informjogok infoszabadsag2009 ii

Információszabadság

II.

AZ INFORMÁCIÓSZABADSÁG

KORLÁTOZÁSA

Korlátok

19. § (3) Az (1) bekezdésben említetteknek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse, kivéve, ha a (…) nyilvánosságot törvény korlátozza.

„Állami szerv vagy önkormányzat által kezelt azok az adatok, amelyek nem személyesek és amelyeket törvényi rendelkezés alapján az erre jogosult szervek nem nyilvánítanak titkossá, bárki számára hozzáférhetőeknek minősülnek. Ezáltal valósítható meg az a követelmény, hogy a polgárok minden közérdekű adathoz hozzájussanak.”

Korlátozás

Nem a polgárnak kell az információszerzéshez érdekeltségét igazolnia, hanem a köz szolgálatára rendelt szervnek kell indokolnia – a törvényi okok fennállását bizonyítva – az igényelt információ esetleges megtagadását.

Az adatok nyilvánossága a főszabály; ehhez képest a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását kivételesnek kell tekinteni.

32/1992 (V. 29.) AB határozat

Korlátozás feltételei

„az információszabadságot korlátozó törvényeket is megszorítóan kell értelmezni, mert az információszabadság, a közhatalom gyakorlásának nyilvánossága, az állam és a végrehajtó hatalom tevékenységének átláthatósága, ellenőrizhetősége feltétele a bírálat jogának, a kritika szabadságának, a szabad véleménynyilvánításnak….”

„…Ez az alapjog tehát – az alkotmányos korlátok megítélésével összefüggésben – legalább annyi alkotmányos védelmet élvez, mint az ’anyajog’, a véleménynyilvánítás szabadságjoga.”

34/1994. (VI. 24.) AB határozat

Korlátozás feltételei

1. Alapjogkorlátozással szembeni általános követelmények

2. Speciális információszabadság-korlátozási kritériumok

Korlátozás a következő adattípusok esetében megengedett

1. államtitok2. szolgálati titok3. nemzetközi szerz.

alapján minősített adat4. törvény által

korlátozott nyilvánosságú adat

5. üzleti titok

1. az EUjogszabálya által az EU jelentős pénzügy- vagy gazdaságpolitikai érdekére tekintettel korlátozott nyilvánosságú adat

2. a döntés megalapozását szolgáló adat


államtitok szolgálati titok nemzetközi szerz.

alapján minősített adat törvény által


üzleti titok

az EUjogszabálya által az EU jelentős pénzügy- vagy gazdaságpolitikai érdekére tekintettel korlátozott nyilvánosságú adat

a döntés megalapozását szolgáló adat

ad 4: Törvény által korlátozott nyilvánosságú adat

A nyilvánosságot törvény b) honvédelmi, c) nemzetbiztonsági, d) bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, e) központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből,f) külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel

való kapcsolatokra, g) bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra

tekintettel korlátozza

Alkotmányossági követelmények a nyilvánosság korlátozására

1. A diszkrecionális döntési jogkörbe utalt nyilvánosságkorlátozás alkotmányellenes.

2. A tartalomtól független titkosítás alkotmányellenes.

3. Alkotmánysértő a bizonytalan fogalmakkal történő nyilvánosság-korlátozás.

4. Biztosítani kell a nyilvánosságkorlátozás feletti érdemi és hatékony bírói jogorvoslati lehetőséget, amelynek a formai kritériumok vizsgálatán túlmenően ki kell terjednie a nyilvánosságkorlátozás indokoltságának tartalmi vizsgálatára is.

5. Törvényi szinten szabad csak korlátozni.6. Az államtitok a közhatalomtól elválaszthatatlan.7. A nyilvánosság előli végérvényes elvonás tilos.

23/1992, 34/1994, 12/2004. AB határozatok

Alkotmányossági követelmények a nyilvánosság korlátozására

Nyilvánosságkorlátozás eltérő szintjei

1. Titokban tartás lehetősége

2. Eltitkolás kötelezettsége

Az állam- illetve a szolgálati titok-minőség feltételei:2. az adat az állam- vagy a szolgálati titokkörbe

tartozzon, 3. idő előtti nyilvánosságra hozatala stb. sértse vagy

veszélyeztesse a törvényben felsorolt érdekeket, államtitok esetén közvetlenül a Magyar Köztársaság felsorolt érdekeit, szolgálati titok esetében pedig az adott állami vagy közfeladatot ellátó szerv érdekeit és ezáltal közvetve a Magyar Köztársaság érdekeit is, és

4. a minősítésre jogosult az adatot a törvény szerinti eljárásban minősítse.

Állam- és szolgálati titok

Az állam- illetve a szolgálati titok-minőség feltételei: az adat az állam- vagy a szolgálati titokkörbe

tartozzon, idő előtti nyilvánosságra hozatala stb. sértse vagy

veszélyeztesse a törvényben felsorolt érdekeket, államtitok esetén közvetlenül a Magyar Köztársaság felsorolt érdekeit, szolgálati titok esetében pedig az adott állami vagy közfeladatot ellátó szerv érdekeit és ezáltal közvetve a Magyar Köztársaság érdekeit is, és

a minősítésre jogosult az adatot a törvény szerinti eljárásban minősítse.


Az államtitok érvényességi idejét legfeljebb az államtitokköri jegyzékben titokfajtánként megállapított időtartamig a minősítő állapítja meg. Az államtitok érvényességi ideje 90 évnél hosszabb nem lehet.

A szolgálati titok érvényességi ideje az adat minősítésétől számított legfeljebb 20 év lehet.

(1995. évi LXV. törvény)



államtitok szolgálati titok nemzetközi szerz.

alapján minősített adat törvény által


üzleti titok

1. az EUjogszabálya által az EU jelentős pénzügy- vagy gazdaságpolitikai érdekére tekintettel korlátozott nyilvánosságú adat

2. a döntés megalapozását szolgáló adat

Üzleti titok

Avtv. a Ptk.-ra utal.

Ptk. 81. §

Ptk. 81. §

1. meghatározza az üzleti titok fogalmát

2. jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát, a visszaélést jogsértőnek nyilvánítja

3. költségvetési pénzek felhasználásával, a közvagyonnal kapcsolatos adatokat kiveszi e védelem alól

4. a technológiai eljárásokat, műszaki megoldásokat, know-how-t védelem alá helyezi

Üzleti titok fogalma: konjunktív feltételek

1. gazdasági tevékenységhez kapcsolódás

2. a jogosult érdekeinek lehetséges sértése vagy veszélyeztetése illetéktelenek kezébe kerülés esetén

3. a jogosult aktív magatartása a titokban tartás érdekében

Nem minősül üzleti titoknak…

… az állami és helyi önkormányzati költségvetés, illetve az EU támogatás felhasználásával, állami önkormányzati vagyon kezelésével kapcsolatos adat.

Kötelezetti kör kiterjesztése

Aki az államháztartás valamely alrendszerével üzleti kapcsolatot létesít, kérésre köteles a jogviszonnyal összefüggő adatokról tájékoztatást adni.

főszabály a közérdekű adat nyilvános


kivétel ami üzleti titoknak minősül, nem nyilvános



alkivétel

a közpénzekkel … kapcsolatos adat nem

korlátozza a nyilvánosságot



alkivétel


korlátozza a nyilvánosságot

kivétel az alkivétel

alól

technológiai eljárások, műszaki megoldások, know-

how mégis védett

főszabály a közérdekű adat nyilvános +

kivétel ami üzleti titoknak minősül, nem nyilvános -

alkivétel


korlátozza a nyilvánosságot +kivétel az alkivétel

alól

technológiai eljárások, műszaki megoldások, know-

how mégis védett -


1. államtitok2. szolgálati titok3. nemzetközi szerz.

alapján minősített adat4. törvény által


5. üzleti titok

az EUjogszabálya által az EU jelentős pénzügy- vagy gazdaságpolitikai érdekére tekintettel korlátozott nyilvánosságú adat

a döntés megalapozását szolgáló adat

A döntés megalapozását szolgáló adat

A közérdekű adatok egy alcsoportjáról van szó.

Meghatározása: a döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat

Jogi sorsa: a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános, ezen adatok megismerését az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti. Tíz év után nyilvános.

Lehetőség és nem kötelezettség az eltitkolás.


A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat.


közérdekű adat két konjunktív feltétel:

– formai (mikor, milyen körülmények között keletkezik)

– tartalmi (milyen érdemi kapcsolatban áll a döntéssel)


E minőségét nem befolyásolja, hogy a döntés megszületik-e vagy sem.

Egy döntés-előkészítő folyamat részeként kell készíteni vagy rögzíteni

Másik közfeladatot ellátó szerv döntésével való kapcsolat megítélése problémás.

Megismerésére irányuló igény a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat megismerése a szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné.


informjogok infoszabadsag2009 ii

Documents