ujelet@mazsihisz.huÁra: 200 FORINT

A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA

74. évf. 13. szám 2019. július 15. Támmuz 12. 5779.

A Saul Gyermekei Emlékprog-ram elsô egy évérôl tartottak be-számolót a projekt létrehozói. A100 ezer gyermekáldozatból már

Nemes Jeles László filmrendezô beszél, mellette Vági Zoltán történész ésToronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója a SaulGyermekei Emlékprogram elindítását bejelentô sajtótájékoztatón.

Fotó: Kovács Tamás/MTI

Meghaladta a 24 ezret, és ezzel amásodik világháború óta a legma-gasabbra emelkedett a szélsôjobb-oldaliak száma Németországban2018-ban a szövetségi alkotmányvé-delmi hivatal (BfV) éves jelentéseszerint.

A BfV becslése szerint a neonáci-ként számon tartott Német Nemzeti-demokrata Pártban (NPD), a NémetIdentitárius Mozgalomban (IBD), azegyéb szervezetekben és a szervezettstruktúrákon kívül tevékenykedô szél-sôjobboldali aktivisták száma 24.100volt tavaly, az egy évvel korábbi24.000 után – írja az MTI.

A színtér jellegzetessége a leg-fôképpen az idegenellenességbengyökerezô erôs hajlandóság az erô-szakra. A szélsôjobboldaliak az ide-geneket, „különösen a menedékkérô-ket és a muszlimokat”, valamint a po-litikai döntéshozókat tartják felelôs-nek „a nemzeti identitás állítólagos el-

Neonácik dortmundi felvonulása

A Goldmarkban „Visszatekintés:rendszerváltás és a magyar zsidóság”címmel eszmecsere zajlott Dési Jánoskérdezô, valamint Fekete Lászlófôkántor, Frölich Róbert fôrabbi ésKardos Péter fôrabbi válaszolók rész-vételével.

Én az alábbi emlékezô hozzászólástterveztem megosztani a résztve-vôkkel:

A zsidóság körében akkoriban – 87-88-89 – igen meglepô mozgolódás in-dult. Úgy is mondhatnám divatos kife-jezéssel, hogy egyfajta coming out fo-lyamat indult el. Számosan „elôbúj-tak” a zsidóságukat „elfedô”, önkéntvállalt vagy szülôk által meghonosí-tott hallgatásból, felfedezték sokan,nincs értelme már tudatosan vagykényszerbôl az asszimiláció rejteké-ben éldegélni. Hozzájárult ehhez azis, hogy nem fenyegette már szankcióazokat, akik visszaadták emeszempéstagkönyvüket, kiléptek – mint egyrossz cipôbôl – az állampártból.

Már ilyen szelek fújtak, amikormegismerkedtem Biksz Jánossal, aki adunaújvárosi Vízi Társulat igazgatójavolt, s értelmes, szorgalmas szervezô-je a magyar–izraeli kapcsolatok feltá-masztásának. Az ô jóvoltából (is) tölt-

Pónem est omen, vagyis ki hogyan élte meg a rendszerváltást. FeketeLászló, Kardos Péter, Frölich Róbert, Dési János

hettem Izraelben majd tíz napot, kibu-cok, mosávok tevékenységét, múltját,jelenét, jövôjét tanulmányozandó. Na-gyobb dolog ennél, hogy Biksz javas-latára, részbeni szervezése mellett lá-togatott ide egy agrárdelegációIzraelbôl az akkor agrárminiszter, AviKatz vezetésével.

Izraelben szerzett tapasztalataimatmegosztottam Biksz Jánossal, akiajánlotta, hogy egykori, ugyancsak„visszaalijázó” társát, Mezei Andrásírót, költôt is tájékoztassam élmé-nyeimrôl. Merthogy Andrásnak nagyszüksége van a friss izraeli hírekre,ugyanis szervezkedik...

Mezei András meghallgatta úti be-számolómat, és majdhogynem ünne-pélyesen közölte, segítenem kell ôt ab-ban, hogy megalakuljon a Ma-gyar–Izraeli Baráti Társaság a két or-szág és polgárai közötti kulturális, üz-leti kapcsolatok fejlesztésére. Beáll-tam a sorba Mezei és Biksz mellé.

Akkoriban nem volt sms, e-mail,mobil, ezek nélkül „mozgósítottuk” éstájékoztattuk ismerôseinket, barátain-

Új honlapot indított a Saulgyermekei emlékprogram

több mint 10 ezerrôl van valami-lyen adat a kutatók kezében.

A Goldmark Teremben tartották aSaul Gyermekei Emlékprogramelsô éves mûködési eredményeinekés új weblapjának bemutatóját. Azegy éve indult program célja felku-tatni és bemutatni a sorsát, „arcotadni” annak a 100 ezer magyar-országi zsidó gyermeknek, akiket aholokauszt idején meggyilkoltakMagyarországon vagy Európa másországában. A Saul Gyermekei

Neonácik Németországban, hol máshol?vesztése” miatt – fejtette ki berlini tá-jékoztatóján Thomas Haldenwang, aBfV elnöke.

A kasseli tartományi államigazgatá-si hivatal vezetôje, Walter Lübckemeggyilkolásának ügye „különösenbrutális formában mutatja, hogy azinternetes megfélemlítési kísérletek ésfenyegetések miként torkollanak na-gyon valóságos erôszakba” – tettehozzá.

Walter Lübcke 2015-ben kiállt amenedékkérôket befogadó szállásoklétesítése mellett, mire gyûlölködôkommentárokat zúdítottak rá az inter-neten, és végül „a saját kertjében egyfejlövéssel valósággal kivégezték” –mondta a nemzetbiztonsági szolgálatvezetôje a június elején történt gyil-kosságról, amellyel egy szélsôjobb-oldaliként számon tartott férfit gyanú-sítanak.

Horst Seehofer szövetségi bel-ügyminiszter kiemelte, hogy a szél-sôjobboldaliak száma 2014 óta folya-matosan emelkedik, és tavaly nagy-jából minden másodikat – 12.700 fô– a politikai meggyôzôdésüketerôszakkal érvényesíteni hajlandószemélyek közé sorolta az alkot-mányvédelmi hatóság.

A 2018-as folyamatok újra megmu-tatták, hogy a „nyitott társadalmunkatfenyegetô veszélyek egyre sokrétûb-bek és összetettebbek” – mondtaHorst Seehofer.

A BfV jelentése szerint a baloldaliszélsôségesek száma is emelkedett,az egy évvel korábbi 29.500-ról32.000-re. Az erôszakra hajlamosszélsôbaloldaliak tábora nem válto-zott, számukat továbbra is 9000-rebecsülik.

Az iszlamista – szélsôséges musz-lim vallási – szervezetek és aziszlamista terrorista csoportosulások

által mozgósítható emberek számát –az iszlamizmus és az iszlamista terro-rizmus úgynevezett személyi potenci-álját – 26.560 fôre becsülik, ez szinténnövekedés az egy évvel korábbi25.810-hez képest.

A belsô elhárításért felelôs szolgá-lat kiemelte: „2018-ban nem történtNémetországban iszlamista-terroristatámadás, de az elôkészítettség külön-bözô szakaszaiban feltárt merénylet-tervek sora rámutat, hogy továbbra isfeszült a biztonsági helyzet és magasszinten stabilizálódott a fenyegetett-ség.”

Rendszerünk váltásakat a tervrôl, és ajánlottuk, hogy ad-ják tovább az információt.

Elkezdtük az elôkészítô tárgyaláso-kat. Kezdetben elég helyünk volt pél-dául Hidvégi György – késôbbi elnök– lakásának halljában vagy SchönerAlfréd rabbi irodájában, és gyakrantalálkoztunk az akkori hitközségi el-nök, dr. Losonczi Síp utcai irodájá-ban. Titkára, dr. Gonda János, a hit-község jogásza is beszállt ugyanis aszervezô munkába. Vele együtt kaptama feladatot Mezeitôl, hogy írjuk megaz alapszabály tervezetét.

Hamarosan nagyobb helyiségrevolt szükség, így a Fészek Klub egyiktermében folyt az elôkészítô tárgya-lás, már sok-sok belépni szándékozó-val együtt. Itt például már tekintélyes„szponzorok” ültek a pulpitusra Me-zei mellé: Fekete János MNB-elnök-helyettes, Szenes Iván slágerkirály,Tisza László akkori OTP-vezér.

A népes hallgatóság sorából többenmegjegyezték, hogy a résztvevôk lát-tán nincs kétségük, nem „fû alatti”szervezkedés folyik, hanem komoly tá-mogatásunk van. Itt hangzott elelôször, hogy akik nem tartották ele-gendônek a felvázolt célokat, másik

szervezet alapításába fogtak – ebbôllett aztán a mai Mazsike.

Gondával szorgalmasan pennáztukaz alapszabály tervezetét. Szorgal-munkat köszönettel honorálta MezeiAndrás, bár minden változatról meg-állapította, hogy túlzottan jogászko-dó, túl bürokratikus, nem a jóváhagyóhatalomnak kell megfelelnünk, hanema mozgalmunk alapítóinak.

Következett aztán az alakuló gyûlés– a Magyar Tudományos AkadémiaRoosevelt téri épületének nagytermé-ben.

A sokaság látványa meglepô volt.Én még ennyi zsidó embert nem lát-tam Magyarországon nem vallásgya-korlás céljából összejönni.

Mezei András nagyon lazán és ele-gánsan vezette az ülést, egyenként szó-lított bennünket, a szervezésben résztvevôket és a támogatók néhányát rövidbeszédre. Mezei nem sokat „bürokra-táskodott” az alapszabály elôter-jesztésével: ismertette a lényeget, ajelenlévôk egyhangúan elfogadták. Azelnökség tagjaira tett javaslatot is.

Senki és semmilyen szervezet nemállta útját ennek a rendszerváltáselôtti zsidó szervezkedésnek. Az emlí-tett Fészek klubbeli összejövetelenismerôsöm a fülembe súgta, hogy azegyik elégedetlenkedô szakállas fel-szólaló fiatalember ôszerinte besúgó,vigyázzunk vele. Továbbadtam az in-tést Mezeinek, aki megvonta a vállát,és azt mondta: ilyenek voltak, vannakés lesznek, ne törôdj vele...

Hidvégi György elnök nagy elánnalszervezte a találkozásokat, elôadásokat,vitákat. A pesti „központ” megalakulá-sát követôen számos megyei, vidéki ba-ráti társaság alakult. Késôbb országosszövetségbe is tömörültek. A mai tevé-kenységükrôl nem tudok semmit.

Én 91-ben vagy 92-ben váltam mega társaságtól. Meg is mondom, miért.Elmentem az aktuális összejövetelre.Már a meghívót olvasva sem voltamjókedvû. Elmondtam az éppen ügyele-tes szervezônek, hogy talán nem olyankormányzati „valakit” kellene odainvi-tálni, aki itt-ott Horthy Miklós érde-meirôl nyilatkozik... Az elnök sem értettvelem egyet, mondván, túlzok, meg kellhallgatni mindenkit, különösen aki vál-lalkozik egy asztalhoz leülni velünk...

Nos, a nagybetûs rendszervál-tás/változtatás elôtt valami ilyesféleváltás, feléledés, önazonosító megmu-tatkozás zajlott a mi köreinkben. Kel-lett ez nekünk?!

Politzer Tamás

Emlékprogram az Oscar-díjas Saulfia címû film alkotóinak és a Ma-gyar Zsidó Múzeum és Levéltárnaka közös projektje.

Az elmúlt idôszakban a programszakemberei, Vági Zoltán történészés Toronyi Zsuzsanna, a MagyarZsidó Múzeum és Levéltár igazgató-ja a német külügyminisztérium anya-gi támogatásával azonosítottak 400olyan munka- és haláltábort, ahovámagyar állampolgárokat szállítottak.A kutatás során több száz transzport-ra bukkantak a történészek, és renge-teg archívummal és emlékhellyelléptek kapcsolatba. A program sike-

réhez az Európai Unió támogatását ismegszerezték.

Vági Zoltán az ATV Start Plusz cí-mû mûsorában elmondta, hogy a 100ezer gyermekáldozat közül már többmint 10 ezerrôl birtokában vannakvalamilyen adatnak, nyomnak, vagysok esetben már végeredménnyel isrendelkeznek a kutatók. Az eredmé-nyeket a projekt új, Saul gyermekeielnevezésû weboldalán lehet követ-ni.

A honlapon már több áldozat pro-filja elérhetôvé vált, de videók és te-matikus anyagok is megtalálhatók.Csakúgy, mint az a bejelentôlap,amelynek segítségével már nagyjá-ból 11.000 gyermekáldozat adataiérkeztek be a program kutatóihoz.

Az adatlapon túl a kutatók több or-szág levéltáraiból, dokumentációsközpontjaiból, múzeumaiból gyûjte-nek anyagot. Vági szerint kénytele-nek globális módon gondolkodni akutatómunka során, mivel a magyar-országi iratanyag szétszóródott, rá-adásul nemcsak Európában, de sokesetben Amerikában is keresniükkell.

A mûsorban Nemes Jeles Lászlórendezô, a program fôvédnöke arrólbeszélt, hogy elég megnézni a hon-lapra már feltöltött gyerekarcok kö-zül csak egyet ahhoz, hogy érzékel-hetô legyen a program jelentôsége.Ugyanis már egyetlen tekintet is elégmegrázó tud lenni, hiszen láthatóbenne az elvett jövô.

A Saul Gyermekei Emlékprogramlétrehozói azt szeretnék elérni, hogy2024-ig, a holokauszt 80. évforduló-jáig a lehetô legtöbb gyermekáldoza-tot felkutassák.

Kibic

ÚJ ÉLET2 2019. JÚLIUS 15.

PásztóAz egykor virágzó hitközség tagjai

haláltáborba hurcolásának 75. és a tra-gikusan kevés túlélô felszabadulásá-nak 74. évében mártír-istentiszteletettartottak a zsidó temetôben az elpusz-tított pásztói és környékbeli mártírokemlékmûvénél Neumann Tamás ésNeumann Péter szervezésében. Az

Szécsény

Emléktábla Rákosszentmihályon2019. június 30-án volt 75 éve, hogy a rákosszentmihályi vasútállomásról

elhurcolták a Budapest jelenlegi XVI. kerületének elôdtelepülésein élô zsidóhonfitársainkat. Ebbôl az alkalomból az önkormányzat költségén emléktáblátavattak az egykori zsidó imaház falán, a József utca 55. sz. ház homlokzatán.Világhy Árpád szobrász alkotását Kovács Péter polgármester ésGoldberger Tamás, a Nagy Fuvaros utcai templomkörzet tagja avatta fel.Havas Ágnes holokauszttúlélô és Károlyi Gábor, a Károlyi fotósdinasztialeszármazottja mondott emlékbeszédet.

Goldberger Tamás emlékeztet

„Fordított” alijaNagyjából 20 ezer izraeli él Németországban, többségük Berlinben. Az

erôsödô antiszemitizmus nem foglalkoztatja ôket, a szakmai kihívások an-nál inkább. Egy friss tanulmány most felmérte, hogy mit is keresnek ott.

Az antiszemitizmus világszerte erôsödik, és ez alól Németország sem kivétel,ahol az Európai Zsidó Kongresszus éves jelentése alapján az elmúlt évben 70százalékkal nôtt az erôszakos antiszemita cselekmények száma. Ezt követôenFelix Klein német antiszemitizmus elleni kormánybiztos azt javasolta a zsidók-nak, hogy biztonságuk érdekében nyilvánosan ne viseljenek kipát.

Mindennek ellenére egyre több izraeli érkezik Németországba, az utóbbiévekben mintegy 20 ezren telepedtek ott le, 60 százalékuk Berlinben él, a töb-biek más városokban. Többségük askenázi zsidó, egy részük pedig holokauszt-túlélôk leszármazottja. A Német–Izraeli Alapítvány nemrég felmérést készített,hogy kiderítse, miért hagyták el szülôföldjüket, és miért pont abba az országbajöttek, ahová az izraeliek sokáig még a lábukat sem voltak hajlandóak betenni.

A tanulmány, amelyet a Jeruzsálemi Héber Egyetem professzora, UziRebhun jegyez, megállapítja, hogy nincs egyetlen meghatározható oka az izra-eliek tömeges kivándorlásának Németországba, inkább különbözô motivációkegyüttesérôl lehet beszélni. Berlin például igen vonzó célpont lehet a mûvészekés a kulturális területen mûködôk számára, de szép számmal érkeznek a németfôvárosba a high-tech iparral és ingatlanfejlesztéssel foglalkozó izraeliek is.

A karrierépítésben lehetôséget látókon kívül sokan az izraeli politikai légkört,a vallás és az állam összefonódását, illetve a biztonsági helyzetet jelölték meg

Tüntetôk és ellentüntetôk

MÁRTÍRJAINKRAEMLÉKEZTÜNK

emlékezôket – köztük Szerdócz Ervinújpesti fôrabbit és Rudas Dániel kán-tort – Neumann Péter köszöntötte, akinemrég érkezett vissza auschwitz-birkenaui útjáról. Mint mondotta, ke-reste hozzátartozói nyomait, de nemtalálta. Nekünk csak ez az emlékfalmaradt – jegyezte meg.

Ezután Szerdócz Ervin fôrabbi szólta ma és a jövôben élôk felelôsségérôlabban, hogy a holokauszt soha nemenjen feledésbe, soha senki ne ta-gadhassa le azt a gyilkos korszakot.Ennek hangsúlyozása azért is fontos,mert az idô múlásával sajnos eltávoz-nak közülünk azok, akik átélték a bor-zalmakat, nem lesz, aki mutatja karjáta számokkal. Legutóbb az utolsópásztói túlélô, Neumann Lajos is el-ment. Az emlékezés kötelességeazonban a tanúságtevôk távozása utánis ránk marad. Beszélni kell. Akkor is,ha beszélni fáj. Nem mehet feledésbemindaz, ami megtörtént. Ha már nemlesz egyetlen élô tanú sem, itt lesz afal. Hol vagytok, testvérek? Látunkbenneteket a falon túl. Az eljövendônemzedékek érdekében is szükséges,hogy lássunk.

A gyászimákat Rudas Dániel reci-tálta, majd pedig a közösség együttmondta el a kádist. Befejezésül ajelenlévôk elhelyezték a kavicsokat afalnál. A salgótarjáni hitközség képvi-seletében Tóthné Rômer Klára elnöktette le az emlékezés kövét a pásztóimártírok nevét ôrzô emlékmûnél.

SalgótarjánVárosi megemlékezést rendezett a

nógrádi megyeszékhely önkormány-zata a holokauszt áldozatainak emlék-napja alkalmából a fôposta falán elhe-lyezett emléktáblánál, az egykori get-tó egyik helyszínén, ahol SzekeresAlexandra, a helyi Madách Imre Gim-názium tanulója elôadásában RadnótiMiklós verse hangzott el, majd Kere-kes Gábor klarinétjátékát hallgathattameg a szép számú közönség. Azemlékezôbeszédet Fekete Zsolt pol-gármester mondotta, aki felelevenítet-te a 75 évvel ezelôtt történteket, han-goztatva, hogy Salgótarján, Magyar-ország és a világtörténelem legsúlyo-sabb katasztrófájára emlékezünk,azokra az ártatlan emberekre, akiketnem egyszerûen megöltek, hanemmegfosztották ôket emberi mivoltuk-tól csak azért, mert egy velejéig rom-lott eszme ellenségképet, politikaieszközt keresett, hogy hatalmat sze-rezzen és hatalomban maradjon. Apolgármester azt is kiemelte, hogy bárminden évben egyre távolabb kerül eza szörnyû emlék, nem engedhetjük,hogy elhalványuljon, nemcsak az ál-

a civil szervezetek képviselôi helyez-ték el a kegyelet virágait.

*A hitközség a zsidó temetôben lévô,

1948-ban felavatott Auschwitz-em-lékmûnél és az 1470 nevet ôrzô em-lékfalnál tartott mártír-istentiszteletenemlékezett az áldozatokra. TóthnéRômer Klára elnök köszöntötte ajelenlévôket, köztük megkülönbözte-tett tisztelettel a holokauszttúlélôket,továbbá Fekete Zsolt polgármestert,Totha Péter Joelt, a Magyar Honvéd-ség vezetô tábori fôrabbiját és GaraIstván fôkántort.

A polgármester a többi között utaltarra, hogy bár olvastunk rengeteg ta-nulmányt, könyvet, láttunk jó néhánymozi- és dokumentumfilmet, színdara-bot, meglátogattunk számtalan emlék-helyet, múzeumot, mégis egyre hango-sabban zeng a fülünkben a kérdés: ho-gyan történhetett meg mindez? Mintmondotta, ehhez saját magunkat kellmegvizsgálnunk és az egyén szerepét atársadalomban. Mit tettünk volna1944-ben, amikor halljuk a híreket,hogy gettókba zárják a zsidókat? Mittettünk volna, amikor látjuk, hogy aszénbánya udvarában összeterelik ba-rátainkat, szomszédainkat, a salgótar-jáni zsidó embereket? Vagy amikor el-indítják az elsô vonatokat? Nem hi-szem, hogy erre van jó és valódi válasz– jegyezte meg Fekete Zsolt, majdhozzátette: ma már tudjuk, amit akkortalán sokan el sem hittek, hogy mindezmegtörtént, a gonoszság határtalan mé-reteket ölthet, a tétlenség számtalanember életébe kerülhet. Így a fele-lôsségünk még nagyobb. Mit tehetünkma? Amellett, hogy gondolatban az ál-dozatokkal vagyunk, ápoljuk emlékü-ket, legfontosabb feladatunk a gyûlöletelleni küzdelem. Nem engedhetünk te-ret a mérhetetlen gyûlöletnek sem ma,sem a jövôben, sem a zsidósággal, semmás népcsoporttal, társadalmi réteggel,emberekkel szemben. Mert ma mártudjuk, hogy mire lehet képes az em-ber, a hatalom. Tudjuk, mi történhet,ha nem merünk idôben cselekedni.Úgy gondolom, ez az a mód, ahogy aholokauszt áldozatainak emlékét mél-tóképpen ôrizhetjük. Ha nem enged-jük, hogy még egyszer bárki is átéljeazt, ami velük történt.

A polgármester emlékezését köve-tôen Totha Péter Joel szólott a gyá-szolókhoz. Szívszorító ez az óra,megrendítô ez a nap, amikor felidéz-zük a gyilkos fajelmélet, a gerjesztettgyûlölet okozta népirtást, a magyarzsidóság többségének elpusztítását –mondotta, majd hozzátette, Magyar-országon 1441 város és falu van, me-lyekben több mint hét évtizede nin-

csen már zsidó közösség. Ezután asalgótarjáni hitközség történetét ele-venítette fel, megemlékezve többekközött a nagy hatású elsô vezetôrôl,Deutsch Mózes rabbiról, majd pedig etevékeny, a település polgárosodásá-ban meghatározó szerepet játszó kö-zösség megsemmisítésérôl beszélt. Ahitközség az ortodox irányzathoz tar-tozott, 1944 áprilisában 1250 tagjavolt. A zsidóság összegyûjtése májuselején kezdôdött. A sikeres össze-gyûjtésen felbuzdulva a sziráki járás452 fôre becsült zsidóságát is a város-ba hurcolták. Az összeköltöztetésre1944. május 5-e és 10-e között kerültsor. Ide kerültek Bodony, Mátraballa,Mátraderecske, Parád, Recsk, Sirokzsidói is. A gettó három, egymástólelkülönített részbôl állt. KialakításátRátky Béla polgármester és JánossyÖdön rendôrtanácsos, a salgótarjánirendôrkapitány irányította. A gettósí-tást végig a brutalitás kísérte. A város-ba érkezô, ötven fôbôl álló csendôr-alakulat azonnal hozzálátott a zsidóértékek felkutatásához. A zsidókatmegkínozták, összeverték. A kínzá-sokba pár nap alatt tizenhatan haltakbele. A gettó lakóit június elején szál-lították át a kôszénbánya istállóiba. Anyilas hatalomátvétel után a városbanbujkáló zsidókat elfogták és kivégez-ték. A salgótarjáni zsidókat 1944. jú-nius 13-án deportálták Auschwitz-Birkenauba, a veszteség legalább 80százalékos volt.

A liturgiai teendôket Gara Istvánfôkántor látta el. A gyászistentisztelet,amelyet hagyományosan a városi tele-vízió is felvett, az emlékfal elôtt el-mondott kádissal és az emlékkövekelhelyezésével ért véget.

SzécsényA holokauszt 301 szécsényi áldoza-

tára a zsidó temetôben emlékeztek, amártírok emlékoszlopánál, a salgótar-jáni hitközség rendezésében, mivel anógrádi városkában már nem él egyet-len zsidó sem. A sírkert helyi védett-ség alá helyezését pár évvel ezelôttszintén a salgótarjáni hitközség kez-deményezte, amely a folyamatos gon-dozást is ellátja.

Az emlékezôket Tóthné Rômer Klá-ra salgótarjáni hitközségi elnök kö-szöntötte, köztük Stayer László pol-gármestert, dr. Harikné dr. HavasiBeáta alpolgármestert, a képviselô-testület tagjait, továbbá DavidovicsLászló rabbihelyettest és Rudas Dáni-el kántort. Ezt követôen Vanya Noémiegri középiskolai tanuló nagy hatásúelôadásában Kányádi Sándor Panto-mim címû verse hangzott el, amitStayer László polgármester emlékbe-széde követett. A polgármester ki-emelte, hogy az áldozatokra való em-lékezés nemcsak kegyeleti aktus, ha-nem azt is jelenti: küzdeni kell napja-ink kirekesztô ideológiái ellen, hiszenkorántsem kézenfekvô a jelen békésnyugalma tájainkon, folyamatosantenni kell érte. Ezután elszavalta Rad-nóti Miklós Himnusz a békéhez címûversét, ami nagyon is rímelt az el-hangzottakhoz.

Davidovics László rabbihelyetteshangsúlyozta, hogy az emlékezésnemcsak a gyászima elmondását je-lenti, hanem a múltról való minél pon-tosabb ismeretet és annak továbbadá-sát is. Hogyan emlékezzünk Szé-csényben? Úgy, hogy tudjuk, mi voltitt. Hogyan éltek, gyarapították a tele-pülést itt a zsidók, és mi van most.Sajnos fájó az emlékezés, mégis újraés újra el kell mondani, hogy mi az,ami történt. El kell mondani a szava-kat még akkor is, ha tudjuk, a szavaknem azok, amik elhangoznak, hanemamik eljutnak a szívhez. Kell, hogyeljussanak, hiszen itt, Szécsényben isnagy a hiány. Hol vagytok, testvérek?

A mártír-istentisztelet, amelynekkántori teendôit Rudas Dániel látta el,a kádis elmondásával ért véget, s arésztvevôk – köztük Tóthné RômerKlára, Stayer László és még sokanmások – elhelyezték a kegyelet köve-it az emlékoszlopnál.

Bódi Tóth Elemér

dozatok iránti kegyeletbôl, hanem azemberiség iránti felelôsségérzet éstisztesség miatt sem. Mert tanulni kella múlt hibáiból, a történelem szörnyû-ségeibôl.

Ezután a hitközség nevében TóthnéRômer Klára elnök, illetve WilhelmIlona és Rékasi Zoltán megkoszorúztaaz emléktáblát, majd pedig az önkor-mányzat, a pártok, az intézmények és

A mártírünnepség szervezéséért és lebonyolításáért köszönet illeti aKertvárosi Helytörténeti és Emlékezetközpont munkatársait. A táblaavatásonrészt vevôk egy része ellátogatott az elhagyatott, kerítéssel sem körbevett, mamár nem mûködô rákosszentmihályi zsidó temetôbe, ahol Kerekes Bélafôkántor Kél málé ráchámim imája után közös kádist mondtak az elhurcoltakemlékére, majd elhelyezték a kegyelet köveit a még megmaradt sírem-lékeken.

A szertartáson jelen volt többek között Mester Tamás, a BZSH elnöke,Paszternák Tamás, a BZSH gazdasági vezetôje, valamint GlitzensteinSmuel, a Nagy Fuvaros utcai körzet rabbija két fiával.

A XVI. kerület más elôdtelepülésein – így Sashalmon, Mátyásföldön ésCinkotán – nem található a holokauszt ottani áldozataira emlékezô hely.

az elvándorlás okának. Rebhun kutatásai során arra a következtetésre jutott,hogy az izraeliek számára nem elhanyagolható szempont a németek múltja és aholokauszt kérdése sem. Emiatt sokaknak kimondottan kihívást jelent, hogypont ebben az országban legyenek sikeresek.

Ezzel együtt a tanulmány szerint az elvándorló izraelieknek csupán a fele vá-lasztja hosszabb távra otthonául Németországot. A többiek rendszerint tovább-állnak más országokba, de csak kis részük tér vissza Izraelbe.

A Németországban erôsödô antiszemitizmus eddig nem igazán foglalkoztattaaz ott élô izraelieket, derül ki a felmérésbôl. A helyi zsidó közösség sokkal ér-zékenyebben viszonyul a témához, mint az Erecbôl áttelepültek. Rebhun meg-jegyzi, hogy a német nyelv elsajátítása inkább okoz kellemetlenségeket az izra-eliek számára, fôként amikor a holokauszt kapcsán ismertté vált szavak és kife-jezések kerülnek elô.

További érdekesség, hogy bár a Németországba bevándoroltak többségeszekuláris, a helyi közösséggel való kapcsolattartás közelebb hozta ôket a zsidóhagyományokhoz. Az izraeliek ezenkívül az ünnepek megtartásával, illetve sa-ját óvodahálózat létrehozásával próbálják megôrizni identitásukat.

Rebhun professzor azt írja, a németek együttérzéssel és szimpátiával fogadjáka Szentföldrôl érkezôket. Részben azért, mert 60 százalékuk felsôfokú végzett-ségû, és többségük magasabb társadalmi és gazdasági háttérrel rendelkezik,mint más bevándorló csoportok tagjai; másrészt pedig a német társadalombanmég mindig él a holokauszt miatti felelôsségérzet és bûntudat, ami leginkábbabban nyilvánul meg, hogy segítenek az izraelieknek a beilleszkedésben.

Kibic

ÚJ ÉLET4 1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET 32019. JÚLIUS 15.

A stetl jiddis szó várost jelent. Azolyan településeket nevezték stetl-nek, ahol a lakosság jelentôs részezsidó volt és jiddisül beszélt.

Nincs pontos adat arra vonatkozó-an, hogy mikor és hol alakult ki azelsô stetl, annyit viszont tudni lehet,hogy a 17. század elején emelkedettmeg a számuk jelentôsen. Az egyko-ri Lengyel Nemzetközösség terüle-tén kialakult stetlek eredetileg a föld-del rendelkezô nemesség tulajdonátképezték. A gazdasági növekedés fo-kozása érdekében a zsidókat arraösztönözték, hogy telepedjenek le. Atelepesek közül sokan Nyugat- ésKözép-Lengyelországból származ-

Kilencvenöt esztendeje hunyt el Bródy Sándor

„Alattunk a fôváros terült el.Homályos, piszokszínû levegôlepte el az ifjú metropólist,mely e perczben csakugyan va-lami óriási rovardoboznak lát-szott, melyben a kisebb osztá-lyokat utczák képviselték. Fe-kete foltok vergôdtek, hullá-moztak, részint mozdulatlanulállottak benne. Emberek vol-tak... Az udvar egyik csücské-ben hatalmas gyapjúzsákokatméregettek s hordtak le az öb-lös pinczekamra ajtaján. Agyapjúkereskedô, egy vézna,csontos piperkôcz zsidó, ször-nyû fontos képpel állt a mázsá-ló mellett, mintha nem is abüzhödt gyapjút, hanem lelkiüdvösségét mérné. Két markos,torzonborz legény ingre vet-kôzve, bevágott aczélkampójá-val egy-egy zsákba s reáhelyezé a mérôre. Télviz ide-jén, hó, zúzmara közepette fe-detlenül hagyott, szôrös mellökgôzölgött s oly szabályszerûenzihált, mint a mily kimért pontossággal vörösre mart, csupasz karjok kifeszült,összeroppant. Egész mûködésük egy sajátságos gép hatásával volt reám. Azfel sem tûnt, hogy e géprészek vihogtak, káromkodtak s feljajdultak, ha vala-melyik ügyetlen napszámos lábaikra ejté a súlyos zsákot. Egy nagyszakállúvézna kis zsidó-napszámos erôtlen karjaiból minduntalan kiejté a terhet. Két-ségbeesett arczczal nézett szét s némán maradt a szitkokra. Rongyos mellényealól kilógott a lepedôszerû zsidó olvasó, melynek hosszú gyapjúszálait észre-vétlenül, pajkosságból meg-megrángatá egy-egy csintalan munkás; a szegényember pedig romlott lábaival csetlett-botlott s olykor hátraesett. A munkásokkaczagtak s a kis zsidó néma dühvel nézett szét közöttük, mig kipersegett aj-ka hangtalanul mozgott...”

A fenti sorok 135 esztendôvel ezelôtt, 1884-ben látnak napvilágot abban akis elbeszélésgyûjteményben, amely a Nyomor címet viselve elôször hirdetimagyar nyelven a naturalizmust. Az irányzat szellemi atyja egyébként ÉmileZola, aki szélsôjobboldali körök céltáblájává válva, nem zsidó származásúközéleti személyiségként nyílt sisakkal vállalja a harcot az antiszemitizmus-sal szemben is. Zola irodalmi elképzelései az 1890-es évekre eresztenek gyö-keret Magyarországon, elsôként annál az egri zsidó családból származó fiatalpublicistánál-írónál, akit Bródy Sándornak hívnak.

Az önzetlen irodalmi mecénás, Hatvany Lajos írja: „Bródy Sándor Nyomorcímû, legelsô novellagyüjteményének már címében is megfelelt a kérdésre,hogy mely célzatból, mit akart megírni. »Való hangok visszhangzása ez azegész könyv, amúgy zürösen, amint fel ide hallatszanak...« írja Békésgyulána kötet bevezetésében a húszesztendôs gyerekíró, aki már akkor a szegényekés elnyomottak mellé szegôdött.”

A fiatal író szívéhez nem véletlenül állhat közel a nyomorgók, a kisembe-rek sorsa. Hamar tönkrement, korán elhunyt foltozószabó édesapja mellettsokszor nélkülözve nô fel; az élet árnyoldalainak kendôzetlen ábrázolásaezért tapasztalataiból fakad. „A világ kiáltó gazdasági igazságtalanságainál isnagyobb baj az a ridegség, mellyel egyik vergôdô van a másik iránt, egymástmegugató és maró fajták, nemzetek, osztályok és egyesek, aminek mind-mindaz elmék ostobasága az oka” – állapítja meg. Alulról jön. Tanulmányait nemis tudja teljesen befejezni, mégis óriási tehetséggel, szorgalommal, állandóönképzéssel, önfejlesztéssel halad végig pályáján. Nyitott szemmel jár. Akezdetben Jókaiért s természetesen Zoláért rajongó egri fiatalembernek teháta Nyomor hozza meg a sikert. Felköltözik a fôvárosba, állást kap a MagyarHírlapnál és A Hétnél. Rövidesen azonban újabb lehetôség kínálkozik egykolozsvári munkára is – ezért szûk két esztendeig az Erdélyi Híradó szerkesz-tését vállalja. Itt éri a szerelem a szép és tehetséges színmûvésznôvel,Hunyady Margittal. Kapcsolatukból egy fiú, a késôbb ugyancsak irodalmi pá-lyát választó, Márai által „zseninek és prófétának” aposztrofált Hunyady Sán-dor születik. A Rosenfeld Izabellel kötött házasságból pedig szintén egy fiú,a kenyerét ugyancsak tollával keresô publicista: Bródy András származik, akimajd sajtó alá rendezi édesapja mûveit.

Bródy Sándor rövid erdélyi munkálkodása után már megérik önálló folyó-iratának elindítására, amelynek a Fehér Könyv címet adja. Rá pár évre pedigegy újabb lap kerül ki szerkesztôi mûhelyébôl: a Jövendô. Ehhez már társakis szegôdnek mellé: az új magyar színikritika megteremtôje, Ambrus Zoltán,illetve a történeti hûség és a lírai mondandó kettôs mûvésze, Gárdonyi(Ziegler) Géza, akikkel gyakorlatilag elôkészíti a 20. századi magyar iroda-lom meghatározó folyóirata, a Nyugat megjelenését.

Ekkortájt Bródy már az irodalmi divat diktálója, de nemcsak az irodalmié,hanem bizony a férfidivaté is. Sokat ad külsô megjelenésére, a nôk bolondul-nak érte. Amikor kártyázás közben arról kvaterkázik, hogy az nem is úriem-ber, aki hosszú alsónadrágot visel, s partnere figyelmezteti, hogy hisz neki iskilóg egyik nadrágszára alól az árulkodó gatyamadzag, elôkelô hanyagsággalazt feleli, az nem az ô lába.

Szellemes, s gyakran szerelmes-szenvedélyes jellem Bródy, aki nem szûnikmeg indulatosan bírálni a korabeli társadalom visszásságait sem. A közelgôsötét fellegek sem hagyják nyugodni. Öngyilkossági kísérlete, majd a kitörônagy háború, aztán az azt követô forradalmak, a kegyvesztés és az emigrációmind komolyabbá teszik. Mély önvizsgálatok érlelik, de még megszületikköltôi szépségû, filozofikus Rembrandt novellaciklusa. Kényszerû „haza-vál-tását” Padovában, majd Baden bei Wienben tölti. Ez idô alatt szinte teljesenmagára marad, elszegényedik, és betegség gyötri. Csak 1924-ben tud vissza-térni Magyarországra, de már csak a kórházi ágy jut számára. Kilencvenötesztendeje, 1924. augusztus 12-én hunyja le örökre szemét, a Kozma utcai iz-raelita temetôben búcsúztatják.

Bródy Sándor sok jelentôs mûvet hagy hátra az utókornak, a Nyomoron kí-vül többek közt Az egri diákok, a Hófehérke, Az ezüst kecske, A nap lovag-ja címû realista regényeket, s A dada, A tanítónô, A medikus címû drámákat.A jeles magyar író-drámaíró-publicista irodalmunk Adyt, Móriczot, Krúdytés társaikat elôkészítô, rájuk nagy hatással lévô klasszikusai közt tartható szá-mon. Halálának e közelítô kerek évfordulóján ne feledjük el meghajtani fe-jünket emléke elôtt!

– kerecsényi –

A vasárnapi munkaszünetSzénhiányra, áru- és nyersanyaghiányra, létszámhiányra hivatkozva meg-

született a vasárnapi boltzárásra vonatkozó miniszterelnökségi rendelet. Bol-tok, iparosok és személyzetük, a kézi és fejmunkások, alkalmazottak örülhet-tek, hogy vasárnap az vasárnap, nem kell munkát végezni. Jogegyenlôség idevagy oda, azért voltak sérelmek.

Kivételek is akadtak szép számmal, ugyanis a vasárnapi melóstop amezôgazdaságban foglalkoztatottakra, a vendéglôkre, kávéházakra, némelyélelmiszer- vagy dohányboltra, a heti és országos vásárokra nem volt irány-adó.

Mielôtt az éber olvasó elkezdené a guglizást, az internetes keresést, meg-nyugtatom, hogy nem aktuális kormányintézkedést emlegetek, hanem százévvel ezelôttit.

Az akkor mûködô Magyar Zsidók Központi Szövetségének közgyûlése na-pirendre tûzte az intézkedést ellenzô javaslatot, amelyet bizonyos KoreinDezsô terjesztett elô. Sérelmezte az elôterjesztô, hogy a kötelezôként elôírtvasárnapi pihenô, kényszerû zárvatartás a hitükhöz ragaszkodó, szombattartózsidó vállalkozóktól külön áldozat kíván, és üzleti veszteséget is okoz nekik.Nem kívánhatja a kormány tôlük, hogy heti két napon zárva tartsanak. A köz-gyûlés elfogadta a javaslatot, és megbízta Korein Dezsôt, hogy dolgozzon kialapos memorandumot a kormányzat részére.

Tiltakozó cikk is megjelent e témáról, írója megemlíti, hogy nincs ráció ab-ban, hogy a kötelezô vasárnapi munkaszünet alól ne engedjen a kormány to-vábbi kivételeket. És nagyon frappáns poénnal záródik a cikk: tartsa minden-ki a vallása szabályai szerint a munkaszünetet, a keresztény vasárnap, a zsidószombaton, a muzulmán pénteken. Tehát „üdvözüljön mindenki a maga hiteszerint...”

Kíváncsi vagyok, miként zárult a „hitvita” ezelôtt száz évvel. Ha rátaláloka végkifejletre, közreadom.

Politzer Tamás

„Belz, májn stétele Belz”

Stetl – a zsidó város

tak, ahol rendkívül erôs volt az anti-szemitizmus.

A stetlek virágkora körülbelül az1840-es évekig tartott. A hanyatlás-nak több oka is volt. Az egyik agazdaságban keresendô, valamint atelepülések túlnépesedésében. Más-részt késôbb, az 1880-as évektôl, azegyre növekvô antiszemitizmus ésa pogromok hatására közel kétmil-lió zsidó hagyta el Kelet-Európát(1915-ig). Ekkor a szóban forgótérség zsidó lakosságának három-negyede élt stetlekben. A másodikvilágháborúval teljesen megszûnt astetl intézménye, lakóit vagy egy-bôl megölték, vagy koncentrációstáborokba deportálták. Néhánystetl-lakónak sikerült az EgyesültÁllamokba vándorolnia (errôl ki-csit késôbb még szót ejtünk), aholpróbálták folytatni a tradíciókat, de

helyszíne (volt). Nemcsak nappal,gyakran éjszaka is tanultak ott a zsi-dó férfiak.

• Mikve: rituális fürdô.

Kikkel lehetett találkozniegy klasszikus stetlben?

A hagyományos foglalkozásokmellett, melyeket a zsidók gyakranûztek (suszter, kovács és egyéb szak-munkák), számos olyan is akadt,mely erôsen összefüggött a vallással.A rabbin kívül a következô fôbbszereplôi voltak a zsidó (vallási)életnek a stetlekben:

• Melamed: tanító, leginkább agyerekeket oktatta a chéderben.

• Sámesz: ô figyelt arra, hogy a sultiszta és használatra alkalmas le-gyen.

• Zogerke: mivel a stetlek korábannagyon sok hölgy nem tudott olvas-ni, ô vezette az imájukat és tanulásu-

kat. Gyakran olvasott fel hangosanrészeket a hetiszakaszból, különbözôkommentárokkal.

• Sádchen: házasságközvetítô.• Sajchet: rituális vágó, hentes.• Mágid: míg a rabbi a zsidó vallás

törvényeit ismerte remekül, a mágidaz élet erkölcsi, érzelmi vonatkozá-saiért volt felelôs. Gyakran tartottösztönzô beszédeket a helybeli zsi-dóknak arról, hogyan kell kedvesen,ôszintén és kegyesen élni.

A stetlben az intézményrendszere-ket magas strukturáltság jellemezte.Néhány akkoriban mûködô chevra(társaság) a mai napig létezik, igaz,már nincs akkora jelentôségük és sze-

repük (fôleg a stetleredeti régióiban),mint egykor.Ezek a követ-kezôk:• Háchnását Ká-

lá: segített – fô-ként anyagilag – aszegény menyasz-szonyoknak ésvôlegényeknek aházasodásban (ki-házasításban).• Chevra Kádisa:szó szerint szenttársaságot jelent.Temetéssel fog-lalkozott a szerve-zet (ma is nagyongyakori).• Háchnását Or-

chim: vendégekfogadására létre-jött egylet.• Bikur Cholim:

szó szerint: beteg-látogatás. Azértjött létre, hogy aközösség betegeit

meglátogassák és segítsék a tagok.A stetlbeli életet sokan egy ideális,

tökéletes világként képzelik el napja-inkban. Azonban ez nem teljesenigaz. A stetl tele volt szegény embe-rekkel, és az infrastruktúrát is na-gyon alacsony színvonal jellemezte.A legnagyobb élet a piacnapokonvolt jellemzô, amikor sok család ér-kezett a városkákba eladni portéká-jukat. Ôk késôbb a helyi, fôként zsi-dók által birtokolt vendéglôkben ésüzletekben költötték el bevételüket.

Mint a zsidó életben, így a stetlbenis a hét legfontosabb napja a szombat(volt). Ilyenkor csend uralta a város-kákat, a helyiek ekkor csak a zsina-gógákat keresték fel. A családok ott-hon étkeztek, leggyakrabban csakekkor került az asztalra hal és hús,amit a szimpla hétköznapokon atöbbség nem tudott megfizetni.

Annak ellenére, hogy a másodikvilágháború után megszûntek aklasszikus stetlek, az amerikai konti-nensen a mai napig találkozhatunkaz egykori stetl-elképzelés alapjánlétrejövô településekkel. Ilyen példá-ul a Montreal közelében találhatóKiryat Tosh, melyet 1963-ban alapí-tott Meshulim Feish (Ferencz) Lowyrebbe. Jelenleg közel 3000 lakosavan. New York államban több ha-sonló városka is felkereshetô, ezekközül a legnagyobbak Kiryat Joel ésNew Square. Elôbbiben 25.000 fôre,utóbbiban 8.500 fôre becsülik a la-kosok számát, mely évrôl évre nö-vekszik.

Stetl a mûvészetbenTalán az egyik legismertebb, stetlt

bemutató regény a Sólem Aléchemnevéhez fûzôdô Tevje, a tejesember,melybôl film és számos musical iskészült (Hegedûs a háztetôn). A fes-tészetben sem maradt nyomtalan azsidó városka, Marc Chagall, ChaimGoldberg és Mane Katz egyes képe-in is felfedezhetô a jelenség.

Vilniusban 2020-ban terveznek át-adni egy stetlmúzeumot, de számosmás európai zsidó kiállításnak is ré-szét képezi az egykori zsidó városkaéletének bemutatása.

Miklós Dóri

eredeti közegében a nácik teljesenlerombolták a „stetl-jelenséget”.

Legfôbb intézmények astetlben:

• Sul: nem más, mint a zsinagóga.A férfiak a napi három ima melletttórát tanultak és társadalmi életet él-tek ott.

• Chéder: héberül szobát jelent. Achéder nem más, mint egy egyszobásoktatási intézmény, ahol a zsidó kis-fiúk tórát, talmudot és a zsidó élettörvényeit tanulták.

• Bét midrás: míg a sul elsôsorbanaz imádkozás, a bét midrás a tanulás

ÚJ ÉLET4 1998. MÁJUS 1.1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET4 2019. JÚLIUS 15.

1987-ben jutottam el elôször Izrael-be. A laza hivatalos program mellettvolt idô majdnem minden nap privátprogramra is (rokon- és temetôláto-gatás). E magánakciókon Peter Foltynvolt a kísérôm, „taxisom”, útikalau-zom. (Ô 68-ban, még a baráti orszá-gok hadseregeinek „segítségnyújtása”elôtt alijázott Kassáról. Így aztán nemtalálkozhatott a „testvéri harcmezôn”budapesti unokatestvérével, KunIvánnal, akit tartalékos gépkocsizó lö-vész státuszára tekintettel bevetettek acsehszlovákiai baráti hadmûveletirészvételre.)

Egyik délután Tel-Avivból Haifárafurikáztunk. Herzlija közelében asztrádától nem messzire magasodó,emberalakot formázó dombormûremutatott: – Herzl Tivadar, Herzlija azô nevét viseli. Izrael megalapításaután hamvait Jeruzsálembe hozták,mert még életében így akarta. A Nem-zeti Pantheonban van a díszsírhelye.A születésnapja itt nemzeti ünnep, ez aHerzl-nap.

Jártamban-keltemben feltûnt sokhelyen egy óriásplakát: szakállas, ka-lapos idôs urat ábrázolt. A feliratokatnem tudtam „megfejteni”. Kicsinyítettfotókat is láttam néhány boltban, mégegy öregúr Hajarkon utcai, garázsbólelôléptetett zöldségüzletében is. Akövetkezô találkozáskor kérdeztemPétert, kit ábrázolnak ezek az óriás-plakátok és fotók. Felvilágosított,hogy egy bizonyos rabbit, egy vallásimozgalom vezetôjét... Haifáig vitáz-tunk arról, hogy is van az, hogy vallá-si vezetôt, rabbit szabad ábrázolni,nyilvánosan, úton-útfélen reklámozni,holott emberábrázolási tilalom vanvallásunkban. Péter végül felajánlot-ta: anyósom, hála a Teremtônek, igenaktív, életerôs ortodox asszony, haakarod, visszafordulok, bemegyünkhozzá Bné Berakba és megkérdezzük,ô bizonyára okosabb ilyen kérdések-ben, mint mi ketten együtt. Nem men-tünk, azóta is nyitott az akkori kér-dés...

Az elôszó után tisztelô emlékezéskövetkezik: 115 éve, 1904-ben hunytel Herzl Tivadar. Apám abban az év-ben négyéves volt, nem tudhatott mégarról, hogy nevezett honfitársa 1896-ban ilyen mondatokat vetett papírra Azsidó állam (Der Judenstaat) címûmûvében: „...a világ minden táján élôzsidók térjenek vissza Palesztinába,az ôsi hazába, ahonnan annak idejénelûzték ôket... Asszimilálódni nem tu-dunk és nem fogunk soha, mert a né-pek ezt lehetetlenné teszik számunk-ra...”

Apám – és még néhány százezerunzere – itt maradt, családot alapított,imádkozott, dolgozott, üzletelt, aztánmár nemigen lepôdött meg, hogy kar-szalagos sorstársaival együtt Ukrajna

Szombati nyitvatartás rabbinikus jóváhagyással

A kávé akkora népszerûségnek örvendett a zsidók körében a 18. századiPrágában, hogy a rabbinikus bíróságnak kellett szabályoznia, mikor láto-gathatók a kávéházak. A rabbik szigora azonban nem tartott túl sokáig.

A 18. század közepére a kávé meghódította egész Európát, sorra nyíltak a ká-véházak, és a fekete ital iránti rajongás nem kerülte el a kontinens nagyvárosa-inak zsidó lakosságát sem. Kávéházakat zsidók is nyithattak, és ezek a helyisé-gek csakhamar a társadalmi élet központjává váltak – komoly konkurenciát je-lentve a zsinagógáknak és a jesiváknak. A rabbiknak tehát lépniük kellett.

Hogy a rabbik miként próbálták kontrollálni a zsidóság kávéfogyasztási szo-kásit, arról remek betekintést kaphatunk a prágai rabbinikus bíróság döntéseittartalmazó 18. századi jegyzetfüzetbôl. A prágai zsidó múzeumban ôrzött, héberés jiddis nyelven íródott füzetben 1757-tôl kezdve hét bejegyzés is a kávéházaklátogatásával foglalkozik.

Az elsô bejegyzésben még kellô szigorral léptek fel a rabbik a kávéházakkalszemben. Az általános nézôpont az volt, hogy a zsidó negyedben a kávéházaklegyenek zárva, a lakosság pedig inkább a tóra tanulmányozásával töltse a drá-ga idejét.

Mivel ez eléggé lehetetlen próbálkozásnak tûnt, a rabbinikus bíróság engedé-lyezte, hogy a kávéházak kinyissanak egy-egy órára a reggeli és a délutáni imátkövetôen. A nôk viszont egyáltalán nem tehették be a lábukat a kávéházakba.Ami pedig a szombatot illeti: senki sem mehetett szombat napján kávéházba,aki ezt megszegte, annak súlyos bírságot kellett fizetnie.

Néhány héttel késôbb azonban máris enyhíteni kellett a szigorú szabályozá-son, mivel sokan tiltakoztak ellene. Ezért a rabbik azt a döntést hozták, hogyszombaton ugyan nem lehet a kávéházakban fogyasztani, de ha valaki megkí-vánja a kávét, akkor hazaviheti, és otthon megihatja. Hétköznap imaidôben tilosa kávéházakban inni, az imák idejét leszámítva viszont bármikor lehet.

A szombati take away fogyasztást úgy oldották meg, hogy elôre vagy utó-lag fizették ki a kávét. A zsidó kávézók tulajdonosai pedig azért nem estek amunkatilalom törvénye alá, mert egyszerûen nem zsidó alkalmazottak fôztéka kávét szombaton. A hazavitelre kért kávé eleinte jó kompromisszumnaktûnt, de ez sem tar-tott sokáig.

Egy 1758-ban ésegy 1761-ben ké-szült bejegyzésalapján az is kide-rül, hogy szomba-ton csupán délig le-hetett a kávét árusí-tani, és csak tej nél-kül, nehogy a nem-rég húst fogyasztottvendégek a tejeská-vé miatt megszeg-jék a tejes és húsosételek keverésénektilalmát.

Néhány év eltel-tével pedig már anôk kávéházi látogatásának tilalma is enyhülni kezdett. Egy 1764-es bejegyzésszerint ugyanis a rabbik úgy döntöttek, hogy bár a nôk továbbra sem mehet-nek a kávéházakba szombaton, hétköznap este hatig viszont látogathatják azintézményeket. Ez pedig azt is jelenti, hogy a férfiak szombaton is elmehet-nek a kávézókba, és nemcsak elvitelre kérhetik az italt, de ott is ücsörög-hetnek kedvükre.

1774-ben már arról szólt a rabbinikus bíróság döntése, hogy a kávéházak zsi-dó tulajdonosai nem szolgálhatnak ki nem zsidókat szombaton, mivel ezzelmegszegik a szombati kereskedelemrôl szóló tilalmat. Zsidóknak azonban áru-síthatnak kávét az oneg sábbát, vagyis a szombat napjának élvezete miatt, hi-szen nem mindenki tud otthon kávét fôzni magának.

A 18. századi prágai rabbik tehát megértették, hogy a kávéházi hangulat és azezzel járó kulturális változások a hagyományos szombati légkörrel versengenek.A rabbinikus bíróság igyekezett korlátozni a zsidó kávézók szombati tevékeny-ségét, de csak részben jártak sikerrel. Végül aztán úgy oldották meg a problé-mát, hogy kósersági pecsétet nyomtak a két, látszólag egymással szemben állótevékenységre, tehát a kávéházak látogatására, illetve a szombat szentségénekmegôrzésére. Ezzel kimondták, hogy a szombaton kávézókba látogató zsidókvalójában a vallási elôírásokat teljesítik.

Kibic

Dámajáték a Lamblin kávéházban (Louis LeopoldBoilly festménye)

WALDSEE 1944 címmel rendezimeg a budapesti 2B Galéria azt akiállítást, amelynek keretében kor-társ magyar írók, költôk, irodalmá-rok maximum harmincszavas, kéz-zel írt szövegeit olvashatjuk azauschwitzi haláltáborban használtlevelezôlapok mintájára.

A kiállítást a Ráday utcai 2B Galé-ria a magyarországi deportálások 75.évfordulója alkalmából szervezi és amásodik világháborúban elpusztított565.000 magyar zsidónak állít veleemléket. Koncepciója szervesen kap-csolódik a Waldsee 1944 címû, a ga-lériában 2004-ben (majd késôbb mégtöbb mint húsz helyszínen, többek kö-zött Berlinben, Washingtonban, NewYorkban és Cape Town-ban) elindí-tott kortárs képzômûvészeti projekt-hez.

A holokauszt áldozatainak leveleitma levéltárak ôrzik. A képeslapok,papírfoszlányok, levelek a munka-szolgálat és a deportálás különlegesdokumentumai, legtöbbször szerzôjükéletének utolsó pillanataiban íródtak.Waldsee az auschwitzi megsemmisí-

tés szimbolikus helyszíne. Az ausch-witzi levelezôlapok a ma is használa-tos standard postai formátum szerintkészültek. A különbség annyi volt,hogy a címzést segítô vonalak melléegy pecsét került német és magyarnyelvû szöveggel: „Válasz csak le-velezôlapon (30 szóig) németül a Ma-gyarországi Zsidók Szövetsége, Bu-dapest VII., Síp u. 12. útján.” A lapmásik oldalára íródott a tulajdonkép-peni üzenet az otthoniaknak.

A 2B Galéria a deportálások 75. év-fordulójának emlékére kortárs magyarírókat, költôket, irodalmárokat kértföl egy magyar nyelvû, maximumharmincszavas, kézzel írt szövegmegírására. A tárlaton ezeket az alko-tásokat állítják ki.

A témával kapcsolatban GideonHausner: Ítélet Jeruzsálemben – AzEichmann-per története címû köny-vébôl idézünk egy részletet: „A meg-tévesztési hadjárat még Auschwitzbanis folytatódott. Adtak egy levelezô-lapot meg egy ceruzát, és ránk paran-csoltak, hogy írjunk a családunknak.Én a nôvéremnek írtam, Budapestre.

Harminc magyar szóban a rettenetrôl

A szöveget egy SS-legény vagy egykápó diktálta. Körülbelül így hang-zott: »Jól vagyok, dolgozom«. Meg-parancsolták, írjuk azt, hogyWaldseeban vagyunk... Ez egy auszt-riai nyaralóhely. A levelezôlapokonnem volt se bélyeg, se bélyegzés. Alevelezôlapok a Gestapóhoz futottakbe, és onnan továbbították ôket –mondta tanúvallomásában Freudiger.Nagyítóval megvizsgáltam az egyiklapot, és észrevettem, hogy küldôjeAuschwitzot írt a dátum elé, de ezt ki-radírozták, és Waldseet írtak fölébe...Felkerestem Krumeyt, megmutattamneki a lapot... Azt válaszolta: »Nézze,

Freudiger, maga okos ember. Nemkell mindent észrevennie.« Nyilván-való: azt akarták, hogy a zsidó csalá-dok saját kezûleg írt, megnyugtatóüzeneteket kapjanak. Azután elma-radtak az ilyen waldseei lapok is. Mi-vel már senki nem volt, aki írhatottvolna.”

A tárlat augusztus 9-ig látogatható.Résztvevôk: Adamik Lajos, Áfra

János, Balla Zsófia, Bánki Éva,Bárdos Deák Ágnes, Bán Zsófia,Bátki János, Borda Réka, BordásMáté, Cserna-Szabó András, DalosGyörgy, Darvasi László, DragománGyörgy, Fehér Boldizsár, Fehér

Renátó, Ferencz Gyôzô, FerenczMónika, Forgách András, Gáspár-Singer Anna, Gerevich András, G. István László, Géczi János,Gulisio Tímea, Györe Balázs,György Péter, Gyurkovics Tamás,Halasi Zoltán, Hevesi Judit, HidasJudit, Horváth Ágnes, Kabai Ló-ránt, Karafiáth Orsolya, KácsorZsolt, Kántor Péter, KerékgyártóIstván, Kiss Noémi, Kornis Mihály,Kôbányai János, Krusovszky Dé-nes, Lanczkor Gábor, Láng Orso-lya, Lesi Zoltán, Marno János,Marczisovszky Anna, Márton Lász-ló, Mesterházi Mónika, MezeiMárk, Mohácsi Balázs, Nemes Z.Márió, Németh Gábor, Papp Gréta,Parti Nagy Lajos, Péterfy Gergely,Schein Gábor, Schmal Alexandra,Simon Bettina, Spiró György, Szá-linger Balázs, Szabó T. Anna,Szaniszló Judit, Szántó T. Gábor,Száz Pál, Szegedi Eszter, SzenderákBence, Szijj Ferenc, Szkárosi End-re, Szûcs Teri, Szvoren Edina, Tá-bor Ádám, Takács Zsuzsa, TóthKinga, Tóth Krisztina, Turi Tímea,Ungváry Rudolf, Vida Kamilla, Vö-rös István, Závada Pál, Zoltán Gá-bor.

KICSIT RENDHAGYÓ EMLÉKEZÉS

Herzl Tivadar 115 éve hunyt el

havas rónáin aknát kell szedni, utatkell építeni, és gyógyszer nélkül kellmeggyógyulni tífuszból, tüdôgyul-ladásból, s honfitársnak minôsülôfegyveres felvigyázóik többségétnemigen érdekli, hogy megfagynak,elpusztulnak... Felesége, kamasz fia,kislánya? Róluk, illetve halotti anya-könyvük kitöltésérôl csak 1948-bantudott dönteni a járásbíróság, a holt-nak nyilvánítási eljárás végén...

Efféle tipikus, asszimilálódni semengedett zsidók sorsáról Herzl márnem szerezhetett tudomást. Álmáról,a valóságos Ôsújország, Izrael Állammegszületésérôl sem. Eszméit, állam-alapítási nézeteit valló és követô cio-nista utódai a nácizmus hatmillió zsi-dó áldozata nevében is keményenküzdöttek fegyverrel, észérvekkel,politikai eszközökkel az új országért.Úgy is lehetne mondani, hogy komo-lyan vették Herzl Ôsújország könyveutóhangjának elsô mondatát: „De hanem akarjátok, úgy mindaz, amit el-mondtam néktek, csak mese, s az isfog maradni.”

Emberi számítás szerint 1948-at, Iz-rael Állam megszületését még megél-hette volna a cionizmus, az államala-pítási eszme harcosa. 88 éves lett vol-na akkor Benjámin Zeév Herzl. Vajonmelyik állami tisztséget kapta volna?

És mit mondana ma az általa (is)megálmodott zsidó államról, polgára-inak életérôl?

„Ma is álmodna?” – kérdeziFrankpeti (Frank Péter), az Izrael-info alapító fôszerkesztôje az#Izrael70magyar címû, a 70 évesIzraelt ünneplô albumban megjelentírásában. Bár szónoki a kérdés, desok-sok mai izraeli fejében, lelkébenbizonyára megfogalmazódnak Frankgondolatai, amelyek közül kiemelnéknéhányat:

„Mit szólna, ha látná, hogy a zsidókállamából egyre inkább zsidó állam-má alakul az ország?

Biztosan meglepôdne, hogy feltá-madt a héber nyelv, és nem az a bábe-

li zûrzavar van, amit ô elképzelt. Nyil-ván örülne, hogy a héber kiütésesgyôzelmet aratott.

Tiszteletben tartaná a papságot és akatonákat, de nem engedné, hogy be-leszóljanak az állami ügyekbe. A zsi-nagógákra korlátozná a rabbik tevé-kenységét, ahogy a hadseregnek is alaktanyában lenne a helye.

Csodálkozna, hogy mennyire nemkoherens a társadalom, hogy meny-nyire máshogy viszonyulunk egymás-hoz, mint a gálutban, hisz ô nem la-kott marokkói, etióp, orosz, amerikaizsidóval.

Hogy a zsidók államának kikiáltásaaz egy dolog, de felépíteni és irányíta-ni, az már más tészta.

Meglepôdne, hogy nem fehér ala-pon hét aranycsillagú zászló a hivata-los lobogó, ahogy azt ô elképzelte,ahol a fehér az új, tiszta lappal indu-lást, a hét csillag pedig a hét munka-órát – és nem tíz-tizenkettôt! – jelenti.

Tudná, hogy itt van a helye, itt érez-né magát otthon.

Nem vélt vagy valós történelmi jo-gokról szónokolna jelszavak szintjén,hanem felkerekedne és személyesenismerné meg az ország csodálatos tá-jait, a beduin kecskepásztort, a zsidógazdát és a keresztény szerzetest.

Lehet, hogy Herzl nem ígérne békét,viszont deklarált célja volna a demok-ratikus, liberális és progresszív zsidóállam, amely gondoskodik a lakosokjólétérôl, a jogi és társadalmi igaz-ságról és az esélyegyenlôségrôl. Aholbiztosítva van a zsidó többség, mintahogy garantálva vannak a kisebbsé-gek egyenlô jogai is.”

Mások, másként gondolkodók nyil-ván más tartalmú kérdéseket tennénekfel. Ez sem lenne baj, a tisztelô, jóér-zésû emlékezet keretében ilyeneknekis helyük volna, ezek is elférnénekHerzl szobrának talapzatán... Ahol aza felirat, hogy Herzlija egy mesés vá-ros...

Politzer Tamás

A Herzlija közelében magasodó, emberalakot formázó dombormûre muta-tott: – Herzl Tivadar.

ÚJ ÉLET 51998. MÁJUS 1. ÚJ ÉLET 52019. JÚLIUS 15.

IZRAELIIZRAELI SS ZZ ÍÍ NN EE SSMohamed Izraelben

A Beitar Jeruzsálem focicsapat legújabb igazolását Ali Mohamednekhívják. A klub iszlamofób szurkolói azonban nehezen viselik, hogy ilyennévvel lépjen pályára valaki kedvenc csapatuk színeiben.

Ali Mohamed lett az izraeli labdarúgás nyári átigazolási idôszakának eddi-gi legnagyobb szenzációja. A nigeri labdarúgó ugyanis ahhoz a Beitar Jeru-zsálemhez szerzôdött, amely többek között iszlámellenes, rasszista szurkoló-iról ismert. A különösen szélsôséges ultrákat tömörítô La Familia nevû szur-kolói csoport máris felhívásban követelte, hogy Mohamed, aki amúgy keresz-tény, változtassa meg a nevét, mert szerintük a klubnak egyszerûen nem lehetMohamed nevû játékosa.

Ali Mohamed a Maccabi Netanja játékosaként

Hárommilliárdcsésze kávét

isznak éventeaz izraeliek

Kevesebb alkoholt, de több ká-vét fogyasztanak az izraeliek – írjafriss tanulmányában egy izraelistartup, a Sleeprate a JeruzsálemPost cikke szerint.

A Sleeprate-et 2006-ban dr. AndaBaharav alapította azzal a céllal,hogy a Tel-avivi Egyetemen szerzetttöbb évtizedes alváskutatói tapaszta-latát a modern technika segítségévelbárkivel megoszthassa. Kutatókéntazt vizsgálta, hogyan változik a szív-verés az alvás különbözô fázisaibanaz éjszaka folyamán. A Sleepratealapításakor ennek eredményeithasználta fel ahhoz, hogy levédesseazt a technológiát, amely a szívverésés az agyi aktivitás közötti kapcsola-tot méri. A Sleeprate végül egyolyan applikáció lett, amelyet a for-galomban lévô mobileszközök több-ségére le lehet tölteni. Elemzi az al-vási adatainkat, és értesítéseket küld,ha valamilyen változtatásra vanszükségünk.

A Sleeprate legfrissebb kutatásaarra irányult, hogy feltérképezze azalkoholfogyasztás hatását az alvásminôségére. Az eredmény az lett,hogy az izraeliek évente 3 milliárdcsésze kávét és 5,4 liter alkoholt isz-

Globális szinten a nôk élnek stresszesebb életet, Izraelben viszont a férfiak

A magyar–izraeli diplomáciaikapcsolatok újrafelvételének

30. évfordulójaMagyarország 1948 májusában elismerte a megalakuló Izrael Államot, a

két ország ezután követi szintû, teljes diplomáciai kapcsolatokat létesített.1967. június 12-én – a Varsói Szerzôdés döntése értelmében – a magyar

kormány kénytelen volt megszakítani a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. Aváltozás 1989. szeptember 17-én következett be, amikor megállapodás szüle-tett az érdekképviseletek felállításáról, amelyek 1988. március 14-én Buda-pesten és Tel-Avivban is megnyíltak. A nagyköveti szintû diplomáciai vi-szony 1989. szeptember 18-án állt helyre.

Hogyan erôsítsük meg a világ zsidósága és Izrael

kapcsolatát?Egy merényletben meggyilkolt izraeli fiú szülei olyan eredeti ötleteket

kerestek, amelyek Izrael és a diaszpóra kapcsolatát erôsíthetik. A leg-jobb pályázat kiválasztásában a világ zsidóságának segítségét kérik. Aszavazók között páros repülôjegyet sorsolnak ki Izraelbe.

2014-ben há-rom izraeli fia-talt raboltak elés gyilkoltakmeg a Hamászterroristái. Azegyikük az ak-kor 16 éves Gil-Ad Shaer volt,akinek szülei,Bat-Galim ésOfir Shaer ren-geteg támoga-tást kaptak a vi-lág különbözôrészein élô zsi-dóktól. Hogy ezta támogatást viszonozzák, létrehozták fiuk emlékére a SonShine Alapítványt,amelynek egyik célja a világ zsidósága és Izrael közötti kapcsolat erôsítése.

Mivel az utóbbi idôben azt tapasztalták, hogy ez a kapcsolat némileg fe-szültté vált, úgy döntöttek, hogy innovációs pályázatot írnak ki, amire olyanúj, eredeti ötleteket várnak, amelyek segíthetnek megerôsíteni ezt a némilegmegkopott kapcsolatot. „Izrael és a diaszpóra zsidósága egy családnak számít.Szükségünk van egymásra a növekedés, az egység, az inspiráció és a pusztatúlélés érdekében” – írja Bat-Galim és Ofir Shaer a pályázat oldalán.

A beérkezett ötleteket elôször egy szakmai zsûri szûrte meg, hogy megfe-lelnek-e a kiírt feltételeknek, majd egy tanácsadói testület kiválasztotta a há-rom legjobbat, amelyeket most közönségszavazásra bocsátottak. A végsôgyôztest, amely elnyerheti a 10 ezer dolláros díjat, ennek a szavazásnak azeredménye, illetve egy háromtagú zsûri döntése alapján választják ki. A zsû-ri tagjai: Ayelet Shaked korábbi izraeli igazságügyi miniszter, NatanSharansky, a Szochnut korábbi elnöke és Kfir Damari, az elsô izraeli hold-szondát útnak indító SpaceIL társalapítója.

Ofir és Bat-Galim Shaer

Trump-fennsík

a GolanonDonald Trump amerikai elnök

nevét fogja viselni egy terület aGolan-fennsíkon Benjámin Ne-tanjahu izraeli miniszterelnökkezdeményezésére.

Ünnepélyes keretek között, Benjá-min Netanjahu izraeli miniszterel-nök részvételével tartották meg azt anévadási ceremóniát, amelynek ré-vén a Golánon található egyik telep aTrump-fennsík nevet kapja annaktiszteletére, hogy az amerikai elnökdöntése nyomán az USA elismerteIzrael jogát a területre. A szírfôvárostól, Damaszkusztól mintegy

Hogy követelésüket nyomatékosítsák, négy jeruzsálemi ultra meg is fenye-gette a Beitar tulajdonosát, aki nem nagyon ijedt meg tôlük, és közölte, be-perli a fenyegetôket. Mose Hogeg kijelentette, hogy nem igazán foglalkozika szurkolók fenyegetéseivel, csakúgy, mint ahogy nem érdekli az sem, hogymilyen származású vagy vallású egy-egy futballistája, csak az számít, hogy jójátékos-e az illetô.

A per belengetésének meg is lett a hatása, a La Familia visszavonta koráb-bi követelését Mohamed nevének megváltoztatására. A szélsôséges szurkoló-csoport egyébként már az elején hangsúlyozta, hogy magával a játékossalnincsen semmi problémájuk, hiszen keresztény vallású. Csupán a Mohamednévvel nem érzik túlságosan komfortosan magukat, és nem szeretnének foly-ton ezzel a névvel találkozni a jeruzsálemi stadionban.

A La Familia tagjai egyébként nem szoktak viccelni. 2012-ben például,amikor a Beitar két muszlim csecsen játékost szerzôdtetett, a feldühödött ult-rák rasszista rigmusokat kiabáltak az edzések és a meccsek alatt, az akkori tu-lajdonost halálosan megfenyegették, és kivonultak a stadionból, amikor azegyik csecsen gólt szerzett. Néhány szurkoló még a csapat irodáit is felgyúj-totta, elpusztítva az ott ôrzött trófeákat. A két futballistának végül távozniakellett a klubtól.

Kibic

2019-ben a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 30. évfordulóját ün-nepeljük. Az évek során Magyarország és Izrael baráti és stratégiai szövetsé-gesi kapcsolatot épített ki egymással. Ebbôl az alkalomból az Izraeli Nagykö-vetség egy saját bélyeget készíttetett, amit a partnereinknek küldött levelein-ken fogunk majd használni.

Izraeli Nagykövetség

60 kilométerre lévô telep építkezésimunkálatai még csak most kezdôd-nek, de az elnevezés megtörtént, ésaz ünnepségen fölvonták az izraeli ésaz amerikai zászlót is.

A rendezvényen Netanjahu törté-nelminek nevezte az eseményt, és Iz-rael barátjának Donald Trumpot.David Friedman, az USA izraelinagykövete úgy fogalmazott: a jólmegérdemelt döntést hazája nagyraértékeli. Netanjahu bírálói ugyanak-kor úgy vélik: pusztán egy politikaiattrakcióról van szó, amelyre nin-csen törvényi felhatalmazás.

A Golánt a zsidó állam 1967-benszerezte meg Szíriától, majd 1981-ben annektálta hivatalosan, de az-óta idén márciusban az EgyesültÁllamok volt az elsô ország, amelyelismerte Izrael fennhatóságát a te-rületre.

nak. A statisztikai adatok részlete-sebb elemzésébôl kiderül az is, hogyazok az izraeliek, akik kávét fo-gyasztanak, sokkal többet isznakbelôle, mint a világ többi részénélôk: 4-8 csészét naponta. Az izraeli-ek viszont kevesebb alkoholt isznakesténként, mint a világ más országa-iban. Számszerûsítve: az izraeliek 22 százaléka iszik alkoholt lefekvéselôtt, a világ többi részén tapasztal-ható 26 százalékkal szemben.

A koffeintartalmú italok fogyasz-tását tekintve jelentôs különbség mu-tatkozik Izrael és más országok kö-

zött. Az izraeliek 61 százaléka iszikkoffeintartalmú üdítôt, más orszá-gokban viszont a lakosság 75 száza-léka.

Mivel a Sleeprate applikációja al-kalmas a stressz szintjének méréséreis, a kutatás erre is kitért. Az izraeliférfiak stressz-szintje 44,8, a nôképedig 34,1. Érdekesség, hogy a világmás országaiban ez az arány pontfordított, 46,8–41,2 a nôk javára, va-gyis globális szinten a nôk élnekstresszesebb életet, Izraelben viszonta férfiak.

Izraeli Nagykövetség

A szavazásra bocsátott három pályamû a következô:A Te vagy a testvérem – Egy nemzet fia, aki nem állampolgár címû kezde-

ményezés oktatási és értékalapú szinten mûködik, hogy különbözô eszközök-kel egy szimbolikus, nem állampolgársági státuszt alapítson a diaszpórábanélô zsidók számára, ezzel erôsítve a kapcsolatot köztük és Izrael Állama kö-zött.

Az A zsidó világ számára címû pályázat egy zsidó „ösvényt” fog létrehoz-ni, amely keresztülhalad a világ különbözô pontjain, és egy olyan infrastruk-túrát épít ki, amely összeköti az izraeli és a zsidó utazókat az „ösvény” kör-nyékén élô zsidósággal.

A Dupla Mazal Tov egy közösségimédia-platformot hozna létre, hogy ösz-szekösse azokat a zsidókat, akiknek ugyanakkor van a születésnapjuk a világkülönbözô pontjain.

Kibic

ÚJ ÉLET6 1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET6 2019. JÚLIUS 15.

A Jeruzsálem Intézet a Stratégiá-ért és Biztonságért (JISS) beszámo-lót tett közzé a Jeruzsálem fölöttihatalomért folyó harcról.

Ráed Szaláh sejk

Orient House

A nap végén – Ungvári Tamás emlékére

„Egy tradicionalista ember, mintén, leül az asztalhoz peszáchkor, akovásztalan kenyér ünnepén, éskeresi azokat, akiknek ott kénemég ülni, látja az árnyakat magakörül, várja, hogy Élijahu (Illéspróféta) belépjen, és ôk is, a meg-gyilkoltak is, megérkezzenek vele.Nekünk, túlélôknek, nincs tágabbcsaládunk, irigykedve hallunk be-szélgetni sógorokról, unokatest-vérekrôl.

Hol vannak az én sógoraim?Kikérem magamnak, hogy csak a

két gyerekem és a feleségem legyenott, ahol

,44 elôtt 42-en ültünk.

Ma már vannak taktikáim, elme-gyek a rabbiképzô széderestéjérevagy ilyesmi. Pár hét alatt történt,pár hét alatt tûntek el több százezren,ez a felfoghatatlan. Ezért elég érzé-keny vagyok arra, ha valaki elvesztiaz állását, nem tudja etetni a család-ját, kiteszik onnan, ahol lakott, szó-val amik mostanában történnek.

A temetetlen holtak, ahogy Sartremondja, itt vannak velünk, nem csaka zsidók. Én, aki vidám, pozitív tanárember vagyok, mindenhol tehetséget lá-tok feltûnni, at the end of the day, a nap végén azt szeretném még tudni, holvannak ezek az emberek, hova csúsztak a múltak iszapján, ahogy a költômondja. Hol van az éj, amikor még vígan szürkebarátot ittak a fürge barátoka szépszemû karcsú pohárból? Nem tudom, érthetetlen. Ezért írok.”

„Minden úgy volt jó, ahogyan volt”, mondta életérôl. Úgy búcsúzott, olyanszépen és elegánsan, ahogyan élt. Igen, nekünk is minden jó volt.

Köszönjük.

Ungvári Tamás 2016-ban az otthoni könyvtárábanFotó: Reviczky Zsolt, Népszabadság

Még mindig Európa a világlegbékésebb régiója

A Global Peace Index felmérése szerint a nacionalizmus és a terroriz-mus erôsödése ellenére is itt a legnyugodtabb az élet. Izrael a lista utolsóharmadában található.

Izland a legbékésebb nemzet a Földön a Global Peace Index felmérése sze-rint. Az elmúlt öt évben elôször javult világszerte a békehelyzet.

Afganisztán van a lista legvégén, még Szíria és Dél-Szudán is megelôzi,ezenkívül Jemen és Irak is az utolsó öt helyen végzô ország között szerepel.A szintén konfliktusokkal terhelt Nigéria viszont „csak” 148-dik a listán, ésIzrael a 146-dik helyen áll.

A felmérés 163 ország helyzetét méri fel a katonai kiadásokat, a terroriz-must, a konfliktusok következtében fellépô haláleseteket, valamint az erôszakgazdasági költségeit vizsgálva.

Izland 12 éve vezeti a listát, folyamatosan csökken a gyilkosságok száma,és egyre több pénzzel támogatják az Egyesült Nemzetek békefenntartóit.

Új-Zélandot találjuk a második helyen még a christchurchi terrortámadásellenére is. Portugália a harmadik, Ausztria a negyedik, Dánia az ötödik, ésáltalában is elmondható, hogy az európai országok foglalják el a lista leg-elôkelôbb helyeit.

Magyarország is szép eredményt ért el, a 21-dik a ranglistán, ezzelmegelôzve például Németországot (22), Szlovákiát (22), de más kelet-euró-pai országokat is (Románia 25, Bulgária 26, Lengyelország 29). Az EgyesültKirályság a 45-dik, Franciaország a 60-dik helyen végzett, az Egyesült Álla-mok viszont visszacsúszott a 128-dik helyre.

„Európa a világ legbékésebb régiója, még akkor is, ha Európa szélesebb ér-telemben vett politikai környezete bizonytalan, újraéled a nacionalizmus, és aterrorizmus is fenyegeti a békét”, áll a jelentésben.

Kibic

Folyik a harc Jeruzsálemért...

Az Orient House (Keleti Ház) egyelôkelô villa Kelet-Jeruzsálem Ban a-Zahara kerületében. A villa a 19. szá-zad végén épült, és már több mint 17éve üresen áll.

Két nappal a jeruzsálemi S’barrokávézóban elkövetett öngyilkos me-rénylet után (melyben 15 személyvesztette életét és 140 volt a sérültekszáma), 2001. augusztus 11-én hajnal-ban rohamrendôrök szállták meg azépületet, amelyben a kulturális álcamögött a valóságban a PFSZ jeruzsá-lemi fôhadiszállása üzemelt. Az ott-tartózkodókat letartóztatták, és többtízezer iratot foglaltak le. A házat azösszes irodával együtt lezárták.

A villa, amelyben II. Vilmos csá-szár (1898), Abdallah emír (1931), demég a számûzött Hailé Szelasszié eti-óp császár is vendégeskedett, ésamely napjainkra a „palesztin törekvé-sek” szimbólumává vált, azóta is zár-va van. A bezárásról szóló határozatotfélévenként meghosszabbítják.

Gilád Erdán belbiztonsági minisztera legutóbbi meghosszabbítás alkalmá-val egy sor Jeruzsálemben mûködôpalesztin intézetre is kiterjesztette ahatározatot.

Úgy tûnik azonban, hogy az OrientHouse körüli csönd csak látszólagosvolt, amely egyre inkább megtörnilátszik.

Néhány héttel ezelôtt Izrael letar-tóztatta a palesztin biztonsági szervek32 tagját, élükön Adnan Ghaithot, akita palesztinok „Jeruzsálem kormány-zója” címmel ruháztak fel. Letartózta-tásának oka, hogy olyan államhatósá-gi tevékenységet fejtett ki, mely tör-vényileg tiltott a Palesztin Hatóságszámára.

A letartóztatásra azután került sor,hogy a Palesztin Hatóság emberei el-rabolták a kelet-jeruzsálemi IszanAkelt, aki egyébként amerikai állam-polgársággal is rendelkezik. Azzal vá-dolták, hogy segédkezett óvárosi in-gatlanok eladásában zsidók részére,ami a palesztin társadalomban meg-bocsáthatatlan bûn. Ramallahban bí-róság elé állították, és kényszermun-kával súlyosbított életfogytiglani el-zárásra ítélték.

Ghaith „kormányzó” – aki a kelet-jeruzsálemi Silwánban lakik – közre-mûködött más izraeli arab állampol-gárok letartóztatásában is. Ezért moz-gását korlátozták: nem léphet Júda-Somron, valamint a Palesztin Hatóságterületére, nem találkozhat MadzsadFarddzsal, a palesztin általános hír-szerzés fônökével. Fardzs, nem mellé-kesen, nagyon jó kapcsolatokat ápolaz izraeli biztonsági szervekkel.

Ezzel egy idôben a Palesztin Ható-ság Jeruzsálemért felelôs miniszteré-nek, Adnan al-Husszeininek megtil-tották a külföldre utazást, mivel a je-ruzsálemi cselekményekben ô is köz-remûködött.

Mint kiderült, Adnan Ghaith és tár-sai csak a jéghegy csúcsát képezik aPalesztin Hatóság és más külföldiszervezetek jeruzsálemi mûködésé-ben.

Izrael hozzákezdett, hogy fokozato-san feltárja a felszín alatti történése-

ben útépítésre, takarításra, oktatásra,szociális ellátásra, sport- és szabad-idôs létesítményekre. Azonban amígaz izraeli költségvetés az önkormány-zati szolgáltatások kiterjesztését-javí-tását szolgálja, addig a palesztin apolitikai-tudatformáló programokat.

A Fatah például széles körû tevé-kenységet fejt ki Jeruzsálem keleti ré-szében, többek között számos sport-egyesületet mûködtet. Közülük is alegkiemelkedôbb az „Olajfák hegye”(Nadi Yabel a-Zeitun) elnevezésû aza-Tur negyedben. Az egyesület az „if-júság szívéért” versenyez a városházaáltal kinevezett közösségi igazgatóvalszemben. A Fatah bejuttatta embereita szülôi munkaközösségekbe is, rend-szeresen zavarják az állami ünnepe-ket, és igyekeznek azok helyébe pa-lesztin ünnepeket állítani.

A jelentés feltárja az „iszlamistamozgalom északi szárnya” elnevezé-sû szervezet – melynek élén RáedSzaláh sejk áll – mûködését annak el-lenére, hogy ezt a szervezetet 2015-ben törvényen kívül helyezték. (Amozgalom a Templom-hegy körülihangulat- és zavarkeltés fô forrása.)A szervezet tevékenységét névlegesenaz „iszlám népi mozgalom Jeruzsále-mért és az al-Aksza mecsetért” nevûalapítvány vette át, amely Törökor-szágban mûködik.

Az alapítvány kormányoktól, nem-zetközi szervezetektôl, üzletemberek-tôl gyûjt pénzt, melyet biztos jövedel-met garantáló ügyletekbe fektet, ésebbôl különbözô projekteket finanszí-roz, fôleg az Al-Aksza mecsetben ésJeruzsálem muzulmán negyedében.

Ez tulajdonképpen nem más, mintújabb török kísérlet arra, hogy meg-vessék lábukat Kelet-Jeruzsálemben,az Óvárosban és a Templom-hegyen.A török fellépés alig néhány hete vál-tott ki heves jordán és marokkói „el-lenlépést”.

Az Óvárosban lévô zsidó negyedlakói gépkocsijaikat állandó jelleggelegy sok éve elhagyott, az örmény ne-gyed határán álló mecset mellett tárol-ják. Nemrég figyeltek fel arra, hogyaz épületbôl zöldes fény szûrôdik ki.

arányban oszlik meg Ghaith „kor-mányzó” és al-Husszeini miniszterközött.

A költségvetés felhasználását többpontban fogalmazták meg. Ennek ér-telmében az a „palesztin földtulajdonmegôrzésére”, az „izraeli megszálláselleni tevékenységre”, valamint az en-gedély nélküli fegyverek „felügyele-tére” fordítandó. (Jeruzsálem keletirészén komoly arzenál van engedélynélküli fegyverekbôl.)

Egy másik költségvetési pontban a„külföldi delegációk vendégül látása”,az „anyagi segítség a bebörtönzött ter-roristák részére”, illetve a „halott ter-roristák családjának megsegítésére”szerepel. (Ez a büntetési tételtôlfüggô, havi apanázson felüli juttatás.)

A „kormányzó” felettese, al-Husszeini magasabb összegû költség-vetési tételek felett rendelkezik. Töb-bek között olyan irodák és intézmé-nyek fenntartására van pénzügyi kere-te, melyeket a palesztinok törvényte-

ket. Ennek kapcsán vált ténnyé, hogya Palesztin Hatóság 64 millió sékeltfordít különbözô jeruzsálemi tevé-kenységre, amely 6, illetve 58 millió

lenül üzemeltetnek. Ezek az intézmé-nyek nyújtanak jogi és anyagi segítsé-get azoknak, akik hatósági engedélynélkül építkeztek (megszámlálhatat-lan mennyiségben), és ellenük bontásihatározat van érvényben.

Kulturális és sporttevékenységet tá-mogatnak, valamint kereskedôket. Ekét utóbbi tétel akkor jelent meg aköltségvetésben, amikor a jeruzsálemipolgármesteri hivatal nagyobb szabá-sú programokat indított az araboklakta területeken.

A Palesztin Hatóság mindent elkö-vet, hogy döntô befolyást gyakoroljona kelet-jeruzsálemi arab lakosság éle-tére. Erre a célra nagy összegû ado-mányokat kapott az EU-tól és néhányarab országtól.

Fenti tevékenységet a MahmúdAbbász elnök irodájában mûködô „Je-ruzsálem csapat” hangolja össze, a„kormányzó” és a miniszter közremû-ködésével.

A palesztin költségvetésbôl Jeru-zsálemre fordított összeg lényegesenalacsonyabb, mint amennyit az izraeliköltségvetés Jeruzsálem arabok laktarészeire fordít.

Izrael az elmúlt években több száz-milliót ruházott be Kelet-Jeruzsálem-

A vizsgálat kiderítette, hogy az épü-let már néhány hónapja felújítás alattáll, a munkálatok végrehajtója a jor-dániai Waqf és az Al-Quds (Jeruzsá-lem) bizottság, amely bizottság élénVI. Mohamed marokkói király áll.

Arra is fény derült, hogy továbbihat elhagyott mecset felújítása szere-pel terveik között. Világossá vált az is,hogy a jordán Waqf attól tartott, hogya törökök, akik már hozzávetôlegesenszáz épületet – köztük mecseteket –újítottak fel az Óvárosban, további, aWaqf tulajdonában lévô épületre te-szik rá a kezüket.

Mint napvilágra került, az Al-Qudsbizottság hozzákezdett a muzulmánnegyed egy óriási épületének, az ún.marokkói háznak a felújításához is,szintén attól tartva, hogy a túl aktívtörökök azt is bekebelezik.

A jelentésbôl kiderül, hogy számoskülföldi ország is fejt ki Jeruzsálemkeleti részében különbözô tevékenysé-get – tudomást sem véve az izraeli ha-tóságokról, figyelmen kívül hagyva azizraeli törvényeket.

A közzétett anyag beszámol arról,hogy a dél-kelet-jeruzsálemi negye-dekben (Sur Baher, Umm Tuba,

Yabel-Mukaber és Umm Liszun...) aHamász döntô befolyásra tett szert.Olyan „szülôi munkaközösségek” ala-kultak, amelyek gyakorlatilag a ne-gyedet irányítják, és tagjaik nagy ré-sze börtönbôl nemrég szabadultHamász-tag.

Kelet-Jeruzsálemben tevékenyke-dik a Felszabadítás Pártja (Hizab al-Tahrir), amelyet az Európai Unió tag-országai már törvényen kívül helyez-tek. Izrael még nem lépett ebben akérdésben.

Ideológiájuk csak annyiban tér el azISIS ideológiájától, hogy ôk nem al-kalmaznak erôszakot. A meggyôzéserejével operálnak. Napjainkra mártöbb kelet-jeruzsálemi mecsetben tet-tek szert döntô befolyásra.

Az utóbbi idôben feltûnt a színenSzaúd-Arábia és az Egyesült ArabEmirátus is. Szaúd-Arábia 150 milliódollárt adományozott több kelet-jeru-zsálemi projektre, és a két ország kö-zösen számos ingatlant vásárolt aTemplom-hegy közelében.

Az is nyilvánvalóvá vált, hogy Jeru-zsálemben az egyik legnagyobb„befektetô” az Európai Unió. Az EUszámos, parlamenten kívüli keretbenmûködô szélsôbalos szervezetet tá-mogat, kettôs céllal:

– Elvitatni Izrael és a jeruzsálemivárosháza Kelet-Jeruzsálem igazga-tásához való jogát és lejáratni ôket anemzetközi közvélemény, valamintkülönbözô fórumok elôtt.

– A kelet-jeruzsálemi lakosok szoci-ális támogatása révén elérni, hogy nevegyék igénybe Izrael és a városházaáltal nyújtott szolgáltatásokat.

Ezen túlmenôen az EU jelentôs ösz-szeget fordít azon családok jogi támo-gatására, amelyek engedély nélkülépítkeztek. A cél: mindenáron meg-akadályozni a bontási határozat vég-rehajtását.

A Palesztin Hatóság nagy nyomást(nem egyszer fizikait) gyakorol aszülôkre, ha azok gyerekeiket hivata-los izraeli tanintézetbe kívánják beírat-ni és nem a palesztinok által fenntartottiskolába. Minden erôvel azon vannak,hogy a fiatal ne izraeli, hanem palesz-tin érettségi vizsgát tegyen.

Ez természetesen oda vezet, hogysaját gyerekeik továbbtanulási esélye-it csökkentik a minimumra, ugyanisha nem veszik igénybe az izraeli okta-tási keretet, csak Jordániában vagymás arab ország egyeteme-in/fôiskoláin folytathatják tanulmá-nyaikat – ami viszont nagyon sokpénzbe kerül.

Leharblog

71998. MÁJUS 1. ÚJ ÉLETÚJ ÉLET 72019. JÚLIUS 15.

a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének lapja

1075 Budapest, Síp u. 12.Telefon/fax: 322-2829

E-mail: ujelet@mazsihisz.huFôszerkesztô:Kardos Péter

Olvasószerkesztô:Gábor Zsuzsa

Kiadótulajdonos:Mazsihisz

Elôfizetési díjak:Belföldön: 1 évre 4800 Ft

Külföldre 6800 Ft/évUSA és Izrael: 7500 Ft/év

Az összeg valutában is befizethetôaz aktuális árfolyamon.OTP bankszámlaszám:

11707024-22118480OTP SWIFT kód:

(BIC) OTPVHUHBIBAN:

HU66 1170 7024 2026 2095 0000 0000Terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap

Üzletág, elôfizethetô a kiadónál.Postacsekk: 11707024-22118480

Terjesztéssel kapcsolatos reklamációkintézése a 06-(1)-767-8262-es számon.

Szedés, tördelés: WolfPress Nyomdaipari Kft.

Nyomdai munkák:

mondAt Kft., www.mondat.huFelelôs vezetô: Nagy László

ISSSN 0133-1353

VEGYESÜzemorvosi, háziorvosi rendelés

Zuglóban, Vezér u. 156. VITA-PHARM. Hétfô–szerda 15–16-ig. Dr.Szigeti Miklós, tel.: 220-0230.

Mûfogsorrögzítés miniimplantá-tumokkal. Bp., Szt. István krt. 4. III. 1.320-4778. www.drviragdental.hu éswww.mini-implantatum.hu

Közös képviselet, társasházkeze-lés, ingatlanközvetítés, ingatlankeze-lés Budapesten. Dr. Bíró Anna,06-70-505-9394, 06-70-383-5004,info@drbiroanna.hu

Színes és fekete-fehér nyomtatás,másolás, plakátnyomtatás, névjegy-készítés, diplomakötés, könyvnyom-tatás a Mammut III. em. 312-es üz-letben és a Balogvár u. 1. alatt.Messinger Miklós, +36-20-934-9523, rcontact@t-online.hu

Régiség, festmény, ékszer, ha-gyaték vétele a legmagasabb áron,azonnali készpénzfizetéssel. KáraiGaléria, 1077 Budapest, Wesselé-nyi u. 9., a Dohány-zsinagóga mögött. 06-1-344-2728, 06-20-924-5370, karaigaleria@karaigale-ria.hu, 25 éve a magyar mûkeres-kedelemben.

Színházak részére régiségek, ha-gyatékok, gyûjtemények felvásárlásakészpénzért. Dísztárgyak, bútorok,festmények, papírrégiségek, csillárok,szônyegek, keleti tárgyak, kristályok.Kiszállás, szakbecslés díjtalan. 06-30-419-2713.

Külföldön élô nyugdíjas magyarhölgy keres szobát ellátással szeptem-ber 1-tôl egy hónapra, liftes házban,Budapesten. 06-20-928-1658.

Idôs néni segítségére lenne itthonvagy külföldön 64 éves nô, akár ott-lakással is. +36-20-981-3449.

Órajavítás, faliórák felújításagaranciával. Jung Péter, VII., Garay u.45. 06-70-505-5620, www.jungoras.hu

Kislányát egyedül nevelô,39 éves, 164/51 nô keresi társát, aki-vel jövôt lehet tervezni. E-mail: murvatovis@gmail.com

Eladó! Kétszobás, 68 m2-es lakás aVII. kerületben, zsinagóga közelében.06-30-395-0567.

APRÓ-HIRDETÉS

N A P T Á RJúlius 19. péntek Támmuz 16. Gyertyagyújtás: 8.16

Július 20. szombat Támmuz 17. Szombat kimenetele: 9.31

Július 21. vasárnap Támmuz 18. Sivá ászár bötámmuz böjt

Július 26. péntek Támmuz 23. Gyertyagyújtás: 8.08

Július 27. szombat Támmuz 24. Szombat kimenetele: 9.21

Újholdhirdetés

Péntek Szombat Péntek SzombatTemplomok este reggel este reggel

Júl. 19. Júl. 20. Júl. 26. Júl. 27.

Dohány 18.00 9.30 18.00 9.30 Frankel L. út 49. 18.30 10.00 18.30 10.00Hegedûs Gy. u. 3. 18.30 9.30 18.30 9.30Thököly út 83. 18.00 9.30 18.00 9.30Hunyadi tér 3. 19.00 10.00 19.00 10.00Bethlen tér 2. 19.15 9.30 19.15 9.30Nagyfuvaros u. 4. 19.00 8.00 19.00 8.00Scheiber S. u. 2. 18.00 9.00 18.00 9.00Kazinczy u. 27. 20.25 8.00 20.25 8.00Kórház(Amerikai u. 53.) 17.30 7.30 17.30 7.30Páva u. 39. 19.00 9.30 19.00 9.30Dózsa Gy. út 55. 18.00 9.00 18.00 9.00Berzeviczy u. 8. 18.00 9.00 18.00 9.00Károli G. tér 5. 18.30 9.00 18.30 9.00Visegrádi u. 3. 9.00 9.00Dessewffy u. 23. 20.25 9.00 20.20 9.00Teleki tér 22. (szefárd) 9.30 9.30Pesterzsébet (Vörösmarty u. 8.) 18.00 18.00

VidékenVác (Eötvös u. 3.) 18.00 18.00Kecskemét (Nagykôrösi út 5.) 18.00 18.00Székesfehérvár (Várkörút 19.) 18.10 18.10Gyôr (Kossuth L. u. 5.) 18.00 18.00Szeged (Gutenberg u. 20.) 18.00 9.00 18.00 9.00Debrecen (Pásti u. 4.) 19.00 8.00 19.00 8.00Nyíregyháza (Mártírok tere 6.) 20.15 8.00 20.00 8.00Miskolc (Kazinczy u. 7.) 18.00 8.00 18.00 8.00Pécs (Fürdô u. 1.) 18.30 8.30 18.30 8.30Kiskunhalas (Petôfi u. 1.) 18.00 18.00Szombathely 18.00 18.00Kaposvár (Berzsenyi u. 14.) 18.00 18.00Hódmezôvásárhely (Szt. István tér 2.) 18.00 18.00Siófok (Széchenyi út 4.) 19.00 19.00

Mártír-istentisztelet 2019Július 21.Rákospalota, Újpest 18.00 zsinagóga

Hírek, eseményekröviden

– Könyv. Megjelent PlatschekSándor: Zsidók Pilisvörösváron1707–1944 c. könyvének II. és III.kötete, 740 oldalon. Ára 7 ezer fo-rint. Megvásárolható a Pilisvörösvár,Fô u. 82. sz. alatti könyvesboltban.Tel.: 26/330-802.

– Sámesz kerestetik. A Hegedûs-körzet felvételt hirdet a zsinagógasámeszi munkakörének betöltésére.Jelentkezés a körzeti irodában ked-den és csütörtökön 14.00 és 17.00

Összegyûjtik a holokauszt képeitA holokausztfoto.hu civil önkénteseibôl álló csoport kutatókkal, törté-

nészekkel közösen gyûjti össze és internetes katalógusban teszielérhetôvé azokat a képeket, amelyek a magyarországi holokauszt törté-néseit ábrázolják.

A mindinkább a vizualitásra építô kultúrában különösen fontos lenne, hogybemutathassuk képeken is a holokauszt eseményeit. Tankönyvek, filmek,internetes oldalak, történettudományi tanulmányok vagy blogok lehetnéneksokkal hatásosabbak, ha több képet tudnánk megmutatni – olvasható aholokausztfoto.hu nevû portált létrehozó szervezôdés sajtóanyagában.

Film készül Slachta MargitrólAngol nyelvû dokumentum-

film készül Slachta Margitról,aki a vészkorszak idején nem-csak embereket mentett, deMagyarország-szerte kurzu-sokat is szervezett, hogy a ke-resztény értékrend közvetíté-sével ellensúlyozza a hitleripropagandát. A film rendezô-je, George Paul Csicsery az ATV-nek azt mondta, szeretné elterjeszteni a világ-ban Slachta Margit hírét.

„Hároméves korom óta Ame-rikában élek, filmeket csinálok,többnyire dokumentumfilme-ket. Van egy ismerôsöm, akimegkérdezte, mivel foglal-kozom. Olvastam Slachta Mar-gitról, aki apácarendet ala-pított Magyarországon a húszasévekben, és elterjesztette Szlo-vákiában, Erdélyben, Ameriká-ban. Az egész rend átren-dezôdött a zsidómentésre. Én 7-8 éves koromban találkoztam is Slachta Mar-gittal Buffalóban, New York állam” – mesélte az ATV Híradónak Csicsery.

„A barátom, Somogyi Marika szobrászmûvésznô azt mondta, az ô életét isSlachta Margit mentette meg, mert nyolcéves korában a szülei átadták ezek-nek az apácáknak. Hát így kénytelen voltam elkezdeni a filmet” – tette hozzáCsicsery.

„Nagyon fontos, hogy ezt a személyt, Slachta Margitot, akit valamennyireismernek Magyarországon, de a világon sehol máshol, angolul beszélô film-ben is bemutassuk, és valahogy elterjesszük a hírét, hogy ilyen is volt, nem-csak Wallenberg” – jelentette ki George Paul Csicsery.

atv.hu

Slachta Margit 1960-ban

KERESÉSAz Arolsen Archives és a Ma-

gyar Vöröskereszt Keresôszolgá-lata (1051 Budapest, Arany Jánosu. 31.) a nácizmus áldozatai hozzá-tartozóinak szeretné visszajuttatniaz áldozatoktól hátramaradt ér-téktárgyakat.

Az áldozatok, akiknek a hozzátar-tozóit keressük:

• BALOG László; született: 1901.január 21. (nincs több adat); fogsághelye: Neuengamme koncentrációstábor; fogolyszám: 65142

Tárgy: 1 db zsebóra lánccalMagyar Vöröskereszt hivatkozási

száma: 000621• BEKER Ignác; született: 1900.

július 12. (nincs több adat); fogsághelye: Neuengamme koncentrációstábor; fogolyszám: 65758

Tárgy: 1 db gyûrû Magyar Vöröskereszt hivatkozási

száma: 000626• BIEL/BIEHL/BICK/BIK Hein-

rich/Heinz; született: 1900. októbervagy november 30.; szül. hely:Novot/Narot; utolsó címe: Kassa; el-hunyt: 1945. február 12-én Buchen-wald koncentrációs táborban

Tárgy: 1 db jegygyûrûMagyar Vöröskereszt hivatkozási

száma: 000934• FRIEDENSTEIN Tibor; szüle-

tett: 1922. vagy 1925. augusztus 11.(nincs több adat); fogság helye:Neuengamme koncentrációs tábor;fogolyszám: 65700

Tárgy: 1 db gyûrûMagyar Vöröskereszt hivatkozási

száma: 000951

között, vagy a következô e-mail-címen: hegedus@bzsh.hu

– Köszönetnyilvánítás. Életének91. évében, hosszú, türelemmel vi-selt betegség után elhunyt szeretettédesanyánk, Gervai Józsefné (Eszterbasz Chajim hákohén). Hálásak va-gyunk az együttérzésért, a vigasztalószavakért, s a temetésen történômegjelenésért. A szertartáson FináliGábor rabbi mondott emlékbeszédet.A gyászimákat Zucker Immánuelfôkántor recitálta. Ezúton is köszö-netet mondunk mindazoknak, akikosztozva mély gyászunkban, látoga-tásukkal a süvetülés ideje alatt bizto-sították a minjent. Soha el nem múlófájdalommal: gyerekei, unokái déd-unokái, rokonai, ismerôsök és bará-tok.

Mint írják, 1944-ben sok százezer magyarországi zsidónak kellett elôbbsárga csillagot viselnie, gettóba vagy csillagos házba költöznie, mielôtt min-den településrôl összeszedték, kifosztották, majd elhurcolták ôket, legna-gyobb számban a biztos halálba. Az ország szeme elôtt játszódó eseményso-rozatról alig-alig ismerünk fényképeket, pedig akkoriban a fotózás már elfo-gadott középosztálybeli hobbi volt, igen sokan rendelkeztek fényképezôgép-pel, s készítettek fotókat még a háborús idôkben is. A szemük elôtt játszódódeportálásokat nem örökítették meg, vagy ha igen, késôbb a képeket eldug-ták, megsemmisítették, ezt nem tudjuk biztosan, de az bizonyos, hogy csaknagyon kevés fotón tudjuk bemutatni a történteket, ráadásul a meglévô képeksem mindig hozzáférhetôk vagy közismertek.

A holokausztfoto.hu célja, hogy a lehetô legteljesebben felkutassa, össze-gyûjtse és katalógusszerûen közzétegye a magyarországi holokauszt fotóit azinterneten, megjelölve azt is, hol érhetôk el a képek jogszerûen. Mint írják, amagyarországi történeti muzeológiának és fotótörténetnek elévülhetetlen ér-demei vannak a fényképek felkutatásában, de eddig senki nem törekedett ateljességre és a képek nyilvánossá tételére. A honlap készítôi azokat a fény-képeket tekintik „holokausztfotónak”, amelyeken a zsidóellenes diszkriminá-ció, az antiszemita törvényhozás hatásának jelei láthatók a sárga csillagviselésétôl kezdve a gettóba záráson át a deportálásig.

Várják a képeket közintézményektôl, múzeumoktól, levéltáraktól,szerkesztôségekbôl és magángyûjteményekbôl, külföldrôl és belföldrôl egy-aránt. A holokausztfoto.hu honlapra feltöltött képsorozat mindenki számáraelérhetô, az oldal nem szerzi meg a képek jogait, csak összegyûjti ôket, és el-vezeti az érdeklôdôket a tulajdonosokhoz.

A csoport tagjai: Tamási Miklós szerkesztô, Szlávy Adrienne családfaku-tató, Lénárt András történész, Kelemen Ágnes doktorandusz, Dési János új-ságíró.

Szakmai partnerek és támogatók: Jalsovszky Katalin muzeológus, CsôszLászló történész, Dombi Gábor újságíró, doktorandusz, Harsányi László köz-gazdász, kutató, Karsai László történész, Molnár Judit történész, Szita Sza-bolcs történész, Toronyi Zsuzsanna muzeológus, Varga János filmtörténész.

8 ÚJ ÉLET8 2019. JÚLIUS 15.

A leminôsített kántorÖNINTERJÚ

SPÁNN GÁBOR

A tojásValamelyik nap pótcselekvés gyanánt rendet csináltam az ún. játék-

fiókomban. A kivénhedt társasjátékok, megfakult sakktábla és színe-fogyott dominó mellett kezembe akadt egy pakli nagyon zsíros, raga-csos, régi nyomású magyar kártya. Mivel a mai napig ultizom, egy já-tékra alkalmatlan kártyacsomagot csak véletlenül ôrizhetek meg. Eznem volt véletlen, és látványával föltolult a régi emlék, és egy színész-óriás neve: Ráday Imre.

A 60-as évek elején a fenekemen nagy T betût hordva jeleztem a vi-lágnak, hogy kezdô tévéhíradós vagyok. Ez idô tájt egy színházi riportkapcsán ismerkedtem meg a mûvésszel, aki barátságába fogadott. Ittmost meg kell állnom, mert a naptárra néztem. Sajnos a nézôi emléke-zet olyan, mint egy lukas tésztaszûrô: egy darabig mindent, késôbbcsak a nagyobb darabokat, neveket, és a végén már azt sem ôrzi meg.Így a mai generációk számára Ráday neve alig mond valamit.

A sármos színész 1905-ben született, és 1983-ban halt meg. Nagyszü-lei vallásos zsidók voltak, és i-vel írták nevüket, a színész evangélikushitre tért, és vigyázott rá, hogy mindenütt y-nal írják. Ez sem mentet-te meg az 1939-es újabb zsidótörvénytôl, amikor lekergették a színpa-dokról, és olyanokkal, mint Székely Mihály vagy Salamon Béla, ô is aGoldmark Terembe szorult.

Ráday a kezdô évadokra Kaposvárra és Székesfehérvárraszerzôdött. Ottani sikereirôl a helyi lapok ömlengve számoltak be. Egynémet impresszárió meglátta a színpadon, és öltözôjében meg-gyôzôdött arról, hogy németül is anyanyelvi szinten beszél, le-szerzôdtetette hát Berlinbe, ahol az UFA filmgyár színházában és film-jeiben játszott 1926 és 1929 között.

Ezután a honvágy hazahozta. Itthon szinte végigrodeózta a nevespesti teátrumokat. Százon fölüli színpadi szerepeiben többek között aBelvárosiban, a Magyar Színházban és a Vígszínházban aratott hatal-mas sikert. Róla el lehetett mondani, hogy valódi sztár volt és nemceleb, mert mind a pesti cselédlányok, mind az úriasszonyok Jávor Pálmellett belé voltak szerelmesek. Egyik legkedvesebb partnere, akivellegalább 11 darabban alakított szerelmespárt, a kor színházi nagyasz-szonya, Tolnay Klári volt. A mûvésznô a már nagybeteg Rádayról ne-kem az Új Tükör c. lapba adott interjújában úgy nyilatkozott: Imrusimádnivaló férfi volt, amolyan „bursikóz” figura. A szó annyit jelentmagyarul, hogy diákos, pajkos, cselszövésre mindig kész csibész alkat.Ez abban is megnyilvánult, hogy soha nem lehetett tudni, mivel nevet-teti meg a színpadon – lehetôleg drámai jelenetben – felkészületlenszereplôtársait.

Mint írtam, a véletlen hozott össze vele, és közös szenvedélyünk, azulti késôbb személyes barátságot ajándékozott számomra egy igazi szí-nészóriás személyében. Vele és Greguss Zoltánnal éjszakába nyúló kár-tyacsatákat vívtunk, és tekintve az én szerény anyagi helyzetemet, haj-landóak voltak a kedvemért kisebb alapon kártyázni. Ez is csak annyitjelentett, hogy havonta csupán egyszer kellett kölcsönkérnem valakitôlkártyára.

1957-tôl 70-ig a József Attila Színházban játszott, ami akkor igaziszínház volt a város szélén, és aki kíváncsi volt rá vagy a politikai ok-ból oda számûzött Darvas Ivánra, annak ki kellett villamosoznia az Ár-pád híd tövébe, a volt mûvelôdési házba, amit akkor még nem nôtt kö-rül a fôváros.

A színház igazi népszínház volt, mindenevô színészekkel. Repertoár-ján klasszikus drámáktól zenés vígjátékig minden szerepelt.

1959-tôl sokáig nagy sikerrel játszották a Dumas regényébôl ké-szült A három testôr c. színmûvet, melyben Ráday Richelieu bíborostalakította. A darabban volt egy jelenet, amikor a nagypolitikát csiná-ló, velejéig manipulátor bíboros maga készíti el reggelijét nyílt szí-nen, mondván: szolgái nem tudják, hogy milyen lágyan szereti a tükörtojást.

Magam is ott voltam az elôadáson, amikor színésztársai elhatároz-ták, hogy „visszalônek”. A jelenetben talpig vérvörös reverendában,nyakában hatalmas aranykereszttel áll egy tûzhely elôtt, és kecses moz-dulattal a nézôk szeme elôtt odaver három tojást egy serpenyô oldalá-hoz. Ez általában keménytojás volt, amit a kellékes elôkészített. Az ominózus estén a kellékes megfelelô mennyiségû fröccsökért be-csempészett egy darab nyers tojást is a három közé. Ráday rutinosmozdulattal, miközben színpadi partnerével arról beszélt, készül a for-radalom és a királyt nem lehet meggyôzni, oda se figyelve nyúlt a tojá-sért. Az természetesen eltört, és végigfolyt a gyönyörû reverendán. A közönség megdöbbent, játszótársa szintén, de a zseniális színész egypillanat alatt kivágta magát, ekképp: látja, kegyelmes uram, hogy a Jó-isten világunkat és bennünket is milyen törékenynek teremtett?

Ezután már csak – túllépve a kínos jeleneten – végszót kellett keres-ni. Az elôadáson mellettem ült az akkor még pelyhes állú, de késôbbrettegett színikritikus, aki jót lapjában legritkábban írt színészrôl.Ezen a ponton felém fordult, és így szólt: Úgy tudom, te jóban vagy aRádayval! Mondd meg neki, hogy nyugodtan írassa ezután újra i-vela nevét, mert ilyen szórakoztató módon megmenteni elôadást csak az a színész tud, aki „szintén zenész”.

– Ez meg milyen csodabogár,rabbi úr? Eddig jó hangja volt, ésmost rossz lett?

– Ez egy doktori vizsgán történt!– Miért? Egy kántornak gyógyí-

tania is kell?– Legfeljebb lelket, a hangjával!– És akkor mi ez a leminôsítés?– Ha megígéri, hogy köztünk

marad, elárulok egy titkot! Nos. 60éve vagyok kántor! Ha hiszi, hanem, soha az életben senki nemkérdezte meg, végeztem-e kán-torképzôt, van-e doktori címemstb.

– Jó, de kit és miért minôsítet-tek le?

– Ha mindezek után is érdekli, névnélkül elmondom!

– Most már kíváncsi vagyok,pláne arra, melyik körzetbenigénylik, hogy nekik doktor kán-toruk legyen!

– Nem a körzet, a kántorképzô,mert csak ezzel a címmel taníthat!

– Egy Unöszáne tajkefet, egy Kol

nidrét csak doktori címmel lehettanítani???

– Igen!!!

– Ez jó! És miért minôsítették le?– Mert állítólag úgy vett át az

egykori Új Életekbôl kántorcikkeket,

hogy nem tanulmányozta át a rab-

biképzô vonatkozó iratait!

– Ez is jó! És ezért a summa cumlaudéból elmaradt a summa?

– Így van! Szegény Doff, Sirota,

Ábrahámsohn, Lóránt, Lineczky, én,

Tóth, Fekete, Kovács és hadd ne

soroljam tovább – nem adatott meg

nekik, hogy egy diplomás mestertôl

tanulják a szakmát!

– Megsértôdik rabbi úr, hakeserûen, de röhögök ezen azegészen?

– Dehogy! Csak örülök, hogy nem

most járok kántorképzôbe!

Kardos Péter

Hú, nem is tudtam, hogy ô is...Aki feltalálta, kidolgozta, bevezet-te... Kikísérletezte, átalakította lét-rehozta... Ezzel elindította, össze-hozta, megmentette...

Gondolatok cikáznak a fejemben,miközben próbálom kiválasztani a132 zsidó kiválóságból azt az ötöt,akinek az élettörténetében, pályafu-tásában, találmányában részletesenis el szeretnék mélyülni. Mindezt holmásutt tenném, mint a Balatonfüre-den megálmodott és létrehozott, ki-dolgozott és bevezetett Zsidó Kivá-lóságok Házában.

Szeretem, amikor emberek mernekés tudnak is nagyot álmodni. Szere-tem, amikor a múltat, jelent és jövôtsikerül különleges egységbe hozni,amikor gondolnak a gyerekekre,idôsekre, mozgásukban korlátozot-takra. Itt minden nevel, a szó legne-mesebb értelmében.

Olti Ferenc, aki sok egyéb mellettfüredi ôslakos és önkéntes zsidó akti-vista, és akinek nagy szerepe van ab-ban, hogy a mai történelemkönyvek-ben végre már hiteles információkszerepelnek a zsidóságról, valamintSzeszler Anna, aki a zsidó világbanszintén ismert mint a Lauder Javne-iskola egyik megálmodója és korábbifôigazgatója – épp ezt tették és teszik.Minden nap többször megcsörren a

Egy mondatban a csodatévô krumplikrólMordeháj úr ismert egy Schwartz bácsi nevû öreg zsidót, aki minden egyes

nap krumplit evett, de nemcsak azért, mert annyira szerette, vagy ne lett vol-na pénze másra, hanem azért is, mert Auschwitzban a krumplihéj mentettemeg az életét, a konyháról lopkodta és nyersen ette, utólag visszaemlékezvepedig azt állította, hogy a nyers krumplihéjnak isteni íze volt, és Schwartz bá-csi – aki akkor még nem volt bácsi, hanem a hozzá hasonló milliókkal együttegy fiatalon és ártatlanul halálra ítélt ember –, szóval Schwartz bácsi az élet-mentô nyers krumplihéj emlékére és tiszteletére a felszabadulás után évtize-deken át minden egyes nap krumplit evett, de nem akárhogyan ám, hiszenmegadta a módját, ugyanis minden egyes szemet a magasba emelt, és néhánymásodpercig gyönyörködött benne, majd mindegyiket lágyan megmosta, vi-gyázva, fel ne sértse, ô ugyanis héjastól ette a krumplit, egyszer én is tanújavoltam ennek az elôkészületek, s bizony hosszan és elmélyülten szemléltem ezta szertartást, Schwartz bácsi arca ragyogott az örömtôl, s minden egyes da-rabra olyan tekintettel nézett, mintha életében elôször látna krumplit, s miköz-ben a szemeket egyenként magasra emelte, fel-felcsúszott a karján az inge, slátni lehetett a karjára tetovált számot, amit egyébként ô nem rejtegetett, oly-annyira nem, hogy az ajtajára is ki volt írva névtábla helyett, amikorMordeháj úr meglátogatta, mindig vitt neki krumplit, két-három kilót, hogylegyen otthon, s mióta Schwartz bácsi meghalt, Mordeháj úr a kislányának elszokta mesélni a csodatévô krumplik történetét, sôt, amikor krumplit fôz, amigyakran megesik, olyankor mindig Schwartz bácsi jut az eszébe, s azon vetteészre magát, hogy a szebb darabokat a magasba emeli, és hosszan szemléli,ezt a szokását kezdi átvenni a kislánya is, ilyenkor Mordeháj úr bólint, lámcsak, így keletkezik maga a hagyomány.

Kácsor Zsolt

Egy különleges balatoni élményZsidók és csúcstechnika Einsteintôl napjainkig

telefonjuk, hogy éppen kik érkeztek akiállításra, kiket kell/lehet személye-sen is fogadni, körbevezetni, megis-mertetni. És ôk indulnak. Fogadnak,körbevezetnek, megmutatják, elme-sélik. Vajon hányadszorra...? Hogy avolt katolikus kápolna, majd reformá-tus templom mikor és hogyan került afüredi zsidók kezébe, mibôl és ho-gyan éltek a helyi izraelita közösségtagjai, hányan jöttek vissza aholokausztból, és mi mindenre hasz-nálták a zsinagóga épületét akkor,amikor már túl kevesen maradtak ah-

hoz, hogy arra használják, amire ké-ne.

Aztán egyszer csak Olti Feri javas-lata alapján – a helyi önkormányzatés a Norvég Alap segítségével – azsinagóga épülete ismét méltó szere-pet kapott. Elôadásoknak és koncer-teknek, széderestének és tudomá-nyos könyvklubnak ad otthont. Mel-lette és szerves részeként megépült aZsidó Kiválóságok Háza, amelybena legmodernebb technika segítségé-vel ismerkedhetnek az arra járóérdeklôdôk, iskolai csoportok, kül-és belföldi turisták azokkal, akikrôlszól a bejáratnál olvasható gondolat:

„Ha a gonoszság terve sikerül, eze-ket a tudósokat is megölték volna,hasonlóan azokhoz a nôvéreinkhezés fivéreinkhez, akiket elpusztítot-tak. Ôk azonban megmenekültek, ésaz Élet szavával válaszoltak a sötét-ség szavára. Gondolatokból építettekpalotát. Ez a palota az otthonunk.Nekik is köszönhetô, hogy él az em-berség és az emberiség.”

Mi, látogatók, lelkesen és öröm-mel tölthetünk el itt egy órát a csodáskörnyezetben, tudással és pozitív ér-zésekkel távozva a visszatérésig.Egy alkalom ugyanis csak ízelítô avilágunkat jelentôsen befolyásolóorvosok, fizikusok, vegyészek, ma-tematikusok, informatikusok és máshírességek társaságában, akikrôl já-tékosan is sokat megtudhatunk.

A Zsidó Kiválóságok Házánakkertjében áll egy Izrael Államávalegyidôs olajfa. A fügefa és a cédrus isa Biblia növényei. A néhány hetesenbefogadott Mrs. Einstein cica pedighasát sütteti a kertben, ezzel járulvahozzá a különleges hangulathoz.

Drága Anna és Feri! Hatalmas ska-jach Nektek és a projekt minden tá-mogatójának és segítôjének. Azt kí-vánjuk (és kérjük), hogy még na-gyon sokszor zavarjon meg Bennete-ket az a bizonyos telefon...

(Zsidó Kiválóságok Háza, 8230Balatonfüred, Bajcsy-ZsilinszkyEndre u. 32. Telefonszám: 06-87/782-592. Nyitvatartás: hétfô10.00–22.00, kedd–vasárnap10.00–18.00. Elôzetes csoportbeje-lentkezés esetén van lehetôség nyit-vatartási idôn kívüli látogatásra is.)

Kardos Ágnes

...és ideje van a nevetésnek