ikt eszközök, digitális tananyagok, műveltségi területek a pedagógusok szemével
DESCRIPTION
XIII. Országos Neveléstudományi Konferencia Eger, 2013. november 6–7–8–9. VÁLTOZÓ ÉLETFORMÁK – RÉGI ÉS ÚJ TANULÁSI KÖRNYEZETEKTRANSCRIPT
IKT-eszközök,
digitális tananyagok,
műveltségi területek a pedagógusok szemével
XIII. Országos Neveléstudományi Konferencia – EGER – 2013. november 7-8-9.
TÁMOP-3.1.2-12/2
Új tartalomfejlesztések a közoktatásban
Eszközök: számítógép, projektor, interaktív tábla
Mérőeszköz I.
• az IKT-eszközök hazai elterjedtségét, használatát vizsgálta az intézményrendszer és a NAT műveltségterületeinek a tükrében online kérdőív formájában http://bit.ly/Y1dKvS
• a digitális anyagok minőségfejlesztésnél már megszokott SWOT analízisét készítettük elő online kitölthető formában. http://bit.ly/X2Qnff
• a műveltségi területeknél a digitális tananyagok iránti igényt mértük fel egy online kérdőívvel http://bit.ly/VT0CpN
• az oktatási intézményeken belüli digitális anyagok és IKT-eszközök használatát vizsgálja http://bit.ly/13qTSBz
Minta
• Válaszadók: pedagógusok, akik használják az internetet szakmai informálódásra
• Minta forrása: eTanárikar - pedagógus panel (5100 fő)
• Minta elemszám: kutatási részenként változó (1) 626 fő (2) 120 fő (3) 197 fő (4) 81 fő
• Adatfelvétel ideje: 2012. augusztus – szeptember
eTanárikar
• Kutatás idején: 5100 fő• 2013. november: 6700 fő• Aktív, IKT-t használó pedagógusok
Hol dolgozik?
Rend
elke
zésr
e ál
lás
Has
znál
at
Igén
y
Mire lenne igazán
szükség?
SWOT analíziserősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek
Mily
en d
igitá
lis ta
nany
agot
ha
szná
l?
Erősségek
Gyengeségek – szórt vélemények
• Ergonómiai, vagy felhasználási hibát 23-an említették.
• Tartalomhoz kapcsolódó hibák száma 32. Némely anyag
„nevetségesen” egyszerű, míg mások feleslegesen hosszúak,
terjengősek.
• Az eszközökkel összefüggő észrevételek: technikai problémák,
eszközhiány, illetve a digitális tananyagok kompatibilitási hiánya.
• A legtöbbet említett gyengesége a digitális tananyagoknak a
testreszabhatóság hiánya. 19 említéssel. Ez az összes kitöltő 15,8%.
Lehetőségek
• „integrált, illetve differenciálásra is jól használható”,
interaktivitást erősítő formában
• testreszabhatóság, bővíthetőség - a meglévő anyagokhoz,
illetve a digitális galériák bővítése, ahol az elemek, kép, hang,
videó, animáció, szimuláció külön is elérhetők.
• pedagógusképzések
• pályázatok - mint lehetőségek a digitális tananyagok
felhasználásában.
Veszélyek
A pedagógusoknak nincs rálátása az összes piaci szereplőre, a veszélyeket és a lehetőségeket saját gyakorlati felhasználásukon át értelmezték.
• legtöbbet említett a drága ár, de nemcsak a digitális tananyagokra vonatkoztatva, hanem a képzésekre is
• technikai problémák a környezetre vonatkoztatva: a nem megfelelő hálózat, vagy a projektor élettartama. „Én fél éve nem tudom használni az anyagaimat”.
A költségek és a technikai problémák említése összefüggenek. Spontán említésként a válaszadók 48,3%-a tüntette fel veszélyként őket.
• technikai probléma még a többek által emlegetett „technika ördöge”. „Például bemutató órán nem működött, pedig előtte kipróbáltam, s minden rendben volt”. Ilyen és ehhez hasonló említések a válaszadók 12,5%-át érintették.
• A pedagógusok egy része aggódik, hogy a diákok motivációja és bizonyos kompetenciái eltűnnek vagy háttérbe szorulnak: „túlságosan akarjuk motiválni, 'kiszolgálni' a gyereket- elkényelmesedik” „vizualitás túlsúlya”, „megfelelő agyi területek tréningje hiányzik”, „kézírás visszaszorulása”.
• Minőségi veszélyek: 12,5%-uknál megjelenik az igény a minőség iránt: „Olyan "tananyagnak" álcázott tartalmak jelennek meg, amelyek semmiféle értéket nem közvetítenek.”, „Ne legyen a fejlesztett anyag automatikusan működő, a gyerek ne csak „nézzen”, - beavatkozás, cselekedtetés, interaktivitás szükségessége stb.”
Műveltségi területek - hasznosság
Milyen elvárások vannak a digitális anyagokkal szemben?
Internetre fejlesszünk vagy internet nélkül is futtatható anyagot?
Hol hasznos
? (A
pedagógusok
megítélése szerint)
Műveltségterület Hasznos a digitális anyag? A válaszadók %
Matematika 161 82%
Ember és természet 149 76%Földünk – környezetünk
147 75%
Magyar nyelv és irodalom
143 73%
Művészetek 138 70%
Informatika 124 63%
Élő idegen nyelv 117 60%
Ember és társadalom 115 59%
Életvitel és gyakorlat 73 37%
Testnevelés és sport 28 14%
Egyéb 27 14%
Hogy készítené fel a pedagógusokat (a teljes tantestületet) intézményében az IKT-eszközökkel való oktatásra?
• „tanfolyammal, de úgy hogy a 30 óra ténylegesen 30 óra legyen!”.
• fontos a helyszín is, ne kelljen utazni, utazási költséget fizetni.
• gyakorlatorientált helyszíni képzés és a folyamatos további mentorálás.
• a helyi 30 órás képzéseket hatékonyabbnak tartják, mint a 10 órást, és kizárták, hogy ez utóbbi más helyszínen legyen.
Az ellenőrzés szükségességéről
„Az a fontos, hogy ellenőrizzünk? Legyenek meg az eszközök mindenki számára hozzáférhetően, tudjanak bánni vele a pedagógusok, akkor biztosan nem hagynak ki ilyen lehetőséget. Mindannyiunknak fontos, hogy a gyerekek élvezettel üljenek az óráinkon. Ha ott van a termemben, tudom használni, miért ne tenném? A saját munkámat könnyíti. Azt sem kell ellenőrizni, hogy az irodalom könyvet használja-e a tanár. Néhány év múlva szerintem ugyanilyen természetes lesz az IKT-eszközhasználata, ha lesz eszköz, ha ért hozzá a pedagógus, ha a személyes kommunikációra is lesz elég ideje.”
Mire
köl
tene
inté
zmén
yébe
n?
IKT
hasz
nála
t hog
y el
lenő
rizhe
tő?
Egy kolléga a SWOT veszélyei között említette:
……a fejlesztőket nem fizetik meg munkájukkal arányosan
a pedagógusokat nem ösztönzik elég hatékonyan a táblák használatára
a továbbképzések ötletszerűek, nem elég hatékonyak, vagy drágák
nincs még hatékony műhelymunka fejlesztő és felhasználó között
hiányoznak az alkotó teamek
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Bedő Andrea - PhD hallgatóTémavezető: Csíkos CsabaSzegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola