irodalomtörténeti közlemények 88. évf. 4. sz....
TRANSCRIPT
KRÓNIKA
Csuka Zoltán
(1901-1984)
Hihetetlenül gazdag, hosszú az az Életív, amely az irodalomnak, az irodalompolitikának és főleg a kelet-közép-európai népek megértésének harcos művelőjére jellemző. Tizennyolc éves volt, amikor a Diák című lap szerkesztőjeként fellépett (a lap-, a folyóiratszerkesztés egyébként is szenvedélye volt), és írógépe a magyar és a délszláv írók körében legendás hírű érdligeti Napházban még röviddel halála előtt is kopogott. Mint író, mint költő magáévá tette annak a nem könnyű kornak, amelyet átélnie adatott, minden világnézeti és esztétikai problémáját. 1920-ban a közismert politikai okok miatt kénytelen volt a magyar határon túlra, a jugoszláviai Vajdaságba emigrálni. Mint újságíró, mint költő és a szerb-horvát nyelv tökéletes elsajátítása után mint műfordító indult el a szomszéd népek, főleg a magyarok és délszlávok közeledésének, jobb megértésének útján. A jugoszláviai magyar irodalom érdekében Szenteleky Kornéllal karöltve ugyancsak az egymás mellett, szimbiózisban élő népek kézfogásának híve volt. Amikor 1933-ban visszaköltözött Magyarországra (Budapestre), gazdag munkásságát az itt bemutatott szellemben folytatta. Népszerű folyóirata volt a Láthatár, amelyben a magyarok és a velük szomszédos népek viszonyát és a Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia területén élt magyar kisebbségek problémáját tárgyalta. Nem volt az említett kérdéseknek olyan szakembere, aki a munkatársa ne lett volna. A magyar-délszláv filológiai kapcsolatok ápolásának sajnálatosan rövid életű, de annál színvonalasabb és annál nagyobb jelentőségű folyóiratát, a Jugoslavensko-Madarska Revijá-t is ő szerkesztette.
A magyar szlavisztika története szempontjából igen jelentős műve, a budapesti Gondolat kiadónak a szomszéd népek irodalmáról szóló sorozatában megjelent A jugoszláv népek irodalmának története című kézikönyve, amely szuggesztív stílusban megírt népszerűsítő munka ugyan, magyar nyelven viszont első ízben tekinti át a három délszláv (a szerb, a horvát, a szlovén) irodalom fejlődését az V-VI. század fordulójától, kezdve egészen az 1945-ben kezdődő új korszak kezdetéig.
Ezért nagy hibát követnénk el, ha Csukát mindössze a délszláv népek, a szerbek, horvátok, délszlovének, macedónok irodalmának tolmácsotójaként tartanok számon. Fáradhatatlan, munkás egyénisége mégiscsak ezen a területen alkotta a legmaradandóbbat. Mindazt, ami az ő fordításában magyarul megjelent, egy ilyen rövid megemlékezésben nehéz lenne, nem is lehet a teljesség igényével felsorolni Azt azonban föltétlenül meg kell említenünk, hogy Miroslav Krleza: Balade Petrice Ke-rempuha című balladaciklusának fordítása korunk magyar műfordításirodalmának egyik kitűnő remeke.
Amilyen műgonddal fordította a délszláv líra remekeit (például Krleza mellett a Gustav Krklec-éit, talán még tökéletesebben adta vissza a délszláv prózát, például a Nobel-díjas Ivo Andric Na Drini cuprija és Travniéka krónika c. művét, valamint MiloS Crnjanski Seob c. regényét.
Az említett Krleza-fordítás mellett másik nagy fordítói és magyar költői teljesítménye a crnagorai költő fejedelem, Petar Petrovic NjegoS Gorski Vijenac (1847) című drámai költeményének átültetése -.Hegyek koszorúja címmel.
A szlovák írásbeliség magyar műfordításirodalmát is gazdagította: Fényes a tűz lángja című szlovák népballada-fordításait kétszer is kiadták: egyszer Budapesten, másodszor pedig Pozsonyban.
Óriási méretű és magas színvonalú munkásságáért tisztelettel hajtjuk meg a fejünket Csuka Zoltán emléke előtt. Nem volt könnyű élete. Elveiért, az emberségért minden fenntartás nélkül, - a maga szelíd modorával is ki tudott állni. Ezért kellett 1950-1955 között koholt vádak miatt raboskodnia. Erkölcsi elégtétel számára, hogy aki ismerni akarja Kelet-Közép-Európa irodalmi fejlődését, az ő neve és műve nélkül semmiképpen sem boldogulhat.
Sziklay László
538
A magyar reneszánsz udvari kultúra Tudományos ülésszak (Pápa, 1984. május 15-19.)
Az ülésszakot az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának és Pápa Város Tanácsának védnöksége alatt rendezték: az MTA Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz-kutató Csoportja, a budapesti, a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetemeknek a régi magyar irodalmat és művelődést kutató tanszékei.
Az udvari kultúra vizsgálata a magyar reneszánsz-kutatás hagyományosan kedvelt tárgya, és Szerb Antal, Angyal Endre és sok más tudós két világháború közti tevékenysége óta a munka megszakítás nélkül folyt. Annak, hogy most az udvari kultúra egy teljes konferencia tárgya lett, több oka van. Az utóbbi években Európa-szerte kedveltté vált ennek a témának a vizsgálata. Sürgető feladat tehát az új eredmények összevetése az eddigi magyar szakirodalommal. Szükséges volt a magyar udvarok pontos historiográfusi feltérképezése. Az alapkutatások és az elméleti munkák szembesítése világossá tette, hogy nem mindenütt volt udvari kultúra, ahol udvartartás létezett. Lényeges kérdés az is, hogyan helyezhetők el a magyar királyi és főudvari udvarok - a most már egyre élesebben kirajzolódó — európai körképben.
Magyar szempotból sem volt érdektelen megvitatni az udvariság mibenlétének, ideologikumá-nak elméleti vonatkozásait. Finomult az a régebbi nézet, mely szerint az elit kultúra nem más, mint a népkultúrával élesen szemben álló ellenkultúra. Ujabban az udvari művészetet és civilizációt a tágan értelmezett közkultúrából kiemelkedő formációként szemlélik, mely fokozatos elkülönülés során vált a kevesek kultúrájává.
Az ülésszak megnyitója május 15-án, kedden este a Petőfi Gimnázium dísztermében volt. Szabó László, Pápa Város Tanácsának Művelődésügyi osztályvezetője üdvözölte a résztvevőket. A várost bemutató rövidfilm megtekintése után Kövy Zsolt igazgató vezetésével munkatársaink megtekintették a Református Tudományos Gyűjteményt.
Május 16-án délelőtt R. Várkonyi Ágnes elnöki bevezetője után került sor az első ülésre, melyen két előadás hangzott el: Klaniczay Gábor: Udvari kultúra és civilizációs folyamat Zemplényi Ferenc: A középkori udvari kultúra funkcióváltozása a reneszánszban
Május 16-án délután, Benda Kálmán elnökletével az alábbi előadások kerültek felolvasásra: Zombori István: II. Lajos udvara Szydtowiecki kancellár naplója alapján Rekettyés Mária: Thurzó János boroszlói püspök udvartartása Barta Gábor: Humanisták I. János király kancelláriájában Ács Pál. Udvar- és felsó'bbségbírálat a magyar reformáció korai szakaszában
Május 17-én délelőtt, mikor Bitskey István volt az elnök, az alábbi előadások hangzottak el: Koppány Tibor: Nádasdy Tamás udvara és az építészet Szabó András: Mágocsy Gáspár és András udvara Ambrus Katalin: A XVI-XVIL század főúri életmódjának tükröződése két udvari drámában: Szép
magyar komédia, Constantinus és Victoria Galavics Géza: A magyar királyi udvar és a képzőművészet a késő reneszánsz idején
Május 17-én délután Keserű Bálint elnökletével a következő előadásokat olvasták fel: Virágh László: A zene funkciója a magyar reneszánsz társadalomban Székely Júlia Anna: Az udvari tánc Petneki Anna: Intrada. Az ünnepélyes bevonulás formája és szerepe a kelet-közép-európai fejedelmi
és főúri udvarokban Szabó Péter. A holttest szimbolikus vonzásköre az uralkodói temetéseken
Május 19-én délelőtt Tarnai Andor volt az elnök. A következő előadások hangzottak el: Bartók István: A gyulafehérvári fejedelmi udvar és az ifjú Báthory Zsigmond Balázs Mihály—Monok István: Történetírók Báthory Zsigmond udvarában Trócsányi Zsolt: Az erdélyi udvar szervezete a Báthoryak korában (Az előadást a szerző betegsége
miatt Klaniczay Tibor olvasta fel) Benda Kálmán: Bocskai István székhely nélküli fejedelmi udvara
539
Jankovics József: Udvarellenesség a XVI-XVII. század fordulóján Május 19-én délután Klaniczay Tibor elnökletével a következő eló'adásokat olvasták fel:
Kovács József: Esterházy Miklós udvara és a nyugat-magyarországi reneszánsz Bitskey István: Pázmány udvara Bobrovszky Ida: Bethlen Gábor udvara és a művészet Péter Katalin: Udvari kultúra és a kalendárium. Egy esettanulmány:I. Rákóczi György
Az ülésszak keretében május 17-én este a Virágh László vezette Ars Renáta-együttes adott nagysikerű hangversenyt. Május 18-án az ülésszak résztvevői Koppány Tibor és Galavics Géza vezetésével tekintették meg a környék műemlékeit (Árpás, Mihályi, Pápóc, Celldömölk, Jánosháza, Somlyó vára, Hanna, Döbrönte).
Az ülésszakon elhangoztt előadások többsége a Gondolat Kiadó gondozásában hamarosan külön kötetben fog napvüágot látni. A kötetet R. Várkonyi Ágnes szerkeszti.
(összefoglalta: Székely Júlia Anna)
Oltványi Ambrus jutalomdíj
A XIX század kutatói számára - Oltványi Ambrus kívánságára - alapítvány létesült. Célja a XIX. századi - ennek hiányában az azt megelőző korokból származó - szövegkiadá
sok gondozásában végzett eredményes munka (textológia) jutalmazása. A jutalomdíjból évente egy, arra érdemesnek ítélt személy részesíthető. Kiemelkedő munkásság
esetén a jutalomdíjat ugyanaz a személy többször is megkaphatja. A jutalomdíj odaítélésére egy három tagú bizottság jogosult, amelynek elnöke az Egyetemi
Könyvtár Főigazgatója, tagjai a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tagjai közül a bizottság elnöke által felkért két szaktekintély.
A jutalomdíj átadására minden év szeptember 30-án Oltványi Ambrus halálának évfordulóján kerül sor. A díj összege a kétszázezer forintos alapítvány évi 9%-os kamatának 80%-a.
540
IRODALOMTÖRTÉNET
A Magyar Irodalomtörténeti Társaság folyóirata •
Főszerkesztő: Nagy Péter
A magyar irodalom s ezen belül főleg a huszadik századi s a mai szocialista magyar irodalom alakjainak és műveinek, problémáinak, folyamatainak és eredményeinek vizsgálatával foglalkozó tanulmányokat, cikkeket, ismertetéseket közli. Fontos célja, hogy az irodalomtörténet elvi és gyakorlati kérdéseinek tárgyalásával elősegítse az egyetemi és iskolai irodalomoktatás korszerűsítését, tágabb irodalmi látókör
kialakítását.
Alapítva: 1912 Magyar nyelven
Megjelenik évente 1 kötet, 4 jüzetben Évi előfizetési díja: 120,— Ft
Előfizethető a Posta Központi Hírlap irodánál Budapest, József nádor tér 1. 1900 Pénzforgalmi jelzőszám: 215-96162
AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST
Az Akadémiai Kiadó és Nyomda közleménye
Tudományos ülésekre, konferenciákra, kongresszusokra és egyéb rendezvényekre kiadónk díjtalanul vállalja szakosított kiadványjegyzékek összeállítását raktári készlete alapján, magyar és idegen nyelvű kiadványaiból. Az igényeket a témakör, a várható létszám, a helyszín és az időpont, illetve időtartam megjelölésével kérjük, legalább 15 nappal előbb bejelenteni szíveskedjék a. Kiadó Kereskedelmi osztályán (1363 Budapest, Alkotmány u. 21. tel.: 111-010).
A kiadásért felelős az Akadémiai Kiadó és Nyomda főigazgatója Műszaki szerkesztő: Sándor István
A kézirat a nyomdába érkezett: 1984. Vi. 4. - Terjedelem: 12,6 (A/5) ív 85.13387 Akadémiai Kiadó és Nyomda, Budapest - Felelős vezető: Hazai György
COflEP>KAHHE Mupe, M.: HcTopim oflHoro pii<})MOBoro pyma (nép — szép — kép — ép . . . tép) 399 TaKcnep-Tom, 9.: CenxajiOM H FleuiT (Ka3HHiin 11 HaraHaromnö Bbix<wm> HayiiHi.ni
CÖOpHHK 427 KÜAMÜH / / . , JJb.: O jiHTepaTypHux KOHi<ypcax AKa^emun (1857 1867) 440
J^oRyivieHTauHH
Teanamu, M.: na^yaHCKaji pyi<onncb Mnxan Cmpaa — «Hystoria eliberationis . . . Fran-cisci Perenniio 458
Bopiua, r.: Marepnajibi K CTHXOTBOPHOÍÍ canipe o >Kenu;nHax nofl na3BaHueivi «3epi<ajio» 470 PeŰ3iimep, fi.: H3 nen3BecTH0Ü enixoTBopHOÍí pyKonucn HHoma BanaHii 480
MacTepCKafl
Jlaeuoxam, U.; HcTopnyi KPHTHKH H (Jmjiojionm 499
OÖ30p
ríHCbjvia SHApe AAH I—III (Be3ep, 9.) 518 JlopaHA BeHKé: <t>epeHii, Ka3HHU,u u ero anoxa B BeHrepcKOM H3bii<03HaHHH (<Ppud, M.) 521 ÍIöCTH>KeHHH H npoQjieMbi B HCTopnH TeaTpa (KepeHU, 0.) 524 /JbépBb Flocnep: O T COMHCHHH K BO3MO>KHOCTÍIM (U. MwA/iep. fi.) 527 OepeHu; BoTKa—KaJiiwaH Bapra : EHüjmorpadwíi HCTopiiii BeHrepcKOÜ JiirrepaTypbi
1905-1945 (JIÜXTTIMÜHH, T.) ^ 530 Jlaííoui KaHTop: OcMbicJiemie oTcyTCTBHíi (ATTuvia PícoKecj) BTpaHCHJibBaHHii) (Tamu,Fí.) 533 Fragmenta Latina codicum in Bibliotheca Universitatis Budapestinensis (EopyiWK, H.) 535
XpOHHKa
Terjeszti a Magyar Posta
Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a Posta Központi Hírlap Irodánál ( K H I 1900 Budapest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a P K H I 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetés bejelenthető az Akadémiai Kiadónál (1363 Budapest V., Alkotmány utca 21. Telefon: 111-010).
Példányonként beszerezhető: az Akadémiai Könyvesboltban (1368 Budapest V., Váci utca 22. Telefon: 185-881), a P K I I I Hírlapboltjában (1055 Budapest V., Bajcsy-Zsilinszky út 76. Telefon: 116-269) és minden nagyobb árusítóhelyen.
Előfizetési díj egy évre: 114— Ft
1 szám ára: 19— Ft
Külföldön terjeszti a KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalat, H-1389 Budapest Pf. 149.
Ára: 19 Ft Előfizetés egy évre: 114 Ft ISSN 0021-1486
SOMMAIRE Imre, M.: L'histoire d'un topos de rime (nép — szép — kép — ép . . . tép) 399 Taxner-Tóth, E.: Széphalom et Pest (Kazinczy et les débuts de la revue Tudományos
Gyűjtemény — Collection Scientifique) 427 Kálmán C , Gy.: Sur les concours littéraires de l'Académie (1857 — 1867) 440
Documents Téglásy, I.: Le manuscrit de Padoue de Mihály Sztárai: «Hystoria eliberationis. . .
Francisci Perennii* 458 Borsa, G.: Contributions á la poésie intitulée «Tükör», destinée á railler les femmes 470 Reisinger, J.: Les manuscrits des poémes inconnus de János Batsányi 480
Atelier Dávidházi, P.: Histoire de la critique et philologie 499
Revue Les lettres d'Endre Ady. Vols I —III. (Vezér, E.) 518 Benkő, Loránd: Kazinczy Ferenc és kora a magyar nyelvtudomány történetében (Ferenc
Kazinczy et son époque dans la science linguistique hongroise (Fried, I.) 521 Résultats et problémes dans l'historiographie du théátre (Kerényi, F.) 524 Poszlei, György: Kétségektől a lehetőségekig (Des doutes aux possibilités) (P. Müller, P.) 527 Botka, Ferenc Vargha, Kálmán: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1905 — 1945.
(Bibliographie de l'histoire littéraire hongroise de 1905 á 1945.) (Lichtmann, T.) 530 Kontár, Lajos: A hiány értelmezése (József Attila Erdélyben) (L'interprétation du manque.
Attila József en Transylvanie) (Tasi, J.) 533 Fragmenta Latina codicum in Bibliotheca Universitatis Budapestinensis (Borzsák, I.) 535
Chronique