Élettitkok 1

Mi a szeretet? Mi a szerelem? Hogyan lehetek boldog, sikeres ember? Sokan keressük a választ az élet legnagyobb kérdé-seire nap mint nap. Ranjeet Singh Dhillon segítségével azon-ban új nézőpontból közelíthetjük meg ezeket a problémákat, és ami még fontosabb: egyszerű, mégis nagy segítséget nyújtó válaszokat is találunk. Végre egy világos és nagyon szórakoztató könyv azoknak, akik meg akarják érteni az élet első ránézésre kusza szerkezetét, és természetesen azoknak is, akik változtatni akarnak rajta. Ez a könyv sokak számára egy új, teljesebb élet kezdetét jelentheti.

Ranjeet Singh Dhillon Indiában, Udaipurban született jómódú szikh kereskedőcsalád harmadik gyermekeként. Húszévesen úgy döntött, hogy saját lábára áll, és elindul felfedezni a világot. Magyarországra a kilencvenes évek elején érkezett. Ma sikeres üzletember, de a sikerért és a lelki békéért neki is meg kellett dolgoznia. Hosszú évek alatt tapasztalta meg, hogy a spiritu-alitás nem valami elvont dolog, amit templomban vagy ash-ramban kell gyakorolni, hanem az életünk része, amely minden pillanatunkat áthatja. Erről mesél ebben a könyvben.

www.alexandra.hukiado@alexandra.hu

www.alexandrakiado.hu

9 789633 576670

ISBN 978-963-357-667-0

Elettitkok_borito.indd 1 2015. 11. 19. 15:27

Ranjeet Singh Dhillon 2

Spiritualitás az életedben

Mi a szeretet? Mi a szerelem? Hogyan lehetek boldog, si-keres ember? Sokan keressük a választ az élet legnagyobb kérdéseire nap mint nap. Ranjeet Singh Dhillon segítsé-gével azonban új nézőpontból közelíthetjük meg ezeket a problémákat, és ami még fontosabb: egyszerű, mégis nagy segítséget nyújtó válaszokat is találunk. Végre egy világos és nagyon szórakoztató könyv azoknak, akik meg akarják érteni az élet első ránézésre kusza szerkezetét, és természe-tesen azoknak is, akik változtatni akarnak rajta. Ez a könyv sokak számára egy új, teljesebb élet kezdetét jelentheti.

Ranjeet Singh Dhillon Indiában, Udaipurban született jómódú szikh kereskedőcsalád harmadik gyermekeként. Húszévesen úgy döntött, hogy saját lábára áll, és elindul felfedezni a világot. Magyarországra a kilencvenes évek elején érkezett. Ma sikeres üzletember, de a sikerért és a lelki békéért neki is meg kellett dolgoznia. Hosszú évek alatt tapasztalta meg, hogy a spiritualitás nem valami el-vont dolog, amit templomban vagy ashramban kell gyako-rolni, hanem az életünk része, amely minden pillanatunkat áthatja. Erről mesél ebben a könyvben.

A kötetet keresse az Alexandra Könyváruházakban!

Élettitkok 3

RANJEET SINGH DHILLON

BEVEZETÉS

Amikor leszálltam a belvárosban a buszról, beültem egy étterembe. Olcsó napi menüt rendeltem, inni nem kértem hozzá, nehogy kiszaladjak a napi keretből. Fáradtan és ret-tenetesen udvariatlanul belehallgattam a szomszéd asztal-nál folyó beszélgetésbe.– Engem akkor is ver az Isten, amennyi bajom van, bizto-san megharagudott rám.Hirtelen nagyon érdekesnek találtam, hogy ez az Isten

Spiritualitás az életedben

– részlet –

Avagy keresd ott, ahol megtalálod

Ranjeet Singh Dhillon 4

mennyi emberre tud haragudni egyszerre. Óvatosan átpil-lantottam a szomszédokhoz. Egy ideges, sápadt, bajszos és egy nyugodt, barna bőrű, indiaiszerű beszélgetett.– Értsd meg, hogy nem Istennel van a baj. Istennel nincs baj, azzal van baj, ahogyan gondolkozol. Próbálj meg spi-rituálisabban gondolkodni – biztatta az indiai a bajszost.– Eh, te teljesen hülye vagy – a bajszos felállt és bosszan-kodva otthagyta az asztalt és az indiait.– Ne haragudj – szóltam át, nagyjából egykorúak lehetünk, nem bíbelődtem a magázódással –, ha valakit elhagy Isten, az miért segítené abban, hogy spirituálisabban gondolkod-jon?Felkapta a fejét, elgondolkodva nézett rám egy pillanatig.– Mert Isten csak azoknak tud segíteni igazán, akik képe-sek vele együtt gondolkodni. Akik mást mondanak, mint amit csinálnak, azokkal Isten sem tud mit kezdeni.– Érdekes, mert én meg Istennel nem tudok mit kezdeni. Túl sok a nyomor, a szomorúság, a betegség ezen a földön, és nem elég, hogy másoknak annyi baja van, nekem is van-nak gondjaim. Istennek ezzel el kell számolnia.– Ne félj, Isten ezzel el is tud, csak az a kérdés, amint már mondtam, hogy hajlandó vagy-e vele együtt gondolkodni.– Érdekes – morogtam. – Istennel együtt kell gondolkod-ni? Ez lenne a spirituális gondolkodás? Miért nem elég jó Istennek, ha az ember vallásos? Én például az utóbbi idő-ben egy csomót imádkoztam, de nem történt semmi. Te tudsz így spirituálisan, izé… gondolkodni. És mire jó az pontosan?

Élettitkok 5

Rám néz, elmosolyodik.– Ne haragudj, de túl sok kérdést tettél fel egyszerre. Gon-dold át, mi érdekel pontosan. Szívesen válaszolok a kérdé-seidre, ha tudok, de most el kell mennem. Ha legközelebb erre jársz, majd beszélgetünk. Engem Ranjeetnak hívnak – mutatkozott be váratlanul, majd szerintem rettenetesen udvariatlanul felállt, búcsút intett, aztán otthagyott.„Ez is csak okoskodik, ahelyett hogy mondana valami ér-telmeset” – gondoltam. Dühösen és figyelmetlenül meget-tem, amit elém tettek, aztán intettem a pincérnek.– Uram, a számla már ki van fizetve – mondta kedvesen –, és ha holnap ebédidőben erre jár, az ebédje mellé a kérdé-seire is választ kap.Egy ideig az indiai fickó hűlt helyét bámultam, aztán a pincérre néztem.(…)

SPIRITUALITÁS ÉS VALLÁS

– Azt mondtad, hogy meg kell tanulni Istennel együtt gondol-kodni. És Istennel együtt gondolkodni, az a spirituális gondol-kodás. Az első kérdésem, hogy minek ez a nagy spiritualitás, miért nem elég, ha az ember vallásos?

Ranjeet Singh Dhillon 6

– A vallás és a spiritualitás nem ugyanaz. Bár alapvetően minden vallás spirituális. Csak ugye mint tudjuk, a nagy világvallások mesterei, prófétái régen születtek. Legyen az Buddha, Jézus, Mohamed vagy India rengeteg vallásából bármelyik. Minden mester, guru, próféta a saját idejében az adott kor nyelvén az adott kor problémáit igyekezett meg-oldani a spiritualitás segítségével. De ahogy az idő múlik, már nem ugyanazok a problémák. Például a tízparancsolat-ban az, hogy ne ölj, nagyon fontos volt akkor, mert megölni valakit sokkal könnyebb és divatosabb tett volt, mint most. Mára ez már annyira nem érdekes. Ma Mózes talán azzal állna elő, hogy ideje jogegyenlőséget biztosítani a nőknek.

– Akkor tulajdonképpen miben segít a spirituális gondolkodás?

– Hogy az ember megértse, miért is van a világon. Mi-ért születtünk meg, mi történik velünk a halál után, mi-ért vagyunk szerelmesek, betegek, gazdagok, miért olyan a sorsunk, amilyen. Egyáltalán, hogy az életnek mi a célja. Mindaz, ami velünk történik, spirituális gondolkodás nél-kül nem érthető meg. A spiritualitás, a spirituális gondol-kodás semmi más, mint önmagunk megismerése, a te utad saját magadhoz, a te belső utazásod saját magad felé. Ez nem arról szól, amit a legtöbb ember hisz, hogy a felhők fölött repülünk, vagy hogy nincsenek gondjaink, vagy hogy összebarátkozunk angyalokkal, akik aztán teljesítik a kí-vánságainkat. Arról szól, hogy te és a világ, amiben élsz, miért van, miért éppen az vesz körül, ami éppen körülvesz,

Élettitkok 7

mi miért történik veled. Azt kell megérteni, hogy minden-nek, ami történik, annak oka van. Ezért mondom, hogy spirituálisan gondolkodni annyi, mint Istennel együtt gon-dolkodni rólad és a világról.

– Ezek szerint a vallások nem is spirituálisak?

– A kérdést így feltenni nagyon veszélyes. Rengetegféle vallás van, volt, és egészen biztosan sokféle születik még, nem ismerhetjük mindegyiket. De ha csak a világvallásokat vesszük, akkor én biztos vagyok benne, hogy mindegyik spirituális alapokon nyugszik. Az évszázadok alatt ezek az alapok sokszor megmerevedtek, és kiüresedett szokásokká váltak. Így az eredeti spirituális üzenet az adott problémá-ra elveszítette az erejét, formálissá vált és intézményesült, ez a vallás. De aki egy vallást mélységében megért és jól gyakorol, visszatérhet annak spirituális gyökeréig. Csak a szokások és formák mögé kell látnia.

– Lényegében azt mondod, hogy spirituális szempontból egy muzulmán fölöslegesen hajlong Mekka felé naponta és a keresz-tények hóbortból vetik a kereszteket?

– Így van. A hinduk reggel felkelnek és a Gangeszbe men-nek fürödni, a szikh guruk turbánt hordanak, vagy mezítláb járnak a templomba. Ettől soha senki nem kerül Istenhez vagy a teremtéshez közelebb. Egy vallás alapítója még tisztán a spiritualitásból merít, így a rajta keresztül érkező

Ranjeet Singh Dhillon 8

üzenet is tiszta és spirituális. A vallások jellemzően jóval az alapító halála után jönnek létre. Például amikor Jézus élt, ő nem lehetett keresztény, mert a kereszténység csak évszáza-dokkal a halála után alakult ki és lett egységes hitrendszer. A vallás a spiritualitást megpróbálja valahogyan megra-gadni és megtartani. Védákban, parancsolatokban, regu-lákban igyekszik az emberek együttélését segíteni, ezzel az adott közösség, nép, ország erejét növelni. A vallás el-sősorban szociális intézmény, itt jó pontnak számít a rend-szeres templomlátogatás, a hajlongás égtájak felé, a bőrszí-jak magunkra tekerése, a szent szövegek alapos ismerte.(…)

PÉNZ

– Miért nincs nekem elég pénzem? Egyáltalán miért nincs a legtöbb embernek elég pénze?

– Elég? Mi az, hogy elég? Én inkább úgy fogalmaznék, hogy a legtöbb embernek nincs annyi pénze, amennyire vágyik.

– Jó, ha neked kellemesebb, fogalmazzunk így. Ez valami bün-tetés vagy valami kimódolt kényszerhelyzet, ami állandó szo-rongásban és bénultságban tart mindenkit?

Élettitkok 9

– Nem mindegy, hogy az embernek egyáltalán nincs pénze vagy nincs annyi, amennyit ő gondol, hogy neki kellene, esetleg nincs annyi pénze, amennyire valóban szüksége van. Ezek teljesen külön kategóriák…

– Jó, de miért jó ez Istennek, miért tűri, hogy ez legyen?

– Amikor pénzről van szó, az emberek teljesen meghülyül-nek.

– Ezzel egyetértek, de hogy jön ide?

– Te például annyi kérdést teszel fel egyszerre, hogy sem-mi esélyem válaszolni rájuk, miközben nem is figyelsz arra, amit mondok. Ez nem baj, csak fölöslegesen ne beszélges-sünk. Ha érdekelnek a válaszaim, kérlek, lassíts le, és ha pénzt akarsz keresni, akkor is okosabb, ha ugyanígy teszel. Rendben?

– Rendben.

– Amíg megnyugszol, elmesélem a híres indiai guru törté-netét, aki kiment Amerikába és kihirdette, hogy megmu-tatja a nirvánához vezető legrövidebb utat azoknak, akik jelentkeznek nála. Egyetlen feltétele van, hogy a jelentke-zőnek valamilyen úton bizonyítania kell, hogy rendelkezik egymillió dollárral. Ez több mint húsz éve történt, akkor ez rengeteg pénz volt.

Ranjeet Singh Dhillon 10

– Most is az.

Az amerikai sajtó rögtön felfigyelt erre az őrültségre. Az in-diaiak egyébként is hazudnak, a jógik meg fakírok pedig különös előszeretettel, és most jön a híres guru, aki ezek sze-rint a legpénzéhesebb, és ezt pofátlanul vállalja is. Az ügyben rendezett sajtótájékoztatón az első újságírói kérdés az volt, hogy miért adott ilyen feltételeket és egyáltalán mi köze a pénznek a nirvánához. A híres guru válasza egyszerű volt. Azt mondta, hogy akiknek nincs pénzük, még abban a hit-ben vannak, hogy ha lesz, akkor boldogok lesznek. Azok, akiknek van, ők már tudják, hogy a pénztől nem lesznek bol-dogabbak. Hát nem egyszerűbb nekem azokkal, akik ezen a kérdésen már túl vannak?(…)

SZERELEM

– Lehetséges, hogy van nagy szerelem, amit az ember az égből kapott, amit Isten vagy a sors küldött, és van a földi, ami nem olyan komoly? Szerinted van egyáltalán ilyen megkülönböz-tetés?

– Megpróbálok válaszolni, és utána döntsd el te. Lényeges, hogy nálunk Indiában nincs vita arról, hogy létezik-e lélek-

Élettitkok 11

vándorlás. Mi ezt elfogadjuk. Elfogadjuk, hogy az ember lelke a tanulás és a megtapasztalás miatt vándorol és külön-böző formákat ölt. Sőt nemcsak a földi életek között, ha-nem világok és dimenziók között is vándorolhat. Ebből itt most csak annyi a fontos, hogy több életünk van. Rengeteg. És ezalatt sok lélekkel találkozunk. Van, akivel hevesebb, és van, akivel kevésbé heves viszonyba kerülünk. Amikor azt érzed egy kapcsolatnál, hogy isteni rendelés vagy a sors műve, akkor valójában a korábbi életeid egyikéből köszön vissza valami tanulni, rendbe tenni vagy megtapasztalni való. Hogy mennyire érzed az erőt a kapcsolatban, annak leginkább ahhoz van köze, hogy mekkora erő maradt fent köztetek korábbról.

– Akkor te azt mondod, hogy lényegében vannak korábbi éle-tekből kapcsolatok, szerelmek, és lehetnek akár olyanok is, ame-lyek csak a mostani életünkben indulnak el?

– Igen. Tehát szerintem minden szerelmet a sors alakít, de nem mindegy, korábbról mennyi energia maradt a két lélek között, egyszerűen mondva, mennyire régi a két lélek kö-zös története. De ezt fel lehet fogni másképpen is.

– Hogyan?

– Úgy, hogy a szerelem csak a jelen életben fontos, akkor viszont nincs is sorsszerű szerelem. Ha valakinek esetleg nehéz elfogadni a lélekvándorlást itt Európában, azt én

Ranjeet Singh Dhillon 12

tiszteletben tartom, csak akkor a szerelem kérdésére kizá-rólag evolúciós magyarázatot fogad majd el.

– Mit értesz evolúciós magyarázaton?

– Hogy a partner kiválasztása kizárólag az egészséges to-vábböröklődést szolgálja. Azért választunk szép, erős, híres, gazdag partnereket, mert ők sokkal nagyobb valószínűség-gel boldogulnak. A férfiakban él a vadászösztön, a nőknek pedig a legfontosabb a biztonság. Ezt rengetegszer lehet itt hallani, akár a médiában vagy amikor emberek egymás között beszélgetnek.

– És te az evolúciós magyarázatot nem fogadod el?

– Dehogynem. Csakhogy az emberi kapcsolatok rengeteg tényezőből állnak. Ebből csak az egyik a sorsszerűség, hogy más lelkekkel közösen tapasztaljunk meg dolgokat, a má-sik lehet a túlélés vagy az intimitás utáni vágy. Sok min-den lehet. Én ezt nem szeretném eldönteni. Isten rette-netesen engedékeny, ha te azt szeretnéd, hogy ebben legyen igazad, ebben lesz, ha azt, akkor abban. Így lassan, nagyon lassan megérted, hogy nincs igazság, csak egyensúly van. Szerintem ez a szerelemre különösen igaz. Egyetlen szere-lemnek rengeteg rétege lehet. És bármi is történjen veled a végén, bármit is érezz, bármit is állíts a szerelemről, csak részben lesz igazad.(…)

Élettitkok 13

KARMA ÉS SORS

– Mi a különbség a sors és a karma között, egyáltalán van-e különbség?

– A karmát sokan úgy értelmezik, legalábbis Magyarorszá-gon, hogy sors, de nem az. A karma azt jelenti, hogy tett. Karam, az tenni.

– Milyen nyelven?

– Szanszkritül. A karma az semmi más, mint egyszerűen az ok és okozat törvénye. Nagyon leegyszerűsítve annyit tesz, hogy amit teszünk, azt kapjuk vissza. Ha jót teszünk, jót kapunk, ha rosszat teszünk, rosszat kapunk.

– És ki dönti el, hogy mi a jó és mi a rossz?

– Kívülről senki. A karmának éppen ez a lényege, hogy nem kell hozzá külső bíró. A tetteink mögötti szándék számít. Mindenki pontosan tudja, mikor mi volt a szándé-ka, még akkor is, ha úgy érzi, valamilyen magyarázattal fel tudja magát menteni. Bármit teszel, annak következménye van és kész.

Ranjeet Singh Dhillon 14

– De mi van azokkal, akik nem ismerik a karma törvényét?

– Ez az égben ugyanúgy van, mint a földön. A törvény nem ismerete nem oldoz fel annak következményei alól.

– De ez nem igazságtalan?

A tanulás a cél, a megtapasztalás. Pont az a lényeg, hogy fedezd fel és értsd meg a törvényeket.

– Szerintem ez akkor sem igazságos. Ez úgy lenne fair, hogy én elmondom, hogy ne ugorj bele az úszómedencébe, mielőtt feltölt-jük vízzel. Ha ezek után te beugrasz, akkor magadat okolhatod. De hogyha nem tudtad, hogy üres medencébe ugrani igencsak ár-talmas, akkor ez egy kicsit azért igazságtalan, nem? Nem kéne azért ismertetni a szabályokat?

– Most éppen ezt tesszük. De figyeld meg, hogy az em-bereket nem érdeklik a szabályok. Miután elkövettünk egy hibát, akár tanulhatnánk is belőle, de nem. Újra és újra elkö-vetjük anélkül, hogy megpróbálnánk a dolog mögé nézni.

– Én akkor is igazságtalannak érzem…

Ha tegyük fel, az általános iskolában mindenki a spiritu-ális törvényeket tanulná, akkor sem lenne semmi máskép-pen, mert a világ mély megértéséhez magadnak kell felfe-dezni a törvényeket is. Egyénileg felfedezni és feldolgozni.

Élettitkok 15

És aki kíváncsi rá, az meg is találja. Ha kíváncsi vagy rájuk, akkor a törvények ott vannak előtted. Csak nem hiszed el. És újra megpróbálod, hátha ki tudod cselezni, és újra meg újra kudarcot vallasz. Aztán megérted a törvényt és nem vétesz ellene. Ez a tanulás. Ne mondd nekem, hogy a lelked legmélyén nem tudod, hogy amit másokkal te-szel, az visszaszáll rád. Ezt mindenki tudja, ez egy belső törvény, csak sokan, rengetegen bíznak benne, hogy rájuk nem vonatkozik. A karma törvényét mindenki ismeri, hi-szen nincsen többről szó, mint arról, hogy amit teszel má-sokkal, azt lényegében magaddal teszed.(…)

VILÁGVÉGE

– Szerinted mit várunk, amikor a világvégét várjuk?

– Azt hiszem, a világvégevárás valójában a felelősségválla-lás alól való kibújás. Ha vége van a világnak, akkor minden mindegy, akkor nem kell csinálnom semmit és nem kell elszámolnom semmivel. Aztán van benne egy kis maga-mutogatás, ha én megjósolom a világvégét, akkor az annyi-ra erős üzenet, hogy mindenképpen lesznek olyanok, akik figyelnek rám, ettől érdekes leszek.

Ranjeet Singh Dhillon 16

– Szerinted mennyi van még hátra?

– Nem tudom. De azt azért lehet tudni, hogy minden, ami létezik, annak egyszer véget kell érnie. Azután újra kell kezdődnie. Ez a rend, a természet alaptörvénye. Az életre is vonatkozik az, ami minden másra, van eleje, közepe és vége. Azért a világvégével kapcsolatos félelem egy kicsit el-hamarkodott szerintem. Ráadásul világvége alatt mindenki mást ért és ebből eleve hatalmas zavar támad. Mikor Jézus Krisztus búcsúzóul azt mondja: „Még ma velem leszel a pa-radicsomban”, ez mit jelent? Hogy találkozunk még? Vagy hogy te is meg fogsz halni ma? Vagy hogy nincs idő? Vagy párhuzamos világokra célozgat? Nézhetem innen, meg nézhetem onnan és azt láthatok bele, amit akarok, meg főleg, amit a gyülekezetem akar. Nekem a takarítónénim Jehova tanúja, és mindig várja a világvégét. Mindig teletan-kolja nekem a spájzt. Szépen elférünk egymás mellett, én elfogadom az ő világát, ő meg elfogadja az enyémet. Néha viccesen megkérdezem tőle, hogy egészen pontosan meny-nyi idő van még hátra, amire ő mindig azt válaszolja, hogy nem sok.

– És nem félsz, hogy igaza lesz?

Nem félek, mert biztosan igaza lesz, egy napon a világ, ahogyan most ismerjük, véget ér. Engem inkább az fog-lalkoztat, hogy miért gondolja azt, amit gondol. Miért ép-pen olyannak képzeli a világvégét, amilyennek ő elmeséli.

Élettitkok 17

A világnak rengeteg módon vége lehet. Felrobbanhat a Föld, kihalhat az emberiség, vagy egyszerűen csak meg-szűnhet az áramszolgáltatás, vagy bármi más, ez mind-mind egy-egy világvége forgatókönyv. Amikor Mohamed próféta Mekkát elfoglalta, nagy ünnepnap volt, mindenki gratu-lált neki, hogy legyőzte az ellenséget. Akkor azt mondta, az ellenséget nagyon könnyű volt legyőzni, most kezdődik az igazi háború. Erre mindenki megdöbbent, akkor ma-gyarázta el, hogy belső háborúról beszél. Sokkal könnyebb a külső ellenséget legyőzni, mint saját magunkat. De ezt sokan nem értették, eszükbe se jutott ilyen megközelítés. Igazán legyőzni a magunkban lévő félelmeket kell. És ál-landóan ezeket a félelmeket vetítjük ki a világra, és ezért azt hisszük, a világot kell legyőzni. De nem! Azt hiszem, aki világvégéről beszél, valamilyen mély belső bűntudatról tesz vallomást. A dél-amerikai indiánok 2012-t kiemelt dátumként kezelték. De ők nem mondták, hogy világvége lesz. Egy ciklus végét vizionálták és egy új ciklus kezdetét. A világvége ötletét már az őket kommentáló szakértők-nek köszönhetjük. Nem vagyok jós, de szerintem még van időnk. Szóval még egy darabig maradunk, ez a Föld nevű játéktér még egy darabig nyitva marad a tanuláshoz. – És téged nem aggaszt a föld állapota? – Fizikai vagy lelki állapota?

– Mind a kettő. Tehát pontosan az a fajta koncepció, hogy meg-

Ranjeet Singh Dhillon 18

próbálunk egyre többet és többet gyártani dolgokból, amiket utána nem tudunk hova tenni, és az egész hatalmas piszkot termel. Ez a koncepció nem javítja a Föld helyzetét. Én iga-zából, ha világvégét jósolunk, akkor nem a háborúban látom ezt annyira rémisztőnek, hanem magában az emberiségnek a tevékenységében. – Nézd, ebben van igazság. De valahogy én azt gondolom, hogy mégsem emiatt jön el a világvége.