ENERGIATAKARÉKOSSÁG A MAGYAR ENERGIAPOLITIKÁBAN

NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERV

Gergely KálmánKözlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

2

Jelenleg az energiapolitikában kezelendő fő kihívások

Kihívások:• Energiaimport függőség-ellátásbiztonság• Az energiahordozók drágulása• Az éghajlatváltozás kezelése• Az EU energiapolitikájával való összhang

FOKOZOTTAN ELŐTÉRBE KERÜL AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁG, A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSE- EHHEZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS SZÜKSÉGES

3

ÖSSZHANG AZ EU ENERGIAPOLITIKÁVAL

•Az EU rendeletekkel,irányelvekkel, határozatokkal szabályoz•A szabályozások fő hatásterületei

– ellátásbiztonság– energiatakarékosság– megújuló energiahordozók– klímavédelem

•AZ IRÁNYELVEK ÁLTAL TÁMASZTOTT ELVÁRÁSOK SZIGORODNAK!

4

2006/32/EK irányelv az energiafelhasználás hatékonyságáról és az energetikai

szolgáltatásokról

• Az energetika az üvegház hatás 78%-áért felelős

• Az energiatakarékosság és a megújuló energiahordozó hozzájárul az importfüggőség mérsékléséhez

• CÉLOK: 2006. nov.17-ig jelentés a hazai gyakorlatról, Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv 2007. jún.30-ig 9 évig évi 1% energiatakarékosság (a nem ETS szektorra

vonatkoztatva) támogatások biztosítása kedvező jogi keretrendszerFŐ CÉLCSOPORTOK: épületek, közlekedés, tudatformálás

5

AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁGI ELVÁRÁSOKSZIGORÍTÁSA

• 2007. január 10.: EURÓPAI BIZOTTSÁG „Európai energiapolitika”

CÉL: 2020-ig 20% EU szintű energiamegtakarítás, ami már az ország teljes energiafelhasználására vonatkozik

• 2007 március 8-9 EURÓPAI TANÁCS „ELNÖKSÉGI KÖVETKEZTETÉSEK” megerősíti a 20%-os uniós célkitűzést

6

A hazai energiapolitika alapelvei és az energiatakarékossághoz kapcsolódó fő

dokumentumok

Országgyűlés elfogadta a 2007-2020 időszakra szóló új energiapolitikát ( 40/2008 (IV. 17. ) OGY határozat)

– EllátásbiztonságImportfüggőség mérséklése: energiatakarékosság, megújuló energiahordozó felhasználás

– VersenyképességKöltségek mérséklése: energiatakarékosság,

megújuló energiahordozó felhasználás– Fenntartható fejlődés

Környezetvédelem: energiatakarékosság, megújuló energiahordozó felhasználás

A Kormány elfogadta a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet ( 2019/2008 (II.23. ) Korm. hat.

- ez EU szempontok szerint átdolgozásra került

A Kormány elfogadta a Módosított Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet ( 2010. január 27. ) – továbbiakban ez az EHCST

7

NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERV

Cél: Magyarország energiafelhasználásának évi 1%-os (6,4 PJ/év) csökkentése a következő 9 évben.

A cselekvési terv vázolja a már folyamatban lévő illetve tervezett intézkedéseket.

A célkitűzések elérése érdekében a cselekvési terv 31 intézkedést tartalmaz

INTÉZKEDÉSEK: jogi beavatkozások tudatformálás támogatások

8

ENERGIATAKARÉKOSSÁG FŐBB JOGI SZABÁLYOZÁSI TERVEI

• Épületek energetikai tanúsítványa• Háztartási kazánok időszakos felülvizsgálata• Háztartási kazánok és klímaberendezések címkézése• Háztartási villany- és gázbojlerek energiahatékonysági címkézése• Energetikus kötelező jellegű alkalmazása a nagy energiafogyasztóknál• Nagyfogyasztók kötelező jellegű energiafogyasztási beszámolója• A közbeszerzésekhez kapcsolódó energiahatékonysági irányelvek

kidolgozása és alkalmazása• Az irodai berendezésekre vonatkozó minimális energiahatékonysági

követelmények kidolgozása

9

ERGIATAKARÉKOSSÁGI TUDATFORMÁLÁSI TERVEK

• Energiahatékonysági képzési anyagok kidolgozása az alapfokú, illetve a középfokú oktatásban való alkalmazásra

• Önkormányzati képzés, tudatformálás, tanácsadás az UNDP/GEF önkormányzati energiahatékonysági program tapasztalatai alapján

• Energiahatékonysági tanácsadói hálózat működésének fejlesztése

• Önkéntes megállapodások (audit elvégzése, energiatakarékosság)

• Tudatformálás – speciális fogyasztói csoportok oktatása

10

Energiatakarékossági és megújulós támogatások

• EHA (1991-től működik) folytatása a keret növelésével• NEP (SZT) pályázati rendszer

• KEOP (2007 óta működik) folytatása a keret növelésével

• Zöld Beruházási Rendszer (2009-ben indítva) folytatása Forrása:

CO2 értékesítés

Kezelője: KvVM• ZBR programok

• ZBR Panel Alprogram• ZBR Energiahatékonysági Alprogram• Kidolgozás alatt a közületi alprogram

• A tudatformálás által generált beruházásokhoz támogatások biztosítása

11

NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERV CÉLJAI ÉS FESZÜLTSÉGEI

• Célkitűzés (2006/32/EK ) 9évig 1%/év• Vetítés alapja: a CO2 kereskedelemmel nem

érintett energiafelhasználás- 5 éves átlaga• További célkitűzés: ( Brüsszeli Európa Tan. 2007 márc. 8-9)

2020-ig 20 %• FESZÜLTSÉGEK: 2016-2020 +11 % kívánalom és már 2016-ig 394 Mrd Ft támogatási igény ( KEOP 39 Mrd Ft )

12

MEGOLDÁSI JAVASLATOK

• A következő Új Magyarország fejlesztési periódusban önálló energetikai operatív program indítása.

Jelenleg a KEOP keretének mindössze 7-8%-a szolgál az energetikai beruházások (energiahatékonyság-növelés és a megújuló energiahordozó-felhasz nálás növelése) támogatására.

Az Európai Uniós támogatások hatékonyabb energetikai felhasználása, a támogatási hiány kiküszöbölése érdekében elkerülhetetlen a későbbiekben az energetika súlyának növelése, szerepének teljes körű átalakítása az operatív programokon belül. A 2013-2020. tervezési időszakra – figyelembe véve a megújuló energiahordozó felhasználás növelésére irányuló stratégiai elképzeléseket, valamint az uniós tagállami elvárásokat is - szaktárca kezelésével jelentős keretű önálló energetikai operatív program indítását és a pályázati rendszer hatékonyabbá tételét kell tervbe venni.

13

FINANSZÍROZÁSI JAVASLATOK• Az EU ETS aukciós bevételeinek allokálása energiatakarékossági

intézkedések végrehajtására Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2003/87/EK irányelvnek az

üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló 2009/29/EK irányelve szerint 2013-tól kezdődően a kibocsátási egységek a villamos energia iparban 100 %-ban, más iparágakban – eltekintve az ún. szénszivárgás által veszélyeztetett iparágaktól - 30 %-kal induló és fokozatosan növekvő mértékben aukció keretében kerülnek kiosztásra.

A várhatóan rendelkezésre álló források megfelelő lehetőséget nyújthatnak a klímavédelem energiatakarékossági intézkedéseken keresztüli finanszírozására, továbbá részben biztosíthatják a megújuló energiák hasznosítását szolgáló intézkedések végrehajtását is.

• Ezek mellett szükségessé válik a ZBR és az EHA forrásainak a növelése

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!

Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium