ipariforr szakdolgozat publ

Az ipari forradalom

elektronikus tananyag

Készítette: Farkas Róbert

Oktatásinformatikus képzés

2005.

Prompt Számítástechnikai Oktatóközpont, Gödöllı

Az ipari forradalom elektronikus tananyag Tartalomjegyzék

2

Tartalomjegyzék

TARTALOMJEGYZÉK ...........................................................................................................................2

BEVEZETÉS ..............................................................................................................................................3

M IÉRT ÉPPEN ELEKTRONIKUS TANANYAG? ..............................................................................................4

TANANYAG BEMUTATÁSA..................................................................................................................7

TERVEZÉS.................................................................................................................................................7 ÁLTALÁNOS ELVEK ................................................................................................................................11 SZERKEZETI FELÉPÍTÉS...........................................................................................................................15 FEJLESZTİI KÖRNYEZET.........................................................................................................................21 A TANANYAG FELHASZNÁLÁSA ..............................................................................................................26 A TOVÁBBFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI......................................................................................................28

BEFEJEZÉS .............................................................................................................................................30

Az ipari forradalom elektronikus tananyag Bevezetés

3

Bevezetés

Nagyjából egy kerek esztendıvel ezelıtt nem voltam én a számítástechnika

esküdt ellensége. De nem voltam különösebben a barátja sem!

Most pedig arra vállalkozom, hogy írott formában bemutassak egy általam

készített elektronikus tananyagot, amit úgy 8 hónappal ezelıtt álmodtam meg,

körülbelül 6 hónapja tervezgetem, nagyjából 3 hónapja próbálok megvalósítani és ha

ıszinte akarok lenni, azt kell mondjam: tegnap fejeztem be. Sıt, ha most igazán a

szívemre teszem a kezemet, bizony bevallom, hogy valójában még nem fejeztem be,

mert készítés közben rengeteg új gondolatom támadt, amivel szebbé, jobbá, ízlésesebbé,

hatásosabbá, élvezhetıbbé és hatékonyabbá lehetne tenni mindazt, amit eddig

megalkottam.

Mindez egy meglehetısen érdekfeszítı – sıt megkockáztatom a fölöttébb

irracionális jelzıt – folyamat, melynek nem csupán szemlélıje, hanem fıszereplıje is

vagyok egyben. Ha mindezt meg kellene magyaráznom, bizonyára olyan dolgokat

mondanék, hogy nem tudtam ellenállni a kihívásnak, magával ragadott valami bájos,

kalandvágyó, az ismeretlentıl kicsit megrettenı, ugyanakkor szerfölött kíváncsi

gyermeki hév. Vagy azt, hogy titkon felfedezıvé váltam, aki megrészegült a csábító

lehetıségektıl, dicsıségre és elismerésre vágyott, olyan dolgokat akart látni, ami

másnak nem adatik meg, csupán talán néhány kiválasztottnak.

Vagy ha nem akarnék ilyen költıi lenni egyszerően olyanokat mondanék, hogy

örömmel töltött el, mikor olyasmit tudtam megcsinálni, amiket korábban csak néztem,

roppant mód élveztem, hogy az egér és a klaviatúra már nem csupán olyan szerkezetek,

amit azért találtak ki, hogy legyen még valami, aminek a mőködési elvét nem értem.

Vagy azt mondanám, hogy rájöttem: a számítástechnikát az élet számos területén

(többek között az oktatásban) mindannyiunk megelégedésére, sikerrel és jól lehetne

alkalmazni.

Szerencsére azonban nem kell megmagyaráznom mindezt, s így nem kell ilyen

badarságokat mondanom. Már csak azért sem mert valójában nem tudom értelmezni a

történteket. Magyarázatként álljon itt egy elektronikus tananyag és egy szakdolgozat!


4

Miért éppen elektronikus tananyag?

Az elkészült elektronikus tananyagot egyrészt az újszerő pedagógiai módszerek

alkalmazása iránti fogékonyság, másrészt egy sikeresen megpályázott Phare projekt

hívta életre.

2004-ben az pályáztunk az Oktatási Minisztérium által kiírt „Információs

technológia az általános iskolákban ” címő programra. Ennek keretein belül lehetıség

nyílt korszerő információ-technológiai eszközök beszerzésére, pedagógusok

számítástechnikai továbbképzésére, valamint elektronikus tananyag fejlesztésére.

Iskolánk a sikeres pályázat révén – noha az eszközbeszerzésére nem kapott támogatást –

lehetıséget kapott a két utóbbi alprogram megvalósítására.

Intézményünk majd minden pedagógusa számítástechnikai oktatásban vett részt.

A tanfolyamok után a többség úgy nyilatkozott, hogy szeret a géppel dolgozni, a

megszerzett ismereteke hasznosnak, és ami még fontosabb az oktató-nevelı munkában

alkalmazhatónak tartja. Megszőnt az a tarthatatlan állapot, hogy egy átlagos hetedik

osztályos tanuló jobban elboldogul a számítástechnika világában, mint a nevelık

jórésze.

Reményeim szerint ez is hozzájárul ahhoz, hogy kiküszöböljük a generációk

közötti konfliktusok azon vízióját, melyet Konrad Lorenz vázolt A civilizált emberiség

nyolc halálos bőne címő munkájában. „Az a fejlıdési ütem, amit a kultúrára saját

gyermeke, a technológia kényszerít rá, azzal a következménnyel jár, hogy a fiatalság

joggal nevezi elavultnak az aktív generációnak még birtokában levı örökölt

ismeretanyag jelentıs részét. A tévhit, miszerint az ember akaratlagosan az értelem

erejével teljesen új kultúrát tud a semmibıl felépíteni, arra a teljesen elhibázott

következtetésre vezethet, hogy az elıdök kultúráját porig kell rombolni, az új racionális

módon való létrehozása érdekében.”1

Bizony e vízió megvalósulását csak úgy kerülhetjük el, ha az elıdök kultúrája és

az új, felnövekvı generációk kultúráról vallott fogalmai valamilyen módon utat találnak

egymáshoz. Ezen összekötı kapocs szerepét – anélkül hogy szerepét idı elıtt

1 Konrad Lorenz. A civilizált emberiség nyolc halálos bőne Cartaphilus Kiadó, Budapest, 2002. 91.old.


5

miszticizálnánk – akár a számítógép (vagy ha úgy tetszik az információs technológia) is

betölthetné.

Ahogy elırehaladtunk a képzésben, a tantestületben úgy erısödött a már említett

újszerő pedagógia iránti fogékonyság. Az informatikai alkalmazások ismerete, a

programok mőködésének elsajátítása nem öncélú dolog, hanem az oktató munka során

egy igen hatékony, forradalmi lehetıség a pedagógusok kezében. Szinte minden tanuló

rendelkezik otthoni számítógéppel, sıt a többség számára az Internet hozzáférés is

biztosított. Nem lehet kérdéses, hogy a tankönyvek elıtt, illetve a gép elıtt töltött órák

számát összevetve melyik oldalra billenne a mérleg nyelve. Ezért méltán merült fel

bennünk a kérdés, hogy vajon mi okozza ezt a napjainkra kézzelfoghatóvá vált

arányeltolódást?

Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy a különbözı játékprogramok,

internetes chat oldalak jelentik az egyik fı vonzerıt, de talán az is szerepet játszik

ebben, hogy a hagyományos papíralapú oktatás, mely egy csatornára redukálta az

információáramlást, már nem elégíti ki az információs társadalomban szocializálódott

nebulókat. İk már a többcsatornás információszerzésre, az információk és ismertek

közötti szelektálásra, „szörfözésre” vágynak.

Erre az információszerzési módra nyújt széleskörő lehetıséget az elektronikus

tananyagok alkalmazása az oktatásban. A feladat természetesen sokkal bonyolultabb

annál, hogy a gyereket az oktatóprogram elé ültetjük, de látnunk kell, hogy a

számítógép egy olyan lehetıség, amely újra kapcsolatot teremthet a tizenéves lurkó és

(mondjuk) az aggastyán pedagógus között. Olyan motivációs alap, amelyet egyszerően

nem szabad veszni hagyni, a pedagógia és az oktatás fejlesztésére kell felhasználni. A

módszertani alapok még kidolgozatlanok, a minden bizonnyal hosszú és kacskaringós

ösvényt a most készülı tananyagok alkalmazásával próbáljuk kitaposni.

Ezen az ösvényen az én önként vállalt szerepem, hogy a világtörténelem egyik

meghatározó momentumát (Ipari forradalom) elektronikus tananyag formájában

dolgozzam fel.

A téma kiválasztását az indokolja, hogy ez az anyag számos animációs

lehetıséget rejt magában, egyszerő képek és animációk alkalmazásával szemléletesen

bemutatható a XVII.-XVIII. századi Angliában lezajló, történelmi szempontból


6

meghatározó jelentıséggel bíró ipari fejlıdés. E mellett döntı érvként hozható fel a

tananyag kapcsán a benne rejlı adathalmaz képi megvalósíthatósága, mellyel ilyen

formában informálisabb lehet bármilyen könyvalapú verziónál. A felbukkanó történelmi

személyiségek és a nevükhöz kapcsolódó találmányok sokkalta könnyebben vésıdnek

be audio-vizuális formában gyermekeink tudatába, mint száraz, szöveges

tényközlésként.

Az ipari forradalom elektronikus tananyag Tananyag bemutatása

7

Tananyag bemutatása

Tervezés

A célcsoport az általános iskolai hetedik osztályos, 13 éves tanulók, ezért a

tananyagot igyekeztem úgy felépíteni, hogy az, a már meglévı történelmi

szemléletükhöz igazodva, mégis játékos formában nyújtson új ismereteket.

Természetesen a tananyag elkészítése a tervezés munkálataival vette kezdetét.

Az ennek során kidolgozott forgatókönyvek olyan (CorelDraw 12 és Microsoft Word

segítségével készült) anyagok, melyek azt a célt szolgálják, hogy a leendı alkalmazás

olyan szinten legyen megtervezve, hogy azt egy fejlesztı a forgatókönyv alapján képes

legyen elkészíteni. A tervezetek az adott oldalon megjelenı képeket és egyéb

tananyagelemeket (címsor, szöveg, navigációs gombok, háttérképek, hangok, zenék

stb.) tartalmazzák. Esetemben annyival árnyaltabb volt a helyzet, hogy mivel nem

csupán a tervezés, hanem a fejlesztés munkálatait is magam végeztem, nem volt szükség

a forgatókönyv nagyon részletes kidolgozására, gondolok itt például arra, hogy a leendı

képek, szövegek méreteit, formátumát nem kellett elıre megadni, hiszen azok a

fejlesztés során kerültek végsı kialakítára.

Jelen tananyaghoz egy 10 oldalas forgatókönyv készült, melyet teljes egészében

értelmetlen lenne részletezni, de néhány központi oldalt – a tervezı, elıkészítı munka

megértése végett – mégis célszerő röviden bemutatni.

Az alkalmazás nyitóoldaláról készült terv az elsı oldalon megjelenı elemeket

tartalmazza abban az elrendezésben, melyet a munka ezen szakaszában elképzeltem.

Fontos megjegyezni, hogy a kivitelezés szakaszában az eredeti elképzelés a lehetıségek,

a kivitelezés korlátai és az újabb ötletek függvényében több esetben módosult. Az oldal

megjelenésének tervéhez kapcsolódik egy legalább ilyen fontos táblázat, mely azt a célt

hivatott betölteni, hogy a különbözı elemekrıl rövid magyarázatot adjon, ezzel is

útmutatást nyújtva a tervezés és a kivitelezés közé beékelıdı, s szintén nagy

jelentséggel bíró anyaggyőjtés szakaszához.


8

I.

CímsorG1

Kép 1 Kép 2 Kép 3

Kép 4

H1

I. t pus í funkció

c msor 1í sz vegö F c m sz vege: Ipari forradalomı í ö

G1 gomb Navig ci s gomb: kil p sá ó é é

H1 k pé H tt rk pá é é

k p 1é k pé Gombk nt funkcion l k pé á ó é



k p 4é k pé K p (jpg)é

A következı ábra az almenük általános tervét mutatja. Ilyen esetben nincs

szükség minden egyes almenüpont részletes kidolgozására, hiszen feltételezhetı, hogy a

tananyagban való könnyebb eligazodás végett ezek formailag nagyban hasonlítanak

egymásra.

A konkrét képek, szövegek feltöltését az egyébként sem könnyíti meg, ha szinte

teljesen ugyanolyan oldalakról több tervezılap is készül. Ezeken felül általában annyi

változás történik ezen oldalak között, hogy egy-egy navigációs gomb más helyre kerül,

esetleg aktualitását veszítve az adott oldalon épp nem jelenik meg.


9

CímsorH1

Hang1

I/1/1 - I/1/3.

G2

G3

An1

Sz 2Sz 1

G1

I/1/1 - I/1/3. t pus í funkci ó

c msor 1í sz vegö Alc m sz vegeí ö

G1 gomb Navig ci s gomb: vissza a f men beá ó ı ü


An 1 anim ciá ó Anim ci , melyben megjelennek a f ldm vel si technol gi k

á ó ö ő éó á

hang 1 hang Anim ci t k s r h tt rzeneá ó í é ı á é

Sz 1 sz vegö Word sz vegö


G2 gomb Navig ci s gomb: el rel pá ó ı é

G3 gomb Navig ci s gomb: visszal pá ó é

Az utolsó ábra az animációt tartalmazó oldal tervét ábrázolja. Az elızıekhez

hasonlóan itt is a megjelenı tananyagelemek és a hozzájuk tartozó magyarázó ábra

jelenik meg.

Maga az animáció, a benne megjelenítésre kerülı képi- és hanghatások

konkrétan nincsenek kidolgozva, hiszen egyrészt a munka ezen szakaszában még

csupán homályos elképzeléseimben létezett, másrészt a szükséges számítástechnikai

ismeretek elsajátításának még csupán azon a szintjén tartottam, ahol értelmetlen lenne

nagyszabású animációs terveket szövögetni.


10

CímsorG1

H1

I/2/1.- I/2/1.

Sz1

Hiv1

Kép1

Kép2

Kép3

G2

G3

Hang 1

G5 G4

Sz 2

I/1/1 - I/2/1. t pus í funkci ó

c msor 1í sz vegö Alc m sz vegeí ö

G1 gomb Navig ci s gomb: vissza a f men beá ó ı ü


k p 1é k p é Aktu lisan megjelen f nyk pek (jpg)á ı é é



hang 1 hang narr ciá ó



Hiv 1 hivatkoz sá K vetkez oldalra ugrikö ı

G2 gomb Navig ci s gomb: el rel pá ó ı é

G3 gomb Navig ci s gomb: visszal pá ó é

G4 gomb Narr ci bekapcsol saá ó á

G5 gomb Narr ci kikapcsol saá ó á


11

Általános elvek

A tananyag fejlesztése során végig szem elıtt tartottam olyan általános elveket,

melyek szem elıtt tartása elengedhetetlenül fontos volt ahhoz, hogy a kívánt elsıdleges

célnak – történetesen egy élvezhetı, újszerő és hatásos tananyag elkészítésének –

messzemenıkig megfeleljen. Ezen szempontsor kialakításánál figyelembe vettem az

általam ismert szakirodalom ajánlásait, az oktatásinformatikus képzés során a Prompt

Számítástechnikai Oktatóközpont tanárai révén elsajátított ide vonatkozó ismereteket, s

elsısorban saját pedagógiai munkám során megszerzett tapasztalataimat, egy jól

mőködı és jól használható tananyagra vonatkozó elképzeléseimet.

Mára már nem csupán a pedagógia területén tevékenykedık számára közismert,

hogy a mai tanulók (akik alatt most a célcsoportot, vagyis a 13 éves korosztályt értem),

sajnálatos módon egyre kevesebbet olvasnak. A hosszabb szövegek már elsı ránézésre

kedvüket szegik, a jószerével még fel sem bukkanó kezdeti lelkesedés – paradox módon

– máris alábbhagy. Pedig – Fazekas Mihály szavaival élve – elképzelhetı, hogy

tanulóinkban is „felpercene a világ látására való hajlandóság”, csak hát kicsit másként,

mint az ezt megelızı évtizedekben, egy kicsit modernebben, kicsit lazábban és

lényegesen kevesebb erıfeszítéssel.

- Éppen ezért a fejlesztés során mindvégig szem elıtt tartottam, hogy a lehetı

legkevesebb szöveget alkalmazzam az új ismeretek közlésére, természetesen

annak szem elıtt tartásával, hogy mindez nem mehet a megértés rovására.

Meggyızıdésem, hogy a sikeres alkalmazás egyik fı kritériuma a rövid, tömör,

frappáns megfogalmazás, ami azonban tartalmazza a szükséges információkat.

- A hagyományos, papír alapú tankönyvekhez képest merıben újszerő oktatási

formával kell számolnunk, s noha sok összehasonlításban az elektronikus

tananyag elınyeit igyekszem hangsúlyozni, ez természetesen nem jelenti azt,

hogy a elektronikus tananyag a közeljövıben felváltaná a tankönyveket. Erre

egyáltalán nincs is szükség! A két formának nem rivalizálnia kell, hanem

kiegészíteni és segíteni egymást, hogy ezáltal oktató munkánk hatékonyságát


12

növeljük. Nem arról van szó tehát, hogy a hagyományos tankönyv elavult,

hanem arról, hogy kialakulóban van egy új forma, melyet meg kell próbálnunk a

lehetı legnagyobb mértékben kihasználni. A tankönyvekhez hasonlóan a

lényegesebb információk más színnel való kiemelése az elkészült tananyagban

is fontos szerephez jut. Segítségével elısegíthetjük, hogy az adott oldalra csupán

egy pillantást vetve – mintegy vázlatként – összefoglaljuk a legfontosabb

tudnivalókat.

- Az elektronikus tananyagok gyakori hibája, hogy túlságosan sok információt

tartalmaznak, ami önmagában még nem is lenne baj, ha ezek megfelelıen

világos, átlátható és könnyen nyomon követhetı szerkezetben lennének

elhelyezve. Ha azonban az alkalmazás nem felel meg teljes mértékben ezen

kritériumoknak, könnyen elıfordulhat, hogy a felhasználó egyszerően eltéved az

anyagban, vagy az információk kusza halmazából nem tud megfelelıen

szelektálni, s ezáltal épp a kívánt hatással ellenkezı elıjelő eredményre jutunk.

Ezt próbáltam elkerülni azzal a megoldással, hogy egyrészt kerülöm a túlzott

mennyiségő új ismeret felhalmozását, az információkat könnyen érthetı és

hamar kiismerhetı szerkezetben helyezem el, még azt a rizikót is vállalva, hogy


13

így esetlegesen elsı „olvasatra” lényegesnek tőnı információkat kell

kiszelektálni az anyagból. Ugyanezt a célt szolgálják az oldalak jobb alsó

sarkában elhelyezkedı, figyelemfelhívó, rikító sárga színnel megjelenı feliratok,

melyek azt mutatják, hogy a tanuló éppen hol tart a feldolgozandó anyagban.

- Szorosan az elıbbi szemponthoz tartozik egy azzal mondhatni ellentétes elıjelő

alapelv, hogy ti. a gyermekek számára készült elektronikus tananyagok

legizgalmasabb, leghatásosabb motívuma, újszerőségének titka: a felfedezés

öröme. Tehát csak csínján azzal a világos szerkezettel!

Ha ugyanis átesünk a ló túloldalára, és annyira közérthetı szerkezetben

helyezzük el a tananyagelemeket, hogy a gyermekek számára nem marad

feltérképezésre váró terület, akkor bizony elpuskáztuk a felfedezést és az örömöt

egyaránt. Ez esetben is az „arany középút” a leginkább célravezetı: a tanulónak

nem kell feltétlenül elsı látásra kiismernie a tananyag mőködését, de a szerkezet

úgy legyen kialakítva, hogy rövid barangolással, próbálkozással és az oly

divatossá vált „kattintgatással” hamar világossá váljon, mit merre talál!

- Talán nem szorul különösebb magyarázatra az a követelmény, hogy az elkészült

alkalmazásnak szépnek kell lennie. Költık, írók, mővészek és filozófusok

nemzedékei múlatták azzal az idıt, hogy próbálták meghatározni, vagy legalább

körülírni a „szép” fogalmát, s a dolog általam ismert jelenlegi állása szerint máig

nem sikerült mindenki számára elfogadható meghatározást alkotniuk. Ennek a

ténynek fontos szerepe van abban, hogy én most nem merek belevágni egy ilyen

meghatározásba, mégis, ha azt írom: az elkészült tananyag legyen szép, (vagy

legalább tetszetıs), mindenki érti mire is gondolok.

Már az aranybarna háttér kialakításánál is azt tartottam fı szempontként szem

elıtt, hogy az önmagában is vizuális élményt nyújtson, de a további

képernyıelemek megjelenésekor már csupán háttérképként funkcionáljon, és ne

vonja el a figyelmet magáról a lényegi tartalomról. Mely lényegi tartalom –

mondanom sem kell – szintén ízléses kell, hogy legyen.


14

- Az elkészült alkalmazás három fı szerkezeti egységre osztható, melyek az ipari

forradalom által érintett területeket hivatottak bemutatni. Ezek kialakításánál

szembesültem azzal a problémával, mely a történelmi tárgyú anyagok

elkészítésénél valószínőség szerint a továbbiakban is jelentkezni fog,

történetesen azzal, hogy a kronologikus sorrendet, az események lineáris

egymásutániságát nem lehet figyelmen kívül hagyni. Jelen munkában ezt a

problémát úgy próbáltam feloldani, hogy – bár az idıbeli egymásutániság az

alfejezeteket illetıen a mezıgazdaság-textilipar-közlekedés sorrendet kívánná

meg – az egyes szerkezeti egységek szövegkörnyezetük révén önállóan is

érthetıek és feldolgozhatóak legyenek. Így a feldolgozás során nem okoz

gondot, ha a tanuló nem az események bekövetkezésének tényleges idıpontjai

szerint halad végig a leckén.


15

Szerkezeti felépítés

Az anyag egy körülbelül másfél perces intróval indul, mely egy gomb

segítségével tetszés szerint megszakítható, elkerülendı az anyag sokadszori

lejátszásakor esetlegesen fellépı unott, elmélázó tekinteteket. Ebben a bevezetı

animációban kellemes háttérzene kíséretében, vizuális elemekkel alátámasztott,

egyértelmő utalásokat találunk arról, hogy mely történelmi idıszakban és milyen

földrajzi területen járunk. Megjelennek az ipari forradalommal kapcsolatos legnevesebb

történelmi személyek, a kiinduló helyszínnek tekinthetı Anglia térképe, valamint a

vasút és a gızmozdony, mely jelentıségét tekintve az egész iparai forradalom, és

általában a XVIII-XIX. századi ipari fejlıdés szimbólumának tekinthetı. Éppen ezért a

gızmozdony mintegy jelképként végigkíséri az egész tananyagot.

Az intro alapvetı funkciója és egyszerően megfogalmazható, rövid, de annál

lényegesebb szerepe: az érdeklıdés felkeltése. Ennek érdekében a háttérzene mellett a

megjelenı elemek gyors, szemléletes mozgásával, és rövid hangeffektek alkalmazásával


16

próbáltam a bevezetıt minél dinamikusabbá és figyelemfelhívóbbá tenni, természetesen

még az élvezhetıség határain belül.

Akinek van kellı türelme végignézni a bevezetıt, a gızmozdony megjelenésével

a tananyag tényleges nyitóoldalára (a fımenübe) jut, mely lényegében megegyezik az

intro utolsó oldalával, azzal a különbséggel, hogy itt már megjelenik a leckét

végigkísérı merített papír-szerő háttér, valamint az almenük gombjai is elıbukkannak.

Az almenük a tananyagot három szerkezeti egységre bontják.

Az elsı szerkezeti egység a mezıgazdasági technológiák fejlıdését hivatott

bemutatni. Egy rövid bevezetı rész a mezıgazdaság fejlıdésének fontosságát, az ipari

területekre kifejtett ösztönzı hatását taglalja. Választhatunk a szöveg elolvasása és a

sokak számára ennél jóval kellemesebb (és kényelmesebb) narráció meghallgatása

között.

A két- illetve háromnyomásos gazdálkodás, valamint a vetésforgó esetében egy-

egy rövid animációval szemléletesen bemutatható a földmővelési módszerek közötti

különbség. Az elektronikus tananyag által nyújtott lehetıségek, az oktatási módszer

újszerősége talán ennél a résznél a leginkább szembeötlı. Lényegében egy minimális

szöveges ismeretközlı rész, két egyszerően elkészíthetı vezérlıgomb és az összhatást


17

még kellemesebbé tevı háttérzene, valamint a termények felbukkanását kísérı

hangeffekt segítségével olyan összhatást kapunk, mely nem csupán pótolja, hanem

messze túlszárnyalja a könyvalapú ismeretközlés lehetıségeit és nem utolsó sorban

annak élvezhetıségét. Az animáció révén a tanulók számára, gyakorlatilag tanári

beavatkozás nélkül, egy csapásra érthetıvé válik mindaz, amit tanári magyarázattal,

néhány színes krétával, sıt esetleg tankönyvi szemléltetı ábrával felvértezve sokkalta

megerıltetıbb feladat lenne a gyermekekkel megértetni.

A bevezetı oldalról hivatkozások segítségével jutunk a földmővelési

módszereket bemutató három animációra, melyeknél szintén fennáll a már említett

kronológiai sorrend problémája, melyet ebben az esetben úgy próbáltam kiküszöbölni,

hogy a bevezetı oldal magyarázatát elolvasva – amelyet a tanuló semmiképp nem tud

átugrani, ha az animációkat akarja megtekinteni – egyértelmővé váljon, hogy milyen

sorrendben követik egymást a különbözı technológiák. Mindhárom esetben

forgószínpad-szerő ábrázolást alkalmaztam annak megértetése végett, hogy az egyes

földterületek között a terményeket évenként váltogatják, ezzel biztosítva a föld

tápértékének fenntartását.


18

A második szerkezeti egység a textilipar fejlıdését, az ipari forradalomban

betöltött szerepét és a textilipari találmányokat, feltalálókat mutatja be. Ez a rész is egy

bevezetı információközléssel indul, melyet egyaránt lehetıségünk van elolvasni és

meghallgatni. A narráció be- és kikapcsolására szolgáló gombok, valamint a fımenübe

vivı navigációs gombon kívül még egy hivatkozást találunk a szövegben, mellyel a

textilipari találmányokat valamivel részletesebben taglaló három oldalra jutunk. Ezek

szerkezeti felépítésükben – értelemszerően a navigációs gombokat leszámítva –

azonosak: a fıcím és az almenü címe mellett megjelennek a találmányokat (illetve egy

esetben a feltalálót) ábrázoló képek, egy-egy rövid magyarázó szöveg, a már szokásos

narrációval.

Ebben a részben esetleges animációk készítésére nem kínálkozott olyan

kézenfekvı lehetıség, mint a mezıgazdasági technológiákat bemutató részben, de a

képek alkalmazása, a narráció lehetısége, a szövegbeli kiemelések és a navigáló

gombokon alkalmazott rövid mozgásos animációk révén a tananyag még így is jóval

többet nyújt, mint a hagyományos írott tankönyvek többsége. Az oldalak között a


19

navigációs gombok segítségével váltogathatunk, s a fımenübe való visszatérés után

érhetjük el az utolsó, harmadik szerkezeti egységet.

A harmadik szerkezeti egységben a tágabb értelemben vett közlekedéssel

kapcsolatos információk kerülnek terítékre. Ennek a résznek a felépítése nagymértékben

megegyezik a második rész felépítésével, melynek oka egyrészt az átadni kívánt

ismerethalmaz szerkezetének egyezısége, másrészt az a gyakorlati meggondolás, hogy

a korábbi részekben már megismert vezérlıelvek, szerkezeti és módszertani elemek már

ismerısnek hassanak a felhasználó számára, s ezáltal a tananyagban való eltévedés

veszélye is a minimálisra redukálódik.

Ez a rész is kiemelésekkel tarkított szöveges bevezetıvel, beúszó képekkel,

narrációval és az eligazodást segítı rikító sárga helyzet-meghatározó szöveggel indul. A

szövegbe ágyazott – már szintén ismerıs – hivatkozás révén újabb négy oldalt

tekinthetünk meg, melyekben a textiliparnál ismertetett szerkezetben tekinthetjük meg a

közlekedéssel kapcsolatos találmányokat és kaphatunk információt a legnevesebb

feltalálókról.


20

Az alkalmazás záró momentuma, hogy a kilépés gombra kattintva megjelenik

egy mókás visszakérdezés, mely a célcsoportot figyelembe véve – ti. 13 éves, általános

iskolai hetedik osztályos tanulókról lévén szó – arra a sokszor nem alaptalanul firtatott

kérdésre vonatkozik, hogy nebulónk eleget tanult-e már? Amennyiben a válasz

nemleges, visszatérünk a nyitóoldalra, egyéb esetben már valóban csak egy záró pillanat

van hátra, ahol megjelenik az alkalmazás fejlesztıjének, valamint a fejlesztés során

használt legfontosabb felhasználói program (történetesen a Macromadia Flash MX

2004) logója.


21

Fejlesztıi környezet

A megálmodott tananyag elkészítéséhez egy olyan számítógépes technológiára

volt szükség, melynek belsı mőködési mechanizmusait az én „bölcsész lelkem”

egymilliárd esztendı alatt sem lenne képes megemészteni. S bármilyen furcsa, éppen ez

jelentette a munka egyik legnagyobb varázsát: a számítógép egy eszköz, melyet nem

kell feltétlenül megértenünk ahhoz, hogy jó dolgokra tudjuk használni!

A korábban már emlegetett Konrad Lorenz erre is találóan világított rá. „Minél

komplexebbé válnak az ember használati tárgyai, annál kevésbé értik mőködésüket a

felhasználók. Televízióm mőködését még csak megközelítıleg sem fogom fel. Ez utóbbi

példa világítja meg, hogy a megértés teljes hiánya sem akadályozza a fogyasztót, hogy

használjon egy eszközt, amit egy igen találékony és intelligens specialista gondolt ki.„2

Ami a fejlesztıi környezete hardveres részét illeti, azt egy ma már átlagosnak

mondható, de azért a multimédiás alkalmazások fejlesztéséhez szükséges

követelményeknek megfelelı számítógép biztosította, melynek alapvetı paraméterei a

következık:

- ACPI egyprocesszoros PC

- Intel Celeron CPU 2,8 GHz processzor

- 512 MB RAM

- 80 GB HDD

- NEC DVD RW ND 3500 AG DVD-ROM meghajtó

- NVIDIA GeForce4 MX 4000 videokártya

A tananyag megvalósításához pedig alábbi szoftvereket használtam föl:

- Microsoft Windows XP Professional operációs rendszer

- Microsoft Word XP

- Adobe Audition 1.5

- Adobe Photoshop CS

- CorelDraw 12

- Macromedia Flash MX 2004

- Nero-Burning ROM

- Mozilla Firefox

2 Konrad Lorenz: Ember voltunk hanyatlása Cartaphilus Kiadó, Budapest, 2002. 174. oldal


22

- Total Commander 32

Mivel az elkészült anyag kapcsán egy multimédia alkalmazásról van szó, a

legfontosabb szerepet elsısorban a Macromedia Flash MX 2004 multimédia-szerkesztı

program, valamint a kép- és hangszerkesztı programok kapták.

Adobe Photoshop CS programmal készültek a fıoldalakon megjelenı

pixelgrafikus fotók. Ezek többsége méretben lett megváltoztatva, esetleg több elemet

tartalmazó montázsokból lettek kivágva és egy egyszerő, de mégis szemléletes és az

alkalmazás hátteréhez illı háttérrel lettek ellátva. A háttérkép szintén Photoshopban

készült, mővészi szőrı alkalmazásával. A legtöbb munka a nyitóoldalon megjelenı – a

már többször említett szimbolikus szerepe miatt kiemelkedı jelentıségő – gızmozdony

elkészítésével volt. Ezt a képet egy vasúttörténeti kiállításon fényképezett tömegbıl

kellett kivágni és átalakítani. Szintén ebben a programban készültek a gombként

funkcionáló füstgomolyagok képei is.


23

A CorelDraw 12 programra elsısorban a mezıgazdasági technológiákat

bemutató animáció elkészítéséhez volt szükség. Az itt megjelenı „szereplık”, a

szántást, a vetést végzı figurák, a megjelenı gabonák rajzai ennek a vektorgrafikus

képszerkesztınek a segítségével készültek.

Az így készült képek nagy elınye, hogy a Flash-ben tetszés szerint

átméretezhetık, transzformálhatók, s minıségük nem romlik


24

Az Adobe Audition 1.5 hangszerkesztı programot a tananyagban szereplı

hangeffektek és háttérzenék szerkesztése során alkalmaztam. Mivel az anyag alapvetı

funkciója, hogy egy meghatározott tananyagrész megtanulását a célcsoport számára

elısegítse, nem használtam az egész tananyagban végig szereplı háttérzenét, mivel az

ismeretek elsajátítását inkább nehezítené a állandó zene.

A zenék, hangok alkalmazása ezért többnyire az introra és a mezıgazdasági

technológiákat bemutató animációra korlátozódik. Ezen túl rövid hangeffektek kísérik

még az egyes almenük nyitányakor beúszó képek megjelenését.

Az elkészítés során kétségtelenül a Macromedia Flash MX 2004 program kapta

a leghangsúlyosabb szerepet. A közeljövıvel kapcsolatos elképzelések között szerepel,

hogy az elkészült tananyag hozzáférhetı lesz a Móra Ferenc Általános Iskola honlapján.

Ezt figyelembe véve ez az idıtengely-orientált szerzıi rendszer bizonyult a

legcélravezetıbbnek, hiszen segítségével olyan anyagokat készíthetünk, melyek

méretük folytán a legalkalmasabbak az Interneten való prezentálásra.

Mivel egy idıtengely mentén való elhelyezés szerint tudunk dolgozni, s

megadhatjuk a rendszernek, hogy az idı egy adott pillanatában mi történjen, a program

kiválóan alkalmas látványos animációk készítésére. Számtalan elınye közül még egyet


25

szeretnék feltétlenül kiemelni, történetesen azt, hogy a szerzıi rendszer alkalmazásával

úgy készíthetünk szemléletes multimédiás bemutatókat, hogy nem kell bonyolult

programokat írnunk, nem szükséges betéve ismernünk egy professzionális programozási

nyelv szintaktikáját, sıt még csak az algoritmusok területén sem kell mélyreható

ismeretekkel rendelkeznünk. Természetesen szkriptek segítségével számtalan

lehetıségünk van parancssorok szerkesztésére, de egy jópofa, használható és élvezhetı

alkalmazáshoz nem kell elmélyülnünk a szkriptek világában – s valljuk be – egy

magamfajta, átlagos felhasználó számára ez még tovább növeli a Flash MX 2004 amúgy

sem elhanyagolható értékét.


26

A tananyag felhasználása

Az elkészült munkát úgy próbáltam kialakítani, hogy az, a felhasználással

kapcsolatban két célnak feleljen meg. Egyrészt alkalmas legyen arra, hogy a

hagyományos tanórai keretek között sikerrel alkalmazzuk, mintegy „szemléltetı

eszközként”, a számítógéppel támogatott oktatás (CBT– Computer Based Training)

megvalósulásaként; másrészt eleget kell tennie azon kívánalomnak is, hogy a tanulók,

otthon, vagy akár az iskolában tanári beavatkozás, magyarázat és különösebb instrukció

nélkül is haszonnal forgathassák.

Amennyiben a tanórai alkalmazásra gondolunk, elsısorban a mezıgazdasággal

kapcsolatos animációkat, az elsajátítandó tananyagot vizuális élményekkel kiegészítı

képeket, a feltalálókat és találmányokat ábrázoló fotókat használhatjuk sikerrel. Az

anyag egy mobil prezentációs rendszer (laptop, projektor és hálózati csatlakozó)

segítségével szervesen beépül a hagyományos tanórába. Az egyetlen probléma ezzel

kapcsolatban, hogy a már említett újszerő pedagógiai módszer bevezetéséhez,

teszteléséhez és sikeres alkalmazásához, a módszertani alapszabályok lefektetéséhez

nagyságrendekkel több rendelkezésre álló tananyagra lenne szükség.

Mindezeket kiegészítve az otthoni felhasználás sikerét hivatott biztosítani a

narráció lehetısége, a bevezetı mozgásos animáció és az élményszerőséget fokozó

hangeffektek alkalmazása, melyek érthetı módon a hagyományos tanórán való

bemutatás esetében kevésbé kerülnek elıtérbe.

Tartalmi szempontból a tananyag a NAT szerinti Ember és társadalom

mőveltségi területhez tartozik és pedagógiai, módszertani elemeit tekintve teljes

mértékben megfelel az óra tankönyvalapú, „hagyományos” változatának.


27

Tananyag meghatározás

Célkitőzés

A 18. századi egyetemes történelem jelentıs ipari, gazdasági változásainak, valamint azok összefüggéseinek megértetése, fontos történelmi személyiségek megismertetése, önálló ismeretszerzés. A szövıipar átalakulása, gızenergia használata, találmányok és feltalálók, a mezıgazdaság átalakulása

Célcsoport 7. évfolyam (13 év)

Mőveltségi terület Ember és társadalom

Tantárgy (vagy kereszttantervi terület)

Történelem

Az anyag az iskola internetes honlapján keresztül elérhetı lesz az otthoni

Internet-hozzáféréssel rendelkezı tanulók számára (illetve mindenki számára, aki a

honlapra látogat), s valamely háttértárolón keresztül az iskolában aktív Internet-

kapcsolat nélkül is használható lesz.

Az elektronikus tananyag felhasználásának módszertani szabályai még csak

manapság körvonalazódnak, pláne ha az általános iskolai oktatásban való szerepére

gondolunk. Az pedig ugye mindannyiunk elıtt nyilvánvaló, hogy „a puding próbája az

evés”. Tehát az elkészült alkalmazás gyakorlati hasznáról, a felhasználás

tapasztalatairól, a hiányosságokról és elınyökrıl csak akkor tudunk érdemben

nyilatkozni, ha az már élesben felhasználásra került a Móra Ferenc Általános Iskola

hetedik osztályában.


28

A továbbfejlesztés lehetıségei

Ahogyan arról az elızı fejezetben már szó esett, a tananyag gyakorlati

alkalmazása, az elsı tapasztalatok begyőjtése és értékelése után lehet a nyilvánvalóan

szükséges továbbfejlesztés lehetıségeirıl, irányairól komolyan elgondolkodni. Annyi

azonban már most is körvonalazódott, hogy az anyag, nem utolsós sorban a Flash MX

2004-nek köszönhetıen gyakorlatilag korlátlan mértékben fejleszthetı, bıvíthetı és

javítható.

A fejlesztés elırehaladtának tervezettnél lassabb üteme, a menet közben

felmerülı megvalósítással kapcsolatos problémák, a szőkös határidı, és a fejlesztı

önkritikusan megvallott, sokszor nem is leplezett lustasága mind-mind abba az irányba

hatottak, hogy az eredetileg megálmodott anyag ne tudjon teljes egészében elkészülni.

Ennek folytán ez a kellemetlen állapot bizony be is következett. Mindezek után a szerzı

helyenként mély letargiával párosuló bánatán már csupán két optimizmusra okot adó

tényezı tudott enyhíteni. Az egyik ilyen tényezı a valaha e világra tévelyedett

legnagyobb angol komikus, állatvédı, sci-fi író lángelme: Douglas Adams reggelente

fülembe csengı bíztató felkiáltása: Ne ess pánikba! A másik – ennél valamivel földhöz

ragadtabb – indok, hogy tudom, a közeljövı számtalan bíztató lehetıséggel kecsegtet

jelen tananyag továbbfejlesztését, javítgatását és kibıvítését illetıen.

A fent taglalt (amennyire komolytalannak tőnı, olyannyira valós) problémák

folytán kimaradt az anyagból egy a XVII. – XVIII. században alkalmazott

energiaforrások (emberi energia, állati energia, szélenergia, vízenergia, gızenergia)

hatásfokát bemutató animáció, a tananyagban felbukkanó történelmi fogalmakat rövid

magyarázatokkal tartalmazó oldal, valamint egy szintén animációban megjelenı, az óra

anyagát röviden összefoglaló vázlatot tartalmazó rész. Ezek megvalósítását feltétlenül

szeretném még véghezvinni és az elkészült alkalmazásba illeszteni.

Tisztában vagyok azzal is, hogy a tananyag értékét nagyban növelné, ha a lecke

áttanulmányozása után a tanulók valamilyen visszacsatolást kapnának, s itt konkrétan az

elsajátított ismereteket ellenırzı feladatsorokra gondolok. Bíztató jel, hogy legalább

elképzelés szintjén már összeálltak a fejemben megvalósítható, új lehetıségek, s melyek


29

valóban a fenti indokok miatt maradtak ki, viszont ezt nem kívánom tovább

hangsúlyozni, mert kezdem magamat úgy érezni, mint Karinthy Bauerje a Tanár úr

kérem-ben: magyarázom a bizonyítványom!

Az ipari forradalom elektronikus tananyag Befejezés

30

Befejezés

Szokás hol viccesen, hol megrovóan emlegetni, hogy a mi hivatásunk (ti. a

pedagógus lét) egy meglehetısen improduktív szakma, amiben – ha jól meggondoljuk

– van is némi igazság.

Hogy ez hátrány-e, azt csak fölöttébb mély és helyenként az érthetetlenségig

bonyolult filozófiai fejtegetésekkel tudnám most papírra vetni. Mindenesetre számomra

vannak olyan pillanatok, mikor bizony ez nem jó, s azt gondolom sokkal jobb lenne

mondjuk diófákat ültetni . Talán ezek a pillanatok is közrejátszottak abban, hogy

ennek az elektronikus tananyagfejlesztı munkának, a vele együtt járó utazásoknak, a

szombati tanfolyamoknak, sıt még a vizsgáknak is, majd minden pillanatát élveztem és

örömmel csináltam. Kicsit talán még hiányozni is fognak!

Nem mellékes az sem, hogy most végre – akár a szó legszorosabb értelmében

véve – letettem valamit az asztalra, amivel szemben felettébb kritikus, de amire legalább

ennyire büszke vagyok. Ezek az ember életében nem mindennapi pillanatok.

S végül, hogy a rám tört szentimentális hangulatból kicsit kizökkenjek, annyit

még muszáj megjegyeznem: tisztában vagyok vele, hogy az elkészült elektronikus

tananyag célja nem csupán annyi, hogy az asztalra tegyük.

ipariforr szakdolgozat publ

Education