integrált városfejlesztési stratégia4 7622 pécs, dohány u. 7. i. em. 15., tel.: (30) 746 66...

Integrált Városfejlesztési Stratégia

Villány Város Önkormányzatának

DDOP‐2009‐4.1.1/A kódszámú pályázatához

Készítette:

2009. december

1 7622 Pécs, Dohány u. 7. I. em. 15., Tel.: (30) 746 66 36; (72) 511 010; Fax: (72) 511 011

[email protected]; www.ecocortex.hu

TARTALOMJEGYZÉK

Tartalomjegyzék ...................................................................................................................... 1 Vezetői összefoglaló................................................................................................................ 3 1 A város szerepének meghatározása a településhálózatban...................................... 5 1.1 A város vonzáskörzetének bemutatása................................................................ 5 1.2 A város szerepe a térségi munkamegosztásban ................................................. 6

2 Városi szintű helyzetértékelés ....................................................................................... 8 2.1 Városszerkezet ......................................................................................................... 8 2.2 Gazdaság ................................................................................................................ 11 2.2.1 Borászat és turizmus................................................................................. 17

2.3 Társadalom............................................................................................................. 23 2.4 Települési környezet ............................................................................................. 29 2.5 Közszolgáltatások.................................................................................................. 37 2.6 Korábbi időszak fejlesztései ................................................................................. 43 2.7 Összegzés................................................................................................................ 46

3 Városrészek elemzése ................................................................................................... 48 4 Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek helyzetértékelése ....... 52 5 Stratégia .......................................................................................................................... 54 5.1 A város jövőképe – illeszkedés a Városfejlesztési Koncepcióhoz .................. 54 5.1.1 A célok számszerűsítése ........................................................................... 57

5.2 Fejlesztési célok a városra és a városrészekre ................................................... 59 5.3 Beavatkozások‐ akcióterületek kijelölése........................................................... 63 5.3.1 Kulturális és művelődési akcióterület.................................................... 65 5.3.2 Turisztikai és borászati akcióterület ....................................................... 70 5.3.3 A fejlesztési tevékenységek priorizálása................................................ 75

5.4 Fenntarthatósági szempontok ............................................................................. 76 5.4.1 A fenntartható környezeti fejlődés programja ...................................... 76 5.4.2 Az anti‐szegregációs program................................................................. 78

5.5 Stratégia külső és belső összefüggései ............................................................... 78 5.5.1 A stratégia főbb külső összefüggései...................................................... 78

5.6 A stratégia megvalósításának főbb kockázatai ................................................. 80 6 A megvalósítás eszközei .............................................................................................. 81 6.1 A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek.................................................................................................................... 81 6.2 Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások... 82 6.3 Településközi koordináció mechanizmusai ...................................................... 84 6.4 Ingatlangazdálkodási koncepció elkészítése..................................................... 86 6.4.1 Forgalomképes ingatlanok áttekintése................................................... 87



6.4.2 Ingatlan beruházási szándékok............................................................... 94 7 Partnerség....................................................................................................................... 95

7.1.1 Az önkormányzat partnerség építésének területei, a kapcsolódó feladatok, célcsoportok, eszközök .............................................................................. 97 7.1.2 Megvalósításban résztvevő társadalmi csoportok és személyek ..... 100 7.1.3 Nyilvánosság biztosítása........................................................................ 101

7.2 A stratégia megvalósulásának monitoringja................................................... 102 8 Elfogadás módja, dátuma........................................................................................... 103 9 Záradék ......................................................................................................................... 104 Mellékletek ........................................................................................................................... 105 1. számú melléklet: Anti‐szegregációs terv ................................................................. 105

Táblázat jegyzék .................................................................................................................. 106 Térkép jegyzék..................................................................................................................... 107



VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Villány Város Önkormányzata 2009 őszén bízta meg az Eco‐Cortex Kft.‐t, hogy a korábban elkészült városi dokumentumok összefoglalásaként, a régebbi anyagokat felülvizsgálva, aktualizálva készítse el Villány Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját.

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítése kezdetben csak a nagyobb lakosságszámú városok esetében volt kötelező, azonban a hazai pályázati rendszer 2009 végére az összes olyan város számára előírta a stratégia elkészítését, amely pályázatot kíván benyújtani városrehabilitációs témakörben. Villány Város Önkormányzata a Dél‐Dunántúli Operatív Program „Funkcióbővítő integrált városfejlesztési akciók támogatása” (DDOP‐2009‐4.1.1/A) pályázati kiírás keretében nyújt be pályázatot 2010 januárjában, és ehhez szükséges a dokumentum elkészítése.

„Az integrált városfejlesztési stratégia középtávú, stratégiai szemléletű, de megvalósítás orientált tervezési dokumentum, amely meghatározza a városok középtávú városfejlesztési tevékenységeit. Az integrált városfejlesztési stratégia tematikus szempontokat integráló, területi alapú tervezési szemlélettel készül. Területi alapon hangolja össze a különböző szakpolitikai megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása, stb.), összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját is összefüggéseiben kezeli.”1

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia és a vele párhuzamosan felülvizsgált Városfejlesztési Koncepció a város alábbi középtávú céljait fogalmazza meg:

1. Villány, a bor városa

2. Villány, a rendezvények városa

3. Villány élő és élhető város.

1 Városfejlesztési kézikönyv, 2009.



A bemutatott célok eléréshez szükséges utat a városfejlesztési stratégia és az akcióterületi tervek mutatják be. Itt kerülnek ismertetésre azok a részcélok, beruházási elemek is, amelyek révén a tervek megvalósulnak.

A helyzetértékelésben megfogalmazódik Villány jelenlegi szerepe a térségi munkamegosztásban, mely szerint Villány mikrotérségi központ, a kistérség egyik szervező ereje és némely tekintetben pedig megyei, vagy regionális feladatok ellátását is végzi.

A város problémája, hogy a lakosság száma csökken (a természetes szaporulat negatív + elvándorlás), a korösszetételben egyre nagyobb az idősebb korosztályok aránya. A közintézmények felújításra szorulnak, a turisztikai szolgáltatások pedig annak ellenére, hogy a borászattal együtt a város húzóágazatát jelentik, mennyiségi és minőségi fejlesztésre szorulnak. A fejlesztésre a városi célok elérése érdekében van szükség.

A városfejlesztési stratégia sikeres megvalósítása érdekében két akcióterület került lehatárolásra Villányban: a Kulturális és művelődési, valamint a Turisztikai és borászati akcióterület. A két terület a jellemző funkcióik alapján került kialakításra. A lehatárolt akcióterületek határozzák meg a városrehabilitációs projektek területi kereteit. Az egy területen belül megvalósuló projektelemek egymás hatását erősítve valósulhatnak meg, és dinamizálhatják a kijelölt területeken a magánszféra beruházási szándékait is. A magánszféra által megvalósuló – elsősorban – gazdasági projektek biztosítják Villány számára, hogy a fejlődés motorjává válhasson, ahol koncentrálódnak a munkahelyek és a szolgáltatások.

A fenntartható gazdasági növekedés és a versenyképes gazdasági modell akkor működtethető hatékonyan, ha a városok sikeresek tudnak maradni a munkalehetőségeket teremtő befektetések ösztönzésében és hatékonyak az innováció‐vezérelt iparágak meghonosításában.

Hazánkban jelenleg a városfejlesztési elképzelések jórészt a fizikai infrastruktúra megújítására szorítkoznak, nem helyezvén kellő hangsúlyt a funkcióbővítés fontosságára, valamint az érintett lakosság bevonására, a helyi közösség összetartó erejének fokozására. Ezért szükséges az innovatív városfejlesztési módszerek megismerése és elterjesztése.



1 A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN

Villány a Dél‐Dunántúli Régió egyik legkisebb lélekszámú, ugyanakkor nemzetközileg az egyik legismertebb városa, a Dél‐baranyai dombság, a Nyárád‐harkányi sík és a Villányi‐hegység találkozási pontjánál fekszik, Pécstől 34, Siklóstól pedig 13 km távolságra. Közlekedési helyzete kedvezőtlen, főutak sosem vezettek a területén. Vasútvonala a Pécs‐Mohács vonal megállója, eredetileg a mecseki feketekőszén szállítására jött létre.

Villány neve összefügg a területén már évszázadok óta előállított vörösborral. 1987‐ben egy nemzetközi zsűri Rómában a „Szőlő és bor városa” címet ítélte Villánynak Ezt követően 2000‐ben a Belügyminiszter döntése nyomán a városi címet is megkapta a település.

A 2005‐ben az Országgyűlés által elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció részcélként határozta meg a policentrikus, együttműködő városhálózat megteremtését, amely képes hatékonyan felfűzni az ország térségeit. Ebben a vonatkozásban Villány a Siklósi kistérség egyik mikrocentruma, amely Siklós irányában kapcsolódik a Dél‐Dunántúli Régió pólusához, Pécshez. A koncepció alapján valamennyi térség fejlesztésekor az adottságokra és stratégiákra épített életképes funkciók megerősítésére kell törekedni.

1.1 A város vonzáskörzetének bemutatása

Villány a Siklósi kistérség része, a statisztikailag lehatárolt terület egyik szervező ereje. A kistérség egyik specialitása, hogy a központi szerepű Siklóson kívül Villány, Beremend és Harkány is jelentős vonzerővel és központi funkcióval rendelkezik. A négy település közül Siklós 1977‐ben, Harkány 1999‐ben, Villány 2000‐ben nyerte el a városi címet, Beremend pedig még nagyközségi jogállású. Villány funkcióinak jelentős része a borászathoz és az idegenforgalomhoz kötődik.

A kistérséghez 53 település tartozik. Villány abszolút vonzáskörzetébe – ami gyakorlatilag a mikrotérséget jelenti – 10 település (Villány, Illocska, Ivánbattyán, Kisjakabfalva, Kislippó, Lapáncsa, Magyarbóly, Márok, Palkonya, Villánykövesd) tartozik. Az abszolút vonzáskörzet esetén a város vonzása kizárólagos, más központ hatása nem érzékelhető. Az abszolút vonzáskörzetben összesen 5 506 fő él (2009. január 1‐én). A hegemón vonzáskörzetben bizonyos funkciók tekintetében már másik központ vonzása is kimutatható. Villány esetében a hegemón vonzáskörzetbe



Kisbudmér, Kisharsány, Nagyharsány, Nagytótfalu és Pócsa tartozik bele összesen 2 844 fős lakossággal. A települések közül Kisbudmér és Pócsa a Mohácsi kistérséghez tartozik.

1.2 A város szerepe a térségi munkamegosztásban

Villány évtizedek óta tölt be központi szerepkört, és lát el térségi feladatokat alap‐ és középfokú intézményein, valamint munkahelyei révén. Az óvoda, az általános iskola, a könyvtár, a művelődési ház, a felnőtt háziorvosok, a gyermekgyógyászati szolgáltatás, a fogorvosi, bőrgyógyászati és szemészeti szakrendelés, a védőnői szolgáltatás, a gyógyszertár, posta, a pénzügyi és kiskereskedelmi üzletek által nyújtott szolgáltatásokat a környező települések lakosai is igénybe veszik. A Teleki Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium vonzáskörzete pedig túllép a kistérségi, megyei és regionális határokon is. Jelenleg iskolás tanulók érkeznek Baranya, Bács‐Kiskun, Csongrád, Somogy, Zala, valamint a horvátországi Baranya megyéből is. Speciális élelmiszeripari és mezőgazdasági képzései révén az iskola a régió határain túl is ismert.

A kistérségi szinten működő Villányi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat összesen 13 településen látja el feladatait. A Villányi Körjegyzőség pedig Ivánbattyán, Kisjakabfalva, Márok, Palkonya és Villánykövesd önkormányzatainak feladatait végzi el.

A Villányban működő szervezetek, vállalkozások más településeken lakó munkavállalókat is foglalkoztatnak nagy számban. A 2001‐es népszámlálás alapján a helyben foglalkoztatott 604 villányi lakos mellett naponta további 409 fő dolgozik a településen. Közülük 321 fő a kistérség másik településéről, 82 valamely szomszédos kistérségből, 3 valamely másik Baranya megyei kistérségből, 3 fő pedig a megyén kívülről érkezik.



Funkció megnevezése

Ellátó intézmény Vonzáskörzet meghatározása

Alapfokú oktatási

Villányi Oktatási Társulás Villány, Ivánbattyán, Kisjakabfalva, Márok, Palkonya, Villánykövesd

Középfokú oktatási

Teleki Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium

dél‐magyarországi megyék

Közművelődési Villányi Művelődési Ház (könyvtár és művelődési ház)

környező települések

Egészségügyi Villányi Egészségház (háziorvosi körzetek, fogászati, szemészeti‐bőrgyógyászati szakrendelés,

gyermekgyógyászat, védőnői szolgáltatás, gyógyszertár)

Villány, Ivánbattyán, Kisjakabfalva, Márok, Palkonya, Villánykövesd

Szociális Siklós Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ Villányi Családsegítő és

Gyermekjóléti Szolgálat

Villány, Illocska, Ivánbattyán, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kislippó,

Lapáncsa, Magyarbóly, Márok, Nagyharsány, Nagytótfalu, Palkonya,

Villánykövesd Önkormányzati Villányi Körjegyzőség Ivánbattyán, Kisjakabfalva, Márok,

Palkonya, Villánykövesd Foglalkoztatási vállalkozások, szervezetek környező települések 1. Táblázat: A város által szolgáltatott funkciók

A Villány város által biztosított szolgáltatások biztosítják a mikrotérség településeinek ellátását, több esetben pedig átnyúlnak annak a határain. A térszerkezetben lévő szervező ereje a funkciók révén mindenképpen kimutatható.



2 VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS

2.1 Városszerkezet

Villány településszerkezetét alapvetően a Villányi‐hegység határozza meg. A hegység vonulatának legkeletibb kiemelkedése a Templom‐hegy (162 m), ennek dél‐délkeleti lábánál fekszik Villány. A város a hegyet körülöleli, azonban a magasabb részeire nem merészkedett föl. A Villányi‐hegység szerkezeti és morfológiai határa keleten a Karasica völgye. A település mai területét (Virágos községet 1950‐ben csatolták Villányhoz) kettévágja a völgy, azonban az árterület a város terjeszkedésének mindig is gátat szabott. Villány közigazgatási területének nyugati részén a Villányi‐hegység vonulata eléri a 269,7 m tszf. magasságot. Az értékes déli tájolású szőlőtermesztő területek ugyancsak befolyásolták a település szerkezetét.

A bortermelés ipari méretűvé válása során a szőlőfeldolgozás területileg a város északi részére – a vasútállomás és a Templom‐hegy környékére összpontosult. A rendszerváltozás után a magánpincészetek erősödésével a közös borászati feladatok elhaltak, a korábban épült üzemek – a Villányi Állami Gazdaság egyéb létesítményeivel együtt – funkció nélkülivé váltak. Egy részüket lebontották, más részüket le kellene bontani. A borkombinát egykori területét a településfejlesztés érdekében be kell vonni a tervezésbe.

A város szerkezetének és funkcióinak elhelyezkedésére a közlekedési tényezők is hatással voltak. Az 5701‐es számú közút – a legjelentősebb közlekedési útvonal a városban – mentén jöttek létre a település jelentősebb kiteresedései és a jelentősebb kereskedelmi egységek is.

A város szőlőterületein változik a birtokstruktúra, az óriás birtokok lebomlottak kisebbekre, a törpe birtokokat pedig felszívják a középbirtokok. A piacon az 5 és 100 ha közötti gazdaságok maradnak. Az ennél kisebb szőlőbirtokok vagy csak a család ellátására termelnek, vagy terméküket a piaci szereplőknek adják el.

Másrészt változik a művelési mód is. Az árutermelő gazdaságokban új szőlőtelepítések folynak. A régi nagyüzemi, kis tőkeszámú ültetvényeket nagy tőkeszámú telepítések váltják fel. Ugyancsak újratelepítés várható a kisbirtokok összevonása után.

A szőlőterület bővül a nagyüzemi művelés során felhagyott hegyi területekkel. A zártkerti részeken pedig a birtokösszevonások fölöslegessé tesznek sok présházat.

Jelentős gondokat okoz a szőlőterületen az erózió, egyrészt a termőtalaj folyamatos csökkenésével, másrészt a beépített terület iszappal való elárasztásával. A



megoldás komplex kell hogy legyen, az új telepítések során a helyes művelési mód megválasztástól az úthálózatok, vízelvezető és hordalékfogó műtárgyak kiépítéséig.

A gyorsan fejlődő új középbirtokok pincészeteiben új borászati technológia kerül bevezetésre, és bővülnek a birtokkal együtt növekvő pincészetek. Ezek többsége lakóterületen a lakóépülethez kapcsoltan kezd épülni és ezt követően már csak jelentős új tőkeinjekcióval képes új telephelyre átköltözni. Többségük komplex létesítmény, mert a borászati üzemen kívül magába foglalja a borturizmus borkóstoló‐ és szálláshelyét is. Sürgető feladat e borászatok számára építési terület kijelölése. Az igény megbecsülésénél nem csak Villány közigazgatási területén lévő szőlőbirtokok építési szándékával kell számolni.

A belterületi pincecsoportok elvesztik eredeti funkciójukat. Egyrészt a kis birtokok számának csökkenése miatt, másrészt pedig azért, mert az új borászati technológiákat nem tudják magukba fogadni. Ezért már korábban egy kiürülési folyamat indult be. A használaton kívüli pincék állaga gyorsan romlott és egy része alacsony igényszintű lakásnak adott helyet. Napjainkban a borturizmus erősödésével a forgalmas helyen lévők a helybeli borászatok vendéglátóhelyeivé alakulnak, illetve külső befektetői tőke célterületévé válnak.

Építésre előkészített lakóterület nincs a településen.



1. Térkép: Villány településszerkezete és területhasználata



2.2 Gazdaság

A város gazdasági életét az évszázados hagyományokra visszatekintő szőlészet és borászat határozza meg ma is, és korábban is ez volt jellemző Villányra. A török hódoltság utáni betelepítéseket követően a XIX. század második felében a vasútépítések adtak lendületet a település fejlődésének. A település bora korán a nemzetközi piacra került. Jelentős volt az állattartás, a rácok inkább legeltető, a svábok inkább istállózó állattenyésztést folytattak. Ekkor már a lakosság 20 %‐a iparból, 10 %‐a pedig kereskedelemből élt. A filoxéra‐vész, majd az első világháborút követő hároméves szerb megszállás, a délvidék és más területek elcsatolása, jelentős piacvesztést és hanyatlást okozott. Nem segítette Villány fejlődését a második világháborút követő szocialista nagyüzemi gazdálkodás sem.

A rendszerváltozást követően a minőségi borkereskedelembe kapcsolódó magángazdaságok gyors fejlődése kapcsán felgyorsult a település általános fejlődése is. Villányban 2000 óta sorra épülnek a nagy és közepes borászatok új borfeldolgozói, a bor‐idegenforgalmat kiegészítő funkciókkal.

Villány a róla elnevezett 2100 hektáros borvidék központja. A Villányi Hegyközséghez tartozó 366 hektár szőlőterületnek mintegy 60 %‐a I. osztályú. A 616 szőlőbirtokból 540, azaz a birtokok 88 %‐a 1 ha‐nál kisebb. Ennek a mintegy 160 hektárnak jelentős része a középbirtokok potenciális fejlesztési területe. A Villányi borászatoknak ezen kívül is jelentős birtokaik vannak Nagyharsányban, Kisharsányban és Nagytótfaluban.

Művelési ág Összterület Átlagos földrészlet Aránya Összterület 2201,5288 ha Ebből belterület 238,7585 ha 0,1499 ha Ebből külterület 1815,6156 ha 2,5429 ha Ebből zártkert 147,1547 ha 0,1949 ha Szőlő 311,4265 ha 0,4214 ha 14,15 % Szántó 1184,6138 ha 3,4139 ha 53,80 % Kivett 422,3978 ha 0,2224 ha 19,19 % Kert 4,4474 ha 0,0824 ha 0,20 % Gyümölcsös 3,6672 ha 1,2224 ha 0,17 % Gyep (legelő) 28,3698 ha 0,3996 ha 1,29 % Gyep (rét) 35,2715 ha 1,5335 ha 1,60 % Erdő 211,3348 ha 3,9874 ha 9,60 % 2. Táblázat: Villány művelési ág megoszlása, 2003



Az utóbbi években a művelési ágak között némi változás történt. Jelentősen nőtt a szőlő, kisebb mértékben pedig a gyep, a gyümölcsös és a művelés alól kivett területek nagysága. A növekedés elsősorban a szántóföldek, valamint az erdők és a kertek területének csökkenésével járt.

A villányi adatok összehasonlítása a szőlőtermesztéssel jelentős mértékben foglalkozó Siklósi kistérség területével azt mutatja, hogy a kistérségi átlaghoz képest Villányban sokkal jelentősebb a szőlőtermesztéssel művelt területek aránya. A kistérség átlaga 3,24%, szemben a villányi 14,15%‐kal (Baranya megye átlaga 1,11%). Viszont az erdőterületek aránya Villányban jóval kisebb a kistérségi átlagnál.

A működő vállalkozások száma a jelentősebb nemzetgazdasági ágak tekintetében Villányban2 Vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként 2002 2003 2004 2005 2006Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat (A+B gazd.ág)[db]

46 52 56 34 37

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz‐, gőz‐, vízellátás (C+D+E gazd.ág) [db]

44 49 48 47 44

Építőipar (F gazd.ág) [db] 22 20 26 25 28Kereskedelem, javítás (G gazd.ág) [db] 57 61 56 51 45Szálláshely‐szolgáltatás, vendéglátás (H gazd.ág) [db] 24 22 16 12 11Szállítás, raktározás, posta, távközlés (I gazd.ág) [db] 10 9 9 9 8Pénzügyi közvetítés (J gazd. ág) [db] 4 2Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás (K gazd.ág) [db] 35 25 20 14 15Oktatás (M gazd. ág) [db] 3 2Egészségügyi, szociális ellátás (N gazd. ág) [db] 7 6Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (O gazd. ág) [db] 14 143. Táblázat: A működő vállalkozások száma a jelentősebb nemzetgazdasági ágak tekintetében Villányban (2007‐es adatok csak a regisztrált vállalkozásokra vonatkoznak, nem a működőkre)

Az adatokból látható, hogy a városban egyre többféle típusú szolgáltatás jelenik meg, amelyek a város többarcúságát fokozza. Emellett a hagyományos ágazatokban is megmaradtak a működő vállalkozások.

Foglalkoztatottak száma Regisztrált vállalkozások száma Regisztrált társas vállalkozások száma 0 fős és ismeretlen 103 43 1‐9 fős 305 61 10‐19 fős 12 11 20‐49 fős 3 2 50‐249 fős 2 2 Összesen 425 119 4. Táblázat: Vállalkozások száma 2007‐ben Villányban

2 Forrás: KSH (www.terport.hu)



A vállalkozások méret szerinti megoszlása tekintetében látható, hogy Villányban a maximum 9 főt foglalkoztató szervezetek dominálnak. 2008 végén Villányban összesen 20 olyan szervezet volt, amelyik 10, vagy annál több főt foglalkoztattak. Közülük három közintézmény, a maradék 17 pedig gazdálkodó vállalat. Nyolc vállalkozás TEÁOR szerinti főtevékenysége 1102 – Szőlőbor termelése, kettő‐kettőé a 0121 – Szőlőtermesztés és az 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás.

A foglalkoztatás az utóbbi 10 évben nő, ezen belül a mezőgazdasági foglalkoztatás aránya a borászati kisvállalkozások gyors erősödése okán, zömmel az ipar rovására megduplázódott. A statisztikai adatok alapján összesen 20 szervezet foglalkoztat Villányban legalább 10 főt. Közülük 15 vagy borászattal és/vagy vendéglátással foglalkozik, kettő fő profilja ipari jellegű, a további három pedig a közszférát képviseli. A jelentős borászatok ezen felül szezontól függően egyenként 15‐50 fő igénymunkást foglalkoztatnak.

A 2001‐es népszámlálás adatai szerint 409 fő jár be Villányba naponta munkavégzés céljából. Ez a helyben foglalkoztatott helyi lakosok számának 2/3‐a. A bejárók ¼‐e szellemi foglalkozású. A villányi lakosok közül naponta 286 fő jár el dolgozni, döntő többségük valamely megyén belüli településre.

Kereskedelem, szolgáltatások

A kereskedelmi és vendéglátóhelyek száma, szálláshelyek jellemzői Villányban3 Év 2002 2003 2004 2005 2006 2007Kiskereskedelmi üzletek száma 63 59 71 73 78 73Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma

33 32 36 32 34 35

Vendéglátóhelyek száma 36 37 47 51 54 52Kereskedelmi szálláshelyek száma 8 9 6 8 9 8Férőhelyek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 130 169 161 189 214 203

5. Táblázat: A kereskedelmi és vendéglátóhelyek száma, szálláshelyek jellemzői Villányban

Villányban a kereskedelmi üzletek száma az elmúlt évtizedben minimális növekedést mutatott, az üzletek közel felét egyéni vállalkozók üzemeltetik. A nagyobb bolthálózatok közül a városban a CBA és a COOP van jelen.




A kiskereskedelmi üzletek között jelentős az alkoholtartalmú és egyéb italok szaküzleteinek száma (31,5%), és az élelmiszer jellegű üzletek aránya (12,3%).

A kisvárosi szintű szolgáltatási kínálat elsősorban magánvállalkozások által biztosított. A közüzemi, kommunikációs, pénzügyi, postai alapszolgáltatások megoldottak.

A vendéglátás kínálata éttermek cukrászdák (36,5%), valamint bárok, borozók (59,6%) között oszlik meg. A vendéglátóhelyek többsége a pincesoron található.

A kereskedelmi szálláshelyek száma alacsony, kizárólag panziók működnek a városban. Ezek nagy része a közelmúltban épült és a borturizmushoz kapcsolódik. Az önkormányzati nyilvántartás szerint jelenleg Villányban 66 szolgáltató, összesen 813 szálláshelyet működtet. 2008‐ban a kereskedelmi szálláshelyeken közel huszonegyezer vendégéjszakát regisztráltak.

A szálláshelyeken és a borospincéken kívül kevés a kapcsolódó turisztikai szolgáltatások száma.

A helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei közül vállalkozástámogató intézmény nem működik a városban, a területfejlesztési tevékenységek szervezését a többcélú kistérségi társulás végzi. Önálló városmarketing‐tevékenységet végző személy nincs a településen. A város marketingjét a kistérségen és a megyén keresztül bonyolítja a város.

A villányi okmányirodába időpont‐egyeztetés és egyes ügyintézési feladatok ellátására az interneten keresztül is lehet jelentkezni. A lakosság számára igénybe vehető e‐Magyarország pont a Művelődési Házban található.

A kulturális emlékek és az örökség megőrzése Villány egyik nagy értékét jelentik. A Művelődési Ház által koordinált éves városi programterv is ezt mutatja:



Program ideje Program megnevezése

Program jellege Helyszín Szervező intézmény

Március 10. Villányi Borverseny Borok versenye Művelődési Ház

Hegyközség

Március 14.

Tour de Pécs XII. Villányi szakasza

Nyílt Nemzetközi Amatőr Kerékpárverseny

Villányi rajt és cél (88km‐es szakasz)

Sportlétesítmények Igazgatósága, Szabadidősport, MELITTA SE

Március 15.

Március 15‐ei megemlékezés

Ünnepség, fáklyás felvonulás

Művelődési Ház nagyterme, Diófás‐tér

Művelődési Ház

Március 22 ‐27. (Villányban 22 ‐24‐ig)

European Wine Championship

Borverseny Villány‐ Budafok, Teleki Szakképző Iskola

Teleki Szakképző, Budafoki Iskola

Április 17. Villányi Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület Jubileuma

Jubileum Művelődési Ház

Villányi Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület

Május 1. Majális Gyermekprogram, sport

Sportpálya Művelődési Ház, Sportkör

Április 30. ‐ Május 2.

BOR‐ZSONGÁS 2010

Fesztivál Pauli Zoltán

Május 15 ‐16. Veteránautók találkozója

Találkozó

Május 21. „Ha péntek, akkor Villány” ‐ Évadnyitó

Kulturális, boros rendezvény

Diófás tér ACONA Bt., Villány Város Önkormányzata

Május 23.

2010‐es Borrendi Világtalálkozó

Találkozó Villányi Borászatok, pincék

Június 4., június 18., július 2., július 16., július 30.

„Ha péntek, akkor Villány”

Kulturális, boros rendezvény

Diófás tér ACONA Bt.

Augusztus 6 ‐20.

Tenkesalja fesztivál

Villány Város Önkormányzata.

Augusztus 20. Szent István ünnepe, kenyéráldás

Ünnepség Városháza előtti tér

Művelődési Ház

Szeptember 18 ‐ 19.

Kulturális Örökség Napok



Program ideje Program megnevezése

Program jellege Helyszín Szervező intézmény

Szeptember 24 ‐ 26.

XIV. Európai Bordal Fesztivál

Fesztivál, pincekoncertek

Batthyányi Pince ‐ Villánykövesd (Megnyitó), Villányi pincék, Római katolikus templom

Villány‐Siklós Borút Iroda, Bartók Béla Kórus

Október 1 ‐ 3. Vörösbor‐fesztivál Fesztivál Városháza előtt és a Baross G. utca

ACONA Bt.

Október 22. Október 23‐ai megemlékezés, koszorúzás

Ünnepség Hősök emlékműve

Művelődési Ház

November 13. Lampionos‐felvonulás, Márton‐napi újborok és libaételek

Felvonulás Az Általános Iskolától indul a pincesoron végig, majd a Diófás térre

Általános Iskola

November 28., December 5., December 12., December 19.

Adventi zenés vasárnapok, Nachtigallen Kívánság‐ hangverseny

Zenés, dalos programok

Művelődési Ház nagyterme

Művelődési Ház

December 27. János‐napi boráldás Ünnep Romai katolikus templom

borászok

6. Táblázat: Villány programterve 2010‐re

A programok döntő többségén a helyi kulturális élet civil szereplői valamilyen formában megjelennek. Így kapcsolódik a kultúra a borászathoz és az idegenforgalomhoz.



2.2.1 Borászat és turizmus

Mivel a borászat és az idegenforgalom különösen jelentős szerepet foglal el a villányi gazdasági életben, ezért a téma kifejtése külön pontban történik.

A bor‐idegenforgalom a borászati klaszter dinamikus ágazata. Elindítója és szervezője az 1994‐ben alakult Villány‐Siklósi Borút Egyesület. Az ország első borútja ma már 14 település részvételével működik. Mivel alapvetően a borászat kiegészítő tevékenységekének tekinthető, ezért az ágazatban foglalkoztatottak száma nem fogalmazható meg egyértelműen.

2. Térkép: A Villány‐Siklósi borút térképe

A szőlőtermesztés, bortermelés és a borászatra épülő szolgáltatások jelentik Villány jelenét és biztosítják az alapot a jövőbeni fejlesztésekhez.

Kezdetben a borászok csak a bortermeléssel foglalkoztak. Az első megjelent szolgáltatás a borkóstolás volt, mely a pincékben történt, borbemutatóval egybekötve. Ez a tevékenység egészült ki később a borkóstolással egybekötött étkezéssel.



A szolgáltatások és a részt vevők száma kinőtte villányi pincesor pincéit, présházait és megkezdődött a pincéktől távolabb eső területeken a vendéglátóhelyek fejlesztése, melyekhez már szálláshely‐kapacitás is tartozott.

A panziók némelyike már kisebb wellness funkciókat is biztosít a vendégek számára, a korábbi lehetőségek mellett.

Ezzel egy időben a város nyugati oldalán – ahol nagyobb szabad területek álltak rendelkezésre – megkezdődött a pincékből kinőtt – a hagyományos fahordós érlelés helyett – reduktív eljárást alkalmazó pincészetek fejlesztése. Ezek az új építésű objektumok egyaránt helyet biztosítanak a hagyományos borkóstolásnak, a pincebemutatásnak, étkeztetésnek és gyakran a szálláshely biztosításának is.

A borászati termékek értékesítése Villányban a turizmus segítségével és bevonásával történik. Jelenleg a fent bemutatott borkóstolás, étkeztetés és szálláshelyek működtetése van jelen a városban. A turizmus fejlesztése – mely a rendezvények városává válni akaró Villány jövőképe – a város fontos feladata. A városfejlesztési koncepcióban4 megfogalmazott cél eléréséhez szükség van a jelenleg nyújtott szolgáltatások számának bővítésére (nem egy újabb pince kialakítására, hanem eddig a településen nem működő új szolgáltatások megjelenésére van szükség) úgy, hogy közben a meglévő szolgáltatások minősége változatlanul magas színvonalú marad. Ezzel biztosíthatja magának Villány a koncepcióban megfogalmazott másik cél – Élhető város – elérését, amely a tömegturizmus helyett a minőségi turizmus fejlesztését helyezi előtérbe. A minőségi turizmus pedig azon a szinten tarthatja Villány turizmusát, ami a megfelelő bevételeket és munkalehetőségeket biztosítja, de nem terheli meg a város életét és nem okoz gondot a városban élők számára.

A jelenlegi helyzethez képest az első fejlesztést az önkormányzati beruházásként megvalósuló rendezvénytér kialakítása jelenti, amely olyan lehetőséget biztosít a város számára, amely eddig nem létezett (nagyobb rendezvények lebonyolítására alkalmas, kulturált közterület, állandó szabadtéri színpad, turisztikai információs pont). Ezek a beruházások a város életében jelentős folyamatokat indíthatnak el.

A városban bortermeléssel őstermelők, egyéni vállalkozók és társas vállalkozások foglalkoznak. Munkájukat a Villányi Hegyközség szervezi. A termelők

4 Villány Városfejlesztési Koncepciója, 2009



jelentős része a bortermelések kívül a korábban bemutatott szolgáltatásokkal is foglalkozik, azonban a szőlőtermelők egy részük a terméket más pincészetek számára értékesíti, saját bor‐termékkel nem jelenik meg a piacon. A Villányi Hegyközség információi alapján a hegyközségi tagok listáján 355 tag szerepel.

Villányban igénybe vehető szálláshelyekről – hivatalos és mindenre kiterjedő – nyilvántartás nem érhető el. A tervezés során a hozzáférhető információk alapján készült el egy, a teljességre törekvő lista. A szolgáltatásoknál a borkóstolás, az étkeztetés és a parkolóhelyek biztosításán kívüli, extra szolgáltatások kerültek felsorolásra. Ebből is látható a szálláshelyek szolgáltatásainak szűkössége és a fejlesztés szükségessége.

Név Cím Férőhelyek száma

Szolgáltatások

A versíró ember háza Damjanich u.8. 4 Anett vendégház Vörösmarty u. 5. 8 Anna vendégház Váczi M.u.12. 2 Anonim vendégház Dr. Dombay u. 1/A. 21 Grillezés Árpád vendégház Radnóti M.u.14. 8 Grillezés Aubrechtné Hódi Ildikó dr. Csillagvölgy 1773/1/2 8 Báthori apartmanház Váczi Mihály u. 4. 4 Grillezés Bene Jánosné vendégház Baross Gábor u. 7. 20 Blum vendégház Baross G. u. 103. 10 Bock Pince Panzió Étterem Batthyány u. 15. 64 Wellness Boncz Família Batthyány u. 38. 4 Borbarátok vendégház Oportó u. 9. 8 Grillezés Bruckner Ádámné Nagy I. u. 8. 6 Burai Vendégház Erkel F. u. 22. 12 Czékó vendégház Váci u. 13. 6 Csányi Pincészet Ady Fasor 2. 9 Dani vendégház Hunyadi u. 44. 4 Eckhardt ház Batthyány u. 31. 14 Fejérdi vendégház Damjanich u. 4/B 10 Grillezés Folcz vendégház Baross Gábor u. 27 4 FVM Daszk Teleki Kollégium

Baross u. 100. 80

Garai vendégház Wesselényi u. 18. 4 Gere panzió‐Crocus Hotel Diófás tér 4. 72 Wellness Gere Tamásné Diófás tér 18 Günzer Vendégház Oportó u. 6. 2 Haraszti vendégház Petőfi u. 37. 8 Grillezés Harasztovits vendégház Hoffmann utca 5. 4 Bográcsozás Horváth Emil Hunyadi u. 25. 6



Hotel Virágos*** Virágos u. 18. 61 Kecskés Vendégház Baross u. 59. 4 KIJADO Vendégház Gyimóthy u. 25. 10 Kikerics vendégház Rákóczi F. u. 33. 20 Kincses vendégház Hegyalja u. 4. 2 Grillezés Klúg Vendégház Hunyadi u. 30. 8 Kővári vendégház Rákóczi út 25. 8 Grillezés Kvassay borház Petőfi Sándor u. 43. 4 Lovas Éva vendégház Hunyadi u. 16. 4 Grillezés Magonyi vendégház, borszálló

Baross Gábor u. 84. 16

Marika vendégház Vörösmarty u.16. 4 Maurer vendégház Fáy András u. 1. 5 Mayer Vendégház Batthyány u. 13. 4 Müller panzió Hunyadi u. 42. 6 Napraforgó vendégház Dózsa Gy. u.5. 4 Oportó Panzió Baross Gábor u. 33. 22 Wellness Ottó Panzió Petőfi u. 5. 22 Péter Panzió Oportó u. 23. 12 Polgár Panzió Hunyadi u. 19. 21 Reitz vendégház Diófás tér 1/a 6 Réti vendégház Gyimóthy J. u. 2. 6 Grillezés,

kerékpárbérlés Róth Vendégház Hunyadi u. 63. 10 Solt Pince Panzió Batthyány u. 3/a 14 Szabó vendégház Rákóczi F. u. 28/A. 10 Grillezés Szálkai vendégház Rákóczi F. u. 32. 4 Szemes panzió Baross u. 2/A. 6 Szende ház Dr. Dombay János u. 12. 10 Grillezés Takáts ház Rákóczi u. 8. 9 Grillezés Tectum‐Immo Kft Baross 36‐38. 8 Ténich Vendégház Váci u. 14. 6 Troszt‐pince apartman Petőfi u. 20. 4 Kerékpár Urszity Vendégház Fáy u. 22. 4 Vártok Zsolt Baross u. 69. 10 Vas László Vörösmarty u. 14. 7 Vetési vendégház Kölcsey F. u. 20. 10 Grillezés, Medence Villány Gyöngyszeme Panzió

Baross Gábor u. 41‐43. 12

Vitényi pince‐panzió Baross G. u. 76/2. 8 Vojtek pince vendégház Hunyadi J. u. 43. 12 7. Táblázat: Szálláshelyek Villányban5

5 Forrás: saját készítésű táblázat a www.villany.hu és a www.baranyatour.hu alapján



A vendéglátóhelyek által nyújtott szolgáltatások egymáshoz hasonlóak, kevés az olyan szálláshely, amely a többinél több lehetőséget biztosít. A szálláshelyeken kívül a város sem nyújt olyan szolgáltatást, amit a szálláshelyeken lakó vendégek igénybe tudnának venni, ezért ezekért a szolgáltatásokért el kell hagyni Villányt. A város célja viszont az, hogy legyenek meg azok a szolgáltatások, amelyekért érdemes Villányban maradni.

A fejlesztésekkel kapcsolatban pedig kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a létrehozott új szolgáltatások minőségének illeszkedniük kell a jelenleg Villányban elérhető magas minőségi színvonalhoz.

A szálláshelyek elhelyezkedése a településen viszonylag homogén. A Baross Gábor utcától északra lévő területen található a szálláshelyek többsége. Alacsonyabb a szálláshelyek sűrűsége a pincesortól délre fekvő területeken, Virágoson, a Szent István u. – Béke u. – Damjanich u. térségében, valamint a Kossuth u. ‐ Dózsa Gy. u. környékén pedig minimális a működő szálláshelyek száma. Ezek a területek biztosítanak lehetőséget a szálláshely‐kapacitások bővítésére annak érdekében, hogy a városközponti helyek terhelése, zsúfoltsága valamennyire mérséklődjön.



3. Térkép: A szálláshelyek elhelyezkedése a Központi városrész területén (térképen kívül Virágos 1db, külterület 1db)



2.3 Társadalom

Villány állandó népessége 2007 végén 2 588 fő volt. A városi adatok az országos és regionális tendenciáknak megfelelően az utóbbi két évtizedben csökkennek. A város népsűrűsége közel azonos az ország teljes területének átlagos népsűrűségével. Az alacsony népsűrűség a panelházas, társasházas beépítés hiányából adódik. A település vándorlási egyenlege minimális mértékű csökkenést mutat, akárcsak a természetes szaporulat.

A település területe, lakossága és népsűrűsége6 Év 2002 2003 2004 2005 2006 2007A település területe (hektár) 2 202 2 202 2 202 2 202 2 202 2 202Állandó népesség száma 2 757 2 714 2 662 2 637 2 626 2 588Népsűrűség (fő/km2) 125,20 123,25 120,89 119,75 119,26 117,53Vándorlási egyenleg ‐24 ‐17 ‐40 ‐15 ‐13 ‐23

8. Táblázat: A település területe, lakossága és népsűrűsége

A település lakosságszáma a vizsgált időszakban folyamatosan csökkent. Az is látható, hogy a természetes csökkenés mellett az elvándorlás mértéke is jelentős, bár erősen ingadozó mértékű.

Az élve születések és a halálozások számának alakulása Villányban, 2001‐2007 között (fő)3 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Élve születés 25 17 11 18 13 13 27Halálozás 30 26 35 28 32 22 44

Természetes szaporulat ‐5 ‐9 ‐24 ‐10 ‐19 ‐9 ‐179. Táblázat: Az élve születések és a halálozások számának alakulása Villányban, 2001‐2007 között

A városban az élve születések száma ingadozó és az ugyancsak ingadozó számú halálozásokkal együtt alapjaiban határozzák meg a lakónépesség számának alakulását.




Korcsoportok százalékos megoszlása Villányban, 2001‐ben és 2005‐2007 között7 0‐14 15‐39 40‐59 60 év felett 2001 16,31% 33,60% 28,73% 21,36%2005 13,58% 33,60% 30,98% 21,84%2006 12,53% 33,74% 31,87% 21,86%2007 12,40% 33,23% 32,54% 21,83%

10. Táblázat: Korcsoportok százalékos megoszlása Villányban, 2001‐ben és 2005‐2007 között

2001 és 2007 között az aktív korú, munkaképes lakosság aránya 3%‐kal nőtt, miközben az 59 évesnél idősebbek aránya minimális mértékben nőtt, a 14 éven aluliaké pedig csökkent. Az adatok a villányi lakosság öregedését mutatják.

A villányi lakosság 40,03%‐a minősíthető gazdaságilag aktívnak. Ez az érték az országos átlagnál 3%‐kal kedvezőtlenebb, de még a Dél‐Dunántúli Régió adatánál is közel 1%‐kal rosszabb. A munkaügyi központ által nyilvántartott álláskeresők aránya ugyancsak kedvezőtlenebb az országos átlaghoz képest, viszont a dél‐dunántúli átlagnál jóval kedvezőbb. Ráadásul a borászati szezonban a munkanélküliek nagy része idénymunkát talál a mezőgazdasági vállalkozásoknál.

A regisztrált munkanélküliek száma és aránya az aktív korúakon belül4 Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007Regisztrált munkanélküliek száma 97 85 113 111 139 131 142Regisztrált munkanélküliek aránya az aktív korúakon belül

6,0 5,2 6,9 6,9 8,7 8,1 8,9

11. Táblázat: A regisztrált munkanélküliek száma és aránya az aktív korúakon belül

A gazdaságilag aktív népesség (1 008 fő) és a munkaképes korú lakosság (1 702 fő) csoportjai között 694 fő a különbség. A nagy különbség a fiatalok elhúzódó tanulmányaival, a korai nyugdíjazással, valamint a munkaügyi nyilvántartásból kikerülő személyek magas számával magyarázható.




A munkanélküliségi és a gazdasági aktivitással összefüggő mutatók országosan, regionálisan és Villányban (2009. szeptember 20.)8

Népesség száma (2008.

december 31.)

Gazdaságilag aktív

népesség száma

Gazdaságilag inaktív népesség száma

Gazdaságilag aktív népesség aránya az

össznépességen belül

Gazdaságilag inaktív népesség

aránya az össznépességen

belül

Nyilvántartott álláskeresők száma

A nyilvántartott álláskeresők aránya a

gazdaságilag aktív

népességhez viszonyítva

Foglalkoztatottak száma

Villány 2 518 1 008 1 510 40,03% 59,97% 143 14,19% 865 Dél‐

Dunántúli régió

960 088 392 797 567 291 40,91% 59,01% 68 638 17,47% 324 159

Országos adat

10 045 400 4 399 946 5 645 454 43,80% 56,20% 564 014 12,82% 3 835 932

12. Táblázat: A munkanélküliségi mutatók és a gazdasági aktivitással összefüggő mutatók országosan, regionálisan és a településen

Villányban a gazdaságilag aktív népesség aránya – az amúgy nemzetközi viszonylatban alacsony – magyarországi értékeknél is kedvezőtlenebb képet mutat. Mindezt úgy érik el, hogy az álláskeresők száma nem kiemelkedően magas.

8 Forrás: DDRMK (www.ddrmk.hu)



Helyben lakó és helyben dolgozó foglalkoztatottak száma [db] 604 A más településre dolgozni járó foglalkoztatottak száma [db] 286 A megyén belül más településre naponta eljáró foglalkoztatottak száma [db] 224 A más megyébe naponta eljáró foglalkoztatottak száma [db] 62 A naponta bejáró foglalkoztatottak száma [db] 409 A helyben foglalkoztatottak száma összesen [db] 1013 13. Táblázat: A foglalkoztatás jellemző adatai (2001)

A népszámlálás adatai szerint a településen foglalkoztatott 1 013 fő közül 409 fő (40,4%) valamely más településről jár Villányba munkavégzés céljából. A villányi munkavállalók 32,1%‐a pedig eljár naponta a településről dolgozni.

A 7 évesnél idősebb népesség iskolai végzettsége 2001‐ben Villányban, országosan és regionálisan9 7 évesnél

idősebb népesség száma

Általános iskola első évfolyamát sem végezte el

Általános iskola 1‐7.

Általános iskola

Középiskola érettségi nélkül

Középiskola érettségivel

Egyetem, főiskola

oklevél nélkül

Egyetem, főiskola oklevéllel

Villány 100% 1,5% 19 % 27,5% 26% 17% 2% 7% Ország 100% 2% 18% 26% 21% 21% 2% 10% Régió 100% 2% 19% 28% 23% 18% 2% 8%

14. Táblázat: A 7 évesnél idősebb népesség iskolai végzettsége 2001‐ben Villányban, országosan és regionálisan

9 Forrás: KSH népszámlálási adat, 2001(www.terport.hu)



A lakosság iskolai végzettsége tekintetében a villányi adatok az országos és regionális értékek közelében vannak, általában minimálisan alacsonyabbak azoknál. Az eltérések nem jelentősek.

Az egyéni vállalkozók száma és az egyéni vállalkozásból származó jövedelem alakulása Villányban 2001‐200710

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Összes egyéni vállalkozó száma [db] 73 77 70 96 112 104 70 Egyéni vállalkozásból származó jövedelem [Ft] 41 114 868 48 006 556 41 620 749 37 107 628* 43 258 664 53 928 930 58 168 692

Egy egyéni vállalkozóra eső éves jövedelem 563 217 623 462 594 582 386 538 386 238 518 547 830 981 15. Táblázat: Az egyéni vállalkozók száma és az egyéni vállalkozásból származó jövedelem alakulása Villányban, 2001‐2007

Az egyéni vállalkozók – számuk viszonylag stabil – minimális mértékű jövedelemnövekedést tudnak felmutatni, de az évek közötti ingadozás jelentős. Ez a szőlőtermesztés és az időjárás következményének is tekinthető, hiszen ha a városi rendezvények rossz időjárási viszonyok mellett kerülnek megrendezésre, a résztvevők száma jelentősen lecsökken.

10 Forrás: APEH adat (www.terport.hu) * Egyéni vállalkozói kivétből származó jövedelem



Az adófizetők számának és az összes befizetett adó alakulása Villányban, 2001‐200711 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Összes adó [Ft] 205 946 844 211 403 621 198 024 823 205 897 369 226 943 054 304 244 316 313 270 271 Összes adófizető darabszáma [db] 1136 1187 1171 1115 1117 1121 1148 Egy adófizetőre jutó éves adó 181 291 178 099 169 107 184 661 203 171 271 404 272 884

16. Táblázat: Az adófizetők számának és az összes befizetett adó alakulása Villányban, 2001‐2007

A magánszemélyek által befizetett jövedelemadó 2001 és 2007 között 52%‐kal nőtt, miközben a fizetők száma alig változott. Ezek alapján az egy adófizetőre jutó éves adó mértéke is erősen emelkedett. A nagymértékű emelkedés – az inflációt és bérnövekedést figyelmen kívül hagyva – az mutatja, hogy a településen élő embereknek van lehetőségük a munkavégzésre és a jövedelmük is növekszik.

11 Forrás: APEH adat (www.terport.hu)



A településen német és szerb kisebbségi önkormányzat működik, tevékenységeik a város kulturális életét gazdagítják. A cigány kisebbségi önkormányzat a 2006‐os megalakulását követően 2008‐ben feloszlott.

A településen működő jelentősebb civil szervezetek:

• Custodes Vinorum Villányi Borrend (Villányi Borőrök Borrendjének Egyesülete)

• Körzeti Általános Iskola Alapítvány • Villányért Közalapítvány • Villányi Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület • Villány‐Siklós Borút Egyesület • Villányi Tornaklub Sport Egyesület • Villányi Nyugdíjas Club (nincs cégbírósági bejegyzése) • Villányi Diabétesz Club (nincs cégbírósági bejegyzése)

A szerveződések többsége a kulturális élet, a borászat és az turizmus témájában végzi tevékenységének jelentős részét. Munkájukat a városi és a kisebbségi önkormányzatokkal, valamint a Művelődési Házzal egyetértésben és együttműködve végzik.

2.4 Települési környezet

A természeti környezet állapota

Villány három tájegység találkozásánál, a róla elnevezett hegységet keletről lezáró Templom‐hegy lábánál, a Karasica két partján, a mediterránum szélén fekszik. Környezetvédelmi helyzete nem teljesen zavartalan. Földje nagy területen szennyeződés‐érzékeny, hegyoldala eróziónak kitett. Ivóvízkészlete tisztításra szorul, vízbázisát veszélyezteti a villánykövesdi sertéstelep, a szemétlerakó és a csatornára nem kötött épületek. A Pogányi vízfolyás vize kiváló, a Karasicáé viszont csak tűrhető minősítésű. A település levegője tiszta, de néha zavaró a szomszédos állattartótelep bűze. Zaj csak az országutak átkelési szakaszainál okoz lakossági panaszt.

A hegy déli lejtője kiválóan megfelel a szőlőtermelés céljából, az ártéri szántók azonban nem túl értékesek. Jelentősek a természeti, táji értékek és gazdag a város építészeti öröksége. Múltja viszont a régészet által nincs feltárva.



Épített környezet

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása alapján a városban az alábbi négy épület áll műemléki védelem alatt:

• Római katolikus templom (797 hrsz, Mathiasz J. u.)

• Görögkeleti szerb templom (12 hrsz, Baross G. u. 11.)



• Római katolikus templom (1066 hrsz, Virágos u.)

• Présház (1492 hrsz, Szőlőhegy külterület)

Helyi védelem alatt a településen közel 300 objektum áll. Jelentős a védett présházak, lakóházak, kerítések, valamint az egyházi és a közintézmények száma.



Lakásállomány

Év 2001 (Népszámlálás) Aránya (%) Országos átlag Lakásállomány 982 100 Lakások átlagos alapterülete (m2) 94 ‐ Lakások közül egyszobások 53 5,39 Lakások közül kétszobások 216 22,00 Lakások közül háromszobások 381 38,80 Lakások közül négy és többszobások 332 33,81 1919 előtt épült lakások száma 241 24,54 13,02 1920‐1944 között épült lakások száma 183 18,64 11,88 1945‐1959 között épült lakások száma 57 5,80 11,41 1960‐1969 között épült lakások száma 88 8,96 14,80 1970‐1979 között épült lakások száma 178 18,13 23,13 1980‐1989 között épült lakások száma 159 16,19 18,41 1990‐2001 között épült lakások száma 76 7,74 7,35 17. Táblázat: Lakásállomány

A város lakásállománya a 2001‐es népszámláláskor 982 lakásból állt. A lakások többsége három és több szobás volt. A lakások átlagos alapterülete 94 m2 volt, mely érték jelentősen meghaladta az országos 75 m2‐es átlagot.

A lakásállomány építés idő szerinti megoszlása csak részben felel meg az országos tendenciának. Villányban jelentősebb az 1944 előtt épült lakások aránya, jóval alacsonyabb az 1945 és 1979 között épült lakásoké és az országos értékhez hasonló az 1980 után épülteké. Ennek több oka is van. A II. világháború után a területen elő jelentős német kisebbség részben elmenekült, más részüket viszont kitelepítették. Így csökkent a népesség száma, az általuk használt lakóingatlanok hasznosíthatóak voltak. Ezért ebben az időszakban a lakásépítések száma minimális volt. Az 1950‐es 60‐as években a városokba való elvándorlás jellemezte a területet, de a határközeli fekvés sem segítette a népesség gyarapodását és nem volt igény új lakások építésére. A 70‐es évek országos panelépítkezései milliók számára biztosítottak lakhatást, azonban Villányban panelházak nem épültek, így az ekkor épült lakóépületek aránya nem éri el a magas országos értéket.



Lakás állomány alakulása Villányban 2001‐200712 Év 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Lakásállomány 989 989 1010 1012 1007 1010Épített lakások száma 3 3 21 2 4 3Épített lakások átlagos alapterülete (m2) 138 125 109 83 167 119Épített lakások közül egyszobások 4 1 Épített lakások közül kétszobások 2 8 1Épített lakások közül háromszobások 1 6 1 2 1Épített lakások közül négy és többszobások 2 1 3 2 1Megszűnt lakások száma 3 3 9 18. Táblázat: Lakás állomány alakulása Villányban 2001‐2007

A legutóbbi népszámlálás óta a lakásépítések száma Villányban minimális volt, kivételt csak a 2004‐es év jelentett. Az épült lakások alapterülete évente ingadozó, akárcsak az épített lakások szobaszáma.

Közintézmények

A városban a közfunkciót ellátó épületek állapota összességében nem megfelelő, a többség legalább részben, de inkább teljes mértékben felújításra szorul. A korábbi fejlesztések a közintézményeket alig érintették. Ez alól a Polgármesteri Hivatal és az Egészségház jelenti a kivételt, mindkét épület részleges felújításon esett át. Ezen kívül közfunkciót ellátó épületek közül a gyógyszertár és a középiskolai kollégium került felújításra, de ezeket nem az önkormányzat finanszírozta.

A fejlesztésre szoruló épületek egy részének felújítására a város már nyert el pályázati forrást, más része esetében a tervek elkészültek és a források megszerzése folyamatban van. A beruházások várhatóan 2010‐ben kezdődnek meg.

A közfunkciót ellátó intézmények fejlesztése, korszerűsítése döntően hozzájárul a városkép alakulásához. Ezek az épületek általában méreteik révén és központi elhelyezkedésük alapján meghatározzák a települések megjelenését, ezért mindenképpen prioritást kell, hogy kapjanak.




Települési környezeti infrastruktúra

Villány város területén az összes közmű települési hálózata kiépült, a rácsatlakozások száma folyamatosan nő. Az egyedüli problémát a csapadékvíz elvezető hálózat jelenti, amely az utcák többségében hiányzik.

A közműhálózatba bekapcsolt ingatlanok arányának alakulása Villányban

megnevezés 1990 2001 2007 Közműves ivóvíz 90% 98% 100% csatornahálózat 20% 74% 92% gázhálózat 0 % 50% 70% telefonközmű 25% 45% 90% hulladékgyűjtés 30% 100% 100% Szennyvíztisztító telep kapacitása 700 m3 950 m3 950 m3 Szilárdburkolatú utak aránya 85% 95% 98% 19. Táblázat: A közműhálózatba bekapcsolt ingatlanok arányának alakulása Villányban

Az összes utcába bevezetésre került a hálózati ivóvíz. A város a környező négy településsel közös kistérségi vízműről kapja az ivóvizét. A villányi vízbázis II. osztályú rétegvíz, a vízjogi üzemeltetési engedély szerint átlagosan kitermelhető vízmennyiség 233 m3/d. A villányi kutak vízminősége a vas és mangán tartalma okán kifogásolt. Az ivóvíz‐hálózat azbesztcement és pvc anyagú, az azbesztcement anyagú vezetékek cserére szorulnak.

A város egész területén kiépítésre került a szennyvíz elvezető rendszer. A mikrotérség szennyvíz tisztítását végző telep 400 m3/d kapacitással épült, majd a 90‐es évek közepén bővítették, melynél figyelembe vették az ipari szennyvizet és a szippantott szennyvíz fogadását is. A kisregionális rendszer Palkonya, Ivánbattyán, Kisjakabfalva, Márok, Villánykövesd csatornázását és a villányi tisztítótelepre vezetését tartalmazza.

Az ivó‐ és szennyvízhálózat a Villány és Térsége Víziközmű Kft. tulajdonában van. A társulást Villány, Ivánbattyán, Kisjakabfalva, Márok, Palkonya és Villánykövesd alkotja. A szennyvíz esetében minden település érintett, Márokon azonban az ivóvízhálózat nem a társulás tulajdonában van. Az ivóvíz és a szennyvíz‐hálózat üzemeltetője a bólyi székhelyű Délvíz Zrt.

Vezetékes gázzal a város 100 %‐os mértékben ellátott. A kiépült hálózatról a távlati lakossági gázfogyasztási igény is biztosítható.

A város egészét ellátó 20 kV‐os elektromos hálózat a folyamatos rekonstrukciók, modernizálások ellenére túlterhelt, sok az üzemzavar, jelentős



fejlesztések energiaellátására nem alkalmasak Az oszloptranszformátorok sokhelyütt elhasználódtak és rontják a városképet.

Az önkormányzat tulajdonában lévő közműhálózatok műszaki mértékadó mennyiségei 2007. évi adatok alapján

megnevezés Mennyiség Belterületi gyűjtő utak 11,542 km Belterületi kiszolgáló utak 0,956 km Külterületi közutak 22,705 km Kerékpárút 0,595 km Kiépített járda 18,418 km Ivóvízbekötések 1136 db Szennyvízbekötések 924 db Ivóvízhálózat teljes hossza 35,594 km Szennyvízhálózat teljes hossza 21,778 km 20. Táblázat: Az önkormányzat tulajdonában lévő közműhálózatok műszaki mértékadó mennyiségei 2007. évi adatok alapján

A város egyik legnagyobb vízrendezési problémáját a külterületi szőlőhegyekről lezúduló, nagy mennyiségű hordalékot magával hozó, s a belterületen, vagy a befogadó vízfolyások környezetében vízkárokat, elöntéseket okozó záporcsapadékok jelentik. Bár a szőlőhegy csapadékvíz elvezetésére az 1980‐as évek elején terv készült, melynek nagy része megvalósult, azonban nagyobb esőzésekkor a mai napig is gondot okoz a lemosódó hordalék. Ennek okai a szőlőművelésben, a talajvédelem, illetve a hordalékfogók hiányában egyaránt keresendők. A települési csapadékvíz elvezető hálózat kiépítése 20%‐os. Jellemző probléma még, hogy a járdák mélyebbre kerültek az útburkolat szintjéhez képest, és ezért a járdák vízelvezetése is megoldatlan.

A település csapadékvíz befogadói a Karasica és mellékágai, valamint a Villány‐Pogányi‐vízfolyás. Állapotuk megfelelő. A Karasicán szabályos árvízvédelmi művek nincsenek. A Karasica‐Szívó és a Dolina‐Gréda vízfolyások által közrezárt mély fekvésű, vízjárta terület a Karasica ártere.

A város területén lévő telefonhálózatot a Magyar Telekom üzemelteti. A meglévő hálózat új elektronikus központja optikai kábellel csatlakozik az országos hálózatra. Az ellátás jó, a szolgáltató minden felmerülő igényt kielégít. A kábel TV‐t a FIBERNET Zrt. szolgáltatja.



Közlekedési infrastruktúra

Villány város közösségi közlekedését a vasúti és az autóbuszos közlekedés jelenti.

A vasút megépítése a Pécs‐Mohács vasútvonal építése révén történt meg, 1857‐ben, ahol kezdetben csak szénszállítást végeztek, a személyszállítás csak 1859‐ben indult meg. Baranya déli területei felé 1870‐ben épült meg a vasút, ekkor került összeköttetésbe Villány Eszékkel.

Napjainkban a villányi vasútállomáson naponta 16‐18 pár szerelvény áll meg a Magyarbóly‐Villány, a Mohács‐Villány, a Pécs‐Villány, a Pécs‐Villány‐Magyarbóly, a Pécs‐Villány‐Mohács, a Pécs‐Villány‐Pélmonostror és a Budapest Keleti pu.‐Pécs–Villány‐Eszék‐Szarajevó útvonalon.

Az autóbuszos közösségi közlekedést a helyközi és a távolsági viszonylat is érinti. A településről busszal átszállás nélkül elérhető Budapest, Pécs, Székesfehérvár, Szekszárd, Szigetvár, Bóly, valamint a kistérség városai és községei is. A városban a buszközlekedés központja a Városháza megálló. A Villányból induló és végcélként ide érkező buszok is innen indulnak és ide érkeznek. Villánykövesd felé a Cukrászda és a Vasútállomás, Nagyharsány felé Villány felső, Bóly felé Villány alsó (Virágos) megállókban lehet igénybe venni a szolgáltatást.

A város belterületi úthálózata 98%‐ban pormentesített, szilárd burkolatú. A települési átkelési szakaszok a távolsági és a tranzit forgalomban is jelentős szerepet játszanak. Villány átkelési szakaszain a jelentős forgalom közvetlenül a sokak által látogatott helyi védelem alatt áll pincesor előtt halad el, ami kedvezőtlen hatást gyakorol az épületek műszaki állapotára a nehézgépjárművek által keltett rezgések/vibrációk által, valamint a zaj‐ és porhatás révén a városra és környékére jellemző, dinamikusan fejlődő idegenforgalomra. Ezeken felül a város levegőjét is jelentősen szennyezik az áthaladó nehézgépjárművek kipufogó gázai.



2.5 Közszolgáltatások

Oktatás‐nevelés

A villányi oktatási rendszer az alap‐ és középfokú oktatást fedi le. Az elmúlt időszakban a csökkenő gyermeklétszámok miatt az intézmények integrációja kezdődött meg, ezek alatt értendő a településen belüli és a települések közötti integráció is. Az integráció jelenlegi állását az alábbi táblázat mutatja.

Kötelező és nem kötelező közoktatási feladat

A törvény szerinti illetékes fenntartó

A feladat fenntartója Az intézmény, amelyben ellátja

Óvodai nevelés Helyi önkormányzat Villányi Oktatási Társulás

Alapfokú Oktatási és Nevelési Központ

Alapfokú oktatás Helyi önkormányzat Villányi Oktatási Társulás


Alapfokú művészetoktatás

Villányi Oktatási Társulás


Középfokú oktatás Megyei önkormányzat Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Teleki Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium

Nevelési tanácsadás Többcélú kistérségi társulás

Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás

Nevelési Tanácsadó

21. Táblázat: Az integráció jelenlegi állása

A táblázatban jelölt Villányi Oktatási Társulás Villány, Ivánbattyán, Kisjakabfalva, Márok, Palkonya, Villánykövesd települések 2005‐ben megalakult társulását jelenti. A közoktatási intézményi társulás a Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül, annak koordinációjával működik.

A város közoktatási tevékenysége két intézmény keretei között zajlik. Az Alapfokú Oktatási és Nevelési Központ látja el az óvodai, általános iskolai és művészetoktatási feladatokat.

A Teleki Zsigmond Mezőgazdasági Szakiskola és Kollégium látja el a szakiskolai és szakképzési feladatokat. A szűk lehetőségek magas kihasználtságot eredményeznek egy olyan intézményben, amely nagyon speciális témában folytat képzést.



Óvodások száma Általános iskolások száma Középiskolai tanulók száma 2001 114 413 196 2002 94 384 186 2003 93 363 181 2004 103 353 189 2005 95 328 144 2006 94 311 152 2007 96 293 187 22. Táblázat: A közoktatásban részt vevők számának alakulása13

Villányban a közoktatásban részt vevők száma egyértelmű csökkenést mutat, amit a beiskolázási körzet csökkenő gyermeklétszáma okoz. Ezt a tendenciát időnként az óvodai és általános iskolai átszervezések (társulás) törik meg. A szakiskola új képzések indításával, a képzési rendszer átszervezésével tartja a tanulói létszámot. Mivel a szakiskola vonzáskörzete az egész Dél‐Dunántúlra kiterjed, és a szakképzések igen specifikusak, ezért a tanulók száma – kisebb ingadozásokat kivéve – nagyjából szinten marad.

A Villányban – mint a Siklósi kistérség keleti területének mikrotérségi központja – működő oktatási intézmények kiemelt fejlesztési helyzetet kapnak a kistérségi oktatási struktúrában, fejlesztésük támogatott és szükséges14.

Egészségügy

A városban az egészségügyi ellátást a helyi önkormányzat a 2006‐ban részlegesen felújított Egészségházban szervezi. Az egyes egészségügyi szolgáltatások különböző ellátási területtel működnek.

A helyi egészségügy központi helye az Egészségház, mely a város középpontjában található. Az épület részlegesen felújításra került. Itt kapott helyet a három vegyes házi orvosi körzet rendelője, valamint a védőnői szolgálat is.

Háziorvosi szolgálat

Villány területét három vegyes orvosi körzet alkotja. A három orvos a gyermek háziorvosi, valamint iskolaorvosi feladatokat is ellátja. A háziorvosok az alapellátás mellett foglalkozás egészségügyi ellátást is nyújtanak, és Márok, Villánykövesd, Ivánbattyán, Palkonya és Kisjakabfalva lakosait is ellátják.

13 Forrás: KSH 14 Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás‐fejlesztési terve, 2009.



A hétközi és hétvégi ügyelet biztosítását Villány Város a Siklósi Központi hétvégi, hétközi ügyeleti szolgálatot fenntartó társulás keretében biztosítja. Az ellátás helye: Siklósi Kórház Nonprofit Kft. Siklós, Baross G. u. 6.

Védőnői szolgálat

A védőnői szolgálat ellátása – a háziorvosi szolgálathoz hasonlóan – az önkormányzat egészségügyi szakfeladatai közé tartozik. A szolgáltatás ugyancsak az Egészségházban vehető igénybe. Az ellátás tekintetében Villány két körzetre osztott. A védőnői szolgáltatás Villányon kívül ellátja Kisjakabfalva, Villánykövesd, Palkonya, Ivánbattyán, Márok lakosságát is.

Járóbeteg szakrendelések

A villányi Egészségházban szemészeti és bőrgyógyászati szakrendelés folyik hetente egy‐egy napon. A többi szakrendeléshez a Siklósi Kórházat kell felkeresni.

A fogászati szakrendelés a hét minden napján igénybe vehető Villányban a Baross G. u. 96. sz. alatt. A rendelési időn kívüli készenléti ellátás a pécsi Lánc utcai rendelőben történik. Az iskolafogászat a fogászati szakrendeléssel egy helyen, csütörtök délutánonként vehető igénybe.

Gyógyszertár

A településen a Szársomlyó Gyógyszertár biztosítja az ellátást. A Kölcsey F. utcai patika hétfőtől péntekig 8‐17 óráig tart nyitva. Ügyeleti időben a siklósi Holló és Kígyó Patika biztosít ellátást.

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Háziorvosi ellátáson megjelentek és meglátogatottak száma

42 747 43 458 40 227 38 448 42 806 39 560 37 180

23. Táblázat: Háziorvosi ellátás adatai Villányban15

Az adatok alapján látható, hogy a háziorvosi rendelést igénybe vevők száma folyamatosan csökken, a lakosság számával párhuzamosan. Az egy lakosra jutó háziorvosi vizitek száma a vizsgált időintervallumban 15,3‐ről 14,4‐re csökkent.

15 Forrás: KSH



Összességében a villányi egészségügyi ellátási rendszer a település méreteinek megfelelő, a lakosságszámhoz mérten elégséges, a település központi szerepét igazolandó pedig néhány szolgáltatás esetében a vonzáskörzet részére is ellátást biztosító. A speciális egészségügyi ellátások Siklóson és Pécsett vehetők igénybe. Kórház a településen nem működik.

Közigazgatás

A villányi Polgármesteri Hivatal a város központjában a Baross G. u. 29. sz. alatt található meg. Az önkormányzat intézményeiben összesen 51 főt foglalkoztat. A Polgármesteri Hivatalban 18 fő dolgozik. A Hivatal szervezeti felépítése:

• Adóügyi osztály • Építésigazgatási és műszaki csoport • Gyámhivatal • Igazgatási csoport • Okmányiroda • Pénzügyi csoport • Körjegyzőség.

Villány a városon kívül a Villányi körjegyzőség központja is. A körjegyzőséghez Villánykövesd, Kisjakabfalva, Ivánbattyán, Márok és Palkonya tartozik.

A település méretéhez képest az önkormányzat által foglalkoztatott személyek száma magas. Ez a Villány által ellátott feladatok sokszínűségéből a térségszervező erejéből fakad.

Szociális ellátás

Villány szociális intézményrendszerének legfőbb ellátója a Siklós Kistérségi Szociális Szolgáltató Központja. Ez az intézmény az alábbi szolgáltatásokat biztosítja:

• családsegítés • gyermekjóléti szolgálat • gyermekek átmeneti gondozása – helyettes szülői hálózat • házi gondozói szolgálat • idősek nappali ellátása • közösségi ellátás • jelzőrendszeres házi segítségnyújtás • időskorúak tartós bentlakásos szakosított ellátása • időskorúak gondozóháza átmeneti ellátást nyújtó szolgáltatás.



Villányban a Kistérségi Szociális Szolgáltató Központjának Villányi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata végzi a feladatok ellátását. Az ellátás a mikrotérség településeire is kiterjed.

A szociális ellátásban részesülő személyek számát az alábbi táblázatok mutatják be:

Rendszeres pénzbeli ellátások 2009 Villány Ellátás megnevezése

Igénybevevő fő 100 évesek támogatása 0 Adósságkezelési támogatás 0 Rendszeres szociális segély 51 Ápolási díj ‐ normatív 5 Ápolási díj‐ méltányos 7 Időskorúak járadéka 0 Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 0 Lakásfenntartási támogatás 14 Rendszeres gyermekvédelmi támogatás 87 Szemétszállítási díj 0 Összesen: 164 24. Táblázat: Rendszeres pénzbeli ellátások 2009

A településen legnagyobb számban rendszeres gyermekvédelmi támogatásban és rendszeres szociális segélyben részesülnek a lakosok.

Eseti pénzbeli és természetbeni ellátások 2009 Villány Ellátás megnevezése

Igénybevevő fő Étkezési térítési díj 95 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 0 Tüzelő támogatás 13 Átmeneti segély 65 Temetési segély 11 Közlekedési támogatás 34 Köztemetés 0 Közgyógyellátási igazolvány 72 Vis maior 0 Összesen: 290 25. Táblázat: Eseti pénzbeli és természetbeni ellátások 2009



Eseti pénzbeli és természetbeni támogatások közül az étkezési térítési díj, közgyógyellátási igazolvány kiadásában, valamint átmeneti segélyben részesülnek a lakosok legjellemzőbben.

Sport és szabadidő, közművelődés

A város legjelentősebb sportköre a Villányi Tornaclub SE. A klub egyedüli szakosztálya a labdarúgó szakosztály. A helyi utánpótlás‐nevelésre nagy hangsúlyt fektető klub egy normál méretű füves, egy kisméretű műfüves pályával rendelkezik.

A városban ezen kívül egy felújításra szoruló salakos borítású teniszpálya jelenti a sportolási lehetőséget. Az általános iskola két épülete, valamint a szakiskola tornateremmel felszerelt.

A települési közművelődés szervezője a Művelődési Ház, mely a város központjában helyezkedik el, a Baross Gábor utca 13. szám alatt. A ház mellett található az Eislingen‐tér, mely a város nagy eseményének a Villányi Vörösbor Fesztiválnak is az egyik szabadtéri helyszíne.

A Művelődési Ház fő feladata elsősorban a városban lévő egyesületek, intézmények, önkormányzatok, alapítványok, klubok eseményeit lebonyolítani és szervezni, valamint a város lakói számára előadások, hangversenyek, kiállítások, tanfolyamok, továbbképzések szervezése. Lehetőség van a ház különböző helyiségeinek bérlésére is. Az intézményben minden nap folynak a próbák, legyen az zenekari‐, tánc‐, vagy énekpróba.

A Művelődési Ház épülete két nagyteremmel rendelkezik és egy kisebb helyiséggel. A helyiségeik különböző mérete lehetővé teszi, hogy párhuzamosan is folyhassanak az események. Azok a csoportok, amelyek a Művelődési Házban próbálnak, a városi események rendszeres szereplői. Fellépéseiket nagy siker övezi általában.

Az egyik nagyterem, az egykori „Moziterem” mely valamikor tényleg ilyen funkcióval működött, de ma már többfunkciós helyiségként használják. A terem 200 ülőhelyes nézőtérrel és színpaddal is rendelkezik. Elsősorban konferenciák, előadások, bemutatók, színházi produkciók, stb. megrendezésére használható. Mivel a székek mobilak, így bálok, zenés‐táncos összejövetelek lebonyolítására is alkalmas.

A másik nagyterem inkább kisebb összejövetelek megtartására alkalmas, jelenleg pedig kiállítótérként is funkcionál. A kisterem inkább csak a helyi csoportok, szervezetek megbeszéléseire, összejövetelére alkalmas.



A Művelődési Ház épületébe költözött be a Villányi Könyvtár is. Villányban 1953 óta működik könyvtár folyamatosan. 1988‐ig a Villányi Művelődési Házban működött, majd külön épületet kapott a Rákóczi utcában. A könyvtárállomány felduzzadása és nem utolsó sorban a könyvtári szolgáltatások bővülése miatt költözött a könyvtár a jelenlegi helyére. 1990‐ben a könyvtár összevonásra került az általános iskolával. 1991‐től a könyvtár folyamatosan gyűjt és feldolgoz helytörténeti dokumentumokat Villányról. A könyvtár fenntartója a Városi Önkormányzat. A leltári állománya jelenleg 15268 db könyv, valamint 261 db lajstromozott helytörténeti dokumentum.

2.6 Korábbi időszak fejlesztései

Villány várossá válása óta a lehetőségeihez képest igyekezi a fejlesztéseit, elképzeléseit magvalósítani. A fejlesztések céljainak és irányának összefoglalása érdekében a város önkormányzata 68/2002. (XI.26.) sz. határozatával jóváhagyta az egységes településendezési terv városfejlesztési koncepcióját16. A város vezetése a koncepció alapján meghatározott irányban folytatott fejlesztéseket városrehabilitációs céllal és eredménnyel. A városfejlesztési koncepció felülvizsgálata az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítésével párhuzamosan megtörtént.

Több sikeres pályázatot is maga mögött tudhat a település, melyeket az alábbi táblázat tartalmazza:

16 Villány Városfejlesztési Koncepciója, 2002.



Megnevezés A megvalósítás időpontja

Összes költségek (e Ft)

Program megnevezése

Pályázati azonosítószám

Villány észak‐ nyugati városrész belterületi útjainak felújítása

2005‐ 2006 53 059 TEUT 0220003405U

Villány dél‐nyugati városrész belterületi útjainak felújítása

2005 52 136 TEUT 020005705U

Hegyalja és Erkel F. utcák burkolat felújítása

2005 4 702 TEKI 020003505K

Háziorvosi rendelő kialakítása 2005‐2007 5 750 TEKI 020036805K Gyermekek és Idősek napközi otthona külső felújítása

2005‐2007 5 272 TEKI 020003405K

Villányi főtér burkolat felújítása 2005‐2007 29 669 TEKI 020004303K Pinceveszély‐ elhárítási támogatás 2006 5 315 Pinceveszély‐ elhárítási támogatás 2003 7 496 Pinceveszély‐ elhárítási támogatás 2004 4 856 Villányi Ördögvölgy vízkárelhárítása az érintett önkormányzatok és termelők összefogásával

2006‐2007 88 183 800 AVOP

Alapfokú Oktatási és Nevelési Központ infrastruktúra fejlesztése

2009 13 673 OM

E‐Magyarország pont kialakítása 2009 1 000 000 KIHOP 1303‐KIHOP/2008

Villány és Nagyharsány közötti kerékpárút építése, a Siklósi kistérség meglévő kerékpárforgalmi hálózatának fejlesztése

2010‐ 137 800 000 DDOP

Közlekedés biztonságát javító fejlesztések Villány Város belterületén, az 5701. számú közút átkelési szakaszain

folyamatban 28 803 000 DDOP

Az elérhető segítség‐ mobil prevenció a hátrányos helyzetű gyermekekért

folyamatban 17 856 363 TÁMOP

26. Táblázat: A városban városrehabilitációs témában elnyert pályázatok

A város végrehajtott olyan fejlesztéseket is, melyekhez nem kapcsolódott pályázati támogatás. A fejlesztésekben partner volt a magánszféra, valamint a településen működő civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok. Megvalósultak olyan fejlesztések is, melyeket a magánszféra finanszírozott, de valamilyen formában az önkormányzat is részt vett benne.



• CBA áruház építése a Baross Gábor utcában

A felépített üzlet – melynek arculata megőrizte a korábbi épület jellegzetességeit – mellett zárható parkoló épült, melyet városi rendezvények esetén az áruház az önkormányzat részére rendelkezésre bocsát.

• Parkolóhelyek létrehozása a Kölcsey utcában

A Kölcsey utcában az önkormányzat 22 parkolóhelyet alakított ki saját forrásból.

• Parkolóhelyek létrehozása a Damjanich utcában

A Damjanich utcában a többfunkciós épület beruházója az önkormányzatnak fizetendő parkolóhely megváltás keretében 11 parkolóhelyet alakított ki.

• Szerb ortodox templom felújítása

A Baross Gábor utcai templom felújítását az egyház finanszírozta a helyi szerb kisebbségi önkormányzat közreműködése mellett.

• Eislingen tér rehabilitációja

A Művelődési Ház és az ortodox templom közötti téren a közterület felújítása történt meg.

• Többcélú épület kialakítása a Baross Gábor utcában

A beruházó 2004‐re készült el az épülettel, melyben az alsó szinten (713 m2) üzletek, a felső szinten (830 m2), valamint a tetőtérben lakások kerültek kialakításra. A beruházó feladata volt az épület előtt lévő buszmegálló kialakítása is.

• Többcélú épület kialakítása a Baross Gábor és a Damjanich utca sarkán

A 2008‐ban átadott épület alsó szintjén (217 m2) üzletek és bankfiók, a felső szinten és a tetőtérben (összesen 207 m2) pedig egy panzió került kialakításra.

Az eddig megvalósult fejlesztések kezdetben elsősorban a városkép és a közösségi terek fejlesztéséhez kapcsolódtak, melyek az utóbbi évtizedek elmaradásait próbálták helyrehozni. Ezen fejlesztéseknek közvetett célja a települési környezet turisztikailag eladható arculatának megteremtése volt.

Időben ezt követték azok a fejlesztések melyek a közcélú intézményeket érintették. Itt a szolgáltatások mennyisége és minősége is fejlesztésre került.

A turisztikai célú városi fejlesztéseket – a jelenleg is folyó kerékpárút fejlesztés kivételével – a magánszféra valósította meg. A beruházások elsősorban a



borászathoz kapcsolódnak, a pincesortól távol kisebb panziók kerültek kialakításra, melyekben a borkóstolás, gasztronómia és kisebb wellness‐funkciók kerültek kialakításra.

2.7 Összegzés

Összegzésként megállapítható, hogy Villány helyzete környezetéhez képest – mely lehet akár regionális, megyei, vagy kistérségi szintű – kedvező. Rendelkezik olyan adottságokkal – bor, kultúra – amelyeknek van jelenük, és a városi jövő alapját képezik. Az adottságok fejlesztésére a városnak vannak tervei.

Villány szolgáltat környezete részére, szervezi a települések együttműködését. Legfontosabb környezete a mikrotérség, melynek életét meghatározza, azonban egyes funkciói kistérségi szintűek, borászati tevékenységei pedig országosan és nemzetközileg is elismertek.

Vannak olyan területei a város életének, amelyek fejlesztésre szorulnak. A közlekedés, az épített környezet, a turisztikai szolgáltatások és a csökkenő népességszám azok a problémák, amelyeknek különös figyelmet kell szentelni. Ezek az elemek azonban a potenciális fejlődés lehetőségét is hordozzák magukban.



A helyzetelemzés főbb megállapításai a város SWOT‐elemzésében kerülnek bemutatásra.

Erősségek Gyengeségek

Egyedülálló termőhelyi adottságok a szőlőtermesztéshez

Nemzetközi hírű borászatok

Megragadó táji környezet

Gazdag építészeti örökség, többnemzetiségű lakosság

A lakosság átlagosnál magasabb képzettségi szintje

A szakiskola által biztosított borászati célú képzések

Felszíni szennyeződésre érzékeny talaj és vízbázis

Karasica vízminősége

Jelentős átmenő forgalom

Megoldatlan csapadékvíz elvezetés

Főutaktól való távolság

Öregedő népesség, elvándorlás

Egysíkú gazdaság

Kevés beépíthető lakóterület

Az elkerülő út hiánya

Lehetőségek Veszélyek

A borászaton alapuló turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése (borászat vertikális fejlesztése, szálláshelyek bővítése)

Kapcsolódás a térségi turisztikai tengelyekhez (együttműködés tartalékainak kihasználása, közös fejlesztési programok, programcsomagok és projektek)

Önálló városi image kialakítása

Megragadó települési környezet kialakítása

Nemzetiségi hagyományok őrzése, az ezzel összefüggő szolgáltatások fejlesztése

A település területeinek túlhasználtsága

A népességszám csökkenését a bevándorlás nem tudja mérsékelni

A gazdaság egysíkúságának megmaradása

Környező aprófalvak eltartó képességének további romlása

Magánérdekek közösségi érdekek elé kerülése

A település arculatában a barnamezős területek megmaradnak

Szegregátumok kialakulása

Felszíni vízelvezetés megoldásának elmaradása



3 VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE

A város területén két városrész azonosítható. Ezek a területek önálló és megkülönböztethető tulajdonságokkal rendelkeznek, funkcióik eltérőek.

Virágos községet 1952‐ben csatolták Villányhoz, a két településrész területileg ma is különálló, a Karasica ártere és a vasút nem teszi lehetővé az egyesülésüket. A közfunkciók a központi terülten találhatók, néhány kereskedelmi egység azonban a virágosi területen is működik. A statisztika szerint a korabeli Villány község a központi belterület, Virágos pedig egyéb belterület kategóriába esik.

4. Térkép: Városrészek Villányban

A két lehatárolt városrész merőben eltérő arculatot mutat és eltérő szerepet tölt be a város életében. A Központi városrész egy olyan idegenforgalmi központ, mely a rendezvények idején – és általában az egyszerű hétköznapokon is – jelentős forgalmú terület, ahol pezseg az élet, az iskolások, a turisták és a különböző szolgáltatásokat igénybe vevő személyek által. Ezzel szemben Virágos városrész egy nyugodt hely,



ahonnan kereskedelmi, munkahelyi és közfunkciók hiányában a lakosság napközben eljár másik városrészre, vagy településre.

Központi városrész

A városrész a korabeli Villány község teljes területét jelenti. A város közfunkciói ezen a területen találhatók, akárcsak a kereskedelmi egységek döntő része. Itt találkozik a település két legfontosabb közúti közlekedési útvonala, az 58‐as és az 57‐es utat összekötő Harkány és Szederkény közötti 5701‐es út, valamint a Villányt Újpetrén és Kozármislenyen át Péccsel összekötő 5707‐es út. A vasútállomás is ezen városrészben található. A korábbi városrehabilitációs témájú fejlesztések is mind itt valósultak meg. Ez a városrész – jellemzően a terület nyugati oldala – a borászat és az idegenforgalom központi területe is.

A település főutcája mentén koncentrálódnak a közösségi, gazdasági funkciójú épületek. A városban találhatóak ugyan a főtértől elkülönülő gazdasági, közösségi épületek (Templom tér, vasútállomás környéke), de ezek nem képeznek decentrumot, mivel a nem biztosítják a funkciók széles spektrumát. Az egyes gazdasági és közfunkciójú épületek fizikai közelsége, a város kiterjedése alapján a központi városrész további egységekre való bontása nem indokolt.

Virágos

Az 1950‐ig független község Villány egyéb belterületét jelenti. Közfunkciói nincsenek, kereskedelmi egységek a településen minimális mértékben vannak jelen. A központi terület az 5701‐es közúton és a kiépített kerékpárúton érhető el. A két városrész autóbusszal közösségi közlekedés révén kapcsolódik össze. Az 5701‐es számú útról itt ágazik el az 5702‐es út, mely Villányt köti össze a kistérség és az ország déli területeivel.

A városrész északnyugati oldalán gazdasági funkciójú területek találhatók. Virágos területén lehetőség van területek feltárása után lakóövezetek létrehozására (a szabályozási tervben szerepel). A városrész nem kapcsolódik szervesen a központi városrészhez, ebben a vasút, valamint a Karasica fizikai elválasztó szerepe jelentős befolyásoló tényező. A központi városrész legközelebb eső területei periférikus jellegűek. Pozitív az itt jelen lévő sport és szabadidős funkció, negatív viszont a funkcióvesztett gazdasági épületek jelenléte és az, hogy nem irányultak eddig fejlesztések ezekre a területekre.



Mutató megnevezése Villány összesen

Virágos Központi városrész

Lakónépesség száma 2 753 223 2 530 Lakónépességen belül 0‐14 évesek aránya 16,3 17,0 16,2 Lakónépességen belül 15‐59 évesek aránya 62,3 59,6 62,6 Lakónépességen belül 60‐ x évesek aránya 21,4 23,3 21,2 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15‐59 évesek) belül

27,7 33,8 27,2

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

8,9 1,9 9,5

Lakásállomány (db) 982 69 913 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 26,9 31,9 26,5 Egy lakásra jutó lakosságszám (fő) 2,80 3,23 2,77 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15‐59 évesek) belül

48,3 48,9 48,2

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

19,4 21,8 19,2

Foglalkoztatottak aránya a 15‐64 éves népességen belül 48,1 45,9 48,3 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 41,0 45,9 40,6 Állandó népesség száma 2 727 222 2 505 27. Táblázat: A városrészek jellemző adatai17

A városrészi statisztikai adatok Virágos kedvezőtlenebb helyzetét mutatják. A Központi városrésznél kedvezőbb adat egyedül a 14 évnél alacsonyabb lakónépesség számánál mutatható ki. A 60 évesnél idősebb és a 14 évnél fiatalabb lakosság magas aránya az eltartók arányának alacsonyabb mértékét eredményezi.

Eltérés mutatkozik a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező aktív korú népesség arányában is, de a legnagyobb különbség a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányában mutatkozik. Az 1,9%‐os virágosi érték nagyon messze van a városi (8,9%), a kistérségi (5,5%) és a megyei átlagtól (11,0%).

Virágoson kedvezőtlenebb az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, az aktív korúakon belül a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők, valamint a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya tekintetében is.

Mindezek az adatok azt mutatják, hogy jelentős különbség van a két városrész között. A virágosi terület jelentős része a KSH adatai alapján szegregáció tekintetében erősen leromlott területnek minősül.

17 Forrás: KSH és KSH adatokból saját számítás



Városrészek SWOT analízise

Központi terület

ERŐSSÉGEK LEHETŐSÉGEK

Megfelelő közúti közlekedési kapcsolatok más települések felé

Közösségi funkciók tömörülése, jó szolgáltatási környezet

Turisztikai környezet (városkép is) és szolgáltatások Villányi identitástudat Meglévő turisztikai kínálat

• A turisztikai termékskála bővítése Munkahelymegtartó képesség növelése;

munkahelyteremtő fejlesztések ösztönzése Bekapcsolódás a térségi turizmusba Kereslet a kereskedelmi és szolgáltató funkciók

megjelenésére M6‐os autópálya megépülése

GYENGESÉGEK VESZÉLYEK

Átmenő forgalom okozta magas környezeti terhelés Közterületek mérete Rendezvénytér hiánya Rendezetlen parkolás Épített környezet állapota Rossz állapotú közintézmények

• A járműforgalom további növekedése • Magán érdekek közösségi érdekek elé kerülése • Közösségi élet helyszínének hiánya • Épített környezet átalakulása elmarad

Virágos városrész

ERŐSSÉGEK LEHETŐSÉGEK

Megfelelő közúti közlekedési kapcsolatok más települések felé

Csekély járműforgalom

• Gazdasági fejlesztési területek kialakítása • Lakóterületek kialakítására Bekapcsolódás a város turizmusába Turizmust kiegészítő szolgáltatások kialakítása

(mezőgazdaság, kézműipar, szolgáltatások)

GYENGESÉGEK VESZÉLYEK

Épített környezet leromlott állapota A turizmus és a borászat szempontjából nem

frekventált a terület A város szövetében elkülönül a terület, csak a

perifériával érintkezik Alacsony képzettségű lakosság Pincesor alulhasznosítottsága

• Épített környezet állapota rohamosan tovább romlik • A szegregálódó területek további lemaradása, leszakadása



4 SZEGREGÁLT VAGY SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK HELYZETÉRTÉKELÉSE

Villányban a Központi Statisztikai Hivatal és az Önkormányzat adatai szerint egy szegregátumnak minősülő terület található. Ez a terület a település déli peremén fekszik. Az adatok alapján további négy erősen leromlott állapotú terület van a városban, de ezek a szigetek nem érik el a szegregátum kritériumaként megjelölt 50 fős lakosságszámot.

5. Térkép: A KSH által kijelölt szegregátum és erősen leromlott állapotú területek Villányban

A térképen jelölt területek közül a Kossuth telep szegregátum. Veszélyeztetett területek:

1. Arany J. u. (Arany J. u. 2‐28.)

2. Bem u. (Bem u. – Baross G. u. – Zrínyi M. u. által határolt terület.

3. Virágosi pincesor



A három szigetet az alacsony lakosságszám miatt nem minősül szegregátumnak. A fentieken túl az Önkormányzat véleménye szerint hasonló, szegregálodó terület a Baross G. u. 8. sz. alatti ingatlan is.

A szegregátumban és a szigeteken összesen 55 lakásban 162 lakos él. Mivel a szegregálódó terültetek nagysága és a lakosság száma viszonylag alacsony, ezért a telepek/szigetek felszámolása egyszerűbben megvalósítható, mint egy nagyobb lakosságszámú szegregátum esetében. Ráadásul az Arany János utcai terület várhatóan magától is megszűnik, mint szergregátum, mivel itt a rossz mutatószámokat az idős korú lakosság alacsony iskolai végzettsége okozza.

A többi területtel azonban foglalkoznia kell az önkormányzatnak. A tervezett programokkal, és a szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek részletesebb bemutatásával az Integrált Városfejlesztési Stratégia 1. számú melléklete, az Antiszegregációs Terv foglalkozik.



5 STRATÉGIA

5.1 A város jövőképe – illeszkedés a Városfejlesztési Koncepcióhoz

Villány városfejlesztési koncepciója 2002‐ben készült, azonban az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése során 2009‐ben a korábbi dokumentum felülvizsgálata és aktualizálása is megtörtént.

2003‐ben készült el és került elfogadásra a város Szabályozási Terve és a Helyi Építési Szabályzat is, melyet 2005‐ben részben módosítottak. A szabályozási terv és az építési szabályzat a tervezett fejlesztések túlnyomó részét – a tervezés jelenlegi állapotának megfelelően – tartalmazza. A további fejlesztések érdekében a szabályozási terv módosítása előkészítés alatt áll, a módosítás végrehajtását várhatóan a következő önkormányzati testület végzi el.

Villány az elkészült stratégiai dokumentumok18 alapján a bor és a rendezvények városaként képzeli el jövőjét, olyan városként, amely biztos megélhetést és megfelelő életkörülményeket nyújt lakossága számára. Annak a lakosságnak, amelynek száma a javuló feltételek nyomán nem csökken tovább, viszont mértéke nem haladja meg azt, ami megerőltető lenne a város számára.

A kedvezőtlen magyar demográfiai folyamatokkal nem lehet szembe menni, azonban a lehetőségeket biztosítani lehet arra, hogy a természetes csökkenést bevándorlásból – ráadásul fiatalabb, mobilis korosztályok betelepülésével – ellensúlyozni lehet. A betelepülésre – a viszonylag öregebb villányi lakásállomány miatt – új területeket kell biztosítani, melyek eléggé szűk mértékben állnak rendelkezésre a településen. A telepek kialakítása az önkormányzat feladata.

A megmaradó lakosságszám révén Villány pozíciói megerősödnek elsődleges térszerkezetében, a Siklósi kistérségben. A ma ellátott központi feladatai nem kerülnek veszélybe, azonban azokat a feladatokat, amelyeket nem tud Villány önállóan fenntartani és működtetni, továbbra is társulás formájában működtethetné.

A település arculata – a városarculati kézikönyv megalkotása után – egységessé válna. A létrehozandó rendezvénytér, és a turisztikai szolgáltatások bővülése a városkép fejlődését eredményezik. Az elkerülő út megépülése kivezeti a településről az átmenő forgalmat, ez a lakásállományon, az utak állapotán és a mért lég‐ és




zajszennyezési értékeken jelenik meg. A tervezett fejlesztések révén az alapcél a villányi arculat létrejötte, melynek alkotóeleme az egészséges és vonzó települési és táji környezet.

A ma is meglévő borászatra és borturizmusra alapozva, borturisztikai vertikum jönne létre Villányban, amely új munkahelyeket teremt, és hozzájárul a termékek, szolgáltatások értékesítéséhez is. A gazdaság húzóágazatának a stratégiai dokumentumok alapján továbbra is a – kiváló helyi adottságokon alapuló – szőlőtermesztés, bortermelés és új elemként a melléktermékek, hulladékok feldolgozása, valamint a – helyi kulturális örökséget bemutató, a szolgáltatásait csomagban kínáló – turizmus jelenti. A húzóágazat valamilyen mértékben bekapcsolódhat a régióban folyó kutatás‐fejlesztés folyamatába, mely számára feladatokat tud biztosítani.

A városban a zöldterületek és közösségi terek fejlesztése kiemelt feladat, ez azonban a természeti adottságok és a településmorfológia korlátaiba ütközik. Így nagyobb területek kialakítása csak barnamezős, esetleg szegregálódó területek rehabilitációjával, és más célú felhasználásával lehetséges. A turisztikai szolgáltatások fejlődése a városkép megváltozását eredményezi. Ezáltal a település épített környezete javul. A település élhetőségéhez hozzá tartozik a közösségi és közfunkciókat ellátó épületek megfelelő színvonala is. Ezek fejlesztése is szükséges a következő időszakban, hiszen ezen épületek állapota nem megfelelő, felújításra szorulnak.

A borturizmus önállóan, mint termék nem adható el korlátozások nélkül. A borturizmus nem növeli a helyben töltött idő nagyságát, és az elköltött pénz mennyisége is végleges. Ezért szükséges a szolgáltatások csomagba szervezése, kistérségi és regionális szinten, és a borral összefüggő szolgáltatások számának és spektrumának növelése. Ezen kívül a kínálatot ki kell egészíteni a térségben meglévő egyéb vonzerők bemutatásával.

Siklós és Mohács gesztorsága alatt kialakulóban van egy turisztikai tengely, melynek keretei között több programcsomagot hoztak létre, a programok többsége érinti Villányt. Szükség lenne egyrészt e csomagokhoz való csatlakozásra, valamint olyan programcsomagok kidolgozására, amelyek Villányból kiindulva mutatják be a régió értékeit. Utóbbi esetben a vendégek Villányban lennének elszállásolva, ami a turisztika egyik jelentős – Villányban is perspektivikus és továbbfejlesztendő – ágát, a szálláshely‐kapacitások fokozott igénybe vételét erősítené.



28. Táblázat: A város célrendszere

Turisztikai programcsomagokhoz való kapcsolódás, új

csomagok létrehozása

A borászatra épülő turisztikai szolgáltatások vertikális rendszerének

kialakítása

A rendezvények városa

A villányi arculat kialakításaA vendégfogadás

feltételrendszerének fejlesztése

Városkép fejlesztése

Fizikai infrastruktúra fejlesztése

Szervezeti és humán infrastruktúra fejlesztése

(desztináció-menedzsment)

Az arculati elemek

megjelení‐tése,

bevezetése

A borászathoz

és gasztronó-

miához kapcsolódó háttéripari

szolgáltatá-sok

fejlesztése

Borászatok együtt-

működései-nek

szervezése (borklaszter)

Villányköz-pontú

turisztikai program-csomagok kialakítása

A villányi borok

imagejének megfogal-

mazása

Város-marketing

iroda létrehozása

Információs pont

létrehozása

Rendezvény-tér

létrehozása

Rendezvényközpont

kialakítása

Közösségi terek

kialakítása

Barnamezős területek

rehabilitá-ciója

Középületekvédelem alatt álló épületek,

építmények megőrzése

A természeti környezet

fejlesztése: park- és

kertkultúra

Közutak, járdák és vezetékes infrastruk-

túra korszerűsí-

tése

Virágosi terület

Vállalkozá-sok

gazdasági pozíciójának

erősítése

Városi infrastruktúra fejlesztése

Munkahelyteremtés a fejlesztendő és újonnan

létrehozandó szolgáltatások kialakulása

révén

Tervezett szimbólumrendszer

kidolgozása

Borászathoz kapcsolódó termékek és

szolgáltatások fejlesztésének támogatása

A lakosság számának megőrzése

A városkép, az épített és a természeti környezet

fejlesztése

Kulturális és művelődési akcióterület

A város egészére

értelmezhető tevékenység

Hátrányos helyzetű emberek lakhatási,

foglalkozta-tási

programokba való

bevonása

Turisztikai és borászati akcióterület

Jelmagyarázat:

B o r á s z a t T u r i z m u s V á r o s k é p F o g l a l k o z t a t á s

A bor városa: Villány vezető szerepének erősítése a borvidék és a régió borászatában és

turizmusában

A borászat és a borászathoz kapcsolódó feldolgozóipar

fejlesztése Turizmusfejlesztés: termék és

szolgáltatásfejlesztés

Mellék-termékek és hulladékok

hasznosítása

Élő és élhető város

Ág

azati asp

ektu

sT

erületi

célok

Kö

zéptáv

ú

célok

Jö

vő

kép

Rö

vid

távú

célo

k



5.1.1 A célok számszerűsítése

A városfejlesztési koncepcióban és az integrált városfejlesztési stratégiában meghatározott célokat mérhetővé kell tenni, hogy a dokumentumok felülvizsgálata, monitoringja során meg lehessen állapítani, hogy a célok milyen mértékben valósultak meg.

A jövőkép céljainak számszerűsítése:

A bor városa: Villány vezető szerepének erősítése a borvidék és a régió borászatában és turizmusában:

Ezzel összefügg az eltöltött vendégéjszakák számának alakulása is, itt a cél a jelenlegi vendégéjszaka‐szám növelése a jelenlegi 21 000‐hez képest 20%‐kal.

A turizmussal összefüggő cél új turisztikai szolgáltatások megjelenése a városban. Itt olyan szolgáltatásokról van szó, amelyek jelenleg nincsenek jelen Villányban. Itt a cél értéke minimum 5 új turisztikai szolgáltatás megjelenése.

A rendezvények városa:

Az egyik mérhető cél a szálláshelyek és a településen eltöltött vendégéjszakák számának alakulása lehet. Az Önkormányzat általi adatszolgáltatás alapján Villányban jelenleg 1023 szálláshellyel rendelkezik. Ennek a számnak a növelése az egyik cél 2015‐ig 20%‐kal.

A Vörösbor fesztiválra látogató turisták számának növelése 20%‐kal 2015‐ig. (28 000 főről).

Élő és élhető város:

A város egyik komoly problémája a népesség számának folyamatos csökkenése. A tervezett fejlesztések egyik hozadéka a lakosságszám csökkenésének megállítása lehet. 2002 és 2007 között, öt év alatt Villány állandó lakosainak száma több mint 6%‐kal csökkent. Itt a cél az, hogy 2015‐ig a jelenlegi népességszám ne csökkenjen az utóbbi éveknél nagyobb mértékben (2015‐ben legalább érje el a 2334 főt).



A területi célok számszerűsítése:

Területi cél számszerűsített mutató Melléktermékek és hulladékok hasznosítása

A szőlőművelés által érintett terület 30%‐án a keletkező melléktermékek és hulladékok energetikai hasznosítása

Városmarketing iroda létrehozása 1 megfelelően felszerelt állandó működésű városmarketing iroda létrehozása

Információs pont létrehozása 1 turisztikai információs pont létrehozása Rendezvénytér létrehozása 2000 fő befogadására képes rendezvénytér kialakítása Rendezvényközpont kialakítása 50 fős előadótér létrehozása a megfelelő kiszolgáló

helyiségekkel Barnamezős területek rehabilitációja 15 000 m2 barnamezős terület hasznosítása legalább két

helyszínen Borászatok együttműködéseinek szervezése (borklaszter)

A borászatok legalább 30%‐ának klaszterbe szerveződése 2015‐ig

A villányi borok image‐jének megfogalmazása, image hordozó elemek kialakítása

Évente legalább 2 db országos jelentőségű marketing akció lebonyolítása az újonnan kialakított image népszerűsítése érdekében, az image‐hordozó elemek felhasználásával.

A borászathoz és gasztronómiához kapcsolódó háttéripari szolgáltatások fejlesztése

A borászathoz és gasztronómiához kapcsolódó háttéripari szolgáltatásokat biztosító vállalkozások számának bővülése 2015‐ig 20%‐kal.

Villányközpontú turisztikai programcsomagok kialakítása

Legalább 5 db színvonalas turisztikai programcsomag kidolgozása 2015‐ig.

Az arculati elemek megjelenítése, bevezetése

A szálláshelyek arculatának egységesítése arculati kézikönyv alapján: 2015‐ig a szálláshelyek 40%‐ánál.

Közösségi terek kialakítása 5 db közösségi tér fejlesztése 2015‐ig. Középületek, védelem alatt álló épületek, építmények megőrzése

7 db közösségi épület felújítása, állagmegőrzése 2015‐ig.

A természeti környezet fejlesztése: park‐ és kertkultúra

parkfejlesztés 3 helyszínen legalább 10 000 m2‐en.

Közutak, járdák és vezetékes infrastruktúra korszerűsítése

Közutak, járdák 20%‐ának felújítása 2015‐ig.

Vállalkozások gazdasági pozíciójának erősítése

Iparűzési adóbevételek növekedése 10%‐kal 2015‐ig.

29. Táblázat: A területi célok számszerűsítése

Valamennyi stratégiai cél elérése során figyelmet kell fordítani a horizontális célok teljesíthetőségére is.

Törekedni kell arra, hogy a gazdasági, társadalmi akciók megvalósítása során érvényesülhessen az esélyegyenlőség alapelve, erősödjön a társadalmi kohézió, hisz ezek érvényesülése esetén a város népességmegtartó ereje is javulni fog.

Valamennyi fejlesztés esetén alapkövetelmény a fenntarthatóság biztosítása. Csak azok a fejlesztések tekinthetők valós előrelépésnek, amelyeknek a pozitív



hatásai majd a fejlesztési támogatások nélkül is fennmaradnak. Különösen kerülni kell azokat a beavatkozásokat, amelyeknek rövid távú hatásai vonzóak ugyan, de hosszú távon veszélyt jelentenek a társadalom és a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődésére.

5.2 Fejlesztési célok a városra és a városrészekre

Az integrált városfejlesztési stratégia lényege, hogy a városi fejlesztéseket térben és időben rendszerezze, az egyes fejlesztések közötti kölcsönhatásokat elemezze. A fejlesztések sorrendiségét ezek alapján kell bemutatni és megjelölni a kitörési pontokat. Szintén fontos, hogy az egyes városrészekben végrehajtott fejlesztések milyen széles körben hatnak, városrészi, városi, vagy kistérségi szinten. Le kell szögezni azonban, hogy Villány egy olyan kisváros, ahol a városrészek nem rendelkeznek valódi alközpontokkal. A településen belül nincsenek nagy távolságok, a város kelet‐nyugati és észak‐déli kiterjedése (Virágost nem számítva) nem éri el a 2 km‐t. A városrészek lehatárolása során a két egyesített község korabeli határa mentén történt, így városrészi tudat inkább az idősebb korosztály esetén mutatható csak ki. A városfejlesztés területi szempontból való megközelítését mégis fontosnak tartjuk, ez ugyanis lehetővé teszi, hogy az egyes fejlesztések tervezésekor figyelembe vegyük azokat a multiplikátor hatásokat, amelyek összeadódva a fejlődést a legoptimálisabb ráfordítások révén biztosítják. Az is fontos, hogy ezzel a módszerrel elkerülhetjük, hogy az egyes fejlesztések kioltsák egymás eredményeit és sikertelenséget, értékvesztést idézzenek elő.

A két lehatárolt városrész egészen eltérő arculattal rendelkezik. A központi városrész (a korábbi Villány község) rendelkezik az összes közösségi funkcióval és a kereskedelmi, szolgáltatási funkciók többségével. Virágoson néhány kereskedelmi, vendéglátó funkción kívül csak lakófunkciók azonosíthatók be. Az eltérő adottságok miatt az elérendő célok is különbözőek.

Fontos szempont a település szerkezetében lévő zárványok felszámolásának kérdése. Ezek a zárványok jelenleg a központi városrész keleti oldalán, a vasútállomás és a Baross Gábor utca közötti területen találhatók. A település és a településrészi célok magukba foglalják a zárványok felszámolásának kérdését, melyek eszköze elsősorban a barnamezős területek rehabilitációja. A tervezett fejlesztések nem eredményezik újabb zárványok kialakulásának veszélyét.



Célok típusai

A városrészek fejlesztését szolgáló tematikus célok

Városrész Gazdaságfejlesztési célok Városi funkciót erősítő célok Lakóterület fejlesztés, szociális rehabilitáció céljai

Közlekedésfejlesztési célok


A turisztikai termékek, szolgáltatások bővítése Logisztikai központ kialakítása, ipari park jellegű beruházás megvalósítása

Funkcióbővítő integrált városfejlesztési akció végrehajtása, városi rendezvényközpont létrehozása Közcélú és közösségi épületek állapotának javítása Barnamezős területek hasznosítása Zárványok felszámolása

Új lakóterületek kialakítása Szegregátum és szegregálódó területek problémájának kezelése

Elkerülő út megépítése Belterületi úthálózat felújítása Csapadékvíz‐hálózat kiépítése

Virágos Bekapcsolódás a központi városrész turisztikájába Pincesor turisztikai aktiválása

Rendezett közterületek kialakítása Szegregálódó terület rehabilitációja Alacsony státuszú lakosság társadalmi és munkaerőpiaci integrációját segítő komplex programok kialakítása és megvalósítása Új lakóterületek kialakítása

Belterületi úthálózat felújítása Csapadékvíz‐hálózat kiépítése

30. Táblázat: A városrészek fejlesztését szolgáló tematikus célok

A bemutatott célok alapján látható, hogy mindkét városrész rendelkezik fejlesztési elképzelésekkel. A célok mennyisége és minősége, a fejlesztendő funkciók a városrészek meglévő adottságaira alapozódnak. Minden városrészt érintik a turisztikai és a lakóterület‐fejlesztési elképzelések. Ezek azt mutatják, hogy a turizmus a város egészét meghatározó ágazat, melynek kiemelt jelentősége van a város jövőjét illetően.



Városrészi cél Városi cél: A bor városa

Városi cél: A rendezvények városa

Városi cél: Élő és élhető város

Központi városrész: A turisztikai termékek, szolgáltatások bővítése

+ ++ +

Központi városrész: Logisztikai központ kialakítása, ipari park jellegű beruházás megvalósítása

+ +

Központi városrész: Funkcióbővítő integrált városfejlesztési akció végrehajtása, városi rendezvényközpont létrehozása

+ ++ +

Központi városrész: Közcélú és közösségi épületek állapotának javítása

+ ++

Központi városrész: Barnamezős területek hasznosítása

+ +

Központi városrész: Új lakóterületek kialakítása ++ Központi városrész: Szegregátum és szegregálódó területek problémájának kezelése

+

Központi városrész: Elkerülő út megépítése + + Központi városrész: Belterületi úthálózat felújítása + + Központi városrész: Csapadékvíz‐hálózat kiépítése

+

Virágos: Bekapcsolódás a központi városrész turisztikájába

+ +

Virágos: Pincesor turisztikai aktiválása ++ Virágos: Rendezett közterületek kialakítása + + Virágos: Szegregálódó terület rehabilitációja + Virágos: Alacsony státuszú lakosság társadalmi és munkaerőpiaci integrációját segítő komplex programok kialakítása és megvalósítása

+

Virágos: Új lakóterületek kialakítása ++ Virágos: Belterületi úthálózat felújítása + + Virágos: Csapadékvíz‐hálózat kiépítése + 31. Táblázat: A városrészi célok illeszkedése a városi célokhoz (++ ‐ erős szinergia, + ‐ szinergia)

A városrészi célok kapcsolódása a város szintjén megfogalmazott célokhoz elkerülhetetlen, hiszen a városi célok a városrészek (és az akcióterületek) szintjén valósulnak meg.

A célok megvalósulása után a Központi városrész lesz továbbra is a város szervezési és szolgáltatási központja, a turisztikai események, fejlesztések megvalósulásának helyszíne, azonban a Virágosi városrész is bekapcsolódik a turizmusba, annak háttérszolgáltatásait biztosítja, és a lakosság számára lakóövezetként funkcionál.




A fejlesztés fő célja a városrész központi szerepköréhez kapcsoló funkciók erősítése, új funkciók létrehozása, valamint mivel ez a városrész a város gazdasági életének a központja, ezért a gazdaságfejlesztési beavatkozásoknak is itt lehet a legerősebb hatása. A szűkösen rendelkezésre álló üres lakóterületek bővítése is szükséges, lehetőséget kell biztosítani új lakosság betelepülésére.

A városrészben új funkcióként a közösségi tér, valamint a logisztikai központ jelenne meg, a meglévő funkciók mindegyikét fejleszteni szükséges.

A város gazdasági, turisztikai, kulturális, közösségi központja egyértelműen a központi városrész. A mikrotérségi központi feladatokat is ez a terület látja el. Ezek a funkciók nem kerülnek át más területre. A vonzerők fejlesztése itt fejtheti ki a legjobb hatást.

A Központi városrészben található barnamezős területek rehabilitációja az egyik legfontosabb cél. Az egykori, jellemzően ipari üzemek területén az épületállomány leromlott, funkciójában nem működtethető. A területeken – megfelelő tervezés után – gazdasági, közösségi funkciók alakíthatók ki, de egyes esetekben a települési zöldfelületek bővítése is megtörténhet. A fejlesztések a városrész épített és természeti környezetének állapotát is javíthatják.

A településrészben a statisztikai adatok egy szegregátumot (Kossuth telep) és három szegregálódásnak kitett területet mutatnak. Ezekre oda kell figyelnie a város vezetésének. A lakosok integrációja, a lakhatási körülményeik javítása komoly feladat.

Speciális szempont a városrész területén jellemzően barnamezős területek formájában jelen lévő zárványok felszámolása, melyek a város térszervezésének egyenletesebbé válását eredményezik.

Virágosi városrész

A városrészben a fejlesztés fő célja a jelenlegi lakóterületek bővítése, és a gazdasági élet fejlesztése, a központi városrész turisztikai szolgáltatásához való kapcsolódás (pincesor fejlesztése, vagy szolgáltató háttéripar fejlesztése) révén.

A fejlesztések realitása az, hogy a virágosi városrész elsősorban a lakóövezetet biztosítja a város egésze számára, azonban a pincesor rehabilitációjával a turisztikai funkciók is kialakulhatnak, illetve erősödhetnek a területen. A rehabilitáció és az épületek hasznosítása az épített környezet állapotát javíthatja.

A város méretéből kifolyólag nincs értelme bármely közfunkció áttelepítésének az összesen 223 lakossal rendelkező városrészbe.



Komoly kihívás az önkormányzati tulajdonban lévő virágosi pincesor és a benne élő alacsony társadalmi státuszú lakosság rehabilitációja. A terület szegregálódik és mivel amúgy is alacsony az itt élő lakosság száma, nagy a veszély egy igazi szegregátum kialakulásának.

5.3 Beavatkozások‐ akcióterületek kijelölése

Villányban az akcióterületek kijelölésének célja a városrehabilitációs tevékenységek összehangolása a más típusú fejlesztésekkel, a forrásabszorpciós képesség javítása, a magántőke bevonásának elősegítése az integrált városfejlesztés eszközeivel. A városban tervezett valamennyi fejlesztésnek van városrehabilitációs vonatkozása, ezért ezeket megjelenítjük az akcióterületenként bemutatott indikatív tevékenységek között.

Az akcióterületek kijelölésekor figyelembe vett szempontok:

• Az önkormányzat konkrét beruházást tervez a területen a következő években

• A funkciókkal való ellátottság, vagy a szociális mutatók indokolják valamelyik típusú városrehabilitáció lefolytatását

• Az akcióterület mérete lehetővé teszi, hogy a fejlesztések megfelelő koncentrációban valósuljanak meg, így biztosítva a kívánt eredményeket

• Az akcióterületen végrehajtott fejlesztés az egész városra és a kistérségre is gyakoroljon kedvező hatást.

Az önkormányzat a város és a városrészek jellemzőire és a fejlesztési igényekre alapozva az alábbi akcióterületek kijelölését tartja indokoltnak:

• Kulturális és művelődési akcióterület • Turisztikai és borászati akcióterület



6. Térkép: A két akcióterület

Mindkét akcióterület a központi városrész területén található, annak majdnem egészét lefedik.



5.3.1 Kulturális és művelődési akcióterület

7. Térkép: A Kulturális és művelődési akcióterület kijelölése

A kijelölt akcióterületen található a város közfunkcióinak jelentős része (igazgatás, művelődés, oktatás) és a kereskedelmi egységek meghatározó hányada is. Ez a terület a város és a mikrotérség szervezési központja.

A területen sport és rekreációs területek ugyanúgy megtalálhatók, mint a lakóövezetek létrehozására alkalmas üres területek.




Mutató megnevezése Kulturális és művelődési akcióterület Területe (ha) 95 Állandó népesség száma (fő) 1 228 Lakónépesség száma (fő) 1 226 Lakónépességen belül 0‐14 évesek aránya (%) 17,0 Lakónépességen belül 15‐59 évesek aránya (%) 58,8 Lakónépességen belül 60‐ x évesek aránya (%) 24,2 32. Táblázat: Az akcióterület népessége 2001

A Kulturális és művelődési akcióterületen él Villány lakosságának 44,5%‐a, összesen 1 226 fő. A korösszetétel tekintetében az akcióterület eltér a városi átlagtól. A legnagyobb eltérés a 15‐59 éves korcsoportnál tapasztalható. Az akcióterületen élő lakosság 58,8%‐a 15‐59 év közötti, ez az arány 3,5%‐kal alacsonyabb, mint a városi átlag. A nyugdíjas korú lakosság aránya 2,8, a 14 évnél fiatalabbak aránya 0,7%‐kal magasabb az akcióterületen, mint a városi átlag19.

Mutató megnevezése Kulturális és művelődési akcióterület

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15‐59 évesek) belül (%)

30,6

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%) 6,3

33. Táblázat: Az akcióterület népességének néhány jellemző adata 2001

A fenti táblázat adataiból leolvasható, hogy a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya 0,9%‐kal magasabb, mint a városi átlag, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya pedig 2,6%‐kal alacsonyabb annál.

Mutató megnevezése Kulturális és művelődési akcióterület

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15‐59 évesek) belül (%)

49,2

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%)

20,5

Foglalkoztatottak aránya a 15‐64 éves népességen belül (%) 48,0 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 45,1 34. Táblázat: Az akcióterület néhány további adata 2001

19 Forrás: KSH 2001. évi Népszámlálás



A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy bár az akcióterületen és Villány városában meglehetősen magas a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak száma, a munkanélküliségi ráta tekintetében a város helyzete jóval kedvezőbb a kistérségi és a megyei átlagnál.

Mutató megnevezése Kulturális és művelődési akcióterület Lakásállomány (db) 289 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) 36,0 35. Táblázat: Az akcióterület lakásállományának adatai 2001

A város lakásállományának 47,8%‐a található az akcióterületen, ahol egyszerre vannak jelen a falusias jellegű családi házak és az újépítésű – kisvárosi hangulatot idéző – társasházak. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya az akcióterületen 39,2%, ez az arány 12,3%‐kal magasabb a városi átlagnál.

Az akcióterület specifikus fejlesztési célok:

• Mellék‐termékek és hulladékok hasznosítása • Város‐marketing iroda létrehozása • Információs pont létrehozása • Rendezvény‐tér létrehozása • Rendezvényközpont kialakítása • Barnamezős területek rehabilitációja. Egész városra vonatkozó területi célok: • A borászathoz és gasztronómiához kapcsolódó háttéripari szolgáltatások

fejlesztése • Villányköz‐pontú turisztikai program‐csomagok kialakítása • Az arculati elemek megjelenítése, bevezetése • Közösségi terek kialakítása • Középületek, védelem alatt álló épületek, építmények megőrzése • A természeti környezet fejlesztése: park‐ és kertkultúra • Közutak, járdák és vezetékes infrastruktúra korszerűsítése • Vállalkozások gazdasági pozíciójának erősítése.



A fejlesztési célok megvalósulásával a városban valódi központi terület alakul ki, amely lehetőséget biztosít a városi „nagyrendezvények” lebonyolítására, és hozzájárul a turizmus számára vonzó egységes városarculat kialakulásához. Ezzel egyidejűleg eltűnnek az arculatot negatívan befolyásoló barnamezős területek, és a középületek is megújulva szolgálják ki látogatóikat. A közutak megfelelő minősége, a csapadékvíz‐elvezető hálózat kiépítése is a város távlati céljait szolgálják, mely során Villány a bor mellett a rendezvények városa is lesz.

Az akcióterület fejlesztési projektjei

Projekt megnevezése Projekt leírása Becsült költség (millió Ft)

Milyen funkciót érint

Megvalósítás várható ideje

Rendezvényközpont létrehozása

A volt borkombinát gazdasági üzemi területén kerülne kialakításra a város rendezvénytere, egy szabadtéri színpaddal egybe épített fogadóépülettel

300 közösségi gazdasági városi

2011‐2012

Villányi volt palackozó üzem újrahasznosítása

Az egykori létesítmény bontása, a terület gazdasági hasznosítása

300 gazdasági 2011‐2014

Szabadidőközpont kialakítása

A rendezvénytér mögötti területen városi sportcsarnok és uszoda kialakítása

2 000 közösségi 2013‐2014

Logisztikai központ kialakítása

Elsősorban borászati‐logisztikai tevékenységek kialakítása

300 gazdasági 2013‐2015

Belterületi utak rehabilitációja (Deák F. ‐ Móra F. ‐ Rákóczi F. u.)

A csapadékvíz‐elvezetés megvalósítása és az útburkolat cseréje

24 városi 2010

Művelődési Ház felújítása

Az épület felújítása 10 közösségi 2011‐2012

Művelődési Ház korszerűsítése

Infolabor kialakítása, könyvtár akadálymentesítése

8 közösségi 2010

Helytörténeti múzeum kialakítása

Volt könyvtár épületének felújításával

6 Közösségi 2010

Ravatalozó felújítása Felújítás, vizesblokk kialakítása 6 Közösségi 2010

Virányi‐ház A most ebben üzemelő családsegítő szolgálat elköltözik. Az épület felújításra kerül, a Virányi‐örökség visszakerül a helyére

3 Közösségi

2010



Szerb templom felújítása folytatódik

A külső felújítás után a belső felújítás valósul meg

20 Városi 2011‐2014

Általános Iskola felújítása, akadálymentesítése

Az iskola utólagos hőszigetelése, burkolatcserék, lift építése valósul meg

85 közösségi 2011‐2012

Új Óvoda

Az óvoda a jelenlegi 2 épületből a jelenleg üresen álló volt családi napközi (Rákóczi u. 19.) épületébe költözik – felújítás, bővítés után

150 Közösségi 2011‐2012

Csillagvölgy Étterem felújítása(iskolai menza)

Az épület felújítása 190 Közösségi 2011‐2012

Szemes Pince Panzió bővítése

A Szemes Panzióban pálinkafőzés helyett szálláshelyek kerülnének kialakításra (8‐10 szoba)

gazdasági 2012‐2013

Csányi Pincészet szálláskapacitás létrehozása

A pincészet tulajdonában lévő barnamezős területen panzió (24 férőhelyes) kerül kialakításra

720 gazdasági 2012‐2013

A volt malom épületének rekonstrukciója

A malom épületének felújítása és korszerű technológia beépítése borászati céllal

240 gazdasági 2010‐2011

Villány‐Kisjakabfalva‐Palkonya kisvasút megépítése

Turisztikai célú kisvasút vasútvonalának, megállóinak megépítése és a szükséges eszközök beszerzése

200 gazdasági 2012‐2013

Kilátó és Nagyharsányi csata ‐ emlékhely

A volt kőbánya feletti természetvédelmi területen

9 Városi 2010

Lakótelkek kialakítása 30‐32 lakótelek kialakítása 150 Egyéb 2011‐2014

A vasútállomás és a városközpont közötti kerékpárút megépítése

A vasútállomásról a központ felé vezető sétány felújítása és kerékpárút kialakítása

30 városi 2012‐2013

36. Táblázat: Az akcióterület tervezett fejlesztései



5.3.2 Turisztikai és borászati akcióterület

8. Térkép: A Turisztikai és borászati akcióterület lehatárolása

Turisztikai és borászati akcióterület



A kijelölt akcióterületen található a város turisztikai központja, a pincesor, mely körül a borászatok és a vendéglátóhelyek is összpontosulnak. A szőlőtermő területek a város nyugati oldalán találhatók, ezért itt épültek meg a pincék. A magánberuházásban megvalósuló panzióépítéseknek is ez a terület a központja.

A területen egy szegregátum (Kossuth telep) és egy erősen leromlott állagú terület (Bem utca környéke) található.

Mutató megnevezése Turisztikai és borászati akcióterület

Terület (ha) 79 Állandó népesség száma (fő) 1 194 Lakónépesség száma (fő) 1 223 Lakónépességen belül 0‐14 évesek aránya (%) 15,5 Lakónépességen belül 15‐59 évesek aránya (%) 65,9 Lakónépességen belül 60‐ x évesek aránya (%) 18,6 37. Táblázat: Az akcióterület népessége 2001

A Turisztikai és borászati akcióterületen él Villány lakosságának 44,4%‐a, összesen 1 223 fő. A korösszetétel tekintetében az akcióterület eltér a városi átlagtól. A legnagyobb eltérés a 15‐59 éves korcsoportnál tapasztalható. Az akcióterületen élő lakosság 65,9%‐a 15‐59 év közötti, ez az arány 3,6%‐kal magasabb, mint a városi átlag. A nyugdíjas korú lakosság aránya 2,8, a 14 évnél fiatalabbak aránya 0,8%‐kal alacsonyabb az akcióterületen, mint a városi átlag20.


Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15‐59 évesek) belül (%)

25,6

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%) 12,5 38. Táblázat: Az akcióterület népességének néhány jellemző adata 2001

A fenti táblázat adataiból leolvasható, hogy a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya 2,1%‐kal alacsonyabb, mint a városi átlag, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya pedig 3,6%‐kal magasabb annál.

20 Forrás: KSH 2001. évi Népszámlálás




Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15‐59 évesek) belül (%)

49,0

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%)

19,6

Foglalkoztatottak aránya a 15‐64 éves népességen belül (%) 47,1 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 37,2 39. Táblázat: Az akcióterület néhány további adata 2001

A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy bár az akcióterületen és Villány városában meglehetősen magas a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak száma, a munkanélküliségi ráta tekintetében a város helyzete jóval kedvezőbb a kistérségi és a megyei átlagnál.

Mutató megnevezése Turisztikai és borászati akcióterület Lakásállomány (db) 417 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) 13,9

40. Táblázat: Az akcióterület lakásállományának adatai 2001

A város lakásállományának 42,5%‐a található az akcióterületen, ahol egyszerre vannak jelen a falusias jellegű családi házak és az újépítésű – kisvárosi hangulatot idéző – társasházak. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya az akcióterületen 13,9%, ez az arány 13%‐kal kedvezőbb a városi átlagnál.

Az akcióterület fejlesztési céljai:

• Borászatok együttműködéseinek szervezése (borklaszter) • A villányi borok image‐jének megfogalmazása, image hordozó elemek

kialakítása. Egész városra vonatkozó területi célok: • A borászathoz és gasztronómiához kapcsolódó háttéripari szolgáltatások

fejlesztése • Villányköz‐pontú turisztikai program‐csomagok kialakítása • Az arculati elemek megjelenítése, bevezetése • Közösségi terek kialakítása



• Középületek, védelem alatt álló épületek, építmények megőrzése • A természeti környezet fejlesztése: park‐ és kertkultúra • Közutak, járdák és vezetékes infrastruktúra korszerűsítése • Vállalkozások gazdasági pozíciójának erősítése.

A fejlesztési célok megvalósulásával a város turisztikai központja tovább fejlődhet. A meglévő szolgáltatások fejlesztése és új funkciók megjelenése várható a területen. A város többi részéhez hasonlóan a fejlesztések hozzájárulnak a turizmus számára vonzó egységes városarculat kialakulásához. Ezzel egyidejűleg eltűnnek az arculatot negatívan befolyásoló barnamezős területek, és a középületek is megújulva szolgálják ki látogatóikat. A közutak megfelelő minősége, a csapadékvíz‐elvezető hálózat kiépítése is a város távlati céljait szolgálják, mely során Villány a bor mellett a rendezvények városa is lesz.

Az akcióterület fejlesztési projektjei

Projekt megnevezése

Projekt leírása Becsült költség (millió Ft)

Milyen funkciót érint

Megvalósítás várható ideje, forrása

Diófás tér rehabilitációja

A Diósfás tér felújítása, térbútorok kihelyezése, a zöldfelület rehabilitációja

50 városi 2012‐2013, pályázati forrás

Kaszinó építése ‐ magánberuházás

Diófás téren a Gere Panzió szomszédságában

40 gazdasági 2010‐2011, magántőke

Egészségház felújításának II. üteme

A részben felújított Egészségház felső emeletének felújítása, ahova a családsegítő szolgálat költözne be

20 közfunkció 2010‐2011, pályázati forrás

Vásártér felújítása A mai Vásártér felújítása, gazdasági egységek kialakítása

30 közfunkció, gazdasági

2012‐2014, pályázati forrás

Kossuth telep rehabilitációja

A szegregálódó terület infrastrukturális körülményeinek javítása, a lakóknak integrációs programok szervezése


Elkerülő út csatlakozó részeinek felújítása

A Dózsa Gy. u. felújítása 30 városi 2010‐2011, közszféra forrása

Panzió, borfeldolgozó fejlesztése

Horváth Sándor fejlesztése gazdasági 2010‐2011, pályázati forrás, magántőke

Panzió, borfeldolgozó

A Bock Panzió versenyképességének javítása

154 gazdasági 2010‐2011, pályázati forrás,



fejlesztése komplex akadálymentesítéssel és színvonalas, családbarát, konferencia és wellness szolgáltatásokat kínáló szálláshely kialakításával növekvő piaci igények alapján

magántőke


A Mayer Pincészet elképzelése gazdasági 2010‐2011, pályázati forrás, magántőke

Panzió, borfeldolgozó, borkóstoló fejlesztése

Bella Zoltán elképzelése gazdasági 2010‐2011, pályázati forrás, magántőke


Günzer Tamás projektje gazdasági 2010‐2011, pályázati forrás, magántőke

Borfeldolgozó, ászokpince fejlesztése

Günzer Zoltán projektje gazdasági 2010‐2011, pályázati forrás, magántőke

Vendéglátás fejlesztése

A Polgár Panzió turisztikai fogadóképességének javítása, növelése

217 gazdasági 2010‐2011, pályázati forrás, magántőke

Vendéglátás fejlesztése

A Wunderlich Hotel versenyképességének javítása komplex akadálymentesítéssel rendelkező, kimagasló kvalitású Villányi Borvidéki szálláshely és minőségi szolgáltatások kialakításával a növekvő piaci igények alapján

1 873 gazdasági 2010‐2011, pályázati forrás, magántőke

Szociális épületek kialakítása – nyilvános WC, vízvételi lehetőség

Az Egészségház mögött L alakban kiszolgáló épületek épülnének idegenforgalom kiszolgálására


Borút iroda felújítása

Az iroda épületének és infrastruktúrájának korszerűsítése

10 közszféra 2010‐2013, pályázati forrás

Kerékpárút Nagyharsány – Villány kerékpárút bejön az Erkel u. kereszteződéséig


Járdaprogram A város nyugati oldalán a járdarendszer hiányzó részeinek megépítése

15 városi 2010‐2012, pályázati forrás, önkormányzati saját erő

41. Táblázat: Az akcióterület tervezett fejlesztései



Az akcióterületen beazonosított fejlesztési elképzelések között a gazdasági funkció fejlesztését szolgáló projektek vannak többségben. A fejlesztések legfőbb témája továbbra is a borászat.

5.3.3 A fejlesztési tevékenységek priorizálása

Az Önkormányzat a tervezett fejlesztéseket elsősorban a kijelölt akcióterületeken kívánja megvalósítani. A két akcióterület eltérő adottságai és fejlesztési szükségletei szerint lett lehatárolva.

Az önkormányzat az alábbi prioritási sorrendet határozta meg:

1. Kulturális és művelődési akcióterület

2. Turisztikai és borászati akcióterület

Az önkormányzat és az általa felügyelt szervezetek fejlesztéseinek priorizálása tartozik az IVS kompetencia körébe. Az önkormányzat a fejlesztések sorrendiségének meghatározásakor figyelembe veszi a magánberuházások várható megvalósulásának következményeit, pozitív és negatív hatásait.

A Kulturális és művelődési akcióterület sorrendi elsőségét az alábbi szempontok támasztják alá:

• Ezen az akcióterületen nagyobb az önkormányzati fejlesztések aránya • Az akcióterület fejlesztéséhez elengedhetetlen pályázati források igénylésére

most van lehetőség • Az itt tervezett nagy volumenű fejlesztések jobban igénylik a tudatos

városfejlesztési tervezést, mivel ezek döntő hatással bírnak a városszerkezeti és területhasználati problémák feloldására

• A városképet rontó barnamezős területek itt találhatók, rehabilitációjuk kiemelt fontosságú

• A másik akcióterületen összpontosul a borászat és az idegenforgalmi szolgáltatások, a magántőke a fejlesztései nagyobb részét ott hajtja végre. Ennek ellenpólusa alakítható ki önkormányzati kezdeményezéssel. Így enyhíthető a két városrész közötti fejlettségbeli különbség.



5.4 Fenntarthatósági szempontok

5.4.1 A fenntartható környezeti fejlődés programja

Közlekedés

A tömegközlekedés megfelelő, a megyeszékhely mind vasúton, mind autóbuszon elérhető, a vasút és úthálózat azonban felújításra szorul. A vonzáskörzetből elsősorban közúton lehet elérni Villányt.

A közlekedés életminőségre gyakorolt hatása jelentős – beremendi cementmű szállítási igénye miatt – mind zaj, mind porterhelés jellemző a belvárosban. A fő közlekedési út a turisztikai központon halad keresztül, ez a belváros teljes körű turisztikai hasznosítását gátolja. Az elkerülő út építését várhatóan 2010‐ben kezdi meg az önkormányzat, amely a helyi adottságokat figyelembe véve ‐ a szőlőterületek elkerülésével – a Nagyharsány / Pécs felől érkező forgalmat tereli, a lakott területeket elkerülve, a város déli pereme felé.

A településen nincs tömegközlekedés, környezetkímélő közlekedési forma helyben és mikrotérségi szinten a kerékpárhasználat. Ezt az önkormányzat kerékpár utak építésével jelenleg és a jövőben is támogatja (Villány‐Virágos, Villány‐Nagyharsány, Villány‐Bóly).

Környezeti minőség

A település környezeti minősége jónak mondható. A csatornázás általános, a rákötéseket azonban ösztönözni kell.

Jelentős ipari kibocsátók nincsenek a településen. A település legnagyobb üzemei borászattal/borfeldolgozással foglalkoznak, ennek szennyező anyag kibocsátása minimális, a zöldhulladék kezeléséről jelenleg a cégek maguk gondoskodnak. Veszélyes hulladék – állati eredetű – is szinte minimális keletkezik a településen. A villánykövesdi hulladéklerakó megszűntetése a település vízminőségének megőrzéséhez járul hozzá.

Az önkormányzat barnamezős beruházásként tervezi egy zöldhulladék‐hasznosító, valamint mezőgazdasági melléktermék feldolgozó üzem (venyige) építését. Ez a megújuló energia felhasználás arányának növekedését eredményezi a településen. A helyi kapacitások felhasználása/ az energia‐előállítás a település vállalkozóinak gazdasági helyzetére is kedvezően hat, valamint helyi, hátrányos helyzetű, alacsony végzettségű munkavállalók számára teremt munkalehetőséget. Ez a város célrendszerének foglalkoztatási aspektusnak teljesülését erősíti.



Területhasználat – zöldfelület gazdálkodás

A település falusias, nagy részén családi házas beépítettség jellemző. A településszerkezet alakulásán jól követhető a város fejlődése, a korábban városszéli pincék egy része jelenleg a belváros szerves része, a turizmus egyik célpontja. A belváros azonban a turizmushoz kapcsolódó parkolási igényeket nem tudja kielégíteni, ezért esetenként a zöldfelületek jelentős mértékű károsodást szenvednek. Ezért az önkormányzat a város külső részén, a megépítendő rendezvényközpont szomszédságában parkosított parkoló létesítést tervezi.

A településen minden közszolgáltatás gyalogosan 30 perc alatt elérhető, nagy részük a főutcán, és az arról leágazó mellékutcákban található. A város léptékénél fogva az ezzel összefüggő utazási szükséglet tehát nem jelentős. Egyedül Virágos városrész esik távolabb a központi területektől, a városközponttal kerékpárút köti össze, de autóbusz‐közlekedés révén is elérhető Virágosról a belváros.

Az önkormányzat korábbi mezőgazdasági és ipari üzemek újrahasznosítását preferálja, az ilyen jellegű fejlesztési igényeket aktívan támogatja.

A zöldfelületek területe szempontjából a város látszólag kedvező helyzetben van, ugyanakkor a belterületi részeken a közösségi célra hasznosítható zöldfelületek fejlesztése szükséges. A rendezvénytér kialakításához kapcsolódóan parkosítás is történik. A település belterületén természetvédelmi oltalom alatt álló, kiépített tanösvénnyel rendelkező védett terület is található. Ez is jól jelzi a település elkötelezettségét a zöldfelületek megőrzése mellett.

Városfejlesztés, városrehabilitáció

Az akcióterületre tervezett fejlesztések nem érintenek jelenlegi zöldterületet vagy védett területet, az önkormányzat fejlesztései során korábban nem, vagy ipari célra használt területek hasznosítását tervezi a kedvezőbb életminőség érdekében. A belvárosi rendezvényeket a funkcióbővítő városrehabilitációs pályázat keretében megépülő rendezvénytérre költözteti. Ezzel, barnamezős fejlesztés keretében a település élhetősége nő.

Az önkormányzat által megfogalmazott egyik jövőkép az „élő és élhető város” kialakítása, ami a helyi emberek igényeit szem előtt tartva, a város adottságainak, mértékének megfelelő fejlesztéseket ösztönöz. Ez a Városfejlesztési koncepcióban is rögzítésre került.

Azonban a városnak és a mikrotérségnek nincs környezetvédelmi programja vagy fenntarthatósági terve, a következő időszak fontos feladata lesz ezen



dokumentumok elkészítése. A további fejlesztéseket is tervszerűen, az elkészült dokumentumokra alapozva célszerű elindítani.

5.4.2 Az anti‐szegregációs program

Az Anti‐Szegregációs Program az Integrált Városfejlesztési Stratégia 1. sz. mellékletét képezi.

5.5 Stratégia külső és belső összefüggései

5.5.1 A stratégia főbb külső összefüggései

Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel, egyéb programokkal

Villány Településfejlesztési Koncepciója21 az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése során felülvizsgálatra került. Az elfogadására a Városfejlesztési Stratégia képviselőtestületi elfogadása után kerül sor. A stratégiában szereplő megállapítások, miszerint Villány egy olyan élő és élhető várossá szeretne válni, amely egyben a bor és a rendezvények városa is, a stratégiában megjelennek és kifejtésre kerülnek.

Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában bemutatott fejlesztési elképzelésekhez szükséges módosítások a településrendezési tervben már korábban szabályozásra kerültek. A rendezvénytér és környezetének rehabilitációja nyomán szükség lesz a tér északi oldalán az Ady Endre fasorra kivezető, a rendezvénytér, valamint a parkoló megközelítését szolgáló útszakasz szabályozási tervben való megjelenítése. A város szabályozási terve az elkerülő út nyomvonalán szorul még korrekcióra. A tervezett kisvasút építési projekthez szükséges a városba bevezető szakasz által érintett terület közlekedési övezetté való nyilvánítása.

A szabályozási tervben felmerült módosítási igények az Állami Főépítész javaslatára, egy átfogó szabályozási terv felülvizsgálat keretében kerülnek változtatásra. A felülvizsgálat előkészítése folyamatban van, ezt követően a módosítás és felülvizsgálat hatósági eljárása megkezdődhet. A Főépítész nyilatkozata szerint a rendezvényközpont megvalósításához a szabályozási terv módosítása nem szükséges.




Villány Önkormányzata a 2007‐2010 közötti időszakra rendelkezik Gazdasági Programmal22. Az önkormányzati testület felállásáig hátralévő idő rövidsége miatt a program felülvizsgálata nem időszerű. A 2007 áprilisában elfogadott Gazdasági Program tartalmazza azokat a megállapításokat, fejlesztési irányokat, melyeket a Városfejlesztési Koncepció és a Stratégia is bemutat. A Gazdasági Program főbb elemei (melyek az IVS szempontjából is érvényesek):

• Villány térségi feladatokat is ellát • kiemelt fontosságú az elkerülő út megvalósulása • a város céljainak megfogalmazása széles körű partnerségen kell, hogy

alapuljon • fontos az intézmények és az infrastruktúra hálózatainak fejlesztése • idegenforgalom fejlesztéseinek támogatása, a marketing tevékenység javítása • a fiatalok helyben maradásának elősegítése • élhetőbb lakókörnyezet kialakítása • nehéz szociális helyzetben lévők támogatása • Európai Uniós követelmények teljesítése, uniós források megszerzése • Szabadidőközpont megépítése.

A Siklósi Kistérség Komplex Középtávú Fejlesztési Programja23 2005‐ben készült el. A program a villány‐újpetrei mikrotérség részeként foglalkozik a villányi lehetőségekkel és fejlesztésekkel. A mikrotérség szempontjából két stratégiai terület rajzolódik ki a programban: a turizmus és a borászat. Ez az elképzelés azonos a villányi dokumentumokban szereplő felvetésekkel. Minden rendelkezésre álló dokumentum kiemeli azt, hogy a villányi gazdaság diverzifikálása szükséges a sérülékenység elkerülése érdekében.

A Siklósi Kistérségi Közoktatás‐fejlesztés Stratégiája24 2009‐ben készült el. A közoktatás‐fejlesztési stratégiai célok között a kistérség négy mikrotérségi központjának (Siklós, Harkány, Villány, Beremend) közös igazgatású közoktatási intézményeinek fejlesztése szerepel. Ezekben az intézményekben és tagintézményeikben az infrastruktúrafejlesztés, valamint az oktatási rendszerek, a befogadás és a pedagógiai szakszolgáltatások fejlesztése szükségeltetik.

22 Villány Város Önkormányzata, Gazdasági Program 2007‐2010 közötti időszakra, 2007. 23 Siklósi Kistérség Komplex Középtávú Fejlesztési Programja, 2005. 24 Siklósi Kistérségi Közoktatás‐fejlesztés Stratégiája, 2009.



5.6 A stratégia megvalósításának főbb kockázatai

Kockázat Érintett cél Bekövetkezés valószínűsége

Okozott hatás mértéke

Tervezett intézkedés

Lakosságszám további csökkenése

Élő város 3 3 Új parcellázású lakóterületek értékesítése alacsony áron a letelepedés ösztönzésére

Környezeti állapot romlása

Élhető város A bor városa A rendezvények városa

2 4 A települési környezetvédelmi program elkészítése, a program elemeinek betartása

Átmenő forgalom jelenlegi szinten maradása

Élhető város 2 2 Az átmenő forgalom akadályozása, az elkerülő út igénybe vételének ösztönzése

Kulturális emlékek iránti közöny


2 3 Civil szervezetek bevonása és finanszírozása, kulturális események szervezése

Környező települések eltartó képességének romlása, a vonzáskörzet lakosságszámának csökkenése

Élő város 2 3 A mikrotérségi szerepkör funkcióinak erősítése, a kapacitást meghaladó feladatok átadása a Kistérségnek

Együttműködések megszakadása a jelentősebb helyi vállalkozók között

A bor városa A rendezvények városa

3 3 Közös városmarketing és együttműködések szervezése

Idegenforgalmi szolgáltatások mai szinten maradása


2 3 Közös városmarketing és városarculat kidolgozása

42. Táblázat: Kockázatok elemzése

A projektekkel kapcsolatban felmerülő kockázatok kezelése megfelelő odafigyeléssel és szervezéssel mérsékelhető.



6 A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI

6.1 A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek

A városfejlesztési célok megvalósulását nem fejlesztési jellegű tevékenységekkel is segíteni kívánja az önkormányzat.

Szabályozási tevékenységek: az önkormányzat legfőbb eszköze a szabályozások rendszerének kialakítása és működtetése. A helyi építési szabályzatban tudja az önkormányzat azt deklarálni, hogy a város mely területén, milyen fejlesztések megvalósulását engedélyezi. A szabályozási terv kereteket fogalmaz meg, a beruházók azonban a kereteken belül szabadkezet kapnak. Ez a tevékenység elsősorban az új szálláshely‐kapacitást létrehozó magánbefektetések esetén valósulhat meg (Csányi Pincészer Zrt., Szemes Pincészet Panzió).

A helyi szabályozási terv a jelenleg beazonosított fejlesztési elképzelések nagy részének megvalósítását támogatja. A terv felülvizsgálata előkészítés alatt áll, azonban a módosítás végrehajtása várhatóan a következő önkormányzati testület feladata lesz.

Tervalku: akkor alkalmazható, ha egy befektető által megvalósítani kívánt projekt érdekében folytatott tárgyalások során erre szükség nyílik. A tervalku alkalmazását az önkormányzat alkalmazhatja, ha erre szükség nyílik és egy projekt megvalósítása csak ezen keresztül érhető el. A tervalkunak Villányban nincs gyakorlata. A tevékenységre várhatóan a Villány‐Ivánbattyán‐Palkonya kisvasút építése során lesz szükség.

„Vagyonért vagyont”: az önkormányzati vagyon forgalomképes elemeinek elcserélése valamely új befektetés sikeres megvalósítása érdekében. A vagyon hasznosításából származó bevételeket, vagy vagyonszerzésre, vagy beruházásra kell használni. A volt malom felújítása, valamint a vasútállomás és a városközpont közötti kerékpárút projektek során önkormányzati és magántulajdonban lévő területek elcserélésére lesz szükség a projektek sikeres megvalósításához.

Városmarketing terv: A városnak jelenleg nincs átfogó városmarketing terve. Azonban Villány számára elengedhetetlen, hogy megjelenésével alapjaiban befolyásolja a róla kialakult képet. A kedvező városkép kialakulásához elengedhetetlen a vonzó egységes arculat kialakítása, a közterületek és az épített környezet fejlesztése. Ezek megvalósulásával a városkép olyan irányba mozdul el, melyre befektetők megnyerését lehet alapozni. Szintén fontos, hogy ezen fejlesztések hatására a lakosságban is pozitív irányba változik a településről kialakult kép, így a



fiatalabb rétegek városban maradásával, kedvező demográfiai folyamatok indulhatnak meg. A marketingtevékenység fejlesztésével a lakosság és a kereskedők, szolgáltatók is jó járnak, hiszen a megfelelően meghirdetett rendezvények több látogatót hoznak a városba, és több bevétel maradhat helyben. A vonzó települési környezet a lehetséges befektetések, főleg az idegenforgalmi beruházások szempontjából fontos, mivel így újabb vállalkozások jelenhetnek meg a város turisztikai kínálatában. A város számára lényeges, hogy a területén lévő ingatlanok kihasználtak legyenek, ez főleg a központi városrész esetében különösen fontos. Jelenleg komoly feladat a funkcióvesztett épületek új szerepének megfogalmazása – az önkormányzat megfelelő mértékű saját ereje híján – pályázati forrás és magántőke bevonásával. A városmarketing terv elkészítése az összes tervezett projekt sikeres megvalósulásához szükséges, úgy hogy rövid távon a turisztikai célú projektekhez nélkülözhetetlen, hosszabb távon azonban a város összes beruházásához.

Helyi adókedvezmények, építésiilleték‐kedvezmény: jelenleg nincs a városban. Amennyiben a későbbiekben mégis bevezetésre kerül, akkor fontos, hogy ezen szabályozók világosak, következetesek és egyértelműek legyenek. Amennyiben lehetséges a különböző szabályozások megalkotásánál az önkormányzat figyelembe fogja venni a fejlesztési stratégiában meghatározott prioritásokat, célrendszert és az ahhoz rendelt feladatokat. Ilyen kedvezményekkel a lakásépítések támogatása valósulhat meg. Ezzel támogathatná az önkormányzat a fiatalok letelepedését a városban.

6.2 Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások

Az önkormányzat jelenlegi városfejlesztési szervezeti háttere

Villány Város szervezeti hierarchiájában a városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása a Képviselőtestület feladata. Ezen belül a Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottságot elsősorban véleményezési, kezdeményezési, javaslattételi és közreműködő jogosítványokkal ruházták fel.

Emellett a többi bizottság is rendelkezik a városfejlesztéssel összefüggő jogkörökkel, amelyek esetében felmerülnek döntési, ellenőrzési és jóváhagyási feladatok.

A városfejlesztési programok operatív megvalósításában leginkább az Építésigazgatási‐ és műszaki csoport munkatársai vesznek részt. Ide tartoznak a beruházások lebonyolításával kapcsolatos feladatok, közbeszerzés, környezet‐természetvédelem, építés‐, út‐ és vízügyi tevékenységek, illetve építési hatósági



ügyintézés.

Az Önkormányzat a fejlesztési feladatok tervezésekor, a megalapozó munkák elkészítésekor külső szakértőket, tanácsadókat alkalmaz. Pályázati projektek esetében ugyancsak külső projektmenedzsment szolgáltatást vesz igénybe, a rendelkezésre álló kis létszámú önkormányzati kapacitás miatt. Városfejlesztési társaság létrehozását a város méretéből adódóan az önkormányzat nem tervezi.

A fejlesztések eredményeként létrejövő hasznosítható javakat az önkormányzat és intézményei üzemeltetik a jövőben.

Az önkormányzat által tervezett városfejlesztési tevékenységek ellátásának céljából szükséges egy városfejlesztési munkacsoport létrehozása. A csoport tagjai lenne a Polgármester, a Településfejlesztési Bizottság elnöke, a Műszaki csoport vezetője (aki az önkormányzat pályázataiért a felelős), az Általános Oktatási Központ vezetője, valamint a Művelődési Ház vezetője is. Munkájukat városfejlesztésben jártas projektmenedzsment (csapat) támogatná. A munkacsoport feladata a városban felmerült városfejlesztési témájú projektek, pályázatok kidolgozásának segítése, a megvalósítás támogatása és nyomon követése. Az operatív városfejlesztési tevékenység ellátáshoz mindenképpen főállású szakember(ek) alkalmazása szükséges, azonban kezdetben a munkacsoport működtetése is pozitív irányba mozdítaná Villány Város fejlesztési elképzeléseit.

Az önkormányzati tulajdonú cégek szerepvállalása

A Villányi önkormányzatnak saját tulajdonában álló cége nincs. A városban ellátandó feladatokat vagy valamely önkormányzati intézményen keresztül, vagy társulási formában üzemeltetik.

A városfejlesztési stratégia megvalósítása során szükséges személyi feltételek

A városfejlesztési stratégiában leírt feladatok ellátása az önkormányzat jelenlegi személyi állományával nem biztosítható. A beruházási elemek létrehozása, vagy fejlesztése során ellátandó feladatok a Polgármesteri Hivatal alkalmazottaival és külső projektmenedzsment szervezet bevonásával megoldhatók, azonban a fejlesztések működtetése, a monitoring feladatok ellátására új státusok szükségesek.

A város jelenlegi marketing tevékenysége gyenge lábakon áll, a feladatok ellátására, a tervezett beruházások népszerűsítésére a helyi tevékenységek koordinálása szükség van – kezdetben – egy, helyben működő marketinges személy



foglalkoztatására. Az ő feladata lenne a városi turisztikai információs pont működtetése és a város marketingfeladatainak ellátása.

Ha a városfejlesztési stratégia, az akcióterületi tervek sikeresen megvalósulnak, a város turisztikai termékei jelentős számú új elemmel bővülnek. A marketing tevékenység ellátásához várhatóan több, megfelelő képzettséggel és alkalmassággal rendelkező személy felvétele is szükséges lesz.

A városmarketinggel megbízott személy/ek feladata lesz a komplex turisztikai csomagok létrehozása, illetve ha ez hamarabb megtörténik, akkor a kínálat felülvizsgálata és a csomagok működésének támogatása is.

6.3 Településközi koordináció mechanizmusai

A településközi koordináció megvalósítására elsősorban a Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül van lehetőség. A társulás tagja a Siklósi Kistérség valamennyi önkormányzata. A településközi együttműködések keretében számos feladatellátás és fejlesztési tevékenység valósul meg.

A Többcélú Kistérségi Társulás által ellátott feladatok25:

• Területfejlesztés • Közszolgáltatási feladatellátás

o logopédia, nevelési tanácsadás, pályaválasztási tanácsadás, korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés

o oktatási intézményeket fenntartó intézmény‐társulások működésének koordinálása

o étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogatószolgálat, nappali ellátás

o gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása

o központi ügyelet o útkezelés o közbeszerzések o belső ellenőrzés o állati hulladékok gyűjtése és ártalmatlanítása o állatmenhely o közművelődés

25 Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás alapító okirata, 2004.



o turizmusfejlesztés o térségi sportélet szervezése.

Villány a társulási kapcsolatokon kívül a rendezvénynaptár készítésekor egyeztetni szokott Siklóssal és Harkánnyal, hogy a három város városi szintű nagyrendezvényei ne egy időben kerüljenek megszervezésre, és a programok ne jelentsenek konkurenciát egymás számára. A három város közös rendezvénye az öt éves múltra visszatekintő Tenkesalja Fesztivál, mely egyszerre három helyszínen valósul meg.

Villány Város polgármestere a városfejlesztési stratégia tervezésének időszakában a Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának az elnöke. Ezen kívül, mint a kistérségben kiemelt szerepet és feladatot ellátó és érintett település képviselője, tagja az idegenforgalmi és területfejlesztési bizottságnak is. A kistérségi fórumokon, valamint a környező települések – a mikrotérség – képviselőivel tartott eseményeken a város képviselői tájékoztatták a települések vezetőit a villányi elképzelésekről és a kapcsolódási lehetőségekről.

Villány Város Önkormányzatának polgármestere a tervezés során többször is tájékoztatta a város környéki települések (körjegyzőség) képviselőtestületeit a fejlesztési elképzelésekről (Rendezvénytér és környéke témájában). A környező települések vezetői támogatásukról biztosították Villányt, és megfogalmazták önmaguk előnyeit is a tervezett fejlesztésekből. (A dokumentálás a mellékletek között található.)



6.4 Ingatlangazdálkodási koncepció elkészítése

Az ingatlangazdálkodás alapadatai

Villány Város Önkormányzata kevés olyan ingatlannal rendelkezik, amely lehetőséget biztosít új funkciók megjelenésére.

Épülettípusok funkció szerint Önkormányzati tulajdonú ingatlanok száma

Jellemző városrészi elhelyezkedésük

Középületek 15 Központi városrész Lakások (szociális bérlakás és szolgálati lakás)

4


Gazdasági célú épületek 9 Központi városrész Építési telkek 4

Az egész város területén elszórva

43. Táblázat: Az ingatlangazdálkodás alapadatai

Az önkormányzati ingatlangazdálkodás Villányban rendelet szintjén nincs szabályozva. Az önkormányzat nem rendelkezik ingatlangazdálkodási tervvel, ennek alapját jelenti jelen alfejezet tartalma. A 2007‐ben elfogadott Gazdasági Programban26 az ingatlanokkal kapcsolatban a város vagyongazdálkodási alapelveként a vagyonért vagyon jelenik meg, azaz a forgalomképes ingatlanok vagyon hasznosításából származó bevételeket vagyonszerzésre, vagy beruházásra kell használni.

26 Villány Város Önkormányzata, Gazdasági Program 2007‐2010 közötti időszakra, 2007.



6.4.1 Forgalomképes ingatlanok áttekintése

Középületek Cím; Hrsz.

városrész/ akcióterület

műszaki állapot

Az Önkormányzat célja az épülettel kapcsolatban

funkció területe (m2)

becsült forgalmi értéke (Ft)

m2 ár (Ft/m2)

Virányi Ház

Deák F. u. 48., 791/1 hrsz

Központi városrész/ Kulturális

és művelődési akcióterület

Felújításra szorul

Az épületben jelenleg a családsegítő szolgálat működik. A felújítás után a Virányi gyűjtemény bemutatása

történne az épületben

kulturális 124 985 000 7 944

Gyógyszertár (Egészségház)

Baross G. u. 37., 730 hrsz

Központi városrész/ Turisztikai és borászati akcióterület

Részleges felújításra szorul

Az épület felújítása után a felső szinten működő védőnői ellátás költözne a földszintre, az emeletre

pedig a családsegítő szolgálat érkezne

egészségügyi ellátás

613 37 693 000 61 489

Könyvtár

Rákóczi F. u. 9., 793/2 hrsz



Felújításra szorul

A könyvtár egykori épületének felújítása után az épületben kerülne kialakításra a helytörténeti múzeum

kulturális

164 13 439 000

81 945

Óvoda

Deák F. u. 22., 761/1 hrsz



Teljes felújítást igényel

A tervek szerint az óvoda másik épületbe költözik, a mostani épület irattárként, raktárként funkcionál

majd

közösségi

1 307 18 275 000 13 982





műszaki állapot




m2 ár (Ft/m2)

Óvoda

Rákóczi F. u. 14., 786 hrsz



Teljes felújítást igényel

A tervek szerint az óvoda másik épületbe költözik, a mostani épület irattárként, raktárként funkcionál

majd

közoktatás 1 437 4 744 000 3 301

Körjegyzőség (okmányiroda)

Baross G. u. 29., 1/1

hrsz



Az épület állapota megfelelő

A tervek szerint az épület önkormányzati, az üzemeltetés pedig körjegyzőségi fenntartásban marad

közigazgatás 1 528 55 372 000 36 238

Általános iskola

Baross G. u. 1‐3., 27

hrsz




A felújítás után az épület eredeti funkciójában működik tovább

közoktatás 6 264 170 245 000 27 178

Általános iskola




Az épület részleges felújításra szorul

A felújítás után az épület eredeti funkciójában működik tovább

közoktatás 2 200 297 483 000 135 220





műszaki állapot




m2 ár (Ft/m2)

Általános Iskolai Napközi




Az épület teljes

felújításra szorul

A felújítás után az épületbe költözne az óvoda

közoktatás 3 787 23 450 000 6 192

Orvosi rendelő

Baross G. u. 37., 731 hrsz

Központi városrész/ Turisztikai és borászati akcióterület

Az épület állapota megfelelő

Az épület önkormányzati tulajdonban és

fenntartásban marad

egészségügyi ellátás

210 24 150 000 115 000

Összesen 17 634 m2 645 836 e Ft 44. Táblázat: A forgalomképes és egyes korlátozottan forgalomképes középületek bemutatása

A közoktatási funkciót ellátó önkormányzati tulajdonú épületek többsége felújításra szorul. Az önkormányzat elképzelési szerint a két, jelenleg óvoda céljára használt épületből az intézmény a Rákóczi u. 19. sz. alatti épületbe költözik. A két kiürült épület raktárként, vagy irattárként funkcionálna a későbbiekben.

Az általános iskola két épülete közül – egy futó közoktatási pályázat keretében – a Baross G. u. 1‐3. sz. alatti épület teljes felújítása történne meg (utólagos hőszigetelés, komplex energetikai korszerűsítés, teljes akadálymentesítés). Ugyancsak ebből a pályázati forrásból újítanák fel az iskolai menza (Rákóczi u. 5.) épületét.

Az egészségügyi szolgáltatásoknak helyet adó épület, az Egészségház alsó szintjéről elköltözött a Gyógyszertár. Az épületrész felújítása után a jelenleg az épület emeletén működő védőnői ellátás költözik a földszintre, míg az emeletet – ugyancsak felújítást követően – a családsegítő szolgáltatás foglalja el.



A forgalomképes és egyes korlátozottan forgalomképes gazdasági funkciójú épületek bemutatása

Gazdasági funkciójú épületek

Cím; Hrsz.


építés éve

műszaki állapot Az Önkormányzat célja az épülettel kapcsolatban



m2 ár (Ft/m2

)

Étterem

Rákóczi F. u. 3.,

795/7 hrsz

Központi városrész,


Az épület részleges felújítást igényel

A felújítás után az épület funkciója a mostani marad, iskolai menzaként

működik tovább

közoktatás, vendéglátás funkció

895 122 035 000 136 352

Vízmű műhely

Baross G. u. 2/B., 30

hrsz



Bontandó

Az ingatlant érinti a rendezvényközpont kialakítása projekt, várhatóan az épület

bontásra kerül

közszolgáltatás

1 444 3 094 000 2 143

Sportpálya öltözők

Ady E. u., 40 hrsz




A részleges felújításra szoruló épületek az önkormányzat

tulajdonában és fenntartásában maradnak

sport 3 504 12 326 000 3 518

Zártkerti gazdasági épület

1409 hrsz

Külterület Az ingatlan önkormányzati tulajdonban és fenntartásban marad

gazdasági 4 249 3 331 000

784

Összesen 10 092 140 786 000

45. Táblázat: A forgalomképes és egyes korlátozottan forgalomképes gazdasági funkciójú épületek bemutatása



Az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági funkciójú épületek száma nagyon alacsony, többségük állapota nem megfelelő. A jelenleg az iskolai menzai feladatok ellátásának helyt adó étterem értéke a legjelentősebb. Az épület felújítása a folyamatban lévő közoktatási pályázatból valósul meg. A vízmű műhelyének helyt adó ingatlan a rendezvénytér kialakítását célzó DDOP‐2009‐4.1.1/A pályázat során válik beavatkozási területté.

Az 1000 m2‐nél nagyobb, forgalomképes telkek az akcióterülteken Jelentős

építési telkek Cím; Hrsz. városrész/ akcióterület területe (m2) becsült forgalmi

értéke (Ft) m2 ár (Ft/m2)

kert 163 hrsz Központi városrész/Kulturális és művelődési akcióterület 1 159 348 000 122 kert 167/5 hrsz Központi városrész/Kulturális és művelődési akcióterület 3 386 1 016 000 300 kert 180/6 hrsz Központi városrész/Kulturális és művelődési akcióterület 1 046 209 000 200 kert 180/7 hrsz Központi városrész/Kulturális és művelődési akcióterület 1 515 303 000 200 kert 180/8 hrsz Központi városrész/Kulturális és művelődési akcióterület 1 419 284 000 200 kert 180/9 hrsz Központi városrész/Kulturális és művelődési akcióterület 1 323 265 000 200 kert 180/10 hrsz Központi városrész/Kulturális és művelődési akcióterület 1 229 246 000 200 kert 180/11 hrsz Központi városrész/Kulturális és művelődési akcióterület 1 169 234 000 200 kert 180/12 hrsz Központi városrész/Kulturális és művelődési akcióterület 1 147 229 000 200 kert 180/13 hrsz Központi városrész/Kulturális és művelődési akcióterület 1 123 225 000 200 kert 180/14 hrsz Központi városrész/Kulturális és művelődési akcióterület 1 101 220 000 200 kert 180/15 hrsz Központi városrész/Kulturális és művelődési akcióterület 1 079 216 000 200 kert 180/16 hrsz Központi városrész/Kulturális és művelődési akcióterület 1 055 211 000 200 kert 180/17 hrsz Központi városrész/Kulturális és művelődési akcióterület 1 031 206 000 200 kert 180/18 hrsz Központi városrész/Kulturális és művelődési akcióterület 1 011 202 000 200

földterület Szent István u. 4., 59/1 hrsz Központi városrész/Kulturális és művelődési akcióterület 1 324 1 324 000 1 000 lakóingatlan Dózsa Gy. u. 43., 279/1 hrsz Központi városrész/Turisztikai és borászati akcióterület 2 996 2 005 000 669 46. Táblázat: Az 1000 m2‐nél nagyobb, forgalomképes telkek Villányban az akcióterülteken



Az önkormányzat a lista szerint a két akcióterületen viszonylag sok forgalomképes telek birtokosa. Azonban a területek többsége közművesítetlen, így a forgalmi értékük jelentéktelen. Az önkormányzatnak érdeke a területek közművesítése és a feltáró utak megépíttetése, hiszen így új lakóövezet alakítható ki a Központi városrész területén. Így lehetősége lenne a fiatal lakosságnak a településen való letelepedésre és így a lakosság számának csökkenése megállhatna.

A forgalomképtelen ingatlanok a Kulturális és művelődési akcióterületen Középületek Cím; Hrsz. építés

éve műszaki állapot funkció területe

(m2) becsült forgalmi értéke

(Ft) m2 ár (Ft/m2)

Polgármesteri Hivatal

Baross G. u. 29., 1/2 hrsz


közigazgatás 197 27 500 000 139 594

Filmszínház

Baross G. u. 13., 10/2 hrsz


közművelődés 1 319 82 079 000

62 228

Összesen 1 516 109 579 000 47. Táblázat: A forgalomképtelen ingatlanok a Kulturális és művelődési akcióterületen

A Kulturális és művelődési akcióterületen az Önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a középületek megújítására, annak érdekében, hogy a városrehabilitációs akciókat ezzel is eredményesebbé tegye. Ennek érdekében került felújításra a Polgármesteri Hivatal épülete az előtte lévő térrel együtt. A hivatal épületének belső terei azonban felújításra szorulnak. A Filmszínház épülete a Művelődési Házzal együtt üzemel. A tetőszerkezet és a tetőszint felújítása elengedhetetlen.



A forgalomképtelen ingatlanok a Turisztikai és borászati akcióterületen Középületek Cím; Hrsz. építés éve műszaki állapot funkció területe (m2) becsült forgalmi értéke (Ft) m2 ár (Ft/m2)

A Turisztikai és borászati akcióterületen forgalomképtelen épület nem található Összesen

48. Táblázat: A forgalomképtelen ingatlanok a Turisztikai és borászati akcióterületen

A Turisztikai és borászati akcióterületen forgalomképtelen épület nem található.

A forgalomképtelen ingatlanok az akcióterületeken Középületek területe (m2) becsült forgalmi értéke (Ft)

Kulturális és művelődési akcióterület összesen 1 516 109 579 000 Turisztikai és borászati akcióterület 0 0

Összesen 1 516 109 579 000 49. Táblázat: A forgalomképtelen ingatlanok az akcióterületeken

A táblázatból látható, hogy a két akcióterületen elég jelentéktelen a forgalomképtelen önkormányzati ingatlanok száma és értéke. Ha az összes földutat, közutat is beszámítjuk, akkor összesen 302 db önkormányzati ingatlan mutatható ki (az ingatlankataszter alapján), melyek összes területe 745 349 m2, becsült értékük 2 287 813 e Ft.



6.4.2 Ingatlan beruházási szándékok

Az önkormányzat nem rendelkezik jelentős forgalomképes ingatlan állománnyal, anyagi lehetőségei nem is teszik lehetővé, hogy ingatlanvagyonát ilyen jellegű épületekkel gyarapítsa. Ingatlangazdálkodásának célja a kötelező feladatellátást biztosító intézményeknek helyet adó épületek üzemeltetése.

Az önkormányzat lakásállománya minimális, a szociális bérlakásokat és a szolgálati lakásokat nagyrészt értékesítették. Ezek nem hoznak jelentős bevételt, karbantartásuk inkább kiadást jelent. A szociális bérlakások megtartását nem gazdasági, hanem szociális szükséglet indokolja.

Az önkormányzat telekállománya új lakóterületek létesítése céljából rendelkezésre áll.

A város nyugati területei állnak a borászatok rendelkezésére fejlesztési projektjeik megvalósításához. A terület gazdasági besorolása ezt lehetővé teszi. A fejlesztések magántulajdonon történhetnek, mert önkormányzati tulajdonú ingatlan a területen nem található.



7 PARTNERSÉG

Villány Város Önkormányzata 2003 októberében készíttette el a „Villány Volt telephely és környezetének komplex településfejlesztési akcióterve 27” című tervezési dokumentumot. Ebben jelent meg először a rendezvényközpont létesítésének a terve. Az akcióterv része volt az ugyanekkor benyújtott PHARE pályázatnak. Ekkor készült el a „Festhalle – rendezvényközpont és környéke vázlatterve” is. A helyi lakosságnak, a civil szervezeteknek és a vállalkozásoknak az azóta eltelt idő alatt lehetőségük volt az elképzelés megismerésére, a véleményük kifejtésére. Az önkormányzat 2008‐ban az elképzelését benyújtotta a DDOP‐2007‐4.1.1/A pályázati kiíráshoz is. A jelenlegi projekt elemei aktualizásra kerültek a DDOP‐2009‐4.1.1/A kiírásnak megfelelően és megjelennek benne a helyi elképzelések módosulásai is.

A DDOP‐2009‐4.1.1/A pályázathoz kapcsolódóan aktualizálásra került a Városfejlesztési Koncepció28, elkészült az Integrált Városfejlesztési Stratégia és a Kulturális és művelődési akcióterület Előzetes Akcióterületi Terve is, melynek társadalmasítása is megtörtént.

A partnerség építés célja, felelőse

A partnerség építés hosszú távú célja:

• A városlakók számára élhető, fenntartható környezet biztosítása, a lakók véleményének figyelembevételével

• A város gazdasági és turisztikai fejlesztési elképzeléseinek a vállalkozások által is elfogadott és támogatott irányának kijelölése.

A partnerség alkalmazásának rövid távú céljai:

• A közösségi érdekek azonosítása, figyelembevétele • Társadalmi párbeszéd kialakítása, fenntartása • A lakosságban a fejlesztések iránti elkötelezettség, a társadalmi felelősség

erősítése

27 Villány Volt telephely és környezetének komplex településfejlesztési akcióterve, 2003.




• A társadalmi kohézió, a társadalmi tőke erősítése a közös célok megvalósítása érdekében

• A városirányítás hatékonyságának növelése • A városfejlesztés nyitottabbá tétele • A konszenzusos városfejlesztési gyakorlat kialakítása • Konfliktuskezelési gyakorlat beépítése a társadalmi párbeszédbe.

A partnerség építés konkrét célja: intézményesített együttműködés kialakítása, koordinációja, szervezése az Integrált Városfejlesztési Stratégia és az Akcióterületi Tervek eredményes végrehajtásához, valamint a DDOP‐2009‐4.1.1./A pályázathoz és annak megvalósításához kapcsolódóan.

A partnerség kezdeményezője és felelőse: Villány Város Önkormányzata.

A feladat végrehajtója a pályázat‐előkészítés és pályázatkészítés ideje alatt: Villány Város Önkormányzata.

A feladat végrehajtója a projekt előkészítése, megvalósítása során és azt követően: Villány Város Önkormányzata és a projekt lebonyolításával megbízott menedzsmentszervezet.



7.1.1 Az önkormányzat partnerség építésének területei, a kapcsolódó feladatok, célcsoportok, eszközök

A partnerség építés kiinduló feltétele: az integrált megközelítésnek megfelelően az IVS‐ben érintett csoportok, szereplők azonosítása, a közös feladatok meghatározása, ütemezése

A partnerség építés célja, célcsoportjai, feladatai és eszközei Cél Feladat célcsoport eszköz A társadalmi párbeszéd gyakorlatának kialakítása, beépítése a városfejlesztés folyamatába A lakosság és a városvezetés, közigazgatás közötti kapcsolat javítása

Tájékoztatás • a partnerség építés

fontosságáról, tartalmáról, módszereiről

• A város célrendszeréről • az IVS készítésének céljáról,

tartalmáról • az akcióterületekről • az akciók ütemezéséről • az együttműködés tartalmáról,

formáiról

Lakosság Vállalkozók Közigazgatás és intézmények dolgozói Civil szervezetek

Web‐lap: Időpont, téma, rövid összefoglalók IVS‐ről, ATT‐ről, projektről Lakossági fórumok Vállalkozói fórumok Civil fórumok IVS és ATT térképek, tervek kifüggesztése a Polgármesteri Hivatalban

Integrált városfejlesztési gyakorlat bevezetése a fenntartható, élhető városi környezet tervezése, kialakítása érdekében

Szakpolitikai egyeztetések, koordináció Turisztikai, marketing, örökségvédelmi szakemberek, településmérnök, építész, rehabilitációs szakember, kamara munkaügyi központ önkormányzat releváns osztályai IH, KSZ

Mélyinterjúk Egyeztető fórumok

Az erőforrások összehangolása, mozgósítása A tulajdonosi, együttműködési szándékok feltérképezése (az akcióterületeken tervezett akciókhoz

Vállalkozók, befektetők, egyház,

Kérdőíves lekérdezés, fórum



való csatlakozási szándék feltérképezése)

lakosság

Az önkormányzat és a magán szféra között: városfejlesztési célok összehangolása, konszenzusteremtés, együttműködés megteremtése a fenntartható városfejlesztés és az erőforrások tervezhetősége, mozgósítása érdekében

Vállalkozók bevonása aktuális projektekbe

Mikro‐és kisvállalkozások vezetői Fórumok, e‐mail‐es kapcsolattartás, egyéni egyeztetések

A programok finanszírozási hátterének feltérképezése

Piaci igényfelmérés (lesz‐e kereslet az akcióterületen végrehajtott beruházás eredményére?)

Civil szervezetek, befektetők, magán szféra, ingatlanirodák

Kérdőívek

A szegregáció felszámolása, a szegregáció kiterjedésének megakadályozása az érintettek bevonásával

Anti‐szegregációs terv készítéséről tájékoztató, egyeztetés

Civil szervezetek, érdekvédelmi szervezetek, intézményi szereplők, lakosság csoportjai

Fórumok, tematikus műhelymunka

Az integrált városfejlesztés eredményességének, hatásának feltérképezése

Elégedettségmérés Lakosság, Önkormányzati intézmények Vállalkozók, civilek

Fókusz‐csoportos on‐line fórum

50. Táblázat: A partnerség építés célja, célcsoportjai, feladatai és eszközei

A partnerség építése az önkormányzati elképzelések alakulása során folyamatosan folytak, a jelenlegi projekttartalom, az IVS és az EATT tartalmi elemei is a partnerekkel történt egyeztetés során véglegesedett.



Cél Eszköz Esemény helyszíne, időpontja A társadalmi párbeszéd gyakorlatának kialakítása, beépítése a városfejlesztés folyamatába A lakosság és a városvezetés, közigazgatás közötti kapcsolat javítása

Web‐lap: Időpont, téma, rövid összefoglalók IVS‐ről, EATT‐ről, projektről, IVS, Antiszegregációs terv

Minden fórum vagy egyéb egyeztetés előtt meghívó, rövid összefoglaló

Helyi média: folyamatos Minden fórum vagy egyéb egyeztetés előtt meghívó a képújságban

Lakossági fórumok 2009. december 8. 17h – Polgármesteri Hivatal

Vállalkozói fórumok 2009. október 27. 14h – Polgármesteri Hivatal

e‐mail‐es kapcsolattartás Folyamatos

egyéni egyeztetések (szakértők és vállalkozók között) Több alkalommal (2009. szeptember és december. között) Terepbejárás, helyszíni szemle

Egyeztető fórumok Tervezőkkel Művelődési Ház vezetőjével Vállalkozókkal 2009.12.04. Mitrovics Zoltán ASZT szakértő

51. Táblázat: Az IVS lezárásáig lezajlott partnerségi egyeztetés

Az IVS lezárásáig folyó egyeztetések az akcióterületi terv és a pályázati projektek megvalósítása során is folytatódnak.



7.1.2 Megvalósításban résztvevő társadalmi csoportok és személyek

A városfejlesztésben részvevő csoportok

A városfejlesztésben érdekelt csoportok

Erőforrás potenciál

Érdek érvényesítő képesség

Elvárásaik Előkészítésben, végrehajtásban betöltött szerep

helyi lakosság

Nem rendelkeznek szakismeretekkel, tapasztalatokkal

közepes

A szolgáltatási kínálat gazdagodása, Vonzó lakóhely, rekreációs lehetőségek bővülése, a foglakoztatás javulása

Az elvárásaik azonosítása

helyi kis‐ és középvállalkozók

kkv‐k többségükben tőkeszegények kevés fejlesztési tapasztalattal

közepes

A gazdasági élet fellendülése, tervezhetőség, kereskedelmi forgalom növelése

Igényeik azonosítása, lehetséges partnerek

borászattal foglalkozó vállalkozók

jelentős települési foglalkoztatók, magánforrásból megvalósított fejlesztések tapasztalatai

közepes A gazdasági élet fellendülése, tervezhetőség, kereskedelmi forgalom növelése

Saját fejlesztése beillesztése a tervezési folyamatba

civil szervezetek

Rugalmasság, tapasztalat projektek megvalósításában

gyenge szakmai együttműködés lehetősége az önkormányzattal

Soft elemek azonosítása, előkészítése, szervezése, tájékoztatásban szerepvállalás

Külső szakértők Tervezői, stratégiai, pályázatkészítői tapasztalatok

erős Pontos együttműködés minden szereplőcsoporttal, visszajelzések

Folyamat‐szervezés

szakhatóságok

Megfelelő kompetenciák, szaktudás engedélyezési szerepkör

erős jogszabályoknak és szakpolitikai irányvonalaknak megfelelő fejlesztések végrehajtása

koordináló, jóváhagyó szerep, szakmai kontroll

környező települések

gyenge a települések igényeit kiszolgáló intézményrendszer elérhetőség munkahelyek növekvő száma

fejlesztési elképzelések összehangolása

52. Táblázat: A városfejlesztésben részvevő csoportok



A város kis mérete és a gazdasági élet meghatározó jelenléte miatt a városfejlesztés érdekében megnevezett csoportok száma elég széles körű.

7.1.3 Nyilvánosság biztosítása

Lakossági fórum

2009 végén került sor az integrált városfejlesztési stratégiát és a kulturális és művelődési akcióterületre vonatkozó előzetes akcióterületi tervet bemutató lakossági fórumra. A lakosság értesítése, meghívása a város honlapján és a hirdetőtáblákon keresztül történt. A lakossági fórumon felszólalók egyetértettek a fejlesztési elképzelésekkel és támogatásukról biztosították az önkormányzatot a fejlesztés végrehajtása ügyben. A felvetődött témák között szerepelt a szálláshelyek számának növelése, az ezzel összefüggő minőségi kritériumok betartásának szükségessége, a parkolási lehetőségek biztosítása, valamint a várható fejlesztések továbbgyűrűző hatásai is. A lakosság a fórumokat követően mind a városfelelőseihez, mind a szakértők számára eljuttathatták véleményüket.

Vállalkozói egyeztetések

2009 őszén zajlott a vállalkozók tájékoztatása az önkormányzat városrehabilitációs terveiről, illetve a kis‐és középvállalkozókkal való együttműködés feltételeiről, formájáról. A DDOP‐2009‐4.1.1/A pályázathoz kapcsolódni kívánó vállalkozók számára folyamatos együttműködést biztosít az IVS‐t, EATT‐t és a pályázatot készítő szakértő team.

Civil fórum, kérdőíves felmérés

A tervezett városrehabilitációs akciók eredményeként új közösségi terek és szolgáltatások jelennek meg a város kulturális életében. A szolgáltatások, rendezvények iránti piaci igények felméréséhez a civil szféra álláspontjának megismerése szükséges. A civil szféra bevonása a pályázathoz kapcsolódó „soft” elemek megvalósítása és a nyilvánosság biztosítása révén történhet.

A civil szféra, valamint a rendezvényeken részt vevő lakosság körében készült kérdőíves felmérés a fejlesztési igények, valamint a szolgáltatások megítélése tekintetében. (A kérdőíves felmérés eredményeiről készült igényfelmérés és kihasználtsági terv a Kulturális és művelődési akcióterület Előzetes akcióterületi tervének mellékletét képezi.)



Környező települések önkormányzati képviselőinek tájékoztatása

Villány Város Önkormányzatának polgármestere a tervezés során többször is tájékoztatta a környező települések (körjegyzőség) képviselőit a fejlesztési elképzeléseikről. Kistérségi fórumokon is bemutatkozhatott a tervezett program.

Tervezői egyeztetések (településmérnöki, tervezői, regionális főépítészi részvétel)

A tervezői egyeztetések a korábbi látványtervek engedélyezési dokumentációvá való fejlesztésére koncentráltak. Az elkészült terveket a regionális tervtanács is látta és a tanács az elvi építési engedélyt ajánlja.

A város honlapja folyamatosan tájékoztatja a lakosságot a tervezés és megvalósítás fontos mérföldköveiről. A fókusz‐csoportot e‐mail‐ben is értesítik a jelentős akciókról.

A nyilvánosság biztosítása a projekt megvalósítások időszakában vállalt feladatként továbbra is garantálható lesz.

A partnerség építés és a nyilvánosság dokumentálására a pályázat mellékletében kerül sor.

7.2 A stratégia megvalósulásának monitoringja

A stratégia megvalósítását Villány Város Önkormányzatának Képviselő‐testülete felügyeli, kétévente benyújtott beszámoló alapján. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia felülvizsgálata az alábbi szempontok alapján történik:

• A tematikus célok és a városrészi célok megvalósulása érdekében megkezdett és tervezés alatt álló projektek állapota

• A meghatározott számszerűsített célok értékei, változások az előző méréshez képest

• Az akcióterületek fejlesztése érdekében elkészült Akcióterületi Tervek tartalma, megvalósításuk monitoringja

• Az akcióterületek kijelölésének felülvizsgálata, szükség esetén az akcióterületek határainak módosítása, új akcióterületek kijelölése, régiek megszűntetése

• A településen megvalósuló fejlesztések szinergiájának vizsgálata, a fejlesztések optimális hasznosulás érdekében tehető intézkedések felmérése

• A lakossági, vállalkozói, szakmapolitikai elégedettség vizsgálata, a befektetői aktivitás változásának felmérése

• A területi szegregáció által veszélyeztetett területek felmérése



8 ELFOGADÁS MÓDJA, DÁTUMA

Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát a szakmai és társadalmi (lakossági) vitájának biztosítását követően a képviselő testület 2009. december 15. napján megvitatta és egyhangúlag elfogadta.

………………………………….

Takáts Gyula polgármester

Villány Város Önkormányzata



9 ZÁRADÉK

A Villány Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának készítését támogatta és véleményezte a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részéről:

……………………………..

Mitrovics Zoltán



MELLÉKLETEK

1. számú melléklet: Anti‐szegregációs terv



TÁBLÁZAT JEGYZÉK

1. Táblázat: A város által szolgáltatott funkciók.............................................................................................. 7 2. Táblázat: Villány művelési ág megoszlása, 2003 ....................................................................................... 11 3. Táblázat: A működő vállalkozások száma a jelentősebb nemzetgazdasági ágak tekintetében

Villányban (2007‐es adatok csak a regisztrált vállalkozásokra vonatkoznak, nem a működőkre)12 4. Táblázat: Vállalkozások száma 2007‐ben Villányban................................................................................ 12 5. Táblázat: A kereskedelmi és vendéglátóhelyek száma, szálláshelyek jellemzői Villányban .............. 13 6. Táblázat: Villány programterve 2010‐re...................................................................................................... 16 7. Táblázat: Szálláshelyek Villányban ............................................................................................................. 20 8. Táblázat: A település területe, lakossága és népsűrűsége ........................................................................ 23 9. Táblázat: Az élve születések és a halálozások számának alakulása Villányban, 2001‐2007 között .... 23 10. Táblázat: Korcsoportok százalékos megoszlása Villányban, 2001‐ben és 2005‐2007 között.............. 24 11. Táblázat: A regisztrált munkanélküliek száma és aránya az aktív korúakon belül ........................... 24 12. Táblázat: A munkanélküliségi mutatók és a gazdasági aktivitással összefüggő mutatók országosan,

regionálisan és a településen................................................................................................................... 25 13. Táblázat: A foglalkoztatás jellemző adatai (2001).................................................................................... 26 14. Táblázat: A 7 évesnél idősebb népesség iskolai végzettsége 2001‐ben Villányban, országosan és

regionálisan ............................................................................................................................................... 26 15. Táblázat: Az egyéni vállalkozók száma és az egyéni vállalkozásból származó jövedelem alakulása

Villányban, 2001‐2007 .............................................................................................................................. 27 16. Táblázat: Az adófizetők számának és az összes befizetett adó alakulása Villányban, 2001‐2007..... 28 17. Táblázat: Lakásállomány............................................................................................................................. 32 18. Táblázat: Lakás állomány alakulása Villányban 2001‐2007.................................................................... 33 19. Táblázat: A közműhálózatba bekapcsolt ingatlanok arányának alakulása Villányban ..................... 34 20. Táblázat: Az önkormányzat tulajdonában lévő közműhálózatok műszaki mértékadó mennyiségei

2007. évi adatok alapján........................................................................................................................... 35 21. Táblázat: Az integráció jelenlegi állása ..................................................................................................... 37 22. Táblázat: A közoktatásban részt vevők számának alakulása................................................................. 38 23. Táblázat: Háziorvosi ellátás adatai Villányban........................................................................................ 39 24. Táblázat: Rendszeres pénzbeli ellátások 2009 .......................................................................................... 41 25. Táblázat: Eseti pénzbeli és természetbeni ellátások 2009 ....................................................................... 41 26. Táblázat: A városban városrehabilitációs témában elnyert pályázatok ............................................... 44 27. Táblázat: A városrészek jellemző adatai ................................................................................................... 50 28. Táblázat: A város célrendszere................................................................................................................... 56 29. Táblázat: A területi célok számszerűsítése ............................................................................................... 58 30. Táblázat: A városrészek fejlesztését szolgáló tematikus célok .............................................................. 60 31. Táblázat: A városrészi célok illeszkedése a városi célokhoz (++ ‐ erős szinergia, + ‐ szinergia) ....... 61 32. Táblázat: Az akcióterület népessége 2001................................................................................................. 66 33. Táblázat: Az akcióterület népességének néhány jellemző adata 2001 .................................................. 66 34. Táblázat: Az akcióterület néhány további adata 2001............................................................................. 66 35. Táblázat: Az akcióterület lakásállományának adatai 2001..................................................................... 67 36. Táblázat: Az akcióterület tervezett fejlesztései ........................................................................................ 69 37. Táblázat: Az akcióterület népessége 2001................................................................................................. 71 38. Táblázat: Az akcióterület népességének néhány jellemző adata 2001 .................................................. 71 39. Táblázat: Az akcióterület néhány további adata 2001............................................................................. 72



40. Táblázat: Az akcióterület lakásállományának adatai 2001..................................................................... 72 41. Táblázat: Az akcióterület tervezett fejlesztései ........................................................................................ 74 42. Táblázat: Kockázatok elemzése.................................................................................................................. 80 43. Táblázat: Az ingatlangazdálkodás alapadatai ......................................................................................... 86 44. Táblázat: A forgalomképes és egyes korlátozottan forgalomképes középületek bemutatása .......... 89 45. Táblázat: A forgalomképes és egyes korlátozottan forgalomképes gazdasági funkciójú épületek

bemutatása................................................................................................................................................. 90 46. Táblázat: Az 1000 m2‐nél nagyobb, forgalomképes telkek Villányban az akcióterülteken............... 91 47. Táblázat: A forgalomképtelen ingatlanok a Kulturális és művelődési akcióterületen....................... 92 48. Táblázat: A forgalomképtelen ingatlanok a Turisztikai és borászati akcióterületen.......................... 93 49. Táblázat: A forgalomképtelen ingatlanok az akcióterületeken ............................................................. 93 50. Táblázat: A partnerség építés célja, célcsoportjai, feladatai és eszközei............................................... 98 51. Táblázat: Az IVS lezárásáig lezajlott partnerségi egyeztetés ................................................................. 99 52. Táblázat: A városfejlesztésben részvevő csoportok .............................................................................. 100

TÉRKÉP JEGYZÉK

1. Térkép: Villány településszerkezete és területhasználata ........................................................................ 10 2. Térkép: A Villány‐Siklósi borút térképe ..................................................................................................... 17 3. Térkép: A szálláshelyek elhelyezkedése a Központi városrész területén (térképen kívül Virágos 1db,

külterület 1db)........................................................................................................................................... 22 4. Térkép: Városrészek Villányban .................................................................................................................. 48 5. Térkép: A KSH által kijelölt szegregátum és erősen leromlott állapotú területek Villányban............ 52 6. Térkép: A két akcióterület............................................................................................................................. 64 7. Térkép: A Kulturális és művelődési akcióterület kijelölése ..................................................................... 65 8. Térkép: A Turisztikai és borászati akcióterület lehatárolása ................................................................... 70

integrált városfejlesztési stratégia4 7622 pécs, dohány u. 7. i. em. 15., tel.: (30) 746 66...

Documents