2008. II. NEGYEDÉV XX. ÉVFOLYAM 2. SZÁM

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LAPJA

KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP

ZÖLD KOMMANDÓ

TISZAVIRÁGZÁS

A SAJÓ VÍZE ÖSSZEKÖT

Fotó

: Bod

nár M

.

Éhes fecskefiókák

2ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS2

KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP

SZABÓ IMRE KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER A KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP KÖZPONTI ÜNNEPSÉGE ALKALMÁBÓL KÖRNYEZE-TÜNKÉRT EMLÉKPLAKETTET, MINISZTERI ELISME-RŐ OKLEVELET ÉS ZÖLD TOLL-DÍJAT ADOMÁNYO-ZOTT A KÖRNYEZET ÜGYÉÉRT TEVÉKENYKEDŐ, KIEMELKEDŐ MUNKÁT VÉGZŐ SZAKEMBEREK-NEK. ÜNNEPI BESZÉDÉBEN SZÓLT A JELES ÜNNEP FONTOSSÁGÁRÓL, A GLOBÁLIS KÖRNYEZETVÉDEL-MI PROBLÉMÁKRÓL, NAPJAINK IDŐSZERŰ PROB-LÉMÁIRÓL.

Ezen a napon a központi ünnepség mellett volt egy másik úgymond „vidéki” esemény is, a miniszter átadta a Nagykörös melletti Pálfája erdőben az új oktató központot és az ott kiépült tanösvényt, mely egyben annak a 25 jelfának állít emléket, amelyből mára mindössze 7 maradt fenn. Ebben a nagykőrö-si tölgyesben ugyanis élnek még olyan famatuzsále-mek is, amelyek régi korok nagy eseményeit látták, és ezek emlékét nevükben is őrzik. Ilyen például a Basafa, a Mátyás király fája, a Kisgatyás, a Kincses Makkfa és a Rákóczi-fa. Ebből az alkalomból Mangel Gyöngyi készített interjút a miniszterrel.

Szabó Imre: - Azért tartottam fontosnak, hogy a terepen kint a természetben is legyen egy esemé-nyünk, egy örömteli eseményünk, mert nagyon fon-tos a központi ünnepség, a kitüntetések átadása is, de még fontosabb az, hogy egy tönkrement, egykori nyári napközis táborból hogyan lehet összefogással egy kisebb csodát varázsolni. Ugyanis, az az oktató-központ, információ- és fogadó épület, amelyik létre-jött ennek a programnak a keretében, és az a tanös-vény, amely 10 állomáson keresztül bemutatja azt, hogy mik azok a természeti értékek ezen a tájon, mint például a szarvasbogár, nagy hős cincér, a tar-tós szegfő, a homoki kikerics, a homoki nőszirom, ezek mind-mind olyan csodák, amelyekre a meg-óvást természetesen kell vállalni. Ugyanakkor, azok a homoki erdősztyeppes tölgyesek, illetve a pannon homoki gyepek azok azért is fontosak, hiszen az ide érkező egykor ezt a területet elfoglaló, birtokba vevő

magyarok körülbelül ezzel a természeti tájjal talál-koztak. Ezek a ligetek voltak uralkodóak vonulásuk nagy részében is, de itt akkoriban Magyarországon is. Ezek a fa matuzsálemek magukban is csodák, hiszen olyan energia sugárzik belőlük, amire min-denkinek szüksége van. És azért is, mert jelképezik azt az értékállóságot, amit nekünk, mint természetet védőknek kötelezettségünk, hogy megvédjünk.

Mangel Gyöngyi: - Napjainkban azt tapasztaljuk, hogy bizonyos területeken soha nem látott mérték-ben folyik a természetpusztítás. Országnyi esőerdő területek tűnnek el, nő az aszályos területek száma, klímaváltozás, szeméthegyek. Gondoljunk a nápolyi szeméthegyekre. Nagyon sok újabb probléma van a sok megoldott gond ellenére. Hogyan látja, a környe-zetvédelmi világnapnak milyen üzenete van a XXI. század embere számára, aki a fogyasztásban pró-bálja meg megtalálni az örömét és talán nem a ter-mészetben?

Szabó Imre: - Mindenképpen a környezettudatos-ságot kell, hogy elsősorban sugallja. És sokan isme-rik és lassan már közhellyé is vált a mondás, mi csak megőrzésre kaptuk a földet, hogy unokáinknak átad-hassuk. De azt hiszem, hogy nagyon időszerű nap-jainkban is. Mégpedig azért, mert azok a gondok, problémák, amelyekre ön is utalt, azok a mindenna-

pi életünk részévé váltak. Kétségtelen, hogy a kör-nyezettudatosság sok helyen megjelent, akár az ipar-ban, kereskedelemben, de ez még nem elégséges. És ezért, és azért, hogy amit annak idején Stockholm-ban 1972. június 5-én elhatároztak, azért minden évben, és az év minden napján tudjunk tenni valamit. Mi magunk egy rendezvénnyel tisztelgünk azon kol-legák és civil szervezetek, újságírók előtt, akik ezt az ügyet az év minden napján szolgálják, és kitünteté-sek, díjak átadásával köszönjük meg munkájukat.

Mangel Gyöngyi: - Az utóbbi hónapokban is nagyon sok programot indított a Környezetvédel-mi Minisztérium. Többek között az éghajlat védel-méért, közlekedési szokásaink megváltoztatásáért, kerékpárutakért. Ugyanakkor, itt Magyarországon is szaporodnak a környezeti problémák. Ön személy szerint, mit tart most itt Magyarországon a legfon-tosabbnak?

Szabó Imre: - Én jelentős hangsúlyt helyezek arra, hogy amit megkezdtünk, azt folytassuk. A klímakam-pánytól kezdődően a környezettudat formáló akció-kat folytatni kívánjuk. Ugyanakkor, jelentősebb hang-súllyal szeretném ráirányítani a figyelmet a környezet egészségügy, környezet biztonság kérdéskörére, hiszen az is egy nagyon lényeges feladatunk, hogy az emberek életminőségét szolgáló, és az emberek fele-lősségére ráirányuló akciókkal és rendezvényekkel szolgáljunk. Mi magunk rengeteget tehetünk azért, hogy a környezetet óvjuk, a terhelést csökkentsük. És ha bemutatjuk, hogy ezzel a saját egészségünket, és a környezetünk egészségét is szolgáljuk, azt hiszem, akkor érthetőbben tudjuk eljuttatni ezeket az üzene-teket az emberekhez.

Mangel Gyöngyi: - Megvan-e a minisztériumnak a politikai támogatása ehhez a programhoz? Hogyan állnak a sokszor ellenkező érdekű gazdasági érdek-csoportokkal?

Szabó Imre: - Mi elsősorban szövetségeseket gyűj-tünk, és így a kormányon belüli szövetségeseink és a politikai támogatottságunk ezekhez az ügyekhez megvan. Azokat a tudományos intézeteket, civil szerveződéseket, akik ebben a programban érde-keltek, azokat természetes szövetségesnek tekintjük, és együtt fogjuk indítani a közeljövőben ezeket az akciókat.

Roncstelep

Szabó Imre környezetvédelmi miniszter

A miniszter átadja a tanösvényt A rajzpályázat nyertese átveszi a díjat a minisztertől

ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS3

ÖKOISKOLÁK

KÖRNYEZETÜNKÉRT EMLÉKPLAKETTKIVÁLÓ SZAKMAI MUNKÁÉRT

A miniszter által kitüntetettek sorában ott volt Bese Barnabás hulladékfelügyeleti osztályvezető, és Uram János a mérőközpont helyettes vezetője.

Bese Barnabás hivatalos indokolás szerint a hul-ladékgazdálkodás, hulladék-felügyelet, különösen a „Zöld Kommandó” akcióksorozatok területi felada-tainak ellátása során kifejtett kimagasló tevékeny-ségéért vehette át a rangos kitüntetést. A kiváló szakember 1996. novemberétől dolgozik intézmé-nyünknél. 1999. július 1-jétől irányítja a Felügyelő-ség Hulladékfelügyeleti Osztályát. Irányításával a

hulladékgazdálkodási törvény megjelenését követő-en elkészült a statisztikai régióra vonatkozó területi hulladékgazdálkodási terv, annak folyamatos végre-hajtása példaértékű.

Koordinálásával megvalósult az illetékességi terüle-ten lévő hulladéklerakók felmérése, az új, korszerű hul-ladékgazdálkodási rendszerek kialakításra kerültek.

Munkáját kimagasló szakmai tudás és példamu-tatás jellemzi.

Uram János 2000. decemberétől dolgozik a Fel-ügyelőségen. Kiemelkedő szerepe volt abban, hogy

a levegőtisztaság-védelmi immissziós mérőhálózat ÁNTSZ-től történő átvételét követően a zavartalan üzemeltetés lehetővé vált.

Nagy szakmai tudással, jó szervezőkészség-gel oldotta meg az immisszió hálózat üzemelteté-sét ellátó csoport munkájának irányítását. 2005-től mérőközpont vezető- helyettesként irányítja az emisz-szió-, immisszió- és zajmérő csoport szakmai tevé-kenységét.

A kitüntetetteknek szívből gratulálunk!

ÖKOISKOLA CÍMET VEHETETT ÁT 211 OKTATÁSI INTÉZMÉNY KÉPVISELŐJE OLÁH LAJOS KÖRNYEZET-VÉDELMI ÁLLAMTITKÁRTÓL ÉS BRASSÓI SÁNDORTÓL, AZ OKTATÁSI TÁRCA FŐOSZTÁLYVEZETŐ-HELYETTESÉ-TŐL MÉG A TANÉV VÉGE ELŐTT.

Az Ökoiskola címet azok az iskolák kaphatják, amelyek kiemelkedő színvonalon képviselik a környe-zeti nevelés és a fenntarthatóság értékeit. A szakér-tői felmérések szerint ma már közel 100 ezer diák jár ökoiskolába és mintegy 9 ezer pedagógus oktat ilyen intézményben.

Az ökoiskola-hálózat az OECD-ENSI nemzetkö-zi projektjeként 1986-ban indult útjára. Azóta több mint tíz országban több száz iskola lett a hálózat tagja. Az ökoiskola hálózat minden országban azo-nos elvek, módszerek alapján épül fel.

A Magyarországi Ökoiskola Hálózat összefogja, információkkal, továbbképzésekkel, rendezvények-kel segíti azokat az intézményeket, melyek a fenn-tarthatóság pedagógiai értékeit helyezik működésük középpontjába. Az Ökoiskola abban különbözik egy átlagos iskolától, hogy nem csak a tanításban érvé-nyesülnek a környezeti nevelés elvei, hanem az isko-lai élet minden területén. A hálózat nyitott minden magyarországi közoktatási intézmény számára.

Az elmúlt négy év során 272 intézmény nyer-te el a megtisztelő Ökoiskola címet. A 2007/2008-as pályázaton 211 pályamű kapott az ökoiskola cím-mel járó oklevelet, közülük többen megújították a

korábban elnyert minősítést. 2008 szeptemberére így összesen 354 iskola rendelkezik majd ökoiskola címmel.

A cím elnyeréséhez az iskoláknak munkatervet kellett összeállítaniuk az Ökoiskolák közel 90 tétel-ből álló kritériumrendszere alapján. Ökoiskoláknak azok az iskolák nevezhetők, ahol az iskola helyi tan-tervében és pedagógiai programjában meghatáro-

zó szerep jut a környezeti nevelésnek, a fenntartha-tóság kérdéskörének. Az iskola a szülőkkel, illetve a helyi közösséggel együttműködve részt vesz a helyi környezeti problémák vizsgálatában, megoldásá-ban, az iskola működtetése a lehető legkörnyezetkí-mélőbb, illetve az iskola lehetőséget biztosít tanulói számára a tanterven kívüli tanulási formákra is (erdei iskola, terepgyakorlatok, projektek).

A minisztertől Uram János és ... ...Bese Barnabás átveszi a kitüntetést

ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS

B.-A.-Z. MEGYE KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA

4

A MEGYE LAKÓNÉPESSÉGE 718 951 FŐ, MELY-NEK 24%-A MISKOLCON ÉS AGGLOMERÁCIÓJÁ-BAN (172 637 + 40 756 FŐ), 32%-A (190 764 FŐ) TOVÁBBI 20 VÁROSBAN, KÖZEL FELE (314 974 FŐ) PEDIG 336 KÖZSÉGBEN ÉL. A FOG-LALKOZTATOTTAK SZÁMA 235 600 FŐ, A FOGLAL-KOZTATÁSI ARÁNY 43,2%, A MUNKANÉLKÜLISÉG 10,9%-OS.

A megye 357 településének több mint 80%-a 2000 fő alatti kistelepülés. Ezeken a településeken a foglalkoztatottság, az infrastruktúra ellátottság a megye átlagához képest is igen alacsony, a társadal-mi, gazdasági elmaradottságot a környezeti/termé-szeti értékek gazdagsága sem tudja pótolni.

Az infrastrukturális ellátottság nem éri el az orszá-gos átlagot. A gázellátásba bekapcsolt háztartások aránya 93,8%. A közüzemi vízellátásban részesü-lő lakások aránya 98,5%, a közcsatornára kötött lakások aránya 64,4%. (Forrás: Statisztikai évkönyv 2006.)

A megyét (elsősorban a Sajó-völgyét) évtizede-ken keresztül a nehézipar hegemóniája jellemezte. A rendszerváltást követően a megye iparszerkezete átalakult, a korábbi nagy szennyező iparágak rész-ben megszűntek, vagy termelésük jelentősen csök-kent.

1. Felszíni- és felszín alatti vizek minősége, védelme

1.1. FELSZÍNI- ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGE

Jelentősebb vízfolyásaink vízgazdálkodási, vízmi-nőség-védelmi helyzetét alapvetően ma is a külföldi

hatások, a határon túli készletelvonások és szennye-zőanyag emissziók határozzák meg.

A megyében mintegy 10 jelentősebb és nagyszá-mú kisvízfolyás található. Ezek minőségének ellen-őrzését és minősítését 2006-ig kijelölt törzshálóza-ti mintavételi szelvényekben végeztük. 2007. január 1-jétől - két éves alapozó vizsgálat után - az EU Víz Keretirányelvnek megfelelően kialakított új moni-toring rendszer került bevezetésre. Ennek kereté-ben a múlt évben 53 víztest 110 kijelölt szelvényé-ben végeztünk monitorozást (számuk változó, évente kerül meghatározásra).

Az elmúlt másfél évtizedben a legtöbb vízfolyás vízminősége javult, a szennyvízkibocsátás csökkené-sének és a szennyvíztisztítás javulásának köszönhe-tően. A Tisza, a Bodrog, a Sajó, a Hernád, a Bódva és a Szinva vízminősége a 2006. évi vizsgálatok alap-ján a vizsgált komponensek több mint 90 %-ában III. osztályú, tűrhető értéken belül maradt.

A megye jelentős talajvíz, rétegvíz, karsztvíz és parti szűrésű vízkészlettel rendelkezik, mely ivó, ipari és mezőgazdasági célokat egyaránt szolgál. A talaj-vízkészlet minőségéről összességében elmondható, hogy magas nitrát tartalom, sótartalom és kemény-ség jellemzi. A parti szűrésű vízkészlet minősége a felszíni vízfolyás mindenkori minőségétől függ. A rétegvíz készlet a legkevésbé érzékeny felszíni és fel-szín közeli szennyezésekre, minősége jó, vízellátás-ra kiválóan alkalmas. A karsztvíz készlet minősége, mind az aggteleki, mind a bükki karsztvíz esetében jónak mondható, térségünk ivóvíz ellátásában fontos szerepet játszik. Vízminőségi problémát időszakosan nagy csapadékot követő szennyezőanyag bemosó-dás okozhat (mint történt ez 2006 nyarán a Mis-kolc esetében).

1.2. AZ EU VÍZ KERETIRÁNYELV VÉGREHAJTÁSA

Az EU Víz Keretirányelv (VKI) új szemléletet hozott a vízminőség védelemben. Célja az, hogy vízgyűjtő-szinten megvalósuljon a jó vízminőségi és elegendő vízmennyiségi állapot. A folyók, patakok, tavak ese-tében a jó ökológiai és kémiai állapot, a felszín alat-ti vizeknél a jó mennyiségi és kémiai állapot elérése a cél 2015-ig.

2004 végéig megtörtént a víztestek kijelölése. A megye területén felszíni vizek tekintetében 75 ter-mészetes vízfolyás-víztest és 13 tó-víztest került kije-lölésre. A víztestek ökológiai alapállapot-felmérése 2005-2006-ban megtörtént. Az alapállapot felvé-tel során a fizikai-kémiai vizsgálatok mellett 5 élő-lény csoport (halfauna, makrofiton, fitoplankton, makroszkopikus gerinctelenek, fitobentosz) ökológi-ai állapota is meghatározásra került. Az ökológiai alapállapot felvétel eredményei meghatározóak a kidolgozásra kerülő vízgyűjtő gazdálkodási tervek elkészítésénél.

Meghatározásra kerültek a felszín alatti víztestek is. A megye területét 32 felszín alatti víztest érin-ti. 2006-ban kialakításra került a VKI szerinti felszín alatti vízminőségi monitoring rendszer, 46 kijelölt helyen végezzük a felszín alatti víztestek vizsgála-tát.

1.3. IVÓVÍZELLÁTÁS, IVÓVÍZMINŐSÉG JAVÍTÓ PRO-GRAM

A közműves ivóvízellátás a megyében gyakorlati-lag 100%-os. A vízellátás nagyobb részt felszín alat-ti vízből történik. A vízbázisok védelméhez fokozott érdek fűződik.

1. számú térkép

Csatornázatlan települések és szippantott szennyvíz ürítő helyek

ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS5

A 2249/1995. (VIII. 31.) Korm. határozat alapján elindult, majd a 2052/2002. (II. 27.) Korm. határozat alapján folytatódott vízbázis-védelmi program kere-tében a diagnosztikai felmérés, mely 2007-re befe-jeződött, a biztonságba helyezés viszont a szüksé-ges pénzeszközök hiányában gyakorlatilag el sem kezdődött.

Az ivóvíz minősége az előírások szigorodása miatt (arzén határérték 50 µg/l-ről 10 µg/l-re csökkent) sok esetben kifogás alá esik. Az ivóvíz minőségéről és az ellenőrzés rendjéről szóló módosított 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet szerint a megyében 357-ből 72 településen (elsősorban a megengedettnél maga-sabb ammónia, vas, mangán vagy arzén tartalom miatt) nem volt megfelelő minőségű a víz. Az elmúlt években számos ivóvízminőség javító fejlesztés való-sult meg a megyében. A jelenleg előkészítés alatt levő beruházásokban a megye területén 62 település érintett. Az ivóvízminőség javító program keretében 2009. december 25-ig kell valamennyi településen biztosítani a megfelelő minőségű ivóvizet.

1.4. SZENNYVÍZELVEZETÉS, -TISZTÍTÁS

A vízellátás fejlesztésével a szennyvízelvezetés, csatornázás nem tartott lépést, nyílt a közműolló. Az utóbbi másfél évtizedben történt beruházások következtében a megyében ma már 214 településen van közüzemi szennyvízcsatorna, a csatornázottsági arány 56-57%, még mindig alacsony.

A települések mielőbbi csatornázása különösen a fokozottan érzékeny vízvédelmi területeken nem tűr halasztást. A megye 357 települése közül 163 érzékeny területre esik, ezek közül szennyvízcsator-na hálózat mintegy 100 településen van.

2007. évben 32 település szennyvíz elvezetésére és tisztítására adtunk vízjogi létesítési engedélyt. A tervezett beruházások elsősorban a Bódva- és a Her-nád-völgy, továbbá a Bodrogköz kistelepüléseit érin-tik. A tervezett telepek kapacitása többnyire 2000 lakos egyenérték (LE) alatti.

A 91/271/EGK Irányelv a tagországok számára

előírja, hogy a felszíni és felszín alatti vizek védel-me érdekében a településeken keletkező szennyvizek ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni kell. Min-den 2000 lakos-egyenértéknél (LE) nagyobb szennye-zőanyag-kibocsátású agglomerációban, valamint az ennél kisebb, de sérülékeny vízföldtani környezetben fekvő településeken a szennyvizeket össze kell gyűj-teni és azokat biológiai tisztítás után szabad élővíz-be vezetni. A tervezett szennyvízcsatorna építéseket, a szippantott szennyvíz ürítő (szippantott szennyvi-zet fogadó tisztító telepeket és földmedencés ürítő) helyeket az 1. sz. térképlap szemlélteti.

1.5. SZENNYEZETT TERÜLETEK KÁRMENTESÍTÉSE

A megyében a múlt örökségeként jelentős környe-zeti szennyeződések maradtak vissza. Ózdon és tér-ségében (Borsodnádasd), valamint Miskolcon a kohá-szati tevékenység, míg Tiszaújváros és Kazincbarcika környékén a szénerőművekhez és a vegyipari üze-mekhez kapcsolódó zagytározók felszámolása, rekul-tivációja szükséges.

2000-ben hatályba lépett a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet. Ez jogalapot teremtett a talaj és talajvíz szennyezésekkel kapcso-latos intézkedésekre. Az elmúlt 10-15 évben több mint 200 esetben adtunk ki kötelező határozatot a felszín alatti víz és a talajszennyeződések feltárásá-ra és felszámolására, jelenleg a megyében 79 kár-mentesítési munka van folyamatban. 2007-ben is 12 esetben jutott tudomásunkra eddig ismeretlen, ill. nem kezelt szennyezés. Számos kármentesítés már befejeződött, ezek vízminőséget javító lokális hatása területenként már érzékelhető.

2. Levegőtisztaság-védelem

2.1. EMISSZIÓ

A hatvanas, hetvenes években a Sajó-völgy az ország egyik legszennyezettebb levegőjű térsége volt. Az ezredfordulóra az ipari kibocsátások jelentő-

sen csökkentek, a levegőminőségi állapot szempont-jából ma már a közlekedésből és a lakossági fűtésből származó kibocsátások a meghatározóak.

A szigorodó jogszabályok azt eredményezték, hogy a nagy tüzelőberendezéseknél (erőművek) tüze-lőanyag váltást és technológia-korszerűsítést hajtot-tak végre, a vegyipari üzemeknél utóégetőket épí-tettek be és a leválasztó rendszert korszerűsítették, hulladékégetőknél ugyancsak rekonstrukciót (utóége-tő, füstgáztisztító) hajtottak végre.

A nagykibocsátók (erőművek, hulladékégetők, cementgyár, kohászati üzemek) folyamatos emisz-szió mérőrendszert építettek be, több helyen online adatszolgáltatást valósítottak meg. A vegyipari üze-mek egyes technológiái szintén rendelkeznek (önel-lenőrzés céljából) folyamatos emisszió mérő rend-szerrel. A környezetvédelmi beruházások hatására jelentősen csökkent az ipari légszennyezőanyag kibo-csátás.

A megye ipari létesítményeinek légszennyező-anyag kibocsátását a 1. számú grafikon szemlélteti.

2.2. IMMISSZIÓ

Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) részeként üzemeltetjük az immissziós mérő-hálózatot, mely a megyében 10 monitor állomást, a szakaszos mintavételű RIV mérőpontokat foglalja magába. A folyamatos monitor állomásokon mete-orológiai adatok, PM10, CO, SO2, NOx, ózon, a RIV mérőpontokon NO2 (4 db) és ülepedő por mérése (7 db) történik.

A levegő kén-dioxid (SO2) tartalma jelentősen csökkent, mivel a széntüzelésű erőművek alacsony kéntartalmú import szén és/vagy biomassza tüze-lésre tértek át.

A levegő nitrogén-oxid (NOx) koncentrációja viszont lassú növekedést mutat, ami egyenesen ará-nyos a gépjárműforgalom növekedésével.

A levegő szállópor (PM10) koncentrációi a nagy-városokban (Miskolc) és más településeken (Putnok) a megengedett túllépések számát (35 alkalom) jelen-tősen meghaladják, mely helyenként közlekedésből, helyenként a lakosság által eltüzelt gyenge minősé-gű szénből származik.

3. Környezeti zaj- és rezgésvédelem

A környezeti zajterhelést alapvetően az ipar és a közlekedés határozza meg. A megyében az ipar a nagyobb városokban koncentrálódik, de kisebb településeken is vannak a környezeti zaj szempont-jából meghatározó üzemek. Növekedett a lakóterü-letekbe ékelt, zajhatással járó kisipari vállalkozások száma. Az ipar szerkezetátalakulását követően elő-térbe került új tevékenységek közül a bányászati (ka-vicsbányák, kőbányák, ásványbányák) kitermelés és szállítás zajhatása lett jelentős.

A közlekedés okozta zajterhelés is jelentősen növe-kedett az utóbbi évtizedben, egyrészt a gépkocsik számának, másrészt a nehéz gépjárműállomány szá-mának és szállítási kapacitásának növekedésével. A teherszállítás a vasútról jelentős mértékben átterelő-dött a közutakra. A főforgalmi utak többsége átszeli a településeket. Ezek az utak túlterheltek, nem a mai forgalomra méretezték. A főforgalmi utak mentén mind nappal, mind éjszaka határérték túllépés adó-dik. A közlekedési zaj csökkentése érdekében szükség

Borsod-Abaúj-Zemplén megye ipari légszennyezőanyag kibocsátása (t/év)

1. számú grafikon

ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS6

van az elkerülő utak építésére. Néhány elkerülő út már eddig is épült. Legutóbb az M30 Miskolcot elke-rülő szakasza épült meg a felsőzsolcai csomópontig. Miskolc átmenő forgalma jelentősen csökkent, a 26-os útba átkötő szakasz (az ún. Bosch-út) megépítésé-vel a teljes átmenő forgalom megszűnhet.

Az 1998 és 2006 közötti időszakban vizsgált üze-meknél a határértéket túllépők száma folyamatosan csökken, míg 1999-ben a vizsgált üzemek több mint 40%-ánál tapasztalunk határérték túllépést, addig 2006-ban ez az arány kevesebb, mint 20%.

3.1. ZAJTÉRKÉPEZÉS

A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 24.) Korm. rendelet számításon alapu-ló „stratégiai zajtérképek” készítését írja elő, amelyek tükrözik a jelenlegi zajterhelési helyzetet, a lakossá-gi érintettséget, a túllépések mértékét, alkalmasak a zajterhelési helyzet változásának bemutatására és megfelelő alapot képeznek a megoldást célzó „intéz-kedési tervek” számára.

A nagy forgalmú utak, vasutak zajtérképét a GKM 2007-ben elkészítette. Felügyelőségünk ezeket érté-kelte és jóváhagyta. Ebben az évben a főforgalmú utakra intézkedési tervek készülnek.

4. Hulladékgazdálkodás

A megyében 2006-ban mintegy 3.000 telephe-lyen (a Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer-be (HIR) bejelentkeztek) 60.000 tonna veszélyes, kb. 280.000 tonna települési szilárd, és valamivel több, mint 500.000 tonna ipari és egyéb nem veszélyes hulladék keletkezik.

A hulladékok típus szerinti megoszlását a 2. sz. diagram szemlélteti.

Magyarországot a hulladékgazdálkodás terén is uniós kötelezettségek terhelik. Például a csomagolási hulladékok hasznosítási arányát 2008-ra 60%-ra kell növelni. 2008-ra el kell érni a 4kg/fő/év háztartási elektronikai hulladék begyűjtését és hasznosítását. A lerakott települési hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmát az 1995. évi mennyiséghez képest 2016-ra 35%-ra kell csökkenteni.

2009-től nem üzemelhetnek olyan hulladéklera-kók, amelyek nem felelnek meg az előírásoknak. E követelmények csak a hulladékgazdálkodás nagyfo-kú átalakításával, a hasznosítás erőteljes növekedé-sével teljesíthetők.

4.1.TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁS, KOMPLEX HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK

A települési szilárd hulladékok ártalmatlanítása döntő hányadban még ma is lerakással történik. A nyilvántartott települési szilárd hulladék lerakók száma a megyében 343 db. Jelenleg már csak 12 üzemel, folyamatosan kerülnek, kerültek bezárásra a nem megfelelő műszaki védelemmel kialakított depóniák.

Komoly feladatot jelent a már nem üzemelő lera-kók felszámolása, lezárása, rekultivációja. A megyé-ben eddig a 193 felülvizsgálatra kötelezett lerakóból 63-ra nyújtották be a környezeti felülvizsgálati doku-mentációt, mindössze 48-ra van elfogadott rekultivá-ciós terv, és 19 rekultiváció kivitelezése történt meg. Az idei évben komoly pályázati források (KEOP) nyíl-tak meg a települési hulladéklerakók felszámolásá-ra, rekultivációjára.

A megyében a két nagy hulladékgazdálkodási rendszer, a Dél-borsodi és Sajó-Bódva-völgyi Regioná-lis Hulladékgazdálkodási Rendszer, valamint a regi-onális jelleggel működő Zempléni (bodrogkeresztúri) lerakó ellátási körzete csaknem lefedi a megye teljes területét. A szelektív gyűjtéssel, válogató művekkel, átrakó állomásokkal, komposztálókkal, építési-bontá-si törmelék feldolgozókkal, korszerű, regionális hulla-déklerakókkal kialakított rendszerek elviekben komp-lex hulladékfeldolgozást tesznek lehetővé. Ezeket a rendszereket kiegészítik az átnyúló rendszerek (Tisza-tavi, nyírségi). A hulladékgazdálkodási rendszerek túlnyomórészt EU-s forrásból valósultak meg.

A hulladékgazdálkodási rendszereket, a meglevő és tervezett létesítményeit és az ellátott területet az 2. sz. térképlap mutatja.

A rendszerek még nem működnek teljes körűen. A szelektív gyűjtés bevezetése bizonyos területeken megtörtént, teljes elterjesztésük, működtetésük azon-ban nem. Kevés a gyűjtősziget, még kevesebb a hul-ladékudvarok száma. A lerakott hulladék szerves anyag tartalmának csökkentése nem halad a kívánt mértékben. Építési, bontási hulladék feldolgozásról és hasznosításról nem beszélhetünk, holott mindkét ISPA beruházás tartalmazta azt. Jelenleg Miskolcon sem működik építési törmelék feldolgozó. A szenny-víziszapok hasznosítása nem megoldott.

4.2. VESZÉLYES HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

A megyében, éves átlagban mintegy 60.000 tonna veszélyes hulladék keletkezik.

A megyében 4 db veszélyes hulladékégető üze-mel, összesen 37.000 t/év kapacitással. A tervezett

2. számú térkép

ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS7

fejlesztési kapacitás 25.000 t/év. 2005. január 1-jétől már csak olyan hulladékégető művek üzemel-nek, amelyek megfelelnek a legújabb hazai és uniós üzemelési és kibocsátási feltételeknek. A követelmé-nyeket teljesíteni nem tudó hulladékégetők bezárás-ra kerültek.

A megyében 6 db veszélyes-hulladék lerakó üze-mel, együttes kapacitásuk közel 65.000 t/év.

A gyártói felelősség elve alapján visszavételi, begyűjtési, kezelési kötelezettség alá eső veszélyes hulladékok tekintetében az autóroncsok bontására 14 hulladékkezelő telephely rendelkezik engedéllyel. Az elektronikai hulladékok, elemek, akkumulátorok átvételét számos engedélyezett begyűjtő végzi, ill. a forgalmazók külön hulladékkezelési engedély nélkül veszik át azokat. A gyógyszerhulladékok visszavétel-ét a gyógyszertárakban oldották meg.

A PCB tartalmú berendezésekről és hulladékaik-ról a megyében 11 gazdálkodó szolgáltatott adatot, 2001-ben összesen 2640 db berendezés szerepelt a nyilvántartásban. 2010-ig a berendezések lesze-relését el kell végezni, ez jelenleg még 1407 dara-bot jelent.

A veszélyes hulladékok egyéb kezelésére – előke-zelés, hasznosítás, ártalmatlanítás – további számos szervezet rendelkezik engedéllyel.

4.3. IPARI ÉS EGYÉB NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK

A megyében, éves viszonylatban közel 500.00-0 t/év nem veszélyes ipari hulladék (építési-bontá-si, gumi, műanyag, kohászati salak stb.) keletkezik. A nagy mennyiségben keletkező hulladékok - kohá-szati salakok, erőművi pernyék és salakok, építési, bontási hulladékok - hasznosítására a kezdeti lépé-sek megtörténtek. Kedvezőnek mondható a kohá-szati salakoknak az ún. Bosch-út építésénél történő felhasználása.

Építési és bontási hulladék feldolgozó mű léte-sült Bodrogkeresztúrban 150.000 t/év kapacitással (KIOP támogatásból) és Sajókazán (ÉHG Rt.) 100.000 t/év kapacitással (ISPA támogatásból).

A gumihulladékok energetikai hasznosítását vég-zik a HOLCIM Zrt-ben (14.700 t/év).

Műanyag hulladékok hasznosítására több mint 10 gazdálkodó szervezet rendelkezik engedéllyel. Ezek közül a jelentősebb kapacitásúak a REMAT Kft. (8.000 t/év), az AVERMAN-HOLVEX Kft. (12.000 t/év) és a HOLCIM Zrt. (7.000 t/év).

4.4. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS TERVEZÉSE

Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) alapján a felügyelőség elkészítette az Észak-magyar-országi Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Ter-vét a

2003–2008. évi időszakra, amely alapján elké-szültek a helyi és az egyedi hulladékgazdálkodá-si tervek. A területi tervben a hulladékgazdálkodá-si célok elérése érdekében számos prioritás került megfogalmazásra. Így többek között komplex regi-onális begyűjtő-kezelő rendszerek kialakítása, sze-lektív gyűjtés bevezetése, a nem megfelelő lerakók bezárása 2008-ig.

További feladat a biológiailag lebomló, szerves hulladékok kezelő rendszerének kialakítása, a nem veszélyes hulladékáramokra (építési és bontási hul-ladékok, gumiabroncs, csomagolóanyagok) begyűj-

tő, kezelő rendszerek kialakítása. Az állati eredetű hulladékok begyűjtő, kezelő rendszerének korszerű-sítésével egyidejűleg fel kell számolni a dögkutakat, és a különleges kezelést igénylő veszélyes hulladé-kokra gyűjtő, ártalmatlanító, hasznosító telepeket kell létesíteni (oldószerek desztillálása, fáradt olajok kezelése, páclevek hasznosítása), autóroncs begyűj-tő, kezelő rendszereket kell kialakítani. Jelenleg folyik a tervek soros felülvizsgálata.

5. Természet- és tájvédelem

5.1. TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK

A megye területén két nemzeti park (Aggteleki és Bükki) található, továbbá áthúzódó területével a Hor-tobágyi Nemzeti Park négy község területét érinti. Az Aggteleki Nemzeti Parkot elsősorban a földtani természeti értékek, felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvására hozták létre 1985-ben. A nemzeti park Észak-Magyarország karsztvi-dékén – a hajdani Gömör-Tornai karszt részeként – a Sajó- és a Hernád folyó között, mintegy 20 ezer hek-tár területen helyezkedik el. A Zempléni területeket 2007. február 1-jétől vette át az ANP Igazgatóság a BNP Igazgatóságtól.

A Bükki Nemzeti Park, hazánk első hegyvidéki nemzeti parkja 1977-ben alakult, a Bükk-hegység változatos karsztjelenségei, barlangjai, szurdokvöl-gyei, sziklabércei, valamint élővilágának megóvásá-ra. Több mint 40 ezer hektár védett területet foglal magába. A nemzeti parkon belül vannak kiemelkedő fontosságú, egyedülálló értékeket hordozó területek, melyek fokozottan védettek.

A megye területén található még 5 tájvédelmi kör-zet (a Borsodi Mezőségi; a Kesznyéteni, a Lázbérci; a Tokaj-Bodrogzugi, a Zempléni, valamint számos ter-mészetvédelmi terület. Az országosan védett terüle-tek Magyarország mintegy

10 %-át fedik le, a megyében ez az arány kb. 15 %. A védett területeket a3. sz. térképlap szemlélteti.

5.2. NATURA 2000 TERÜLETEK

2006-ban a védett területek a Natura 2000 háló-zat területével bővültek. A Natura 2000 hálózatot a madarak védelmére kijelölt Különleges Madár-védelmi Területek (SPA), valamint az élőhelyek,

növény- és más állatfajok védelmére kijelölt Külön-leges Természetmegőrzési Területek (SCI ill. SAC) alkotják.

A Korm. rendeletben kihirdetett Natura 2000 területek kiterjedése 1,95 millió hektár, az ország területének mintegy 21%-a. Ugyanez az arány a megyére vetítve közel 50%. A kijelöléssel, az eltű-néssel fenyegetett, kis kiterjedésű természetes élőhe-lyek és a veszélyeztetett, sérülékeny, vagy bennszü-lött fajok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, a biológiai sokféleség megőrzése a cél.

5.3. EX LEGE VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉS EGYÉB TERÜLETEK

A természetvédelmi és Natura 2000 területek mellett meg kell említeni az ún.

ex lege védelem alatt álló területeket is, mely több mint 1100 láp, 110 földvár és hasonló számú kunha-lom, illetve a több mint 1300 barlangból áll. Kihirde-tésre kerültek továbbá a Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei, melyek főként a védett területek puffer terüle-tei, illetve a jelentősebb vízfolyásokat kísérő „ökológi-ai zöld folyosókat” fedik le országos szinten.

5.4. TÁJVÉDELEM

A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasz-nálása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét megha-tározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. A történel-mileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terü-let használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását.

6. Összefoglalás

A felügyelőség az elmúlt 18 év során kialakítot-ta szervezeti rendszerét és azt rugalmasan igazítot-ta a változó körülményekhez. Közben megtörtént a környezetvédelmi igazgatás korszerűsítése, a környe-zetvédelem és a vízügy integrációja (2002), majd a

2. számú grafikon

ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS8

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igaz-gatás egyesítése (2005), létrejött az egységes Zöld Hatóság.

Az elmúlt másfél évtized során az elintézésre váró ügyek száma évről évre folyamatosan növekedett, egyre erősebb felügyeleti és társadalmi kontroll mel-lett kell a napi szakmai munkát megfelelő színvona-lon végezni.

Az évek során ügyfélbarát hatósági munkát való-sítottunk meg. Több olyan belső szervezési, ügykeze-lési intézkedést hajtottunk végre, melyek az ügyfelek jobb kiszolgálását a gyorsabb és hatékonyabb ügy-intézést szolgálják.

Célunk, hogy a felügyelőségen olyan környezet-védelmi, természetvédelmi és vízügyi műszaki-szak-mai és hatósági munkát végezzünk, mely a térség-ben folyó gazdasági szerkezetátalakítást úgy segíti elő, hogy közben a környezet állapota folyamatosan tovább javuljon.

Pintér István igazgató

2. sz. térképlap

JELES NAPOK ÉS TANÖSVÉNYEKA BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI PEDAGÓGI-AI SZAKMAI, SZAKSZOLGÁLATI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZET A 2007/2008-AS TANÉVBEN HETEDIK ALKA-LOMMAL HIRDETTE MEG A „JELES NAPOK ÉS TANÖS-VÉNYEK” MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI CSAPATVERSENY-ÉT. AZ EGYRE NÉPSZERŰBB VERSENYRE 17 ÁLTALÁNOS ISKOLAI (3 FŐS) CSAPAT NEVEZETT BE 51 FŐVEL. AZ ELSŐ FORDULÓBAN A CSAPATOK LAKÓHELYÜK VÉDEN-DŐ TERMÉSZETI ÉRTÉKEIT MUTATTÁK BE EGY ÖNÁLLÓAN KÉSZÍTETT TABLÓ SEGÍTSÉGÉVEL; A MÁSODIK FORDULÓ-BAN A KISGYŐRI „PARLAGISAS TANÖSVÉNYT” JÁRTÁK BE ÉS ADTAK SZÁMOT A TUDÁSUKRÓL. A DÖNTŐBE KERÜLT LEGJOBB 10 CSAPATNAK A MADARAK ÉS FÁK NAPJA ALKALMÁBÓL A MISKOLCI ÁLLATKERT ÉS KULTÚRPARK ADOTT OTTHONT.

A döntő feladatai Herman Ottó életéhez, a kana-las gémekhez, a törékeny fűzhöz és a kétéltűek éve miatt a magyarországi kétéltűekhez kapcsolódtak.

A verseny sorozat célja az volt, hogy a résztvevők megismerkedjenek megyénk egy-egy védett terüle-tével, a tanösvények geológiai, botanikai, ökológiai értékeivel. A környezettudatos szemléletük, gondol-kodásuk, attitűdjük megerősödjön. A vetélkedő szem előtt tartotta, a „játszva tanulást”, az értékek megőr-zésének és tiszteletének kialakítását, valamint a kör-nyezetbarát életmódra motiválás fontosságát.

Minden csapat dicséretet érdemel, mert lelkesen, igényesen készültek fel a versenyre. Voltak olyan csa-patok, akik már másodszor, harmadszor jelentkeztek a vetélkedőre, amely azt jelzi, hogy sok természetet szerető, védő, érdeklődő diák van megyénkben.

Köszönet az iskolák vezetőinek, a felkészítő peda-gógusoknak, akik vállalták a segítő, támogató mun-kát, a verseny szponzorainak, hogy e nemes ügy mellé álltak ( a BAZ Megyei Környezeti Nevelők Egyesülete, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, az

Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelő-ség, a Z-Press Kiadó és a versenysorozat főtámoga-tója az első helyezettnek járó vándorserleg alapítója az AVE Miskolc Kft.).

A verseny végeredménye:

I. helyezett: a felsőzsolcai ÁMK „Barlangi med-vék” nevű csapata,

Felkészítő nevelő: Biczó Balázsné

II. helyezett: a parasznyai Baross Gábor Ált. Isk. „Jégmadár” nevű csapata,

Felkészítő nevelő: Kovács Istvánné

III. helyezett: a mályi Móra Ferenc Ált. Isk. „Szala-mandrák” nevű csapata,

Felkészítő nevelő: Barta IldikóPolák Péter

megyei szaktanácsadó

3. számú térkép

ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS9

ZÖLD KOMMANDÓA Zöld Kommandó tavaly az illegális hulladéklera-

kókat ellenőrizte, több mint 1500 helyszíni és közúti ellenőrzést hajtottak végre, és 802 intézkedést adtak ki. A kivetett bírságok összege meghaladta a 217 mil-lió forintot. Az idei akciósorozat célja a színesfémlo-pások visszaszorítása, az illegális begyűjtés felszá-molása, a legális begyűjtők fokozott ellenőrzése.

A Zöld Kommandó környezetvédelmi akciócso-port által az elmúlt két hónapban ellenőrzött 300 színesfém-hulladék lerakó több mint felénél tártak fel szabálytalanságot - mondta Szabó Imre környezet-védelmi és vízügyi miniszter egy színesfém-hulladék feldolgozó telepen tartott sajtótájékoztatón Buda-pesten. Elmondta, hogy az április óta tartó akcióso-rozatban 47 tonna hulladék szabálytalan lerakása miatt 2,68 millió forint bírságot szabtak ki.

Az ellenőrzések célja, hogy visszaszorítsák az éves szinten 10 milliárd forint kárt okozó színesfém-lopá-sokat és az illegális autóbontásokat. Az eddig ellen-őrzött színesfém-hulladék átvevők mintegy harma-da nem rendelkezett megfelelő engedéllyel, és több esetben a hulladék is illegális eredetűnek bizonyult. Az engedély nélkül kezelt hulladék mennyisége 20 esetben meghaladta a 100 tonnát, csaknem 30 eset-ben pedig a 10 tonnát. Az ellenőrzések során szá-mos esetben szabálytalanul kezelt veszélyes hulla-dékra is bukkantak a kommandósok.

Az akció a nyáron folytatódik, a zöldhatóság a rendőrséggel együttműködve továbbra is előzetes bejelentés nélkül végzi az ellenőrzéseket a magyar-országi színesfém-hulladék gyűjtőkben. A miniszter elmondta, hogy a zöldbűnözéssel szemben - amely-nek része az illegális színesfém-hulladék begyűjtés

- zéró toleranciát hirdettek, ezért az idén 300-zal növelték a zöldhatóság és a természetvédelmi őrök létszámát, 2010-ig pedig további 450 embert vesz-nek fel.

A hulladékkezelő ágazat forgalma meghaladja a 200 milliárd forintot, a cégek mintegy 1,2 millió tonna vas-, 480 ezer tonna papír -, 150 ezer tonna nemes-fém - vagy színesfém-, 40 ezer tonna műanyaghulla-dékot, valamint 22 ezer tonna akkumulátort gyűjtöt-tek be és készítettek elő hasznosításra.

* * *A Zöld Kommandó akciósorozat keretében az

Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természet-védelmi és Vízügyi Felügyelőség ellenőrzési listáján április hónapban a fémhulladék begyűjtőkre kon-centráló helyszíni szemlék szerepeltek.

Májusban és ezt követően az Edelényi, az Encsi és a Krasznokvajdai Rendőrkapitányságokról érke-

zett, mintegy 200 feljelentés kivizsgálása kötötte le a legnagyobb erőket. Ezek főként engedély nélküli fémhulladék begyűjtésre és szállításra, valamint kül-földről történő, mindenféle okmányt nélkülöző hulla-dék behozatalra vonatkoznak. A bejelentések kivizs-gálására irányuló közigazgatási eljárások folynak a felügyelőségen. Ezek az ügyek természetüknél fogva nehezen kezelhetők a felügyelőség hatósági eszkö-zeivel. Szinte kivétel nélkül magánszemélyekről van szó, akiknél a fémhulladék begyűjtése megélhetési forrás, hulladékkezelési engedéllyel, telephellyel nem rendelkeznek. Velük szemben a tevékenységtől való eltiltás nem vezet eredményre, a bírságot sem lehet vélhetően behajtani.

Az áprilisi és májusi ellenőrzések alapján eddig 7 esetben bírság és ugyanennyi esetben tevékeny-ségtől való eltiltó határozat született.

Hulladékátrakó-állomás és hulladékudvar épült Ózdon, a beruházást a hozzá csatlakozó közúttal együtt Oláh Lajos, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára június 24-én adta át ren-deltetésének. A beruházás az unió infrastrukturális előkészítő alapja, az ISPA forrásából valósult meg, és a Sajó-Bódva völgye komplex hulladékgazdálkodási rendszerének kialakítását szolgálja, s a térség ezzel példát mutatott a környezetvédelemben - mondta a szaktárca államtitkára..

A már 2006 közepétől üzemelő komplex hulladék-kezelő telep, a 127 települést tömörítő Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Társulás mintegy

230 ezer lakosának kommunális hulladékát fogadja és kezeli. A 3,5 milliárd forintos beruházás 10 száza-lékát az önkormányzatok állták, az Európai Unió 50 százalékban, a magyar állam pedig 40 százalékban fedezte a költségeket.

Oláh Lajos az avatáson elmondta: az állampolgár felelőssége, hogy tisztán tartsa saját környezetét, és például szelektíven gyűjtse a hulladékot. Az állam, illetve az önkormányzat felelőssége viszont az, hogy biztosítsa a megfelelő hátteret a modern hulladék-gazdálkodáshoz. A kedden átadott létesítménynek köszönhetően a környéken megszűnhetnek az illegá-lis hulladéklerakók, javulhat a köztisztaság.

A Sajó-Bódva völgye térsége jellemzően aprófal-vas terület, ahol a szilárd hulladék megfelelő keze-lése eddig megoldatlan volt. A kazincbarcikai és a sajókazai önkormányzat - a térség közszolgáltatói-nak bevonásával - az egyre tarthatatlanabb helyzet megszüntetésére vállalkozott 2001-ben, amikor az ISPA pályázat benyújtását, és a siker érdekében a térségi összefogást kezdeményezte, ehhez csatlako-zott a többi önkormányzat.

Az ózdi átrakó-állomás, hulladékgyűjtő udvar épí-tése tenderét a Sajó-völgyi Hulladékkezelési Konzor-cium nyerte el a Betonút Zrt. vezetésével.

A Sajó-Bódva ISPA program még nem fejeződött be, további beruházások várhatóak. Az év végéig várhatóan további 7 hulladékudvar épül meg a régi-óban, 2009-ben pedig az aggteleki, korábban hasz-nált hulladéklerakó rekultivációja is befejeződhet.

Az Európai Unió az előcsatlakozási folyamat részeként hozta létre 1999-ban az ISPA-t a csatla-kozás előtt álló országok környezetvédelmi és köz-lekedési infrastruktúrájának fejlesztése érdekében. Magyarországon ez elsősorban a szilárd kommuná-lis hulladékkezelési-rendszerek és a nagy szennyvíz-hálózatok kiépítéséhez elnyerhető támogatást jelen-tette.

HULLADÉKÁTRAKÓ ÁLLOMÁS ÓZDON

Illegális hulladékkezelő telep

Az államtitkár átadja a létesítményt

ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS10

PROGRAM AZ ÉLŐ TISZÁÉRT A Tisza biológiai változatosságának megőrzése,

az ártéri tájgazdálkodási rendszer gazdálkodási for-mává történő honosítása a prioritása az Élő Tiszá-ért Programnak, amely záró konferenciával fejező-dött be Tokajban.

A három éve indult programot a Környezetvédel-mi Világalap (GEF) forrásaiból az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP), valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatta. Kajner Péter, a program projektkoordinátora a legnagyobb eredmé-nyének azt nevezte, hogy a 2006-ban megalapított Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület (SZÖVET) műkö-dése mára stabillá vált, a szervezet hosszú távon képes a Tisza mentén élők egyre szélesebb körű ösz-szefogását megteremteni. Szól arról, hogy “Élő Tisza” névvel védjegy bejegyeztetését kezdeményezték, amely segítségével a Tisza mentén élő közepes mére-tű gazdálkodók termékeit kívánják értékesíteni.

Bár ez a program befejeződött, a rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy új projekt indul az öt Tisza menti országban. Ennek elsődleges célja, hogy elősegítse olyan, regionálisan harmonizált stratégiák és jogszabályok elkészítését,

amelyek biztosítják a vízmennyiség- és minőségvé-delmi tervek egyesítését a Tisza ökológiai értékei-nek megőrzésével és a megélhetési lehetőségek javí-tásával.

A projekt támogat majd olyan helyi kisprojekte-ket, amelyek a természetkímélő ártéri tájgazdálko-dás példáját mutatják be.

Míg tavaly a korai tavasz és nyár két héttel koráb-bi tiszavirágrajzást okozott, addig az idén talán a hűvösebb, csapadékosabb tavasz, a szeles, viha-ros, esős időjárás következtében egy kicsit elhúzó-dott a tiszavirágok rajzása - mondta el a sajtó szá-mára Kasza Ferenc, a Csongrád Megyei Madártani Egyesület tagja.

Idén június közepén kezdődött a tiszavirágok raj-zása. A folyó felszínét rajzó kérészek ezrei lepték el Szeged és az országhatár között. Esténként csodála-tos látvány kápráztatta el a Tisza-partján bámész-kodókat.

Elmondta azt is, hogy a tiszavirág a kérészekhez tartozó, nagyméretű, 8-12 centiméter hosszú rovar. Napjainkban már csak a Tiszában és mellékfolyó-iban él, igen érzékeny a környezetére. A pároso-dás után a megtermékenyített peték lesüllyednek a mederfenékre, a kikelő lárvák pedig befúrják magu-kat a meder falába és a víz felé nyitott vájatban élnek három évig egymáshoz közel, tíz-százezres egyedszá-mú telepeken. Három év után június elején a kéré-szek előbújnak üregükből, és a víz felszínére emel-kednek. A rovarokat már a járatok szájánál békák várják, de lesben állnak a madarak is, és a ragado-zó halak sem akarnak kimaradni a lakomából. Kéré-szekre vadászik ilyenkor a folyó partján a sárgarigó, a sirály, az erdei pinty, a mezei veréb és a barázda-billegető is.

A vízből kibúvó lárvák leginkább a partról benyú-ló faágakon, a vízben álló stégeken vedlenek. A kike-lő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében megkez-dik rajzásukat. Néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik a párjukat, a leve-gőben párosodnak. A párzás után a hím rövide-

sen elpusztul, a nőstény a vízbe rakja a petéit, majd párja sorsára jut. A víz felszínét elhalt tiszavirág-tete-mek lepik el, lassan tovasodródva a folyóval. Mindez néhány óra alatt játszódik le, mint az átalakulás, a fajfenntartás, a halál és a továbbélés drámai meg-nyilvánulása. A peték pedig lesüllyednek a meder fenékre.

A tiszavirág rajzásakor a Tisza partját nem csak a kis állatkák násztáncát csodálók keresik fel, hanem azok is, akik igyekeznek a rajzó kérészeket horgászás-hoz vagy értékesítéshez minél nagyobb számban befogni. Vízi rendőrök és természetvé-dők közös ellenőrzéssel akadályozták meg, hogy rajzásakor a védett rovaro-kat illegálisan begyűjtsék.

A gyűjtéskor ráadásul sok helyen kiássák a partoldalban fejlődő lárvákat is, súlyosan károsítják a legfontosabb élőhelyeket, veszélybe sodorják a tisza-virág szaporodását, fennmaradását. A tiszavirág (Palingenia longicauda) a kör-nyezetvédelmi minisztérium 13/2001. számú rendeletének hatálya alá tar-tozó, védett rovarfaj. Természetvédel-mi értéke egyedenként kétezer forint. A rovarnak azonban nem csak repülni képes egyede, hanem a még lárva álla-potban lévő, vagy a már elhullott egye-de is védett, így gyűjtésük szintén tilos.

A természet védelméről szóló 1996. évi törvény alapján tilos a védett állat-fajok egyedének elpusztítása, vagy engedély szükséges a védett állatfaj egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához,

elejtéséhez, birtokban tartásához. A szabálysértések-ről szóló 1999. évi törvény értelmében természet-védelmi szabálysértést követ el és százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki védett élő szer-vezet egyedét jogellenesen elpusztítja.

A vízirendészeti rendőrkapitányság a nemzeti park igazgatóságokkal és az egyéb természetvédel-mi szervezetekkel, egyesületekkel közösen igyekszik a védett rovar illegális gyűjtését megakadályozni.

TISZAVIRÁGZÁS

Az átváltozás pillanata

ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS11

ERDŐIRTÁS AZ UKRÁN KÁRPÁTOKBAN

JÓ A KÁRPÁTALJAI FOLYÓK MINŐSÉGE

MTI HÍR: „A KÁRPÁTOKBAN FOLYÓ BARBÁR ERDŐIRTÁS BESZÜNTETÉSÉT ÉS AZ ERDŐÁLLO-MÁNY HELYREÁLLÍTÁSÁNAK MEGKEZDÉSÉT TARTJA A LEGIDŐSZERŰBB FELADATNAK A PUSZTÍTÓ ÁRVI-ZEK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN VASZIL KOMENDAR, UNGVÁRI NÖVÉNYÖKOLÓGUS PROFESSZOR.

Az Ukrán-Kárpátok erdeinek legavatottabb szak-értőjeként ismert Komendar, az Ungvári Nemzeti Egyetem természeti ökoszisztémák védelmével fog-lalkozó kutatólaboratóriumának tudományos veze-tője az Ungváron megjelenő Novini Zakarpattya hivatalos megyei lapban aggasztónak nevezte az Ukrán-Kárpátok erdeinek állapotát. Mint írásában állította, az utóbbi évtizedekben a hegyi erdők vágá-sa során minden létező szabályt megszegtek, amikor mind a fenyő-, mind a lombos erdőket tarvágásos módszerrel irtották és irtják. Mi több, jelentős terü-leteken, így teljes hegyoldalakon és hegygerinceken koncentrált vágási eljárást alkalmaznak, ami csak Szibéria síkvidéki erdőségeiben engedélyezett.

A Kárpátok ökológiai egyensúlyát felborító erdé-szeti rablógazdálkodásért a természet kegyetlenül bünteti az embert, amint az 1998-as és 2001-es katasztrofális árvizek is bizonyítják. Ha a jelenlegi állapotok fennmaradnak, akkor előfordulhat, hogy a letarolt hegyoldalakat az erózió az anyakőzetekig lecsupaszítja, és azok kősivataggá válnak - mutatott rá a szakember.”

Egy évtizeddel ezelőtt (1998. november) e lap hasábjain hívtam fel első alkalommal a figyelmet arra, hogy „a minden eddiginél nagyobb felső-tiszai árvíz kialakulásának számos oka között nem elha-nyagolható az ember meggondolatlan beavatkozá-

sa a természet rendjébe, mely olyan pusztító folya-matokat indukál, melyet ma még sem felmérni, sem kontrollálni nem vagyunk képesek.”

A következő lapszámban (1999. január) „Kárpát-alja havasai és árvizei” címmel dr. Fodor Andrásnak, az Ungvári Állami Egyetem azóta elhunyt kiváló pro-fesszorának egy 1994-ben megjelent tanulmányával próbáltam alátámasztani, hogy a mind gyakoribb árvizeknek az okai a Kárpátok ősi ökológia rendjé-nek megbomlásában, az ott folyó rablógazdálkodás-ban keresendők.

Az elmúlt egy évtized alatt hat alkalommal elő-fordult nagy árvizek csak erősítették bennem ezt a meggyőződést. Vesszőparipámmá vált az ismétlődő árvizek ökológiai összefüggésének sulykolása. Több-ször leírtam az új Vásárhelyi terv kapcsán is, leg-utóbb Frisnyák Sándor professzor úr felkérésére a Bodrogköz monográfiájához irt tanulmányomban fogalmaztam meg röviden a problémát miszerint: „A mind gyakoribb árvizek keletkezésében a szélső-séges időjárás mellett (sajnos ebben is) elsősorban az ember a vétkes. Hiszen nem is olyan régen még a Kárpátalja hegységeinek, erdőinek és rétjeinek buja növényzete szivacsként szívta magába a csapadékot, s később egyenletesen szivárogtatta a mellékfolyók-ba és onnan a Tiszába a talajvizet.

Azóta azonban felforgatták a természet ősi rend-jét. Kiirtották a havasi erdők zömét, szabálytalanul használják a havasi legelőket. Így a lehulló csapadék akadálytalanul zúdul le a szőrfüves, famentes, kopár lejtőkön. Az elpusztult erdők és legelők területén cser-jések, savanyú legelők, kopár rétek alakultak ki, mert megváltoztak az ökológiai hatások és a hegyoldala-kon gyorsabb lett az erózió. Nagyobb esők idején

pedig szabad utat engednek a lezúduló víztömeg-nek, áradásokat idézve elő a hegyekben és a folyók völgyeiben. Mindezeket dr. Fodor Istvánnak az Ung-vári Állami Egyetem néhai professzorának egy 1994-ben megjelent tanulmányára alapozom. Az azóta bekövetkezett újabb és újabb rekordokat döntő árvi-zek őt igazolják.

A gátak pedig nem nőhetnek az égig. Ha rendkí-vüli károk árán is, de meg kell végre értenünk, hogy ha részben is, de vissza kell adni a természetnek ami az övé (a folyónak azt, ami a folyóé).

Mára már valamennyi szakember számára egy-értelművé vált, hogy csak az árvízvédelmi töltések további emelésével nem lehet megoldani az egyre magasabb vízállásokkal jelentkező árvizek biztonsá-gos levezetését. Végül ez vezetett a „Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése” című koncepció-terv megszületé-séhez. A koncepció alapelve, s egyben erénye, hogy a meglévő védművek megtartása és műszaki álla-potának megőrzése mellett hosszú távon oldja meg a Tisza árvízvédelmét anélkül, hogy a jelenlegi árvé-delmi töltéseket túlzott mértékben tovább magasí-tanák.

A koncepcióterv az árvizek visszatartására kizá-rólagosan csak műszaki létesítményekkel operál, nem veszi kellőképpen figyelembe a természetes növénytakaró igen jelentős csapadék-visszatartó lefolyás-szabályozó szerepét. Ezért a koncepcióterv-ben felvázolt beavatkozásokat hosszútávon ki kellene egészíteni a Tisza-vízgyűjtő teljes ökológiai rendsze-rének helyreállításával, amely majd ismét kiegyensú-lyozottá teszi a Tisza vízjárását.”

Hát ebben erősít meg most újra az ukrán veze-tő növényökológus szakembernek legújabb megál-lapítása.

Sallai Ferenc

A kárpátaljai folyók Ukrajnában a legjobbak közé tartoznak vizük minőségét tekintetve - mondta Volodimir Csipak, a Kárpátalja megyei vízgazdálko-dási és meliorációs főosztály vezetője a környezetvé-delmi világnap alkalmából.

A zakarpat.info ungvári internetes hírújság által idézett szakember elmondta, hogy az általa irányí-tott hivatal rendszeresen ellenőrzi az ukrajnai megye folyóinak vízminőségét. A monitoring adataira hivat-kozva kijelentette: a kárpátaljai folyók vízminősége jó, sőt - tette hozzá - az Ung felső folyásának vize Ukrajnában a legtisztábbnak minősül.

A vízgazdálkodási hivatal tervezi a Tisza eredet-forrásának rendezését a Rahói járásban. A munkála-tok befejeztével emlékjelet állítanak a folyó eredeté-nél, Fekete Tisza (Csorna Tisza) falu mellett.

A szakember egyúttal aggasztónak mondta, hogy túl sok a szemét Kárpátalja folyói mentén, különö-sen a hegyek között. Ezért felszólította a hegyvidé-ki települések polgármestereit, önkormányzatait, ne engedjék a lakosságnak, hogy a folyók mellett rakja le a szemetet, háztartási hulladékot.(Ennek a

magunk részéről örülünk, mert a nagyobb áradások hulladékszennyezést sodornak le a magyar folyósza-

(AZ ÁRVIZEK ÖKOLÓGIAI ÖSSZEFÜGGÉSEI)

kaszokra is, legutóbb múlt év decemberben a Bodro-gon és a Tiszán fordult elő szennyezés. Szerk.)

A Tisza Rahónál

ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS12

§ JOGSZABÁLYFIGYELŐ

9/2008. (IV. 10.) KvVM rendeletA Lázbérci Tájvédelmi Körzet bővítéséről (Magyar

Közlöny 2008/59. sz.)

15/2008. (IV. 17.) EüM rendelet A kémiai biztonsággal kapcsolatos nemzeti ható-

ság kijelöléséről, valamint a hatóság nemzetközi kap-csolattartásának rendjéről szóló 46/2004. (IV. 29.) ESZCSM rendelet módosításáról

46/2008. (IV. 17.) FVM rendeletA szőlő- és gyümölcsös ültetvényekben felhasz-

nált gázolajhoz nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásról

50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet Az egységes területalapú támogatások és egyes

vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesíten-dő - Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot - fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról

51/2008. (IV. 24.) FVM rendeletA Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a közpon-

ti költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasá-gi Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezet-gazdálkodási támogatások igénybevételének részle-tes szabályairól szóló 150/2004. (X. 12.) FVM rende-let módosításáról

16/2008. (IV. 24.) GKM rendeletA közúti járművek forgalomba helyezésével és for-

galomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgá-latával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenn-tartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet módosításáról

18/2008. (IV. 28.) KüM határozat a Londonban, 2001. március 23-án kelt, a bun-

kerolaj-szennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló 2001.évi nemzetkö-zi egyezmény kihirdetéséről szóló2007.évi CLXV. tör-vény 2-3.paragrafusainak hatálybalépéséről (MK 2008/67. szám, 2008. április 28.).

19/2008. (IV. 28.) KüM határozatA Londonban, 2001. október 5-én kelt, a hajókon

alkalmazott ártalmas antivegetatív bevonatrendsze-rek ellenőrzéséről szóló 2001.évinemzetközi egyez-mény kihirdetéséről szóló 2007.évi CLXIV. törvény 23. paragrafusainak hatálybalépéséről (MK 2008/67. szám, 2008. április 28.).

99/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgaz-

dasági felhasználásának és kezelésének szabálya-iról szóló 50/2001.(IV.3.) Korm. rendelet módosí-tásáról, valamint a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001.(IV.3.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezésé-ről (MK 2008/68. szám, 2008. április 29.).

4/2008. (IV. 29.) ME rendelet A környezetvédelmi és vízügyi miniszter hatás-

körét gyakorló miniszter kijelöléséről (MK 2008/68. szám, 2008. április29.)

59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel

szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgálta-tás és nyilvántartás rendjéről (MK 2008/68. szám, 2008. április 29.)

11/2008. (IV. 30.) KvVM rendelet egyes védett természeti területek természetvé-

delmi kezeléséért felelős szervekről (MK 2008/69. szám, 2008. április 30.).

12/2008. (IV. 30.) KvVM rendelet A környezetvédelmi és vízügyi miniszter hatás-

körébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsga-követelményeinek kiadásáról (MK 2008/69. szám, 2008. április 30.)

2008: XIX. tv. A környezeti ügyekben az információhoz való hoz-

záférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmén módosításának kihirde-téséről. (Magyar Közlöny 2008/71. sz. 4250. old.)

21/2008. (V. 22.) EüM-FVM-KvVM együttes ren-delet

A biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről szóló 38/2003.(VII.7.)ESZC-SM-FVM-KvVM együttesrendelet módosításáról (Ma-gyar Közlöny 2008/77.sz. 4681. old.)

70/2008. (V. 29.) FVM rendelet A piaci szereplőknek az 1973/2004/EK rendelet

37. cikke alapján energianövény feldolgozóként, illet-ve felvásárlóként történő elismeréséről szóló 141/2007. (XI. 28.) FVM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2008/80. sz. 4870.old.)

7/2008. (VI. 5.) NFGM rendelet A Környezet és Energia Operatív Program prio-

ritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről szóló 23/2007. (VIII. 29.) MeHVM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2008/84. sz. 5171.old.)

154/2008. (VI. 6.) Korm. rendelet A közműves ivóvízellátásról és a közműves

szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról (MK 2008/85. szám, 2008. június 6.)

18/2008. (VI. 19.) KvVM rendelet A védett és a fokozottan védett növény- és állat-

fajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, vala-mint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzété-teléről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosítá-

sáról (Magyar Közlöny 2008/90. sz. 5435.old.)

28/2008. (VI. 27.) KüM haározat Az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i ten-

gerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazda-sági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelmére és kezelé-sére vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 24/2008.(II.10.)K-orm. rendelet 2-3. paragrafusának hatálybalépésé-ről (MK 2008/94. szám).

176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításá-

ról (MK 2008/96. szám).

82/2008. (VI. 30.) FVM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap-

ból az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatások igénybevételének részletes szabályai-ról szóló 32/2008. (III. 27.) FVM rendelet módosítá-sáról (MK 2008/96. szám)

179/2008. (VII. 5.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai

Egyesült Államok Kormánya között a kutatóreaktor kiégett fűtőelemeinek az Oroszországi Föderációba történő visszaszállításának támogatásáról és annak finanszírozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről (MK 2008/100. szám, 2008. július 5.)

85/2008. (VII. 5.) FVM rendelet A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint

a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtá-sának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rende-let módosításáról (MK 2008/100. szám, 2008. júli-us 5.)

86/2008. (VII. 5.) FVM rendelet Jégeső-elhárítási rendszer működéséhez nyújtott

csekély összegű (de minimis) támogatás igénybevé-telének szabályairól (MK 2008/100. szám, 2008. júli-us 5.)

1044/2008. (VII. 5.) Korm. határozat A Magyar Köztársaság Kormánya és az Ameri-

kai Egyesült Államok Kormánya között a kutatóreak-tor kiégett fűtőelemeinek az Oroszországi Föderá-cióba történő visszaszállításának támogatásáról és annak finanszírozásáról szóló Megállapodás szöve-gének végleges megállapítására adott felhatalma-zásról (MK 2008/100. szám, 2008. július 5.)

180/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998.(XII

.31.)Korm. rendelet módosításáról (MK 2008/101. szám, 2008. július 8.)

181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet Az elemek és az akkumulátorok hulladékainak

visszavételéről (MK 2008/101. szám, 2008. július 8.).

ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS13

T A L L Ó Z Ó

A világ halfajainak mintegy negye-dét veszélyezteti a felelőtlen túlhalá-szás - állapítja meg az ENSZ Élelmezé-si és Mezőgazdasági Szervezte, a FAO halászati iparral foglalkozó részlegé-nek igazgatója.

A testület hétfőtől a jövő héten ülésezik a németországi Brémában, a tanácskozás fókuszában a felelős

halászat, és kereskedelem, valamint a fogási mennyiségek egységesítésének témái állnak.

Grimur Valdimarsson szerint - aki a dpa-nak nyilatkozott - a technikai irányel-vek már léteznek a felelősségteljes halászat megteremtéséhez, egy sor megálla-podás, és javaslat szabályozza már ezeket a kérdéseket. Ugyanakkor számos sza-bályozás betartása törvényileg nem kikényszeríthető, csupán önkéntes jellegű.

- Jelenleg a legtöbb törvényi szabályozás csak nemzeti szinten létezik, nem-zetközileg hiányoznak a kötelező eszközök - hangsúlyozta Valdimarsson. A FAO tanácskozáson 79 ország és nem kormányközi szervezet képviselői vesznek részt.

(dpa - Bréma)

A klímaváltozás Stern szerint gyor-sabban megy végbe, mint gondolták. A globális felmelegedést okozó gázok kibocsátása jóval gyorsabban növek-szik, mint azt korábban becsülték - nyi-latkozta a Reuters hírügynökségnek szerdán Nicholas Stern, nemzetközileg ismert szakember, a Világbank egykori vezető közgazdásza, aki szerint alábe-csülték a másfél évvel ezelőtt a neve alatt kiadott 700 oldalas jelentésben a klí-maváltozás okozta veszélyek nagyságát.

Stern egyebek között egy példával illusztrálta ezt: a világ óceánjai nem nyel-nek el annyi üvegházhatást okozó gázt, mert egyre inkább telítettek, azaz kisebb mennyiségben képesek felvenni széndioxidot, mint korábban. A gázkibocsátás gyorsabban növekszik és a Föld gázelnyelő kapacitása csekélyebb, mint koráb-ban gondolták. A klímagázok veszélye potenciálisan nagyobb, mint a régebbi óvatos becslésekben feltételezték, a klímaváltozás a jelek szerint egyre gyorsul - mondta Stern.

A tudós sürgette a szennyezőgáz-kibocsátás csökkentésére tett vállalások vég-rehajtását, többek között az Európai Uniótól is. A még 2006. őszén készült jelen-tésben Stern és szakértői gárdája 50 év leforgása alatt 2-3 fokos felmelegedést jövendölt, úgy becsülvén, hogy a klímaváltozás költsége a világ GDP-jének leg-alább évi 5 százalékával érhet fel, a fogyasztást a világban egészében ötödével fogja vissza. A tanulmányt Tony Blair brit kormányfő tíz éves miniszterelnöksége legfontosabb dokumentumának nevezte.

(Reuters - London)

A brazil esőerdő pusztí-tása elérte az eddigi legma-gasabb értéket áprilisban. A brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet (INPE) műholdfelvéte-lei alapján csupán ebben az egy hónapban 1132 négyzet-kilométernyi erdőt vágtak ki. Ez Rio de Janeiro teljes terü-

letének felel meg. A márciusban kipusztított 148 négyzetkilométerhez képest drá-mai a változás – igaz, lehetséges, hogy akkor is jóval több erdő veszett el, márci-usban ugyanis az esőerdő 78 százalékát takarták el a felhők, míg áprilisban csak 53 százalékát – jelentette az INPE a Die Welt című német lap cikke szerint.

Az intézet igazgatója, Gilberto Camara egy sajtótájékoztatón felkérte a kor-mányt, hogy bocsásson több eszközt a rendelkezésükre, mert így fokozhatnák az adatrögzítés és a kiértékelés hatékonyságát. A jelenlegi műholdas rendszer csupán a 25 négyzetkilométernél nagyobb kiterjedésű erdőirtásokat érzékeli. Camara a műholdrendszer 2010-ig lezajló korszerűsítésének költségeit egymilli-árd realra (közel százmilliárd forint) becsülte.

Az igazgató szerint az Amazonas térségében tíz másodpercenként tűnik el egy

focipálya nagyságú esőerdődarab. Áprilisban a legtöbb erdő, 794 négyzetkilo-méternyi, Mato Grosso államban tűnt el, ahol Blairo Maggi kormányzó diktálja a tempót - szójaföldjei érdekében állandóan szembeszáll a szövetségi kormány erdővédő erőfeszítéseivel.

Carlos Minc brazil környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy rövidesen szolgálatba lép egy ötszáz fős nemzeti környezetvédelmi gárda, amely a rendőr-séget fogja segíteni az illegális irtások elleni harcban.

(Rio de Janeiro/Berlin)

Az üvegházhatású gázok szint-je 800 ezer év óta most a leg-magasabb a légkörben, ami azt bizonyítja, hogy az emberi tevé-kenység a klímaváltozás okozója - derült ki az antarktiszi jég vizs-gálatának alapján.

A jégbuborékokban lévő szén-dioxidot és a metánt 3200 méter mélységig vizsgálták az Antarktiszon svájci, francia és német kutatók. A tudósok egy európai jégkutatási projekt kere-tében majdnem az alapokig hatoltak le a hó összenyomódásával az Antarktiszon létrejött jégpáncélon, amelynek rétegei - akárcsak a fák évgyűrűi - sokat elárul-nak az egykori éghajlati viszonyokról. A kutatás révén a már meglévő 650 ezer éves adatbázishoz további százötvenezer éves periódus éghajlatáról szóló infor-mációjával járultak hozzá a kutatók. A vizsgálat eredményeit a Nature című folyóiratban publikálták.

„Határozottan állíthatjuk, hogy a szén-dioxid és a metán jelenlegi koncentrá-ciója 28 és 124 százalékkal magasabb, mint bármikor korábban az elmúlt 800 ezer év során” - hangsúlyozta Berne Stocker, a tanulmány szerzője, a Berni Egye-tem kutatója.

Az ipari forradalom előtt az üvegházhatású gázok légköri koncentrációját többnyire a Föld Nap körüli pályájának módosulásai befolyásolták, amelyek az elmúlt 800 ezer év alatt nyolcszor taszították bolygónkat a jégkorszakba, s „húz-ták ki” onnan.

Az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága (IPCC) tavalyi jelentésében az emberi tevékenységet, mindenekelőtt a fosszilis tüzelőanyagok égetését okolta az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának a növekedéséért. Utóbbi váltja ki a globális felmelegedést, aminek következtében soha nem látott szárazság, árvi-zek, hőhullámok köszönnek be, s élelem-, valamint vízhiány léphet fel.

„A mostani mozgatórugók teljesen mások, mint voltak a múltban, amikor kizá-rólag természeti okok játszottak közre az üvegházhatású gázok szintjének növe-kedésében, s az éghajlatváltozásban” - mutatott rá

Mint Thomas Stocker elmondta, kínai és ausztrál kutatók fontolgatják, hogy az Antarktisz némely részén 4500 méter mélységig fúrnának le, ami másfélmil-lió évvel ezelőtti légköri adatokhoz juttatná a tudósokat.

A mostani kutatás nagyszabású természetes változást mutatott ki a szén-dio-xid légköri koncentrációjában. Így 770 ezer éve a szén-dioxid szintjének „szembe-ötlő” természetes ingadozását észleltek, amely a jégkorszak alatt bekövetkezett hirtelen klímaváltozást váltotta ki.

Csaknem 100 ezer év múlva, 667 ezer évvel ezelőtt rendkívül alacsony volt a szén-dioxid szintje, amelynek légköri koncentrációja 172 ppm (parts per million - ezred ezrelék) volt. Ez 10 ppm-mel volt kisebb a korábban ismert legalacsonyabb értéknél. (Míg az ősidőkben a szén-dioxid koncentrációja nem haladta meg a 300 ppm-et, jelenleg ez az érték 380 ppm).

A kutatok szerint a szén-dioxid szintjének alacsony értékei azt jelenthetik, hogy az óceán bizonyos periódusokban többet nyelt el belőle.

„Mindent összevetve, a vizsgálat során nyert adatok révén többet tudhatunk meg a karbon-ciklusról, s ennek kihatásáról az éghajlatra” - mondta a kutató.

Az ENSZ klímakutató testülete szerint a jégkorszakban az átlaghőmérséklet 5-6 Celsius fokkal volt alacsonyabb, mint ma, s a jelenlegi ismeretek szerint a XXI. században 1,8-4 fokkal emelkedik.

A kutatás összefüggéseket mutatott ki a metánkoncentráció és a monszu-nok között.

„A metán szintjének változása rámutatott a monszunrendszer erősödésére a trópusokon az elmúlt 400 ezer év során. Ezek a monszunciklusok erősödtek e hosszú periódus második felében” - emelte ki Thomas Stocker.

A TÚLHALÁSZATA VILÁG HALFAJA-

INAK NEGYEDÉT VESZÉLYEZTETI

AZ ÜVEGHÁZHA-TÁSÚ GÁZOK

SZINTJE 800 EZER ÉV ÓTA MOST A LEG-

MAGASABBA KLÍMA-VÁLTOZÁS

GYORSABBAN MEGY VÉGBE

REKORD-MÉRETEKET ÖLT

AZ ESŐERDŐIRTÁS BRAZILIÁBAN

ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS14

AZ EURÓPAI UNIÓ HÍREIHatályba lépett a kémiai biztonságról szóló uniós rendelet

A vegyi anyagok bejegyzéséről, értékeléséről és engedélyezéséről 2006 decemberében elfogadott európai uniós REACH (Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals) rendelet szabályainak többségét ez év június elsejétől kell alkalmazni.

A kémiai biztonság széles terület, átfogja az egészségvédelmet, a környezetvédelmet, de része-se a honvédelem, valamint a munkavédelem is. A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, enge-délyezéséről és korlátozásáról szóló uniós rendelet - amely automatikusan része a nemzeti jogoknak - mintegy 30 ezer vegyi anyag regisztrálását írja elő. Ez azt jelenti, hogy ezeket az anyagokat dokumentá-cióval kell nyomon követni a gyártásuktól a felhasz-nálásukig.

A rendelet a regisztrációt az ipar feladatává teszi, ami jelentős anyagi terhet ró a gyártókra. Ennek enyhítésére a rendelet eleve 11 éves határ-időt szab arra, hogy a vegyi anyagok regisztrációja teljes körű legyen. A gyártóknak és importőröknek - önmaguk regisztrálására - pedig fél év haladékot ad a rendelet. Ők megtehetik, hogy ez év június 1. és december 1. között előzetes regisztrációval működ-jenek tovább. Ha ezt elmulasztják, akkor viszont fel kell függeszteniük a gyártást és az importálást is. Ezt csak úgy kerülhetik el, ha egyből végleges regisztráci-ót kérnek - hívja fel az érintettek figyelmét az ÁNTSZ Országos Kémiai Biztonsági Intézete.

2011-től tilos lesz a higany kivitele az EU-ból

Az Európai Parlament által Strasbourgban elfo-gadott javaslat szerint 2011. március 15-től kezdve tilos lesz a fémhigany, a cinóber, a higanyvegyüle-tek és bizonyos higanyt tartalmazó termékek kivite-le az unióból.

A jogszabály a higanyhulladék biztonságos keze-lésével, tárolásával is foglalkozik. A javaslat szerint a veszélyes anyagot sóbányákban, mély, felszín alat-ti, sziklás képződményekben kell majd tárolni, illetve felszín feletti létesítményekben, úgy, hogy biztosítják az emberi egészség és a környezet védelmét.

A parlament első olvasatban azt is kérte, hogy a higany behozatalát is tiltsák be, ez azonban nem került bele a kompromisszumos szövegbe. Szerepel

benne viszont az, hogy az Európai Bizottság - az EU „kormánya” - a tagállamok és más érintettek bevo-násával 2010-ig megvizsgálja, szükség van-e ilyen tilalomra.

Klímabizottsági jelentés StraszburgbanTárgyalta és elfogadta az Európai Parlament a klí-

maváltozással foglalkozó ideiglenes bizottsága által készített köztes jelentést, amely az éghajlatváltozás tudományos alapokon nyugvó hatásaival foglalkozik. A jelentés elismeri az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) tevékenységét, és támogatja azt az uniós stratégiai célkitűzést, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését 2 fokra kell korlátozni az iparosodás előtti szinthez képest. A szöveg szerint minderre a következő évtized köze-péig van lehetőség. A képviselők nem értettek egyet azokkal a „tudományosan megalapozatlan” próbál-kozásokkal, amelyek kétségbe vonják a klímaválto-zásról szóló tanulmányok állításait. A jelentés elfo-gadásával további kutatást tartanak szükségesnek a bioüzemanyagok terén és gyors fellépést sürget-nek a felmelegedés megállítására.

Az EU jövőre búcsúzna a hagyományos égőktől

Hagyományos izzók helyett jövőre várhatóan már csak energiatakarékosakat fognak gyártani az Uni-óban, amennyiben az Európai Bizottság által felve-tett törvényjavaslat elfogadásra kerül. Több milliárd eurónyi megtakarításra számítanak a lépéstől.

Az energiatakarékos izzók hozzávetőleg ötször kevesebb energiát fogyasztanak hagyományos tár-saiknál és közel tízszer annyi ideig élnek, így aztán bőven megtérül a némileg magasabb beszerzési ár a használat során. Az új szabályozás értelmében, ami 2009-től léphet életbe, fokozatosan vonnák ki a for-galomból a nem energiatakarékos izzókat, méghoz-zá aszerint, hogy mennyi wattot fogyasztanak. Ezzel a lépéssel az EU mintegy évi 5-8 milliárd eurónyi megtakarításra számít a fogyasztók számára.

Egyedül Németországban az összes háztartási izzó lecserélésével több, mint 7,5 milliárd kilowatt-órát meg lehetne spórolni, nem beszélve a 4,5 mil-liárd tonnányi széndioxid-kibocsátás csökkenésről. A német gyártók azonban kifejezetten károsnak ítélné-nek egy olyan döntést, ami 2015 előtt teljes korláto-

zást, kitiltást jelentene a hagyományos izzók számá-ra, hiszen nem rendelkeznek olyan kapacitásokkal kompakt fénycsövek terén, amivel a teljes piac igé-nyét ki tudnák elégíteni. Egy darabig tehát még szük-ség van a régi izzókra is.

A hagyományos villanykörték a felhasznált ener-gia egy részéből nem fényt, hanem hőt állítanak elő, ami tehát pazarlásnak számít, amennyiben valaki nem így próbál befűteni egy helyiséget. Ezzel szem-ben az új izzók kevesebb hőt és több fényt termelnek ugyanannyi energia felhasználásával.

Tavaly Ausztrália volt az első, mikor bejelentet-te, hogy 2010-ig kivonja a forgalomból a hagyomá-nyos izzókat.

Környezetvédelemről vitázott az Európai Parlament

Két környezetvédelmi témáról folytatott vitát a közelmúltban Strasbourgban az Európai Parlament (EP). A hulladékokról szóló keretirányelv felülvizsgá-lati javaslata 2020-ig teljesítendő, újrahasznosítási és újrafeldolgozási célkitűzéseket tartalmazott. Esze-rint el kellene érni a háztartási hulladékokból és más forrásból származó papír-, vas- és üveghulladékok 50 százalékának, valamint a nem veszélyes építkezési és bontási hulladékok 70 százalékának újbóli újrahasz-nosítását, illetve újrafeldolgozását.

Az EU-ban évente több mint 1,8 milliárd tonna hulladék keletkezik, ami fejenként 3,5 tonnát jelent. A szemét mennyisége gyorsabban nő, mint a GDP, a hulladéknak pedig csak kevesebb mint egyharmadát hasznosítják újra. Vannak olyan tagállamok, ahol a települések hulladékának 90 százalékát szemétlera-kó helyeken tárolják, más országokban ugyanez az arány csupán 10 százalék.

A vízre vonatkozó környezetminőségi normák jog-szabálytervezete értelmében mintegy 33 szennyező anyag - főleg növényvédő szerek és nehézfémek - jelenlétét kell vizsgálni a jövőben a folyókban, tavak-ban, valamint a partvonal menti tengervizekben. A tagállamoknak 2018-ra jelentős előrelépést kell fel-mutatniuk az előírások betartásában.

Az EP-képviselők azt kérik az Európai Bizottság-tól, hogy vizsgálja meg, ki lehet-e bővíteni a veszé-lyes anyagok listáját további 13 anyaggal - ilyenek például a dioxinok.

DR. LESS NÁNDOR ORSZÁGOS FÖLDRAJZVERSENY

Az Avasi Gimnázium tizenöt évvel ezelőtt hirdet-te meg először a Dr. Less Nándorról elnevezett Föld-rajzversenyt 12-18 éves tanulók részére. A verseny méltó emléket állít névadójának, a maláriában fia-talon elhunyt tehetséges botanikus-geográfus tudós-nak. Munkássága felbecsülhetetlen a helyi értékek feltárásában, közvetítésében és megőrzésében.

A helyi kezdeményezés mára országos meghir-detésű, szakmailag elismert vetélkedéssé nőtte ki magát. Ebben a tanévben a rangos verseny döntőjé-re április 18-19-én került sor.

A verseny, mint már évek óta jól szervezett, szak-mailag igényes volt. A döntőbe jutott valamennyi tanuló kiválóan felkészült a megmérettetésre, tartal-mas feleletekkel bizonyították kiemelkedő földrajztu-

dásukat. Elismerés és köszönet illeti meg a felkészí-tő tanárokat, akiknek a munkája nagyban segítette a versenyzőket a sikeres szereplésben.

Mindhárom kategóriában a győztesek és felké-szítő tanáraik Less Nándor Díjat kaptak. A szerve-zők fontosnak tartották a döntőbe jutott valamennyi tanuló és a szaktanárok méltó jutalmazását, elisme-rését.

A verseny kiemelt támogatója az Oktatási és Kul-turális Minisztérium, a GEO Magazin, a Nemzeti Tankönyvkiadó, a Műszaki Kiadó, a Földgömb és a TermészetBúvár. A Nemzeti Tankönyvkiadó 2 interak-tív táblát adományozott iskolánknak, melyet a ver-seny ünnepélyes megnyitóján vehetett át Arday Ist-ván, a gimnázium igazgatója.

ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS ÚJ KÖR-KÉP • 2008. JÚLIUS15

KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP A FELÜGYELŐSÉGEN

JÚNIUS 5-ÉN, MINT MÁR TIZENNYOLC ÉVE MIN-DEN ALKALOMMAL A KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAPRA EMLÉKEZTÜNK FELÜGYELŐSÉGÜN-KÖN. ÉVTIZEDES HAGYOMÁNYA VAN ANNAK IS, HOGY EZEN A NAPON „NYÍLT NAP” KERETÉBEN FOGADJUK AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLÁSOK ÉRDEKLŐDŐ CSOPORTJAIT.

Az ünnepség a felügyelőség Mindszent téri iro-daháza előtti parkolóban kezdődött a Kafka Margit Általános Iskola táncosainak bemutatójával.

A megemlékezés résztvevőit Raisz Gyula műsza-ki igazgató helyettes köszöntötte, aki beszédében utalt a környezetvédelem, mint országhatárokon átívelő mozgalom kezdeteire, az 1960-as évekre. Ekkor jelent meg Rachel Carson amerikai újságíró-nő Néma Tavasz című könyve. A következő fontos esemény a Római Klub létrejötte és ténykedése volt. A hetvenes évek már túllépett a mozgalmiság kere-tein és a környezetvédelmi politika globális léptékű tudatosítását és intézményesítését célozta meg.

Fordulópontot a környezetvédelem történetében mégis 1972. június 5-16. jelentett, ugyanis az Egye-sült Nemzetek Szövetsége kezdeményezésére Stock-holmban megrendezték az első környezetvédelmi világértekezletet.

A Stockholmi konferenciának nagy hatása volt a nemzeti környezetpolitika alakulására is. Számos országban, alkotmányban vagy törvényben rögzítet-ték a megfelelő környezethez való jogot és az állam kötelezettségét a környezet megvédésére. Nálunk 1976-ban született meg az első környezetvédelmi törvény és 1977-ben megalakult az Országos Kör-nyezeti- és Természetvédelmi Hivatal.

A környezeti problémák súlyának felismerésével egyre inkább uralkodóvá vált az a nézet, hogy a környezet és a fejlődés kérdéseit együtt kell kezelni. 1983-ban kezdte meg munkáját az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága.

A globális környezeti problémák tovább sokasod-tak, megoldásában igazi áttörés nem következett be. 1992-ben Rió de Janeíroban újabb Környezetvédelmi Világ Konferenciára került sor.

A 2002. augusztus végén a dél-afrikai Johannes-burgban került megrendezésre a harmadik világkon-ferencia Fenntartható Fejlődés címmel.

Ezek a nagyhorderejű világértekezletek meghatá-rozó jelentőségűek voltak a hazai környezeti ügyeink szempontjából is. Az utóbbi évtized jelentősebb ered-ményei között tarthatjuk számon a környezetvéde-lemmel és természetvédelemmel közvetlenül, vagy közvetve kapcsolatos új jogszabályok, az új környe-zetvédelmi törvény, a természetvédelmi törvény, az erdők védelmével és a fenntartható erdőgazdálko-dással foglalkozó törvény, a vízgazdálkodási törvény, a hulladékgazdálkodási törvény megalkotását, nem utolsó sorban az uniós jogharmonizáció keretében a hazai jogrendbe illesztett jogszabályok egész sorát.

2004-től tagja vagyunk az Európai Uniónak. Szá-munkra több mint követelmény, stratégiai kérdés, hogy a környezetvédelem terén is felzárkózzunk az Európai Unió átlagához.

Az új jogszabályok, a bővülő feladatkörök nem csak többletfeladatokat, de szemléletváltást, más minőségű munkát, ügyfélbarát ügyintézést követel-nek meg a Felügyelőségtől is.

Már említettem az 1972. év jelentőségét. Ez az év egyéb tekintetben is mérföldkőnek számít, ekkor jelent meg a már említett Római Klub első jelenté-

se: „A növekedés határai”. A könyv felrázta a vilá-got. Sommás megállapítása ugyanis az volt, hogy ha a népesedés, az iparosodás és a környezetszeny-nyezés változatlan ütemben folytatódik, a Föld 100 éven belül eléri a növekedés határait, és általános hanyatláshoz vezet.

Nos közben ennek a száz évnek az egyharma-da eltelt és sajnos az előre jelzett események sorra bekövetkeznek, talán még korábban is. Az emberi-ség már túllépte a Föld eltartó képességének a hatá-rait. Népessége meghaladja a 6,5 milliárdot, a glo-bális éghajlatváltozás már nem hipotézis, hanem kézzel fogható valóság. Ezt igazolja a levegő és az óceánok mérhető melegedése, a sarkvidékek és a magas hegyek jég- és hórétegének olvadása, a ten-gerszint emelkedése, de magunk is tanúi vagyunk az egyre szélsőségesebb hazai időjárásnak, a rekordo-kat döntő hőmérsékletnek, felhőszakadásoknak, árvi-zeknek, jégesőknek, hurrikánoknak.

Tudnunk kell viszont, hogy ez a folyamat nem törvényszerű, összhangot lehet teremteni az öko-lógiai és a gazdasági stabilitás között. Van mód a fenntarthatóság korlátain belülre visszakerülni, de ez globális szintű előrelátást, felelősséget, önmér-sékletet, kellő emberi jóindulatot feltételez. S ebben itt nekünk, együtt és külön-külön is meg van a fele-lősségünk, hogy ne legyen igaza Konrád Lorenznek, aki ezt mondta: „az ezredfordulóra az emberiség a technika áldásait átokká változtatva gyermekei, uno-kái jövőjéről megfeledkezve feléli azok örökségét, s kifosztott, elpusztított környezetet, testi és lelki beteg-ségeket hagy maga után hátra”- mondta befejezésül az igazgatóhelyettes.

Ezt követően igazgatói dicsérő oklevelet átadásá-ra került sor a Felügyelőség kiemelkedően jó munkát végző munkatársainak:

Idén is reggel 9 órától folyamatosan érkeztek a diákok a hagyományos nyílt napra. Délelőtt 10 órá-tól közel 100 általános és középiskolás ismerkedett a laboratóriumi munkával, a levegőtisztasági mérő-busszal. Munkatársaink demonstrációs bemutatót, vízvizsgálatot, biológiai mérést, mikroszkópos vizs-gálatot, zajmérést tartottak a felügyelőség udvarán, a szokásos nagy érdeklődés mellett.

/Sallai/

Raisz Gyula műszaki igazgató helyettes

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI,TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LAPJA

SZERKESZTŐSÉG: MISKOLC, MINDSZENT TÉR 4. • TELEFON: 46/517-300FELELŐS SZERKESZTŐ: SALLAI FERENC • FELELŐS KIADÓ: PINTÉR ISTVÁN

A SAJÓ VIZE ÖSSZEKÖT

szakadó partfalában parti fecskék fészkelnek, nemegyszer nagy kócsagot, szürke gémet lát-tak repülni. A terepi munkák során az erdei pinty, a nagy fakopáncs, a kakukk, a fülemüle hangját hallgatták.

A gyerekek az általuk elvégzett vizsgála-tok alapján megállapították, hogy a Sajó vize emberi fogyasztásra még nem alkalmas, de a korábbi évtizedekhez képest sokat javult, für-désre, állatok itatására, vízi sportolásra újra alkalmas.

Szabóné Bán Mária az iskola igazgató helyettese elmondta azt is, hogy A program keretében végzett tevékenység során a gyere-kekben tovább erősödött a környezettudatos magatartás. A vizsgálatok során megtapasz-talhatták, hogy a szennyeződések nem ismer-nek országhatárokat. Azt tapasztaljuk, hogy a gyerekek akik részt vetek a programban érzé-kenyebben reagálnak a környezeti problémák-ra, de még a közömbösebb tanulótársaiknak és a felnőtteknek is fel tudták ébreszteni az érdeklődésüket.

A HÁROM ÉVTIZEDE EGYÜTTMŰKÖDŐ PELSŐCI (SZLOVÁKIA) MAGYAR TANNYELVŰ ALAPISKOLA ÉS AZ ALSÓZSOLCAI HERMAN OTTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY 2007-BEN KIHASZNÁLVA AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL TÁMOGATOTT INTERREG PÁLYÁZAT KÍNÁL-TA LEHETŐSÉGET „A SAJÓ VIZE ÖSSZEKÖT” CÍMMEL PROJEKT PÁLYÁZATOT DOLGOZOTT KI ÉS NYÚJTOTT BE, MELYNEK ELNYERÉSÉVEL SZÁMOS SZOMSZÉDSÁGI PROGRAM MEG-VALÓSÍTÁSÁRA NYÍLT LEHETŐSÉG.

Június 24-én sikeres konferenciával zárult a HUSKUA/05/02/155 regisztrációs sz. INTERREG III/A projekt egy éves, rendkívül gazdag programsorozata Alsózsolcán. A szá-mos megvalósult programcélok között kiemelt feladatként szerepelt a két települést összekö-tő Sajó folyó vizének megfigyelése, egyszerű laboratóriumi mérésekkel történő monitoro-zása is. A pályázat lehetővé tette, hogy mind-két iskola számára megvásárolják a vizsgá-latokhoz szükséges minilabor eszközöket és vegyi anyagokat.

Az iskola diákjai Csanádiné Mercs Flóra mate-matika-kémia szakos tanár irányításával a projekt egész ideje alatt folyamatosan végeztek különbö-ző vizsgálatokat a természetben, és a minilabor eszközök segítségével meghatározták a vett víz-minták szennyező anyag tartalmát. December-től júniusig 30 alkalommal végeztek méréseket a Sajóból Pelsőcnél és Alsózsolcánál. A Sajó vizének kémiai vizsgálata kiterjedt a pH érték, oldott oxi-gén, nitrit ion, nitrát ion és foszfátion mérésére. A vízminőségi vizsgálat részeként szabad szemmel is látható apró gerinctelen állatok, úgynevezett bioindikátorok jelenlétét keresték a folyó vizében. Előfordulásukkal, vagy hiányukkal következtettek a folyó vízének állapotára.

Mint a záró konferencián Molnár Bence és Zwillinger Márton diákok előadásukban elmondták a kifogott makrogerinctelen állatok fajgazdagsága jól mutatta, hogy a folyó már újra élővíz. A leggyakrabban előforduló állatok: kis szitakötő lárvák, bolharákok, szúnyoglárvák, vízi ászkák, kérészlárvák, molnárkák.

Olyan különlegességekkel is találkoztak, mint a vízi skorpió, vízisikló, vagy a hattyú. A Sajó