Hogy a vezetés ecoNlp-mindig élmény Ttibb rnint hiatoxí"&d !

legyen!

A kellemetlen megIepetések helyett válassza on is azAEG D N gépjárm _biztosításokat!További informáci ért keresse értékesítési partnereinket, számolja ki gépjármÍi-biztosításainakdiját honlapunkon, a wwwaeg1crrr'hu oldalon, vagy hívja telefonos gyfélszolgálatunkat a1l6-40-204-.'04-es telefonszámon! online biztosítás: www.aegondirekt.hul

AEGON il/lagyarország Általános Biztosíto Zrt.

ilrr lllriLlililtll

'f

)

lnni

Kl{[.'

Íill

7.7

7.2.1,

7.?.27.2.37.2.47.2.57.2.67.2.77.37.47.57.67.7

5.5'3 Afénysz r izz cseréje. '.. .....2345.5.4 Azels helyzetjelz lámpaizz jánakcseréje.... ......2355.5.5 Az eLs írány;'e[z lámpa csereje . . ' . 2355'5.6 Aháts támpákízz inakcseréje' ....2365.5.7 Afénysz r fénytávotságának(irányának)szabályozása '..... ' ' '236

6. Er átviteli berendezés 2386.'L Atengetykapcsol ..,...Z3g6.1'.1' Atengelykapcsol karbantartása. ,,... '. '.23g6'2 Asebességvált mri '.'..23g7. Afut m 247

Akerekek. . . . .24'tAgumiabroncsok. ......247Agumiabroncsokjel [ése. '. .....242Agumíabroncsmérete.... ......242Agumíabroncsokellen rzése. . . . . ' 243Agumiabroncsoklevegnyomása. .'.'.....243Agumiabroncsokterhelhetsége. '........244Agépjármrívezetésénekhatásaagumiabroncsra .. '.. '.244Agumiabroncscseréje..'. ......245Akerékcsere .'..-.---245A kerekek kiegyens Lyozása 247AkerekekfelfÜggesztése .. .....247Arug zás . . . .247AlengéscsilLapít . '.. '.247

8. A gépkocsi kormányzása8.1 Kormányszerkezetek'..... ..'.'2488.1.1 AkormányszerkezeteLLeno'''e."..:::.::..:.:.:'.' ....24a8.2 Kormányszerv k '.''...2498.2.7 Ahidraulikuskormányszerv kellen rzése. . ' . .. . . . .24g8.2.2 Akormány5zerv hjbái... ..'..'24g9. A fékberendezések 2E^9.19.7.79.29.2.1,

9.39.3.19.3.2

10.10.110.2

Az Üzemjfék-berendezés' . .

A riigít fék

11. A gépjármííszerelvények '11,.1, Akapcsol szerkezet..... ......... ]L1'.2 Az utántutd fekberendezése.11.3 A ptitkocsi villamos berendezései.71'.4 A gépkocsi és az utánfut cissze- és lekapcsolása . . . . .

248

Az Üzemi fék (tábfék) ellen rzése.

A r gzít fék (kéáfék) ellen rzéseAfékekkiegészít berendezései . : . : : . . : .''

' ''Avákuumosfékrásegito. . .

A b[okkotásgátt berendezés

A gépkocsi iizemeltetése l'

A gépkocsivezet elten rzési feLadatai ]A qépkocsi vontatása .

@

&I;',:.

%b

'l*,:l'Í

I

I

1. A 6dp*&emcs' fm "u$p{tdsm

n személygépkocsi fcíbb szerkezeti,.r1ységei:

U a karosszéria;lt motor és segédberendezései;

I llz eroátviteli szerkezeÍek;|;t futornLi, a kormány- és a fékberende-

zcs.

villarnos berendezések

r killosszéria védi a vezetot és az utasokat,i 'll,r''r:kái az ulések, a szel|ozteto- és fLjto-i ..l..ll{l(]Zés és egyéb, biztonságot, valamint!,.l lV,,llllet nyÚjto berendezések.

,\ lllotor biztosítja a gépkocsi haladásá-','. ',''Ltkséges hajtoerot, energiát. A sze-',',,lv,l,'lrkocsikai rna még szokásosan ben-=

l, r t t )//r-r-) vagy dízelmotorokkal hajtják meg,_=','',IVr,|r mLjkodéséhez szukségesek még; t,l,,,lr lv1zott: a gyujtoberendezés (csak a

benzinuzemr-i motornál!), a tÜzeloanyag-ellá-to-, a hrito_ és a kenorendszer.

Az er<játviteli szerkezetek (tengelykap-csolo, sebességválto' kardántengely, diÍfe-renciálmtj) juttatják el a motor nyomatékát ahajtott kerekekig, mikozben a szÜkségesfor'dulatszám- és nyomatékmodosítást is el-végzik.

A futornti fobb tartozékai: a kerekek, akerekek felÍÜggesztései, a rugok és a len-géscsillaprtok. Mivel a futomtjnek nemcsaka haladást kell lehetcjvé tennie. hanem szuk-ség esetén a megállást is, ezért fékberende-zéssel is íelszerelték. A gépkocsi haladásiiránya a futomtjhoz kapcsolÓdo kormánybe_rendezéssel változtaihato' Lt)

1.1. A karosszéria

A korszerÚ személygépkocsikon az alvázas

kialakítást csak ritkán alkalmazzák; általában

nhord karosszériás kivitelben készÜl-

nek. Az onhord karosszériát rlrgy alakítják

ki, hogy az a kÜlonbozci erohatásokat képes

legyen átvenni, a ktjlso vázrészek deformá-

l dásával és a belso szerkezet merevségé-

vel megvédje a benne utaz kat, továbbá a

karosszériáho z rogzítik a gépjárm egyes Íci-

darabjait is.

1.1.1. A karosszéria tartozékai

A gépkocsik karosszériáját, ill. tartozékait

Úgy készítik, hogy minél jobban megfelelje-

nek az aktív (elsodleges) és a passzÍv (má-

sodlagos) biztonság kovetelményeinek.

Az aktív biztonság korébe tartoznakazok

a szerkezeti kialakítások, ame|yeket a bal-

esetek megelcizésére alkalmaznak. llyen pl.

a vezetcí terének kialakítása: az Ülés, a gép-

kocsib lval j kilátás, a m szerek, akeze-

l szervek célszer és megÍelelci elhelyezé-

se, a vezet kényelmét novelo tartozékok

(f tés, szelloztetés).A passzív biztonság korébe tartoznak

azok a szerkezeti kialakítások, amelyek bal-

eset esetén csokkentik a balesetet szenve-

doket ért káros hatásokat. A karosszéria

passzÍv biáonságot adÓ elemei: a biztonsági

ovek, a fejtámaszok, a biztonsági ablak ve-

gek, az utastér megfelelci párnázása, a neki-

ijt désre elmozdul kormánykerék ill. -

oszlop, a légzsákok stb.

Az ajtÓk zárása és nyitása

Az ajt k kívulrol kulccsal (1) vagy kozpon-

liÁr alkalmazása esetén táwezérléssel zár_

hatok és nyithat k. A ma elterjedt megoldás

szerint egy kulcs m kodtet mindent: a gyitj-

táskapcsol t, az ajt kat és a csomagteret

egyaránt. Az ajt k beltjlrcil az ajt kon levo

gomb lenyomásával reteszelhet' ek (2)' és

az ajt bels oldalán elhelyezett kilinccsel

Gyermekbiztonsági zárat a hátso ajtÓkon

szoktak elhelyezni, amelyet ha lenyomnak,

akkor azajt belÜlr<jl nem, de kívulr<il nyitha'

t marad.

Az ajtokat ktizponti zárral is elláthatják' e*

esetben a gépkocsi osszes ajtaja egyidelÜ-

leg zárhatÓ és nyithat kulccsal vagy távir&

nyÍt val'

A motorház nyitása és zárásaNyitás: avezet Ülés felcí|i oldalon általában am szerfal alatt elhelyezett kart (l ) meghuz_va' majd kívtilrcjl a biáonsági kengyelt í2l ki-akasztva a motorhááetci felnyithato' A mo-torháztetcj rudazattal í3l kitámasáhat .

a motorháztetc't kb. 30 cm magas-v|sszaejfue a teto zár dik.

csomagtér nyitása és zárásaa csomagtér fedele (ajtaja) általában

' majd a nyom gomb benyomásával. Kozponti zár alkalmazása esetén

a csomagtart t - scjt az r_izemanyagtol.nyílás fedelét - is nyitni-zárni lehet.

a fedelet (ajt t) Litkozésig visszaen-enyhén megnyomva, kulccsal kell zárni.

Ülések0lések számát, kialakítását és elrendezé-a gépkocsi jellege szabja meg. A veze-

kulonleges kovetelményeket kella vezetés biztonsága érdeké-

A személygépkocsik els<j ulései tobbállíthatok. A vezet<i testméreteinek

változtathat az tjlés hosszanti(1), aháttámladolése (2), az Ljlés-

fejtámasz magassága, a háttámla ívea gerincoszlopnak megfelelcien beál-(3).

Az un. otajt s és a kombi kivitelri személy-gépkocsikon a hátso ulések háttámlája ésesetlegesen az uléslap is elcire hajthato, ez-által megnovelhetcí a csomagtér. A tobbfajtaalkalmazhat ság érdekében egyes kivitelek-nél a háts uléssor osztott, így egy-egy tilés-támla kulon is elore hajthato, így kombinálvaa személyszállítást és egy hosszabb csomag(pl. síléc) elhelyezését.

A biztonsági tivA személygépkocsik elscí tiléseit hárompon-tos (három helyen rogzített) biztonsági owellátják el.

A háts uléseket hárompontos és kozé-pen két- vagy hárompontos biáonsági owellátják el.

I

--i

$-

Az ovet az utas testméretének megÍeleloen

kell beállítani. A régebbi kivitel ovek

hosszát kézzel kellett beállítani, míg ma már

automatikus ov visszacsévélésével a szerke-

zet állÍtja be a megÍelelci méretet' Az automa-

ta ovet bekapcsolás elcjtt lassan h zzuk ki,

mert hirtelen megrántva megakad, nem huz-

hato tovább, az automata blokkol. Azáronyelvet a zárszerkezetbe addig nyomjuk

be, amíg kattano hangot nem hallunk. Sokesetben az ov felsci rogzítési pontjának ma-

gassága is beállíthato'

1.1.2. A míiszerfalA mriszerfalon helyezik el:

I az ellenorzo és f i gyelmeztetci lámpákat'

la kapcsol kat és

I az ellenorz mrliszereket.

1 2 3 t+ 5 6

A m szerek és a lámpák a gépkocsivezel()

számára fontos informáciokat nyujtanak tt

berendezések m kodésércjl, ill. az esetlrt

ges hibákrÓl. Az ellenorzo és a figyelmezolr'i

lámpákon ill. kapcsolokon levo szimbolumrllr

Üelképek) segítik a gépkocsivezetot az eligtt

zodásban. A m szerfalba épített táblán lttr

lyezték el a m szereket, a figyelmezteto irg

az ellen rzo lámpákat.

A sebességméro (3) méri a pillanatnyi stt

bességet km/h-ban, és a km-számlálo (4)

Íolyamatosan számlálja a megtett utat kttl

ben. A részr]rtszámlálo (6) egy nyomo va11y

forgathato gombbal,,o''-ra állíthato vissza'

A fordulatszámméro (1) a motor pillanalttyl

fordulatszámát mutatja. Áhalában ktjlonbolo

színekkel jelolik a skálán a kedvezo fordtrlrtl_

számtartományt és a trilporgés (torésva'

szély) fordulatszám-tartományát.

A táblán találhato tobbi mriszer és jclrf!

lámpa feladatára az egyes szerkezetek lill=

gyalásakor visszatér nk.

í fordulatszámméro 2 irányjelu il el

lenorzti lámpa: 3 sebességrrri'ln4 km-számIálo; 5 táVolsági ltllty,

6 rész tszámlálo; 7 tuzelÓatlyag.

mennyiség-jelzci: 8 hcimércj: 9 tlltlgyertya-ellen rz lámpa; ío srlvElt1:

ellenorz |ámpa' 11 Íékfigyelmr'rlrlÉlámpai 12 cs szásgátl - (ABtj) fl:

gyelmezteto lámpa; '3

olajnyonillá fi.

gyelmeáet lámpai 14 ki]ls vllÁu!.

tás-Íigyelmeztet lámpa;'5 to|léÉél=

len rzci lámpa; í6 ablakmosÓ krlY+

dék mennyiségére Íigyelmeztelii ldlal:

pa: 17 t zel, anyag{artalékra liuyEE

meztetti lámpa1?t6l51t"13

1.3. Az ablakttirl és -mosrí berendezés

személygépkocsik ablaktorloje egy Vagy

, leng mozgást végzo torl lapátb l és amotor által meghajtott mozgatoszer-áll. Rendszerint a kormányoszlop

oldalán levo tobbállásu kapcsol karral,

és folyamatosan (kulonboz

m kodtethetci.

Az ablaktorlcj kiegészíto tarhozéka az ab-berendezés' Az ablakmoso folya-

villamos motorral hajtott szivattyua tartályb l csovon és ÍÚvokákon ke-

ul az ablak feluletére. Az ablakmoso is

ablaktorlo karjával kapcsolhato, a rajta le-

ábra szerint. Egyes típusokon a hátso ab-továbbá a fényszÓrot-ivegek is moshat -

vezet által m[ikodtethetci torl berende-

ablaktiirl és -mos berendezések el-

t rl<jlapát gumiját azsír, a szilikon és a tij-megtámadja, és rontja a gumi tor-

A torlot száraz tivegen nem

m kodtetni, mert a torlogumi tonkre-és az uveget a kvarc- (por-) szemcsék

A torl<igumi élét is ellen rizni kell, hogyrajta torések, bevágások.

A hibás' rugalmasságát vesztett torlogumit ki

kell cserélni.Az ablakmos tartályba az évszaknak meg-

Íelelcj, télen fagyállo ablakmos Íolyadékotkell tolteni' A motortérben elhelyezett ablak_

mosÓtartályban a folyadékszintet rendszere-sen ellenorizni kell. Számos gépkocsin am szertáblán narancssárga fény figyelmez-tetci lámpa jelzi, ha a tartályban a Íolyadékszintje kb. 1/4-ére csokkent (l. a m szer-falon a í6os tételszámr] lámpát)'

7.1.4. Aszell zés és ftÍtés

Az utastér kényelmének alapvet kovetel-ménye a szellcjzés és a f tés megfelelc! ki-

alakítása.A gépkocsikat kétféle mÓdon szellcjáetik.

A nyitott ablakon, ill. a tetoszellozon beáram-lo levegci természetes szellozést jelent. To-kéletesebb megoldás a kényszerszellozte-tés, amelyben a levegovezetékekbe épített

ventilátor hajtja be a levegot a fulkébe. A le-

vegcivezeték belépcinyílása a gépkocsi ele-jén vagy a motorházteton van.

A kényszerszelloztetést mindig kiegészítikf tclberendezéssel is. A meleg levegcit (vagy

annak egy részét) az ablakok belso feluleté-re irányítja, így a jegesedés, ill. párásodásmeggátolhat . E rendszer elcinye, hogy ku-

lon futcíanyagot nem igényel' Hátránya vi-

szont az, hogy a Í tcíberendezés csak a mo_

tor m kodése esetén uzemel.

219

' szelepes zárosapka; 2 a hLit Íelso Víztere; 3 termosztát; 4 Ventilátor; 5 Vízszivattyu; 6 leereszt csap;

7 a h to also Vztere; 8 ékszíj; 9 f totest; ío szabályozÓcsap; 1o vízIér; 12 homéÍo; '3

ÍtitoventilátoÍ;1 4 szabályozoszelep; í5 kiegyenlít tartály

Vezetik el' A motor így nem

ttjl, és a kenése is tokéletes ma-

A motor h tése kozvetlenul levegcivel is

, azonban az elterjedt megoldásnálfeltoltott h tcjberendezés

meg a motort lmelegedését.

t,t. A sávatt1rrÍs folyadékhíitésgÓpkocsimotorok tobbnyire tehát folyadék-

' A h[itorendszerv'zzel kevert fagyál-

Íolyadékkal van feltoltve. A hengereket és akialakított égésteret vZkopeny

korul, amit a hutovel tomlclk kapcsolnakA h tcífolyadékot a motor és a h to ko-

gzivatty áramoltatja. A h t holeadá-sz kséges eroteljes levegcíáramlást a

mogott elhelyezett ventilátor hozza léIre

brmosztát a hŰtoviz homérsékletét szabá-Rendszerint a hiitorendszerhez kap-

a kocsi Ítljtoberendezése is. A szlfolyadékhtlités általában ár1 rendszer .

Zárt htjtcirendszer esetén a hLltci vagy ah tovel osszekapcsolt kiegyenlítcítartály be-toltonyílását kettos szelep sapka zárja. A ki-

Íelé nyit rugos szelep kb. o,5 bar tulnyo-

mást tart a h torendszerben, emiatt a h to-

Íolyadék forráspontja kb. 110 oO-ra nove-kedhet.

Üzem kozben a terjeszkedcí folyadék egyrésze a rug s szelepen keresztÜl a h tcjvel

osszekapcsolt kiegyenlítotartályba jut. Ami-kor a folyadék leh il, a nyomás csokken, ek-kor a befelé nyit visszacsap szelepen át afolyadék visszaáramlik a h it be.

A motort a termosáát és a ventilátor alegkedvezcibb homérsékleten, kb. 80...95'C-on tartja. A hideg, ill. a tulhritott motorteljesítménye kevesebb, a szennyezoanyagkibocsátása és a tuzeloanyag-fogyasztásanagy, a kenése romlik, mivel a hengerfalak-ra a ttizelcianyag egy része lecsapodik,amely,,lemossa" a kenoolajat" 227

Vízhiités és fiités

A szellcíztetés, a fL]tés és alevego áramlása a m[iszer-

táblán levo szabályozokap-csol kkal szukség szerint ál-

líthat .Egyre elterjedtebb a lég-

kondicionál berendezésbeépítése is a - drágább -személygépkocsikba. A kézi

m kodtetéssel ki- és bekap-

csolhato vagy automatikush o m é rsé kl ets zab ály ozásulégkondicionál berende-zést a kényszerszelloztetcÍberendezéssel építik egybe'így a beáramlo levegci h té-

sével biztosÍt a vezetci és az utasok számára

kellemes komfortot.

2. A motor

A gépkocsi haladásához szukséges hajto-

erot általában belscíégés motorok adják.

Személygépkocsikban a mtjkodési elvukszerint:

I oÍÍo-motort (benzinmotort) vagy

I dízelmotorthasználnak'A kornyezetvédelem szempontjainak elcj-

térbe kerulésével megjelentek a ,,gázautÓk''is, ahol az otto-moIor uzemanyag ellátÓ

rendszerét alakÍtják ki gy, hogy az átkap-

csolás után benzin helyett autogázzal (LPG)

használhato.A motorok felépítésével, mLikodésével

220 nem foglalkozunk. Csak azokata fontosabb

Az utastér szell ztetése és fijtéset a levegcieloszto kapcsoloja;2 leveg mennyiseg

szabályozÓ; 3 levegohomérséklet-szabályozo

mrjkodési elveket, tevékenységeket tárgyal"

juk, amelyek a szakszer és biztonságos vo'

zetéshez, karbantartásokhoz szukségesek,és ezért a vezetonek ezeket ismernie kell.

2.1. ^motor

híítése

A motor hengerében a tÜzeloanyag eléget _

sével felszabadul energiának csak mintegy

20.. .4o ./ra alakul át hasznos munkává' fuuzemanyagban lévcj további energiamennyl-

ség veszteségként ho formájában részben n

kipufogÓgázokkal, részben sugárzás Útjált

távozik a motorbol' A veszteségho legna-

gyobb részét az erre a feladatra kialakítolt

2.7.2.Ah t rendszerfett ltése

A gyárt a htitorendszert télen és nyáron

egyaránt használhatÓ, desztillált vfuel kevert

fagyállo folyadékkal tolti Íel. A Íagyállo folya-

dék a téli Íagyveszély elhárításán kív l aka-

dályozza a vízkovesedést és a korr zi t is. A

h tcifolyadék fagyáll ságát (Íagyáspontját) a

tél beállta elott ellen rizni kell, és ha szÜksé-

ges - a várhato legkisebb homérsékletnek

megfelelcien -, változtatni kell az osszetétel-

ét. A fagyállo h tcifolyadékot kb' kétévente

szakszervizben ki kell cseréltetni' A kiegyen-

lítotartályban rendszeresen ellenorizzuk a Ío-

lyadékszintet, mégpedig a motor hideg álla-

potában. A folyadékszint a kiegyenlítotartály

oldalán levo MAX jelzésnél magasabban ne

legyen. Ha a motor meleg, a folyadékszintjelentosen megemelkedhet.

A zárt rendszer h to szelepes zárÓsap-

káját a motor meleg állapotában nem szabad

levenni, mert a hritorendszerben levo tÚlnyo-

más miatt a kicsap d Íorro goz és víz su-

lyos égési sérulést okozhat!

Ha a hr-it<irendszerbol jelentékeny mennyi-

ségL] folyadék szivárgott el, és nincs fagyállo

folyadékunk, akkor tiszta vízzel kell a hiányt

potolni a kovetkezok szerint:

! ha a motor trjlmelegedett, akkor várjuk

meg' amíg lehr]il 50 "C alá;

I vegyÜk le a h to- és a kiegyenlít tartály

zár sapkáit;

l a vizet toltsuk a tartályba, amíg a szint-

je nem emelkedik néhány cm-rel a jel-

zés folé'A h toberendezést az elso lehetséges alka-

lommal fel kell tolteni fagyállo folyadékkal!

2.1.3. A ventitátor e[[en rzése

A ventilátort kapcsol elektromágnes vagy

viszk z tengelykapcsolo meghibásodása

esetén a ventilátor koaletlenul osszekap-

csolhato az aggyal, az agyon levo anyával

vagy ktllon kapcsoloval' A hibás ventilátort

szervizi.tzemben javíttassa, ill. cseréltesse ki'

Fontos tudni, hogy a ventilátor a gyuj'

táskulcs kihrizása után is Íoroghat, amíg

a motor meleg, tehát a motorházban a

ventilátor ktizelében karbantartást, el-

len rzést csak a motor leh lése után

szabad végezni!

2.l.4. ^z

éks ak feszítése

A motor kifogástalan m kodése szempont'iá'

b l a ventilátort, a generéüort, a kormány'

szerv t és a htitofolyadék-szivattyrit hajto ék"

szíj feszessége rendkívÜl fontos. A laza, cs(l'

sz ékszíj miatt ugyanis a htitofolyadék-szl"

vattyri és a ventilátor Íordulatszáma csokkett,

a motor t lmelegszik. A tulzottan megfeszl'

tett ékszíj a csapágyak és az ékszíj ido elolll

tonkremenetelét okozza.

222

ékszíj feszességét ajánlatos esetenkénttllen rizni vagy szakmŰhelyben ellenclriztet-hl' Az ékszíj olyan Íeszes legyen, hogy a leg-hosszabb egyenes szakaszán az egyenestcjl10...20 mm-nél jobban ne lehessen be-

i. Az ékszíj Íeszessége legtobb eset-a generátor elmozdításával vagy a tár-magassági helyzetének megváltoztatá-állíthato

A híít fotyadék

e[[en rzésehiittifolyadék hcjmérséklete az Üzemelteté-mÓdtÓl és kulscj homérséklettol fuggcien

80...95 oC, ami a m szerfalon el-távhomér n ellencirizheto (l' az

fejezetben, a mrljszerfalon a B-as

valamilyen hiba esetén a homérsékletnagyobb, akkor erre tobb

a m iszerfalon egy vészjelzo lámpaÍénnyel jelez, figyelmeztetve a gépko-

a hibára.

oka lehet:

kevés a hutcifolyadék (tomítetlenség);

a hrlit elszennyezcidott; v2koves;laza az ékszíj;a ventilátor kapcsoloja elromlott;hibás a termosztát.

nagyobb terhelés (pl. hegymenet)a |eállítás elcjtt a motort ajánlatos 1...2

alapjárati fordulatszámon m kodtetnimegakadályozása végett.

2.2. A motor kenése

A motor valamennyi egymáson elmozdulo al-katrészét a surlÓdásbÓl fakad veszteségekés a kopás csokkentése érdekében kennikell. A kencjanyag csokkenti a s rl dási el-lenállást, biztosífua ezzel az egyes alkatré-szek jo miikodését és hosszrj élettartamát.

2,2.7. A motorolajokA gépkocsímotorok kenésére ásványi olajo-kat vagy szintetikus olajakat használnak. Azolajok jellemzoje a viszkozitás és az igénybe-vételekkel szembeni ellenáll képesség.

A viszkozitás a folyadék belsci sr]rrlodása,folyékonysága ' Az ola1viszkozitása a hcjmér-séklet fÜggvényében változik: az olaj meleg-ben felhígul, hidegben bes r[isodik. A mino_ségi olajok viszkozitása a motor kÜlonbozcjhomérsékletein csak kismértékben változik.

Az SAE-szabvány a motorolajokat a kovet-kezci osztályokba sorolja: sAE 5 W 1o W,20 w, 20,30, 40, 50.

Régebben minden motorhoz két kÜlonbo-zo viszkozitásr] olajat Írtak elcí. Télen és nyá-ron ennek megfeleloen más- más viszkozitá-sÚ olajat kellett használni. Ma már tobbfoko-zat (multigrade) olajokat használnak' ame-lyek jellemzcije' hogy viszkozitásuk a homér-séklett l csak kismértékben fugg, télen,nyáron egyaránt használhatok. Viszkoz|tásiosztályukat két számmal jelolik pl. SAE10 w50.

Az olajok min ségét kÜlonbozo adalék-anyagokkal javítják. A jo minoség olaj meg-akadályozza a motorkorr zi t, lebeg álla-potban tartja az égési maradványokat, csok-kenti az olajkokszJerakodást.

+223

224

Kétutem motorok keverékolajozására spe-ciális olajok használatosak. Ezek az olajokj l keverednek a benzinnel, a motorban

majdnem teljesen elégnek.

2.2.2. ^

keverékolajozásA keverékolajozás a kétutem otÍo-motorok

olajozási rendszere. A motorban nincs sem-

miÍéle olajoz szerkezet. Az olajat motortí-

pustol fÜggcien '1 :25 és 1 :50 kozott változo

arányban a benzinhez keverik.

A keverékolajozás ellen rzéseKarbantartást nem igényel. Ha uzemanyag-

tolto állomáson vásárolunk keveréket, ugyeljunk arra, hogy a k tkezelc! az eloírt benzin-

olaj keverési arányt állÍtsa be! Az eloírtnál jo-

val kevesebb olaj esetén ugyanis a dugaty-

tyr]rk berágÓdhatnak, a motor tonkremehet'

Ha viszont tobb olaj kerul a benzinbe, a mo-

tor ercjsen Ítjstol, a kipufogocsovon kék szí-

n Íust távozik, ami kornyezetszennyezo ésgazdaságtalan.

2.2.3. h sÁv afiris olajozásEz a négytjtemii motorok olajozási rendsze-

re. Az olajat Íogaskerék-szivattyLi nyomja az

olajteknobol a kenendci helyekhez.

2.2.4. hsavatty s olajozás ellen zéseAz olajÍogyasztásA motor olajÍogyasáása sok tényezotcil fugg:

a motor m szaki állapotát l' az ijzemi viszo-

nyoktol és a kenoolaj mincíségétol

A dugattyu és dugattyugyir k, valamint a

hengerfal állapota dontcien meghatározzák

az olajfogyasztást' A kopott szelepek, sze-

lepvezetékek és a megnovekedtet réscsapágyak szintén novelik az olajfogyasz-

tást. Tulzott mérték olajÍogyasztást okoz-

hatnak a ktjlonbozo olajÍolyások és résvesz-

teségek is' Aa uzemi viszonyok kozul fokép-pen a nagy uzemi homérséklet okozhat olaj-

tÚlfogyasztást'

Az olajszint ellen rzéseA motor olajszintjét rendszeresen kell ellen_

cjrizni, nem uzemelo motorban, és vízszintes

talajon áll gépkocsin. Mérés elott az ola-

szintjelzo pálcát ki kel| huzni, és nem foszlo

tiszta ronggyal megtorolni. Az olajszintjelzopálcát a helyére visszadugva, majd ismét kt-

hrjrzva ellenorizhetcj a kenoolaj szintje a mo-

torban. Az olajszint a méropálcán bejelolt kel

rovátka kozott legyen.

A hiányz olajat - szitkség szerint - az eloitl

minoség vel kell potolni'

Az olajnyomás ellen rzéseA motorolaj nyomása a m szerfalon levc! nyomá+mércj m szerrel vagy ellenozo lámpával ellen-Őrizhetcj (l' az 1 .1 '2. fejezetben, a mriszerfalon aí3es lámpá). Ha az olajnyomás megfelelo, ak-kor az ellenoao lámpa nem világít. Az olajnyomásÜzem kozben 1...5 bar kozott változik. Ha a lám_pa világÍt' az olajnyomás esak néhány tized barvagy nincs olajnyomás, a motort nem szabad to-vább Üzemeltetni, mert tonkre mehet.

Az olajcsereAz eloírt km{eljesítmény (1o ooo"..15 000 km) után a fáradt olajat erre felkészultlTt helyben le kell cseréltetni, mert kencíképes-lége már nem megfelelc!. Az olajcserével egfi-dejŰleg az olajszrlirot is kicserélik, esetleg tisZÍt-

Ják, Az olajcsere idopontját és a km- számlál ál-[sát ajánlatos feljegyezni. Így tudjuk meghatá-lozni a kovetkezcí olajcsere esedékességét.

A motoroknyag_e[1átása

At zel anyagok

motorok tuzel anyagai szénhidrogén-ve-

' A tuzel anyagot a kcíolaj lepárlásá-állÍtják el . Az oÍÍo-motorok tuzelcíanya-általában benzin, ritkábban benzin- és au-

(LPG), a dízelmotoroké pedig gázolaj

. A benánbenzin nagy ftitoérték[i illékony anyag, már

kis hcjmérsékleten párolog, gozei a le-érintkezve robbanoelegyet képez-

A benzinnek tobb olyan tulajdonsága van,amil az autosnak ismernie kell.

A jo minoség benzin nagymértékbenosszestiríthetcj a motor hengerében anélkul,hogy az ongyulladása bekovetkezne.

Kompresszi t rés. Abenzin ongyulladás-sal szembeni ellenállása a kompressziot -rés, ami a benzin un. oktánszámátol ftigg.Minél nagyobb a benzin oktánszáma, annálkevésbé hajlamos az ongyulladásra.

Kopog égés' Akkor jon létre, ha a ben-zin oktánszáma kisebb, mint amelyet a mo-torhoz eloírtak. Az égést ebben az esetbenis a gyertya elektrodái kozott létrehozottelektromos ív (szikra) indÍÜa el; a kezdetiégés után a benzin egy része ongyulladássalÍelrobban. A hirtelen nyomásemelkedéstitésszer[ien hat a dugattyrira, és csilingelo,kopogo hangot ad.

Ha a benzin oktánszáma nagyobb, mintamilyenre szÜkség van, a motor nem károso-dik, de uzeme sem lesz kedvezobb.

A kereskedelemben kaphat benzinek ok_tánszámát kulonbozcj adalékanyagok novelik.

A benzin kompresszitrjrését, oktánszámátkorábban olomvegytiletek hozzáadásávalnovelték. Ez volt az rjrn. olmozott benzin. Abenzinhez kevert olomvegyulet igen mérge-zo, akornyezetet ercjsen szennyezi. Ügyelnikellett arra, hogy a borre ne keruljon olmo_zott benzin. Magyarországon már megszÜn-tették az olmozott benzin Íorgalmazását, ésa kornyezetet kímélcj un' |ommentes ben_zin gyártására tértek át' Ebben a benzin ok-tánszámát alkoholkeverékkel és egyéb, ol-mot nem IartalmazÓ adalékkal novelik.

A vásárolhat benzin oktánszámára a ke-reskedelmi megjelolésében találhato számutal, pl. az ESZ-95 jelri benzin oktánszáma:9S-os. -lezért igen tr'izveszélyes.

A gépkocsiba csak az elciírt, vagy annál na-gyobb oKánszámu benzint tankoljunk!

A katalizátoros gépkocsik csak lom-mentes benzinnel tizemeltethet k!

3.t.2.laaut gáz(LPGJA benzinuzem gépkocsikat - az erre feljo-gosÍtott szakmtihelyekben - átalakíthatjákugy, hogy azok aut gézzal (LPG) is mtjkodje-nek. Az így gázÜzemre alakított gépkocsitautogÉuzal is lehet használni, vagyis ezek azautok un. kettos-uzem ek. A gépkocsibanhasznált aut géz a háztartási propán-butángázzal vegyileg megegyezik, azonban annálkevesebb szennyezcí anyagot tartalmaz. Aháztartási propán-bután gu ígv nem hasz-nálhat Íel a gázaut k ttizelcianyagaként.

Ae autogéu színtelen, szagtalan (szagosí-

tott), a levegonél nehezebb gáz, amely akornyezetbe ker lve robbanásveszélyt okoz-hat, ezért csak autogáz toltoállomáson tolt-

hetcí és kizárilag szakm helyben javíthat !

3.7.3" hgázala1A d2elmotorok uzemeltetéséhez ongyulla-dásra hajlamos tuzelcianyag szukséges. Agázolal jellemzcíje a gy lékonyság (cetán-

szám). Minél nagyobb a gázola1 cetánszá-ma, annál hajlamosabb az ongyulladásra'

A gazolaj másik fontos tulajdonsága a sz[ir-hetosége kis hcimérsékleten. A gázolaj derme.désÍ hajlamát a gázolaj paraffintartalma nagy-

mértékben befolyásolja. ElcjÍordu lhat, hogy té-

len a paraffinkiválás miatt a t zeloanyag-sz rcik

eltomcídnek, a tuzeloanyag-ellátás megsz[inik.

Vannak nyári és téli gázolajok. A j mino-

ség téli gázolaj -15 "C h mérsékletig prob-

lémamentesen használhat . A gazolaj folyé-konysága télen -15 "C alatt adalékanyaggalvagy petr leum hozzáadásával novelheto'

3.2, ^tÍizel

anyag tárolása,a tartály felttiltése

TÜzeloanyag{olto állomáson a benzintartályfeltoltése elcjtt a motort le kell állÍtani. A tolto-

állomáson, ill. annak kozelében nyílt lángot

használni, dohányozni tilos! Tartalék benzinl

csakjo| zárodo fémkannában szabad tárolni'

A kiurÜlt benzintartályt benzingcizok toltik ki'

ezért abba pl' gyufával bevilágítani, ezzel ellenorizni a benne levo benzinmennyiséget ti-

los!

Az esetleges benzintuzet vLzel nem lehol

eloltani, a tLiz elfojtását takar val vagy - htt

van a gépkocsin - t[izolto készÜlékkel koll

megkísérelni.

4, hlaputag berendezés

A forr kipufogogázokat a kipufogocsÓ"

v n(1), a katalizátoron (2) és a hangtompl-

t n (3) keresztul ugy kell a szabadba vezol.

ni, hogy a gépkocsiban ulokei ne veszélyoz.

tesse, és a kipufogás za]ais a leheto legki.

sebb legyen.

ItJRendszeresen kell ellencírizni a kipu-

fog berendezés tomítettségét és a karog/=

szériához valo rogzítését' A kipufogogáz a

motor tokéletes miikodése esetén is tarlel=

maz szén-monoxidot, elégetlen szénhidro-géneket, nitrogén-oxidokat és szén-di<lxl.

dot. A szén-monoxid színtelen, szagtalan,fnérgezo gáz. Belélegezve fejfájást, szédLj-llst, sÚlyosabb esetben halált okozhat.A szén-monoxid-mérgezés elhárítása érde-k ben be kell tartani a kovetkezcíket:

l a hibás (pl' lyukas) kipufog t a lehetci leg-hamarabb javítani, ill. cserélni kel|. ne-

A katalizátor a hangtompít hoz hasonl dob-ban van elhelyezve, amelyben nagy feluletrikerámia vagy fém hullámlemez (2) van,amely sok, párhuzamosan futo csatornács-kábol áll, ezek belscj falát igen vékony platina- és rodiumréteg borítja.

A katalizátoron keresztul áraml kipuÍogo-gáz káros vegyLiletei egészségre nem árial-mas anyaggá, a szén-monoxid és az eléget-len szén-hidrogének oxidáci folytán szén-dioxiddá és vízzé, és a nitrogén-oxidok a re-dukcio folyamán nitrogénné alakulnak át.

A gyárak a benzinuzemr-i Új gépkocsikat márcsak kataliátorral felszerelve forgalma-zák'

A gépkocsi nem megÍelelc! Üzemeltetéseesetén a katalizátor meghibásodhat. A kata-lizátor védelmében be kell tartani a kovetke-z ket:

I a tuzel anyagtartályba csak lommen-tes benzin tcilthet , mert az Ólmozottbenzin tonkreteszi a katalizátort;

!a motor mindig kifogástalanul, uzembiz-tosan mLikodjon. Ha a gyujt berendezés, abefecskendezcj-rendszer hibája miatt el-égetlen benzin kerul a katalizátorba vagy haa keverék aránya nem megfelelc!, akkor akatalizátor élettartama jelentcisen csokken;

231.

' hogy agázokaz utastérbe szivárogjanak;a gépkocsi motorját zárt helyiségben (pl.garázsban) huzamosabb ideig nem sza-bad mÍikodtetni;

a személygépkocsi csomagtartofedelét,ill. a kombi hátso ajtaját menet kozbennem szabad nyitva hagyni, mert az or_vénylci levegcivel egyutt a gázokaz utas-térbe juthatnak.

A kipufogtígázokkatalizátorrat

benzin, valamint a gázijzem,(t motorok ki-lev szén-monoxid, szén-

lrogének és nitrogén-oxidok azegészség-és a kornyezetre igen ártalmas anyagok,

ezeket ártalmatlanítani kell.E káros anyagok egyidej ártalmatlanításaklpufog cscibe szerelt, lambdaszondával

(ox|générzékelcj) szabályo-hármas hatásu (mind a há-szennyezcí anyagra hat )

al lehetséges'

Szabályozott, háÍmas hatásrj katalizátor lí lambdaszonda; 2 kerámiatomb; 3 fémfonat; a r"tt.i" tutu h- T*

! az elégetlen benzin a katalizátorba kerijl-ve meggyulladhat, a katalizátor t lmeleg-

szik és tonkremegy. Ezért keri.jlni kell:(> a tobbszori egymás utáni hidegindítást;

Ö hogy a tuzeloanyag{artály menet koz-

ben teljesen kiuruljon ( a nem megfelelokeverési arány tulmelegedést okoz);

Ö a motor betolással vagy vontatással va-

lo beindítását (elégetlen benzin kerulhet akatalizátorba).

5. A villamos berendezések

A gépkocsi legfontosabb villamos berende-zései'. az áramÍorrások, az indítomotor, agy']jtokészulék, továbbá a világíto- és jelzcj-

berendezések.

akkor a generátor által eloállított árammal tol-

todik Íel az akkumulátor. A gépkocsikban ál-talában savas olomakkumulátort használ-

nak.

5.1.1. Az akkumulátor szerkezeteA szigetelclanyagbol készult, cellákra osz-tott akkumulátorház saváll . A cellákbanpozitív és negatív toltés lomtartalm le-

mezek vannak, egymást l elszigetelve. A

cellákat ÍelÜl fedelek zárják. A fedeleken le-

vci feltoltonyílásokat szelloztetof u rattal el lá-

tott csavaros dug k zárják. Az akkumuláto-

rok készulnek zárt kivitelben is (zárodugok

nélkÜl).

5,l. hz akkumulátor

Az akkumulátor nem termeli az elektro-mos áramot, hanem csupán tárolja azt'Amíg a motor áll vagy kis fordulatszámon mt]-

kodik' addig az akkumulátor |átja el árammala bekapcsolt villamos fogyasztokat. A motor

beindításához is az akkumulátor szolgáltatjaa villamos energiát. Amikor a motor már jár,

í negatív pÓlus; 2 m' anyag há; 3 pozitÍv lemez;4 szigetelo lemezek; 5 negatíV lemez;

6 osszekotci híd; 7 pozitíV polus; 8 zárodugo

Az akkumulátor celláit desztillált vízzel hígitotl

kénsavoldattal toltÍk fel rjgy, hogy a folyadok

kb. 10...15 mm-rel lepje el a lemezeket.

5.7.2. Az akkumu[átorellen rzése és karbantartása

Az akkumulátor élettartamát nagymértékbenbeÍolyásolja a megfelelci karbantartás' Az ak-kumulátor fedelét, a p lusokat és a zárodu-gÓk szellciZetci furatait mindig tisáán kell tar-tani. Soképzcidés és korrozio esetén az akku-mulátort ki kell szerelni, és vfuel lemosni' Haa kábelsaruk nehezen vehetcjk le a polusok-r l, akkor ne feszegessuk és ne r-itogessLik'mert a cellafedél eltorhet, a p lusok megla-

. Célszerrj ilyenkor a sarukat gyen-

5.1.3. fu akkumulátortiittiittsé9ének etlen rzéseAz akkumulátor nincs megÍelelclen Íeltoltveakko1 ha a bekapcsolt fényszor fényerejecsekély, és az indítomotor nehezen forgatjameg a motort. Az akkumulátor toltottségi fo-károl pontosabb képet kapunk, ha szakmti-helyben megméretjuk az elektrolit srirtiségétvaqy az akkumulátor fesztiltségét. Ha az ak-kumulátor kimertilt, fel kell tolteni árammal.

5.1.4. Indítás kíitsakkumulátorrat (bíkázás)Elcífordul, leginkább télen, hogy az akkumu-látor ,,gyenge" teljesítménye nem megfele-lo' Ezért kulscj akkumulátor szlikséges amotor beindításához. Feltétel, hogy az ak-kumulátorok névleges feszultsége legyenazonos (pl. 12 V).Az indílást a kovetkezcj modon végezztik:l az akkumulátorok ,,+'' sarkát kossuk ossze

egy megfelelci keresZmetszetr] kábellel;! a másik kábelt csatlakoztassuk el szor a

segélyakkumulátor,,-'' sarkához , majd akábel másik végét az indítand gépkocsifém részéhez (ne a kimerult akkumulátor

',-'' sarkához!);

lugos, langyos vfuel locsolni, így néhányelteltével konnyen levehetcjk. A tisZa,

torolt akkumulátor visszahelyezhetcítart ba, majd megfelel modon rogzíthetci.A cellákban az elektrolitszintet kb' havon-ellenclrizni kell' Ha szukséges, annyi

vizet kell utántolteni a cellákba,hogy a folyadék a lemezeket kb.

."l5 mm-rel ellepje, ill. a szintje aházon''min. és max.'' jel kozott legyen. Csap-kutvíz nem használhat , mert tonkre-az akkumulátort. Ügyelni kell arra is,a Íolyadékszint (elektrolitszint) ne le-t l magas, mert uzem kozben a hígí-

kénsav a zárodug k nyílásain keresztulA korszerr-i, zárodug nélkuli,

akkumulátorok kezelést alig igényel-csupán a saruk és a Íedél tisztántartá-kell gondoskodni.az akkumulátor lemerul, forduljunk

merI az akkumulátor javítá-íeltoltése, csereje szakmrihelyt igényel.lehet' hogy nem is az akkumulátor a hi-hanem az elektromos rendszer (gene_feszultségszabályozo vagy éppen a

riaszto berendezés) hibája okozzalemerr_ilését.

! mtikÓdtessuk a segélygépkocsi motorját

magasabb fordulatszámon ;

l indítsuk be a kimerult akkumulátor gép-

kocsit;

! m kodtessuk a két motort még 2...3 per-

cig alapjáraton az osszekapcsolt kábelek-

kel;

! a kimerrilt akkumulátorÚ gépkocsin kap-

csoljunk be egy nagyobb áramÍelvételLj

Íogyaszt t (pl. levegofÚv ), majd szereljÜk

le a kábeleket.

A lemerÜlt akkumulátor esetén alkalmazott

,,bikázással'' indítás gyakorlatot igényel,

ezért azt inkább bZuk szakemberre.

Az akkumulátor kezelésekor, toltésekor be

kell tartani a kovetkezcj munkavédelmi elcjírísokat:

l az akkumulátor árammal valo toltésekorgondoskodjunk a toltohelyiség szellcízte-

tésérol;

l nyílt lángot ne használjunk, mert a toltés

kozben keletkezcj durranogáz robbanás-

veszélyes;

I az akkumulátor gépkocsiba valo beszere-

lésekor elcjszor a pozitív, majd a negatív(test-) vezetéket kossuk be' Kiszereléskorelcjszor a negatív (test-), majd a pozitív ve

zetéket távolítsuk el;

l az akkumulátor tetejére ne tegyunk fém-

szerszámot, mert az rovidzárlatot okoz-

hat;

l ugyeljtjnk arra' hogy akkumulátorsav ne

froccsenjen bcjrtinkre, ruhánkra' A ki-

Íroccsencí savat tiszta, bo vízel kell eltá-

volítani ( a savas torlorongyot másra ne

használjuk).

5.2. Az ára mfej leszt (generátor)

A generátor feladata a villamos Íogyasztok

árammal valo ellátása és az akkumulátor tol-

tése.A gépkocsikon általában háromfázist]t, vál-

takoz áramrj generátort alkalmaznak, félve-

zetos egyenirányÍtással és fesztiltségszabá-

lyozással.

5.2.1. A generátor ellen rzése

A generátor karbantartási igénye csekély'Ha a generátor hibás, nem tolti az akkumulá-

tort, akkor a toltésellenorzo lámpa piros fén-

nyel világít (l. az 1.1.2- Íejezetben, a mtiszer-

falon a í5os lámpát). Ha a generátor mtiko-

désében rendellenesség tapasztalhato, ak-

kor szakmtihelyben javíttassuk meg'

5.3. A vezetékhál zat, a biztosítrík

A gépjármtivek villamos hálozata egyvezeté-

kes rendszerrj. ÁnaÉban az akkumulátor ne-

gatív polusát kotik a testhez, vagyis a jármLj

acélvézához (a karosszériához), amely a fo-

gyasztok egyik vezetéke, a másik vezeték

kábel. A hibás, kidorzsolcidott szigetelésti

vezetékek konnyen rovidzárlatot okozhat-

nak, ezért a vezetékek védelmére az áram-

korokbe biztosít kat iktatnak.

Rovidzárlat esetén a megengedett áram-

erosség átlépésekor a biztosíto elolvad, és

megszakÍtja az áramkort. A biztosít kat biz-

tosít szekrényben (dobozban) helyezik el,

rendszerint kulon-kulon rugos lemezek koz

szorítva.

Ü,|

!5

Ü

It ! [ [ÜÜilÜ

fi fiÜÜfififi

álítocsavar; 2 ÍényszÓrÓttjkor; 3 Íoglalat;4 Íényszoroizz ; 5 helyzetjelz lámpa;

6 szor test (Liveg)

Az olvadÓbiztosít kon kívr-il készÍtenek mégh hatására és mágneses hatásra mrjkodÖnkioldo biztosít kat is.

5,4. AvilágÍt _

lsjelz berendezések

4.1. A távolsági és a tompított fényszrírrí .fényszor kat általában a kocsiszekrénybe

A vakítás elkerulése az izz légmentesenzárt tivegburájában két izz szálathelyeznek

1

el (un. bilux izzo), a távolsági és a tompÍtott lÍény izzoszálát. A,z izzot a ttikorben foglalat lrogzíti.

lA távolsági Íény izzoszála a tÜkor gyujtG l

pontjában van, amelynek fényét a tukor pár- |huzamos Íénykévébe tereli. I@ffi1Atávolsági tényszoronakazutÍeluletétajá. lmLi elott éjszaka, tiszta idciben legalább 1Oo lméter távolságban meg kell világítania. A be- lkapcsolt állapotát kék fényri visszajelzci lám- lff"'ff:",i fi:"''""JjilL,Lul',u^!i!Í l,.iiir,fi-J;';-:;1:^i":T-:^,X*: I*, **{

helyezik el. A fénysz r mecha-része az állítoszerkezettel ellátott ház.i berendezése a fényforrás, a ttikor és

fényt a szÜkséges modon szétterít(Liveg;

Vetíti, ezáltal az uttestnek csak egy rovid sza-

kaszát világítja meg, így elkerulheto a szem-

bejovo vezetcj elvakítása.

Az aszimmetrikus tompított fény az Úttest

jobb oldalát nagyobb távolságra, kb.

7o...8o méterre, míg az rittest bal oldalát

csak rovid szakaszon kb. 4o méterre világít-

ja meg.

A hagyományos volfrámszáltj (bilux'

doulux) izz k mellett mind tobb korszerr.l

gépkocsi fényszor ját halogénizzoval szere-

lik. A halogénizz kvarc vegbol készult bu-

rájában van a távolsági ííl és a tompított

Íénv Q) volfrám izzoszála'

A bura nagynyomás kriptongázzal van toltve,

és még csekély mennyiség halogénelemet

0od, brom) is tartalmaz' Halogénizzo csak

olyan lámpatestbe szerelheto, amelyet a gyár

eredetileg is halogénizzora készÍtett' A halo-

génlámpa nagyobb fényerosségtj és hosz-

szabb élettartamu, mint a hagyományosizzok'

A tompított fénysz ronak - anélkul, hogy a

szembe jovo jármLi vezetojét vakítaná - az t

feluletét a jármti elott éjszaka, tiszta idclben

legalább 40 méter távolságban meg kell vilá-

gítania' A tompított és távolsági fényszoro

csak színtelen (Íehér) vagy kadmiumsárga

Íénl bocsáthat ki'

Egyes korszerLi gépkocsikban Un. Xenon-

lámpákat alkalmaznak, amelyek már csak

kulonleges eszkozokkel, szakm helyben

cserélhetok, javíthatok.

5.4.2. A nappati menetjetz támpa

A korszertj típusokat nappali menetjelzo lám-

pákkal is felszerelik, mivel egyre tobb or-

szágban eloírják a gépkocsik nappali kotele-

zo kivilágítását. A lámpák teljesítményfelvéte-

le (fogyasztása) kicsi, ugyanakkor a kon-

centrált Íénykévében kibocsátott fényuk már

nagy távolságban észlelhetové teszi a gép-

kocsit nappal is.

5.4.3. A hetyzetjelz támpák

A gépkocsikat általában elol és hául két-két

helyzetjelzcj lámpával, szerelik Íel' Az elso hely-

zetlelzo lámpákat gyakran a fénysz roban, a

hátsÓkat pedig a féklámpával egy burában he-

lyezik el. A lámpák egy és két izzosálas (hely_

zet]elzo és Íéklámpa) szuronyzáras kiviteluek-

A hebzetjelzo lámpák Íényének éjszaka'

tiszta idoben 3o0 m iávolságbol észlelhetonek

kell lenniÜk" Ezért csak elcjírt teljesítmény iz_

z t (5 W) szereljunk a helyzetjelzo lámpába.

WWffio) b) c)

a,l egyszálas izzo csappal; b/ kétszálas izo csappal;c) szoÍfitaizzo

Az elso helyzetjelzo lámpák csak fehér vagykadmiumsárga, a hátsok csak piros Íény eklehetnek. A helyzetjelzo (tompíiott fény) be-kapcsolt állapotát általában Íolyamatos zoldÍényrj visszajelzci lámpa jelzi (l' az 1.1.2.

részben, a mr-iszerÍalon a 14-es lámpát).

5.4.4. ^

hátsrí rendszámtáblátmegvilágít támpa

A lámpának a rendszámtáblát fehér Íény-

nyel, egyenletesen és olyan fényerovel kell

megvilágítania, hogy az áll járm[i rendszám-tábláját éjszaka, tiszta idcjben legalább 20 m

távolságbÓl el lehessen olvasni. A rend-szám-megvilágítás csak a helyzetjelzokkelegyÜtt kapcsolhato be.

5.4.5. A bets viLágítás

Kotelezcjen csak fehér vagy kadmiumsárgafény lehet, és a vezetoulésbol kell kapcsol-hat nak lennie.

5.4.6. A hátrameneti lámpa

A gépkocsikra egyVagy két hátrameneti lám-pát fel szabad szerelni' A hátrameneti lámpacsak fehér fényrli lehet, és csak akkor m -k dhet, ha a hátrameneti fokozat be van

kapcsolva. Kapcsoloját a sebességváltommLikodteti

. A féktámpákgépkocsira ketto vagy három piros fényr-i

szerelnek. A féklámpa fényerejé-a hátso helyzetjelzo lámpa fényénél leg-

2,5-szer nagyobbnak kell lennie. Az iz-során Ügyelni kell arra, hogy azizzo

megfelelo legyen (általában 21

Ha egyik Íéklámpa sem mtikodik, a jár-

nem szabad kozlekedni!

5.4.8. Az irányjelz berendezésAz irányválIozÍatást a jármti oldalán elhelye-zett lám pák felvi llantásával, idciben kel l jelez-

ni. A villogo Íények m kodését a m szerfal-ba épített villogo, zold Íényii visszajelzo lám-pával ellenorizzuk (l. az 1'1.2. részben, amLjszerfalon a 2-es lámpát). Ha valamelyikirányjelzo lámpa nem mtikodik, akkor a visz_

sza1elzo lámpa sem villan fel vagy villogásá-nak uteme megváltozik, ez figyelmeztet ameghibásodásra. Az irányjelzcÍ lámpák csakborostyánsárga Íény ek lehetnek.

5.4.9.Ahangjelz berendezésMinden motoros jármrjvon kotelez - a motorállo helyzetében is mrikodtethet - hangjelzoberendezés alkalmazása. Csak olyan hang-jelzcj berendezés használhato, amelynekhangja Íolyamatos, egyenletes magasságriés ercisségt1'

5.4.10. Fényvisszaver

A személygépkocsikon hátul általában kétkor vagy négyzet alakÚ Íényvisszaverot he-lyeznek el. A hátso fenyvisszavero által visz-szavert Íény csak piros színti lehet.

5.5. A vitágít _és jelz berendezések ellen rzése

Naponta' elindulás elcjtt ellenorizzuk a világí-

to- és jelzcjberendezések m kodését.Amennyiben hibát észlelunk, csak a hiba ki-javítása után vehetunk részt a koztiti Íorga-lomban.

A világíto- és jelzclberendezések lámpa-

testeit tisztán kell tartani, mivel a szennyezcÍ_

dések csokkentik a fényátereszt képessé- 233

234

get' Es s idcjben, hosszabb Úton tobbszoris meg kell állni, és letakarítani a felverodott

sárpermetet. Egyes típusok fénysz r it

elektromos torl - és mos berendezésselszerelik fel.

5.5.1. A támpaizzrík cseréje

Ajánlott, hogy a gépkocsiban legyen tartalék

izzokészlet és alkalmas szerszám a hibás iz-

zo kicseréléséhez. A világíto- és jelzoberen-

dezésekben használt izzokbol és a biztosí-

tok minden Íajtájáb l egy-egy darabotérdemes tartalékolni a gépkocsiban' A hi-

bás, kiégett izzot a kozlekedés biztonsága

érdekében - adott esetben az észlelés hely-

színén - a vezetonek kell tudnia kicserélni

Nem vonatkozik e kotelezettség azokraaziz-zÓlámpákra, amelyek cseréjéhez a gyárto

szakmiihely igénybevételét írja elo.Az Új izzo uvegét papírzsebkendovel vagy

tiszta ruhával Íogjuk meg, kézzel ne érintsuk,

mert a zsír- és az izzadásnyomok uzem koz-

ben elpárolognak, és lerak dnak a tukor

belscj falára.

5.5.2. Az ets Límpák izzríinak cseréje

A karosszériába épített lámpatestben van afényszor , amely hagyományos (45140 W)

vagy halogén - (H4 60/55 W, vagy H7 jel )

izzos kiviteltj lehet. Hagyományos izz s lám-

patestbe halogénlámpa nem szerelheto!Ügyelni kell arra is, hogy a két lámpatestben

a lámpák Íénye azonos színLi legyen. A hely-

zetJelzo lámpa izzoja (5 W) általában a fény-

szoroházban, ritkábban onállo házban van.

Azirányjelz lámpaizzoja (21 W) kL]lon ház-

ban találhato' Elhelyezhetnek még kodfény-

szorokat is.

Konyvunkben az izzok cseréjére vonatko-

z leírás tobb típusra is igaz, a konkrét, adott

gépkocsira vonatkozo részletes leírás az

adott gépkocsi kezelési utasításában találha-

to meg.

5.5.3. A fényszrírríizzrí cseréje

Egyes gépkocsiknál a Íényszoroizzo cseréjeegyszerr-i a fényszor haz kiemelése nélki.tl a

motorház felol végrehajthato a kovetkezo

modon:

1

A Íénysz r izz cseréje

' Vezetékd u gaszolÓ; 2 zár Í edél; 3 rogzít ken gyel ;

4 izzÓ; 5lámpatest

! nyissuk ki a motorháztetcjt;

|huzzuk le a vezetékdugaszolot, majd

vatosan a zár fedelet;

l a rugos rogzítokengyelt osszenyomva

oldjuk, majd a szabaddá válI izzoI ve'gyiik ki;

J az uj izzo behelyezésekor ugyeljÜnk ar'

ra, hogy az izzo illesztocsapja a ház

hornyába fekudjon;

! rogzítsuk az izzoI a rugos kengyellel'

helyezzuk fel a zár Íedelet, majd a vo-

zetékdugaszolot.

Az izzÓ beszerelése után kapcsoljuk be n

tompított fényszorot, majd a fénysz ro elé

tartott Íehér papírlap segítségével ellenoriz"

zuk a tompÍtott Íény átvilágítási képét' HelyoÉ

beszerelés esetén az ábrán láthato átvilágl'

tási kép adodik.

12dL/.

lzz csere, ill. szerelési munkák után a vakí-tás elkerulése végett a fényszorokat szak-m helyben, fénysz r -beállít készulékkelkell beállítani és ellen rizni. Célszenj ezért -a menet kozben elvégzett sztikségjavítást ki-véve - eleve a szakmtihelyre bízni az izz kcseréjét.

5.5.4. Azels hetyzetjelz tiímpalzzríjának cseréjeAltalában afénysz roházban van, és a fény-sz r cserénél leírtak szerint lehet hozzáfer-ni. A helyzetjelzo toglalatáI fordítsuk balra,maid hÚzzuk ki a házbol'

F,,K>.y- I 7D.)>-

T=! nyissuk ki a motorházat, l! akasszuk ki aházatrogzítci rugot, majd I

emeljÜk ki a házat a karosszériáb l; l! a lámpafoglalatot fordÍtsuk el balra, Imald huzzukki aházbÓl; l

|vegyuk ki a hibás szuronyzáras izzot l

Az r]j típusokon:

izz csere után a foglalatot helyezzÜk visz-

' és jobbra fordítva rogzítsr-ik'

5.5. Az els irányjelz l,iímpa cserejerégebbi típusokon a csavarok eltávolítása

a fedél (bura) levehetcj, majd az égot1/4 Íordula\tal balra Íordítva a

egcí kivehet . Az osszeszere-fordított sorrendben végezztik

5.5.6. A hátsrí tiímpák izzríinak cseréje

A háts lámpák rekeszekre osztott hi1záI

rendszerint kozos bura zárja.

A bura eltávolitása, ill. a lámpatest kiemelése

után a szuronyzáras izzok a már ismertetett

m don konnyen cserélhetok.

A háts lámpák elhelyezése

' tolat lámpa; 2 irányjelz lámpai

3 helyzetjelzo kodlámpa;4 helyzetjelzo lámpa;

5 féklámpa; 6 rendszámtábla-világítás

A házban helyezik el a helyzetjelzo kodlám-pát (21 W), azirányjelzot (2] W)' a helyzet-jelzot (5 W), a féklámpát és hátrameneti (to-

lato-) lámpát (21 W).

A hibás izzo álIalában a bura leszerelé-se után cserélheto ki. A burát a régebbitípusoknál kívulrol csavarok, esetleg ru-

gos lemez rogzíti a házhoz, jabb típuso-kon a csomagtarto Íelcjl a teljes lámpatestkiveheto.

5.5.7. A fényszrínífény tívolságának(irány.ána k) szabályozása

A gépkocsi csomagtart jában nagyobb to-

megtj iárgyat helyezve vagy p tkocsit von-

tatva a gépkocsi eleje megemelkedik. A

tompított fénysz ro ezért nem leÍelé, az Út_

testre vetíti a fényt, hanem ÍelÍelé, ami ve_

szélyes, mert a szembol jovo járm vek vo-

zetoit vakítja.

A korszerli gépkocsikban ezért vagy koz'

vetlenul a lámpatestre szerelt karral, vagy tt

mtiszerÍalon elhelyezett kapcsoloval szabri

lyozhato a lámpa helyzete a terhelés f ggvri

nyében.

A Íényszoroház_állít kapcsol és a tompított Íénysz r fény irányának szabályozásaa,, helytelen; ,l helyes236

23/

:=

oo6L>.=Hs,o-oÉogE@o'S

o'

6 'á'

ON

aoEooa=:9E

YN.o:oo<5

,r?LH'

bgCF

!

IEoo

.s

-E,9\Eo6Oo+toocoa ..

E

obx

:d -Q

,oocooN.o6Eoo

oNo.eEoo>Np+

_c

.3+ ac- o:o_x.o >

,- >F

:q >.o^cNxÜ !!

o-:3hctt

6>.N

A gépkocsikon tulnyomo részben száraz,ritkábban hidraulikus tengelykapcsolÓt alkal-maznak. A tárcsás tengelykapcsolo szerke-zetéI az alábbi ábra szemlélteti.

A tengelykapcsol szerkezete és holtjátékánakellen rzésé

í kiemelocsapágy; 2 kiemelokar; 3 állít csavar;4 tengeIykapcsolo-pedál

korszerrj gépjármrllvekben hidraulikus mrj-alkalmaznak. A pedál lenyomásá-

a nyomohenger dugattyuja csovon ke_folyadékot nyom a munkahengerbe,

dugattyrija mrikodteti a kiemelo-

A tengelykapcs oW karbantartánnyom csapágy és a kiemelcjkarok kozott

' 2 mm hézagot hagynak. Ez a hézag az át-

és beállítási játékok miatt a pedálon2''.4 cm holtjátékot hoz létre (|. azáÚ. A holtjátékot idcjkozonként utána kellmert a kapcsolotárcsa dorzsbetétje|-

kopása miatt a holtjáték fokozatosanA holtjáték nagysága az osszekotcílevc! állÍt csavarral szabályozhat .

nlncs holtjáték, a nyomocsapágy aállandoan felfekszik és tonk-

a kapcsol tárcsa pedig csÚrszik' Aaz jelzi, hogy gázadásra a motor

Ha tÚl nagy a holtjáték, akkor a tengely-kapcsolo nem emel ki (nem szakítja meg akapcsolatot) teljesen' Emiatt a sebességfo-kozatok csak a fogaskerekek káros igénybe-vételét jelzci éles, recsegci hang kíséretébenkapcsolhatok.

A hidraulikus ercjáfuitel esetén hetenkéntellencjrizni kell a Íolyadéktartály feltoltottsé-gét. Utántoltéshez csak a kezelési utasílás-ban elcjírt folyadékot szabad használni. Ha ahidraulikus rendszerbe levegc! jut, akkor apedál tobbszori lenyomásakor kisebb - na-gyobb rugalmasság érezhet . A levegot lég-telenítéssel el kell távo|Ítan| (ez szakmrjihelyfeladata).

6,2. Asebességvált m

Menet kozben a gépkocsinak a talaj és a ke-rekek kozotti gordulési ellenállást, a légellen-állást és az emelkedési ellenállást kel| legycíz-nie. Ezek az n. menetellenállások a korÜl-ményektcil Írigg en változnak, ennek megfe-lelcjen a gépkocsi vonoerciigénye is változik.

A gépkocsi haladását akadályozo ellenál-lások lekuzdésére (pl. induláskor, emelke-dcin) a motor nyomatékának tobbszorosérevan szÜksége. Ezért a forgatonyomaték no-velésére sebességváltomr-ivet helyeznek el atengelykapcsol után.

A sebességvált m Íeladata tehát a von -er novelése, továbbá a kerekek tartos fLig-getlenítése a motortol, és a hátramenet biz-tosítása.

A gépkocsikon leggyakrabban mechanikus,ritkábban hidromechanikus sebességválto-m veket alkalmaznak. A szemé|ygépkocsiksebességváltoja általában négy vagy ot elcí-remeneti és egy hátrameneti Íokozattal Vanellátva'

Az er átviteli berendezésí tengelykapcsolo; 2 sebességváltomt];

3 kardántengely; 4 difÍerenciáImtj; 5 féltengelyek

6. hzer átvitelÍ berendezés

Az er átviteli berendezés feladata, hogy a

motor által szolgáltatott hajtoerot a hajtott ke_

rekekhez továbbítsa.

Az eroátviteli berendezés részei: a ten-

gelykapcsolo, a sebességváltomij, a kar-

dántengely, a differenciálmti és a féltenge-

lyek. Gyakori elrendezés, amikor a motor

az ercjátviteli berendezéssel egy tombot al-

kot, vagyis a motor és a hajtás egy helyen'

általában elol vagy esetleg hátul van. llyen-

kor nincs az eroátviteli berendezések ko-

zott kardántengely, hanem a sebességvál-

t val egybeépített differenciálm bol koz_

vetlenul kivezetett féltengelyek hajtják a

kerekeket.A kardántengely, a differenciálmti és a fél-

tengelyek a gépkocsivezeto által karbantar-

tást nem igénylci egységek'Valamilyen rendellenesség vagy hiba gya-

n ja esetén ezek karbantartását, ellen rzé_

sét, javítását szakm helyben kel l elvégeztetn i.

Az er átvitel els kerék-meghaitásnálí motor; 2 tengelykapcsolo; 3 sebességváltomÜ;

4 meghajtott kerék

6.7. Aten gelykapcsolrí

A tengelykapcsolÓ Íeladata, hogy uzem ktlÉ=

ben is lehetové tegye a motor és az erolrtvl'

teli szerkezetek szétválasÍását, ill. fokol*

tos osszekapcsolását.238' de a gépkocsi nem gyorsul vele

Az eloremeneti fokozatok egymás utáni

kapcsolása kozben a váltokar egy nyomta_

tott nagy H alakot ír le, amely csaknem min-

den gépkocsitípus kapcsolására jellemzo. A

H bet vZszintes szára az ures állás"

Az otodik fokozat és a hátrameneti foko-

zat kapcsol állása a H betrlibol ágazik ki'

kocsitípustol fuggoen más_ más irányban. A

hátramenet kapcsolását kulon reteszelik,

ezzel megak adályozzák a véletlenszer[i

kapcsolást.

A reteszelés - típustol Íiiggoen - a sebes-

ségváltokaron elhelyezett gy r felhrizásá-

val, a sebességváltokar benyomásával vagy

eros oldalirányrj ero alkalmazásával oIdhat

és a hátramenet így kapcsolhato'A hidromechanikus sebességváltomii

egy hidraulikus nyomatékvált és egy me-

chanikus bolygomtives váltomti kombináci-jáb l áll.

A hidraulikus nyomatékválto egyben az

onm kodcj tengelykapcsol szerepét is 'be-

tolti, tehát a tengelykapcsolo-pedál elmarad.

A gépkocsi vezetcÍje csak a gázpedált és a

fékpedált m kodteti.

Az automata sebességvált m a kap-

cso|okar állÍtásával a megfelelo uzemmodál-

lásba kapcsolhat .

Az uzemmodok bet -' ill. számjelei általában

a kovetkezok:

! P parkoloállás'

! R hátrameneti fokozat'

! N semleges vagy Üres állás,

! D automatikus elcjremeneti Íokozat'

! A tart s lassrjfokozatot szokták L bettj-

vel is jelolni,

| (L) 2 tartos ll. fokozat,

! í tartos l" fokozat.

A gépkocsi motorját P és N kapcsol állás_

ban lehet csak beindítani, a gépkocsi azon-

ban ilyenkor gázadás ellenére sem indul el'

A tobbi menetmodban a gépkocsi automati_

kusan elindul, ha gázt adunk, ill. a motor for_

dulatszámát noveljuk.

Haatarios ll. vagy l. fokozatot kapcsoljuk'

akkor a gépkocsi lass menetben, ill. motor-

fékÜzemben mÜkodtetheto. A gépkocsi a

Íékpedál benyomásával lassíthatÓ és állítha-

to meg.

7. A futrímíí

7.1. A kerekek

A személygépkocsi kerekének részei

I a kerékpánt és a keréktárcsa, amely ál-talában egy egységet képez,

! a gumiabroncs, más néven kopeny,

! a tomlo.

Szabadon Íorgkerékí kerékagy;2 tengelycsonk;3 csapágy;4 r gzít anya;5 keréktárcsa;6 gumiabroncs;7 tomlo

tárcsás kereket a kerékagyhoz kozponto-ke|l rogzÍteni, ezért a keréktárcsán levcí

ktipos kialakítás ak, amelyekbe azktipos végti kerékanyák vagy ke-fekszenek fel.

A keréktárcsa r gzítéseí keréktárcsa; 2 krjpos kerékanya;

3 kupos kerékcsavar

7.2. A gumiabroncsok

A gumiabroncs belscj szovefuázának Íelépí-tése szerint megkulonboztetunk diagonál ésradiál gumiabroncsot. A ma már szinte kizá-rolagosan alkalmazott korszer abroncsokradiál (acél-radiál) szerkezetiek.

A diagonál gumiabroncs vázát alkoto szo-vetrétegek kordszálai egymást keresztezik.

A radiál gumiabroncs szovetrétegeinek kord-sálai sugárirányban helyezkednek el. A szo-vetváz felett kulonleges párnaréteg - az acélhu-zalbol vagy mrlianyagbol szcitt ov - Íut korbe"

A radiálgumiabroncsszerkézéteí futÓfelL]let;

2 oldalÍal;3 ovrétegek;4 szovetvázi5 perem;

A radiál gumiabroncs Íut felulete alatt levomerev ov lánctalpszen-ien viselkedik, oldal-ero hatására a fut ÍelLilet kevésbé deformá-lodik, ezért a radiál gumiabroncsnak adiagonál gumiabroncshoz képest jobb a ta-padása, kisebb a gord lési ellenállása és aÍut felÜlet kevésbé kopik. A radiál gumiab-roncsnak lágyabb a rugozása a megenge-dett be|apulása nagyobb, mint a diagonálgumiabroncsé. Mindez a vékonyabb oldal-Íallal és a radiálisan halad kordszálakkalmagyarázhat .

A gumiabroncsok készLilhetnek tomlos éstomlcj nélkuli kivitelben.240

Tciml s kivitelnél a kopenyen belÜl kulonáll -

an helyezkedik el a tomlo. A tomlot a belevul-

kanizált szelepen keresául toltjuk fel levegci-

vel' és ezen keresául ellenorizzijk a benne le-

vo levegonyomást"

A t<iml nélkÍ.ili gumiabroncsok belsoÍalán légzár réteg van. A szelep jol tomÍtve

a kerékpántban helyezkedik el. A tomlo nél-

kuli gumiabroncsokat általában TUBELESSfelirattal jelolik.

7.2.1. A gumiabroncsok jeliilése

A gumiabroncsok oldalÍalán kulonbozo jelo-

lések vannak' Áhalában feltuntetik a gumiab-

roncs méretét, szerkezetét (R = radiál;

,,-'' = diagonál); számkod jelzi az abroncs te-

herbírását; betLi jelzi a megengedett legna-gyobb sebességét.

Sok esetben jelolik a gumikeresztmetszet

magasságának és szélességének arányát is.

7,2.2. A gumiabroncs méreteA gumiabroncs méretét

egységesen, szélessége(il és belso átmércjje(kerékpántátmércj) (d)

alapján adják meg hu-

velykben (coll) vagy mm-

ben

/+

A tt'ml nélk li gumiabroncs keresztmetszeteí gumiabroncs (kÓpeny); 2 légmentesen zár

gumiréteg; 3 kerékpánt; 4 a pántba ágyazott szelep

A gumiabroncsok Íut felulete mintázott. Azapromi ntás f utofelulet j l megÍelel általános

használatra városban, országriton, autopá-

lyán egyaránt. Azonban havas, sáros, latya-

kos rjton a hÓ, a sár eltomi az apr mintákat,

a gumiabroncs tapadása csokken, ezért

konnyen megcsuszhat.Télen lágyabb gumianyagbol késztjlcj'

nagymintás gumiabroncsokat (téli gumi)

ajánlatos használni az emlÍtett hátrányok

miatt. A széles és mély mintázat nehezeb-ben tomítcjdik el, a kerekek kevésbé hajla-

mosak a megcsriszásra' A téli gumi hasz-nálata azonban száraz, j tviszonyok mel-

lett nem gazdaságos, mivel gyorsabban

kopik.

Ha pl. egy gumiabroncson 185/60 R 14 ol-

vashato, akkor ez azt jelenti, hogy a gumiab'

roncs

l185 mm széles;

l60% a M/SZ (magasság/szélességo)

aránya;

! R, az abroncstípus (radiálabroncs);

! 14, huvelykben (collban) megadott bol

scj átmér (pántméret).

7.2.3. A gumiabroncsok e[[en zéseA gumiabroncsok szakszerÚ kezelésévelnemcsak az élettartamuk novelhetcj, hanema gépjármu menetbiztonsága is. A jo arrapoiban levcj gumiabroncsok lényegesen javítjáka kerék és az uttest kozotti kapcsolatot.

7.2.4. A gumiabroncsok leveg nyomásaA gumiabroncsokat mindig az eloirt levego_nyomással r-izemeltessuk. A nyomásra voriat-koz el íÉsokat a gyári kezelési utasítást tar-ta|mazza- Sokszor a beállítando guminyomástÍelttintetik az zemanyagtoltci nyílás fedeb;,belul vagy a vezetcíoldali ajto élén felragasaottmatricán is. A nyomást légnyomásÁércivelrendszeresen, kb. hetenként e llenorizz k. Rá-nézéssel vagy utogetéssel a nyomást nem le-

l]:1 Tn:l*n*. A levegcínyomást lehetcíleg

ffi

lndulás el tt, a hideg abroncsban kell mérni.

eg kell mérni a potkerék levegcÍnyomását is.A levegcÍnyomás ellencjrzése és a fuvatás

a szelepsapkát vissza kell tenni a sze_. Hosszabb ut kozben az abroncsok fe!

a leveg nyomás a gumiab-novekszik. Ebben az esetben

szabad a levegclt kiereszteni, vagyis acsokkenteni a gumiabroncs_

mert ha a gumiabroncsok lehrjlnek,ts ismét az eloírt értékre csokken.

aQ#fi& ffr

o) b) c)

A'.g-umiabroncs felÍekvése a talajonk l nb z leveg nyomások eseténa,r_megfelel leveg nyomás; b) tul nagy

levegonyomás: c,| kis levegc!nyomás-

Ha a gumiabro ncsok levegcinyomása azeI Írásnak megtelel<i (a), akkor az ab-roncs nagy feltileten fekszik fel a talajon, ígya tapadása jo, a teljes futofelLilet korbeíegyenletesen kopik.

Tti! nagv teveg nyomás í l esetén agumiabroncs kis fehileten fekszik fel a talaj-ra. Az abroncs tapadása rosszabb a talajon,a futoÍelr-ilet ko.o"n Lo'"pen kopik jobban. iNagyobb nyomás esetén a gu'iuoron".

Inagyon érzékeny az titésekre. Egy-egy na_ |gyobb feltites vagy éles széltj tárgyá (pl. lkci) val ráhajtás esetén az abroncs egy Ipontját ért igénybevétel miatt elszakadha-t, Ikirepedhet a szovefuáza. Az elcjírtnál kisebb l

":l;::tt.:fi,iffÍ":;;:a#íí lroncs igénybevétele azonban igen nagy. Az lniT::;1'#::..T:f"J'J:,1ilx,."*n. I

ir."1.j;ffiinnÍizl,,*--l

/í..,,(v,

7.2.5. A gumiabroncsok terhelhet sége

Minden gumiabroncs a belsci levegcinyo-

mást l is fuggci mértékben terhe|hetcj. A gu-

miabroncsok terhelhetosége mindig a gép-

iármr-i megengedett tengelyterheléséhez ésa megengedett teljes tomegéhez igazodik.

Az abroncsok ttjlterhelése hasonlo kovet-

kezményekkel jár, mint a kis levegonyomás-

sal valo tjzemeltetés. A tr]lterhelés mértéké-

tcil és gyakoriságátol fuggoen a gumiab-

roncs élettartama csokken'

7 .2.6. A gépjármíi vezetésének

hatása a gumiabroncsra

Az abroncsok élettartamát a vezetési m d is

befolyásolja. Ker lni kell a nagy géezal vali,hirtelen indulást, mert a megpordulo kere-

kek jobban kopnak. Lehetcileg fokozatosan

fékezzunk. Eroteljes fékezésekkor az áll raÍékezett (blokkol ) kerekek Íut feluletének

kozepén egy-egy ponton mély kopási felÜlet

keletkezik.Nagyobb sebesség esetén nemcsak a tu-

zeloanyag{ogyasztás no, hanem a gumiab-

roncsok igénybevétele is' A sebesség foko-

zásával novekszik a gumiabroncsok homér-

séklete, és ennek kovetkeztében a futofelu-

let kopása is.

Megfelelci sebességgel kanyarodjunk!

Nagyobb sebesség esetén az oldalerok ha-

tására a gumiabroncs oldalirányban meg-

cs szhat, ami nemcsak annak kopását fo-

kozza, hanem balesefueszélyes is.

Ha a járda mellett ál-

lunk meg, a gumiab-

roncsok ne érintkez-

zenek a járdaszegély-

lyel, mert az abroncsoldalfala és a keréktár-

csa is megsérijlhet..

Magas, éles szegélytli járdára nagyon

ovatosan, nagy szogben, (kb. 60') hajtsunk

fel, így elkerulheto a gumiabroncs oldalfalá-

nak megsértilése.A gépkocsi állo helyzetében ne Íorgassuk

a kormányt!

A kerekek beállításaA kormányzott kerekek beállítása idovel

megváltozhat, ami szintén noveli a gumiab'

roncsok kopását.Ha a kerekek beállítá.

sa helytelen, akkor a

kerekek a menetirány.

hoz képest oldalirány-

ban csrisznak. llyon.

korkorben, egyoldalu-

an kopnak . Ellenorl=

tessuk a kerekek boál-

litását, kijlonben a futofelulet ido elott el-

használ dik!

Ha a lengéscsillapít hnem m kodnek hot*

sosan, akkor a gutnl.

abroncson korben kac

resztirány kagyl tkopás láthato.

Gyakran a helytelen kerékbeállítás és agéscsillapíto okozta kopás egyuttesen

lentkezik.

A gumiabroncsokat a zsírok, olajok és tuze-lcíanyagok megtámadhatják, anyagukat old-ják. Ha karbantartáskorVagy egyéb munká-latok során a gumiabroncsra ásványolajter-mék kerLilt, azt onnan gondosan el kell tá-volítani.

szakmtihelyben cseréltesstik, lehetcileg va-lamennyi gumiabroncsot egyidejrileg, egy_formára.

7.3. A kerékcsere

Óvatos vezetés, gondos karbantartás mel-lett is elcíÍordulhat gumidefekt.

Ha a gumiabroncsban minden felismer_het ok nélktil nagyobb mértékben csokkena levegonyomás, akkor el szor meg kellvizsgálni a szelepet. Benedvesített ujjunkathuzzukvégig a szelepház nyílásán' Ha leve-gcibuborék keletkezik, hrizzuk meg a szele-pet vagy ha ez nem segít, akkor szakmtihely-ben cseréltessÜk ki.

Ha a szelep tomít, de ennek ellenérecsokken a levegcínyomás, akkor a kereketgumis mtihelyben kell javíttatni.

A gépkocsinak általában gyári tartozéka ap tkerék, a gépkocsiemelcj és a kerék le- ésÍelszereléséhez sztikséges szerszám (kulcs).

A p tkereket a csomagtart ban vagy azalatt, egy kulon tart ban helyezik el. Tobbszemélygépkocsi-típus potkereke véko-nyabb (keskenyebb), mint a tengelyeken le_vcik, csak potkeréknek használhato! A fol-szerelt p tkerékkel csak lassan, a legkoze-lebbi javítomrjhelyig kozlekedjÜnk a biáon-ságunk érdekében. A keskeny p tkerék kor-mányzott tenge|yen nem használhato, ezértaz elscj kerék defektje esetén egy hátso ke-reket kell elcjre szerelni és a ,,p tkereket,,pedig a hátso kerék helyére'

. A gépkocsit csak meghatározott helye-ken, az rjn. emelési pontokon szabad mág-emelni.

Az ásványolajtermékek hatása a gumiab-roncsokra

profilmélységkerék és a talaj kozotti tapadást nagymér-

befolyásolja a gumiabroncs mintáza-bordázatának a magassága, ezert azt

ellencirizzuk.

tilos olyan gumiabron_használni, amelyen a fut felrjlet bordá_

a magassága a teljes futofeltiletenéri el az'1 ,6 mm-t. A gumiabroncsokon

is alkalmaznak, amellyelellen rizhetcj a teljesen lekopott

mm-es) állapot elérése.

A gumiabroncs cseréjekopott gumiabroncsok cseréjekor

tartani a kovetkezcj elcíírásokat: Ai kerekeire felszerelt gumi_

valamennyi tengelyen azonos(vagy diagonál vagy radiál

lenniuk, továbbá mérettik és egyéb(pl. terhelhetoség, mintázat) is

Az esetek tobbségében magunknak kell akerekeket cserélni, ezért célszerÚi azt begya-hogy egyezzen. A gumiabroncsot korolni tobbszori kerékcsere etvegzoseue]. il

A kerékcsere menete a k vetkez :

I a gépkocsival lehetciség szerint vízszintes

szilárd talajon álljunk meg gy, hogy a for-

galmat ne akadályozzuk;

!rogzítsuk a gépkocsit kéziÍékkel és az l'Vagy a hátrameneti sebességÍokozatbakapcsolva;

! az eloírásoknak megfelelcíen jelezzuk a

m szaki hibát (elakadást jelzcj háromszog

kitétele);

!vegyuk elci a p tkereket, az emelot és akerékanyakulcsot, és helyezzuk a defek-

tes kerék mellé;

Ia kerékanyakulcs lapos végével ovatosan

feszÍtsuk le a dísztárcsát;

! a kerékanyakulccsa| egy kissé lazÍtsuk

meg az anyákat;

I az emelot helyezzLik az emelési pont alá,

majd a kocsit emeljiik meg annyira, hogy

a kerék ne érintkezzen a talajjal;

tvegyÜk le a kerékanyákat, tegyuk tiszta

helyre (pl. a dÍsztárcsába, rongyra), majd

emeljuk le a kereket;

ltegyÜk fel a potkereket a kerékagyra,

I csavarozzuk vissza a kerékanyákat Úgy,

hogy kr]rpos feli.rk a tárcsa Íelé legyert'

majd enyhén hÚzzuk meg oket;

l engedjtrk le a kereket a ta|ajra' és távolil'

suk el az emelcjt;

I a kerékanyákat huzzuk meg tobb Íokozat-

ban, átlos (kereszt) irányban;

! a dísztárcsát helyezzÍlk vissza, Íigyelvtl n

szelep kivezetésére'A defektes gumiabroncsot minél hatttlt

rabb javíttassuk meg, majd egyensrilyoztitn

suk ki.

7.4. A kerekek kiegyensrilyozása

A kerék egyes részeit már gyártásakor ki-egyens lyozzák' Mégis kis srilykÜlonbségek(helyi stilytobblet vagy -hiány) mutatkozhat-nak. A kiegyensrilyozatlanságot Íoként a gu-miabroncsok okozzák. Ez egyrészt a gyár-tásb l, másrészt az abroncs egyenetlen ko-pásábol adodik.

Ha a kerékpántra [lj gumiabroncsot sze-relnek, akkor a személygépkocsi kerekeinekkiegyens lyozását minden esetben el kellvégeáetni!

Ki kell egyensulyozni a kerekeket akkor is,ha a ÍutofelÜlet rendel|enesen kopik vagy akormánykerék,,szitál'' . A kiegyensrilyozatlan-cág lényegesen befolyásolja a gépjárm kor-mányzását és az abroncsok élettartamát.

7.5. A kerekek fetfÍiggesztése

A kerékfelf ug gesztések lehetnek

! kapcsolt (merev tengely vagy híd) és! fuggetlen rendszer iek.

' lengéscsillapítÓ; 2 hátsÓ hid; 3 laprug ;4 stabilizátor;

t í ggetlen kerékÍelfuggeszt s; 6 csavarrugo és lengéscsillapít

7.6. Arug zás

Azutazás kényelme és a menetbiztonság ér_

dekében a kerekeket, ill. a tengelyeket ru-g zva szerelik a kocsiszekrényhez. A rugoaz ut egyenetlenségeibcil ad do ercís loké-seket lágy, csillapított lengésekké alakÍtja át'A személygépkocsi rugozására leginkábblap-, csavar- vagy torzi s rug t alkalmaznak.

7.7. A lengéscsillapít

Feladata a futomulengések hatásos csillapítá-sa, továbbá a lokésszer nagy rug lengések,esetleges felÜtések megakadályozása és ez-zel a Íolyamatos kerék-rjtburkolat kapcsolatbiáosítása. A legelterjedtebbek a kettcjs hen-gert1, teleszkoprendszerÍi lengéscsillapÍtok'

A hibás lengéscsillapÍtÓk a |engéseket nemcsillapÍtják háásosan, a kerekek ugrálnak az rit-

testen. Mivel a kerekek és az rjttest kapcsolatanem megfelelci, csokken azutazás biZonságaés kényelme. A hibás lengéscsillapÍtok a gumí-abroncsok és a kerékfelÍuggesZések élettarta-mát is károsan befolyásolják. A lengéscsillapítok

nem megfelelci állapotára kovetkeáet_hetÜnk abbol, ha egyenetlen, hullámos utszakaszon a jármtÍ hintáomozgást végez, és ercjsebb lengésekkeletkeznek, vagy ha kanyarokban agépkocsi szokatlanul sodrodik.

A legegyszer bb ellencírzési m daz, ha az állo személygépkocsitkézze| hintáztatjuk, majd hirtelen el-engedjÜk. Ha a lengés lassan csi|-lapodik, akkor a lengéscsillapÍt hi-bás. A lengéscsillapít állapotár l,

hatásosságár l pontos képest csakszakm helyben, m szeres ellenor-zéssel kapunk. 247

kormányzása8. A gépkocsi

A kormányszerkezetto| megkívánjuk, hogy agépkocsi legyen iránytart :

! az elÍordított kerekek a kormányzás befe-jezése után térjenek vissza egyenesirányba;

! az ritegyenetlenségbol származo utések

ne ad djanak át a kormánykerékre;

! hibamentesen (biztonságosan) mtjkodjon.

8.1. Kormányszerkezetek

A kerekek kormányzását végzo kormány-

szerkezetet az alábbi ábra szemlélteti

A kormánymLlvet a kormánykerék a kor-

mányoszloppal mtlkodteti. A kormánym(kormánygép) mozgatja a nyomtávrudakkal a

kerekeket.

8.1.1. A kormányszerkezet ellen rzése

A kormányberendezés és az elscj futomli

mrjszaki állapota és helyes beállítása nagy-

í kormánykerék; 2 kormányoszlop;3 rugozás és lengéscsillapíto;4 tengelycsonk; 5 lengokar; 6 nyomtáVrÚd; 7 kormánymti

mértékben beÍolyásolja a gépkocsival valo

kozlekedés biztonságát' A kormányberende-

zés mL]szaki állapota a kormányholtjáték ésa kormányzáshoz szÜkséges ero nagysága

alapján ellenorizheto. Mindennap ellenorizni

kell a kormányberendezés holtjátékát és akormányzáshoz szÜkséges ero nagyságát,

valamint lass menetben, hogy a kormány-

kerék jobbra-balra teljes elfordításakorakadásmentesen, fo-

lyamatosan m kodik-e

a kormányberende-zés.

A kormány-

holtjátékot tigy ellen-

rizzuk, hogy a víz-

szintes talajon állogépkocsi kormányke-

rekét fordítsuk jobbra-

balra a kerekek elfor-

dulásának kezdetéig.

A holtjáték nagysága a két határhelyzet ko-

zott a kormánykerék elfordulási szogével

mérheto. A holtjáték eloírt értéke gépkocsi-

típusonként eltér<j, de általában 5...15' ko-

zott változik, ami a kormányke-

rék kertt|etén mérve kb. 2...4cm-es elmozdulást jelent. A

holtjáték megnovekedését akormánymtiben a kapcsolodorészek, a gombcsuklok, a

ten gelycsonkcsapszegek kopá-

sa Vagy a szerkezetek lazulása

okozhatja" A hibás kormánybe-

rendezést szakmrjhelyben javít-

tassuk, hibás kormányberen-dezésti gépkocsival kozlekedni

tilos!

ellen rzése

8.2. Kormányszerv k

A korszerr-] személygépkocsikon a kormány-zás megkonnyítésére segédberendezést,Ún' kormányszervot alkalmaznak. A kor-mányzáshoz szukséges ercit nagyrészt akormányszervo Íejti ki, a gépkocsivezetocsak a szerv berendezést vezérli csekélyercikifejtéssel. A kormányszervo nagymér-tékben megkonnyíti, sot biztonságossá teszia vezetést. Nem jelent pl. kulonosebb ve-szélyt a nagy sebességnél bekovetkezo ab-roncsszakadás sem, mivel a defektes keréknem rántja ki a kormányt a gépkocsivezetokezébcjl, és a gépkocsi sem tér ki a haladá-si iránybol. A személygépkocsik kormány-

szerv ja elektromos vagy hidraulikus rend-szertj. A hidraulikus kormányszerv általá-nos elrendezését az ábra szemlélteti. A be-rendezés fobb részei: a motor, vagy krilon

elektromos motor által hajtott olajszivattyu,

az olajtartály és a kormánym .

8.2.1. A hidraulikus kormány-szerv kellen rzése

Az olajszintet a tartálybanrendszeresen ellenorizzíJk a Iar-

tályba nyulo olajszintméro pálcá-

val. Az olajszintnek a mérclpálca

also és Íelso jelzése kozott kell

lennie. Alacsonyabb olajszintésetén a hiányzo olajmennyisé-get - szakmtihelyben - a feloltcj-

nyíláson keresztul potoltatni kell.

Csak a gyári elciírásoknak meg-felelci, speciális, rin' hidroolajatgzabad a tartályba juttatni, kÜlon-

bozo mincíségtj olajok keverésetllos!

8.2.2. ^

kormányszervrí hibáiHa a kormányszervo nem m kodik, akkor agépkocsi j val nagyobb ercikifejtéssel kor-mányozhato. A hidraulikus rendszer tomÍtet-lensége (pl. a csovezeték sérÜlése) eseténaz olaj elfolyik. A motort azonnal le kell állíta-ni, kÜlonben az olaj nélkul m kodcj szivattyrirovid idcjn belul berág dik, tonkremegy. Agépkocsit csak emelve Vontatva vagy tréle-ren szabad szállítani!

Ha a hidraulikus rendszerben az olajszintmegfelelo, akkor továbbhaladhatunk a gép-kocsival. A gépkocsi tartos uzemeltetéseazonban tilos, és csak ovatosan, lassan ve-zessunk, mivel a kormányzáshoz sztikségesero megnovekedése akadályozza a bizIon-ságos vezetést.

Kormányszerví kormányoszlop; 2 kormánymtj; 3 vezérloszelep; 4 munkahenger;

5 szivattyÚ; 6 folyadéktartály; 7 ekszíjhajtás

9. A Fékberendezések

A fékberendezések feladata a gépkocsi se-

bességének csokkentése, megállítása és az

állo gépkocsi rogzÍtése. A gépjármLiveket

zemi, r gzíto- és biztonsági fékezést lehe-

tové tevci fékberendezésekkel kell ellátni. Az

ÜzemiÍék-berendezést mindig lábbal' a

rogzítoféket általában kézzel mLjkodtetjuk.

Az ijzemi fék hidraulikus, a rogzít<ifék mecha-

nikus rendszerr-i.

A gépkocsi Íékberendezései

' Íékpedál; 2 Íofékhenger;3 elsokerékjékszerkezet (tárcsaÍék);

4 elso ÍékkÖr; 5 hátso fékkor; 6 kézifékkar; 7 mechanikus er átvitel

a kézifékkartol; 8 hátsokerékJékszerkezet (dobfék)

9.l. Az [izemifék-berendezés

Az uzemiÍék-berendezése-ket a biztonság novelésére

kétkoros kivitelben készí-

tik' A Íékhatást két' egy-

mástÓl fuggetlen Íékkorhozza létre. Ha az egyik

fékkor meghibásodik (pl.

csotorés), a másik kor

uzemképes marad. A fék-

berendezés részei balra

az. ábrán láthat ak.

A fékrendszert kulonle_ges fékfolyadékkal toltik

fel, amelynek belso nyo-

mása a fékpedálra gyako-

rolt nyom erotol ftiggoen

változik. Fékezéskor a du-

gattyÚk a Íékfolyadékot anyomoterekbol csciveze-tékeken keresztul a fék-

hengerekbe nyomják. A

folyadék nyomása a ke-

rékfékhen ger-du gattyu-

kon keresztul a fékbetéte-

ket a féktárcsához, ill. n

fékpofákat a fékdob bol.

sci falához nyomja. A fék'pedál visszaengedésévola fékhatás megsz nik.

Kétk rtis hidraulikus Íékberendezésí fékfolyadéktartály; 2 Í fékhenger;3 elsci fékkor;

4 els kerék-fékszerkezetek: 5 háis Íékkor; 6 hátsokerék_Íékszerkezetek

z

9.7.!. ^z

iizemi fék (tábfék) ellen rzéseA hidraulikus fékberendezés Üzemképessé-ge, a rendszer tomítettsége indulás elcjtt afékpedál lenyomásával ellencirizhetcj. A Íék-berendezés akkor megfelelcj, ha a fékpedála teljes pedálut kb. egyharmadáig nyomhatobe, majd ellenállása szilárd,,,felkeményedik,'a Íék. Ha ettcil eltéro tapasztalhato a fékbe-rendezés mtikodése nem kielégítci.

Ha a fékpedál Útja t l hosszt], ellenállása ru-goz , akkor leveg jutott a rendszerbe (a le_veg osszenyomhato). Ha a fékpedál csekélyellenállással Ütkozésig nyomhat , akkor a féktomÍtetlen, a fékfolyadék elÍolyik. Ha a fékpe-dál t]tja tul hosszrjr, de ellenállása szilárd, fel-keményedik a fék, akkor nagy a hézag a fék-pofák és a Íékdob kozott. Ha a fék,,Íelkemé-nyedik", majd fokozatosan beljebb nyomhata pedál' akkor a fékfolyadék valahol szivárog.

A fcifékhengert és a kerékÍékhengereketsszekotcj merev (réz- vagy acél) fékcsove-

és a hajlékony féktomlcjket szemrevéte-ellencirizhetjÜk' Ha észrevesszuk,

valahol kidorzsolcldtek vagy szemmelrepedés, torés keletkezett rajtuk, ak-

azt azonnal cseréItessr-ik ki.ÜgyeljÜnk arra, hogy a fékbetétekre víz,

vagy olaj ne kertiljon. Ha a fékdobba ví

netben - kis er<ível tékezz nkaddig, amíg avíz el nem párolog. Ha fékbetét zsíros vagyolajos, akkor a betétet ki kell cseréltetni.

Szakmr,ihelyben rendszeresen ellenc!riz_tessLik a fékberendezést, ill. ha szLikségesszabályoztassuk be a Íékpofák és a fékdobkozotti hézagot. Ha a fékbetétek kopása márnagymérvrli, akkor azokat kicserélik. A tár-csaÍék fékbetétjeit ugyancsak rendszeresenkell ellencirizni, és ha vastagságuk már csakkb' 2 mm, akkor a féktusk kat ki kell cserél-ni. Egyes gépkocsikon a tárcsafék kopásátis ellencjrz lámpa jelzi. Ha a lámpa kigyul-lad, a betéteket cseréltetni kell"

ldcjkozonként ellencírizni kell a tartályok_ban a fékfolyadék szintjét, s ha szÜkséges,utántolteni az eloírt minciségtli fékÍolyadék-kal. A legtobb személygépkocsin a fék-folyadéktartályba villamos szintjelzclt építe-nek. Ha a folyadékszint a megengedett mér-téknél jobban csokken, akkor a m szerfalone l helyezett piros fényri jelzolámpa ki gyu llad.

Ha menet kozben gyul-lad ki a jelzolámpa, ak-kor nagy val színrliség-gel az egyik fékkor to-mítetlen' E hiba esetén

a fékpedál tja is megn , a fékhatás pedignagymértékben csokken. Ezért vatos veze-téssel csak a legkozelebbi szakm helyigszabad továbbmenni.

(pl. kocsimosáskor), akkor - lassr] me-

252

9.2. ^

rtigzít fék

A gépkocsi rogzítofékje általában a gépkocsiháts , egyes típusoknál az els kerekeit Íé-

kezi' A rogzíIoÍék felépítése az alábbi ábránláthato.

A kilincsm vel (2) rogzíIheto kéziÍékkar (1)

kiegyenlítokaron és huzalokon í3l keresztulkapcsol dik a fékpoÍákat mozgat karok-hoz.

9.2.1. A riigát fék (kézifék) ellen néseHÚzzuk be a kéziÍékkart, ha elmozdulásacsak 3-4 fognyi (kattanásnyi), akkor a beál-lítása j . Ha a gépkocsit beh zott kézifékkelindítjuk' és a motor lefullad (a kerekeket nem

sikerul megforgatni), akkor a kézifék hatá-

sos. A kéziféket, a kart és a huzalokat idcj-

kozonként be kell állÍttatni.

I["jíl'##JT,:1ffiielzi

9.3. A fékek kiegészítberendezései

9.3.1. A vákuumos fékrásegít

Az otÍo-motor szívocsovében uralkodo vá-

kuum Íelhasználhato a lábero kiegészítésé-re, így a megnovelt fékezoero nagyobb fék-

hatást eredményez. Ha a fékrásegítci nem

mtjkodik (pl. a motor nem jár, vagy a szívo-

cso eltorik), a fék továbbra is m kodoké-pes marad. A fékpedállal rudazatokon ke-

resztul mL]kodtethet a ÍoÍékhenger dugat-

tyrjja, de a kello fékhatás csak nagyobblábercjvel érheto el.

A vákuumos Íékrásegít ellen rzéseNyomjuk be a Íékpedált, majd indítsuk be a

motort és noveljuk a Íordulatszámát. A vá-

kuum hatására - ha a fékrásegíto hibátlan -

a fékpedál érezhet en sullyedni fog. Ha a

motor nem m ]kodik vagy a vákuumos fékrá-

segítci hibás (tomítetlen), akkor megfelelo

fékezcjero csak joval nagyobb pedálerove|

érheto el.

9.3.2. A btokkolásgátt berendezésA blokkolásgátlo elnevezése Anti-Blockier-System. A szavak kezdcjbet[ii alapján rovi-

den ABS néven ismert. A blokkolásgátlotszemélygépkocsikban és nagy haszonjár-

m vekben egyaránt alkalmazzák. A blok-

kolásgátlÓ berendezéssel kombinált fékkel

a kerekek megcsuszása elkerulheto, mivel

Íékezéskor a legnagyobb fékezoero min-

dig a kerék és a talaj kozotti tapadoerc)

nagyságához igazodik. Nem kovetkezhet

be a kerekek megcsÚszása vészfékezés-kor (pánikhelyzetben) vagy jeges tott

sem, amikor a tapadási tényezci értéke 0'1

alá csokken"

A blokkolásgátl mrlikcidésének ellen rzéseAz elektronikus vezérloegység biztonságikapcsoloja ellencjrzi elinduláskor és menetkozben a szenzorokat, az elektromágnesesnyomásvezérlo szelepeket, az elektronikát ésa kábeleket' A biztonsági kapcsol a miiszer-falon levcj ellenorzci lámpával van osszekotve.

Ha menet kozben az ellen-orzo lámpa kigyullad (ál-

landoan világÍt), akkor ablokkolásgátlo hibás' A

kétkoros hidraulikus fék ilyenkor természete-sen továbbra is miikodik. A hibás berende-zést a lehetcj leghamarabb javíttassuk meg.

Az AB$sel szerelt gépkocsi fékpedálján - in-tenzÍv fékezéskor - ,,lul(etésf' lehet érezni. Eznem hiba, hanem a blokkolást megakadályozoszabályoz kor m kodésének érzékelheto jele'

10. A gépkocsiÍizemeltetése

10.1. A gépkocsivezet etlen rzésifeladatai

A motor beindítása el tt ellen rizni kell:! a motorolaj szintjét;

a tÜzelclanyag mennyiségét (szintjét);

a h tcifolyadék szintjét;a jármu világíto- és jelzoberendezéseit.

motor beindítása után ellen rizni kell:a motor olajnyomását;

a kormány (kormányszerv ) holtjátékát;a fékpedál holtjátékát, a fék tomítettségét,tjzemképességét;a generátor toltését.

A gépjárm elindulása után ellen<íriznikell:

I a fékberendezés hatásosságát (fék-proba);

! a kormányszerkezeI mrikodését (rásegí-tés, hang, akadásmentes Íolyamatos mr-i-

kodés' stb.).

Üzem kcizben Íolyamatosan ellen<íriznikell:

! a m szerek jelzéseit (olajnyomás, olaj- éshtjt Íolyadék-homérséklet, motorfordulat-szám stb.);

I az ellenorzcilámpák jelzéseit (vészjelzo,kt]lonÍéle visszajelzcí);

!a motor és az egyéb berendezések uze-mét (sima vagy rángatos uzem, zorejekstb.).

ld nként (1-2 hetente) ellen rizni kell:! a kormányszervo tomítettségét, a tartály-

ban a Íolyadék szintjét;

I a tengelykapcsol t és a féket mLikodtetcjhÍdraulika folyadékszintjét a tartályok-ban;

l a h t<j- és Í tcjberendezés tomítettségét,a Íolyadékszintet;

! az akkumulátor folyadékszintjét és állapo-tát;

I az ékszíjak f eszességét;

!a gumiabroncsok levegonyomását ésállapotát;

! az ablakmoso folyadék tartályában a fo-lyadék szintjét;

la motor, a sebességvált mLi, a hajtomLi-vek tomítettségét (olajfolt, csopogés).

A Íolyadékszintek ellen rzéséhez - bár típu-sonként más_más helyen vannak a betoltcj,ill' az ellenorzonyílások - segítséget nyujthat T

E70.2. Agépkocsi vontatása

A vontatokotél vagy -rrid rogzítésére a sze-mélygépkocsin elol és hátul vonoszemet he-lyeznek el.

11. A gépjárm ríszere[vények

A hatosagi engedélyben foglaltak az irányadokarra nézue, hogy a von szerkezettel ellátottszemélygépkocsi milyen potkocsit vontathat'

A személygépkocsival vontathat :

! Lizemi fék nélkLili konnyli potkocsi,amelynek ossztomege legÍeljebb a vo-n járm 68 kg-mal megnovelt saját to-megének az 50 o/aa lehet;

! ráfut fékes p tkocsi, amelynek meg-engedett legnagyobb ossztomege leg_feljebb a von jármti ossztomegének75 o/ea lehet.

A személygépkocsihoz csak egy utánfutokapcsolhat .

tl.l. A kapcsol szerkezet

A személygépkocsi és a potkocsi osszekap-csolására általában gombÍejes vonoberen-dezést alkalmaznak'

A p tkocsi olyan másod|agos kapcsoloszerkezettel (lánc vagy dr tkotél) is fel vanszerelve, amely menet kozben torténcj szét-kapcsolodás esetén megak adályozza, hogya vonoszerkezet a talajra érjen, és a szerel-vény szétváljon és megállásáig lehetcívé te-szi a potkocsi irányítását. A másodlagos kap_csoloszerkezet (lánc) hiányzik akkor, ha rjn.szakad fékkel szerelték fel a p tkocsit' Ek-kor egy meghatározott erore kinyíl ,,karabt-ner''-hez kapcsolodÓ bowden (biztosíto ko-tél) koti ossze a vonoszerkezetet és a p tko-csi vonorridján lév Íékberendezés-mtikod-tetci szerkezetet, amely a p tkocsi leszaka_dása esetén beÍékezi azt.

A von szemek elhelyezése

A jogszabályban elcíírt feltételekkel a vonta-t kotéllel vagy -rriddal kapcsoljuk ossze a

gépkocsit.

A vontatott gépkocsin a gyijtáskapcsol -ll' állásba kell á|lítani, hogy a kor-

a világíto- és jelz berendezések mri-legyenek" A sebességváltokart

' az automata váltokarját N hellzetbeállítani.

Fontos! A szerv kormányos ésgépkocsi vontatásakor - mivel a

nem mrikodnek -, nehezebb a kor_és fékezéskor nagyobb erclvel kell

i a Íékpedált, hogy a megfelelcj fékezcí-létrejojjon. Ajánlatos a vontatott gépkocsi

és szellcízcinyílásait vontatás kozbentartani, nehogy a vontat gépkocsi ki-

a gépkocsiba szivárogjanak.Az automata sebességváltos gépkocsi na-

távolságra csak megemelt hajt kere-vontathato.

A Íolyadékszintek ellen rzése

' hL]tofolyadék-kiegyenlítci tartály; 2 akkumulátor; 3 a kormányszeru folyadékának tartálya 4 motorolaj-

betoltc' nyílás; 5 olajszintméro pálca; 6 ÍékÍolyadéktartály; 7 levegosz ro; 8 az ablakmoso folyadék tartálya

a Íenti ábrán láthat motortér. Pontos tájé-

koztatás a gépkocsihoz készített kezelésiutasÍtásban találhato.

A legÚjabb gépkocsikon citromsárga színnel

és egységes piktogramokkal jelolik azokat o

pontokat, amelyekkel a gépkocsivezetonek

- karbantartási- ellenorzési feladatai ellátá"

sakor - teendcije van.

254

77.2. Az utánfut fékberendezése

A potkocsit uzemi- és rogzítofék-berendezés-

sel is Íelszerelik, az egytengelyes konynyLj pot-

kocsi kivételével. A p tkocsi uzemifék-be-

rendezése rendszerint ráfutoÍék, amelygyakrabban mechanikus, ritkábban hidrauli-

kus mr_ikodtetésLj"

A mechanikus ráfutoÍék m kodését az

alábbi ábra szemlélteti.

12

A gépkocsi Íékezésekor a potkocsi a tehe-

tet|enségi ero hatására ráfut'' a gépkocsira'

Nyomoero hat a vonorudra amely a kiegyen-

lítorugo ellenében elmozdítja a Íékrudazato-

kat. Az elfordulo Íékkulcs a fékpoÍákat a fék-

dobhoz szorítja. A potkocsi indokolatlan fé-

kezését (pl. gázelvételkor) az elofeszített

kiegyenl ítoru go akadályozza meg.

A potkocsi Íékberendezését tolatásbizto-

síto szerkezettel is Íelszerelik- Kézzel vagy

automatikusan rogzÍtheto a vonorud' ezáltal

tolatáskor, hátramenetben azuzemi Íék kiik_

tathato.

A kézifék a gépkocsihoz hasonloan kézi-

fékkarral mtjkodtetheto.

11.3. A p tkocsivi[[amos berendezései

Az utánfuto (potkocsi) vagy lakokocsi vr'rrllt

tására alkalmas személygépkocsi villirrlr'"'

hálozatát 7 sarkÚ dugos csatlakozo kÖli ,'''.'

SZe a potkocsi hálozatával' { 111r;rr;:

zároÍedél villás vége a dugot rogzíti kir;r''"

dás ellen. A dugo kihuzása Után a feclrll ";lt

ja a dugaszoloaljzatot, megakadályozvlr ''.'zel a szennyezodések bejutását.

Az utánfuton - a már ismertetett villltttt''r'

berendezések kozÜl - kotelezoek a ht:ly.'r'l

jelzo lámpák, a rendszámtábla-világillr:' 'iÍéklámpák, u. irányje|z berendezés ''r 't

fénWisszaverok.

Az utánÍut villamos berendezéseií tényvisszavero ; 2 irányjelz ; 3 h elyzetjelzii ll t t t t 1

llt

4 féklámpa; 5 rendszámtábla-VilágÍtáll

A potkocsi hátso Íényvisszaveroi cslll\ l bll

csukkal felÍelé mutato, egyenlo oldirlrt lla

romszog alakuak lehetnek. A hátso Íilrryvlt';

szavero által visszavert Íény csak pitrrl' r::l

nti, a potkocsi elso fényvisszaveroi áll;rI vlec

szaveri fény csak szÍntelen (fehér) lellt'l

l1

ri