Intézményi elvárásrendszer /pedagógus /

1. Pedagógiai módszertani felkészültség

Önértékelési szempont

Külső elvárás

Saját elvárás

Milyen a módszertani felkészültsége?

Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon?

Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik.

Szakterületén belül megfelelő szaktárgyi tudással, korszerű ismeretekkel rendelkezik.

A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszereket, taneszközöket alkalmaz.

Az óra didaktikai fő feladatának megfelelő módszert választja. Munkájában alkalmazza a szociális tanulást elősegítő tanulásszervezési eljárásokat. A tanulók életkori sajátosságainak megfelelő stratégiát választ, ehhez adekvát módszert alkalmaz.

Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli, az intézményi célok figyelembe vételével határozzák meg.

Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének előtérbe helyezésével.

A tanítványaiban kialakítja az online információk befogadásának, továbbadásának kritikus, etikus módját.

Erősíti a digitális írástudás készségeit, hogy tanulói képesek legyenek az IKT technológiák által közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatára a munka,

a kommunikáció és a szabadidő terén.

Felső tagozatos tanítványait ösztönzi az

önálló kutatásra elektronikus eszközök használatával. A keletkezett dokumentumokban elvárja tanítványaitól a forrás megjelölését.

Alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciák fejlesztést támogatják.

A kompetencia alapú oktatással, a tanulók tevékeny részvételére alapozó tanítás-és tanulásszervezési eljárásokkal növeli a tanulási motivációt.

Ismeri és alkalmazza-e a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket?

Felméri a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. Hatékony tanuló megismerési technikákat alkalmaz.

Különböző módszerekkel (beszélgetés, családrajz, fogadóóra, szabadidős tevékenységeken megfigyelés, szakértői vélemények, óralátogatás) felméri a tanított tanulócsoport összetételét. A csoporton belül figyel az egyéni sajátosságokra is. A tanulócsoport jellemzőit csoportprofilban rögzíti, amit szükség esetén aktualizál.

A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző.

Csoportos tanítás esetén is ügyel az egyéni szükségletekre: a különleges bánásmódot igénylő tanulók számára (lemaradók és tehetségesek egyaránt) a fejlődésükhöz szükséges számú és nehézségű feladatokat biztosít.

Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi.

A szaktárgya tanítása során megtanított ismeretek gyakorlatközpontú alkalmazását szem előtt tartja. Feladatválasztása során előnyben részesíti azokat, melyek a mindennapi élet eseményeire épülnek.

Alkalmazza a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket.

1-2. évf.

Egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezést és bánásmódot alkalmaz.

3-4.évf.

A pedagógiai munkájának középpontjában a személyre szóló fejlesztés áll.

Fejleszti a tanulóban a felelősségtudatot, a

kitartás képességét és elősegíti érzelemvilágának gazdagodását.

Mintákat ad új ismeretek szerzéséhez, feladat- és problémamegoldáshoz.

Kialakítja a tanulási szokásokat.

Támogatja az egyéni képességek kibontakozását.

5-6.évf.

Mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Fokozatosan kialakítja, bővíti az együttműködésre építő kooperatív-interaktívtanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. Megalapozza a tanulók egyéni tanulási módszereit, szokásait és digitális írástudást.

7-8.évf.

Fokozatosan kialakítja, bővíti az együttműködésre építő kooperatív-interaktívtanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg az órán alkalmazott módszereket.

1-2. évf.

A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki.

3-4. évf.

Az ismeretanyag elsajátításában a rendszerességre, alaposságra szoktatja a tanulókat a követelés, a folyamatos ellenőrzés és értékelés révén.

5-8. évf.

A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempontként veszi figyelembe: az életkori jellemzőket; az ismeretek tapasztalati megalapozását és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatását

Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában?

Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában.

A számonkérések eredményéből levonja a következtetéseket, ami alapján pedagógiai gyakorlatát módosítja; javítja, fejleszti

pedagógiai munkáját.

Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA-ciklus.

Saját tevékenységére reflektív módon tekint. Reflexiói kitérnek a tervező munkájára, a tervezés és megvalósítás összhangjára. Saját munkájával kapcsolatban észrevételeket, következtetéseket fogalmaz meg. Önmaga számára feladatokat tűz ki, szükség esetén módosítja pedagógiai gyakorlatát.

Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítik.

Változatos módszerek alkalmazásával biztosítja tanulói eredményes és sikeres helytállását.

Hogyan, mennyire illeszkednek

az általa alkalmazott módszerek a tananyaghoz?

A rendelkezésére álló tananyagokat, eszközöket – a digitális anyagokat és eszközöket is – ismeri, kritikusan értékeli és megfelelően használja.

A pedagógus a szakterületén megtalálható tananyagokat, eszközöket megismerve, azokat kritikusan értékeli, s a pedagógiai céljainak, valamint az adott tanulói közösségnek megfelelően választja ki és alkalmazza.

Fogalomhasználata pontos, következetes. A szaknyelv helyes alkalmazásával segíti a tananyag pontos elsajátítását.

Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségeket (a szaktárgyi koncentrációt).

A tanított ismeretek alkalmazása során belső és külső koncentrációt alkalmaz. Az ismeretek átadása során bemutatja azok alkalmazásának lehetőségeit más tantárgyak esetére is.

Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással.

A pedagógus feladata szakmai és pedagógiai tudásának állandó gyarapítása, a szaktárgya körébe tartozó tudományos eredmények megismerése és a módszertani fejlesztések körében való tájékozódás.

Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból szerzett tudására.

A tananyag feldolgozása során felhasználja a tanulók ismereteit, támogatja ismeretszerző képességük kialakítását, és ismereteik bemutatását a közösségnek.

2. Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz

szükséges önreflexiók

Önértékelési szempont

Külső elvárás

Saját elvárás

Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomon- követhetőség, megvalósíthatóság, realitás?

Pedagógiai munkáját éves szinten, tanulási-tanítási (tematikus) egységekre és órákra bontva is megtervezi.

Éves szintre készült dokumentumai logikusan, tervszerűen felépítettek, folyamatjellegűek és a helyi tanterv elvárásainak megfelelnek.

Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a tanulók előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, az oktatási környezet lehetőségeit, korlátait stb.

Tervező munkája során figyelembe veszi és összhangba hozza a tananyag jellemzőit, a tanulók életkori sajátosságait és a tanórát közvetlenül befolyásoló tényezőket.

A pedagógiai folyamat tervezésekor épít a tanulók előzetes tudására, megszerzett készségeire.

Tudatosan tervezi a tanóra céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, taneszközöket.

Az oktatási és nevelési metodikát az előre meghatározott céloknak megfelelően határozza meg, változatos módszereket használ.

Többféle módszertani megoldásban gondolkodik.

Változatos módszerekkel a pedagógiai program értékrendje szerint neveli, pozitívan irányítja a tanulókat. Szem előtt tartja, hogy személyiségével, modorával, hangnemével, megnyilvánulásaival, munkafegyelmével példát ad a diákok számára. Munkáját a tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat, módszertani sokszínűség jellemzi.

Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és megvalósítás?

Az órát a cél (ok) nak megfelelően, logikusan építi fel.

A tanóráit logikusan, a céloknak alárendelve építi fel.

A tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem előtt.

A tanulói tevékenység, a tanulói tevékenykedtetés kiemelt szerepet kap a tanítási óráin.

Tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására.

Dokumentumaiban, tanóráin, tudatosan határozza meg a külső és belső motiválás lehetőségeit, az érdeklődés fenntartásának módszereit.

Terveit az óra eredményességének függvényében felülvizsgálja.

Tevékenysége eredményeit önkritikusan elemzi, és ennek megfelelően alakítja a további oktatási feladatait.

A tervezés során hogyan érvényesíti a Nemzeti alaptanterv és a pedagógiai program nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat?

A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját.

Ismeri a tantervi programokban meghatározott célokat, összhangba hozza a saját tantárgyi óráira kitűzött célokkal.

Mindezek a Pedagógiai Programban megfogalmazott általános pedagógiai célokra épülnek.

Hogyan épít tervező munkája során a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire?

Célszerűen használja a digitális, online eszközöket.

A tervező munkáját megelőzően felméri a tanulók tudásszintjét és készségét, s ennek megfelelően használja a digitális eszközöket is a nevelés céljainak elérése érdekében, adaptív módon.

Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket.

A tervező munkája során figyelembe veszi a csoportdinamikai jellemzőket, és ennek megfelelően használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket.

Alkalmazza a differenciálás elvét. Megtervezi és megszervezi a differenciálás - célokhoz illeszkedő - módját különös figyelmet fordítva a tehetséges, a tanulási nehézségekkel küzdő és a sajátos nevelési igényű tanulókra. Lehetőség szerint felkészít versenyekre. Figyelembe veszi az egyéni fejlődési ütemet.

3. A tanulás támogatása

Önértékelési szempont

Külső elvárás

Saját elvárás

Mennyire tudatosan, az adott helyzetnek mennyire megfelelően választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat?

Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervein.

Az eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű gyerekeket együtt neveli. Szorongásmentes, bizalmi légkört alakít ki, melyben lehetőségük van a tanulóknak érzelmeik, a tanulás során átélt tapasztalataik kifejezésére. Figyelembe veszi a tanulók aktuális állapotát, rugalmasan változtat ennek megfelelően előzetes tervein.

Hogyan motiválja a tanulókat? Hogyan kelti fel a tanulók érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a tanulók figyelmét, érdeklődését?

Épít a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket

A tervezés és a megvalósítás során a tanulók megismeréséből indul ki, erre építi a munkáját. A tanulásszervezés, a feladatok megválasztása során az egyéni és csoportsajátosságoknak, céloknak megfelelő, differenciálást elősegítő megoldásokat alkalmaz. Tervezése tartalmaz motiváció kialakítására, fenntartására alkalmas tevékenységeket.

Hogyan fejleszti a tanulók gondolkodási, probléma- megoldási és együttműködési képességét?

Felismeri a tanulók tanulási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra.

A tanuló/tanulók tanulási problémájának megfelelő feladatokat tervez. A jelentkező probléma jellegéből fakadóan állandó vagy alkalmi segítséget nyújt. A szakvéleménnyel rendelkező tanulók esetében alkalmazza a javasolt egyéni megsegítés módját. Probléma észlelése esetén szakmai támogatást, segítséget kér. A kompetencia határain belül eső különböző személyiségfejlesztő gyakorlatot tudatosan és megfelelően alkalmaz.

Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására.

Folyamatosan nyomon követi a tanulási folyamatokat, feltárja a tanulók tanulási sajátosságait. A célok, tartalom, a tanulási módszerek, az értékelés kiválasztásában és megszervezésében tudatosan épít ezekre a sajátosságokra.

Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre a tanulási folyamathoz?

Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden tanuló hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra.

Pozitív visszajelzésekkel erősít. A hibajavításba bevonja a tanulókat. Az általa elvárt, s nem elvárt tanulói válaszokat értékként kezeli, s megpróbálja felhasználni a gyermekek gondolkodásának, tanulásának fejlesztése érdekében. Értékelése fejlesztő, reflektív, lehetőséget teremt az önértékelés fejlesztésére.

A tanulást támogató környezetet teremt például a tanterem elrendezésével, a taneszközök használatával, a diákok döntéshozatalba való bevonásával.

Az adott lehetőségei között tudatosan, átgondoltan alakítja a tanulást támogató környezetet. Támogatja az önálló és együttműködő tanulási helyzeteket. Lehetőséget teremt a differenciálásra, az egyéni, páros és csoportos feladatvégzésre. Lehetősége szerint épít az IKT alkalmazására.

Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információ- kommunikációs technikákra épülő eszközöket, a digitális tananyagokat? Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az

információ-kommunikációs technológiák között?

Tanítványaiban igyekszik kialakítani az önálló ismeretszerzés, kutatás igényét. Ösztönzi a tanulókat az IKT-eszközök hatékony használatára a tanulás folyamatában.

Igyekszik felkelteni a kíváncsiságot, olyan tevékenységeket tervez, amelyekkel ösztönzi az önálló ismeretszerzést. Ezen lehetőségek közé bevonja az IKT eszközöket, figyelembe véve az életkori sajátosságokat. Átgondoltan szervezi a tanulók ismeretszerzési, tanulási jártasságát a digitális tanulási környezetben.

Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára, például webes felületeket működtet, amelyeken megtalálhatók az egyes feladatokhoz tartozó útmutatók és a letölthető anyagok.

A tanulók életkorát, képességeit, a tanóra céljait figyelembe véve sokféle eszközt biztosít. A tanulókat partnerként kezeli, önálló döntést igénylő, együttműködő helyzeteket teremt. Az önálló tanulást szükség esetén útmutatásaival, kérdéseivel segíti, választható taneszközöket, tananyagokat, segédleteket biztosít.

4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség

Önértékelési szempont

Külső elvárás

Saját elvárás

Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony tanuló- megismerési technikákat alkalmaz?

A tanulói személyiség (ek) sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan tárja fel.

A pedagógus a megismerésben a beszélgetés, megfigyelés módszerét alkalmazza. Dokumentumelemzéssel (tanulói munkák, rajzok, tantárgyi felmérők, a tanulóra vonatkozó dokumentumok – írásos feljegyzések elemzése) tárja fel a tanulói személyiség sajátosságait. Munkájában épít a szakvéleményt kiállító intézmények és a szülők visszajelzéseire. A képességméréseket játékos formában, az iskola által óvodásoknak szervezett foglalkozásokon végzi el. (sportiskola, nyelvoktatás)

Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a pedagógiai munkájában, a tervezésben (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)?

Munkájában a nevelést és az oktatást egységben szemléli és kezeli.

A nevelő- oktató munka keretében gondoskodik a gyermek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről. A nevelő a nevelési-oktatási folyamatban a beszélgetés, a meggyőzés, a példaadás módszerét alkalmazza.

A tanuló (k) személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléli.

A helyes értékrend kialakítása és a személyiségformálás érdekében a dicséretet és a büntetést következetesen alkalmazza.

Az ismereteket tárgyilagosan és sokoldalúan közvetíti.

A tanuló (k) teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik.

A tanuló személyiségének fejlesztésében rendszeresen együttműködik, kapcsolatot tart a szülőkkel. Osztályfőnökként, osztálytanítóként, vagy pótosztályfőnökként, diákjaival részt vesz tanulmányi kiránduláson, iskolai ünnepélyeken, egyéb szabadidős rendezvényeken, vagy segít ezek megszervezésében. A pedagógusnak semlegesnek kell lennie vallási, világnézeti kérdésekben.

Felismeri a tanulók tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani - vagy a megfelelő szakembertől segítséget kérni.

Az ifjúságvédelmi felelős segítségével szükség esetén felveszi a kapcsolatot a megfelelő gyermek- és ifjúságvédelmi szervezettel. A tanulási problémát szükség esetén jelzi a gyógypedagógusoknak.

Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását

Az osztályfőnök munkáját a törődés a tanulóival, a gyermekszeretet és a differenciált bánásmód jellemzi. A tanulókkal személyes kapcsolatot alakít ki. Személyes példaadásával hozzájárul az etikus viselkedéshez szükséges ismeretek átadásához és a helyes viselkedési minták rögzüléséhez.

Milyen módon differenciál, hogyan alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát?

Csoportos tanítás esetén is figyel az egyéni szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazására.

A pedagógus segít tanulóinak kialakítani saját tanulási-módszerüket. Megfelelően választja ki a nevelés-oktatásban használt tárgyakat, technikai eszközöket a tanulók sokoldalú fejlesztése érdekében.

A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk

A sikeres együttnevelés érdekében törekszik szülő- gyerek-iskola szoros együttműködésének megteremtésére.

Az óraszervezésben alkalmazott egyéni módszerekkel, technikákkal elősegíti, hogy minden gyerek aktív részese legyen az ismeretszerzés folyamatának. A tanítás során a feladatok és a differenciálás módjának meghatározásánál szem előtt tartja a tanulók egyéni képességeit és az eltérő fejlődési ütemét.

Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges tanulókkal, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal?

Különleges bánásmódot igénylő tanuló vagy tanulócsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja.

Tervező munkája során épít a szakértői véleményben leírtakra. Szakköri vagy tehetséggondozó foglalkozáshoz tervet készít, alkalmaz.

Az általános pedagógiai célrendszert és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat egységben kezeli.

Hatékony tanulásszervezési eljárásokat alkalmaz a különleges bánásmód specifikusságnak megfelelően. A tanítási órán differenciált feladatot ad a BTM-s, SNI-s gyerekeknek. A törvény által meghatározott kedvezményeket biztosítja az SNI-s, BTM-es tanulók részére. Szükség esetén felveszi a kapcsolatot a megfelelő személlyel, intézménnyel.

5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyt teremt és, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység

Önértékelési szempont

Külső elvárás

Saját elvárás

Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására?

Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit.

Tudatosítja tanítványaiban a közös siker eléréséhez szükséges egyéni felelősséget. Csoportszervezés során fellép a kirekesztés és az egymással szemben megnyilvánuló agresszió ellen. Közösségi programokat szervez.

Hogyan képes olyan nevelési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű tanulókat is?

Óráin harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt.

A gyakorlata során lehetősége szerint alkalmaz kooperatív tanulási struktúrákat. Elkötelezett az egyenlő bánásmód mellett. A feladat megoldásokat nem sürgeti. Pozitív visszajelzéseket ad.

Tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére neveli.

Olyan programokat szervez, melyeken példát mutathat a gyerekeknek az együttműködésben. Észreveszi, ha egy-egy tanuló kirekesztődik a közösségből, és igyekszik is tenni a kirekesztés ellen. A munkaformák alkalmazása során törekszik a változatosságra.

Munkájában figyelembe veszi a tanulók és a tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből adódó sajátosságait.

A pedagógus tájékozott az iskola sajátos környezetét illetően, az oda járó gyerekek családi hátterét, igényeit és lehetőségeit ismeri. (lehetőség szerint közös programok, családlátogatás, családi beszélgetések, családi fogadóóra). Érzékeny a társadalmi hátrányok iránt.

A tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönzi, fejleszti a tanulók vitakultúráját

Véleménycserére, állásfoglalásra készteti a tanulókat (pl. a kirándulás, közös programok). Konszenzus kialakítására törekszik. Döntési helyzetet teremt, melyben ütközteti az eltérő véleményeket.

Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi.

Ismeretek nyújtásával küzd az előítéletek ellen. Közvetíti a tevékeny állampolgári, közösségi magatartásmód értékeit a tanulóknak számára tanóráin és tanórákon kívül.

Az együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során.

A tanórákon az együttműködést, az építő egymásra utaltságot igénylő módszertani eljárásokkal, programokkal, tevékenységekkel dolgozik. Tanítványait olyan szabadidős-, sport- és egyéb aktív, közösségi tevékenységek felé irányítja, ahol szabadidejüket hasznosan tölthetik el.

Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)?

Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére online közösségeket hoz létre, ahol értékteremtő, tevékeny, követendő mintát mutat a diákoknak a digitális eszközök funkcionális használatának terén.

A 6 -14 éves korosztály sajátosságainak figyelembevételével, a szülőkkel szoros együttműködésben, a pedagógus a tanulóinak lehetőséget teremt a csoporthoz való tartozás élményének digitális megélésére is (sportesemények hírei, közös zene, a hiányzókkal való kapcsolattartás, programszervezés, információgyűjtés, információ átadás, osztályfelület, stb.).

Szorgalmazza az intézmény honlapjának folyamatos figyelemmel kísérését mind tanítványai, mind azok szülei körében.

Melyek azok a probléma- megoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz?

Az iskolai, osztálytermi konfliktusok megelőzésére törekszik, például megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel.

Ismeri a csoportban rejlő konfliktusforrásokat, azok megelőzésre tudatosan törekszik. Önértékelésre ösztönzi tanítványait. A pedagógus a házirend alapján a közösen kialakított szabályok következetes betartásával, betartatásával, értékelésével törekszik a konfliktusok elkerülésére.

A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli.

Az órán az aktuális konfliktus megoldásával nem vár. Képes változtatni előzetes tervein, ha a tanítási órán (vagy azt közvetlenül megelőzően, vagy utána) olyan eset történik a tanulócsoportjában, ami azonnali megbeszélést igényel.

6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése

Önértékelési szempont

Külső elvárás

Saját elvárás

Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz?

Jól ismeri a szaktárgy tantervi követelményeit, és képes saját követelményeit ezek figyelembevételével és saját tanulócsoportjának ismeretében pontosan

Az adott tantárgy (tantervben megfogalmazott) év végi követelményeit a tanulócsoport életkorának, összetételének megfelelően szabályozza. Tananyagot

körülhatárolni, következetesen alkalmazni. (szükség szerint) évfolyamok között átcsoportosít.

A szaktárgy ismereteit és speciális kompetenciáit mérő eszközöket (kérdőíveket, tudásszintmérő teszteket) készít.

A pedagógus fejlesztési, tartalmi, mérésmetodikai elveknek megfelelő, a tanuló sajátosságait is figyelembe vevő mérőeszközöket dolgoz ki. Olyan feladatlapokat állít össze, amelyek lehetőséget adnak az önálló munkavégzésre és annak eredményességének felismerésére. Tanítási óráin igyekszik a tanulói eredményességről (formatív, fejlesztő) visszajelzést adni.

Céljainak megfelelően, változatosan és nagy biztonsággal választja meg a különböző értékelési módszereket, eszközöket

Céljainak megfelelően, változatosan választja meg a különböző értékelési módszereket, eszközöket.(szóbeli értékelés, egyéni értékelési rendszer, jegyek)

(1. osztály év végi, 2. osztály első félévi értékelése szöveges formában történik)

Értékelési eljárását következetesen alkalmazza; segítő, motiváló, a tanulóknak állandó visszajelzést biztosít.

Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek.

Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek. Az évközi értékelésben a tanítók, tanárok módszertani szabadságuk jegyében az érdemjegyek mellett szabadon alkalmazhatnak értékelő szimbólumokat is, de a tanév végén osztályzatokkal minősítik a tanulókat.

Az értékelés módszerei: érdemjegy, pontérték, százalék, szöveges értékelés, mely történhet szóban, írásban egyaránt. Figyelembe veszi a szakvélemény alapján szükséges adott tananyag értékelése alóli felmentést.

Mennyire támogató, fejlesztő szándékú az értékelése?

A tanulás támogatása érdekében az órákon törekszik a folyamatos visszajelzésre.

A tanulás támogatása érdekében az órákon törekszik a folyamatos, támogató, segítő, motiváló visszajelzésre.

Önállóan képes a tanulói munkák

értékeléséből kapott adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát módosítani.

Önállóan elemezi a tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként felhasználja az elemzés eredményeit. A kapott eredmények tükrében, ha szükséges módosítja gyakorlatát.

Értékeléseivel, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segíti.

Értékeléseivel, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segíti. Az órán adott visszajelzései ösztönző hatásúak. A feladatok optimális nehézségűek. Adott esetben differenciált feladat-adással biztosítja az egyénre szabott értékelést.

Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulásának fejlesztését.

Pedagógiai munkájában olyan munkaformákat és módszereket és értékelő eljárásokat alkalmaz, melyek elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlesztését.

7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, probléma megoldás

Önértékelési szempont

Külső elvárás

Saját elvárás

Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata (a tanulók életkorának megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)?

Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál.

A pedagógus közlései, utasításai egyértelműek a tanulók számára. Magyarázatai képszerűek, követhetőek. Előadásmódja természetes. A szaknyelv használata az életkori sajátosságoknak megfelelő. Kommunikációjában a fejlesztő jelleg, a pozitív megfogalmazások dominálnak, épít a tanulók kérdéseire, fejleszti kérdéskultúrájukat. Saját kommunikációjának hatékonyságát, érthetőségét elemzi, s a tanulságokat beépíti munkájába.

Milyen a tanulókkal az osztályteremben (és azon kívül) a kommunikációja, együttműködése?

A tanuláshoz megfelelő hatékony és nyugodt

kommunikációs teret, feltételeket alakít ki.

A tantárgyi lehetőségeken belül megtervezia tanulói kommunikációt, a párhuzamos interakciókat. Biztosítja a fegyelmet. Hangereje a céloknak megfelelő, nem

zavarja az egyéni feladatvégzést. Viselkedése nyugalmat áraszt.

Kommunikációját minden partnerrel a

kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi.

A pedagógus nyitott a kapcsolatteremtésre, kezdeményező, fontos számára, hogy partnereit kommunikációs helyzetekben támogatni, segíteni tudja.

Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését.

Feladatadásaiban törekszik arra, hogy a megoldások megbeszélése során a szóbeli kommunikáció fejlesztése is előtérbe helye

ződjön (pl. egész mondatos válaszokat vár) Kerüli és kerülteti a közbevágást, tudatosan figyel a szemkontaktus tartására a hallgatóval, kerüli óravezetésével a túl kritikus megszólalásokat.

Milyen módon működik együtt pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban?

A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat.

Nyitott az új technikák, az online kommunikációs csatornák megismerésére. Mindennapi munkája során tervezetten veszi igénybe az IKT és online felületek nyújtotta lehetőségeket pedagógiai munkájának minden érintettjével és szűkebb szakmai környezettel való kapcsolattartásra. (pl. zárt csoport az osztálynak, szülői online levelezés, intézményen belüli online kapcsolattartás)

A diákok érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel.

A pedagógus elfogadja azoknak a forrásoknak, szervezeteknek a jelentőségét, melyek szakmai, nevelői, fejlesztő munkáját segíthetik, s él is ezek által kínált lehetőségekkel (pl. szaktanácsadók, szakértők, fejlesztő-és gyógypedagógusok). Kezdeményezi a tanulók életében szerepet játszó szakemberekkel, szervezetekkel, szolgáltatásokkal az együttműködést (pl. Szakértői Bizottság, gyógytestnevelő, stb.)

A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában.

A pedagógus aktív mozgatórugója az iskolában működő szakmai munkaközösségnek, tudását a közösségben rendszeresen megosztja, és részt vesz ugyanazon tanulóközösséget tanító pedagógusok együttműködésében. Munkájába beépíti a szakmai team megállapodásait.

Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képes-e önfejlesztésre?

A megbeszéléseken, a vitákban, az

értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai

álláspontját, a vitákban képes másokat

meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető.

Fontosnak tartja a szakmai megbeszéléseket, s kiemelten fontosnak érzi az egymástól való tanulás a szakmai megbeszélésekben, vitákban megnyilvánuló formáját. Tiszteletben tartja az eltérő véleményeket. A tanulók véleményét is fontosnak gondolja, ezért mind az órákon, mind a szabadidős tevékenységek során meghallgatja érveiket, s reagál is rájuk.

Nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető és

a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire,

felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében.

A pedagógus a közte és a szülők közötti információcsere hatékony módszereire törekszi. Tiszteli más kollégák eredményeit. Betartja a szülők – és saját pedagógusi kompetencia- határait, de véleményüket közös szempontok alapján mérlegeli (pl. családi megbeszélés).

Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi.

A pedagógus az iskola szervezeti kultúrája alapján végzi munkáját. Képes az önálló

fejlesztési és nevelőmunkára, valamint a

segítő szakemberekkel és szakos kollégáival szoros együttműködésben

dolgozni (pl.a testnevelőkkel, nyelvtanárokkal rendszeresen konzultál)

8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

Önértékelési szempont

Külső elvárás

Saját elvárás

Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét?

Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti.

Tervezési munkáját tapasztalatainak, önreflexióinak megfelelően folyamatosan értékeli és módosítja.

Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját.

A nevelési feladatok ellátása érdekében folyamatos kapcsolatot ápol az osztályfőnökökkel, kollégáival, ezzel fejleszti pedagógiai kommunikációját. Pedagógiai kommunikációjában külön gondot fordít a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulókra.

Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz.

Tisztában van személyiségének előnyeivel, hátrányaival, folyamatosan elemzi, értékeli pedagógiai munkáját. Részt vállal a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárásában, fejlesztésében az értékek felszínre hozásában.(pl. sportiskolai osztályokban, szakkörökön, a Táltos Művészeti Iskola foglalkozásain, a MUS-E programban való részvételen.) Az iskola környezeti nevelési elveinek megfelelően, munkájával egyre tudatosabban részt vesz a környezeti nevelés színterein.

Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmában történteket?

Rendszeresen tájékozódik szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket.

Szakmai és pedagógiai tudását gyarapítja. Figyelemmel kíséri a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó szakirodalmat. Lehetőség szerint éljen a szakmai továbbképzések lehetőségével.

Rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról, eszközökről, az oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat.

Rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról, eszközökről, az oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről ennek megfelelően választja ki az alkalmazandó tankönyveket. Figyelmet fordít az oktatást támogató digitális tananyagokra, lehetősége szerint megpróbálja azokat alkalmazni.

Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek.

Kihasználja az internet adta lehetőségeket, szakmai fórumok figyelemmel kísérésével gyarapítja szakmai tapasztalatait.

Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is.

Lehetőség szerint bekapcsolódik szaktárgyai, ill. pedagógiai műhelyek, egyesületek munkájába.

Igény és lehetőség szerint a pedagógus kapcsolatot tart, pl. a József Attila Városi könyvtárral, a Városi Művelődési Házzal, Hevesi Sándor Színházzal, a helyi Zeneiskolával, a Városi Hangverseny- és kiállító teremmel, a Göcseji Múzeummal, a helyi Sportegyesületekkel, a Jégcsarnokkal, az uszodával, a Táltos Művészeti Iskolával, Szakszolgálattal, a továbbtanulásban érintett pedagógusok a továbbtanulás érdekében a helyi középiskolákkal.

Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában?

Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket.

Kötelessége szakmai és pedagógiai tudásának állandó gyarapítása. Figyelemmel kíséri a szaktárgyai körébe tartozó új tudományos eredményeket, ha lehet, megpróbálja ezeket munkájában alkalmazni. Pedagógiai munkájának jobbítása érdekében tájékozódik a szakmódszertani fejlesztések körében.

Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban.

Kihasználja a pályázati lehetőségeket, részt vesz az iskolai innovációban.