jár va cél ba ér tek.

NEKROLÓG

Bartus Pál1946–2012


Bartus Pál meg ha tá ro zó egyé ni sé ge volt a ma gyar ke res ke de lem nek és anem zet kö zi szö vet ke ze ti ke res ke de lem nek.

Élet pá lyá ja a fő is ko lai ta nul má nyok be fe je zé se után 1967-ben a Jász -fényszarui Áfésznál kez dő dött, ahol ke res ke del mi elő adó, majd osz tály ve -ze tő és ké sőbb – még 26 éves sem volt ek kor – a szö vet ke zet el nö ke lett.

Az Egye sült Jász sá gi Áfésznál 24 évet töl tött; 1985-től a szö vet ke zetel nö ke ként já rult hoz zá mun ká já val ah hoz, hogy ez az áfész – ma márCo-op Star Zrt. – az or szág egyik leg erő sebb, leg di na mi ku sabb ve vő köz -pont já vá fej lőd jön.

208 SZÖVETKEZÉS XXXIII. évfolyam, 2012/1–2. szám

Te het sé ge, mun ka bí rá sa, el hi va tott sá ga jó aján ló le vél volt ah hoz, hogyaz egész ma gyar szö vet ke ze ti ke res ke de lem bi zal mát él vez ve 1990-től azÁfeosz (ma ÁFEOSZ-COOP Szö vet ség)al el nök évé, majd 1992-től el nö ké -vé vá lasszák.

Az Áfeosz al el nö ke ként, majd el nö ke ként pon to san lát ta azt, hogy azegy re erő sö dő ver seny hely zet ben újjá kell szer vez ni a ma gyar szö vet ke ze tike res ke del met. Tud ta, hogy a tag szer ve ze tek anya gi ere jét egye sít ve felkell épí te ni egy meg fe le lő szer ve ze ti rend szert, ki kell ala kí ta ni a ha té konyirá nyí tá si és dön té si me cha niz must. Na gyon ke mé nyen dol go zott azért,hogy a tag szer ve ze te ket a kö zös ügy mel lé ál lít va meg ala kul has son 1995- ben a Coop Üz let lánc, majd ala pos elő ké szí tés után 1997-ben lét re jö hes sena CO-OP Hun ga ry Zrt., amely nek meg ala ku lá sa óta el nök-ve zér igaz ga tó javolt nyug díj ba vo nu lá sá ig.

El nök-ve zér igaz ga tó ként sok olyan fej lő dé si, fej lesz té si le he tő sé get,irányvonalat is mer te tett meg, fo gad ta tott el még a Cso port leg ki sebb áfészei -vel, gaz da sá gi tár sa sá ga i val is, ame lyek va ló ban meg erő sí tet ték és ver -seny ben tar tot ták és tart ják – igen elő ke lő he lyen – ma is a Coop Cso por tot.

Szin te ter mé sze tes, hogy ma gá val ra ga dó, foly ton ten ni aka ró, ve ze tősze mé lyi sé gé re és rend kí vül ered mé nyes mun ká já ra kül föld ön is fel fi gyel -tek. Meg vá lasz tot ták a gen fi szék he lyű Szö vet ke ze tek Nem zet kö zi Szö vet -sé ge Auditáló Bi zott sá gá nak tag já vá, majd az SZNSZ el nök sé gi tag ja lett.

A ha zai szak ma és köz élet is szám ta lan díj jal is mer te el mun ká ját. Ezekkö zül a leg je len tő seb bek:

– 1992-ben Te rü let fej lesz té si Nagy dí jat ka pott– 1995-ben a Ma gyar Köz tár sa sá gi Ér dem rend Tisztikeresztjét vett át– 2002-ben Kla u zál Gá bor díj jal is mer ték el– 2005. au gusz tus 20-án a köz tár sa sá gi el nök a Ma gyar Köz tár sa sá gi

Ér dem rend Kö zép ke reszt jét adta át Neki.

Kü lön em lít het jük meg azt a ki tün te tést, amely ta lán az egyik leg ked ve -sebb le he tett szá má ra. Szü lő vá ro sá tól soha nem sza kadt el, na gyon so kattett a vá ro sért, az ott élő kért, min dig is jász be ré nyi nek val lot ta ma gát. Jász -be rény vá ro sa ezért 2000. au gusz tus 20-án dísz pol gá ri cí met ado má nyo zott Neki.

Bartus Pál élet út ja nem volt min den na pi. Sok küz de lem mel, sok ne héz -ség gel járt, de emel lett rend kí vül ered mé nyes, so kak mun ká ját, min den na -pi éle tét se gí tő, gaz da gí tó; em ber ség ből, ki tar tás ból, hoz zá ál lás ból nagy -sze rű pél dát mu ta tó élet pá lyá ja volt az övé, ba rá tun ké, kol lé gán ké.

Információk és tájékoztatók 209

MÚLT IDÉZÉS(pro memoria)

60. szü le tés na pi kö szön tő1

(akkor több, mint 3 évtizedes együttműködés alapján így vélte,most 40 év eltelte után is így vallja a krónikás)

Tisz telt Bartus Úr!Tisz telt El nök Úr!

Mi, akik most itt össze jöt tünk, csa lád tag ok, mun ka tár sak, ba rá tok, sors tár -sak kö zös sé gét al kot juk. Rö vi debb, vagy hosszabb ide ig mel let ted áll tunkés ál lunk. Örö me id ből ki vet tük ré szün ket. Si ke re id ből ne künk is ju tott.Bán kód tunk, ami kor el akad tál. Ezt a pá lyát, ezt az utat vá lasz tot tad, sok pó -lu sú, ne héz te re pen te szed a dol god.

Min den me leg ség és össze tar tás el le né re azon ban még sem érez het tükso ha sem azt, hogy a szü lő he lyi, il let ve a mun ka he lyi, vagy akár a je len lé vőkö zös ség ki sa já tít ha tott vol na. Aki té ged meg is mert, az tud hat ta, hogy az efaj ta kí sér let, nem jár hat si ker rel. Mert min den fé le cso por to su lás ban valórész vé tel szá mod ra ka lit ká nak tű nik. Szár nya ló sas hoz ha son ló a lel ked. Az egyes ér dek-kö rök nél tá gabb kö zös ség ben gyö ke re zel, szé les ho ri zon tonszem lé lődsz. Min den kié vagy! Ér tünk, so ka kért élsz és dol go zol.

Most vi szont ven dé ge id va gyunk. Bi zo nyá ra for dít va is igaz ez az ál lí -tás! Ven dé günk vagy. Együtt ün ne pe lünk. 60. szü le tés na pod al kal má bóltisz te let tel és me leg szív vel kö szön tünk. Min den jót kí vá nunk. Si kert amun kád ban, örö met és bol dog sá got a csa lád ban. Ab ban a meg hitt kö zös -ség ben, amely biz tos és me leg hát te red volt és most is az. Nél kü lük nemfut hat tad vol na be köz is mert pá lyá dat. Ezért őket is el is me rés il let. Ugyan -ak kor nem csak a ma gunk, ha nem azok ne vé ben is üd vöz lünk, akik nin cse -nek itt, de is mer nek, szá mon tar ják cse le ke de te id. Ezek bő sé ge sek és szé -les kö rű ek. A szö vet ke zés múlt ja és je le ne ben nük egy sé get al kot. Mindan nak el le né re, ami a rend szer vál tás előtt és után tör tént. Gon dol ko dá sod,ma ga tar tá sod, s az eze ket ki fe je ző cse lek vé sed tö ret len ma radt. Hű ség ah -hoz ami mel lett ma gad el kö te lez ted. Hű ség a szö vet ke ze ti esz mé hez: ifjúko rod tól, mind máig, „lent és fent,” itt hon és a vi lág ban egy aránt.


1 Ez az írás a meg em lé ke zés hát tér anya gá nak ké szült 2006-ban, fel hasz ná lá sá ra nem ke rültsor, mos ta ni (hat év vel ké sőb bi) köz re a dá sát a ki szá mít ha tat lan sors tet te idő sze rű vé.

Köz is mert, hogy éle ted és mun kás sá god mind ed dig a szö vet ke ze timoz ga lom szol gá la tá ban telt el. A he lyi szö vet ke ze ti fej lesz tés ben; az or -szá gos szö vet ke ze ti in teg rá ció szer ve zé sé ben; a nem zet kö zi szö vet ke ze tikap cso la tok épí té sé ben nagy je len tő sé gű si ke re ket ér tél el. Arra tö re ked tél,hogy: az egy a töb bes ben, a töb bes az egyes ben jól in teg rá lód jon, s a ma -gyar szö vet ke ze ti moz gal mat va ló ság hű en is mer je meg a vi lág.

Mun kás sá god ban ez a há rom „vo nu lat” szer ves egy sé get al kot. Alap ésfel épít mény. Olyan alap, ame lyen a szű kebb és a tá gabb jövő for má ló dott,olyan fel épít mény, amely nek alap ját az el hi va tott ság, a hit, a kész ség és aké pes ség erős öt vö ze te tá massza alá. Ezek az is mér vek éle ted ben meg ha tá -ro zó nak bi zo nyul tak. Nem vál tot tál kö pe nye get, el len áll tál min den fé le csá -bí tás nak, a köz va gyon együtt tar tá sa le be gett a sze med előtt. A sa ját bol do -gu lá sod má sok sor sá nak job bí tá sá val va ló sí tot tad meg. Ezért er köl csi leg ép és hi te les ma rad tál. Mint le gi tim szö vet ke ző, iga zi nagy fel ada tok ra, a szö -vet ke zők so ka sá gá nak szol gá la tá ra vál lal koz tál.

Az ered mé nyek ön ma guk ért be szél nek. Ör ven de tes, hogy je len leg nem -csak a ko ráb ban ál ta lad ve ze tett he lyi szer ve zet, ha nem az ál ta lá nos fo -gyasz tá si szö vet ke ze ti moz ga lom is mo dell jel le get öl tött. A ha zai és anem zet kö zi fi gye lem kö zép pont já ba ke rült. Az ér dek lő dés erő tel jes nek bi -zo nyult. Sok or szág ból ko pog tat tak be hoz zánk: „kém lel ték tu do má nyun -kat”. Moz gal munk nem fu kar ko dott. Köz re ad ta a ta pasz ta la to kat. Óv tunkaz ál ta lunk el kö ve tett hi bák tól. S nem tit kol tuk gyen ge sé ge in ket sem, ame -lyek egyi ké vel, má si ká val, saj nos, most is együtt élünk. Múl tunk és je le -nünk „fel mu ta tá sá ban” min dig is kö rül te kin tő, szük ség sze rű en ön kri ti kusem ber nek szá mí tot tál, s ma is an nak tu dunk.

Az ed dig meg tett élet utad arany fe de ze te a hét köz nap ok cse lek vé se i benrej tő zik. Ezek ben kris tá lyo so dott ki em be ri mi nő sé ged, szak mai kva li tá -sod, ve ze tés re való el hi va tott sá god. Az az em ber és szö vet ke ző, aki ben akis és nagy kol lek tí va ga ran ci át lá tott a si ker re, s bi zal mat sza va zott neki,hogy fe jez ze ki vá gyát, aka ra tát. A té nyek, az élet, a gya kor lat azt mu tat ja,hogy rá szol gál tál a vá ra ko zás ra, s mél tó nak mi nő sül tél „lent és fent,” itt hon és kül föld ön egy aránt.

Jó szót, el is me rést éle ted so rán so kat kap tál. Ma gas ál la mi ki tün te té se id a nem zet kö zi és a ha zai szö vet ke ze ti moz ga lom szá má ra egy aránt po zi tívüze net nek bi zo nyult a ma gyar ál lam ré szé ről. Sze mé lyed ben a pél da ér té kűhelyt ál lás, il let ve a kor sze rű ha zai ke res ke de lem meg te rem tő jé nek egyikki emel ke dő egyé ni sé ge ré sze sült er köl csi el is me rés ben.

Volt ré szed vi szont a gán csos ko dás ból, a kis hi tű ség ből is. Ed di gi pá lyá -don nem csak kö zös sé gi aka rat-ér vé nye sí tő, si ke res moz ga lom-épí tő, há ló -zat-fej lesz tő, ha nem he lyen ként és időn ként ma gá nyos har cos is vol tál.


„Szár nya dat tép ked ték, s néha az a lát szat ala kult ki, hogy be vagy már zár va, a ka lic ká ba, mint a ma dár.” Itt most mér le get ké szít het nénk. Fe les le ges nektű nik. A leg na gyobb élet-él mé nyed az le het, hogy so ka kat, tö me ge ket, or szá -got, mi több, nem zet kö zi együtt mű kö dést szol gál tál, s ma is ezt te szed. Ez atu dat az, ami va la kit naggyá, vagy csak egy sze rű en bol dog gá te het. 60.élet éved hez jól pá ro sul ez a mér ce, amely több sé gé ben min den na pos erő -fe szí té sek ben for má ló dott. Jellemzői: „egyet ér tő ölel ke zés”, vagy küz -de lem, ese ten ként vesz tés, új ra kez dés. A meg győ zés sel, a rá döb be nés -sel, a szem be sü lés sel, az igaz ság ki mon dá sá val, a rossz os to ro zá sá valjárt együtt. Alá za tot, el kö te le zett sé get, ügy sze re tet je len tett szá mod ra.A több ség bol do gu lá sá ért, a job bí tá sért, a fej lő dé sért foly tat tad szé les kö -rű együtt- mun kál ko dá so dat.

Hor doz tad és kép vi sel ted azt, ami „csak” ígé ret, jövő, le he tő ség, jobbés kor sze rűbb. Le het, hogy elő re men tél, le het, hogy meg előz ted a kort,vagy csak má sok nem ér tet tek meg, eset leg nem akar tak meg ér te ni, mun -kált az el len ér dek? Ez volt az a hely zet, ami a leg in kább pró bá ra tett. Ki -tar tást, bá tor sá got fel té te le zett. Néha ön ma gad dal, s egyé ni sor sod dal da -col tál. Meg esett, e küz del mek ben nem hát rál tál, bár egy szer-egy szer hát ra lép tél, hogy újra kezd hess, nyit hass, s na gyob bat lépj elő re. Az irányt el tö kél ten tar tot tad. Ez a „meg átal ko dott sá god” min dig is szen ve déllyel, ese -ten ként szen ve dés sel és soha nem múló jó köz ér zet tel töl tött el. Va jon mi lyen ezek ele gye? Mi lyen az esszen cia? Te vagy a meg mon dó ja! Mi csak azt ta -pasz tal tuk, hogy cél kö ve tő, el tö kélt em ber vagy. Örö me id ből so kat kap tunk,ter he i det ma gad hor doz tad. A leg ke ve seb bet és a leg töb bet csak annyitmond ha tunk: kö szön jük. Jó így 60 éves nek len ni, jó ez a bol dog ság.

Ennél is több az, hogy tö rek vé se id he lyes sé gét, moz ga lom-épí tő, szö -vet ke zet-fej lesz tő kül de té se det a leg in kább ér de kel tek so ka sá ga is mer tefel, s le gi ti mál ta lá tá sa i dat, igent mon dott, bi zal mat sza va zott és meg erő -sí tett.

Egy kö zös sé gi em ber nek, aki sa ját sor sát a tö me gek szol gá la tá val kötiössze, több nem is kell het. Ez volt szá mod ra az iga zi pré mi um, az a tü kör,amely de rűt su gár zott vissza. Úgy ta pasz tal juk, hogy ez a hát tér most ismeg van, ez az ér ték most is lé te zik és a tett vágy nem lany hul Ben ned, in -kább erő sö dik, új mi nő ség be csap át, még ma ga sabb szak mai szin ten, mégát fo gób ban, stra té gi ai ala pon.

Örü lünk an nak, hogy jó egész ség ben lát ha tunk. Most is ta pasz tal hat jukal ko tó ener gi á dat, tett re kész sé ge det. Tud juk, hogy, ezek nem szer zett tu laj -don sá gok. Gén je id ből ered nek. Le szár ma zott örök sé gek, ha úgy tet szik is -te ni ado má nyok. Ez a bel ső tűz azon ban vál to zé ko nyabb, mint az előbbem lí tett fi zi kai adott ság. Szunnyad, vagy pa rázs lik, eset leg ki al szik. Sok ok


kö vet kez té ben for má lód hat. Az egyik ilyen té nye ző a kor, a múló évek szá -ma. Ez utób bi ak ese té ben egye sek nél eró zió, má sok nál vi szont ki tel je sü lésmun kál. E té ren (kép le te sen szól va) ma több vagy, mint teg nap. Úgy lát juk, hogy a fel gyü lem lett ta pasz ta lat és az al ko tói vágy kü lö nös ele gye lo bogBen ned.

Ész le lé sé hez nem kell ana lí zis. Elég, ha csak szót vál tunk, il let ve mel let -ted va gyunk, fő leg, ha együtt cse lek szünk. Meg erő söd het ben nünk, hogy 60.éved ben jár va nem hát ra, ha nem elő re né zel. Az épí tő szel lem, a job bí tásszán dé ka hat át most is, ugyan úgy, mint ifjú ko rod ban, ak kor, ami kor édes -apád nyom do ká ban a ke res ke dői pá lyát vá lasz tot tad, s el kö te le zett szö vet ke -ző let tél. Úgy tű nik vi szont, hogy ma sem elég szel meg a rész le ges sel, a köz -tes ál la pot tal. Tel jes ség ben gon dol kodsz, az egé szet lá tod és ge ne rá lod.Je len le gi tiszt sé ge id ben erre nagy a kész te tés és nagy is a szükség!

So kan e kor ban már szí ve sen lu bic kol nak a lan gyos víz ben. Ter mé sze -tük sze rint te he tik, mert mi nél szé le sebb a „te rep,” s mi nél ma ga sabb ameg bí za tás, an nál in kább ho má lyo so dik az egyé ni fe le lős ség, a konk rétszá mon ké rés, a tet ten érés, a köz vet len azo no sí tás le he tő sé ge. Azt ta pasz -tal juk, hogy soha sem búj tál az ilyen pa ra vá nok mögé. Cse lek vő, al ko tóem ber vol tál és az is ma rad tál. A táv la to kat sem néz ted so ha sem más ként.Hogy ezt most, 60 éves kor ban is vál la lod, azt nem csak sejt jük, ha nem tud -juk is. Ha eb ben ne tán va la ki is ké tel ked ne kö zü lünk, őt a mai al ka lom rakül dött meg hí vó ban jel zett mot tó val em lé kez te ted. Ol vas tuk!

A nyo ma ték ked vé ért meg is mét lem: „a pro fi üz let em bert nem a rész si -ker, az al kal mi ku darc, ha nem a küz de lem vég ered mé nye ér dek li.” Eh hez ahit val lás hoz nem kell rejt jel kulcs. Ön ma gá ért be szél. Ne künk is, má sok nak is azt üze ni, hogy évek ide, évek oda, nem vál toz tál, 60 éves ko rod ban is ajövő felé for dulsz.

Kü lö nös, hogy ez a sze mé lyes am bí ció, a je le nünk ben va ló sá gos szük -ség let tel, va gyis a fo gyasz tá si szö vet ke ze ti moz ga lom meg újí tá sá nak igé -nyé vel, s azok nak a fe nye ge té sek nek a ki vé dé sé vel kap cso ló dik össze,ame lyek a coop-redszer felé mu tat nak. A coopok és szer ve ze te ik, il let ve in -téz mé nye ik pi a ci te ré nek bő ví té se új ki hí vá so kat je lent. A tu laj do no si de -mok rá cia, az in teg rá ció, az ér dek-ér vé nye sí tés új ra gon do lá sát igé nye li.

Jó és ha té kony vá lasz kell! A he lyes re a gá lás nak azon ban sok fel té te levan. Több össze te vő ből ke re ked het ki a túl élés, a pi ac bő ví tés, il let ve a tar -tós si ker. Egy azon ban ezek kö zül meg ha tá ro zó nak tű nik. Át ü tő erő kell! Aszub jek tív fel té te lek, ezek kö zül is a ve ze tés kor sze rű sí té se, a ter mé sze teski vá lasz tó dás „tű ré se,” még in kább párt fo go lá sa nél kül vert se reg le he -tünk. Pi a ci ál lá sa in kat el fog lal hat ják, szét szór hat nak ben nün ket. A meg -


úju lás te hát alap ve tő ér de ke a tu laj do no sok, a szö vet ke zők és a fo gyasz -tók so ka sá gá nak.

Eh hez min den sze mé lyes ga ran cia, élet ta pasz ta lat, szak mai tu dás, ve -ze tői kva li tás, leg fő kép pen pe dig a köz jó meg ra ga dá sá nak ké pes sé ge és ki -fe je zé se Ben ned van. A 60 év böl cse le tet is ga ran tál. Moz gal mun kat ma ka -riz ma ti kus ve ze tő, hi te les, el is mert sze mé lyi ség, úgy is mond hat nánk,tisz ta ke zű szö vet ke ző vi he ti elő re. Ez az igény je le nünk ben job ban mun kál, mit bár mi kor más kor! Mert a de mok rá ci át a köz pon tú ság gal, a he lyit az or -szá gos sal, az egyé ni tu laj dont a kö zös sé gi tu laj don nal, az egyé ni ér de ket akö zös sé gi ér dek kel soha sem kel lett úgy egyez tet ni, mint ma, a mai hely -zet ben. A „mi ér tek” is mer tek. Fon tos, hogy mind ez ne csak egy szűk cso -port ügye le gyen. Ten ni kell érte, hogy so kak is mer jék fel iga zi ér de ke i ket,s fe jez zék ki aka ra tu kat.

A tét az, hogy job ban él jünk! Ez az egy sze rű vágy azon ban „fent éslent” egy aránt nagy erő fe szí té sek árán va ló sul hat meg. Így volt ez ed dig is,s így lesz a jö vő ben is. A fel adat azon ban ma más ké pes sé gek ki bon ta koz ta -tá sát fel té te le zi. A di na miz mus, a kö rül te kin tés, ese ten ként a rá ér zés, a ki -pró bált szak mai is me ret, a csa pat-szem lé let új öt vö ze té re van szük ség a ve -ze tés ben. E szel lem meg tes te sü lé sét lát juk ben ned. Most, 60 éve sen mégin kább.

Ez al ka lom ból is kö szö ne tet mon dunk azért, hogy ve lünk vol tál ésvagy, úti társ ként, ve ze tőn ként, min dig is biz ton szá mít hat tunk Rád. Érez -tük és tud tuk, hogy még az in tel me id ben is ott volt és van a gon dos ko dás,ese ten ként az óvás, a jót aka rás a mun ká ban és az egyé ni kap cso la tok ban, akö zös sé gi élet ben egy aránt. Ve led iga zán több nek érez tük ma gun kat Mi így vél tük, mi így lát tuk. Ma sem gon dol juk más ként. Most illő al ka lom vanarra, hogy ezt meg fo gal maz zuk, s er ről ma gunk kö ré ben szót ejt sünk.

Ne ked és sze ret te id nek 60. élet éved ben to váb bi jó egész sé get és meg -hitt bol dog sá got kí vá nunk. Is ten él tes sen so ká ig!

Bu da pest, 2006. má jus 19.

Fe ke te Jó zsef

Utó irat

A meg hitt együtt lé tet kö ve tő hat év al ko tá sá nak ki tel je se dé sé ben, utol sóévé nek fele a bi za ko dás és a két ség ál la po tá ban telt el. 2012 de cem ber4-ének haj na lán sze re tő, hű sé ges fe le sé gé nek, úti tár sá nak vi gyá zó te kin te te kö ze pet te el aludt, s csen de sen el ment kö zü lünk. Össze szo rult szív vel te -kin tünk utá na. Élet mű ve ve lünk ma rad, s erőt ad mind nyá junk nak. Nyu -god jon bé ké ben!


GÖDÖLLŐ REKTORA VOLT…Emlékezés CSELŐTEI LÁSZLÓRA1

1925–2012

„Nagy ma gyar ta ní tás: amit a dé li bá bos vérel pusz tít, meg épí ti a bölcs szá mí tás. Mertki csi nép ben nem az a nagy, aki nagy vi harttá maszt, ha nem aki népe elől a nagy vi hart eltud ja fog ni.” Cselőtei Lász ló (1989)2

Cselőtei Lász ló pro fesszor nem egy szer idéz te a mot tó ként sze rep lő gon do -la tot. Így tör tént, hogy egy ko ri is ko lá já ban, az Evan gé li kus („Fa so ri”)Gim ná zi um ban is se gít sé gül hív ta a for rást, Né meth Lász lót, aki vi szontBeth len Gá bor ra utal va fo gal ma zott az elő ző ek sze rint.

Egye te mi ta nár ként, rek tor ként vagy az Or szág gyű lés Me ző gaz da sá giBi zott sá ga el nö ke ként is beemel te egy-egy al ka lom mal, in do kolt eset ben, a jel lem ző gon do la tot. Ta lán vál lalt és be járt élet út já ról is így em lé kez he tett.Mi ként az utol só nak te kint he tő köny vé ben – A me ző gaz da ság von zá sá banc. sze mel vény vá lo ga tás ban – tet te. Ké ré sé re Mol nár Jó zsef pro fesszor ral,egyik rek tor utód já val elő szót ír tunk a 2004-ben meg je lent könyv höz.Könyv so ro zat nyi tó kö te té nek hit tük…3 Ta nul sá gok, ta pasz ta la tok meg írá -sá nak, a Ké ve-köny vek el ső jé nek. Hogy a „ka lá szok” – leg alább – meg -őriz he tők ma rad ja nak. Cselőtei vál lal ta a val lo má sos írá so kat.

Fe le lős ség gel, őszin tén, fel ké szül ten.Ez év ta va szán az aka dé mi kus el kö szönt – vég le ge sen.Kö vet kez zék né hány mo za ik egy 20. szá za di élet út ról.


1 Az írás meg je lent a „Gaz dál ko dás” ag rár öko nó mi ai tu do má nyos fo lyó irat 2012. 2. szá má ban.2 Cselőtei Lász ló: A rend szer vál tás előz mé nyei. In: Cselőtei Lász ló: A me ző gaz da ság von zá -

sá ban. K.: Agroinform Ki adó, Bu da pest, 2004, 274. old. 3 I. m.: Elő szó Mol nár Jó zsef – Romány Pál, 10–11. old.

1

„A ma gyar ag rár tör té net egé szé nek épü le tétva la mennyi ér de kelt tu do mány ág együt tesmun ká já val le het csak fel épí te nünk.”Kosáry Do mo kos (1957)4

Nem ne héz jel ké pes nek, egy ben ígé re tes nek te kin te ni, hogy 1945-ben egyro mo kat, le rom bolt hi da kat szám lá ló, ha di fog ság ból ha za té rő fi a it re mény -ked ve váró or szág ban új, ad dig nem volt egye te met ala pí ta nak. Még ren de -zet len az ál lam for ma, a föld re form kö vet kez mé nye it még alig „te lek köny -ve zik”, de a több tu dás igé nye is, szük sé ge is na pi rend re ke rül.

Nagy Imre ag rár mi nisz ter elő ter jesz té se alap ján 1945 őszén, több régitan in té zet össze vo ná sá val lét re jön a Ma gyar Ag rár tu do má nyi Egye tem.Volt ka to nai épü le tek ben, más ide ig le nes meg ol dá sok ban, in teg rál va többrégi, kü lön bö ző el ne ve zé sű/ran gú in téz ményt az or szág fél tu cat vá ro sá ból, il let ve in téz mé nyé ből – egye tem szü le tik Bu dán.

Csőd ben volt az or szág, jegy re, cse re for ga lom ban „fe ke tén” vagy se ho -gyan sem le he tett éle lem hez jut ni. A ter mő föld nem ter mett, a rak tá rak ré -gen ki ürül tek. A jó szág kor mány zók, gaz da tisz tek „ál lást vál toz tat tak”.(Volt, hogy la kó he lyet, sőt ha zát is.) A ve ze tő „ipar ág” rég óta az ős ter me -lés. A po li ti ka elő te ré ben a ke nyér, ami min dig kel lett, hoz zá ak kor a jó vá -té tel tár sult. Meg szü le tik majd a jel szó is: „Ter melj töb bet – job ban élsz!”És: „Egy má zsa búza – egy pár csiz ma!” A ter mő föl det „lőszermentesítik”,a te he ne ket igáz zák…

Az ag rár egye tem nek új, meg fe le lő bá zis kel lett. Sőt: tan gaz da ság is. AGel lért-hegy lej tő je a ker té sze té ma radt, So rok sár, Martonvásár fel ér té ke -lő dött. (Az el szórt ha di anyag tól, fegy ve rek től meg tisz tít va.) Még in kább az egy ko ri ko ro na ura da lom (Gö döl lőn), pusz tá i val, er de i vel, va la mint az –idő le ge sen ha di fo goly tá bor ként is hasz nált – pre mont rei rend ház és gim ná -zi um, to váb bá a máriabesnyői volt ko los tor. A köz le ke dés ígé re tes, „há -rom pá lyás” (MÁV, HÉV, au tó busz). És még min den fej leszt he tő is.


4 Kosáry Do mo kos: Ag rár tör té ne ti szem le, I. évf. 1–2. sz. 1957, 7. old.

A föld mű ve lés ügyi mi nisz ter 1949. jú li us tól Er dei Fe renc, a Sze ge denjo got vég zett író-szo ci o ló gus, a Nem ze ti Pa raszt párt egyik ala pí tó ja. A bu daiSzent Imre her ceg úton, ide ig le nes he lyen lévő ag rár egye tem rek to ra: Dr.Máthé Imre bo ta ni kus pro fesszor (1954-től majd az MTA le ve le ző tag ja).Együtt nyit ják meg az első, 1950/51-es ag rár egye te mi tan évet Gö döl lőn.

Az egye te mi hall ga tók könnyen in gáz hat tak Bu da pest ről, lak hat takhely ben, di ák szál lók ban, vol tak épít ke zé si fel vo nu lá si épü let ben is, vagy– az egy ko ri ki rá lyi kas tély al kal ma zot ta i nak tá ga sabb há za i ban – al bér -let ben is. Az egy kor Bu dán, Keszt he lyen, Óvárott stb. kez dett vég ző sökok le ve le i ket az új köz pont ban ve het ték át. Az új – első – gö döl lői rek torKeszt hely ről ér ke zett ta laj ta nos: Pá ter Kár oly. Az egye tem ut cá ja is őrzi a ne vét.

Az „egye te mi falu” 1966-tól fel irat koz ha tott a régi egye te mi vá ro soklis tá já ra – Camb rid ge és Bo lo gna, a hol land Wageningen, a finn Tapiola ésmás vá ro sok mel lé. A vá ros sá ava tás ün ne pi be szé dét Fe hér La jos mi nisz -ter el nök-he lyet tes tar tot ta, 1966. ja nu ár 3-án. Az egye tem ről nem szólt, an -nál töb bet az ag rár hely zet ről. A GATE – aho gyan ak kor mond ták – so kat je -len tett már az ak ko ri ag rár vi lág ban.

Losonczi Pál mi nisz ter már el he lyez te a bő ví tést szol gá ló épü le tek, kol -lé gi u mok alap kö vét. A rek tor dr. Kiss Al bert – ké sőbb a KSH el nök he lyet -te se –, a Me ző gaz da ság-tu do má nyi Kar dé kán ja pe dig már Cselőtei Lász ló. (Ta lán a leg fi a ta labb dé kán a GATE tör té ne té ben.)

2

Né hány nál több év kel lett ak kor, hogy Gö döl lőn meg gyö ke re sed jék azEgye tem. A nagy be tűs. Az ilyes mi sok té nye zős téma. Van, aki nek hoz, jö -ve del met, kap cso la tot, örö met. Van, aki től visz. A régi – még Da rá nyi Ig nác ide jé ben te le pült – kí sér le ti te rek, kép ző mű vé sze ti al ko tó mű he lyek is ran -go sod tak, ese ten ként be ol vad tak.

Gö döl lő a Ma gyar or szág ra lá to ga tó je les kül föl di ek prog ram já ban ishe lyet ka pott. Nem min den ki fo gad ta el itt hon, hogy nem „Gö döl lő”, nem a „tör té nel mi kas tély”, ha nem az „egye te mi vá ros” kol lé gi u mai, kí sér le titere – s ter mé sze te sen a fenn tar tói, di ák jai stb. – az „ér de ke sek”. Az Egye -sült Ál la mok ag rár mi nisz te re, Earl Butz pro fesszor – Moszk vá ból jö vet –már 1975-ben „útba ej tet te”. És még hány mi nisz ter, tu dós, ku ta tó kér te (!)a gö döl lői prog ra mot. Az egye tem – s így a vá ros! – rá ke rült a kül föl di (ag -


rár-)tér kép re. (Leg utóbb, 2011-ben – szük ség ből? – az EU-s pro to koll tér -kép re is.)

Ter mé sze te sen ez ered mé nye i nek, pro fesszo ra i nak a „rá ke rü lé sét” je -len tet te el ső sor ban. Jó per sze, hogy olyan kü lön le ges ér té kes al ko tá sokmeg te kin té se is be il leszt he tő az egye te mi vi zit be, mint Amerigo Tot meg -döb ben tő ha tá sú al ko tá sá nak meg szem lé lé se az új au lá ban. A Mag apo te ó -zi sa előt ti tisz tel gés. Igen, tisz tel gés, hi szen egy vál to za ta a Mű vész mun -ká já nak a Szent Pé ter Ba zi li ká ban, Ró má ban lát ha tó. VI. Pál pápa volt ame cé ná sa. S ak ko ri nagy kö ve tünk, Pa lo tás Re zső.

Gö döl lő re Ortutay Gyu la ka la u zo lá sá val ju tott el Tóth Imre, azaz Ame -rigo Tot. Fehérvárcsurgótól hosszú volt az útja. A fő Mű az egye tem au lá -ját, va ló já ban a mai ne vén: a Szent Ist ván Egye te met, „la kó it”, lá to ga tó it,fenn tar tó it kö szön ti. És biz tat ja. A hall ga tók ezt a ké pet vi szik ma guk kalegye te mi éve ik ről. Az al ko tás ava tá sán még je len volt a Mes ter. Min den ki ün ne pel te a haza ké szü lő, haza te le pü lő Ván dort, ám leg in kább a háromköz re mű kö dő, egy mást kö ve tő rek tor: dr. Pethő György, dr. Cselőtei Lász ló és dr. Bíró Fe renc örül he tett. Si ke rült, egye di, s mű vé szi.5

Le nyű gö ző al ko tás. Eb ben a mé ret ben, ezen a he lyen meg döb ben tő. Ésigaz… Utá noz ha tat lan. (Az ag rár mi nisz té ri um ár kád jai alatt egy ki sebbvál to zat lát ha tó, de ott az egy sze rű en más mű faj.)

Nem mond ha tó el per sze egyet len nagy in téz mény re sem, hogy le zárt,be fe je zett. Igaz, a GATE, új ne vén és szer ve ze té ben: a SZIE, be il lesz ke dettaz or szág rész be, a táj ba. In téz mé nyek, fel ada tok le vál tak róla, úja kat fel -vál lalt. A nem zet kö zi kap cso la tai, a szom széd or szá gok kal, va la mint aFAO-val ki épí tett együtt mű kö dé se szá mot te vő, so kat ígé rő. Je len le gi ve ze -tői, élü kön dr. Sol ti Lász ló aka dé mi kus sal, aki má so dik rek to ri cik lu sátkezd te meg, ez zel szá mol nak. Tud ják, hogy az egye tem – más né ven – épít -ke zés. Nem ze dé kek sora, fel ké szült sé ge – majd nem ze tek sor sa, éle te for -dul meg raj ta. Cselőtei is így lát ta.


5 Romány Pál: A Mag apo te ó zi sa Gö döl lőn. K. Szent Ist ván Egye tem, XL. évf. 6. sz. 2009,13. old.

3

„Fél év szá za dos ki emel ke dő szak mai éspe da gó gu si pá lyá ja egy be esett a ma gyarme ző gaz da ság fej lő dé sé vel – em lé ke zett apro fesszor ra a Ma gyar Tu do má nyos Aka dé mia.” Saj tó je len tés, 2012. Már ci us6

A fej lő dés elő se gí té sé ben Cselőtei fo lya ma to san részt vál lalt. Minden posz -ton. Ka ted rán, kon fe ren ci án, ku ta tó ként – min den hol. Nyug dí jas ként ismun ka szo bá ja volt Gö döl lőn, az egye te men, s részt ve vő volt a szak maikon fe ren ci á kon, ked venc me gye szék he lyén, Kecs ke mé ten, de a fő vá ros -ban s más hol is, ha mód ja s mon da ni va ló ja volt. Rá is mond hat ta vol na egy -ko ri küz dő tár sa, Borbándi Gyu la, amit Er dei Fe renc ről írt az emig rá ci ó ban„… sok jel ből ítél ve az fel té te lez he tő, hogy min den más po li ti kai út le he tet -len sé gé nek a fel is me ré se, és az a meg győ ző dés ve zet het te, hogy sze rep vál -la lá sá val az el ke rül he tet lent eny hít he ti. Sze mé lyes ma ga tar tá sa és vi sel ke -dé se is mint ha ezt iga zol ta vol na…”7. S kap cso la tai, vál la lá sai sor ra eztmu tat ták. A fa sor bé li régi di ák tár sai, a szin tén aka dé mi kus sá lett Tom -csányi Pál, de mi, fi a ta labb kol lé gái Gö döl lőn és más egye te me ken, ezt iga -zol hat juk, ta nú sít hat juk.

Ter mé sze tes nek te kint he tő, hogy kör nye ze te, mun ka tár sai szá mol takér dek lő dé sé vel, kü lö nö sen az zal, hogy szá mít hat tak rá. A Szak mát, a nagy -be tű set, fő he lyen tar tot ta, s min dig fi gyelt a gond ja i ra, ered mé nye i re. Or -szág gyű lé si kép vi se lő ként, a gya kor la tot jól is me rő ta nár ként, ku ta tó ként.Pa raszt pár ti volt és ma radt, tag könyv vel, majd an nak hi á nyá ban is. Ott voltkon fe ren ci á in kon, de vál lal ta rek tor ként az éven te – ak kor – Gö döl lőn tar -tott Or szá gos Ag rár ta nács ko zás üd vöz lé sét, el lá tá sát is. Tisz telt, jó há zi -gaz dá nak bi zo nyult min den kor. Így nyug táz hat ta az egye tem fi gyel mes sé -gét min den eset ben az ag rár mi nisz ter, s min den részt ve vő az or szág bólvagy kül föld ről.8


6 Nép sza va, 2012. már ci us 2. 4. old. 7 Borbándi Gyu la: A ma gyar népi moz ga lom K.: Püski, New-York, 1983, 536. old.8 Or szá gos Ag rár ta nács ko zás az 1979. évi gaz da sá gi fej lesz tés ről. Szerk. dr. Fe hér Kár oly,

MÉM, Bu da pest.

Kü lön tör té net a volt ki rá lyi kas tély sor sa. Há bo rús károk, vál ta ko zóhad se re gek kö vet ték egy mást, majd szo ci á lis ott hon, ma gán la kás is voltidő le ge sen. Az egye tem nek dé del ge tett ter ve volt a kas téllyal és park já val.Nem si ke rült. Kár érte…

Cselőtei Lász ló vál lal ta a vi tá kat. Volt ben ne ré sze, hi szen a nagy ag rár -át ala ku lá sok év ti ze de i ben élt. Vál toz tak a tu laj don vi szony ok, a ter me lé sifel té te lek, ra di ká li san más lett az ag rár ter me lés kör nye ze te, fel té tel rend -sze re. El iga zo dott ben ne. Ér tet te, ha min den pont ján nem is he lye sel te. El -ér te a tu do má nyos pá lya csú csát, de nem fe lej tet te az ala po kat sem. S tud ta,hogy a pa lán tát nem sza vak kal, ha nem szak sze rű gon dos ko dás sal le het –kell! – ne vel ni. Ahogy le het…

Utol só ki tün te té se, el is me ré se a XXI. Szá zad Tár sa ság tól – a „Ha zámDíj” volt. Nagy ra ér té kel te. Azok is Őt, a Rek tort, akik meg sza vaz ták, át ad -ták, s em lé ke ze tük ben tart ják.

Romány Pál

TANÍTVÁNYA VOLTAMIn memoriam Cselőtei László

1925–2012

„Csak a he gyek nem ta lál koz nak. Em be ri éle tek, sor sok egy más tól messzi -re in dul va is érint he tik egy mást. S a hely ze tük től, egyé ni sé gük től füg gő enha tás sal le het nek egy más ra.”9 Cselőtei Lász ló a rá kos pa lo tai csa lá di ker té -szet ből in dult. Ak tív mun kás sá gá nak első sza ka sza a szö vet ke ze ti moz ga -lom hoz kö tő dött. Pá lyá ját 1948-ban a MOSZK10 ba jai ki ren delt sé gén kezd -te. Bács me gyé ben kü lön bö ző be osz tá sok ban dol go zott. A te het sé ges fi a talszak em ber ha ma ro san ki tűnt a sor ból. Még az év no vem be ré ben a MOSZKutód szer ve ze té ben Bu da pes ten, a SZÖVOSZ11 Üzem gaz da sá gi Fő osz tá -lyán ka pott meg bí za tást. Itt a szer ző dé ses ter mel te tés fel adat kör ében vég zett


9 Cselőtei Lász ló: Dégen Im ré re em lé kez ve „Szö vet ke zés” 2003/2. sz., K.: Szö vet ke ze ti Ku -ta tó In té zet Bu da pest, 127. old.

10 Ma gyar Or szá gos Szö vet ke ze ti Köz pont.11 Szö vet ke ze tek Or szá gos Szö vet sé ge.

(az ak ko ri ne héz kö rül mé nyek kö zött) fe le lős mun kát. Kri ti kai ész re vé te leiát szőt ték ma ga tar tá sát és „fel fe lé” tör té nő éssze rű sí tő kez de mé nye zé se it.Nem rit kán vissza uta sí tás volt az osz tály ré sze.

A ká de rek ben szak ma i lag rend sze re sen csa ló dott Dégen Imre fő tit kárazon ban fel fi gyelt Cselőtei Lász ló ra. A fő tit kár a Párt köz pont Me ző gaz da -sá gi és Szö vet ke zet po li ti kai Bi zott sá gá nak is tag ja volt. A tes tü let ben tár -gyalt elő ter jesz té se ket 1949 őszét kö ve tő en (ti tok ban) a hoz zá ér tő, re a lis taszak em ber nek (Cselőtei Lász ló nak) vé le mé nye zés re és ja vas lat té tel re sze -mé lye sen rend sze re sen át ad ta, s azo kat a le he tő sé gek ha tá rai kö zött, a ha zai egyik leg na gyobb szer ve zet és gaz da sá gi erő, a SZÖVOSZ, il let ve szer ve -ze tei, szé les kö rű tag sá ga ne vé ben kép vi sel te a Bi zott ság ban.

Cselőtei Lász ló ilyen mó don (köz ve tet ten) igen ké nyes kér dé sek ben, ame ző gaz da ság és a szö vet ke zés fő irá nyá nak for má ló dá sá ba bele szólt.Köz is mert, hogy az or szág sú lyos el lá tá si gon dok kal küz dött, a szö vet ke ze -tek fe lül ről tör té nő szer ve zé se gőz erő vel folyt. Va gyis mind két te rü let (azipa ro sí tás mel lett) a po li ti ka leg ér zé ke nyebb kér dé se i hez tar to zott. A tör té -nel mi em lé ke zet azt ta nú sít ja, hogy koc ká za tos erő fe szí té sei csak ke vés si -ker rel jár tak A ki ál lás, a bá tor ság vi szont az ag rár-, és szö vet ke zet po li ti katör té ne té nek ki ma gas ló tet tei közé tar to zik. Jó val ké sőbb, egy vi dé ki úton agép ko csi ban Dégen Imre így nyi lat ko zott: „a bo rot va élén tán col tunk.” Akri ti kus mun ka társ hall ga tott, fáj dal mas volt szá má ra kör nye ze té nek gán -csos ko dá sa.

A fi a tal szak em ber el mé le ti és gya kor la ti kva li tá sai a tu do mány te rü -le tén is ki tűn tek. 1950-ben a Me ző gaz da sá gi Tu do má nyos Köz pont fő -igaz ga tó ja (So mos And rás) fel kér te az ala ku ló ban lévő Ker té sze ti Ku ta tóIn té zet zöld ség ve tő mag-ter mesz té si osz tá lyá nak ve ze té sé re. Az ügy benpo li ti kai vá lasz szü le tett, az át he lye zés hez a mun kál ta tó nem já rult hoz zá.Cselőtei Lász ló ban a vál tás gon do la ta meg erő sö dött. A vé let len, vagy asze ren cse, még in kább az ígé re tes tu dós je lölt ví zi ó ja fe je ződ he tett ki ab -ban, hogy So mos And rás egy év múl va is mét gon dolt rá. Ja va sol ta, hogy je -lent kez zen as pi ran tú rá ra. 1951-ben ezt meg tet te, amit mun ka he lyén na -gyon rossz né ven vet tek, s az újra kez dő dött ká de res vi ták után azon banhoz zá já rul tak je lent ke zé sé hez. Vé gül há rom évre a tu do má nyos mun ká nakszen tel te idejét és am bí ci ó ját.

Az as pi ran tú rát 1954-ben si ke re sen fe jez te be. Még eb ben az év ben aGö döl lői Ag rár tu do má nyi Egye te men meg ala kult Ker té sze ti Tan szék szer -ve zé sé vel és ve ze té sé vel bíz ták meg. Az ezt kö ve tő évek ben az egye te men


be lül, il let ve a ha zai és nem zet kö zi tu do má nyos élet ben (ok ta tói te vé keny -sé ge mel lett) neve és pub li ká ci ói köz is mert té vál tak. Első „ta lál ko zá som”vele 1957-ben tör tént. A hall ga tói pad sor ból néz tem fel az egye te mi ka ted -rá ra. Az ak kor már nagy tisz te let nek és el is me rés nek ör ven dő fi a tal pro -fesszor tar tott egy sze rű, a tu do má nyos ló zun go kat mel lő ző, oda fi gye léstvon zó elő adást zöld ség ter mesz tés tan ból.

Most elő vet tem egye te mi lec ke köny ve met, vizs ga ered mé nye i met ta -nú sí tó alá írá sa it fel idéz tem. A ker té sze ti gya kor la tok ból több, mint fél év -szá zad el tel te után is élő ké pek tá rul nak elém. A tan szé ki kol lek tí vá val és azazt ve ze tő pro fesszor ral ez idő től szár maz tat ha tó kap cso la tom. A dip lo ma -ter vem, ké sőbb a kan di dá tu si ér te ke zé sem el ké szí té se és meg vé dé se so ránegy aránt ta pasz tal hat tam tá mo ga tá sát. Ezt kö ve tő en kü lön bö ző ál la mi, tár -sa dal mi meg bí za tá sai al kal má ból vet tem részt az ál ta la ve ze tett vi ták ban,elő ter jesz té sek vé le mé nye zé sé ben. Ál lás pont ja it il le tő en soha nem volt hi -ány ér ze tem, vi lá gos ér ve lé sei nem csak en gem, ha nem a töb bi részt ve vőtegy aránt meg győz ték. Ez a ké pes sé ge vele ma radt éle te vé gé ig.

A hegy heggyel nem ta lál ko zik, em ber-em ber vi szont igen. Vé le ke dé se aké sőb bi ek ben az Or szá gos Szö vet ke ze ti Ta nács ban iga zo ló dott. Pál Jó zsef,az OSZT tit ká ri szo bá ja rend sze res ta lál ko zó hellyé vált. Hosszú éve ken átfoly tat tunk esz me cse rét a tár sa da lom ról, a me ző gaz da ság ról, a szö vet ke -zés ről. A tu dós pro fesszor meg lá tá sai, ta pasz ta la tai ki in du ló és vég pont nakszá mí tot tak. A SZÖVOSZ Sza bad ság té ren lévő szék há za, mint régi mun -ka he lye kü lö nö sen von zot ta. Szá mos eset ben meg ke res te ko ráb bi dol go zószo bá ját, fel idéz te múlt bé li ta pasz ta la ta it, int ve a je lent, hogy azok ne is -mét lőd je nek meg.

Úgy, mint az 50-es évek ben az meg tör tént, szö vet ke ze ti ügy ben az „újkor ban” is meg is mét lőd tek a sú lyos tor zu lá sok. Ak kor is, ké sőbb is a po li ti -ka, a ha ta lom ér de kei dik tál tak, mil li ók let tek ká ro sul tak. Öröm mel idéz tefel vi szont azt is, hogy vol tak idő szak ok, pe ri ó du sok, ami kor a ha zai szö -vet ke zés meg mu tat hat ta iga zi ar cát, mil li ók bol do gu lá sát szol gál ta, vi lág -szín vo na lon mű kö dött. Egye te mi ok ta tó ként, rek tor ként, az MTA ren destag ja ként, tár sa dal mi tiszt ség vi se lő ként mind eb ben ak tív sze re pet vál laltCselőtei Lász ló aka dé mi kus. Meg ada tott neki az al ko tás örö me.

Kap cso la tunk 1997-ben új di men zi ó ban foly ta tó dott. Mint régi szö vet -ke zőt, a szö vet ke ze ti el mé let és gya kor lat tu dós kép vi se lő jét fel kér tük aSzö vet ke ze ti Ku ta tá si Ala pít vány (a Szö vet ke ze ti Ku ta tó In té zet tu laj do no -sa) Fel ügye lő Bi zott sá gá ban való rész vé tel re. Kis rá be szé lés után vál lal ta a


köz re mű kö dést. A za va ros idők ben néha böl csen hall ga tott, szük ség ese ténvi szont ha tá ro zot tan kép vi sel te a szö vet ke zés, a szö vet ke ze ti tu do mányügyét. Az el múlt 15 év ben, ha lá lá ig a tes tü let tag ja ma radt.

Kö ze li, meg hitt együtt lét köz tünk e más fél év ti zed ben ala kult ki. Rend -sze res meg hí vott ja ként oly kor he ten te, de leg alább ha von ta a la ká sán, egypo hár ital, kis tá nyér ka keksz mel lett kö tet len, nyílt be szél ge tést foly tat tunk a vi lág ról, szű kebb és tá gabb kér dé sek ről. Vá gyott a di a ló gus ra. Az idő sze -rű gon do lat cse re iránt ér dek lő dé se soha nem szűnt meg, nyo masz tot ta ama gány. Mi dig a múlt él mé nye i ből in dult ki, s ju tott el a szó ban for gó té má -hoz. Gon do la ta i ban böl cse let, lo gi ka és gya kor la ti is me ret fe je ző dött ki.Ez zel együtt so sem zár kó zott el a más ság tól, egyút tal be fo ga dó is volt. Szá -mom ra pél da kép pé vált. Tá vo zá sa nyo mán ben nem szűn ni nem aka ró hi -ány ér zet mun kál. Em lé ke fel ma gasz to sul. Nyu god jon bé ké ben!

Fe ke te Jó zsef


A 90. NEMZETKÖZI SZÖVETKEZETI NAPONELHANGZOTT ÜNNEPI BESZÉD1


Tisz telt Ün ne pi Ta nács ko zás!Ked ves Szö vet ke ze ti Ba rá ta im!Höl gye im és Ura im!

A szö vet ke ze ti moz ga lom meg be csü lé sé nek tart juk, hogy ma a szö vet ke ze -tek kép vi se lői az or szág há zá ban ta nács koz nak. Úgy vé lem, a szö vet ke ze tekis ér zik, hogy ügye ik meg tár gya lá sá nak he lye van az or szág há zá ban. Ta -nács ko zá sun kat az or szág ház haj da ni fel ső há zi ülés te ré ben tart juk ugyan,úgy gon do lom azon ban, hogy a ház tör vé nye ket hozó má sik ré szé ben még -is ér zé ke lik a kép vi se lők, or szá gunk ve ze tő po li ti ku sai a szö vet ke zés je len -tő sé gét.

Alig múlt egy éve, 2011 ta va szán az Al kot mányt fel vál tó Alap tör vénysza va i val egye ző ben kö te lez ték el ma gu kat po li ti ku sa ink, hogy a nap ja ink -ban ér vé nyes szö vet ke ze ti tör vény irányt sza bó be ve ze tő jé ben a szö vet ke -ze ti moz ga lom to vább fej lő dé sé hez szük sé ges tá mo ga tás meg adá sa mel lettaz új ra sza bá lyo zás fel ada tát is ki emel ten ke ze lik. Utal va arra, hogy azAlap tör vény ből meg ala po zott ké ré sünk el le né re ki ma radt a szö vet ke zésalap ve tő sze mé lyes jo gá nak hang sú lyo zá sa.

A ma gyar szö vet ke ze ti tör vény ben fog lalt kö te le zett sé gek rend sze resszám ve tés re, cse lek vő el ha tá ro zás ra kész tet nek ben nün ket, s erre sar kall aNem zet kö zi Szö vet ke ze ti Nap mai ün ne pi al kal ma is. Meg kell ezt a na potbe csül nünk, mert a vi lág csak na gyon meg be csült ér té kek vé del mé re tartkö zös meg em lé ke zést.

Nem vé let len, hogy a szö vet ke ze tek vi lág nap ját a nagy vi lág égés után,1922-ben hir det ték meg. 1922 óta a Szö vet ke ze tek Nem zet kö zi szö vet sé gefel hí vá sá ra vi lág szer te jú li us első he té ben ün ne pi össze jö ve te len em lé kez -nek meg a szö vet ke ze ti össze fo gás ne mes esz mé i ről.

Ugyan csak for du la tos idő szak ban, 1995-ben az Egye sült Nem ze tekSzer ve ze te is – fel is mer ve a szö vet ke ze tek, a szö vet ke zés tár sa dal mi-, gaz -


1 Az ün ne pi be szé det Far kas Ta más, az Or szá gos Szö vet ke ze ti Ta nács El nö ke tar tot ta a Nem -zet kö zi Szö vet ke ze ti Nap – ENSZ Szö vet ke ze tek Vi lág éve Or szág há zi ren dez vé nyén, 2012. jú ni us 28-án.For rás:Or szá gos Szö vet ke ze ti Ta nács irat tá ra.

da sá gi je len tő sé gét – arra a kö vet kez te tés re ju tott, hogy a glo ba li zá ló dó vi -lág kor rek ci ós me cha niz mu sa ként a szö vet ke ze tek fel ka ro lá sát ajánl ja –hang sú lyos nyo ma ték kal – a kor má nyok fi gyel mé be. Így az tán az Egye sültNem ze tek Szer ve ze te is csat la ko zott a szö vet ke ze ti nap meg hir de tői közéés az SZNSZ kez de mé nye zé sét fel ka rol va – maga is ki emelt je len tő sé gűvi lág nap pá nyil vá ní tot ta a szö vet ke ze tek nap ját, s az óta a szö vet ke ze ti vi -lág szö vet ség gel kö zö sen ké rik fel meg em lé ke zés re, cse lek vés re a szö vet -ke ze te ket, ügyük tá mo ga tá sá ra pe dig a vi lág szer ve zet tag ál la ma i nak kor -má nya it.

A Szö vet ke ze tek Nem zet kö zi Szö vet sé ge ál tal meg hir de tett, s im már90. al ka lom mal vi lág szer te meg be csült nap e rit ka al kal mak közé tar to zik.Az első vi lág há bo rút kö ve tő for ron gó idő szak ban hir det ték meg a szö vet -ke ze ti össze fo gás pél dá ját ajánl va a bé ké re, az együtt mű kö dés hely re ál lí tá -sá ra, a de mok ra tiz mus erő sí té sé re váró vi lág nak.

A vi lág szö vet ség a Nem zet kö zi Szö vet ke ze ti Na pot ezért „pi ros-be tűs”ün ne pei közé so rol ta és for dult a tag or szág ok kor má nya i hoz az zal a fel hí -vás sal, hogy le he tő sé ge ik lat ba ve té sé vel se gít sék ha zá juk ban a szö vet ke -ze tek mun ká ját. Hoz zá fog ha tó gya ko ri ság gal is csak az em be ri ség élet fel -tét ele it biz to sí tó leg fon to sabb cél ki tű zé sek re – a vi lág bé ké re, a kör nye zetvé del mé re – figyelmeztetnek a pi ros be tűs vi lág nap ok.

Az el kö vet ke ző na pok ban vi lág szer te össze gyűl nek a szö vet ke zők ésba rá ta ik a Nem zet kö zi Szö vet ke ze ti Nap mél ta tá sá ra, ün nep lé sé re. A Szö -vet ke ze tek Nem zet kö zi Szö vet sé ge mél tó ön ér zet tel jel zi, hogy a 90. szö -vet ke ze ti napi meg em lé ke zés re in dí tó fel hí vá sa im már több mint egy mil li -árd szö vet ke ző höz szól, a vi lág fel nőtt la kos sá ga kö zel egy ne gye dé hez.

Amint arra utal tam már, igen nagy, egye te mes em be ri ér té ket kell hor -doz nia an nak az ügy nek, amely nek a vi lág szer ve ze tek em lék na pot szer vez -nek. A szö vet ke ze tek ügyét mél tán so rol ják ezek közé. Mű kö dé si el vei, azál ta la kép vi selt ér té kek olyan szo li dá ris tár sa da lom ki ala ku lá sát tű zik ki cé -lul, amely – sze mé lyes és anya gi köz re mű kö dé sü ket is kér ve – tu da to santö rő dik tag jai jó lé te esé lyé nek a meg te rem té sé vel, kör nye ze tük gaz da sá gi,kul tu rá lis és ci vi li zá ci ós fej lesz té sé vel.

Így van a mai szö vet ke ze ti nap nak is ket tős szá mo zá sa, az SZNSZ90.-nek, az ENSZ 18.-nak je lö li meg.

Az ENSZ Köz gyű lé se mind eze ken túl 2012 évet a szö vet ke zés „vi lág -évé nek” nyil vá ní tot ta. Az ENSZ po li ti kai, in tel lek tu á lis és gaz da sá gi erő -for rá sa it is erre az évre össz pon to sít va – s ugyan er re tag ál la mai kor má nya it


is fel kér ve – szá mot te vő fej lő dést kí ván el ér ni a már mű kö dő szö vet ke ze tek meg erő sí té sé ben, újak ala kí tá sá ban, a szo ci á lis szek tor ban be töl tött sze re -pük nö ve lé sé ben. Erre a meg fon to lás ra a szö vet ke zés 168 éves tör té ne té ből le szűrt ta pasz ta la tok ve zet ték.

Szö vet ke ze ti na pun kon had idéz zem a szö vet ke ze ti iden ti tást meg ha tá -ro zó do ku men tum ból a szö vet ke ze tek ál tal kö ve tett ér té ke ket: „A szö vet -ke ze tek az ön se gély, az egyé ni fe le lős ség, a de mok rá cia, az egyen lő ség, azigaz sá gos ság és a szo li da ri tás ér té ke in ala pul nak. Ala pí tó ik ha gyo má nyátkö vet ve, a szö vet ke ze ti ta gok hisz nek a be csü le tes ség, a nyílt ság és a tár sa -dal mi fe le lős ség eti kai ér té ke i ben és a má so kért való tö rő dés ben.”

Fi gyel mé be ajánl ha tó ez azok nak a po li ti ku sok nak, al kot mány jog ászok -nak, köz gaz dász ok nak is, akik lá za san ke re sik – vál sá gok ide jén kü lö nö -sen – a ki bon ta ko zást szol gá ló leg jobb tár sa da lom-gaz da sá gi for má ci ót.Gróf Kár olyi Sán dor ne ves mon dá sa ma radt fenn a múlt szá zad ele jé ről ekér dés ben: „A ha szon szer zés re túl sá go san kon cent rá ló ka pi ta liz mus és a ha -szon szer zés re kép te len szo ci a liz mus kö zött van egy mű kö dő ké pes for ma, sez a szö vet ke zet”. Ezt a fel fo gást az ide á lis tár sa da lom-gaz da sá gi for má ci ót– úgy is mond hat nánk: a „har ma dik utat” – ke re sők egy cso port ja nap ja ink -ban is vall ja. Az SZNSZ-ENSZ szö vet ke ze ti napi üze ne te min den eset re a re -a li tá sok ta la já ra ál lít ben nün ket, ami kor ki mond ja: „a szö vet ke ze tek ugyannem a vál ság le győ zé sé nek esz kö zei, de a vál lal ko zá sok nak olyan fenn tart -ha tó for mái, ame lyek se gí te nek a vál ság túl élé sé ben és le küz dé sé ben.”

Va jon ki fe je zés re jut-e ha zánk ban is ez a szö vet ke ze tek iránt vi lág szer -te meg nyil vá nu ló bi za lom? Bi zony alig ha fe lel he tünk erre egy ér tel mű enigen nel, bár az egyes po li ti kai áram la tok ál tal ger jesz tett szö vet ke zet el le -nes né ze tek nap ja ink ban már csil la pu ló ban van nak, s ha zánk ban kö zel egy -mil lió ta got kép vi se lő 2959 szö vet ke zet a nem zet gaz da ság va la mennyi ma -gán vál lal ko zás ré szé re nyi tott te rü le tén ered mé nye sen mű kö dik.

A ma gyar szö vet ke zők hely re tud ták ál lí ta ni az 50-es évek szö vet ke -ze tek kel el kö vet he tő leg na gyobb bű nét, a kény szer szö vet kez te tés kö vet -kez mé nye it és en nek az ered mé nye ként a meg újult szö vet ke ze tek ha tá sá -ra falvaink is meg újul tak, éle tük gaz da go dott, a bol ti ér té ke sí tés, a me ző -gaz da sá gi ter me lés fel len dült, ered mé nyei el ér ték a vi lág szín vo na lat. Voltazon ban, ami re nem ügyel tek. Szö vet ke ze te ink a mun ká juk hoz szük sé gesin teg rá ci ós köz pon to kat, a be szer zést, fel dol go zást, ér té ke sí tést vég ző vál -lal ko zá so kat, üze me ket nem vet ték tu laj don ke zük be, ezek túl nyo mó résztál la mi tu laj don ban működtek.


A rend szer vál to zás után a szö vet ke ze tek en nek ke ser ve sen meg it ták ale vét. Pri va ti zá lás ra ke rül tek, jó részt kül föl di ke zek be, s az új tu laj do no sokaz üz let ré szek prob lé ma kö ré vel amúgy is meg gyen gí tett szö vet ke ze te ket ama guk szol gá la tá ba tud ták ál lí ta ni. Pá ro sul va a po li ti kai bi zal mat lan ság -gal, mind ezek ha tá sá ra az el múlt 20 év alatt kö zel 5 ezer szö vet ke zet ala kult át gaz da sá gi tár sa ság gá, vagy szűn tet te meg mű kö dé sét. Több száz ezer nyimun ka hely ve szett el.

A ma gyar te le pü lé sek je len tős ré szé ből, kö zel 2000 köz ség ből el tűnt aza szö vet ke ze ti bá zis, amely re ko ráb ban nem csak a gaz da sá gi fel ada tokmeg ol dá sá ban, de a köz élet ele ve ní tő tár sa dal mi és kul tu rá lis élet szer ve zé -sé ben, s a szo ci á lis gon dok eny hí té sé ben is ala poz ha tott.

Ne le gye nek két sé ge ink! Is mét szö vet ke ze tek nek kell ke rül ni ük ezek be a te le pü lé sek be – ha élni, vi rá goz ni akar nak. Aki or szá gos po li ti kai prog -ram ban mun ka he lyet ígér, an nak egyi de jű leg szö vet ke ze tek lét re ho zá sá -nak elő se gí té sé ben is gon dol kod nia kell.

Ked ves Szö vet ke ze ti Ba rá ta im!

A rend szer vál to zás óta el telt 22 év fenn ma ra dá sért ví vott küz del mé ben aszö vet ke ze ti szö vet sé gek leg főbb tö rek vé se arra irá nyult, hogy leg alábbrész ben pó tol ják azt az in teg rá ci ós há ló za tot, amely jó részt kül föl di ver -seny tár sa ik ke zé re ju tott. A je len le gi szö vet ke zé si – szö vet ke ze ti gond ja -ink, ba ja ink elem zé se so rán saj nos azt is meg kell val la nunk, hogy an nakokai, oko zói nem csu pán a vi lág meg vál to zá sa, a kor mány za tok nem meg -fe le lő hoz zá ál lá sa, ha nem, mi ma gunk, a gyak ran kis hi tű, vagy ma gunk bafor dult szö vet ke ze ti, szö vet sé gi ve ze tők va gyunk. Ele gen dő a leg ma ga sabb szin tű kor mány za ti part ner ség ben mu tat ko zó el kü lö nült ség re utal ni, amely je len tő sen csök ken ti az OSZT ha té kony sá gát.

A Nem ze ti Gaz da sá gi és Tár sa dal mi Ér dek egyez te tés ben az OSZTnincs je len és így a kí vül lé vők ér de kei nin cse nek kép vi sel ve. A stra té giaér dek kép vi se le ti part ner ség nek is örül ni tu dunk, de szá mot te vő ér dek -egyez te tő fel adat el lá tá sá ba a be vo ná sunk mind ez ide ig el ma radt. Ez azössze han go lat lan ma ga tar tás ve ze tett ah hoz, hogy kény sze re det ten kel letttu do má sul ven nünk, hogy az OSZT vé le mé nyét fi gyel men kí vül hagy va akor mány zat ke resz tül vit te szán dé kát a leg utób bi szo ci á lis szö vet ke ze ti tör -vény ke zés ben is. Ez így zsák ut cá ba ve zet, meg kell újul nunk!


Höl gye im és Ura im!

A szö vet ke ze ti nap ra ér ke ző üze ne tek azt su gall ják: ne ün ne pel jük, ün ne -pel tes sük ma gun kat, fel ada ta ink kal tö rőd jünk. Erő sít sük a tár sa da lom po li -ti kai cé lok ér vé nye sü lé sét, mert nél kü lük szö vet ke ze ti jel le gü ket, tag ja ikegyütt mű kö dé sét vesz tik el a szö vet ke ze tek. Ugyan ak kor tart suk szemelőtt, hogy gaz dál ko dá suk csőd je tár sa da lom po li ti kai te vé keny sé gük ku -dar cát is maga után von ja.

Az Or szá gos Szö vet ke ze ti Ta nács mind ezek fi gye lem be vé te lé vel – azENSZ ja vas la tá val egyet ér tő en – maga is ja va sol ja „olyan nem zet kö zi szö -vet ke ze ti év” meg hir de té sét szol gál juk, amely nek idő sza ká ban Ma gyar or -szág Kor má nya, a ha zai tár sa dal mi-gaz da sá gi szer ve ze tek konk rét in téz ke -dé sek kel bi zo nyít ják: mi ként tud nak eb ben a gaz da sá gi vál ság idő sza ká ban is a szö vet ke ze tek az em be rek éle tén ja ví ta ni.

Olyan mun kás esz ten dő meg hir de té sé re vá runk, amely szel le mi, anya -gi erő for rá sa it moz gó sít va sza bad pá lyát nyit a szö vet ke ze tek jo gi-gaz da sá -gi sza bá lyo zá sa, mű kö dé si fel tét ele ik meg te rem té se, az ok ta tá si-kép zé sifel ada tok ren de zé sé re. S mind eköz ben fé nye sí ti a jobb ra váró em be rek tu -da tá ban bol do gu lá suk egyik esz kö zé nek, a szö vet ke ze ti össze fo gás nak aké pét.

Bé ké re, együtt mű kö dés re volt, van szük sé ge a vi lág nak, ha zánk nak, seh hez a szö vet ke ze tek út ján is ke res nünk kell a kéz fo gás le he tő sé gét.Nyug ta lan a vi lág, s ma a szö vet ke zés út ján ki ala ku ló együtt mű kö dés ben ista lál juk meg a meg bé ké lés lehetőségét. Rá fér a bé kes ség meg te rem té seazon ban ha zánk ra is. Sok te kin tet ben per le ke dő, sza ka dás ra haj ló, bi zal -mat lan, a szo li da ri tást nem elég gé be csü lő tár sa dal munk, gaz da sá gunk van: ne künk is szól hát a szö vet ke ze ti napi üze net. Szö vet ke ze te ink – a mármeg le vők, s az újon nan ala ku lók egy aránt – so kat se gít het nek a vál ság le -küz dé sé ben, a tár sa dal mi béke meg te rem té sé ben. Mert a szö vet ke ze teknem a pár tok esz kö zei. A kü lön bö ző párt be li né ze te ket val ló ta gok szö vet -ke ze tük ben szo li dá ri san össze fog va együtt mun kál kod hat nak a kö zös hasz -nuk ra, s a haza ja vá ra.

Ja kab Ist ván úr be ve ze tő üd vöz lő sza va i ban arra utalt, hogy alig ha vé -let len az is, hogy a szö vet ke ze ti nap ép pen az év kö ze pé re esik: az első fél év ta pasz ta la tai, mér le ge arra ser ken te nek ben nün ket, hogy erő in ket im már amá so dik fél év ten ni va ló i ra össz pon to sít suk.

Ígér vé nyünk van egy át fo gó és kor sze rű szö vet ke ze ti sza bá lyo zás meg -al ko tá sá ra. Ez azt a re ményt hor doz za, hogy jó fel té te le ket biz to sít a ma


mű kö dő szö vet ke ze tek hely ze té nek ren de zé sé re és a hol nap tól meg ala ku lószö vet ke ze tek ered mé nyes mű kö dé sé hez. Ez zel vég re el ér het jük, hogy amos ta ni szö vet ke ze ti tör vé nyek és to váb bi 16 kü lön bö ző vo nat ko zó tör -vény hely, jog sza bály he lyett a – a la kás szö vet ke ze tek mű kö dé sét sza bá lyo -zó tör vény mel lett – ez után egyet len szö vet ke ze ti tör vény ren de zi – re mé -nye ink sze rint tar tó san – szö vet ke ze te ink éle tét. Olyan tör vény, amelyjog biz ton sá got te remt, te ret en ged a tagi köz re mű kö dés nö ve lé sé nek, s akö zös sé gi alap lét re ho zá sá val is erő sí ti szö vet ke ze ti jel le gü ket.

Bí zunk ben ne, hogy po li ti kai csa tá ro zá sok, zsák mány szer zé si tö rek vé -sek he lyett vég re sta bil sza bá lyo zás szol gál ja szö vet ke ze te in ket. Tud juk,meg kell dol goz zunk azért, hogy a kö vet ke ző évek re ezt a célt el ér hes sük.Ha ugyan is ku dar cot val la nánk, ak kor a szö vet ke ze tek to váb bi gyen gü lé sé -vel kel le ne szá mol nunk. A meg szű nés sú lyos ku darc vol na, de ne pár tol juka gaz da sá gi tár sa ság gá való át ala ku lás gon do la tát se. Ér de mes e gon do lat -nak a fel ol dá sá ra tu da to san tö re ked nünk, a szo li dá ris együtt mű kö dés ta -pasz ta la ta it pe dig a ku ta tó mun ka prog ram já ba ik tat ni.

Ma gyar or szág Kor má nya új Ma gyar or szág fel épí té sé nek jel sza vá val,re form tö rek vé sek el in dí tá sát, meg va ló sí tá sát és egy sor, me rő ben új in téz -ke dés meg ho za ta lát tűz te ki cé lul. A szö vet ke ze tek, a már mű kö dők, s azez után for má ló dók egy aránt részt kí ván nak ven ni eb ből az or szág épí tőmun ká ból. A tör té ne lem arra ta nít, hogy a szö vet ke ze tek fel aján lá sa nemüres ígér ge tés. A fej lesz té si prog ra mok ban való ered mé nyes rész vé tel ükezért be szer ző, ter me lést se gí tő, fel dol go zó-, tá ro ló-, szol gál ta tó integrá -ciók lét re ho zá sá nak elő se gí té sét, va la mint eh hez iga zo dó fi nan szí ro zá sifel té te lek, in téz mé nyek meg ol dá sát igény li.

A szö vet ke ze ti köz re mű kö dés je len tő sé ge, gaz dag for mái alá húz zák azt a szö vet ke ze ti, de nem ze ti igényt is, hogy az össze fo gás el ve i nek, s gya kor -la ti meg va ló su lá suk mód sze re i nek is me re te, mint az ál lam pol gá ri alap is -me re tek fon tos ré sze, a köz ok ta tá si rend sze rünk ben alap szint től-fel ső fo kigér vé nye sül jön. Biz ta tó, hogy év ti zed nyi med dő, szá mos vi rág zó szö vet ke -ze tet is el pusz tí tó esz ten dő után az el múlt év kö ze pé től a szö vet ke ze tek tár -sa dal mi szük ség le tek nek meg fe le lő ki bon ta koz ta tá sá hoz ked ve ző in téz ke -dé sek kez dőd tek meg.

Ün ne pi ülé sün kön a nem zet gaz da ság ban nagy ság rend jét il le tő en is je -len tős szám ban és ered mé nye ik ben is meg ha tá ro zó szö vet ke ze te ink ről iskell szól nunk. Egyes ága za tok ban – így a me ző gaz da sá gi ter me lést se gí tőszol gál ta tá sok nyúj tá sá ban, az élel mi szer ke res ke de lem szer ve zé sé ben, a


la kos sá gi pénz ügyi ek ke ze lé sé ben, a ház ke ze lés-gaz dál ko dás, az egyesipa ri szol gál ta tá sok te rén, va la mint a di ák mun ka öt le tes szer ve zé sé ben isfi gye lem re mél tó tel je sít ményt nyúj ta nak, s a szo ci á lis szö vet ke ze tek erő -sö dé se is re giszt rál ha tó. A fo gyasz tá si ke res ke de lem ben, va la mint a ta ka -rék szö vet ke ze ti há ló zat ban a ver seny ké pes sé get nö ve lő in teg rá ci ók is ki -ala kul tak.

Mind ezek mel lett meg kell ál la pí ta nunk, hogy szö vet ke ze te ink nemkép vi sel nek ak ko ra erőt, mint a rend szer vál to zást meg elő ző en. Tő ke ere jükmeg gyen gült. Nem ér zik tö rek vé se ik tu da tos tá mo ga tá sát, hi á nyol ják amun ká juk hoz szük sé ges bi zal mat. Bár a for má ló dó új szö vet ke ze ti tör -vény ke zé si el kép ze lés szá mos ele me meg úju lást irá nyoz elő, úgy tű nik, mamég nem nyer te vissza pol gár jo gát ez a fo ga lom: szö vet ke zet po li ti ka. Aszö vet ke ze tek nap ján mer jük ezért erre irá nyu ló igé nyün ket meg újí ta ni,szem előtt tart va azt, hogy a po li ti ka fo gal ma a kö zös ség ja vá ra szol gá lócse lek vést is je len ti.

A jó szol gá la ti szö vet ke ze tek gya ra po dá sa nem ze ti ér de künk. A ha zaierő for rás ok nö ve lé se mel lett tag jai, s a szol gál ta tá sa i kat igény be vevő la -kos ság kö ré ben is hely re ál lít hat ja a köl csö nös tá mo ga tás, az ön se gély, azön te vé keny ség, az össze fo gás ha zánk ban meg fo gyat ko zott szo li dá ris ér té -ke it. Az ál la mi tá mo ga tás tól pe dig azt vár juk, hogy a szö vet ke ze tek azesély egyen lő ség el vét szi go rú an be tart va fe lel hes se nek meg tag ja ik gaz da -sá gi, tár sa dal mi el vá rá sa i nak. Le gye nek va ló ban egyen jo gú ak a gaz da sá gi,szo ci á lis célú ter vek, tá mo ga tá sok el bí rá lá sá nál, a köz hasz nú fel ada tok ér -té ke lé sé nél a gaz da ság más sze rep lő i vel.

Nap ja ink ban is idő sze rű nek, szük sé ges nek íté lik vi lág szer te – ha -zánk ban pe dig kü lö nö sen – a szö vet ke zés ha son ló ere jű fej lesz té sét. So -kan bíz tak ab ban, hogy a rend szer vál to zás szö vet ke ze ti moz gal munkmegerősödésével, új szö vet ke ze tek tö me ges ala ku lá sá val jár együtt. A po -li ti kai csa tá ro zá sok nem ked vez tek en nek a tö rek vés nek. Tud juk, a bi za -lom vesz tés nem kor lá to zó dik a szö vet ke ze tek re, a tár sa dal mi, gaz da sá giélet más ré te ge i ben is pusz tí tó ha tá sú.

Ér de mes fel fi gyel ni újra Bibó Ist ván tár sa da lom tu dó sunk ta ná csá ra, aki 1945 késő őszén, a vá lasz tá so kat kö ve tő sú lyo san ter helt, a tár sa dal mat ket -té sza kí tó idő szak ban „A ma gyar de mok rá cia vál sá ga” című ta nul má nyá -ban a vál ság meg ol dá sá nak esz kö zei kö zött nyo ma té ko san fel hív ta a fi -gyel met a szö vet ke ze tek re. „A szö vet ke ze tek je len tik azt a te rü le tet, ahol asza bad ság, ön kor mány zat és em be ri mél tó ság po li ti kai biz to sí tá sá val pár -hu za mo san a gaz da sá gi tár su lás nak új, em be ri for mái ki nő het nek.”


Arra ké szü lünk, hogy ér de mi mun ká val, ke mény part ner ként kép vi sel -jük a szö vet ke zés ügyét bár mely tár sa dal mi, gaz da sá gi fó ru mon. Ere de tiér tel mé be, tisz ta sá gá ba kell vissza ál lí ta nunk a „szö vet ke ze ti” szó – vall jukbe, bi zony meg ko pott – je len té sét. Je lent se ez ugyan úgy azo kat az ér té ke -ket, ame lye ket a nem zet kö zi alap el vek hez kap cso ló dó an a Szö vet ke ze tekNem zet kö zi Szö vet sé ge a már az elő ző ek ben idé zett szö veg szer ke zet benfo gal ma zott meg.

A tör té ne lem arra ta nít, hogy a szö vet ke ze tek fel aján lá sa nem üres ígér -ge tés A szö vet ke ze tek, a már mű kö dők, s az ez után for má ló dók egy arántrészt kí ván nak ven ni az or szág-épí tő mun ká ból. A ha zai gaz da ság ban a vál -ság mel lett a fel len dü lés meg va ló sí tá sá ban való szö vet ke ze ti rész vé telazon ban szá mos fel té tel meg te rem té sét igény li. Kö ve tel jük, hogy a Kor -mány adja meg a le he tő sé get a köz re mű kö dés re az zal is, hogy a szö vet ke -ze ti ér dek kép vi se le ti szer ve ket már a stra té gi ai ter ve ző, a pá lyá za to kat ki -író, az ér de ke ket egyez te tő in téz mé nyek mun ká já ban való rész vé tel be isbe von ja.

Egy erős gaz da ság, a szo ci á lis biz ton ság le het az alap ja a köz nyu ga -lom nak, a rend nek és an nak a ki bon ta ko zó igény nek is, amely a fog lal koz -ta tás ban, mun ka hely te rem tés ben so kak szá má ra él he tőbb jö vőt kí nál. Eb -ből fa kad az a fel is me rés is, hogy a kor mány prog ram meg va ló sí tá sá banszá mol ni kell a szö vet ke ze tek kel:

1. a fo gyasz tá si szö vet ke ze tek mél tó part ne rei a meg ho no so dott mul ti -na ci o ná lis ke res ke del mi lán cok nak, ha zai sze re pük erő sö dé sé hez a ma gyar ter mé kek tér hó dí tá sa nagy se gít sé get ad hat;

A ta ka rék szö vet ke ze tek be bi zo nyí tot ták, hogy egy vál ság ide je alatt atisz ta ma gyar tu laj do nú pénz in té zet biz tos ta la jon áll, po ten ci á li san ver se -nyez het a je len tős ban ki pi a ci tér fé len.

2. a la kás szö vet ke ze tek ener gia-ha té kony épü let kor sze rű sí té si fel ada ta i -kat si ke re sen ol dot ták meg, de ez a jö vő ben még to váb bi erő fe szí té se ket igé -nyel, mely hez meg újult és ki szá mít ha tó kor mány za ti prog ram szük sé ges;

A me ző gaz da sá gi és ag rár ága zat ban ér de kelt szö vet ke ze tek a ha zaiélel mi szer, zöld ség és gyü mölcs ter me lés, ér té ke sí tés te rén in teg rált lán co -lat ki épí té sé vel fel ve he tik az ol csó kül föl di ter mék be áram lás el le ni har cot.

3. az ipa ri szö vet ke ze tek meg újult for mák fel ku ta tá sá val hí ven szol gál -hat ják a kis te le pü lé sek, fal vak, vá ro sok hét köz na pi szol gál ta tá sai irán ti ke -res let ki elé gí té sét;


4. az is ko la és di ák szö vet ke ze tek to váb bi meg erő sö dé sét szol gál ja az ajog sza bály mó do sí tás is, ami ked ve zőb bé tet te a fi a ta lok fog lal koz ta tá sá -nak fo lya ma tát.

Úgy vél jük, hogy a köz igaz ga tá si re form ke re té ben a szö vet ke ze ti in -teg rá ci ók te rü le ti ki ala kí tá sá nak okos rend je is fi gye lem re mél tó se gít sé getad hat. A szö vet ke ze tek a kis te le pü lé sek tár su lá sai gaz da sá gi, szo ci á lis, kul -tu rá lis fel ada tok el lá tá sá nak tá mo ga tói is le het nek. Nö vek vő sze re pet tölt -het nek be e té ren a szo ci á lis szö vet ke ze tek, köz tük a mun ka szö vet ke ze tek,ame lyek szá má ra a ha tá lyos szö vet ke ze ti tör vény – bár jo gos mó do sí tá siigé nyünk mel lő zé sé vel, de – utat nyi tott.

A szö vet ke ze tek re mélt nö vek vő sze re pe szö vet sé ge ik erő sö dé sét, s azezek össze fo gá sá val mű kö dő OSZT tett re kés zség ének nö ve ke dé sét is igény -li. Ez a fo lya mat is elő se gít he ti, hogy az OSZT a ma gyar szö vet ke ze ti moz -ga lom erős ér dek vé del mi szer ve ként el várt sze re pét gaz da sá gi, tár sa dal miéle tünk ben egy aránt be tölt se. El vár ha tó, hogy év ti zed nyi med dő, szá mosvi rág zó szö vet ke ze tet is el pusz tí tó esz ten dő után az el kö vet ke ző évek ben aszö vet ke ze tek tár sa dal mi szük ség le tek nek meg fe le lő ki bon ta koz ta tá sá hozked ve ző in téz ke dé sek szü les se nek.

Az OSZT kész arra, hogy szer ve ze té nek erő sí té sé vel ele get te gyen ará vá ró fel ada tok el lá tá sá hoz. Eh hez igény li tag szö vet sé gei kö vet ke ze testá mo ga tá sát, a szö vet ke ze ti ku ta tó in té zet ben fel hal mo zó dott anya gi ésszellemi erő for rá so kat és nem utol só sor ban a po li ti kai elit konst ruk tívegyütt mű kö dé sét. Ezért en nek az igény nek a cél tu da tos meg va ló sí tá sá hoza Nem zet kö zi Szö vet ke ze ti Nap és a Szö vet ke ze ti Vi lág év ha zai köz pon tiün nep sé gé nek kö szön tő je és meg em lé ke zé se tük ré ben is mé tel ten idéz némmi nisz ter el nö künk 2010. évi kor mány prog ram já nak nyi tó gon do la ta it: „Agyőz tes nek nem iga za van, ha nem fel ada ta. A győz tes től nem azt vár juk,hogy bi zony gas sa az iga zát, ha nem azt, hogy te gye a dol gát, tel je sít se a fel -ada tát.”

Így le gyen!

Kö szö nöm meg tisz te lő fi gyel mü ket!

Far kas Ta más s. k.Az Or szá gos Szö vet ke ze ti Ta nács

El nö ke


BUDAPESTEN TARTOTTA KONGRESSZUSÁT1

A COPA-COGECAInformációk és tájékoztatók

A kö zös mun ka szer ve zet ben együtt mű kö dő, eu ró pai gaz da szer ve ze te kettö mö rí tő COPA, és az eu ró pai me ző gaz da sá gi szö vet ke ze tek szer ve ze te (aCOGECA) 2012. ok tó ber 1–3-ig Bu da pes ten tar tot ta két éven te szer ve zettkong resszu sát. A kong resszus köz pon ti té má ja ként az EU 2013 utá ni ag rár -po li ti ká ja és ez zel össze füg gés ben a gaz dák élel me zés biz ton ság ban be töl -tött sze re pe ke rült meg ha tá ro zás ra. A ren dez vény ez utób bi té má ja, és are gi o ná lis FAO iro da ál tal szer ve zett szö vet ke ze ti ta pasz ta la tok cse ré jételem ző kon fe ren cia ré vén a COGECA-nak a Szö vet ke ze tek Nem zet kö ziÉvé hez kap cso ló dó ese mé nye is volt.

A kong resszus ma gyar or szá gi le bo nyo lí tá sa je len tős ag rár dip lo má ci aisi ker nek te kint he tő, hi szen a két szer ve zet ren dez vé nyét első al ka lom malbo nyo lí tot ták le az újon nan csat la ko zott or szá gok egyi ké ben és ezen ki -emelt ven dég ként részt vett a so ros el nök sé get adó cip ru si ag rár mi nisz ter,az EU me ző gaz da sá gi biz to sa és az Eu ró pai Par la ment ag rár ága za ti bi zott -sá gá nak el nö ke is.

∗

Az EU 2013 utá ni költ ség ve tés ének el hú zó dó vég le ge sí té se az ag rár po li -ti kai le he tő sé gek rész le tes meg ha tá ro zá sát a kong resszus idő pont já bannem tet ték le he tő vé. Így a kong resszus fő üze ne te ként meg erő sí tet te a kétszer ve zet ál tal a kö vet ke ző költ ség ve té si cik lus ter ve zé se kap csán ed digkép vi selt ál lás pon tot, amellyel az eu ró pai gaz dál ko dók és szö vet ke ze te ikélel me zés biz ton ság ban be töl tött sze re pé nek sta bi li zá lá sát, helyzetük meg -erő sö dé sét kí ván ták el ér ni. Ez kü lö nös hang súlyt ka pott a pi a ci ár in ga do -zá sok ke ze lé se, a „zöld” in téz ke dé sek ből fa ka dó több let költ sé gek kom -pen zá lá sa, a bio-üzemanyagokkal kap cso la tos eu ró pai po li ti ka ter me lőiér de keket fi gye lem be vevő ala kí tá sa és a ter mék pá lya men tén je lent ke zőér ték lánc meg osz tá sa te kin te té ben. Szö vet ke ze ti szem pont ból – ter mé sze -te sen a tag ja ik köz vet len ki fi ze té se ken ke resz tül biz to sí tott sta bi li tá sa mel -lett – fő leg ez utób bi fon tos, így je len összeg zés ez zel fog lal ko zik rész le te -seb ben.


1 Dr. Sza bó Zol tán, a HANGYA Együtt mű kö dés ügy ve ze tő tit ká ra

A két szer ve zet ál tal ed dig kép vi selt ál lás pont a 2013 utá ni Kö zös sé giAg rár po li ti ká ra (KAP) vo nat ko zó bi zott sá gi ja vas lat fon tos ele mé nek te -kin ti a ter me lők élel mi szer lánc ban be töl tött sze re pé nek fel erő sí té si szán -dé kát. Tá mo gat ják ezért a pi ac szer ve zé si in téz ke dé sek kö zött sze rep lő, atermelői szer ve ze tek, szö vet sé ge ik és az ága zat kö zi szer ve ze te i nek tá mo -ga tá sá ra vo nat ko zó el kép ze lé se ket, ha azok va ló ban a gaz dák kont roll jaalatt áll nak. A szö vet ke ze ti alap el vek re épü lő ter me lői kö zös sé gek meg erő -sí té se ez ál tal az eu ró pai ag rár po li ti ka pi a ci ala pú fon tos ele mé vé vá lik, és aCOGECA ál lás pont ja ki is eme li, hogy a KAP-ban al kal ma zott ter mi no ló -gia (ter me lői szer ve ze tek, ter me lői cso por tok) sze rin ti szer ve ző dé sek kö -ve tel mé nyei tar tal mi lag egy be es nek a szö vet ke ze ti rend sze ré vel, te hát „defacto” a szö vet ke ze tek fe lel nek meg a kö zös sé gi sza bá lyok nak.

A 2013 után ra ter ve zett ter me lői kö zös sé gek re vo nat ko zó in téz ke dés -nek a je len tő sé gét az adja, hogy szem lé le té ben egy fe lől egy sé ge sül az ed -dig el kü lö nült zöld ség- gyü mölcs ága za ti sza bá lyo zás a töb bi szek tor ral,to váb bá az ed dig csak az új tag or szág ok ra vo nat ko zó teljeskörű sza bály zásis mét az EU egé szé re vo nat ko zik, más fe lől a pi a ci sza bá lyo zá si fe je zet benvaló meg je le né se alap ján egy ér tel mű vé vá lik, hogy a ter me lői össze fo gás,a szö vet ke zés leg főbb cél ja a piac el éré se, a pi a ci kap cso la tok ból való mél -tá nyos ré sze sü lés.

A COGECA egyet ért a bi zott sá gi do ku men tum ban meg ha tá ro zott azonel vá rás sal, hogy a ter me lői szer ve ző dé sek meg erő sí té se nem ve zet het pi a citor zu lá sok hoz, a szer ve ze tek el sőd le ges cél ja gaz da sá gi fe le lős ség vál la lásmel lett a kí ná lat kon cent rá lá sa és a ke res let hez való iga zí tá sa. Ez érin ti aver seny jo gi sza bá lyo zást is, amely ben im már ki nyil vá ní tás ra ke rült a szer -ve ze tek fe le lős ség vál la lá sa mel lett a ter mék fe de zet ki ter jesz té se ezen gaz -da sá gi egy sé gek re. Ugyan ak kor a COGECA ál lás pont ja sze rint a je len le gikö zös sé gi ver seny jog nem ad e sze rep lők szá má ra meg fe le lő cse lek vé simoz gás te ret a sza bá lyo zás ban rej lő, a kon cent rá ló dást érin tő le het sé geskor lá to zá sok kal szem ben.

Szö vet ke ze ti té ma ként a pi a ci kap cso la tok kal össze füg gés ben a kong -resszus első nap ja ezért kü lön mű hely mun ká ban rész le te sen fog lal ko zott atisz tes sé ges ke res ke del mi kap cso la tok ban ér vé nye sí ten dő üz le ti eti ka ki -ala kí tá sa te rén az el múlt két esz ten dő ben tett erő fe szí té sek kel, il let ve a zá -ró nap ple ná ris prog ram ja je len tős rész ben en nek a té má nak az elem zé sétszol gál ta.

Az első napi prog ram ban an nak a mun ká nak az összeg zé sé re és né ző -pont ja i nak meg is me ré sé re ke rült sor, amely még egy 2008-ban szü le tett bi -


zott sá gi dön tés alap ján in dult el az élel mi szer gaz da ság ver seny ké pes sé gé -nek vizs gá la tá ra. E vizs gá lat hoz kap cso ló dó an 2010-ben szü le tett újabbbi zott sá gi köz le mény, amely nek ered mé nye kép pen lét re jött az élel mi szer -lánc jobb mű kö dé sét át te kin tő ún. „Magasszintű fó rum” a ter me lői, fel dol -go zói és ke res ke dői ol dal reprezentásainak rész vé te lé vel. A fó rum szak -ér tői mun ka ke re té ben arra tesz kí sér le tet, hogy 2012 vé gé ig európaidi men zi ó ban ki ala kít son egy olyan ön kén tes sé gen ala pu ló eti kai kó de xet,amely a ver ti ká lis pi a ci kap cso la tok ban lévő sze rep lők kö zöt ti egyen súly -ta lan sá got meg szün tet he ti. A 2011 no vem be ré re el ké szí tett ja vas la tot arészt ve vő 11 szer ve zet kö zül 4, kö zöt tük a COPA-COGECA idén ta vasszal nem írta alá. A négy szer ve zet el len ve té sei töb bek kö zött arra vo nat koz tak,hogy:

• az ön kén tes ka rak tert ke vés sé ha té kony esz köz nek ta lál ták, és ezértEU szin tű jogi sza bá lyo zást tar ta nak in do kolt nak;

• a ter ve zet a tor zu lá sok el len fel lé pők ano ni mi tá sát nem te rem tet temeg kel lő mér ték ben, ami az eset le ges ké sőb bi kap cso la to kat ve szé -lyez te ti;

• nin cse nek meg fe le lő szank ci ók és a be tar tást meg fe le lő en mérő in di -ká to rok, így a fo lya mat mo ni to ro zá sa is kér dé ses.

Az első napi mű hely mun ká ban a részt ve vők meg is mer het ték a COPA- COGECA vé le mé nye mel lett az EU Bel ső Pi a ci és Szol gál ta tá si Fő igaz ga -tó sá gá nak, az Eu ró pai Fair Ke res ke de lem Ta nács adó cég nek, a Food -DrinkEuropa és a Metro cso port kép vi se lő i nek ál lás pont ját a do ku men tum -ról, az zal a vég ső konk lú zi ó val, hogy 2012 no vem be ré ben újabb egyez te tés lesz a do ku men tum köl csö nös el fo ga dá sa ér de ké ben. En nek ke re té ben aCOGECA fő leg az ano ni mi tás és a köz ve tí tő egyez te tés mód já ra és esz kö -ze i re tesz ja vas la tot. Amennyi ben az ál lás pont ok kö zöt ti el len tét nem szű -nik meg, a „Magasszintű fó rum” a jogi sza bá lyo zást hoz za elő tér be.

Szö vet ke ze ti szem pont ból kü lö nö sen a har ma dik nap prog ram ja volthang sú lyos, mi vel a ple ná ris ülé sen egy fe lől a Carrefour ke res ke del mi ve -zér igaz ga tó ja mu tat ta be (fő leg cé gük gya kor la tá ban) a vál to zó fo gyasz tóike res let re adott vá lasz nak a ter me lői ol dal ra gya ko rolt ha tá sát. A fel dol go -zói ol dal kép vi se lő je ként a nem zet kö zi élel me zé si ten den ci á kat, mint a ter -me lők re gya ko rolt ki hí vá so kat a Jacques–Brassard cég ve zér igaz ga tó jafog lal ta össze. Ez utób bi cég ter me lői vi szony la tát meg ha tá roz za ugyan ak -kor, hogy a Limagrain szö vet ke ze ti cso port tag ja, és a má so dik leg na gyobbfran cia sü tő ipa ri cég ként a szö vet ke zet 100%-os tu laj do ná ban van. A kong -


resszus záró elő adá sát a COGECA al el nö ke, Eduardo Baamonde tar tot ta„2012, a Szö vet ke ze tek Nem zet kö zi Éve. Ho gyan to vább?” cím mel.

Az elő adás át te kin tet te az eu ró pai szö vet ke ze ti hely zet ké pet. A szö vet -ke ze ti szek tor je len tő sé gét be mu tat va ki emel te, hogy Eu ró pá ban mint egy38 000 ag rár ága za ti szö vet ke zet kb. 660 000 sze mélyt fog lal koz tat hoz zá -ve tő le ge sen 360 mil li árd euró éves for ga lom mel lett. Az eu ró pai szö vet ke -ze tek ugyan ak kor erő sen dif fe ren ci ált ké pet mu tat nak, a je len le gi ki hí vá so -kat el té rő mó don ke ze lik. Így, míg az észa ki or szá gok szö vet ke ze te i re azjel lem ző, hogy spe ci a li zá lód va össze ol va dá sok kal és egyéb mó don óri á siszer ve ze tek ké és vál lal ko zá sok ká ala kul va a glo bá lis piac sze rep lő i vé vál -nak, ad dig a déli tag ál lam ok szö vet ke ze tei di ver zi fi kált te vé keny ség gel el -ső sor ban a he lyi pi a cot cé loz zák meg és a glo bá lis pi a cot má sod la gos szö -vet ke ze te ik ré vén kí ván ják meg hó dí ta ni.

Alap ve tő pi a ci el lent mon dást je lent és okoz az, hogy míg a szö vet ke ze -tek ve vői, a fel dol go zók és a kis ke res ke de lem gyor san glo ba li zá ló dik, ad -dig a szö vet ke ze tek ben ez a fo lya mat lé nye ge sen las sab ban megy vég be. Afej lő dé si stra té gi ák meg va ló sí tá sá ban je len tős elem, hogy mi lyen mér ték -ben ke rül kö ze lebb a szö vet ke zet az ál ta la nyúj tott hoz zá adott ér ték ré vén afo gyasz tó hoz, il let ve mi lyen mér ték ben ké pes a szö vet ke zet csök ken te nikölt sé ge it. A stra té gi ai és fej lő dé si kü lön bö ző sé gek el le né re ugyan ak kor az unió egé szé re jel lem ző, hogy a szö vet ke zés a leg ha té ko nyabb esz köz a gaz -dák szá má ra a hek ti kus ár in ga do zá sok és bi zony ta lan sá gok ide jén.

Sta tisz ti kai ada tok iga zol ják, hogy a szö vet ke ze tek az el sőd le ges me ző -gaz da sá gi ter me lés ér té két meg dup láz zák te vé keny sé gük ré vén, il let ve ab -ban a szek tor ban, il let ve azon or szá gok ban, ahol je len tős szö vet ke ze tiegyütt mű kö dés, az ár al ku ré vén a me ző gaz da sá gi alap anyag ok ára ma ga -sabb.

A gaz da sá gi krí zis ha tá sát is mér sé kel ni tud ta a tag jai szá má ra a szö vet -ke ze ti ke ret, hi szen az ál ta lá nos stag ná lás el le né re nö ve ke dett a be vé tel ük,így a top 100 szö vet ke zet a 2010/2011. év ben 14%-os nö ve ke dést tel je sí -tett. Az elő adó rá mu ta tott ugyan ak kor arra is, hogy a glo bá lis piac el ke rül -he tet len né te szi a szö vet ke ze tek nem ze ti ke re te ken túl nyú ló együtt mű kö -dé sét, majd zá ró gon do lat ként hang sú lyoz ta, hogy a szö vet ke zet nyúj tot taelő nyök nem pusz tán gaz da sá gi ak, ha nem arra ala poz va a vi dék kör nye ze -ti, fog lal koz ta tá si gond ja i nak meg ol dá sát, a szö vet ke ze tek nem zet kö zi évé -nek üze ne te ként egy jobb vi lág meg te rem té sét kí nál ják.

∗


A Szö vet ke ze tek Nem zet kö zi Évé nek je gyé ben a kong resszus har ma diknap já nak dél utá ni prog ram ja a FAO Re gi o ná lis Iro dá já val együtt mű köd veke rült meg szer ve zés re, le he tő sé get te remt ve a ke let- eu ró pai és kö zép-ázsi -ai szö vet ke ze ti sok szí nű ség be mu ta tá sá ra és elem zé sé re. A COPA- COGECAkong resszus hoz il lesz ke dé sét rep re zen tál ta, hogy a COGECA el nök ségtöbb tag ja, köz tük a COGECA el nö ke, Christian Pées is részt vett e prog -ram ban. Te kin tet tel a téma tör té ne ti össze füg gé se i re a sze mi ná ri um kü -lön-kü lön kí ván ta ele mez ni az EU-n be lü li és köz vet len szom széd ság banlévő or szá gok szö vet ke ze ti fo lya ma ta it, il let ve a kö zép-ázsi ai ta pasz ta la to -kat:

1. Ke let-eu ró pai össze füg gés ben elő ször a pro jekt ve ze tő hol land ku ta -tó, Krijn Poppe ré vén az a ku ta tá si pro jekt ke rült be mu ta tás ra, amely ben azEU-27-re vo nat ko zó an egy szé les kö rű cso port vett részt, és amely vizs gá lat rész le te i ben a Me ző gaz da sá gi Bi zott ság ál tal vár ha tó an de cem ber végi el -fo ga dást kö ve tő en vá lik publikussá.

2. Az új tag or szág ok hely ze té nek be mu ta tá sá ra az MTA Köz gaz da sá giIn té ze té nek ku ta tó ja, Sza bó G. Gá bor a ma gyar hely zet elem zé sén ke resz -tül vál lal ko zott. Elő adá sá ban be mu tat ta, hogy:

a) az eu ró pai sza bá lyo zás ál tal is be fo lyá solt tér ség re jel lem ző en az1990 előt ti mun ka szö vet ke ze tek jog utó dai mel lett ki ala kul tak a ver ti ká lisin teg rá ci ó ra tö rek vő ter me lői szer ve ze tek és ter me lői cso por tok, a nyu gat-eu ró pai ér tel me zé sű szö vet ke ze ti szek tort több nyi re ezen szer ve ze tek kép -vi se lik;

b) ha zánk ban ezen túl me nő en a be szer zést op ti ma li zá ló be szer ző- ér té -ke sí tő szö vet ke ze ti mo dell szí ne sí ti a pa let tát. Meg ál la pí tot ta, hogy a tör té -nel mi fo lya ma tok a po ten ci á lis ta gok ban a szö vet ke ze ti haj lan dó sá gotcsök ken tet ték, de a pi a ci kör nye zet re vo nat ko zó non-pro fit jel leg tisz tá zat -lan sá ga mi att a sza bá lyo zá si-, il let ve a ver seny kör nye zet is gyen gí tet te aszö vet ke ze tek tér nye ré sét. A nyu gat-eu ró pai szö vet ke ze tek hez vi szo nyí tott gyen ge ség okai kö zött el ső sor ban a fi nan szí ro zás hely ze tét emel te ki,amely egy aránt ne ga tí van hat a fej lesz té sek re és a mű kö dé si költ sé gek ki -ter me lé sé re. Ezen túl me nő en szer ve ze ti és ha té kony sá gi prob lé mák is gá -tol ják a gyor sabb tér nye rést. Rá mu ta tott a ter me lői együtt mű kö dést gát lóté nye zők kö zött a ter me lői szek tor erős po la ri zált sá gá ra, az egy más kö zöt tiés a me nedzs ment irán ti bi zal mat lan ság ra, a szer ző dé ses fe gye lem gyen geér vé nye sü lé sé re és a fe ke te gaz da ság ki ter jedt sé gé ből fa ka dó szűk moz gás -tér re;

c) kö vet kez te té se i ben hang sú lyoz ta, hogy a köz gaz da sá gi, men tá lisprob lé mák meg ol dá sá hoz új szö vet ke ze ti tör vény meg al ko tá sa in do kolt.


3. A belg rá di SEEDEV kon zu lens cég ku ta tó ja, Goran Zivkov a nyu gat- bal ká ni or szá gok szö vet ke ze ti fej lő dé sét ele mez te. A ko ráb bi Ju go szlá vi á -ban 1990 előtt is je len tős volt a ma gán gaz da sá gok ará nya, így az erre épü lőár al kut szer ve ző ér té ke sí tő szer ve ze tek nek (a ter me lő szö vet ke ze tek mel -lett) je len tős múlt ja van. A nyu gat- eu ró pai ér te lem ben vett szö vet ke ze tek,ame lyek a mo dern ér te lem ben vett mar ke ting fel ada tát va ló sít ják meg, sa -ját ösz tön zés re el ső sor ban a zöld ség- gyü mölcs szek tor ban ala kul tak, il let -ve eu ró pai se gély prog ra mok ösz tön ző tá mo ga tá sa mel lett jöt tek lét re, ámez utób bi ak ese té ben fenn áll a ve szély, hogy a se gély prog ram után e szer -ve ze tek nem fog nak mű köd ni.

4. A kö zép-ázsi ai hely zet elem zé se so rán két elő adás hang zott el aposzt-szov jet köz tár sa ság ok szö vet ke ze ti hely ze té ről. Egy iz ra e li (Zvi Ler -man) és egy brit ku ta tó (John Mills) fő meg ál la pí tá sa egy be csen gett ab ban,hogy a ter me lő szö vet ke ze ti mo dell to vább él a volt Szov jet unió kö zép- ázsi ai utód ál la ma i ban, de spo ra di kus kez de mé nye zé sek je len tek meg azalul ról épít ke ző, a ta gok szá má ra szol gál ta tá so kat nyúj tó szö vet ke ze tek lét -re ho zá sá ra, ame lyek ben je len tős súlyt kép vi sel nek az esz köz el lá tá si hi á -nyok mi att a gépi szol gál ta tá so kat nyúj tó szö vet ke ze tek. E szer ve ze tek rőlazért is ke vés az in for má ció, mert az adott or szá gok kor mány za ta erre meg -fe le lő fi gyel met nem for dít, ese ten ként ezek ről meg bíz ha tó in for má ci ótnem gyűjt, sőt tu do má sa sincs ró luk.

A re gi o ná lis kör be tar to zó Iz ra el szö vet ke ze ti hely zet kép ét be mu ta tóGadi Rosenthal elő adá sá ban fog lal ko zott a kibucok és a moszavok tör té -nel mi fej lő dé sé vel, be mu tat va az 1970-es gaz da sá gi vál ság ha tá sá ra vég be -ment vál to zá so kat. Az elő adó ki emel te, hogy ma már a kö zös tu laj don raépü lő kibucok je len tő sé ge hát tér be szo rult és a szö vet ke ze ti moz gal mat lé -nye gé ben a csa lá dok ma gán tu laj don ára épü lő moszavok je len tik Iz ra el ben.

∗

A záró vi tá ban fel szó la ló Christian Pées mint egy szö vet ke ze ti üze net kéntfel hív ta a fi gyel met, hogy az el té rő tár sa dal mi gaz da sá gi vi szo nyok kö zöttis az ag rár ága za ti szö vet ke ze tek funk ci ó ja alap ve tő en azo nos, ne ve ze te senaz, hogy a tag jai szá má ra a pi a ci biz ton sá got, a hi ány zó szol gál ta tá so katmeg te remt se és leg in kább az, hogy ez ál tal egyen súlyt ala kít son ki az ér té -ke sí té si lánc sze rep lői kö zött.

Dr. Sza bó Zol tán s. k.A Han gya Együtt mű kö dés

Ügy ve ze tő tit ká ra


Sze mel vé nyek a Szö vet ke ze ti Ku ta tá si Ala pít ványKu ra tó ri u má nak 2012. má jus 29-i ren des ülé sén

el hang zot tak ból1 Információk és tájékoztatók

1.

Az Ala pít vány Ala pí tó Ok ira ta mó do sí tá sá val kap cso la tos te en dők a2011. évi CLXXV. ci vil tör vény, a ci vil szer ve ze tek bí ró sá gi nyil ván tar -tá sá ról in téz ke dő CLXXXI. tv., va la mint az ado mány gyűj té sé ről, aköz hasz nú ság ról szó ló 350/ 2011. (XII. 30.) Korm. ren de let:

1. Az egye sü lé si jog ra vo nat ko zó sza bá lyo zás több szem pont ból is újí -tás ra szo rult. Az új tör vény az egye sü lé si jog gya kor lá sá nak le he tő sé gétszé le seb ben ér tel me zi, a ha tá lyos sza bá lyo zás hoz ké pest lé nye ge sen ki ter -jesz ti. Je len tős vál to zás, hogy a nem mű kö dő, il let ve a meg szűnt ci vil szer -ve ze te ket a bí ró ság tör li a nyil ván tar tá sá ból.

2. Az át lát ha tó ság és a könnyebb al kal maz ha tó ság ér de ké ben, a ci vilszer ve ze tek gaz da sá gi éle té nek sza bá lya i val együtt, a könyv ve ze té si és be -szá mo lá si sza bá lyok is eb ben a tör vény ben, egy sé ges szer ke zet be fog lal vaje len nek meg.

3. Az egy sé ges jog ér tel me zés és jog al kal ma zás ér de ké ben a tör vénymeg ha tá roz za a köz hasz nú te vé keny ség cél já nak fo gal mát, va la mint aköz hasz nú jog ál lás meg szer zé sé hez szük sé ges fel té te le ket. A köz hasz núszer ve ze tek nyil vá nos és el len őr zött mű kö dé si ga ran ci á i nak meg te rem té -se ér de ké ben e szer ve ze tek nek a köz hi te les nyil ván tar tást ve ze tő szerv nélle tét be kell he lyez ni ük köz hasz nú sá gi mel lék le tü ket és szám vi te li be szá -mo ló ju kat. A köz hasz nú jog ál lás meg őr zé se szem pont já ból el en ged he tet -len, hogy a szer ve zet ál tal le tét be he lye zett mel lék let és be szá mo ló ada taimeg fe lel je nek a tör vény ben elő írt fel té te lek nek. Mind ez az ala pít vá nyok rais vo nat ko zik.

4. A tör vénnyel lét re ho zott Nem ze ti Együtt mű kö dé si Alap, a 2012-eskölt ség ve té si év től kez dő dő en a be jegy zett ci vil szer ve ze tek szá má ra mű -kö dé sük, szak mai prog ram ja ik meg va ló sí tá sá hoz, va la mint a szom szé dos,


1 Szö vet ke ze ti Ku ta ta tá si Ala pít vány irat tá ra

eu ró pai uni ós tag ál lam ok ci vil szer ve ze te i vel foly ta tott együtt mű kö dés, il -let ve a ci vil tár sa dal mi ak ti vi tás tá mo ga tá sá ra költ ség ve té si for rá so kat biz -to sít.

5. A tör vény ha tá lya ki ter jed a Pol gá ri Tör vény könyv ről szó ló tör vényalap ján lét re ho zott ala pít vá nyok ra, egye sü le tek re, va la mint a köz hasz núszer ve ze tek re, il let ve az egye sü lé si jog alap ján lét re jött egyéb szer ve ze tek -re. A tör vény sza bá lyo zá si kö ré re te kin tet tel meg ha tá roz za, va la mint ér tel -me zi az al kal ma zá sa szem pont já ból leg fon to sabb fo gal ma kat. E sze rintköz hasz nú te vé keny ség: min den olyan te vé keny ség, amely a lé te sí tő ok -irat ban meg je lölt köz fel adat tel je sí té sét köz vet le nül vagy köz vet ve szol gál -ja, ez zel hoz zá já rul va a tár sa da lom és az egyén kö zös szük ség le te i nek ki -elé gí té sé hez.

6. A tör vény meg ha tá roz za, hogy a ci vil szer ve zet, te hát az ala pít ványvég el szá mo lás ára a cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el -szá mo lás ról szó ló 2006. évi V. tör vény (a to váb bi ak ban: Ctv.) ren del ke zé -se it az e tör vény ben sza bá lyo zott el té ré sek kel kell al kal maz ni. Ki je lent he -tő, hogy a cé ge ké hez vá lik ha son la tos sá a vég el szá mo lás és a fel szá mo lás is né hány a ci vil szer ve ze tek ré szé re nyúj tott ked vez ménnyel. Ez üd vöz len dővál to zás, meg szün te ti az ed dig mű kö dő ál ta lá nos fe le lőt len sé gi rend szert.

7. A csőd el já rás ról és a fel szá mo lá si el já rás ról szó ló 1991. évi XLIX.tör vényt a tör vény ben fog lalt el té ré sek kel kell al kal maz ni a ci vil szer ve ze -tek re, te hát az ala pít vá nyok ra is. A tör vény a fi ze té si ha la dék te kin te té benked ve zőbb ha tár időt ál la pít meg, mint a csőd el já rás ról és a fel szá mo lá si el -já rás ról szó ló tör vény, amely alap ján az adós ké rel mé re a tar to zás ki egyen -lí té sé re leg fel jebb 30 na pos ha tár idő en ge dé lyez he tő. A tör vény ugyan is afen ti sza bá lyo zás sal el len tét ben leg fel jebb 90 na pos fi ze té si ha la dé kot biz -to sít az adós szá má ra.

8. Az egye sü lé si jog alap ján lét re jö vő szer ve ze tek mű kö dé se tör vé -nyes sé gé nek biz to sí tá sa ér de ké ben a tör vény ki mond ja, hogy az ügyész -ség – az e tör vény ben, va la mint a Ptk.-ban meg ha tá ro zott el té ré sek kel – azügyész ség ről szó ló tör vény ren del ke zé sei sze rint tör vé nyes sé gi el len őr zéstgya ko rol a ci vil szer ve ze tek mű kö dé se fe lett. Az el len őr zés nem ter jed kiaz olyan ügyek re, ame lyek ben egyéb ként bí ró sá gi vagy köz igaz ga tá si ha -tó sá gi el já rás nak van he lye.

9. A ci vil szer ve ze tet a tör vény szék ve szi nyil ván tar tás ba. Ha a ci vilszer ve zet elekt ro ni kus úton be nyúj tott, nyil ván tar tás ba vé te le irán ti ké rel -mé hez lé te sí tő ok ira tot csa tol nak, a bí ró ság a ké rel met az ér ke zé sét kö ve tő


ti zen öt na pon be lül el bí rál ja. A ci vil szer ve zet nyil ván tar tás ban sze rep lőada tai or szá go san egy sé ges, elekt ro ni kus, bár ki szá má ra in gye ne sen hoz -zá fér he tő, köz hi te les nyil ván tar tás ban el ér he tők.

10. A ci vil szer ve zet kö te les a be szá mo ló já val egyi de jű leg köz hasz nú -sá gi mel lék le tet is ké szí te ni. A köz hasz nú sá gi mel lék let lép a köz hasz nú sá -gi je len tés he lyé be. A köz hasz nú sá gi mel lék let tar tal mát a 350/2011. sz.Kor mány ren de let sza bá lyoz za.

A ci vil szer ve zet kö te les a jó vá ha gyás ra jo go sult tes tü let ál tal el fo ga -dott be szá mo ló ját, va la mint köz hasz nú sá gi mel lék le tét – kö te le ző könyv -vizs gá lat ese tén a könyv vizs gá lói zá ra dé kot vagy a zá ra dék meg adá sá nakel uta sí tá sát is tar tal ma zó füg get len könyv vizs gá lói je len tés sel együtt – azadott üz le ti év mér leg-for du ló nap ját kö ve tő ötö dik hó nap utol só nap já ig le -tét be he lyez ni és köz zé ten ni, kö te le ző könyv vizs gá lat ese tén ugyan olyanfor má ban és tar ta lom mal, mint amely nek alap ján a könyv vizs gá ló a be szá -mo lót fe lül vizs gál ta. Ez a ren del ke zés úgy tű nik min den ci vil szer ve zet revo nat ko zik tel jes kö rű en.

Ha a ci vil szer ve zet a be szá mo ló val, va la mint a köz hasz nú sá gi mel lék -let tel kap cso la tos kö te le zett sé gét el mu laszt ja és azt egy éven be lül nem pó -tol ja, a bí ró ság tör vé nyes sé gi el len őr zé si el já rás le foly ta tá sa cél já ból ér te sí -ti az ügyész sé get, ezt te hát el len őriz ni is fog ják.

11. A köz hasz nú jog ál lást a szer ve zet nyil ván tar tás ára il le té kes szervál la pít ja meg és jegy zi be a nyil ván tar tás ba. Köz hasz nú szer ve zet té mi nő -sít he tő a Ma gyar or szá gon nyil ván tar tás ba vett – lé te sí tő ok ira tá ban meg -je lölt köz fel adat tel je sí té sé re irá nyu ló – köz hasz nú te vé keny sé get vég zőszerve zet, amely a tár sa da lom és az egyén kö zös szük ség le te i nek ki elé gí té -sé hez meg fe le lő erő for rás ok kal ren del ke zik, to váb bá amely nek meg fe le lőtár sa dal mi tá mo ga tott sá ga ki mu tat ha tó. A köz hasz nú te vé keny sé get vég zőszer ve zet hoz zá já rul a tár sa da lom és az egyén kö zös szük ség le te i nek ki elé -gí té sé hez, amennyi ben az elő ző év ről szó ló be szá mo ló köz hasz nú sá gi mel -lék le te cél cso port ra vo nat ko zó ada tai alap ján a szer ve zet szol gál ta tá sai aszer ve zet tes tü le ti tag ja in, mun ka vál la ló in, ön kén te se in kí vül más sze mé -lyek szá má ra is hoz zá fér he tő ek.

A köz hasz nú ság to váb bi fel té te le, hogy meg fe le lő erő for rás áll jon aszer ve zet ren del ke zé sé re. Meg fe le lő erő for rás ak kor áll a szer ve zet ren del -ke zé sé re, ha az elő ző két le zárt üz le ti év vo nat ko zá sá ban a kö vet ke ző fel té -te lek kö zül leg alább egy tel je sül:


a) az át la gos éves be vé te le meg ha lad ja az egy mil lió fo rin tot, vagy

b) a két év egy be szá mí tott adó zott ered mé nye (tárgy évi ered mé nye)nem ne ga tív, vagy

c) a sze mé lyi jel le gű rá for dí tá sai (ki adá sai) – a ve ze tő tiszt ség vi se lőkjut ta tá sa i nak fi gye lem be vé te le nél kül – el éri az összes rá for dí tás (ki adás)egy ne gye dét

Meg fe le lő tár sa dal mi je len tő ség mu tat ha tó ki a ci vil szer ve zet nél, ha az elő ző két le zárt üz le ti év vo nat ko zá sá ban a kö vet ke ző fel té te lek kö zül leg -alább egy tel je sül:

• a sze mé lyi jö ve de lem adó meg ha tá ro zott ré szé nek az adó zó ren del ke -zé se sze rint a szer ve zet nek fel aján lott összeg el éri az összes be vé telkét szá za lé kát,

• a köz hasz nú te vé keny ség ér de ké ben fel me rült költ sé gek, rá for dí tá -sok el érik az összes rá for dí tás fe lét a két év át la gá ban,

• köz hasz nú te vé keny sé gé nek el lá tá sát tar tó san (két év át la gá ban) leg -alább tíz köz ér de kű ön kén tes te vé keny sé get vég ző sze mély se gí ti.

A köz hasz nú nyil ván tar tás ba vé tel re irá nyu ló ké rel met elő ter jesz tőszer ve zet nek két egy mást kö ve tő le zárt üz le ti év ben meg kell fe lel nie ezek -nek a kö ve tel mé nyek nek, ame lyet a bí ró ság a nyil ván tar tás és a nála le tét behe lye zett be szá mo ló alap ján ál la pít meg.

A be szá mo ló ada tai alap ján min den le tét be he lye zés al kal má val a köz -hasz nú jog ál lás nyil ván tar tás ba vé te lé re il le té kes szerv meg vizs gál ja a köz -hasz nú sá gi sze rin ti fel té te lek tel je sü lé sét, ha ezek nem tel je sül nek, a szer -ve zet köz hasz nú jog ál lá sát a bí ró ság meg szün te ti és az erre vo nat ko zóada tot a nyil ván tar tás ból tör li.

A köz hasz nú szer ve zet té mi nő sít he tő szer ve zet köz hasz nú jog ál lá sát aköz hasz nú szer ve zet ként való nyil ván tar tás ba vé tel lel szer zi meg.

A tör vény ha tály ba lé pé se előtt nyil ván tar tás ba vett köz hasz nú, il let veki emel ke dő en köz hasz nú jog ál lás ese té ben a szám vi te li be szá mo lót le tét behe lye zett szer ve zet 2014. má jus 31. nap já ig to vább ra is igény be ve he ti az etör vény ha tály ba lé pé se előtt meg szer zett, va la mint a jog sza bály ok ál talszá má ra biz to sí tott ked vez mé nye ket, jog ál lá sa köz hasz nú, ez a ren del ke zés is vo nat ko zik a köz hasz nú ala pít vá nyok ra.

A tör vény ha tály ba lé pé se előtt nyil ván tar tás ba vett köz hasz nú, il let veki emel ke dő en köz hasz nú jog ál lá sú szer ve zet az e tör vény sze rin ti fel té te -


lek nek való meg fe le lé se ese tén 2014. má jus 31. nap já ig kez de mé nyez he tiaz e tör vény nek meg fe le lő köz hasz nú sá gi nyil ván tar tás ba vé te lét. 2014. jú -ni us 1. nap já tól csak az e tör vény sze rint köz hasz nú sá gi nyil ván tar tás bavett szer ve zet jo go sult a köz hasz nú meg je lö lés hasz ná la tá ra és a köz hasz nú jog ál lás hoz kap cso ló dó ked vez mé nyek igény be vé te lé re. 2014. jú ni us 1.nap já tól a szer ve zet nyil ván tar tás ára il le té kes szerv tör li az e tör vény ha -tály ba lé pé se előtt nyil ván tar tás ba vett köz hasz nú, il let ve ki emel ke dő enköz hasz nú jog ál lá sú szer ve ze tek köz hasz nú jog ál lá sát, ki vé ve ha a szer ve -zet iga zol ja, hogy az e tör vény sze rin ti köz hasz nú sá gi nyil ván tar tás ba vé teliránt ké rel mét be nyúj tot ta, és a bí ró ság meg ál la pít ja, hogy a szer ve zet a tör -vé nyi fel té te lek nek meg fe lel.

∗

A ci vil tör vény, va la mint a ci vil szer ve ze tek bí ró sá gi nyil ván tar tá sá rólin téz ke dő tör vény, il let ve a köz hasz nú ság ról szó ló Korm. rend. alap ján azAla pít vány Ala pí tó Ok ira tát mó do sí ta ni kell. A bí ró ság ra be nyúj tás előtt aKu ra tó ri um, majd az Ala pí tó szer vek fog lal ja nak vele kap cso lat ban ál lást.

2.

A) Kon zul tá ció a szö vet ke ze tek hely ze té ről az OSZT és az Ala pít vány

ál tal jegy zett ku ta tá si hát tér anyag tük ré ben.

B) Vita a szö vet ke ze ti sza bá lyo zás ról a ki hir de tés előtt álló új Ptk. és a

ter ve zett új Sztv. elő mun ká la tai alap ján.

A két téma hát tér anya ga: 1 „Ki hí vá sok és vá la szok a ha zai szö vet ke ze tirend szer ben” (Ku ta tá si hát tér anyag a szö vet ke ze ti jog al ko tás hoz); 2. „Újma gyar szö vet ke ze ti rend szer” (rend szer ta nul mány); 3. „A szö vet ke ze teksza bá lyo zá sa az új Ptk.-ban”; 4. „Ja vas lat az új Ptk. szö vet ke ze tek ről szó lóré szé hez” c. for rá sok:

a) a jog al ko tó tá mo gas sa a szö vet ke ze te ket in teg rá ci ó juk szé le sí té sé -ben, a tag sá gi és a nem tag üz let kö rük dif fe ren ci ált kö tő dé sé nek erő sí té sé -ben, jogi sze mé lyi sé gű tag ja ik kö ré nek bő ví té sé ben, a rész jegy mo bi li tá sá -nak ki ter jesz té sé ben, a va gyont gya ra pí tó tag ság, a me nedzs ment hosszútávú kö tő dé sé nek és ér de kelt sé gé nek le he tő vé té te lé ben;

b) a rész je gyen túl fel hal mo zott va gyon ne ke rül hes sen ne ve sí tés re! In -do kolt eset ben és kör ben te gye le he tő vé a nyílt tag ság kor lá to zá sát. Lép jen


fel a tag ság ten den ci ó zus le épí té se el len, a va gyon meg szer zé sé re és a ve ze -tés ki sa já tí tá sá ra irá nyu ló spe ku lá ci ó val szem ben;

c) a szö vet ke ze ti ér té kek, mint alap ve tő nor mák, biz to sít sák a szö vet ke -ze ti jel leg meg tar tá sát, a tag ság kö ré nek bő ví té sét, a prudens és transz pa -rens mű kö dést. Is mer je el az ál lam a szö vet ke ze tek szo ci á lis célú te vé keny -sé gét;

d) teremtse meg jogi fel té tel ét a szö vet ke ze tek ala pí tá sát, fej lő dé sétse gí tő szer ve zet és alap, va la mint a szé le sebb körű in teg rá ci ó ju kat se gí tőgaz da sá gi köz pont lét re ho zá sát, az ál ta la nyúj tott szol gál ta tá sok, sze mé -lye ket, cso por to kat ked vez mé nye ző ki adá sa ik meg fe le lő mér té kű adó -ked vez ménnyel tör té nő tá mo ga tá sát;

e) a szö vet ke ze tek ala pí tá sá nak, hosszú távú fej lő dé sé nek, kü lön le gesés sa já tos jel le gé nek tör vé nyi meg ala po zá sa, a vál to zó szö vet ke ze ti tőke la -bi li tá sá nak el len sú lyo zá sa ér de ké ben a tör vény. rög zít se:

• az egy tag ál tal el ér he tő köz vet len és köz ve tett ré sze se dés fel ső ha tá -rá nak 15%-ban való meg ál la pí tá sát, a tag lét szám hoz vi szo nyí tottjogi sze mé lyek 1/3 ará nyá nak ér vé nye sí té sét;

• a tag sá gi jog vi szony meg szű né se után a ta got csak a rész je gyé neknév ér té ke és an nak ese dé kes ho za ma il les se meg. A já ran dó ság ki fi -ze té se pe dig ne ve szé lyez tes se a szö vet ke zet ki egyen sú lyo zott gaz -dál ko dá sát, e cél ból meg fe le lő idő ki kö té se szük sé ges;

• a be fek te tő ta gok a tag lét szám 10%-át, va gyo ni ré sze se dé sük (be fek -te tői rész je gyük) név ér té ke a rész jegy tőke 30%-át ne lép hes se túl.Ma több ok ból nem a kor lá to zá son van a fő hang súly, a szö vet ke ze tek köz is mer ten tő ke sze gé nyek, a spe ku lá ció ki vé dé sé re tör vé nyi ésalap sza bá lyi ga ran ci ák kel le nek;

• a jogi sze mé lyek a tag ság lét szá má nak ma xi má li san 20%-os ará nyátkép vi sel hes sék;

• a va gyo ni hoz zá já ru lás ará nyá ban tör té nő pót be fi ze tés kez de mé nye -zé se a könyv vizs gá ló ál tal tör té nő el len őr zés, s az ok el len jegy zé seután ke rül jön a köz gyű lés elé;

• a szö vet ke zet gaz da sá gi tár sa ság gá tör té nő át ala ku lá sa kor egye dül arész jegy tőke le gyen át vi he tő, a szö vet ke ze ti va gyon át me ne ti leg alét re ho zan dó in téz mény vé del mi alap ba, ezt kö ve tő en szö vet ke ze ti


ke ze lés be, a csőd el já rás után ma radt va gyon az or szá gos szö vet ke ze -ti alap ba ke rül jön;

• a szö vet ke ze ti hitelintézetben az ala pí tás hoz kö tött 200 fős mi ni má -lis lét szám, il let ve 250 mil lió fo rint jegy zett tőke kö ve tel mé nye, azát ala ku lás fel té te lé ül meg sza bott 2 mil li árd fo rint tőke kö ve tel mé -nye ma rad jon ér vény ben. A 15%-os ará nyú sze mé lyen kén ti va -gyoni ré sze se dés ará nya ke rül jön fe lül vizs gá lat ra. Ki kell vé de ni azt,hogy ese ten ként egy szűk kör (me nedzs ment, csa lád, más be fek te -tők) ke zé ben össz pon to sul jon a kö zös va gyon dön tő ré sze, az irá nyí -tás. A rész je gyen felül fel hal mo zott va gyon ne ke rül jön ne ve sí tés re,il let ve be vo nás ra az át ala ku lást kö ve tő gt.-be.

∗

A tu do mány ke re tei kö zött is foly tat ni kell a szö vet ke zés, a szö vet ke ze tekúj já szer ve ző dé sé nek, a szö vet ke ze tek és az ál la mi szer vek együtt mű kö dé -sé nek tá mo ga tá sát. A to váb bi szak ér tői köz re mű kö dés re fel tét le nül szük -ség mu tat ko zik, en nek ki emelt ré sze a tá jé koz ta tás, a kez de mé nye zés és apart ne ri kap cso la tok épí té se.

A Ma gyar Jo gász egy let Ag rár- és Szö vet ke ze ti Jogi, va la mint Ke res ke -del mi Jogi Szak osz tá lya, a Szö vet ke ze ti Ku ta tó In té zet és az MTA Tár sa da -lom ku ta tó Köz pont Jog tu do má nyi In té ze te rész vé te lé vel (a leg rö vi debbidőn be lül) szak ér tői fó rum össze hí vá sa in do kolt, a ja vas la to kat el kell jut -tat ni a jog al ko tás ban il le té kes szer vek nek.

3.

Tá jé koz ta tó a szo ci á lis szö vet ke ze tek ala pí tá sát, mű kö dé sét sza bá lyo -

zó 2006. évi X. tör vény mó do sí tá sá ról, a vál toz ta tá sok nyo mán ki ala -

ku ló új hely zet ről a 2012. évi XXXVII. tv. sze rint

Ez a tv. „meg vál toz tat ta a szö vet ke ze tek ről szó ló 2006. évi X. tör vény,az il le té kek ről szó ló 1990. évi XCIII. tör vény és a köz fog lal koz ta tás ról és aköz fog lal koz ta tás hoz kap cso ló dó, va la mint egyéb tör vé nyek mó do sí tá sá -ról szó ló 2011. évi CVI. tör vény mó do sí tá sát.

A szö vet ke ze tek ről szó ló 2006. évi X. sz. tv. mó do sí tá sá nak ered mé -nye ként le he tő vé vá lik, hogy a szo ci á lis szö vet ke ze te ken be lül (az is ko la -szö vet ke ze tek mel lett) fog lal koz ta tá si szö vet ke zet lé te sül jön. En nek fel té -


te le, hogy 500 ter mé sze tes sze mély és leg alább egy or szá gos nem ze ti sé giön kor mány zat tag ja le gyen. Ezen kí vül a he lyi ön kor mány zat is szö vet ke -ze ti tag le het. A szo ci á lis szö vet ke zet nek – az ön kor mány zat ok ki vé te lé -vel – nem le het be fek te tő tag ja. A fog lal koz ta tá si szö vet ke ze tek hát rá nyoshely ze tű tag ja ik szá má ra a mun ka fel té te lek meg te rem té sét, el ső sor banmun ka erő köl csön zés, va la mint mun ka erő köz ve tí tést vé gez nek. Köz fog -lal koz ta tot tak is ala kít hat nak szo ci á lis szö vet ke ze tet. A köz fog lal koz ta tásfő te re pe a me ző gaz da ság, ezért el ső sor ban itt kell fo koz ni a szo ci á lis szö -vet ke ze tek gya ra po dá sát.

Az ér de kel tek ré szé ről tá mo gat ták azt, hogy a szo ci á lis szö vet ke zetbe jegy zé se il le ték men tes le gyen. A szó ban for gó tör vény elő ké szí tés korszá mos el len vé le mény is meg fo gal ma zás ra ke rült: 1. az 500 ter mé sze tesszemély és leg alább egy or szá gos nem ze ti sé gi ön kor mány zat tag sze rintmeg adott fog lal koz ta tá si szö vet ke zet meg ha tá ro zást ir re á lis nak tart ják; 2.ne le gyen a szo ci á lis szö vet ke ze tek től el té rő lét szám meg ha tá roz va a fog -lal koz ta tá si szö vet ke zet szá má ra; 3. az egy or szá gos nem ze ti sé gi ön kor -mány za ti tag szű kí té se he lyett le hes sen bár mely ön kor mány zat (he lyi,nem ze ti sé gi, or szá gos is) tag ja a fog lal koz ta tá si szö vet ke zet nek; 4. szo ci á -lis szö vet ke zet ese té ben a jog al ko tó tart sa fenn azt, hogy csak ter mé sze tessze mély le hes sen tag ja. Az ész re vé te lek től, ja vas la tok tól a jog al ko tó el te -kin tett.

∗

A ren del ke zés re álló esz kö zök se gít sé gé vel, va la mint a kí nál ko zó le he tő -sé gek ke re tei kö zött fo ko zott fi gyel met kell for dí ta ni arra, hogy a szo ci á -lis szö vet ke ze tek a jö vő ben is meg tart has sák szö vet ke ze ti jel le gü ket aszö vet ke ze ti ér té kek és el vek sze rint mű köd hes se nek. Kü lö nös te kin tet tel a fog lal koz ta tás, s az egyéb köz hasz nú te vé keny sé gük re ha tó kör ük szé le -sed jen, szám be li gya ra po dá suk a tár sa dal mi, gaz da sá gi szük ség le tek kelössz hang ban bő vül jön. A szö vet ke ze ti tör vény ke zés hát ra lé vő idő sza ká -ban a fen tek ér vé nye sí té sé re min den ren del ke zés re álló jogi esz kö zök keltö re ked ni kell.”2

For rás: A Ku ra tó ri um ülé sé ről ké szült jegy ző könyv


2 Ez a rész let Né met Lász ló: „A szo ci á lis szö vet ke ze tek jel lem zői és tény sze rű ada tai” c. írá -sá nak a fo lyó irat e szá má ban kö zölt szer kesz tett vál to za ta.

Tá jé koz ta tó a Szö vet ke ze ti Ku ta tá si Ala pít vány2011. évi köz hasz nú te vé keny sé gé ről


A Szö vet ke ze ti Ku ta tá si Ala pít vány ( to váb bi ak ban:Ala pít vány) köz hasz -nú te vé keny sé gé nek alap já ul szol gá ló va gyo ni hely ze te, a köz hasz nú te vé -keny ség hez kap cso ló dó ki adás és be vé tel, az egy sze rű sí tett gaz da sá gi mér -le ge és ered mény-ki mu ta tá sa sze rint 2011. de cem ber 31.-i for du ló nap palaz aláb bi ak sze rint ala kult:

Mér leg e. Ft

In gat lan net tó ér té ke 26.962Ér ték pa pír és bank szám laegyen le ge 69.404Esz kö zök össze sen 96.366In du ló tőke 9.900Tő ke vál to zás 89.610Tárgy évi ered mény -3.144For rá sok össze sen 96.366

Ered mény-ki mu ta tás e. Ft

Be vé te lek 4.773Ki adá sok 7.917Tárgy évi ered mény -3.144

El szá molt ka mat be vé tel 2011-ben 4.766

Az Ala pít vány va gyo ná nak tel jes ho za dé kát, a köz hasz nú te vé keny sé gé -nek szé le se dé se és fo ko zó dá sa kö vet ke zé ben törzs va gyo ná nak szük sé gesré szét is egye dü li alap te vé keny sé ge költ sé ge i nek fe de zé sé re for dít ja.1990-től (lét re jöt té től) mind a mai na pig, töb bek kö zött a be szá mo lá si évrevo nat ko zó an is ez a hely zet, s ez a gya kor lat ér vé nye sül. Alap te vé keny sé -ge: könyv tár és do ku men tá ci ós szol gál ta tás ban, fo lyó irat és könyv ki adás -ban szak ta nács adás ban, tá jé koz ta tás ban, ok ta tás ban tes te sül meg. Az évso rán is fo lya ma tos volt a köny vek köl csön zé se, a do ku men tá ci ók cse ré je.Le he tő sé get nyúj tot tunk kon zul tá ci ók ra, te ma ti kus cso ma go kat ad tunk, té -ma ter ve ket, kon cep ci ó kat, ja vas la to kat vé le mé nyez tünk. Az ef faj ta köz -


hasz nú mun kál ko dás alap ve tő fel ada ta ink közé tar to zott, a jel zett szol gál -ta tá sok ra a ha zai vi szo nyok kö zött csak az In té zet ké pes.

Az ál ta la fenn tar tott Hon lap is eze ket a cé lo kat szol gál ta. A be szá mo lá -si idő szak ban is mer tet tük a szö vet ke ze ti ku ta tá sok té ma kö re it, az el múlt 30 év ben tör tént pub li ká ci ók, a szö vet ke ze ti tu dás tár (köny vek) jegy zé két, va -la mint a szö vet ke ze ti sza bá lyo zás 136 éves tör té ne tét. Meg je len tet tük aköz lés re kül dött szá mos tu do má nyos ér té kű, s egyéb idő sze rű köz le mé nye -ket. Min den szol gál ta tás té rí tés men tes. E te kin tet ben a ha zai vi szo nyok kö -zött a szö vet ke zés ben egye dül álló sze rep kört tölt be, ha son ló fel adat vég -zé sé re egyet len ma gyar szer ve zet sem vál lal ko zik. A 7622 szö vet ke ze tiszer ve zet és a hoz zá juk kap cso ló dó 1,8 mil lió fő kö ré ben szel le mi köz pont -nak szá mit. Tu do má nyos és tá jé koz ta tó fo lyó ira tát (a „Szö vet ke zés”-t) va -la mennyi or szá gos és me gyei könyv tár nak, az ér de kelt in téz mé nyek nek,egye te mek, fő is ko lák nak, stb.) szö vet ke ze tek nek és szö vet ke ze ti szer ve ze -tek nek meg küld tük:

1. A be szá mo lá si idő szak kez de tén fe jez tük be a „Szö vet ke zés” c. fo lyó -ira tunk ju bi le u mi (30. évi) lap szá má nak (172 old) tar tal mi, szer kesz té si,nyom dai és ter jesz tői mun ká la ta it. A há rom év ti zed alatt meg je lent ki ad -vány ok át te kin té se, lé nye gük mo nog ra fi kus meg je le ní té se ki vé te les fel adat -nak bi zo nyult. A ki ad vány ban kö zölt tar ta lom mal, a leg jobb hagyományokfel ele ve ní té sé vel, a ko ra be li hi bák, té vu tak be mu ta tá sá val (a tu do mányesz köz tá rán be lül) tük röt tar tot tunk a gya kor lat elé, az új vi szo nyok kö zöt tiön szer ve ző dés bá to rí tá sá ra, a szö vet ke zés ben ér de kelt fe lek egy más irán tikö ze le dé sé nek fel is me ré sé re a ma gunk esz kö ze i vel, le he tő sé ge ink ke re teikö zött meg tet tük az ala po zó (kez dő) lé pést.

A vál lal ko zás irá nyult sá gát egy ér tel mű en fe jez te ki a ben ne kö zölt írá -sok ve zér cí me: „A ha zai szö vet ke ze tek rö gös útja máig, ho gyan to vábbhol nap? Azt ta pasz tal tuk, hogy amit egy gya kor lat ori en tált tu do má nyosok fej tés (vi zi o ná lás) el ér het, az meg tör tént. A ha zai és a kül föl di vissza jel -zé sek (Hon lap) ho no rál ták a be fek te tett mun kát. A ki ad ványt té rí tés men te -sen te vé keny ke dő szer zők ír ják, szer kesz tik. A tech ni kai költ sé gek re több,mint 500 ezer Ft-ot for dí tot tunk.

2. A 30 éves ju bi le u mi lap szám meg je le né sét kö ve tő en mind in kábbmeg erő sö dött a he lyi, az ága za ti, a szö vet ke ze ti rend szer, a ve lük kap cso la -tos ál la mi sze rep vál la lás, a part ner ség össze han go ló dá sá nak tu do má nyosesz kö zök kel tör té nő tá mo ga tá sa, új jogi sza bá lyo zás igé nye me rült fel. Azév hát ra lé vő ré szé ben „Ki hí vá sok és vá la szok a ha zai szö vet ke ze ti rend -


szer ben”(Ku ta tá si hát tér anyag a szö vet ke ze ti jog al ko tás hoz) (88 old.) ke -re té ben olyan ki ad vány ke rült ki dol go zás ra, amely ből a szö vet ke ze ti kö -zös sé gek, a fe le lős ál la mi szer vek szük ség le te ik sze rint emel het nek kicse lek vé si vál to za to kat. A ta nul mány ban gon do la ti egy ség és rend szer -szem lé let ér vé nye sül. A ki ad vány 850 pél dány ban ke rült köz zé té tel re, anonprofit fel té te lek kö zött ké szült anyag 600 ezer Ft tech ni kai jel le gű rá -for dí tást igé nyelt

3. Az év so rán a szö vet ke ze ti tör vény ke zés elő ké szí té sé nek kü lön bö -ző fá zi sa i ba vet tünk részt. A köz re mű kö dé sünk főbb „moz za na tai” azaláb bi ak vol tak:

a) a Ptk. szö vet ke ze tek kel kap cso la tos va la mennyi sza ka szá ba, vé le -mé nye zé sé be be kap cso lód tunk, kon zul tá ci ók, vi ták, írá sos vé le ke dé sekfor má já ban kép vi sel tük a va ló di szö vet ke ze ti ér de ke ket, a kí vá na tos sza bá -lyo zás meg szü le té sét;

b) az új ma gyar szö vet ke ze ti rend szer c. (tör vény ke zést ala po zó) ta nul -mány el ké szí té sé ben több, mint 30 ol dal rend szer fej lesz té si rész ta nul mánymeg írá sá val kap cso lód tunk be;

c) a ki adás előtt álló új Ptk és a ter ve zet új szö vet ke ze ti tör vény for má -lá sa ér de ké ben a KIM felé el jut tat tuk ja vas la tun kat (8 old) a tör vény könyvszö vet ke ze tek ről szó ló ne gye dik ré szé hez. Kez de mé nye zé se ink el ső sor ban a sza bá lyo zás azon ele me i re irá nyul tak, ame lyek a sta bi li tást, a va gyon vé -del mét és együtt tar tá sát, a tagi ér de ke ket, a fej lő dő és a von zó ké pes ség fo -ko zá sát, stb. Szol gál ják.

d) az ál ta lunk ké szí tett (fen tebb már em lí tett) ta nul mány ál ta lá nos alap -ve té se i ben és konk rét ja vas la tok meg té te lé vel kez det től fog va, mind má ig aszö vet ke ze ti jog al ko tás te kin te té ben is for rás anyag nak szá mit.

4. A szö vet ke ze ti jog al ko tás ban való ak tív rész vé te lünk, alap ve tő szol -gál ta tá si fel ada ta ink el lá tá sa (könyv tár, kon zul tá ci ók, szak ér tői mun ka, in -téz mény-, il let ve kap cso lat fenn tar tá sa és to vább épí té se mel lett az év hát -ra lé vő idő sza ká ban a „Szö vet ke zés” c. fo lyó ira tunk 2012. évi lap szá má nakelő ké szí té se, szer kesz té se ké pez te fő fel ada tun kat. Köz lés re 15 szer ző tőltöbb, mint 200 ol dal ter je del mű szak cikk ér ke zett be hoz zánk. A ki adás raés ter jesz tés re ez év ben ke rül sor.

∗

A Ku ra tó ri um és a Fel ügye lő Bi zott ság együt tes ülé se ke re té ben meg -tár gyal ta az Ala pít vány 2011 évi mű kö dé sé ről, gaz dál ko dá sá ról, il let ve a


fel ada ta i val, költ ség ve té sé vel kap cso la tos elő ter jesz té se ket. A tes tü let meg -ál la pí tot ta, hogy a tu do mány ke re tei kö zött a szö vet ke zés, a szö vet ke ze tekúj já szer ve ző dé sé nek, a szö vet ke ze tek és az ál la mi szer vek együtt mű kö dé -sé nek tá mo ga tá sa az Ala pít vány ki emelt fel ada ta volt az év so rán A szak ér -tői köz re mű kö dés fel tét le nül szük sé ges nek mu tat ko zott, en nek ré sze voltszé les kö rű tá jé koz ta tás, a kez de mé nye zés és a szö vet ke zés ben érin tett ésér de kelt leg kü lön bö zőbb szer ve ze tek és szer vek part ne ri kap cso la ta i nak ja -ví tá sá hoz való tu do má nyos esz kö zök kel tör té nő hoz zá já ru lás.

A ren del ke zé sé re álló tu do má nyos esz kö zök, a szak ér tői mun ka se gít -sé gé vel és a kí nál ko zó le he tő sé gek ke re tei kö zött az év so rán az Ala pít vány köz re mű kö dött ab ban, hogy a szö vet ke ze tek meg tart has sák szö vet ke ze tijel le gü ket, a szö vet ke ze ti ér té kek és el vek sze rint mű köd hes se nek, ke re te ik kö zött a fog lal koz ta tás, s az egyéb köz hasz nú te vé keny sé gük szé le sed jen,szám be li gya ra po dá suk a tár sa dal mi, gaz da sá gi szük ség le tek kel össz hang -ban bő vül jön.

Az Ala pít vány 2011. évi köz hasz nú te vé keny sé gé ről szó ló elő ter jesz -tést a Ku ra tó ri um meg tár gyal ta, az zal egyet ér tett, fel kér te az Ala pít ványtör vé nyes kép vi se lő jét an nak köz zé té te lé re.

Bu da pest, 2012. má jus 29.

Szö vet ke ze ti Ku ta tá si Ala pít ványKu ra tó ri u ma


Szö vet ke ze ti Ku ta tá si Ala pít vány Ku ra tó ri u maSzö vet ke ze ti Ku ta tó In té zet Bu da pest


LEVÉL EGY ERDÉLYI SZÖVETKEZETNEK1

Me ző fé nyi Fo gyasz tá si Szö vet ke zetKöz gyű lés énekM e z ő f é n y

Tisz telt Köz gyű lés!

Köz gyű lés ük mai na pon tör té nő meg tar tá sá nak híre túl lé pett szép hang zá -sú te le pü lé sűk ha tá rán, Ma gyar or szág ra, Bu da pest re is el ju tott. He lye sel -jük azt az utat, ame lyet vá lasz tot tak. Az ed dig el ért ered mé nyek to váb bigya ra pí tá sá ban, a lé te ző gon dok és ne héz sé gek le küz dé sé ben a jö vő ben isse gít het az össze fo gás, az egy más tá mo ga tá sa, az ön se gély, a szo li da ri tás.Az ilyen gya kor lat ak kor hoz több le tet, ha a kö zös ügyet min den szö vet -ke ze ti tag ma gá é nak érzi, ab ban sa ját bol do gu lá sát lát ja. He lyi ta pasz ta la -ta ik ra tá masz kod va, a tár sa da lom tá mo ga tá sát is fel té te lez ve, ke res sék aszö vet sé ge se ket, együtt mű kö dés re tö re ked je nek, hasz no sít sák a szö vet -ke zés ben rej lő le he tő sé ge ket. Tud juk azt is, hogy nem kis ne héz sé gek kelta lál ják szem ben ma gu kat. A köz is mer ten sok aka dály el le né re ha lad ja -nak a ma guk vá lasz tot ta úton to vább.

Ösz tö nöz het mind nyá jun kat a rég múlt. Er dély az ős szö vet ke zők ha zá -ja volt, a ma gyar szö vet ke zés jó részt eb ben a föld ben gyö ke re dzik.


1 Ezt az üze ne tet fo lyó ira tunk 2011. évi kü lön ki adá sá nak Mel lék le té ben (83. old.) már kö zöl -tük. Most a vá lasz ér tel me zé se (a tel jes ség) okán is mé tel jük meg. Ld. a kö vet ke ző sze rint.

Mos ta ni szám ve tés ük azért fon tos hír, mert a szö vet ke zés nagy fá jánegy rügy haj tás sá vá lá sá nak le he tünk ta núi, pél dá juk so kak szá má ra nyújt -hat re ményt és jö vőt.

Fe le lős ség tel jes mun ká juk hoz, ter ve ik meg va ló sí tá sá hoz sok si kert kí -vá nunk.

Bu da pest, 2012. már ci us 14.

Szö vet ke ze ti ba rát ság gal és tisz te let tel:

Bartus Pál s. k Dr. Fe ke te Jó zsef s. kaz Ala pít vány El nö ke az In té zet Igaz ga tó ja

VÁLASZÜZENET

Fel adó: Consumcoop FoieniMe ző fény 20012. már ci us 20.

Tisz telt Bartus Úr!

Tisz telt Dr. Fe ke te Jó zsef Úr!

„Si ke re sen zaj lott le teg na pi köz gyű lé sünk. A szö vet ke ze ti ta gok, al kal ma -zot tak, a köz ség pol gár mes te re és he lyet te se, a szö vet ke ze tek me gyei szö -vet sé ge ré szé ről. az el nök he lyet tes és fő köny ve lő vol tak je len.

A ve ze tő ta nács és fel ügye lő bi zott ság be szá mo ló ját kö ve tő en, 2011pro fit fel osz tá sát, 2012 üz le ti ter vét, a kol lek tív mun ka szer ző dés fel tét ele ittár gyal tuk, il let ve fo gad tuk el. A hoz zá szó lá sok után kö vet ke zett az Önöküze ne té nek fel ol va sá sa. Nem tu dom mi volt erő sebb, a meg le pe tés, a szat -má ri ro mán fe let te se ink cso dál ko zá sa, a je len lé vők föl csil la nó sze me a ma -gyar szö vet ke ze ti üze net hal la tán, a pol gár mes ter és jó ma gam meg ha tott sá -ga. Min den re vá laszt ad a taps, ami a fel ol va sást kö vet te.


Az tán a szat má ri ak ké ré sé re el mond tam mind azt amit Önök ről és aszö vet ke zet ről tu dok. Az el nök he lyet tes kért egy ro mán nyel vű for dí tást,hogy át ad ja az el nök nek.

Egyet len mon dat tal így fe jez het ném ki az Önök üze ne te ré vén ki ala kult han gu la tot: 2012. már ci us 19-én a me ző fé nyi szö vet ke zet köz gyű lé sén jóvolt szö vet ke ze tes nek és ma gyar nak len ni. Fi nom ebéd és fi nom bor kö vet -ke zett, az Önök egész sé gé re is koc cin tot tunk. Ön nek pe dig név nap ja al kal -má ból kö zös sé günk egész sé get, to váb bi si ke re ket és min den jót kí ván:”

Tisz te let tel és kö szö net tel:

Asz ta los Va lé ria s. k.a Me ző fé nyi Fo gyasz tá si Szö vet ke zet

el nö ke


iii. rÉsz kÖzÉrdeklŐdÉsre szÁmottartÓ informÁciÓk …(akkor több, mint 3 évtizedes...

Documents