Internetkeresők

Készült: Tóth Erzsébet: A tudás reprezentálása a világhálón az internetes keresőrendszerek működése című jegyzete alapján

Szász Péter2010

1. Bevezetés

1.1. A webes keresőrendszerek definíciói

Internetes keresők alatt a programoknak egy olyan általános csoportját értjük, amely lehetővé teszi a weben történő dokumentumkeresést a felhasználók számára. Ezek a programok dokumentumokat indexelnek és arra törekednek, hogy megtalálják a releváns találatokat a feltett keresőkérdésre.

A search engine is an information retrieval system designed to help find information stored on a computer system. The search results are usually presented in a list.

Search engines help to minimize the time required to find information and the amount of information which must be consulted, akin to other techniques for managing information overload.

(Forrás: angol nyelvű Wikipédia http://en.wikipedia.org )

Search Engine: The software that searches an index and returns matches. Search engine is often used synonymously with spider and index, although these are separate components that work with the engine.

(Forrás: Ranking web of world repositieries http://repositories.webometrics.info/glossary.html

)

1.2. A globalizáció és a keresők közötti éles verseny

Korunk számos legjelentősebb folyamata: a politikai, katonai értelemben vett egyhatalmú világ

kialakulása, a demokratizálódás, - az európai integráció, - a fokozódó ázsiai gazdasági együttműködés, - a technológia forradalma, - a globalizáció, - az információs és a fogyasztói társadalom kialakulása. Azok a világ minden részére közvetlenül, vagy közvetve ható,

globális folyamatoknak tekinthetők.

Az információs és kommunikációs technológia (IKT) rohamos fejlődésének és konvergenciájának köszönhetően a társadalomban egy új életforma, újszerű működés és viselkedés alakult ki. Új értékrendek jöttek létre. Ezt a széles körben elterjedt új életmódot, magatartást, információs technológiára épülő gazdaságot információs társadalomnak hívjuk.

Az „információs társadalom” kifejezés az 1960-as évek második felében jelent meg.

Az információs társadalom kialakulása országonként különböző időszakban és ritmusban megy végbe. A társadalom tágabb értelemben vett fejlettségi szintje és a kultúra nagymértékben befolyásolja.

Fontos, hogy erre a folyamatra sokkal „könnyebben” lehet hatni, társadalmi szinten jó irányba terelni, mint a globalizációra.

A fogyasztói társadalom megjelenése a globalizációhoz és az információs társadalomhoz kapcsolódó harmadik jelentős folyamat.

A globalizáció gyorsuló és könyörtelen versennyel jár együtt. Úgy lehetünk versenyképesek, ha az információs társadalom legfőbb értékét, magát az információt részesítjük előnyben.

Egy adott szakmai kérdés megválaszolásának a leggyakoribb kiindulási pontja lehet az internet, amely a minket körülvevő globális társadalomnak egyik fontos eszköze.

A világhálón történő információkereséskor egyre nagyobb gondot jelent számunkra a minőségi, releváns információk kiválogatása a ránk zúduló információáradatból.

Ebben támogatnak minket a rendelkezésünkre álló keresőszolgáltatások, bár nem minden esetben nyújtanak tökéletes megoldást számunkra.

Az interneten megjelenő keresőeszközök köré külön iparág szerveződött, amelybe kisebb-nagyobb méretű cégek, vállalatok nagy pénzösszegeket fektetnek be. Mindezt pedig saját versenyképességük, sikerességük és hatékonyságuk javítása érdekében teszik.

Search Engine Marketing Professionals Organization (SEMPO) 2008-as felmérésének lényeges megállapításai:

• 13,5 billió dollárt költöttek a cégek keresőmarketingre 2008-ban Észak-Amerikában. Ennek legnagyobb részét a találatelhelyezés és a keresőoptimalizálás (SEO) tette ki. Az összeg maradéka pedig olyan szolgáltatókhoz került, akik a kampányok szoftveres megvalósításában vettek részt.

• Az előrejelzés szerint a keresőmarketingbe fektetett pénzösszeg 2013-re elérheti a 26 billió dollárt Észak-Amerikában.

• A költések jelenlegi arányai eltolódást mutatnak a fizetett találatok javára (88 százalékban), miközben a SEO csupán 11 százalékkal részesedik az összegből.

Ez a tendencia megváltozik a jövőben, mivel az internetezők jobban kedvelik a természetes listázást, mint a fizetett találatokat. A használók relevánsabbnak, elfogadhatóbbnak tartják a keresésekre kapott természetes találatokat, míg az utóbbit egyszerű reklámnak vélik.

Az IAB (Interactive Advertising Bureau) Hungary „Adex 2008” felmérése alapján 2008-ban a magyar hirdetők 21,8 milliárd forintot fordítottak online reklámozásra. Ez 6,5 milliárd forinttal több mint 2007-ben. Az online reklámpiac így 2008-ban 42%-kal bővült, melynek köszönhetően részesedése a reklámtortából 10,8% volt. (Forrás: http://www.iab.hu )

A keresőszolgáltatások, a cégek, vállalatok érdekeltek abban, hogy minél több bevételre tegyenek szert. Jelentős mennyiségű pénzösszeget fektetnek be keresőmarketingbe a későbbi megtérülés reményében.

Ebben a kiélezett versenyhelyzetben a keresők folyamatosan törekszenek arra, hogy megújuljanak és, hogy minél több speciális, új szolgáltatással vonzzák a használókat maguk köré.

Ezért rendkívül fontos a versenyben részt vevő szereplők számára, hogy az egyes keresőeszközök minőségét hogyan értékelik a kutatók.

1.3. Információkeresési modellek

Az információkeresésre irányuló kutatás több mint két évtizedes múltra tekint vissza. A vizsgálódás egyik lehetséges iránya a kérdést feltevő használók viselkedésének tanulmányozása, azaz milyen kérdést, hogyan, milyen társadalmi rétegből, milyen tanultsággal rendelkezők tesznek fel.

A kutatók 1981-től folyamatosan számos modellt alkottak meg.

A modellek kialakítását befolyásolta a kutatók világlátása, kutatási területe és jártassága.Ennek értelmében beszélhetünk kognitív perspektivikus, szociális, szociális-kognitív vagy szervezeti modellekről.

E modellek által a használók weben történő keresése több szinten vizsgálható:1. beleértve a társadalmi és a szervezeti szintet, 2. az információkeresés szintjét, 3. az ember és a számítógép közötti kapcsolat szintjét, 4. a megfogalmazott keresőkérdés szintjét.

Csak jelzésszerűen hivatkozom kiváló kutatókra, akik komoly eredményeket értek el ezen a területen: Spink, Jansen, Saracevic, Ingwersen.

1.4. A tárgykör alapvető fogalmai és azok kapcsolatai

• Metadat: ez alatt a weblapok intellektuálisan vagy automatikusan létrehozott másodlagos adatait értjük, amelyek magát a dokumentumot jellemzik.

• Másik definíció szerint: metaadaton mindazokat a többletinformációkat értjük, amelyeket a weboldalak készítői a weboldalakhoz kapcsolnak a keresőkérdés pontosabb megválaszolása reményében.

Ezen adatok körébe tartoznak: a bibliográfiai leírás szabványosított adatelemei, a dokumentum tartalmát leíró kulcsszavak, tárgyszavak, deszkriptorok és az osztályozási jelzetek.