EGSZB info – 2010. január/1. szám – különkiadás 1

A Lisszaboni Szerződéssel az európai polgárok új eszközt kapnak arra, hogy hallathassák hangjukat. Ha egy úgyneve-zett polgári kezdeményezés legalább egy-millió aláírást gyűjt össze, felszólíthatja az Európai Bizottságot, hogy foglalkoz-zon egy olyan problémával, amely addig nem kapott elég figyelmet. Az EGSZB volt elnöke, Anne-Marie Sigmund most dolgozik a részleteken.

EGSZB info: Milyen változásokat jelent az új szerződés a civil szervezetek és álta-lában a polgárok számára?

Anne-Marie Sigmund: Európai szer-ződés első alkalommal fogalmazza meg világosan azt az elvet, hogy az európai politikát nem csak az jelenti, hogy a pol-gárok néhány évente szavaznak, aztán az ügyek intézését a politikusokra bízzák. A Szerződés beiktat egy új cikket a részvé-teli demokráciáról és a polgárokkal foly-tatott párbeszédről, amelyek kiegészítik a képviseleti demokráciát. A Szerződés például immár magában foglalja a civil

A spanyol elnökség – Európa újra lendületben

Európai polgári kezdeményezés, amely cselekvésre bírhatja Európát!

VEZÉRCIKK

www.eesc.europa.eu

Tisztelt Olvasók!Véget ért a közel egy évtizedig tartó befelé fordulás és intéz-ményi alkudozás időszaka. Új korszak kezdődik . Az „új” szón van ma a hangsúly. Új szerződés lépett hatályba, betöltötték az általa létreho-zott új álláshelyeket, nemré-giben új Európai Parlamentet

választottunk, új Európai Bizottság formálódik, új politikai ciklus indul útjára, és új prioritások kerülnek meghatározásra.

Az elmúlt öt év során Margot Wallström leköszönő európai biztos meg-reformálta az európai intézmények kommunikációját. Kétirányú kommu-nikációt vezetett be, mely mindenekelőtt a vélemények meghallgatásáról, a válaszadásról és a polgárokhoz való közelebb kerülésről szól.

Ha minden úgy alakul, ahogyan azt José Manuel Barroso elnök akarja, Viviane Reding veszi át a kommunikáció és az uniós polgárság feladat-körét az új Európai Bizottságban. Örömmel üdvözlöm ezt a választást és a jövőbeli együttműködést Viviane Redinggel, akárcsak azt, hogy az Európai Parlament választása Rodi Kratsára esett, aki az intézményközi információs csoport alelnöki tisztét fogja ellátni. Örömmel látjuk, hogy a kommunikáció és az uniós polgárság egyre inkább összekapcsolódik intézményi szinten, hiszen a két kérdés elválaszthatatlan. Mindkettő a polgárok részvételének biztosítására törekszik, lehetővé téve számukra, hogy kifejezhessék véle-ményüket, és hogy aggodalmaik meghallgatásra találjanak.

Unalomig ismételt tény, hogy kommunikáció nélkül nincs jó politika. Az EU-nak jó politikái vannak, melyek hatékonyságáról már meggyőződ-hettünk – és még a válság idején sem hagynak bennünket cserben –, a velük kapcsolatos kommunikáció azonban komoly feladatot állít elénk.

Jelenleg éppen az EGSZB új kommunikációs stratégiáját öntöm formába. A tájékoztatástól a valódi kommunikáció felé kívánok elmozdulni.

Az EGSZB rendkívül privilegizált helyzetben van. Konzultatív tes-tületként jelentős véleménynyilvánítási szabadsággal rendelkezik. A tagok – az EGSZB legértékesebb adui – ezer szállal kötődnek a nemzeti, helyi és regionális közösségekhez, a társadalom különböző szegmense-iből érkeznek, ezáltal páratlan tudás és tapasztalat birtokosai. Ez a két tényező nagymértékben hozzájárul egy rugalmas és reaktív kommuniká-ció kialakításához, mely lehetővé teszi az EGSZB számára, hogy reagáljon az aktuális eseményekre. Ahhoz azonban, hogy mindezt siker koronázza, mindannyiunknak aktív részt kell vállalnunk a kommunikációból.

Az új stratégiára vonatkozó javaslatunkban is felhívom a figyelmet arra, hogy az Európáról szóló kommunikációban is erősíteni kell az euró-pai intézmények közötti szinergiahatásokat!

Mindannyian egy hajóban ülünk, és egy irányba is kell eveznünk. Ezért kulcsfontosságú a partnerség szerepe a kommunikációban. Több alkalom-mal is bebizonyította többletértékét és hasznosságát, nem utolsósorban a koppenhágai klímakonferencia előkészítése során.

Jean-Jacques Rousseau annak idején a képzeletet nevezte valamennyi politikai tevékenység mozgatórugójának. Az elkövetkezendő években bizonyságot kell adnunk képzelőerőnkről és bátorságunkról, hogy ered-ményekkel szolgálhassunk polgáraink számára, és egy erősebb Európát építsünk. Ez azonban csak akkor sikerülhet igazán, ha az eredményeket megfelelő kommunikáció kíséri.

Irini Pari az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke

2010. január/1. szám – különkiadás HUISSN 1830-5105

párbeszéd fogalmát, amely a civil szerve-zetek közötti, valamint a civil szervezetek és az európai uniós intézmények közötti párbeszédre utal. Az egyes intézmények-nek fokozniuk kell ezzel kapcsolatos erőfeszítéseiket, és szervezett, állandó párbeszédet kell kezdeniük a civil szer-vezetekkel és a polgárokkal, ami nem

merül ki a konkrét európai bizottsági javaslatokról folytatott szokásos kon-zultációkban. Ez nagy sikert jelent szá-momra, ugyanis az EGSZB elnökeként 2004 és 2006 közötti mandátumidősza-kom egyik legfontosabb témájának a részvételi demokráciát jelöltem meg.

EGSZB info: Az EGSZB megfigyelője-ként Ön részt vett az Európai Konvent-ben, amely az alkotmányszerződésbe foglalta volna az európai polgári kezde-ményezés ötletét. Tudjuk, hogy Ön lelkes támogatója ennek az elképzelésnek. Mi a jelenlegi helyzet?

AMS: A Lisszaboni Szerződés átvette ezt a koncepciót az alkotmányszerződésből, és meghatározta a polgári kezdeménye-zés alapelveit. Az EU-nak azonban még ki kell dolgoznia a részleteket. Hány tagállam tekinthető „számottevő”-nek?

Spanyolország az első tagállam, amely 2010. január 1-jétől az egy hónappal koráb-ban hatályba lépett új Lisszaboni Szerző-dés égisze alatt tölti be az EU soros elnök-ségének szerepét. Egy átmeneti elnökség veszi így kezdetét, amely a Nizzai Szerző-dés időszakából a Lisszaboni Szerződés új korszakába való áttérést képviseli. „Ha meg kellene határoznom az elnökségün-ket fémjelző szempontot, az a Lisszaboni Szerződés végrehajtása lenne” – jelentette ki José Luis Rodríguez Zapatero spanyol miniszterelnök az európai parlamenti kép-viselőkkel tartott találkozóján. A Spanyol-országgal szemben támasztott elvárások nagyok, mivel példát kell szolgáltatnia a szerződés által bevezetett új lehetőségek és struktúrák gyakorlatba való átültetésének módozataira.

A spanyol elnökség programját az elnökség feladatkörében őt követő Bel-giummal és Magyarországgal együtt Spa-nyolország állította össze.

A figyelem középpontjában a gazdaság

Legfontosabb prioritás a gazdaság-élénkítés és a munkahelyteremtés ösz-tönzése. A 2008-as válság keményen súj-totta az európai gazdaságokat, ideértve Spanyolországot is, ahol a munkanél-küliségi ráta 20% körül mozog. Amint arra Zapatero miniszterelnök rámutatott, ha tanult is bármit Európa a válságból, akkor az a globalizált gazdaság kihívá-saira adott válaszok koordinációjának

szükségessége. „Az Unión belüli közös piac és közös valuta a közös gazdaság-politikai kormányzást is szükségessé teszi” – mondta. Kitűnő a nyilatkozat időzítése, mivel a Lisszaboni Szerződés nyomán lehetővé válik a gazdaságpoliti-kák nagyobb mértékű koordinációja, ami felgyorsítja majd a gazdaságélénkítést.

Mivel a válságért részben a pénzügyi szektor túlkapásai felelősek, az elnökség a jobb szabályozást és a pénzügyi piacok felügyeletét, és különösképpen az Euró-pai Rendszerkockázati Testület és az új európai felügyeleti hatóságok mielőbbi létrehozását sürgeti.

A spanyol elnökség által közzétett program alapján a lisszaboni stratégia felülvizsgálata a kulcsfontosságú priori-tás. A gyorsan öregedő népesség problé-májával párosulva a jelenlegi válság még fontosabbá és sürgetőbbé teszi egy átfogó gazdasági reformprogram kidolgozását. Az általános cél egy olyan új gazdasági modell kidolgozása, ami fenntartható, innovációvezérelt, környezetbarát, a szo-lidaritás eszméjére alapozott és globálisan versenyképes. Az új stratégia különös-képpen a pénzügyi és gazdasági válság negatív következményeinek enyhítésé-ben fog szerepet játszani. Jobban kellene kapcsolódnia a kohéziós politikához, hogy segítse a szegényebb régiók és csoportok felzárkózását. Ösztönözni fogja az inno-vációt, ezáltal hozzájárul a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. Mivel 2010 a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve, az elnökség kiemelt figyelmet fog szentelni a munka-

nélkülieknek és a leghátrányosabban érin-tettek csoportjának. Az új stratégia lényege a következő tíz évre szóló realista célkitű-zésekkel bíró, jobb kormányzási rendszer, egy megújított végrehajtási rendszer és az érintett felek fokozottabb bevonása, nem utolsósorban helyi és regionális szinten. Spanyolország és az uniós elnökség sze-repét betöltő két következő tagállam nem csupán az egységes piac fennakadásmen-tes működésére fog törekedni, hanem a „teljesen integrált belső piac” kialakítását is megkísérli majd elérni.

Tegyük környezetbarátabbá a gazdaságot!

A soron következő elnökségek átfogó célkitűzése az EU politikáinak minél környezetbarátabbá tétele. A környe-zetvédelem már nem önmagában létező cél, de a növekedés és a foglalkoztatás javításának is eszköze. A gazdaságélén-kítés érdekében fejleszteni és ösztönözni fogják a környezetbarát munkahelyeket, az ökoinnovációt és az elektromos gép-járművek használatát. Erősíteni fogják a megújuló energiát, az energiatakarékos épületeket és a környezetbarát közleke-dési eszközöket ösztönző intézkedéseket. Áttekintik majd az adóügyi eszközöket, hogy biztosítva legyen hozzájárulásuk az energiahatékony termékek ösztönzésé-hez. Habár a „zöld” forradalom minden bizonnyal csökkenti majd Európa fosz-szilis üzemanyagoktól való függőségét, az energiabiztonság kérdése kulcsfon-

> > > 2 . oldal

> > > 2 . oldal

EGSZB info Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághíd Európa és a szervezett civil társadalom között

2010. január 28. – EGSZB: Nyilvános meghallgatás a következő tárgyban: „A hitelhez való hozzáférés: csapdák és kockázatok”

2010. február 17–18:Az EGSZB plenáris ülése

2010. március 15:Fogyasztók Európai Napja

SZÁMUNK TARTALMÁBÓLA civil társadalom álláspontja az atomenergiával kapcsolatban: lehetőségek és kockázatok

Különkiadás a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évéről

Együtt a városi mobilitás új kultúrája felé

Formatervezők díjazása a fenntartható jövő témájában készült alkotásaikért

ESEMÉNYEK, IDŐPONTOK

2

87

3–6

Anne-Marie Sigmund

EGSZ

B inf

o

22 ny

elven

!

www.eesc.europa.eu

2 EGSZB info – 2010. január/1. szám – különkiadás

tesz szükségessé a külpolitika területén. A spanyol elnökség ezért felszólítja az EU-t, hogy a beszállító, a tranzit- és az energiafogyasztó országokkal szemben lépjen fel egységesen.

Az EU mint globális szereplő – most vagy soha

Szemtanúi vagyunk a nemzetközi porondon jelenleg folyó jelentős átren-deződésnek. A főszereplő továbbra is az USA, miközben növekszik Kína és más feltörő hatalmak jelentősége. Néhányan attól tartanak, hogy a G2 csoport (USA és Kína) határozza majd meg a világ-rendet a jövőben. Ami az EU-t illeti, továbbra is kisebb a súlya, mint tagálla-mai összességének, állapítja meg a spa-nyol miniszterelnök.

Kétségtelen, hogy a Lisszaboni Szer-ződés erősíti az Unió globális befolyá-

tosságú marad. Ezzel összefüggésben a spanyol elnökség sürgeti a tagállamok közötti, vészhelyzetek esetén életbe lépő szolidaritást, és ösztönzi a gáz és elekt-romos összekötő hálózatok fejlesztését az EU-n belül.

Tekintettel arra, hogy az EU energia-szükségletének több mint felét importból biztosítja, valamint hogy a szénhidrogé-nek oroszlánrésze Európa szomszédsá-gában található, az energetikai kérdések kezelése erőteljes közösségi fellépést

Folytatás az 1. oldalról – A spanyol elnökség – Európa újra lendületben

tölt el ez az új projekt, amelynek révén a polgárok hallathatják hangjukat, és cselekvésre bírhatják Európát! Ez két-ségkívül egyedülálló eszközt ad a pol-gárok kezébe, hogy megfogalmazzák aggodalmaikat, a határokon túllépve együttműködjenek, és cselekvésre bírják az Európai Bizottságot. Hosszú távon azt is elősegítheti, hogy valódi európai vita bontakozzon ki a polgárok és az európai közszféra között.

Ha részt kíván venni a konzultá-cióban, kérjük, kattintson az alábbi l inkre : http : / /ec .europa .eu/dgs/secretariat_general/citizens_initiative/index_hu.htm (cw) ●

Hogyan szervezhető meg az aláírások összegyűjtése? Ki fogja ellenőrizni hite-lességüket? Egy csomó fogas kérdés! Ugyanakkor arra is nagyon kell vigyáz-nunk, hogy ne állítsunk fölöslegeges akadályokat, amelyek meghiúsítanák a kezdeményezés sikerét. Novemberben az Európai Bizottság széles körű konzul-tációs folyamatot kezdett, amely január végéig tart. Mindenkit arra buzdítok, hogy vegyen részt ebben! Jelenleg egy olyan EGSZB-véleményen dolgozom, amely a részvételi demokráciával és a polgári kezdeményezéssel foglalkozik. Nemrég európai civil szervezetek rész-vételével meghallgatást szerveztünk a témával kapcsolatban, amely igen érde-kesnek bizonyult. Azt is tervezem, hogy talán még ebben az évben konzultatív konferenciát rendezünk a tárgyban.

EGSZB info: És mikor fog mindez a gya-korlatban megvalósulni? Mikorra vár-hatjuk az első kezdeményezéseket?

AMS: Az Európai Bizottság tavasszal valószínűleg beterjeszti rendeletjavas-latát. Azután a Parlament és a Tanács egyetértésére is szükség lesz, de remé-nyeim szerint a kezdeményezés 2010 végére működőképes lesz. Lelkesedéssel

Folytatás az 1. oldalról – Európai polgári kezdeményezés, amely cselekvésre bírhatja Európát!

AZ EGSZB KoppenhágábanA december 7. és 18. között Koppenhá-gában megrendezett éghajlat-változási konferencia hivatalos címe „Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye részes feleinek 15. konferenciája” volt, azonban mindenki csak „COP 15”-ként, vagy egyszerűen „koppenhágai konfe-renciaként” utalt rá. Minden év júniu-sában Bonnban ülnek össze a felek, a decemberi ülés pedig változó helyszínen zajlik: 2007-ben Balin, 2008-ban Poz-nanban, 2009-ben pedig Koppenhágá-ban találkozhattunk a résztvevőkkel.

Az utóbbi években az EGSZB keményen dolgozott az éghajlatválto-zás témáján, és folyamatosan kérte az Európai Bizottságot, hogy törekedjen határozottabban a globális felmele-gedésért felelős szén-dioxid kibo-csátásának csökkentésére. Különféle eseményeket szervezett, és számos véleményt is készített e tárgyban. A munka csúcspontját a „Nincs visszaút” című állásfoglalás jelentette, amelyet 2009 novemberében elsöprő többséggel fogadott el az EGSZB Közgyűlése. Ez a dokumentum részletezi a bizottságnak az éghajlatváltozással kapcsolatosan alkalmazott szemléletmódját, és hang-súlyozza, hogy mindenképpen fenn kell tartani azt a célkitűzést, hogy 2020-ra 30%-kal csökkentsük az EU szén-dio-xid-kibocsátását.

A koppenhágai konferencia első hetében rengeteg technikai jellegű és előkészítő munkát kellett elvégezni; a plenáris ülés hivatalos megnyitása után a tárgyaló felek (az EU és az egyes országok) képviselői különböző csopor-

tokban és alcsoportokban tanácskoztak, hogy előkészítsék a politikusok által a második héten meghozandó döntéseket. Ezek a tárgyalások nem nyilvánosak, és a konferencia 15 000 résztvevője közül viszonylag kevésnek a bevonásával foly-nak. A többi résztvevő elsősorban az ENSZ-tagállamok által (amelyek közül mintegy 200 képviseltette magát a kon-ferencián) küldött megfigyelők, vagy civil szervezetek és más érdekcsoportok képviselői, akik a COP 15-öt igyekeztek ügyük előmozdítására, a döntéshozók befolyásolására és saját ismertségük növelésére felhasználni.

Lássuk a COP egy tipikus napját: 1 plenáris ülés, 2 ad hoc munkacso-porti ülés, 5 informális csoportülés, 16 országcsoportülés, 8 megfigyelő szervezeti ülés, 39 sajtótájékoztató, 22 kísérőrendezvény, 7 tudományos bemutató; mindezek tetejébe pedig egyes országok vagy országcsoportok is szerveznek bemutatókat és megbe-széléseket (például az EU és Brazília is 9-et, Kína 3-at, Hollandia pedig 7-et). Az összes eseményre a konferenciaköz-pontban került sor (amely hasonlatos a Hungexpo Budapesti Vásárközpont-hoz), de helyhiány miatt egyes egyéb rendezvényeket végül Koppenhága városába kellett áthelyezni.

A második héten, december 13. és 18. között egy háromtagú EGSZB-delegáció is részt vett a konferencián. Az

eseményen az EGSZB nem rendelkezett hivatalos tárgyalói státusszal, hanem két másik ok miatt volt jelen: egyrészt azért, hogy szélesebb körű nyilvános-ság előtt ismertesse a bizottság eddigi, a „Nincs visszaút” című állásfoglalásban összefoglalt munkáját, másrészt pedig egy kísérőrendezvény megszervezése céljából. Ez utóbbi általában egy más-fél-két órás minikonferenciából áll, amelyen néhány felszólaló tart előadást, majd pedig vitára kerül sor a közön-séggel.

Az EGSZB december 18-án, pénte-ken megrendezett kísérőrendezvényén a GDP-ről és a jólét más mércéiről volt szó. Első ránézésre ez nem kapcsoló-dik szorosan az éghajlatváltozáshoz; a növekedés és a jólét mérésének módja azonban alapvető hatással van a poli-tikai döntéshozatalra. A kísérőrendez-vény sikerének titka az, hogy érdekes és vonzó legyen a program, amelyet azután megfelelőképpen kell „eladni”. A felszó-lalók névsora figyelemre méltó volt, és magas presztízsű, kitűnő előadói kész-ségekkel rendelkező akadémikusokat és politikaalkotókat vonultatott fel. Most már csak nagyszámú és élénk hallgató-ságot kellett biztosítani. Szórólapokat osztottunk, posztereket ragasztottunk, minden rendelkezésre álló kapcsolatot mozgósítottunk – sőt, még étel-ital is volt. Amikor azonban ilyen fokozott a figyelem iránt folytatott verseny, sem-mit sem lehet biztosra venni. (ja) ●

A civil társadalom álláspontja az atomenergiával kapcsolatban: lehetőségek és kockázatokMost, hogy a koppenhágai csúcstalálkozó véget ért, elérkezett az idő annak megvita-tására, hogy az atomenergia miként segít-heti a nemzetközi közösség által elfogadott célok elérését. Az EGSZB mindig is azt a nézetet képviselte, hogy az atomenergiát, mint a jelenleg rendelkezésre álló egyik alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia-fajtát, nem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni. Ugyanakkor az atomenergia olyan kérdés, amelyet részletesen meg kell vitatni az érintettekkel, ideértve a vállalatokat, munkavállalókat, szövetségeket és – végül, de nem utolsósorban – az európai polgá-rokat. A cél a figyelem felkeltése az EU népességének körében, biztosítandó, hogy a politikaalkotók kiegyensúlyozott, előre- tekintő és igazságos döntéseket hozzanak.

A 2009. november 30-án a TEN szekció által „A nukleáris energiával kapcsolatos kockázatok és lehetőségek – a civil társa-dalom és az érdekeltek nézetei” címmel rendezett konferencia elsősorban azoknak a rendszeres erőfeszítéseknek a folytatását jelentette, amelyeket az EGSZB a múltban tett az atomenergiával kapcsolatos vita átláthatóbbá tétele érdekében.

A konferencia az Európai Bizottság által 2007-ben útnak indított Európai Nukleáris Fórum (ENEF) részét képezte. Az átlátha-tóssággal foglalkozó munkacsoport elnöke Tóth János, a kockázatokkal és lehetőségek-kel foglalkozó ENEF-munkacsoportokban pedig számos EGSZB-tag vesz részt.

A rendezvényen nagy számban vettek részt a különféle szervezetek képviselői,

olyan kérdéseket vitatva meg, mint az atomenergia versenyképessége, az elekt-romos energia árára gyakorolt hatása vagy a nukleáris hulladékok kezelésével kapcsolatos aggodalmak. A meghívott előadók között volt Dominique Ristori, a Közlekedési és Energiaügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese, valamint Herczog Edit és Ivailo Kalfin európai parlamenti képviselők, hogy csak néhány nevet említsünk. A vitafórumokat Edgardo Maria Iozia, Ulla Sirkeinen, Gerd Wolf és Ernst Erik Ehnmark vezették, olyan EGSZB-tagok, akik valamennyien tevé-keny szerepet vállalnak az energia és a fenntartható fejlődés terén.

Tóth János hangsúlyozta, hogy a vita jól illeszkedik mind az EGSZB azon pri-oritásába, hogy felhívja az európai pol-gárok figyelmét a különféle energialehe-tőségekre, mind pedig az ENEF tágabb értelemben vett küldetésébe, amely az érintettekkel folytatott párbeszéd ösz-tönzését és az atomenergiával kapcsolatos vita általános társadalmi ismertségének növelését állítja célul.

A vita következtetései egyértelműek: még mindig sok a tennivaló a nukleáris terület átláthatóságának javítása érdeké-ben! Az uniós szintű konferenciák fon-tosak, azonban a következő lépés a helyi szinthez való közeledés és az atomenergi-ával kapcsolatos nemzeti és helyi fórumok fejlesztése kell, hogy legyen.

A résztvevők kompromisszumra jutottak néhány területet illetően, azon-ban számos kérdés megoldatlan maradt, úgymint a nukleáris hulladékok keze-lésének problémája vagy a költségek terén való versenyképesség (különösen az EU-ban létesítendő új atomerőmű-vek váratlanul magas költségeire való tekintettel). Az elektromos energia árát illetően az atomenergia nem mindig jelent alacsonyabb árakat, elsősorban az EU energiapiaci liberalizációjának nem megfelelő végrehajtása miatt. (ak) ●

HÍREK TAGJAINKRÓLMario Sepi átvette a Bolgár GSZT díját

Mario SEPI, az EGSZB elnöke a Bolgár Gazdasági és Szociális Tanács elnö-kétől, Lalko Dulevskitől megkapta a Bolgár GSZT díját a szervezett civil tár-sadalom fejlődéséhez való hozzájárulásának elisme-réseként. Ez a díj a legma-gasabb kitüntetés, amellyel

Bulgáriában a civil párbeszéd értékeinek népszerűsítésé-hez történő aktív hozzájárulást elismerik. A díjátadásra a nemzeti gszt-k és az EGSZB elnökei és főtitkárai éves üléséhez kapcsolódóan, november 27-én Szófiában került

sor, amelynek során a résztvevők elfogadták „Az európai munkaerőpiac: intézkedések a válság leküzdéséhez” című nyilatkozatot. (jr)

Tomasz Jasiński az európai ifjúsági szakszervezetek élénG r a t u l á l u n k To m a s z Jasińskinak (Munkavállalók csoportja, Lengyelország), akit nemrég az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ETUC) Ifjúsági Bizottságá-nak elnökévé választottak. Az Ifjúsági Bizottság cselek-vési programokat dolgoz ki, és közreműködik az ETUC

munkájában, biztosítva, hogy a szövetség stratégiái, poli-tikái és állásfoglalásai megfelelő módon figyelembe vegyék a fiatalok álláspontjait és igényeit. (mb)

sának lehetőségét, mivel az EU külső dimenzióját érintő intézményi változá-sok az új szerződés legnagyobb újításai közé tartoznak. A Lisszaboni Szerződés létrehozta az Európai Tanács elnökének és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztségét, valamint az Európai Külügyi Szolgálatot, a kialaku-lóban lévő európai diplomáciai szolgá-latot. Tekintettel a szerződésben rejlő lehetőségekre és a spanyol elnökség azon kinyilvánított szándékára, hogy a valódi és hatékony multilateralizmus irányába törekedve a világ egyik vezető hatalmává kívánja tenni az EU-t, jelentős fejlemé-nyekre számíthatunk e területen.

Zapatero spanyol miniszterelnök nemrég kijelentette, hogy „Európa sike-res projekt volt, és az is marad (…). Még-sem szabad elbíznunk magunkat. Többre törekszünk (…) Európa újra lendületbe jön.” Az elnökség programja tanúsítja ezt a tettvágyat. (mb) ●

Mario SepiTomasz Jasiński

http://ec.europa.eu/dgs/secretariat_general/citizens_initiative/index_hu.htmhttp://ec.europa.eu/dgs/secretariat_general/citizens_initiative/index_hu.htmhttp://ec.europa.eu/dgs/secretariat_general/citizens_initiative/index_hu.htm

EGSZB info – 2010. január/1. szám – különkiadás 3

VEZÉRCIKK

www.eesc.europa.eu

Tisztelt Olvasók!A szegénység és a társadalmi kire-kesztés elleni küzdelem európai évének kezdetén az EGSZB info különszámmal jelentkezik. Ez a két kérdés különös jelentőséggel bír az Európai Gazdasági és Szoci-ális Bizottság számára. 2009-ben bizottságunk több fontos véleményt készített ezekről a témákról, ezen belül kiemelten kezelte a szegény munkavállalók problémáját és a

megújított szociális menetrend célkitűzéseit. A civil társadalom képvi-selőjeként pedig üdvözölte, hogy a 2010-es európai évet ennek a témának szentelték. Az Európai Unió biztosítja a szegénység elleni küzdelmet célzó konkrét fellépések alapját képező jogok keretét. Az EU Alapjogi Chartája és számos tagállam alkotmánya is lefekteti az emberi méltóság, valamint a gazdasági és szociális helyzet közti kapcsolatot. Ami hiányzik, az a szilárd politikai akarat, amellyel elérhető, hogy a társadalmi kirekesztés és a szegénység elleni küzdelem érdekében minden kormányzati szinten végrehajtsák a szükséges szociális intézkedéseket, és ezt sürgősen orvo-solni kell.

A helyzet drámai: az EU-ban több mint 79 millió ember él szegény-ségben, ebből 19 millió gyermek. Gyakorlatilag minden ötödik európai polgár elfogadhatatlan szociális körülmények között él.

Jóllehet az EU a tagállami kormányokhoz képest korlátozott hatás-körökkel rendelkezik a szociális védelemhez kapcsolódó szakpolitikai területeken, nem szabad elfelednünk, hogy az európai év kiváló lehető-séget kínálhat arra, hogy a kérdésnek kiemelt helyet adjunk a politikai napirendben, és konkrét választ is kicsikarjunk rá.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2009 folyamán többször is hangsúlyozta, hogy megújított és valódi tartalommal megtöltött uniós szociális menetrendre van szükség. A Notre Europe-pal közösen egy nyi-latkozatot is elfogadtunk, amelyben arra sürgettük a polgárokat és a civil szervezeteket, hogy petícióban kérjék egy olyan új szociális cselekvési program elfogadását, amelyben a szociális jogoknak ugyanakkora jelen-tőségük van, mint a gazdasági szabadságoknak. A jogok – és különösen a szociális jogok – valódi érvényesíthetősége az első lépés afelé, hogy a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem kézzelfogható és megvalósítható célkitűzéssé váljék az EU-ban.

A társadalmi kirekesztést és a szegénységet (melyek közül az előbbi az utóbbi oka és következménye is lehet) együtt kell kezelni, és ez különösen így van gazdasági válság idején.

A szegény munkavállalók problémáinak kezelése mind uniós, mind pedig országos szinten számos területen (foglalkoztatási politika, jólét és szociális biztonság, családtámogatási intézkedések) fellépést kíván.

Emellett figyelembe kell venni a legveszélyeztetettebb csoportokat, például az etnikai kisebbségeket, a migráns munkavállalókat, a hajlék-talanokat, a gyermekeiket egyedül nevelő szülőket stb.

Ez rendkívül fontos a jelenlegi gazdasági helyzetben. Miközben Európa a válságból kivezető utat próbálja megtalálni, sokan még mindig a mun-kanélküliség, az eladósodottság és a romló életszínvonal terhét cipelik. Gondoskodnunk kell arról, hogy ne a kevésbé tehetősek fizessék meg a válság árát, amelyet nem ők okoztak. 2010-ben az uniós vezetőknek és a tagállami kormányoknak a szózatok helyett végre a tettek mezejére kell lépniük. Ehhez pedig az EU-nak sebességet kell váltania, a következő néhány elvre és értékre támaszkodva: az európai szociális modell meg-erősítése, a nyitott koordinációs módszer hatékonyabbá tétele, az alap-vető munkaügyi jogok tiszteletben tartásának és a „tisztességes munka” elvének előmozdítása, valamint a szegény munkavállalók kérdésének figyelembevétele az európai szintű szociális párbeszédben.

Mario Sepi az EGSZB elnöke

2010. január/1. szám – különkiadás HU

EGSZB info Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághíd Európa és a szervezett civil társadalom között

2010. január 21. – Madrid, Spanyolország: A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évének nyitókonferenciája

2010. május 17–30. – Brüsszel, Belgium:Tavaszi Fókuszhetek

2010. október 10–24. – Brüsszel, Belgium:Őszi Fókuszhetek

ESEMÉNYEK, IDŐPONTOK

Megszabadulhat-e Európa valaha is a szegénységtől?Ken Loach brit filmrendező Európa-szerte ismert a társadalmi igazságtalanság hatásait feltáró, kritikus hangvételű drá-máiról. 2009 decemberében a cannes-i Arany Pálma díj nyertese újabb trófeá-val egészítette ki gyűjteményét, amikor elnyerte az Európai Filmakadémia élet-műdíját. Az alkotó exkluzív interjút adott az EGSZB infónak.

EGSZB info: Elmondható-e, hogy filmjei-nek egyik fő témája a szegénységből adódó szenvedés?

Ken Loach: Elemüket alkotja, azonban nem szeretem történeteimet egy-két sok-koló képre korlátozni. Az ember össze-tett alkotást próbál létrehozni. Az írók, akikkel dolgozom, arra törekednek, hogy személyes tapasztalataikat a társadalmi háttérhez kössék. Nem légüres térben növünk fel, mindent meghatároznak a társadalmi és politikai viszonyok, ame-lyek között élünk. A szegényekkel nem törődnek, és egyébként nekem nem tet-szik a „kirekesztett” megnevezés. Még munkanélküliként is van gazdasági szerepük – csökkentik a munka érté-két. Hibás az az elgondolás, miszerint a munkanélküliség és a társadalmi kire-kesztés – hogy a divatos kifejezést hasz-náljam – csak valamiféle kisiklás. Benne rejlik a rendszerükben: azokéban, akik a tulajdonosok, akik a főnökök, az irá-nyítók, és politikai keretet nyújtanak a – micsoda ijesztő szó! – kapitalizmushoz.

EGSZB info: Véleménye szerint tehet-e valamit a szegénység és a társadalmi kire-kesztés elleni küzdelem európai éve?

Ken Loach: Azt hiszem, kritikusan kell ezt szemlélni. Értelmezésem szerint van-nak uniós irányelvek, amelyek kikötik, hogy a közszolgáltatások biztosítására a magánszféra előtt is nyitott pályázatot kell kiírni, és hogy az állam nem játszhat

szerepet az iparba és a termelésbe tör-ténő beruházásban. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági tevékenységet a magáncégek és a nagyvállalatok határozzák meg. A haszonért folytatott harc olyan ádáz, hogy nem teszi lehetővé még a hosszú távú foglalkoztatást sem. Az egykori hosszú pályafutások helyett az emberek ma már ügynökségek alkalmazásában állnak, alkalmi munkát végeznek, és rövid távú szerződéssel rendelkeznek.

Az apám ugyanabban a gyárban dol-gozott 43 évig, manapság senki nem teszi ezt. Inaskodott, napjainkban nem létezik ez a fogalom. Hazánkban jelenleg a fia-talok 20%-a munkanélküli. Mi lesz, ha sem a gazdasági rendszer nem tud mun-kalehetőséget nyújtani, sem mi, polgárok nem tudjuk ezt együtt megoldani?

EGSZB info: Mit tehet a civil társadalom a probléma mérséklésére, amikor 80 millió embert veszélyeztet a szegénység szerte az EU-ban?

Ken Loach: Nem igazán tehet bármit is, ha nem változik gyökeresen a hatal-mon lévők által követett irányvonal. Úgy vélem, hogy a közös felelősségvállalás, a demokratikus ellenőrzés, a szükségle-

Ken Loach

> > > 4 . oldal

Hogy egyáltalán szükség van a szegény-ség és a társadalmi kirekesztés elleni küz-delemnek szentelt külön európai évre, rávilágít arra, hogy az Európai Unióban a szegénység szintje elfogadhatatlanul – vagy ahogy néhányan fogalmaznának: megdöb-bentően – magas. És Európa a világ egyik leggazdagabb régiójának számít.

Ezek a tények egy még alapvetőbb kér-dést vetnek fel: mi a szegénység, és milyen okai vannak? Hivatalosan a szegénység alatt azt értjük, ha valaki egy adott ország átlag-jövedelmének kevesebb mint 60%-ából él. De vajon tükrözi-e ez az elvont definíció az emberek saját, szubjektív tapasztalatait? Két,

Hogyan vélekednek az európaiak a szegénységről?

2009-ben végzett Eurobarométer-felmérés némi fényt derít ezekre a kérdésekre.

A felmérésekből kiderült, hogy az euró-paiak háromnegyede úgy gondolja, hogy hazájában a szegénység általános probléma, tíz válaszadóból kilenc pedig sürgős fellé-pést szorgalmaz leküzdésére. Arról azon-ban nincs egyetértés, hogy mi is pontosan a szegénység. A válaszok megoszlottak a szegénység meghatározását illetően: 24% a társadalomban való teljes körű részvé-telhez szükséges források hiányát tartotta fontosnak, 22% szerint az a szegény, aki nem tud megengedni magának alapvető termékeket, és 21% szerint a szegénység

az adományokra és állami támogatásokra való utaltságot jelenti. A válaszadók keve-sebb mint ötöde választotta a politikai döntéshozók hivatalos definícióját.

A statisztikák szerint az EU lakossá-gának 16%-a él a hivatalos szegénységi küszöb alatt. A 2009 augusztus-szeptem-berében végzett felmérés szerint pedig a legtöbben úgy érzik, hogy a probléma egyre súlyosbodik: az európaiak 84%-a úgy gondolja, hogy hazájában a szegénység az elmúlt három évben fokozódott – külö-nösen Magyarországon, Lettországban és Görögországban. Ugyanakkor, meglepő módon, sokkal kevesebben (53%) mond-ják azt, hogy a szegénység nőtt volna köz-vetlen környezetükben, és a válaszadóknak csak 12%-a állítja, hogy anyagi nehézségei vannak a hó végén.

Szegénynek érezni magunkat, egyen-lő-e a szegénységgel? „Az emberek nagyon jól meg tudják ítélni, hogy saját maguk szegények-e” – mutat rá Robert Manchin, aki a júliusban egy másik, telefonos fel-mérést végző Gallup Szervezet ügyvezető igazgatója Európában. Ugyanakkor egyes országok lakosai optimistábbaknak tűn-nek másoknál. Például Cipruson – nem számítva Dániát – minden más országnál kevesebben tekintik általánosnak a sze-génységet. Ugyanakkor, statisztikai érte-lemben, Ciprus azon hat ország egyike,

> > > 4 . oldal

ISSN 1830-5105

www.eesc.europa.eu

4 EGSZB info – 2010. január/1. szám – különkiadás

utazhatnak”. Rendben, de ki állja a költ-ségeket? Ez olyan, mintha azt monda-nánk egy hajléktalannak, hogy a Ritzben ebédelhet. Fantasztikus!

EGSZB info: Kiemelné egy alkotását, amely megváltoztatta, hogyan tekintünk a szegény-ségre? Esetleg a „Gyere haza, Cathy”?

Ken Loach: Ez csak a televíziózás akkori helyzete miatt szólt nagyot. Azt hiszem, ennél jobb filmet is csináltunk, de pont aktuális volt. Ott volt a „Kes”, de abban a srácnak legalább volt állása. Az „Édes kamaszkor” címűben egy kicsivel idő-sebb fickó szerepelt, akinek viszont nem volt semmije: se közösség, se munka, semmi. A két film forgatása között 30 év telt el, ez mindent megmagyaráz. Az Édes kamaszkort Greenock on the Clyde-ban forgattuk, egy hajdan hajógyártásból élt városban, amely ma tömeges mun-kanélküliséggel küzd. A legjelentősebb „iparág” azonban a kábítószer-kereske-delem. A tehetséges srácok elmentek, aki pedig ottmaradt, tönkrement. ●

tek kielégítésére és nem a profitra való törekvés, valamint a környezet védelme felé kellene elmozdulni.

A különös az, hogy a politikusok, akik felelősek mindezért, úgy tesznek, mintha fatális véletlenekről lenne szó, pedig nem így van. Azzal van a baj, ahogy a gazda-sági tevékenységet szervezik. Mégis, mit várnak? Persze nem magukban keresik a hibát.

EGSZB info: „Szabad világ” című filmje nyersen mutatta be a bevándorolt mun-kások európai kizsákmányolását. Azon-ban Ön szerint az EU-n belüli szabad mozgás és a könnyebb utazás segítheti az embereket abban, hogy elmeneküljenek a szegénység elől?

Ken Loach: Hogyan utazhatnak, ha nincs munkájuk? Hisz nincs egy vasuk se! Álszent mese ez! Aki így gondolko-dik, az látogasson el néhány szegény vidékre (minden országban találni ilyet), és jelentse ki: „valamennyien szabadon

Folytatás a 3. oldalról – Megszabadulhat-e Európa valaha is a szegénységtől?

génység és a hajléktalanság miatt. A „félelmi tényező” az emberek jólétének önbeteljesítő jóslatává válhat – mutat rá Robert Manchin. A jelenlegi válság kon-textusában az Európaiak 26%-a számít arra, hogy a dolgok jövőre rosszabbra fordulnak, szemben a javulást jósoló 16%-kal.

Kit tesznek az európaiak felelőssé? A többség szerint a nemzeti kormányok-nak munkahelyek és képzési lehetőségek teremtésével, a növekedés ösztönzésével és megfizethető lakások építésével fel kell lépniük a szegénység ellen. Ugyanakkor a felmérések azt mutatják, hogy az EU-val szemben is elvárásaik vannak. „Az euró-paiak nagyon is tudatában vannak a mai társadalmunkat megmételyező szegény-ség és társadalmi kirekesztés problémá-jának” – összegzi mondandóját Vladimir Spidla foglalkoztatásért felelős biztos. „Háromnegyedük arra számít, hogy az EU nagy szerepet vállal ennek leküzdé-sében.” ●

melyek a legrosszabb gazdasági helyzetben vannak az EU-ban. Ez rávilágít a probléma sokrétűségére, és arra utal, hogy a társa-dalmi szolidaritás és a viszonylagos jólét-ről alkotott elképzelések nagy mértékben befolyásolják az emberek gondolkodását.

Míg a szegénység fő társadalmi okának a munkanélküliséget tekintik az EU-ban, az egyén szintjén jelentkező szegénységért az oktatás és képzés hiányát teszik felelőssé. Dél-Európában a családi háttér és támoga-tás nagyobb szerepet játszik, mint az északi országokban. Ugyanakkor míg az európaiak 56%-a gondolja úgy, hogy a munkanélküliek vannak a legveszélyeztetettebb helyzetben, a gyermekeket és egyedülálló szülőket csak minden ötödik válaszadó tekinti sebezhe-tőnek, pedig az adatok azt mutatják, hogy ez utóbbiak a magasabb kockázatnak kitett csoportokhoz tartoznak (19%-uk, illetve 32%-uk él szegénységben).

Maguk a munkanélküliek kétszer annyira hajlamosak aggódni a sze-

Folytatás a 3. oldalról – Hogyan vélekednek az európaiak a szegénységről?

Mit gondol, mennyire elterjedt a szegénység országában?

Egy „európai év” sok mindent megváltoztathatAz Európai Gazdasági és Szociális Bizott-ság tagjai késlekedés nélkül üdvözölték azt a döntést, hogy 2010 az Európai Unióban a szegénység elleni küzdelem éve legyen. Az EGSZB 2008. májusi véleményében a következőképpen látta az európai évet: „Ez a hasznos kezdeményezés elősegíti a társadalom tudatosságának növelését az Európában továbbra is fennálló szegény-ségi gócpontok és a társadalmi kirekesztés vonatkozásában, és elősegíti a problémák hatékony kezelésének támogatását”. Sajnos ezek a „gócpontok” egyáltalán nem jelen-téktelenek. A legutóbbi adatok azt mutatják, hogy az EU-ban mintegy 80 millió ember él szegénységben – ez a lakosság 16%-át jelenti. Ezt a helyzetet az EGSZB „elfogad-hatatlannak” tartja.

A vélemény hangsúlyozta, hogy „a sze-génység és a társadalmi kirekesztés meg-szüntetése minden polgár érdekében áll, ezért mindenkinek hozzá kellene járulnia e célkitű-zés megvalósításához”. Erre Krzysztof Pater előadó (EGSZB, „Egyéb tevékenységek” cso-portja), a Varsói Cserkészszövetség alelnöke is rámutatott. „A gazdagok nem feltételezhetik azt, hogy adójuk megfizetésével letudták minden felelősségüket” – magyarázta. Min-denféle tevékenységen sok múlhat: még egy heti rendszerességű önkéntes munkán is. „A társadalom hozzáállásáról van itt szó.”

Krzysztof Pater szerint Európának olyan új mutatókra van szüksége, amelyek felfedik a nélkülözés valódi mértékét, és a polgárok azon képességét számszerűsítik, hogy mennyire tudnak javakat és szolgáltatásokat vásárolni saját maguk és családjuk számára, így tehát nem a jövedelmekkel kapcsolatos egyenlőt-lenségek feltárására korlátozódnak. „Tudjuk, hogy az Európai Bizottság dolgozik ezen” – mondja. „Végső soron az elsődleges felelősség a politikai döntéshozók kezében van.”

Az EGSZB öt kérdés kiemelt figyelemmel kísérését javasolta az európai év folyamán:

a feketemunka,•aktív intézkedések az emberek foglal-•koztatása érdekében,a munkahelyteremtő ágazatokba és •szolgáltatásokba való beruházás,a politikák hatása a jövőbeli gazdasági •növekedésre,a veszélyeztetett közösségek hozzáférése •az élelmiszerekhez és az energiához.

A szegénység felszámolásához számos politikai területen kell erőfeszítéseket tenni, és a politikaalkotók feladata, hogy vezető szerepet játsszanak ebben. „A megteremtett jólét igazságos megosztását az eddigieknél sokkal határozottabban uniós szinten is meghatározó célként kell kitűzni” – jelenti ki a vélemény.

A foglalkoztatásra általában úgy tekinte-nek, mint a szegénységből kivezető legjobb útra. 2007-ben az EU-ban az aktív korú felnőttek majdnem 10%-a munkanélküli háztartásban élt. A migránsok körében magasabb a munkanélküliség, mint a helyi lakosság körében – Dániában például mint-egy 16%-kal magasabb. A migránsok tehát jobban ki vannak téve a szegénységnek és a társadalmi kirekesztésnek.

Egy munkahely azonban nem véd meg a szegénységtől. Az EU 2008-as szociális védelmi és társadalmi befogadási felmé-rése szerint az EU-25-ben dolgozó polgá-rok 8%-a élt a szegénységi küszöb alatt. Ennek okai között szerepel az alacsony fizetés, az alacsony képzettség, a bizony-talan munkafeltételek és a gyakran nem önkéntesen vállalt részmunkaidős foglal-koztatás. Az EGSZB „Munka és szegény-ség: a nélkülözhetetlen globális koncepció felé” című 2009. szeptemberi véleménye felhívta a figyelmet a „dolgozó szegények” helyzetére. Minőségi munkahelyek, jobb szak- és továbbképzés biztosítására, vala-mint a szociális védelmet és a munkát összefogó új mechanizmusok létrehozá-sára hív fel annak biztosítása érdekében, hogy minden család megfelelő bevétellel rendelkezzen. A becslések szerint Euró-pában mintegy 48,1 millió munkavál-laló dolgozik stabil szerződések nélkül, a munkahelyek egyre bizonytalanabbá válnak, ami hozzájárul a munkában állók szegénységéhez.

Az „európai évek” és amit kifejeznekIrini Pariaz EGSZB kommunikációért felelős alelnöke

Gyakran kérdezik az emberek, hogy miről is szólnak valójában az európai évek. Lendületet adnak egy Európa és a társadalmunk számára fontos kérdés-nek, reflektorfénybe állítva az éppen zajló tevékenységeket, elősegítve azt, hogy nyilvános viták során az elkötele-zett önkéntes szervezetek elnyerjék a jól megérdemelt elismerést, növelve ezáltal a kormányzati fellépés esélyét.

A legutóbbi két rendezvénysorozat: a kreativitás és az innováció európai éve (2009), valamint a kultúrák közötti párbeszéd európai éve (2008) annyira gyakorlati szempontú volt, hogy emiatt igen közel állt az EGSZB munkájához, és annak kedvelt témáját alkotta.

Most, 2010-ben a szegénység és a társa-dalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évére kerül sor. Ez sajátos kommunikációs kihívást jelent, mivel a polgárok eltérően állnak hozzá ehhez a két jelenséghez. Ezek a problémák egyeseket lépésre sarkallnak, másoknak kellemetlen érzést okoznak. Nem vonzó témák, sőt fájdalmas is lehet beszélni róluk. Ugyanakkor olyan nők, férfiak és gyermekek mindennapi életéről van szó, akik nehéz körülmények között élnek, abban a bizonytalanságban, hogy vajon másnap lesz-e meleg otthonuk és meleg ételük. Érzékenyen és tisztelettel kell tehát tárgyalnunk ezeket a problé-mákat. Jelen számunkban bepillanthat abba, milyen gyakorlati lépéseket tesz az EGSZB annak érdekében, hogy ez a jelen-tős társadalmi kérdés továbbra is számot-tevő súllyal szerepeljen napirenden. ●

Krzysztof Pater

„Azokban az ágazatokban, amelyeket képviselek – fémipar, építőipar, szolgálta-tások –, vannak emberek, akik nem tud-nak tisztességesen megélni a fizetésükből. Számunkra ez elfogadhatatlan” – jelentette ki Nicole Prud’homme, a Munkavállalók csoportjának tagja, a Keresztény Munka-vállalók Francia Szövetségének képviselője, a vélemény szerzője. „A munkának méltó-ságot kell adnia az embereknek, és biztosí-tania kell családjuk jólétét.” A konzultációs folyamat során közmeghallgatásra került sor, ami tovább gazdagította a véleményt. „A szöveg megfelel az európai valóságnak és az emberek tapasztalatainak. Remélem az Európai Bizottság meríteni fog belőle az elkövetkező év során.”

Hangsúlyozta azt is, hogy a kezdemé-nyezés még a gazdasági válság kirobbanása előtt indult. „Szerettem volna kiemelni azt a tényt, hogy a munka nem mindig véd meg a szegénységtől, még a teljes munkaidős foglal-koztatás sem. Strukturális problémáról van szó, amit a válság csak súlyosbított. A válság-ból pedig még nem lábaltunk ki! Az európai év alkalmat nyújt az előrelépésre és a korábbi helyzetbe való visszalépés elkerülésére.”

A szegénység európai szintű meghatáro-zásának hiánya oda vezetett, hogy a prob-lémát eleddig alábecsülték. Amint arra az Európai Szegénységellenes Hálózat (EAPN) rámutatott, ahhoz, hogy világos képet kap-junk a szociális egyenlőtlenségekről, a jólétet is tanulmányozni kell, vagyis meg kell érteni, hogy ki birtokolja azt, honnan ered és hogyan kerül újraelosztásra. Erőtel-jes egyenlőtlenségek állnak fenn az EU 27 tagállama között is. A szegénységi küszöb határán élő emberek az Egyesült Királyság-ban, Dániában vagy Írországban kilencszer nagyobb jövedelemmel rendelkeznek, mint a Bulgáriában, Romániában vagy Lettor-szágban élő szegények, és ezek a különbsé-gek az EU bővítése óta csak tovább nőttek. „Ez is azt mutatja, hogy nagyon fontos haté-konyan fellépni a társadalmi és gazdasági kohézió érdekében, valamint az EU-szerte fennálló jelenlegi gazdasági különbségek és

Irini Pari

a nélkülözés csökkentése végett” – jelentette ki az EGSZB.

Antonello Pezzini, a Munkaadók cso-portjának tagja társelőadója volt a megújított szociális menetrendről szóló, 2009. januári véleménynek. „Ha élünk a lehetőséggel, az európai év sok mindent megváltoztathat” – mondta a kis- és középvállalkozások (kkv-k) 1982-es európai évére utalva. „Abban az évben egy sor kezdeményezést indítottunk útjára, melyek eredményei még sokáig érezhetőek voltak. Ez a kiemelt év jelentősége: felhívja a figyelmet egy problémára, és tartós változásokhoz vezet.” Rámutatott továbbá arra is, hogy a szegény-ség és a társadalmi kirekesztés árt az európai gazdaságnak, és kiemelte a civil párbeszéd szerepét a kölcsönös ismeretszerzésben és a szociális egyenlőtlenségek csökkentésében.

A vélemény egyértelművé tette, hogy „a jelenlegi válsághelyzetet tekintve nem sza-bad figyelmen kívül hagyni, hogy az egyének jóléte össztársadalmi felelősség”. ●

Antonello Pezzini

Nicole Prud’homme

HungaryBulgariaRomania

LatviaPortugal

FranceGreece

LithuaniaSlovakiaSloveniaBelgium

ItalyEstonia

EU-27Germany

PolandIreland

United KingdomSpain

Czech RepublicThe Netherlands

LuxembourgFinland

MaltaAustria

SwedenCyprus

Denmark

WidespreadNot widespreadDon’t know

EGSZB info – 2010. január/1. szám – különkiadás 5

Cél a gyermekszegénység megszüntetése az EU-ban

A gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény aláírásának 20. évfordulója kijózanító alkalom arra, hogy eszünkbe jusson: Európában majdnem minden ötödik gyermek szegénységben él. Ez az adat mit sem változott 2003 óta, sőt, egyes tagállamokban még rosszabb a helyzet: a szegénység a gyermekek 25%-át érinti.

A nem megfelelő lakáshelyzet, a rossz egészségi állapot és a kockázatot jelentő magatartási formáknak való fokozottabb kitettség csak néhány azok közül a veszélyek közül, amelyekkel a szegénység fenyegeti Európa legse-bezhetőbb népességcsoportját – és így Európa jövőjét.

Az egyszülős háztartásban élő gyer-mekek fokozottabban ki vannak téve a szegénység jelentette kockázatnak. A

pénzügyi válság elején több tagállam csökkentette oktatási, egészségügyi és szociális támogatási célú költségvetési kiadásait. Az ilyen intézkedések növel-hetik annak kockázatát, hogy folytatódik a szegénység generációk közötti átörö-kítése.

Ennek a folyamatnak a megszakítá-sához jól irányzott, mennyiségi célkitű-zésekkel támogatott politikákkal kiegé-szített integrált stratégiára van szükség. Továbbra sincs azonban hivatalos uniós szintű célkitűzés a gyermekszegénység csökkentésére. Az Európai Parlament javasolta célként kitűzni, hogy 2012-ig 50%-kal csökkenjen a szegény gyerme-kek száma, de az Európai Bizottság nem nyilatkozik a témában.

„Jó ötletnek tartom és teljes mér-tékben támogatom azt, hogy 50%-kal

csökkentsük a gyermekszegénységet az EU-ban, ugyanakkor úgy látom, hogy ezt nehéz lesz elérni – különösen mind-addig, amíg az Európai Bizottságnak nincs hatásköre arra, hogy szankciókat szabjon ki a célt el nem érő tagálla-mokra” – jelenti ki Jillian van Turnhout, a III. csoport tagja, egyben a Children’s Rights Alliance (Gyermekjogi Szövetség) elnöke. „Az Európai Bizottság tudatában van ezeknek a problémáknak, úgyhogy szerintem ez az oka a hallgatásuknak.”

2006 márciusában az Európai Tanács felkérte a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket a gyermekek szegénységének

A szegénység nemtől is függ

Jillian van Turnhout

Claus Sørensen

Az egyedülálló anyák számára Európá-ban nehézséget okoz gyermekeik alapvető szükségleteinek fedezése. A stabil munka-viszony a megoldásnak csak egy része. Az egyedülálló anyákra számos teher hárul: gondoskodniuk kell családjukról, és olyan munkát kell keresniük, amellyel össze tudják egyeztetni a háztartási feladatok ellátását. A munka és a mobilitás rugal-masságának hiánya viszont azt jelenti, hogy az egyedülálló anyákat jobban fenyegeti a szegénység, így a gyermekeiket is. Európában a szegénység az egyszülős háztartások 34%-át érinti.

„Az egyedülálló keresős háztartások több mint fele szegénységben él, Az Egye-sült Királyságban ez 53%”, mondja Brenda King, a Nemzeti Nőtanács (Women’s National Commission) volt tagja. „Az egyedülálló anyáknak általában nem rugalmas a munkaideje. A munkavégzés helye is korlátozó tényező lehet, mivel az egyedülálló szülők nem tudnak a gyer-mekgondozási intézményektől távol dolgozni, feltételezve, hogy egyáltalán megengedhetik maguknak a gyermek-gondozást.”

Az EU legnagyobb részében a szegény-ség kockázata magasabb a nők számára. A pénzügyi válság tovább súlyosbította a problémát. A munkanélküliség emelkedni fog a következő évben és „több mint egy évtizede nem látott értékeket” ér majd el. Ez volt egy, az Európai Bizottság Gaz-dasági és Pénzügyi Főigazgatósága által készített, 2009. októberi jelentés követ-keztetése. Azok, akik gyengébb szerződé-sekkel rendelkeznek vagy képzetlenebbek, megsínylik a jelenlegi recessziót, és ez a közeljövőben is így lesz.

A jelentés hozzáteszi, hogy a nők fog-lalkoztatási arányát eleinte kevésbé érin-tette a válság, mivel nagy részük szociális ágazatokban dolgozik. „Lehet, hogy meg-tarthatták a munkájukat, de a munkaide-jük csökkent” – mondja Brenda King.

A részmunkaidőben dolgozók több mint háromnegyede nő. Minden harma-dik nő részmunkaidőben dolgozik, míg a férfiaknál csak egy a tízhez ez az arány. A nemek közötti bérszakadék 2003 óta

változatlanul 15%. Bizonyos tagállamok-ban a különbség sokkal nagyobb.

Harmincöt évvel az 1974-es, a nők és férfiak egyenlő bérezéséről szóló irányelv után az EU-ban még mindig megkülön-böztetik a nőket munkaerő szempont-jából. Bár végzettségük általánosságban magasabb, viszonylag ritkán találunk nőket döntéshozó pozícióban. Az európai vállalati menedzserek hetvenegy száza-léka férfi, míg a vevőszolgálati ágazatban a nőké a főszerep.

Az Európai Bizottság azon gondolko-dik, hogyan csökkenthetné ezt a különb-séget, és hogyan törölhetné el a sztereo-típiákat, amelyek előre meghatározzák a szerepeket és erősítik az előítéleteket. Az elmúlt évben több mint 100 millió eurót költött a foglalkoztatással, a társadalmi kohézióval és a férfiak és nők közötti egyenlőséggel kapcsolatos programokra.

Hiányoznak azonban a nők szegény-ségének csökkentésére irányuló konkrét

Brenda King

EU-s célkitűzések. Ennek a szegénység-nek a csökkentése messze nagyobb esélyt adna gyermekeik számára a sikerre. „Nem tudom, hogyan lehetne felszámolni a

Vonjuk be az embereket„Kommunikáció nélkül a legrosszabb tör-ténhet… az, hogy nem történik semmi” – mondta Claus Sørensen, az Európai Bizott-ság Kommunikációs Főigazgatóságának vezetője. A 2009. októberi, „A szegénység a realitás és a róla alkotott kép között: a kommunikációs kihívás” című európai konferencia résztvevőihez szólva Claus Sørensen elmondta, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem üzenetének átadásához a legfontosabb az emberekkel való kommunikáció.

A szegények és a társadalmilag kire-kesztettek helyzete olyan kérdés, amely eddig nagy mértékben háttérbe szorult.

Ha nagyobb figyelmet fordítunk rá, és ismereteket közvetítünk Európa sérü-lékeny polgárainak életkörülményeiről, akkor személyesebb szinten vonjuk be a közvéleményt. Konkrétan ez azt jelenti, hogy az emberek otthonaiba és online közösségi hálózataikba juttatjuk el az információkat.

„Fel kell készítenünk a közvéleményt, és meg kell értetnünk az emberekkel, hogy tenni kell a társadalmi kirekesztés ellen” – mondta Claus Sørensen. Elismerte, hogy főigazgatósága mindeddig nem végzett olyan hatékony tevékenységet, amilyenre szerinte szükség lett volna. ●

csökkentésére. Egy évvel később az Európai Bizottság és a nemzeti szintű kormányok prioritássá emelték az ügyet. A gyermekszegénység csökkentéséhez nem elég a munkaerőpiacra lépés meg-könnyítése. Holisztikus megközelítésre egyaránt szükség van, amely foglalkozik a gyermekek érzelmi és társadalmi fej-lődésével is.

A nemzeti adatok összehangolt közös elemzése révén az Európai Bizottság és a Tanács kész ajánlások kidolgozására. Egy 2008-as jelentés szerint a tagállamoknak javítaniuk kell a politikák nyomon köve-tését, és értékelniük kell azok hatását a

gyermekszegénységre és a társadalmi kirekesztésre.

A gyermekszegénység megszüntetése kiemelt jelentőségű kérdés lehet a leg-több – ha nem az összes – tagállamban. A valóság azonban az, hogy sokuk még nem valósította meg a 2008–2010 közötti nemzeti cselekvési tervükben elfogadott ajánlásokat sem. A nemzeti és a helyi szint elköteleződésének és részvállalásának hiá-nya azt eredményezi, hogy a kezdeménye-zések nem vezetnek konkrét eredmények-hez. A gyermekszegénység pedig továbbra is sokakat érint: habár méltatlan állapot, a gyermekek 19%-a szegénységben él. ●

gyermekek szegénységét anélkül, hogy a nők szegénységének csökkentését kitűz-nénk magunk elé” – foglalja össze az eddi-gieket Brenda King. ●

© Eu

rópa

i Uni

ó

6 EGSZB info – 2010. január/1. szám – különkiadás

Az etnikai kisebbségek még mindig küzdenek helyükért Európában

Az etnikai alapon történő megkülön-böztetést az Európában leggyakrabban előforduló diszkriminációs formának tartják. A 2009-ben, a diszkrimináció témájában végzett Eurobarométer-felmérés megállapítja, hogy az etnikai hovatartozás akadályt jelent a munka-erő-piaci hozzáférésben. Az ilyenfajta eredmények nem ígérnek túl sok jót a bevándorlók és általában a kisebbségek integrációja számára.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke olyan közös bevándor-lási politikát szeretne létrehozni, amely hangsúlyozza az alapvető jogok és az emberi méltóság tiszteletét. Az integrá-ció legfontosabb elemei az oktatás és a képzés – fejti ki az elnök.

Ugyanakkor a diszkrimináció és a társadalmi megbélyegzés továbbra is marginalizálja az etnikai kisebbségeket és a bevándorlókat. A jogos indokok miatt menedékjogot kérők közül sokakat erőszakkal visszatoloncolnak, vagy bör-tönkörülmények között tartanak fogva. Másoknak nincs hol lakniuk, míg arra várnak, hogy kérelmeik hosszadalmas adminisztratív eljárások során feldolgo-zásra kerüljenek.

Az Európa legnagyobb etnikai cso-portját képező romák helyzete továbbra is komoly kihívásokat támaszt. A 2008-ban, a diszkrimináció témájában végzett Eurobarométer-felmérésből kiderült, hogy az európaiak majdnem egynegyede nem szívesen látna romát a szomszédja-ként. Ez az arány hat százalékra mérsék-lődik, ha a szomszéd nem a roma, hanem egy másik kisebbség tagja. Következés-képp a romáknak néha komoly erőfe-szítéseket kell tenniük, hogy eltitkolják etnikai hovatartozásukat.

2006-ban Margot Wallström, a kom-munikációs stratégiáért felelős biztos fel-kérte az EGSZB-t, hogy dolgozzon ki fel-táró véleményt a megkülönböztetés elleni küzdelem és a kisebbségek – elsősorban a romák – integrációjának lehetőségeiről. A vélemény szerint a rossz lakhatási és oktatási körülmények, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és a szegre-gáció olyan nehézségeket jelentenek, amelyekkel a romáknak nap mint nap szembe kell nézniük. Körülbelül 60%-uk él rendkívüli szegénységben, és a roma gyermekeket gyakran már korai életkor-ban elkülönítik az iskolákban.

„A vélemény célja, hogy felhívja az intézmények figyelmét a roma közössé-geket érintő kérdésekre, és azonosítsa a gyakorlatban megvalósítható ajánláso-kat. Túl kell lépni az üres szólamokon, ha valóban változást akarunk elérni, konk-rét intézkedésekre van szükség. Ez a mai napig nem történt meg” – mondja Madi Sharma, aki Anne-Marie Sigmunddal együtt az EGSZB véleményének társ-szerzője.

A kisebbségek sikeres integrációja egy olyan működőképes együttműkö-dési hálózaton múlik, amely az összes

szereplőt magában foglalja. Idetartoznak a romák is, akik a politikai döntéshoza-tal szintjén kirívóan alulreprezentáltak. Az EGSZB véleménye annak vizsgálatát sürgeti az Európai Bizottságtól, hogy az uniós jogszabályok miként kezelhetik a romák helyzetét, például egy szegregá-cióellenes irányelv révén.

A megkülönböztetésmentességről és faji egyenjogúságról szóló uniós irány-elvek hatékony eszközöket jelentenek. A jogszabályok végrehajtása és érvényre juttatása azonban a tagállamok feladata. Egyes országok ezt jobban végzik el, mint mások. Olaszországban az Államtanács jóváhagyta, hogy minden romától ujj-lenyomatot vegyenek, a táborhelyeiket elhagyó romákat pedig azonosító kitűzők viselésére kötelezné. Észak-Írországban a romáknak feltüzelt tömegek elől kellett menekülniük. Roma nők erőszakos ste-rilizációjáról szóló hírek még 2005-ben is felbukkantak Csehországban. 2009 novemberében a cseh miniszterelnök, Jan Fischer hivatalosan elnézést kért, és megígérte, hogy olyan intézkedéseket hoznak, amelyek mindenkorra véget vetnek az ilyen jogsérelmeknek.

„A szegénység és a társadalmi kire-kesztés elleni küzdelem európai éve kitűnő kezdeményezés. Azonban, ami a romákat illeti, felvetődik a kérdés, hogy nem feledkeznek-e el róluk a pénzügyi válságra és az egyre inkább elszegé-nyedő európai polgárok nagy számára való tekintettel” – tűnődik Madi Sharma. „Amennyiben az európai év nem azono-sít egyértelmű, konkrét intézkedéseket a roma közösségek szegénységének és társadalmi kirekesztésének kezelésére, félő, hogy csak újabb, kipipálandó tétel-nek bizonyul majd az Európai Bizottság napirendjén.” ●

Ha fel akarjuk számolni a szegénységet, az éghajlatváltozást kell megakadályoznunkA koppenhágai COP 15 klímakonferencia miatt december fő témája az éghajlatvál-tozás volt. Az EGSZB info arról kérdezte Dr. Rajendra Pachaurit, az éghajlatváltozás-sal foglalkozó kormányközi munkacsoport elnökét, hogy Európában és a fejlődő világban milyen összefüggések vannak az éghajlatváltozás és a szegénység között.

Dr. Rajendra Pachauri: Az éghaj-latváltozás Európában is sokféleképpen hathat a szegénységre. Először is az egyre gyakoribb és pusztítóbb időjárási szélsőségek okozta károk leginkább a szegényeket sújtják. A leggazdagabb országokban is elsősorban a szegények esnek áldozatul az éghajlatváltozásnak, gondoljunk csak a Katrina hurrikán New Orleans-i károsultjaira.

Az előrejelzések szerint a mediter-rán térségben az éghajlatváltozás miatt egyre súlyosabb lehet a vízhiány, és ezt is leginkább a mezőgazdasági kister-melők és a társadalom szegényebb réte-gei sínylik meg. De Európa másképp is érintve lehet. A fejlődő világban sokhelyütt jelentkezhetnek a klíma-változás kedvezőtlen hatásai, emiatt csökkenhetnek a terméshozamok, és szélsőséges vízhiány várható. A kis szigetállamok és az alacsonyan fekvő partszakaszok lakosságát a tengerszint emelkedése fenyegetheti. Emiatt sokan elmenekülhetnek otthonukból, Euró-pának pedig meg kellene birkóznia a szegény menekültek áradatával, ami csak gyarapítaná az európai szegények számát. ●

Együtt egy új szociális cselekvési programért„Kérjük az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy szociális cselekvési programra, amely biztosítja az alapvető szociális jogoknak a versenyszabályok-kal és a gazdasági szabadságokkal való egyenrangú kezelését.” Az alapvető szo-ciális jogok közösségi chartájának 20. évfordulója alkalmából november 30-án rendezett konferencián az EGSZB és a

Notre Europe (A mi Európánk) kiemelte, hogy szükség van a szociális cselekvés tervezésének újraindítására az EU-n belüli jelenlegi helyzethez való igazítás céljából. Ahogyan azt Bruno Vever, a Munkaadók csoportjának volt tagja kije-lentette: „Az EU válságos időszakot él át, melyben megfeledkeznek a polgárokról. Ebben a helyzetben az EGSZB nem tehet

Az EGSZB a szegénység jelenségére figyelmeztet, és be kívánja vonni a polgárokat az ellene folytatott harcba2010-ben EU-szerte várhatóan több száz rendezvényre kerül sor. A legfontosabb események a nyitó- és a zárókonferencia (január 21., Madrid, illetve decem-ber 17., Brüsszel), valamint egy európai művészeti kiállítás és újságíróverseny. Brüsszelben két európai fókuszhétre is sor kerül, amelyek a szegénység és a társadalmi kirekesztés témájára össz-pontosítanak. Céljuk, hogy lendületet adjanak a rendezvényeknek, két konk-rét időszakra – 2010. május 17–30. és október 10–24. – csoportosítva őket. A tagállamok hasonló fókuszheteire az év folyamán elosztva, február és november között kerül sor.

Az EGSZB „Foglalkoztatás- és szo-ciálpolitika, uniós polgárság” szek-ciója ágazatokat átfogó állandó tanulmányozócsoport létrehozását javasolta, amely mobilizálja a forráso-kat és biztosítja az EGSZB részvételét a Brüsszelben és szerte a tagállamok-ban tartott legfőbb eseményeken. A tanulmányozócsoport jelentést készít majd az EGSZB-nek az év folyamán végzett figyelemfelkeltő munkájáról és a 2010 utánra szóló legfőbb üzeneteiről. (mjb) ●

Madi Sharma

Dr. Rajendra Pachauri

lakatot a szájára.” A rendezvényt Jacques DELORS, az Európai Bizottság egykori elnöke mellett több mint kétszáz részt-vevő tisztelte meg jelenlétével. A kon-ferencia végén elfogadott nyilatkozat a civil szervezetek és az európai polgárok aláírására vár: a szöveg 22 nyelven érhető el a következő címen: www.eesc.europa.eu/social-rights. (jr) ●

© Eu

rópa

i Uni

ó

www.eesc.europa.eu/social-rightswww.eesc.europa.eu/social-rights

EGSZB info – 2010. január/1. szám – különkiadás 7

Együtt a városi mobilitás új kultúrája felé

Small Business Act – Kisvállalkozói intézkedéscsomag: születésnap némi mellékízzelA kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) nyújtott támogatás nem csupán a pénz-ügyi válság, hanem a szociális és környe-zeti problémák megoldása szempontjából is fontos. Kkv-inknak az innovációban és a kreativitásban kulcsszerepük van, és több támogatást érdemelnek az Európai Unió részéről. Ezt üzente az EGSZB mun-kaadói csoportja, az EUROCHAMBRES, az UEAPME és a BUSINESSEUROPE az európai döntéshozóknak a kisvállal-kozói intézkedéscsomag születésnapja alkalmából, 2009. december 2-án tartott közös konferenciájuk során. Az Európai Bizottság által a „Gondolkozz előbb kicsi-ben” jelmondattal elindított intézkedések összessége nem szüntette meg azokat az akadályokat, amelyek a munkahelyterem-

tés és az innováció növekedését gátolják. Gyakori, hogy a vállalkozók nem bíznak egyéni képességeikben, vagy nem értik meg, hogy Európa valóban képes támo-gatni őket tevékenységeik elindításában és fenntartásában. Henri Malosse, az EGSZB munkaadói csoportjának elnöke határozottabb kötelezettségvállalást vár az Európai Uniótól a kkv-k iránt: „Nem kétséges, hogy Európa számíthat a kkv-kra a növekedés és a munkahelyek megteremtésében, azonban a kkv-k, és a vállalatvezetők vajon számíthatnak-e Európára?” – teszi fel a kérdést. A résztve-vők vállalták, hogy újból értékelik a kis-vállalkozói intézkedéscsomagot, valamint hogy a csomag jövő évi végrehajtásáról visszajelzést adnak. (jr) ●

A konferencia másnapján, decem-ber 8-án az EGSZB TEN szekciójának elnöke, Tóth János kiállítást nyitott meg, amely bemutatja, mit tehet a lakosság és a civil társadalom annak érdekében, hogy a kormány támogassa a városi mobili-tást elősegítő gyakorlatokat. A kiállítást a Woluwében működő európai iskola 114 fős, 10–12 évesekből álló csoportja is meglátogatta tanulmányi kirándulás kere-tében, amelyet az iskola azért szervezett az angol, francia, német, litván és finn nyelvi tagozat számára, hogy megismertesse velük a fenntartható mobilitás témáját.

További információ:http://www.eesc.europa.eu/sections/ten/index_en.asp?id=2300011tenen (acc) ●

A városi mobilitás kérdése egyre jobban aggasztja Európa lakóit. Az, hogy milyen közlekedési eszközt választanak, nemcsak saját jólétük és egészségük szempontjából nem mindegy, de másoké és a környezet szempontjából sem. Erről is szó volt 2009. december 7-én az Együtt a városi mobili-tás új kultúrája felé című projekt brüsszeli zárókonferenciáján, ahol azt vitatták meg, hogyan lehet Európában javítani és átfo-góbbá tenni a városi mobilitás kultúráját. A konferencia szervezésében az EGSZB „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” (TEN) szekci-ója is közreműködött, magát a projektet pedig az EU hetedik kutatási keretprog-ramja finanszírozta.

A projekt nyitókonferenciája óta (amelynek szintén az EGSZB adott otthont) 18 hónap telt el. A mostani rendezvényen az EGSZB tagjai, a kon-zorciumban érdekelt 14 város és más helyhatóságok (többek közt Róma, Madrid, Kalinyingrád és Stockholm) képviselői, uniós politikaalkotók, vala-mint egy találomra kiválasztott uniós polgárokból álló testület vett részt. Mindannyian úgy vélték, hogy az Uniót jobban be kellene vonni ebbe a kérdésbe, és további fellépésre van szükség ahhoz, hogy a fenntartható közlekedési projek-teket hatékonyabban meg lehessen való-sítani. Edgardo Maria Iozia, (II. csoport, Olaszország), a TEN szekció alelnöke hangsúlyozta: „az EGSZB-nek jobban ki kellene vennie a részét a konkrét fellépé-sekből, hogy Európa városaiban valóban fenntartható lehessen a közlekedés”.

A konferencián Brian Simpson, az Európai Parlament közlekedési és ide-genforgalmi (TRAN) bizottságának elnöke méltányolta, hogy a kezdemé-nyezés nyitott és részvételre ösztönöz, és kiemelte, hogy az Európai Parlament fontosnak tartja, hogy az EGSZB-vel a továbbiakban, a városi mobilitás poli-tikájának későbbi fejlesztése során is megmaradjon az együttműködés. A rendezvény végén Stéphane Buffetaut (I. csoport, Franciaország) szólalt fel, és az EGSZB nevében kijelentette: „Meggyőződésünk, hogy minden olyan kezdeményezésben, amelynek a fenn-tartható mobilitás a célja, a polgárok érdekét kell elsődlegesen szem előtt tartani.”

Küzdelem a rák ellen az EU-ban

Az EGSZB véleményt dolgozott ki a rákos megbetegedések számának csökkentéséhez, valamint a megbetegedések és a halálozási arány tagállamonkénti különbségeinek megszüntetéséhez szükséges intéz-kedésekről. 2006-ban a keringési megbetegedések után a rák volt a leggyakoribb halálozási ok: évente hozzávetőlegesen 3,2 millió uniós polgárnál diagnosztizálnak rákot. Az EGSZB üdvözli és támogatja az Európai Bizottság javaslatát a rák elleni fellépés érdekében lét-rehozandó európai partnerségről, amely a tagállamokat támogatná integrált rákellenes terveik elkészítésében.

Az EGSZB a felvilágosítás előtérbe helyezése mellett foglal állást, amelynek keretében tájékoztatják a fiatalokat a rák kialakulásához hozzájáruló életmódról, foglalkozási és környezeti tényezőkről. A fiatal korban történő felvilágosítás mellett meg kell erősíteni a kuta-tási kezdeményezéseket is, hogy további ismereteket szerezhessünk a rák megelőzési módjairól. A megelőzési tervek kiegészítéseként az EGSZB támogatja a szűrővizsgálatok új célkitűzéseire vonatkozó javaslatokat is. (al)

Erőteljesebb fellépés kell a reálgazdaság fellendítéséhez

Egy második, ambiciózusabb európai támogatási terv, új nemzetközi finanszírozási szabályok és egy politikai Európa: erre van szükség a lépések összehangolásához, valamint a gazdasági és szociális válság-ból való kilábaláshoz. Ez „A pénzügyi válság hatása a reálgazdaságra” című, Carmelo Cedrone (Munkaadók csoportja, Olaszország) által beterjesztett és az EGSZB december 16-i plenáris ülésén elfogadott vélemény fő üzenete.

A vélemény kifejti, hogy felügyeleti szabályok és bírságok bevezeté-sére van szükség annak érdekében, hogy megakadályozzuk a rendszer újbóli kisiklását. Emellett egy közös megközelítésben is meg kell álla-podni az európai bankokat illetően. „Ha olyan válsággal kell szem-benéznünk, mint a jelenlegi, erőteljes fellépésre van szükség a rövid és hosszú távon szükséges intézkedések és javaslatok meghatározása érdekében” – szögezte le nyitóbeszédében Cedrone úr.

Az EGSZB arra is felkéri az Európai Bizottságot, hogy javasoljon konkrét intézkedéseket egy politikai Európának az alapoktól való felépítésére, pél-dául egy, a politikai irányításról szóló fehér könyv elkészítésével. „Gon-doskodnunk kell róla, hogy a polgároknak ne kelljen tovább fizetniük az Európa-nélküliség árát”, jelentette ki Carmelo Cedrone. (ds)

Radikális változásra van szükség a közlekedés fenntartható jövőjének biztosítása érdekében

Az Európai Bizottság és a svéd elnökség felkérésére reagálva az EGSZB decemberi plenáris ülésén véleményt fogadott el a 2010 utáni fenntartható európai közlekedési politikáról.

„A jelenlegi közlekedési rendszer nem fenntartható. Radikális irányváltásra van szükség”, fejtette ki az előadó, Lutz Ribbe („Egyéb tevékenységek” csoport, Németország). A közlekedési igény kielé-gítése és növelése nem elég. „Meg kell vizsgálnunk, hogyan való-sul meg a közlekedés, annak érdekében, hogy meghatározhassuk, van-e értelme bizonyos közlekedési tevékenységeknek”, tette hozzá Ribbe úr.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a politikai döntések meghozatala előtt gondosan elemezni kell a politikák hatását közlekedési gya-korlatokra.

Az EGSZB arra szólítja fel az EU törvényhozóit, hogy a közlekedés fenntarthatóságát általánosságban vizsgálják, ne csak a környezet-védelmi célkitűzések tekintetében. A közlekedés nem lesz valóban fenntartható addig, amíg a közlekedési dolgozók szociális feltételei nem javulnak, és amíg nem biztosított mindenki számára – bele-értve a mozgássérülteket és az időseket is – a megfelelő hozzáférés a tömegközlekedéshez.

Az EGSZB cselekvésre szólít fel a régóta eldöntött, de soha meg nem valósított közlekedési politikai célkitűzések tekintetében. A külső költségek internalizálása csak egy példa erre. (mb)

A PLENÁRIS ÜLÉSRŐL DIÓHÉJBAN

Diákok Claude Leloup-val a tanulmányi kiránduláson

Henri Malosse

http://www.eesc.europa.eu/sections/ten/index_en.asp?id=2300011tenenhttp://www.eesc.europa.eu/sections/ten/index_en.asp?id=2300011tenen

8 EGSZB info – 2010. január/1. szám – különkiadás

Az EGSZB „Design ZeroNine” pályáza-tának legkreatívabb és egyúttal a fenn-tarthatóság koncepcióját demonstráló projektjeit – köztük a díjnyertes alko-tásokat – bemutató kiállítás nyílt meg decemberben. A multimédia-kiállításon szerepel a díjnyertes pályamű, a „Bee House” („méh-lak”) prototípusa is, egy virágokkal beültetett láda, mely annak elismeréséül kapott díjat, hogy képes „a növényi, állati és emberi életet egy olyan üzenetbe foglalni, mely egyszerű és alap-vetően fontos ökológiai értékeket hang-súlyoz a modern életben” – indokolta döntését a nemzetközi válogató zsűri.

A megnyitón, melyre december 9-én este került sor, Irini Pari alelnök és Mar-tin Westlake főtitkár ünnepélyes keretek

között adta át a díjakat a négy győztes alkotónak. A „Bee House” mellett a követ-kező pályaművek nyertek: a „Dynamic”, az emberi stressz által töltődő mobilte-lefon-töltő, a „USELESS”, az erőforrások környezetbarát használatának előmoz-dítására emlékeztető kis tárgy, vala-mint a zsűri által dicséretben részesített

„Sabbiode”, természetes elemekből készült tárgyak gyűjteménye, mely hozzájárul a hulladék csökkentéséhez.

„A Design ZeroNine pályázat díja a fenntartható jelenért egyértelmű és igen vonzó célt tűz ki: ez pedig az adni” – hangzott el a kurátor, Giovanna Massoni konklúziójaként. A díj megerősíti egyút-tal az EGSZB küldetését is, mely a civil társadalom szociális kezdeményezései és az európai intézmények közötti híd megteremtését hivatott szolgálni a szo-ciálpolitika befolyásolása és támogatása céljából.

A kiállítás 2010. január 31-ig tekint-hető meg, minden érdeklődőt szeretettel várunk. (al) ●

2010. január/1. szám különkiadás

Az EGSZB info 22 nyelven elérhető: http://www.eesc.europa.eu/activities/press/eescinfo/index_en.asp

QE-A

A-09-010-H

U-N

EGSZB infoFőszerkesztőBarbara Gessler

SzerkesztőkVincent BastienMaciej BuryIsolde JuchemAshley LewisMarco PezzaniJérôme RocheDaria Santoni

KoordinátorAgnieszka Nyka

A szám elkészítésében részt vett: Jakob Andersen, Maria Judite Berkemeier, Ana-Cristina Costea, Aleksandra Klenke, Maria Jose Lopez Grancha, Sebastien Occhipenti, Christian Weger, Laila WoldAz EGSZB info angol, francia és német nyelven nyomtatott formában ingyenesen beszerezhető az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság sajtószolgálatánál. A kiadvány továbbá PDF-formátumban 22 nyelven elérhető az EGSZB honlapján, a következő oldalon: http://www.eesc.europa.eu/activities/press/eescinfo/index_en.asp.Az EGSZB info nem nyújt hivatalos tájékoztatást az EGSZB eljárásairól. Erre vonatkozó információk az Európai Unió Hivatalos Lapjában vagy a bizottság egyéb kiadványaiban találhatók. Sokszorosítása – az EGSZB info forrásként való megnevezésével – engedélyezett (egy példány elküldendő a főszerkesztőnek).

Példányszám: 15 500 A következő szám 2010 februárjában jelenik meg.100%-ban újrahasznosított papírra nyomtatva

CímEurópai Gazdasági és Szociális BizottságJacques Delors Building, 99 Rue Belliard, 1040 Brussels, BelgiumTel.: +32 25469396 vagy 25469586Fax: +32 25469764

E-mail: eescinfo@eesc.europa.eu Internet: http://www.eesc.europa.eu/

Az EGSZB info évente kilenc alkalommal jelenik meg, az EGSZB plenáris üléseinek alkalmából.

Fedezzük fel a jövő fenntartható építészetétA „globális túlfogyasztás napja” (Global Overshoot Day) az évnek az a napja, ami-korra az emberiség meghaladja ökológiai lehetőségeit, és kimeríti a bolygónk által egy év alatt megtermelt természeti erőfor-rásokat. 2009-ben ez szeptember 25-én következett be. Az EGSZB e köré a dátum köré időzítette energiahatékonysági ren-

dezvényeit, és kisfilmet készített annak bemutatására, hogy a jövő építészetében az újrahasznosítás lesz majd a kulcsszó. Az esemény valamennyi résztvevője meg-tapasztalhatta, hogy mit jelent a fenntart-ható lakásépítés a gyakorlatban. Ha Ön is kíváncsi rá, hogy milyen az a ház, amely tizedannyi energiát fogyaszt, mint egy átlagos európai városi épület, látogasson el az alábbi weboldalra: http://www.eesc.europa.eu/activities/press/media/AV/index_en.asp.

Tekintse meg az EGSZB „A szervezett civil társadalomért” díjának nyerteseit

Novemberi plenáris ülésén az EGSZB a civil társadalom hat úttörőjét díjazta, akik – innovatív teljesítményük és krea-tív kezdeményezéseik által – kedvezően befolyásolták a közvéleményt Európával és az integrációs folyamattal kapcsolat-ban. Az EGSZB valamennyi nyertessel interjút készített. Amennyiben nem tudott részt venni a díjkiosztó ünnep-

RÖVID HÍREK

Hamarosan az EGSZB-nélMűvészek és tudósok az éghajlatváltozás sokrétű hatásainak feltárásáért

Az utóbbi évek során az európaiak sokkal tájékozottabbá váltak az éghajlatváltozást illetően, de még mindig nagy a szakadék a tudományos ismeretek és aközött, amit a lakosság tud a kérdésről. Kulturális és művészeti körökben sem kering túl sok információ az éghajlatváltozásról. Ennek orvoslására az Európai Gazda-sági és Szociális Bizottság (EGSZB), a British Council, az Európai Uniós Nem-zetek Kulturális Intézete (EUNIC) és a TippingPoint nagyszabású európai szintű gyűlést szervez a kulturális szektorban tevékenykedők, köztük a művészek, illetve az éghajlatváltozással foglalkozó tudósok számára. A rendezvény az EGSZB székhá-zában zajlik majd 2010. január 25–26-án. Célja az, hogy feltárja az éghajlatváltozás komplex és árnyalt kulturális vetületeit, és hogy meghatározza, melyek azok a terü-letek, ahol művészek és tudósok közös projektjei révén további cselekvésre van lehetőség. (ds)

A 2010. évi Fogyasztók Európai Napja

Az EGSZB 1999 óta rendezi meg a Fogyasztók Európai Napját, amely az európai fogyasztók számára alapvető fontosságú kérdések felvetése révén idő-

közben egyre nagyobb jelentőségre tett szert uniós szinten. 2010-ben a Fogyasz-tók Európai Napjára március 15-én, Mad-ridban kerül sor az EGSZB szervezésé-ben, a spanyol elnökséggel és az Európai Bizottsággal együttműködve. A 2010-es esemény fő témája „A fogyasztóvédelmi jogok alkalmazása” lesz. (mjlg)

Konferencia a tengerészeti ágazat humánerőforrásairól – 2010. március 11.

Az EGSZB növelni szeretné a tengeré-szeti ágazat foglalkoztatását és verseny-képességét a fiataloknak a szektorral fog-lalkozó szakmákban rejlő lehetőségekről való tájékoztatása révén. A konferencia alkalmából az EGSZB összehívja a szó-ban forgó pályák iránt érdeklődő fiata-lokat, továbbá az ágazat főbb szereplőit (a különböző szociális partnereket, a hajóüzemeltetőket, a szakszervezeteket, az oktatási és képzési intézményeket, valamint a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet képviselőit stb.). (so) ●

Formatervezők díjazása a fenntartható jövő kreatív megközelítéséért

Irini Pari James Ennisszel, az első díj nyertesével

ségen és szeretné tudni, hogy vajon mi lehet a közös a szervezett bűnözés ellen küzdő olasz szervezetekben, egy kör-nyezetvédő civil szervezetben, egy gaz-dasági kamarában, illetve a történelmet népszerűsítő és az egész kontinensen önkéntes munkát végző európai szö-vetségekben, látogasson el a következő weboldalra: http://www.eesc.europa.eu/activities/press/media/AV/index_en.asp, és tekintse meg az interjúkat. (mb)

Gazdasági és szociális tanácsok moszkvai találkozója

A Gazdasági és Szociális Tanácsok és Hasonló Intézmények Nemzetközi Egye-sületének (AICESIS) igazgatótanácsa a Jevgenyij Velikhov elnök által vezetett orosz civil kamara meghívásának eleget téve, első ízben találkozott 2009. decem-ber 3–4-én Moszkvában.

A rendezvényen a következő szervezetek vettek részt: öt gazdasági és szociális tanács Európából, öt Afrikából, kettő Ázsiából és egy Latin-Amerikából, az EGSZB, az UCESA (Afrikai Gazdasági és Szociális Tanácsok Egyesülete), az ENSZ keretében működő ECOSOC, valamint az ILO.

Az EGSZB küldöttségét Filip Hamro-Drotz vezette, Tóth János és Martin Westlake kíséretében. Antonio Marzano, AICESIS-elnök elnökletével az igazgató-tanács elfogadta az AICESIS középtávú fejlesztési tervét.

A következő igazgatótanácsi és közgyű-lésre 2010. július 5–6-án New Yorkban kerül majd sor az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának keretében.

Csatlakozz a szociális cselekvési programot sürgető petícióhoz!

November 30-án az EGSZB ünnepség keretében emlékezett meg az EU alap-vető szociális jogokról szóló chartája aláírásának 20. évfordulójáról. A rendez-vény díszvendége Jacques Delors volt, aki 1989-ben elsőként vázolta fel az alapvető szociális jogokkal bíró szociális Európa képét. E jogokat az Alapvető Jogok Char-tája révén időközben belefoglalták a Lisz-szaboni Szerződésbe. Érdekes véletlen, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalé-pését másnap, december 1-jén ünnepelte Európa – így nem is sikerülhetett volna jobban időzíteni az ünnepséget!

Közös nyilatkozatot is elfogadtunk, amely felszólítja az uniós intézményeket arra, hogy egy szociális cselekvési prog-ram elfogadásával biztosítsák, hogy az alapvető szociális jogoknak ugyanakkora jelentőségük legyen, mint a versenysza-bályoknak és a gazdasági szabadságok-nak. Felkérjük valamennyi civil szerve-zetet és a szélesebb nyilvánosság tagjait, hogy aláírásukkal csatlakozzanak ehhez a petícióhoz: http://www.eesc.europa.eu/social-rights.

EU–Törökország: a civil társadalom és a csatlakozási folyamat

Az EGSZB 2009. december 1-jén és 2-án, Stockholmban tartotta az EU–Törökország konzultatív vegyes bizottság 27. ülését. Az eseményt meg-

tisztelte jelenlétével Cecilia Malmström európai ügyekért felelős svéd miniszter és Egemen Bağış európai ügyekért felelős török miniszter, Törökország főtárgya-lója is.

A találkozón megvitatták a civil társada-lom szerepét a csatlakozási folyamatban, a gazdasági és pénzügyi válság hatását, az informális gazdaság kérdését, valamint a nők jogait és szerepét az EU-ban és Törökországban. Az ülés mellett szemi-nárium megrendezésére is sor került – a svéd civil társadalmi szervezetek és a média képviselőinek részvételével –, melynek az volt a célja, hogy vitát indít-son arról, hogy a civil társadalom szer-vezetei és más fórumok hogyan tudnak segíteni a Törökország csatlakozási tár-gyalásaival kapcsolatos információk ter-jesztésében az EU tagállamaiban.

Az ülés végén közös nyilatkozatot fogadtak el, amely az európai és a török hatóságok számára egyaránt tartalmaz ajánlásokat.

További információ: http://www.eesc.europa.eu/sections/rex/europe/areaactivities/turkey/index_en.asp?id=507327rexen (lw) ●

Filip Hamro-Drotz és Martin Westlake

Sandy Boyle és Tuğrul Kudatgobi