jász-nagykun-szolnok megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve
DESCRIPTION
A népegészségügy feladatai - gondolatok a munkahelyi stresszről. Dr. Sinkó–Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Szolnok, 2012. szeptember 12. Az NSZSZ főbb feladatai. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve
Szolnok, 2012. szeptember 12.
A népegészségügy feladatai A népegészségügy feladatai
- gondolatok a munkahelyi - gondolatok a munkahelyi stresszrőlstresszről
Dr. Sinkó–Káli Róbert Dr. Sinkó–Káli Róbert megyei tiszti főorvosmegyei tiszti főorvos
Az NSZSZ főbb feladataiAz NSZSZ főbb feladatai
1.1. Közegészségügyi és járványügyiKözegészségügyi és járványügyi megelőző megelőző tevékenységtevékenység
2.2. Az egészségügyi ellátórendszer Az egészségügyi ellátórendszer szakmai felügyeleteszakmai felügyelete
3.3. Egészségügyi Egészségügyi hatósági tevékenységekhatósági tevékenységek végzése végzése
4.4. EgészségfejlesztésiEgészségfejlesztési és és népegészségügyinépegészségügyi módszertani módszertani munkamunka
5.5. Egészségügyi Egészségügyi vészhelyzetekvészhelyzetek kezelése, egészségügyi kezelése, egészségügyi katasztrófavédelmi tevékenységekkatasztrófavédelmi tevékenységek koordinálása koordinálása
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli RóbertNSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
19971997. évi CLIV.tv. (Eü.tv.). évi CLIV.tv. (Eü.tv.) „A népegészségügy feladata a lakosság egészségi
állapotának és az erre ható tényezőknek a folyamatos monitorozása és rendszeres elemzése – különös tekintettel az egészség előfeltételeire:
• élelem, élelem, • lakás, lakás, • munkahely, munkahely, • oktatás, oktatás, • jövedelem,jövedelem,
• stabil ökológiai rendszer, • fenntartható erőforrások, • társadalmi igazságosság és egyenlőség, • sportolás, üdülés
Fel kell tárni és meg kell határozni az emberi szervezet, illetőleg a környezet kölcsönhatásait, egészségkárosító tényezőit, valamint ezek hatását az emberi szervezetre…”
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli RóbertNSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
Munka és foglalkozás eü. (2007)Munka és foglalkozás eü. (2007)Kikerült az ÁNTSZ feladatköréből 2007. április 15-től
• a munkáltató foglalkozás-egészségügyi ellátás biztosítási kötelezettségéhez kapcsolódó hatáskörök (munkáltató bejelentési kötelezettsége, hatósági ellenőrzési jogkör)
2007. május 13-tól• Foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek valamint halálos
kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedések kivizsgálása, nyilvántartása)
• Munkaegészségügyi szabálytalanságok a Keszonmunka, túlnyomásos munkahely levegő-minőség ellenőrzése
• Munkavégzéssel összefüggő hátsérülések • Képernyő előtti munkavégzés• Biológiai tényezővel történt expozíció miatt bekövetkezett fertőzés
vagy megbetegedés - munkavállalók körének kijelölése, kockázatbecslés
• Rákkeltő anyagnak kitett munkavállalók esetében-kockázatbecslés gyakoriságának előírása (nyilvántartás, betekintés, adatelemzés)
• Foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezés és az általuk okozott egészség-károsodások megelőzését szolgáló követelmények betartásának hatósági ellenőrzése.
Sugáregészségügyi és a Kémiai biztonsággal összefüggő tevékenységek
kémiai és biológiai légszennyezettség egészsé-gügyi határértékeinek kimunkálásában való közreműködés,
az emberi használatra (üdülés, fürdés, vízi sport, ivóvízkivétel) szolgáló felszíni, valamint medencés fürdőkre vonatkozó közegészségügyi követelmények,
a talajjal, a szilárd és folyékony települési hulladékokkal, egyéb szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények,
a belső terekben érvényesülő zaj és rezgés határértékek kimunkálása és ellenőrzése,
az oktató, nevelő és gondozó intézmények és tevékenységek közegészségügyi követelményeinek kimunkálása és érvényesítése.
Megmaradt feladatkörökMegmaradt feladatkörök
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli RóbertNSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
Az „Az „egészség”egészség” fogalmafogalma
lelki szociális
testi
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli RóbertNSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
Egészségünk meghatározó Egészségünk meghatározó tényezőitényezői
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli RóbertNSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
Életmód 40- 45 %Életmód 40- 45 %
Genetikai tényezők 25- 30 %Genetikai tényezők 25- 30 %
Környezeti hatások 17- 22 %Környezeti hatások 17- 22 %
Egészségügyi ellátás 10-15 %Egészségügyi ellátás 10-15 %
Munkahelyi stresszMunkahelyi stressz
Munkával összefüggésben akkor jelentkezik stressz, amikor a munkakörnyezet követelményei meghaladják a munkavállaló azon képességét, hogy e követelményeket teljesítse (vagy kezelje)
A stressz nem betegség, de ha intenzív és bizonyos ideig fennáll, szellemi és fizikai egészségkárosodást okozhat. • Ha valaki nyomás alatt van, az javíthatja a teljesítményt, és
elégedettségérzést eredményezhet, ha kihívást jelentő célokat sikerül elérni.
• Ha azonban túl sok a követelmény és túl nagy a nyomás, az stresszhez vezet. Ez pedig rossz mind a munkavállaló, mind a szervezet számára.
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli RóbertNSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
EU - munkahelyi stresszEU - munkahelyi stressz Az Európai Unióban a munkával összefüggő stressz
(MÖS) jelenti - a hátfájás után – a munkával összefüggő második leggyakoribb egészségügyi problémát, amely az EU munkavállalóinak - közel 40 millió munkavállaló egészségét-, a népesség mintegy 28%-át érinti.
Bár a stressz a nőket látszólag érzékenyebben érinti,
valójában mindkét nem számára, valamennyi gazdasági ágazatban és a szervezet minden szintjén meghatározó problémaként jelentkezik.
A szakértők a leggyakoribb okát a munkakö-rülmények feletti ellenőrzés hiányában látják.
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli RóbertNSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
A MÖS okaiA MÖS okai a munkával összefüggő egészségi problémák miatt bekövetkező két hetes vagy annál hosszabb távollétek több, mint ¼
ennek köszönhető. MÖS oka lehet: pszichoszociális veszélyek, mint például
a munka jellege, szervezése és irányítása, (pl. magas elvárások a munkában és alacsony szintű ellenőrzés, valamint olyan tényezők, mint a megfélemlítés és az erőszakoskodás).
Fizikai veszélyek, például a zaj és hőmérséklet
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli RóbertNSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
Munkahelyi Egészség- és Biztonságvédelem Munkahelyi Egészség- és Biztonságvédelem Európai Ügynöksége - intézkedéseiEurópai Ügynöksége - intézkedései
2002. július 2-án a elindította a munkahelyi stressz elleni harcot támogató első páneurópai kampányát.
Az Európai Bizottság intézkedéseket hozott a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmére. Az 1989. évi Tanácsi irányelv (89/391) tartalmazza a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó alapvető előírásokat.
a munkáltatókat teszi felelőssé, hogy gondoskodjanak arról, hogy a munkavállalókat a munka során ne érje semmiféle ártalom, beleértve a MÖS hatásait is.
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli RóbertNSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
Intézkedések 2.Intézkedések 2.
A tagállamok valamennyien átültették ezt az irányelvet saját jogrendjükbe, néhányuk pedig ezen felül útmutatókat is kidolgozott a MÖS megelőzésére.
Az irányelv megközelítési módját alkalmazva, a MÖS kiküszöbölése vagy csökkentése végett
a munkáltató köteles:• törekedni a MÖS megelőzésére;
• felmérni a MÖS kockázatát úgy, hogy megvizsgálja, milyen nyomás keletkezik a munka során, amely magas szintű és sokáig tartó stresszt okozhat,
• meghatározni, hogy kit érhet ilyen ártalom;
• megfelelő intézkedéseket hozni az ártalom megelőzésére.
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli RóbertNSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
Európai Bizottság - MÖSEurópai Bizottság - MÖS A MÖS megelőzése jelenti az egyik kitűzött
célt az Európai Bizottság munkahelyi egészség és biztonság új stratégiájáról szóló közleményében.
1999. évi adatok alapján úgy becsülték, hogy a MÖS, a tagállamoknak mintegy 20 milliárd euro kiadást jelent évente.
Olyan állapotokhoz vezethet, mint a depresszió, szorongás, idegesség, fáradtság vagy szívbetegség.
komoly zavarokat okozhat a termelékenység, kreativitás és
versenyképesség terén. NSZSZ Dr. Sinkó–Káli RóbertNSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
Az Egészségügyi Az Egészségügyi Világszervezet (WHO)Világszervezet (WHO)
Európában a becslések szerint 2020-ra a depresszió lesz a
munkaképtelenség második legfőbb oka.
Egy európai uniós felmérés szerint a munkavállalók 14%-a
szenved napi szinten stressztől, depressziótól vagy
szorongástól (anyagi- következmények).
A lelki zavarokból eredő teljes termelékenység csökkenést
Európában évi 136,3 milliárd euróra becsülik (a 2010-es magyar
központi költségvetés összkiadásának ötszöröse)
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli RóbertNSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
Átfogó munkahelyi stressz-Átfogó munkahelyi stressz-felmérés Magyarországon (2004)felmérés Magyarországon (2004)
A Magyar vállalatok körében végeztek átfogó munkahelyi stressz-felmérést,
Eredmények:• A megkérdezettek 20 %-a szenved stresszel
összefüggő tartós betegségben.• A vállalatok mindössze 1,6% - ánál folyik stresszel kapcsolatos felvilágosító munkavagy megelőző tevékenység.
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli RóbertNSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
Felmérés Felmérés Magyarországon 2.Magyarországon 2.
A 40-69 éves férfiak között háromszorosára növekedett a halálozás valószínűsége azok körében, akik négy évvel korábban munkahelyi bizonytalanságot tapasztaltak, illetve alacsony kontrollal rendelkeztek munkájuk felett
A megoldás egy komplex, egészség-program a munkaadók részéről, amelynek részét képezhetik a konkrét szűrések, az egészséges életvitel támogatása és a stresszkezelési technikák bevezetése, a lehetőségek biztosítása.
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli RóbertNSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
Magyarországi megoldási Magyarországi megoldási lehetőségeklehetőségek
1) Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálózata (ENWHP)
új európai programot indított „Munkahely Lélekre hangolva”
2) Népegészségügyi Program 3) A Lelki Egészség Országos
Programja (LEGOP)• Munkahelyi egészségtervek, pályázatok
TÁMOP 6.1.2.11/1 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok-lokális színterek NSZSZ Dr. Sinkó–Káli RóbertNSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
2. Munkahelyi egészségfejlesztés 2. Munkahelyi egészségfejlesztés Európai Hálózata (ENWHP)Európai Hálózata (ENWHP)
Európai programot indított „Munkahely. Lélekre hangolva” (Work. In tune with life) címmel, amelynek hazai megvalósító szervezete az Országos Egészségfejlesztési Intézet volt.
A program 2010. januárjában indult és tekinthető a 2009-ben befejeződött és hazai szinten nagy sikereket elért Move Europe program folytatásá-nak.
A munkavállalók mentális egészsége és a munkahelyi lelki egészségfejlesztés került fókuszba.
A programra olyan munkahelyek jelentkeztek, akik kiemelten foglalkoztak dolgozóik lelki egészségének védelmével, fenntartásával.
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli RóbertNSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
ENWHP 2.ENWHP 2. A Move Europe program eredménye: a Munkahelyi
Egészségfejlesztés Európai Hálózatának (ENWHP) 2006-tól 2009-ig tartó programja
A hazai koordináló szervezete az Országos
Egészségfejlesztési Intézet volt. A projekt elnyerte az EU Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségének támogatását is.
A program célkitűzése: átfogó kampány keretében vállalatokat mozgósítson
annak érdekében, hogy az „Egészséges munkavállaló az egészséges munkahelyeken” cél megvalósulhasson - európai és országos szinten egyaránt.
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli RóbertNSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
2. Magyar Népegészségügyi Program2. Magyar Népegészségügyi Program
III. Megbetegedés, halálozás
Koszorúér- és agyér betegség Daganatos betegségek Mozgásszervi betegségek csökkentése Lelki egészség megerősítése HIV/AIDS megelőzés
IV. Egészségügy, Népeü. Intézményrendszer
Népegészségügyi szűrővizsgálatok Ellátásfejlesztés Erőforrás fejlesztés Monitorozás
II. Életmód
Dohányzás visszaszorítása Alkohol és drogmegelőzés Egészséges táplálkozás és élelmiszerbiztonság Aktív testmozgás elterjesztése Közegészségügyi és járványügyi biztonság
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
I. Környezet
Egészséges ifjúság Idősek egészségi áll. javítása Esélyegyenlőség az egészségért Egészségfejlesztés a
mindennapi élet színterein
Lelki Egészség Országos Program Lelki Egészség Országos Program (LEGOP)(LEGOP)
2007-2013-ig tartó – több kormányzati cikluson átívelő – szakmai fejlesztés
A stratégiai dokumentum céljai:• a lelki egészség javitását célzó szakpolitikák
és a leghatékonyabb fejlesztési döntések segítésének meghatározása,
• a rendszerszerű összefoglalása, • a fejlesztési lépesek programozása, • a szükséges erőforrások felmérése, • a megfelelő ütemterv kialakítása
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli RóbertNSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
LEGOP - Magyarországi adatokLEGOP - Magyarországi adatok Öngyilkos magatartás
• Az öngyilkossági halálozás (SHA) 100 ezer lakosra számítva a 2005-os 23,2-volt.
• Az öngyilkossági halálozásban Litvánia mögött Magyarország áll a 2. helyen az EU-ban.
• Nem csökken, sőt, enyhen emelkedik a gyermek-serdülőkori öngyilkosságok száma . Évek óta rendre az első három halálok között szerepel a korcsoport mortalitási statisztikaiban.
A depresszió és szorongás tényleges kockázata lényegesen magasabb közvetlen élettani hatásánál, mivel a depresszió fokozza az ismert, egyéb veszélyeztetető tényezők, a dohányzás, kóros alkoholfogyasztás, stressz-táplálkozás gyakoriságát is.
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli RóbertNSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
Mentális zavarokMentális zavarok A Vezető probléma a depresszió. A mentális
zavarok terhei társadalmi, társas és individuális szinten egyaránt jelentkeznek. Társadalmi közvetlen költségei és az indirekt terhek (pl. munkaképtelenségből fakadó gazdasági veszteség); a család és az egyén szintjén a kirekesztettség, stigmatizáció, szubjektív szenvedés emelhető ki.
A mentális egészség szoros összefüggést mutat az általános egészséggel, illetve az egészség-problémákkal.
Szomatikus betegek gyakran válnak depresszióssá, ám ez az összefüggés fordítva is igaz (szomatizáció).
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli RóbertNSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
Öngyilkosság előfordulása 2004-2010 között (SHH) Öngyilkosság előfordulása 2004-2010 között (SHH) az Észak –Alföldi Régióban az országos adatokhoz az Észak –Alföldi Régióban az országos adatokhoz
viszonyítva (2004-2010)viszonyítva (2004-2010)
0
20
40
60
80
100
120
140
160
180
200
férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
0
20
40
60
80
100
120
140
160
180
200
Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Országos
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli RóbertNSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
Mentális egészség, fizikai és szellemi erőnlét Mentális egészség, fizikai és szellemi erőnlét az Észak-Alföldi régió kistérségeiben (2009az Észak-Alföldi régió kistérségeiben (2009))
Forrás: Egészségmagatartás/ OLEF 2009- régiós online felmérés NSZSZ Dr. Sinkó–Káli RóbertNSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
3. A munkahelyi egészségtervek-3. A munkahelyi egészségtervek-pályázatokpályázatok
Lényege: Folyamat-jellegű, munkahelyi programok támogatása (szemléletformálás- munkahelyi egészségterv)
A megvalósításának főbb lépései:1.kiinduló helyzet felmérése (állapotleírás),2.egészségstratégia és cselekvési terv kidolgozása, 3.programok megvalósítása4.az egészségterv folyamatos külső-belső
kommunikációja,5. a program megvalósulásának és eredményeinek
folyamatos monitorozása, értékelése, az eredmények visszacsatolása a megvalósításba.
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli RóbertNSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
NSZSZ népegészségügyi/ NSZSZ népegészségügyi/ egészségfejlesztési célokegészségfejlesztési célok
A lakosság A lakosság egészségi állapotának egészségi állapotának javításajavítása, az egészségben eltöltött , az egészségben eltöltött életévek számának növeléseéletévek számának növelése
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli RóbertNSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
A születéskor várható átlagos élettartam A születéskor várható átlagos élettartam alakulása az EU (27), az Euro zónában (17), alakulása az EU (27), az Euro zónában (17),
Magyarországon és JNKSZ megyében (2009)Magyarországon és JNKSZ megyében (2009)
76,482,4
77,883,5
70
78
68,9
77,4
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90év
Európai Unio(27)
Eurozóna (17) Magyarország Jász-Nagykun-Szolnok MegyeFérfi Nő
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli RóbertNSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
Egészségfejlesztés- Egészségfejlesztés- „Ép testben ép lélek”„Ép testben ép lélek”
Folyamat – képesség jobb egészség eléréseFolyamat – képesség jobb egészség elérése
Célja elősegíteni az egészségkulturális szint emelésével, az életmód formálásával: az egészség kialakítását, megtartását, a betegségek megelőzését, a betegek egészségi állapotának mielőbbi helyreállítását,
1997. évi CLIV.törvény az egészségügyről 3). alapelve: „Az egészségi állapot javításának elsődleges eszköze az egészség fejlesztése, védelme és a betegségek megelőzése”
Az egyén szerepe, felelőssége: Mindenki köteles tiszteletben tartani mások jogait egészségük
fejlesztéséhez, védelméhez, a betegségek megelőzéséhez, a gyógyuláshoz és az orvosi rehabilitációhoz.
Mindenkinek joga van: olyan ismeretek megszerzéséhez, amelyek lehetővé teszik számára az
egészsége védelmével és fejlesztésével kapcsolatos lehetőségek megismerését, valamint megfelelő tájékoztatáson alapuló döntését az egészséggel kapcsolatos kérdésekben,
saját egészségi állapotáért a tőle elvárható módon felelősséggel tartozni NSZSZ Dr. Sinkó–Káli RóbertNSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
A lelki problémákat egyszerűbb A lelki problémákat egyszerűbb megelőzni, mint kezelni!megelőzni, mint kezelni!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli RóbertNSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert