Kalandorok csapata

Gráncsa NoémiHorváth AttilaPálfi BeátaVeres Evelin

Kolumbusz Kristóf

Kolumbusz Kristóf, eredeti nevén Cristoforo Colombo (spanyolul Cristóbal Colón, latinul Christophorus Columbus) 1451. augusztus 25. és október 31. között született Genova San Stefano elővárosában, s 1506 május 20-án hunyt el Valladolidban. Neve, az olasz colombo szó magyarul galambot jelent.

Gyermekkoráról igen kevés információ áll

rendelkezésre. Kolumbusz Kristóf 1451-ben született

Genovában. Apja Domenico Colombo genovai takács († 1498), édesanyja Susanna Fontanarossa volt. Három öccse volt: Bartolomeo, Giovanni Pellegrino és Giacomo, valamint egy lánytestvére, Bianchinetta.

Első tengeri útjára 14 évesen ment.

Gyerekkora

Kolumbusz háza

Génovai táj

Spanyol királyi család Kasztiliai Izabella

Kolumbusz a királynőnél

Kolumbusz Hajói

Nina Pinta Santa Maria

Kolumbusz 1492. május 12-én elhagyta Santa Fét és Rábidába indult, majd május 23-án Palosba érkezett. 1492. augusztus 3-án az Odiel- és a Tinto-folyók összefolyásánál lévő Saltés-zátonytól felszedték a horgonyt és nekivágtak az útnak. A Santa María zászlóshajó volt, míg a Niña és a Pinta karavellák voltak.

1492. december 24-én a Santa María tönkrement, így a Niña lett a zászlóshajó

Első Útja

1492-ben Barcelonában egy katalóniai ember merényletet követett el Ferdinánd ellen, így a királyi párnak a városban kellett maradnia. Az indián foglyokat megkeresztelték, s az udvarban tartották. Hamarosan meghaltak. Ezt követően a királyi pár már a következő indiai expedíciót szervezte, s készítette elő. Az 1479-es portugál-kasztíliai alcacovasi béke értelmében a Kanári-szigetektől délre újonnan felfedezett szigetek II. János birtokába kerülnek.

Második Útja

1498 tavaszára összeállt Kolumbusz újabb útja is. Hat hajó állt készen. 1498 májusának utolsó napjaiban a hat hajó Sevillából indult, majd május 30-án Sanlúcar de Barramda-ban hajóra szállt az admirális is és június 18-án elhagyták Funchal kikötőjét és elindultak Gomera felé.

Gomerától Hiero (Ferro) felé hajóztak tovább, majd délnek,

a Zöld-foki-szigetek irányába tartottak.

Harmadik Útja

Az expedíció 1502. április 13-án indult el Sevillából. Cádizba ment, ahol megrakták a hajókat élelemmel és onnan május 9-én indult a Kanári-szigetek irányába. Június 15-én elérték a Martinique-szigetet, majd északnyugati irányba, Kuba felé tartottak. Pusztító hurrikánba kerültek, amely szétszórta a hajókat. Július 3-án a Puerto Viejo del Azua-öbölben, Santo Domingótól ötven mérföldnyire nyugatra találkoztak újra. Egy hetet várakoztak, majd Jamaicát délről megkerülve észak felé a Kuba környéki Királynő kertjei felé indultak, onnan pedig délnyugati irányba. Július 27-től július 30-ig – 3 nap alatt – átkeltek az Karib (Antilla)-tengeren és rábukkantak a Bahia-szigetekre (Islas de la Bahia, Bay-szigetek). Az admirális kelet-délkelet felé haladt tovább

Negyedik Útja

Képek útazásáról

Képek megérkezéséről

KOLUMBUSZ IDŐBELI TÉRKÉPEK

KOLUMBUSZ ÚTINAPLÓJA

Kolumbusz november 8-án Sevillába utazott és ott a Santa María negyedben élt. Betegsége – a podagra – ágyhoz kötötte.

Közben a királynő is súlyos beteg lett és december 3-án meg is halt. Kasztília koronáját Izabella lánya Johanna örökölte, aki I. Miksa fiának, a Német-római Birodalom császárának (Habsburg Fülöp burgundi herceg) volt a felesége. Johanna lelki beteg volt, ezért férje Burgundi Fülöp Ferdinánd és veje között megindult a harc.

Útolsó évei

Emlékművei

Köszönjük a figyelmet!