1

Miskolci egyetem Állam és jogtudomány Jogelméleti és jogszociológiai tanszék

Szakdolgozat

Roma kisebbségpolitika különös tekintettel Bátonyterenye térségében

Név: Szűcs Gabriella Igazgatásszervező

Nappali tagozat Konzulens: Dr. Vinnai Edina

adjunktus

Miskolc 2013

2

University of Miskolc Faculty of law Department of sociology and legal theory

Thesis

Roma minority policy with special regard to the micro-region of Bátonyterenye

Name: Szűcs Gabriella BA in Public administration Management

Full-time courses Consultant: Dr. Vinnai Edina

Miskolc 2013

3

Tartalomjegyzék

Bevezetés ............................................................................................................................. 4

1.A cigányság története

1.1. A cigány népcsoport származása .................................................................................................... 5

1.2. A cigányság betelepítése ................................................................................................................. 7

1.3. Honnan ered a „cigány” elnevezés? ............................................................................................... 9

1.4. Népszámlálási adatok a magyarországi kisebbségekről ........................................................... 10

1.5. Területi áttekintés ........................................................................................................ 10

1.6. Képzettség szerinti adatok ........................................................................................................ 12

2.A cigányságpolitika történeti áttekintése 1961-től napjainkig

2.1. 1961-es intézkedések ...................................................................................................... 14

2.2. 1979-es törekvések ......................................................................................................... 16

2.3. A rendszerváltás után ................................................................................................. 16

2.4. Nemzetközi szabályzás ................................................................................................ 17

2.5. Nemzetközi szervezetek elvárásai és a magyarországi szabályzás ................................. 18

2.5.1. Európai Unión belül a magyarországi törekvések ........................................................ 19

2.6. Jelenlegi szabályozás ....................................................................................................... 20

2.6.1. Nemzetiségi önkormányzatok ................................................................................... 20

2.6.2. A Roma Tehetségsegítő Tanács (RTT) létrehozása ................................................. 21

3 Cigányságpolitika Bátonyterenye kistérségében

3.1. Bátonyterenyei óvodákban, iskolákban megvalósult törekvések ................................ 24

3.2. A „Táguló világ” projektben belül megvalósultak ...................................................... 25

3.3 Gyerekház ..................................................................................................................... 27

3.4 Projektek, támogatások a kistérségben .............................................................................. 30

4. Összegzés ............................................................................................................................. 35

5. Irodalomjegyzék ................................................................................................................. 36

6. Melléklet ...............................................................................................................................

4

Bevezetés

A hétköznapokban egyre többször hallani roma és nem roma közötti ellentétről, ezek az

ellentétek nagyon sokszor tettlegességig fajulnak, sőt akár brutalitásba is fordulhatnak.

Aktuális és társadalmainak nagyban befolyásoló kérdésről beszélünk, mikor azt mondjuk, a

romákat segítenünk kell a beilleszkedésben. Kistérségünkben a roma lakosság száma egyre

növekszik és körükben egyre több a mélyszegénységben élő család. Szakdolgozatom

témájául azért választottam a roma politikával való foglalkozást mivel a jövőnket csak

közösen tudjuk hatékonyan felépíteni.

A dolgozatom első részében a cigány nép történelmi múltjával foglalkozom, továbbá a

teljesség igénye nélkül a társadalmi beilleszkedésük érdekében hozott jogszabályokat

tekintem át. Szakdolgozatom második felében a bátonyterenyei kistérségben elindított

programokat, törekvéseket és a Dorogháza Önkormányzata által biztosított támogatásokat

fejtem ki. Vizsgálódásaim helyszíneként azért választottam a bátonyterenyei kistérséget,

mivel e térség egyik településén élek, a szakmai gyakorlatomat a Dorogháza Polgármester

Hivatalában töltöttem, ahol a szociális ügyekbe betekintést nyertem. Megfigyelhettem

melyek, azok az ügyek, amelyek legnagyobb számban előfordulnak. Dorogházán működik a

kistérség egyetlen Gyermekháza, ami kiemelkedő teljesítményt nyújt ezen a területen. A

Gyermekház vezetőjének segítségével ismerhettem meg közelebbről egy kiemelt programot

a TÁMOP 5.2.3-09/1.-2009-002.

Jelenleg a romákat igen gyakran érik kritikák, melyek többsége nem alaptalan gondolok itt

az alacsony iskolázottságra, az iskolai hiányzásokra a munkához való negatív hozzáállásra,

az agresszív magatartásra. Ez a kérdés nem oldódik meg egyik napról a másikra, de a

jövőben reméljük sikerül megoldást találni, mely hosszú távúan és hathatósan változtatják

meg a roma emberek szemléletét is

5

1. A cigányság története

1.1. A cigány népcsoport származása

A cigány népcsoport európai, azon belül is a magyar történetének kezdetét nehéz

meghatározni mivel tőlük írásos emléket a történészek nem találtak, így a környezetük által

visszahagyott írásos emlékére tudunk csak támaszkodni. A cigányok, vagy más néven romák

egy Indiából származó nép. A XV. században vándoroltak be Európába. Kalandozásaik

során a cigány csoportok megtanulták a helyi nyelveket, szokásokat és felmérték a

mesterségeik gyakorlásához legelőnyösebb vidékeket, ahol azután évszázadokig folytatták a

körkörös utazást. Különféle mesterségekre szakosodtak, foglalkozásuk kiterjedt a zenélésre,

kovácsmesterségre, kézművességre (rézöntés, fafaragás, vesszőfonás), vályogvetésre,

kereskedelemre, mutatványosságra, de a lopásra, jóslásra, kártyavetésre is. Voltak közöttük,

akik beálltak tengerésznek és így eljutottak messzi földrészekre, sőt Kolumbusz hajóján is

szolgáltak.1

1. kép: Romák www.hungarofest.hu

Európában már 1447-ben megszületett ellenük az első döntés, mert az egyházi hatóságok

kitiltották őket a spanyolországi Barcelonából.

1 Bánlaky Pál: Alapismeretek a cigányokról (romákról) szociális munkásoknak. Budapest: Wesley

János Kiadó, 2007, 15—17. o.

6

A török terjeszkedés ekkor már nyomasztóan nehezedett egész Európára, és a cigányokat

pogánysággal kezdték vádolni, valamint azzal hogy török kémek. Több országban

megtiltották a velük való minden kereskedelmi és egyéb érintkezést. 1563-ban a tridenti

zsinat úgy rendelkezett, hogy cigány ember nem lehet a katolikus papság tagja. A kitiltó

rendeletek miatt a cigányok a határok népei lettek, egyik országból a másikba menekültek,

de megtartották szabadságukat és a függetlenségüket a nem-cigányok törvényeitől. Történeti

források szerint a török hódítás előszelét érezve kisebb csoportokban érkeztek déli irányból

hazánk felé. A roma népcsoportok egy része Magyarországon marad, másik része tovább

vándorol hazánkból. Ekkoriban főleg a szórakoztatásból élnek: mutatványozás, ének, zene,

tánc. Ezen kívül szolgáltatást is nyújtanak (kosárfonás, sátorkészítés, fémművesség, stb.). Az

1396-os évekből már írott dokumentumok is rendelkezésünkre állnak, hogy a pécsi püspök

25 sátoros cigány családnak engedélyezte a letelepedést.2 A nagyobb létszámú betelepedés

akkor indult el, amikor Zsigmond király és császár úgynevezett menleveleket adott ki,

amelyek szerint legálisan jöhettek az országba roma csoportok. Az 1400-as évek első felében

indult meg a roma népesség áramlása a balkánról. Békésen éltek a romák együtt a magyar

lakossággal. Letelepedés szempontjából az erdélyi részeket és a Havasalföld környékét

részesítették előnyben.3

2. kép Cigányok vándorlása, 1837 http://hu.wikipedia.org/wiki/Cigányok

2 Kemény István: A magyarországi romák. Győr: Széchenyi Nyomda Kft, 2000, 5-7. o. 3 Bánlaky Pál: i.m. 18-21. o.

7

1.2. A cigányság betelepítése

A magyarországi cigányságot a XVIII. században erőszakkal telepítették le a Habsburg

uralkodók. Mária Terézia intézkedései nyomán nagyobb arányú betelepedés indult meg az

alföld térségébe. Az uralkodó úgy gondolta, hogy a mezőgazdaságban hiányzó munkaerőt

velük fogja pótolni. A romák alig-alig ismerték az állattenyésztést, növénytermesztéssel

pedig soha nem foglalkoztak, ekkoriban fél nomád életet éltek. A kézműves iparba éppen

csak belekóstoltak. Ez lehetett a sikertelenség egyik oka. Egyik intézkedése alapján a roma

kisgyermekeket 2-4 éves korukban kiemelték a családból és magyar jobbágycsaládokhoz

adták, hogy földművelő környezetben nevelkedjenek Ez azonban meghiúsult, hiszen a

gyerekekhez való kötődés életfontosságú a roma családokban. Megindult az elvett

gyermekek utáni keresés ezzel egyszerre a romáknak a parasztokkal szembeni konfrontációja

Előtérbe került az üldözöttség tudata. 1769-ben Békés megyében olyan rendelet látott

napvilágot, amely megtiltotta, hogy a cigányok egymás mellé építsék házaikat, ezzel is az

asszimilációt kívánták szorgalmazni. „Nem lopni és hazudni, varázsolni, cigánykodni,

hanem igaz munkával élni…. Utcában fel s alá járni, koldulni, lopni, részegeskedni,

veszekedni, az utcákon kiabálni …gunyhót vagy földházat teljességgel csinálni ne

engedtessék.” 4Az intézkedés azonban nem hozta meg a várt eredményt, épp ellenkező hatást

ért el a rendelet, mert sokan azok közül is megszöktek, akik már kezdtek áttérni a letelepedett

életmódra. Egy csoport, nyelvileg teljesen asszimilálódott, így a szaktudomány megnevezése

szerint ők lettek a magyar anyanyelvű cigányok.

A balkáni cigányok másik fele szabad maradt és folytatta a vándorló életmódot. A XIX.

század elején a Magyar Királyságba vándorló csoportjaikat oláhcigányoknak nevezték. Ők

még az eredeti Indiából hozott nyelvjárásukat használják. A század vége és az első

világháború közötti időszakban a legnagyobb részük Magyarországról tovább vándorolt

Nyugat-Európába és Amerikába. Ők alkotják a világ mai cigány lakosságának

legelterjedtebb csoportját, még Dél-Amerikában és Ausztráliában is élnek Sokan mai napig

vándorló életmódot folytatnak, ők az oláhcigányok, akik lakókocsijaikkal járják a világot.

A harmadik nagy csoport a beás cigányok, akik a XIX-XX. század fordulóján telepedtek át

hozzánk Erdélyből és a Havasalföld vidékéről.

4 Mezei-Pomogyi-Tauber: A magyarországi cigánykérdés dokumentumokban 1422-1984. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1986, 85. o.

8

A romák tagozódása érezhető az életvitelükön is, megtalálhatóak a magasan kvalifikált

muzsikus családok és a telepi viszonyok között élő putri lakó roma családok.

3.kép Részlet a Magyar Csendőrség Szervezeti és Szolgálati Utasításából (1927). https://www.magyarcsendőrség

A 30-as évektől a náci Németország a cigányok ellen népirtást folytatott. A porajmos

(lovári nyelven „elnyelés”) során az egész németországi cigány lakosságot kivégezték, a

második világháború alatt pedig más országokból is sokakat a koncentrációs táborokba

hurcoltak, ahol kb. 250-400 000 cigány szenvedett kínhalált. A túlélők a háború után szinte

sehol nem kaptak kártérítést.5

5 Bánlaky Pál: i.m. 29. o.

9

1.3. Honnan ered a „cigány” elnevezés?

A romák az európai országokban a legnagyobb létszámú etnikai kisebbség. Kiket

tekinthetünk Magyarországon romáknak? Önmagukat romnak, vagyis „embernek”, illetve

néha kálonak, „feketének” nevezik. A magyarországi vándorcigányok néhol manusnak

(szintén „ember”) is nevezik magukat. A világ népei és nyelvei különféle szavakkal

nevezik a cigány népet. Londonban 1971. április 8-12. között megtartott Első Roma

Világkongresszuson, az ott jelenlévő, különböző cigány népcsoportokhoz tartozó

küldöttek, konszenzussal azt fogadták el, hogy a világ összes cigány 6származású

emberének közös és hivatalos elnevezése attól kezdve a rom többes számú alakja, azaz a

roma legyen. Így a romák elnevezés a cigány népcsoportokhoz tartozó emberek közösségét

jelenti. A roma elnevezés a különböző nyelvű és szokású, de hagyományos cigány

kultúrájú és a befogadó ország többi lakosától (a „nem romáktól”) erősen eltérő, sok

esetben szándékosan elhatárolódó valamennyi cigány emberre használatos. Azonos

etnikumnak eredetileg csak a nem-cigányok tartották őket, azonban a többségi társadalom

kultúrájához igazodva újabban a cigányok között is egyre többen kezdenek egységes

népben, nemzetben gondolkodni. A hagyományos cigány elnevezés ma egyesek szerint

negatív jelentéstartalmat hordoz, ezért a közéletben kerülendőnek tartják. Magyarországon

jelentős csoportok illetve általában a cigányok nagy része azonban továbbra is cigánynak

nevezik magukat, és az elnevezés a cigányság céljait támogató egyes szervezetek nevében is

tovább élt, mint például az Országos Cigány Önkormányzat esetében.7 Természetesen a

cigány szó a magyar nyelv része, amelynek helye van a kultúrában, s vitatott, hogy mennyire

cserélhető fel erőszakkal egy idegen nyelv vele megegyező jelentésű szavával. Sólyom

László, a volt köztársasági elnök is kiállt a cigány szó mellett, és több nyilvános beszédében

is használta.8

A magyarországi cigányok a cigány nép Magyarországon élő népessége. Ők alkotják az

ország legnagyobb hivatalosan elismert kisebbségét. A magyarországi nemzetiségek közül

ők az egyedüliek, akik nem rendelkeznek anyaországgal, ezért nem nemzeti kisebbségként,

6 Bánlaky Pál: i.m. 9-10. o. 7 Dr. Nagy Gábor Tamás: Félünk, Etnikai és szociális konfliktusok elkerülésének, feldolgozásának

lehetőségei (A konferencia anyaga), Budapest: Humanitas Civitatis Alapítvány, 1993 8 http://www.oco.hu

10

hanem etnikai kisebbségként határozzák meg őket. Magyarországon hivatalosan az az ember

cigány, aki magát a népszámláláson, a szavazásnál, az iskolában.

1.4. Népszámlálási adatok a magyarországi kisebbségekről

Magyarországon a 2001-es népszámlálás adatai szerint a lakosság 10 198 315 fő. A

Magyarországon élő nemzetiségi számaránya viszonylag alacsony a hivatalos

népszámlálások szerint. Az anyanyelvvel nem rendelkező roma népesség száma 189 984 fő.

A népszámlálási adatok ugyanakkor jelentősen eltérnek a szociológusok felmérési

eredményeitől. A 2003-ban a reprezentatív eredmények alapján a cigányság számát

570 000 becsülték. Évi 12 000-15 000 fős növekedést jósolnak a cigány lakosság körében.9

A hivatalos források 205 984 főt jelölnek, de ismertek a 394 000 és 1 000000 fő közötti

népességről szóló kutatási eredmények is. Egyes roma értelmiségiek szerint ez a szám az

egymilliót is eléri. A Központi Statisztikai Hivatalban készülő tanulmány véglegesnek még

nem tekinthető adatai (a számítások még folynak) szerint a cigány lakosság lélekszáma

Magyarországon 2050-re éri el az egymillió főt.

1.5. Területi áttekintés

A népszámlálás szerint Magyarország 3200 települése közül 2000-ben élnek cigányok.

Vidéken a három északi megyében legnagyobb a népességük. A fővárosi cigányság

lélekszámát 80-100 ezer körülire becsülik.

9 Kemény, Janky, Lengyel: Roma társadalom-2010.

Gyorsjelentés a kutatás „A” Részéből (A

TÁMOP 5.4.1 program kutatási mellékletéhez kapcsolódóan készült kutatási jelentés

11

4. kép A cigány kisebbséghez tartozók területi elhelyezkedése http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/04/kartogram.html

A népszámlálás során kisebbségi kötődését megvalló 442.739 személy majdnem fele cigány,

valamivel, több mint negyede német, és a fennmaradó negyedet a további 11 nevesített

kisebbség képezi. A 1. számú táblázatból kiolvasható, hogy Magyarországon a lakosság, 2%-

a cigánynak vallotta magát, ez a magyarországi kisebbségek tekintetében 46,47%-ot tesz ki.

Látható, hogy a magyarországi nemzetiségek majdnem fele cigány származású.

cigány

német

szlovák

horvát

román

ukrán

szerb

szlovén

lengyel

görög

bolgár

ruszin

1. diagram, a törvényben nevesített kisebbségek aránya 2001

A kisebbségek átlagéletkora - a cigányság kivételével - magasabb az országos átlagnál

(Magyarországon 2001-ben az átlagéletkor 39,2 év volt- a férfiaknál 37,1, a nőknél 41,1 év).

A kisebbségek korcsoportok szerinti megoszlása - a cigányság kivételével - a reprodukció

12

szempontjából az országos átlagnál kedvezőtlenebb: a gyermekkorúak aránya mindegyik

esetben kisebb, és a legtöbb kisebbség esetében az öregkorúak aránya is nagyobb.

A roma és nem-roma népesség életkorcsoportos megoszlása, 2001, 2003, %

2. diagram Az adatok forrása: Kemény, Janky és Lengyel (2004) 18. oldal, valamint a 2001-es népszámlálás

demográfiai adatsorai

Amint a diagramról is leolvasható a roma népességnél kiemelkedően magas a fiatalkorúak

aránya, ez is igazolja a következő évekre előrevetített népességszámuk növekedését.

A kisebbségek közül a foglalkoztatottak aránya a kínaiak, az arabok és a lengyelek esetében

a legmagasabb, a munkanélküliek aránya - a cigányság kivételével, akiknél kb.11% - nem

sokban tér el a 4% körüli országos átlagtól. Viszont a németek esetében mindössze 1,77%, a

népszámlálás során összeírt 2414 kínai között pedig 8 fő volt munkanélküli (0,33%).

1.6. Képzettség szerinti adatok

Képzettség szempontjából az egyetemi végzettségűek aránya az afrikaiak, az arabok és a

héberek esetében a legnagyobb, a legalább középiskolai végzettséggel rendelkezők

tekintetében a héber és a lengyel anyanyelvűek állnak az élvonalban. Az idősebb

korösszetételű kisebbségek esetében a középiskolai végzettségűek aránya valamelyest az

50% körüli átlag alatt van, de - ugyancsak a cigányság kivételével - a legalacsonyabb arány

(a szlovéneké) is 41%.

13

1. diagram Népesség és cigányság megoszlása képzettség szerint

Tevékenységi ágazatok tekintetében a vezetők körében az afrikai, héber, arab

anyanyelvűek vannak képviselve a legnagyobb arányban, de a ruszinok, a bolgárok és a

szerbek sem sokkal maradnak el mögöttük. Az egyéb szellemi foglalkozások esetében a

görögök és lengyelek vannak felülreprezentálva, míg a szolgáltatások terén a kínaiak

felülmúlhatatlanok. Valójában e tekintetben is a cigányság arányai az igazán

problematikusak, valamelyest hátrányosak még a szlovének és a románok jellemzői.10 A

társadalmunkat érintő problémák tehát számadatokkal is alátámaszthatók, miszerint a

magyarországi cigányok elszegényedése, alulképzettsége, alacsony foglalkoztatottsága

megoldásra várnak, hiszen társadalmunkban számuk növekvő tendenciát mutat.

10 http://www.nepszamlalas2001.hu

14

2.A cigányságpolitika történeti áttekintése 1961-től napjainkig

2.1. 1961-es intézkedések

Az első hivatalos intézkedés a roma népességet érintően az 1961-es állami és

párthatározatban jelentkezett, ez és a következő határozatok is az évek során, figyelmen

kívül hagyta az etnikum jellegzetességeit. Szociális téren sok pozitív intézkedés történt:

iskoláztatás lakásépítések egyéb szociális intézkedések.11 Ezek az intézkedések, a

cigánykérdést társadalompolitikai kérdésnek tekintették és elindult az asszimiláció elérésre

tett kísérlet. Már ekkor célul tűzték ki a cigánytelepek megszüntetését. Ekkoriban családok

ezrei jutottak egészségesebb lakásokhoz.

A közösségen belüli értékek felmutatására esélyt sem ad a cigányságnak, a többségi

társadalomban meglévő előítéletek felszámolását átgondolatlanul szervezik meg, a

visszajelzésekkel későbbiekben nem tudnak mit kezdeni. Jó meglátás, hogy munkához

akarja mielőbb jutatni a cigány embereket, azonban nem fordít kellő figyelmet arra, hogy a

társadalom minden szintjén saját erejükből legyenek jelen. Társadalompolitikai szemmel

lehetett látni, hogy többségükben iskolázatlan tömeges munkaerőt fognak jelenteni, és

amennyiben ehhez rögzül megélhetési stratégiájuk, újratermelődővé válik helyzetük.

A kockázati tényezők a következők: a célcsoport alapos ismerete (etnikai, kulturális és

nyelvi hátterek feltérképezése), a társadalom befogadó készségének ismerete, közös

kapcsolatok terének vizsgálata, milyen konszenzusok szükségesek mindkét fél részéről az

elutasítás megelőzésére, és felmérni az ehhez szükséges időt. Alapesetben ide tartozik még

a fokozatos társadalmi beilleszkedéshez szükséges keretek biztosítása, azaz előre láthatóan

a társadalom minden szférájában helyet kell biztosítani az integrálandó közösség

képviselőinek. Általában ennek legegyszerűbb, ám koránt sem rövid távú megoldása az

oktatási rendszeren keresztül történhet. A szovjet blokk országaiban azonban rövidebb távú

megoldásnak számított a szovjet mintájú integráció.

Az Orbán László által megalkotott határozati javaslat, majd határozat csak elindítja 1961-

ben a cigánykérdés politikai, és társadalompolitikai irányvonalait. Ellenben közel két

évtized alatt a pártvezetés nem tud úrrá lenni az önmaguk által kirobbantott gátszakadáson.

11 Bánlaky Pál: Alapismeretek a cigányokról (romákról) szociális munkásoknak. Budapest: Wesley János Kiadó, 2007, 30-31. o.

15

A '61. évi párthatározat szétosztja a végrehajtandó feladatokat, és egyben feloszlatja a

Magyarországi Cigányok Szövetségét. Ekkor úgy döntöttek, hogy a jól bevált szovjet

mintát követik. Politikai kommunikációs eszközökkel fojtják el a megoldani nem tudott

problémákat. Ezen problémák közül a legfontosabbak: Állították, hogy a cigányság

beilleszkedett a társadalomba miközben továbbra is fennállt egy igen magas számú réteg,

akik nem fogadták el az akkori magyar társadalmi normákat. A másik fontos kérdés az

iskoláztatottság, a cigány gyermekek körében ekkor is igen alacsony maradt az iskolai

végzettség szintje. Ez maga után vonta a munkavállalásnál, hogy az aktív keresők körében

ő legtöbbször csak a segédmunkás vagy betanított munkás szintjéig jutottak el. Orbán az

1961-ben kétszázezerre becsült a magyarországi cigányságot életmódjuk és társadalmi

beilleszkedése alapján három csoportra osztotta: A cigány lakosság mintegy 30%-át a

társadalomba beilleszkedettek közé sorolta, akik az akkori lakosság életszínvonalán éltek. A

következő csoportban szintén a cigány lakosság 30%-át sorolta, akik ugyan még telepeken és

a települések határain éltek, de a beilleszkedésük már folyamatban volt. Ők alkalmi

munkákból tartották fenn magukat és az életszínvonaluk alacsonyabb volt az átlagosnál.

Sajnos még mindig a cigányság nagy részét körülbelül 40%-ot sorolt abba a csoportba,

akiket munkakerülőként tartottak számon, ők vándoroltak, nem rendelkeztek állandó

lakhellyel.

A cigányság társadalomképi leírása ebben a korba a következőket állapította meg: A

cigányság a magyar társadalom teljes jogú állampolgárai. Ez annyit jelent, hogy sem pozitív

sem negatív irányú megkülönböztetésben nem részesülnek. Mégis érezhetőek volt velük

kapcsolatban bizonyos előítéletek. Ennek legfőbb oka, a hagyományos életvitelükhöz való

ragaszkodás lehetett. Szorgalmazták a letelepülésüket és a munkavállalásukat, azonban

alacsony képzettségük és szakképzettségük hiánya akadályozta őket ebben, bár voltak

vállalatok és szövetkezetek melyek munkaerő hiányában küzdöttek. A cigánytelepeken élők

egészségtelen körülmények között, emberi lakásra alkalmatlan építményekben laktak. Már

ekkor is magas volt a cigánygyerekek körében az iskolai hiányzások száma. Tanulmányi

eredményeik rendkívül alacsonyak voltak, igen magas volt köztük az írástudatlanok száma.

Már ekkoriban komoly problémát okozott a családi háttér ösztönzése a hiánya a fiatalok

iskoláztatásánál.12

12 Márfi Attila: Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene. Pécs: Palatia Nyomda, 2009, 311. o.

16

2.2 . 1979-es törekvések

Ezt követő jelentős határozat 1979-ben született. A Minisztertanács 1016/1979. (VII. 12.)

sz. határozata a cigány lakosság helyzetének javításával kapcsolatos további feladatokról.

Ezen határozat megállapította, hogy az előző intézkedések jártak bizonyos eredményekkel,

de további intézkedések szükségesek. Elsődleges feladatuknak tekintették a dolgozó cigány

lakosság munkába tartását és a munkalehetőségeik bővítését. Legfontosabb feladat ezen

belül is a szakképzettséghez való jutás. A vállalatok, szövetkezetek és más gazdálkodó

szervek anyagi és erkölcsi ösztönzőkkel segítették a cigány dolgozóik munkahelyhez

kötődését. Támogatták a cigány gyermekek szakmunkástanuló intézetekbe történő felvételét.

Ezen kívül igyekeztek a cigány dolgozókat a politikai képzésekbe is bevonni, ezzel is

ösztönözni akarták, hogy minél több cigány származású dolgozó töltsön be politikai,

gazdasági és társadalmi tisztséget. Továbbra is fontos feladatnak tartották a telepek

felszámolását és a megfelelő lakáshoz jutást. Igyekeztek a cigány lakosság műveltségi

színvonalát emelni. Ezen belül megállapították, hogy ösztönözni kell a szülőket arra, hogy

gyermekeiket rendszeresen járassák óvodába, iskolába.13 A tehetséges és szorgalmas cigány

fiatalok közül minél többen jussanak el egyetemre, főiskolára ezzel is segíthessék a cigányok

társadalmi beilleszkedésének előremozdítását. Azon bizottságokban melyek a cigány

lakosság helyzetével foglalkoztak nagyobb arányban kell bevonni cigány származásúakat,

mivel ők jobban átlátják a problémákat. Támogatták az értékes cigány hagyományok

ápolását. Az egészségügyi és szociális ellátást javítandó aktív hálózatot építettek ki. Ezek a

törekvések a cigányság felemelkedéséhez vezető utat biztosították, lehetővé téve a magyar

társadalomba való beilleszkedést, úgy hogy közben nem kell feladni a kultúrájukat, értékőrző

hagyományaikat.

2.3. A rendszerváltás után

A bíztató jelek a rendszerváltást követően visszájukra fordultak. A rendszerváltás

vesztesei első körben az alacsony iskolázottságú rétegek voltak, a korábban leginkább

segédmunkásként dolgozó cigányság pedig ebbe a körbe tartozik. Bár megfigyelhetőek

kedvező folyamatok is, de – megfelelő esélyek, lehetőségek hiányában – a cigány családok

13 Márfi Attila: i.m. 312.o.

17

jelentős részének egyáltalán nincs esélye, akár csak a rendszerváltás közvetlenül megelőző

időpontban elért életszínvonalat is elérni. Az Országgyűlés 1993-ban elfogadta a nemzeti

és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvényt (Nek. tv.)14, amely az

évek folyamán elsősorban a kapcsolódó jogszabályváltozások miatt 14 alkalommal

módosult. A Nek.tv. 61. § (1) bekezdés értelmében Magyarországon 13 honos népcsoport,

köztük a cigányság minősül kisebbségnek. A magyar kisebbségi törvény európai

viszonylatban is új intézményeket vezetett be (kisebbségi önkormányzatok, nemzeti és

etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa). Ezt követő években felismerték azt, hogy a

cigányság sajátos, összetett problémáinak vezetése nem valósulhat meg az általános

kisebbségpolitikán keresztül. Helyzetük más, mint a többi hazai kisebbségé, hiszen nem

nyelvi és kulturális jellegűek a gondjaik, hanem szociális, foglakoztatási, szakképzési és

oktatási problémák.15

2.4. Nemzetközi szabályzás

A romákat valódi európai kisebbségnek tartják, ez máris utal rá, hogy főként Európában

élnek és e kontinensen szinte mindenütt megtalálhatóak. 8 – és 10 millió közöttire teszik az

európai romák létszámát, ebből is 70%-uk Kelet-európában él, ám ezeket az adatokat nem

vehetjük pontosnak, mivel a regisztráció gyakran elutasítják, ennek oka főként a félelem az

előítéletektől. Számos nemzetközi kérdés a romákkal kapcsolatos ma is válaszra vár. Ezek

közül is a legfontosabb, hogy fognak-e asszimilálódni vagy etnikai kisebbségként követelnek

külön jogokat. A válasz eltérő lehet országszerte. Az Európai Parlament határozatában a

következőt állapította meg „a roma nép életfeltételei olyan kérdés, amelyet csak nemzetközi

színtéren lehet megfelelően kezelni.”16A romák számára az adott ország jogrendszere

szabályozza, hogy biztosítja –e, az identitásválasztás szabadságát és az ezzel járó kisebbségi

különjogokat. Ha lehetőséget ad a jogrendszer a választásra az egyén dönt, erre hatást

gyakorol az is, hogy az állam melyik megoldást támogatja, melyikhez milyen anyagi

eszközöket társít.

14 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól

15 Neményi Mária és Szalai Júlia: Kisebbségek Kisebbsége. A magyarországi cigányok emberi és

politikai jogai. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 2005, 413-440. o. 16 1995 / 07/13 a Roma ellen irányuló diszkriminációról szóló határozat

18

Nemzetközi szervezetek előírásai hangsúlyozzák, hogy az emberi jogok egyenlő élvezete

mellett, a társadalmi integráció során szükség van pozitív diszkriminációra is, hogy

kompenzálják a kisebbségi helyzetből adódó hátrányokat. A különjogok pártfogói szerint a

jognak nem mindenkit kell ugyanúgy kezelni, csak azokat, akik ugyanolyan helyzetben

vannak, ezt elfogadja a hazai jogi szabályzás is. Ez a szemlélet megjelenik az Európai

Tanács dokumentumaiban is, a Parlamenti Közgyűlés egyik határozata tartalmazza: „a

romákat valamennyi tagállamban etnikai vagy nemzetiségi kisebbségi csoportként kell

elismerni és biztosítani kell számukra kisebbségi különjogokat.”17

Az Európai Unión belül az Európai Bizottság a roma kérdéssel nem általános keretek között

foglalkozik, hanem kisebbségi jogról szóló külön fejezetben. Ez különösnek tűnhet, annak

fényében, hogy Görögország és Franciaország tagadja a kisebbségek létezését is. Ebből

adódik, hogy a nemzetközi szervezetek a roma kérdéssel kapcsolatban főként Kelet-Közép-

Európára irányítják figyelmüket. A Nemzetközi Kisebbségek Főbiztosa cselekedete is főként

e térségre korlátozódik. Az Európai Unió a kisebbségek védelmét ennek fényében csak a

tagjelölt államoktól követelte meg.18

2.5. Nemzetközi szervezetek elvárásai és a magyarországi szabályzás

Magyarországi szabályzás hasonlít a nemzetközti dokumentumokhoz, a kissebségi

különjogok terén meglehetős fogalmi zavar uralkodik, ez abból adódik, hogy a jogalkotó

helytelenül használ fogalmakat, sőt olykor a szabályzás célja is homályos. A politikai

bizonytalanságot jelzi az is, hogy amikor Magyarország csatlakozott az Európai Tanács

Nyelvi Kartájához, a kötelezettségvállalása nem terjedt ki a cigány nyelv vonatkozásában. A

Kormány arra hivatkozott, hogy nem tud a cigány nyelvre vonatkozóan olyan kötelezettséget

vállalni, melyet tudna teljesíteni. A jogalkotási zavar legszembetűnőbb példája a kisebbségi

oktatásban lelhető fel, mivel szegregációhoz is vezethet a helytelen jogi háttér. Erre példa,

hogy a cigánygyerekeket átirányítják enyhe fogyatékos gyerekek számára létrehozott

iskolákba. Az oktatási elkülönítést a nemzetközi dokumentumok is helytelenítik. Az Európai

Bizottság is a közoktatás kudarcának értékelte és aggodalmát hangoztatta, miszerint a roma

gyerekeket olyan iskolába irányítják, melyeket fogyatékos gyerekek számára hoztak létre.

Ennek alapján a Bizottság úgy vélte, hogy ez a szabályzás ellentmond a Keretegyezményben

17 Recommendation 1557 (2002) The legal situation of Roma in Europe 6. point 18 Kállai Ernő és Törzsök Erika: Cigánynak lenni Magyarországon, Budapest, Kiadja Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, 2005, 48-51. o.

19

foglaltaknak. Ebből kifolyólag a magyar szabályzást pontosítani kell, annak érdekében, hogy

elkerüljék az oktatásban szegregációt. 19

2.5.1. Európai Unión belül a magyarországi törekvések

Roma-stratégia Kialakításának előzményei, hogy a romák kiszorulnak a társadalomból

Ennek magyarázata a rossz szociális helyzet és a rossz helyre születés.Azaz nem tudatos

politikai választás, hanem társadalmi folyamat. Európában a romákra a legjellemzőbb,

hogy korán elhagyják az iskolát és ebből következik az alulképzettségük. Európában a

romák 40%-a végzi el az általános iskolát. Magyarországon ez 70%.

A munkanélküliség is nagy gond. A romák közül nagyon sokan nem kapcsolódnak be a

munkaerőpiacba és van egy sajátos kultúrájuk.

Fontos európai stratégiáról beszélni, mert ők mind európai uniós állampolgárok, joguk van

az európai unión belüli helyváltoztatáshoz.20 Ha nem sikerül a helyzeten változtatni,

vándorláshoz vezethet. Így európaivá vállik a probléma. Az Európai Néppárt képviselője

kérte az uniós országokat hogy tegyék elsődlegessé ezt a témát. az egyik ország sem

vállalta csak Magyarországon tették prioritássá e kérdést. Közös érdekünk hogy segítsünk

rajtuk. Az országban 700 000 roma és 10 000 000 magyar él. 2011.május 24.-ig

elfogadták az Európai Roma Keretstratégiát, melyben feladatokat jelöltek ki. Cél, hogy

meghatározzák az egyes országokban a feladatokat. Ezek közül a legfontosabbak, hogy a

romákat bekapcsolja a munkaerőpiacra, gyermekek idő előtti iskola elhagyását

megakadályozza, javítsa a lakhatási és egészségügyi körülményeket. Adatokkal

alátámasztható , hogy a romák tíz évvel korábban halnak meg, mint a nem roma

magyarok,de európai átlagnál a magyarok is tíz évvel korábban halnak Összegezve erre

jelöl ki az Unió keretstratégiát, ezen belül is az egyes országok elkészítik saját roma -

felzárkóztatási programjukat az Európai Bizottságnak21.

19 Kállai Ernő és Törzsök Erika: i.m. 53-54.o. 20 Szemző Ildikó: Barátság. Budapest, Filantróp Társaság Barátság Egyesülete, 2011, (18évf.) 3. sz. 6784. o. 21 Szemző Ildikó: i.m. 6784-6785. o.

20

2.6. Jelenlegi szabályozás

A jelenlegi romapolitikai intézkedések a szegénységpolitikával függnek össze szorosan. Az

elmúlt évekhez hasonlóan az oktatási, foglalkoztatási, lakhatási és az egészségügyi

szolgáltatások hozzáférését kívánja biztosítani. A fejlődést a roma civil társadalom megfelelő

bevonásával erősítik. A foglalkoztatás terén fontosnak tartják olyan munkahelyek teremtését

melyek az alacsonyan képzettek számára is elérhetővé válnak. Támogatni kell az egyéni

vállalkozóvá válás lehetőségét, oly módon hogy az adminisztratív feltételeket csökkentik. Az

oktatás terén az etnikai alapú szegregációt meg kell szüntetni minden állami oktatási

intézményben. Így lehet biztosítani a megfelelő minőségű képzést a roma fiatalok számára is.

Változatlanul kiemelt feladat a családok ösztönzése, a gyermek iskoláztatási igénye iránt.

Biztosítani kell az egészségtelen, sőt olykor életveszélyes romatelepek felszámolásának

lehetőségét a megfelelő lakáshoz való jutással. Minden pályázati lehetőséget meg kell e cél

érdekében ragadni.

2.6.1. Nemzetiségi önkormányzatok

Nemzetiségi önkormányzatokról három szinten beszélhetünk: helyi, terület/megyei és országos

önkormányzati szinten. 1235 roma önkormányzatot hoztak létre 2010-ben. Az egyéb

nemzetiségek létszáma, ehhez képest elenyésző. Megyei szinten 19, Budapest 20

kerületében alakult nemzetiségi önkormányzat. Tehát a legnagyobb létszámmal

rendelkeznek a nemzetiségi önkormányzatok között országszerte. Az országos

önkormányzat 2010 óta Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) néven szerepel. A 2011-ben

elfogadott CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól, újdonsága abban rejlik, hogy az etnikai

és nemzeti kisebbségeket egyaránt nemzetiségnek nevesít, kézenfekvőbb lett a szerkezete.

Hibája viszont hogy nem kikényszeríthető, ezáltal megnehezíti a nemzetiségi önkormányzatok

működését.

A roma képviselők 78%-a elvégezte az általános iskolát vagy a szakmunkásképzőt, 14%-

a érettségivel rendelkezik, és csak 3%-ának van felsőfokú végzettsége . Ezek a számok

nem tükrözik a többség elképzeléseit a cigányság iskolázottság viszonyáról. A képviselők

foglalkoztatását tekintve, teljes időben csak 25%-uk dolgozott és 37% volt munkanélküli.

Ez sajnos igazolja a romák munkavállalásáról kialakult képét. Felmerül tehát, hogy ilyen

személyi feltételekkel, hogyan láthatók el a törvényben nevesített önkormányzati

21

feladatok. „A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata” címmel felsorolja a

kötelező feladatokat:22 Ilyen kötelező feladat az intézmények fenntartása, érdekképviseleti,

esélyegyenlőségi feladatok ellátása. A nemzetiségi önkormányzat illetékességi területén

működő állami, helyi önkormányzatokkal együttdöntési jog gyakorlása. A nemzetiségi

közösség kulturális javak megőrzése valamint fejlesztési tervek előkészítése. A kötelező

feladatokon túl önként vállalt feladataik is lehetnek. Ám, a támogatás sokszor bizonytalan és

szűkös ezért felmerül a kérés, hogy valóban lehet e teljesíteni a felsorolt feladatokat.

Szociális ügyeket érintő hatósági kérdésben a törvény nem nyújt döntési lehetőséget a

kisebbségi önkormányzatok számára. Korábbi szabályzás nem határozta meg pontosan a

feladatokat, így a roma önkormányzatok célul tűzték ki a munkahelyteremtést, a szociális

ellátások megszervezését, ám ez túlnőtt a roma önkormányzatok lehetőségein.

A kisebbségi önkormányzatok programjaikban a cél roma integráció segítése, hátrányos

helyzetű családok megsegítése a beilleszkedésben, az életkörülmények javítása, lakhatási

problémák megoldása, tanácsadás, jogi segítségnyújtás.23 Foglalkoztatás elősegítése érdekében

megállapodást kötöttek a munkaügyi központokkal, kistérségi hivatalokkal. „A segítségnyújtás

további formáit a konkrét pénzügyi támogatások jelentették, amelyek a következő területekre

terjedtek ki: beiskolázás, iskolai felszerelések, élelmiszerjuttatás, karácsonyi csomagok,

ruhaosztás, temetési segély, betegek látogatása, segítség nyújtása a házak rendbetételéhez,

rászoruló időseknek favágás, „turkáló” szervezése a faluban, adomány gyűjtése és

szétosztása.”24

2.6.2. A Roma Tehetségsegítő Tanács (RTT) létrehozása

Egyre újabb és újabb tehetségsegítő tanácsok alakultak, így merült fel az ötlet a Polgári

Alapítvány munkatársainak, hogy létrehozzák a Roma Tehetségsegítő Tanácsot.

Létrehozásának az oka, hogy nem volt még olya tehetségsegítő, amely a tehetségek

származásán alapulna, bár nagyon sok hátrányos helyzetűre irányuló tehetségkutató van, de

nem lehet minden esetben egy kalap alá venni a kettőt. A cigánygyerekek szükségletei csak

részben egyeznek meg a hátrányos helyzetű gyerekek szükségleteikkel, noha többségük

22 Kötelező közfeladatként a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 115. §-a 23 � Bindorffer Györgyi: Identitás és közösségi intézmények. Az informális családi és a formális

politikai tér szerepe a roma identitás alakulásában, Társadalmi együttélés, 2012. 4. sz. 9-11.o. 24 Bindorffer Györgyi: i. m: 12. o.

22

maguk is hátrányos helyzetű.25 Szegénységkutatások igazolják, hogy a szegénység

egyaránt sújtja a cigány és a nem cigány lakosságot, de ahogy mélyül a szegénység úgy nő

a romák aránya e körben. Befolyásoló tényező továbbá a szülők iskolai végzettsége, a

gyerekszám, a lakóhely és a földrajzi elhelyezkedés is. Aprófalvakban élők vannak a

leghátrányosabb helyzetben.

Hazánkban a szegénység etnikai feszültséggel is társul. A cigánysággal szembeni

diszkriminációs hajlam a kutatásokban egyértelműen felmérhető.

A magyar tehetségügy főként intézményekre (óvodára, iskolára) támaszkodik. A

cigánygyerekek nagy része olyan óvodába, iskolába jár, ahol nem megfelelő az

infrastrukturális ellátottság és a szakellátás sem. Ez korlátozza a gyerekeket a képességük

szerinti továbbtanulásban, ennek oka, hogy a közoktatás csekély mértékben képes az

otthonról hozott hátrányokat enyhíteni. A programokban figyelembe kell venni a

diszkrimináció pszichológiai hatásait továbbá hogy, az előítéletek negatívan befolyásolják

a teljesítményt, és az önértékelést. E jelenségek ellen igyekeznek fellépni a helyi roma

önkormányzatok valamint, a roma civil szervezetek kiépült rendszere. A tehetséges

gyermekek felkutatásában segítséget nyújtanak a roma önszerveződések, melyek

igyekeznek együttműködni egymással. A Roma Tehetségsegítő Tanács megalakulása:

„A Polgár Alapítvány felhívást tett közzé azon tehetségsegítő programok, civil

szervezetek, intézmények, magánszemélyek számára, akik vállaltan és kiemelten roma

tehetségek felderítésével, menedzselésével foglalkoznak.”26 2011 októberében

megtartották az alakuló ülésüket, melyen ötvenegy szervezet és kilenc magánszemély

mondta ki a Roma Tehetségsegítő Tanács megalakulását. Megfogalmazták a legfőbb

feladataikat, amelyek közül kiemelnék néhányat:

Az erőforrásokat célszerűen kívánják hasznosítani a tehetséges roma gyerekek

felismerésére és támogatására. Céljuk, hogy rávilágítsanak nemcsak hátrányokról tudunk

beszélni velük kapcsolatban, hanem tehetségkincsekről is. A RTT által érvényesülni

tudjanak és esélyük legyen a Nemzeti Tehetség Alap által meghirdetett pályázati források

elérésére.

Az RTT egyéves tevékenysége során arra törekedett, hogy minél több szervezet

kapcsolódjon be a programba. Jelenleg nyolcvanegy tagja van és így a legnagyobb

tehetségsegítő tanácsról beszélhetünk. A tagjai tartják egymással a kapcsolatot, információt

25 Szőke Judit: A roma tehetségügy. Budapest , Magyar Tudományos Akadémia, 2012.(173 évf..) 12. sz. 1511-1514. o. 26 Szőke Judit: i.m. 1514-1517. o.

23

biztosítanak egymásnak, valamint segítenek egymás problémáinak megoldásában. Erre a

bizonyíték, hogy kiálltak az Arany János Programért, továbbá az Igazgyöngy Művészeti

Iskoláért.

24

3. Cigányságpolitika Bátonyterenye kistérségében

3.1. Bátonyterenyei óvodákban, iskolákban megvalósult törekvések

A Bátonyterenye Kistérségi Óvodának a célja az integráció megteremtése, melyben

különböző családi, szociális, etnikai hátterű gyerekek együtt vannak. Az integráció

folyamán megvalósul a hátrányos helyzetű és azt etnikai kisebbséghez tartozó, elsősorban

roma származású gyerekek nevelése. Uniós csatlakozással összefüggő pályázati

támogatások is segítették az integrált nevelés megvalósítását a Bátonyterenyei Kistérségi

Óvodában. A programok során törekednek arra, hogy minden gyermek egyéni

szükségleteit kielégíteni. Legfőbb céljuk, hogy megteremtsék, az esélyegyenlőséget a

gyerekeknek mire elkezdődik az iskola. Emellett még odafigyelnek arra megfelelő óvodai

nevelést biztosítsanak a hátrányos helyzetű gyerekeknek valamint a halmozottan hátrányos

gyerekeknek is egyaránt. Feladatuk a közösségen belül a szegregációmentességre és az

egyenlő bánásmód elvének érvényre jutására. A gyermekek különböző fejlesztést,

odafigyelést kapnak az egyéni képességük szerint. A gyerekek más-más kultúrkörből

érkeznek, eltérő szokásaik vannak, ezért figyelembe kell venni ezeket a tényezőket is az

eredményesebb óvodai nevelés érdekében. Az Óvoda ennek érdekében igazodik a

felmerülő igényekhez, és kibővíti munkásságát a gyerekek érdekét szolgáló egyéb

szolgáltatásokkal pl.: klubok, szabadidős tevékenységek, rétegszülői szolgáltatások, családi

napok, nyílt óvodai napok, hetek, óvodai ünnepek, hétvégi játszóházi foglalkozások stb.

Szomora Szilárd, a Bátonyterenye Kistérségi Szociális Központ vezetője valamint a

Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége elnöke

rávilágított a szülők, az óvodák és iskolák együttműködésének fontosságára, melyben

törekedni kell a partneri viszony kialakítására. Ugyanis manapság egyre több problémát

okoz a szülő- intézmény kommunikációja.27 Az oktatási intézményekben tartósan

munkanélküli, szegény, cigány családok gyakran válnak a bűnbakképzés áldozatává, ez

azonban az iskolákban az elkülönítés különböző formáit eredményezi. Ezáltal a gyereket és

a szülőt is kirekesztik. A szülők bevonása a különböző programokban elősegíti a

különböző kulturális szokások érvényre jutását, ezzel javítva a tanulási teljesítményeket is.

Ezt alátámasztotta a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szö-

vetsége, a szociális központ, valamint bátonyterenyei tanoda eredményei is. 27 Ferge Zsuzsa, Makai Tóth Mária: Gyerekesély füzetek 6. Budapest: MTA TK Gyerekszegénység Elleni Programiroda, 2010,83-84. o.

25

A szülők bevonása a különböző programokban elősegíti a különböző kulturális szokások

érvényre jutását, ezzel javítva a tanulási teljesítményeket is. Ezt alátámasztotta a Nógrád

Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége, a szociális központ,

valamint bátonyterenyei tanoda eredményei is.

Az iskolai tanórákon túl délutáni programokat is tartanak, ilyen például a tantárgyi

felzárkóztató, amely elősegíti a gyerekek eredményesebb iskolai teljesítményét.

Ezen felül még a gyerekek szüleikkel együtt részt vehetnek önismereti és drámapedagógiai

tréningeken is, amely elősegíti a gyerek-szülő közötti együttműködést. A tanodaprogram

keretén belül valósítják meg a roma kultúra megismerésének lehetőségét is.

Fontos Figyelembe venni, hogy nemcsak a gyerek fejlesztésére irányult e program, hanem

a szülők is az iskola egyik célcsoportjává váltak. A pedagógusok nem akkor keresik meg a

szülőt, ha a gyerekkel gond van, hanem folyamatosan tartják a kapcsolatot egymással.

Az iskolának mindemellett lehetőségeket kell biztosítania az képességek

kibontakoztatásában28

A program célcsoportja tehát háromrétű: a gyerekek, a szülők és a pedagógusok együtt és

külön-külön is érinti.

3.2. A „Táguló világ” projekten belül megvalósultak

Szakmai gyakorlatomat a Dorogházi Önkormányzatnál végeztem. Itt az igazgatásszervezés

sokrétű ágával megismerkedtem. A megbeszélések során kapcsolatba kerültem a kistérségi

gyermekesély program vezetőivel is. Tapasztalataim szerint ők hatékonyan lépnek fel ezen

térség szegénység ellenes politikájával, ezen belül is az itt élő roma társadalom

megsegítésében, hogy alaposabban megismerhessem tevékenységüket több interjút

készítettem az iroda vezetőivel és több programjukon aktívan részt vettem. Sulyok Éva

Bátonyterenyei Gyermekesély Program projekt menedzsere ismertette meg velem a

TÁMOP-5.2.3-09/1.-2009-002 (táguló világ) projektet, melyen 537.684.705 forint uniós

forrást nyertek a kistérség számára. A támogatás szükségességét igazolja a kistérség

helyzete. A bátonyterenyei kistérséget 14 település alkotja, központja Bátonyterenye, mely

a kistérség egyetlen városa. Kilenc év alatt, 2001–2009 között 13,8 százalékkal csökkent a

bányászváros lakossága, ami a harmadik legnagyobb mértékű népesség fogyás az

országban. Bátonyterenyén a pályázat benyújtásakor mintegy 2500–3000 ember keresett

munkát. A családosok 15 százaléka tartozott a villanyszámlával, 14 százaléka a vízével és

28 Ferge Zsuzsa, Makai Tóth Mária: i.m. 85-87.o.

26

8 százaléka a gázéval. Az így, vagy úgy eladósodott családok harmada 150 ezer forint

feletti adósságot görget maga előtt. Ezért is volt fontos, hogy olyan komplex program

induljon, amely átfogóan kezeli a problémát, a gyermekszegénységet. A kistérség négy

településén 8 szegregátum van ezek lakóinak közel 50%-a cigány származású. A

kistérségben igen magas az álláskeresők száma 2010-es adat szerint 2497 fő, mely a

lakosság 23,8%-a. Ez a foglalkoztatási mutató rosszabb az országos átlagnál. A térségben

élő gyermekes családok 40,1%-a él relatív szegénységben ( medián 60% alatti

jövedelem), és 24,6%-uk abszolút szegénységbe azaz az egy főre jutó jövedelem a

családban nem éri el a nyugdíjminimum összegét. Igen magas a gyermekes családok

közüzemi tartozása az iroda felmérése alapján minden 5. gyermekes család tartozásban él.

A gyerekes családok közel 40%-ban nincs foglalkoztatott felnőtt. Előzetes felméréseik

alapján megállapították azt is, hogy a gyermekes családok 31,3%-a cigány család. Ezen

előzetes felmérések alapján látható, hogy indokolt volt a projekt elindítás.

A (táguló világ) projektben az alábbi tevékenységeket vállalták és végzik: Kötelező

tevékenységként létrehozták a kistérségi gyermekesély bizottságot, és a kistársági

gyermekesély irodát. Elvégezték az érintettek körében a szükséglet felméréseket. A

programban dolgozó és az őket segítő szakembereknek képzéseket szerveztek. Kiépítették

a szakmaközi hálózatokat. Kiemelt feladatként foglalkoznak az adósságkezeléssel.

Közösségi házat hoztak létre Jánosakna településrészen, Nagykeresztúr fiataljai részére

felzárkóztató és szabadidős szolgáltatásokat nyújtanak. Egészség fejlesztő programokat

szerveznek a kistérség minden településén. Ezen kívül gyermekétkeztetés keretében 460 fő

rászoruló gyermek meleg étkezését biztosítják a nyári szünidő alatt. Az iskolákban segítő

pedagógiai asszisztenst biztosítanak, akik segítik a gyermekek fejlődését társadalmi

integrációjukat javítják és családi nevelő háttérformálásában is részt vesznek. Az

adósságkezelés céljából két fő szakembert és egy asszisztenst alkalmaznak, akik a családok

anyagi helyzetét felmérve hatékony tervet készítenek adósságuk csökkentése érdekében.

Ezek a szakemberek a családok havi költségvetését megtervezik, segítenek betartani

azokat. Azon családoknak melyeknek rászorultsága indokolja különböző támogatások

igényléséhez nyújtanak segítséget. Az egészségügyi szolgáltatások javítása érdekében

programokat szerveznek az egészségesebb életmódra nevelés érdekében a rászoruló

gyermekeket, fiatalokat elviszik a megfelelő szakemberekhez, és akiknek szükséges

gyógyászati segédeszközökkel történő ellátását is támogatják. Gyógypedagógus

alkalmazásával a kistérség óvodájában és iskolájában fejlesztő pedagógiai szolgáltatást

27

nyújtanak. Az intézmények számára gyermekpszichológust biztosítanak, aki szükség

szerint felkeresi az intézményt és foglalkozik a gyermekekkel.

A kistérség 14 óvodájában kölcsönözhető játékeszközökhöz és könyvekhez juthatnak

azon szülők, akik nehéz körülmények között élnek, így a gyermeknevelés folyamán

használhatják ezeket az eszközöket. A nyári szünidőre a gyermekek részére sporttáborokat

szerveznek, a rászoruló családoknak pedig kirándulásokat és közös játékos programokat,

melyek során megismerhetik egymást, közösen megbeszélhetik a felmerülő problémákat,

segítséget, támogatást kapnak azok megoldásában. Kistérség 12 helyszínén biztosítanak

számítógép és internek hozzáférést. Az itt alkalmazott IT- mentorok alkalmazásával segítik

az álláskeresést, az önéletrajzírást, távoktatási lehetőségeket biztosítanak, a közigazgatási

hivatalos ügyek intézését, házi feladatok elkészítését segítik és a számítógép, mint

szabadidős tevékenység használatával is megismertetik a fiatalok (chat, játék programok,

multimédia). Fontosnak tartják a civil szervezetekkel való együttműködést, melynek

keretén belül kirándulásokat, színházlátogatásokat, kistérségi közösségi napokat

szerveznek.

3.3 Gyerekház

A projekt keretén belül a kistérségben létrehoztak egy gyermekházat, mely Dorogházán

található. A gyermekház szorosan együttműködik a már korábban megalapított

lurkóházzal. A gyermekház működésével és tevékenységével kapcsolatban Bodor

Tivadarné vezető ismertetett meg. Elmondta, hogy országosan 44 gyermekház működik, a

kistérségben pedig ez az egyetlen. A gyermekházban 0-6 éves korig foglalkoznak a

gyermekekkel és családjukkal. A gyermekek fejődését rendszeresen mérik a szülők nevelői

tevékenységét fejlesztik ezt a fejlődést bemeneti és kimeneti mérésekkel igazolják.

Jelenleg 69 kisgyermekkel és családjukkal foglalkoznak, ennek 70 % roma származású.

Munkájukat szakemberek segítik. Fejlesztőpedagógus, pszichológus, családsegítő és

védőnő tart rendszeres foglalkozásokat. Ha szükséges a gyermekeket szakvizsgálatokra

viszik. A családokat otthonukban is rendszeresen támogatják. Fontosnak tartják a szülő-

gyermek közös játéktevékenységét, mely megalapozza a kisgyermek megfelelő fejlődését.

A gyermekház vezetője megengedte, hogy részt vegyek néhány foglalkozáson. Ezeken

tapasztalhattam, hogy a szülők bátran felvállalták problémáikat, megismerték a többi szülő

nehézségét és közösen meg tudták beszélni a megoldási lehetőségeket. A gyermekeknek

biztonságot adott a szülő jelenléte és a közös élmény szorosabbra fűzte kapcsolatukat.

28

Saját fotó

A dorogházai gyermekház szorosan együttműködik a szintén Dorogházán található

gyermekházzal. A lurkóházban a gyermekekkel, fiatalokkal 6 éves kortól foglalkoznak.

Tapasztalataim alapján ezen intézmények a gyermek korai fejlesztésében igen hatékonyan

tevékenykednek. Segítik a gyermekek szociális beilleszkedését mind az óvodában, mind

pedig az iskolában. Ebben megerősített, azaz adat is, melyet az iskola szolgáltatott,

miszerint az idejáró gyerekek körében csökkent az iskolai hiányzások száma és nőtt a

gyermekek iskolai tevékenységének az aktivitása. Az óvoda vezetője szintén pozitív

adatokkal szolgált, a szülők nyitottabbak az óvodai tevékenységek megismerésére, a

gyermekek beilleszkedése könnyebben történt az óvodai közösségben.

Dorogházán több rendezvény és program is megvalósult a projekt keretein belül a

gyermekház, a lurkóház és az önkormányzat támogatásával.

Saját fotó

29

A szegénység enyhítésére az önkormányzatok helyi rendeleteket hoznak, melyek alapján

szabályozzák az adható támogatásokat.

Dorogháza Község Önkormányzatánál eltöltött szakmai gyakorlatom során tanulmányoztam

az egyes szociális ügytípusokat. Dorogháza 1992 fő lakosú község Nógrád megyében.

A szociális ellátásokat Dorogháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének

7/2011.(IV.11.) önkormányzati rendelete szabályozza. Rászorultságtól függően különböző

támogatási lehetőségeket biztosítanak:

1. Pénzbeli ellátások: a rendszeres szociális segélyt veszik igénybe a legtöbben, melynek a

jogosultságát a dorogházi önkormányzat az alábbiak szerint állapította meg. Rendszeres

szociális segélyre jogosult az Szt.37. § (1) bekezdés szerinti személy. Az Szt. 37§ (1)

bekezdés d) pontja alapján igényelt jogosultság megállapításához csatolni kell a szakorvos

igazolását. A rendszeres szociális segélyre jogosultak vonatkozásában az együttműködésre a

Bátonyterenye és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Központját jelölték ki. A

szociális központtal a segélyben részesülő együttműködésre köteles. Ezen kívül még

igényelhetnek: időskorúak járadékát, foglalkoztatást elősegítő támogatást, ápolási díjat,

lakásfenntartási támogatást, átmeneti segélyt és temetési segély.

2. Természetben nyújtott szociális ellátások

A településen a természetben nyújtott szociális ellátások közül leggyakrabban a

közgyógyellátás támogatását veszik igénybe, ezt a támogatást a jegyző egy év időtartamra

adhatja meg az alábbi feltételekkel: Egyedül élő igénylő esetén az egy főre eső havi

jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 200%-át.

Többszemélyes háztartás esetén annak 150%-át és a havonta rendszeresen használt gyógyító

ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át el kell, hogy

érje vagy meghaladja. Ezenkívül igényelni lehet még köztemetést, és egészségügyi

szolgáltatásra való jogosultság.

A településen lehetőség van személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylésére. A

személyes gondoskodás körébe tartozó alapellátási formák: étkeztetés támogatása, házi

segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és tanyagondnoki

szolgáltatás.

A dorogházai önkormányzatnál a szociális kérelmek nagy része (kivételt képez az átmeneti

segély) előadóhoz kerülnek, aki a rendeletek alapján megállapítja, vagy elutasítja a

jogosultságot. A határozatokat a körjegyző hozza meg. Az átmeneti segélyek iránti

kérelmeket a polgármester bírálja el a képviselő testülettől nyert hatáskörében.

Interjút készítettem a kistérségi és a települési kisebbségi önkormányzat vezetőjével.

30

Összegzésként elmondható, hogy a térségben programokkal, tanácsadással, különböző

támogatásokkal igyekeznek a roma közösség tagjainak segíteni. A támogatások többsége

jellemzően iskoláztatási, lakhatási támogatás. Igyekeznek kiemelten támogatni a főiskolán

vagy egyetemen továbbtanuló diákokat. Emellett fontosnak tartják a szakma megszerzésére

irányuló oktatást is. Tapasztalták, hogy nagyon sok roma családnál a gyermekeket nem

ösztönzik kellőképpen az iskolai tanulmányaik során, ezért kiemelt programként kezelik a

gyermek- és lurkóházakban működő pedagógiai segítségeket. Ezen szakemberek (

pedagógus, fejlesztőpedagógus, pszichológus ) hatékony közreműködésével javult a tanulók

iskolai teljesítménye és csökkent az iskolai hiányzások száma. Ebben megerősítést kaptam a

térség iskolai vezetőitől is, elmondták továbbá, hogy az iskolák és a gyermekházak

együttműködése igen szoros és hatékony. Az iskolákban IPR-programon belül is sok

halmozottan hátrányos helyzetű tanuló kap segítséget. Ezen programoknak a felzárkóztatás

és a tehetségfejlesztés egyaránt fontos eleme.

A közösségi programok szervezésében is segítik egymást az intézmények. Igyekeznek minél

színesebb programokat szervezni, melyben a közösség minden rétegét szívesen látják.

Fontos segítség, hogy a gyermekesély program keretén belül egészségügyi vizsgálatokra-,

szűrésekre tudják eljuttatni a rászoruló gyermekeket és amennyiben szükséges gyógyászati

segédeszközök beszerzésével is támogatják a családokat.

3.4 Projektek, támogatások a kistérségben

A TÁMOP-5.2.3-09/1-2009-0002 projektben szoros együttműködésben dolgoznak a

Bátonyterenyei Kistérség Önkormányzatai, a Kistérségi Gyermekesély Iroda és a térségben

tevékenykedő kisebbségi önkormányzatok. Dorogházán a Lurkó- és Gyermekház

kiemelkedő tevékenységet folytat a helyi- és környező településeken élő roma fiatalok

megsegítésében.

A lakhatási támogatások is többrétűek, vannak családok melyeknél eseti megoldása képen

anyagi támogatást nyújtanak, de akadnak, akiknél családsegítő támogatásával „tanulják”meg

a pénzügyek kezelését. Néhány roma család olyan megengedhetetlen körülmények között

élt, hogy a térség településeinek összefogásával új lakásokat vásároltak számukra. Ezen

családok között voltak, akik örömmel fogadták a felkínált lehetőséget, azonban pár család

csak hosszas meggyőzés után volt hajlandó elfogadni a felkínált lakóházat. A támogatás

összege száz forint híján 100 millió forint volt, ebből azonban nemcsak ingatlanvásárlásra

31

jutott: a költöztetést szociális készségek fejlesztése, iskoláztatás és egészségügyi szűrések is

megelőzték.

A romák felzárkóztatását aktívan támogatja a Nógrád Megyei Kisebbségi Képviselők és

Szószólók Szövetsége.

A NMKKSzSz közhasznú szervezetként fő célkitűzésének tarja a leghátrányosabb helyzetű

célcsoportok támogatását, segítését. Programjait –köztük az ország egyik legjobb Tanoda

programját- pályázati források biztosításával tudja fenntartani. A településeken lévő kisebb

szegregátumok megszüntetésének fontossága mindig a szervezet célkitűzési között

szerepelt. Bátonyterenye két szegregátumában, Szorospatakon és Felsőkatalinban egyaránt

azon munkálkodnak, hogy az ott élők életesélyei (foglalkoztatási-oktatási- mobilitási-

túlélési esélyei) növekedjenek. Ennek egyik, piciny szelete a Bio-brikett program, mely

mezőgazdasági és erdészeti hulladékanyagokból "varázsol" tüzelőt, természetesen

környezet –és energiabarát módon. A településeken lévő kisebb szegregátumok

megszüntetésének fontossága mindig a szervezet célkitűzési között szerepelt.

Fontos megemlíteni a Tutor Alapítvány a Kirekesztett Közösségek Terepszemléletű

Támogatása elnevezésű pályázatát, melynek keretén belül egy hat hónapos projekt

valósulhatott meg Bátonyterenyén. A főpályázó a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi

Képviselők és Szószólók Szövetsége közhasznú szervezete, a projekt vezetője Berki Judit.

Berki Judit ismertetése alapján az elmúlt évek fejlesztései közül kiemelhető a

foglalkoztatás terén elért eredmények. Létre hoztak egy olyan távmunka-központot, ahol

15 fő alacsony iskolázottságú munkavállaló képzését tudták megvalósítani. A házi

szociális gondozó és ápoló képzésen résztvevők számára a gyakorlati foglalkozás

lehetőségét biztosították. Az oktatás területén legfontosabb megemlíteni a tíz éve működő

tanoda programot, mely a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását segíti. A

felnőttek számára biztosították az általános iskolai tanulmányok elvégzését. Az

egészségügy területén a Felsőkatalinban lakók körében szerveztek egészségügyi

szűrővizsgálatot, melyen a családok többsége részt vett. Lakhatási támogatás terén

segítettek megszüntetni a Bátonyterenye város két legsúlyosabb helyzetben lévő

szegregátumot Gyularakodón és Alsókatalinon.

„Tizenhat mélyszegénységben élő, főként roma család kapott új otthont bő egy éve

Bátonyterenyén és a szomszédos Nemtiben, olyan családok, akik addig a nógrádi város két

romatelepén, Alsó-Katalinon, illetve az ún. Gyula-rakodón éltek. Az utóbbi, már száz éve

épült telepen nem sok minden változott az 1900-as évek eleje óta: villany ugyan van, de

vízért már a kúthoz kell kimenni, és busz se járt erre, a város, a boltok, a szolgáltatások, a

32

megálló ugyanakkor egyaránt három-négy kilométer távolságra vannak. A telepről így aki

csak tudott, elköltözött. Ezután az önkormányzati tulajdonban lévő lakásokba szociálisan

rászoruló, leginkább roma családok költöztek be, de hasonlóan alakult ki Bátonyterenye

többi, ma is létező, romák által lakott telepszerű lakókörnyezete: a helyi Várhegy, Dankó, a

Nyáras vagy a Mátrai utca. Hogy a településnek több, egymástól elkülönült szegregátuma is

van, azt a város története magyarázza, Bátonyterenye ugyanis 1984-ben jött létre

Nagybátony, Kisterenye, Maconka és Szúpatak egyesülésével, a települések pedig hozták

magukkal saját telepeiket. Ezek közül Kisterenye „vasúton túli” részét, azaz a Dankó és

Várhegy utca környékét nevezi meg Nagy-Majdon József polgármester olyan területként,

amely részt vehet majd a Komplex telep-program fejlesztéseiben. (Ez lesz az a roma

lakhatási program, amely a városba költöztetést követi. A több mint 4 milliárdos pályázatról

keretes írásunkban olvashatnak – a szerk.). A terv részleteit illetően a városvezető nem

bőbeszédű, annyit árul el, hogy 100-150 ember élhet a két utcában és 150 millió forintot

igényelnének a rehabilitációhoz. Nagy-Majdon azzal érvel, hogy nem akar a további, idő

előtti kiszivárogtatással indulatokat kelteni.”29

Egy ház a régi telepen

http://magyarnarancs.hu

A roma családok felemelkedéséhez, a társadalomba való beilleszkedéséhez a legfontosabb

feladat a munkahelyteremtés. A tisztességes megélhetést lehetővé tevő biztos

jövedelemforrás. A helyi szakemberek megítélése szerint legnagyobb probléma, hogy lassan

a második generáció nő fel olyan családi környezetben, ahol a munka nem „szükséges”.

Sajnos sok gyermek jövőképe nem a munkavilága felé irányul. 29 http://magyarnarancs.hu

33

Sok roma családnál zaklatásnak tartják, hogy a gyermekek iskolába járását megkövetelik.

Ugyanakkor az iskolákban tapasztalatként elmondták, hogy a diszkriminációra való

hivatkozás kétélű fegyver. Sajnos sokszor előfordul, hogy a problémás roma gyerekek

diszkriminációval vádolják a pedagógusokat és feljelentéssel fenyegetnek. Ők azok akiket

„nem érdekel, hogy mit irkálnak az ellenőrzőbe” (sajnos a szülőt sem), „egyébként meg

nem csinálhatnak velem semmit” elvet vallják. A dorogházi Móra Ferenc Tagiskola

tagintézmény-vezetője arra panaszkodott, hogy egy tanév alatt akár 10-12 gyermeket is

elvittek az iskolából a közeli katolikus iskolába. A szülők, bár nyíltan nem merték

kijelenteni, a személyes megbeszélésen elmondták, hogy gyermekeik kellemetlenül érezték

magukat az állandó „beszólogatások” miatt és már féltek iskolába menni. Az információk

alapján bőven van még mit tenni, annak érdekében, hogy a békés együttélés

megvalósuljon. Nagyon sok interjút készíthetnék, mindenkinek van véleménye, vannak

ilyen-olyan tapasztalatai. Végezetül Berki Judit bátonyterenyei roma szociálpolitikus nyílt

leveléből idézek. „Fantasztikus elképzelésekkel oldanák meg azt a problémát, ami lassan

szétfeszíti a falakat, kettéosztja a társadalmat és felkorbácsolja az egymás elleni gyűlöletet.

Igen, a cigánykérdésről van szó. Azokról az elmulasztott lépésekről, melyeket a többség,

soha nem mert megtenni a valós integráció érdekében, mert féltette politikai ambícióit a

helyi képviselőtestületekben és az úgynevezett nagypolitika színterén.

A jelentős intézkedések mindig elmaradtak, bármilyen kormány is volt hatalmon az elmúlt

húsz évben. Minden csak akkor, ha politikai érdeke fűződött hozzá, ha nem, akkor várni

kellett. Eltapsolt úgynevezett „cigánypénzek", melyek soha nem értek célba, de arra jók

voltak, hogy tudathatták a többséggel, hogy látjátok adunk, és mégsem történik semmi!

Igen, tisztelt honfitársaim, a húsz éve fennálló munkanélküliség, a folyamatos

jövedelemhiány, a romló lakáskörülmények, a kikapcsolt közművek, a telepek megtartása,

a szolgáltatásoktól történő elzárás oda vezet, hogy belepusztul egy népcsoport. A gettót

már nem kell megteremteni, mert a gettósodó kistérségek, települések már kialakultak. Az

LHH (leghátrányosabb helyzetűeknek szánt) projektek, ahol a sokszor a szűklátókörűség

nem engedte érvényesülni a valós problémák tényleges kezelését. A pénzek, szerződések

későn érkezése, a hosszú huzavona a bírálatok megszületéséig - a jóllakott emberek ráérős

döntési mechanizmusa - nem segítette a gyorsabb segítség megjelenését. A közmunkák

rendszere, az egy család egy RÁT (rendelkezésre állási támogatás), mind még inkább

sújtották az amúgy is kiszolgáltatott emberek csoportját. Sok helyen egymás ellen is

fordultak, mert kinek is fontosabb a munka? A te családodnak, vagy az enyémnek? Még

34

azt is elérték, hogy csoporton belül is szembenállás van, mert a szegénység, a legnagyobb

úr. „Ember embernek farkasa" lehet. A társadalom egy csoportja, jelen esetben a roma

közösség egy része a fent leírt helyzetéből adódóan teljesen marginalizálódott, a

társadalom peremére szorult vagy kilökődött…. Meddig mehet még a mindentől való

megfosztottság? Meddig lehet hagyni, hogy olyan emberek törjenek pálcát felettünk,

akiknek fogalma nincsen arról, hogy mit jelent így élni? Mit jelentenek a szorító

mindennapok? Mit jelentenek az átsütő gyűlölködő megjegyzések? Lassan megfojt

mindenkit közülünk ez a légkör. Magyar vagyok, cigány vagyok. Kettős identitástudattal

rendelkezem. ...

Magyar alkotmány! A jogállamiság intézményeiben dolgozók, alkotmánybírók,

törvényhozók, jogvédők, civilek és normálisan gondolkodó állampolgárok! Hol

vagytok????”30

A levelet olvasva számomra a legfontosabb kérdés, hogyan tudunk együtt fejlődni, mi a

megoldás?

30 Népszabadságonline 2010.szeptember 10.

35

4.Összegzés

Szakdolgozatom készítésének célja az volt, hogy áttekintsem a magyarországi cigányság

helyzetét és azokat a törekvéseket melyek, a letelepedésüket és a társadalomba való

beilleszkedésüket segítették, segíthetik. Mivel igen gyakran illetik őket negatív kritikával

igyekeztem feltárni azokat a jogszabálybeli hiányosságokat, melyek még inkább kiélezik az

ellentéteket. Az adatgyűjtésem és tapasztalatszerzésem után úgy érzem, megfelelő megoldás

csak akkor születhet, ha ezt a cigányság zöme is támogatja és a célokat ők maguk kell hogy

megfogalmazzák hiszen a többségi társadalom által kitűzött célokat gyakran idegennek

tartják, ellenállásukat még inkább kiváltják azon intézkedések melyek, erőszakkal próbálják

őket beilleszteni a társadalomba. Úgy vélem, hogy az elmúlt évtizedek során a mindenkori

államtól igen sok segítséget kaptak. Jelenleg nemcsak a kistérségünkben, sőt nem csak

Magyarországon jelent problémát a cigány lakosság elszegényedése, társadalom peremére

kerülése. Így mint kitértem rá az Európai Unió jogalkotói is foglalkoznak ezzel a kérdéssel.

A kistérségünkben található programokat a kistérségen belüli törekvéseket és a dorogházi

önkormányzat szociális érzékenységét megfelelőnek találom. Bízom benne, hogy az oktatási

intézmények által és a szakemberek szerint elinduló pozitív változás valóban hatékony

eredményt hoz, és az idők folyamán egyre több roma származású segítővel találkozhatom. A

munkanélküliség, szegénység nem csak a roma társadalmat érintő probléma. A társadalom

szociálisan érzékeny törekvéseivel tudni kell élni, tudni kell azt használni és nem

kihasználni.

Szakdolgozatom megírása nagyon sok új ismeretet adott számomra, mindeddig még nem

ismertem közigazgatási szempontból a romák helyzetét. Így gyakorlatiasabban tudom

megítélni a beilleszkedési problémáikat.

36

Irodalomjegyzék

Angus Fraser: A cigányok, Budapest: Osiris Kiadó, 2006

Bánlaky Pál: Alapismeretek a cigányokról (romákról) szociális munkásoknak. Budapest:

Wesley János Kiadó, 2007,

Bindorffer Györgyi: Identitás és közösségi intézmények. Az informális családi és a formális

politikai tér szerepe a roma identitás alakulásában, Társadalmi együttélés, 2012. 4. sz

Dr. Nagy Gábor Tamás: Félünk, Etnikai és szociális konfliktusok elkerülésének,

feldolgozásának lehetőségei (A konferencia anyaga), Budapest, Humanitas Civitatis

Alapítvány, 1993

Dupcsik Csaba: A magyarországi cigányság története, Budapest: Osiris Kiadó, 2009

Ferge Zsuzsa, Makai Tóth Mária: Gyerekesély füzetek 6. Budapest: MTA TK

Gyerekszegénység Elleni Programiroda, 2010,83-84. o.

Gerlóczy Ferenc: Cigányság és vallásosság - Roma katolikusok, Budapest: HVG Kiadó Zrt.

2001/14.

Jean-Pierre Liégeois: Romák, cigányok, utazók. Budapest: Európa Tanács Információs és

Dokumentációs Központ, 1998

José Eugénió: Cigány gyerekek az iskolában, Nyitott Könyvmű Kiadó, 2008

Kállai Ernő: Népszámlálási nemzetiségi adatok – romák. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2003

Kállai Ernő és Törzsök Erika: Cigánynak lenni Magyarországon, Budapest, Kiadja Európai

Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, 2005, 48-51. o.

Kemény István: A magyarországi romák. Győr: Széchenyi Nyomda Kft, 2000, 5-7. o.

Kemény, Janky, Lengyel: Roma társadalom-2010. Gyorsjelentés a kutatás „A” Részéből (A

TÁMOP 5.4.1 program kutatási mellékletéhez kapcsolódóan készült kutatási jelentés

Romano Rácz Sándor: Cigány sor, Budapest: Osiris Kiadó, 2008

Mayer József és Német Szilvia: Fókuszban a roma többségű iskola. Budapest: Országos

Közoktatási Intézet, 2005,

Márfi Attila: Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene. Pécs: Palatia Nyomda, 2009,

Mezei-Pomogyi-Tauber: A magyarországi cigánykérdés dokumentumokban 1422-1984.

Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1986, 85. o.

Neményi Mária és Szalai Júlia: Kisebbségek Kisebbsége. A magyarországi cigányok emberi és

politikai jogai. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 2005, 413-440. o

37

Perlai Rezsőné: A család és az óvoda kapcsolata. Különös tekintettel a hátrányos helyzetű

cigánygyerekekre, Miskolc: Magyar Óvodapedagógiai Egyesület, 2002,

Purics Barna Gyula: A cigánykérdés. „Gyökeres és végleges megoldás”.Debrecen: Csokonai

Kiadó, 2004

Szemző Ildikó: Barátság. Budapest: Filantróp Társaság Barátság Egyesülete, 2011, (18évf.) 3.

sz. 6784. o.

Szőke Judit: A roma tehetségügy. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 2012.(173 évf..)

12. sz.

Takács Géza: Kiútkeresők, Budapest: Osiris Kiadó, 2009

Tábori Zoltán: Magdolna negyed, Budapest: Osiris Kiadó, 2009

Internetes források:

http://magyarnarancs.hu

http://www.nepszamlalas2001.hu

Népszabadság online 2010.szeptember 10.

Felhasznált jogszabályok:

1995 / 07/13 a Roma ellen irányuló diszkriminációról szóló határozat

Recommendation 1557 (2002) The legal situation of Roma in Europe 6. point

Kötelező közfeladatként a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 115. §

1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól