istraži zelenu stazu...4 5 što je zelena staza? mi a zöldút? what is the greenway? prve zelene...

IstražI Zelenu staZu

TURISTIČKI VODIČ za bicikliste i pješake avanturiste Zelenom stazom

Kémes - Zeleni centar Kemeš - Adorjás - Kórós - Rádfalva - Diósviszló - Terehegy - Harkány - Drávaszabolcs - Donji Miholjac - Feričanci - Kutjevo - Zeleni centar Latinovac - Čaglin - Našice - Donji Miholjac

FedeZd Fel a határon árnyúló Zöldutat

TÁJÉKOZTATÓ kerékpárosoknak és túrázóknak a Zöldút mentén

Kémes - Zöldút Központ Kémes - Adorjás - Kórós - Rádfalva - Diósviszló - Terehegy - Harkány - Drávaszabolcs - Donji Miholjac - Feričanci - Orahovica - Kutjevo - Zeleni centar Latinovac - Čaglin - Našice - Donji Miholjac

explore the Greenway

TOURIST GUIDE for cyclists and adventurist hikers through the Greenway

Kémes - Greenway center Kémes - Adorjás - Kόrόs - Diόsviszlό - Terehegy - Harkány - Drávaszabolcs - Donji Miholjac - Feričanci - Orahovica - Kutjevo - Greenway center Latinovac - Čaglin - Našice - Donji Miholjac

3

Slagalica – zaklada za razvoj lokalne zajednice

Autori tekstova: Tekstovi o Hrvatskoj: Mislav Pavošević (Putovanja Slavonijom i turistički vodiči – Udruga za

turizam i promicanje kulture putovanja, Osijek, Hrvatska) Tekstovi o Mađarskoj: Orsolya Kovacs (Udruga za održiv Ormanšag, Kemeš, Mađarska /

Fenntartható Ormánság Nonprofit Kft., Kemés, Magyarország)Tekst o Latinovcu i kapilarnim stazama: Andrea Rutnik (Eko centar Latinovac, Hrvatska)

Urednici: Branka Kaselj, Julijana Mladenovska-Tešija

Prijevod: Lingua – Centar za edukacije i usluge prijevođenja, Mislav Pavošević, Orsolya Kovacs

Grafičko uređenje: MIT Design

Tisak: IBL

Naklada: 2.000 primjeraka

Ova publikacija izrađena je uz pomoć sredstava Europske unije. Za njezin sadržaj odgovorna je isključivo Slagalica – zaklada za razvoj lokalne zajednice te se ni na koji način ne može smatrati da odražava stajališta Europske unije.

A kiadvány az Európai Unió támogatásával készült. A kiadvány tartalmáért a Slagalica Com-munity Foundation felel és nem tükrözi az Európai Unió és/vagy irányító hatóság véleményét.

This publication has been produced with the financial assistance of the European Union. The content of the publication is the sole responsibility of Community Foundation Slagalica and can under no circumstances be regarded as reflecting the position of the European Union and/or the managing Authority.

CIP zapis dostupan u računalnom katalogu Gradske i sveučilišne knjižniceOsijek pod brojem 131122008

dobrodošlI na Zelenu staZu! ÜdvöZlÜnk a Zöldúton!welcome to the Greenway!

Krenite s nama u istraživanje područja koje se proteže od zelene ljepotice rijeke Drave kroz zlatnu ravnicu, uz plodna polja i ribnjake do pitomog šumo-vitog gorja. Putem upoznajte ljude, njihov život i običaje, posjetite dvorce i tvrđave, okusite vrhunska vina, zasladite se tradicijskim kolačima, počastite se odličnom hranom, a pri tome uživajte bez grižnje savijesti biciklirajući kroz prekrasne krajolike. No, u vožnji pripazite na vrijeme jer ćete gotovo iza svakog zavoja poželjeti posegnuti za fotoaparatom! Ipak, ne brinite. Zelena staza je osmišljena tako da i najvještiji i „najsvježiji“ biciklisti s lakoćom prođu njene najzanimljivije dijelove ali i udobno odmore kako bi sutradan dovršili put.

Gyere velünk és fedezd fel a gyönyörű zöld természet és a Dráva folyó mentén elterülő tájat. Haladj keresztül az arany alföldön a termékeny földek és halastavak mentén majd a magasra nyúló erdős hegyeken a Papukon, Krndiján és Dilj Gorán. Az út mentén találkozz a helyi lakosokkal, ismerd meg az életüket, szokásaikat, látogasd meg a kastélyokat, erődöket, próbáld ki a legjobb minőségű borokat és engedj meg magadnak egy kis kényeztetést a hagyományos helyi édességek elfogyasztásával. Engedj a kísértésnek, élvezd a helyi fogásokat, hisz mindeközben gyönyörű vidéken kerékpározol. Az idő megszűnik hiszen minden kanyar és kereszteződés tartogat némi újdonságot, gyakran kell majd a fényképeződ után kutatnod! Ez az útvonal a profi kerékpárosoknak és a kezdőknek is megfelelő: mindenki számára új élményeket rejt az útvonal és a tekergélés után nyugodtan lehet pihenni reggelig, az indulásig!

Come with us and explore the land that lies between the green beauty–river Drava, and passes through the golden lowlands, fertile fields and fishponds to the gentle and forested mountains. Along the way meet the people, their way of life and customs, visit castles and fortresses, taste premium quality wines and treat yourself with some traditional cakes. Enjoy the local cuisine without worry about extra weight while cycling through the beautiful countryside. But be aware of the time because you will probably wish to stop after every turn and reach for your camera! Still, you can take it easy. The Greenway is made both for expert cyclists and new ones: all will get to see the highlights of the route and relax until the next morning.

HR

HU

EN

4 5

što je Zelena staZa? mI a Zöldút? what Is the Greenway?

Prve zelene staze (Eng.: “Greenway”) datiraju iz 1800.-tih i zamišljene su kao staze za hodanje i istraživanje parkova, zaštićenih prirodnih područja i krajolika. Moderne Zelene staze povezuju se s Greenway pokretom koji je nastao u Sjedinjenim Državama 1950.-tih. Zelene staze su nezavisne staze koje slijede stare ili nekorištene putove a upotrebljavaju se za takozvani tihi promet ili putovanje nemotoriziranim sporim sredstvima poput hodanja, bicikliranja i jahanja. Kroz europske zemlje postoje stotine kilometara sporednih cesta koje se koriste kao koridori zelenih staza povezujući regije i zemlje. Hrvatska je putem ovog projekta, a Mađarska čak i ranije, su i same postale dio te velike europske mreže!

Az első zöldút az 1800-as évekre tehető, gyalogos útvonalat, parkokat, védett természeti területeket, vidékeket szándékozott felkutatni. A modern zöldútvonalak kapcsolódnak a Zöldút mozgalomhoz amely az 1950-es évek táján az Egyesült Államokból ered. A Zöldutak független útvonalak amelyek régi nem használt nyomvonalat követnek és az úgynevezett “halk” forgalmat, azaz nem motoros járművel való közlekedést erősítik mint séta, kerékpározás, lovaglás. Az európai országokon több száz kilométeres másodrangú utak haladnak keresztül, melyek Zöldút folyósóként használatosak és a régiókatt valamint az országokat kötik össze. Horvátország, Magyarországot követve, ennek a projektnek az eredményeként bekerült az Európai hálózatba.

The first Greenways date back to the 1800s and are intended as walking paths and research parks, protected natural areas and landscapes. Modern Green trails are associated with Greenway movement that originated in the United States in 1950s. Greenways are independent paths that follow old or unused paths and are used for the so-called silent traffic or slow non-motorized means of travel such as walking, cycling and horse riding. Through European countries there are hundreds of kilometers of secondary roads that are used as Greenway corridors linking regions and countries. Through this project Croatia, and Hungary even before, became part of the large European network!

HR

HU

HU

EN

Zelena staZa – staZa koja spajaZöldút, aZ út amely össZekötGreenway – way to conect

„Zelena staza – staza koja spaja“ je IPA partnerski projekt koji ima za cilj potaknuti ekonomski rast u zapostavljenim ruralnim područjima Slavonije i južne Mađarske kroz razvoj tematske biciklističke staze duge 378 kilome-tara koja povezuje dvadesetak manjih sela, naselja i nekoliko gradova od sela Kemeš u Mađarskoj pa sve do sela Latinovac u Hrvatskoj te kapilarne staze u dolini Ormánság i Zlatnoj dolini. Projektom želimo potaknuti jačanje lokalnih ruralnih zajednica kroz bavljenje održivim seoskim ekoturizmom i proizvodnjom. Projekt su zajednički osmislile i provode dvije udruge iz Ma-đarske, Udruga za održivi Ormanšag i Zaklada Zajedno za djecu iz Kemeša i dvije iz Hrvatske, Slagalica - zaklada za razvoj lokalne zajednice iz Osijeka i Eko centar Latinovac. Aktivni eko-turizam povezuje Slavoniju i Ormánság te promovira njihovu kulturnu, gastronomsku i etničku tradiciju i raznolikost. Hrastove šume, vinogradi, žitna polja, med, vino, sir, kulen, zlatovez, Dra-va koja spaja, gostoljubivi domaćini… Bogatstva Slavonije i Ormánsága se mogu iskazati tradicijama, ljudima, ali i potencijalima ove regije koja može ponuditi bolju budućnost za sve njene stanovnike.

http://www.ormansag-zlatnadolina.org/http://www.zaklada-slagalica.hr/hr/slagalica-ipa/

„Zöldút- az út ami összeköt“ egy IPA partnerségi együttműködésben megvalósuló program aminek a célja, hogy fellendítse a hátrányos helyzetű térségek gazdaságát Szlavóniában és Dél-Magyarországon. Mindezt körülbelül 378 km tematikus kerékpárutak kialakításával kívánjuk elérni, amely több apró települést köt össze a magyarországi Kémestől a horvátországi Latinovacig valamint kapilláris utakat jelöl az Ormánságban és az Arany Völgyben. A projekt célja, hogy megerősítse és motiválja a helyi közösségeket miközben a fenntartható ökoturizmust és vállalkozókészséget támogatja. A projekt két magyarországi civil szervezet a Fenntartható Ormánság Nonprofit Kft valamint az Együtt a Kémes Körzet Gyermekeiért Alapítvány és a horvát Slagalica Közösségi Alapítvány illetve a latonivaci Eko Központ kreatív kezdeményezése mentén valósult meg. A projekt eredményeként aktív ökoturisztikai útvonalak kötik össze Szlavóniát és az Ormánságot amely a kultúrát, gasztronómiai és társadalmi hagyományokat hirdeti. Tölgy erdők, borpincék, búzamezők, méz, bor, sajt, szlavóniai kolbász, arany hímzés, gyönyörű Dráva –ami összeköt... A gazdag Szlavónia és Dél-Magyarország kifejezhető több módon, de leginkább a térség hagyományai, emberek és természeti értékek mentén.

http://www.ormansag-zlatnadolina.org/http://www.zaklada-slagalica.hr/hr/slagalica-ipa/

HR

6 7

“Greenway – A Way to Connect” is IPA partnership project that aims at supporting economic growth in disadvantaged rural areas of Slavonia and southern Hungary through development of thematic cycling route of 378 kilometers to connect more than twenty smaller villages, towns and cities from Kémes in Hungary to Latinovac in Croatia, including capillars in the Ormánság and Golden Valley. The aim of the project is to encourage and strengthen the local rural communities through developing sustainable rural eco-tourism and entrepreneurship. The project has been created and implemented by two associations from Hungary, Sustainable Ormánság Nonprofit Ltd, and Together for the Kemes Area Children Foundation, and two from Croatia Community Foundation Slagalica from Osijek and Eco Center Latinovac, from Latinovac. Active eco-tourism connects Slavonia and Ormánság through promoting their culture, gastronomic and etnic traditions and diversities. Oak forests, vineyards, wheat fields, honey, wine, cheese, Slavonian sausage, golden embroidery, beautiful Drava – river that connects... The riches of Slavonia and Ormánság can be expressed in many ways, but mostly through our traditions, people and natural resources of this region that has prospects for better future for all its inhabitants.

http://www.ormansag-zlatnadolina.org/ http://www.zaklada-slagalica.hr/hr/slagalica-ipa/

EN sadržaj / a tartalom / content

Opis Zelene staze/ A zöldút leírása / Description of the Greenway

Gdje se nalazite i kakvo vas vrijeme očekuje?Hol van, és milyen idő vár Önre?Where you are and what kind of weather can you expect?

Kakva je bila prošlost kraja?Mi a régió története?What is the history of this region?

Kakvi su ljudi i njihovi običaji?Milyenek az emberek és viseleteik?What are the people and their customs like?

ZELENA STAZA U MAĐARSKOJ - KEMEŠZÖLDÚT MAGYAR - KÉMESGREENWAY IN HUNGARY - KÉMES

Zelena staza Ormánság - Zlatna dolinaOrmánság - Zlatna dolina ZöldútOrmánság - Zlatna dolina Greenway Route

Zelena Staza BőközBőköz ZöldútBőköz Greenway

Zelena Staza OkorvidekOkorvidék ZöldútGreenway Okorvidek

Zelena Staza OrmányközOrmányköz ZöldútOrmányköz greenway

Zelena Staza Sztárai MihálySztárai Mihály ZöldútSztárai Mihály Greenway

ZELENA STAZA U HRVATSKOJZÖLD NYOMVONALAK HORVÁTORSZÁGBANGREENWAY IN CROATIA

Donji MiholjacDonyi MiholyácDonji Miholjac

12

12

13

15

22

27

32

37

41

45

50

52

8 9

Turističke informacijeTurisztikai információkTourist information

Poljoprivredna gospodarstva (ekološki proizvodi)Mezőgazdaságok (ökötermékekFamily Farms (local eco products)

Medicinske uslugeEgészségügyi szolgáltatásokMedical services

Zelenom stazom od Donjeg Miholjca prema FeričancimaZöldúton Donyi Miholyáctól Fericsánci (Feričanci) feléAlong the Greenway route from Donji Miholjac to Fericanci

Feričanci / Fericsánci / Fericanci

Zelenom stazom od Feričanaca prema OrahoviciZöldúton Fericsáncitól OrahovicáigAlong the Greenway route from Fericanci towards Orahovica

Orahovica

Zelenom stazom od Orahovice prema Kutjevu kroz Park pridode PapukZölduton Orahovicától a Papuk Természeti Parkon keresztül Kutjevó feléAlong the Greenway route from Orahovica to Kutjevo through Papuk Nature Park

Kutjevo / Kutjevó / Kutjevo

Zelenom stazom od Kutjeva do Latinovca i prema ČaglinuZöldúton Kutjevótól Latinovci-ig, és Csaglin feléAlong the Greenway from Kutjevo to Latinovac and towards Čaglin

Latinovac / Latinovác / Latinovac

Zelena staza Grujino brdo / Grujino brdo zöldút / Greenway Grujino brdo

Zelena staza Duboka / Duboka zöldút / Greenway Duboka

Čaglin / Csaglin / Caglin

Zelenom stazom od Čaglina preko Dilj gore prema Našicama Zöldúton Csaglintól a Dilj hegyen át Nasice feléAlong the Greenway route from Čaglin over the Dilj mountain towards Našice

Našice / Nasice / Nasice

Zelenom stazom od Našica do Đurđenovca i ponovo prema Donjem Miholjcu...Zöld úton Nasicétől Gyurgyenovácig (Đurđenovac), és újból Donyi Miholyác felé….Along the Greenway from Našice to Đurđenovac and back to Donji Miholjac…

Hitni brojevi / Segélyhívó számok / Emergency numbers

sadržaja tartalomcontent

sadržaja tartalomcontent

54

57

59

60

62

66

68

70

73

74

76

77

80

81

84

85

87

90

10 11

kaZalo / Index / Index

1. Zeleni centri – informacije Zöldút központok - információ Greenway centers – information

• Informacije o lokalnim turističkim vodičima információ a helyi túravezetőkről Information on local tourist guides

• Informacije o popravljačima bicikala információ a helyi kerékpárszerelőkről Information on local bike repairman

• Informacije o hotelima, restoranima, vinarijama, medicinskim uslugama információk a hotelekről, éttermekről, borpincékről, egészségügyi szolgáltatásokról Information about hotels, restaurants, vinaries, medical services

2. Parkovi, jezera, izletišta Parkok, tavak, kiránduló helyek Parks, lakes, excursion sites

kaZaloIndexIndex

3. Domaći proizvodi, suveniri Helyi készítésű termékek, ajándékok Home-made products, souvenirs

4. Smještaj, kamping Szállás, kemping Accommodation, camping

5. Banke i bankomati Bankok és kézpénzfelvevő helyek Banks and cash machines

6. Muzeji i kulturne znamenitosti Múzeumok és kultúrális látnivalók Museums and cultural sites

12 13

!

opIs Zelene staZea Zöldút leírása descrIptIon oF the Greenway

Zelena staza počinje u Mađarskoj, u Kemešu i obuhvaća Adorjás – Kόrόs – Diόsviszlό – Terehegy –Harkány – Drávaszabolcs. Od graničnog prijelaza kod Donjeg Miholjca, Zelena staza prelazi na hrvatski teritorij i obuhvaća slijedeća mjesta: Donji Miholjac, Ivanovo, Bockovac, Viljevo, Kapelna, Ku-ćanci, Bokšić, Beljevina, Đurđenovac, Feričanci, Orahovica, Našice, Kutjevo, Bektež, Čaglin i završava u Latinovcu, gdje je smješten „Zeleni centar“.

A határon áthaladunk Magyarországon, és magában foglalja a Kémes - Adorjás – Kόrόs – Diόsviszlό – Terehegy – Harkány – Drávaszabolcs. Donji Miholjacon, majd a zöldút folytatódik Horvátországban és a következő településeket foglalja magába: Donji Miholjac, Ivanovo, Bockovac, Viljevo, Kapelna, Kućanci, Bokšić, Beljevina, Đurđenovac, Feričanci, Orahovica, Našice, Kutjevo, Bektež, Čaglin és Latinovacon végződik ahol a zöldút központ található.

Greenway begins in Hungary, in Kemés, and links Adorjás – Kόrόs – Diόsviszlό – Terehegy –Harkány – Drávaszabolcs. From the border crossing at Donji Miholjac, Greenway continues into Croatia and includes the following places: Donji Miholjac, Ivanovo, Bockovac, Viljevo, Kapelna, Kućanci, Bokšić, Beljevina, Đurđenovac, Feričanci, Orahovica, Našice, Kutjevo, Bektež, Čaglin and ends in Latinovac where is the Greenway Center Latinovac.

Gdje se nalaZIte I kakvo vas vrIjeme očekuje?hol van, és mIlyen Ido ˝ vár önre?where you are and what kInd oF weather can you expect?

Vaše putovanje počinje u južnoj Mađarskoj, u dolini Ormašag, a nastavlja u Slavoniji. Vi se nalazite na samom jugu Srednje te na pragu Jugoistočne Europe što cijeli ovaj region čini zanimljivom mješavinom naroda i običaja. Od Budimpešte ste udaljeni oko 300 km, od Zagreba 250 km, a do Osijeka i Dunava treba vam tek 50-ak km vožnje prema istoku. Idealno vrijeme za obilazak ove biciklističke staze stoga su proljeće i jesen, s umjerenim tem-peraturama i podjednako raspoređenim kišnim i sunčanim danima.

Az utazása dél Magyarországon kezdődik, Ormánság völgyben, és folytató-dik Szlavóniában. Itt, Közép Európa déli részén, és Délkelet Európa küszöbén van, ami ezt az egész régiót a nemzetek, és szokások érdekes vegyülékévé

HR

HU

EN

HR

teszi. Budapesttől 300 kilométer távolságra van, Zágrábtól 250 km, Eszékig, és a Dráváig pedig csak 50 kilométert kell utaznia kelet irányba. Tehát az ideális időszak túrázni ezen a kerékpárúton a tavasz és az ősz, mérsékelt hőmérsékletekkel, és egyformán eloszló esős és napos idővel.

Your travel begins in Southern Hungary, in Ormansag Valley, and continues in Slavonia. You are in the very south of the Central Europe and at the doorsteps to the South Eastern Europe. That makes the whole area an interesting mixture of nations and customs. Your distance from Budapest is about 300 km, from Zagreb 250 km and towards Osijek and the Danube you’d need to cross some 50 km. Ideal times of the year to use this cycling route are spring and autumn having moderate temperatures and even distribution of rainy and sunny days.

Znate li da...? / Tudtad, hogy...? / Do you know that...? U Rječniku hrvatskoga jezika (Anić, 2004) navedno je 104 hungarizama u hrvatskom standardnom jeziku /A horvátnyelv szótárban (Anić 204) 104 hungarizmus van idézve a horvát sztandard nyelvben / The Dictionary of the Croatian Language (Anić, 2004) lists 104 hungarisms in the standard Croatian language.

kakva je bIla prošlost kraja?mI a réGIó története?what Is the hIstory oF thIs reGIon?

U davna vremena, do prije 600 000 godina na putu kojim ćete prolaziti nalazilo se veliko unutarkontinentalno more poznato kao Panonsko more. Kada je Dunavom konačno oteklo prema Crnom moru, iza sebe je ostavilo plodnu ravnicu koja bi sama mogla prehraniti Europu. U doba starog Rimskog Carstva, ovdje se nalazila provincija Panonija.MAĐARSKA se nalazi u karpatskoj dolini. Između 1526. i 1687. Baranjskom županijom je vladao Turski imperij. U to doba javlja se i kalvinizam; njegov najizrazitiji predstavnik je Mihály Sztárai (Stari Mihovil). Baranju zahvaća industrijalizacija 1950. godine i to glavno zbog rudnika ugljena kojima je bogata. Posljedice toga su snažna urbanizacija i smanjenje lokalnog stanovništva sela. Ovdje je i linija razgraničenja (granica) u dužini od 10-15 km. Željeznica 1895. Počinje povezivati Sellye Drávasztára i Zalatu; 1912. Siklós-Harkanj i Siklós Drávaszabolcs, a od 1913. i Pečuh-Harkanj. Ormanšag je drugačiji od drugih dijelova županije po svojim navikama, stilu života, tradicionalnim nošnjama, ali i zbog svoje zatvorenosti u društvenom i zemljopisnom smislu koja je omogućila očuvanje prirodnih resursa.HRVATSKA: Od dolaska Hrvata u 6. stoljeću cijeli se dio Panonije južno od Drave počeo nazivati Slavonija. Do kraja srednjeg vijeka, Slavonija

HU

EN

HR

14 15

EN

je pripadala Hrvatskom, a zatim i Hrvatsko-Ugarskom kraljevstvu da bi konačno 1526. većim dijelom pala u ruke moćnog Otomanskog Carstva. Od kraja 17. stoljeća sve do 1918. godine, Slavonija je ponovo dio Kraljevine Hrvatske ovaj put u sastavu Austro-Ugarskog Carstva. Od Prvog svjetskog rata Hrvatska je bila dio Jugoslavije, najprije kraljevine, a od kraja Drugog svjetskog rata socijalističke republike. Od 1991. godine Slavonija je dio Republike Hrvatske koja je svoju samostalnost od Jugoslavije morala izboriti nametnutim joj ratom čije se posljedice i danas osjete ponajviše u gospodarstkom zaostajanju. Mađarska je postala dio Europske unije 2004, a Hrvatska 2013.

Az ősi időkben, 600 000 évvel ezelőttig, vitorlázni kellett Szlavónián keresztül mert az óriási belső tenger a híres Pannóniai Tenger terült el itt. Amikor ez végül a Dunába és a Fekete Tengerbe ereszkedett elhagyott egy óriási és termékeny síkot amely tudja ma is etetni Európát.MAGYARORSZÁG a Kárpát-medencében helyezkedik el. 1526 és 1687 között a törökök uralták Baranya megyét. Ekkor jelentek meg a reformáció első nyomai (Sztárai Mihály). Az 1950-es évektől Baranyát – az elsősorban a bányászatra épülő – nagyfokú iparosítás jellemezte. Ennek következménye az erőteljes urbanizáció és a falvak népességének csökkenése. A 20. században a Dráva mellett védelmi őrvonalat alakítottak ki 10-15 km hosszan. 1895-ben a Sellye-Drávasztára-Zaláta, 1912-ben a Siklós-Harkány és a Harkány-Drávaszabolcs, 1913-ban a Pécs-Harkány vasútvonalakat hozták létre. Az 1880-as évekre feljlődtek ki azok a jegyek, melyek alapján az Ormánság élesen elkülönült a környezetétől. Ezek megjelennek az életmódban, a viseletben, a hagyományokban, mely a 20. század elején már normává vált. Az Ormánság elzárt település, szociálisan, földrajzilag hátrányos helyzetű térség, amely rendkívül magas érintetlen természeti és építészeti potenciállal rendelkezik. A SZLAVÓN földből, korábbi szigetekből emelkedett. Ezek a Psung és Pozsegai medence, mint a Papuk hegység, a Krndija és Dilj hegyek, melyek részei a Zöldút kerékpárútnak. A régi Római Birodalom idején a Pannóniai provincia volt itt. A 6. század óta a horvátok itt telepedtek le és a déli területet Szlavóniának nevezték. A középkor végéig Szlavónia Horvátország része volt, majd a Horvát-magyar Királysághoz tartozott amely 1526-ben meghódított a hatalmas Oszmán Birodalom. A 17. század végétől 1918-ig Szlavónia újra a Horvát Köztársaság tagja volt amely az Osztrák-Magyar Monarchia tagja volt. Az első világháború végétől Horvátország a Yugoszláv Köztársaság tagja lett amely kommunista köztársasággá vált a második világháború végéig. 1991 óta Szlavónia a Horvát Köztársaság tagja, amely kivívta függetlenségét Jugoszláviától háború által amely a horvát emberek által lett kikényszerítve. A háború háború következményei még láthatóak, nagyrészt a lassú gazdasági felemelkedésből. Magyarország 2004-ben, Horvátország 2013-ban lett az Európai Unió tagja.

In ancient times, until 600 000 years ago, you’d have to sail through Slavonia because a huge inner continental sea known as the Pannonian Sea was

located here. When it finally drained into the Danube and the Black Sea, it left a huge and fertile plain which can feed Europe even today. In the times of the old Roman Empire this area was known as the province of Pannonia.HUNGARY is in the Carpathian Basin. Between 1526 and 1687 the Baranya County was ruled by the Turks. Around the same time the area has been dominated by Calvinists (led by Mihály Sztárai). In the fifties of the twentieth century Baranya was rapidly industrialized due to its coal mines; the consequences of this rapid industrialization were growth of urbanisation and decrease of the village population. Baranya is also known for the 10-15 km border line with Croatia. Railroads connect Sellye Drávasztára and Zaláta since 1895; since 1912 Siklós-Harkány and Siklós Drávaszabolcs, and since 1913 Pécs-Harkány. Due to its social and geographical isolatedness from the rest of the country, Ormánság preserved the traditions and habits, life style and traditional costumes of its people, but also its untouched natural resources. CROATIA: Croatians settled in Slavonia around 6th century. Until the end of the middle ages Slavonia was a part of the Croatian, later the Croatian-Hungarian kingdom that was conquered by the Ottoman Empire in 1526. From the end of the 17th century until 1918 Slavonia was once again part of the Croatian Kingdom which was a part of the Austro-Hungarian Empire. From then, until the end of the First World War, Croatia was part of the Kingdom of Yugoslavia. After the Second World War it became part of the Socialist Republic of Yugoslavia until 1991 when Slavonia gained its independence from Yugoslavia. The consequences of the war that followed (1992-1995) are felt even today mostly in the slower economical recovery. Hungary became part of the European Union in 2004, and Croatia in 2013.

kakvI su ljudI I njIhovI obIčajI?mIlyenek aZ emberek és vIseleteIk?what are the people and theIr customs lIke?

GASTRONOMIJA / GASZTRONÓMIA / GASTRONOMYTradicionalna slavonska kuhinja kombinira mliječne proizvode, ukiseljeno povrće, salamureno i sušeno (na dimu) svinjsko meso (sušena slanina, sušene kobasice, kulen, kulenova seka, čvarci), paprike te druge začine. Tipična slavonska jela su: gulaš, paprikaš, fiš-paprikaš, čobanac, meso divljači i sarma, ali i punjena paprika i perkelt! Zatim domaći kruh, pite i razni kolači s orasima, makom ili džemom od šljiva. Najistaknutiji sastojak mađarske kuhinje jest također paprika, slatka (csemege édes) ili ljuta (eros) koje jelima daje živu crvenu boju i specifičan okus. Najkarakterističnija jela su gulaš te paprikaš. Pileći paprikaš (csirke paprikas) jede se uz prilog od malih valjušaka (galuska). Riblja juha ili “fiš-paprikaš” (halaszle) bogato je jelo od nekoliko vrsta kuhane ribe, rajčica te zelene i crvene paprike.

HU

!

16 17

ORAHOVICA

A hagyományos szlavón konyha, kombinálja a tejtermékeket, savanyított zöldséget, sózott (füstön) szárított sertéshúst (füstölt szalonna, füstölt kolbász, kulen, kulenova séka (stifolder), töpörtő), paprika, és egyéb fűszert. Tipikus szlavón ételek a: guljás, hal-paprikás, csobanac (čobanac-bogrács gulyás féle), vadhús ételek, szárma, de töltött paprika, és pörkölt is! Utána, házi kenyér, piték, különféle diós-, mákos kalácsok, vagy szilvalekváros kalácsok.A magyar konyha legkiemelkedőbb összetevője szintén a paprika, édes (csemege édes), csípős (erős), amely az ételeknek élénk, piros szint, és jellegzetes ízt ad. A legjellegzetesebb ételek a gulyás, és a paprikás. A csirkepaprikást kis galuskával fogyasztják. Halászlé, vagy halpaprikás, gazdag néhány halfajtából készített főt hal, paradicsom, valamint zöld-, és piros paprikával.

Traditional Slavonian cuisine combines milk products, sour vegetables, smoked pork (dried bacon, sausages, Kulen, Kulen’s sister sausage, čvarci), red pepper and other spices. Typical Slavonian dishes are: ˝gulaš˝- goulash, “fiš paprikas” (fish stew with hot red pepper), Cobanacs stew, wild game roasts and sarma (sour kraut rolls) as well as filled peppers and perkelt and also a home-made bread, pies and all kinds of cakes with nuts, milled poppy and plum jam. The most significant ingredient of Hungarian Cuisine is also the red pepper, sweet (csemege édes) or hot pepper (eros) that gives the lively red colour and specific taste to all meals. The most characteristic dishes are goulash and paprikaš. Chicken (csirke paprikas) is eaten with the small dumplings (galuska). Fish soup (halaszle) is rich dish made of a few types of cooked fish, tomatoes and green and red pepper.

Burna prošlost oblikovala je kulturu na prostoru kojim prolazi ova Zelena staza, a danas se ona ogleda u bogatstvu naroda i jezika te običaja s kojima se ovdje možete susresti. Pa stoga neka vas ne iznenadi ako uz ogradu kojeg seoskog dvorišta čujete simpatične starice odjevene u tipičnu nošnju kako razgovaraju na mađarskom ili hrvatskom jeziku, uz pokoju njemačku ili tursku riječ. Uz malo sreće, susrest ćete i njihovu djecu i unuke koji će vas na dobro razumljivom engleskom ili njemačkom jeziku možda pozvati i da im se pridružite u slavlju - kirvaj, počastiti svojim proizvodima, tipičnom kobasicom „kulenom“ i šunkom, domaćim svježim kravljim sirom i vrhnjem, odličnim crnim i bijelim vinima dok prolazite obroncima gorja, raznim kolačima poput krafni, štrudli od jabuka, sira, višanja i gužvarama od maka ili oraha. A posebno će vas ponosno ponuditi jelima od riječne ribe, varijacijama gulaša i čobanca s crvenom mljevenom paprikom koja je glavni začin u skoro svim jelima kao i raznim pečenjima od divljači, sarmom i “kötött tészta” juhom. U Ormanšagu možete očekivati da vas pozdravljaju radosno dok vozite biciklom, kroz ovaj kraj. Ovdje možete puno naučiti o tradicionalnim zanatima, drvorezu, izradi košara od pruća. Stariji ljudi će vam rado ispričati priče o prošlosti i pokazivati svoje stare slike. Ukoliko želite naučiti više o

EN

HU

ljepotama ovog kraja, potražite lokalnog turističkog pratitelja. Informacije možete dobiti u lokalnom Zelenom centru (kontakt podaci se nalaze u ovoj brošuri). Sve to bit će popraćeno pjesmom i plesom za što će domaćini nerijetko odjenuti svoje svečane narodne nošnje.

A régió kalandos történelme alakította ki egyedi kultúráját, melyet megtapasztalhatsz az itt élő kölünböző nemzetek egyvelege, a régiók dialektusa és viseleteinnek megismerése során. Ne lepődj meg ha a településeken keresztülhaladva idős hölgyeket hallasz, akik népviseleti ruhába öltözve magyarul vagy horvátul beszélnek néhány német vagy török szóval megspékelve. A határ mentén Horvátországban némi szerencsével te is találkozhatsz a gyerekeivel vagy unokáival angolul vagy németül beszélő idősekkel. Talán invitálnak, hogy csatlakozz hozzájuk az ünneplésben, esélyes, hogy éppen egy helyi fesztivál ideje alatt leszel ott, azaz„kirvaj“-kor (védőszent napján), ahogy a helyiek mondják. Ilyenkor az egész vidék feléled, láthatod, ha keresztülkerékpározol a települéken! A munka a földeken, a borvidékeken és a halastavaknál megáll egy pillanatra, hogy lazítsanak egy kicsit az emberek. A helyiek ajánlják saját termékeiket, kuriózumként „Kulen“ szalámit, sonkát, friss sajtot és tejfölt, nagyszerű vörös és fehét borokat és különböző süteményeket: fánkot, almás és meggyes rétest illetve mákos és diós tekercset. Egyéb ételeket is érdemes megkóstolni, például a friss halat vagy különlegességet: gulyást, „Cobanac“ pörköltet, halpaprikást, sülteket, szármánt, kötött tészta levest. Az Ormánságban is számíthatsz kedves szavakra, invitálásokra mialatt a falvakban kerékpározol. Tanulhatsz régi hagyományos mesterséget, mint a szövés, fafaragás, kosárfonás. Az idős emberek hajlamosak régi fotókat mutatni és történeteket mesélni a múltból. Ha külföldről érkezel és nem érted mit mondanak, kérj bátran túravezetőt a Zöldút Központban! (Információ a kiadványban.)Az ünneplések alkalmával a hagyományos énekeket énekelnek, táncolnak és hagyományos népi ruhába öltöznek a helyi közösségek tagjai.

The region’s turbulent history shaped its unique culture which can be seen best in the mixture of different nations that live here, dialects and customs that you can experience. So you shouldn’t be surprised if while passing through the villages you hear old women, dressed in folk costumes, speak Hungarian or Croatian with some German or Turkish words. With some luck you will also meet their children or grandchildren who speak English or German. And they just might invite you to join them in a celebration because you might arrive at the time of a local religious festival (patron Saint’s day), offering their home-made products, typical Kulen salami, ham, fresh cottage cheese and sour cream, honey, great red and white wine, and all kinds of cakes like doughnuts, apple and sour cherry strudel as well as poppy and walnut rolls. You should also try some of the meals made of fresh fish, various variations of goulash, Čobanac stew, Fish-paprikash, wild boar, sarmant (cabbage), “kötött tészta” soup. In Ormánság you can also expect greetings and invitations while cycling through the villages. You can learn

HR

18 19

ORAHOVICAORAHOVICA

old traditional handcrafts such as weaving, wood carving, basket weaving. Old people might like to show you their old pictures, and tell stories from the past. Local celebrations include traditional songs and dancing and people will dress their festive folk costumes. If you would like to understand more about this region, just ask for tourist guides at the local Greenway Center! (See for more information at the end of this brochure).

ENOLOGIJA / ENOLÓGIA / ENOLOGY

Najpopularnija vina su Chardonnay i Riesling, Sauvignon i Sauvignon Blanc, Merlot, Zweigelt, te rakija i pálinka (mađarsko ime za rakiju koja se dobiva od bresaka, šljiva i višanja). Uz specijalitete kuhinje dobro "legne" i pivo, vrlo omiljeno piće uz ručak. Gorki liker Unicum pije se kao aperitiv ili digestiv, a dobiva se namakanjem 40 mađarskih biljaka – recept se brižno čuva u obitelji Zwach! Slično piće u Hrvatskoj je Gorki Pelinkovac (Zvečevo).

A legnépszerűbb magyar borok a Chardonnay, és a Riesling, Sauvignon es Sauvignon Blanc, Merlot, Zweigelt, es rakija - Pálinka (az égetett szesznek a magyar megnevezése, amelyet érlelt barackból, szilvából, és meggyből nyernek ki). A konyha sajátos ételeihez nagyon jól esik az ebéd mellé nagyon kedvelt sör is. Az Unicum keserű likőrt, mint aperitívet, vagy digesztívet fogyasztják, és a Zwack család gondosan őrzött receptje nyomán 40 féle magyar növény áztatásával kapják. Hasonló ital Horvátországban a Keserű Peliknovác (Zvečevo).

The most popular Hungarian wines are Chardonay and Riesling, Sauvignon and Sauvignon Blanc, Merlot, Zweigelt, as well as liquors rakija and pálinka (Hungarian word for rakija that is made of peach, plum or cherries). Together with the specialities of Hungarian Cuisine beer also tastes very well. Sour liquer Unicum (similar to Croatian liquer Pelinkovac - Zvečevo) is drank as appetizer or digestive, and it is made by soaking/stepping of 40 Hungarian plants (the recipe is strictly saved at the family Zwach).

!

HR

HU

EN

20 21

ORAHOVICAORAHOVICA

Tere

hegy

Har

kány

Kap

elna

Lati

nova

cK

neže

vac

Duz

luk

Kut

jevo

Mak

loše

vac

Drá

vasz

abol

cs

Már

fa

Don

ji M

ihol

jac

Ivan

ovo

Star

iZd

enko

vac

Gra

ničn

i pri

jela

z D

rava

Sza

bolc

s

Lakó

csa

Bla

nje

Dió

svis

zló

Kuć

anci

Bok

šić

Bel

jevi

na

Ora

hovi

caFe

riča

nci

Bek

tež

Pore

čČ

aglin

Roz

maj

erov

ac

Gra

nice

Cer

emoš

njak

Naš

ice

Đur

đeno

vac

Nov

a Jo

šava

Star

a Jo

šava

Bre

zik

Naš

ički

Ličk

o N

ovo

Selo

Drá

vafo

k

Szen

tbor

bás

Bog

dása

Drá

vaiv

ány

Selly

e

Drá

vasz

tára

Drá

vake

resz

túr

Fels

ősze

ntm

árto

n

Kák

ics

Oko

rág

Sum

ony

Kir

álye

gyhá

za

Mag

yarm

ecsk

e

Gilv

ánfa

Bes

ence

Nag

ycsá

ny

Drá

vapi

ski

Csán

yosz

ró

Vaj

szló

Vej

tiH

iric

s

Gyö

ngyf

a

Pisk

óZa

láta

Kem

se

Lúzs

ok

Kór

ós

Ador

jás

Maj

láth

pusz

ta

Szap

orca

Rád

falv

a

Drá

vapa

lkon

ya

Drá

vacs

ehi

Mila

nlug

Dub

oka

Jasi

k

Kém

es

ZELE

NA

STA

ZA /

ZÖ

LDÚ

T /

GR

EEN

WA

Y

Zele

na s

taza

Kem

eš /

Kém

es Z

öldú

t / K

émes

Gre

enw

ay R

oute

Zele

na S

taza

Bők

öz /

Bőkö

z Zö

ldút

/ Bő

köz

Gre

enw

ay

Zele

na S

taza

Oko

rvid

ek /

Oko

rvid

ék Z

öldú

t / G

reen

way

Oko

rvid

ek

Zele

na S

taza

Orm

ányk

öz /

Orm

ányk

öz Z

öldú

t / O

rmán

yköz

gre

enw

ay

Zele

na S

taza

Szt

árai

Mih

ály

/ Szt

árai

Mih

ály

Zöld

út /

Sztá

rai M

ihál

y

Zele

na s

taza

Dub

oka

/ Dub

oka

Zöld

út /

Gre

enw

ay D

ubok

a

22 23

kemeš - kémes

kemeš - kémes

Ovo malo pitoreskno mjesto je početak Zelene staze. Naselje Kemeš (Kémes) nalazi se na južnom dijelu županije Baranja, nekoliko kilometara od rijeke Drave i ujedno i od hrvatske granice. Dio je područja zaštićene prirode, Nacionalnog parka Dunav-Drava. Od najbližeg grada Šikloša (Siklós) udaljen je 20, a od sjedišta županije 38 kilometara. Željeznička pruga puštena u promet 1912 godine, a ukinuta je nakon 95 godina 2007 godine. Povezana je autobusnim linijama sa okolnim naseljima i sa većim gradovima. Od prirodnih karakteristika Kemeša posebnu pozornost zavređuje hidrografija. Nalazi se u dolini Drave, a između naselja i rijeke proteže se nekadašnje korito Drave. U blizini naselja protječu Pečuška-voda (Pécsi – víz) i Crna-voda (Fekete-víz), kanali unutrašnjih voda ulijevaju se u njih. Dolina Drave je područje nizinskog karaktera. Infrastruktura Kemeša je prosječna. U pet ulica ima oko 200 kuća, od kojih nekliko nose značajke Ormanšaga (Ormanšag – usko pogranično zemljopisno područje uz Dravu i granice sa RH). Nastoje očuvati za ovo područje karakteristične kuće na stopama, tipičnu uspomenu siromašnog seljačkog načina života. Putovi su svugdje presvučeni čvrstom oblogom. Vodstvo sela, uz suradnju cijelog stanovništva, daje veliki naglasak na formiranje kulturno oblikovanog centra sa parkom. Da je ovo područje bilo naseljeno već tisućama godina svjedoči sporadični nalaz upotrebnog predmeta iz razdoblja kasnog brončanog doba 1100-1800 godine p.n.e. Ali su se na ovom području pojavili i nalazi koji potiču iz kasnog rimskog doba. Prvi pisani izvori spominju Kemeš u obliku Kemeš 1177. godine. Za vrijeme turske okupacije Kemeš je bio stalno nastanjeno čisto mađarsko selo. Prema nekima mjesto je dobilo ime po močvarama: na području je bilo puno čaplji (mađarski gém) zbog toga je mjesto nazvano Gémös, te kasnije Kémös. Stanovništvo je većinom reformirane vjeroispovjesti, no prisutno je i katoličanstvo. Seoska crkva izgorjela je 1795., a na njeno mjesto je u kasnom baroknom stilu izgrađena sadašnja reformatska crkva, koja je restaurirana 1928. Katolička crkva izgrađena je 1931 godine u čast

Svetog Stjepana (Szent István). Kemeš je cenatr okruga gdje su smještene obrazovne, zdravstvene i opće upravne funkcije. Stanovnika ima oko 500. Jaslica nema, ali vrtić i škola radi. Poprište društvenog života je Dom kulture i Dom mjesne zajednice. Knjižnica zajednice je ujedno i školska knjižnica. Veterinarsku službu, liječničku službu i patronažnu sestru osiguravaju u mjestu. Broj stanovnika u zadnjih nekoliko desetljeća se ne smanjuje, već nekoliko generacija ovdje nalazi razloga da ostane. U 1990-tim godinama je poljoprivredna zadruga prestala postojati, obradive površne su privatizirane i daju mogućnost za opstanak malom broju stanovnika. Zaklada Zajedno za djecu Kemeša djeluje od 1998. godine i putem svoje “Pune kuće” stanovnicima Kemeša i okoline nudi svoje usluge. U naselju postoji i Klub umirovljenika. Civilne organizacije su ključne za život seoske zajednice. Udruga za održivi Ormanšag (Fenntartható Ormánság Nonprofit Kft.) djeluje od 2010 godine, u zgradi mjesnog mlina. Organiziraju međunarodne programe za mlade, radionice s uključivanjem mjesne zajednice, zelene staze s partnerima iz Hrvatske. Izvor: http://www.dravamedence.hu

Kémes település Baranya megye déli részén, néhány kilométernyire a Dráva folyótól és egyben a horvát határtól található. Része a Duna-Dráva Nemzeti Park természetvédelmi területének. A legközelebbi várostól Siklóstól 20, a megyeszékhelytől 38 kilométer a távolsága. Az 1912-ben átadott vasút 2007-ben, 95 év után megszünt. Az autóbusszal van összeköttetése a településnek a környező nagyobb városok felé.Kémes természeti adottságai közül különösen a vízrajza érdemel figyelmet. A Dráva-völgyében helyezkedik el, a község és a folyó között húzódik a Dráva valamikori medre. Közelében folyik a Pécsi-víz és a Fekete-víz, a terület belvízcsatornái ezekbe torkollnak. A Dráva-völgye alföldi jellegű terület. Kémes infrastruktúrája átlagosnak mondható. Az öt utcában mintegy kétszáz ház áll, jónéhány még a jellegzetes ormánsági építészet jegyeit viseli. Igyekeznek is megőrizni az erre a vidékre jellemző talpas lakóházat, a szegényparaszti életforma jellegzetes emlékét. Az utak mindenütt szilárd burkolattal vannak ellátva. A település vezetése nagy hangsúlyt fektet a kultúrált környezet, szépen parkosított faluközpont kialakítására lakossági összefogással. Hogy ez a terület már évezredek óta lakott volt, arról az itt szórványleletként előkerült, a bronzkor késői szakaszából, i.e. 1100-1800 közötti időből származó bronz használati tárgy tanúskodik. De előbukkantak a területen a késő római korból származó leletek is. Kémes nevét először 1177-ben említik az írott források, Kemes alakban. A török hódoltság alatt végig lakott, színmagyar település volt. Egyesek szerint a falu egykori mocsaras helyéről kapta a nevét: a területen sok volt a gém, ezért lett a település Gémös, majd Kémös.Kémes lakossága református és katolikus, az előbbiek vannak valamelyest többségben. 1795-ben leégett a falu temploma, helyére 1826-ban késő barokk stílusban épült meg a mostani református templom, melyet 1928-ban restauráltak. A katolikus templom 1931-ben épült, Szent István tiszteletére.

HRHU

24 25

kemeš - kémes kemeš - kémes

Kémes oktatási, egészségügyi és közigazgatási körzeti feladatokat ellátó település.A falu lakossága körülbelül félezer. Bölcsődéje nincs, óvoda és általános iskola azonban működik. A közösségi élet színtere a Művelődési Ház, a Közösségi Ház. A községi könyvtár egyben az iskola könyvtára is. Az állatorvosi, orvosi, védőnői ellátást helyben oldják meg. A falu lakossága az utóbbi évtizedekben nem csökkent, valamennyi generáció megtalálja itt a számítását. Az 1990-es években megszűnt a mezőgazdasági szövetkezet, a művelésre alkalmas földterületek magánkézbe kerültek, ám ez is csak keveseknek nyújt megélhetést. A kémesi székhellyel működő Együtt a Kémes Körzet Gyermekeiért Alapítvány és az általa működtetett Teleház, Kémes és körzete számára nyújt szolgáltatásokat 1998. óta. A településen Nyugdíjas Klub is működik. A civil szervezetek tevékenysége meghatározó a faluközösség életében. A Fenntartható Ormánság Nonprofit Kft. 2010 óta tevékenykedik a településen a helyi malom épületben. Nemzetköz ifjúsági programokat, helyi műhelyeket működtetnek és a helyi közösség bevonásával Ormánsági és határon átnyúló zöldutakat alakítanak Horvátországi partnerekkel karöltve. Forrás: http://www.dravamedence.hu

This small, picturesque settlement is the starting point of the Greenway in Hungary. The settlement of Kémes is situated in the southern part of the Baranya County, a few kilometres from both the river Drava and Croatian border. It is part of a nature protection area, the Danube-Drava National Park. The nearest town, Siklós, is 20 kilometres away, and the distance to the county seat is 38 kilometres. The local railroad was opened in 1912 and shut down in 2007, after 95 years. The village is connected by bus lines with the surrounding settlements and larger towns. Among the natural features of Kémes, its hydrography deserves special attention. The village is located in the Drava valley, and former Drava ri-verbed stretches between the settlement and the river. Pécs-Water (Pécsi–víz) and Black-Water (Fekete–víz) run near the settlement, taking the water from the local canals. The Drava valley is a lowland region. The infrastru-cture of Kémes is average. Its five streets hold about 200 houses, several of which carry the typical features of Ormánság (the narrow geographical area along the Drava and Croatian border). Efforts have been made to pre-serve the region’s „footed” houses, a typical reminder of the modest country lifestyle. The roads are covered by durable material everywhere. The village leaders, supported by the entire population, place great emphasis on for-ming a culturally designed centre with a park. A testimony to the fact that this area has been populated for thousands of years is the sporadic finding of a household item from the late Bronze Age, 1800-1100 BC. Other items have been found in this region dating from the late Roman period. The first written sources mention the name of Kémes in the same form in 1177. During the Ottoman occupation, Kémes was a permanently settled, purely Hungarian village. According to some, the place got its name from the mar-shlands: the area had a large population of herons („gém” in Hungarian),

EN

which is why the village was named Gémös, and later Kémös. The population is of the Reformed and Catholic denominations, and there are more members of the Reformed Church (Reformists). The village church was destroyed by fire in 1795, and it was replaced by today’s Reformist church, built in the late baroque style and renovated in 1928. A Catholic church was built in 1931 and dedicated to Saint Stephen (Szent István). Kémes is a settlement that performs the educational, healthcare and ge-neral administrative functions for the area. It has some 500 inhabitants. The village has no infant nursery, but there is a working kindergarten and school. The focal points of social life are the Centre of Culture and Local Community Centre. The community library also serves as the school library. The vet service, medical service and visiting nurse are available in the vi-llage. The population has not declined in the last few decades, with several generations having found their reasons to stay here. In the 1990s, the local agricultural cooperative ceased to exist, arable land went to private hands, but only a small number of locals earn their living from it.The foundation Together for the Children of Kémes and Its Surroundings (Együtt a Kémes Körzet Gyermekeiért Alapítvány) via its „Full House” (Te-leház) has been providing services to Kémes and its vicinity since 1998. There is also a Retired People’s Club working in the village. Civil organisa-tions are essential to the life of the rural community. The Sustainable Or-mánság Non-Profit Company (Fenntartható Ormánság Nonprofit Kft.) has been active since 2010 in the village, working from the local mill building. It also organises international youth programmes, local workshops and green paths both in Ormánság, by involving the local community, and across the border, by cooperating with partners from Croatia. Source: http://www.dravamedence.hu

27ZELENA STAZA / ZÖLDÚT / GREENWAY ROUTE

Zelena staZa ormánsáG - Zlatna dolInaormánsáG - Zlatna dolIna Zöldút

ormánsáG - Zlatna dolIna Greenway route

Zelena staza Ormanšag - Zlatna dolina u Mađarskoj obuhvaća slijedeća mjesta: Kemeš - Adorjás - Kόrόs - Diόsviszlό - Terehegy - Harkány - Drávaszabolcs.

adorjásAdorjás je najmanje naseljeno mjesto u dolini Ormanšag – sukladno popisu stanovništva iz 2011, ovdje živi 181 stanovnik. Selo je jedinstveno i po prelijepom krajoliku. Lokalna Crkva u Adorjásu je sagrađena 1837. godine. Tri drvena sanduka oslikana tipičnim ornamentima s motivima iz Ormánsága se nalaze u gornjem dijelu crkve.

kórósU Kórósu je poznata Reformirana crkva iz 1795. Godine koja je proširena 1835. Rezbe na drvenom stropu te na sjedalima su oslikane od strane Józsefa Gyarmatija. Osnovne boje crkve su bijela, purpurna i tamno plava kojom su označeni svi cvjetni uzorci i simboli kalvinističke crkve (kalež, kalvinistička zvijezda). Druge crkve sa sličnim ornamentima mogu biti pronađene u Transilvaniji i gornjoj Ugarskoj (današnja Slovačka).

dIósvIsZló Diósviszló se nalazi na južnoj strani Cser Hilla koji je pak dio planine Villány – selo je dio Villány vinske regije. Ovdje je zanimljivo obići Vrata Ormánsága (djelo poznatog majstora u drvu Győző Szatyora), zatim protestantska crkva koja je izgrađena korištenjem otpadne građe starih zamkova u regiji te pomoću donacija tijekom 1800-tih, te općinski dom koji ima vlastitu povijesnu zborku. Lokalni stanovnici proizvode med i nude smještaj turistima.

HR

28 29

harkanj - harkányGrad leži na krajnjem jugu zemlje, u podnožju planine Villányi, u dolini rijeke Drave. Poznat je po seriji djela grafičkog umjetnika László Morvaya, koja je jedinstvena u cijeloj Mađarskoj po svojoj tehnici enamel. Djela su izložena u dvorištu lokalne Crkve. Harkanj je također poznat po izvorima sumporne ljekovite vode prikladne za liječenje svih bolesti lokomotornog sustava i dostupne za posjetitelje u obnovljenom spa centru tijekom cijele godine. Grad raspolaže s hotelskim i ostalim smještajnim objektima, restoranima i zabavnim sadržajima (festivalima zabavne glazbe programa, koncertima). Gosti koji posjećuju grad Harkanj mogu također vidjeti brda, rijeke, jezera, ali i dvorace, te uživati u ribi i divljači i vinima.

drávasZabolcsDrávaszabolcs se nalazi uz rijeku Dravu odmah na granici s Hrvatskom, i najvažniji je grad na Zelenoj stazi „Az Ormánságtól az Arany-völgyig” koja povezuje most i rijeku sa stazom. Ovo je idealno mjesto za veće i manje skupine koje žele ploviti rijekom. Druga atrakcija su bunkeri rata koje vam mogu pokazati i lokalni turistilki vodiči. Također možete vidjeti i Reformiranu crkvu koja je zaštićena baština i posvećena 1995.

Ormánság - Zlatna dolina az Zoldut alábbi területekre terjed: Kémes - Adorjás - Kόrόs - Diόsviszlό - Terehegy – Harkány – Drávaszabolcs.

adorjásAdorjás az Ormánság egyik legapróbb települése, a 2011-es népszámálási adatok szerint 181 lakost számlál. Mindenekelőtt a kölünlegesen egyedi falusképéről ismerhető fel. Az híres adorjási templom 1837-ben épült. Az L-formájú karzatán három fakazetta található, melyen ormánsági motívumok jelennek meg.

kórósKórós híres a református templomáról, amely 1795-ben épült, majd 1835-ben került kibővítésre. A fakazetták a padok mellvédjei Gyarmati József keze munkáját dícsérik. A fő szín a fehér, bordó és sötét kék, amelyekből virágminták, szimbólumokat festettek (csésze, református csillag). Hasonló ornamentikus mintával gazdagított templomokat Erdélyben és Észak-Magyarországon találhatunk a mostani Szlovákia területén.

dIósvIsZló Diósviszló a Cser hegy déli oldalán található, amely a Villányi Hegység része, emiatt sokszor említik a települést a villányi bor régió tagjaként. A látnivaló Diósviszlón az Ormánság kapu melyet Szatyor Győző Ormánsági fafaragó készített), a katolikus templom, mely a korábbi helyi kastély romjaiból épült 1800-ban, a helyi közösségi házban helyi történelmi gyűjtemény van. A településen mézet készítenek és helyi szállásadónál pihenhetünk.

Zelena staZa kemeškémes Zöldútkémes Greenway route


harkányA város az ország végső déli részén, a Villányi hegy lábánál, a Dráva folyó völgyében fekszik. Morvay László grafikus művész műsorozatáról ismert, akinek Magyarország szerte zománc technikája egységes. A művek a helyi templom udvarában vannak kiállítva. Harkány kénes gyógyvíz forrásairól úgyszintén ismert, amely a mozgásszervek megbetegedések gyógyítására alkalmas, és hozzáférhető a látogatók részére az új fürdőközpontban egész évben. A város szállodákkal, egyéb elhelyezkedési, szállási lehetőségekkel, éttermekkel, és szórakoztató tartalmakkal, (szórakoztató zenefesztivál program, koncertek) rendelkezik. A Harkányba látogató vendégek hegyeket, folyókat, tavakat láthatnak, de kastélyokat is, és hal- és vadételekben, és jó borokban is élvezhetnek.

drávasZabolcs Drávaszabolcs a Dráva mellet helyezkedik el, mindjárt a Horvát határon, és az „Ormánságtól az Arany-völgyig” nevezett Zöldúton, a legfontosabb város, amely összeköti a hidat, és a folyót az úttal. Ez ideális hely a folyón utazni kívánó nagyobb és kisebb csoportok rézére, és ez egy harkányi vállalkozónak köszönhetően lehetséges. A másik attrakció a bunker hálózat, amelyen a helyi ifjak vezethetik végig. Úgyszintén megtekinthetik a Református templomot, amely 1995-ben felszentelt védett örökség.

In Hungary, Ormánság - Zlatna dolina Greenway includes the following places: Kemes - Adorjás – Kόrόs – Diόsviszlό – Terehegy – Harkány – Drávaszabolcs

adorjásAdorjás is the smallest settlement in the Ormánság valley with – according to the Census of 2011 – 181 inhabitants. The village is unique as a result of its beautiful landscape. The church of Adorjás was built in 1837. At the L-shaped upper circle of the inner church area there are three wooden coffers painted with the tipycal ornamental motifs of Ormánság.

kórósKórós is famous of its Reformed church built in 1795 that was widened in 1835. The coffers of the ceiling and of the apron of the benches were painted by József Gyarmati. The main colours are white, claret and dark blue, with floral patterns and symbols of the Reformed church (cup, Calvin star). Similarly ornamented churches can only be found in Transylvania and Upper Hungary (now Slovakia).

dIósvIsZló Diósviszló is situated on the southern side of the Cser Hill, which is the part of the Villány Mountain, therefore the village is the part of the Villány Wine Region. Interesting to visit here is the Ormánság Gate (work of Győző Szatyor, the woodcarver), the Protestant church which was built using

HU

EN

30 31

ORAHOVICA


the ruins of former castles and from public donations in 1800, and the Community house with its local history collection. Local producers make honey and provide accomodation.

harkányThe town is situated in the southmost part of the country, at the foot of Villányi Mountain, in the valley of river Dráva. The town in renowned for the series of artworks made with fire enamel technique, unique in Hungary, by the graphic artist László Morvay. The artworks are placed in the local Church-yard. Sulphuric medicinal water suitable for the treatment of all locomotor diseases is available for the visitors in the renovated spa during the whole year. Hotel and other accommodation facilities fulfilling the requirements of all visitors, restaurant services and entertainment opportunities (festivals, pop music programs, concerts) are also available in Harkány. Guests visiting the town of Harkány can see hills, rivers, lakes, castles, fish and game in the vicinity of the city, and may also enjoy the famous wines and gastronomy of the region.

drávasZabolcs Drávaszabolcs is situated by the River Drava bordering Croatia, and is the center of the Greenway „Az Ormánságtól az Arany-völgyig”. There is an opportunity for bigger and smaller groups to enjoy boating on Drava river. Another potential attraction is the network of bunkers from the past and if you want to explore them, ask local tourist guides! The Reformed church that is under protection as a cultural heritage was consecrated in 1995.

ZELENA STAZA BoKÖZ / BoKÖZ ZÖLDÚT / BoKÖZ GREENWAY

32 33

HR

HU

Zelena staZa boköZboköZ ZöldútboköZ Greenway

Zelena Staza Bőköz počinje u Kémesu i ide na slijedeći način: Kémes - Adorjás - Koros - Rádfalva - Diósviszló - Marfa - Terehegy (Harkanj) - Drávaszabolcs - Drávacsehi - Drávapalkonya - Tésenfa - Szaporca - Kémes. Duljina staze – u ovisnosti od broja skretanja sa staze – je oko 40 km.

boköZBőköz je istočni mikroregij u Ormanšagu, a ime je dobio po rijeci Bo koja je nekada, tijekom srednjega vijeka utjecala u Dravu. Staza počinje kod stogo-dišnjeg mlina – ovaj lijepi stari mlin u Kémesu je jedna od lokalnih znameni-tosti koje vrijedi obići. Oni koji to žele mogu posjetiti i lokalne tkalje i vidjeti njihove privatne kolekcije. Napuštajući selo, vozit ćete se do Adorjása gdje možete vidjeti oslikani drveni strop Reformirane crkve sagrađene 1836. Ta-kođer možete vidjeti i dvije preostale drvene noge stare viseće ili „samosto-jeće” crkve. Sljedeća postaja je Koros. U središtu bivšeg poplavnog sela, na širini, naći ćete crkvu u kojoj se nalazi jedan od najvrednijih stropova: drveni oktogonalno izrezbani i oslikani strop Reformirane crkve u Mađarskoj. Ovo naprosto morate vidjeti!

rádFalva, dIósvIsZló, marFá, tereheGyU sljedećem selu, Rádfalva, motel čeka umorne turiste. U Diósviszló možete kupiti domaće proizvode od meda, domaće mesne proizvode i domaća vina. Također možete se malo opustiti i sjesti u dvorištu lokalne gostionice koja ima peć od ilovače. Nakon uzbudljivih mirisa povrtnjaka u Marfi možete ku-šati i domaće marmelade u Terehegy gdje također možete vidjeti i rukotvo-rine lokalnih majstora. U središtvu ovog malog mjesta je Reformirana crkva

koja je sagrađena na „ormó” (grbi). Nastavite li voziti asfaltiranom stazom, između Harkanja i Drávaszabolcsa, možete (uz pomoć lokalnog vodiča) po-sjetiti bunkere iz Drugog svjetskog rata. Nakon što ste napustili selo i došli do mađarsko-hrvatske granice možete uživati u izletu brodom na rijeci Dravi (podno mosta).

povratak u kémesOdavde možete nastaviti putovanje na dva načina: prateći asfaltiranu stazu na nasipu Crna voda ili put javne prometnice koja povezuje mala sela Dráva-palkonya i Drávacsehi. U Drávapalkonya proći ćete kraj ostataka Reformi-rane crkve (nakon što je oštećena tijekom Drugog svjetskog rata). Ovdje također možete posjetiti i spomen kuću Kovácsa Šandora koji je bio lokalni etnograf. Vožnju oko Drávacsehi možete nastaviti prateći nasip Fekete-Viz. Dok se vozite pored vode, proći ćete pored sela Tésenfa i Szaporca, i na kra-ju se vratiti u Kémes gdje gladne i umorne bicikliste u lokalnom restoranu čekaju svježe pečeni mađarski specijaliteti.

Bőköz Zöldút Kémesről indul, és a következő útvonalon halad végig: Kémes – Adorjás – Kórós – Rádfalva – Diósviszló – Márfa – Terehegy (Harkány) – Drávaszabolcs – Drávacsehi – Drávapalkonya – Tésenfa – Szaporca – Kémes. Az útvonal hossza – a letérőktől függően – átlagosan 40 km.

boköZA Bőköz az Ormányság keleti „mikrorégiója”: nevét a középkorban „Bő”-nek nevezett folyó és a Dráva találkozásáról kapta. Kémesen a több mint száz éves malomépület elől indul a kerékpározás. Az útvonal a következő látnivalókkal kecsegtet: A településen helyi szövőmester és magángyűjteménye várja az érdeklődőket. Kémest elhagyva Adorjásra tekerünk, ahol az 1836-ban épült református templomban megtekinthetjük a díszes, festett karzatot és a korábbi, talpas templomból fennmaradt fakazettákat. Kóróson, a szélesre táruló egykori ártéri falu közepén található Magyarország egyik legértékesebb festett faszerkezetű, kazettás református temploma, nehogy kihagyjuk!

rádFalva, dIósvIsZló, marFá, tereheGyRádfalván vendégház várja a megpihenni vágyó turistákat. Diósviszlón termelői mézet, házi húskészítményeket, helyi borokat vásárolhatunk, és egy helyi család falusi szálláshelyének udvarán saját épített kemence mellett pihenhetünk. A Márfai fűszernövénykert izgalmas illatait követően Terehegyen lekvárt kóstolhatunk, és egy fafaragó kézműves munkáit tekinthetjük meg. Feltétlenül nézzük meg az ormóra települt egykori faluközpontot, amit a református templom épülete ural! Harkány és Drávaszabolcs között aszfaltozott kerékpárúton tekerhetünk tovább. Drávaszabolcson helyi vezető segítségével nézhetjük meg a II. világégésből itt maradt hadi bunkereket. A települést elhagyva a horvát-magyar határátkelő előtt (a közúti híd lábánál) vízre szállva a Dráván sétahajózhatunk.


34 35


vIssZatérés kémesbeInnen két útvonalon mehetünk tovább: a töltésen haladó aszfaltozott kerékpárúton, ami a Drávába torkolló régi Fekete-vizet követi, vagy a Drávapalkonya és Drávacsehi aprófalvakat átszelő közúton. Drávapalkonyán elhaladunk a II. világháborús sérülések után torzóként megtartott református templom mellett, és meglátogathatjuk Kovács Sándor ormánysági, Dráva menti néprajztudós emlékházát is. Drávacsehi nyugati faluvégénél rákanyarodunk a régi Fekete-víz töltésére, és a víz mentén haladva Tésenfa, majd Szaporca érintésével visszatérünk Kémesre. Kémesen kemencés lepény várja a kerekezésben megéhezőket.

Bőköz Greenway starts from Kémes and goes on the following route: Kémes – Adorjás – Kórós – Rádfalva – Diósviszló – Márfa – Terehegy (Harkány) – Drávaszabolcs – Drávacsehi – Drávapalkonya – Tésenfa – Szaporca – Kémes. The length of the route – depending on the number of by-passes – is an average of 40 km.

boköZBőköz is the eastern microregion of the Ormánság and was named after the River Bő which flew into the River Dráva in medieval times. The tour starts from the building of the 100-year-old mill in Kémes and offers the following sights of interest: those who are interested can visit the local master weaver and see her private collection in Kémes. Leaving the village behind we will ride to Adorjás where we can see the ornate painted upper circle of the reformed church, built in 1836. We can also see the two remaining wooden coffers from the former so called „footed” church. The next stop is Kórós. In the middle of the former floodplain village, one can find the Reformed church with impressive painted wooden-structure in Hungary. It’s a must!

rádFalva, dIósvIsZló, marFá, tereheGyIn the next village, Rádfalva, a guesthouse awaits the tired tourists. In Diósviszló you can buy home produced honey, home made meat products and local wines. You can also relax sitting around the home built clay oven in the yard of a local guesthouse. After the exciting fragrances of the garden of herbs in Márfa you can taste home made jams in Terehegy where you can also see the works of the local wood-carver. Here you must see the former village centre with the reformed church built on a real „ormó” (hump). You will ride on a paved bikeway between Harkány and Drávaszabolcs where (with the help of a local guide) you can visit the bunkers of World War II. After leaving the village and arriving at the Hungarian-Croatian boarder you can enjoy a boat trip on the River Dráva (at the foot of the bridge).

cyclInG back to kémesFrom here you can continue our journey on two different routes: on the paved bikeway on the levee of the Black-water or on the public road connecting the small villages of Drávapalkonya and Drávacsehi. In Drávapalkonya you

EN

will ride past the torso of the Reformed church (which was kept that way after the damages of World War II). Here you can also visit the memorial house of Kovács Sándor who was a local ethnographer. Riding in and out of Drávacsehi you will continue the tour on the levee of the Fekete-víz and while riding along the water you will go past Tésenfa and Szaporca and finally return to Kémes where some oven-baked Hungarian specialities await the hungry bikers.


36 37

ORAHOVICAORAHOVICA

ZELENA STAZA OKORVIDEK / OKORVIDÉK ZÖLDÚT / GREENWAY OKORVIDEK

Zelena staZa okorvIdekokorvIdék ZöldútGreenway okorvIdek

Okorvidek je sjeverozapadna mikroregija Ormanšaga koju oblikuju rijeke Okor i Fekete. Zelena staza Okorvidek obuhvaća sljedeća naselja: Sellye, Csányoszró, Nagycsány, Besence, Gilvánfa, Magyarmecske, Gyöngyfa, Sumony, Okorag, Monosokor i Kákics (Marócsa). Za lijepog vremena se ruta duga 50 km može skratiti prečacem kod Oko-raga. Prateći put prema Monosokoru uz rijeku Okor naići ćete na Besence. Groblja u Nagycsány i Besence su smještena na „ormó“, pješčanoj uzvisini koja je tipična za lokalni krajolik. Csányszóró, u kojemu je nekada postojao tekstilni mlin, središte je tkalačkih zanata Ormanšaga. Ne propustite kušati domaći sir, zrnati sir i jogurt u Gyöngyfa kutku sira.

sumony, kákIcs, okoraG, ormenIDok napušta ribolovna jezera Okoraga, putnika namjernika će okružiti tišina i spokojna stada ovaca Monosokora. Upoznajte mještane na teniskom te-renu u Besencu. U Sumoniju je jedno od najvećih jezerskih sustava u južnoj trans-dunavskoj regiji. Tko želi može posjetiti kamp za promatranje ptica u Sumoniju kojega organizira lokalni ornitološki institut. Kákics je rodno i radno mjesto ormenskog folklorista, Géze Kissa. Nakon što istražite folklor-na blaga Ormanšaga u muzeju te kroz šetnju parkom uz dvorac Draskovich, toplice u Sellyeu nude priliku za opuštanje. Ako ste ljubitelj vodenih avantura možete započeti s vožnjom kanuom na Okoragu. Dok prolazite pored malih sela uz rijeku Okor i Crnu vodu, pred vama će se rasprosuti prirodne ljepote Ormenije.

HR

38 39

!



Az Okorvidék az Ormánság északnyugati mikrotérsége, mely résztájat főként az Okor folyó és a Fekete-vízben egyesülő patakok formáltak. Az Okorvidék Zöldút útvonala: Sellye, Csányoszró, Nagycsány, Besence, Gilvánfa, Magyarmecske, Gyöngyfa, Sumony, Okorág, Mónosokor és Kákics (Marócsa). A körülbelül 50 km-es útvonal jó idő esetén rövidíthető: a besencei közúti hídtól az Okor folyó bal partján Mónosokor felé haladva Okorágon találja magát az erdők között átvezető földutat választó turista. Csányoszró az ormánsági szőttesek fővárosa, korábban szövőüzem is működött a településen. Nagycsány és Besence „ormón” fekvő temetője igazi táji jellegzetesség. A Besencei teniszpályán a helyiekkel ütögethetnek néhányat.

sumony, kákIcs, okoráG, ormenIaGyöngyfán a sajtműhelyben ne hagyja ki a házi sajtot, túrót, joghurtot! Sumonyban a Dél-Dunántúl egyik legnagyobb tórendszerének partján a Magyar Madártani Egyesület szervez madárgyűrűző táborokat. Okorág halastavait elhagyva Mónosokor kihalt település csendje és a birkanyáj nyugalma várja az oda tévedőket. Kákicson Kiss Géza, a híres ormánsági néprajzkutató, református lelkész szülőháza, ill. a munkásságát bemutató tárlat tekinthető meg. Sellyén a Kiss Géza Múzeumban az ormánság néprajzi kincseit fedezheti fel, a Draskovich-kastély arborétumában tett kellemes séta után pedig a helyi termálvizes strand nyújt megfelelő pihenést a túra végén. – Ha a vízi kalandokat kedveli, Okorágon vízre szállhat kenuval: az Okor folyón, majd a Fekete-vízen evezve érintheti az Ormánság apró falvait, miközben természeti kincseiben gyönyörködhet.

Okorvidék is the northwest microregion of Ormánság and is shaped by Okor and Fekete rivers. The Okorvidek Greenway includes the following settlements: Sellye, Csányoszró, Nagycsány, Besence, Gilvánfa, Magyarmecske, Gyöngyfa, Sumony, Okorág, Mónosokor and Kákics (Marócsa). In case of good weather the appr. 50 km road can be reduced by a shortcut at Okorag. Heading Monoskor by River Okor, Besence is to be found. Csányszóró where earlier a weaving mill operated, is the capital of Ormánság weaving-crafts. The cemetery of Nagycsány and Besence located on „ormó” sandy high ground which are typical landscape. Meet the locals at Besence’s tennis court. Do not miss the homemade cheese, cottage cheese and joghurt in Gyöngyfa cheese yard.

sumony, kákIcs, okoráG, ormenIaSumony has one of the largest lake system in the South-Transdanube Region. Organized by the ornithological institute, one can attend bird observing camps in Sumony. Leaving Okorag’s fishing lakes, Mónosokor’s abandoned silence and a tranquility of a sheep herd surrounds the wanderer. Birthplace and work of famous ormenian folklorist, Géza Kiss, can be found in Kákics. After exploring the Ormánság treasures of folklore in the museum and walking in the castle Draskovich park, Sellye’s thermal bath provides

EN

relaxing recreation. Preferring some aquatic adventures, one can start with a canoe at Okorág. While cutting small villages on River Okor and the Black Water, natural beauties of Ormenia burst upon the view.

gumb – gomb – puce, dugme – button hajduk – hajdú – razbojnik – bandit karika – karika – veza, spona – link kočija – kocsi – carriot

HU

40 41

ORAHOVICA

ZELENA STAZA ORMÁNYKÖZ / ORMÁNYKÖZ ZÖLDÚT / ORMÁNYKÖZ GREENWAY

Zelena staZa ormányköZormányköZ ZöldútormányköZ Greenway

Zelena staza Ormányköz počinje u Vajszlóu te obuhvaća slijedeća mjesta: Vajszló–Hirics–Vejti–Piskó–Zaláta–Kemse–Lúzsok–Vajszló. Dužina staze je oko 35 km i zavisi od broja mogućih skretanja sa rute. Počevši u Vajszlóu biciklirat ćete duž prelijepe šume iza koje ćete skrenuti u Hirics.

hIrIcsOd Hiricsa ponovno ste na asfaltnom putu sve do skretanja gdje nastavljate ili prema Vejti ili možete odabrati – ukoliko ne pada kiša – voziti pored polja i pratiti Vejti-Luzsoki „gürü” ili kanal, sve do Vejti. Kada dođete u Vejti, vidjet ćete tipično selo širokih ulica s kanalom posred sela. Ovdje možete posjetiti Reformiranu i u Daróczihalma, Katoličku crkvu te nekoliko starih seoskih kuća i imanja.

révtIsZtásMožete odabrati i dužu alternativnu stazu kojom ćete proći pored jezera Na-gyhidi i ići sve do rijeke Drava: ova vas staza vodi u Révtisztás (Dunav-Drava nacionalni park). Na suprotnoj strani rijeke nalazi se grad Podravska Mosla-vina (Monoszló) u Hrvatskoj. Između Piskó i Zaláta staza vas vodi pored starih zgrada koje su nekada bile dio feudalnih vlastelina Zehipuszta te po-red starih bunkera koji su služili za čuvanje granice kod Háromfa. Ukoliko skrenete na jug od Piskóa, doći ćete do jezera Versági. Do Zaláte možete biciklirati i tako što ćete pratiti staru željezničku prugu koja je nekada vodila u Hrvatsku i naići na rukavac stare Drave.

HR

42 43


ZalátaU Zaláti možete posjetiti Reformiranu crkvu čiji je strop drven i oslikan religijskim motivima. Selo Zaláta obiluje spomenicima kao što su klasični vikarijat Reformirane crkve, zgrada stare „narodne škole”, prelijepe seoske kuće, kuhinja s „otvorenim dimnjakom” (kaminom) te takozvano skladište „na nogicama”, podignuto od zemlje.

lúZsokNastavite li put, proći ćete jednim od najmanjih sela u dolini Ormánság, Kemse, i doći ćete do Lúzsoka. Ovdje ćete moći vidjeti kako lokalni majstori izrađuju pletene korpe i druge prekrasne proizvode. Sva sela na ovom potezu su tipična sela ravničarskog tipa s velikim unutarnjim dvorištima koja su se koristila za hranjenje ali i čuvanje životinja, posebice u periodu nakon regu-lacije rijeke Drava i njenog povačenja u svoje korito u 18. stoljeću.

Az Ormányköz Zöldút Vajszlóból indul, és a következő útvonalon halad végig: Vajszló–Hirics–Vejti–Piskó–Zaláta–Kemse–Lúzsok–Vajszló. Az út-vonal hossza – a letérőktől függően – átlagosan 35 km. Vajszlóból indulva gyönyörű erdős részen keresztül kerekezhet, majd lekanyarodhat Hirics felé.

hIrIcsHiricsből visszatekerhet a műúton a lekanyarodási pontig, vagy csapadé-kmentes időszakban a Vejti-Lúzsoki-gürücsatornát övező mezőgazdasá-gi területeket átszelve földúton haladhat Vejti felé. Vejtibe érve föltárul a jellegzetes „széles utcás falukép”, középen az egykori Dráva-mellékág helyén folyó gürücsatornával. Megtekintheti a református-, Daróczihalmán pedig a katolikus templomot, ill. néhány műemléki értékű parasztportát.

révtIsZtásHa a hosszabb alternatív útvonalat választja, a Nagyhídi-tó érintésével le-tekerhet a Dráva-parti Révtisztásra (Duna-Dráva Nemzeti Park). Átellenben, a horvát oldalon Moslavina Podravska (Monoszló) település fekszik. Piskó és Zaláta között elhalad a legelővel körülvett egykori uradalmi birtok, Zehipu-szta romos épületei, valamint a volt határőrs, Háromfa mellett. Piskó után délnek lekanyarodva a Versági-tavat, Zalátától pedig az egykor Horvátor-szágba vivő vasútvonal töltését követve az Ó-Drávát találhatja meg.

ZalátaZalátára érve a korábban festett, fakazettás templomot tekintheti meg. A tele-pülés sok épített emléket őriz: klasszikus református parókia, hajdani népiskola épülete, míves parasztházak, szabadkéményes konyha, talpas gabonatároló.

lúZsokAz egyik legkisebb ormánysági falun, a fákkal és lugasokkal teli Kemsén át-haladva ér Lúzsokra. Itt a helyi kosárfonónál egyedi ajándéktárgyakra tehet szert, munka közben tekintheti meg a mestert. Szinte mindegyik érintett

község a nagy belső tereket közrefogó, ártéri településszerkezetet mutatja: a valaha vízzel borított területek a folyószabályozás után az állatok legel-tetésében, őrzésében játszottak fontos szerepet.

The Ormányköz Greenway starts from Vajszló and goes on the follow-ing route: Vajszló–Hirics–Vejti–Piskó–Zaláta–Kemse–Lúzsok–Vajszló. The length of the route-depending on the number of by-passes-is an average 35 km. Starting from Vajszló you will ride your bike through beautiful woodland then you can turn towards Hirics.

hIrIcsFrom Hirics you can go back on the paved road to the junction and conti-nue towards Vejti or you can choose the pathway (when not raining) thro-ugh agricultural land and across the Vejti-Luzsoki „gürü”-canal to Vejti. When arriving in Vejti you can see the typical “wide-street village” with the „gürü”-canal in the middle. Here you can visit the reformed and, in Daróczi-halma, the catholic church and some old farmhouses.

révtIsZtásIf you choose the longer alternative route, you will ride past the Nagyhi-di-lake down to the River Dráva to Révtisztás (Duna-Dráva National Park). On the opposite bank of the river there is the town of Moslavina Podravska (Monoszló) in Croatia. Between Piskó and Zaláta you will ride past the rui-ned buildings of the former manorial property of Zehipuszta and the former boarder guard watchpost of Háromfa. Turning to the south from Piskó you will find the Versági-lake. From Zaláta following the route of the former railroad to Croatia you will find the “Old-Dráva”.

ZalátaIn Zaláta you can visit the reformed church with its painted wooden-coffe-red ceiling. The village of Zaláta has a lot of built monuments such as: the classic reformed vicarage, the building of the “folk-school”, beautifully built farmhouses, a kitchen with an “open chimney” and the so called “footed” storehouse.

lúZsokContinuing your way through one of the smallest villages in the Ormánság, Kemse, you will arrive in Lúzsok. Here you can see how the local master of basketwork makes his beautiful products. Almost all of the villages show the typical “floodplain village structure” with wide open inner spaces which were used for grazing and guarding the animals when the river withdrew after the regulation of the River Dráva in the 18th century.

HU


EN

44 45

ORAHOVICAORAHOVICA

ZELENA STAZA SZTÁRAI MIhÁLY / SZTÁRAI MIhÁLY ZÖLDÚT / SZTÁRAI MIhÁLY GREENWAY

Zelena staZa sZtáraI mIhálysZtáraI mIhály ZöldútsZtáraI mIhály Greenway

Zelena Staza Sztárai Mihály počinje u Sellye i obuhvaća slijedeća mjesta: Se-llye - Sósvertike - Drávaiványi - Drávasztára - Révfalu - Felsőszentmárton - Szentborbás - Lakócsa - Drávafok - Markóc - Bogdása - Sellye. Duljina staze - ovisno o želji za skretanjima sa staze – u prosjeku je oko 55 km.

sZtáraI mIhályIme Sztárai Mihály, po kojem je ovaj dio Zelene staze nazvan, u Mađarskoj je simbol za mađarski pokret reformacije. Naime, Sztárai Mihály je bio fra-njevački fratar koji je evangelizirao pučanstvo (na mađarskom i hrvatskom jeziku) svirajući liru i pjevajući psalme, obuhvaćajući sva mjesta duž rijeke Drave! Osnovao je 120 reformiranih kongregacija na obje obale rijeke, a kasnije je izabran za i biskupa Podunavskog crkvenog područja.

sósvertIke, drávaIványI, drávasZtáraIzlazeći iz Sellye možete skrenuti lijevo prema malom selu Sósvertike. Ovo skretanje obuhvaća oko 8 km nakon čega možete nastaviti vožnju do Dráva-iványi gdje možete posjetiti jednu od najljepših crkvi reformirane baštine u Ormanšagu, s oslikanim drvenim stropom. Od Drávaiványi možete ići put Drávasztára gdje je većina stanovnika Hrvata. U Starinu (na hrvatskom) će vas dočekati lokalni pubovi i stara kovačnica.

révFalaUkoliko od Drávasztáre skrenete alternativnim putem, doći ćete do nove staze u sklopu Zelenih staza: Ormányköz koja vas vodi ka Zalati. Mi vam preporučamo da nastavite vaše putovanje otkrivajući ovaj dio Zelene sta-ze: Sztárai Mihály Greenway. Biciklirajući nasipom rijeke Drave uskoro ćete

HR

46 47



stići u Révfali na obali Korcsina kanala (Dunav – Drava). U ovom bivšem hrvatskom selu (koje je zamrlo na prijelazu stolljeća), možete vidjeti nedav-no obnovljene stare kuće i vikend kućiće, jer je ovo mjesto sada zapravo turističko naselje. Ako nastavite asfaltiranom cestom po nasipu, doći ćete do Felsőszentmártona. A možete skrenuti makadamskom cestom i doći do Drávakeresztúra.

FelsősZentmárton, sZentborbásU Felsőszentmártonu (koji je još jedno hrvatsko selo) vidjet ćete veliki broj kuća izgrađenih u prošlom stoljeću a možete i hodati na obali Mrtvice (ruka-vac rijeke Drave). Ostavljajući Felsőszentmárton uskoro ćete ući u županiju Somogy i pristići u Szentborbás. Ovdje vas čekaju kanui pa možete krenuti u obilazak nacionalnog parka; čeka vas i smještaj u pansionu i prekrasan pogled na rijeku Dravu (ovo skretanje sa glavne staze u dužini od 2 km je zato vrlo važno!).

lakócsSljedi selo Lakócs gdje se možete upoznati s običajima lokalnih Hrvata u obnovljenoj hrvatskoj ladanjskoj kući. Ostavljajući Lakócs iza, vraćate se ponovno u Baranjsku županiju, u Drávafoku, gdje vas očekuju u staroj kući Fodor. Nakon vožnje od samo još nekoliko kilometara doći ćete u Bogdásu gdje možete posjetiti lokalnu farmu gdje su prikazane zanimljivosti iz života starih stanovnika sela. Stolar Szatyor Győző živi u ovom selu. Njegovi radovi se nalaze u cijelom Ormanšagu. Na “ormó” (grbi ili brdu) pronaći ćete naj-stariju zgradu u regiji: srednjovjekovnu Rimokatoličku crkvu.

boGdásOd Bogdása se zatim vraćate u Sellye. Preporučujemo vam da ostanete još jedan dan u Sellyu i posjetite znamenitosti ovog grada (dvorac Draskovich i arboretum, muzej Kiss Géza, zbirku reformirane crkve, termalne toplice, Sellyei-gurua jezero za ribolov, itd.) i možda dodatno otkrijete i Okorvidék Greenway, koji također počinje od Sellyu.

A Sztárai Mihály Zöldút Sellyéről indul, és a következő útvonalon halad végig: Sellye – Sósvertike – Drávaiványi – Drávasztára – Révfalu (Drávakeresztúr) – Felsőszentmárton – Szentborbás – Lakócsa – Drávafok – Markóc – Bogdása – Sellye. Az útvonal hossza – a letérőktől függően – átlagosan 55 km.

sZtáraI mIhályA zöldút névadója a magyarországi reformáció egyik első, fáradhatatlan élharcosa volt, aki ferences szerzetesként lanttal és a megzenésített zsol-tárokat énekelve járta a Dráva mentét, magyarul és horvátul hirdetve az evangéliumot. A hagyomány szerint 120 református gyülekezetet alapíto-tt a folyó mindkét oldalán, később az első református egyháztest, a Du-na-melléki Egyházkerület püspökévé választották. Sósvertike, Drávaiványi, Drávasztára

Sellyéről rögtön egy apró falu, Sósvertike felé vesszük az irányt. A 8 km-es kitérő után tovább haladunk Drávaiványi felé, ahol az egyik legszebb or-mánysági festett fakazettás templomot tekinthetjük meg. Drávaiványiból a horvátok lakta Drávasztárára érkezünk. Starin, ahogy a horvátok mondják, helyi vendéglátóhelyekkel és kovácsműhellyel vár minket.

révFalaDrávasztárából lekanyarodhatunk az Ormányköz Zöldútra Zaláta felé. Most folytassuk az utunkat a Sztárai Mihály Zöldúton! A Dráva-töltésre érve ha-marosan elérjük a Korcsina-parton elterülő Révfalut (Duna-Dráva Nemzeti Park). Az egykor horvát nemzetiségi, de az ezredfordulóra kihalt községben jelenleg parasztporták, hétvégi házak újulnak meg – üdülőfalu jelleget adva a településnek. A töltésről földes úton juthatunk el Drávakeresztúrra; ha az aszfaltozott kerékpárutat követjük, Felsőszentmártonba érünk.

FelsősZentmárton, sZentborbásA szintén horvát faluban megannyi apró házacska áll még az elmúlt századból; sétálhatunk egyet a Mrtvica nevű Dráva-holtág partján is. Fel-sőszentmártonból továbbhaladva átlépünk Somogy megyébe, és máris Szentborbásra érünk. Szentborbáson kiépített kenukikötő (a nemzeti park túrabázisa, vendégháza) és csodálatos panoráma vár a Dráva-parton. Érde-mes ezt a két kilométeres kitérőt megtenni.

lakócsA következő falu Lakócsa, ahol egy helyi tájházban ismerkedhetünk a hor-vát nemzetiség hagyományaival. Lakócsát követően – visszatérve Baranyá-ba – Drávafokra érünk, ahol a Fodor-kúria épülete fogadja a látogatókat. Néhány kilométer után, Bogdásán helyi paraszti régiséggyűjteményt te-kinthetünk meg. A faluban munkálkodik Szatyor Győző, akinek fafaragásai Ormányság-szerte megtalálhatók. Itt áll – egy igazi „ormón” – a tájegység legrégebbi épülete is: a középkori római katolikus templom.

boGdásBogdásáról visszatérünk Sellyére. Javasoljuk, hogy maradjon még egy napot a településen, és látogassa meg a város nevezetességeit (Draskovich-kastély és arborétum, Kiss Géza Múzeum, református egyházi gyűjtemény, termálvi-zű strandfürdő, Sellyei-gürü horgásztó stb.) és az Okorvidék Zöldutat is!

Sztárai Mihály Greenway starts from Sellye and goes on the following route: Sellye – Sósvertike – Drávaiványi – Drávasztára – Révfalu – Felsőszentmárton – Szentborbás - Lakócsa – Drávafok – Markóc – Bogdása – Sellye. The length of the route, depending on the number of by-passas, is cca 55 km.

sZtáraI mIhálySztárai Mihály, after whom this Greenway was named, was the first vanguard of the Hungarian Reformation Movement. Mihály was a Franciscan Friar

HU

EN

48 49

!


who used to evangelize (in Hungarian and Croatian) with a lyre and psalm-singing all along the River Dráva. He founded 120 reformed congregations on both banks of the river and was elected Bishop of the Transdanubian Church District.

sósvertIke, drávaIványI, drávasZtáraLeaving Sellye you can turn left towards a small village, Sósvertike. After this 8-km by-pass you will continue our ride to Drávaiványi where you can visit one of the most beautiful reformed churches in the Ormánság with its painted wooden-coffered ceiling. From Drávaiványi you will go on to Drávasztára where the majority of the inhabitants are Croats. Starin (in Croatian) awaits us with local pubs and a forge.

révFalaFrom Drávasztára, on an alternative route, we can join the Ormányköz Greenway towards Zaláta. But now let’s continue our journey on Sztárai Mihály Greenway. Riding on the levee of the River Dráva soon you will arrive in Révfalu on the bank of the Korcsina-canal (Duna-Dráva National Park). In this former Croatian village (died out by the turn of the millenium) you can see some newly restored old houses and holiday-homes, which might give the impression of a “holiday village”. If you ride on the paved bikeway on the levee you will arrive in Felsőszentmárton or on an alternative route you can ride on a dirt road to Drávakeresztúr.

FelsősZentmárton, sZentborbásWhen you finally arrive in Felsőszentmárton (another Croatian village) you will see a lot of houses built in the last century and you can walk on the bank of the Mrtvica (backwater of the River Dráva). Leaving Felsőszentmárton you will soon enter Somogy county and arrive in Szentborbás. Here a well built canoe landing (the base for tours of the national park), a guest house and a beautiful view awaits you at the River Dráva (it’s worth to do this 2-km by-pass).

lakócsThe next village is Lakócs where you can be introduced to the traditions of the Croats in the restored Croatian country house. Leaving Lakócs behind and going back to Baranya county you will arrive in Drávafok where the building of the Fodor mansion welcomes the visitor. After riding another few kilometers you will arrive in Bogdása where you can visit a farmhouse with its old curiosities from the lives of local countrymen. Szatyor Győző, a wood-carver, lives in this village. His works can be found all over the Ormánság. On a real „ormó” (hump) you can find the oldest building of the region: the medieval roman catholic church.

boGdásFrom Bogdása you will return to Sellye. We recommend you to stay another day or so in Sellye and visit the sights of the town (Draskovich castle and


arboretum, Kiss Géza Museum, collection of the reformed church, thermal spa, Sellyei-gürü fishing lake, etc.) and discover the Okorvidék Greenway, too, which also starts from Sellye.

Beč – Bécs - Viennabaršun – bársony – pliš – welvetbitanga – bitang – ljenivac, propalica - scoundrell

50 51

ORAHOVICA

HR

HU

Zelena staZa u hrvatskojhrvatska ZöldútGreenway In croatIa

Krenimo s vožnjom i istraživanjem!Rijeka DravaUskoro ćete prijeći rijeku Dravu pa stoga evo i nekoliko zanimljivosti o toj zelenoj ljepotici na sjeveru Hrvatske: duljina toka je 720 km, izvire na granici Italije i Austrije u mjestu Dobbiaco, a u moćni plavi Dunav ulijeva se pedesetak kilometara istočnije od Osijeka, kod sela Aljmaš. Drava je treća najveća rijeka u Hrvatskoj nakon Dunava i Save, a ovdje pri kraju svoga toka postaje dijelom dviju zaštićenih prirodnih područja: Nacionalni park Dunav-Drava u Mađarskoj i Park prirode Kopački rit u Hrvatskoj.

Kerékpárra fel, fedezzük fel az utat! Dráva folyóLassan megtekintheted a Dráva folyót, így itt van néhány érdekes dolog a “zöld gyönyörűségről” Horvátország északi, Magyarország déli felén: 720 km hosszú, kanyargós folyással Ausztriánál és Olaszországnál, Dobiaco falunál ér véget és folyik a Dunába 50 km-re keletre Almás falutól amely Eszék mellett helyezkedik el. Dráva a harmadik leghosszabb folyó Horvátországban a Száva és a Duna után, Magyarországon a legveszélyesebb folyóként emlegetik a Duna és a Tisza után. A Dráva két védett nemzeti parknak a része: Duna-Dráva Nemzeti Park és a Kopácsi-Rét Nemzeti Park Horvátországban.

Let’s start the ride and explore the route!River DravaSoon you will see the river Drava so here are some interesting facts about this “green beauty” that links Croatia’s north to Hungary’s south: it is 720 km long, with the springs at the border of Austria and Italy, in the village of Dobiaco ending in the blue Danube some 50 km eastwards from the small village of Aljmaš, nearby Osijek. In Croatia, Drava is the third largest river, after Sava and Danube, while in Hungary it is the most dangerous after Danube and Tisza river. Drava is a part of two protected natural parks: National Park Danube-Drava in Hungary and Nature Park Kopački rit in Croatia.

EN

52 53

donjI mIholjacdonyI mIholyácdonjI mIholjac

Prvi grad na koji ćete naići kada prijeđete rijeku Dravu iz Mađarske bit će Donji Miholjac (10265 stanovnika). Zaustavite se u centru grada u lijepom prostranom parku i prošetajte ispod gustih krošnji različitog drveća do neo-gotičkog dvorca mađarsko-hrvatske grofovske obitelji Mailath. Ovaj dvorac izgrađen je na samom početku 20. stoljeća uz stariju baroknu kuriju obitelji Prandau. U gradu se nalazi i lijepa župna crkva Sv. Mihaela Arkanđela iz 15. stoljeća, originalno gotička, kasnije preuređena u baroknom stilu. U Donjem Miholjcu se svake godine održava nekoliko zanimljivih manifesta-cija na kojima možete vidjeti svu raskoš tradicije ovoga kraja te uz ples i pjesmu kušati domaće proizvode: Miholjačko sijelo (drugi tjedan u srpnju), Hrvatska Star Trek i NLO konvencija (posljednjeg vikenda u kolovozu) i Kir-vaj na blagdan Sv. Mihaela (crkveni god 29. rujna). Kao suvenir s kirvaja ponesite „licitar“ (Mađ.: mézeskalács; Eng.: gingerbre-ad; Njem.: lebkuchen). Taj tipični hrvatski medenjak najčešće u obliku srca, dio je više stoljeća duge tradicije „medičarkog i voskarskog“ obrta tipičnog za Podunavske zemlje. Hrvatski licitar zaštićen je kao dio nematerijalne kul-turne baštine UNESCO-a.

Az első város, amelyre rátalál, amikor átkel Magyarországról a Dráva folyón, Donyi Miholyác lesz (10265 lakós). Aljon meg a város központjában, a szép tágas parkban, és sétáljon el a különböző fák sűrű lombjai alatt a neogóti-kus magyar–horvát Mailáth gróf család kastélyáig. Ez a kastély a 20. század elején épült a régebbi Prandau családi kúria mellet. A mese úgy mondja, hogy az új nagy kastély 1905-ben épült, I. Ferenc József, Osztrák-Magyar császár, és Horvát király, Mailáth gróffal, a császár a szállásával, kapcsola-

HR

HU

tos elégedetlenségével kötött korábbi fogadásának köszönhető. A császár első látogatásának emlékére a parkban emlékmű lett emeltetve, amelyet szintén megtalálhatja a parkban. A városban szép 15. Századbeli Sz. Mihály Arkangyal plébániai templom van, eredeti gótikus, később barokk stílusban fel lett újítva. Donyi Miholyácon évente néhány érdekes rendezvényt tarta-nak meg, amelyeken megismerheti a vidék hagyományának pompáságát, és tánc, és dall, mellet megtapasztalhatja a hazai termékeket: „Miholjačko sijelo“ (Miholyáci üldögélés) (július második hetében), Horvát Star Trek és NLO konvenció (augusztus utolsó hétvégén), és a Mihály napi búcsút (tem-plom búcsú szeptember 29.). Szuvenírként vigyen haza mézeskalácsot (an-golul: gingerbred, Németül: lebkuchen). Ez a tipikus horvát mézeskalács, a Dunamenti országokra jellegzetes, legtöbbször szív alakban, a „mézeskalá-csos és viaszos” kisiparnak a többszázados hagyományának része. A Horvát mézeskalácsos (Hrvatski medičar) az UNESCO által védve van, mint eszmei örökség.

The first city you will see after you cross the Drava river from Hungary will be Donji Miholjac (10265 inhabitants). Stop in the city center in the beautiful spacious park and walk through the green shade of various tree species to the neo-gothic castle that once belonged to the counts of Mailath, a Hungarian-Croatian noble family. This castle was built at the very beginning of the 20th century next to an older baroque mansion that belonged to the Prandau family. In the city you can also see the 15th century gothic – baroque church of Saint Michael the Archangel.In Donji Miholjac you can also visit some of the interesting events that take place every year. In those events you can get to know the rich traditions of the city and the surrounding villages, listen to the folk music and dances and taste domestic local products such as: Miholjačko sijelo (second week in July), Croatian Star Trek i UFO convention (last weekend in August) and St. Michael’s Festival (patron saint’s day, 29th of September). As s souvenir from the St Michaels Festival be sure to take the “licitar” (Hungarian: mézeskalács, English: gingerbread, German: lebkuchen). This Croatian gingerbread (honey cookie) usually shaped as a heart is a part of a centuries old tradition of candle making and gingerbread crafts typical for the central European Danube region. It is protected by the UNESCO as a part of Croatian non-material cultural heritage.

EN


54 55


Zelenom staZom od donjeG mIholjca prema FerIčancIma (60 km) Prateći Zelenu stazu iz centra Donjeg Miholjca krenite jugozapadno prema mjestima Ivanovo i Blanje. Na izlazu iz sela Blanje s lijeve strane proći ćete pored prostranih pašnjaka za krave i konje te uz lijepo privatno izletište „Blanje“. Jezerca skrivena ispod krošnji drveća poslužit će kao željno očeki-vani spas ukoliko vas put ondje nanese za ljetnih vrućina. Prelaskom preko rječice Karašice doći ćete u Kapelnu. Vozeći kroz selo, pro-lazit ćete širokom ulicom (šorom) tipičnom za sva Panonska sela. U selu ćete vidjeti tradicionalne slavonske kuće s uskim šiljastim pročeljima i dugim tri-jemom koji se pruža kroz dvorište. U središtu sela nalazi se Pravoslavna cr-kva Svete Trojice iz 1834. godine, a u njenoj blizini i mala seoska gostionica savršena za brzu okrijepu. Na izlazu iz sela vozit ćete uz farmu muznih krava, a zatim će vas dočekati prava prirodna poslastica, vožnja kroz gustu šumu hrasta lužnjaka - još jedan način za skrivanje od ljetne žege ili jakoga vjetra.Izlaskom iz šume proći ćete kroz još jedno tipično slavonsko selo, Kućance. U selu se nalaze dvije crkvice, Pravoslavna crkva Svetih Apostola Petra i Pavla iz 1828. i Katolička crkva Sv. Mateja Apostola i Evanđeliste iz 1941. godine. Veliko slavlje održava se na seoski kirvaj 21. rujna. U središtu sela nalazi se gostionica. Put će vas krivudajući voditi kroz šumarke u kojima se davno skrivao ozlogla-šeni slavonski „Robin Hood“, razbojnik Čaruga, uz polja i ribnjake te ponovo uz riječicu Karašicu koja nestašno, a ipak ukroćeno u kanalima krivuda ovim dijelom Slavonije, kao što pjesma kaže „do Valpova od Našica“. Selo Bokšić Lug nadomak jednom od najvećih ribnjaka tvrtke PPK Oraho-vica osnovali su u davna vremena vojnici križari zaostali u ovim krajevima poslije ratova s Osmanlijama. Susjedno selo Bokšić iznenadit će vas obiljem narodnih običaja i kulturnim znamenitostima. U selu se nalazi lijepa neoba-rokna crkva Sv. Petra Apostola iz 19. stoljeća, s orguljama iz druge polovine istog stoljeća iz poznate radionice Heferer iz Zagreba i oltarnom slikom iz Beča. Kirvaj se ovdje slavi na Petrovo 29. Lipnja, a ulice sela ožive i ranije, tijekom svibnja kada se u selu njeguje podunavski običaj majskog drveta „majpana“. Majpan, vitko i visoko stablo postavljeno u centru sela, ukrašeno šarenim papirima, zastavom i bocama vina ili rakije simbol je želje seljana za plodnosti njihovih polja.

Zöldúton donyI mIholyáctól FerIcsáncI (FerIčancI) Felé (60 km)A kísérve zöldutat Donyi Miholjyác központjából induljon délnyugatra Iva-nono és Blanje helységek felé. Blanje faluból kiérve baloldalon tágas tehén, és ló legelők mellet megy el, és egy privát „Blanje” nevezetű kirándulóhely mellet is. A falombok alatt eldugott tavacskák, a nyári forróságban utazva, várva várt menedékül szolgálhatnak. Karasica folyócskán átkelve Kapelna faluba érkezik. A falun át vezetve, Pannoniai falukra tipikus széles utcán (soron) fog áthaladni. A faluban ti-pikus hagyományos szlavón házakat fog látni, keskeny hegyes homlokza-

HR

HU

tokkal, hosszú az udvar hosszában húzódó verandával. A faluközepében van az 1834-ben épült Pravoszláv Szentháromság templom, és közelében a kis falusi vendéglő, tökéletes a gyors felfrissülésre. A faluból kimenet tejelőtehén farm mellet fog vezetni, és ezután egy természeti ínyencség fogja várni, kerékpározás a sűrű vörös tölgyerdőn keresztül – még egy jó lehetőség elbújni a nyári fóróságtól, vagy az erős széltől. Az erdőből kiérve megint egy tipikus szlavón falun Kutyáncin (Kućanci-n) fog áthaladni. A faluban két templomocska van, a 1828-ban épült Pravoszláv Szent Péter, és Pál apostolok temploma, és az 1941-ben épült Katolikus Szent Máté apostol és evangélista temploma. Nagy ünnepség a szeptember 21. tartandó búcsú. A falu közepében helyezkedik el a vendéglő. Az út, kanyarogva vezeti Önt ligeteken kereszü, amelyekben régen a szlavón „Robin Hood”, Csaruga rabló rejtőzködött. Mezőkön át, halastavak mellet, és újból a Karasica mellet, vezet tovább az út, amely pajkosan, de mégis csatornákkal szelídítve kanyarog Szlavónia ezen a részén, mint ahogy azt a nóta mondja „Valpovóig Nasicetől („do Valpova od Našica“). Boksics Lug-ot (Bokšić Lug) falu PPK Orahovica (Orahovica mezőgazdasági kom-binát) halastava közelében, régi időkben az Oszmáni háborúk után itt ma-radt keresztes vitézek alapítottak. A szomszédos Boksics (Boksić) falu meg fogja lepni nemzeti szokásainak sokaságával, és kulturális látványaival. A faluban helyezkedik el a szép 19. századi neobarokk stílusban épült Szent Péter apostol templom, ugyanez a század második feléből az ismert Hefe-rer műhelyből származó orgonával, és bécsi oltárképpel. Itt a búcsút Péter-Pál napján ünneplik június 29.-én, de az utcák már előbb felelevenednek májusban, amikor a Dunamenti májusfa (németesen „majpan”) szokást ápo-lják. A májusfa, a falu központjában elhelyezett sudár, tarka szalagokkal, zászlókkal, boros, és pálinkás üvegekkel díszített jegenyefa, a falusiak me-zeinek termékenyégére vonatkozó kívánságot szimbolizálja.

alonG the Greenway route From donjI mIholjac to FerIčancI (60 km) Following the Greenway from the centre of Donji Miholjac you can go sout-hwest towards villages of Ivanovo and Blanje. On the left side on the exit of the village of Blanje you will pass by the wide meadows with cow and horses and there is also a beautiful family outing ˝Blanje˝. The lakes that are hidden bellow the tree tops will serve as eagerly expected relaxing place if the trip takes you there during the summer heats. Crossing over the small river Karašica you will come to Kapelna. Driving through the village you’ll go along the wide street (called ˝šor˝) typical for all Panonian villages. In the village there are traditional Slavonian houses with narrow and sharp entrances and long porch that stretches into the co-urtyard. In the centre of the village there is an Orthodox Church of the Holy Trinity from the 1834 and a small tavern near the church, just perfect for quick refreshment. On the way out of the village you’ll pass the cow farm and then you’ll see a real nature delicacy, a thick oak forest, one more place to hide from the summer heat or strong wind.

EN


56 57

ORAHOVICA

!

On way out of the forest you’ll pass another typical Slavonian village of Kućanci. There are two small churches, Orthodox Church of Holy Apostles Peter and Paul from 1828 and Catholic Church of Saint Matthew Apostle and Evangelist from 1941. Big village festival (patron saint’s day) is on the 21st of September. In the centre of the village there is a tavern. The road will guide you winding through forests that long time ago hided a notorious Slavonian ˝Roobin Hood˝, the bandit Čaruga, along the fields and fishpo-nds and again along the small Karašica river that playfully and yet rigidly meanders through the canals in this part of Slavonia as the song says: ˝To Valpovo from Našice˝. Bokšić Lug village is near the biggest company founded by the soldiers and remained here after the war against Ottomans. The neighboring village Bokšić will surprise you with plenty of national customs and even a cultural sight you wouldn’t expect to see on the secondary roads and paths. There is also a beautiful neo-baroque St.Peter the Apostle Church from the 19th century with organs from the second half of the same century. The organs descend from the famous Hefner’s workshop in Zagreb and altar painting from Vienna. The village day is celebrated on the 29th of June (saint patron’s day-Petrovo) and the streets become alive, even earlier, in May when the village celebrates the Danube region custom called Majpan˝ (The May pole). Majpan, high and thin tree is put in the centre of the village and decorated in colorful papers, flags and bottles of wine or rakija (schna-pps) which is the symbol of the village people’s wish for the field’s fertility.

lopov – lopó, rabló, bűnöző – kradljivac, kriminalac – thief lopta – labda – igranka, kugla – ball mačka – macska – cat mamlaz – mamlasz – kreten, idiot – fool


FerIčancI FerIcsáncIFerIčancI

Dolaskom u Feričance (2134 stanovnika) izašli ste iz dravske riječne doline i uskoro će uslijediti uspon preko gorja Papuka i Krndije. Ovo lijepo selo najpoznatije je po uzgoju vinove loze i jedno je od četiri vinogorja u Osječ-ko–baranjskoj županiji (Feričanci, Drenje-Đakovo, Baranja i Erdut). Vinova loza se u ovim krajevima uzgaja još od davnih vremena starog Rimskog Carstva, a moderna vinska proizvodnja novi zamah je dobila sredinom 20. stoljeća. Sorte grožđa koje su najzastupljenije u vinarstvu ovoga kraja su: Graševina, Chardonney, Bijeli Pinot, Rajnski rizling, Frankovka i Zweigelt, a sve popularniji proizvod lokalnih vinara je i lagani, lepršavi Rose. Zna-menitosti u središtu Feričanaca uključuju baroknu crkvu Sv. Duha iz 1803. godine i kurija obitelji Mihailović. Karlo Mihalović (1830-1918) bio je vrstan pijanist i dobar prijatelj s velikim Franzom Lisztom koji je često navraćao u Feričance. Edmund Mihailović (1842-1929) je pak bio veliki promicatelj glazbe Richarda Wagnera te Lisztov nasljednik na mjestu direktora Glazbe-ne akademije u Budimpešti. Putem iz centra sela zapadno prema Orahovici, zastanite kod Starog Podruma vinarije Feravino i kušajte neka od njihovih svjetski hvaljenih vina.

Fericsánciba (2134 lakós) érve, kikerült a Dráva folyó völgyéből, és hamaro-san következik az emelkedő, Papuk, és Krndija hegyeken át. Ez a szép falu a szőlőtermesztéséről legismertebb, és egyike a Eszék-baranya Megye négy szőlőhegyének (Fericsánci, Drenje – Gyakovó (Đakovo), Baranya, és Erdőd (Erdut)). A szőlőt itt a régi időktől, romai kortól termesztik, és a korszerű bortermelés a 20. század közepétől lendült fel. A leggyakoribb szőlőfajták

HR

HU

58 59

ezen a vidéken, a Grasevina (Rizlingfajta) Chardonney, fehérPinot, Rajnai rizling, Kék frankos (Frankovka), és a Zweigelt , de mindinkább népszerű a helyi bortermelők könnyű Rozé bora. Látványos Fericsánci központjában az 1803-ban épült Szentlélek barokk templom, és a Mihailović család kúriája. Mihailović Karlo (1830-1918) kiváló zongorista volt, jó barátja volt Liszt Ferencnek, aki gyakran látogato-tt Fericsánciba. Mihailović Edmund (1842-1929), pedig nagy támogatója volt Richard Wagner zenéjének, és Liszt utóda a Budapesti Zeneakadémia igazgatói posztján. A falu központjából útban Orahovica felé álljon meg a Feravino Régi Pincéjénél (Stari Podrum), és kostolja meg valamelyik világs-zerte dicsért boraikat.

Coming to Feričanci (2134 inhabitants) you’ve came out of the river valley and soon there’s a ascent to the Papuk and Krndija Mountain. This village is famous for the grapevine growth and it is one of the four vineyards in Osijek-Baranja County (Feričanci, Drenje-Đakovo, Baranja and Erdut). Gra-pevine has been grown here since ancient times of Roman Empire and a modern wine production started to spread in the middle of the 20th century. The grape types/sorts that are the most common in the wine industry in this area are: Graševina, Chardonnay, White Pinot, Rajski rizling, Frankovka and Zweigelt and more and more popular product of the local wine producers is smooth and flaunting Rose. A baroque church of Holy Spirit is one of the sights in the centre of Feričanci. The church dates back to 1803 and it is the manor of the family Mihailović. Karlo Mihailovic was the famous pianist and a good friend with the great Frantz Liszt who often visited Feričanci. Edmund Mihailovic (1842-1929) was a huge promoter of Richard Wagner’s music and Listz’s heir on the position of Director of the Music Academy in Budapest. Heading west towards Orahovica, you can stop and visit the Old Cellar of Feravino winery and try some of their word praised wines.

EN

Zelenom staZom od FerIčanaca prema orahovIcI (10 km)Prateći Zelenu stazu iz Feričanaca, odmah na izlazu iz sela, kod Gostionice Golf skrenite lijevo prema selu Stara Jošava. Prije ulaska u seoce Crkvari skrenite nakratko ulijevo i kroz šumarak se popnite do zanimljive crkvice Sv. Lovre. U gotičkom stilu izgradili su ju Križarski vojnici u 15. stoljeću, a struč-njaci vjeruju i da je puno starija. Ime nosi prema čovjeku koji je financirao njenu gradnju, velikom Knezu od grada Iloka, Lovri Iločkom.

Zöldúton FerIcsáncItól orahovIcáIG (10 km)A zöldutat követve Fericsáncitól, mindjárt a faluból kimenet, a Golf nevezetű vendéglőnél forduljon el balra, a Sztára Josava (Stara Jošava) falu felé. Mi-előtt Crkvári falucskába bemegy egy kis időre forduljon el balra, és a ligeten keresztül másszon fel a kis érdekes Szent Lőrinc (Sveti Lovro) templomig. Gótikus stílusban a 15. században építették a Keresztes vitézek, de a sza-kemberek azt vélik, hogy ettől is öregebb. A nevét az építését finanszírozó ember után kapta, aki Ilok város nagyhercege Iloki Lőrinc (Iločki Lovro) volt.

alonG the Greenway route From FerIčancI towards orahovIca (10km)Following the Greenway route from Feričanci, right on the way out of the village, at the tavern Golf turn left and continue towards the village Stara Jošava. Before entering the small village Crkvari turn left and through the woods climb up the hilltop to the interesting small Church of Saint Lawren-ce which was built by the Crusade soldiers in the 15th century. The experts however believe it is much older. It is named after a man who financed it’s construction, the great Duke of the city of Ilok, Lovro Iločki (Lawrence of Ilok).

HR

HU

EN



60 61

orahovIcaorahovIcaorahovIca

Dobro došli u grad, lijep poput ruže i snažan poput oraha! Tako bar kaže legenda o tome kako je Orahovica (5792 stanovnika) dobila ime. U davna vremena 13. stoljeća utvrdu Orahovica izgradili su tada već vrlo utjecajni članovi obitelji Knezova Iločkih. Danas je ova utvrda u ruševinama, a do nje se na visini od 700 m/nm može doći obilježenim planinarskim stazama. U centru grada nalazi se lijepa barokna crkva Našašća Sv. Križa iz 1756. go-dine. Veliki kirvaj ujedno i Dan grada Orahovice obilježava se na istoimeni blagdan, 3. svibnja. Kroz grad protječe rječica Vučica, a u velikom parku mo-žete prošetati ružičnjakom i šetnicom uz rijeku i pogledati staru vodenicu. U parku ne propustite razgledati staru lokomotivu koja je do 60-ih godina 20. stoljeća vukla vagone šumarske i putničke željeznice, popularnog Ćiru. Iznad orahovačkog jezera na visini od 330 m/nm nalazi se jedna od najvećih hrvatskih srednjovjekovnih utvrda, tajanstveni Ružica Grad iz 14. stoljeća. I ovu utvrdu gradili su Knezovi Iločki kao vlastiti utvrđeni grad, ali i važno uporište za obranu od Osmanlija, Otomanskog carstva koje se tada već po-čelo širiti Europom. Prema legendi koju će vam ovdje rado ispričati, utvrđeni grad je ime dobio po lijepoj kneginji Ružici. U sjećanje na nju te na slavnu prošlost grada, u Orahovici se svakoga ljeta održava veliki viteški turnir. I Orahovica, kao i okolna mjesta je poznata i po uzgoju vinove loze i proi-zvodnji vrhunskih vina. Ponos kraja je danas rijetko uzgajan sorta Silvanac zeleni (Njem.: Grüner Silvaner). U gradu se tijekom godine održava nekoliko zanimljivih manifestacija od kojih nikako ne propustite: Feragosto Jam, u proljeće: www.dostavazvuka.com, Viteški turnir za ruku kneginje Ružice, u kolovozu: www.vitezovi-ruzicegrada.hr, Dani Zelenog Silvanca, u kolovozu: www.tzgorahovica.hr, Dani piva, u srpnju: www.tzgorahovica.hr

HR

Isten hozta a városba, szép, mint a rózsa kemény, mint a dió (horv. orah – dió)! Legalább is így mondja a legenda, hogy minként kapta Orahovica (5792 lakós) a nevét. A régi időkben a 13. században Orahovica erődítményt az akkor már nagyon befolyásos Iloki Hercegek építették. Ma már ez az erődítmény romokban áll, és kijelölt hegymászó ösvényeken 700 m ten-gerszint feletti magasságon érhető el. A város központjában helyezkedik el az 1756-ban épült a barokk Szentkereszt Feltalálása templom. A nagy búcsút, és egy utal az Orahovica Város Napjának a megünneplését május 3.-án tartják. A városon keresztül folyik a Vucsica (Vučica) folyó, a nagy parkban a rózsás kertben sétálva a folyó mellet megnézheti az öreg vízi-malmot. A parkban ne mulassza el megnézni a régi mozdonyt, amely a 20. század 60-as éveiben még vontatta az erdei- és az utas vasút vagonokat a népszerű Tyírót (Ćiro)(Ćiro - keskenyvágányú kisvasút). Az orahovicai tó felett 330 tengerszint feletti magasságban van egyike a horvát középko-ri erődítmények közül, a titokzatos 14. században épült Rózsika Vár (Ru-žica Grad). Ezt az erődítményt is az Iloki Hercegek építették, mint saját erődítményt, de az Oszmán, Ottomán császársárság elleni védelemben, mint fontos erőd is, mert akkor már az Oszmán Ottománok, terjeszkedtek Európában. Az itt szívesen el is mondott legenda szerint, az erődítmény, Rózsika szép hercegnőről kapta a nevét. Az ő emlékére, valamint a dicső múltra emlékezve, évente megtartják a nagy lovagi tornát. Mint a környező helységek Orahovica i s ismert a szőlőtermesztésről, és a csúcsminőségi borairól. A környék büszkesége a manapság már ritkán termesztett Zöld Szilváni (németül: Grüner Silvaner). Az év folyamán a városban néhány ér-dekes rendezvényt rendeznek, amelyekből semmi kép ne hagyja ki a Freago-sto Jam-ot, tavasszal: www.dostavazvuka.com, a Rózsika hercegnő kezéért vívott Lovagi Tornát augusztusban: www.vitezovi-ruzicegrada.hr , a Sor na-pokat júliusban: www.tzgorahovica.hr.

Welcome to a city as beautiful as a rose and as tough as a walnut! The legend says this is the way how Orahovica (5792 inhabitants) got its name. Long time ago, in the 13th century the fortress Orahovica was built by the most powerful members of the family of Dukes of Ilok. Today, only ruins remained on the 700 meters above sea level. You can reach this fortress following the labeled mountain trails. In the centre of the city there is a baroque Church of Discovery of the Holy Cross form 1756. The big city festival (patron saint’s day) and City Day is celebrated on the 3rd of May. A small river Vučica flows thru the city and in the large park you can walk thru the rosary and by the river in order to look around the old locomotive, famous Ćiro, which dragged passenger ad wood wagons till the late 60s of the 20th century. Up the hill from the Orahovica Lake at 330 meters above sea level there is one of the greatest Croatian medieval fortresses, the mysterious Rose City (Ružica grad) dating back to 14th century. This fortress is also built by the Dukes of Ilok as their own fortified city as well as an important defending base against the Osmans, the Otoman Empire that already started to spread all over the Europe. According to the legend,

EN

HU


62 63


which the local people will gladly teach you, the fortified city got its name after the beautiful princess Ružica. In memoriam of Ružica and the famous city history there is a large knight tournament every summer. Orahovica is, as well as the countryside, also famous for grapevine growth and the finest wine production, and the pride of this area is today’s sel-dom grown sort of Silvanac Zeleni (Silvanav Green, German word: Grüner Silvaner). There are a few interesting events during the year in the city you shouldn’t miss Feragosto Jam, in spring: www.dostavazvuka.com, Knights’ Tournament for the hand of Lady Ružica, in August www.vitezovi-ruzicegra-da.hr, Days of Silvanac Green, in August: www.tzgorahovica.hr, Beer Days, in July: www.tzgorahovica.hr

Zelenom staZom od orahovIce prema kutjevu kroZ park prIdode papuk (20 km)Izlaskom iz Orahovice preko sela Duzluk počinje strm uspon duljine 10 km (sa 180 m/nm do 620 m/nm) do prijevoja Međe – Petrov vrh. Put vas vodi državnom cestom kroz guste šume gorskog Parka prirode Papuk. S najvišim vrhom od 953 m/nm Papuk je jedna od 5 gora koje se protežu središnjim i zapadnim dijelom Slavonije te okružuju plodnu Požešku dolinu. Gledano redom od sjeveroistoka one su: Krndija, Papuk i Psunj te s južne strane Po-žeška gora i Dilj gora.Papuk je najmlađe zaštićeno prirodno pordučje u Hrvatskoj, proglašen par-kom prirode 1999. godine zbog njegove iznimne biljne, životinjske i geološke raznolikosti. Tako se na području parka može pronaći gotovo 1300 vrsta biljaka, ponajprije šumskih stabala hrasta, bukve, jele i grmova poput strogo zaštićenih tise i božikovine. Ovo veliko šumsko područje je i stanište jelena, srna, divljih svinja, lisica, jazavaca i kuna. Uz potoke i jezera žive vidre, a u njima na europskoj razini ugroženi riječni rakovi i potočne pastrve.Jedno od turistički najatraktivnijih područja Parka prirode Papuk nalazi se u njegovom središnjem dijelu, na visini od 475 m/nm. Park šuma Jankovac prelijepa je gorska dolina okružena gustim šumama bukve i jele, s dva ve-lika bistra jezera, potočnim izvorom u kojemu voda velikim mlazom izbija iz stijene te velikim 35 metara visokim slapom Skakavcem. Do Jankovca je najlakše doći ukoliko se iz Orahovice zaputite državnom cestom prema Čačincima te po prolasku kroz selo prateći putokaze skrenete lijevo prema Jankovcu (Orahovica – Jankovac: 30 km).Kako je cijelo područje izgledalo u doba Panonskog mora najbolje je vidljivo na prijevoju Međe (620 m/nm) nakon kojega kreće dugi spust prema gradi-ću Kutjevu, ujedno i najlakši dio vožnje na cijeloj stazi, iako dosta zahtjevan za kočnice na vašem biciklu. Na prijevoju se nalazi vidikovac s kartama po-dručja u vrijeme nestalog mora kao i stari Pravoslavni manastir Sv. Nikole iz 15. stoljeća. Kada se šumskim putem spustite do samostana, dolazite do lijepog i prostranog izletišta na kojemu je najveće okupljanje vjernika na blagdan Preobraženja gospodnjega, 19. kolovoza. Skretanje prema mana-stiru nalazi se niže od prijevoja, a dozvolu za kampiranje najbolje je zamoliti od oca Jovana Šaulića, mob.: 00385/98/314851.

Zölduton orahovIcától a papuk termésZetI parkon keresZtÜl kutjevó Felé (20 km)Orahovicából kimenve Duzluk falun keresztül kezdődik a 10 kilométer hosszú emelkedő (180 m tengerszint feletti magasságról 620 m-re) Megye (Me-đe)-Petrov vrh-ig (Péter csúcs). Az út állami közúton a hegyi Papuk Ter-mészeti Park sűrű erdein keresztül vezet át. Papuk az egyik az 5 hegy közül, amelyek Szlavónia közép nyugat részén húzódnak át, és körülveszik a Pozse-gai völgyet (Požeška dolina). Észak keletről nézve: Krndija, Papuk, Psunj, és délről Pozsegai hegy (Požeška gora), és Dilj hegy (Dilj gora) Papuk a legfiatalabb természeti védett terület Horvátországban, természeti parknak 1999- ben, kiváló növényi, állati, és geológiai sokfélesége végett nyilvánították ki. A park területén 1300 fajta növény található, elsősorban tölgy, bükk, fenyő erdei törzsek, valamint bokrok, mint a védett tiszafa, és a magyal. Ez a nagy erdei terület a szarvas, őz, vaddisznó, róka, borz, és nyes élőhelye. A patakok. és a tavak mellet vidrák is élnek, és bennük európai szinten veszélyeztetett folyami rák, és pataki pisztráng. A Papuk Természeti Park, idegenforgalmi szempontból, legattraktívabb területe, a park közép térsége, 475 m tengerszint feletti magasságon. Jan-kovác Park Erdő nagyon szép hegyi völgy, sűrű bükkfa, és fenyőfa erdővel körülkerítve, két nagy tiszta tóval, patakforrással, amelyből a víz nagy su-gárban ömlik a sziklából, 35 méter magas Szkakavac (Skakvac) vízesést képezve. Jankovácig legkönnyebben úgy lehet eljönni, hogy ha Orahovicáról az országúton elindul Csácsinci (Čačinci) felé, és a faluból kiérve az útjelzőt követve balra fordul Jankovci felé (Orahovica-Jankovci: 30 km). Hogy, hogy nézett ki a térség a Pannon tenger idejében, azt legjobban a Megye (Međa) (620 m tengerszint feletti magasság) hágón lehet látni, ahonnan hosszú ereszkedő kezdődik Kutjevó városka felé, és egyúttal ez az egész úton a legkönnyebb rész, habár a kerékpár fékekeit eléggé igény-be veszi. A hágón kilátó van a térség, az eltűnt tengeri idők térképeivel. Hágón 15. századbeli Szent Miklós (Sv. Nikola) Pravoszláv kolostor is van. Amikor az erdei úton lemegy a kolostorig, egy szép tágas kirándulóhelyhez ér, ahol a legtömegesebb gyülekezet augusztus 19. én Urunk átváltozása ünnepén van. A kolostor felé a forduló, a hágótól lejjebb van, és a sátorozás-hoz az engedélyt legjobb ha Saulics Jován (Šaulić Jovan) atyától kéri, mob.: 00385/98/314/51.

alonG the Greenway route From orahovIca to kutjevo throuGh papuk nature park (20 km)On the way through the Duzluk village there is a steep ascent 10 kilometers long (from 180 to 620 meters above sea level) till the mountain pass Međa – Petrov vrh (Peter’s peak). The path leads you along the state road through thick forests of the Papuk Nature Park. With the highest peak 953 meters above sea level, Papuk is one of the five mountains that stretch to the mi-ddle and west part of Slavonia and which round a fertile Požega Valley. One by one, stretching from the northeast these are: Krndija, Papuk and Psunj and in the south Požega Valley and Dilj Mountain.

HU

EN


HR

64 65

ORAHOVICA

Papuk is the youngest natural protected area in Croatia, proclaimed a Na-ture Park in 1999 because of its exceptional flora and fauna and geological diversity. You can find at least 1300 plant sorts, especially oak trees, beech trees, fir trees, and bushes as highly protected Taxus and Holly. This huge forest provides home for diverse fauna. You can see deer, wild pigs, foxes, badgers and marten. Otters enjoy forest areas and they live in dense along the river banks, lakes and streams, and on European level endangered cray-fish and trout which live in river streams. One of the most attractive parts of Papuk Nature Park is in its central part, on 475 meters above sea level. Forest Park Jankovac is attractive valley surrounded by the thick beech and fir tree forests together with the two big crystal-clear lakes where the water powerfully spurts of the cliff and with the 35 meters high waterfall Skakavac (The Grasshoper). The easiest way to come to Jankovac is if you are coming from Orahovica along the state road towards Čačinci and you just follow the direction signs through the village and then turn left to Jankovac (Orahovica – Jankovac: 30 km). The greatest view onto the entire former area of Pannonian Sea is from the path Međa (620 meters above sea level). After the Međa pass you can cycle downhill towards a small town Kutjevo. This is as well the easiest part of the road riding on the whole bike route although it’s pretty demanding for your bike brakes. There is a gazebo with maps of ancient sea as well as the old Orthodox Monastery of Saint Nicolas dating back to 15th century. Going downhill towards the monastery through the forest you will come to a beautiful and spacious outing where people gather together on the Transformation of the Lord on the 19th of August. There is a turning point to monastery downhill the pass and for the camping license is best to ask a Father Jovan Šaulić, mobile phone: 00385/98/314851.


66 67

kutjevokutjevókutjevo

Dugim spustom od prijevoja Međe doći ćete u gradić Kutjevo (6247 stanov-nika). Ime mjesta navodno dolazi od mađarske riječi „kut“ što znači izvor, zdenac. Ovaj gradić smješten na južnim obroncima Papuka i Krndije već je stoljećima poznat kao središte vinarstva, te „glavni grad Graševine“ (Njem.: Welschriesling; Mađ.: Olaszrizling). S toga i gradski trg nosi ime Trg Graše-vine, a na njemu su zasađeni čokoti te vinske sorte nekih od najpoznatijih vinara u kraju. U ovom simpatičnom gradiću na rubu plodne Požeške doline nalazi se nekoliko znamenitosti koje ne biste smjeli propustiti posjetiti: Vi-narija Kutjevo s najstarijim vinskim podrumom u Hrvatskoj iz 1232. godine (koji je navodno bio poprištem brojnih ljubavnih susreta omiljenog slavon-skog baruna Trenka i austrijske carice Marije Terezije), barokni Isusovački dvorac iz 18. stoljeća kasnije poznat kao dvorac obitelji baruna Turkovića s pripadajućom župnom crkvom Rođenja Blažene Djevice Marije. U crkvi se nalazi slika Čudotvorne Gospe Kutjevske s djetetom Isusom iz 16. stoljeća što upućuje i na to da je Kutjevo marijansko svetište. Veliko crkveno slavlje, kirvaj, kada cijeli gradić živne održava se na blagdan Rođenja Blažene Dje-vice Marije 8. rujna. Od ostalih manifestacija u Kutjevu i okolici koje su na ovaj ili onaj način uvijek povezane s vinom i vinarstvom, nikako ne smijete propustiti Vincelovo (22. siječnja, na blagdan Sv. Vinka kada se posvećuju vinogradi), Festival Graševine (u lipnju), Martinje (11. studenog, na blagdan Sv. Martina kada se krsti mošt te postaje mlado vino). U Kutjevu kao i cijeloj Požeškoj dolini stanovnici su vrlo ponosni na drevnu tradiciju vinogradar-stva. Vina kojima se ponose uz spomenutu Graševinu su Traminac, Bijeli, Sivi i Crni pinot, Sauvignon Blanc, Chardonney, Rajnski rizling, Zelenac (He-iner grüner), Merlot, Zweigelt, Klikun, Frankovka, Portugizac te kao šećer na

HR

kraju – kasne i ledene berbe Graševine i Traminca, pjenušci i sve omiljenija Rose vina. U blizini gradskog trga svakako posjetite vinoteku i kušaonicu „Kolijevka Graševine“ u kojoj se nalaze vina većine lokalnih vinara (Ulica bana Josipa Jelačića 6a, Kutjevo).

A Megye hágótól a második ereszkedővel Kutjevó városkába érkezik (6247 lakós). A helység neve állítólag a magyar „kút” szóból ered, ami forrást, kutat jelent. Ez a városka Papuk, és Krndija hegy déli lankáin fekszik, és már századok óta, mint borászati központ ismert, és a „grasevina fővárossa”, (Németül: Welschriesling, magyarul: Olaszrizling ). Ezért a főteret Rizling térnek nevezik, és a téren a vidék legismertebb borászainak a rizling tőkéjei vannak elültetve. Ebben a Pozsegai völgy déli részén elhelyezkedő, szimpa-tikus városkában néhány nevezetesség van, amelyeket nem szabad elmula-sztani: Kutjevói Borászat (Vinarija Kutjevo) Horvátország állítólag legrégibb pincéjével 1232-ből (amely állítólag számos szerelmi találkozója volt a ked-velt szlavón Trenk bárónak, és Mária Terézia császárnőnek), 18. századbeli barokk Jezsuita kastély, a későbbiekben Turkovics báro kastélya ként ismert a hozzátartozó plébániai Boldogságos Szűz Mária Születése templommal. A templomban Csodálatos Kutjevói Boldogasszony képe van, ami arra utal, hogy Kutjevó Mária Kegyhely. Nagy templomi ünnepség, és búcsú szeptem-ber 8.-án, Boldogságos Szűz Mária Születése napján van, amikor feléled az egész városka. Az egyéb rendezvények Kutjevón, és a környéken valami képen mindég a borhoz, és a borászathoz fűződik, és ezek között semmi ké-pen nem szabad elfelejteni a Vince napot (január 22.-én, szent Vince napján, amikor megszentelik a szőlőket), Grasevina Fesztivál (júniusban), Márton nap (november 11.-én Szent Márton napon, amikor megkeresztelik a mu-stot, és a must új borrá válik).Kutjevón úgy, mint az egész Pozsegai völgyben, büszkék az ősi szőlészeti hagyományra. Az említett Grasevina mellet ismertek még a Tramini, Fehér, Szürke, és a vörös Pinot, Sauvignon Blanc. Charoney, Rajnai Rizling, Zöldike (Heiner grüner), Merlot, Zweigelt, Klikun, Kék Frankós Portogieser, és végén hab a tortán, a késői jeges szüreti Grasevina, és Tramini, pezsgő borok, és mind kedveltebb rozé borok. Mindenáron látogatja meg a városi tér közelé-ben a „Grasevina Bölcsője”( „Kolijevka Graševine“) borkóstolót (vinotéka), amelyben a helyi borászok többségének a bora van (Kutjevó, Ulica Bana Josipa Jelačića 6a)

Going downhill from the Međa pass, you will come to the small city of Kutje-vo (6247 inhabitants). The name comes from the Hungarian word ˝kut˝ that means source, well. This city is settled on the south slopes of Papuk and Krndija Mountains and it is famous for a wine industry centre for centuries. Today, Kutjevo is known as the capital city of Graševina˝, the most favorite white wine sort in Croatia (German: Welschriesling; Hungarian: Olaszrizling). Therefore the main square of the city is called Graševina Square and there are grapevines planted there and some sorts that are grow by most famous

HU

EN


68 69


vintners in this area. In this beautiful and scenic small city on the edge of fertile Požega Valley there are a few sights worth visiting. These are: Winery Kutjevo with the oldest wine cellar in Croatia dating back to 1232 (which allegedly was a place of numerous love meetings of Slavonian famous Ba-ron Trenk and Austrian empress Marija Terzija), the baroque Jesuit Castle from the 18t century, later known as Baron Turković’s Castle with the parish Church of Blessed Virgin Mary’s Birth. There is a painting of Miraculous Lady of Kutjevo with the baby Jesus from the 16th century that shows it was also Mary’s shrine. The big church celebration, religious festival (patron saint’s day) when everybody becomes more cheerful is held on the holiday of Blessed Virgin Mary’s Birth on the 8th of September. Among other mani-festations in Kutjevo and its countryside which are on one or another way connected to wine and wine industry, you shouldn’t miss Vincekovo (Saint Vincent’s Wine Days; on 22nd of January on Saint Vincent’s holiday when all the vineyards are being blessed), Graševina Festival (in July), Saint Martin’s Days (11th of November, on Saint Martin’s Day when the must –stum is being blessed and it becomes young wine (the process of fermentation).Kutjevo and Požega Valley’s inhabitants are very proud of an old tradition of wine production. Wines, beside Graševina, that people are also proud of are: Traminer, Blanc, Grey and Pinot Noir, Sauvignon Blanc, Chardonnay, Rhein Riesling, Zelenac (Heiner Grüner), Merlot, Zweigelt, Klikun, Frankovka (Blue Frankish), Portugizac and as sugar in the end – late and ice wines Graševi-na and Traminac, sparkling wines and more and more popular Rose wines. Near the city square there is a wine shop ˝Cradle of Graševina˝ where you can buy or taste wines of the local wine producers from this area (The Co-unt Josip Jelačić Street 6a, Kutjevo).

Zelenom staZom od kutjeva do latInovca I prema čaGlInu (17 km)Panoramska cesta od gradskog groblja u Kutjevu vodi vas prema selu Bek-tež krivudajući južnim rubom Parka prirode Papuk. Pred vama će se izmje-njivati pogledi na šumu, livade, vinograde, rasadnik šumskog bilja Hrvatskih šuma i polja.Ukoliko ne žurite, prije ulaza u Bektež skrenite lijevo te zatim širim putem desno te istražite šumovito izletište lokalnog lovačkog društva, lovačku kuću i ribnjak. Bektež i okolica poznati su po plantažama božićnih drvaca, a pošto se nalazi na osunčanim južnim obroncima gore Krndije i ovdje je razvijeno vinarstvo. U Bektežu skrenite desno u smjeru sela Kula. Ovo maleno selo posebno je poznato po proizvodnji odličnog domaćeg voća i povrća. Vrijedni stanovnici pred svojim simpatičnim tradicijskim panonskim kućama u svako doba godine ponudit će vam nešto iz svojih vrtova i plastenika: papriku, rajčice, kupus, jabuke, dinje te svima u Požeškoj dolini dobro poznate slatke i sočne lubenice. Na samom ulazu u Kulu, put će vas dalje voditi istočno kroz selo Poreč. Krivudajući brežuljkastim terenom s ceste će se na svaku stranu otvarati slikoviti vidici te vas tjerati na česta zaustavljanja radi fotografira-nja. Pogled prema zapadu pucat će prema pitomoj Požeškoj gori.

HR

Zöldúton kutjevótól latInovcI-IG, és csaGlIn (čaGlIn) Felé (17 km)Panorámai út vezeti kanyarogva Önt a Papuk Természeti Park déli szélén a kutjevói városi temetőtől Bektezs (Bektež) falu felé. Ön előtt váltakoznak a kilátások erdőre, rétre, szőlőkre, a Hovát Erdőgazdaság erdei faiskolájára, és mezőkre. Amennyiben nem siet, Bektezs előtt forduljon balra, és ezután a szélesebb úton jobbra, és fedezze fel a vadász egylet kirándulóját, vadászházát, és ha-lastavát. Bektezs és környéke karácsonyfa ültetvényéről hírneves, és mivel a Krndija déli lankáin helyezkedik el itt is fejlet a borászat. Bektezsben for-duljon el jobbra Kúla falu irányába. Ez a kis falu kitűnő gyümölcs, és zöldség termesztéséről ismert. A szorgalmas falubeliek, szimpatikus hagyományos pannóniai házaik előtt, az év minden szakában kínálni fognak valamit a kertjeikből, fóliaházaikból: paprikát, paradicsomot, káposztát, almát, sár-gadinnyét, és a Pozsegai völgyben mindenkinek ismert édes, és zamatos görögdinnyét. Maga a Kula bejáratánál az út tovább keletre fogja vezetni Porecs (Poreč) falun át. A dombos terepen kanyarogva az utakról állandóan festői tájak tárulnak Ön elé, és gyakran megállásra készteti Önt fényképe-zés végett. Nyugatra nézve a szelíd Pozsegai hegyre tárul a tekintet.

alonG the Greenway From kutjevo to latInovac and towards čaGlIn (17km)Panoramic road from the city cemetery in Kutjevo leads you to Bektež villa-ge meandering through the south edge of the border of Nature Park Papuk. Sceneries of stunning forests, meadows, vineyards and nursery gardens of Croatian Forests Company will follow you as you drive. If you are not in a hurry, before entering the Bektež village, turn left and then to the right and explore forestry outing spots of the local Hunting Or-ganization, hunting house and a fish pond. Bektež and its surroundings are famous for fir Christmas tree plantations and as Bektež lies on sunny slopes of the mountain Krndija, a wine industry is therefore highly developed. In Bektež village turn right in direction of the village of Kula. This small village is especially famous for excellent domestic fruits and vegetables. In front of their attractive traditional Pannonian houses, hardworking inhabitants will offer you something from their gardens and greenhouses: peppers, toma-toes, cabbage, apples, melons, and in the region well known juicy waterme-lons, at any time during the year. On the very entrance to Kula village, the road leads you further to the east through the village of Poreč. Meandering through the hilly area you’ll be astonished by the beauty of the scenery along the road and it will make you to stop to take photos. The view to the west will open towards the gentle hills of Požeška gora.

HU

EN


70 71

latInovaclatInováclatInovac

Malo šarmantno selo Latinovac okružuju polja, livade i šume usred prelijepih obronaka Dilja, Krndije i Požeške gore, te planine Psunj i Papuk u daljini. U povijesnim dokumentima selo se prvi put spominje kao Latinofci 1737. godine, a u srednjem vijeku naselje je bilo poznato kao Krnjakovci. Tadašnji stanovnici bili su starosjedioci katolici i muslimani, te doseljenici pravoslav-ci koji su izbjegli pred Turcima. Selo je 1866. imalo 265 stanovnika, 1931. godine 343, 1991. godine 132, a prema zadnjem popisu iz 2011. godine 68 stanovnika. Povjesno zanimljivo mjesto u selu je stara pravoslavna crkva posvećena Us-penju Presvete Bogorodice koja je očuvana zahvaljujući odvažnoj volonter-skoj akciji u kojoj je krov popravljen. Druga povijesno zanimljiva građevina je Narodna škola koja je osnovana 1751. godine uslijed reforme obrazova-nja cara Josipa II. kao ugovorna pravoslavna škola (zbog nedostatka učitelja kler se tada često koristio kao obrazovni kadar). Kao posljedica strelovitog opadanja broja stanovnika i malog broja djece u selu škola je zatvorena oko 1980. godine, a danas djeca pohađaju osnovnu školu u Čaglinu. U Latinovcu možete naći ZEN kuću s najljepšom drvenom ogradom u selu i uređenim prostorom za meditaciju u kojem se jednom godišnje održavaju ZEN meditacijski treninzi. U Latinovcu također postoji Seoski dom, dopad-ljiva kuća od crvene cigle u centru sela u kojoj svoj prostor ima Dobrovoljno vatrogasno društvo, te koja se koristi za seoska događanja i slavlja. U sredi-štu sela s desne strane ceste nalazi se srušeni spomenik palim borcima u II. svjetskom ratu, koji davno devastiran strpljivo čeka bolja vremena. Selo ima i uređeni delikatesni izvor pitke vode Grujino Brdo skriven u hladu šumarka nedaleko od sela do kojeg se dolazi označenom stazom koja kreće

HR

od seoskog „parka“. Na južnom izlazu iz sela između riječice Lonđice i pruge kojom više vlak ne prolazi, smjestila se prava poslastica za oči i dušu: imanje „Slavonski kutak“ u kojem se čuvaju lijepe starine, jako se dobro kuha i uz najavu se može pogledati zoo vrt koji u kojem žive brojne domaće životinje. Lokalna udruga Eko centar Latinovac, osnovana 1995 godine, unjela je ži-vost u selo te tijekom skoro dva desetljeća dovela stotine ljudi is cijelog svi-jeta koji su volontirali, sudjelovali u radioniocama i aktivnostima izgradnje zajednice I ostavili svoj pozitivan pečat. Ovdje je smješten Zeleni centar Latinovac – informacijski i resursni centar Zelene staze gdje možete sa-znati više o stazi, njenim prirodnim i kulturnim bogatstvima te eko i etno ponudi, smještaju i hrani. Možete potražiti i lokalnog turističkog pratitelja koji vam može pomoći u otkrivanju skrivenih ljepota staze te popravljača bicikla, ukoliko vam je i to potrebno. Želite li ostati dulje i volontirati u zajednici i sudjelovati na aktivnostima Eko centra, samo se javite: [email protected] U blizini Latinovca, 2 km u smjeru Čaglina, nalazi se lijepo izletište s jeze-rima i ribnjacima, a u samom selu moguće je organizirati i smještaj. Pri rezervaciji će vam rado pomoći djelatnici Zelenog centra.

A kicsi bájos Latinovác falut, mezők, rétek, erdők fogják körül a Dilj, Krndija, és a Pozsegai hegy, valamint a Psunj, és Papuk hegységek nagyon szép lankái közepette. A falu először, mint Latinofci van említve 1737-ben, a középkor-ban pedig, mint Krnjakovci volt ismeretes. Az akkori lakósok őslakós kato-likusok, és muzulmánok, valamint a törökök elől idemenekült pravoszlávok voltak. 1866-ban a falunak 265 lakósa volt, 1931-ben 343, 1991-ben 132, és az utolsó népszámláláskor 2011-ben 68 lakosa volt a falunak. A faluban történelmileg érdekes a régi pravoszláv templom, Szentséges Iste-nanya Menybemenetelére van szentelve, amely az elszánt önkéntes akciónak köszönhetően lett megőrizve, amely akcióban meg lett javítva a tető. A másik történelmileg érdekkeltő épület az 1751-ben II. József császár által ok-tatásrendszer reformja következtében alapított Népi Iskola épülete (tanítók hiányában a papság volt gyakran az oktató). A lakóság gyors csökkenése, és kevés gyerek következménye ként, az iskolát 1980-ban bezárták, és a gyerekek Csaglinba járnak iskolába. Latinovácban, a legszebb fakerítéssel ellátott ZEN házra találhat, amelyben évente egyszer meditációs tréninge-ket tartanak. Latinovácban faluház is van, vonzó vörös téglából épített ház, amelyben az Önkéntes Tűzoltó Testület is megtalálta a helyét, és amelyet rendezvények, és ünnepségek megrendezésre is használnak. A falu közepén az út jobb oldalán van egy a II. világháborúban elesett harcosok emlékére állított, lerombolt emlékmű, amely türelmesen várja a jobb időket. A falunak van egy, a falutól nem messze, a liget hüsében elrejtett Grujino Brdo-nak el-nevezett, rendezett kiváló ivóvíz forrás, amelyet a falusi „park”-tól kiindulva, kijelölt ösvényen lehet megközelíteni. A déli kivezetőn Longyica (Lođica) pa-tak, és a már nem használt vasút, között helyezkedik el egy valódi, szemnek, és léleknek élvezetes látvány: „Szlavonski kuták” (kutak – zug) birtok, amely-ben szép régiségeket őriznek, nagyon jó ételeket főznek, és előző bejelentke-

HU


72 73

zést követően meg lehet nézni az állatkertet, amelyben számos hazai állat él. A helyi Latinovác Ökoközpont (Ekocentar Latinovac) társulat 1995-ben lett megalapítva, és élénkséget hozott be a faluba, és már majdnem két évti-zede száz meg száz embert hozott ide a világból, akik önkéntesként vettek részt különféle műhelyekben (worshopokban), és egyéb a közösséget építő tevékenységben, ily módon pozitív pecsétet nyomva a közösségre. Itt van elhelyezve a Latinovác Zöld Központ (Zeleni centar Latinovac) – a Zöldút in-formációs forrás központja, ahol többet megtudhat az útról, az út természe-ti, és kulturális gazdagságáról, valamint az ökó, és etnó ajánlatokról, szállási és étkezési lehetőségekről. Megkeresheti a helyi idegen kísérőt, aki segíthet az út elrejtett szépségeinek felderítésében, és amennyiben erre szükség van, kerékpárjavításban. Ha hosszabb időre itt szeretne maradni és a közösség-ben önkéntesként dolgozni, részt venni az Ökoközpont tevékenységében, je-lentkezzen a következő e-mail címre: [email protected]áchoz közle Csaglin felé 2 kilométerre, egy szép tavas, halastavas kirándulóhely van, és a faluban meglehet szervezni a szálást. A rezervációnál nagyon szívesen segítenek a Zöld Központ (Zeleni centar) alkalmazottai.

Small charming village Latinovac is surrounded by fields and meadows, forests and woodlands, in between beautiful hillside landscapes of Dilj, Krndija and Po-žeška Gora, and mountains Psunj and Papuk in the distance. In the documents it is fist mentioned as Latinofzi in1737, and during Middle Ages the settlement was known as Krnjakovci. At that time the earliest inhabitants were Catholics and Muslims, together with Orthodox newcomers who came fleeing from the Turks. Village had in 1866 population of 265 inhabitans, in 1931 of 343, in 1991 of 132, and according to last population census from 2011 it had 68 inhabitans. Historically interesting site in the village is the old Orthodox Church of “Ascen-sion of the Holy Virgin” that was preserved in 2001 thanks to daring volunteer action after which the roof was repaired. The other historically interesting bu-ilding is old Folk School or “Narodna škola’’ that was founded by in 1751 in the midst of the educational reforms of the emperor Joseph II, contracted first as an orthodox school. Due to the rapid decline of population, the school was closed around 1980s, and today village children go to primary school in Čaglin.In Latinovac you can find ZEN House with the most beautiful wooden fence in the village and room for meditation in which once-a-year ZEN meditation trainings are organised. Latinovac has a Village Community Centre, lovely buil-ding made out of red brick in the centre of the village where Volunteer Fireman Association has its space and which is used for village events and celebrations. In the centre of the village on the right side of the road there is an overturned monument to the fallen soldiers in II. World War, devastated long time ago and is patiently waiting for better times. The village has renewed delicious fresh water spring Grujino Brdo hidden in the shadow of a forest grove not far from the village, to which a marked path leads which starts from the village “park”. On the southern village exit in between Lonđica brook and railroad track that trains don’t use anymore, lies a real treat for the eyes and soul: “Slavonian Corner” estate in which beautiful antiques are

EN

kept and excellent food is cooked, and where you can also see numerous dome-sticated animals.Local civil society organization Eko centar Latinovac, established in 1995, has brought life to the village and over the almost two decades has brought hun-dreds people from all around the world who volunteered, took part in workshops and community building activities and left their positive mark. In here you can find the Greenway Centre Latinovac - information and resource centre where you can find more about the Greenway route, its vast natural and cultural reso-urces as well as eco and ethno offering, accommodation and food. You can look for a local tourist guide to help you discover hiden beauties of the route and if you need a bike repairer, he will be at your service any time. If you want to stay longer and volunteer and take a part at the community activities, just contact the local Greenway Center.From Latinovac, about 2 km towards Čaglin there is a beautiful outing spot with lakes and fish ponds ad it if you want to stay overnight is also possible to orga-nize it. The Eco Centre employees will be glad to help you with the reservations.

Zelena staZa GrujIno brdoZelena staza grujino brdo je mala kapilarna kružna staza namjenjena prven-stveno šetačima, premda moguće ju je proći i biciklom. Vodi do slatkovodnog izvora „Grujino brdo“, duga je oko 2,5 kilometra i označea cijelim putem. Staza kreće sa Zelenog centra Latinovac glavnu seosku cestu (prema jugu). Nakon oko 500 metara pri kraju „seoskog parka“ treba skrenuti lijevo na uta-bani put koji vodi kroz zelenilo pored kuća prema poljskom putu. Poljski put skreće ulijevo prema šumarku u čijoj hladovini se nalazi uređeni izvor pitke vode. U sjeni drveća možete se okrepiti vodom i odmoriti te potom nastaviti dalje kroz šumarak prema sjeveru putem između polja i livade daljnih 800 metara. Put prolazi pored šumaraka, livada i polja. Nakon izlaska na cestu skrenite lijevo i uz malu uzbrdicu vratite se natrag u selo do Zelenog centra.

GrujIno brdo Zöldút Grujino brdo zöldút, egy kis, elsősorban sétálóknak rendeltetett, kapilláris kőrösvény, de kerékpárral is lehet menni az úton. A „Grujino brdo” nevezetű forrásig vezet, 2,50 km hosszú, és egész végig ki jelölt út. Az út Zöldút Központ Latinovac nevezet birtoktól vezet a falu főutcáján (dél irányába). Körülbelül 500 m után a „falupark” végén balra kell fordulni a házak mellet a zöldövezeten keresztül vezető mezei ösvényre. A mezei ösvény balra vezet a liget felé, amelynek hüsében van a rendezett ivóvíz forrás. A fák árnyékában vízzel felfrissülhet, és megpihenhet, ezután folytathatja útját a ligeten át északra, további 800 méter mezei és réti úton. A közútra érve, forduljon balra, és egy kis emelkedővel térjen vissza a faluba, a Zöldút Központ Latinovac nevezetű birtokra.

HR

HU



74 75

Greenway GrujIno brdoThis is a small capillary route approximately 2.5 km long and although in-tended primarily for walkers, but you can ride a bike as well which leads to a freshwater spring. The route starts at the Greenway Center Latinovac and goes 500 m down the main village road (to the south) to the “village park” at the end of which you should turn left onto a road that leads through a row of houses and vegetation to a dirt road. Along this road towards left is the freshwater spring in the shade of the trees where you can refresh yourself and rest and then continue on through the grove northwards another 800m where the route comes out onto the main route. The route passes by several small groves, meadows and fields. At the main road you go uphill back to the village and the Greenway Center Latinovac.

Zelena staZa dubokaZelena staza Duboka prolazi raznolikim terenom te predstavlja pravi užitak za bicikliste. Vrijeme koje je potrebno da se biciklom prijeđe staza (prosječ-na kondicija) je oko 3 sata sa razgledavanjem i kratkim odmorom na izvoru u Dubokoj. Staza je označena cijelom rutom te slijedi put Latinovac-Milan-lug-Jasik-Duboka-Izvor „Svetinja“-Duboka-Milanlug-Latinovac. Staza kreće iz Latinovca cestom prema sjeveru te prvim dijelom vodi između oranica do šume „Branjevina“ koju treba zaobići putem koji vodi oko nje (skrenuti prvo desno, potom dva puta ulijevo) te nastaviti dalje poljskim putem prema prema sjeveru do sela Milanluga. Na glavnoj cesti skreće se desno; na oko 500 metara do table za Jasik skreće se lijevo na poljsku cestu koja vodi nizbrdo pored groblja. Nakon oko 800 metara poljska cesta skreće ulijevo vodi između polja pored farme i groblja s lijeve strane. Ovaj dio staze je umjerena uzbrdica duga oko 3 km koja nudi očaravajući panoramski po-gledi prema dolini i brežuljcima na zapadu. Staza prolazi kroz zaselak Jasik i nastavlja ravno prema šumi u kojoj skrećete lijevo. Na izlasku iz šume treba slijediti stazu ulijevo koja vodi do sela Duboka i dalje, prema izvoru pitke vode „Svetinja“ do kojeg ima oko 1 km spusta. Uz izvor se okrijepite i odmorite te se vratite istim putem natrag do sela Duboka kratkom ali nešto zahtjevnijom uzbrdicom. Nastavite dalje glavnom cestom kroz selo. Staza izlazi u Milanlugu na glavnu cestu na kojoj trebate skrenuti ulijevo nakon oko 300 metara te na poljski put udesno koji vas vodi već prođenom rutom oko šume natrag u Latinovac.

duboka ZöldútDuboka zöldút különböző terepen vezet keresztül, és a kerékpározóknak külön élvezetet nyújt. Az átkerékpározási idő (átlagos kondícióval), időközi rövid nézelődéssel, és pihenéssel a Duboka forrásnál körülbelül 3 óra. Az út az egész útvonalon ki van jelölve, és ezután a Latinovác-Milanlug-Jasik-Dubo-ka-„Svetinja” forrás- Duboka—Milanlug- Latinovác útvonal következik. Az út Latinováctól vezet közúton észak irányban, és részben szántóföldek között vezet „Branjevina” erdőig, amit meg kell, az erdőt körül vevő úton, kerülni (előbb jobbra fordulni, azután kétszer balra), és folytatni tovább a mezei úton

EN

HR

HU

északra Milanlug faluig. A főúton jobbra kell fordulni; kb. 500m-re a Jasik flé mutató tábla előtt balra kell fordulni a mezei útra, amely lefelé vezet a temető mellet. 800 m után a mezei út balra kanyarodik, mezők között, egy farm mellet, és balról a temető mellet. Ezt az utat egy mérsékelt 3 km-es emelkedő követi, amely az egész úton csodálatos kilátást nyújt a völgyre, és nyugaton a dombokra. Az út Jasik kis falun keresztül vezet, egyenesen az erdő felé, amelyben balra kanyarodik. Az erdőből kijövet követni kell Dubo-ka-ba vezető utat balra, és tovább a „Svetinja” (Szvetinya) ivóviz forrás felé, ameddig még 1 km ereszkedő van. A forrás mellet frissüljön fel, és pihenjen meg, és ugyanezen az úton térjen vissza, rövid, de igényesebb emelkedőn Duboka faluig. Folytassa az utat a falun keresztül a főúton. Az út Milanlug faluban ér ki a főútra, amelyen kb. 300m-re balra kell fordulnia, és jobbra a mezei útra, amely a már bejárt úton, az erdő körül vezet vissza Latinovácra.

Greenway dubokaThe Greenway Duboka passes a diverse terrain and is a true enjoyment for cyclists. It takes about 3 hours to cross the bike route (average condition), a short rest at the spring “Svetinja” and the viewing included. The entire route is marked and follows the road Latinovac – Milanlug – Jasik – Duboka - spring “Svetinja” – Milanlug - Latinovac. The route starts at the property Livadak and goes northwards down the road passing by fields, arable land to the forest “Branjevina” which you should bypass (turn first right, then left twice) and at the sign continue down the dirt road northwards to the village Milanlug. At the main road turn right and ride for 500m to the sign Jasik where you should turn left onto a dirt road that leads downhill for 800m to a cementary at the left side. This part of the route follows a moderate ascent about 3km long with a enchanting panoramic view at the valley and the hills to the west. The route passes through the village Jasik and continues straight into the woods where you turn left. At the end of the forest turn follow the road at the left side which leads you to the village Duboka. At the beginning of the village turn left downhill for 1km to the spring “Svetinja” where you can refresh yourself and rest and then go back to the village the same route, this time a somewhat demanding ascent. Continue along the main road through the village. The route comes out on the main road in Milanlug where you turn left and after 300 m turn right onto a dirt road which leads you back to the property Latinovac the same route you have already passed.

EN



76 77

čaGlIn csaGlIncaGlIn

Selo Čaglin (3386 stanovnika) nalazi se na dodiru dviju gora, Krndije na sjeveru i Dilj gore na jugu koja Požešku dolinu dijeli od Posavine. Ovaj je kraj poznat po šumarstvu i stočarstvu na obroncima obližnjih gora, no život u ovome kraju zapravo nije lak. Posljednjih godina prisutno je veliko iseljavanje stanovništva, no stanovnici se ipak uvijek nadaju boljem ži-votu. O tome slikovito govori i grb Općine Čaglin. U selu se nalazi lijepa crkva Sv. Alojzija Gonzage iz 18. stoljeća koja je zbog trošnosti srušena te jednaka ponovo izgrađena 2000. godine. Zanimljivo je da je zaštitnik ove župe i sela ujedno zaštitnik studenata te oboljelih od kuge i Aids-a i njihovih pazitelja. Seoski kirvaj i veliko crkveno slavlje je na svečev blagdan 21. lipnja.

Csaglin falu (3386 lakós) két hegy érintkezőjén van, északon a Krndija, és délen a Dilj hegy, amely a Pzsegai völgyet elválasztja a Szávamentétől. Ez a vidék a környező hegyek lankáin lévő erdészetéről, és áltat tenyésztéséről ismert, de az élet tulajdonképpen nem könnyű. Az utóbbi években jelentős a lakóság kivándorlása a faluból, de mégis reménykednek a jobb időkben. Erről képszerűen beszél Csaglin Járás címere. A faluban, szép, 18. századbeli, Szent Gonzaga Alajos templom van, amelyet lebontottak, és helyére 2000-ben újonnan egy ugyanolyant építettek. Érdekes, hogy az egyházközösség védőszentje egyúttal az egyetemisták védőszentje, a pestis, és AIDS bete-gek elleni védőszent is egyúttal. A falusi búcsú, és nagy templomi ünnepség a szent ünnepnapján van július 21.-én.

HR

HU

The village Caglin (3386 inhabitants) is situated in the place where two mo-untains meet, Krndija in the north and Dilj in the south which separates the Požega Valley from Posavina region (Sava river valley). This area is famous for forestry and cattle breeding on the slopes of the nearby mountains, but still, life here isn’t easy. For the last few years significant number of inhabi-tants emigrated from the Caglin area, but they still don’t lose the hope for living a better life. The Coat of Arms of Čaglin tells us a story about this. There is a lovely church of saint Aloysius of Gonzaga that was torn down and rebuilt again in 2000. It is interesting fact that the patron of the parish and the village is at the same time a patron of students and people with plague and AIDS and their guardians. Saint patron’s Day and is celebrated on the 21st of June.

Zelenom staZom od čaGlIna preko dIlj Gore prema našIcama (30 km)Od Čaglina Zelena staza ponovo skreće prema sjeveru no do povratka u podravsku nizinu čeka vas vožnja brežuljkastim krajem preko Dilje gore. Iz središta sela pratite putokaz za Sl. Brod te zatim skrenite lijevo prema seli-ma Kneževac, Vlatkovac i Stari Zdenkovac.

Dilj gora ime nosi prema glagolu „dijeliti“ jer dijeli Posavinu od Požeške do-line, a u vrijeme 18. stoljeća dijelila je tzv. Slavonsku vojnu krajinu od osta-log dijela Slavonije, tzv „Paorije“ (od njemačke riječi Bauer: seljak). Najviši vrh Dilj gore ne postoji. Postoje dva najviša vrha, Degman i Cinkovac, oba 461 m/nm. Iako ova gora visinom ne zaustavlja dah ipak se radi o jednom od najljepših prirodnih područja u Slavoniji. Na koju god stranu krenuli vijugave ceste i putevi na svakom zavoju otkrivaju novi vidik „vrijedan fotoaparata“.

Zelena staza od sela Stari Zdenkovac nakratko će se iz asfaltne pretvoriti u prašnjavu makadamsku cestu, no to će samo pridonijeti njenoj atraktiv-nosti. Nakon što prođete seosku crkvicu Gospe Lurdske, skrenite desno s „glavne ceste“ te preko mosta poljskim putem nastavite vožnju vlažnim i na dijelovima močvarnim terenom okruženim šumarcima. Prije samog ulaska u selo Rozmajerovac prelazi se most koji se doima trošnim no i osobni auto-mobil ga s lakoćom može prijeći. U selu postoji zvonik posvećen Sv. Florijanu koji se slavi 4. svibnja i tada na crkveno slavlje odnosno kirvaj na kratko se onamo vrati živost. Na nekoliko lijepih seoskih livada je uz dopuštenje vla-snika, stanovnika okolnih kuća moguće kampirati.Cesta dalje vodi prema seocu Polubaše gdje kod križa na raskrižju skrenite desno prema selu Granice. Zanimljivo je da u Granicama živi velik broj do-seljenika iz Hrvatskog Zagorja koji su u davna vremena ovamo u Slavoniju doseljavali „trbuhom za kruhom“. Cestom uz groblje i crkvicu Svete Marije nastavite prema selu Ceremošnjak. Ovaj dio puta potrajat će nešto dulje. Lagano krivudajući gustom šumom vidici uz cestu će vas ponovo oduševi-ti. Ceremošnjak je selo s očuvanom tradicijskom slavonskom arhitekturom (uske i dugoljaste kuće s trijemom) baš poput sela na samom početku ove

EN

!


HR

78 79

!


biciklističke staze. U središtu sela nalazi se crkvica Sv. Petra i Pavla, a veliki seoski kirvaj je početkom ljeta, 29. lipnja. Odavde će se cesta polagano početi spuštati, a prolaskom uz selo Makloševac s lijeve strane ukazat će se omiljeno izletište i kupalište ovdašnjh stanovnika, jezero Lapovac nadomak grada Našica.

Zöldúton csaGlIntól a dIlj heGyen át nasIce Felé (30 km)Csaglintól a Zöldút újból észak irányba kanyarodik, no de a Dráva völgybe visszatérésig még a Dilj hegyen át, dombos vidéken keresztüli kerékpározás vár Önre. A falu központjától kísérje az útjelzőt Szlavonski Brod (Slavon-ski Brod) irányába, és ezután forduljon balra Knezsevác (Kneževac), Vlat-kovác, Sztári Zdenkovác (Stari Zdenkovac) fauk felé.

Dilj hegység a nevét a „dijeliti” (horvátul dijeliti – osztani, elválasztani je-lent) igéből kapta, mert elválasztja a Szávamentét a Pozsegai völgytől, és a 18. században elválasztotta a Szlavón katonai határőrvidéket Szlavónia többi részétől, un. „Paorija” (a német Bauer: paraszt szóból). Dilj hegység legmagasabb csúcsa nem létezik. Két legmagasabb csúcsa van Degman, és Cinkovac, mindkettő tengerszint feletti 461 m. Habár ez a hegység maga-sságával nem állítja le a lélegzetet, mégis Szlavóniának egyik legszebb ter-mészeti térsége. Bár merre is megy, minden felé kanyargós utak vezetnek, és minden lépésen új „fényképezőgépet igénylő” látvány tárul fel. A Zöldút röviden Sztari Zdenkovác (Stari Zdenkovac) falutól, aszfaltos útból poros makadámút lesz, na de esz csak hozzájárul az attraktivitásá-hoz. Amikor elhagyja a Lurdesi Nagyasszony templomot, forduljon jobbra, a „főútról”, és a hídon átérve a vezetést folytassa a mezei úton, nedves, részben mocsaras, erdővel bekerített terepen. A Rozmajerovác faluba be-vonulás előtt egy hídon megy át, amely rozzant állapotban néz ki, de a személyautók is könnyedén át tudnak hajtani rajta. A faluban Szent Flori-án-nak szentelt harangláb van, amelyet május 4.én ünnepelnek, és ekkor a búcsú megünneplésére, rövididőre visszatér ide az élet. A tulajdonosok engedélyével néhány szép falusi réten lehet sátorozni. Az út tovább Polubase (Polubaše) kis falucskához vezet, ahol a keresztnél a kereszteződésben forduljon jobbra, Granice falu irányába. Érdekes, hogy Granice-ban sok Horvát Zagorjeból telepes él, akik jobb megélhetést ke-resve telepedtek ide. A temető mellet az úton, és a Szent Mária templom mellet folytassa Ceremosnyák (Ceremošnjak) falu felé. Ez az útszakasz egy kicsit tovább tart. Könnyedén kanyarogva a sűrű erdőben a kilátás megint lelkesíteni fogja. Ceremosnyák megőrzött hagyományú falu, szl-avón építészettel (keskeny, hosszú verandás házak), épp olyanok, mint a kerékpárút elején. A falu közepén Szent Péter, és Pál templom helyezkedik el, és a nagy falu búcsú a nyár kezdetén június 29.-én. Innen az út elkezd ereszkedni, és Maklosevác (Makloševac) falu mellet elmenve, baloldalon megjelenik, nem messze Nasice várostól, az itteni lakósok kedvelt fürdőző helye Lapovác.

!

alonG the Greenway route From čaGlIn over the dIlj mountaIn towards našIce (30 km)From Čaglin the Greenway route goes/turns again to the north but on the way back to Podravina Valley the there is still the ride through the hill area over the Dilj Hill. From the centre of the village follow the signs to Slavonski Brod and then turn left to Kneževac, Vlatkovac and Stari Zdenkovac village.

The name of the Dilj Hill comes from the verb ˝share/divide˝ because it divides Posavina from Požega Valley and in the 18th century it was dividing so called Slavonian military Krajina region from the other part of Slavonija, so called ˝Paorija˝ (German word Bauer which means a peasant). The hig-hest peak of the Dilj Hill doesn’t exist. There are two high peaks, Degman and Cinkovac, both 461meters high. Although this hill’s size doesn’t take your breath away it’s still one of the most scenic nature areas in Slavonia. Whatever side you choose the winding roads and paths on each curve reveal new sights ˝worth of camera˝.

The Greenway from the village Stari Zdenkovac will shortly turn from the asphalt into the dusty macadam road but that will just contribute towards its attractiveness. After you pass near the village Church of Our Lady of Lourdes, turn right from the ‘main road’ over the bridge and along the field lane continue with the ride through the wet and partly marsh area surrounded by forest. Before the very entrance to village Rozmajerovac there is a bridge that seems quite crumbly but even a car can easily cross it. There is a bell tower dedicated to Saint Florian who is celebrated on the 4th of May and that day the village becomes alive again. If the owners permit you, it is you are allowed to camp on a few scenic meadows. The road leads you to a small village Polubaše. There is a cross at the crossway an there you should turn right to the Granice village. It is interesting that the most inhabitants immigrated to seek their fortune here in Slavonia long time ago from Croatian region Zagorje. On the road beside the cemetery and the St. Mary’s Church, continue towards the village Ceremošnjak. This part of the tour will take a bit more time.Easily meandering through the thick forest you’ll be thriller with the scenery. Ceremošnjak is a village with the preserved tradition of architecture (narrow and longish houses with the porch) just as the village on the very beginning of this bike route. In the centre of the village there is a Saint Peter and Paul’s Church and the big village fair -˝kirvaj˝ (patron saint’s day) is in the beginning of the summer, on the 29th of June. This way down the hill the road starts going down easily and goes near the Makloševac village where on the left side you will see a favorite outing for the locals, the Lapovac Lake near Našice city.


HU

80 81

našIce nasIcenašIce

Od jezera Lapovac pratite putokaze prema središtu grada. Našice (16224 stanovnika) su po mnogim putnicima namjernicima jedan od najljepših malih gradova u Hrvatskoj. Zeleni parkovi, zelenilo šuma i li-vada u okolici grada, čist zrak i razvijeno poduzetništvo čine ovaj gradić vrlo poželjnim mjestom za život. Turisti će ovdje zaista imati što vidjeti jer Našice obiluju kulturnim spomenicima od kojih su oni najposjećeni-ji: dvorac grofovske obitelji Pejačević s pripadajućim velikim parkom i župna crkva Sv. Antuna Padovanskog. Dvorac odnosno barokna palača Pejačević izgrađena je na samom početku 19. stoljeća kao dom i glavno sjedište jedne od politički i gospodarski najutjecajnijih, najbogatijih i do danas najpoznatijih plemićkih obitelji u Hrvatskoj. Na gradskom trgu nalazi se velika gotičko-barokna crkva Sv. Antuna Padovanskog iz 14. stoljeća. U ovoj raskošnoj župnoj crkvi nalazi se lijepa slika Sv. Antuna. Nakon što je zajedno s 45 metara visokim zvonikom preživjela požar podmetnut prilikom povlačenja Otomanske vojske 1687. godine, stanov-nici su ju počeli smatrati čudotvornom. Od tada na blagdan Sv. Antuna, 13. lipnja, u Našice pristiže na stotine hodočasnika. Festivali: Antunovo, crkveni god – kirvaj, 13. Lipnja, Našičke Ljetne Noći, glazbeno-sajmeno događanje tijekom ljeta, Dani Slavonske Šume, šumarska natjecanja, po-četkom rujna.

A Lapovác tótól kísérje az útjelzőt a város központjáig. Nasice (16224 lakós), sok járókelő utas szerint, egyike a legszebb város a horvát váro-sok közül. A zöld parkok, város közeli zöld erdők, és mezők, a levegő tisztasága, a fejlett vállalkozói tevékenység teszi ezt a várost nagyon

HR

HU

kívánatos élethelyé. A turistáknak valóban itt lesz mit látni, mert Na-sice kultúra emlékművekben bővelkedő, amelyekből a leglátogatotta-bbak: Pejácsevics grófcsalád kastélya a hozzátartozó nagy parkkal, és a Padovai Szent Antal plébániai templommal. A kastély, illetve a Pejá-csevics barokk palota a 19. század legelején épült, mint a politikailag, gazdaságilag, legbefolyásosabb, és mai napig legismertebb, Horvát ne-mes család otthona, és székhelye. A város főterén helyezkedik el a 14. században épült Padova i Szent Antal templom. Ebben a pazar plébánia-templomban van egy nagyon szép Szent Antal kép. Miután a templom a 45 méteres tornyával átvészelte az Ottomán hadsereg visszavonulása alatt 1687-ben gyújtogatás okozta tűzet, a lakóság csodálatosnak kez-dte vélni. Azóta Szent Antal napon június 13.-án százával jönnek ide a zarándoklók. A fesztiválok: Szent Antal nap templombúcsú július 13. Na-sicei nyári éjszakák (Našičke Ljetne Noći) nyári zenei, és vásár esemény, Szlavón Erdők Napja (Dani Slavonske Šume), erdész versenyek szeptem-ber elején.

Follow the signs from Lapovac Lake to the city centre. Našice (16 224 inha-bitants) are as many tourists say, one of the prettiest small towns in Croatia. Green parks, forests and meadows in the city and its countryside, clean air and developed enterprise make this city very desirable place for living.Tourists won’t be bored here because Našice abound with many impressive cultural monuments and people mostly visit the Castle of the count Pejačević family within the large park and the parish church of Saint Antun Padovanski. The Castle, which is actually a baroque palace, was built in very beginning of the 19th century as a home and the main centre of Pejačević family which was one of the wealthiest, the most influential in politics and economics and till today one of the most famous noble families in Croatia. In the town square there is a big Gothic-Baroque church of St. Anthony of Padua from the 14th century. In this luxurious parish church there is a glorious painting of Saint Anhony. It survived the fire caused by the Ottoman army during their wit-hdrawal in 1687 which was considered a miraculous. Since then, on the Saint Anthony’s Day, 13th of June, many pilgrims arrive to Našice. Festivals: St. Anthony’s Day (patron saint’s day) - ˝kirvaj˝, on the 13th of July and Našice’s Summer Nights, musical-fair happening during the summer.

Zelenom staZom od našIca do ĐurĐenovca I ponovo prema donjem mIholjcu...Prolaskom kroz Našice Zelena staza se polako bliži kraju te kreće ponovo prema sjeveru. Put iz središta Našica vodi ulicom pored dvorca Pejačević prema glavnoj cesti za Donji Miholjac, no na raskrižju sa samaforima skre-nite lijevo kao da ćete krenuti prema Orahovici te nakon stotinjak metara skrenite desno prema selu Brezik Našički.Put iz Brezika Našičkog vodit će vas nakratko makadamskom cestom pre-ma Ličkom Novom Selu te prelaskom preko željezničke pruge konačno do zadnje nove točke na Zelenoj stazi, sela Đurđenovac.

EN

HR


82 83

!


Đurđenovac je središte istoimene općine poznate po šumarstvu, a u tamoš-njem Drvno Industrijskom Kombinatu (DIK) Đurđenovac izgrađena je 1990. godine vinska bačva zapremine 75000 litara za vinariju Erdutski Vinogradi u selu Erdut na Dunavu. Danas je ona jedna od najvećih vinskih bačvi na svijetu u upotrebi. Mjesto je poznato po industrijskoj arhitekturi s početka 20. stoljeća. U velikom parku u centru mjesta ne propustite razgledati staru lokomotivu koja je do 1960-ih vukla vagone šumarske željeznice.Iz Đurđenovca, eto vas natrag u Donji Miholjac...

OVO JE KRAJ ZELENE STAZE U HRVATSKOJ. NASTAVITE LI BICIKLIRATI, NAĆI ĆETE SE U DOLINI ORMÁNSÁG U MAĐARSKOJ.

NADAMO SE DA STE UŽIVALI I – VIDIMO SE SLIJEDEĆI PUTA!

Zöld úton nasIcétol GyurGyenovácIG (ĐurĐenovac), és újból donyI mIholyác Felé….Nasicén keresztül a Zöldút lassan közeleg a végéhez, és újból északra vezet. Az út Nasice központjából a főutcán keresztül a Pejácsevics kastély mellet vezet a Donyi Miholyác felé vezető főút felé, na de a forgalmi lámpáknál forduljon balra, mint ha Orahovica felé indulna, és 100 méter után forduljon jobbra Brezik Nasicski (Brezik Našički) falu felé. Az út Brezik Nasicski-tól, röviden makadám úton, Licsko Novo Szelo (Ličko Novo Selo) felé vezet, és a vasúti átjárón átmenve a Zöldút utolsó új pon-tjáig Gyurgyenovác (Đurđenovac) falu felé. Gyurgyenovác (Đurđenovac) az ugyan ilyen nevű járás székhelye, erdés-zetéről ismert, és az ottani Gyurgyenováci faipari kombinátban (Industrij-skom Kombinatu (DIK) Đurđenovac), készítették el 1990-ben a 75000 literes óriás hordót, a Duna partján elhelyezkedő Erdőd (Erdut) falusi Erdődi pin-cészet (Erdutski vinogradi) részére. Ma ez a hordó egyike a használatban lévő világ legnagyobb hordói közül. A helység ismeretes a 20. század ipari építészetéről. Ne mulasztja el a központban lévő nagy parkban megtekinteni a mozdonyt, amely az 1960-as években az erdei vasút vagonjait vontatta. Gyugyenovácból visszaér Donyi Miholyácra….

ITT ÉR VÉGET A ZÖLDÚT HORVÁTORSZÁGBAN. FOLYTATVA A KERÉKPÁROZÁST ORMÁNSÁGBAN, MAGYARORSZÁGON TALÁLJA MAGÁT.

REMÉLJÜK ÉLVEZTE A KERÉKPÁROZÁST – TALÁLKOZUNK LEGKÖZELEBB!

alonG the Greenway From našIce to ĐurĐenovac and back to donjI mIholjac… Passing through Našice, the Greenway is nearly coming to its end and starts over back to the north. The road/path form the centre of Našice city leads

HU

EN

you along the street near the Pejačević Castle towards the main road for Donji Miholjac. However, at the crossing with the traffic lights turn left as if you’re turning to Orahovica and after a few hundred of meters turn right to the village Brezik Našički. The route form Brezik will lead you for a while along the short macadam road towards Ličko Novo Selo and by passing over the railway track you’ll finally come on the last points of the Greenway, the Đurđenovac village. Đurđenovac is the centre of the same county known for the forestry and at DIK (Wood Products Industry factory) Đurđenovac, a wine barrel was built in 1990 for the Erdut Vineyards winery in the village Erdut on the Danu-be River. Today that is one of the biggest still using wine barrels in the whole world. The place is famous for the industrial architecture from the beginning of the 20th century. In the large park in the centre of the town don’t miss to look round at the old locomotive that in the 1960s dragged the forest wagons. From Đurđenovac, you are back to Donji Miholjac...

THIS IS THE END OF THE GREENWAY IN CROATIA. FROM HERE, YOU CAN CONTINUE CYCLING BACK ON THE OTHER SIDE OF THE BORDER, TO ORMÁNSÁG VALLEY.

WE HOPE YOU HAVE ENJOYED AND – SEE YOU NEXT TIME!

tabla – tábla – ploča - boardteret – teher – tovar – burden šator – sátor – tent šogor – sógor brother in law


84 85

hItnI brojevI seGélyhívó sZámok emerGency numbers

hrvatska – horvátorsZáG - croatIa:+385 112 Poziv za žurnu pomoć / Sürgős segítség / Emergency

Services +385 192 Policija / Rendőrség / Police+385 1987 HAK Pomoć na cesti / (Horvát Autó klub) Közúti

segélyszolgálat / HAK Road Assistance+385 194 Hitna medicinska pomoć / Mentők / Medical emergenc+385 193 Vatrogasci / Tűzoltóság / Fire department+385 1987 Pomoć na cesti / Útinform / Road assistance+385 18166 Vremenska prognoza / Időjárás előrejelzés / Weather

forecast+385 18981 Opće informacije / Általános információk / General

information+385 11888 Telefonski imenik / Telefonkönyv / Telephone book+385 11802 Međunarodni telefonski imenik / Nemzetközi tele-

fonkönyv / International Phone Book+38591 1129340 HGSS, www.gss.hr, ured u Požegi / HU / Croatian

Mountain Rescue Service, Office in Požega+38591 2123046 HGSS, www.gss.hr, ured u Orahovici / HU / Croatian

Mountain Rescue Service, Office in Orahovica

maĐarska - maGyarorsZáG - hunGary: +36 107 Policija / Rendőrség / Police+36 104 Hitna medicinska pomoć / Mentők /Medical

emergency+36 105 Vatrogasci / Tűzoltóság / Fire department+36 1336 2400 Pomoć na cesti / Útinform / Road assistance+36 1 346 4600 Vremenska prognoza / Időjárás előrejelzés / Weather

forecast+36 112 Opće informacije / Általános információk / General

information+36 112 Telefonski imenik / Telefonkönyv / Telephone book+36 11824 Međunarodni telefonski imenik / Nemzetközi

telefonkönyv / International Phone Book

turIstIčke InFormacIjeturIsZtIkaI InFormácIóktourIst InFormatIon

1. ZelenI centar latInovac / Zöldút köZpont latInovac / Greenway center latInovac: +385 (0) 34-221583, e-mail: [email protected] • Informacije o lokalnim turističkim vodičima / információ a helyi

túravezetőkről / Information on local tourist guides• Informacije o popravljačima bicikala / információ a helyi

kerékpárszerelőkről / Information on local bike repairman• Informacije o hotelima, restoranima, vinarijama, medicinskim

uslugama / információk a hotelekről, éttermekről, borpincékről, egészségügyi szolgáltatásokról / Information about hotels, restaurants, vinaries, medical services

2. ZelenI centar kemeš / Zöldút köZpont kémes / Greenway center kemés: +36 70 427 3923, e-mail: [email protected] • Informacije o lokalnim turističkim vodičima / információ a helyi

túravezetőkről / Information on local tourist guides• Informacije o popravljačima bicikala / információ a helyi kerék-

párszerelőkről / Information on local bike repairman• Informacije o hotelima, restoranima, vinarijama, medicinskim

uslugama / információk a hotelekről, éttermekről, borpincékről, egészségügyi szolgáltatásokról / Information about hotels, re-staurants, vinaries, medical services

3. kampIranje / kempInGelés / campInG: • OPG Koreny: www.koreny.hr • Zeleni centar Latinovac / Zöldút Központ Latinovac /

Greenway center Latinovac, +385 (0) 34-221583, e-mail: [email protected]

• Zeleni centar Kemeš / Zöldút Központ Kémes / Greenway center KEMÉS: tel.: +36 70 427 3923. e-mail: [email protected]

4. parkovI prIrode, jeZera, baZenI, IZletIšta / tavak, medencék, kIrándulóhelyek tevékenyséGek / natural parks, lakes, swImmInG poles, excursIon sItes:

• Orahovačko jezero, kupalište u selu Duzluk na cesti Orahovica – Kutjevo / Orahovicai tó, fürdőhely Duzluk faluban Orahovica – Kutjevó közötti közúton / Orahovica Lake and swimming site in


hItnI brojevI seGélyhívó sZámokemerGency numbers

86 87

the vilage of Duzluk, on Orahovica – Kutjevo road• Izletište Orah, na jezeru / Orah (Dió) kirándulóhely a tavon / Ex-

cursion site „Orah“: www.tzgorahovica.hr/izletiste-orah• Uzgoj konja i ranč iznad sela Krajna. Terensko jahanje Papu-

kom, vožnja i najam fijakera. Najam soba / Családi gazdaság, lótenyésztés, és Krajna farm a falu felet. Tereplovaglás a Papu-kban, fiákerkocsikázás, és bérlés. Szobabérlés, foglalás / Horse breeding and ranch above the village of Krajna. Horse ridding on Papuk, driving and renting cab: OPG Nikola Komljenović, [email protected]

• Alpinističko penjalište, Orahovica / Alpesi hegymászófal Orahovi-ca / Alpinist climbing site, Orahovica: www.pp-papuk.hr

• Izletište Jankovac / Jankovás kirándulóhely / Excursion site Janko-vac: www.pd-jankovac.com

• Izletište, ribnjaci Čaglin /Kirándulóhely, halastavak Csaglin / Ex-cursion site and fishponds, Čaglin: [email protected]

• Park pridode Papuk / Papuk Természeti Park / Natural Park Papuk: www.pp-papuk.hr, www.papukgeopark.com


poljoprIvredna Gospodarstva (ekološkI proIZvodI)

meZo˝GaZdasáGok (ökötermékek)

FamIly Farms (local eco products)

donjI mIholjac I okolIna / dónyI mIholyác, és környéke / donjI mIholjac and Its surroundInG • Med i voće, proizvodnja licitara i svijeća / Méz, és gyümölcs, mé-

zeskalács, és gyertya termékek / Honney and fruits, ginger breads, candels: Obrt „Ban“, Donji Miholjac, 00385-31-631-040

• Kupinovo vino i proizvodi od kupina / Szamócabor, és szamóca ter-mékek, OPG Aladić, családi gazdaság / Blackberry vine and products: OPG Aladić, Vedran Aladić, Donji Miholjac, 00385-91-898-5263

• Med, medena rakija i proizvodi od meda /Méz, mézes pálinka, és méztermékek / Honney, honney liquors and products: OPG Božić, Zvo-nimir Božić, Donji Miholjac, 00385-31-631-086, K. Tomislava 11

• Lješnjaci /Mogyoró / Hazelnuts: Dario Kinjerovac 00385 91-254-0577, Obrt Hobođ, Donji Miholjac, A. Harambašića 50

• Lavanda i aronija / Levendula, és arónia (fekete berkenye) / Lavender and aronia: OPG Zec, Anica Zec, Braće Radića 122, Viljevo 00385-31-664-217

• Lješnjaci / Mogyoró / Hazelnuts: OPG Senković, Ivica Senković, K. A. Stepinca 50, Viljevo, 00385-98-445257

• Šeširići za boce punjene rakijom i vinom – u lokalnoj gostionici Bokšić / Pálinkás, és boros üvegkupakok – helyi vendéglőben / Handmade nitted hats for bottles with vine and strong liquors: Obrt Dragica Abičić, Bokšić

FerIčancI I okolIna / FerIcsáncI és környéke / FerIčancI and Its surroundInG• Sirevi sa začinima (feferoni, češnjak, tartufi, vlasac, mediteranske

trave, čvarci, papar, paprika), dimljeni sir, desertni sir / Fűszeres sajtok (feferóni, fokhagyma, szarvasgomba, mediterrán füvek, töpörtő, bors, paprika), füstölt sajt, csemege sajtok / Cheeses with spices (hot pepers, garlic, truffles, mediteranean herbs, black paper) smoked cheese, desert cheese: OPG Kriška sira, Vesna Pajti, kravlji sir sa Dore Pejačević 46, Feričanci, 00385-91-5818657

• Stolarski obrt Prevolšek / Asztalos kisiparos, Prevolšek / Products in wood: Obrt Prevolšek, Tomislav Prevolšek, M. Gupca 20, Beljevina, 00385-31-600047

poljoprIvredna GospodarstvameZo˝GaZdasáGokFamIly Farms

88 89


kutjevo I okolIna / kutjevó és környéke / kutjevo and Its surroundInG• Med / Méz / Honney: OPG Benčić, Kutjevo, www.pcelarstvobencic.com.hr• Med / Méz / Honney: OPG Egner, Kutjevo, 00385-98-746706• Rakija / Pálinka / Strong liquors: OPG Poljić, Kutjevo, 00385-99-

2650100• Drveni predmeti Kutjevo /Fatárgyak / Wooden furniture: Stolarija

Ašenbrener, Kutjevo, www.stolarija-asenbrener.hr• Proizvodi od meda Kutjevo / Mézből készült termékek / Honney

products: OPG Slavko Hora, Otko 3, Kutjevo, 00385-34-255145• Sir / Sajt / Cheese: OPG Lukačević, Vetovo, 00385-98-9954230• Kupinovo vino i pekmezi / Szamócabor, és lekvár / Blackberry vine and

jam: OPG Rezo, Požeške Sesvete, 00385-91-5043371• Proizvodi od višnje i šljive / Meggyből, és szilvából készült termékek

/ Cherry and plum products: OPG Vido, Požeške Sesvete, 00385-98-2151522

• Kulen / Kulen / Slavonian sausagge – kulen: OPG Hruška, Bjeliševac, 00385-98-9042134

• Kulen / Kulen / Slavonian sausagge – kulen: OPG Carpinus, Grabarje, 00385-98-9253302

orahovIca I okolIna / orahovIca és körnjéke / orahovIca and Its surroundInG• Povrće, voće, ružino vino, proizvodi od ruža i ljekovito bilje / Zöldségek,

gyümölcs, rózsabor, rózsából készült termékek, gyógynövények / Vegetables, fruits, rose vine and products of roses: OPG Pačarić, Orahovica, 00385-91-5721011

• Vinarstvo i vinogradarstvo / Borászat szőlészet / Vine and vine products: OPG Patkoš, Orahovica, Mob: 00385/95/9112707

• Zimnica, sirevi, pekmezi / Télirevalók, sajtok, lekvárok / Home canninng, cheeses, jams: OPG Dinko Nekić, Orahovica, 00385-98-1904523

• Voćno vino, rakija i likeri /Gyümölcsbor, pálinka, likőrök / Fruit vines, strong liquors: Obrt "Fructus ", Orahovica, http://fructus.hr

• Licitari /Mézeskalácsos / Ginger bread: Obrt Stjepan Trošić, Ulica Kralja Zvonimira 48, Orahovica

• Lavanda, kupina, šljiva / Levendula, szamóca, szilva / Lavander, blackberry, plums: OPG Lar, Karl Šafer, Put Merkur bb, Orahovica 091-532-2742

• Maline, kupine, tayberry / Málna, szamóca, tayberry / Redberries, blueberries, tayberries: OPG Tomašević, Tomašević Goran B. Jakića 23, Orahovica, 00385-98-9230098

• Vino – Rajnski rizling / Bor – Rajnai rizling / Vine – Reinert Riesling: OPG Blanka Jović, B. Jakića 40, Orahovica

latInovac, čaGlIn, duboka / latInovác, csaGlIn, duboka / latInovac, čaGlIn, duboka• Med / Méz / Honney: OPG Nekić, Mokreš, 00385-91-4941212,

[email protected]• ZOO vrt / Állatkert / ZOO garden: OPG Slavonski kutak, Latinovac,

00385-91-1506754 and 00385-98-1691779• Suveniri / Emléktárgyak / Souvenirs: Slavica Ručević, Latinovac,

00385-91-5186063• Sokovi, pekmezi, sušeno voće / Gyümölcslevek, lekvárok, szárított

gyümölcs / Juices, jams, dried fruits: OPG Neven Delić, Duboka, 0958957578, [email protected]


90

medIcInske usluGe (tel: 112 / 194)

eGésZséGÜGyI sZolGáltatások (tel: 112 / 194)

medIcal servIces (tel: 112 / 194)

Dom zdravlja Donji Miholjac: Trg Ante Starčevića 25, www.dz-donjimiholjac.hr Dom zdravlja Orahovica, adresa: Stošićevo šetalište bb, www.dom-zdravlja-vpz.hrDom zdravlja Feričanci: Ulica Dore Pejačević 1Dom zdravlja Kutjevo, adresa: Eugena Kvaternika 1, Kutjevo, Web: www.dz-pozega.hr/ispostave/kutjevo.htmlDom zdravlja Čaglin, adresa: Kolodvorska 22; Web: www.dz-pozega.hr/ispostave/caglin.htmlOpća bolnica Našice, www.bolnica-nasice.hr

medIcInske usluGe eGésZséGÜGyI sZolGáltatások medIcal servIces

istraži zelenu stazu...4 5 što je zelena staza? mi a zöldút? what is the greenway? prve zelene...

Documents