SzOSzAK konferenciaKeszthely,

2013.11.07.

A jogalkotás folyamata I. Elképzelés, javaslat, felvetés, utasítás

Szakmai javaslatKodifikáció

Belső egyeztetésSzakmai vezetői értekezlet

Miniszteri értekezletKIM előzetes egyeztetés

TárcaegyeztetésTársadalmi egyeztetés

(tárcaegyeztetés)Közigazgatási államtitkári értekezlet

Kormányülés

Jogalkotás folyamata II.Kormány által benyújtott javaslat a Parlamentbe

Általános vita (egyéni képviselői módosítók)Bizottsági vita

Részletes vita (kapcsolódó módosítók)Szavazás a módosító indítványokról

Záró vita az egységes javaslatról Zárószavazás

Köztársasági elnöki aláírásKihirdetés

Mi következik ebből?Rendkívül hosszú idő telik el az ötlet és a kész szabály között.Számtalan fórum vitatja meg, változtatja meg az eredeti

elképzelést.Az eredeti elképzelésre sokszor rá sem lehet a végén ismerni

(pl. Túlélőpontok).Sok ponton új elemek kerülnek bele (pl. bázis szállás).Az átalakítás sokszor kihat más részekre, az átvezetésre

általában kevés idő van, sok a hibalehetőség (pl. bentlakásos intézmények átvételéről szóló törvény).

Egy-egy módosítás a kezdeti tervek alapját veszi el (borul minden).

A jogalkotás néhány egyéb „sajátossága”Sokszor rendkívül rövid az idő nagy horderejű változtatások

kidolgozásához is (pl. állami átvétel néhány hónap, 30, 42).Egymásnak teljesen ellentmondó érdekek, elképzelések

összehangolása (pl. Túlélőpontok).Eltérő elvárások, megrendelések (vezetők közötti,

minisztériumok, hivatalok, szervezetek közötti ellentétek).Érdekek eltérő erejű képviselete az egyes fórumokon.Hiányos, egymásnak ellentmondó vagy fals információk az

egyeztetéseken elhangzottakról.

A jogalkotás néhány egyéb „sajátossága”Nem világos feladatkiosztások, nem tiszta elvárások.Döntéshozatal halogatása. Nem kellően átgondolt, túl gyakori módosítások (pl.

jelzőrendszeres házi segítségnyújtás finanszírozása).Egyedi esetek megoldására szánt, nem időtálló

változtatások (pl. fővárosi hajléktalanszállók férőhely növelésének lehetővé tétele).

A „külső” faktor, a jogalkalmazó (szakma vs. jogalkotó)

Szerteágazó jellemzők, egyáltalán nem egységes kép.Eltérő érdekérvényesítő képesség.A jogalkotó felé közvetíthető egységes szakmai akarat

hiánya.Eltérő elvárások: keretjogszabályok, („majd én

kialakítom, a szakmai programot”) vs. részletező jogszabály („intézményvezető kommunikációja: szóban, telefonon, faxon…”)

Kiskapuk: keretszabályokat kihasználók, szakmai szabályokat háttérbe helyezők (pl. utcai szociális munka, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres HSG, emelt szintű idősellátás, stb., stb., stb.)Tűrjük, pedig a megítélésünket, hivatásunkat, lehetőségeinket rombolja. „Vétkesek közt cinkos, aki néma…”Sok részletszabály kialakítása, melyek a szakmai munkát akadályozzák, egyes ellátásokat ellehetetlenítenek.

Az eredményKesze-kusza jogszabályok

eltérő fogalomhasználat,egymásnak ellentmondó szabályok („a törvény

egyértelműen kimondja”),eltérően értelmezhető, pontatlan szabályok,a törvény és a végrehajtási rendeletek döcögős összhangja,túlzottan részletes és egyben hiányos szabályozás.

A „tökéletes” törvényAz Szt. ma olyan, mint maga a szociális szakma.

Ellentétektől hemzsegő:haladó és maradi,modern és régimódi,szabályozott és csak kereteket adó,kiskapukat adó és kiskapukat bezáró, hatékony és nem hatékony,egyértelmű és nem egyértelmű,hasznos és kártékony.

A mi törvényünk

„Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a mienk.”

Ez a törvény nem mások által kialakított jogszabály. Mindannyian „elkövetői” vagyunk, mindannyian részesei,

okai, vagyunk annak, hogy olyan, amilyen.

Rajtunk áll, megváltozik-e, s ha igen miképp.

Ghyczy GellértBaptista Szeretetszolgálat