India szerepe a világgazdaságban

Néhány adat(forrás: CIA World Factbook)

• terület: 3,2 millió km² (7.)

• népesség: 1,2 milliárd fő (2012) (2.) 94,5%-a 65 év alatti (!)

• GDP (vásárlóerő-paritáson): 4,4 ezer Mrd USD (2011) (3.)• GDP/fő (vásárlóerő-paritáson): 3700 USD (2010) (161.) • reál GDP-növekedés: 7,8% (2011)

• munkanélküliségi ráta: 9,8% (2011)

• inflációs ráta: 6,8% (2011)

Néhány adat(forrás: CIA World Factbook)

• FDI-állomány: 225 Mrd USD (2011) (20.)

• devizatartalék: 346 Mrd USD (2011) (7.)

• külső adósság: 267 Mrd USD (2010) (29.)

• a lakosság 25%-a él a szegénységi küszöb alatt

Az egyes ágazatok részesedése a GDP-ből Indiában (2011)

18%

26%56%

mezőgazdaság

ipar

szolgáltatások

Az egyes ágazatok részesedése a foglalkoztatásban Indiában (2011)

52%

14%

34%mezőgazdaság

ipar

szolgáltatások

• 28 állam, 7 terület• 2 hivatalos nyelv (hindi, angol) + 22 elismert nem- zeti nyelv + regionális nyelvek, dialektusok

• vallások (2001):80,5% hindu13,4% muszlim2,3% keresztény1,9% szikh0,8% buddhista

Néhány adat(forrás: CIA World Factbook)

Rövid történeti áttekintés

Történeti áttekintés

• Kr.e 2800 – Kr. e. 1800: Indus-völgyi civilizáció

• Kr. e.1900-Kr.e.500: védikus civilizáció

• árja, perzsa, görög, szkíta, párthus, hun,iszlám inváziók ↓Mogul-birodalom (1526-1857)

A gyarmati korszak

• XV.sz.-: az európai nagyhatalmak keresk-i ügynöksége-ket hoznak létre az indiai partvidéken

- portugálok: Goa, Diu, Daman, Bombay- hollandok: Travancore, Ceylon

- franciák: Pondicherry- britek: Surat, később Madras, Bombay, Calcutta

• 1600: a Brit Kelet-Indiai Társaság (BKIT) megalapítása fő célja (kezdetben): a kincstár gyarapítása - olcsó nyers- anyagok, pl. drágakövek ill. a textilipari cikkek

A gyarmati korszak

• a gyarmati versengésben az angolok győznek- 1757: Bengália elfoglalása- az 1850-es évekre: az indiai szubkontinens túlnyomó

része a kezükben van

• 1857-58: szipojlázadás - az indiai katonák lázadása az angol hadseregben ↓A BKIT feloszlatása, India köz-vetlenül a Brit Korona irányításaalá kerül → a brit adminisztráció kiépülése

A gyarmati korszak

Értékelés - brit szemszögből

• India nyersanyagforrás, katonai utánpótlás + piac az angol ipari termékek számára

Értékelés - indiai szemszögből

• a brit adminisztráció átvétele, gazdasági modernizáció de: lassú iparosodás (1920: a munkaerő 1%-a dolgozik gyárakban), bár a kézműipar visszaszorul

okok: képzett munkaerő hiánya (sok analfabéta) az infrastruktúra fejletlensége (vasút, de: brit érdekek)

a pénzügyi források hiánya

India függetlenné válása

• 1885: az Indiai Nemzeti Kongresszus megalapítása – egy szűk, anglicizált elit politikai követelései

• 1920: Mohandas K. Gandhi lesz a párt egyik vezetője → tömegmozga- lom a brit elnyomással szemben

- erőszakmentesség- polgári engedetlenség

- az angol áruk bojkottja Mahatma Gandhi (1869-1948)

A független India

• 1947. augusztus 15.: India függetlenné válása (első miniszterelnöke: Ja-waharlal Nehru, 1964-ig)

• mohamedánok ↔ hinduk: Brit Indiából nem egy, ha-nem két ország lesz, India és Pakisztán vita: Kasmír

India – a felosztás előtt és után

Dzsawáhárlal Nehru , India első miniszterelnöke(1947-1964)

A független India gazdasági fejlődése

A gazdasági fejlődés szakaszai

I. a szocialista kísérletezés időszaka (1950/51-1979/80)

• az állami szerepvállalás növekedése• a magánvállalatok tevékenységének korlátozása• a befelé fordulás és önellátásra törekvés

II. a piaci reformok időszaka (1980/81- )

• India új növekedési és fejlődési szakaszba lép• kezdetben óvatos, 1991/92-től radikálisabb reformok • nőtt az ipari termelés• kereskedelmi nyitás → kezdetét veszi az ország foko-

zatos világgazdasági integrációja

I. A szocialista kísérletezés időszaka (1950/51-1979/80)

• nem európai értelemben vett szocializmus! (a politikai rendszer végig polgári demokrácia maradt, indiai sajá-tosságokkal)

• a szovjet modell hatása csak a gazdaságban érvénye-sült, de végül a magántőkére és az erős állami szektor kombinációjára támaszkodó (ún. vegyes) gazdasági rendszer alakult ki

• a gazdasági modell 3 alapeleme: - a tervezés- az állami szféra túlsúlya- a bonyolult engedélyeztetési rendszer

• 1950: a Tervezési Bizottság megalakítása (ötéves ter-vek: 1951-1955; 1956-1961)

• a kormányzati beruházásokat az ipari (nehézipari) ága-zatokba koncentrálják

• a hangsúlyok változtak, de a tervezés rendszere máig érvényben van (2007-2012)

Tervezés

Az állami szféra túlsúlya

1948: Iparpolitikai Határozat az iparágakat 3 csoportba so-rolja: állami, vegyes és magán

• a stratégiai ágazatokat (bányászat, energiaszolgáltatás, közlekedés, távközlés, nehézipar) államosították

• más ipari ágazatokban magánvállalkozások vagy állami-magán vegyesvállalatok létesülhettek

A mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban nem valósult meg az állami szektor túlsúlya, de közvetett ellenőrző me-chanizmusok működtek (ár- és iparpolitikai rendelkezések).

Ipari és kereskedelempolitikai engedélyek

• az új üzemek létesítését, egyes termékek gyártását és a megtermelt árumennyiséget állami engedélyekhez kö-tötték, de ezekhez kevesen juthattak hozzá

• önellátásra törekvés, importhelyettesítő iparfejlesztés → magas importvámokkal, valutakorlátozásokkal és más nem vámjellegű intézkedésekkel korlátozták a külföldi ter-mékkínálatot

• a számtalan előírás miatt az időszak a Licence Raj (enge-dély uralom) elnevezést kapta

Eredmények

• az időszakot a GDP alacsony, évi 3,5% körüli átlagos növekedése jellemezte, míg az egy főre jutó GDP csak 1,3%-kal nőtt → „hindu növekedési ráta”

• okok: a gazdaság alacsony teljesítőképessége + a gyors népességnövekedés

• kormányzati fogyasztás és beruházás ↑ • lakossági fogyasztás és beruházás ↓

• gazdasági növekedés szempontjából az időszak további két szakaszra bontható: 1951/52-1964/65

1965/66-1979/80

Növekedési ráta (%)

I. szakasz:a szocialista kísérletezés

időszaka

II. szakasza piaci reformok időszaka

1951/52-1964/65

1965/66-

1979/80

1951/52-

1979/80

1980/81-1990/91

1991/92-

2003/04

1980/81-2003/04

GDP (tényezőáron) 4,1 2,9 3,5 5,5 6,1 5,8Egy főre jutó GDP (tényezőáron)

2,0 0,6 1,3 3,2 4,2 3,7

Lakossági fogyasztás

3,7 2,8 3,2 4,5 4,8 4,6

Kormányzati fogyasztás

6,6 5,1 5,8 6,0 6,1 6,0

Beruházás (összes) 7,9 4,5 6,1 5,0 7,6 6,3- Állami 11,6 3,7 7,5 2,9 2,0 2,4- Lakossági 3,5 3,8 3,6 7,3 10,3 8,7Áru- és szolgáltatásexport

0 10,2 3,8 8,4 10,8 9,6

II. India a piaci reformok útján (1980/81-2003/04)

• a gazdasági növekedés mértéke és a reformok mélysé-ge szempontjából az időszak két szakaszra bontható:1980/81-1990/91: óvatos reformok 1991/92-2003/04 a piaci reformok felgyorsulása

• enyhítettek az ipari termelés, a befektetések és a külke-reskedelem állami ellenőrzésén

• az importhelyettesítés helyett exportösztönzés

• gyorsuló gazdasági növekedés → India új növekedési fázisba lépett

Eredmények

• a GDP évente átlagosan 5,8%-kal bővült → „bharatija növekedési ráta”

• az egy főre jutó GDP éves átlagban 3,7%-kal emelkedett (növekvő lakosságszám mellett)

• nőtt a lakossági fogyasztás• csökkent a szegénységi küszöb alatt élők részaránya• a kormányzati beruházások ↓, a magánberuházások ↑• technológiaimport → termelékenységnövekedés

A nyolcvanas évek óvatos reformjai

• 1979-es olajválság → fizetési válság → India az IMF készenléti hitelének felvételére kényszerült

• cserébe: az IMF az ipari és kereskedelmi szabályozások enyhítését kéri

A legfontosabb intézkedések

• az importengedélyezési rendszer fokozatos liberalizációja • exportösztönző intézkedések bevezetése• az ipari engedélyeztetés rendszerének enyhítése

Naraszimha Rao (1991-1996) Indira Gandhi (1966-1977; 1980-1984)

Radzsiv Gandhi (1984-1989)

India legmeghatározóbb miniszterelnökei

Lal Bahadur Shasztri (1964-1966)

1991. évi fizetési mérleg válság

• gazdasági növekedés, de számos probléma:- nő a költségvetési deficit- nő az államadósság- Öböl-háború → olajárak ↑, a világkereslet ↓ a szovjet piac összeomlása → ker-i deficit ↑- belső politikai instabilitás (R.Gandhi meggyilkolása)

• 1991. június: India valutatartalékai 2 heti importot fedez-tek, magas infláció (16,7%), lassuló gazd-i növekedés

→ India újra IMF-hitel felvételére kényszerül → az új kormány stabilizációs és strukturális reformprogra-mot dolgoz ki

A kilencvenes évek átfogó reformjai • 1991 júliusától: azonnali megszorító intézkedések és a

rúpia kb. 25%-os leértékelése → a költségvetési hiány jelentősen csökkent

• lényegi változások a gazdaságpolitikában: a gazdaság belső liberalizációja és külpiaci nyitása előrehaladt

• a reformok Dr. Manmohan Szingh pénzügyminiszter nevéhez fűződtek, megvalósításukhoz a kínai példa is ösztönzést nyújtott

Dr. Manmohan Szingh (1932-), 1991-ben pénzügyminiszterként az indiai gaz-daságliberalizáció elindítója, 2004 májusától India miniszterelnöke, 2009-ben újraválasztották

A kilencvenes évek átfogó reformjai

A legfontosabb intézkedések

• az ipar 80%-át megnyitották a magánberuházások előtt

• az állami nagyvállalatok esetében elindul a privatizáció

• az ipari engedélyeztetési rendszert néhány kivétellel minden iparágban felszámolták

• a fogyasztási cikkek kivételével eltörölték az importenge-délyezést valamint a kvótarendszert és felszabadították a technológiaimportot

A kilencvenes évek átfogó reformjai

• kiszélesítették a külföldiek befektetési lehetőségeit (eltör-lik a 40%-os küszöböt)

• 1994 februárjában a rúpia konvertibilissé vált a fizetési mérleg folyó tételeire

• a vámtarifák is csökkennek (1990/91: átlagosan 113%, 1995/96-ra 50%, 2007-re 15%)

• eredmény: a növekedés a 80-as évek bővülésének üte-ménél is gyorsabb

A gazdasági növekedés III. szakasza (?): 2003/04-2007/08

• a GDP-bővülés üteme tovább gyorsult (9%-ra), az egy főre jutó GDP 7,2%-kal nő

• okok: a hazai beruházási és megtakarítási ráta javulása, a lakossági fogyasztás bővülése

• a 2008/2009 illetve 2009/10-es üzleti év: átmeneti vissza-esés (a GDP csak 6,7% illetve 7,2%-kal nőtt)

Vita a növekedés mozgatórugóit illetően

Mi állította az indiai gazdaságot növekedési pályára?

A 80-as évek üzletpárti reformjai

• a kormányzati intézkedések célja a nagy állami és ma-gánvállalatok megerősítése volt, de a külpiaci nyitást és a verseny erősödését csak kismértékben tették lehetővé

• az óvatos lépésekből az ipar profitált, nőtt a feldolgozó-ipar termelékenysége, magánvállalatok befektetési rátája

• a reformok jelentősen megnövelték az indiai gazdaság növekedési potenciálját

Vita a növekedés mozgatórugóit illetően

A 90-es évek liberalizációpárti reformjai

• 80-as évek intézkedései csak előfutárai voltak a 90-es évek radikálisabb reformjainak

• a 80-as évek gazdasági növekedése nem lett volna fenntartható az ország külső és belső eladósodása miatt

• a gazdasági liberalizáció és nyitás a 90-es években vett döntő fordulatot vett

• az indiai gazdasági növekedés motorjának elsősorban a külkereskedelem liberalizációja tekinthető

III. Az indiai gazdaság szerkezete

A gazdasági szerkezet változásai a függetlenség elnyerése óta

• a primer szektor (főleg mezőgazdaság) GDP-hez való hozzájárulása ↓

• a szekunder és főleg a tercier szektor GDP-hez való hozzájárulása ↑

• ez a gazdaság lassú modernizációját jelzi, de:

- a mezőgazdaság jelentős szerepe a foglalkoztatásban- az informális (nem szervezett) szektor jelentősége

→ alacsony fejlettségi szint és a vidéki lakosság magas részaránya

Az egyes ágazatok hozzájárulása a GDP-hez, százalék (1950/51-2009/10)

Primer Szekunder Tercier

1950/51 61 14,5 24,51960/61 56,6 17 26,41970/71 48,5 20,6 30,91980/81 41,8 21,6 36,61990/91 33 27 402000/01 28,1 24,8 47,12007/08 17,2 26,8 562008/09 17 25,8 57,22009/10 14,8 28 57,2

Forrás: Statistical Outline of India 2008/09, Economic Survey 2009/10

Mezőgazdaság

• teljesítménye ingadozó (ld.: éves csapadékmennyiség)

Problémák

• alacsony termelékenység és tőkevonzó képesség• az állami beruházások elmaradása• nem megfelelő infrastrukturális háttér ↕• a világ 4. mezőgazdasági hatalma (Kína, Oroszo., USA)• megművelhető földterület: a 2. legnagyobb ország• a legnagyobb tej-, banán-, és fűszertermelő

2. a cukornád, a búza, a rizs, a tea, a tehéntej és a földimo-gyoró termelését tekintve (FAO, 2008)

• a mezőgazd-i és élem.ipari termékek világkereskedelmében való részesedése alacsony

Ipar

• a gyarmati múlt → az iparosításnak nincsenek meg a fel-tételei

• 1947-től az ipari termelés diverzifikációja, de a szigorú ellenőrzések visszavetik a fejlődést

• az ipari szektor a reformok nagy nyertese és hozzájárul a gyors gazdasági növekedéshez

• a foglalkoztatásban betöltött szerepe kevésbé jelentős (2009-ben mindössze a munkát vállalók 14%-a)

• a nagyvállalatok családi jellege

• a kis- és középvállalatok jelentősége

Ipar

• a növekedés motorja a feldolgozóipari ágazat (gépek és berendezések gyártása, fémipar, vegyipar)

• De: az ipari termelés ázsiai országokhoz hasonló mérté-kű fellendülése nem jellemző (2010-re a világ 10. legnagyobb ipari hatalma)

- a világ 5. lenagyobb acéltermelője- a világ gyógyszeripari termelésének 10%-át biztosítja- az autóipari termelés is fellendült (külf-i vállalatok be-fektetései)

A növekedés húzóágazata: a szolgáltató szektor

• részaránya a GDP-ben 2009/10-re 57,2%-ra emelkedett (példa nélküli növekedés egy fejlődő ország esetében)

• a gyors gazdasági növekedéshez elsősorban ezen ágazat dinamikus fejlődése járult hozzá

• hátterében a külföldi kereslet fellendülése áll (az infótechnológiai forradalomnak India az egyik legfőbb nyertese)

• ágazat foglalkoztatásban betöltött szerepe kevésbé jelentős (2009-ben a foglalkoztatottak kb. 34%-a)

A növekedés húzóágazata: a szolgáltató szektor

• a legdinamikusabb fejlődés- a számítástechn-i és szoftverszolgáltatásokat- az IT által lehetővé tett üzleti szolgáltatásokat (back-office tevékenységek) jellemzi

India komparatív előnyei(más ázsiai országokhoz képest)

• az angol nyelv kiváló ismerete• a magasan kvalifikált, ázsiai viszonylatban is olcsó munkaerő• az indiai műszaki felsőoktatás magas színvonala• a szolgáltatások legfőbb megrendelői az amerikai válla-latok,

amelyek számára az időeltolódás további előnyö-ket biztosít

IV. Külkapcsolatok

1. Külkereskedelem

Árukereskedelem

• 1948-49-ben a tea, juta- és gyapotáruk, olajos magvak, bőráruk ill. különböző fémek és ércek alkották az export 71%-át

• az import ekkor elsősorban feldolgozott termékekből és gabonafélékből állt

• a külker-i mérleg a függetlenség elnyerése óta 2 üzleti év kivételével (1972/73, 1976/77) mindig deficites volt

• India áruexportból származó bevételei az 1980/1981 és 2009/10 közötti időszakban 21-szeresükre nőttek → a növekedés mértéke az utolsó évtizedben volt a legna-gyobb

India árukereskedelme, milliárd USD

1980/81

1990/91

2000/01

2007/08

2008/09

2009/10

Export 8,4 18,1 44,5 162,9 185,2 178,6

Import 15,8 24,0 50,5 251,4 303,6 286,8

Mérleg -7,3 -5,9 -5,9 -88,5 -118,4 -108,1

Megjegyzés: A 2009-2010. pénzügyi évre vonatkozó adatok nem véglegesek.Forrás: Reserve Bank of India, Directorate General of Commercial Intelligence and Statistics

1994-95 2000-01 2007-08 2008-09

Részarány (%)

I. Nyersanyagok 19,8 15,9 16,9 13,7

A) Mezőgazdasági termékek 16,0 13,4 11,3 9,5

B) Ércek és ásványkincsek 3,7 2,5 5,5 4,2

II. Feldolgozóipari termékek 77,4 77,0 63,2 66,5

A) Bőripari termékek 6,1 4,3 2,1 1,9

B) Vegyipari termékek 11,6 13,2 13,0 12,3

C) Gépipari termékek 13,3 15,3 22,9 25,5

vas és acél 2,0 2,3 3,3 3,1

feldolgozott fémek 2,6 3,5 4,3 4,0

gépek és berendezések 2,7 3,5 5,6 5,9

közlekedési berendezések 2,9 2,2 4,3 6,0

elektronikai cikkek 1,5 2,3 2,0 3,6

egyéb gépipari termékek 1,3 1,3 3,2 2,7

D) Textilipari termékek 27,0 25,3 11,9 10,8

E) Drágakövek és ékszerek 17,0 16,5 12,0 15,1

F) Kézműipari termékek 1,4 1,4 0,3 0,1

G) Egyéb feldolgozott termékek 1,4 0,7 0,8 0,7

III. Kőolaj és kőolajszármazékok

1,5 4,1 17,4 14,5

IV. Egyéb 1,1 2,7 2,4 4,9

Összes export 100 100 100 100

Megjegyzés: A 2008-2009. pénzügyi évre vonatkozó adatok nem véglegesek.

Forrás: Reserve Bank of India, Directorate General of Commercial Intelligence and Statistics

Az indiai export

összetétele (%)

1994-95 2000-01 2007-08 2008-09

Részarány (%)

I. Tömegtermékek 39,5 41,1 44,8 45,7

A) Kőolaj és kőolajszármazékok 20,6 30,9 31,6 30,8

B) Tömegfogyasztási javak (gabona, étolaj, hüvelyesek, cukor)

3,9 2,8 1,8 1,6

C) Egyéb tömegáru (műtrágya, ércek, papír, nyersgumi, vas és acél)

14,8 7,3 11,3 13,2

II. Nem tömegtermékek 60,4 58,8 55,1 54,2

A) Beruházási javak (feldolgozott fémek, szerszámok, elektronikus berendezések, számítógépek, közlekedési berendezések)

26,6 17,6 27,8 23,6

közlekedési berendezések 3,8 1,3 7,9 4,3

elektronikus berendezések 5,1 7,8 9,1 8,8

B) Exporthoz kapcsolódó termékek (gyöngyök, drágakövek, féldrágakövek, vegyi anyagok, fonalak)

15,0 15,9 8,2 10,5

C) Arany, ezüst 2,4 9,1 7,1 7,5

D) Egyéb (műanyag, műgyanta, kőszén, koksz, brikett, vegyi anyagok, orvosi, gyógyszerészeti és optikai eszközök)

16,2 15,9 11,9 12,6

Összes import 100 100 100 100

Az indiai import

összetétele (%)

Megjegyzés: A 2008-2009. pénzügyi évre vonatkozó adatok nem véglegesek.

Forrás: Reserve Bank of India, Directorate General of Commercial Intelligence and Statistics

India legfontosabb kereskedelmi partnerei (2009/10)

• az Egyesült Arab Emirátusok (43,3 milliárd USD)• Kína (42,4 milliárd USD) • az Egyesült Államok (36,5 milliárd USD) • Szaúd-Arábia (20,9 milliárd USD)

Az európai országok közül

• Németország (15,7 milliárd USD)• az Egyesült Királyság (10,6 milliárd USD)• Belgium (9,7 milliárd USD)• Hollandia (8,4 milliárd USD)• Franciaország (7,9 milliárd USD)• Olaszország (7,2 milliárd USD)

Szolgáltatáskereskedelem

• a fejlettebb, sőt tudásintenzív szolgáltatások kivitele dominál

• a szolgáltatásexportból származó bevételek 2001/02 és 2007/08 között ötszörösükre emelkedtek és meghalad-ták a 90 milliárd USD-t

• növekedés dinamikáját elsősorban a szoftverexport határozta meg (India szolgáltatásexportból származó bevételeinek 44,6%-át tették ki)

• ezenkívül: az üzleti és pénzügyi szolgáltatások ex-portja volt jelentős

India szolgáltatáskereskedelme (milliárd USD)

Export Import Mérleg  

2001/2002

2004/2005

2007/2008

2001/2002

2004/2005

2007/2008

2001/2002

2004/2005

2007/2008

Szolgáltatások 17,1 43,2 90,3 13,8 27,8 51,4 3,3 15,4 38,8

Utazás 3,1 6,6 11,3 3,0 5,2 9,2 0,1 1,4 2,0

Szállítás 2,1 4,6 10,0 3,4 4,5 11,5 -1,3 0,1 -1,5

Biztosítás 0,2 0,8 1,6 0,2 0,7 1,0 0,08 0,1 0,5

Egyéb (máshova nem sorolt)

0,5 0,4 0,3 0,2 0,4 0,3 0,2 -0,01 -0,04

Vegyes – Ebből: 11,0 30,6 67,0 6,7 16,9 29,2 4,2 13,7 37,7

szoftverszolgáltatás

7,5 17,7 40,3 0,6 0,8 3,3 6,8 16,9 36,9

üzleti szolgáltatás

n.a. 5,1 16,7 n.a. 7,3 16,5 n.a. -2,1 0,2

pénzügyi szolgálta-tás

n.a. 0,5 3,2 n.a. 0,8 3,1 n.a. -0,3 0,08

kommunikációs szol-gáltatás

n.a. 1,3 2,4 n.a. 0,7 0,8 n.a. -0,6 1,5

2. Külföldi működőtőke-befektetések

• a világ 9. legjelentősebb FDI fogadóországa volt

• 1991 augusztusa és 2010 áprilisa között a beáramló FDI összege meghaladta a 180 milliárd USD-t

• a befektetett tőke 83%-a kilenc országból származott: Mauritius (44%), Szingapúr (9%), Egyesült Államok (8%), Egyesült Királyság (5%), Hollandia, Ciprus és Japán (4-4%), Németország (3%), Egyesült Arab Emirátusok és Franciaország (1-1%)

0

5

10

15

20

25

30

35

40

mill

iárd

USD

1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Forrás: Reserve Bank of IndiaA 2008/2009. és 2009/10-es üzleti évre vonatkozó adatok előrejelzések.

Az Indiába érkező FDI (1992-2010, március végi adatok)

A válság hatásai

A válság hatásai

A lassan globalizálódó Indiát mérsékelten érintette a válság.

• a pénzügyi rendszer stabil maradt• az eladósodottság alacsony szintje → a lakosság vagyon-

vesztése nem nagymértékű

Negatív hatások

• a külföldi finanszírozási forrásokat belföldiekkel kellett helyettesíteni → a rúpia leértékelődése

• a fejlett országok recessziója → az indiai áru- és szolgál-tatásexport ↓

• csökkent az ipari termelés• a munkanélküliségi ráta 10% fölé emelkedett

A válság hatásai

Pozitív hatások

• mérséklődött az infláció → a belső fogyasztás ↑a válla-latok beszerzési költségei ↓

• az import exportnál is jobban visszaesett → a folyó fizetési mérleg hiánya mérséklődött

Válságkezelés

• 2 gazdaságösztönző csomag → sikerült megakadályozni a gazdasági növekedés erőteljes lassulását (a GDP-nö- vekedés csak 7% körüli értékre mérséklődött)

• alapja: a devizatartalékok összege és a bankrendszer alacsony szintű érintettsége

Kitekintés

A gazdasági növekedés India esetében egyelőre nem ve-zetett az ország gazdasági-társadalmi fejlődéséhez.

• az egészségügyi mutatók javultak• az írástudók száma nőtt

• de: még mindig a népesség 41,6%-a a szegénységi küszöb alatt él, 11%-a nem jut vezetékes vízhez, a felnőttkorú lakosság 34%-a írástudatlan és az öt évnél fiatalabb gyermekek 46%-a alultáplált (ENSZ, 2009)

Kitekintés

A gazdasági liberalizáció és nyitás → a jövedelmi különbsé-gek éleződése, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedé-se.

• a gazdasági növekedés hasznaiból csak az ország 1-2 fejlett régiója és India népességének szervezett magán-szektorban dolgozó 1-2%-a részesült

ok: a magas gazdasági növekedés nem teremtett nagyszá- mú munkahelyet

• súlyos gazdasági és politikai következmények → a belső fogyasztás tartósan alacsony szintje és a regionális fejlettségi különbségek által kiváltott migrációs hullám

Kitekintés

A szegénység csökkentése az indiai kormány legfontosabbcélkitűzései között szerepel:

• számos vidéki lakosságot (a népesség 70%-a) érintő fej-lesztési program indul jelentős költségvetési támogatás-sal, de kevés eredménnyel

3 körülmény semlegesíti a fejlődés megindítása érdekében tett kormányzati lépéseket:

• a népességnövekedés • a mezőgazdasági ágazatban foglalkoztatottak magas

részaránya• a korrupció magas szintje

Kitekintés

• A GDP-növekedés sikertörténete alapján az indiai gazdaság helyzetéről festett egyoldalúan pozitív képet tehát az ország társadalmi fejlettségének ismeretében árnyalni kell.

• A gyors és fenntartható gazdasági növekedés nem elégséges a szegénység felszámolásához, csupán az életszínvonal javításának egy nélkülözhetetlen feltétele.

• Az indiai kormányok számára a legfontosabb gazdpol-i kihívás nem a gazdasági növekedés további emelése, hanem a gyors növekedési ütem fenntartása és a gazdasági növekedésből származó hasznok minél több régióra, ágazatra és a társadalom peremén élő népcsoportokra való kiterjesztése.

Javasolt honlapok

• http://dgft.delhi.nic.in• http://dipp.nic.in/fdi_statistics/india_fdi_ind

ex.htm• http://commerce.nic.in/• http://mospi.nic.in/• http://ec.europa.eu/external_relations/india

/index_en.htm• www.nasscom.org