immunológiai alapfogalmak. az immunrendszer felépítése
DESCRIPTION
Immunológiai alapfogalmak. Az immunrendszer felépítése. „Az immunológia alapjai” TK 1. és 2. fejezet (3-21. oldal). Koncepció. Általános összefoglalás: az immunrendszer szerepe / működése, immunológiai alapfogalmak Az immunrendszer szervei és sejtjei Az immunrendszer sejtjeinek vizsgálata - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
1
Immunológiai alapfogalmak. Az immunrendszer felépítése.
„Az immunológia alapjai” TK 1. és 2. fejezet (3-21. oldal)
2
Koncepció
1. Általános összefoglalás: az immunrendszer szerepe / működése, immunológiai alapfogalmak
2. Az immunrendszer szervei és sejtjei
3. Az immunrendszer sejtjeinek vizsgálata
4. Kommunikáció az immunrendszer sejtjei között
„Az immunológia alapjai” TK 1. és 2. fejezet (3-21. oldal)
3
Az immun-szervrendszer feladata
1. A szervezet identitásának fenntartása2. Saját idegen versus veszélyes veszélytelen 3. Idegen anyag felismerése immunválasz 1) elimináció
2) immuntolerancia 3) ignorancia]
Az immun-szervrendszer jellemzői
1. Specifitás2. Szenzitivitás3. Memória4. Szelektivitás
4
TERMÉSZETES IMMUNITÁS(veleszületett / kevésbé specifikus)
ADAPTÍV IMMUNITÁS(szerzett / specifikus)
5
MIT ISMER FEL? MIVEL ISMERI FEL? MIK A KÖVETKEZMÉNYEK?
6
MIT ÉS MIVEL ISMER FEL?
Processzált antigén felimeréseNatív antigén felismeréseMintázat (PAMP) felismerése
Mintázat (PAMP: pathogen associated
molecular pattern)
Antigén: bármely molekula, mely immunválaszt indukál.
Mintázat felismerő receptor(PRR: Pattern recognition receptor)
Antigénreceptor: BCR, antitest és TCR
7
„Epitope mapping”
1. Diagnosztika 2. Terápia
Antitest 1
Antitest 2
Antitest 3
Antitest 4
epitópok
Ag kötőhelyek
Antigén determináns (epitóp)
az antigén T- vagy B-sejt receptor által felismert részlete
8
Ellenanyag (antitest; immunglobulin):
Antigén hatására az aktivált B limfociták által termelt, nagy méretű glikoproteinek.
Feladatuk a szervezetbe jutó bakteriális vagy virális antigének megkötése.
Nehézlánc (H):
IgG, IgM, IgA, IgE, IgD
Könnyűlánc (L):
9
TCR
A T-sejtek antigénfelismerő receptora.
10
Passzív immunitás: immunológiailag kompetens sejtek és/vagy ellenanyagok átvitele.
Aktív immunitás: immunogén (patogén, védőoltás) hatására kialakuló immunitás.
Humorális immunválasz: ellenanyag-közvetített immunválasz.
Sejtközvetített immunválasz: az effektor funkciókat sejtek végzik
MI A KÖVETKEZMÉNY?
B sejt
Klonálisfelszaporodás
Plazmasejtképződés
Memória-sejtképződés
antigénAPC
AktivációKlonális
FelszaporodásCitokin termelés
Memória sejt képzodés
peptidpeptid
ThTc
CD4CD8
AktivációKlonális
FelszaporodásCytotoxikus effektor funkció
Memória sejt képzodés
APC
AktivációKlonális
FelszaporodásCitokin termelés
Memória sejt képzodés
peptidpeptidpeptidpeptid
ThTc
CD4CD8
AktivációKlonális
FelszaporodásCytotoxikus effektor funkció
Memória sejt képzodés
peptidpeptid
11
Komplement rsz
Alvadási rsz
DC
DC
TLR
Sérülés
Vérlemezke
Hízósejt
Neutrofil gr.
MakrofágÉrpálya
VVT
Citokinek
LOKÁLIS TERMÉSZETES IMMUNVÁLASZ
12
A felismerés és a válasz feltétele:a TALÁLKOZÁS
Az antigének felismerésére képes immunsejteknek el kell jutniuk az antigénhez:
„Járőrözés”, RECIRKULÁCIÓ ÉS „HOMING”
13
NYIROK, VÉR
MÁSODLAGOS NYIROKSZERVEK
ELSŐDLEGES NYIROKSZERVEK
„extra-lymphoid”gyulladásos
PERIFÉRIÁSSZÖVETEK
Ag expozició
szövet-specifikus kemokinek
Pl. NYCS.; PP
14
Imm
un-s
zerv
rend
szer
szöveti nyirokerek
csontvelő
vékonybélPeyer plakkok (PP)lép
vastagbél
féregnyúlvány
thymus
ductus thoracicustonsilla
nycs
truncus lymphaticus dexter
15
www.bio.davidson.edu
trabecula
vas afferens
vas efferens
sinus marginales
sinus medullaris
artéria véna
folliculicorticales
trabecula
vas afferens
vas efferens
sinus marginales
sinus medullaris
artéria véna
folliculicorticales
NYIROKCSOMÓ
16
www.bio.davidson.edu
vörös csontvelőmedulla ossium rubrum
sárga csontvelőmedulla ossium flavum
vörös csontvelő
megakaryocyta
csontvelő
haemopoieticusállomány
az erek közöttvörös csontvelő
medulla ossium rubrum
sárga csontvelőmedulla ossium flavum
vörös csontvelő
megakaryocyta
csontvelő
haemopoieticusállomány
az erek között
CSONTVELŐ
17
www.bio.davidson.edu
kötőszövetes tokcapsula
trabecula
vörös pulpa
fehér pulpa
sinusoid
kötőszövetes tokcapsula
trabecula
vörös pulpa
fehér pulpa
sinusoid
LÉP
18
capsulatrabecula
zsírszövet
Hassal testek
cortex medulla
erek
capsulatrabecula
zsírszövet
Hassal testek
cortex medulla
erek
www.bio.davidson.edu
THYMUS
19
MALT = MucosaAssociatedLymphoid Tissue
GALT = Gastrointestinalis apparátushoz tartozónyirokszervek (mandulák, féregnyúlvány, Peyer-plakkok)
BALT = Bronchoalveolaris rendszerhez tartozónyirokszövetek (tüdőparenchyma, hörgők)
SALT = Bőrben elhelyezkedő nyirokszövetek
Szerepe: az antigének feldúsítása
MALT
20
Az immunrendszer sejtjeinek általános jellemzői
• Dinamikusan változó sejtösszetétel
• Képződés: a központi nyirokszervekben (csontvelő, timusz)
• Differenciálódás: a perifériás nyirokszervekben ( nyirokcsomók, lép,
bőr, nyálkahártyákhoz kapcsolódó nyirokrendszer)
az immunválasz helyszínén
• Morfológiai és funkcionális kategóriák
• Funkció zavar: immunhiányos állapot
21
Az immunrendszer sejtjeinek képződése
VÉRALVADÁS
O2 SZÁLLÍTÁS
IMMUNITÁS
22
SEJTTÍPUSOK
Cluster of Differentiation = CD(Differenciálódási markerek)
Immunfenotipizálás: sejttípusok azonosítása a sejtfelszíni fehérjemintázatuk alapján(Lásd az Áramlási citometria prezentációban!)
1. Leukocyta szubpopulációk azonosítása2. Leukocyták érési / funkcionális állapotának meghatározása
„Az immunológia alapjai” TK Függelék 1. táblázat
23
Lymphocyta alcsoportokFunkcionális és morfológiai (immunfenotípus) kategóriák
CD3-CD56+
CD3+CD56+
CD19+
CD3+TCR+
CD4-CD8-
CD3+CD8+
CD3+CD4+
CD3+
IFNg+IL-12+
TNF
IL4+IL-5+
IL-10+IL-13+
IL-17+TGF+
Ly
TB
NK
Tc Th
Th17Th2Th1
T
NKT
Plazmasejt
ic könnyűlánc+
B1
B2
CD5+
(További részleteket lásd az Áramlási citometria prezentációban!)
24
Az immunrendszer sejtjeinek vizsgálata
Quantitativ és qualitativ vérkép
Csontvelő kenet ill. biopszia
Cytokémia
Flow cytometria, immunhisztokémia
Cytogenetika, molekuláris genetika
25
Normál perifériás vér Normál csontvelő
Vérkép vizsgálatok
A vizsgálat célja:
Sejttípusok jelenlétének / hiányának vizsgálata
Sejtarányok meghatározása
Kóros sejtalakok kimutatása
Perifériás vér és csontvelő kenet
26
Cytokémiai vizsgálatok
Mo Neu Ly
Sudan black B ++ + -
MPO + + -
Nem spec. észteráz ++ + -a-naftilbutirát
észteráz ++ + -a-naftilbutirát észt.
NaF gátlással ++ - -
PAS - - +
27
Flow cytometria Sejttípusok méret és struktúráltság szerint
LymphocytaBasophil granulocyta
Monocyta
Neutrophil granulocyta
Eosinophil granulocyta
méret
gra
nu
lált
ság
28
Immunhisztokémia
a) A normális boholystruktúra (hematoxilin-eozin festés, 200-szoros nagyítás), b) Gluténszenzitív enteropathia szövettani képe: megnövekedett számú intraepithelialis lymphocyta látható (CD3-reakció)
LAM 2005;15(3):210-3.
a) b)
29
Kommunikációs lehetőségek az immunrendszer sejtjei között
1. Direkt sejt-sejt interakciókPartnermolekulák (receptor – ligand; adhéziós fehérjék)
átmeneti sejtkölcsönhatások kialakítása: a) a sejtek ismerkedése /találkozása, b) fajlagos sejtkölcsönhatások létrejötte aktiváció /
gátlás / differenciálódás / klonális felszaporodás / sejtkárosodás,
c) „homing”, a sejtek – mint egy jól megcímzett postai küldemény – e molekulák révén jutnak el a nekik aktuálisan megfelelõ helyre.
2. Szolubilis hírvivők (citokinek; kemokinek; a plazma „nagy fehérje kaszkád rendszerei”; hormonok)
3. Mikrovezikulák
30
Direkt sejt-sejt interakció
T lymphocyta és APC kapcsolódása
T sejt
31
Kommunikáció szolubilis hírvívőkön keresztül:
CITOKINEK
1. Peptidek, proteinek, glikoproteinek
2. Membránreceptorokon keresztül hatnak
3. Autokrin, parakrin és endokrin hatás
4. Hatásuk gyakran átmeneti
5. Funkcionális redundancia
6. Antagonista, additív, szinergista hatások
7. Pleiotrópia
endokrin
autokrin
endokrin
autokrinautokrin
differenciáció
proliferáció
apoptózismigráció
anyagcsere
differenciáció
proliferáció
apoptózismigráció
anyagcsereanyagcsere
parakrin
32
1. Kétrétegű lipidmembránnal körülvett részecskék
2. 30 nm – 1000 nm
3. sejtkultúrában a sejttípusok többsége szecernálja
4. Specifikus, komplex FEHÉRJEMINTÁZATOK „stimuláció és kostimuláció”
5. Elnyújtott hatás „membránhoz kötött stimuláló ágens”
6. Csomagolt üzenetek nukleinsavak – „idegen anyagok”
7. Izolálás: centrifugálás, ultracentrifugálás
8. Kimutatás: FACS, ELMI
CELL
MIKROVEZIKULÁKÚj kommunikációs útvonal?
sejt
33
Irodalom
• Fülöp A. K. (Szerk.): Immunológiai szemináriumok, 1. fejezet.
• Falus A, Buzás E., Rajnavölgyi É. (Szerk.): Az immunológia alapjai, 3-21 old.
Következő hét: Antigén-antitest alapú módszerek
• Fülöp A. K (Szerk.): Immunológiai szemináriumok, 2. fejezet.
• Falus A, Buzás E., Rajnavölgyi É. (Szerk.): Az immunológia alapjai, 14. 5-6. fejezet