ismernők ezeket a módszereket, akik anapi gyakorlatban találkoznak azokkal aproblémákkal, amelyek ezekkel a ; mód-szerekkel eredményesen megoldhatók . Azüzemi és általában a gazdasági gyakorlat-ban dolgozó szakembereknek legalábbannyira kell értenők ezekhez a mód-szerekhez, hogy ráismerjenek a saját terü-letükön való alkalmazás valószínű lehe-tőségére .

Ennek érdekében azonban növelni kelle-ne az operáció kutatás módszereinek éshazai lehetőségeinek a propagálását . Nagyakadálya ma ennek a; munkának, hogy semmagyarnyelvű szakkönyvek, sem magyarnyelvű folyóiratcikkek nem állanak kellőszámban az érdeklődők rendelkezésére .

A konferencia tapasztalatait vélemé-nyünk szerint az alábbiakban lehetne amagyar közgazdaságtudomány szempont-jából összegezni :

1960 első hónapjaiban több országotlátogattam meg . Ju. V. Linnik professzormeghívására 1959. december 30-ágy elő-ször Leningrádba utaztam. Linnik profesz-szort egy korábbi budapesti látogatásaalkalmával ismerten meg, kitűnően beszélangolul és így jól megértettük egymást .Rövid ott tartózkodásom ellenére igenélénk matematikai eszmecsere fejlődöttki közöttünk, aminek eredménye egyszámelméleti cikk : „A számelmélet egyaszimptotikus egyenlőtlenségrőf', amelyazóta orosz nyelven meg is jelent a Lenin-grádi Egyetem folyóiratában . A cikkbenvizsgált probléma a következő : Hányolyan egész szám van, amely kisebb, mintaz a adott egész szám, és két olyan egészszám szorzatára bontható fel, amelyekmindegyike kisebb mint V-n? (Pl . Hányolyan egész szám van, amely kisebb mint16 és két olyan egész szám szorzatára bont-ható, amelyek mindegyike kisebb, mintV16 = 4? Ezek a számok : 1_ 1 X 1,2=1X2, 3=1X3, 4=2X2, 6=2X3,9 o X 3, azaz összesen 6 ilyen szám van .)1934-ben a kérdéses mennyiségnek csakegy felső becslését tudtam megadni, azehhez kapcsolódó alsó becslés különösérdekkel nem bírt . . Leningrádban sikerülta felső becslést lényegesen javítanom ésennek kapcsán jó alsó becslést is találtam .Linnik egyik tanítványa A. Vinogradovvetette fel ismét a kérdést . Cikkemet

Útiélmények

Moszkva-Peking-Singapore

193

1. Az operáció kutatás módszerei akorszerű gazdaságvezetés egyre nagyobbjelentőségre és gyakorlati alkalmazásraszert tevő eszközei .

2. Ahhoz, hogy ezeket a módszereketeredményesen alkalmazni lehessen, szük-ség van :

a) operáció kutatáshoz jól értő speci-alistákra,

b) arra, hogy a gazdaságban dolgozóvezető kádereknek legyen bizonyos fogal-muk e kutatások lehetőségeiről, és vegyékigénybe a megfelelő szakembereket,

c) megfelelő kapacitású, nagyteljesít-ményű elektronikus számológépekre, mertezek hiányában a legegyszerűbb feladatoksem oldhatók meg a gyakorlatban .

3. Érdemes a tudománynak ezen aterületén is a nemzetközi kapcsolatokatápolni .

BOD PÉTER

Linnik és Vinogradov voltak szívesekoroszra fordítani .A Szovjetunió Tudományos Akadémiája

Matematikai Intézete leningrádi részlegé-ben két előadást tartottam megoldatlanmatematikai problémákról, amelyek közülkettőt említek meg : 1 . Az egyik egy általam1932-ben felvetett probléma, amelyet ez-ideig sem oldottak meg . Ismeretes, hogya 2k+ 1-nél kisebb egez számok előállít-hatók, mint 2 olyan hatványainak összegei,amelyek kitevője kisebb mint k + 1(pl. k + 1 = 4 tehát 2k+ 1 = 24 = 7 6és, a 16-nál kisebb szánokat akarjuk e18-állítani a 2° = 1, 21 = 2, 22 = 4, 2 3 = 8számok, azaz 4 = k + 1 szám segítségével :1+2=3, 1+4=5, 1+8=9, 2+• 4=6, 2+8=10, 4+8=12, 1+• 2+4=7, 1-{-2+8=11, 1-}-4+• 8 = 13,2+4+8=14,1+2+4+• 8 = 15 ; látható, hogy 2 hatványait isfigyelembe , véve a fenti számok között1-től 15-ig minden szám előfordul, éspedigmidegyik csak egyszer) . Más szóval 2° = 1,2 1 = 2, . . ., 2k, azaz k + 1 számból min-den lehetséges módon kivett számcsopor-tok összegei mind külőnböző számok . Azén kérdősem már most a következő :Megadható-e k + 2 különböző egész száma„ av • • --ak+a amelynek egyike semnagyobb 2k-nál úgy, hogy e számsorozat-ból kivett tetszőleges számcsoportok ösz-szegei mind különböaők legyenek

az

al, ag , . . , ak+$ számok egyikével semlegyenek egyenlők?

2. A másik problémát 1941-ben vetet-tem fel . Jelentsen a egész számot . Egy 2noldalú sokszög összel oldalai és átlóitávolságokat reprezentálnak . Sejtésem az,hogy e távolságok között van legalábbn különbőzÖ . A kérdés még eldöntetlen .(P1. n = 2, 2n = 4 és tényleg 4 pontközött legalább 2 különböző távolság van :A négyzetnek p1. a z oldala és az átlójakülönböző hosszúságú .)

Az egyetemen éppen téli szünet volt ésígy ott nem sok kollégával találkozhattam .Annál több matematikussal jöttem összeaz Akadémia matematikai intézetében,ahol a szünet ellenére élénk matematikaiélet folyt. Itt a matematika úgyszólvánminden ágával foglalkoznak és mindenrészterületen is több matematikus műkö-dik. Nálunk - bár az ország lakosainakszámához képest a matematikusok arányanagyobb, mint -ok más országban -mégis a matematika sokirányú és állandóanúj fejezeteket kihajtó fejlődéséhez képestez a szám is kiosi . Magyarországon amatematika egyes ágaival csak néhány,esetleg csak egy matematikus foglalkozik .Rövid egy hetes leningrádi látogatásomalatt a várost csak futólag tekintettem meg,annál is inkább, mert a téli idő és a szakmaijellegű megbeszélések miatt erre nemnagyon volt alkalmam és időm . Így isazzal a benyomással távoztam, hogyLeningrád a világ egyik legszebb városa .Nagy hatást tett rám az Ermitázs is,amelyet nem mulasztottam el megnézni .Leningrádból Moszkvába utaztam, ahol

sajnos szintén csak egy hetet töltöttem .Amennyire én meg tudtam ítélni, Moszkvá-ban van a világ legnagyobb matematikaiközpontja, a Lomonoszov Egyetemen ésa Sztyeklov Intézetben (a SzovjetunióTudományos Akadémiája Matematikai In-tézete). Ilyen nagy számban még nemláttam matematikusokat együtt egy város-ban. Ez még az egyetemi szünidő ellenéreis feltűnő ő volt .Nem azt akarom természetesen mon-

dani, hogy a Szovjetunió más egyetemivárosaiban nincsenek jelentős matemati-kai centrumok, hiszen ilyet találtamLeningrádban is, de Moszkva óriási ará-nyaival messze kiemelkedő . A Szovjetuniótudománypolitikája most egy másik nagytudományos kézpontot kíván létrehozniNovoszibirszkben, Szibériában, amitől aztvárják, hogy ily módon a tudományosszervek moszkvai centralizációja némilegcsökken .A novoszibirszki központ létrehozása

miatt természetesen Moszkva nem fogvisszaesni, legfeljebb az országnak két

194

nagy tudományos központja lesz. Többnagy tudományos központ létrehozásanagyon előnyös olyan nagy országban,mint a Szovjetunió. Több vezető egyéniségbontakozhatik ki, kialakulhatnak külön-féle iskolák, nem lesznek kitüntetett éselmaradott területek, vagy legalábbiscsökken az ilyen különbség stb . Hangsú-lyozni kell azonban azt, hogy nagyszámúmatematikusnők egy városban való tömö-ritése a pezsgő matematikai élet egyik leg-fontosabb feltétele .

A Lomonoszov Egyetemen két előadásttartottam ugyancsak megoldatlan problé-mákról, nagyjából ugyanazokról, amelyek-ről Leningrádban is beszéltem . A megoldat-lan problémák általam ismertetett gyűjte-ménye rövidesen írásban is megjelenikangol nyelven az MTA Matematikai KutatóIntézet Közleményeiben és valamivel ké-sőbb oroszul az egyik szovjet folyó-iratban .Moszkvából TU 104-es géppel repültem

Irkutszkig és onnan egy mongol géppelUlan Batoron át Pekingbe . A pekingirepülőtéren a Kínai Akadémia képviselőinkívül régi barátaim, Ko Chao és HuaLo-kerig vártak. Ko-val Manchesterbenvoltam együtt 1935-38-ig, három közöscikket írtunk, de azóta nem láttuk egy-mást. Huával 1937-ben ismerkedtem megCambridge-ben (Anglia), és többször talál-koztam vele az Egyesült Államokban,utoljára 1950-ben . Igazán kellemes voltilyen rég nem látott barátokkal újra, talál-kozni. Ko-val közöltem Mnich lengyelmatematikus következő problémáját : Léte-zik-e bárom olyan racionális szám, ame-lyeknek összege is, szorzata is 1 ? Komegírta nekem Ausztráliába, hogy meg-oldotta a problémát és a válasz tagadó ;cikke egy kínai folyóiratban fog meg-jelenni . Utólag értesültein arról, hogy- Ko-tói függetlenül - Cassels angolmatematikus is megoldotta ezt a problé-mát és cikke már meg is jelent az ActaArithmetica c . lengyel folyóiratban .Több kínai egyetemen adtam elő és

meglepetésemre mindenhol arra kértek,hogy valószinűségszámítási problémákróltartsak előadást . A valószinűségszámítás-nak a számelméletben és a matematikamás területein való alkalmazásairól ad-tam elő. Többek között beszéltem azönmagát nem metsző bolyongási problé-máról A kérdés - úgy tudom - a poly-mér-kémia területén merült fel, velemDoob amerikai matematikus közölte . Azegyszerűcég kedvéért a kérdést a síkravonatkozóan fogom elmondani . Képzeljünkel egy végtelen síkot, amelyben két egy-másra merőleges egyenes rendszer van, apárhuzamos egyenesek távolsága egyenlő

<pl . egy számtanfüzet vonalai) . Így egysíkrácsot alkotunk . Az önmagát nem met-sző bolyongási probléma kapcsán olyanpont véletlenszerű mozgását vizsgálják,:amely csak a síkrács egyenesein mozog,irányát csak valamelyik rácspontban vál-toztatja meg és soha sem tér vissza olyanrácspontba, amelyben már volt . Valószínű-ségszámítási eszközökkel azt kívánják el--dönteni, hogy a lépés esetén mekkoralesz a bolyongó pontnak a kiindulásiponttól mért átlagos távolsága .Pekingben élénk matematikai élet folyik,

,és- az egyetemeken is sok a matematikaszakos hallgató. Előadásaimon is sok diákvett részt, de a nyelvismeret hiánya akadályozta a szorosabb érintkezést .

Pekingből repülőgéppel utaztam Shang-hájba. Shangháj mellett meglátogattamegy kommunát, ahol éppen a kínai újéviünnepekre készültek, ami három napigtart. Megmutatták a kommuna gyermek-otthonát. Megtekintettem a kommuna kór-házát, könyvtárát és kultúrházát is . Min-denhol igen szívesen fogadtak és teávalkínáltak. Az egyik kultúrházban go-tjátszottam és a partit megnyertem . Igaz,hogy Ko viszont könnyen megvert .

A go kínai társasjáték, amelyet én mégAmerikában tanultam meg és nagyon szíve-sen játszom . A go valószínűleg régebbijáték, mint a sakk . A monda szerint ie .5 000 évvel ezelőtt egy legendáshírű kínaicsászár találta fel, hogy e játék segítégével,csiszolja gyenge szellemi képességű fia eszét.A go-t 19 X 19 mezőnyös táblán játsszákegyenrangú figurákkal A go szabályaiegyszerűbbek, mint a sakké, de az elméletebonyolultabb. Japánban is nagyon el-terjedt ez a játék, ott még go akadémia isvan és sok a professzionista go-játékos .Go különben a játék japán neve, kínaiul

vei-csi-nek nevezik, ami körülvevést jelent .Japánban egy-egy go bajnokság olyansok embert foglalkoztat, mint nálunk egylabdarúgó bajnokság .

Shanghájból vonattal utaztam Hangcsó-ba, amely régi, műemlékekben gazdagváros és talán Kína legszebb városa . Egyrégi kínai mondás szerint : az égben vana Paradicsom, a földön van Hangcsó ésSzucsó. Hangcsóban sok érdekes templomtalálható és a város ma is a buddhizmusegyik centruma. Több hegy övezi és azegész környék festőien regényes . A városmellett terül el az ún . Nyugati Tó, amelyrendkívül megkapó látványt nyújt .Hangcső egyetemén egy előadást tar-

tottam a valószínűségszámítós és a szám-elmélet kapcsolatáról . Meglepő volt, hogyitt egy régi ismerősre bukkantam, egymatematikai professzornő személyében,aki valaha az Egyesült Államokban tanult .

195

Hangcsóból Kantonba repültem, aholmagyar fogalmak szerint májusi idő várt,bár még csak február volt . Itt megtekin-tettem a Szun-Jat-szen múzeumot és aztaz iskolát, ahol Mao-Ce-tung tanított .Meglátogattam egy kommunát is Kantonmellett, amely banánt, mandarint és másdéligyümölosöt termel Kanton egészenmás, mint az észak-kínai városok . Tolmá-csom arról panaszkodott, hogy nehezen érti,amit beszélnek és őt is alig értik meg .Kantonból a gyönyörű fekvésű Hong-

kongba utaztam . Itt meglátogattam azangol nyelvű, de professzorseft és hallgatóittekintve kínai egyetemet . Két régi ismerős-sel is találkoztam. Az egyik Wong profesz-szor, a matematikai tanszék vezetője,akit, még Philadelphiából ismerek . A másikYano japán differenciálgeométer, aki né-hány hónapon át mint vendég előadóműködött itt . Hong-kongban ugyanis sok-kal nagyobbak a fizetések, mint Japán-ban. Az alacsony fizetések miatt a japántudósok nagy számban vándorolnak ki .Yanoval 1954-ben találkoztam Amster-damban, a nemzetközi matematikai kon-gresszuson .

Hong-kongból Bangkokon át repül-tem Singapore-ba. A repülőtéren egy ta-nítványom, E . Milner várt, aki a halmaz-elméletnek abból a tárgyköréből fog dokto-rálni, amellyel R. Radó és én is foglalkoz-tunk. Öt heti ott-tartózkodásom alattMilneréknél laktam, aki az egyik Singa-pore-i egyetem előadója és mint idegenbőljött, igen jó fizetést és kis lakbér ellenébenszép villát kapott . Ennek ellenére az aszándéka, hogy rövidesen visszatérjenAngliába, mert tudományos fejlődése ottjobban van biztosítva . Ottlétem alattMilnerrel több halmazelméleti kérdéstvizsgáltam meg. Elutazásomkor számosnyitott kérdést hoztam magammal . Ezekközül néhányat már megoldott HajnalAndrás, az MTA mátraházai üdülőjébenvaló közös nyaralásunk során . Sajnos,ezeket a kérdéseket nem tudom itt ismer-tetni, mert megértésükhöz a halmazelméletigen elvont fogalmainak ismerete szükséges .E cikkben közölt többi probléma kiválasz-tásában is az vezetett, hogy azok viszony-lag egyszerűen fogalmazhatók meg, denem mindig az általam előadott legjelentő-sebb kérdések (bár nem is a legjelenték-telenebbek) .Singapore-nak két egyeteme van, az egyik

az angol nyelvű ún . maláj egyetem, a másika kínai nyelvű egyetem. A közeli Malagafővárosának, Kuala Lumpárnak a malájegyeteme ez idő szerint még egy intéz-ményt alkot a Singapore-i maláj egyetem-mel és közös rektoruk egy Oppenheimnevű angol matematikus . A tervek szerint

a két egyetem a közel jövőben szétválik. A Maláji Matematikai Társulatnak van!A singapore-i maláj egyetem matematikai egy folyóirata, amelyet most alakítanaktanszékének vezetője az angol Pedoe, aki át, hogy külföldi terjesztésre is alkalmassá

váljék.Singapore éghajlata rendkívül egyenletes

és egészséges, a maláriát megszüntettékés a rovarok számát sikerült nagy mérték-ben csökkenteni úgy, hogy alakásokbankis házi gyíkokat tartanak, amelyek irt-ják a rovarokat .Singapore-ban már könnyebb volt a,

helyzetem, mert itt sokan beszélnek ango-lul. Több előadást tartottam az egyetemenszámelméleti, valószinűségszámitási és ele-mi geometriai kérdésekről . Az itt elmon-dott geometriai problémák közöl kettőtemlítek: 1 . Az ABC háromszög belsejében,vegyünk fel egy O pontot. Az O-ból aháromszög oldalaira bocsátott merőlegesek

résztvett a II . Magyar Matematikai Kon- talppontjai legyenek A l , B„ Cl (1 . ábra) .gresszuson. A tanszék többi alkalmazottja : 1932-ben közöltem azt a sejtésemet, hogykét angol, egy amerikai, egy ceyloni és OA + OB + OC > 2(OA 1 + OBl -E- OCl ) ,

ahol az egyenlőség jele csak akkor érvé-nyes, ha az ABC háromszög egyenlő-oldatú és 0 körülirt körének középpontja .1934-ben az állítást J. L. Mordell cam-bridge-i professzor bebizonyította . Azótaa fenti összefüggés az irodalomban azErdős-Mordell-féle egyenlőtlenség elne-vezés alatt szerepel és sok cikket írtakróla. 2 . Klein Eszter vetette fel 1934-bena következő, máig is csak részben megoldottproblémát : Legalább hány pontot kellmegadni a síkban úgy, hogy ki lehessenválasztani közülük k pontot, amelyekegy konvex k-szög csúcsait alkotják?Feltételezzük, hogy bármely három pontnincs egy egyenesen . (Egy sokszöget kon-vexnek nevezünk akkor, ha .bármely két

egy indiai matematikus, akiket részben a csúcsát összekötő átló a sokszög belsejé-magas fizetés, részben az utazási vágy ben halad. Ellenkező esetben a sokszöghozott ide. A hallgatók többsége kínai . konkáv.) (2-3 . ábra) .

Szekeres György (Ausztrália, Universityof Adelaide) sejtése, hogy legkevesebbn = 2 k-2 -}- 1 pontot kell megadni ahhoz,hogy azoktól ki lehessen választani egykonvex k szöget . Makai Endre és TuránPát bebizonyitották, hogy a sejtés igaz,ha k = 6, de a bizonyítás már k ilyen kisértéke esetében is bonyolult . (Pl. k = 4,akkor n = 2 2 + 1 = 5, azaz bárhogyanadnak is meg a síkban 5 pontot, abbólkiválasztható mindig 4 úgy, hogy azokegy konvex négyszög csúcsai legyenek) .Később Szekeressel együtt cikket írtam

konkóv négyszög

erről a kérdésről a Compositio Mathematica3. ábra

holland folyóiratba, de csak egy, a Szeke-res sejtésénél gyengébb állilást tudtunkbebizonyítani .

Főleg az egyetem oktatói előtt tartot-Származásukat tekintve nemcsak helyi tam előadásaimat, de tartottam néhányatlakosok gyermekei, hanem sokan jönnek a hallgatók részére is . Egy előadást tar-ide tanulni a környező országokból is .

tottam Kuala Lumpár - Malaga fővá-

C

konvex négyszög

2, ábra

196

rosa - egyetemén is . Itt is sok a kínaihallgató. A matematikai tanszéken kínai,indiai és ceyloni matematikusok adnakelő. Más tanszékeken vannak még angoloktatók is .Kuala Lumpár-i látogatásom néhány

napra szakította csak meg Singapore-itartózkodásomat. Kuala Lumpár oly közelfekszik az őserdőhöz, hogy szállóm abla-kából láttam a játszadozó majmokat . Ittaz a szokás, hogy banánhéjat vagy máshasonló ételmaradékot dobálnak ki azablakon - éppen úgy, ahogy Budapestenmorzsát szórnak a madaraknak - amit amajmok szépen összeszednek és felfalnak .

Singapore-ban feltűnően magas az élet-színvonal. Singapore-on áramlik át Malayakét legértékesebb kincse, az ón és a ter-mészetes gumi . Egy ideig attól tartottak,hogy a műgumi a természetes gumi ver-

A nemzetközi tudományos együttműkö-dés már sok vonatkozásban bebizonyítot-ta, hogy a tudósok tapasztalatcseréje ésalkotó tevékenysége olyan eredményekettud produkálni, amelyekre egymástól el-szigetelten dolgozó szervek ' vagy intézmé-nyek aligha lennének képesek . Fontos atudományos kutatásnak ez a formája atudósok és szakemberek közötti szakmaiés emberi kapcsolatok kialakítása szem-pontjából is . A nemzetközi tudományosegyüttműködés sokféle szervezetének sorá-ban talán a legfiatalabb az 1959-ben létre-hozott Nemzetközi Kőzetmechanikai Iroda,amely a bányászat és néhány rokontudo-mányág szakembereit tömöríti .A kőzetmechanika a bányászati túdo-

mányok egyik fiatal ága . Feladata olyantörvényszerű összefüggések feltárása, ame-lyek egyértelműen meg tudják mutatni aföldkéregben kiképzett különböző méretűés helyzetű üregek s a kőzetekben (kőzet-rétegekben) ezek hatására kialakuló me-chanikai folyamatok közötti okszerű kap-csolatokat. A kőzetek anizotróp és in-homogén volta miatt a valóságos össze-függések feltárása meglehetősen nehézkes .

A földalatti üregek környezetének fe-szültségi állapota, illetve alakváltozása abányászat számára sok elméleti és gyakor-lati probléma alapját jelenti . A vágatok ésmás földalatti űregek legkedvezőbb mére-teinek, fenntartásának (biztosításának) éslegcélszerűbb térbeli elhelyezésének műsza-kilag helyes, gazdaságilag jó megoldásama már alig képzelhető el a kőzettömegbenlejátszódó mechanikai folyamatok isme-rete nélkül .

197

senytársává válik . Ez azonban nem követ-kezett be . Egyre nemesebb természetesgumi fajtákat fejlesztettek ki, s a gumi árama is elég magas.

A városban ennek ellenére munkanélkü-liség van, mert Singapore-ban nincs ipar.Van némi textiliparuk, de a város szabad-kikötő, nem alkalmazhat védvámokat ésaz ipar fejlődésének sok nehézséggel kellmegküzdenie. Enyhíti a munkanélküliséghatását az a körülmény, hogy az ott élőkínaiak között erős a családi összetartásérzése, és a család dolgozó tagjai eltartjáka munkanélkülieket .Az elmondottakat beszélgetésekre és

öthetes ott-tartózkodásom benyomásairaalapozom . Singapore-ból tovább utaztamAusztráliába . Erről az utamról más alka-lommal számolok be .

ERDÖS PÁL

A Nemzetközi Kőzetmechanikai Iroda tevékenységérőlA kőzetmechanikai kutatások az utolsó

egy-két évtized alatt igen sokat fejlődtek .A nagy széntermelő országok a .műszerekés a méréstechnika fejlődésével jelentőseredményeket is értek el . Ezekről azeredményekről általában a kb. kétéven-ként megrendezett nemzetközi kőzet-mechanikai kongresszusok adnak áttekin-tést . P kongresszusok sorában kiemelkedőjelentőségű volt az 1958-kan Lipcsébenmegtartott kongresszus, amelyet a ber-lini Német Tudományos Akadémia ésa Freibergi Bányászati Akadémia közö-sen rendeztek. A lipcsei kongresszusonnagyszámú szovjet küldöttséggel az élen,a lengyel, a csehszlovák, a román, a bolgárés a magyar bányászat képviselői is jelenvoltak, a kelet- és nyugat-német, valamintaz osztrák, a francia, a belga, a holland,az angol, a japán és a dél-afrikai szak-emberek mellett .A kongresszus záróülésén a szovjet

küldöttség javaslatot terjesztett elő állandónemzetközi együttműködésre, amelyet aplénum elfogadott . Ennek alapján aberlini Német Tudományos Akadémiamegszervezte a Nemzetközi Kőzetmechani-kai Irodát, amely viszonylag rövid időalatt jelentős eredményeket ért el. AzIroda jelenleg a berlini Német TudományosAkadémia Bányászati Osztályának kereté-ben s annak költségvetéséből működik .Elnöke prof. G. Bilkenroth, titkára dr. K .H. Höfer .

Az Iroda legfőbb célkitűzései a követ-kezők :

1 . szervezi és elősegíti a nemzetköziegyüttműködést a kőzetmechanikai és