Jogszabályi változások 2013. évi 5.tv – Új Ptk2011. évi 175. tv – Civil tv / Ectv

2014. március 15-e utáni törvények:

• 2013. évi 5.tv – Új Ptk• 2011. évi 175. tv – Civil tv / Ectv• 2011. évi 181. tv – Cnytv / a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel

összefüggő eljárási szabályokról • 18. A közhasznú nyilvántartásba vétel és a közhasznú minősítés nyilvántartásból való

törlése

• 350/2011. (XII. 30.) Kormány rendelet, a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről

• 11/2012. (II. 29.) KIM rendelet, a civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól

Beszámoló letétbehelyezése350/2011. (XII. 30.) Korm. Rendelet, a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről

• A közhasznúsági melléklet www.birosag.hu, • civil szervezetek névjegyzéke, • nyomtatványok űrlapok, • civil eljárások űrlapjai, vagy a • www.civil.info.hu – Intézze el fül alatt

• A közhasznúsági mellékletnek összhangban kell állnia a számviteli beszámoló adataival.

• Beadási határidő: minden év május 31. és egy évig még pótolható. • Ezen határidő elmulasztását követően azonban a civil szervezettel kapcsolatos nyilvántartást

vezető bíróság törvényességi ellenőrzés céljából értesítést küld az ügyészség részére.• A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a beszámolók és

közhasznúsági mellékletük megküldésére kizárólag papír alapon van • Az elektronikus megküldésre 2015. január 1. napja előtt nincs jogi lehetőség.

• Országos Bírósági Hivatal 1363 Budapest, Pf. 24. postacímre, ajánlott levélként, tértivevénnyel.

• Az OBH részére megküldött beszámolók a www.birosag.hu internetes elérhetőségen a „Civil szervezetek és alapítványok névjegyzéke” megjelölés alatt - a civil szervezet nevének keresőbe történő beírásával a részletes adatok között – érhetők el és tölthetők le a közzétételt követően.

A beadvány formai és tartalmi megfelelősége:

• Az eredeti vagy a hiteles másolati példányt, a képviselő által szabályszerűen aláírt és keltezéssel ellátott nyomtatványt kell megküldeni. (A nyomtatványok letölthetők innen: http://civil.info.hu/intezze-el). A kitöltéskor célszerű ellenőrizni, hogy a nyomtatványon a tárgyév rovatban a megfelelő év (tehát az az üzleti év, melyre a beszámoló vonatkozik) szerepeljen,

• A civil szervezetet akkor is terheli beszámoló beküldési kötelezettség, ha az adott tárgyévben nem volt pénzforgalma, illetve bevétele (nullás beszámoló).

• Amennyiben a civil szervezet nyilvántartási adataiban változás következik be (székhelyváltozás, képviselő változása) az ennek nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet az illetékes törvényszéken kell előterjeszteni.

• Ha a szervezet egyszerre, egy küldeményben több évre vonatkozó beszámolót, vagy több beadványt küld meg. Ilyen esetben a hiánypótlás elkerülése érdekében célszerű kísérő levelet csatolni, melyben röviden jelezni szükséges, hogy mi volt a többes beadás célja. (Pl: az előző évi beszámoló javított verziója, az előző évről elmulasztott beszámoló és a tárgyévi beszámoló együtt …stb).

• Nem tartozik tehát az OBH felé beszámoló letétbe helyezési kötelezettséggel a társasház, a nonprofit kft. (a cégbíróság tartja nyilván), az ügyvédi iroda, vagy egyéb, esetleg közhasznú intézmény.

Mire célszerű még figyelni a beszámoló postára adásakor?

• Célszerű ajánlva, tértivevénnyel postázni, igazolható a megküldés időpontja is. Az ajánlott szelvényt és a tértivevényt szíveskedjenek megőrizni.

• Amennyiben a beszámoló és mellékletei terjedelmesek, az iratokat iratgyűjtőbe helyezni és legfeljebb gemkapoccsal összetűzni, de ne legyenek összetűzve, ragasztva, vagy fóliázva, mert ez a beadvány szkennelését akadályozza.

• Amennyiben a beszámoló mellékleteként, szakmai anyagként esetleg könyv, újság, újságcikk…stb is készül, ennek közzétételére csak abban az esetben van mód, ha ezek a beszámoló részét képezik. Formailag ez úgy oldható meg, ha a kiadvány A/4-es lapméretre kinyomtatásra, vagy lefénymásolásra kerül. (Ne legyen színes)

•

• az Országos Bírósági Hivatal Országos Nyilvántartások Irodájának• központi: obh@obh.birosag.hu • munkatársak: TosmagiE@obh.birosag.hu

hortobagyig@obh.birosag.hu

• TELEFONOS ELÉRHETŐSÉG 9 és 11óra között:• 06/1-354-4165• 06/1-354-4115• 06/1-354-4242

2011. évi 181. tv – Cnytv / a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról

18. A közhasznú nyilvántartásba vétel és a közhasznú minősítés nyilvántartásból való törlése

• A Civil törvény a 2012. január 1-je előtt közhasznúvá, vagy kiemelkedően közhasznúvá minősített szervezetek kezdeményezhetik a Civil törvény szerinti közhasznú szervezetkénti nyilvántartásba vételüket. Erre 2014. május 31-ig van mód.

• Közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti kérelem papír alapú űrlap és kitöltési útmutató:

• http://www.birosag.hu/allampolgaroknak/nyomtatvanyok-urlapok/civil-eljarasok-urlapjai-11-2012-(l-29)kim-rend

• Cím:• Veszprémi Törvényszék• Postacím: 8200 Veszprém Pf. 29.• Cím: 8200 Veszprém, Vár u. 19.

• A bíróság a kérelemről 60 napon belül dönt

Közhasznúság nyilvántartásba vétel iránti kérelem mellékletei

• Előző 2 év kh jelentése, így 2014-ben 2012, 2013-as év.

• A kérelemhez csatolandó mellékletek: Kötelezően csatolandó iratok • - a vezető tisztségviselő(k) nyilatkozata, hogy nem esik/esnek az Ectv.-ben

meghatározott kizáró ok alá (összeférhetetlenség) 36 és 39 § (beadandó minta)

• - a korábbi két év beszámolója • Szükség szerint kötelezően csatolandó iratok • - képviseleti jog igazolása (meghatalmazás)• - a létesítő okirat módosítása, egységes szerkezetbe foglalt szövege HA VAN• - a szervezet belső szabályzata

Közhasznú státusz törlése

• Aki 2014. 06.01-ig nem kezdeményezi a közhasznúságba vételt, hivatalból törlésre kerül a közhasznú státusza.

• A bíróság, a letétbe helyezést követő 60 napon belül vizsgálja, ha a beszámoló nem felel meg a közhasznúságnak, a státusz törlésre kerül.

• Ha a civil szervezet a közhasznúsági jelentéséből látja, hogy nem felel meg a közhasznú feltételeknek, akkor 60 napon belül kérnie kell a közhasznú státusz törlését.

• Törlés kérése: Egyesület vagy alapítvány változásbejegyzés iránti kérelme:

• 17. A változásbejegyzési kérelemmel érintett adat megjelölés (kódtár): • 16. közhasznú jogállás törlése• 10. létesítő okirat módosítása

• 18. A változásbejegyzési kérelemmel érintett (törölni) adat:• Ide semmit nem kell beírni (mert, be kellene írni az összes törölt rendelkezést

az alapszabályból és helyette az összes újat, amit módosított).

2011. évi 175. tv – Ectv VII. fejezet A közhasznú jogállás 12. A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei

• 32. § (1) bekezdése szerint közhasznú szervezetté minősíthető – létesítő okiratában megjelölt közfeladat teljesítésére irányuló – közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely

• megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, • megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely:

• Közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit a feladat címzettje közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is.

• Közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, célcsoportra vonatkozó adatai alapján a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek.

A közhasznú jogállásra előírt – említett – 2 mutatónak való megfelelés

• Megfelelő erőforrás akkor áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

• 1. Éves bevétele kettő év átlagában meghaladja az 1 millió forintot, vagy• 2. a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív,

vagy• 3. a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak

figyelembevétele nélkül – elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

• Megfelelő társadalmi támogatottság:• 1. SZJA 1 % bevétel eléri az államháztartási alrendszerekből származó támogatások

nélkül számított összes bevétel 2 %-át, vagy• 2. a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az

összes ráfordítás felét a 2 év átlagában, vagy• 3. közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (2 év átlagában) legalább 10

közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.

Közhasznúságnak megfelelően az alapító okiratot módosítani kell

• Az alapító okiratot 2016.03.15-ig kell módosítani, AMENNYIBEN NEM AD BE KÖZHASZNÚ NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL IRÁNTI KÉRELMET.

• Azonban év közbeni alapító okirat módosítás esetén köteles az új Ptk-hoz alakítani az alapszabályát.

• Az alapító okiratot változás bejegyzési kérelemmel kell módosítani, meg kell jelölni, hogy a módosításra azért kerül sor, hogy megfeleljen a Civil törvénynek, a közhasznú törvénynek, és 2014. március 15. után az új Ptk-nak.

• Változásbejegyzési kérelem beadása esetén a jegyzőkönyv dátumától max. 60 nap telhet el.

• Éves köz/taggyűlésen határozatot kell hozni az alapszabály módosításáról, melyet az új Ptk-hoz és az Ectv-hez kell igazítani.

• www.birosag.hu – változásbejegyzés iránti papír alapú kérelme• Egyesület vagy alapítvány változásbejegyzés iránti kérelme:

• 17. A változásbejegyzési kérelemmel érintett adat megjelölés (kódtár): • 10. létesítő okirat módosítása

Változásbejegyzés kérelem

• Változásbejegyzési kérelemhez nem kell csatolni azokat az okiratokat, amelyek a bíróság rendelkezésére állnak, s amelyek a változásbejegyzési kérelem adatai alapján megállapíthatóan nem módosultak.

Szükség szerint csatolandó:• alapszabály (egységes szerkezetben is) • székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat másolata• az egyesület közgyűlésének jegyzőkönyve • a közgyűlés jelenléti íve [a tagok nevével, lakóhelyével

(székhelyével) és aláírásával] • az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak a tagság elfogadására és

a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata

• névhasználathoz hozzájáruló nyilatkozat • a felügyelő szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban

meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozat

Közhasznúságnak megfelelően az alapító okiratot módosítani kelllegkésőbb 2016. március 15. napjáig

• Az alapító okiratban nem elég felsorolni a közhasznú tevékenységeket, hanem a pontos jogszabályhelyet kell megadni azt, hogy az mely közfeladathoz kapcsolódóan végzi – közfeladat tábla

• Az új Ptk. értelmében a jogi személyek létesítő okiratában kötelező feltüntetni a tagok nevét, azonban az Ectv. és a Cnytv. ezt nem tartalmazza, sőt azt mondja ki, hogy – az alakuló ülés jegyzőkönyve mellett – a jelenléti ívet, valamint az alapító tagok nevével, lakóhelyével (székhelyével) és aláírásával ellátott, az alapszabály - nem nyilvános részeként elkülönítetten kezelt - mellékletét képező tagjegyzéket kell beadni.

• Alapszabályban rendelkezni kell a jogszabályi előírásokról, így az Ectv. VII. fejezet• 34.§ (1) bekezdésében• több tagból álló döntéshozó szerv esetén a 37.§ (1), (2), (3) bekezdéseiben írtakról• egy tagból álló döntéshozó szerv esetén 3a 7.§ (4)-(5) bekezdéseiben írtakról• a 38-39. §-okban írt összeférhetetlenségi szabályokról

Alapszabályban rendelkezni kell a jogszabályi előírásokról

• Ectv. VII. fejezet 34. § (1) A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet

• a) milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, mely közfeladathoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat teljesítését mely jogszabályhely(ek) írják elő, valamint - ha tagsággal rendelkezik - nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;

• b)35 gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez; SZÓSZERINT!

• a szervezet tevékenysége elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű, ha a szervezet éves összes bevétele hatvan százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele.

• c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;

• d) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Alapszabályban rendelkezni kell a jogszabályi előírásokról

• Több tagból álló döntéshozó szerv esetén a 37.§ (1), (2), (3) bekezdéseiben írtakról

• 37. § (1) A több tagból álló döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

• (2) SZÓSZERINT a) az ülésezés gyakoriságára - amely évi egy alkalomnál kevesebb nem lehet -, az ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára,

• b) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére,

• c) ha a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását ellenőrző felügyelő szerv létrehozása vagy kijelölése kötelező, ennek létrehozására, hatáskörére és működésére, valamint

• d) a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára vonatkozó szabályokat.

• (3) A közhasznú szervezet létesítő okiratának vagy - ennek felhatalmazása alapján - belső szabályzatának rendelkeznie kell

• a) olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntések tartalma, időpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (és ha lehetséges a személye is) megállapítható (ez lehet pl. a határozatok tára);

• b) a döntéseknek az érintettekkel való közlési, és a döntések nyilvánosságra hozatali módjáról;

• c) a közhasznú szervezet működése során keletkezett iratokba való betekintés rendjéről;

• d) a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevételének módjáról, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

Alapszabályban rendelkezni kell a jogszabályi előírásokról

• Egy tagból álló döntéshozó szerv esetén 37.§ (4)-(5) bekezdéseiben írtakról

• (4) Az egy tagból (személyből) álló döntéshozó szerv esetén a döntéshozatalt megelőzően e tag köteles - a személyi kérdésekkel kapcsolatos döntéseket kivéve - a felügyelő szerv, valamint a felelős személyek véleményének megismerése érdekében ülést összehívni, vagy írásos véleményüket beszerezni. Az írásos vélemények, illetve az ülésről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak.

• (5) Az egy tagból álló döntéshozó szerv esetén a létesítő okiratnak rendelkeznie kell

• a) a (4) bekezdésben foglalt véleményezési jog gyakorlásának módjáról,

• b) abban az esetben, ha a véleményezési jogot ülésen gyakorolják - a határozatképesség kivételével - a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakról, valamint

• c) a (2) bekezdés b)-d) pontjában és a (3) bekezdésben foglaltakról.

Alapszabályban rendelkezni kell a jogszabályi előírásokrólEctv. 13. A közhasznú szervezet működésével kapcsolatos szabályok

A 38-39. §-okban írt összeférhetetlenségi szabályokról SZÓSZERINT

• 38. § (1) A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

• a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

• b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

• (2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának,

a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

• (3) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

• a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja

• b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

• c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül; (a közhasznú szervezet által (közhasznú) alaptevékenysége keretében nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatás, az ösztöndíjak, az adományok is cél szerinti juttatásnak minősülnek. Nem cél szerinti juttatás a valamilyen szolgáltatás ellenszolgáltatásaként fizetett díj. –

• - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

• d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

A 38-39. §-okban írt összeférhetetlenségi szabályokról

• 39. § (1) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

• a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vám- tartozását nem egyenlítette ki,

• b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

• c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

• d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

• (2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Összeférhetetlenségi szabályok továbbá

• 2011. évi 181. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról

• 49. § (1)• a) az alapítvány kezelő szerve (szervezete) tagjainak a tagság elfogadására és a

jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozatát,

• Ptk.• 74/C. § (3) Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kezelő szerv (szervezet),

amelyben az alapító - közvetlenül vagy közvetve - az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat.

Az Egyesület anyagi forrásai, gazdálkodása és anyagi Ectv. V. fejezet A civil szervezet gazdálkodása 8. A gazdálkodás általános szabályai

• 19. § (1) A civil szervezet bevételei:• a) egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító

által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon;• b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;• c) a költségvetési támogatás:• ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;• cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből

juttatott támogatás;• cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó

támogatás;• cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt

összege;• d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;• e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;• f) befektetési tevékenységből származó bevétel;• g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

• (2) A civil szervezet költségei, ráfordításai (kiadásai):• a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;• b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó

költségek;• c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció

költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

• d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

Az Egyesület megszűnése - 1959. évi IV. törvény Ptk

• 64. § (1) Az egyesület megszűnik, ha• a) az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad),• b) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz,• c) a bíróság feloszlatja,• d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy

megállapítja megszűnését,• e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti,• és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.• (2) Az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban foglalt esetekben az egyesület jogutód nélkül

szűnik meg. Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c)-d) pontjában foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni.

• (3) A legfőbb szerv nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

• (4) Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszűnt egyesület - hitelezői igények kielégítése után - megmaradt vagyonát az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott célra kell fordítani és az ott megjelölt módon kell nyilvánosságra hozni.

• (5) Az egyesület nyilvántartásból való törlésére az egyesület nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Vegyes rendelkezések

• 1. Az Egyesület a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre és nyeri el jogi személyiségét.

• 2. Jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. az egyesülési jogról szóló 2013. évi V. tv. és a közhasznú szervezetekről szóló 2011.évi CLXXV. tv. valamint a gazdálkodásról és könyvvezetésről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók.

• 3. Jelen alapszabályt az Egyesület Veszprémben 2014.. ………………...-én megtartott közgyűlésén fogadta el.

Felügyelő szerv Ectv VII. fejezet 40.§, 41.§

• 40. § (1) Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.

• (2) A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg.• Felügyelő szerv önként is bármikor választható.• Közhasznú szervezet egyszemélyes legfelsőbb szerve esetén kötelező bevételtől függetlenül.

• Felügyelő szerv feladatai: (VII. fejezet 41.§ (1-5) • (1) A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek

során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.. ezek nem tagadhatók meg.

• Ellenőrzést végezhet évente akár több alkalommal is saját ügyrendje alapján, célszerűen a szervezet méretéhez igazodóan.

• (2)Tanácskozási joggal részt vehet a legfőbb szerv ülésein (figyelem, a legfőbb szerv ülései közhasznú szervezet esetén egyébként is nyilvánosak!!). Kötelező részt vennie ezeken az üléseken, ha jogszabály így rendelkezik, illetve a létesítő okirat ezt előírja.

• Véleményezi a legfőbb szerv elfogadása előtt az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet.

• Kezdeményezheti a legfőbb szerv összehívását.

• - Kötelező a felügyelő bizottság, ha az egyesületnek több mint 200 fő a tagja, vagy több mint a fele nem magánszemély.

Alapszabály-módosításakor figyelembe kell venni:Új Ptk. III. könyv

• Új Ptk. III. könyv, (A jogi személy) 1-3 rész, II. fejezet: A létesítő okirat• jogi személy általános szabályai: pl. neve, székhelye, döntéshozó szerv, ügyvezetés, felügyelő

bizottság, képviselet, átalakulás, megszűnés• Új Ptk. III. könyv MÁSODIK RÉSZ: egyesület és HATODIK RÉSZ: alapítvány• Eltéréseket ismerteti az általános részhez képest• Eltérés nem lehet ott ahol szerepel: semmis az a rendelkezés vagy semmis az ettől eltérő

rendelkezés….• Új Ptk. 3. könyv, VI. fejezet A jogi személy ügyvezetése 3:22. § [A vezető tisztségviselővel

szembeni követelmények és kizáró okok]• Tartalmazza, ki lehet, ki nem: elfogadásnál erről kell nyilatkozni a tisztségviselőnek, hogy ezeket

elfogadja.• Az egyesületnél az elnökség 3 tagból áll a Ptk. szerint, amiből az következik, hogy több lehet,

kevesebb nem. Az elnökség 3 tagjából egy, illetve a tagok egyharmada lehet „külsős”, vagyis nem tag

• Az Új Ptk szerint: Az egyesület elnöksége 3 tagból áll, elnököt az elnökség választ!• Azonban lehet úgy határozni, hogy az elnököt is a közgyűlés választja meg. • A közgyűlés és az ügyvezető szerv ülése nem nyilvános, azonban ha a szervezet közhasznú akkor

nyilvánosnak kell lennie. • A közgyűlést a székhelyén, vagy máshol is tarthatja.

• Ha a megválasztás időtartama nincs meghatározva, azt 2 évnek kell tekinteni, egyébként max. 5 év lehet, ettől eltérés semmis

Alapszabály-módosítás:

• Székhely a jogi személy bejegyzett irodája, ahol biztosítania kell a címzett jognyilatkozatok fogadását és az iratok elérhetőségét. • Székhely használatról, a bejegyzésnél nyilatkozni kell, illetve • csatolni kell a székhelyhasználat jogcímét igazoló okiratot.

• Ki kell derülnie mi változott, ezt írjuk pl. dőlt betűvel, félkövérrel, amit tőrlünk azt pedig áthúzással.

• Változás bejelentőn szerepeljenek a változások, az alapító okiratra pedig kerüljön rá, hogy: „Alapszabály – a hányadikán elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben”

Alapszabály-módosítás:

• Ptk. XIV. Fejezet 3:48 § Jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén, vagy szerepel az alapszabályban az az egyesület céljával azonos vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezet, vagy ennek hiányában a bíróság a Nemzeti Együttműködési Alapnak (NEA) juttatja azt.

• 3:84 § jogutód nélküli megszűnés okai – általános eseten túl

• IX. Egyesület megszűnése: 3:83. § [Jogutódlással történő megszűnés]• Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak

egyesületekre válhat szét.

• 3:85. § [Rendelkezés a fennmaradó vagyonról]• (1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek

kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

• (2) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

GYIK

• Alapítvány kuratóriuma hány fő lehet? – vagy egy személy a kurátor az ügyvezető szerv maga, vagy legalább 3 tagból álló kuratórium működik. Itt is igaz, hogy több, de kevesebb nem.

• Alapítvány vagyona alapításnál: a bíróság mérlegelésébe tartozik, menyi a megfelelő, de ha zárt az alapítvány, akkor kell a min. 100.000,-Ft, • ha nyílt és csatlakozhatnak hozzá, akkor 50 000,-Ft is elég lehet

• Tagdíj összege: 0,-Ft-nál több kell hogy legyen, mert különben nem biztosított a működés, illetve annak megkezdése. • Nem kell beírni a tagdíj összegét az alapszabályba, de bele lehet.• Elegendő, ha arról az alakuló közgyűlésen döntenek, majd ezt követően akár az éves

közgyűléseket felül lehet ezt a kérdést vizsgálni.

• Közgyűlés összehívása: Nagy a taglétszám, nem tud mindenki megjelenni. A közgyűlés összehívását, meg lehet ismételni 30 percen belül, de az eredeti meghívóban szerepeltetni kell.

Elektronikus ülésezés menete

• a) az ülés tartása nélküli határozathozatalt (új Ptk. 3:20. §)• Ha a létesítő okirat a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi:

• Meghívó kiküldése• legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat

megküldjék az ügyvezetés részére.• Határozatképes akkor ha legalább annyi szavazatot megküldenek, amennyi

szavazati jog a határozatképességéhez szükséges.• Ha bármely tag vagy alapító az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését

az ügyvezetésnek össze kell hívnia.• A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha

valamennyi tag vagy alapító szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül -

• az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, • és azt további három napon belül közli a tagokkal vagy az alapítókkal. A

határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

Elektronikus ülésezés menete

• b) az elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével lefolytatott ülésezést (Ectv. 4. § (6)-(7) bekezdések).

• Ectv. 4. § (6) Az egyesület ügyvezető szervének és döntéshozó szervének ülése személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is lefolytatható, fontos, hogy a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen.

• (7) Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek.

• Ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ügyvezető aláírásával hitelesít.

Mindkettőre igaz, hogy 2014. március 15. után hatályosak a fenti szabályok, ezért ha ilyet akarnak csinálni, akkor ennek megfelelően módosítani kell az alapszabályt.

Elektronikus ülésezés az alapszabályban meg kell határozni

• Le kell írni, hogy a közgyűlés tartásának ezen speciális eseteit hogyan képzelik el:• A közgyűlés összehívásának és lebonyolításának szabályait, • a közgyűlés helyének meghatározását, • a meghívó tartalmát: napirend, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a

szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyvvezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályait.

Elektronikus ülésezés• a) eset• ÍRÁSBELI SZAVAZÁSSAL TÖRTÉNŐ DÖNTÉSHOZATAL• közgyűlési jegyzőkönyv és jelenléti ív nem készül.• az ügyvezető/elnökség/elnök készít egy dokumentumot, amelyben rögzíti, hogy

írásbeli szavazásra kerül sor,• megállapítja benne a Ptk-ra és az alapszabály megfelelő pontjára hivatkozással, hogy

a vonatkozó előírásokat megtartották, • és írásba foglalja a meghozott határozatot, rögzíti annak dátumát, a

határozatképességet megállapítja • és aláírják. • Ezt kell benyújtani a bírósághoz ha:

• ha nyilvántartási adatot érint, akkor kötelező• ha nem érint ilyet, de be akarja nyújtani, az nem kötelező, de akkor tudomásul

vesszük és elhelyezzük az iratok között.

• b) eset• VIDEÓ-KONFERENCIÁNAK nevezett közgyűlés eset.

a cégeknél ez már régóta létezik, és bele is szokták tenni a létesítő okiratukba ennek lehetőségét, de még itt Veszprémbe sosem adtak be a cégek ilyen közgyűlési/taggyűlési anyagot, amit ténylegesen így tartottak.

• a részletes szabályokat az alapszabályban rögzíteni kell, • az ott hozott határozatot be kell nyújtani a bírósághoz,• írásba kell foglalni a jegyzőkönyvet az ügyvezetésnek.

Köszönöm a figyelmet!

www.civilhazveszprem.hu hudi.zsuzsa@vpmegye.hu Fábryné dr. Takács Tímea - jogtanácsos takacst@invitel.hu