Magyarok NagyasszonyaMagyarok Nagyasszonya

A Szent X. Piusz Papi Testvérület hivatalos magyar nyelvűkiadványa

2. évfolyam, 5.-6. szám, 2017. December

Strucc politika, a szellem vakságáról.

Kedves barátok és jótevők!

„Hogy a gonoszat ki tudjuk fejezni így szimbolikus figurákat teremtettünkmagunknak.” Nemrégen e szavakkal keltett feltűnést a jezsuiták generálisa ArturoSosa Abscal. Ilyen kijelentés az egyik legmagasabb egyházi emberek szájábólmegrázó de valójában nem meglepő mivel ez a felfogás teológiai körökbenáltalános. Komoly hitbeli igazságokat a legendák országába száműzni manapságmodern up to date ésfelvilágosultnak számít,hiszen senki sem szeretnémagát a világ előttnevetségessé tenni. A világiránti szeretet viszont nemegyezik az igazság irántiszeretettel. Mint a démonoklétezése mint a számukrateremtett pokol tartoznak azIsten által kinyilatkoztatottigazságokhoz, melyek aSzentírásban le vannak írvaés az egyház által mintdogmák definiálva vannak.Ha valaki a nyilvánvalót nem tudja vagy nem akarja felfogni azt a szellemvakságának nevezzük, Szent Tamás szerint az eredendő bűn által a léleknekokozott sebeinek az egyike. A szellem vaksága elsősorban nem a felfogóképességhiányát jelenti, magasan intelligens emberek is sokszor ebben szenvednek, hanemegy érdekes rövidlátóságból áll amely szellemi és természet feletti realitásokat amateriális földön túl nem realizál. hogy ez a vakság az embereket milyenmértékben ragadta el azon a tényen vehetjük észre, hogy a modern gondolkodás azAgnoszticizmusfilozófiai alap elven fekszik, amely minden természetfeletti igazságfelismerését tagadja. Az agnosticistáknak különösen a kérdések a túlvilági élet ésaz ember sorsáról egy örökre lepecsételt könyv. Ennek ellenére számukra és azagnoszticizmussal fertőzött teológusok számára paradox módon egy viszontbiztos : nem létezik pokol! Ha valaha is egy veszélyes strucc politika létezett akkorez. A fejedet a homokba dugjuk. Azt hiszik ha a szemünket a kellemetlen realitáselőtt be hunjuk akkor meg is vagyunk tőle szabadítva. Ősi korok óta mondják,hogy a strucc madár veszélyben a fejét a homokba dugja amit valójában nem istesz! Ez a strucc madár hozzáállás jellemző a mai időnk szellemi tartásának. Mégsoha nem lettek örök valóságok különösen az örök üdvösség iránti aggodalom ésaz örök kárhozatal veszélye ilyen szisztematikusan kiiktatva mint manapság.

2

Ezért elsődleges feladata lenne az egyháznak a vakon élő embereknek e komolyigazságokra figyelmeztetni, világossá tenni, hogy egy lelkük van, amelyet az örökéletre meg kell menteniük. De pont ellenkezőleg történik! És ha néhány pap mernéis az embereket a komoly valóságra is figyelmeztetni akkor vagy hátráltatják, vagylegrosszabb esetben elbocsátják. Ha számtalan pásztort az egyházban kötelességmulasztással lehetne vádolni akkor talán éppen ezzel a nemtörődömséggel az

emberek örök üdvösségé irántés azok elnyomásával akik alelkeket ténylegesen amennyország felé vezetniszeretnék.Amikor a SzűzanyaFatimában megjelent, előrelátta ezt a rettenetes vakságotés egy szellemi gyógyírtszeretett volna nyújtani.Pontosan 100 évvel ezelőtt1917. Július 13-án lett ahárom látnok gyereknek apokol megmutatva. Ez a

látomás olyan rettenetes volt számukra, hogy Lucia nővér szerint meghaltak volnaha egy különös isteni kegyelem által nem maradtak volna élve.Mennyország vagy a pokol, örök boldogság vagy örök kín ez valójában az életlegfontosabb kérdése mindenki számára. Hogy lehet ezt zárójelbe helyezni?!Egyedül hogy e vakságtól meggyógyítson, figyelmeztet minket a MennyországKirálynője oly nyomatékosan hogy pokol veszélyeiről és ismételten figyelmeztet aBűnösök megtéréséről, az imádkozás és áldozás értük hogy ne vesszenek el.Lucia nővér ezért következőt mondta : „Nem az a feladatom, hogy a világnak azanyagi büntetéstbejelentsem, amelybiztosan be fogkövetkezni ha a világnem imádkozik és nemtart bűnbánatot. Nemaz én feladatom az,hogy mindenkinek afenyegető veszélytfelmutassam amelybenvagyunk, a veszélylelkünket örökreelveszíteni hacsökönyösen a bűnbenmaradunk.”

3

Mivel a Szűzanya a csökönyös hitetlenségről tud, mindjárt Július 13-án egy csodátjelentett be mint isteni bizonyíték megjelenése valóságáról.: „Októberben egy nagycsodát fogok tenni, hogy mindenki higgyen.”Amikor Október 13-án ígérete beteljesült, közel 100000 szemtanú térdrekényszerült a nap csoda hatására. Hívők, ateisták és kételkedők egyaránt.Semmilyen épeszű gondolkodó ember nem tudta az magától értetődő tényeketvisszautasítani. A Fatimai Szűz öntse ki az emberiségre e jubileumi évben ismét afényét, hogy szemét nyissa ki Isten csodálatos világa iránt és gyógyítsa meg aszellem vakságától, hogy lehetőleg mindenki, Isten kegyelme által indítva,boldogan és buzgóan a Mennyország felé vezető útra lépjenek.

Stefan Frey atya

100 éves a kommunizmus

Ki volt Karl Marx?

Kedves barátaink és jótevőink!

„Oroszország el fogja terjeszteni a tévedéseit az egész világon, háborúkat ésüldözéseket fog kiváltani...!” - A legszentebb Szűz Mária 1917. Július 13-i sötétjövendölése (abban az esetben, ha a kívánságait nem hallanák meg), pontosan 100éve a mai napig szó szerint beteljesedett. 1917. November 7-én – Oroszországbanaz akkor még az ott érvényes Júlián-féle naptár szerint Október 25-e volt – SzentPétervárban kitört a kommunista októberi forradalom. Ezzel kezdődött el az emberitörténelem legsötétebb fejezete. A marxizmus1 világszerte különböző játékformájában lépett diadalmenetébe, amely mindenütt a felfoghatatlan pusztítás véresnyomait és emberi fájdalmat hagyott maga után. Manapság uralja az egész politikai(és egyházi) életet, bolygónk majdnem minden részén, kezdve Keleten a zsarnokikínai és észak-koreai uralmakkal, Nyugaton a társadalmi rétegek és a lelkekgenderideológia általi bomlasztásáig, egy álkeresztényi marxizmusig, amely azegyházban a pusztítást tovább folytatta és egy pápát, valamint más egyházfőketarra sarkallja, hogy a leggonoszabb baloldali radikális egyesületekegyházellenségeivel szövetkezzenek. A világ egyetlen hatalma sem tudta eddig „abestiát” (Jel 13. fejezet) feltartóztatni és a jövőben sem fogja tudni. Mert Istenakarata és a fatimai Szűzanya világos szavai szerint ezt csupán csak egymeghatározott mennyei hatalom fogja tudni: Szűzanya Szeplőtelen Szíve!Mégpedig akkor, amikor komolyan elkezdik a kérését teljesíteni, különösen akkor,amikor a pápa a püspökökkel egyetemben Oroszországot ennek a szívnek fogjafelszentelni. A megmentési ígéret az embereknek megadatott, mindenkin múlik,hogy a mentőövet megragadja-e, a lehetőségek szerint, amelyeket az istenigondviselés mindenkor adományozott.

4

Ebből az adott alkalomból talál két cikket a marxizmushoz ennek a folyóiratnak akiadványában. Az első az életrajzi jegyzetek segítségével foglalkozik ennek a„feltalálójával”, Karl Marxszal és vizsgálja, hogy milyen szellemmel lelkesedett ésvolt hajtva, a második annak a személyiségével és történelmi kihatásaival. Nem szabad, hogy az elmúlt 100 év bizonyos sötét erőit a látókörünkbőleltávolítsuk. A történelembe való betekintés nélkül senki sem érheti meg a jelent,kötelesek vagyunk az „idők jeleit” értelmezni. Boldog, aki a Mennyei Királynőhangjára hallgat és útmutatásait követi. Ő a lélek békéjében fog a vizsga idejénhelyt állni, Mária legnagyobb győzedelmét reménnyel eltöltve várni és még ehhezhatékonyan hozzájárulni!

A legszívélyesebb papi áldással:

Stefan Frey atya

1 A pápák a marxizmust, kommunizmust és a szocializmust az idők legrosszabberetnekségének nevezték meg a körleveleikben, „a legbelsőbb magjában rossz”,mint az „ördögi korbács”, „halálos méreg” és „romlást hozó járvány, amely azemberi társadalom mélyén lopakodik át és ezt a legnagyobb veszélybe hozza”,mint „minden rend összeomlása, vagyis a végső alapjainak az elpusztítása”.

A modern tévedések

Száz év októberi forradalom – a következmények nagyon élőek

Egy interjú

Az 1917-es év nem csak a fatimai megjelenések évfordulója, hanem azoroszországi októberi forradalom 100. évfordulója is.Szűzanya figyelmeztetett, hogy Oroszország el fogja a tévedéseit az egész világonterjeszteni. A Civitas-intézet az elmúlt májusban egy kongresszust tartott aMarxizmus mai továbbéléséről. Az MB (folyóirat) egy rövid interjút folytatottennek a világi kezdeményezésnek a titkárával, dr. Rafael Hüntermann filozófussal,a katolikus szociális tan támogatásához.

MB: Érdekes: Az oroszországi októberi forradalom, ennek a kommunizmusnak avilágra való nagy rászabadítása, 1917. Novemberében történt.

Dr. Hüntelmann: Azért, mert Oroszország a XIII. Gergely (1582) pápainaptárreformjának soha sem vetette alá magát és még a Julián-féle naptárt követte,a cári országban bár még Október 25-e volt, míg a világ többi részén 1917.November 7.

5

Lenint 1917 tavaszán csempészték be Oroszországba német pénzzel és némettámogatással Svájcból. Ezáltal kellett volna gyengíteni az ország cári ellenfeleit. Abolsevikok puccson keresztül jutottak hatalomra és ezt követően megalapítják aSzovjetúniót. Annak ellenére, hogy a lakosságnak csak egy viszonylag kicsihatalomerejével rendelkeztek. Csak kevés erő kellett ahhoz, hogy akormányhatalmat átvegyék. De hittek a Karl Marx ötven évvel azelőtt a Kommunista kiáltványábanmegesküdött világforradalomban..Az azt követő polgárháború 1917-től 1921-ig 8 millió emberéletbe került. Későbbebből 100 millió áldozat lett. A gulág, a holokauszt Ukrajnában, Mao iszonyatosbűntette, a spanyol egyházüldözés szörnyűségei, minden csatlós uralmak,Albániától Kambodzsáig és Észak-Koreától Kubáig. Európában a kommunizmusmég 1989-ben a Lübeck-Trieszt vonalon állt. Németország osztott volt. Dél-Amerikában az egyház tömegeket vesztett el ezen az európai „ötlet-importon”.

MB: A kommunizmus egy ideológia milliók halálával. És még mindig dolgoznak amítoszon, ezt a „paradicsomi tant” csak félreértették és nem tehet az áldozatoktömegéről, amelyet az követelt.

Dr. Hüntelmann: Magam is aktív kommunista és pártkáder voltam a Post 1968-asmozgalomban, és aktív különböző kis különálló csoportokban és baloldalikörökben. Isten kegyelmével ebből a tévútból kiszabadultam. Ma szégyelli magátaz ember, hogy hogyan lehet egy ilyen szellemi zavarnak bedőlni. Aggaszt, hogy akommunizmusnak olyan sok fiatal rajongója van. Hányan hordanak, például. CheGuevarra jelvényeket anélkül, hogy tisztában lennének azzal, hogy milyenbűnözővel díszítik magukat. Obamától kezdve a legmagasabb egyházi körökig, Attactól az Occupy Wall Street-ig egy retorikát ápolnak, amely mutatja, hogy a kommunizmus élő, talán a múltszlengje nélkül és Sztálinnal való asszociációtól mentes, de roppantul élő azagyakban.Aki már részt vett a Menet az életért meneten Berlinben, Zürichben vagy Bécsben,a városi proletárok üvöltését még a fülében hallja: „Nincs Isten, nincs állam, nincspátriárka!” Tulajdonképpen minden városban emlékművet kellene emelni akommunizmus áldozatainak.

MB: A kommunizmusnak egy nagy átalakulási képessége van.

Dr. Hüntelmann: Előadásokon szívesen beszélek „lárvásodásról” vagy„mutációról”. Az I. Világháború után az úgynevezett „frankfurti iskola”, demozgalmak, mint a gramscismus vagy a trotzkizmus is előírta az ideológiát, mertaz „elnyomott osztály” mégsem akart olyan egyszerűen világforradalmat kezdeni.Így mindig újabb eszméket találtak ki és „osztálykülönbségeket”. Egy egyenesvonal vezet Marxtól a női jogokért való harchoz, a genderideológiához és mindenérték átértékeléséhez. Az angolszászi területen ezért beszélnek a „kulturális

6

marxizmusról”. Egy fogalom, amelyet tárgyalni lehet. Már Engelsnél a család azoka a kommunizmus hiányzó előrehaladásának, a konverzativizmus fellegvára,amelyet meg kell szüntetni.

MB: Mi a kommunizmus lényegében?

Dr. Hüntelmann: Olvassa el ehhez a klasszikus tanírást, a „Divini Redemptoris”enciklikát XI. Piusztól, az ateista kommunizmus ellen 1937-ből. A mai egyházi életegyik nagy sebe, hogy a II. Vatikáni Zsinat, nem kevés zsinatatyák által követeltkommunizmus elítélését feláldozta a „keleti politikának” és az „ökumenizmusnak”.A kommunizmus a gonosz ellenség „non serviam”-ja (nem szolgálok). Az az öregkígyó, ami gonoszt jónak nevez és a jót gonosznak, az eretnekség szelleme, areneszánsz naturalizmusa, a reformáció lázadása a dogma ellen, lázadás mindentekintély ellen a forradalomban, az igazság relativizálása a szabadkőművességenkeresztül.A kommunizmus mindezen rendszerek lényege. Az a szervezett naturalizmus. Anaturalizmus leválik minden teremtési rendtől, a marxizmus alapját képeződialektika lerombolja a természetes értelmet. A caritas helyébe a pártokra szakításlép (osztályok, nemek – férfi, nő -, család stb.)

MB: A kommunista ideológia csupán néhány éven belül az egész világot„meghódította”. Mit lehet tenni?

Dr. Hüntelmann: Természetfelettit: Oroszország felszentelése. Amikor a gonoszereje túl nagy lesz, a menny ad egy eszközt. Szűz Mária minden tévhit fejételtiporta. Ugyanígy lesz a jövőben is.A kommunizmusra való válasz – a kultúrmarxizmusra is – nem lehet egyantikommunizmus, amely a naturalista forradalmi módszert átveszi. Amódszerekben nekünk is ellenforradalmárnak kell lennünk. Először atermészetfeletti segédeszközt kell alkalmaznunk.A tömegek szellemével szemben elő kell mozdítanunk az egyéni lélekmegvilágosodását.Az irigység ellen az emberszeretet kell felvennünk.Az üres szabadság ellen az igazságnak magunkat alávetni.Három „ellenszert” lehet javasolni:

Az egységes katolikus társadalmi tanítás. Nem ennek a felhígítása.Tanulmányozza a társadalmi viszonyok alapvető problémáit a pápaienciklika fényében.

Az erény megélését és az Isten által akart csoportosítások haladástszolgáló felépítését: házasság, család, egyházi és állami közösségek.

Egy személyes kapcsolat Istennel és az igazságok mély meggyőződésénekaz elérése, amit a katekizmus tanít. Hiszem, hogy a szent ignácilelkigyakorlatok egy gyógyszer, amit a Menny az újkornak adott. Mint arózsafüzér.

7

P. Matthias Gaudron: Katekizmus az Egyház kríziséhez(folytatás)

A VALLÁSSZABADSÁG

32. Jézus Krisztus királya a társadalomnak?

Jézus Krisztus nem csak az Egyház vagy a hívők Ura, hanem mindennépnek és minden államnak is. Ezt Ő maga mondta a mennybemeneteleelőtt: „Nekem adatott minden hatalom a mennyben és a földön”. (Mt. 28,18.). Ő az egész világ Ura, és minden az Ő hatalma alá tartozik.

Ahogy XI. Piusz a „Krisztus Király” („Quas primas”)-ban (1925. dec. 11.)tanítja, ez a teljhatalom kettős alapzaton nyugszik: Krisztus a király aveleszületett jog alapján, mivel Ő az Istenember, tehát igaz Isten és király aszerzett jog szerint, mert a világot megváltotta, és minden embertúgyszólván megvásárolt vérével. XI. Piusz elődjét, XIII. Leó pápát idéziehhez: „Az Ő hatalma nem csak a katolikus népekre terjed ki, és nem csakazokra, akik a kereszténység által az Egyházhoz tartoznak, - de esetleg tévesszemléletek távol tartják, vagy meghasonlottság elválasztja őket a szeretettközösségtől, - hanem kiterjed azokra is, akiknek nincs keresztény hitük.Ezáltal az egész emberiség tehát - a szó igaz értelmében - Krisztusalattvalója.”

8

33. Azonban, nem azt mondta Krisztus, hogy az Ő országa nemebből a világból való?

Krisztus - Pilátussal szemben - hangsúlyozta, hogy az Ő királysága nemebből a világból való (Jn 18,36). Ez azt jelenti, hogy az Ő országa nemcsupán csak egy földi birodalom, és ha Jézus Krisztus országa nem is ebbőla világból való, azonban mégis ebben a világban van.

Krisztus birodalma nem egy világ, egy bizonyos nagyságú birodalom,amelyet miniszterek és tisztviselők irányítanak, hanem az magába foglalja avilág minden birodalmát. A Krisztus Király ünnepén, a 2. Vesperasantifonájában így jut ez kifejezésre: „Az Ő birodalma egy örök birodalom,és az összes királyok szolgálni fogják Őt és neki engedelmeskednek”. Ezértutasítja mindig vissza Krisztus a zsidók téves reménykedését, amely szerinta Messiás egy nagy földi birodalmat fog alapítani, és nem engedte magátkirállyá tenni (vö. 1. Jn,15).Az Ő uralkodása - ahogy XI. Piusz a „Quas primas”-ban tanítja –„mindenekelőtt szellemi természetű és a szellemi-lelki - érdekeltségekrevonatkozik”. Mégis, a pápa így folytatja: „másrészt, súlyos tévedés lenne, ha valakiKrisztustól, mint Embertől az e világi, mulandó dolgok fölötti hatalmat elakarná vitatni. Mivel Ő az Atyától olyan korlátlan jogot kapott mindenteremtmény felett, hogy minden az Ő akaratától függ”. Krisztus meghagyjaugyan a földi uralkodók hatalmát, azonban megköveteli, hogy azok - azemberek örök célját érintő hatáskörökben - magukat neki alárendeljék.

34. Van tehát az államnak is kötelessége a vallással szemben?

Ahogy minden embernek kötelessége az igaz hitet felvenni, ha aztfelismerte, és a személyes üdvössége függ attól, hogy elismeri vagyelutasítja Krisztust, ugyanúgy érvényes ez az államra is. „Az államszerencséjének és boldogulásának sincs más forrása, mint az egyesemberének, mert az állam nem más, mint az emberek sokasága, akikegyetértésben együtt élnek”.

Az államnak nemcsak a földi jólétről kell gondoskodnia a polgárai számára,hanem közvetve azok örök javaiért is felelős. Egy állam, amely csak az e világidolgokkal akar foglalkozni, és polgárainak örök boldogságát teljesen figyelmenkívül hagyja, nem gondoskodik igazán az általános jólétről, mert a polgároknaknem csak földi, hanem egy örök céljuk is van.Az Egyháznak az államtól való szigorú elválasztása ezért természetellenes ésperverz. Az ember nincs felosztva egy keresztényre, és egy állampolgárra. Azember nem csak a magánéletben köteles keresztény módon élni, hanem

9

életének minden területét át kell járnia a hitnek. Ezért a kereszténypolitikusoknak keresztény politikát kell folytatniuk, és azon fáradozni, hogyaz állam törvényei Isten parancsaival összhangban legyenek.

35. Milyennek kell lenni az Egyház és az állam viszonyának?

Az Egyház és az állam egymás közötti viszonya a lakosság vallásiösszetételétől függ. Ha a lakosság majdnem teljesen katolikus, akkor azállamnak is katolikusnak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy az állam a katolikusvallást magáénak vallja, és azt államvallásnak nyilvánítja. Emiatt védi éstámogatja a katolikus vallást, a katolikus egyházi ünnepeket államiünnepekké teszi, és a politikusai az egyházi ünnepségeken hivatalosan résztvesznek; azon kívül támogatja a katolikus iskolákat és a karitatívlétesítményeket. Gondoskodik arról, hogy Isten parancsai az államtörvényeiben kifejezésre jussanak, így pl. a vasárnapot, mint az Úr napját, ésa házasság felbonthatatlanságát védelmezi, a válást, a magzatelhajtást(abortuszt) pedig megtiltja.Ha azonban a lakosság vallásilag vegyes, ahogy ez pl. a legtöbb európaiországban fennáll, akkor természetesen ily módon ez nem lehetséges.Polgárháborúhoz hasonló helyzetet hozna létre, ha egy ilyen államban akormány megpróbálná a katolikus vallást ilyen mértékben elismerni éstámogatni. Mindamellett, egy ilyen vegyes vallási összetételű államban is akormánynak biztosítani kellene a katolikus vallás akadálytalan működését, éstámogatnia a szabad tevékenységét. Azon kívül kötelessége lenne legalább atermészetes jog parancsait a törvényhozásába felvenni, és a házasságfelbontását, abortuszt és egyéb erkölcstelen dolgok praktizálását megtiltani -ahogy ez még néhány évtizeddel ezelőtt a legtöbb államban meg is történt.

36. Egy katolikus államban minden polgárnak katolikusnakkell lennie?

Ha a lakosság nagy többsége katolikus, akkor a katolikus vallásnak - mintfentebb láttuk - államvallásnak kell lennie. Ez azonban nem jelenti azt, hogyegy ilyen államban a polgárokat kényszerítik a katolikus vallásra való áttérésre.Ellenkezőleg, ez szigorúan tilos, mivel a hit, mint olyan, a szabad akarat ténye,és ezért azt nem lehet rákényszeríteni senkire. Egy katolikus államban is lehet – sőt, olykor muszáj - más, nem katolikusvallásokat is eltűrni, ha ugyanis az által egy nagyobb értéket meg lehet őrizni,vagy egy mélyreható rosszat meg lehet akadályozni.Tolerancia valami rossznak a megtűrése. A katolikus állam a hamis vallásokatvalami rossznak tekinti, amelytől polgárait óvni és védelmezni akarja, ezért

10

nem engedi azokat - vagy csak erősen korlátozott mértékben - nyilvánosanműködni. A magán vallásgyakorlásba azonban az állam alapvetően nem szólbele. A toleranciának különböző fokozatai vannak. Az okosságnak kellmeghatároznia, hogy a nem katolikus vallásoknak nyilvános gyakorlásábannagyobb vagy csekélyebb korlátokat szabjon.

37. Joga van minden vallásnak a szabad vallásgyakorlásra?

Valójában csak az igaz vallásnak van joga a szabad kibontakozásra ésgyakorlásra, mert az embereket nem lehet megakadályozni, hogy Istent olymódon szolgálják, ahogy azt Ő maga, (az igaz vallásban) elrendelte. Ez atermészetes jog követelménye. Ezzel szemben a hamis vallásoknak nincsvalódi joguk a gyakorlásukhoz, mivel ezek tévedéseken alapulnak. Atévedésnek pedig soha nem lehet joga, az csak az igazságot illeti meg.Ezért a hamis vallásokkal szembeni tolerancia nem a természetjogra, hanem azokosságra, és a keresztény felebaráti szeretetre alapozott.Így tanítja ezt XIII. Leó pápa is: „Miközben az Egyház jogot csak annak ad,ami igaz és becsületes, de nem tagadja meg a toleranciát, amelyet azigazsággal és az igazságossággal ellentétben álló dolgokhoz igénybe akarvenni azért, hogy ily módon egy nagyobb rosszat megakadályozzon, vagy egynagyobb érték elnyerését vagy megőrzését biztosítson”.A tolerancia kétségtelenül kifejeződhet egy állami jogszabályozásban, tehát egytörvényben, amely a privát vagy korlátozottan nyilvános vallásgyakorlatátbiztosítja. Ez azonban lényegesen más, mint a természetjog.

38. Mit tanít a 2. Vatikánum dekrétuma a vallásszabadságról?

A vallásszabadságról szóló nyilatkozat 2. pontjában ez áll:„A 2. Vatikáni Zsinat kijelenti, hogy az emberi személynek joga van a vallásiszabadságra. Ez a szabadság abban áll, hogy minden embernek szabadnak kelllennie minden kényszertől, egyes személyek részéről ugyanúgy, mint csoportokrészéről, és minden minden emberi erőszaktól is, úgyhogy a vallási dologbansenkit nem lehet kényszeríteni, hogy lelkiismerete ellen cselekedjen, sem abbanmegakadályozni, hogy privát módon vagy nyilvánosan, egyedül vagy másokkalközösen - megfelelő határokon belül - lelkiismerete szerint cselekedjen”.

Itt tehát nem csupán toleranciáról van szó, hanem valóságos jogottulajdonítanak az összes különböző vallások követőinek, vallásuk szabadgyakorlására, éspedig nem csak privát, hanem a nyilvános vallásgyakorlásra.Ezzel a 2. Vatikáni Zsinaton egy olyan tant hirdettek ki, amelyet az Egyházkorábban mindig elítélt.

11

A dokumentumból nem tűnik ki világosan, hogy mit jelent ez a megszorítás –„megfelelő határokon belül”. Ugyanabban a fejezetben az igazságos társadalmirendszer megóvásának vázolják ezt, és a 7. pont alatt tárgyilagos erkölcsirendszernek. Csak abban az esetben akadályozhatná az állam a vallás szabadnyilvános gyakorlását, ha a vallásszabadság ürügye alatt a nyilvános rend és azerkölcsösség veszélyeztetve lenne. Tulajdonképpen, szigorúan véve, csak olyanközösségeknek lehetne szabad vallásgyakorlást engedélyezni, amelyek atermészeti törvényeknek megfelelő morált (erkölcstant) képviselnek. Agyakorlatban azonban ez alig érvényesíthető. Az iszlám pl. megengedi atöbbnejűséget, meg kellene tehát engedni a többnejűséget vagy avallásszabadság az iszlámra nem érvényes? Ténylegesen arról van szó, hogy avallásszabadságot csak a nyilvános rend megsértése korlátozza, ameddig avallás ürügye alatt, gyilkosság, lopás, vagy más emberek elleni visszaélés nemtörténik, mindent meg kell engedni.A vallásszabadság korábbi tényleges elítélését néhány idézet fogja bizonyítani.IX. Piusz pápa elítélte a „Quanta cura”-ban: „… az a téves vélemény, amely akatolikus Egyházra és a lelkek üdvösségére nagymértékben káros, és amitelődünk, XVI. Gergely pápa „őrültségnek” nyilvánított, ugyanis a lelkiismeretszabadsága és az istentiszteleti mód szabadsága, minden embernektulajdonjoga, amelyet minden államban, szabályos alkotmánnyal törvényesenki kell hirdetni és megvédelmezni”XIII. Leó pápa a „Libertas praestantissimum”-ban nem csak az istentelenállamoktól óv, hanem az „olyan államtól is, amely - mint mondják - mindenvalláshoz egyforma jóindulattal viszonyul, és valamennyinek kivétel nélkül,azonos jogot tulajdonít”, mivel ez végül is az Istentagadásra vezet. Egy ilyenállam vétkezik az igazságosság ellen, ugyanúgy, mint az egészséges ész ellen”.Ugyanezt hangsúlyozza XII. Piusz (1946. okt. 10-én) az „Eccoche gia unanno” beszédében: „A katolikus Egyház egy tökéletes egyesület, amely azigazságra és az Isten által kinyilatkoztatott tévedhetetlen hitre alapozott. Amiellentétben áll ezzel az igazsággal, az szükségszerűen egy tévedés, és atévedésnek nem lehet ugyanaz a joga mint az igazságnak, ezért objektíven aznem ismerhető el”.

Ennél fogva tisztességtelen, ha a vallásszabadság és a 2. Vatikáni Zsinat híveiXIII. Leó pápa, „Libettas praestantissinum” enciklikájára hivatkoznak, minthamár ő is jóváhagyta volna a vallásszabadságot.„… ez az Isten fiaihoz méltó szabadság" által ő ugyanis egyértelműen az igazvallás gyakorlásának szabadságát értette. Az ennek megfelelő bekezdés ígyszól: „Azt a szabadságot is felmagasztalják, amelyet lelkiismereti szabadságnakneveznek; ha azt úgy fogják fel, hogy mindenkinek megengedett saját tetszéseszerint módon tisztelni - vagy nem tisztelni - Istent (ez a vallásszabadság a 2.Vatikánum értelmében - a szerző megjegyzése), akkor az a fentebb idézettbizonyíték elégségesen megcáfolt. Azonban felfogható ez abban az értelembenis, hogy az államokban az embernek minden akadályozás nélkül megengedett

12

kötelességtudatból követni Isten akaratát, és az Ő parancsait betartani. Ez azigazi, az Isten fiaihoz méltó szabadság, amely az emberi személy méltóságát alegmegtisztelőbb módon védelmezi, nagyobb, mint minden más hatalom vagyigazságtalanság (jogtalanság), és ez az Egyháznak mindig kívánatos éskülönösen értékes”.

39. Mire alapozza a 2. Vatikánum a vallásszabadságot?

A vallásszabadságról szóló dekrétum az emberi méltóságra alapozza avallásszabadságot: „Továbbá a Zsinat kijelenti, hogy a vallási szabadság jogavalójában magában az emberi személy méltóságában van megalapozva, ahogyaz Isten kinyilatkoztatott szava által is felismerhető”.Ez tulajdonképpen az ember gyökérszerű méltóságának a tökéletes emberiméltósággal való felcserélése. Az ember alapjában lévő, gyökérszerű méltóságaabban áll, hogy szellemi lelke van, és következésképpen értelemmel és szabadakarattal rendelkezik, de abban is, hogy Isten az embert egy természetfeletti célelérésére, azaz: Isten látására hívta meg. Ezt a méltóságot azonban az által kellkibontakoztatni és a tökéletesíteni, hogy az ember gondolkodásában éscselekedeteiben a jóhoz ragaszkodik és a jó megvalósítására törekszik. Ha eztnem teszi, és visszaél szabadságával, akkor elveszíti a méltóságát is. Ezért írjaLefebvre érsek: „… mégis, amennyiben az ember a tévedésekhez ragaszkodik,vagy köti magát a rosszhoz, elveszíti a teljes méltóságát, vagy nem éri azt el, ésígy arra már nem lehet alapozni”.Egy gyilkos tehát nem rendelkezik ugyanolyan emberi méltósággal, mint egyszent. Noha ebben az esetben az alapjában lévő (gyökérszerű) méltóságot nemveszíti el az ember, mivel a legrosszabb gonosztevő is megtérhet ésmegváltoztathatja az életét, de az elkárhozottak a pokolban már teljesenelveszítették emberi méltóságukat.

40. A vallásszabadság nem az emberi szabadság következménye?

A szabadság nem egy abszolút érték, hanem az ember azért kapta azt, hogyszabad elhatározással tudja a jót választani. A rossz választásának a lehetőségecsak a szabadsággal való visszaélést szemlélteti. Ezt még világosabbankifejezve: az ember nem azért kapta Istentől a szabadságot, hogy a jó és a rosszközött választhasson, hanem hogy szabadon válassza a jót.Ez a szabadság valóban nagy méltóság, és az összes többi teremtmény föléemeli az embert. Ez az előfeltétele annak is, hogy az szeretni tud, amit azoktalan teremtmények nem tudnak. Ha azonban az ember a rosszat választja,akkor visszaél a szabadságával. A szabadság ugyanis nem jogosít fel a rosszelkövetésére. Mindenki belátja, hogy egy gyilkosnak nincs joga az

13

embertársának megölésére. Tegyük fel, hogy a gyilkos szubjektív ártatlan lenne,mert a téves, ill. hamis vallása azt a meggyőződést keltette benne, hogy agyilkosság bizonyos körülmények között megengedett. Ez a szubjektívmeggyőződés azonban nem alapozza meg mégsem a gyilkosság jogát. Nemtörténik tehát igazságtalanság, ha a gyilkost tettének elkövetésébenmegakadályozzák. Bizonyára mindenki őrültségnek tartaná, ha valaki aztállítaná, noha a gyilkosság ugyan rossz, azonban emberi méltóságának alapján a gyilkosnak joga van arra, hogy őt a gyilkosság elkövetésében ne akadályozzákmeg.Azonban ezt tanítja pontosan a 2. Vatikáni Zsinat a vallásszabadsággalkapcsolatban. Jóllehet, a Zsinat kijelenti, hogy minden ember köteles azigazságot keresni és elfogadni, azonban ha valaki tudatosan, vagy nemtudatosan - a tévedést követi, emberi méltóságának alapján joga van arra,hogy őt abban ne akadályozzák. Ez a szabadság fogalmának egynyilvánvalóan téves értelmezése. Objektív joga ugyanis nincs senkinek egytévtan követésére, azonban okosságból és felebaráti szeretetből ezmegtűrhető, ha nincs lehetőség arra, hogy őt az igazsághoz vezessék. Azonbannem engedik meg neki, hogy tévtanait nyilvánosan reklámozza, nehogy azáltal másokat is a saját nyomorúságába rántson, és azok lelkének kártokozzon. Az Egyház jogosan tekinti tehát az eretnekségek terjesztésétlélekgyilkosságnak.

41. Milyen jelentősége van ma Krisztus Király ünnepének?

Az Egyház új tanítása a liturgiában is kifejeződik. Krisztus királyságánakünnepét, október utolsó vasárnapjáról az egyházi év utolsó vasárnapjárahelyezték, arra célozva, hogy Krisztus király uralkodása csak az időkvégeztével következik be, most azonban még ez nem lehetséges, vagy ennekmég nem is kell megvalósulnia.Ezért a Breviáriumból is törölték az ünnepi Vesperas himnuszának összes olyan versszakát, amelyek Krisztus társadalom feletti királyságáról szólnak. AVesperasnak ezek a versszakai a következők voltak:

„A bűnös tömeg azt kiáltja:Nem akarjuk, hogy Krisztus uralkodjon!Eközben a hódolatunk Téged,Mindenek legfőbb Királyának nevez.

Nemzetek és kormányokHódoljanak nyilvánosan nekedTiszteljen bíró és tanító,Rólad beszéljen törvény és művészet.

14

A királyok ajándékai ragyogjanak,Neked szentelt jelekként, Uralkodj kegyesen, országok, polgárok, és otthonok felett.

(ford. latin nyelvből)

Annak is tudatában kell lenni, hogy a vallásszabadság teljesen ellentétben áll azEgyház korábbi elveivel, ezért nem tudnak a vallásszabadság védelmezői sema Szentírásra, sem az Egyház tradíciójára hivatkozni. Csak az Egyházellenségei követelték mindig a vallásszabadságot.Mihelyt az Egyház a szabadságát elnyerte, a királyokat és a fejedelmeket isfigyelmeztette az igaz vallás oltalmazására és megvédelmezésére, különösenakkor, ha ezek maguk is keresztények voltak. Misszionáriusi tevékenységévelmindenekelőtt a fejedelmeket kívánta megnyerni a katolikus vallásnak, hogyily módon a keresztény társadalmak megvalósulását tegye lehetővé. A vallásszabadság képtelen, téves tanítása szerint akár azt is lehetne állítani,hogy a középkor nagy (részben szent) királyai és fejedelmei, és a jelenkorkatolikus államférfijai súlyosan vétkeztek az igazságosság ellen, amikor azonfáradoztak, hogy országaikban a katolikus hitet támogassák, és azeretnekséget elnyomják, mert a vallásszabadság elvei szerint védelmezni éstámogatniuk kellett volna a többi más felekezeteket és vallásokat is.

42. Mik a vallásszabadság követelményei?

A 2. Vatikánum által kihirdetett vallásszabadság közvetlen következményeaz volt, hogy a még katolikus államoknak meg kellett változtatniuk azalkotmányukat. A vallásszabadság követelménye tehát az állam és azEgyház radikális elválasztása (laicizmus), és a társadalom mindigmesszebbre távolodása a kereszténységtől. Mivel minden tévtannak azonosjogot adnak, így egyre jobban elhalványul az igaz hit, és egyre jobbaneltűnik. Mivel az ember bűnbe esett természetével általában hajlamosmindig a könnyebb választására, vagyis a könnyebb utat járni, ezért akatolikus intézmények segítségére van szüksége. Egy egészen katolikushittől formált társadalomban több ember menti meg lelkét az örökboldogságra, mint egy olyan társadalomban, ahol a vallás privát ügy, és azigaz vallás, az igaz Egyház csak számtalan azonos joggal rendelkező szektamellett létezik.

Vegyük példának Kolumbiát. Ennek az országnak a lakossága 98 %-bankatolikus volt, és az alkotmány egyedül a katolikus vallást ismerte elhivatalosan. Noha az államelnök ellene volt, azonban a Vatikán nyomására -

15

amelyben a 2. Vatikánumra hivatkoztak - végül mégis meg kellettváltoztatnia az alkotmányt.

Ugyanez érvényes Svájc két kantonjára, Wallisra és Tessinre: azok iskénytelenek voltak a nuncius nyomására az alkotmányukat megváltoztatni.A legijesztőbb tehát az, hogy ma Róma maga szólítja fel az államférfiakat,hogy ne csak a katolikus vallást támogassák, hanem az összeset. NeKrisztus legyen államotok felett az egyetlen király, hanem Mohamednek ésBuddhának is helyet kell ott kapniuk.Alapjában véve csak következetes, hogy a német alkotmánybíróság 1995-benegy apa panaszemelését figyelembe véve az iskolai osztályokban a keresztfalra függesztését alkotmányellenesnek nyilvánította, mert a vallásszabadságnem engedi meg, hogy az állam kereszténynek vallja magát. Hamarosan nemfogják már jogosnak nyilvánítani, hogy a keresztény ünnepek, mint húsvét,karácsony állami ünnepek, sőt a vasárnapnak sincs már értelme egyelvilágiasodott, Egyháztól elválasztott társadalomban. Talán valami hasonlótfogunk megélni, mint ami már megtörtént: a francia forradalomban történt,ahol a bibliai hetet egy ún. „dekade”-val (tehát egy tíznapos időegységgel)helyettesített ék.

A 2. Vatikáni Zsinat utáni évek már eléggé bebizonyították, milyen igazXIII. Leó pápa kijelentése, amely szerint a vallásszabadság szükségszerűenistentelenséghez vezet. Országainkban nem csak hit ment veszendőbe,hanem a keresztény erkölcs is. A házasságok csődbe jutnak, a családok szétesnek, a bűnözés állandóannövekszik, és a tekintélyét érvényesíteni, gyakorolni alig meri már valaki.Mindenki láthatja, ha a szemét valamennyire nyitva tartja, hogytársadalmunk a káoszhoz közeledik. Ez csak akkor fog döntőenmegváltozni, ha a társadalom ismét elismeri Krisztust királyának, és nemnyújt szabad érvényesülési lehetőséget az összes tévtanoknak.

Az IMMACULATA – utolsó mentsvárunkIsten anyjának szerepe az idők végezetén

írta: Karl Stehlin atya(2000)

Az, hogy az Úr a világtörténelem utolsó napjaiban Miasszonyunkra különlegesszerepet osztott, vitathatatlan tény. Egyfelől megállapíthatjuk, hogy a személyérőlés küldetéséről szóló katolikus tan (Máriológia) szokatlan fejlődésnek indult,másfelől azt, hogy maga Mária is egyre többször interveniál különböző, az Egyház

16

által alaposan kivizsgált és hitelesnek kijelentett jelenésekben. Ugyanakkorúgynevezett máriás szentek jelentek meg, kiknek élete, írásai és tettei csak IstenAnyjának különleges beavatkozásával érthetők meg, s kiket Mária eszközkénthasznált fel az egyháztörténet legmeglepőbb történéseinek megvalósításához. Ezenokokból egyre növekedett a hívek Mária-tisztelete, mely szentéletű életek érettgyümölcseit teremtette, és erőt adott az embereknek a gonosz minden fajtájávalvívott döntő küzdelemhez, legyen az eretnekség, erkölcstelenség vagy istentelenkormányzás.

I. A Máriológia kialakulása

1. Az ókorban

Az első századokban az Egyház Mária-kultusza nagyon élő volt, erről azegyházatyák számos írása tanúskodik. Szent Jusztinusz és Szent Ireneus már a 2.században azt tanította, hogy Mária az új Éva, ki az új Ádámmal, Krisztussalegyesülve részt vesz a lelkek üdvözülésében. Az egyházatyák legnagyobbjai, SzentEfrém, Ambrus, Ágoston, Alexandriai Cirill, Konstantinápolyi Germán ésDamaszkuszi János Máriát mind mint a szeplőtelenül fogantatottat tisztelték. Azonban Máriát leginkább – alkalmasint minden régi atya – mint THEOTOKOS-t,azaz mint Istent szülőt tisztelték. Az efezusi zsinat (431) hirdette ki az első Mária-dogmát: „Aki nem vallja, hogy Emmanuel valóságos Isten, és ezért a BoldogságosSzűz Mária Isten szülője, legyen anathema!” Az egyházatyák máriásspiritualizmusát legmélyebben a keleti Isteni Liturgia őrizte meg; a HYMNUSAKATHISTOS hosszú litánia Isten szülőjének tiszteletére, mely Mária fenségénekés nagyságának minden aspektusát bemutatja.

2. A középkorban

Mária tisztelete a 12. században új lendületet kapott a rózsafüzér bevezetése által,melyet a hagyomány szerint Szent Domonkos direkt az Istenanyától kapott.Ezenkívül 1251-ben Boldog Simon Stock, a karmelita rend megújítója, megkaptaMáriától a Kármelhegyi Miasszonyunk skapuláréját. Ez egy rövidített habitus,melynek viselésével számos kegyelem jár, többek között a legnagyobb: „Aki ebbena habitusban hal meg, az nem kerül a pokol tűzébe.” Mindenekelőtt a ferencesekteológiai hagyománya foglalkozott Mária Szeplőtelen Fogantatása titkának tanávalés terjesztésével.

17

3. A 19. század óta

A Máriaológia csak a 19. században érte el valódi jelentőségét a SzeplőtelenFogantatás dogmájával, melyet XI. Pius pápa 1854-ben az Ineffabilis Deusbullában hirdetett ki.

E dogma alapján dolgozták ki a teológusok Mária lelki anyaságának tanát. SzentX. Pius Ad Diem illum kezdetű enciklikájában ezt írja: „Senki nem ismeriKrisztust olyan jól, mint az Ő Édesanyja, ezért senki nem lehet jobb vezető ésmester Krisztus felismerésének útján, mint Mária. Úgyszintén nem tud senkierősebb köteléket felállítani Krisztus és az emberiség közé, mint ő. … Ezért ő a miédesanyánk is. A legtisztább anya egy és ugyanazon ölében vette Krisztus magárafizikai testét és egyesült szellemi testével, kik mindazokból állnak, akik hisznekŐbenne. ... Ezért mi mindannyian, kik Krisztushoz tartozunk, a Szentírás szerint(Ef. 5,30) Mária öléből vagyunk testének tagjai, annak a testnek, mely a fővelegységet képez.”

A Szeplőtelen Fogantatás dogmájának másik következménye Mária SzeplőtelenSzíve tisztelete. XII. Pius pápa nem csak magasabb rangot adott ennek azünnepnek a liturgiai kalendáriumban, hanem Mystici Corporis Christi kezdetűenciklikájának végén az egész emberiséget Mária Szeplőtelen Szívének ajánlottafel. Máriáról, mint MINDEN KEGYELEM KÖZVETÍTŐJÉRŐL beszélt XIII. Leó(Octobri Mense enciklikájában), Szent X. Pius (Ad Diem illum enciklikájában) ésXII. Pius (Mária univerzális királyságáról szóló Ad Caeli Reginam enciklikájában).

1950. november l-én XII. Pius pápa Munificentissimus Deus kezdetű apostolikonstitúciójában kihirdette Mária testestül és lelkestül mennybe való felvételénekdogmáját. A II. Vatikáni Zsinatra való felkészülés idejében a püspökök központikomissziója több mint 600 vótumot (kívánságok és kérelmek, melyeket a zsinatnakmeg kellene tárgyalnia) kapott azzal a kéréssel, hogy a következő zsinat aBoldogságos Szűz Máriáról szóló tant különleges módon tárgyalja. 311 vótumkövetelte Mária általános kegyelem közvetítése dogmájának kihirdetését, 127 másdogmák, például Mária megváltásban való közreműködésének definiálását kérte.

4. A II. Vatikáni Zsinat után

Az Egyház új ökumenikus iránya és a zsinat utáni reformok halálos döféstjelentettek az Istenanyáról szóló tan fejlődésének. A nem-keresztény vallásokkal

18

folytatott párbeszédekben Máriának nincsen helye, míg a protestánsokkal valóökumenizmusban a Mária-dogmák botránykövet jelentenek. Talán azt lehetetthinni, hogy legalább az ortodoxokkal való kontaktusban nem jelent Máriaproblémát, de ez valójában itt is sok akadályba ütközik – hiszen az ortodoxok akatolikus Egyház egyetlen olyan dogmáját sem ismerik el, melyet az első hétáltalános zsinat után hirdettek ki. Ezekből az okokból sok katolikus hívő számárafennáll a veszély, hogy Mária-tiszteletük egyre jobban eltávolodik a dogmatikaialapoktól, és elvész egy szubjektív szentimentalizmusban. Ily módon sokan esnekáldozatul hamis, sőt eretnek jelenéseknek (például Ohlau vagy Medjugorje).

II. Az Istenanya jelenései

Megállapíthatjuk, hogy az Istenanyáról szóló katolikus tan fejlődésévelpárhuzamosan Mária egyre gyakrabban és ünnepélyesebben jelent meggyermekeinek. Az Egyház történelmében mindig voltak ilyen jelenések, melyeknekfő célja azonban eddig a látók Máriával való személyes kapcsolatában vagy egybizonyos szerzetesrendnek, országnak vagy a hívek egy meghatározottcsoportjának szóló üzenetben rejlett. Ezzel szemben a világméretű jelentőséggelbíró jelenések sora csak az újabb időkben kezdődött el. Úgy tűnik, hogyugyanolyan mértékben, ahogy Isten és az Egyház jogai elleni földi harc erősödik,és a szabadkőműves szellem, a materializmus és a liberalizmus terjed, úgyinterveniál egyre gyakrabban az Istenanya, hogy a katolikusokat hitükbenmegerősítse, és megfelelő segítséget közvetítsen számukra a jövendő veszélyekkelszemben.

Guadalupe (1531)

Abban az időben, amikor Nyugat-Európában a protestáns eretnekség általkörülbelül 8 millió hívő hagyta el a katolikus Egyházat, Amerikában, Mexikóban aTepeyac dombon 1531. december 9-én, 10-én és 12-én Isten Anyja megjelentboldog Juan Diego-nak. A Szeplőtelenül Fogantatott azt követelte, hogy azon ahelyen építsenek egy szentélyt, ahol „én az embereknek egész szeretetemet,irgalmamat, segítségemet és gondoskodásomat ki fogom mutatni”. Mikor a püspökjelet követelt a jelenés valódiságának bizonyítására, Juan Diego köpenyén –melyben azokat a rózsákat gyűjtötte össze, melyeket a jelenés alatt Mária nyújtottát neki – kirajzolódott Mária csodálatos képe. Ez a kegykép lett Guadalupe-ben akultusz központja. A Mexikó-i katedrális archívumában őrzik azokról a csodákezreiről szóló beszámolókat és tanúbizonyságokat, melyek a Guadalupe-i

19

Miasszonyunk közbenjárására történtek. Amerikában e jelenés előtt amisszionáriusok intenzív fáradozása ellenére is csak egész kevesen tértek meg. Akegykép – melyben az indiánok felismerték Mária diadalát az ő isteneik felett –tisztelete által, rövid időn belül 10 millió ember tért meg, és a következő évekbenegész Dél-Amerika katolikus lett. A 19. század végén és a 20. század első felében17 szerzetes kongregáció alakult a Guadalupe-i Miasszonyunk címe alatt.

A csodásérem (1830)

A francia forradalom következtében lépésről lépésre Európa minden országábanmegdőlt a keresztény társadalmi rend. 1830-ban Franciaország fővárosában újabbforradalom tört ki, mely a keletkező szocializmus és kommunizmus előfutára volt.Ugyanebben az időben, ugyanezen a helyen, azaz Párizsban, Isten Anyja a Rue deBac 140. szám alatt álló vincés kolostor kápolnájában megjelent Labouré Katalinnoviciátusnak. Mária imát és vezeklést követelt azon emberek bűneinekengesztelésére, kik istentelenségben és erkölcstelenségben élnek. A másodikjelenés alatt Katalin azt látta, hogy a Boldogságos Szűz körül egy csupa fénybőlálló ovális keret képződik rajta a következő félkörívű arany felirattal: „Ó, bűnnélkül fogantatott Szűz Mária, könyörögj érettünk, kik hozzád menekülünk.” ASzűzanya ezt parancsolta Katalinnak. „Készíttess erre a mintára érmeket!Mindazok, akik nyakukon viselik, sok és nagy kegyelemben részesülnek. Túláradókegyelmet kapnak azok, akik bizalommal viselik.’’ Számos nehézség leküzdéseután 1832-ben nyomták ki az első érmeket, melyek a megszámlálhatatlan csoda:megtérések, gyógyulások természetfölötti segítségek miatt, melyek az őközvetítésükre ezután és még ma is az egész világon történnek, a csodásérem nevetkapják.

La Salette (1846)

„Sekrestyébe a vallással” – ezzel a vezérszóval lett az egész közéletszisztematikusan laicizálva, vagyis Krisztus nem uralkodhatott többé a nyilvánosés állami intézményekben. A népek új alkotmányait többé már nem az istenitörvényre építették fel, hanem a francia forradalom alatt proklamált emberijogokra. Az egyszerű nép számára ennek látható jele azoknak az egyházitörvényeknek az elnyomása, melyek a katolikusok nyilvános életére vonatkoznak:a vasárnap megszentelése, istentelen és erkölcstelen könyvek árusításánakmegtiltása stb. Az Egyházon belül (különösen Franciaországban) megjelenik aliberál-katolicizmus, mely a klérus azon részét befolyásolja, mely a forradalom

20

alaptételeit az Egyház tanaival akarja kibékíteni. A liberálkatolikus elveknek XVI.Gergely pápa által a Mirari Vos kezdetű bullában történt elítélése ellenére ez amozgalom egész Európában és Észak-Amerikában elterjed. Ez a modernizmuskezdete. Ebben az időben, megint csak Franciaországban, Isten Anyja újfentmegjelenik, ezúttal La Salette-ben, 1846. szeptember 19-én két gyermeknek,Melanie-nak és Maximin-nak. Az üzenet, melyet Mária ekkor közöl a látnokokkal„Isten Anyjának apokalipszisa” nevet kapja, mivel az utolsó időkről és azAntikrisztusról szól. Rémisztő módon írja le a papság hanyatlását és bukását,valamint a népek hitehagyását. Ugyanakkor imára és vezeklésre szólít fel.

Lourdes (1858)

Isten Anyja 18 jelenésben tárta fel Bernadette Soubirous látnok kislánynak a lelkiélet egész programját, mely szerint minden katolikusnak saját életét alakítanikellene: „Megígérem, hogy boldoggá teszlek, de nem ebben az életben, hanemcsak a túlvilágon!” – mondta Mária február 18-án Lourdes-ban. „Imádkozz abűnösökért” (február 21-én). „Bűnbánat, bűnbánat, bűnbánat” (február 24-én).„Igyál és mosdjál meg a forrásból” (február 25-én). „Én vagyok a SzeplőtelenFogantatás” (március 25-én). Ezek Mária belső élete legmélyebb titkainakmegnyilatkozásai. Szent Maximilian Kolbe így írt erről: „Ez a privilégiumnyilvánvalóan nagyon értékes a számára, mivel Lourdes-ban így nevezi megmagát; én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás. Nem azt mondja, hogy szeplőtelenülfogantattam, hanem ‘Szeplőtelen Fogantatás’, ami azt jelenti, hogy ő maga aSzeplőtelenség. .. Van különbség a ‘szeplőtelenül fogantatott’ és a ‘SzeplőtelenFogantatás’ között? A különbség olyan, mint például e két kifejezés között, ‘fehér’és ‘fehérnek lenni’. Ha valami fehér, az máskor újra piszkos lehet, a fehér létűazonban nem változik soha.” Lourdesban az Immaculata az idők végezetére szólófeladatának lelki és teológiai alapjait nyilatkoztatta ki. „Minden ember célja sajátmegszentelődése az Atyánál Jézus Krisztus közvetítésével” – mondja a szent –„Jézussal azonban az ember minden kegyelmek közvetítőnője, az Immaculata általegyesül.”

Fatima (1917)

Az 1917-es év az apoteózis és az istentelen mozgalom győzelmének éve: keletenlétrejön az ateista kommunizmus, nyugaton a szabadkőművesség 200 évesszületésnapját a régi, az Egyház által reprezentált rend felett aratott diadalkéntünnepli. Ugyanebben az évben jelenik meg Miasszonyunk Fatimában, mely az

21

elmúlt évszázadok Mária-mozgalmának tetőpontját hozza. A Mária SzeplőtelenSzíve ájtatosság elterjedése által az Egyháznak az Immaculata egész jelentőségétmeg kell világítania, és Máriát hivatalosan és autoritativan mint minden kegyelemközvetítőjét kell a világnak kihirdetnie. 1917. július 13-án a gyermekek a poklotlátják, valamint megszámlálhatatlan sok lelket az örök kárhozatba vezető úton.„Hogy ők megmeneküljenek, Isten el akarja terjeszteni az egész világonSzeplőtelen Szívem tiszteletét.” Tekintve, hogy a sátán a kommunizmus és aszabadkőművesség által az egész világon győzelmet aratott, Isten Anyja azemberiségnek mint utolsó menedéket megint csak magát ajánlja fel. Ez az utolsómenedék az ő Szeplőtelen Szíve, melynek az egész világot, de kiváltképpenOroszországot fel kell ajánlani. A harmadik Fatimai titok – melyet az egyházihatóságok a mai napig titkolnak, melynek tartalma azonban lényegileg mégisismert – a Sátánnak az Egyházban bekövetkezett győzelméről beszél, mely ahitehagyás és a modernizmus által következik be. Az Egyháznak, e legnehezebbkorszakában, misztikus vértanúságának e napjaiban, ezért van egyetlen mentsvára:Mária Szeplőtelen Szíve. Isten a Fatima-i üzenet igazolására azt akarta, hogy 1917.október 13-án 70 ezer ember láthassa a napcsodát. Az ezt követő évtizedekbenFatima és a belőle keletkező Mária-tisztelet meghatározó módon befolyásolta azegyházi életet.

III. Máriás szentek

Kétség nem fér hozzá, hogy minden szent nagy Mária-tisztelő volt. Mégis, hakülön „máriás szentekről” beszélünk, akkor ez azt jelenti, hogy ezek a szentekmagukat és egész működésüket különleges módon az Istenanyának szentelték.Ilyenek voltak többek között: Szíriai Efrém (V. század), Clairvaux-i Bernát (XII.század) és az újabb időkből Montforti Ludwig Maria Grignon, Jan Berchmans,Liguori Alfons, Katharina Labouré, Bernadette Soubirous, Maximilian MariaKolbe. Rajtuk kívül még ide sorolhatunk sok szentéletű személyt, mint példáulMelanie Calvat La Salette-i látnokot, P. Chaminade-t, Isten szolgáját, a máriásokalapítóját vagy a Fatima-i gyermekeket, Jacinta és Francesco Marto-t.

Ezen igen különböző szentek közös jellemzője, hogy magukat feltétel nélkülátadták Máriának, mint „Mária szolgája” (Szent Alfons és Jan Berchmans), „Máriarabszolgája” (Szent Ludwig Maria Grignon), „az Immaculata tulajdona” (SzentMaximilian), „Mária dolga” (P. Chaminade). Abban a mértékben, ahogy egyreközelebb kerültek céljukhoz, növekedett erényéletük, egészen a heroizmusig.Mária iránti szeretetük arra vezette őket, hogy Isten dicsőségére és az emberiség

22

számtalan bűne által szakadatlanul megsértett isteni Felség kiengeszteléséreminden elképzelhető áldozatot és szenvedést felajánlottak. Egyúttal buzgóságuk isnövekedett a lelkek megmentésére. A vágy, mely arra irányul, hogy a lelkeket azörök kárhozattól megmentse, jelenti azt a gyökeret, melyből egyfelől a misszióknagy művei és az apostolkodás céljait szolgáló egyesülések, másfelől látható tettek,mint templomok, kolostorok, ápolási vagy az Istenanya szolgálatában állótömegkommunikációs központok keletkeztek.

IV. Katolikus Mária-tisztelet

Az Egyház élete mindig össze volt kötve az Istenanya tiszteletének különlegeskultuszával, melyet a teológusok hyperdulia-nak neveznek. Könnyenmegállapítható, hogy ez a tisztelet mindig akkor fokozódott, amikor a népetszellemi vagy anyagi veszély fenyegette. Mikor például az albingensek és katárokeretnekségét semmilyen emberi erő nem volt képes leküzdeni, Szent Domonkos azembereket megtanította a rózsafűzért imádkozni, és a következő száz évbenmindkét szekta eltűnt. Hasonló volt ehhez, mikor Európát a törökök fenyegették: acsekély létszámú katolikus hadsereg Lepantónál (1571) megverte a szultán sokkalerősebb hadseregét; mégpedig azért, mert Szent V. Pius minden hívő számáraekkor hirdette meg az első lelki rózsafüzér-kereszteshadjáratot. Köszönetül egyőzelemért vezette be a liturgikus kalendáriumba a Rózsafüzér Királynő ünnepét.Ugyanez ismétlődött meg még egyszer 1683-ban Bécs kapui előtt. Akkor rendelteel Mária nevének ünnepét XI. Ince pápa hálaünnepül Szobieszki Jánosnak a törökfelett aratott győzelméért. Ennek következményeképpen számos országkormányzata ajánlotta népét és országát Mária oltalmába; ők Máriát ezutánkirálynőjükként, uralkodónőjükként, császárnőjükként és hadvezérnőjükkénttisztelik. (Istenem, hol marad megint szegény Magyarország? a ford. megj.) Ugyancsak a katolikusok lelki édesanyjuk és királynőjük iránti mély kapcsolatárólvall a világ számos Mária kegyhelye, valamint a zarándokok tömegei.

Mindazonáltal a máriás mozgalom soha nem volt olyan erős, mint a XX. századhatvanas éveiben. Két világháború után, a fél világot uraló kommunizmus, amaterializmus és a szekták sokasodásának idejében az Istenanya szerepe úgyvilágított az Egyház életében, mint mély sötétség alján a nap. Néhány példa erről: – A Fatima-i jelenések következtében Portugália rövid idő alatt felszabadult aszabadkőműves uralom alól, mely az országot nyomorba és csődbe döntötte.Salazar professzor és katolikus kormánya a portugál püspöki karral közösen éppen

23

egy mély, Fatima által gyümölcsözővé vált Mária tisztelet segítségével lendítettefel országát, miközben népét nemcsak a spanyol polgárháborútól, hanem a II.világháborútól is megvédte; – 1942-ben kezdődtek a Fatima-i szoborzarándokútjai. Egyházmegyék, plébániák, egyesületek egymásután ajánlották felmagukat Mária Szeplőtelen Szívének (Franciaországban 1943 és 1948 között 16ezer plébánia). A római hitterjesztési kongregáció statisztikái éppen ezekben azévekben jegyzik a legtöbb megtérést, az USA-ban évente több, mint 100 ezret,Angliában 15 ezret; míg a missziós országokban pogányok millióit keresztelikmeg; – Egész országok magán- és közéletét szövik át nagy Mária egyesületek: a MilitiaImmaculata (a Szeplőtelen lovagjai), melyet Maximilian Kolbe alapított, körülbelül4 millió taggal, elsősorban Lengyelországban és Japánban; a Fatima-i KirálynőKék Hadserege, elsősorban Amerikában, 6 millió taggal; és az 1920-ban alapítottMária Légió 20 millió taggal világszerte.

– A máriás szerzetesi közösségek ekkor érik el a hivatások számának és misszióstevékenységüknek csúcspontját; – 1966-ban, Lengyelország megkeresztelésénekezer éves évfordulóján Wyszynski bíboros a kommunizmus uralom közepetteországát Mária Szeplőtelen Szívének ajánlja fel. Ez az ország Mária tiszteleténekköszönhetően egyike maradt az utolsóknak a földön, ahol a katolikus hit még nemtűnt el.

A II. Vatikáni Zsinat alatt és után a katolikus országok többségében hirtelen eltűnt aMária tisztelet. Ezzel egyidőben az egyházi krízis majd minden egyháziintézményben hanyatlást idézett elő; 30 év alatt csaknem 80 ezer pap lépett ki apapi rendből, az Egyház 50 ezer szerzetest vesztett el, és hívők százmilliói hagytákel a katolikus Egyházat, vagy azért, mert szektába léptek vagy azért, mertistentagadók lettek. A hivatalosan megmaradt katolikusok közül már csakkörülbelül 5–10 százalék gyakorolja vallását. Az Isten elleni bűn és a természetelleni vétek manapság már megszámlálhatatlan (hivatalos adatok szerint a világonévente 60 millió abortuszt hajtanak végre, nem is említve az égbekiáltó bűnöket,mint például az euthanáziát és a homoszexualitást). Ez az érem másik oldala: ha asötét világból elveszik az utolsó fényt, az „Immaculata napját”, akkor nem maradmás, csak bűn, tévtan és bukás. A Szentírás az ilyen időket apokaliptikusnaknevezi.

24

V. Az Immaculata szerepe a végső időkben

Egyfelől a Boldogságos Szűz Mária fentebb vázolt központi szerepe az Egyházban,másfelől az egyre jobban terjedő erkölcstelenség és aposztázia világos bizonyítékaannak, hogy a végső idők elkezdődtek, az apokaliptikus idők, melyekben az Istenés Sátán között döntő csatákra kerül sor.

Ezzel kapcsolatban a következő kérdések merülnek fel: Az Úr miért éppenMáriának szánt ilyen szokatlan szerepet és nem például egy angyalnak vagymagának az Üdvözítőnek? Miből áll pontosan Mária szerepe a végső időkben?Miben áll a mi felelősségünk a végső időkben? Mi lesz a végén?

1. „Mária által kezdődött a világ üdve, Mária által kell bevégződnie is.”

Ezekkel a szavakkal magyarázza meg Grignion de Montfort Szent Lajos-Mária,miért fog Mária különösen Krisztus második eljövetelekor fellépni – a végsőidőkben. Három okkal magyarázza, miért kell Szűz Máriának Jézusújraeljövetelekor különös módon ismertnek és a Szentlélektől kinyilatkoztatottnaklennie: „Isten azt kívánja, hogy Mária, kezének mesterműve, azokban az utolsóidőkben még inkább előtérbe kerüljön és bizonyságot kapjon: Mivel földi életébenelrejtőzött, és mély alázatosságában a porig megalázta magát, miközben Istennél,az apostoloknál és az evangélistáknál kieszközölte, hogy életéről hallgassanak. Mivel Mária Isten kezének remekműve, a földön kegyelmei, az égben dicsőségeáltal, azért Isten azt akarja, hogy a földön élők dicsőítsék és magasztalják Őt. Mivel Mária a hajnalpír, mely megelőzte az igazság napjának, Jézus Krisztusnakmegjelenését, kell hogy megismertessék, és általa kinyilvánítattassék és imádassékJézus Krisztus is. Mivel Mária az út volt, melyen Krisztus először jött el hozzánk,második eljövetelénél is annak kell lennie, jóllehet más módon. Mivel Mária abiztos, az egyszerű és szeplőtelen út, melyen Krisztushoz juthatunk, és Őttökéletesen megtalálhatjuk. Aki megtalálja Máriát, az életet találja meg (Péld 8,35),azaz Jézus Krisztust, aki az út, az igazság és az élet (Jn 14,6). De Máriát nemtalálhatja meg, aki nem keresi, és nem keresheti, aki nem ismeri, mert senki nemkeres vagy kíván valamit, amit nem ismer. Máriát tehát jobban meg kell ismernimint valaha, hogy ezáltal a Szentháromságot mindenki jobban ismerje és tisztelje.

Máriának azokban az utolsó időkben mindinkább előtérbe kell lépnie és azirgalom, a hatalom és a kegyelem fényét kell kiárasztania. Az irgalom fényét, hogya szegény bűnösöket és tévhitben élőket szeretetteljesen magához vonzza, és őketKrisztus akoljába hazavezesse, hogy megtérjenek és a katolikus Egyházba

25

visszatérjenek. Erővel és hatalommal Isten ellenségeivel, a bálványimádókkal,szakadárokkal, mohamedánokkal, zsidókkal és megátalkodott istentelenekkelszemben, akik rettenetesen fellázadnak majd, és minden rendelkezésükre állóerővel hozzálátnak, hogy a nekik ellenállókat félrevezessék, és ígéretekkel vagyfenyegetésekkel elbuktassák. Utoljára pedig kegyelmet kell kiárasztania, hogyJézus Krisztus vitézeibe és hű szolgáiba bátorságot és erőt öntsön a nagy ügyértfolyó harcra.

Máriának végre oly félelmetesnek kell lennie, mint egy hadseregnek, készen azördöggel és annak társaival vívandó harcra, különösen ezekben a végső időkben,mert az ördög pontosan tudja, hogy már csak kevés ideje van a lelkek megrontására(Jel 12,12). Ezért fogja napról-napra megkétszerezni támadásait, és Mária hűszolgáinak és igazi gyermekeinek, mivel őket nehezebben győzi le, mint az összestöbbit, irtózatos kísértéseket okoz.”

De miért kell éppen Máriának (és nem direkt Krisztusnak) az ördögöt legyőznie?Azért, mert a Sátán „tőle nem csak jobban fél, mint az összes angyaltól ésembertől, hanem bizonyos módon tőle jobban fél, mint magától Istentől is.Természetesen ez nem jelenti azt, hogy Isten haragja, gyűlölete és hatalma nemvégtelenül nagyobb, mint Máriáé, hiszen Mária tökéletességeinek határa van.Inkább úgy kell ezt érteni, hogy először is az ördög gőgjében végtelenül jobbanszenved, ha őt az Úr kicsiny és alázatos szolgálólánya üldözi, győzi le és büntetimeg, mint Isten hatalma. Másfelől azért adott Isten Máriának ilyen nagy hatalmat aSátán felett, hogy az jobban rettegjen Máriának valamely lélekért mondott egyetlensóhajától, mint az összes többi szent imájától; hogy jobban féljen Mária egyetlenfenyegetésétől, mint minden más fájdalomtól.”

2. Miből áll Mária szerepe a végső időkben?

Mária szerepe a döntő csatában áll, mely közte, „az égi nagy jel” és a sárkányközött (Jel 12) fog lezajlani; erre mutat már az a tény is, hogy abban a mértékben,ahogy az istentelenség terjed a földön, lép egyre inkább előtérbe, és siet a hívőksegítségére Mária. Miközben a földön a szabadkőművesség ideáljai és Isten összestöbbi ellensége diadalmaskodik, az Istenanya kultusza is terjed, mely az Egyháztörténetében a katolikus misszió legnagyobb felvirágzásának okozója lesz. Az Apokalipszis ezt a csatát a következő szavakkal írja le: „És nagy jel tűnik felaz égen, akinek öltözete volt a nap, és lába alatt a hold, és fején tizenkét csillagbólálló korona. … És más jel tűnék fel az égen: és íme egy nagy tűzvörös sárkány. …

26

És a sárkány a vajúdó asszony elé álla, hogy amint szült, elnyelje fiát. … És miutána sárkány látta, hogy levettetett a földre, üldözé az asszonyt, aki fiúgyermeket szültvala. És az asszonynak két nagy sasszárny adaték, hogy a pusztaságba repüljön asaját helyére, ahol tápláltatik egy ideig és időkig és fél ideig, távol a kígyó színétől.… És a sárkány haragra gerjede az asszony ellen és elméne harcolni a többiekkelannak ivadékából, kik megtartják Isten parancsait, és akiknél Jézus Krisztustanúbizonysága vagyon.” (Jel 12,1/3/4/13-14/17)

Miként azt már említettük, Szent Lajos ebben a harcban az egész világfolyásbeteljesülését látja az emberiség kezdete óta: „A Sátánnak pontosan arra az utolsóés iszonyatos üldözésére, mely napról-napra erősbödik az Antikrisztusmegérkezéséig, vonatkozik az az első és híres ígéret és átok, melyet Isten a földiparadicsomban a kígyóra kimondott: ‘Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé,a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, te meg a sarkát veszedcélba’ (Ter 3,15). Csak egyetlen egyszer vetett Isten ellenkezést, de ezkibékíthetetlen ellenségeskedés, mely a világ végéig tart és addig állandóannövekszik.” A továbbiakban Szent Lajos Szent Iréneus híres szövegét idézi: „AmitLucifer gőgje által elveszített, azt Mária alázata által visszanyerte. Amit Évaengedetlenségből elveszített és tönkretett, azt Mária engedelmességbőlmegmentette. Azzal, hogy a kígyóra hallgatott, Éva önmagát is és mindengyermekét nyomorba döntötte, és a Sátán kezébe szolgáltatta. Istenhez valótökéletes hűségével Mária megmentette magát és összes gyermekét, akiket azIsteni Felségnek ajánlott.”

Lucia nővér Fatimából Pater Fuentes-szel folytatott beszélgetésében (1957) ezeketa végső időket a következő szavakkal írta le: „Pater, a Sátán a Szűz Máriávalvívandó döntő csatára készül. És mivel tudja, mi az, ami Istent a leginkább sérti, ésmire van szükség, hogy a legtöbb lelket megnyerje magának, minden követmegmozgat, hogy az Istennek szentelt lelkeket megnyerje, mert így lesz szabadszámára nagy számú lélek, kiket aztán így könnyen meg tud hódítani… Pater, IstenAnyja direkt ugyan nem mondta nekem, hogy az utolsó időkben vagyunk, dehárom okból ezt engedte sejtetni: Először; mert azt mondta nekem, az ördögdöntő csatára készül Isten Anyja ellen: a döntő csata azonban az utolsó csata,melyből kiviláglik, kinek az oldalán van a győzelem és kinek az oldalán a vereség. Másodszor; mert unokatestvéreimnek és nekem azt mondta, hogy Isten most adjaa világnak a két utolsó üdvösségre vezető eszközt: a rózsafüzért és a MáriaSzeplőtelen Szíve ájtatosságot. Ha azonban ezek az utolsó eszközök, akkor ez aztjelenti, hogy több már nem lesz.

27

Harmadszor; mert az Isteni Gondviselés tervei szerint, ha Isten a világot bünteti,akkor az összes többi szokásos eszköz kimerült már. Amikor Ő észrevette, hogy avilág az összes eddigi eszközt elhanyagolta, utolsó menedékként Szent Édesanyjátajánlotta fel. Ha azonban mi még ezt az utolsó üdv-eszközt is megvetjük éssemmibe vesszük, akkor már nincs több megbocsátás számunkra, mert akkor azt abűnt követjük el, melyet az Evangélium a Szentlélek elleni bűnnek nevez.”

Ez a döntő csata különös jelentőséggel bír számunkra: „Isten nemcsak egyellenségeskedést támasztott, hanem többet, nemcsak Mária és a Sátán közé, hanema Boldogságos Szűz ivadékai és a Sátán ivadékai közé is. Ez azt jelenti, hogy Istenellenkezést, irtózatot és gyűlöletet vetett a Boldogságos Szűz igazi gyermekei ésszolgái, valamint a Sátán gyermekei és rabszolgái közé. Köztük nem létezikszeretet és belső kapcsolat.” Ezek a szavak alapos gondolkodásra adnak okot azökumenizmus és világbéke idején. Vagy nem éppen eme „belső kapcsolat”kereséséért folyik a mai párbeszéd a katolikus Egyház és a többi, még a nem-keresztény, konfesszió között is? És hogyan magyarázható az a tény, hogykülönböző szabadkőműves páholyok képviselői, kiket korábban az Egyház, mint aSátán és az Antikrisztus eszközeit elítélt, manapság szívesen látott vendégek aVatikánban (pl. B. B’nai B’rith vagy a Trilaterale)?

A hívő katolikusok helyzetét az utolsó időkben Szent Lajos világosan vázolta fel:„… a Sátán a sarkát veszi célba, azaz hűséges gyermekeit és alázatos szolgáit,kiket ő a Sátánnal vívandó harcra serkent. A világ előtt kicsinyek és szegények,megalázottak, üldözöttek és elnyomottak lesznek, ahogy a sarok a test többirészéhez képest kicsiny és elnyomott. De az isteni kegyelemben, mellyel Máriabőségesen ellátja őket, gazdagok lesznek.”

Ezeket az időket maga a Szűzanya még sokkal egyértelműbb módon jövendöltemeg a La Salette-i üzenetben (1846. szeptember 19.): „Az Antikrisztus előfutáratöbb nép csapatával együtt száll majd harcba az igazi Krisztussal, az egyetlenMegváltóval. Sok vért fog kiontani, és meg fogja próbálni az igazi Isten-kultusztelpusztítani, hogy saját magát mint istent imádtassa. Mielőtt azonban ezbekövetkezik, a világon egyfajta hamis béke fog uralkodni; az emberek nemfognak semmi másra gondolni, csak szórakozásra. A gonoszok a bűn mindenfajtáját megengedik maguknak. De az Anyaszentegyház gyermekei, a hitgyermekei, az én igazi utánzóim növekedni fognak az isteni szeretetben és azerényekben, melyek a legdrágábbak számomra… Róma elveszti a hitet, és azAntikrisztus székhelye lesz. A démonok a légben az Antikrisztussal nagy jeleket

28

fognak a földön és az égen előidézni, és az emberek egyre romlottabbaklesznek…”

3. Miben áll a mi felelősségünk a végső időkben?

„Isten azt akarja, hogy Máriát azokban az utolsó időkben még jobban ismerjék,kedveljék és tiszteljék, mint bármikor korábban.” A szentek azokban a nagy, azIsten Anyjával kapcsolatos csodálatos eseményekben Isten kifejezett akaratátlátják, hogy a katolikusok egészen Máriának ajánlják magukat, az ő szolgái ésrabszolgái, igen, az ő tulajdonai legyenek. „Akkor – amennyire a hit fényemegengedi – látni fogják ezt a szép tengeri csillagot, hogy ennek vezetése alattzivatarok és tengeri viharok ellenére szerencsésen kikötőbe érjenek… Fel fogjákismerni, mennyire szükségük van az ő segítségére, és hozzá fognak menekülnimindenben, hozzá mint szeretett szószólójukhoz és közvetítőjükhöz JézusKrisztusnál. Meg fogják érteni, hogy Mária a legbiztosabb, a legrövidebb és alegtökéletesebb eszköz a Jézushoz jutáshoz, és ezért át fogják magukat neki adnitestestül és lelkestül, oszthatatlanul és feltételek nélkül, hogy ezáltal egészen ésfelbonthatatlanul Jézus Krisztushoz tartozzanak.”

Mire van szükség ahhoz, hogy Mária ivadékaihoz tartozzon valaki? „Kik lesznekMáriának azon szolgái, rabszolgái és gyermekei” – kérdezi Montforti SzentGrignon Lajos-Mária. Az a leírás, melyet ő erre a kérdésre válaszol, nagy ideál,melyet először meg kell ismernünk, hogy aztán egyre jobban utánozni, végezetülpedig egészen azonosulni tudjunk vele. Szent Lajos arról ír, hogyan kell nekünkabban a bizonyos döntő csatában viselkedni: „Alaposan megtisztulva a nagykellemetlenségek tűzében, de szorosan Istennel egyesülve fogják a szeretet aranyátszívükben hordozni, az ima tömjénét a lélekben és a lemondás mirháját a testben. Aszegények és kicsinyek számára ők Krisztus jó illata, e világ nagyjaival, agazdagok és gőgösekkel szemben pedig, a halál bűze lesznek (ld. 2 Kor 2,14-16).Olyanok lesznek mint a viharfelhők, melyek a Szentlélek legkisebb rezdülésekormesszire repülnek, hogy Isten szavát elvessék, és az örök életet elhozzák. Nemfognak semmihez kötődni, semmin nem fognak csodálkozni, és semmi miatt nemfognak búslakodni… Krisztus igaz tanítványai lesznek, Őt követve szegénységben,alázatban, a világ megvetésében és a felebaráti szeretetben. Tanítani fogják, mikéntlehet a szűk ösvényen, a tiszta igazság fényében, azaz az Evangélium és nem evilág alaptörvényei szerint Istenhez jutni – tekintet és félelem nélkül a személyre,

29

bárki légyen is az, még ha a világ leghatalmasabbika is. Szájukban Isten szavánakkétélű kardja lesz (ld. Zsid 4,12); vállukon a véres kereszttörzset, jobbjukban akeresztet, baljukban a rózsafűzért, szívükben Jézus és Mária szent nevét fogjákhordozni, és egész viselkedésükből Jézus Krisztus alázata és önmegtagadása fogsugározni.”

A Szűzanya La Salette-i üzenetét a következő felhívással fejezte be: „Sürgősfelhívást intézek a földhöz, felhívom az élő és mennyben uralkodó Isten, azemberek egyetlen és igaz Megváltójának igazi tanítványait; felhívom az emberrélett Krisztus igaz követőit; hívom gyermekeimet, valódi tisztelőimet, akik egészennekem adták magukat, hogy Isteni Fiamhoz vezessem őket; kiket úgyszólvánkarjaimban hordozok, kik az én szellemiségemben élnek; végezetül hívom a végsőidők apostolait, Krisztus hűséges tanítványait, kik a világ és saját magukmegvetésében élnek, szegénységben és alázatban, hallgatásban és elfeledettségben,imában és bűnbánatban, tisztaságban és Istennel való egyesülésben, szenvedésbenés ismeretlenségben. Itt az ideje, hogy előjöjjenek és megvilágítsák a földet.Menjetek és mutassátok meg magatokat szeretett gyermekeimként. Veletek ésbennetek vagyok, hogy hitetek fény legyen, mely ezekben a szerencsétlennapokban megvilágít benneteket. Ébressze fel a buzgóság bennetek a vágyat JézusKrisztus tisztelete és dicsőítése után! Harcoljatok, világosság gyermekei, ti kicsinynyáj, de tudatában annak, hogy az idők ideje, a vég vége közel van.” Kolbe SzentMaximilian Militia Immaculatae szervezete ebben a harci szellemben alakult: „ASzeplőtelen lovagjai nem közömbösek a terjedő bajjal szemben, hanem gyűlölikazt teljes szívükkel, és üldözik a lelkeket megmérgező gonoszt minden helyen ésminden időben”.

„Most, mivel a gonosz lélek nem vár, hanem tervszerűen és gyorsan hat,működésünk területét nem korlátozhatjuk csak a Szeplőtelen városára: lelkekről, azegész világnak és minden egyes léleknek az Immaculata számára történőmeghódításáról, minden léleknek a Szeplőtelen általi üdvözüléséről van szó azidők végezetéig. Kár lenne minden egyes lélek elvesztéséről…”

4. „Végül azonban Szeplőtelen Szívem diadalmaskodik!”

Kinyilatkoztatott, tévedhetetlen igazság, hogy az idők végén Krisztus újra eljön„ítélni eleveneket és holtakat és országának nem lesz vége”. Ez Megváltónknakutolsó és végérvényes diadala, miként Szent Pál apostol írja: „Azután jön a vég,midőn majd átadja Istennek, az Atyának az uralmat, miután megsemmisített

30

minden fejedelemséget és hatalmasságot és erősséget. Mert addig kell nekiuralkodnia, míg ellenségeit mind lába alá nem veti… Midőn pedig minden alá leszvetve neki, akkor a Fiú maga is aláveti magát annak, aki mindent alávetett neki,hogy az Isten legyen minden mindenekben” (1 Kor 15,24-28). Miként azonban az esthajnalcsillag megelőzi a napot, úgy készíti elő Máriadiadala Krisztus diadalát. A megváltás első ígérete ezért hangzik így: „ő széttiporjafejedet”. És az Egyház liturgiájában így fordul Máriához: „Te egyedül győzted leaz összes eretnekséget az egész földön!” Fatimában Mária szájából halljuk evigasztaló szavakat: „Végül azonban Szeplőtelen Szívem diadalmaskodik”, ésSzent Maximilián meg van győződve, hogy „biztosan Isten akarata, hogy azImmaculata minden lelket meghódítson”.

„Mikor fog Mária a világon uralkodni? Mikor jön létre minden országban az ő‘szeplőteleneinek városa’? Mikor fog az ő csodásérme minden keblen nyugodni, ésaz egész földgolyón minden szív érte dobogni? Én úgy vélem, hogy eme áldottpillanat bekövetkeztének meggyorsítására nincs jobb eszköz, mint hogy közülünkmindenki egyre jobban igyekszik a Szeplőtelennek való teljes átadásátelmélyíteni.”

A Fatimai Szűzanya szobra Magyarországon is járt

A Fatimai Szűzanya szobra ellátogatott Édes Hazánkba is, ahol Budapesten,Debrecenben, majd Miskolcon nemcsak a kápolnáinkban, hanem családoknál iskegyelmet árasztott. Erről a látogatásról szeretnénk megosztani Miskolcról ésDebrecenből egy-egy tanúságtételt a Kedves Olvasóval.

Fatimai Szűzanya-szobor látogatása Miskolcon

A múlt hónapban nálunk Miskolcon járt a fatimai Szűzanya szobra, ami igazikegyelem volt az Úristentől mindannyiunk számára. A Szűzanya nem csak az újmiskolci vasgyári FSSPX kápolnájában, hanem nálunk, a miskolci otthonunkban isvendégeskedett egy pár napig.Csodálatosan szép szobor, amely hirtelen - itt és most - olyan közeli lettszámunkra. És micsoda szerencse, hogy most, a fatimai megjelenések jubileumi,100. évében nem is kellett Fatimába elutaznunk, hanem maga Szűzanyaellátogatott hozzánk!

A méltó befogadására nagyon készültünk.

31

Már az előző napon elkezdtük a nagytakarítást, hiszen nem akármilyen vendégetvártunk. Miközben készültünk, én már akkor elkezdtem imádkozni, hogy legyenszent gyümölcse ennek a látogatásnak. Felajánlottam Szűzanyának saját magamat,a drága férjemet, a gyermekeinket, a közelben lakó szomszédjainkat, és végül azegész Magyarországot, sőt, a világot is.

Amikor végre megérkezett a Szűzanya, mindannyiunk örömmel imádkoztunkelőtte a rózsafüzért, hiszen ez a Szűzanya legkedvesebb imája. Hiszem és vallom,hogy amikor az imáink nem mindig tökéletesre sikerülnek, akkor éppen aSzűzanya az, aki közbenjárva értünk képes ezeket az imákat tökéletesíteni, és„odavinni” Úristen trónja elé. Imádkoztunk a családunkért, Magyarországért, és avilágbékéért is – hiszen most jobban, mint valaha érezhetünk ennek a békének atörékenységét.Így gyorsan eltelt ez a néhány nap, amelyet Szűzanya velünk együtt töltött azotthonunkban. A búcsúpillanata a vasárnapi szentmise a vasgyári kápolnában volt,ahol még utoljára nézhettünk, és csodálhattunk a szépségét.Nehéz most megszokni, hogy Ő most már nincs velünk – mintha elveszítettünkvolna valakit, akit nagyon szerettünk… Azonban a hitünk mégsem engedi, hogy szomorkodjunk. Mert a Szűzanyánktovábbra is mindig velünk lesz, minden imádságunkban. És együtt fog velünkimádkozni az ő Fiához. Ahogy Jézus a keresztfáról a Szűzanyára bízta minket,ugyanakkor nekünk is ajándékozta el Őt.

Így tehát mindig emlékezzünk erre, ha rózsafüzérben azt mondjuk a végén: „Ó, Jézusom, bocsásd meg vétkeinket, ments meg minket a pokol tüzétől, és vidd amennybe a lelkeket, különösen azokat, akik legjobban rászorulnak irgalmadra.Ámen.”

B.-né S. H.

A Fatimai Szűzanya szobra Debrecenben

Október végén, a Szűzanya fatimai megjelenésének 100. évfordulója adottaktualitást a korabeli püspöki karok által is ajánlott imamódnak, miszerint a fatimaiSzűz Máriáról készült szobor befogadása és az előtte való imádkozás gazdagforrása lehet az életünkre kiáradó kegyelemnek és hitünk mélyítésének.

32

Városunkban, Debrecenben hét család élt a lehetőséggel, hogy néhány órátreménnyel telve az Istenszülő szobra mellett töltsön, ilyen módon is ápolva aBoldogságos Szűz tiszteletét. Ezekben a napokban nemcsak a lakásajtók nyíltak meg a gyönyörű egyszerűséggelkivitelezett szobor előtt, hanem elsősorban a lelkünk tárult fel, hogy beengedjük amindenek fölött álló, létező és igaz boldogságot, melyet Mária, Jézus anyjafogadott be először a földi világba. A családunk számára a befogadás ténye volt a legfontosabb. A Szűzanya„megszólított” bennünket – mint a gyermekeket Fatimában – és IGENT akartunkmondani erre a megszólításra! Megköszönni a kétezer évvel ezelőtti IGENT amegváltásunkra, és az azóta tartó oltalmát a világ fölött, fölöttünk. Felidéztükazokat az eseményeket amikor mellettünk volt az életünk során, a személyre szóló„üzeneteket”, melyeket tőle kaptunk és kapunk mindennap, ha elég jól figyelünk.Örültünk, hogy ezekben az órákban mi is azok lehettünk, akik tanúságot tesznek apróféta szavai mellett: „Boldognak mond engem minden nemzedék, mert nagyottett velem ő, a Hatalmas” (Lk 1, 48). És, hogy mi történt másnap vagy egy hét múlva? Nálunk nem voltak nagymegtérések vagy gyógyulások, csak az, ami számunkra most a legfontosabb: azélet csodája folytatódott… Minden percét lehetőségként kaptuk és kapjuk, hogycsoda történjen általunk a világban. Ha Mária példáját követve, mindig nyitottak ésbefogadóak maradunk Isten ránk vonatkozó akarata iránt, hiszünk abban, hogy ígyis lesz!

Miklós Malvina

Katolikus-e az új miserítus?

írta: Clericus Hungarus

47 éve, hogy VI. Pál pápa tekintélyével megjelent az új misekönyv, és szinte azegész világegyházban egyeduralkodóvá vált. Még ki sem adták, és máris hevestámadások érték. (Ottaviani-intervenció). Miután megjelent, nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket: a templomlátogatók száma azóta is fokozatosan csökken,hasonlóan a papság száma és sajnos színvonala is. A katolikusok körében azEucharisztia kultusza és az áldozati jellegbe vetett hit egyre inkább háttérbe szorul.Még jámbornak mondható papok sem látják szükségét, hogy naponta misézzenek.

A katolikusok Krisztus ígéretében bízva mindig is hitték, hogy az Egyházat mindiga Szentlélek vezeti, ezért 1970-ig elképzelhetetlen lett volna, hogy az imádás kétezeréves hagyományát rossznak bélyegezve a szemétbe dobják, és feledésre ítéljék. Atridentinek csúfolt liturgia ugyanis nem volt más, mint az apostolok ideje ótafolyamatosan fejlődő és gazdagodó kincstár, melyet a szentek buzgósága és a vértanúk

33

vére szentelt meg. (Pl.: angol katolikus mártírok)Ellenben az új miserítus nem olyan valami, ami áthagyományozódott, amit

őseinktől örököltünk; semmiféle folytonossággal nem rendelkezik. Egy íróasztalnálmegszerkesztett „csinált valami”, mely nem illeszkedik bele a katolikus hagyományegészébe. Amennyiben azonosulunk vele, szemléletváltást vár tőlünk. Ha elfogadjuk,vallási identitásunk súlyosan sérül, hiszen az imádságnak az a kétezer éves folyamatoshagyománya, mely megannyi szentet nevelt és misztikust ihletett, idegenné válikszámunkra. Korunkban sokan hivatkoznak a Szentlélekre, és mondják: a zsinat és azazt követő megújulás az ő műve volt. Felmerülhet bennünk a kérdés: a zsinatig aSzentlélek nem volt jelen az Egyházban, és keresztény őseink egészen eddig tévútonjártak és sötétségben éltek?

Az Egyház mindig is vallotta, hogy az imádság törvénye a hit törvénye (lex orandi,lex credendi). A kultusz tehát sajátos jelrendszerrel rendelkező kommunikáció, Isten ésa természetfeletti létre meghívott ember között. Misztérium, melynek jelrendszereIsten és ember viszonyát hivatott kifejezni. A tradicionális latin rítusban e jelrendszer adogmáknak (hitigazságoknak) mintegy tükörképe, vagyis: azt tesszük, amit hiszünk.

Hisszük, hogy a Szentmise elsődleges értelemben áldozat, az Isten iránti hódolatkifejezése, és engesztelés a bűnökért. Ez a tradicionális Szentmisében nyilvánvalóanlátszik: a pap nem a népnek, hanem a népért végzi szolgálatát. Mindenki azonosirányba fordul (coram Dei). Az oltár közepén – azt uralva – a Megfeszített ábrázolásavan. A felajánlás valóban felajánlás, és nem csupán adományok előkészítése egy közöseucharisztikus agapéhoz. Az offertorium (felajánlás) imájában világosan meg vanfogalmazva, hogy ki, kinek, és miért ajánlja fel az áldozatot. „Fogadd Szent Atya,mindenható örök Isten, ezt a szeplőtelen áldozatot, melyet én, méltatlan szolgád,felajánlok neked, élő és igaz Istennek számtalan bűnömért… minden itt jelenlévőért…minden keresztény hívőért, élőkért és megholtakért, hogy szolgáljon nekem és nekik azüdvösségre és az örök életre.”

A teocentrikus irányultság (mindenki egy irányba, a főoltár felé fordul), és aszövegek tanúsága azt is világossá teszi számunkra, hogy a szertartás vezetője nemegy ünneplő félprofán közösség elnöklője, hanem pap (sacerdos), aki Istennek kívánáldozatot bemutatni a népért. Vagyis a papi szolgálat mivolta és a pap identitása is ejelek által teljesen világos és egyértelmű.

Hisszük, hogy az Oltáriszentségben a kenyér és bor színe alatt a teljes Krisztus vanjelen, valóságosan és lényegileg. E jelenlét hitünk tanúsága szerint, százszorta több,mint Krisztusnak a közösségben vagy a Szentírásban való jelenléte, melyet azEucharisztia rovására az új misekönyv túlhangsúlyoz. Ezen hittitok is világosanmegjelenik a tridenti misében. Jelzi ezt a térdhajtások száma a celebráns részéről,valamint a közösség térdelése (a térdhajtás olyan gesztus, jel, amely a profán életbennem jelenik meg, teljesen szakrális jellegű. Félreérthetetlenül a legmélyebb hódolat ésimádás jele. Az állás és meghajlás a profán életben is jelen van, s elsődleges jelentése atisztelet és nem az imádás. Az állás jelenthet egyenrangúságot is pl. két személyközött.)

A hívek részéről a szentáldozás vétele is kifejezi a valóságos jelenlétbe vetett hitet,hiszen térdelve és ajakra áldoznak. E gesztus nagyon is megkülönbözteti az Úr Testét a

34

közönséges kenyértől, hiszen kinek jutna eszébe egy darab kenyeret a konyhaasztalnáltérden állva magához venni. A Szent Testet a hívő nem érinti, hiszen tudja, hogy aztöbb, mint kézzelfogható „valami”.

Íme pár példa miként teljesül a lex orandi, lex credendi elve mindenki számára ahagyományos római rítusban. Az imádság módja, jelrendszere és a hit köztiösszefüggés azonban nemcsak a katolikus Egyház sajátja, hanem az eretnekvallásokban is ugyanígy jelen van. A hitújítók, miután nekirontottak azAnyaszentegyház tanításának és új dogmatikát dolgoztak ki, azonnal nekifogtakliturgiájukban az új jelrendszer kidolgozásához, mely hamis tanrendszerükkifejezésére volt hivatva. Első lépés volt a hagyománnyal szakítva új liturgikuskönyvek kidolgozása, melyek megszakították a folytonosságot, és egy adott személymunkájához kötődtek.

A hitújítás minden irányzata megegyezett abban, hogy teljességgel elvetette azáldozati jelleget. Maga Luther így nyilatkozott a Szentmiséről: „Állítom, hogy azösszes bordélyházi személyek, gyilkosok, tolvajok, házasságtörők kevésbé rosszak,mint ez az iszonyatos mise.” Első feladata volt tehát a „liturgikus reform”. Legelőszörel kellett tüntetni a régi felajánlási imákat, hiszen azokat már nem lehetettösszeegyeztetni az új hittel, és szét kellett zúzni a Római Kánont is. Mivel ez az újszertartás már nem Istennek bemutatott áldozat, hanem közösségi Úrvacsora osztás ésIge-istentisztelet, evidens, hogy csak a nép nyelvét lehet használni. A pápaság„dúdolásait” (gregorián ének) és a latin nyelvet el kellett hagyni. A katolikusSzentmise másik esküdt ellensége Thomas Cranmer így ír: „Azért szükséges azasztalforma, hogy az egyszerű híveket elvezesse a pápista mise babonájától azÚrvacsora helyes gyakorlatához. Áldozat felajánlásához oltárra, ellenben az emberekétkeztetéséhez asztalra van szükség.” E rövid idézet megint csak magáért beszél, aprotestáns liturgia tükrözi a megváltozott tudatot. Az istentisztelet nem áldozat, tehátmegtévesztő lenne az oltár használata. Lakoma, ezért csupán asztalra van szükség. Azasztalforma világosan kifejezi, hogy az Úrvacsora csupán egy kultikus közösségiétkezés, egy távoli üdvtörténeti eseményre emlékezve. Megszűnik a teocentrikusirányultság, (az oltár iránya) a kultusz fókuszpontja a közösség. Az istentiszteletelnöklője a lelkész, csak egy a tömegből, és a nép megbízásából végzi szolgálatát.Tehát nem pap, csupán szerepet tölt be a közösségen belül. Ebből kiindulva a néptőlnem szabad elkülönülnie, a különféle liturgikus öltözékek viszont ezt jelentenék.

A protestánsok nem hisznek a transsubstantinatio-ban (átlényegülés) és eztliturgiájuk is világosan mutatja. Nem végeznek térdhajtást és más tiszteletadást akenyér és a bor előtt, hiszen ez részükről bálványimádás lenne. Ahogy magyarvidékeken mondják: a kálvinistáknak nem hajlik a térdük. Református gyülekezetbenaz Úrvacsorát mindenki a saját kezébe veszi, hiszen profán kenyér, mely csak jeleKrisztusnak. Ha megvizsgáljuk a protestáns istentisztelet rendjét és sajátosjelrendszerét valóságosan és félreérthetetlenül kirajzolódik a protestáns hitvallás,melynek fontos eleme a reálprezencia, az áldozati jelleg és a papi hatalom tagadása.

Összehasonlítva a tradicionális Szentmise, a protestáns Úrvacsora, és VI. Pálmiséje közti összefüggéseket, súlyos következtetéseket kell levonnunk. Az új misébena celebráns a néppel szemben végzi szolgálatát, vele állandó szemkontaktust tartva. Az

35

irányultság tehát a régi misével ellentétben nem teocenrtikus, hanem antropocentrikus.A tridenti rítusban a dialógus Isten és a felé irányuló nép közt folyik, ma egyre inkábba miséző és a helyi közösség között. A pap ezáltal pszichésen is kényszerítve érzimagát, hogy színészként viselkedjék. A szertartást már nem a templomtérlegkiemelkedőbb helyén lévő főoltáron végzi, hanem azzal szemben egy általábansokkal jelentéktelenebb asztalon. Ez az asztal sokkalta inkább hasonlít a protestánsúrasztalra, mint a katolikus áldozati oltárra.

Az oltár legfontosabb része az oltárkő, melyet a püspök konszekrál (felszentel), ésvértanú szentek ereklyéit tartalmazza (az ókeresztény kortól fogva a vértanú szentekereklyéi felett miséztek), mely azonban ma már általában teljesen hiányzik. A keresztnem foglal már el központi helyet, esetleg oldalt elhelyezett dekoráció. A régi áldozatijelleget tökéletesen kifejező felajánlási imákat száműzték. Az új imák nyelvezetehomályos, és kevésbé érthető, hogy mit is akarnak kifejezni. Inkább valamilyenhálaadást, mint valódi felajánlást jelentenek. „Áldott vagy Urunk, mindenség Istene,mert a te bőkezűségedből kaptuk a kenyeret. Felajánljuk néked, mint a föld termését,és az emberi munka gyümölcsét, ebből lesz számunkra az élet kenyere.” Az „életkenyere” kifejezés inkább táplálékot, mint áldozatot jelent. A szembemiséző oltárnakköszönhetően a pap a nép felé fordulva mondja az offertorium imáit, ezzel méghomályosabbá téve jelentésüket.

Az áldozati jelleg hitét szinte alig jelzi valami az új rítusban. A latin nyelvhasználata már-már szentségtörésnek számít. Az új misét már nem a népért, hanem anépnek mondják. A valóságos jelenlét hitét kifejező jelrendszer ugyancsak csorbátszenvedett. A pap a mise jelentős része alatt tudomást sem vesz a tabernákulumbanőrzött Oltáriszentségről. A szertartások alatt általában hátat fordít neki. A Kánonlegszentebb imáit is a szemben ülő nézőközönség előtt „produkálja”, sokszor akatolikus nyelvezettől súlyosan elütő szavakkal (svájci kánonok). A szentáldozásszertartásából az imádás és hódolat mindennemű külső formáját kiiktatták. Már nemtérdelve, hanem állva áldoznak. Kézbe áldozásnál a hívő tulajdonképpen saját magátáldoztatja meg, e gesztus által a Szentostya vételét szinte alig megkülönböztetve aprofán kenyér vételétől.

Az új misében a papi identitás is igencsak megváltozik. A pap itt az elnökszerepében tűnik fel, előimádkozó, aki vezeti a közösség ünneplését. Szerepekorlátozott, hiszen a mise egyes részeit laikusok is végezhetik (felolvasók, világiáldoztatók).

VI. Pál misekönyvét vizsgálva rá kell jönnünk, hogy külső szertartásai közelebbállnak a protestánsokhoz, mint a kétezer éves katolikus tradícióhoz. Az áldozatijelleget és a transsubstantinatio-t dühödten tagadó Luthernek valószínűleg nem okoznalelkiismereti problémát az új misekönyv használata, hiszen emiatt nem kellene nézeteitmegváltoztatnia. A tényeket vizsgálva be kell látnunk, hogy az új miserítus bizonyosértelemben már nem katolikus, legalábbis heresium sapit. – Jelrendszere nem tükrözikellőképpen a katolikus tanítást, sokban egyenesen protestánsnak hat – szinte teljesenszakít a hagyományos formákkal és szemlélettel – nehezen adja meg a keresztényszámára azt a pozitív dispozíciót (irányultságot), amely az Istennel való bensőségestalálkozáshoz szükséges. A misekönyv előkészítői között több protestáns „szakértő” is

36

volt. Egyikük így nyilatkozott: „Ami Luther Mártonnak nem sikerült, azt mivégbevittük.” A keresztvetés és az Úrfelmutatás csak VI. Pál pápa személyesközbelépése miatt maradhatott meg.

Ma már az is tény, hogy Msgn. Bugnini, az új liturgia atyja, szabadkőműves volt ésa francia páholy utasításait hajtotta végre. Miután egy, a páholy nagymesterének írtlevele nyilvánosságra került, Bagdadba száműzték, ahol egyes források szerintöngyilkos lett.

Minden józan gondolkodású katolikusnak észre kell vennie, hogy Egyházunkmostani válsága és az új misekönyv szelleme között ok okozati összefüggés van. AzEgyház természetesen továbbra is vallja az ortodox tanítást az Eucharisztiávalkapcsolatban, de ez egyre inkább csak elméleti szinten érvényesül. A sérült és hamisjelrendszer és a kétes egyházkép – mely az új miséből árad – nagyon sok katolikusnakmegfertőzte a tudatát. Sok fiatal pap nem tudja értelmezni a hivatását, és keresi azidentitását, hiszen a hagyományos papi ideál nem igazán egyeztethető össze az új miseszellemével. A jelenkori papság egyre inkább elveszti érzékét a transzcendens iránt,helyette a modern világ kegyeit keresi (nyissuk ki kapuinkat a világra…). Már nemakarják azt átformálni, hanem csupán megtűrt személyként szeretnének beilleszkedniabba. A misszió szelleme, az áldozati lelkület, a cölibátus lassan értelmetlenné válik,hiszen az eucharisztikus agapé elnöklője egyre messzebbre kerül az Alter Christusideáljától.

A hívők nagy része már nem érti, hogy miért kell templomba járnia, hiszen Istenigéjét otthon is olvashatja, az eucharisztikus ünneplést pedig rádión is követheti. Amise sokak számára (főleg fiatalok) unalmasnak tűnik, hiszen eltűnt belőle amisztérium. A szent és a profán közti különbség egyre kisebb lett. Számukra atemplom csak egy előadóterem, ahol mindig ugyanaz az előadás. Egyre inkább az „azthisszük, amit teszünk” elv diadalmaskodik, melynek hatására többen, már vagy nemismerik, vagy nem vallják az egészséges tanítást az Oltáriszentségről és a többidogmáról.

E problémákat figyelve minden lelkiismeretes katolikusnak erkölcsi kötelességemindent megtenni a tradicionális katolikus szentmise visszaállításáért hazánkban.Jelenti ez elsősorban a buzgó és állhatatos imádságot, hiszen Krisztus Urunk mondja:„Kérjetek és adatik nektek.” Másodsorban a hagyományhű papok – főleg erkölcsi –támogatását, végül pedig a Katolikus Egyház iránti elkötelezettség elmélyítését.

Christus vincit, Christus regnat, Christus imperat!

37

Miserend

DebrecenH-4032, Debrecen, Nagyerdei körút. 98. (Debreceni Orvos Tudományi Egyetem Gyermekklinika kápolnája)

2017. 12. 25. Hétfő A MI URUNK, JÉZUS KRISZTUS SZÜLETÉSE; Karácsony, Ünnepi Szentmise (I. oszt.) 8.30 óraRózsafüzér, gyónási lehetőség 9.00 óraÜnnepi mise

2017. 12. 31. Vas. Vasárnap Karácsony nyolcadában (II. oszt.) 16.30 óraRózsafüzér, gyónási lehetőség 17.00 óraÜnnepi mise

2018. 01. 07. Vas. Szent Család Vasárnapja (II. oszt.) [Szentmise a Vízkeresztről lesz.] 8.30 óraRózsafüzér, gyónási lehetőség 9.00 óraÜnnepi mise

2018. 01. 28. Vas. Hetvenedvasárnap (II. oszt.) 8.30 óraRózsafüzér, gyónási lehetőség 9.00 óraÜnnepi mise

2018. 02. 04. Vas. Hatvanadvasárnap (II. oszt.) 16.30 óraRózsafüzér, gyónási lehetőség 17.00 óraÜnnepi mise

2018. 02. 25. Vas. Nagyböjt 2. Vasárnapja (I. oszt.) 8.30 óraRózsafüzér, gyónási lehetőség 9.00 óraÜnnepi mise

2018. 03. 04. Vas. Nagyböjt 3. Vasárnapja (I. oszt.) 16.30 óraRózsafüzér, gyónási lehetőség 17.00 óraÜnnepi mise

2018. 04. 01. Vas. URUNK, JÉZUS KRISZTUS FELTÁMADÁSÁNAK ÜNNEPE; HÚSVÉTVASÁRNAP (I. oszt.) 8.30 óraRózsafüzér, gyónási lehetőség 9.00 óraÜnnepi mise

2018. 04. 08. Vas. HÚSVÉT utáni 1. Vasárnap; FEHÉRVASÁRNAP (I. oszt.) 16.30 óraRózsafüzér, gyónási lehetőség 17.00 óraÜnnepi mise

MiskolcJézus Szentséges Szíve Kápolna

H-3533, Miskolc, Kórház utca 1. (Vasgyári kórház kápolnája)

2017. 12. 25. Hétfő A MI URUNK, JÉZUS KRISZTUS SZÜLETÉSE; Karácsony, Éjféli Szentmise (I. oszt.)előtte 23.30 óraRózsafüzér, gyónási lehetőség 0.00 óraÜnnepi mise

2017. 12. 31. Vas. Vasárnap Karácsony nyolcadában (II. oszt.) 8.30 óraRózsafüzér, gyónási lehetőség 9.00 óraÜnnepi mise

2018. 01. 07. Vas. Szent Család Vasárnapja (II. oszt.) [Szentmise a Vízkeresztről lesz.] 15.30 óraRózsafüzér, gyónási lehetőség 16.00 óraÜnnepi mise

38

2018. 01. 28. Vas. Hetvenedvasárnap (II. oszt.) 15.30 óraRózsafüzér, gyónási lehetőség 16.00 óraÜnnepi mise

2018. 02. 04. Vas. Hatvanadvasárnap (II. oszt.) 8.30 óraRózsafüzér, gyónási lehetőség 9.00 óraÜnnepi mise

2018. 02. 25. Vas. Nagyböjt 2. Vasárnapja (I. oszt.) 15.30 óraRózsafüzér, gyónási lehetőség 16.00 óraÜnnepi mise

2018. 03. 04. Vas. Nagyböjt 3. Vasárnapja (I. oszt.) 8.30 óraRózsafüzér, gyónási lehetőség 9.00 óraÜnnepi mise

2018. 04. 01. Vas. URUNK, JÉZUS KRISZTUS FELTÁMADÁSÁNAK ÜNNEPE; HÚSVÉTVASÁRNAP (I. oszt.) 16.30 óraRózsafüzér, gyónási lehetőség 17.00 óraÜnnepi mise

2018. 04. 08. Vas. HÚSVÉT utáni 1. Vasárnap; FEHÉRVASÁRNAP (I. oszt.) 8.30 óraRózsafüzér, gyónási lehetőség 9.00 óraÜnnepi mise

Kedves Testvérek!Mivel Húsvét előtt történik az órák átállítása a nyári időszámításra. Ezért a téli időszámítás kezdetéig délutánonként 16:00 helyett 17:00-kor kezdődik a Szentmise!

Patrona Hungariae Kápolna

H-1146 Budapest, Thököly út 116/I/3.

J A N U Á R

2018.01.06. szombat VÍZKERESZT (I. oszt.) Frey atya

18:00 szentmise

2018.01.07. vasárnap Szent Család vasárnapja Frey atya(II. oszt., Vízkereszt utáni 1. vasárnap)

9:30 Rózsafüzér, gyónási lehetőség

10:00 ünnepi szentmise szentségi áldással

2018.01.20. szombat Szent Fábián pápa és Sebestyén vértanúk (III. oszt.)

18:00 szentmise

2018.01.21. vasárnap Vízkereszt utáni 3. vasárnap (II. oszt.)

9:30 Rózsafüzér, gyónási lehetőség

10:00 Ünnepi szentmise

39

F E B R U Á R

(Figyelem! Ebben a hónapban a 2. és 3. Vasárnap van Szentmise!)

2018.02.10. szombat Szent Skolasztika szűz (III. oszt.)

18:00 szentmise

2018.02.11. vasárnap Ötvenedvasárnap (II. oszt.); A Szeplőtelen Szűz (lourdesi) megjelenése

9:30 Rózsafüzér, gyónási lehetőség

10:00 ünnepi szentmise

2018.02.14. szerda Hamvazószerda (kötelező böjti és megtartóztatási nap)

2018.02.17. szombat Hamvazószerda utáni Szombat (III. oszt.)

18:00 szentmise

2018.02.18. vasárnap Nagyböjt 1. vasárnapja (I. oszt.)

9:30 Rózsafüzér, gyónási lehetőség

10:00 ünnepi szentmise, hamvazkodás

M Á R C I U S

2018.03.03 szombat Szűz Mária engesztelő szombatja; Nagyböjt 2. vasárnapja utáni szombat (III. oszt.)

18:00 szentmise

2018.03.04. vasárnap Nagyböjt 3. vasárnapja (I. oszt.)

9:30 Rózsafüzér, gyónási lehetőség

10:00 ünnepi szentmise

2018.03.17. szombat Nagyböjt 4. vasárnapja utáni szombat (III. oszt.)

18:00 szentmise

2018.03.18. vasárnap Szenvedés 1. vasárnapja (I. oszt.)

9:30 Rózsafüzér, gyónási lehetőség

10:00 ünnepi szentmise

Á P R I L I S

2018.04.01. vasárnap Húsvétvasárnap (I. oszt.)

9:30 Rózsafüzér, gyónási lehetőség

10:00 ünnepi szentmise

(vendéglátás a kápolna előterében)

40

2018.04.14. szombat Szent Jusztinusz vértanú (III. oszt.)

18:00 szentmise

2018.04.15. vasárnap Jó Pásztor vasárnapja (II. oszt.)

9:30 Rózsafüzér, gyónási lehetőség

10:00 ünnepi szentmise szentségi áldással

M Á J U S

2018.05.05. szombat Szent V. Piusz pápa (III. oszt.); Szűz Mária engesztelő szombatja

18:00 szentmise

2018.05.06. vasárnap Húsvét utáni 5. vasárnap (II. oszt.)

9:30 Rózsafüzér, gyónási lehetőség

10:00 ünnepi szentmise

2018.05.19. szombat Pünkösd vigíliája (I. oszt.)

18:00 szentmise

2018.05.20. vasárnap Pünkösd vasárnap (I. oszt.)

9:30 Rózsafüzér, gyónási lehetőség

10:00 ünnepi szentmise szentségi áldással

J Ú N I U S

2018.06.02. szombat Nincs szentmise (Családi nap Jaidhofban)

2018.06.03. vasárnap Pünkösd utáni 2. vasárnap (II. oszt.)

9:30 Rózsafüzér, gyónási lehetőség

10:00 ünnepi szentmise

2018.06.16. szombat Szűz Mária szombatja (IV. Oszt.)

18:00 szentmise

2018.06.17. vasárnap Pünkösd utáni 4. vasárnap (II. oszt.)

9:30 Rózsafüzér, gyónási lehetőség

10:00 ünnepi szentmise szentségi áldással

41

FELHÍVÁS

KEDVES HÍVEK, KEDVES OLVASÓINK!

Kedves Hívek, Kedves Olvasóink!

Mint azt bizonyára tudják, a Magyarok Nagyasszonya című folyóiratunk ingyenesenkapható, amelyért hálás köszönetünket fejezzük ki a Szent X. Piusz Papi Testvérület osztráktartománya elöljárójának, Stefan Frey atyának és mindazoknak, akik bármilyen formábansegítségünkre vannak, hogy folyóiratunk megjelenhessen. Természetesen buzdítunkmindenkit, hogy szerettei körében terjessze folyóiratunkat, amely által lehetőség adódik azapostolkodás ilyen formában történő megélésére is. Ugyanakkor lehetőség van a folyóiratmegjelenését anyagilag is támogatni, amelyet az alábbi bankszámlaszámon tehetnek meg:

Belföldről:RENOVANDUM MARIAE REGNUM EGYESÜLET

11600006-00000000-09119648 (Erste Bank Budapest)

Külföldről:

(IBAN): HU50 1160 0006 0000 0000 0911 9648SWIFT/BIC kód: GIBAHUHB

A megjegyzés rovatba a következőt szíveskedjenek írni: „Magyarok Nagyasszonya”

Továbbá tájékoztatjuk Kedves Olvasóinkat, hogy átmeneti jelleggel, a www.fsspx.hu cím üzembe helyezéséig, elindult a magyar nyelvű honlapunk a következő internetes címen:

www.fsspx.atw.hu

Támogatásukat hálás szívvel köszönjük!

42

TARTALOM

STRUCC POLITIKA, A SZELLEM VAKSÁGÁRÓL......................................................2100 ÉVES A KOMMUNIZMUS .................................................................................4P. MATTHIAS GAUDRON: KATEKIZMUS AZ EGYHÁZ KRÍZISÉHEZ.......................8AZ IMMACULATA – UTOLSÓ MENTSVÁRUNK................................................16A FATIMAI SZŰZANYA SZOBRA MAGYARORSZÁGON IS JÁRT............................31KATOLIKUS-E AZ ÚJ MISERÍTUS?......................................................................33MISEREND (2017. ÁPRILIS – JÚNIUS)................................................................38

Kegyelemteljes, Áldott Karácsonytés

Áldott 2017-es Új Évet

kívánunk szívből Önöknek

Stefan Frey atya

Anton Odermatt atya Klaus Wilhelm atya Reiner Becher atya

Papp Péter atya Marko Tilošanec atya

Theodorus testvér Simonas testvérBernadette nővér Rosa Maria nővér Patricia nővér

Heigl asszony

43

Kiadó:Katholisches BildungshausA - 3542 Jaidhof 1(A Szent X. Piusz Papi Testvérület Osztrák Tartománya)Tel. +43 2716 65 15Fax +43 2716 65 15-20Klaus Wilhelm atyapkwilhelm@fsspx.at

44