ivanich-tervivanich-terv dombóvár város Önkormányzata 2013.12. 5 ii. az ivanich-terv...

Dombóvár Város Önkormányzata

IVANICH-TERV 2014-2020

Dombóvár 7 éves fejlesztési programja

Készítette: Reflektor munkacsoport

Ivanich-terv Dombóvár Város Önkormányzata 2013.12.

2

Tartalom I. Bevezetés……………………………………………………………………….4

II. Az Ivanich-terv nemzetközi és hazai háttere………………………..5

II.1. 2014-2020 tervezési időszak az Európai Unióban………………..5 II.2. 2014-2020 tervezési időszak Magyarországon…………………….7 II.3. 2014-2020 tervezési időszak Tolna megyében…………………….9

II.4. 2014-2020 tervezési időszak Dombóváron…………………………9

III. Az Ivanich-terv célja……………………………………………………….10 IV. Helyzetelemzés………………………………………………………………11

IV.1. A város helyzetének bemutatása…………………………………...11 IV.2. A város adottságainak, belső erőforrásainak elemzése………..13

IV.2.1. Természeti, környezeti adottságok……………………..13 IV.2.2. Gazdasági környezet………………………………………14

IV.2.3. Társadalmi környezet……………………………………..17 IV.2.4. Kommunális infrastruktúra, lakás…………………….26 IV.2.5. Közlekedés, úthálózat…………………………………….27

IV.2.6. Intézményi ellátottság…………………………………….28 IV.2.7. Komplex mutató……………………………………………31

IV.3. SWOT-analízis………………………………………………………….32 V. Dombóvár fejlesztési programjai a 2014-2020 tervezési

időszakra………………………………………………………………………33

V.1. Dombóvári 424-es…………………………………………………….33

V.1.1. Kakasdombi program……………………………………………….33 V.1.2. Esterházy-park……………………………………………………….39

V.1.3. Főtér program…………………………………………………………47 V.1.4. Perekac………………………………………………………………….51

V.1.5. Gólya-vár régészeti feltárása és rekonstrukciója ……………..54

V.1.6. Sziget-erdő fejlesztése……………………………………………….56

V.1.7. Konda-völgyi program……………………………………………….59

V.1.8. Gyűjteményes növénykertek és védett kertek megőrzése és helyreállítása …………………………………………………....62

V.1.9. Pannon kertek…………………………………………………………65

V.1.10. Nyerges-erdő fejlesztése…………………………………………...67


3

V.2. Aktív Dombóvár………………………………………….…..……….69 V.2.1. Naperőműparkok……………………………………………………..69

V.2.2. Közvilágítás korszerűsítése…………………………………………72 V.2.3. Helyben termelt távhő……………………………………………….74

V.2.4. Panelprogram………………………………………………………….77 V.3. iDombóvár……………………………………………………………….78

V.3.1. Intézmények energetikai fejlesztése………………………………79 V.3.2. Könyvtár-Kincsestár………………………………………………….80 V.3.3. Gimnázium – tornaterem kialakítása…………………………….82

V.3.4. Hospice-ház…………………………………………………………….84 V.3.5. iDombóvár program…………………………………………….......86 V.4. Dombóváron át………………………………………………………...88

V.4.1. Intermodális csomópont kialakítása……………………………..88

V.4.2. Dombóvár-Gunaras elkerülő út megépítése……………………91 V.4.3. Kerékpárutak kialakítása (Tamási-Dvár-Sásd-Magyarherte-

lend-Orfű-Pécs; Dombóvár-Kaposvár; Kórház utcai kerékpárút, közvilágítás a Gunarasi kerékpárút mentén és burkolati rekonstrukció)……………………………………………92

V.4.4. Arany János téri csomópont……………………………………….94 V.4.5. Belterületi út- és járdafelújítások…………………………………95 V.4.6. Szent Gellért utca megnyitása……………………………………..96

V.4.7. Belvízi vízelvezetési rendszer fejlesztése………………………...97 V.5. Fitt Dombóvár………………………………………………………….98

V.5.1. Szuhay-dombi sportközpont………………………………………99 V.5.2. Farkas Attila uszoda……………………………………………….101

V.5.3. Jam-csarnok fejlesztése…………………………………………..104 VI. Ütemterv……………………………………………………………………..105

VII. Költség terv………………………………………………………………...107

VIII. Foglalkoztatási terv………………………………………………………108


4

I. Bevezetés

Nagy felelősség van a kezünkben. Ismét egy olyan fordulóponthoz érkeztünk, mely a lehetőségek tárházát, egy látványos és nagyléptékű fejlődés lehetőségét kínálja városunk számára. Ehhez azonban

elszántságra, szakértelemre, sok munkára és nem utolsó sorban összefogásra van szükség. Arra, hogy merjünk kicsit másképp gondolkozni, mint eddig, hogy olyan dolgok születhessenek, melyek egy

új korszakot nyithatnak Dombóvár történelmében. Volt már ilyen…Az 1900-as évek elején történt már forradalmi változás a

gazdaságfejlesztésben, volt aktív közösségi élet… ez pedig egy olyan személynek volt köszönhető, aki nem félt a kihívásoktól, nem félt másképp gondolkodni. Ő Ivanich Antal volt.

Ivanich Antal (1868-1942) Batéban született. Négy évig szolgált az

Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészeténél, ahonnan mint gépmester szerelt le. Ódombóváron telepedett le és megalapította a járás első mezőgazdasági gépgyárát. Édesapjától megörökölvén, gőz-malom

tulajdonos lett (Árpád utca), majd 1899-ben létrehozta a település első gőz- és kádfürdőjét. Legnagyobb vállalkozása a fürdő telephelyén (Jókai utca) működő villanytelep megépítése volt, melynek köszönhetően 1905.

december 17-én felgyulladtak az első villanylámpák Dombóváron. Árammal látta el Dombóvár iskoláit, a községházát, a főszolgabíró

épületet, a római katolikus nagy templomot, majd egyre több magánlakást is. A folyamatosan növekvő igényeket a Villamossági Részvénytársaság állandó fejlesztésekkel elégítette ki. 1927-ben

rákapcsolódtak a távvezetékre, ezzel megindult az egységes, váltakozó áramú energiaszolgáltatás Dombóváron. 1929-ben részt vett a Fő-

gimnázium energiarendszerének kivitelezésében.1 A gazdaság fejlesztése mellett igen aktív szereplője volt a helyi közéletnek is. Az Ipartestület elnöksége alatt létrehozta a mozit és az Iparos

vendéglőt, a piacot pedig a nagyobb forgalom érdekében a Hunyadi térre költöztette. Vezetője volt a Dombóvári Önsegélyező Egyesületnek és igazgatósági tagja a Takarékpénztárnak. 1925-ben kormánytanácsos

címmel tüntették ki.2

Reméljük, kívánják, tudjuk, hogy az Ő nevével fémjelzett városfejlesztési tervünk hasonló léptékű változásokat hoz majd Dombóvár számára a 2014-2020-as új uniós fejlesztési időszakban.

1 Dr. Pap Norbert szerk., Városunk Dombóvár a kezdetektől napjainkig. (Budapest Pannónia-Print Kft.,

2010): 372. 2 dr. Kriston Vízi József, Ivanich-Udvar/Ház és Tabló avató (2012), http://

www.muemlekem.hu/blog/civertanlegifoto/176-ivanich-haz-avatojara. html

http://www.muemlekem.hu/blog/civertanlegifoto/176-ivanich-haz-avatojara


5

II. Az Ivanich-terv nemzetközi és hazai háttere

II.1. 2014-2020 tervezési időszak az Európai Unióban Európai Uniós és hazai szinten is már több éve zajlik a 2007-2013-as

időszakot felölelő tervezési szakaszt követő új, 2014-től 2020-ig terjedő tervezési ciklusra való felkészülés. Európai szinten több általános dokumentum készült el, melyek meghatározzák az új időszak fejlesztési

irányvonalait, az elérni kívánt európai szintű eredményeket. Az egyes célok, eredmények, természetesen tagállamonként eltérőek, de

összességében a dokumentumokban meghatározottak azok a prioritások, melyek előre viszik Európát, segítvén kilábalni a gazdasági válságból, egy versenyképesebb, magasabb foglalkoztatási aránnyal rendelkező

gazdasági környezetet teremtve. A legfontosabb és az új fejlesztési időszakot legmeghatározóbb

dokumentum az Európa 2020 Stratégia. „A stratégiát 2010 júniusában fogadták el az EU-tagországok állam- és kormányfői. A dokumentum konkrét célok formájában fogalmazza meg, mit kell még ebben az

évtizedben megvalósítani a foglalkoztatás, az oktatás, az energiafelhasználás és az innováció tekintetében annak érdekében, hogy felszámoljuk a pénzügyi válság hatásait, és Európát visszavezessük a

gazdasági növekedéshez vezető útra.”3 „Az Európa 2020 Stratégia középpontjában három prioritásnak kell

állnia: – Intelligens növekedés – a tudásra és az innovációra épülő gazdaság kialakítása. Az intelligens növekedés azt jelenti, hogy erősítjük a jövőbeli

növekedésünk alapjait képező tényezőket, a tudást és az innovációt. Ehhez a következő elemek fejlesztése szükséges: innováció; képzés,

oktatás és élethosszig tartó tanulás; digitális társadalom. – Fenntartható növekedés – erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság elősegítése. A fenntartható növekedés a

következőket jelenti: erőforrás-hatékony, fenntartható és versenyképes gazdaság megteremtése, Európa vezető szerepének kihasználása az új folyamatok és – többek között környezetbarát – technológiák

fejlesztéséért folyó versenyben, az uniós hálózatok felhasználása, valamint vállalkozásaink versenyelőnyének megerősítése, elsősorban a

gyártásban és a kkv-k körében, illetve azáltal, hogy a fogyasztókat hozzásegítjük az erőforrás-hatékonyság nagyra értékeléséhez. A fenntartható növekedés megvalósításához az alábbi területeken

szükséges beavatkozni: versenyképesség; éghajlatváltozás elleni küzdelem; tiszta és hatékony energia. – Inkluzív növekedés – magas foglalkoztatás, valamint gazdasági,

szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság ösztönzése. Az inkluzív

3 Európai Bizottság, Európa 2020 – Fontos dokumentumok, Európa 2020 Stratégia (2013),

http://ec.europa.eu/europe2020/documents/related-document-type/index_hu.htm

http://ec.europa.eu/europe2020/documents/related-document-type/index_hu.htm


6

növekedés azt jelenti, hogy magas foglalkoztatottság, a készségek fejlesztésébe való beruházás, a szegénység leküzdése és a munkaerőpiac

modernizálása, valamint képzési és szociális védelmi rendszerek révén az emberek képessé válnak az előttük álló változások felmérésére, a

változások kezelésére és összetartóbb társadalom kialakítására. Ehhez kapcsolódóan az alábbi területek fejlesztése szükséges: foglalkoztatás, szakképzettség szegénység elleni küzdelem.”4

A könnyebb átláthatóság érdekében kiemelésre került az a 11 tematikus célkitűzés, melyek fejlesztése, támogatása elengedhetetlen az intelligens,

fenntartható és inkluzív növekedés megvalósításához. Ezek a következőek:

„(1) a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése;

(2) az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása;

(3) a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében)

versenyképességének javítása;

(4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban;

(5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása;

(6) környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának

előmozdítása;

(7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok

megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban;

(8) a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése;

(9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem;

(10) az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás;

(11) az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.”5

4 Európai Bizottság, Európa 2020 Stratégia (2010), http://eur-

lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2010:2020:FIN:HU:PDF.: 11-20. 5 Európai Bizottság, Módosított javaslat Az Európai Tanács és Parlament rendelete…(2012), http://eur-

lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2012:0496:FIN:HU:PDF.: 29.

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2010:2020:FIN:HU:PDFhttp://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2010:2020:FIN:HU:PDFhttp://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2012:0496:FIN:HU:PDFhttp://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2012:0496:FIN:HU:PDF


7

II.2. 2014-2020 tervezési időszak Magyarországon

Az Európai Unió illetékes szervei 2011-től biztosítják minden tagállam számára a 2014-2020 közötti fejlesztési ciklus tervezéséhez szükséges

információkat. Az egyik legfontosabb irányelv, hogy a fejlesztések szoros kapcsolatban álljanak az Európa 2020 Stratégia céljaival. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a kialakításra kerülő új finanszírozási

rendszernek köszönhetően szűkülni látszik a tagállamok szabadsága a forrás-felhasználás terén. Az újdonságok:

Közös szabályok kerülnek kiírásra több Alap kapcsán is, mellyel cél

a programozás egységesítése.

A tagállamoknak a tervezést az Európa 2020 Stratégia

célrendszeréhez igazodva kell végezniük.

Lehetővé válik majd, hogy egy Operatív Program egyszerre több

Alapból kerüljön finanszírozásra.6

A fentieknek megfelelően már hazánkban is évek óta zajlik a

„háttérmunka”, azoknak az alapdokumentációknak a kidolgozása, melyek meghatározó szerepet játszanak majd a következő fejlesztési

periódusban. Az első dokumentum a Partnerségi Megállapodás, mely azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait, és kitűzi fő fejlesztési prioritásait a 2014 és 2020 közötti időszakra. Küldetése az, hogy

ismertesse a tagállam hozzájárulását az EU 2020-as céljaihoz. „Ezeket az EU szintű célokat az Európa 2020 Stratégia, valamint a belőle – a

fejlesztések fókuszáltsága érdekében levezetett ún. 11 tematikus cél jelöli ki. Ugyanakkor a hazai tervezés számára nagyon fontos, hogy ezt a magyar hozzájárulást a létező magyar nemzeti célrendszerekből vezessük

le, ezért a PM dokumentumban helyet kapott a fő nemzeti fejlesztési prioritások bemutatása is. Így különösen fontos az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció is.”7 A Partnerségi Megállapodás végleges

változatának elfogadás 2013 decemberében várható. Az elfogadásra váró tervezet, „Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as

fejlesztési időszakra” címmel az alábbi linken megtekinthető: http://www.nth.gov.hu/files/download_files/623/PM_tervezet_20130701.pdf.

Hazánk másik alapdokumentuma az Országos Területfejlesztési Koncepció. Az OTFK az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati

és területi fejlesztési szükségleteiből kiindulva hosszú távú jövőképet, valamint fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg. Ezek alapján kijelöli a 2014–2020-as fejlesztési időszak nemzeti, szakpolitikai

súlypontjait és megalapozza a 2014-2020-as fejlesztési prioritásokat. Bár

6 Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal, A 2014-2020-as tervezési időszakra való szakmai felkészülés

(2012),http://www.nth.gov.hu/felkeszules_eu-2014-20/index.html 7 Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal, Partnerségi Megállapodás (2013),

http://www.nth.gov.hu/pm/index.html

http://www.nth.gov.hu/files/download_files/623/PM_tervezet_20130701.pdfhttp://www.nth.gov.hu/files/download_files/623/PM_tervezet_20130701.pdfhttp://www.nth.gov.hu/felkeszules_eu-2014-20/index.htmlhttp://www.nth.gov.hu/pm/index.html


8

a Koncepció jövőképe és célrendszere 2030-ig szól, magában foglalja az Európa 2020 Stratégiához illeszkedő, hazai prioritásokat is.8

A fenti követelményeknek megfelelően az Országos Területfejlesztési

Koncepcióban rögzített fejlesztési irányvonalakkal, a Partnerségi Megállapodásban foglaltakkal összhangban kijelölésre került hazánk fő nemzeti prioritásai, operatív programjai, melyek a következők:

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Az OP célja a térségek gazdasági növekedésének és foglalkoztatás

bővítésének segítése. Az OP rögzíti továbbá az önkormányzati kompetenciákba eső fejlesztési szükségletek kielégítésének kereteit, kiemelt törekvése a helyi közösségek megerősítése és öngondoskodó

képességük javítása. A program a térségek belső erőforrásaira építkező fejlesztések támogatását célozza. A támogatható

célkitűzések közé tartoznak például: Befektetők és a lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása; Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet

javítása érdekében, Helyi kapcsolódó közösségi terek és szolgáltatások fejlesztése; Alternatív helyi, térségi és hálózati

gazdaságfejlesztés.

Gazdaságfejlesztési- és Innovációs Operatív Program (GINOP)

Az OP célja a Kkv-k támogatásán keresztül az ország foglalkoztatási rátájának javítása, új munkahelyek létrehozásával, illetve a munkát vállalni akarók képességeinek fejlesztésével. Az OP

célkitűzései között így szerepel: Kkv-k támogatása; K+F; képzés.

Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP)

Az OP célja az energia- és erőforrás hatékonyság növeléséhez való hozzájárulás, többek között olyan célkitűzésekkel, mint: Természetvédelmi és élővilágvédelmi fejlesztések;

Energiahatékonyság növelése megújuló energiaforrások alkalmazásával.

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Az OP célja az integrált közlekedésfejlesztés, melynek egy fontos

elemét képezi a Fenntartható városi közlekedés fejlesztés célkitűzés.

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP)

Az OP a társadalmi befogadás és a szegénység elleni küzdelem érdekében tett intézkedéseket tartalmazza. Például:

Foglalkoztathatóság fejlesztése; egészségtudatosság növelése.

Vidékfejlesztési Program (VP)

Magyar Halgazdálkodási Program (MAHOP)

8Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal, Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Területfejlesztési Koncepció

munkaközi változat (2013)


9

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)

II.3. 2014-2020 tervezési időszak Tolna megyében

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

törvény alapján a területfejlesztés vált a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladatává, valamint a megye vált a területfejlesztés legfontosabb területi szintjévé. A fenti változások a

korábbi területfejlesztési gyakorlat jelentős átalakítását igényelték, amelynek első lépése a megyei területfejlesztési koncepciók elkészítése volt.

A megyei koncepció a helyi adottságokra, sajátosságokra, megoldásra váró feladatokra alapozva meghatározza a megye fő fejlesztési prioritásait

a 2014-2020-as időszakra, természetesen biztosítva a magasabb szintű, az elkövetkező évek meghatározó jelentőségű dokumentumaihoz (OTFK, Európa 2020 Stratégia) való illeszkedést.

A megye jövőképe: „Otthon lenni Tolna megyében”, ami azt jelenti, hogy a tolna megyei emberek boldogok, elégedettek legyenek, aktívan,

egészségesen és egészséges környezetben éljenek városban és a vidéki kistelepüléseken egyaránt. Dombóvár több aspektusban is megemlítésre kerül: örökségvédelem

(Gólya-vár, Kossuth szoborcsoport), közlekedés (kerékpárút), logisztika, K+F, termál- és gyógyturizmus. A dokumentum a www.tolnamegye.hu oldalon megtekinthető.

II.4. 2014-2020 tervezési időszak Dombóváron Dombóvár Város Önkormányzata a magasabb tervezési szintekhez

hasonlóan már időben elkezdett felkészülni az új lehetőségekkel teli 2014-2020-as tervezési időszakra. Első lépésként 2013 októberében

megalapította a Reflektor munkacsoportot, melynek feladata az elkövetkező tervezési időszakra történő fejlesztési lehetőségek, projekt kezdeményezések összegyűjtése, kidolgozása, véleményezése. A

csoportban helyet kap minden olyan területfejlesztési szakember, pályázatíró, építész és egyéb szakértő (kultúra, szociális szféra, sport, környezet- és természetvédelem), aki munkájával és szaktudásával hozzá

tud járulni egy magasabb színvonalú, teljesebb fejlesztési terv kidolgozásához. A csoport munkáját a helyi projekt elképzelések

összegyűjtése mellett a megyei szintű fejlesztési dokumentum (koncepció) kidolgozásához szükséges információ-szolgáltatással, a koncepció véleményezésével kezdte. Ezt követően a Terület- és Településfejlesztési

Operatív Program (TOP) keretében finanszírozható projektekhez készítettek elő megyei szintű gazdaságfejlesztési-, kistérségi fejlesztési-,

http://www.tolnamegye.hu/


10

valamint az ágazati OP-khoz kapcsolódó részprogramokat, majd a helyi erőforrásokra összpontosítva, a magasabb szintű dokumentumokhoz

való illeszkedés figyelembevételével kidolgozta Dombóvár város 2014-2020 tervezési időszakra szóló fejlesztési tervét, az Ivanich-tervet.

2013 decemberére készült el az Ivanich-terv munkaváltozata, melyet ezt követően széleskörű társadalmi egyeztetésen kíván véleményeztetni a munkacsoport, hogy aztán 2014 januárjában letegye az asztalra a város

intelligens, fenntartható és inkluzív fejlesztését biztosító tervgyűjtemény végleges változatát.

III. Az Ivanich-terv célja Az Ivanich-terv célja, Dombóvár gazdasági, társadalmi, környezeti

adottságaira alapozva, a város adottságaiból és szükségleteiből kiindulva, egy olyan fejlesztési kataszter létrehozása, mely elemeinek megvalósításával lehetővé válik Dombóvár intelligens, fenntartható és

inkluzív fejlesztése. Ennek hatása gazdaságélénkítés, foglalkoztatási helyzet javulása, élhetőbb környezet és kiegyensúlyozottabb, elégedettebb lakosság formájában mutatkozik majd meg.


11

IV. Helyzetelemzés

IV.1. A város helyzetének bemutatása Dombóvár város közigazgatásilag Tolna megyéhez tartozik, annak 2.

legnagyobb városa, állandó lakónépessége a 2011. évi KSH adatok alapján 19.494 fő volt. A három megye találkozásánál fekvő település vonzáskörzete messze túlterjed a megye határain, amely köszönhető

annak is, hogy a város a dél-dunántúli régió középpontjában helyezkedik el. A 311/2007 (X.17.) Kormányrendelet alapján „hátrányos helyzetűnek”

minősített dombóvári kistérség központja. Dominanciáját tovább emeli, hogy 2013. január 1-jétől a járások kialakításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény és a járási hivatalokról szóló 218/2012. (VIII.13.) Korm. rendelet

értelmében járási központ is. A hozzátartozó kistérség további 15 települése: Attala, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Gyulaj,

Jágónak, Kapospula, Kaposszekcső, Kocsola, Kurd, Lápafő, Nak, Szakcs, Várong. A kistérség lakónépessége 32.489 fő (KSH 2011.).

Dombóvár jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik. A Dél-Dunántúl kiemelt vasúti csomópontja. A Budapest-Pécs és a Budapest-Kaposvár-Gyékényes fő vasútvonalak kereszteződési pontja. A főváros IC-vonattal 2

órán belül elérhető, míg a gyékényesi vonal összeköttetést biztosít Horvátország és Olaszország felé. Kedvező közúti megközelíthetősége is, a

városon halad át a 61. számú főút, mely összeköttetést biztosít Nagykanizsán, Letenyén keresztül Horvátországba, s tovább Olaszországba. A 611. számú út pedig a Dombóvárt köti össze Péccsel.

Forrás: IVS


12

A demográfiai folyamatokra Dombóváron is – hasonlóan az országos átlaghoz – a népesség fogyása jellemző. Lakosságszáma a 2011.évi KSH

adatok alapján 19.494 fő volt, mely az utolsó hat évre visszavetítve 3,8%-os visszaesést jelent. Állandó népessége 10 év alatt közel 7%-os

csökkenést mutatott, a 2011. évi adatok alapján: 19.621 fő. A város lakosságának átlagéletkora egyre magasabb értéket mutat, melyet a lakosság öregedési indexe igen jól tükröz.

Lakónépesség (fő)

19000

19200

19400

19600

19800

20000

20200

20400

2007 2008 2009 2010 2011

Forrás: KSH

A Dombóvári Járás Munkaügyi Kirendeltségének legfrissebb adatai alapján a városban 191 fő álláskeresőt tartottak számon. Az álláskeresés sikertelenségének legfőbb oka a megfelelő iskolai végzettség, a

keresletnek megfelelő szakképzettség hiánya. A nyilvántartott álláskeresők aránya az aktív korú népességhez viszonyítva 9,24%-a

(Forrás: Járás Munkaügyi Kirendeltség Dombóvár, 2013. október 20. ). A 2011-es adatok szerint még mindig az ipari vállalkozások száma a

meghatározó, de jelentős a szolgáltatási szektor jelenléte is, míg a mezőgazdasági területen működő vállalkozások száma igen csekélynek

mondható, bár meg kell jegyeznünk, hogy a regisztrált őstermelők száma ma már meghaladja a 400-at. Az egyéni és társas vállalkozások számát tekintve enyhe csökkenés figyelhető meg.

A város vonatkozásában meg kell még említenünk a termál- és gyógyturizmust. Az elmúlt évek nagyléptékű beruházásai fellendítették a

stagnáló idegenforgalmat a településen.


13

IV.2. A város adottságainak, belső erőforrásainak elemzése

IV.2.1. Természeti, környezeti adottságok

Dombóvár településszerkezetében kedvező vonás, hogy a városban jelentősek a zöldterületek (171,6 ha) és megfelelő nagyságú parkokat

találunk. A központi normák alapján egy városon belül 21-31 m2/fő zöldterület szükséges közpark, lakókert, sportterület céljára. Dombóváron ez az érték 30 m2/fő.

A legkiterjedtebb zöldfelület a Konda-patak és környéke (50.000 m2),

mely Dombóvárt és Újdombóvárt köti össze. A belterületi mérleg szerint a zöldterületek nagysága 171,6 ha. Ebből

közpark 23 ha, zöldterület intézmény (intézmények közelében lévő zöldterületek, sportpályák) 61,1 ha, belterületi erdő 89 ha. A külterületi

mérlegben az erdőterületek nagysága 1536 ha, amelyből gazdasági erdő 227,5 ha, véderdő 1232 ha, közjóléti erdő 76,5 ha.

Kiterjedt, mintegy 400 hektár eddig hasznosítatlan terület található Kapos folyó völgyében, melyek vizes, főként tőzeg- és lápterületek.

Az önkormányzat igen nagy hangsúlyt fektet a rendelkezésére álló természeti környezet védelmére és fejlesztésére, helyi rendeletben

szabályozza a természetvédelmi területeket és értékeket. A város felszín alatti természeti kincse a magas flourid tartalommal

rendelkező alkáli-hidrogénkarbonátos gyógyvíz. Dombóvár területén több tó is található, melyek fontos közösségi funkciót

töltenek be. A nagyobb kiterjedésű az 53 hektáros, 7 km hosszú Tüskei-tó, melyet a Konda patak feltöltésével és egy völgyzáró gát segítségével

alakítottak ki. A kisebb kiterjedésű a számos rekreációs funkciót ellátó Szállásréti-tó.


14

A város természeti környezetének védelme mellet éppoly fontosnak tartja az épített környezet védelmét és megóvását. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal több építészeti értéket nyilvánított műemlékké az elmúlt években:

Római Katolikus templom – Arany János tér ; Szent Háromság szobor – Arany János tér; Szent Flórián szobor – Erzsébet utca; Gólyavár; Földvár, lakótorony és téglaégető kemence – Sziget-erdő; Kossuth szoborcsoport;

Korona szálló; Zsinagóga; MÁV lakóházak – Gyenis Antal utca 6-8-10-12.; Illyés Gyula Gimnázium épülete; Jókai u. 13. Ezek megóvás a felelős

és igen fontos feladat, ami külső erőforrások bevonását igényli. Számos helyi védelem alatt álló épület is található településszerte, melyek közül számos, a helyi védelem alatt álló épületek felújítására kiírt

pályázatnak köszönhetően megújult és tovább gazdagítja a település épített örökségeinek sorát.

IV.2.2. Gazdasági környezet

Dombóváron a vállalkozási kedv az elmúlt években szinte változatlan maradt.

Év Regisztrált egyéni

vállalkozások

száma

Regisztrált társas

vállalkozások

száma

Működő egyéni

vállalkozások

száma

Működő társas

vállalkozások

száma

2008 2072 689 996 488

2009 2090 695 939 490

2010 2163 697 934 482

2011 2222 643 - -

Forrás: KSH

A legutolsó adatok alapján a regisztrált egyéni vállalkozások száma 3%-

kal nőtt, míg a regisztrált társas vállalkozások száma 8%-kal csökkent. Ez a mutató inkább a vállalkozási hajlandóságot tükrözi - arra vonatkozóan nincs adat, hogy ebből hány százalék az úgynevezett

kényszervállalkozás. A KSH 2011-ben nem szolgáltatott adatot a működő vállalkozásokról, pedig ez az a mutató, mely jól reprezentálja a városban

folyó tényleges gazdasági tevékenységet. A legutóbbi, 2010-es adatok alapján elmondható, hogy a regisztrált vállalkozásoknak több mint 57%-a


15

nem életképes, míg a társas vállalkozások esetében ez valamivel kedvezőbb 30,8%.

A településen működő vállalkozások ágazati megoszlása az évek során

nem változott. Még mindig az ipari, illetve a szolgáltató szektorokban működik a legtöbb vállalkozás. A mezőgazdasági vállalkozások száma minimális, az őstermelők száma viszont figyelemre méltó (412).

30

346

267

412

0

100

200

300

400

500

Gazdasági szerkezet

Mezőgazdaság

Ipar

Szolgáltatás

Őstermelő

Forrás: KSH

A város számára befolyt iparűzési adó mértéke és a fizető vállalkozások száma az utóbbi négy évben egyenletes kismértékű csökkenést mutat. Kivételt képez a 2010. év, amikor is az IPA bevétel mintegy 100 millió

forintos visszaesést mutat. Ennek oka, hogy 2010. január 1-től az iparűzési adó beszedését megvonták az önkormányzatoktól és azt az

APEH-nek adták át. Az év folyamán végül az eredeti állapot visszaállítása történt, de az önkormányzatok már nem kapták meg a nem hozzájuk befolyt IPA-t. Ez okozza a 100 millió forintos hiányt.

245,7

532593

748

495

730

457

733

459

710

0

200

400

600

800

2002 2009 2010 2011 2012

befizetett iparűzési adó (millió forint) iparűzési adót fizető vállalkozások száma

Forrás: Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Adócsoport

A város gazdaságának fontos részét képezi a gyógy- és termálturizmus. Az Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia már 2007-ben is

országos és regionális jelentőségű gyógytényezővel rendelkező településként definiálja Dombóvár-Gunarast. Azóta számos nagyléptékű fejlesztés történt a területen. Napjainkra a fürdőtelep három meghatározó


16

„eleme”: a fürdő, a Gunaras Resort Spa Hotel*** és az Európa Hotel. Mind magántulajdonban vannak, de a vendégéjszakák után fizetendő

idegenforgalmi adó a városhoz folyik be. Ennek mértéke a Gunaras Resort Spa Hotel**** megnyitását (2012.) követően jelentősen, közel 30%-

kal megemelkedett.

3920000

5646000

9761000

13610000

0

2000000

4000000

6000000

8000000

10000000

12000000

14000000

2009 2010 2011 2012

Idegenforgalmi adó

Forrás: Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Adócsoport

Dombóvár K+F tekintetben nem rendelkezik jelentős potenciállal. Mind a

K+F ráfordítás, mind pedig a K+F-hez kapcsolódó foglalkoztatás a Kaposszekcső közigazgatási területén található Kapos Innovációs

Központban realizálódik. A vállalkozások versenyképességének meghatározó tényezője innovációs képességük. Dombóvár esetében sajnos elmondható, hogy még napjainkban is igen alacsony fokú az

innovációra való hajlandóság.

Az elkövetkező fejlesztési időszakban az eddiginél is kiemeltebb szerepet kap a gazdaságfejlesztés, hiszen a fejlesztési források 60%-a közvetlenül a gazdaságfejlesztést kell, hogy szolgálja majd. A jövőben olyan

fejlesztésekre nem lesz lehetőség, amelyhez nem párosul valamilyen gazdasági szerkezetátalakítás, nem járul hozzá a gazdaság fellendítéséhez és ezen keresztül a munkahelyteremtéshez. Bár az önkormányzatoknak

nem feladatuk sem a gazdaságfejlesztés, sem pedig a munkahelyteremtés, felelősségük mégis vitathatatlan, hiszen

„hatáskörükön belül, a rendelkezésükre álló eszközökkel” olyan kedvező környezetet tudnak teremteni, mely hozzájárul a település gazdasági életének fellendüléséhez. Kapcsolatban állnak és segítik, ösztönzik

azokat a helyi szervezeteket, intézményeket, melyek a kívánt segítséget megadhatják a vállalkozások számára. Dombóvár esetében ezek a kkv-

kat segítő szolgáltatások a következők:


17

Vállalkozói tanácsadás, pályázatírás, menedzselés. A tevékenységet

a Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás végzi.

Vállalkozói fórum működtetése. A fórum keretében a kkv-kat az

aktuális legfontosabb információkkal látják, úgymint: adóváltozás, pályázati lehetőségek. A vállalkozói fórumot a Dombóvár Város Önkormányzata és a Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi

Társulás szervezi.

Inkubációs tevékenység, vállalkozói tanácsadás, pályázatírás és

menedzselés, innovációs kezdeményezések felkarolása. A tevékenységet a Kapos Innovációs Transzfer Központ NKft. végzi.

Fontos szem előtt tartani, hogy az elkövetkező időszakban is a gazdaságfejlesztés fő szereplői a helyi, kezdeményező és az új kihívásokra

gyorsan reagálni képes, fejlesztési tőkével rendelkező kis- és középvállalkozások lesznek.

IV.2.3. Társadalmi környezet Demográfiai adatok

A lakónépesség a Dombóváron lakóhellyel, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, illetőleg Dombóváron tartózkodási hellyel

rendelkező személyek együttes számát mutatja. A lakónépesség 2011-ben 19.494 fő volt.

Az állandó népességbe a Dombóváron bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek tartoznak, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk).

A 2001-es népszámláláskor Dombóvár állandó népessége 21.004 fő volt,

a 2011. évi adatok alapján 19621 fő. Ez 10 év alatt közel 7 %-os csökkenést jelent.

Ennek oka a város lakosságának természetes fogyása, mely annyit jelent, hogy a halálozások száma – Dombóvár esetében jelentősen - meghaladja

az élve születések számát. 2008 2009 2010 2011

Élve

születések

száma

153 165 121 134

Halálozások

száma 267 264 284 266

Forrás: KSH


18

A település állandó lakosságának körében a 65 év feletti korosztály tekintetében kiegyensúlyozottnak mondható a nők-és férfiak aránya. Az

állandó lakosság 53%-a nő, 47%-a férfi.

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

0-14 év 15-17

év

18-59

év

60-64

év

65 év

felett

Férfi

Nő

Forrás: KSH

A város gazdasági fejlődése szempontjából is fontos tényező, annak „aktivitási potenciálja”, munkaképes korú lakosságának aránya. Ezt jól tükröző mutató az úgynevezett öregedési index. Mint azt a mutatószám is

jelzi – 100 feletti érték - Dombóváron az idős lakosság van túlsúlyban.

Öregedési index (%)

0,0%

20,0%

40,0%

60,0%

80,0%

100,0%

120,0%

140,0%

160,0%

180,0%

2001 2008 2009 2010 2011

Forrás: KSH


19

65 év feletti állandó lakosok száma (fő)

0-14 éves korú

állandó lakosok száma (fő)

Öregedési index (%)

2001 3330 2104 158,3%

2008 3360 2577 130,4%

2009 3433 2552 134,5%

2010 3434 2463 139,4%

2011 3488 2394 145,7%

Forrás: KSH

A város lakosságszámát nemcsak a születések és a halálozások befolyásolják, hanem a városba költöző, illetőleg a Dombóvárról elköltöző

személyek száma is. A belföldi vándorlások rendelkezésre álló adataiból megállapítható, hogy városunk vonatkozásában az elvándorlás a jellemzőbb, 2008-ban 34 fővel többen hagyták el a várost, mint ahányan

ideköltöztek, 2011-ben ez a szám már 42 (állandó jellegű idevándorlás: 345 fő, elvándorló 396 fő). 2009-ben 28 fővel, 2010-ben 22 fővel többen költöztek más településre, mint ahányan a városunkat választották

lakóhelyüknek. Az elvándorlás oka legtöbb esetben a munkalehetőség, valamint a tanulmányaik miatt elkerült diákok nem térnek vissza

városunkba.

Belföldi vándorlások - egyenleg (fő)

-45

-40

-35

-30

-25

-20

-15

-10

-5

0

2008 2009 2010 2011

Forrás: KSH


20

A lakosságszám alakulásához szükséges megismerni és megvizsgálni a természetes szaporodás eredményeit is.

Természetes szaporodás (fő)

-200

-150

-100

-50

0

50

100

150

200

250

300

350

2008 2009 2010 2011

élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás

Forrás: KSH

2008-ban 114 fővel több halálozás (267 fő) volt, mint születés (153 fő),

2009-ben a természetes szaporodás -99 fő volt, 2010-ben pedig kiugróan magas -163 fő (284 halálozásra, 121 születés jutott).

Foglalkoztatottság

Mint azt az előzőekben láthattuk Dombóvár lakossága öregedő struktúrát mutat. Ennek megfelelőn évről-évre egyre kevesebb lesz a gazdaságilag

aktív (15-64 év) népesség aránya is. 2011-ben a Dombóvár lakosságának 70%-a tartozott a gazdaságilag aktív népességhez.

A település munkanélküliségi rátája az utóbbi pár évben nem mutatott változást, értéke még mindig az országos (11,15%) és a vidéki átlag (11,63%) alatt van, a KSH 2010. évi adatai alapján.


21

7,1

9,4 9,5 9,1

0

2

4

6

8

10

2008 2009 2010 2011

Munkanélküliségi ráta

Forrás: KSH

A regisztrált munkanélküliek száma a 2009 és 2010-es években mintegy 25%-os emelkedést mutatott, majd 2011-ben 6%-kal csökkent. A 180

napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma is ezt a tendenciát követi. Az adatok alapján elmondható, hogy a munkanélkülivé válók

legalább fele tartósan benne is ragad ebben az élethelyzetben. 2008 2009 2010 2011

180 napnál

régebben regisztrált

munkanélküliek

aránya a regisztrált

munkanélküliekhez

képest (%)

51,8 55,5 58,8 47,4

Forrás: KSH

A regisztrált munkanélküliek kor szerinti megoszlása éveken át azt a tendenciát mutatta, hogy főként a 21-25 év, a 31-35 év, valamint az 51-

55 év közöttiek soraiból kerül ki a legtöbb munkanélküli. 2012. évi KSH adatok alapján azonban elmondható, hogy a munkanélküliek közel egyharmada a fiatal felnőttek soraiból kerül ki.


22

17%

14%

13%12%

15%

12%

12%0%

3%2%

-20 év 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év

41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61- év

Forrás: KSH (2011)

Iskolai végzettség alapján az alacsony és középiskola szintű végzettséggel rendelkezők közül kerül ki a munkanélküliek többsége. A legnagyobb

problémát a szakmunkás végzettséggel rendelkezők jelentik, akiknek egyharmada az iskola befejezését követően nem tud elhelyezkedni. A szakképzés nincs összhangban a helyi kereslettel.

0%

30%

31%

33%

4%

2%

8 ált. kevesebb

8. ált.

szakmunkás

szakközép, gimi

főiskola

egyetem

Forrás: KSH (2011)

Civil élet, közművelődés

A Dombóváron működő civil szervezetek száma a város lakosságszámához mérten nagynak tekinthető. Az 1000 lakosra jutó

szervezetek száma az országos átlagnál (5,8%) is magasabb 6,4 %-os értéket mutat. A 2012. évi cégnyilvántartási adatok alapján dombóvári székhelyű bejegyzett társadalmi szervezetek (alapítványok és egyesületek)

száma 125. Ezek közül 80 egyesület és 45 alapítvány működik jelenleg a


23

városban. A szervezet-alapítási kedv az utóbbi években is jelentős, A szervezetek az alábbi tevékenységeket jelölték meg alakulásuk során:

Egészségügyi tevékenység: 12

Jogvédő: 2

Környezetvédelem: 3

Kulturális: 16

Oktatás: 10

Polgárvédelmi: 1

Sport: 35

Szabadidős/hobbi: 4

Szakmai, gazdasági, érdekképviseleti: 6

Szociális: 6

Településfejlesztési: 3

Egyéb: 24 Dombóváron számos olyan szervezet is működik, amely egy-egy országos

vagy megyei szervezet helyi csoportja, klubja. A szervezetek körülbelül fele az, ami valamilyen kapcsolatot ápol az önkormányzattal és

működéséről adatot szolgáltat. Az együttműködés színterei: Civil Tanács, közös rendezvényszervezés, Civil díj. A civil szervezetek bevételeik túlnyomó része valamilyen támogatásból

(önkormányzati, pályázati) származik. Az önkormányzat költségvetésében évről-évre egy bizonyos összeget (Civil Keret) különít el a városban működő civil szervezetek támogatására. Dombóvár Város Önkormányzata

2012-ben készítette el Civil Koncepcióját. 2010 2011 2012

Támogatás (millió Ft)

5,9 5,3 5

Szervezet (db) 33 35 31 Forrás: Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal

Dombóvár Város Önkormányzata 20/2004.(IV.28.) sz. „A helyi közművelődési feladatok ellátásáról” szóló rendeletében határozta meg a

közművelődési feladatellátás kiemelt céljait, amelynek intézményrendszere az alábbi:

- Művelődési Ház NKht.

- Városi Könyvtár - DOKK

- Belvárosi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény - Közösségi Házak: Szőlőhegyi Közösségi Ház, Szent Imre Közösségi

Ház, Újdombóvári Közösségi Ház, Német Közösségi Ház, Roma

Közösségi Ház, Civil Iroda, GYIÖK Iroda - Múzeumok: Fekete István Múzeum, Helytörténeti Múzeum,

Természettudományi bemutatóterem, Vasúttörténeti Múzeum,

DÖPTE bázis.


24

Az önkormányzat az aktív civil élet mellett kiemelten fontosnak tartja a városra egykor jellemző intenzívebb kulturális élet visszaállítását és az

ahhoz szükséges feltetételek megteremtését. 2008-ban készült Kulturális Koncepciójának felülvizsgálata és aktualizálása időszerű feladat.

Sport

A sport általános megítélése Dombóváron pozitív, a társadalom véleménye szerint kiemelkedő fontosságú minden területe: az óvodai-

iskolai testnevelés, a szabadidősport, a versenysport és az utánpótlás-nevelés is. Bizonyított, hogy a rendszeres testedzés – életkortól

függetlenül – pozitív hatással van az egészségi állapotra és a közérzetre. Az egészség megőrzése szempontjából - és éppen ezért - kiemelt szerepet tölt be a munkavállalás és a munkában való teljesítés terén is.

Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2013

októberében fogadta el a 2013-2018 közötti időszakra vonatkozó Sportkoncepciót, melynek kiemelt területei, fejlesztési irányai a következők:

A dombóvári sportegyesületek önkormányzati támogatásának fenntartása és biztosítása, működésük és tevékenységük segítése

az önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények és a DVMSE sportingatlan térítésmentes biztosításával.

Az egykori MÁV sportingatlan térítésmentes önkormányzati

tulajdonba vételével a létesítmény városi sportközponttá történő alakítása.

A Katona József utcai sporttelepen működő egyesületek áthelyezésének előmozdítása a DVMSE sporttelep területére. A

szakmai követelményeknek való megfelelés érdekében a szükséges átalakítások megindítása.

Utánpótlás-nevelés tehetséggondozása, az elért eredményességi szint fenntartása, javítása, eredményes sportolóink megtartása.

Óvodai tornaszoba fejlesztése, tárgyi feltételek korszerűsítése, óvónők szakmai képzésének elősegítése.

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által tervezett épület-felújításokhoz, építkezésekhez történő tulajdonosi hozzájárulás

biztosítása, hozzájárulás a mindennapos testnevelés feltételeinek megteremtéséhez.

Nagy tömegeket megmozgató szabadidősport rendezvények

támogatása, olyan programok ajánlása, melyek több generációs családok számára nyújtanak kikapcsolódási lehetőséget.

Szabadtéri sporteszközök beszerzésére irányuló pályázatok keresése.

Edzői utánpótlás program kidolgozása.


25

Újszerű sportágak népszerűsítése.

A sport kapcsán két fontos tényezőt kell megvizsgálni. A létesítmény ellátottságot és a finanszírozási rendszert.

Dombóváron a város sportéletéhez viszonyítva a létesítményhelyzet képes lenne az igények kielégítésére, a létesítmények 80%-a önkormányzati

tulajdonban van, azok működtetéséről, karbantartásáról, felújításáról az önkormányzat gondoskodik, amelynek összege lassan meghaladja a költségvetés adta lehetőségeket.

Önkormányzati tulajdonában lévő sport létesítmények, helyszínek:

Óvodai- iskolai tornatermek

József Attila tanuszoda

JAM - sportcsarnok

Kerékpáros ügyességi pálya

Salakos focipálya

Strandröplabda pálya

U-alakú csarnok, ökölvívó és ju-jutsu terme

Katona József utcai sporttelep

Idősek játszótere

Kneipp ösvények

További Dombóvár Város Önkormányzata által működtetett sportpályák, sportolásra is alkalmas egyéb kiemelt területek:

DVMSE (Dombóvári Város- és Lakásgazdálkodási Kht.)

Kertváros: Gyöngyvirág krt. – Labdarúgó pálya, kosárlabda pálya,

aszfaltos futókör

Kis-Konda patak völgye - Nordic Walking playa

Gunaras: Madársisak Ösvény; Camping étterem melletti teniszpályája; Kneipp-ösvény; Kerékpárút

Újdombóvár: III. utcai labdarúgó pálya; VI. utcai labdarúgó pálya; Városi kórházhoz épült teniszpályák; Láng sporttelep.

Szőlőhegy: Füves labdarúgópálya; BMX pálya; Salakos sportpálya,

tekepálya; Nordic Walking pálya A város területén emellett még számos, egyesületi, illetve privát

fenntartású sportlétesítmény működik: fitness termek, Spartacus tekecsarnok, stb.

A város az elmúlt években elismerte és a lehetőségeihez mérten támogatta a sportegyesületek működését, a kiemelkedő sportesemények

megrendezését, a szabadidő- és tömegsport rendezvényeket. Támogatta a diáksportot és utánpótlás-nevelést, üzemeltette a tulajdonában lévő sportlétesítményeket, melyeknek térítésmentes, illetve kedvezményes


26

használatával további támogatást nyújtott a városi sportegyesületek, iskolai sportesemények számára is.

2010 2011 2012

Támogatás (millió Ft)

40 45 60

Forrás: Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal

Nemzetiségek helyzete, külkapcsolatok

Dombóváron az alábbi nemzetiségek találhatóak meg és rendelkeznek saját nemzetiségi önkormányzattal: német, horvát, örmény. A

“legfiatalabb” szerveződés az örmény, mely identitásának bizonyítása még várat magára.

Dombóvár testvérvárosai: Kernen im Remstal (Németország), Novi di Modena (Olaszország), Ogulin (Horvátország), Höganäs (Svédország), Vir (Horvátország).

IV.2.4. Kommunális infrastruktúra, lakáshelyzet Dombóvár közmű-ellátottság tekintetében igen jó helyzetben van,

köszönhetően a 2007-2013-as fejlesztési ciklus során megvalósult fejlesztésnek. Területén a vezetékes ivóvízellátás megoldott, a lakosság

szinte teljes egésze rendelkezik vezetékes ivóvízzel. A “Tiszta vizet mindenki poharába” ivóvíz-javító programnak köszönhetően a víz minősége jelentősen javult. A puszták ivóvíz-ellátása még megoldásra

váró feladat. A település területén a vezetékes szennyvízhálózat kiépítésre került, az

önkormányzat nem tervez további fejlesztéseket e téren. A közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások száma a KSH 2011. évi adatok

alapján 5369 lakás. A régi szennyvíztelep rekultivációját követően annak valamilyen formában történő hasznosítása célszerű lenne.

A csapadékvíz-elvezetése részben nyílt árkokkal, részben pedig zárt csatornahálózaton keresztül történik. A város két “körzetében”, a

Szuhay-dombon és a Szőlőhegyen állandó problémát okozó a belvíz elvezetési rendszerének megvalósítása szükséges.

A városban 1997. évben épült ki a gázellátó rendszer, jelenleg a lakosságnak mintegy kétharmada már ezt, vagy a távhő-hálózatot használja.


27

Az elektromos áram és a telefonhálózat kiépítettsége teljes körű. A közvilágítás kérdése városszerte megoldott, de ledes energiatakarékos

fényforrások alkalmazásával, az oszlopsűrűség növelésével megtakarítás és jobb eredmény, hatékonyabb működés érhető el.

A Dombóváron található lakások többsége összkomfortos. A lakásállomány az elmúlt négy évben szinte változatlan maradt. 2011-ben

a városban található lakások száma: 8438 volt. Az iparosított technológiával épült társasházak felújítása az önkormányzat, az állam és a lakosság hármas összefogásával, a panel-program keretein belül zajlott.

Jelenlegi információink szerint a program a következő évben újraindul.

Dombóvár hulladékgazdálkodását a Duna-Dráva hulladék-gazdálkodási program keretein belül oldja meg. A szemétszállítást az ÖKO-Dombó Kft.

végzi. A volt szeméttelep rekultivációját követően, a városhatárban található nagy kiterjedésú terület hasznosítása célszerű lenne.

IV.2.5. Közlekedés, úthálózat

A város kedvező közúti és vasúti megközelíthetőségéről már esett szó. Befejezésre váró feladat a Dombóvár-Mágocs összekötő út hiányzó

szakaszainak megépítése és bekötése a 6532 j. közútba.

A város kezelésében lévő belterületi utak (74 km)9 és járdák (129 km) számos szakasza felújításra szorul. A legrosszabb állapotban lévő utak: Fő utca, Radnóti utca, VI. Utca, Ady Endre utca, Zrínyi utca, Széchenyi

utca, Gyöngyvirág körút, Rózs F. utca, Sáfár László utca, Szent Gellért utca.

A városi kerékpérút (7 km) viszonylag jó állapotban van, felújításra a Gunarasfürdőre vezető szakasz szorul. Dombóvár kerékpárúttal való

összeköttetése Kaposszekcsővel megoldott. A forgalom és az útszakasz jellege miatt indokolt a Szőlőhegyet a 611-es úttal összekötő útszakasz mellett kerékpárút kialakítása.

A város tömegközlekedése több területen is fejlesztésre szorul. Egyrészt a

belterületi buszvárók vandálbiztos kialakítása szükséges, másrészt pedig a két nagyobb közlekedési pont (Vasútállomás, Hunyadi téri buszmegálló) olyan léptékű fejlesztése, hogy az megfeleljen a mai kor

követelményeinek. A fedett várakozási lehetőség, a színvonalas tájékoztatás mellett célszerű a különböző közlekedési eszközök menetrendjének lehetőség szerinti összehangolása.

9 Utakkal kapcsolatos adatok forrása: MK NZrt. 2011


28

A város területén található parkolók száma kielégítő, egyes

napszakokban jelentkezik csak kisebb fennakadás (reggel és délután– óvodák, iskolák környékén).

A városon belül a közlekedés biztonságosnak ítélhető, egyetlen veszélyesebb csomópont az Arany János tér, ahol öt becsatlakozó út

találkozik. Ide közlekedési lámpa kihelyezése indokolt.

IV.6. Intézményi ellátottság

Dombóvár kistérségi központi szerepét jó intézményi ellátottságának is köszönheti. Intézményei nemcsak a város lakosságát, hanem annak vonzáskörzetébe tartozó települések lakosságának igényeit is kielégítik.

Dombóvár egészségügyi, okatatás-nevelési, közigazgatási és kereskedelmi szempontból igen erős vonzást gyakorol környezetére.

Egészségügy

Dombóváron működik a szomszédos megyékbe is vonzáskörzettel rendelkező Szent Lukács Egészségügyi Nonprofit Kft., amely közel 70.000 fő járóbeteg- és fekvő ellátását biztosítja. Területi kötelezettsége Tolna

megyében a dombóvári kistérség települései, Baranya megyéből pedig további 33 település tartozik ellátási területéhez. A 2011. évi KSH adatok

alapján 380 kórházi ággyal rendelkezik. A kórház szülészeti osztályának fejlesztésére a város lakossága közel 5,5 millió forintot gyűjtött össze a Richter Egészségváros program keretében.

A kórház épületével szemben helyezkedik el a járóbeteg szakellátó intézet, mely vonatkozásában a területi ellátási kötelezettség mintegy 90 ezer fő. A rendelőintézet két telephelyen működik, Dombóváron és Tamásiban.

A város területén az alapellátást 8 háziorvosi körzet, 4 házi gyermekorvosi körzet, 5 fogorvosi körzet biztosítja vállalkozói formában.

Ez az ellátás egészül ki 9 védőnői körzettel. Az iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátás valamennyi oktatási intézményben biztosított. A két fogászati rendelő központ munkáját számos magánpraxis egészíti ki.

Rehabilitációs ellátás egyrészt a kórház épületében, másrészt pedig a kórház kihelyezett, és 2006-ban felújított gunarasi rehabilitációs

osztályán (80 ágy) zajlik.

Oktatás-nevelés Dombóvár oktatás-nevelési intézményekkel igen jól ellátott település.

Közoktatási szerepének fenntartása kiemelt feladat, alapja egy versenyképes, intelligens, tudásalapú gazdaságnak.


29

Az oktatás-nevelés feladatellátás átalakult 2013-tól átalakult. A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású

intézmények állami fenntartásba vételéről szóló, 2012. évi CLXXXVIII. törvényben, továbbá a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

törvényben foglaltak alapján az alapfokú oktatási intézmények és a középiskolák a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz kerültek 2013. január 1-től működtetésre és fenntartásra is. Az Apáczai Oktatási

Központ megszűnt, az általános iskolák és középiskolák a KLIK-hez tartoznak. Önkormányzati feladatellátás az óvodai és a bölcsődei nevelés:

Óvodák:

Dombóvári Szivárvány Óvoda és Bölcsőde

o Erzsébet Óvodai Tagintézmény o Bezerédj Amália Óvodai Tagintézmény

Dombóvári Gyermekvilág Óvoda

Margaréta Református Óvoda

Általános Iskolák:

Dombóvári József Attila Általános Iskola

Dombóvári Belvárosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

Szent Orsolya Rendi Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola,

Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium Középiskolák:

Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és

Kollégium

Dombóvári Apáczai Csere János Szakközépiskola és Kollégium

Az oktatás-nevelési intézmények közül az egykori Apáczai Oktatási

Központhoz tartozó intézmények kerültek felújításra, de a többi intézményben szükséges felújításokat végezni, energetikai

korszerűsítésük időszerű.

Szociális ellátások

Az Egyesített Szociális Intézmény mint Dombóvár város, Gyulaj és Szakcs községek Intézményfenntartó Társulásának intézménye gondoskodik a kistérségben az idősek és a hajléktalanok ellátásáról. Tartós bentlakásos

elhelyezést Dombóváron, két telephelyen 100 fő, Gyulajon 18 fő, Szakcson 20 fő részére nyújtanak. Átmeneti elhelyezésre Dombóváron két telephelyen van lehetőség. Az engedélyezett férőhelyek száma

összesen 20 férőhely. A bentlakásos intézmények ellátási területe a Többcélú Kistérségi Társulás településeire terjed ki. Nappali ellátás


30

Gyulaj községben és Dombóváron két telephelyen működik. A bentlakásos intézményt fenntartó településeken megoldott az étkeztetés

és a házi segítségnyújtás.

Az „Őszikék” Szociális Alapszolgáltatások Központja működteti a 30 férőhelyes nappali ellátásként az Idősek Klubját, irányítja jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladatait, (kistérségi) a szociális étkeztetést, házi

segítségnyújtást 8 gondozási körzetben. A „Kapaszkodó” Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ

tevékenységi körébe tartozó feladatok: a házi segítségnyújtás, családsegítés, tanyagondnoki szolgálat, pszichiátriai betegek közösségi

gondozása, gyermekjóléti szolgáltatás, családok átmeneti otthona és a helyettes szülői hálózat működtetése.

A „Reménység” Napközi Otthon feladata a kistérség érintett lakossága számára a felzárkózást, integrációt segítő a korai fejlesztési feladatok

ellátása, a fogyatékos személyek nappali gondozása és a fejlesztő felkészítés elvégzése.

STÉG Iroda. A szociális háló legújabb intézménye. A 2013 novemberében alakult szervezet feladata a leszakadt társadalmi rétegekkel kapcsolatban álló szervezetek munkájának koordinálása, segítése.

A szociális háló Dombóváron jónak mondható intézményi háttérrel

működik, központja a Kinizsi utcában került kialakításra. Vonzáskörzete a kistérség településeire terjed ki. Megoldandó feladata a hajléktalan ellátás központosítása, a nappali melegedő, a népkonyha és az éjjeli

menedékhely egy területre történő költöztetésével.

Közigazgatás

2013. január 1-jétől a járások kialakításáról szóló 2012. évi XCIII.

törvény és a járási hivatalokról szóló 218/2012. (VIII.13.) Korm. rendelet értelmében járási központ (Dombóvári Járási Hivatal) is. A hozzátartozó kistérség további 15 települése: Attala, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand,

Döbrököz, Gyulaj, Jágónak, Kapospula, Kaposszekcső, Kocsola, Kurd, Lápafő, Nak, Szakcs, Várong.

A 2012. évi XCIII. Törvény több, mint 80 db törvényi szinten szabályozott államigazgatási feladatot határozott meg a járások számára. A járási hivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten

intézendő államigazgatási feladatok ellátása. Így megvalósul az államigazgatási és önkormányzati feladatok szétválasztása. Elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint


31

egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézését vették át a településektől.

Dombóvári Önkormányzatok Közös Hivatala az alábbi szervezeti

egységekkel látja el feladatait: Önkormányzati és Szervezési Iroda, Pénzügyi Iroda, Városüzemeltetési Iroda, Hatósági Iroda, Polgármesteri Titkárság, Közvetlen jegyző irényítása alá tartozó feladatok.

IV.2.7. Komplex mutató

A Dél-Dunántúli régió településeinek 1999–2007 közötti komplex gazdasági fejlettségének elemzése alapján elmondható, hogy a kilenc

vizsgált év tekintetében ugyan emelkedett a települések átlagos fejlettsége, de ugyanakkor ez a komplex gazdasági növekedés nagyon kismértékű volt és a fejlődés üteme sem folyamatos. Az elemzések során

egyértelművé vált, hogy a komplex fejlettségi mutató szerint csökkenő sorrendbe állított 655 település felső és alsó tíz százalékába tartozó

települések között ugyan volt változás a rangsorok tekintetében, de egyetlen település sem esett ki a legfejlettebb 65 vagy ugrott ki a legelmaradottabb 65 közül a vizsgált évek tekintetében.10 Dombóvár sem

a legfejlettebb, sem a legelmaradottabb települések közé nem tartozik.

10

Ilk Balázs Ferenc, A dél-dunántúli régió településeinek komplex fejlettségi elemzése néhány kiemelt

mutató tükrében, 12.


32

IV.3. SWOT analízis

A város 2014-2020-as időszakra szóló SWOT elemzésének célja nem az,

hogy minél több településre jellemző tényezőt összegyűjtsünk és a

különböző “kategóriákba” besoroljuk. Célja inkább azoknak a

súlypontoknak a megtalálása, melyek kapcsolatban állnak az adott

időszakra szóló magasabb szintű fejlesztési dokumentumokkal (Megyei

Területfejlesztési Koncepció, OTFK, Európa 2020 Stratégia), és amelyekre

építve kialakításra kerülhet egy olyan fejlesztési kataszter, mely biztosítja

a város számára a maximális forráslehívás lehetőségét, a kitűzött célok

elérését a 2014-2020-as időszakban.

Erősségek Gyengeségek

Természeti kincsben és épített

értékekben gazdag környezet

Karakteres városrészek

Aktív közösségi élet (sport, civil)

Erős helyi identitás,

tenniakarás, kezdeményező

készség

Nagy kiterjedésű funkció nélküli

területek

Funkció nélküli, kihasználatlan

önkormányzati ingatlanok

Egy feladathoz kapcsolódó

funkciók, intézmények területi

dekoncentráltsága

Egyes városrészek

funkciónélkülisége

Lehetőségek Veszélyek

Feltáratlan értékek (természet,

épített környezet)

Alternatív megoldások

alkalmazása

Városi támogatás hiánya

Partnerség hiánya

Nemzetközi és hazai gazdasági

és politikai környezet változásai


33

V.Dombóvár fejlesztési programjai a 2014-2020 tervezési időszakra

V.1. Dombóvári 424-es

Az első programcsomag a legendás 424-es gőzmozdonyról kapta nevét. A

város gazdasági és társadalmi életét jelentősen meghatározó vasút olyan

fejlődési pályára állította Dombóvárt, melynek pozitív hatása évtizedeken

keresztül éreztette hatását.

Reményeink szerint a 424-es programcsomag, az egyes városrészek

adottságára épülő, célorientált elemeivel hasonló fejlődési hullámot indít

el.

A programcsomag három részre bontható. Az első rész 4 fejlesztési

projektet tartalmaz, melyek fókuszában a városrehabilitáció áll. A

városrehabilitáció legtöbbször hosszú tevékenységsor, amely mindig egy

körülhatárolt területre, tudatos tervezés eredményeként valósul meg,

rendszerint az adott terület szerepvesztésének, kedvezőtlen társadalmi

folyamatainak megakadályozása és megfordítása, az adott terület

társadalmi és gazdasági szempontból is fenntarthatóbb helyzetbe hozása

érdekében.11

A programcsomag második része 2 fejlesztési elemet ölel fel, melyek a

Dombóváron található országos szintű örökségvédelmi értékek

megóvására és továbbfejlesztésére törekednek. Funkcióval való ellátásuk

az értékmegőrzésen túl pozitív társadalmi és gazdasági folyamatok

elindítója.

A programcsomag harmadik része 4 fejlesztési elemet tartalmaz, melyek

a helyi kiemelt természetvédelmi értékekre épülve, azok továbbfejlesztését

célozzák.

V.1.1. Kakasdombi program

Múlt

A város legrégebbi része a Kakasdomb. A mai Dombóvár területének egy része, a Szigeterdő a XIII. században már lakott volt. A városfejlődés

következő jelentős állomása, a Kapos árterületéből kissé kiemelkedő „szigeten” épített vár volt, amit a török idők után leromboltak. A lakosság a vár melletti dombra települt, mely később a Kakasdomb elnevezést

kapta.

11 http://hu.wikipedia.org/wiki/Városrehabilitáció

http://hu.wikipedia.org/wiki/Város


34

Forrás: IVS

Még a XIX. században is az Arany János tér volt Dombóvár központja. A város a Kakasdombtól a mai 61. számú főút irányában kezdett fejlődni, mely korábban is fontos kereskedelmi útvonal volt. Így alakult ki a mai

belváros (Hunyadi tér) elnyújtott alakja. A Kakasdomb tehát a város fejlődése során központi szerepét elvesztette, peremkerületté vált.

Jelen

Dombóvár lakosságának elenyésző, mindössze 1-2%-a él a

Kakasdombon. Korösszetételét tekintve a dombóvári átlagnál jóval magasabb az időskorúak (60 – x év) aránya. A városrészben jellemzően az alacsony iskolai végzettségű, képzetlen, munkaerőpiacon nehezen

elhelyezkedni tudó társadalmi réteg helyezkedett el, magas munkanélküliség jellemzi a területet. A lakásállomány viszonylag

alacsony, jellemzően alacsonyabb komfortfokozatú ingatlanokat találni. Mindezek hatására a terület értéke jelentősen visszaesett. A városrész funkcióellátottsága igen gyenge. A területen minimális a kereskedelmi és

szolgáltatói szektor jelenléte.

A Kakasdomb több védett épülettel (Korona Szálló, Kakasdomb) is büszkélkedhet, ezek állapota azonban - értékükhöz méltatlanul - leromlott, több helyen életveszélyes.

Korona Szálló


35

Zsinagóga


36

A terület központjában szocális funkció telepedett le, itt helyezkedik el az „Arany Sziget” Idősek Otthona (tartós bentlakásos otthon), valamint a

szintén rossz állapotban lévő nappali melegedő és népkonyha.

Nappali Melegedő és Népkonyha

Jövő

Területben rejlő potenciálok:

Épített értékek, kulturális örökség

Funkciónélküli önkormányzati ingatlanok (Korona Szálló,

Zsinagóga)

Közlekedési csomópont közelsége, mely segíthet a településrészt

ismét a város vérkeringésébe kapcsolni. A Kakasdomb adottságait áttekintve rögtön körvonalazódnak azok a

fejlesztési pontok, melyekre építve újjászülethet a városrész.

Évtizedek óta kihaszálatlanul tengődik az országos védettség alatt álló Korona Szálló, melynek állagmegóvását, felújítását már az Örökségvédelmi Hivatal is egyre sürgeti. Az ingatlannal kapcsolatos

tervezés fókuszában az állt, hogy önfenntartó és a városrésznek tartalmat adó funkcióval kerüljön feltöltésre. Ez egy olyan Önfenntartó Aktív

Központtal lehetséges, melyben a megújuló energiaforrások alkalmazásával minimálisra csökkenthetőek az energia-kiadások,


37

valamint a benne elhelyezésre kerülő funkciók bevételt termelnek, jelentősen csökkentve ezzel az önkormányzatra háruló fenntartási

kiadásokat. Az örökségvédelmi előírásoknak megfelelően átalakításra, kerülő épület több funkciót is magában foglal. Az épület alsó szintjén

helyezkednek el azok a kézművesek, akik egyrészt lehetőséget adnak tevékenységük elsajátítására, másrészt pedig helyben értékesítik saját termékeiket. A földszinten kap helyet egy kis kávézó is. Az emeleten

kiállítások rendezésére alkalmas tér kerül kialakításra, melynek köszönhetően ismét megrendezésre kerülhetnek az egykor nagy érdeklődésre számot tartó képzőművészeti kiállítások. Az udvaron egy

szabadtéri színpad és nézőtér kerül kialakításra. A főépület mellett egy új elem felépítésével pedig raktárak és tárolók kapnak helyet. Az épületet

körülvevő zöldfelületen kerülnek elhelyezésre azok a napelemek, melyek az épület költséghatékony működését biztosítják majd. Az ingatlan megközelíthetősége mind gyalogosan, mind pedig autóval biztosított lesz.


38

A városrész kulturális funkcióját erősíti a Zsinagóga Galériaként való hasznosítása. A hatalmas tér kiváló helyszínt biztosít a különböző témájú

képzőművészeti kiállítások megrendezéséhez. Az ingatlan közvetlen környezetének felújítása, a megfelelő számú parkolóhely kialakítása lehetővé teszi, hogy a város egyik kulturális csomópontjává váljon a Deák

Ferenc utcai ingatlan. A megközelíthetőség és a zavartalan közlekedés biztosítása céljából az Arany János tér és a Deák Ferenc utca

összeköttetésének kialakítása szükséges. Ez a két területet összekötő zsákutca, Deák Ferenc utca irányába történő megnyitásával lehetséges. Elengedhetetlen továbbá a Deák Ferenc utcai feljáró támfalának

megerősítése, a fejlesztések által generált megnövekedett forgalom biztonságos fogadása érdekében.

A két fejlesztés hatására már egy olyan egyedi hangulatot árasztó, rendezett környezet kerül kialakításra, mely magával vonja a területen

található önkormányzati ingatlanok átértékelését. Mivel a Korona Szálló közelében található “Őszikék” Szociális Alapszolgáltatások Központja a tervek szerint másik városrészbe költözik, ezért a felszabaduló épület és a

területen található egyéb ingatlanok felújításával és összenyitásával lehetőség nyílik a hajléktalan-ellátás központosítására, a kulturált

környezet megteremtésére. Itt kap helyet a nappali melegedő, a népkonyha és az éjjeli menedék is.


39

Potenciális partnerek:

Reménység Napközi Otthon és Fejlesztő Iskola

Dombó-Coop Zrt.

Helyi vállalkozók, kézművesek

Becsült költség: 900.000.000 Ft Tervezett ütemezés: 2015-2016

Fejlesztés illeszkedése:

Európa 2020 Stratégia 6. tematikus célkitűzés: Környezetvédelem és az erőforrás-

felhasználás hatékonyság előmozdítása

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program

TOP 2.2. Prioritás tengely: Befektetők és lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása

Megyei Területfejlesztési Koncepció

2. Prioritás: Befektetők és lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása

Foglalkoztatásra gyakorolt hatása: 20 fő Korona: 15 fő

Zsinagóga: 3 fő

Hajléktalan-ellátás: 2 fő

V.1.2. Esterházy-park

Múlt

Esterházy Pál (1635-1713) a Királyi Magyarország nádora volt. Buda

török alóli felszabadítása után kihasználta a páratlan birtokszerzési

lehetőséget és létrehozta a hatalmas Esterházy-birtokot. Vásárolt a

töröktől visszafoglalt földekből, így lett 1691-ben Dombóvár és környéke

gazdátlanná vált területe 50 000 aranyforintért a család tulajdona.

Letelepedésüknek köszönhetően az élet lassan újraindult, a népesség

száma folyamatosan emelkedett. A betelepülő lakosság az erdőket és

mocsarakat lassan visszaszorította és újra művelés alá vonta a területet.

Az 1713-ben elhunyt Esterházy Pál nádor helyére fia Esterházy József

herceg került, akinek fennhatósága alatt a dombóvári uradalom újból

felvirágzott. A szaporodó lakosság és az egye csökkenő megművelhető

terület azt eredményezte, hogy a település jelentősen megnövekedett. A


40

település következő erőteljes fejlődése a vasútnak köszönhető. Az

Esterházyak szerepe Dombóvár életében 1944-ig volt meghatározó.12

Jelen

A Szabadság utca nyugati oldala ma is a város forgalmas területei közé

tartozik. Az utcaszakasz lakónépessége nem számottevő, alig pár lakás

található az útszakaszon. Túlsúlyban vannak viszont az intézményi,

szolgáltatói funkciók: idei év őszétől itt működik a Dombóvári Közös

Önkormányzati Hivatal, a Múzeum, a Családok Átmeneti Otthona,

“Platán Otthon”, felnőtt- és gyermek háziorvosi rendelők, templom. A

kereskedelmi és szolgáltatói szektor is jelen van: Napsugár áruház,

gazdabolt, számítástechnikai üzlet. A területen található továbbá kettő, a

város életében egykor fontos szerepet betöltő, de jelenleg

kihasználatlanul álló épület is: a volt Zeneiskola és az egykori rendőrség

épülete. Mind ezek, mind pedig a funkcióval rendelkező épületek

homlokzati felújításra szorulnak, az utcakép jól tükrözi, hogy az utcában

évtizedek óta nem történt felújítás.

Kivételt képeznek a templom, a Városháza, valamint a Múzeum épületei.

A Múzeum előtt kis parkszerű tér helyezkedett el, melyet a Múzeum előtti

12

Dr. Pap Norbert szerk., Városunk Dombóvár a kezdetektől napjainkig. (Budapest Pannónia-Print Kft.,

2010)


41

kerítés lebontásával megnöveltek, s így valamelyest betölti funkcióját. Itt

nemrégiben pár elemes játszótér került kialakításra.

Mivel a terület kiemelt forgalmat bonyolít le, mind gyalogosan

(Városháza, Napsugár Áruház, busz pályaudvar), mind közúton (611-es

út, átutazó forgalom) ezért a városfejlesztés szempontjából kiemelt

figyelmet szükséges rá fordítani.

A fejlesztendő területről összességében elmondható, hogy jellegtelen

utcakép jellemzi, bár a területén számos funkció található, mégsincs

olyan terület, mely betöltené a közösségi tér szerepét. Domináns méretű,

kihasználatlanul álló épületek, leromlott homlokzatok nem támasztják

alá városközponti fekvését.

Jövő

A városrész jövőképe egy olyan, központi fekvésének, jelenlegi és jövőbeli

közigazgatási, kulturális, szociális, turisztikai, közösségi funkcióhoz

illeszkedő, rendezett és modern városkép, mely a helyi gazdasági

szereplők megjelenését, a helyi közösség aktivitását, az idegenforgalom

növekedését és a foglalkoztatás javulását eredményezi, és jobb, élhetőbb

környezetet teremt a város lakói számára.


42

Már a program elnevezése is tükrözi, hogy egy, a jelenlegitől merőben

eltérő városképet eredményező fejlesztési terv került kidolgozásra. A

központi programelem a Városháza-Múzeum-volt Zeneiskola-611-es út

által behatárolt terület átszervezése és fejlesztése. Az átszervezést számos

tényező indokolta: közigazgatási funkciók központosítása (Városháza és

Városüzemeltetési Iroda egy helyre költöztetés), kihasználatlanul álló

önkormányzati ingatlanok (volt zeneiskola, hozzá tartozó kiszolgáló

épületek), új funkciók betelepülése (idegenforgalom), város lakosságát

szolgáló szociális, egészségügyi szolgáltatások dekoncentráltságának

megszűntetése.

A program első lépéseként a volt Zeneiskola épülete kerül felújításra és

tartalommal való feltöltésre. Mivel a Múzeum épületében a

Városüzemeltetési iroda kerül kialakításra, ezért a Múzem az egykori

Zeneiskolában kap helyet, egy másik kiállítás mellett, melynek témája

városunk egyik legjelentősebb természeti kincse, gyógy- és termálvizünk.

Az épület átalakításával egy modern, átlátható, világos bemutatóterekkel

rendelkező látogatóközpont kerül kialakításra.


43

Az épülethez kapcsolódó szárny elbontásra kerül. Helyén, a gyermekek és

felőttek számára is érdekes és izgalmas hangjátékok kerülnek

kihelyezésre. A Szepessi utcával párhuzamos földszintes épület egyik fele

a látogatóközpontot (múzeumot) szolgálja ki, mint raktár, a másik felében

pedig a “Vizek Háza” elnevezésű, 3 funkciót betöltő tér kerül

kialakításra. A Vizek Házában kap helyet a Látogatóközpont termál- és

gyógyvíz kiállításához kapcsolódó, helyi víz-kínálatot felsorakoztató

kereskedelmi üzletrész, a Tourinform iroda és egy kis ajándékbolt.


44

A Látogatóközpont – Városüzemeltetési Irodaház – Városháza által

határolt terület zöldfelületi fejlesztése is megtörténik. A területet hátul

egy különálló kis épület (hivatali garázs, raktár) és egy árkádos, filagória

jellegű kiállító tér határolja le, ahol lehetőség nyílik majd pihenésre és

kiállított művek megtekintésére is. A tervek szerint bevizsgálást, felújítást

és újraminősítést követően a Szigeterdőből ide kerül a hajóhinta. A park

területén más-más formában vizes elemek kerülnek elhelyezésre. A cél

egy szellős, átjárható, kikapcsolódásra, pihenésre alkalmas park

kialakítása a városközpontban.


45

A Városháza mögötti területen a sportpálya lelátója kerül kialakításra. Az

épületek és a 611-es út által határolt területen szintén megjelenik majd a

víz, valamilyen földközeli megoldás formájában. A parkban található

intézményeket kiszolgáló megfelelő számú parkoló a Szepessi utcai

parkoló meghosszabbításával, a Petőfi utcai és Széchenyi utcák

találkozásánál fekvő önkormányzati ingatlan átalakításával és az Áruház

melletti parkolóval biztosított. Az Áruház mögötti parkolókhoz a hivatal

mögött az átjárás biztosított lesz. Az Áruház előtti tér is átalakul, itt is

megjelenik majd a víz, mint a tér egyik visszatérő látványeleme.

A program részét képezi továbbá az önkormányzati ingatlanok

(Szabadság u. 6-8.) homlokzati felújítása és az “Őszikék” Szociális

Alapszolgáltató Központ Szabadság u. 8. szám alá való költöztetése. Az

épületet a tervezett funkcióra alkalmassá kell tenni. A Központ működteti

30 férőhelyes nappali ellátásként az Idősek Klubját, irányítja a

jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladatait, szervezi a szociális

étkezést, valamint a házi segítségnyújtást 8 gondozási körzetben.

A program utolsó elemeként, az Arany János téri orvosi rendelők

helyzete kerül rendezésre. A program ezen a ponton közvetlenül


46

kapcsolódik a “Főtér programhoz”, ugyanis a fejlesztés célja a felnőtt és

gyermek háziorvosi rendelők egy helyre történő költöztetése egy

városközponti fekvésű, újonnan épített Egészségügyi Központba. A

központ kialakítása a Főtér program keretein belül kerül megvalósításra.

A megmaradt Arany János utcai ingatlanban, szerekezetátalakítást és

felújítást követően, fogorvosi központ kerül kialakításra.

Potenciális partnerek:

Dombó-Coop Zrt.

Tourinform Iroda

Dombóvári Helytörténeti Múzeum, Dombóvári Városszépítő és Városvédő Közhasznú Egyesület

Helyi vállalkozók (fogorvosok, ásványvízgyártók, kézművesek)

Gunaras Zrt.

“Őszikék” Szociális Alapszolgáltatások Központja

Becsült költség: 1.000.000.000 Ft

Tervezett ütemezés: 2015-2016

Fejlesztés illeszkedése

Európa 2020 Stratégia

6. tematikus célkitűzés: Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyság előmozdítása.

Terület-

ivanich-tervivanich-terv dombóvár város Önkormányzata 2013.12. 5 ii. az ivanich-terv...

Documents