Japán mobilhálózatok

Gyöngyösi Eszter, Szakál Szimonetta, Magai Hanna

A globális mobilpiac

•gyorsan fejlődő stratégiai ágazat•kevés naprakész információ, leginkább statisztikák•sztereotípiákkal ellentétben összetett tényezők alakítják•fő tényezők a gazdaság, ipar színvonala, GDP, földrajzi adottságok,

urbanizáció szintje, állam támogatása, kulturális, szociális háttér•mobil és vezetékes hálózatok aránya 91-ben 1:34, 95-ben 1:8, 2003-ban

már lehagyta a vezetékest a mobilpiac•felhasználók aránya szerint Európa vezet, azt követi Kelet-Ázsia+Óceánia

és a harmadik az USA•népszerű elképzelés, hogy a GDP jelentős tényező és a mobilkommunikáció

a fejlett országok jellemzője, de ezt a statisztikák cáfolják  

Általános statisztikák

A japán mobilpiac

•szerves része a mobilinternet, mely Japánban az elsődleges internetelérési forrás (PC helyett)

•a telefonálás helyett jóval elterjedtebb a szöveges üzenet (e-mail) küldés (tömegközlekedés, olcsó és egyszerű használat)

•a mobilinternet felülete a WAP (nem wifi vagy WAN) alapú i-mode (egyszerű, széleskörű) (1999-től)

•egyetemisták 97,8%-a, középiskolások 76,8%-a használ mobilinternetet•rugalmas, személyre szabott szolgáltatások jellemzik, regionálisan és kor

szerint is•fiatalok körében önkifejezés eszköze, az individualizmus egyik formája•kougyaru, kawaii keitai és deai jelenségek  •visszaélések kamerával, spam levelek, prostitúció, mobil etikett problémái•állam szervező, támogató szerepe fontos

Egy kis mobiltörténelem

•Először a személyhívók (pokeberu) elterjedése bizonyította, hogy komoly igény van a digitális kommunikációra. Az először még csak csörögni képes készülékek numerikus, majd karakteres kijelzőket kaptak. Ezeket először céges célokra szánták, de elterjedt más társ.-i rétegek között is, főleg az iskolás lányok között

•A mobileszközöket először nem telefonálásra, hanem írásos komm.-ra használták (1000 karakteres üzenetek, majd megjelenik a mobilinternet)

•Érdekesség: egy adott szolgáltató összes készülékén egyformák a csatlakozók (füles, töltő). A külföldi szolgáltatók készülékei pedig gyakorlatilag esélytelenek.

NTT - DoCoMo

•tulajdonosa az NTT és a Japán Állam (33%)•japán piac kb 54%-át uralja, a legnagyobb szolgáltató• nevének jelentése: "do communications over the mobile

network" illetve dokomo japán kifejezés•1991-ben vált el az NTT-től, 1999-ben indította az i-mode-ot• jelentősebb szolgáltatásai: földrengés előrejelző, wellness mobil,

osaifu-keitai 

A KDDI Corporation (KDDI 株式会社 KDDI Kabushiki Gaisha)  

•1984. június 1-én alapították. •CEO: Takashi Tanaka•Eredetileg a DDI Corp., KDD Corp. és IDO Corp. egyesüléséből jött

létre 2000-ben•Fő márkája az au, melynek a nevének többféle értelmezése is lehet

(angol: access, always és amenity szóbra utal, az „u” pedig az angol universal és user szavakból ered,

     vagy a japán „megismerni” (会う ) és az „egyesülni” (合う )         igén alapszik 

•Az au eredetileg két másik hálózatból jött létre: DDI-ből és az IDO-ból.

•Rengeteg szolgáltatása és alkalmazása van mint pl.: oEZweb@mail, C-mail, EZchannel, EZ Machi Uta, EZnavigation stb.

•A au by KDDI a második legnagyobb mobilszolgáltató Japánban.

A Softbank

•japán távközlési és internet vállalat•1981 szept.-ben alapították, azóta a 3 japán legnagyobb

mobilszolgáltató egyike•egyéb alvállalatok is tartoznak hozzá, továbbá külföldi

cégek leányvállalataival is kapcsolatban áll (pl Yahoo!)•1991-ban a SBI Group lett a Softbank központja •érdekesség, hogy ők forgalmazták az iPhone-t, az iPhone4

megjelenéséig (azt már a KDDI is forgalmazza), továbbá érdemes megemíteni azt is, hogy a Softbank igazgatója, Mazayoshi Son Japán leggazdagabb embere

További szolgáltatók: Willcom (tulajdonos: Kyocera, KDDI, Carlyle Group) PHS rendszerekre specializálódott. Illetve EMOBILE az eAccess tulajdonában,  melynek jellemző platformja a 3G-s szélessávú mobilinternet

SzolgáltatásokJapánban minden országnál hamarabb jelennek meg a különféle új szolgáltatások. A főbb alkalmazások Japánban a következők: 

E-mail, alakítható adatbázisok, telefonkönyv, ébresztőóra/stopper, mobil játékok (például: szerepjátékok/Final Fantasy stb), határidőnapló, IM, stb.

A legérdekesebb szolgáltatások/alkalmazások, amelyek más országokban még nincsenek, a következők:  •Cmode (árusító automatákból történő vásárlás)•E-money (Edy)•„Mobil Sucia” – ami vonatjegyként is használható•NTT DoCoMo Osaifu- Keitai szolgáltatása (mobiltelefon pénztárca funkcióval) stb.

Osaifu-keitai

•Lényege, hogy nem kell több kártyát, pénztárcát stb tartani magunknál, a mobilunkkal tudjuk intézni a fizetést.

•Nincsenek arcátlan tranzakciós djak, csak egy minimális havidíj, a felhasznált összeg pedig a havi mobilszámlával együtt érkezik

•Legnagyobb arányban a 20-40 évesek között terjedt el•Hátránya, hogy túl sok szolgáltatás, pénz

kapcsolható  egyetlen telefonhoz, így a készülék elvesztése komoly fejfájást okozhat gazdájának.

Felhasznált források:

•Manuel Castells: The Mobile Communication Society, University of Southern California, Los Angeles, 2004.• Ito, Mizuko: Personal, Portable, Pedestrian: Mobile Phones in Japanese

Life, The MIT Press, Massachusetts Institute og Technology, 2005.•John Beck, Mitchell Wade: DoCoMo, Japan's Wireless Tsunami, Usa, 2003.•  http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_mobile_network_operators_of_the_

Asia_Pacific_region#Japan•http://www.au.kddi.com/english/ •http://wireless.3yen.com/ •http://dvicenews.com/japanese-mobile-phone-company-softbank-sells-

transformer-inspired-3g-mobile-phones •http://en.wikipedia.org/wiki/NTT_docomo •http://japanmedia.posterous.com/