kandó kálmán informatikai...

-1-

A Miskolci Szakképzési Centrum

Kandó Kálmán Informatikai Szakgimnáziuma

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2017

-2-

Tartalomjegyzék

BEVEZETŐ ...................................................................................................................................... 5

Felhasznált jogszabályok ................................................................................................................... 6

1. NEVELÉSI PROGRAM ..................................................................................................... 8

1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai,

feladatai, eszközei, eljárásai ................................................................................................ 8

1.1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei ........................................................ 9

1.1.2. A nevelő – oktató munka céljai ......................................................................................... 10

1.1.3. A nevelő-oktató munka feladatai ...................................................................................... 14

1.1.4. Az alkalmazott eszközök, eljárások .................................................................................. 15

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................ 17

1.3. Egészség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok .................................................................... 18

1.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos

feladatok ............................................................................................................................ 25

1.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az

osztályfőnök feladatai ....................................................................................................... 33

1.6. A különleges bánásmódot igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

helyi rendje ........................................................................................................................ 38

1.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai

gyakorlásának rendje ......................................................................................................... 51

1.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának

formái ................................................................................................................................ 53

1.9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai .................................. 57

1.10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai ............................................................................. 69

1.11. A szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései ................. 73

1.12. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .................. 76

1.13. Interkulturális program ..................................................................................................... 77

2. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ................................................................................... 78

2.1. A választott kerettanterv megnevezése ............................................................................. 78

2.2. A nem kötelező foglalkozások .......................................................................................... 83

2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei ......................................................................................................... 84

2.3.1. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .................. 84

2.3.2. A tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettsége ........................... 85

2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

-3-

megvalósításának részletes szabályai ................................................................................ 86

2.4.1. Komplex intézményi mozgásprogram .............................................................................. 86

2.4.2. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ................................... 88

2.5. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a

pedagógusválasztás szabályai ........................................................................................... 90

2.6. A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése ......................................................... 90

2.7. Az érettségi vizsgatárgyak témakörei ............................................................................... 91

2.7.1. Magyar nyelv (témakörönként 2-4) .................................................................................. 91

2.7.2. Irodalom ............................................................................................................................ 92

2.7.3. Történelem ........................................................................................................................ 93

2.7.4. Élő idegen nyelv (angol, német, magyar mint idegen nyelv) ........................................... 94

2.7.5. Matematika ........................................................................................................................ 97

2.7.6. Fizika ................................................................................................................................. 98

2.7.7. Informatika ...................................................................................................................... 101

2.7.8. Elektronikai alapismeretek .............................................................................................. 108

2.8. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése ........................................... 110

2.8.1. A tanulmányi munka ellenőrzése és értékelése ............................................................... 110

2.8.2. A magatartás és szorgalom minősítésének elvei ............................................................. 112

2.9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ............................... 115

2.10. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség

kultúrájának megismerését szolgáló tananyag ................................................................ 116

2.11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ..................................... 119

2.12. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek .......................................................... 121

2.13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ....................................................... 131

2.14. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának

értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek .............................................................. 132

2.15. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek ............................................... 134

3. A SZAKMAI PROGRAM .............................................................................................. 135

3.1. A szakképzés jogi háttere ................................................................................................ 135

3.2. Kerettantervek: ................................................................................................................ 136

3.3. A szakképzés szervezésének feltételei ............................................................................ 136

3.4. Az iskolai szakképzés alapelvei és célkitűzései .............................................................. 137

3.5. Érettségi utáni szakképzés .............................................................................................. 140

Az iskolában folyó szakképzés ..................................................................................................... 140

3.6. Az iskolai szakképzés programjai, tantervei ................................................................... 140

-4-

3.7. Felnőttképzés, felnőttoktatás ........................................................................................... 141

3.8. Szakmai gyakorlati képzés .............................................................................................. 143

3.9. Óratervek ......................................................................................................................... 144

3.9.1. Elektronikai technikus - 4+1 éves ágazati szakképzés szakközépiskola óraterve

(2012-től-2020.) .............................................................................................................. 145

3.9.2. Műszaki informatikus - 4+1 éves ágazati szakképzés szakközépiskola óraterve

(2012-től-2020.) .............................................................................................................. 146

3.9.3. Gazdasági informatikus - 4+1 éves ágazati szakképzés szakközépiskola óraterve

(2012-től-2020.) .............................................................................................................. 147

3.9.4. Felnőttoktatás óratervei (2015-től) .................................................................................. 148

3.9.4.1. Műszaki informatikus (2015-től) .................................................................................... 148

3.9.4.3. Elektronikai technikus (2016-tól) ................................................................................... 149

3.9.5. Szakgimnáziumi óratervek .............................................................................................. 150

3.9.5.1. Elektronikai technikus - 4+1 éves ágazati szakképzés szakgimnáziumi óraterve

(2020 utáni kimenetre vonatkozik) ................................................................................. 150

3.9.5.2. Közlekedésautomatikai műszerész - 4+1 éves ágazati szakképzés szakgimnáziumi

óraterve (2020 utáni kimenetre vonatkozik) ................................................................... 151

3.9.5.3. Műszaki informatikus - 4+1 éves ágazati szakképzés szakgimnáziumi óraterve


3.9.5.4. Gazdasági informatikus - 4+1 éves ágazati szakképzés szakgimnáziumi óraterve


3.9.5.5. 2 éves nappali szoftverfejlesztő megnevezésű szakképzés óraterve ............................... 154

3.9.6. Felnőttoktatás, esti rendszerű képzés .............................................................................. 155

4. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ........................................................................................... 157

4.1. A pedagógiai program érvényességi ideje ...................................................................... 157

4.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata .......................................................... 157

4.3. A pedagógiai program módosítása .................................................................................. 158

4.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ............................................................. 158

4.5. A pedagógiai program jóváhagyása ................................................................................ 159

4.5.1. A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok ................ 159

-5-

BEVEZETŐ

„ Aki a munkát szereti, az szívvel-lélekkel dolgozik, munkájába beleadja minden tudását,

tapasztalatát, és minden igyekezetével azon van, hogy a tőle telhető legjobbat nyújtsa.”

/Kandó Kálmán/

Pedagógiai programunk alapdokumentum, amely meghatározza az iskolában folyó

nevelő – oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, az iskola nevelési és szakmai

programját, helyi tantervét. A Miskolci Szakképzési Centrum Kandó Kálmán

Informatikai Szakgimnáziumának Pedagógiai programja a hatályos jogszabályoknak

megfelelően, a jogharmonizáció jegyében készült.

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) szerint a nevelő és

oktató munka az iskolában pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a

nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon

rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre

többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai

programot nyilvánosságra kell hozni. A jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben

vezetjük be. A Pedagógiai programra vonatkozó részletes rendelkezéseket a nevelési-oktatási

intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.

(VIII. 31.) EMMI rendelet tartalmazza. Magyarország Alaptörvényében megfogalmazott

feladatokat szem előtt tartva, a Nemzeti köznevelésről szóló törvénnyel, a Nemzeti

alaptantervvel, és a NAT-ra épülő kerettantervekkel, illetve a hatályos jogszabályokkal

összhangban készült el pedagógiai programunk. Ennek megfelelően a programunk részét

képező nevelési programot, helyi tantervet és szakmai programot felülvizsgáltuk.

Iskolánk 2. Sz. Ipari Szakközépiskola néven 1966-ban indult, neve 1989-től Kandó

Kálmán Szakközépiskola, 2013-tól Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskola, 2015. 07. 01-

től 2016. aug. 31-ig Miskolci Szakképzési Centrum Kandó Kálmán Szakközépiskolája. 2017.

augusztus 1-jétől nevünk: Miskolci Szakképzési Centrum Kandó Kálmán Informatikai

Szakgimnáziuma. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Miskolcon az egyedüli, amely csak

gyengeáramú villamos szakmák képzésével foglalkozik. A nevelő-oktató munka az

intézményben két ágazatban (XI. Villamosipar és elektronika és XIII. Informatika), és azon

belül két szakmacsoportban (elektrotechnika – elektronika és informatika) folyik.

Intézményünkben, ennek megfelelően a 9-12. évfolyamon érettségire, az 5/13. (1 éves

szakképző) évfolyamon pedig a szakmai képzésbe való bekapcsolódásra készítjük fel

tanítványainkat. A szakképzést igénylők OKJ szerinti szakmát szerezhetnek: adott szakmai

ágazaton belülieket egy év, azon kívüliek két év alatt. Felnőttoktatást is indítottunk.

-6-

Felhasznált jogszabályok

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény

A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2012. évi

CXXIV. törvény

2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól

Az 1997. évi XXXI. gyermekvédelmi törvény (Gyvt.),

A 2013. évi XXVII. törvény a szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények

módosításáról

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.)

Kormányrendelet

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.)

Korm. rendelet módosításáról szóló 106/2012. (VI. 1.) Korm. rendelet

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló

110/2012. Kormányrendelet

7/2014. (I. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény

végrehajtásáról

326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési

intézményekben történő végrehajtásáról

277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-

szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és

kedvezményeiről

40/2002. (V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények

működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.)

számú EMMI rendelet

14/2013.(IV.05.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről

-7-

23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet mellékletei

16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánításról,

tankönyvtámogatásról, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről (Tk. r.)

32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai

nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának

irányelve kiadásáról

12/2013. (III. 28.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe

tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII.

27.) NGM rendelet módosításáról, valamint egyes, szakmai és

vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül

helyezéséről

27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

-8-

1. NEVELÉSI PROGRAM

“Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni,

hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka

örömét,

megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál,

és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.”

/Szent-Györgyi Albert/

1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

A Miskolci Szakképzési Centrum Kandó Kálmán Informatikai Szakgimnáziuma

nevelő - oktató munkájának legfőbb célja a tanulók testi - szellemi - érzelmi nevelése, hiszen

a nevelés az egyik legfelelősségteljesebb emberi tevékenység, melynek alapja a szeretet és

a bizalom. Iskolánk legfőbb értéke a kölcsönös bizalmon épülő szülő - tanár - diák

együttműködés.

Kiemelt alapelvünk a gyermekközpontúság, a személyiségfejlesztés, az aktív

együttműködés és közösségfejlesztés. Fontosnak tartjuk, hogy tanítványaink jól érezzék

magukat iskolánkban. Alapelvünk az őszinte, szeretetteljes kapcsolat, a következetesség, és a

továbbhaladáshoz, a tanuláshoz nélkülözhetetlen fegyelem, illetve fegyelmezettség igénye. Az

ennek során megszerzett tudás birtokában képes ugyanis az ember önmaga megvalósítására, a

minőségi munkára és a szakmai megújuláshoz szükséges nyitottság kialakítására.

Iskolánk a köznevelés feladatát a nemzeti műveltség átadásában, a magyarság

nemzettudatának megőrzésében, az európai uniós és az egyetemes kultúra közvetítésében, a

szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítésében jelöli meg. Az iskola

tanulói széleskörűen alkalmazható és továbbfejleszthető tudást szerezhetnek iskolánkban,

hiszen a szakmai képzés elmélete és gyakorlata, valamint a közismereti tárgyak művelődési

anyaga egymást kölcsönösen gazdagító, egységes ismeretrendszert alkot. Célunk, hogy

megfeleljünk a hazai és az európai uniós elvárásoknak, hogy a munkaerőpiac számára

piacképes szakmákat és szakembereket képezzünk, s hogy igény esetén felkészítsük

tanulóinkat a felsőoktatási intézményekbe.

A mi iskolánk tanulói büszkék arra, hogy a Miskolci Szakképzési Centrum Kandó

Kálmán Informatikai Szakgimnáziumának tagjai, akik kötelességüknek tartják szűkebb

hazájuk és az egész magyarság kulturális és emberi értékeinek megismerését, megőrzését és

hagyományozását.

-9-

1.1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei

Legszebb feladatunk neveltjeink értékeinek felfedezése. A kiváló és jó képességű

tanulónak a kibontakozás lehetőségét, a közepesen haladónak a fejlődés feltételeit, a

szerényebb képességűeknek pedig a felzárkózás körülményeit biztosítjuk. A mindennapi

életben felhasználható képességek fejlesztésével korszerű, szilárd ismeretekhez kívánjuk

juttatni tanítványainkat, hogy minél többen legyenek képesek önálló alkotó munkára.

A nevelés során jellemet formálunk, az értelmi képességek mellett a tanulók érzelmi

intelligenciáját is fejlesztjük. Célunk, hogy kialakuljon a tanulókban a tiszteletteljes

viselkedés belső motivációja, és az értékteremtő, autonóm személyiséggé válás folyamata.

A tanulók személyiségének és képességeinek fejlesztése mellett, a reális önismeret,

a megfelelő attitűd, az egészséges életszemlélet és életmód kialakítására törekszünk.

Felzárkóztatás és tehetségfejlesztés. Minden tanuló kapja meg a lehetőséget ahhoz,

hogy megtalálja, miben tehetséges, és tehetségét kibontakoztathassa. Az eredményes

tanulás segítésének elvét érvényesítjük egyéni fejlesztéssel és differenciálással.

Az általános műveltség alapjainak elsajátítása mellett segítünk abban, hogy tanulóink

hogyan bővítsék önállóan ismereteiket, hogy korszerű tudásra tehessenek szert.

A tanulókat az iskolának fel kell készítenie az önálló ismeretszerzésre és

önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek és az önszabályozó tanulás

készségének kialakítása, az értékek felismerése és tisztelete.

Az iskolában olyan légkört kívánunk kialakítani, ahol a tanulók otthonosan érzik

magukat. Fontos, hogy tanítványaink kötődjenek az iskolához és hagyományaihoz.

A tanulók az emberek közötti kommunikációban az elfogadott normákat

alkalmazzák: tolerancia és szolidaritás, a másik ember tisztelete, becsületesség,

egyenesség, őszinteség, megbízhatóság, önfegyelem és másokra figyelés.

Ismerjék a nemzeti kultúra hagyományait, hogy ezek megbecsülése révén erősödjön

bennük a haza és a szülőföld iránti szeretet, a magyarság- és európaiság-tudat.

Az iskolai és a családi együttműködés és nevelés alapján arra törekszünk, hogy tanulóink

humánus, a közösségi életet elfogadó, fegyelmezett, kötelességtudó, kreatív, érdeklődő,

innovatív tudásra törekvő, a környezeti kultúrát óvó, egészséges életmódot folytató, az

értékeket megbecsülő, a társadalmi élet szabályait betartó és hagyományokat tisztelő emberré

váljanak.

-10-

1.1.2. A nevelő – oktató munka céljai


nevelő-oktató munkájának célját a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról szóló 110/2012. kormányrendelettel, a kerettantervek kiadásának és

jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelettel, illetve a

12/2013. (III. 28.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó

szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI

rendelettel összhangban fogalmaztuk meg.

A jogszabályoknak megfelelően középiskolánk általános célja, hogy érvényesítse a

humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki

egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket

követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások

követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre.

Az iskolánkban folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a

szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot. Szakgimnáziumunk szakmai érettségi

végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú

munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai

évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv

szerinti közismereti képzés mellett. A nevelési célok a tartalmi szabályozás különböző

szintjein érvényesülnek és valósulnak meg a köznevelés folyamatában, beépülnek az egyes

műveltségi területek, tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba.

A fejlesztési területek – nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös

értékeit jelenítik meg, áthatják a pedagógiai folyamatok egészét. E területek – összhangban a

kulcskompetenciákban megjelenő ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel – egyesítik a

hagyományos értékeket és a XXI. századi új társadalmi igényeket.

Erkölcsi nevelés

Célunk tanulóink felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása,

társadalmi beilleszkedésük elősegítése, a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés,

segítőkészség, a tisztelet és a tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a

képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig. Célunk, hogy diákjaink

megértsék a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit.

-11-

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Célunk, hogy a tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait.

Nemzeti ünnepeink megünneplése során a közösséghez való tartozás és a hazaszeretet

érzésének kialakítására, nemzeti múltunk megismertetésére törekszünk. Célunk nemzeti

kultúránk nagy múltú értékeinek, személyiségeinek megismertetése, a nemzettudat

megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése, a hazánkban és a határon túl

élő magyarok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. Megismertetjük

diákjainkkal Miskolc és környékének természeti és kulturális értékeit, illetve a helytörténeti

események főbb állomásait.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Megismertetjük tanulóinkkal állampolgári jogaikat, továbbá cselekvő állampolgári

magatartásra, törvénytiszteletre, az együttélés szabályainak betartására, az emberi méltóság és

az emberi jogok tiszteletére, az erőszakmentességre és a méltányosságra neveljük őket. Arra

ösztönözzük diákjainkat, hogy gyakorolják jogaikat és kötelességeiket szűkebb

környezetükben, ismerjék és tiszteljék szűkebb közösségük tagjait, törekedjenek

együttműködésre. Ennek érdekében fejlesztjük a tanulók önálló kritikai gondolkodását,

elemző képességét és vitakultúráját, hogy felelősségteljesen cselekedjenek.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Célunk, hogy tanítványaink tudjanak különbséget tenni az ideális és a reális énkép között, és

tisztában legyenek azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott

képet. A tanítás-tanulás egész folyamatában támogatjuk és hozzásegítjük őket ahhoz, hogy

képessé váljanak érzelmeik hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra, a

kulturált egyéni és közösségi életre, mások tiszteletére, a szeretetteljes emberi kapcsolatok

kialakítására.

A családi életre nevelés

A család - mint a társadalom legfontosabb alapegysége - a legnagyobb hatást gyakorolja a

gyermekekre, a fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének,

közösségi létének kialakítására. Tanítványaink szüleivel együttműködve iskolánk fontos

szerepet vállal az erkölcsi normák közvetítésében, a családi életre való felkészítésben, a

felelős párkapcsolatok kialakításában és a felmerülő konfliktusok kezelésében.

A testi és lelki egészségre nevelés

Az iskola egészséges életmódra neveli tanítványait, elősegíti az egészséges testi és lelki

életvitel, a megfelelő higiéné kialakítását. A megelőzés érdekében szakemberek bevonásával

-12-

ismertetjük meg a tanulókkal az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához

vezető élvezeti szerek használatának kockázatait. Felkészítjük a tanulókat a betegség-

megelőzésre, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésére.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A hatékony személyiségfejlesztő nevelés-oktatás érdekében intézményünk külön figyelmet

szentel a tanulók képességbeli és társadalmi különbözőségének. Célunk a segítségre szoruló,

vagy beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek, vagy más kultúrából érkező tanulók iránti

együttérző, önkéntesen segítő magatartás és a szociális érzékenység kialakítása.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

Célunk, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő,

értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók

számára. Megtanítjuk diákjainkat arra, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és

felelősségteljesen használják.

Pályaorientáció

A tanulókat felkészítjük a munka világára, tudatosítjuk bennük, hogy életük során többször

pályamódosításra kerülhet sor, ezért fontos a folyamatos önképzés. Tájékoztatjuk őket a

munkaerő-piaci lehetőségekről, munkavállalói szerepről. Felkészítjük az álláskeresésre,

önéletrajzírásra, állásinterjúkra. Tájékoztatjuk őket a továbbtanulási lehetőségekről. Az

összefüggő szakmai gyakorlatokon a tanulók bevezetésére kerül sor a munka világába,

elsajátítják szakmájuk alapjait egy-egy munkaterületen.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A tanulókat hozzásegítjük ahhoz, hogy képesek legyenek eligazodni az alapvető pénzügyi és

közgazdasági fogalmak, illetve teendők között. Célunk, hogy a tanulók felismerjék saját

felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás és a pénz

világában, illetve a fogyasztás területén.

Médiatudatosságra nevelés

A médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkednek a média működésével és

hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal.

A tanulók tudatosan választanak a tanulásukat, művelődésüket és szórakozásukat segítő

médiumok között. Képesek a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és

hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő

kommunikációs stratégiákat ismertetünk meg a nem kívánatos tartalmak elhárítására.

-13-

A tanulás tanítása

Célunk, hogy a tanuló képes legyen a saját tanulási stílusának megfelelő tanulási

stratégiák kialakításával önálló tanulásra. A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata.

Pedagógusaink célja, hogy felkeltsék az érdeklődést a tanított tantárgyaik iránt, motiválják,

segítsék a tanulókat a tananyag hatékony elsajátításában. Az eredményes tanulás érdekében

egységességre és differenciálásra törekednek pedagógusaink, a nevelő – oktató munkájuk

során a tanulók tudásának, képességeinek, személyiségének a fejlesztése áll a középpontban.

Mindezek a nevelési célok és fejlesztési területek összefüggnek azokkal az

ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel, amelyek az alábbi kulcskompetenciákban

megjelennek: az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, a matematikai, a

természettudományos és technikai kompetencia, a digitális kompetencia, a szociális és

állampolgári kompetencia, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, az

esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, illetve a hatékony, önálló tanulás.

Iskolai nevelésünk és oktatásunk alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó

kulcskompetenciák fejlesztése, és felkészítjük tanulóinkat az egész életen át tartó tanulásra.

-14-

1.1.3. A nevelő-oktató munka feladatai

Magyarország Alaptörvényében, a Nemzeti köznevelésről szóló törvényben, a

Nemzeti alaptantervben, illetve a kerettantervben megjelölt feladatokkal összhangban a

Miskolci Szakképzési Centrum Kandó Kálmán Informatikai Szakgimnáziuma feladata, hogy

a nevelési-oktatási folyamat során elősegítse a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának,

nézeteinek feltárását, lehetőséget adjon tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására.

Feladata továbbá, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó

mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.

Iskolánk felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére,

alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására.

Mindehhez nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése.

Feladatok tehát:

a társadalomba való beilleszkedés elősegítése,

a sokoldalú tájékozódási képesség, tájékozottság kialakítása,

a nemzeti műveltség és az egyetemes kultúra közvetítése, a korszerű tudásanyag

átadása

a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése,

a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök

együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése,

a tanulás, az új ismeretek iránti igény kialakítása, az önálló tanulás, az önképzés

módjainak megismertetése,

mobilizálható és konvertálható szaktudás elsajátíttatása,

a tanulók munkájuk során legyenek igényesek, szorgalmasak, kreatívak, vállalkozó

szelleműek, képesek legyenek önmaguk menedzselésére, érdekeik érvényesítésére,

a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése, a nemzeti hagyományok és a

nemzeti öntudat fejlesztése,

a szülőkkel való együttműködés, a szülők iskolai életbe való bevonása,

széles módszertani skála kialakítása a tanulói készségek és képességek fejlesztésére,

kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozás

a kiemelkedően jó képességű tanulók tehetséggondozása,

hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás, az esélyegyenlőség biztosítása,

egészséges életmód kialakítása, környezetünk védelme.

-15-

1.1.4. Az alkalmazott eszközök, eljárások

A Nemzeti alaptantervben és a kerettantervben hangsúlyt kap az egységesség és a

differenciálás: az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő differenciálás és az egységes

oktatás. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák elősegíthetik az

egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás

különböző lehetőségei során a pedagógusaink megfelelő feladatokkal fejlesztik iskolánk

különleges bánásmódot igénylő tanulóit, figyelik fejlődésüket, és megfelelő kihívások elé

állítják őket.

A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken

alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló

csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját,

iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő –

integrált – oktatásuk.

Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek

a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását,

fejlesztését előmozdító szervezési megoldások

annak megszervezése, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt a tanulási

folyamatban (önállóság, kezdeményezés, problémamegoldás, alkotóképesség);

az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a

csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-

oktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és

formáit;

a tanulókhoz legjobban alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében,

megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;

a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében

alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat;

sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot

igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal,

magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában;

-16-

a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások

alkalmazkodnak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez,

támogatjuk a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását.

Az eredményes tanulás segítésének elvei:

folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, az ismeretek, képességek bővítése,

továbbfejlesztése, megszilárdítása;

a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése;

a tanuló személyiségének, képességeinek, szociokulturális hátterének megismerése, a

hozzájuk illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása;

a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek,

tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e

tevékenység támogatása az iskolán kívül is;

az eredményes szocializáció akadályainak felismerése és pedagógiai eszközökkel

történő kezelése;

motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása;

egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-

értékelési eljárások alkalmazása.

a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők

elfogadása, képességeik feltárása és fejlesztése, érzékenyítési programok alkalmazása.

-17-

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

„Minden kifejlődés, erő, érték és szerencse legmélyebb

sarkalata a kiművelt emberfő.

Benne teljesedik ki az ember igazi személyiséggé."

(Széchenyi István)

A Miskolci Szakképzési Centrum Kandó Kálmán Informatikai Szakgimnáziuma célja,

hogy a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi és testi

képességeket fejlessze. Nevelni csak integráló emberkép megvalósítása irányába lehet.

Olyan nevelési eszmény megvalósítására törekszünk, amely tanulóinkat életük és

emberségük legnagyobb értékére fejlesztve, teljességében és tökéletesedésében mutatja be. A

személyiségfejlesztés során etikus, fejlődésre képes, tökéletesedő, egészséges életmódot élő,

művelt ember kialakítására törekszünk, aki megtalálja helyét a világban.

Tudásával együtt nő cselekvő felelősségérzete is. Tevékenységét, önmagához, az

emberekhez, a természethez és a társadalomhoz fűződő kapcsolatait gazdag, pozitív és

kiegyensúlyozott érzelmek szövik át. Autonóm személyiség, aki a szabadság és a felelősség

egyensúlyában képes az önérvényesítésre és az önkorlátozásra. Tudatos életvezetéssel

törekszik teljes egészségre. Értékrendszerének középponti értéke a természetben és a

társadalomban őt körülvevő élet. Európai magyar jövőképpel rendelkezik. Jól ismeri az

európai és a magyar kultúrát. Erős családi érzésére épül nemzeti öntudata. Cselekvő

hazaszeretetének lényege a nemzet sorsához méltó magatartás. Egyéni, családi és nemzeti

önbecsüléséből fakad más népek, nemzetiségek, más vallású emberek iránti türelme,

megértése és tisztelete.

A személyiségfejlesztés szempontjából az iskola elsődleges feladata az egész életen át

tartó eredményes tanuláshoz szükséges tudásvágy motiválása, a kommunikációs készségek,

a kreativitás és az emocionális kompetencia fejlesztése, az akarati személyiségvonások

megerősítése. Fontos feladatunk továbbá az önismereti, önértékelési kompetencia fejlesztése,

a konfliktuskezelési technikák elsajátítása és fejlesztése, életvezetési, munkavégzési,

munkavállalói technikák kialakítása, a testi – fizikai állapot egészségének megőrzése és a

szociális készségek fejlesztése.

-18-

1.3. Egészség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet X. fejezete rendelkezik a tanulók egészségének,

biztonságának védelmével kapcsolatos feladatokról, és meghatározza azokat a szabályokat,

amelyek a feladatokban közreműködőkre vonatkoznak a nevelési-oktatási intézményekben.

A 128. § (5) alapján a nevelési-oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel

kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell

megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program

keretében. (6) A helyi egészségfejlesztési programot a nevelőtestület az iskola-egészségügyi

szolgálat közreműködésével készíti el.

A rendelet 128. § (1) szerint a teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-

oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét,

egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény

mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.

Az egészségfejlesztési folyamat során pedagógusaink az iskolánkban végzett

tevékenységet, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy

befolyásolják, hogy az a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő.

Kiemelt figyelmet fordítunk a tanulók egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes

körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra:

a) az egészséges táplálkozás,

b) a mindennapos testnevelés, testmozgás,

c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a

szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,

d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,

e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,

f) a személyi higiéné.

További egészségnevelési feladatok:

a) higiénés magatartásra nevelés,

b) egészséges mozgásfejlődés biztosítása,

c) betegségek elkerülésére, egészség megóvására nevelés

d) krízis prevenció,

-19-

e) harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés,

f) Családi életre, társsá-, szülővé válásra nevelés.

Az intézményünkben folyó teljes körű egészségfejlesztés során figyelembe vesszük a

tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, és beillesztjük a nevelési-oktatási

intézményünkben megvalósuló átfogó prevenciós programokba.

A rendelet értelmében - 128. § (7) - a nevelési-oktatási intézmény saját pedagógus-

munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján kívül csak olyan, a nevelési-oktatási

intézménnyel jogviszonyban nem álló szakember vagy szervezet programjait, alkalmazásában

álló munkatársát vonhatja be tanórai vagy tanuló részére szervezett egyéb foglalkozás vagy

egyéb egészségfejlesztési és prevenciós tevékenység megszervezésébe, aki rendelkezik

minőségbiztosított egészségfejlesztési, prevenciós programmal és az egészségpolitikáért

felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával.

A jogszabályok értelmében intézményünk vezetőjének az egészségfejlesztési és

prevenciós programok kiválasztásánál be kell szereznie az iskola-egészségügyi szolgálat, a

helyi vagy megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum véleményét.

Az előírásoknak megfelelően iskolánk közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének

megelőzésében és megszüntetésében. Tevékenyen együttműködünk a gyermekjóléti

szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más

személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

A testi és lelki egészségre nevelés célja a kerettantervnek megfelelően:

A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért

igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné.

Képes egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés,

valamint az elhízás kockázatait.

Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok

használatáról.

Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében.

Képes stresszoldó módszereket alkalmazni, választani.

Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek

sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére.

Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti

szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől.

Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat.

-20-

Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és

helyreállításában.

Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a

hospice-szolgáltatás fogalmát.

Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót.

Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a

betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről.

Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető hatásmechanizmusát,

tud példákat sorolni védőoltásokra.

Az egészséges táplálkozás

Az EMMI r. 130. § (1) alapján az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet vagy

áruautomata működtetésére kötött megállapodás során az intézmény vezetője döntéséhez

beszerzi az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleményét, melynek során megállapítja, hogy

az árukínálat megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak, továbbá hogy

tartalmaz-e olyan terméket, amely alkalmas lehet a tanuló figyelmének, magatartásának olyan

mértékű befolyásolására, hogy azzal megzavarja a nevelési-oktatási intézmény rendjét, vagy

rontsa a nevelő-oktató munka hatékonyságát.

A testi, lelki, mentális egészség fejlesztése (EMMI r. 131. §)

Iskolánk nagy hangsúlyt fektet a testi, lelki, mentális egészség fejlesztésére, a

magatartási függőség, a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának, és

a tanulókat veszélyeztető bántalmazásnak a megelőzésére.

Intézményünkben folytatott lelki egészségfejlesztés célja, hogy:

elősegítsük a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, tanulóink testi-lelki egészségének

megőrzését, felelős magatartásuk, egészségtudatos életvitelük kialakítását,

támogassuk a tanulók környezetükhöz történő alkalmazkodását,

megoldási stratégiákat kínáljunk a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben,

így csökkentve a káros következményeket,

figyelmet fordítunk a magatartási függőség és a szenvedélybetegség kialakulásához

vezető szerek fogyasztásának megelőzésére,

kiemelten odafigyelünk az intézményben megjelenő bántalmazás és agresszió

megelőzésére,

elősegítjük a gyógyult szenvedélybeteg és bántalmazott tanulók beilleszkedését,

-21-

együttműködünk az iskola-egészségügyi szolgálattal.

A tanuló bántalmazása vagy deviáns viselkedésformák észlelelése során pedagógusaink

számára a jogszabály által előírt teendők az EMMI r. 131. § (3) alapján a következők:

esetmegbeszélést kezdeményeznek az adott osztály nevelésében, oktatásában

közreműködők bevonásával;

a pedagógusok közösen feltárják azokat a lehetséges okokat, amelyek a viselkedés

sajátos formájához vezethettek;

ismétlődő viselkedési problémák esetén iskolapszichológiai tanácsadáson vesz rész a

tanuló.

A) Egészségfejlesztés a tanórai foglalkozásokon:

Eltérő mértékben, de szinte minden tantárgy lehetőséget biztosít arra, hogy keretei

között szó essék a környezeti vagy az egészséges életre nevelés valamilyen aspektusáról. A

tanév első szakmai gyakorlatai előtt kötelező az egészség védelmében szervezett

balesetvédelmi oktatás. Kifejezetten egészségnevelő tantárgy a testnevelés. A mindennapos

testnevelés bevezetésének célja, kialakítani az egészséges életmód és a mindennapi

testmozgás iránti igényt. Keretein belül a tanárok rendszeres, évi két felmérést is végeznek a

tanulók fizikai állapotára, teljesítőképességére vonatkozóan.

Környezetvédelmi és egészségfejlesztő témakörök szerepelnek a komplex

természettudomány, a földrajz, a kémia és a biológia tantárgyak tanmenetében. Az

osztályfőnöki óráknak minden évfolyamon témája az egészségre nevelés. A műszaki

szaktárgyi órákon környezettudatos és egészségügyi szemléletformálás is folyik.

Iskola egészségügyi szolgálat ( iskolaorvos, védőnő )

Az iskola-egészségügyi szolgálat munkáját a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet alapján végzi. Fő

feladata a primer és szekunder prevenció. Az iskola egészségügyi vizsgálatokkal, kiszűrni az

esetleges elváltozásokat, időben felismerni a betegségeket megelőző állapotokat. Gyanú

esetén szakorvoshoz irányítani a tanulókat kivizsgálás céljából. A már diagnosztizált

betegséggel rendelkező tanulók gondozása, állapotuk folyamatos nyomon követése.

Rendszeres konzultáció osztályfőnökkel, szülővel, testnevelővel. Kapcsolattartás háziorvos és

iskolaorvos között. Meghívottként részvétel az egészségnevelést érintő nevelőtestületi

értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon.

Az iskola-egészségügyi szolgálatnak (iskolavédőnő és iskolaorvos) évenként

elfogadott munkaterve van, ennek keretében évfolyamonként egészségfejlesztő és –védő

órákat tart. A 10. és a 12. évfolyamon a tanulók fizikális vizsgálattal végezhető szűrése és

-22-

hallásvizsgálata történik meg. Egyéni és osztály szintű felvilágosítás és beszélgetés keretében

végzett prevenciós tevékenység folyik.

B) Nem órakeretben megtartott, de a diákok teljes létszámát vagy azok egy részét érintő

programok, foglalkoztatási lehetőségek, eseti és folyamatos tevékenységek:

1. Sportnap a Csanyikban. Egészségfejlesztő és környezeti nevelést egyaránt

szolgál. Résztvevők: teljes tanulólétszám. Szervezői: a testnevelők, illetve a

teljes tanári testület.

2. Túramozgalom, természetjárás a Bükkben sportolási céllal a testnevelők

szervezésében.

3. Szelektív hulladékgyűjtés: elhasznált elemek begyűjtése és megfelelő telepre

szállíttatása.

4. Tanulmányi kirándulások: legfeljebb évi egy nap.

5. Véradók szervezése a Magyar Vöröskereszt véradó napjaira. Felelőse: ig.

helyettes.

6. Iskolai büfé kínálatának figyelemmel kísérése, egészséges ételek, italok

árusításának ösztönzése. Felelőse: a DÖK.

7. A tanárok szakmai továbbképzésen való részvétele (pl. drogkoordinátor).

8. Az eredményes tanulmányi előrehaladás elősegítése érdekében fejlesztő

pedagógiai, mentorálási tevékenység megszervezése.

9. Diákok részvétele kortárs segítőket képző tanfolyamokon.

10. Külső előadók meghívása.

11. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos versenyeken, pályázatokon való részvétel.

Egészségnap

Bennünk a jövő, gyermekeink egészségéért alapítvány támogatásával

A program célja a fiatalság egészségkultúrájának kialakítása, fejlesztése, és mindenek

előtt az egészség megóvása, megfigyelése.

A nap folyamán a tanulók átesnek egy alapvető szűrővizsgálaton, emellett oktatást kapnak

különböző egészségügyi témákban.

Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása (iskolai terv)

Az elsősegélynyújtás célja lehet az élet megmentése, a további egészségkárosodás

megakadályozása, valamint a gyógyulás elősegítése.

Fontosnak tartjuk, hogy mindenki elsajátítsa az alapvető elsősegély-nyújtási

-23-

ismereteket, melyekkel életet menthet.

Az elsősegélynyújtás alapjait osztályfőnöki illetve biológiai órákon sajátíthatják el a

tanulók.

A foglalkozások alkalmával megtanulják az elméleti részt, majd feladatlapokat

töltenek ki, melyek megoldásait közösen megbeszélik. Az osztályfőnöki órák

alkalmával elsősegély-oktató filmet tervezünk levetíteni.

A sikeresen elsajátított elméleti anyag után gyakorlatban is folytatódik az oktatás. Az

iskolavédőnő tanórán belüli és kívüli foglalkozásokon bemutatja az elsősegélynyújtás

gyakorlati alapjait.

Egészségnapok, iskolahét szervezése során elsősegélynyújtási bemutató, vetélkedők

szervezése az iskola tanulóinak részvételével.

Iskolai és iskolán kívüli balesetek megelőzése témakörben az iskola munkavédelmi

oktatásáért felelős személy tájékoztatót tart osztályfőnöki órák keretein belül.

A balesetmentes közlekedési ismeretek, valamint a gyalogos és kerékpáros közlekedés

fontos szabályainak megismerésével, (filmvetítéssel egybekötve) sajátíthatják el

KRESZ fontos szabályait.

Iskolánk drogstratégiája

Drogstratégiánk keretében elsődleges drogprevenciót kívánunk megvalósítani,

elősegítve a másodlagos drogprevenció más színtereken való működését is. Reális cél a

droghasználói életkor kitolása és a tartós droghasználat elkerülése. Céljainkat rövid és hosszú

távon fogalmaztuk meg a módszerek, tevékenységi formák és a szükséges források

meghatározásával.

Hosszú távú céljaink: a diákoknak a drogokkal és a droghasználat következményeivel

kapcsolatos ismereteinek bővítése, egészségfejlesztő, drogmegelőzéssel foglalkozó

programok szervezése, minél több tanuló bevonása a drogmegelőzés különböző

területein, szülői tájékoztatók szervezése, drogmegelőzési módszerek, segítő szervezetek

bemutatása, a pedagógusok rendszeres továbbképzése, mentális egészség-megőrzési

programok beindítása, kortárs segítő csoport létrehozása és felkészítése.

Rövid távú céljaink: a veszélyeztetett diákok kiszűrése, egyéni problémakezelés, minden

évfolyam számára a tanév során prevenciós foglalkozások megtartása (alkohol,

dohányzás, drog és bűnmegelőzés), az osztályfőnöki órákon az egészségfejlesztési

programmal összehangolt drogmegelőzési interaktív foglalkozások számának növelése.

Témacsoportok: önismeret, egészséges és biztonságos életmód, veszélyeztető tényezők.

-24-

A drogkoordinátor, a pedagógusok és a kortárs segítők képzése.

Módszerek: személyiségfejlesztő módszerek alkalmazása, tanulási módszerek

fejlesztése, interaktív technikák megismerése és alkalmazása, esetmegbeszélés

drogmegelőzésben jártas pedagógusok részvételével.

Iskolamisszió

Jánosi Ferenc a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Iskolamisszió Hálózat vezetője

közreműködésével a diákok interaktív foglalkozásokon vehetnek részt, amely során

életvezetési tanácsokat kapnak addiktológus, pszichológus szakemberektől.

Témáik:

drogprevenció

internetes kapcsolatok veszélyei

deviáns magatartásformák

gyász feldolgozása

-25-

1.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével

kapcsolatos feladatok

1.4.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Feladatunk a közösségépítés, a felelősség és az együttműködési készség kialakítása, az

empátia fejlesztése. A tanulók egyénként is befolyásolhatják a közösség munkáját. Fontos,

hogy megfelelő közösségi normát alakítsunk ki a diákok számára, amely interiorizálódik,

belsővé válik. Célunk, hogy az iskola színtere legyen a harmonikus, tartalmas és humánus

emberi kapcsolatok kialakításának. Az ehhez szükséges képességek és készségek fejlesztése

során a tanulók ismerkedjenek meg a megfelelő szabályozó rendszerekkel (törvények,

jogszabályok, házirend, erkölcsi normák) is. A közösségfejlesztés során végzett munka az

iskola egész közösségére hatással van, hozzájárul a negatív társadalmi jelenségek

visszaszorításához, és hogy a tanulók felelős állampolgárrá és munkavállalóvá váljanak.

A közösségfejlesztés kiemelt színterei:

osztályközösségek, évfolyamközösségek, az iskola közössége;

osztályfőnöki órák, iskolai és osztálykirándulások, szakkörök, énekkar, iskolaújság;

a Diákönkormányzat és rendezvényei;

az iskola hagyományainak megőrzése, ápolása, továbbadása és gyarapítása;

iskolai kulturális rendezvények: gólyaavató, Kandó-hét, Kandó-bál, gyermeknap és

pedagógusnap, szülő - tanár találkozó;

iskolai ünnepélyek: szalagavató, ballagás, évnyitó, évzáró;

történelmi évfordulók: március 15. és október 23. megünneplése;

megemlékezések: az aradi vértanúkról, a magyar kultúra napjáról, a holokauszt

áldozatairól, a kommunista diktatúrák áldozatairól, a költészet napjáról, a magyar

nyelv napjáról és a nemzeti összetartozás napjáról;

tanulmányi versenyek: országos versenyek iskolai fordulói, házi versenyek, iskolai

műveltségi vetélkedő;

sportrendezvények: házibajnokságok, csanyiki sportnap, 24 órás foci, iskolák közötti

diákbajnokságok.

-26-

1.4.2. A közösségi szolgálat

Az EMMI r. 133. § (1) szerint a középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi

szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A Nemzeti

köznevelési törvény 6.§ (4) bekezdése alapján a középiskola elvégzését közvetlenül követő

érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi

szolgálat elvégzésének igazolása, kivéve

a) a felnőttoktatásban részt vevő tanulókat és

b) azon sajátos nevelési igényű tanulókat, akiket a szakértői bizottság javaslata alapján a

közösségi szolgálat alól az igazgató határozatban mentesített.

Az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről a tanulói jogviszony tanév közbeni

megszűnésekor igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig

az intézménynél marad. (20/2012. EMMI 133.§)

A közösségi szolgálat területei:

a) az egészségügyi,

b) a szociális és jótékonysági,

c) az oktatási, kulturális és közösségi,

d) a környezet- és természetvédelemi,

e) a katasztrófavédelmi,

f) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel

közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység,

g) az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-

megelőzési tevékenység.2015

A közösségi szolgálaton való nagyarányú részvétel miatt 2013-ban iskolánk államtitkári

elismerésben részesült.

A közösségi szolgálattal kapcsolatban megfogalmazott elvárásunk: 11. évfolyam

befejezéséig lehetőleg minden tanuló teljesítse a közösségi szolgálatot. A közösségi

szolgálat adminisztrálása a jogszabályoknak megfelelően: a tanulók a közösségi szolgálati

füzetükben, az osztályfőnökök az elektronikus naplóban folyamatosan vezetik, a

bizonyítványban és az iskolai törzslapon pedig a tanév végén.

A 12. évfolyam befejezésekor a közösségi szolgálat teljesítését záradékolják.

-27-

1.4.3. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos

feladatok

A hatékony nevelő – oktató munka feltétele a szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködése.

Együttműködés a diákokkal:

A kerettantervvel összhangban megállapítjuk, hogy nélkülözhetetlen a tanulók tudatos,

önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. Ennek hiányában nem lehet

hatékony munkát végezni.

Iskolánk gyermekközpontú intézmény, a tanár és a diák kölcsönös megbecsülésén,

személyiségjogainak tiszteletben tartásán alapul, lehetőséget biztosítva az iskolai élet

minden területén a szabad véleménynyilvánításra, ugyanakkor elvárva a másik véleményének

tiszteletben tartását, elfogadását, a meggyőzhetőséget, kulturáltságot és udvariasságot. A

tanuló bármikor kérdezhet, észrevételeket tehet, véleményt nyilváníthat, felvilágosítást

kérhet és érdembeli választ is várhat tanárától, osztályfőnökétől, az intézmény vezetőjétől. A

tanulói véleménynyilvánítás szervezett formája: osztálykeretek között és iskolagyűlésen.

A tanulókat az iskola életéről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a

diákönkormányzat vezetője és az osztályfőnök tájékoztatja. Az iskola igazgatója tanévenként

egyszer az iskolagyűlésen ad tájékoztatást, illetve hallgatja meg a tanulók észrevételeit,

javaslatait. A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségi

ülésén és a faliújságon keresztül folyamatosan tájékoztatja diáktársait. Az osztályfőnökök

pedig folyamatosan kapcsolatban állnak osztályaikkal az osztályfőnöki órákon és azon kívül

is.

Az iskolai diákéletet az osztályszóvivőkből és a diákvezetőkből álló

diákönkormányzat irányítja, munkájukat pedagógus is segíti. Diákvezetőink tevékenységét

mind társaik, mind a felnőttek elismerik, segítik, partnerüknek tekintik őket. Egy-egy

tanulónk folyamatosan dolgozik a városi diákvezetésben. Kapcsolatuk a tantestülettel és az

iskolavezetéssel rendszeres, folyamatosan tájékoztatják egymást.

Az osztályközösség a diákönkormányzat legkisebb egysége, diákvezetője az

osztálytitkár, pedagógus vezetője az osztályfőnök. Ő koordinálja és segíti az osztályban tanító

pedagógusok munkáját, aktív kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével, az iskola

ifjúságvédelmi felelősével, illetve a kollégiumi nevelőtanárokkal.

-28-

A diákok egymás közötti információáramlásának eszközei

Iskolarádió – a középiskolában elvárható színvonal megőrzését tanár segíti:

tájékoztatások rendezvényekről, versenyek eredményéről, közérdekű információk.

Diák hirdetőtábla - rendszeresen érkező anyagok a diákönkormányzatot segítő tanár

közreműködésével kerülnek a faliújságokra: plakátok, felhívások, hirdetések.

DÖK - iskolánkban minden évfolyam részvételével működik diákönkormányzat egy

támogató tanár segítségével. Nevelési tevékenységünk fontos területének tartjuk a

diákönkormányzat működését, hiszen ez a tanulók felnőtt életre való felkészülésének

nagyon jó gyakorlóterepe. A DÖK vezetősége a DÖK irodájában tartja

megbeszéléseit.

Iskolagyűlés - osztályonként 2-2 képviselővel működő fórum, ahol a diákok

megválasztják a DÖK vezetőségének tagjait, döntenek a DÖK működéséről,

hatásköréről. Évente egy alkalommal ül össze az iskolagyűlés.

Diákújság – az iskolai életről készült KandóSajtó tanári irányítással és diákok

közreműködésével.

Együttműködés a szülőkkel:

A NAT-ban foglaltakkal összhangban megállapítjuk, hogy a szülőkkel való

együttműködés, a gyermekek családi neveléséhez nyújtott pedagógiai segítség, a szülői

vélemények, javaslatok befogadása és hasznosítása a hatékony nevelés-oktatás

nélkülözhetetlen feltétele. Ezért az iskolának meg kell teremtenie azokat a fórumokat, ahol a

szülők és a pedagógusok közötti tapasztalatcsere kölcsönössé, az együttműködés

eredményessé válhat.

A család az első közösség az ember számára, ahol tanulóink tulajdonságai, szokásai,

értékítéletei alapjaiban megjelennek. A folyamatosság, a jellemfejlődés, a személyiség

kiteljesedése érdekében szükséges az iskolának és a szülői háznak egymásra figyelő, egymást

kölcsönösen segítő együttműködést kialakítani.

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az

iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják.

Az együttműködés szervezett formái: az iskolai szülői munkaközösség.

-29-

A szülőkkel való együttműködés hagyományos formái:

a szülői munkaközösség választmányi értekezletén az igazgató tájékoztatja a

szülőket az iskola egész életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról

(tanévenként kétszer);

az osztályok szülői értekezletei – tanévenként 2 alkalommal (amennyiben szükséges,

rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői munkaközösség hív össze);

a fogadóórák – tanévenként 2 alkalommal;

az osztályfőnöki családlátogatások – alkalomszerűen;

a szülő - tanár találkozók – minden tanévben,

a leendő kilencedikesek és szüleik számára a nyílt napokon.

A 9. évfolyamra beiratkozott tanulók szülőit közös szülői értekezleten ismertetjük meg

az iskola programjával, hagyományaival, bemutatva a gyermekeiket tanító tanárokat

is.

A szülők tájékoztatási formái:

szóbeli tájékoztatás szülői értekezleteken, fogadóórákon, telefonon, személyesen. (A

szülői értekezletek, fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza

meg.)

írásbeli tájékoztatás a tanulók ellenőrző könyvében, elektronikus naplóban küldött

üzenetek segítségével és postai értesítés útján.

A szülők és a szülői szervezet részére biztosított jogok a pedagógiai programra

vonatkozóan:

Az Nkt. 72. § (5) szerint a szülő joga különösen, hogy megismerje a nevelési-oktatási

intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban

foglaltakról.

20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 82. § (1) Az iskola pedagógiai programjának legalább

egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon

megtekinthessék.

Az iskola vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére

tájékoztatást adni a pedagógiai programról. Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai

programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján (www.kkszki.hu), annak hiányában, a

helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

-30-

Az Nkt. 72. § alapján a szülő kötelessége, hogy gondoskodjon gyermeke értelmi,

testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke

teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget,

együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi

előmenetelét, biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését, tiszteletben tartsa az

iskola vezetőinek, pedagógusainak, alkalmazottainak emberi méltóságát és jogait.

A törvényi előírásoknak megfelelően biztosítjuk a szülők azon jogát, hogy gyermekük

fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi

tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget adjunk. A szülők kérdéseiket, véleményüket,

javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik

útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével. A szülő írásbeli javaslatát a

nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, a pedagógus megvizsgálja, és arra a

megkereséstől számított tizenöt napon belül, legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen

érdemi választ kap. A szülő joga, hogy személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban

meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.

A szülői szervezet

Iskolánkban szülői munkaközösség működik, ahol a szülő joga, hogy annak munkájában,

továbbá a szülői képviselők megválasztásában, mint választó, és mint megválasztható

személy részt vegyen. Az Nkt. 73. § (1) alapján az iskolában a szülők jogaik érvényesítése,

kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben

véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget)

működtetnek.

A nevelőtestület tagjainak együttműködése

A pedagógiai programban előírtak tejesítésének és a hatékony nevelő – oktató

munkának elengedhetetlen feltétele a nevelőtestület tagjainak együttműködése.

A 20/2012. EMMI r. 117. § (1) szerint a nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek

előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot

hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai

munkaközösségre, a szülői munkaközösségre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott

-31-

jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott

időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából

eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend

elfogadására.

A nevelőtestület véleményét ki kell kérni:

a) az iskolai felvételi követelmények meghatározásához,

b) a tantárgyfelosztás, feladatmegosztás elfogadása előtt,

c) az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során,

d) az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásának visszavonása előtt,

e) külön jogszabályban meghatározott ügyekben.

Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az iskolaigazgató, a nevelőtestület tagjai

egyharmadának, illetve az iskolában működő szülői szervezet, diákönkormányzat

kezdeményezésére. A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának

rendjét.

A pedagógusok közötti kapcsolattartás hivatalos fórumai

Tanévnyitó értekezlet - az adott tanév munkatervének ismertetése, elfogadása, a

munkaközösségek javaslata alapján.

Körlevelek, hirdetőtábla, iskolarádió, elektronikus napló, e-mail, telefon.

Félévi értekezlet - a tanulmányi és fegyelmi helyzet értékelése, a továbbhaladást

szolgáló javaslatok, észrevételek.

Tanévzáró értekezlet - az adott tanév munkájának értékelése, a munkaközösség-

vezetők és az egyes területek felelőseinek bevonásával.

Közös tantestületi programok

Nevelési értekezlet – a közoktatás, illetve a nevelés egy adott, többeket érdeklő

témakörének alaposabb megismerése, megvitatása. Tanévenként legalább egy

alkalommal.

Munkaértekezlet - havonta megtartott értékelő, beszámoló fórum, ahol szó esik a

következő időszak legfontosabb teendőiről is. Egy-egy aktuális nevelési probléma

megvitatására és véleménycserére kerül sor. Általában minden hónap első keddjén

tartjuk 14.30 órától.

-32-

Egy osztályban tanítók értekezlete - az osztályfőnök az osztályáról, illetve a felmerülő

problémákról ad információkat.

Osztályozó értekezletek - a félévi és év végi jegy lezárását követő megbeszélések, ahol

elsődlegesen a továbbhaladásról, valamint a magatartás és szorgalom értékeléséről

döntenek az osztályban tanító tanárok.

Kihelyezett továbbképzés - egy aktuális területet együtt, közösen dolgoz fel a

tantestület.

A szakmai munkaközösség

A 20/2012. EMMI r. 118. § szerint a szakmai munkaközösség dönt működési

rendjéről és munkaprogramjáról, szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, és

az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. A munkaközösség jogkörét, működésének

rendjét, vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közötti megállapodás határozza meg.

A szakmai munkaközösség - szakterületét érintően - véleményezi a nevelési-oktatási

intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét és javaslatot tesz a

továbbfejlesztésére.

A szakmai munkaközösség véleményét - szakterületét érintően

a) a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához,

b) az iskolai nevelést-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek,

segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához,

c) a felvételi követelmények meghatározásához,

d) a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához be kell

szerezni.

A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség

véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. A szakmai

munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet,

ha köznevelési szakértőként nem járhat el.

-33-

1.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma,

az osztályfőnök feladatai

„A kötelesség szeretet nélkül robot,

a felelősség szeretet nélkül kíméletlenség,

a nevelés szeretet nélkül idomítás...”

(Sándor Endre)

A pedagógusok helyi intézményi feladatai

Az Nkt. 62. § (1) előírásainak megfelelően iskolánk pedagógusainak alapvető feladata a rájuk

bízott tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának

ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak

figyelembevételével.

A pedagógus feladatai és kötelességei:

Alapvető feladata a tanulók nevelése, oktatása, teljesítményük értékelése.

Nevelő és oktató munkája során gondoskodik a gyermek személyiségének fejlődéséről,

tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében minden tőle elvárhatót megtesz,

figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait, egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének

ütemét, szociokulturális helyzetét.

A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozik, szükség szerint

együttműködik a gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel,

hogy a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű tanuló felzárkózását elősegítse.

Segíti a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartja a tehetséges tanulókat.

Előmozdítja a tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási

szabályainak elsajátítását, és törekszik azok betartatására.

Egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és

megbecsülésére, együttműködésre nevelés.

Környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre neveli a tanulókat.

A szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztatja a tanuló iskolai teljesítményéről,

magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek

tanulmányait érintő lehetőségekről.

-34-

A tanuló testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében minden lehetséges

erőfeszítést megtesz: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és

betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén

más szakemberek – bevonásával.

A tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul

tiszteletben tartja, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ ad.

Tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését irányítja.

A tanuló érdekében együttműködik a szülőkkel, munkatársaival.

Az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetíti,

oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve

végzi, irányítja a tanulók tevékenységét.

A kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy

szövegesen, a követelményekhez igazodóan értékeli a tanulók munkáját.

A pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív

feladatait maradéktalanul teljesíti.

Pontosan és aktívan részt vesz a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai

ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.

Megőrzi a hivatali titkot. Hivatásához méltó magatartást tanúsít.

Pedagógusaink teljesítik a kötelező minősítéseket a jogszabályoknak megfelelően.

Pedagógusként a belső (önértékelés) és külső (tanfelügyelet) értékelések aktív résztvevője.

Részt vesz a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezi magát.

A pedagógus továbbképzési kötelezettsége:

Pedagógusaink hétévenként legalább egy alkalommal – a jogszabályban meghatározottak

szerint - továbbképzésben vesznek részt. Megszüntethető - munkaviszony esetében felmondással,

közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel - annak a

pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából

nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés

előtt kötelező. A jogszabályi előírásoknak megfelelően mentesül a továbbképzési kötelezettség alól a

pedagógus.

Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett,

a vizsgák letétele utáni hét évben. Csak olyan továbbképzés vehető figyelembe, amelynek programját

az oktatásért felelős miniszter jóváhagyta és a program alkalmazására engedélyt adott. A pedagógus-

-35-

továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és

kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. § (1) szerint a hétévenkénti

továbbképzés – egy vagy több továbbképzés keretében – legalább százhúsz tanórai foglalkozáson

való részvétellel és az előírt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg. A hétévenkénti

továbbképzés legfeljebb huszonöt százaléka teljesíthető:

a) köznevelési kutatást támogató ösztöndíjas programban való részvétellel,

b) gyakornoki felkészítésben szakmai segítőként való részvétellel,

c) nem szervezett, a szakmai felkészültség gyarapítását, képesség fejlesztését célzó tevékenységgel (a

továbbiakban: önképzés), amely megvalósulhat mások tapasztalatainak megfigyelésével

(óralátogatás) vagy munkaformák, eljárások, technikák, módszerek saját gyakorlatban való

kipróbálásával és bemutatásával (bemutató óra),

d) harminc foglalkozási óránál rövidebb, nem akkreditált képzésben való részvétellel, amennyiben a

képzési idő legalább az öt órát eléri,

e) a köznevelési intézmény felkérésére szervezett szaktanácsadói tevékenység keretében az érintett

nevelőtestület, illetve pedagógusközösség számára nyújtott szaktanácsadáson történő részvétellel,

feltéve, hogy az elemző értékelő tevékenység az érintett pedagógusok részvételével történik.

Az Nkt. 63. § alapján a pedagógust munkakörével összefüggésben megillető jogok:

Személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és

személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és

elismerjék.

A pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit

megválaszthatja.

A helyi tanterv és az aktuális jogszabályok alapján, a szakmai munkaközösség véleményének

kikérésével megválaszthatja az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket,

taneszközöket, felszereléseket.

Saját világnézete és értékrendje szerint végezheti nevelő - oktató munkáját, anélkül, hogy

annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a tanulót.

Jogában áll, hogy hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és

fenntartói információkhoz.

A nevelőtestület tagjaként részt vesz a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának

megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető

jogokat.

-36-

Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítja, joga,

hogy részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei

és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában.

Szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében jogában áll, hogy részt vegyen helyi,

regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában.

Az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket,

tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai

eszközöket.

Joga, hogy az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat,

muzeális intézményeket és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott

kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa.

Joga, hogy az oktatási jogok biztosához forduljon.

Osztályfőnöki feladatok:

Feladata, hogy megismerje az osztályába tartozó tanulók személyiségét, s ezek alapján segítse

az egyes tanulók személyiségének helyes irányú fejlődését.

Ismerje meg a tanulók otthoni helyzetét, szociális körülményeit.

Tevékenységével aktívan segítse elő az osztályközösség kialakulását, megerősödését.

Nevelőmunkája sikere érdekében együttműködik az osztályban tanító tanártársaival, illetve a

kollégiumi nevelőkkel. Ennek szellemében látogatja az osztályban tanítók tanítási óráit és

tanórán kívüli foglalkozásait.

Rendszeresen áttekinti az osztályában tanuló gyermekek tanulmányi eredményeit, konzultál

kollégáival a tanulók haladásáról. Kéthavonta ellenőrzi, hogy a szaktanári érdemjegyek

bekerültek-e az ellenőrző könyvbe.

Közreműködik a tanulók és tanárok konfliktusainak megoldásában, szükség szerint a

problémamegoldásba bevonja a szülőket is.

Elvégzi az osztályába járó tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési feladatait,

ehhez kikéri tanártársai, valamint a diákok véleményét is.

Ellátja az osztályfőnöki teendőkkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, vezeti az

elektronikus naplót, az iskolai törzskönyvet, megírja a bizonyítványt, év elején

helyzetelemzést készít, félévkor és év végén beszámolót, statisztikai és elemzőlapot készít.

A megfelelő osztályfőnök - szülő kapcsolat érdekében naprakész információkkal szolgálnak

egymásnak a gyermek hiányzásáról, betegségeiről.

-37-

Szülői értekezletet tart - évente legalább 2 alkalommal -, tájékoztatja a szülőket az oktatással-

neveléssel, és az osztályt érintő egyéb kérdésekkel kapcsolatban.

Rendszeresen fogadóórát tart, melynek során tárgyilagos tájékoztatást nyújt a szülőknek

gyermekük fejlődéséről, viselkedéséről.

Szükség esetén írásban tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi

munkájáról, mulasztásáról, vagy személyesen beszéli meg velük a felmerülő problémákat.

Együttműködik az osztály szülői munkaközösségével.

Az osztályában tanulókat ellátja az iskolával kapcsolatos információkkal, segíti

felkészülésüket, támogatja részvételüket az iskolai rendezvényeken, programokon.

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, alkalmankénti anyagi támogatására.

Segít a pályaorientációban, a tehetséggondozásban, a megalapozott továbbtanulásban.

A tanév első óráján baleset-megelőzéshez szükséges ismeretekkel látja el a tanulókat, ennek

tényét jegyzőkönyvben rögzíti. Ismerteti a házirendet.

Előkészíti és vezeti az osztály osztályozó értekezleteit. Értékeli az osztály tanulmányi

munkáját, fegyelmi helyzetét, hiányzását. Felveti az esetleges nevelési, szociális

nehézségeket, utal a sikerekre és eredményekre, illetve a sikertelenségekre.

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában.

Közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, az osztállyal közösen készíti

elő az osztályrendezvényeket.

Pedagógiai tevékenysége során felhasználja a tanulói közösségnek a tanulói önismeret

fejlesztésére, együttműködési készségének növelésére gyakorolt hatását.

Munkája során példát mutat, különösen a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség

tekintetében, ezzel közvetítve ezen értékek fontosságát.

Gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének

fejlődéséről.

Segíti a hátrányos helyzetű tanuló felzárkózását tanulótársaihoz.

Ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket

megteszi. Közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában,

megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében.

Közreműködik az ifjúságvédelmi feladatok ellátásában.

A tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével segít elsajátítani a közösségi

együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására.

Vezeti a közösségi szolgálattal kapcsolatos adminisztrációt.

-38-

1.6. A különleges bánásmódot igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység helyi rendje

Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:

a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 4. § szerint

a) a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:

aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló

ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,

ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és

halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló.

a) A különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók

aa) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló

Az Nkt. 4.§ 25. pontja szerint sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges

bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján

mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság

együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb

pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral)

küzd.2015

Az Nkt. 47. § (1) alapján a sajátos nevelési igényű tanulónak joga, hogy különleges bánásmód

keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban

részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították.

A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében

foglaltak szerint kell biztosítani.

A szülő törvény által biztosított joga, hogy kiválassza a sajátos nevelési igényű tanuló

számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság

szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével.

A gyermek, tanuló érdekében a járási hivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg

szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási

-39-

intézménybe írassa be. A járási hivatal döntése elleni fellebbezést a kormányhivatal bírálja el. Ha a

szülő a járási hivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a járási hivatal a

gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot

értesíti.

Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanuló iskolai nevelése-oktatása a többi tanulóval

együtt, iskolai osztályban történik. A sajátos nevelési igényű tanuló neveléséhez és oktatásához a

törvény által előírt feltételek közül a fejlesztő neveléshez-oktatáshoz fejlesztő pedagógust

foglalkoztatunk. Elsődleges célunk: a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése.

Az Nkt. 51. § (5) szerint a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási

nehézséggel küzdő tanuló részére a felvételi vizsgán indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb

felkészülési időt, az írásbeli vagy szóbeli felmérésen biztosítani kell az iskolai tanulmányai során

általa használt, megszokott eszközöket, a vizsga szervezésénél alkalmazkodni kell az adottságaihoz.

56. § (1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság

véleménye alapján az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és

minősítés alól. Továbbá mentesíti az igazgató a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból,

tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.

Az érettségi vizsgán az (1) bekezdésben foglalt tantárgyak helyett a tanuló - a

vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat.

Az Nkt. 96.§ (9) alapján, ha a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló szakértői

véleményében a sajátos nevelési igényt

a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy

vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége,

b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos

rendellenessége alapozza meg, azon a tanuló következő felülvizsgálatáig, az egyéb pszichés

fejlődési zavart (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavart) is érteni kell.

97. § (5) szerint a fejlesztő nevelés, nevelés-oktatás 15. § (2) bekezdés szerinti ellátása 2014.

szeptember 1-jétől kötelező.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása iskolánkban

A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő

tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését,

megszüntetését.

-40-

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását

elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk.

Esetükben a tartalmi szabályozás és az egyéni sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más

tanulóknál. Iskolai nevelésük-oktatásuk alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó

kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása során a Nemzeti alaptantervben

meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítására kell

törekedni. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak

kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve

új területek bevonására.

A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő

pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges

kompetenciák megléte. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket,

technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat

keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait

beépíti a pedagógiai folyamatokba.

Az Nkt. 45.§ (3) bekezdése szerint a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart,

amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló

tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik

életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye

alapján az iskola igazgatója dönt.

Az Nkt. 45.§ (6) bekezdése szerint az iskola igazgatója a gyámhatóság és a gyermekjóléti

szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének

magántanulóként tehet eleget. Gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén az iskola

igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekvédelmi gyám véleményét.

Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési programja:

Azoknak a tanulóknak, akik érvényes szakértői véleménnyel rendelkeznek, az iskola biztosítja a

törvényben meghatározott módon az alábbi kategóriák ellátását:

-41-

A pszichés fejlődési zavarok közül az alábbiakat:

dyslexia,

dysgraphia,

dyscalculia,

az iskolai készségek zavarai,

kevert specifikus fejlődési zavar,

az aktivitás és figyelem zavarai,

tanulási nehézség.

A speciális igényű tanulók oktatásának formája:

integrált oktatási forma / a többi tanulóval együtt oktatott tanuló számára biztosított a

szakértői véleményben meghatározott habilitációs/rehabilitációs foglalkozás, a tanulók

oktatása, értékelése, tanulási folyamatának ellenőrzése, figyelemmel kísérése

gyógypedagógus koordinálásával történik.

Az SNI-s tanulók felzárkóztatása, hátrányainak csökkentése:

A tanulók a Nkt. alapján kapnak fejlesztést. A habilitációs/rehabilitációs óraszámok

lehetőséget adnak arra, hogy a hátrányokat kiscsoportos formában és egyénileg is megpróbáljuk

kompenzálni. A habilitációs/rehabilitációs órákon elsősorban a kognitív funkciókat fejlesztjük a

szakértői véleményben megfogalmazott fejlesztési irányok és a diagnosztikus méréseink alapján.

Az Nkt. 62. § (1) alapján iskolánk pedagógusainak alapvető feladata a rájuk bízott tanulók

nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, a sajátos

nevelési igényű tanulók esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével.

ab) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló

Az Nkt. 4. § 3. pontja értelmében beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság

szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati

problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való

beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem

minősül sajátos nevelési igényűnek.

-42-

Az Nkt. 47. § (8) alapján, ha a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd,

fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás iskolánk nevelése és oktatása keretében

is megvalósítható. Az Nkt. 51.§ (5) alapján a sajátos nevelési igényű tanuló mellett a beilleszkedési,

tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló részére is biztosítani kell indokolt esetben a felvételi

vizsgán a hosszabb felkészülési időt, továbbá az írásbeli vagy szóbeli felmérésen biztosítani kell az

iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket, a vizsga szervezésével

alkalmazkodni kell az adottságaihoz.

Pedagógusaink kötelessége, hogy a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg

foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön a gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő

más szakemberekkel, és hogy a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű tanuló felzárkózását

elősegítse.

A beilleszkedést segítő és a magatartási zavarokat kezelő feladatok:

A nehezen nevelhetőség a különböző területeken megnyilvánuló magatartási

rendellenességeket jelenti. Minden osztályba jár fokozott odafigyelést igénylő gyermek. Hangsúlyos

pedagógiai feladatnak tartjuk, hogy ezekkel a tanulókkal egyénileg és csoportosan is foglalkozzunk.

Kiemelt szerepe van a szaktanároknak, különösen az osztályfőnököknek és az ifjúságvédelmi

felelősnek. Feladatunk, hogy egyenlő esélyt adjunk minden diáknak tanulmányai folytatásához.

A tartós vagy átmeneti életviteli problémák esetén a családdal együttműködve mozdítjuk elő a

tanuló beilleszkedését, megszüntetve magatartási zavarait, szükség esetén akár családlátogatással

egybekötve. Amennyiben ez a törekvés sem vezet eredményre, s a magatartási zavarok kiváltója

maga a családi háttér (vagy hiánya), abban az esetben az ifjúságvédelmi felelős, a nevelési

tanácsadók, és a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálatok szakembereinek segítségét vesszük

igénybe. Bízunk a kortársak jótékony problémamegoldó és feszültségcsökkentő szerepében is. A

diákoktól megtanult jó példák, a társak javaslatai és gondolatai iránt még a beilleszkedési és

magatartási zavarokkal küzdő tanulók is fogékonyabbak.

A pedagógusok feladata, hogy az említett diákok rendszeresen kapjanak olyan feladatokat,

amelyek személyre szabottak, teljesíthetőek, és amelyek sikeres elvégzése hozzájárul pozitív

önképük, munkamoráljuk és személyiségük fejlődéséhez. Különösen a szabadidős tevékenységek

lehetnek alkalmasak arra, hogy alternatív, a megszokottól eltérő formában sajátítsák el az

együttműködés, a szolidaritás és az alkalmazkodás technikáját.

-43-

Tanulóink beilleszkedését szervezett tanórai, célirányos foglalkozások segítségével kívánjuk

megkönnyíteni. Ugyanilyen nagy hangsúlyt fektetünk a tanórán kívüli vagy szabadidős

foglalkozásokra, az integrációjukat elősegítő tematikus programokra. Az egyéni bánásmód

megvalósítása és az integráció elősegítése érdekében az értékelésnél az osztályfőnököknek lehetőleg

figyelemmel kell lenniük a tanulók körülményeire. Beilleszkedésüket azáltal is segítjük, hogy az

osztályközösséget előre felkészítjük kulturális különbözőségük megfelelő kezelésére, az együttélés és

az elfogadás technikáira, érzékenyítési feladatokra.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

Tanulási kudarcnak kitett tanulóknak azokat nevezzük, akik az iskolai alaptárgyakból azért

nem tudnak kielégítően teljesíteni, mert ezeknél a tárgyaknál nehézséget jelent számukra a

koncentrálás, az információ felvétele, feldolgozása és hasznosítása, jóllehet általános intelligenciájuk

ezt nem indokolja. Iskolánkban számos ilyen diák tanul, közülük többen küzdenek a diszlexia, a

diszkalkulia és a diszgráfia problémájával.

A diagnosztizálás - a szakértői vélemények mellett - a szaktanárok feladata, akik észleléseiket

megosztják az osztályfőnökökkel. A tanév elején, valamint a tanév folyamán az osztályfőnökök a

tudomásukra jutott, tanulási kudarcnak kitett és tanulási zavarokkal küzdő tanulók névsorát

összesítik. A diákokkal foglalkozó pedagógusok – a segítő szakemberekkel, például a

fejlesztőpedagógussal együttműködve – meghatározzák a felzárkózást segítő egyéni haladás

menetrendjét: a fejlődést, az ahhoz szükséges tevékenységeket, a haladási irányt, a követendő

értékelés formáját, a felülvizsgálat idejét, és az elérni kívánt célt is tartalmazó egyéni fejlesztési

tervet dolgozhatnak ki. A nevelési értekezletek keretében az egyes osztályokban felmerült problémák

kezelését és megoldását beszéljük meg.

A törvényben meghatározott körű diákok számára egyéni fejlesztőpedagógiai foglalkozásokat

biztosítunk: a fejlesztőpedagógus egyéni fejlesztési terv alapján teremti meg a felzárkózás, az

egyenlő hozzáférés feltételeit.

Célunk az, hogy személyre szabott fejlesztési eljárás, speciális differenciálás révén

fejlesztőpedagógus és más szakemberek bevonásával az eredményes továbbhaladás reményében

esélyegyenlőséget teremtsünk. Az eredményesség fokozása érdekében tanáraink a differenciálás

tanítási módszereit alkalmazzák.

-44-

A különleges bánásmódot igénylő tanulókra vonatkozó szabályok

Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása a többi tanulóval együtt

történik. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletében a különleges bánásmódot igénylő

gyermekekre, tanulókra vonatkozó eltérő szabályok kötelező egészségügyi és pedagógiai célú

habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozást írnak elő.

Az EMMI rendelet 138. § szerint az Nkt. 6. mellékletében a kötelező egészségügyi és

pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás megszervezésére meghatározott heti

foglalkoztatási időkeretet osztályonként kell biztosítani abban az esetben, ha a tanulót külön

osztályban tanítják. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai

foglalkozások megszervezésére a jogszabályban előírtaknak megfelelően kerül sor.

Ha a tanuló sajátos nevelési igényét halmozott sérülés alapozza meg, a kötelező egészségügyi

és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások heti időkeretének számításánál a

magasabb óraszámra jogosító fogyatékosságot kell figyelembe venni. A középfokú iskolában a

habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások legfeljebb hetvenöt százaléka a sajátos nevelési

igényű tanulók tehetséggondozására, a tantárgyi követelmények eredményes teljesítését szolgáló

felzárkóztatásra is fordítható.

A nevelőtestület az erre irányuló döntését félévenként köteles felülvizsgálni, és a tanuló

fejlődésének ismeretében megerősíteni vagy módosítani.

A fejlesztési feladatok meghatározása és dokumentálása

A 20/2012. EMMI 139. § (1-2.) szerint a nevelési-oktatási intézmény a sajátos nevelési

igényű tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít, és a végrehajtásában közreműködő

pedagógus évente legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét. A többi tanulóval együtt

oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési

lapon dokumentálja.

A fejlesztő nevelés, nevelés-oktatás

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 140. § szerint a fejlesztő nevelés-oktatás a tanév

rendjéhez igazodó, a tankötelezettség teljes időtartama alatti rehabilitációs célú, az elért fejlődési

szakaszokat követő egységes folyamat. A nevelés-oktatás fejlesztési területeinek tartama tanítási

évfolyamokra nem tagolódik, a pedagógiai munka szakaszolása a tevékenység tartalmi kínálatának

életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó strukturálásában, koncentrikus bővítésében jelenik meg.

-45-

ac) A kiemelten tehetséges tanuló

Az Nkt. 4. § 14. alapján kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot

igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú

kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. A

tanuló akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap.

A tehetséggondozás részletes ismérveit iskolánk tehetségfejlesztési programja tartalmazza.

A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni

sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes

oktatást. Az egyéni különbségek figyelembe vételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek

feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy

képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A

közismereti és szakmai elméleti tárgyakból emelt szintű felkészítést biztosítunk a tehetséges tanulók

számára.

A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni

különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző

lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik

fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket.

A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek:

Az adottságok, képességek feltárására, a kiemelkedő teljesítményre képes tanulók

kiválasztására a tantestületnek tudatosan kell felkészülnie. A tehetség kibontakozásához nemcsak a

tanórai, hanem tanórán kívüli foglalkozásokra is szükség van. Tanáraink elkötelezetten hisznek

abban, hogy a tanulók kompetenciáinak fejlesztése során alkalmazott módszerek alkalmasak a

differenciált oktatásra, az egyénre szabott fejlesztésre.

Tanórán kívüli foglalkozások, versenyek

Diákjainkat arra ösztönözzük, hogy minél nagyobb létszámban induljanak el iskolai, városi,

valamint országos tanulmányi és kulturális versenyeken. Az ösztönzés mellett a felkészülésben is

segítjük őket. Nagy számban szervezünk különféle iskolai vetélkedőket, háziversenyeket jeles iskolai

hagyományainkhoz kapcsolódóan. Ilyenek például a sportversenyek, a szavalóverseny, a helyesírási

verseny, a különféle szaktárgyi versenyek, a Törő Gábor megyei fizikaverseny, valamint az osztályok

közötti versenyek a műveltségi vetélkedőn és a Kandó-héten.

-46-

c) A hátrányos helyzetű tanuló

A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

(Gyvt.) 67/A §-a határozza meg a hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanuló

fogalmát.

A hátrányos helyzetű tanuló meghatározása:

Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és

nagykorúvá vált gyermek (fiatal felnőtt), aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:

a) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt

nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családba-fogadó

gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres

gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel

rendelkezik,

Az iskolai végzettségéről szóló nyilatkozat megtétele továbbra is önkéntes alapon történik. Alapfokú

iskolai végzettség: a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 9.§-a alapján a nyolcadik évfolyam

sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány – iskolatípustól függetlenül – alapfokú iskolai végzettséget

tanúsít.

b) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő

szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres

gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor a Szociális törvény. 33. §-a szerinti aktív korúak

ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját

megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy.

Az alacsony foglalkoztatottság a jegyző nyilvántartásából vagy a munkaügyi központ igazolása

alapján állapítható meg. Az alacsony foglalkoztatottság tekintetében a szociális igazgatásról és

szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 18. §-a alapján vezetett nyilvántartása vagy a 33. §-

a szerinti ellátásra való jogosultság hiányában az állami foglalkoztatási szervnek a gyermeket nevelő

szülők bármelyikének, a családba fogadó gyámnak az álláskeresőként történő nyilvántartásáról

szóló igazolása.

-47-

c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a

gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak

nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban,

illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges

fejlődéséhez szükséges feltételek.

Az igazolás módja a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégia szegregátum

meghatározása alapján, vagy ennek hiányában a lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények

tekintetében az elvégzett vagy beszerzett környezettanulmány. A környezettanulmány elvégzésére a

települési önkormányzat jegyzője felkérheti a gyermekjóléti szolgálatot.

Halmozottan hátrányos helyzet

Halmozottan hátrányos helyzetű

a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek,

aki esetében az fenti a)–c) pontokban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll,

b) a nevelésbe vett gyermek,

c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói jogviszonyban álló fiatal felnőtt.

A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása

A jegyzői gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság

elbírálásával egyidejűleg kérelemre – külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre

való jogosultsággal egyező időtartamra (egy évre) – megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált

gyermek (fiatal felnőtt) hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását.

A jogosultság időtartama

A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres

gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Ebben az

esetben a fentebb meghatározott feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára

vonatkozólag kell vizsgálni, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a kérelem

benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időtartamára állapítható

meg (egy évre).

A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítására irányuló kérelmet

az erre rendszeresített kérelemnyomtatvánnyal kell kezdeményezni. A hátrányos, halmozottan

hátrányos helyzet fennállása megszűnik a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való

jogosultság megszűnése utáni második hónap elsején.

-48-

Tájékoztatási kötelezettség

A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozat rendelkező

része tartalmazza, hogy a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítására

mely törvényben foglalt ok alapján került sor.

A települési önkormányzat jegyzője a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetet megállapító

határozatához – annak a szülő, családba fogadó gyám vagy a nagykorúvá vált gyermek részére

történő közlésekor – tájékoztatót mellékel a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzethez kapcsolódó

jogosultságokról.

A települési önkormányzat jegyzője a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását

megállapító határozatát, a határozat jogerőre emelkedését követő öt napon belül tájékoztatásul

megküldi a nevelési-oktatási intézménynek, amellyel a gyermek (nagykorúvá vált gyermek) tanulói

jogviszonyban áll.

A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény

végrehajtásáról 27. § szerint a tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos helyzete fennállásának

megállapítását a szülő, a családba fogadó gyám a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és

gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint kérheti.

A nevelési-oktatási intézmény tájékoztatást ad a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű

tanulót a nevelési-oktatási intézménnyel fennálló jogviszonyával összefüggésben megillető

kedvezményekről, juttatásokról, pályázati lehetőségekről. A nevelési-oktatási intézmény képviselője

a beírási naplóban és a törzslapon feltünteti, hogy a gyermek, a tanuló hátrányos, halmozottan

hátrányos helyzetű.

A települési önkormányzat jegyzője által a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és

gyámügyi eljárásról szóló kormányrendelet alapján a nevelési-oktatási intézmény részére a tanuló

hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetével összefüggésben megküldött döntésben foglalt adatokat

a nevelési-oktatási intézmény a köznevelést érintő, a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű

tanulók számára működtetett programok megvalósításával, és a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó

kedvezmények, juttatások folyósításával összefüggésben használhatja fel.

A 28. § szerint halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek, tanulónak járó kedvezmény

igénybevételének a feltétele a halmozottan hátrányos helyzetet igazoló dokumentumok bemutatása és

fénymásolása.

-49-

Lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló az Nkt. 4.§ 37. szerint: az a tanuló, akinek az adott

tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi

átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű

pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek az iskolában

Tanulóink jelentős része hátrányos helyzetű családból érkezik hozzánk, ezért a diákok

szociális biztonsága érdekében az ezzel összefüggő pedagógiai feladatokat kiemelten kezeljük, s

külön figyelmet fordítunk diákjaink szociális-életviteli kompetenciáinak fejlesztésére. Az

osztályfőnökök minden tanév elején helyzetelemzést készítenek, és megnevezik azokat a diákokat,

akik különleges bánásmódot igényelnek. A megalapozott helyzetelemzést helyzetfeltárás előzi meg,

melyet az iskola ifjúságvédelmi felelőse koordinál. Már a beiratkozáskor, de legkésőbb az első

osztályfőnöki órákon minden diákkal és szülővel egy tematikus kérdőívet töltetünk ki. Az erre adott

válaszok önkéntesek és saját bevalláson alapulnak. A kérdőívben az esetleges betegségekre, az

életkörülményekre és a családi állapotra kérdezünk rá, így próbálunk következtetni a tanulók

szociális helyzetére. Minden realitásra törekvő felmérés alapja a bizalom és az őszinteség. Az

ifjúságvédelmi felelős a feltárt ismeretek birtokában szükség esetén felveszi a kapcsolatot az illetékes

gyermekvédelmi és családsegítő szolgálatokkal. Különös figyelmet szentelünk a hátrányos

szociokulturális környezetben élő tanulók életpálya-építésének és pályaorientációjának. Részt

veszünk az Útravaló Ösztöndíjprogramban.

A hátrányos helyzetű tanulók vagy a közvetlen családtag tartós betegsége miatt hátrányos

helyzetbe kerülő tanulókra különösen odafigyelünk. Közvetlen krízis- vagy válsághelyzet esetén az

osztályfőnök és az iskolai ifjúságvédelmi felelős azonnal felveszi a kapcsolatot a szakszolgálatokkal.

Szociálisan rászorult diákjaink részére könyvtárunkból tartós tankönyv kölcsönözhető, illetve

lehetőségük van kedvezményes étkeztetésre. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben

részesülő gyermek továbbra is jogosult az ingyenes tankönyvre. Korrepetálást tartunk a tanulók

számára a differenciáló pedagógia módszerek kidolgozásával.

A TÁMOP-3.3.10.A-12-2013-2014 „A hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének

elősegítése a Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskolában” című pályázat keretében iskolánk

pedagógusai a hátrányos helyzetű tanulókat mentoráltak hátrányaik csökkentése érdekében egyéni

bánásmóddal, fejlesztési tervek és foglalkozások megvalósulásával.

-50-

A pályázathoz kapcsolódó általános és konkrét célok:

A tanulók versenyképességének növelése a megfelelő képzettség megszerzésével.

A középfokú oktatásból kimaradók számának csökkentése, iskolázottság növelése.

A felsőoktatásban továbbtanulók és felsőfokú végzettséget szerzők számának növelése.

A hátrányos helyzetű tanulók iskolában való tartása, felzárkóztatása, a legalább középfokú

végzettség megszerzése, továbbá a munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedésük érdekében.

Célunk: a Miskolci Szakképzési Centrum Kandó Kálmán Informatikai Szakgimnáziumába

járó hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók környezetbe integrálása,

alapkészségeinek fejlesztése, képességeinek kibontakoztatása a tervezett programok

segítségével.

A tanulási motiváció erősítése, a felsőfokú oktatásban való részvétel segítése, a tanulmányi

eredmény javítása, elsődlegesen a továbbtanulásban kulcsfontosságú tantárgyak körében.

Az intézmény alkalmassá tétele a halmozottan hátrányos gyerekek nevelésére, oktatására, az

oktatás színvonalának javítása útján - az intézmény pedagógiai módszerekben való

megújulása, pedagógusainak szakmai továbbfejlődése.

A családokkal való együttműködések kialakítása és erősítése.

Iskolánk részt vett a TÁMOP-3.3.15-13/1 „A hátrányos helyzetű gyermekek önkéntes

részvételének ösztönzése a komplex iskolai testmozgásprogramok szervezésében” című kiemelt

projektben is.

-51-

1.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai

gyakorlásának rendje

A tanulók közösségei, a diákönkormányzat

Az Nkt. 48. § (1) alapján az iskola tanulói a neveléssel-oktatással összefüggő közös

tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - a

házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését

a nevelőtestület segíti.

A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak saját közösségi életük tervezésében, szervezésében,

valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a

diákönkormányzatban. Mindezt a nevelőtestület véleményének meghallgatásával teszik.

Iskolánk tanulói a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoztak létre. A

diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű

személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra.

Iskolánkban egy diákönkormányzat működik.

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

d) a házirend elfogadása előtt.

A diákönkormányzat a 20/2012. évi EMMI rendelet 120. § szerint a nevelőtestület véleményének

kikérésével dönt:

a) saját működéséről,

b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,

c) hatáskörei gyakorlásáról,

d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

e) az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről.

A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja

jóvá.

-52-

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény

működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat

véleményét - az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl -

a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,

b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,

c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,

d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,

e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,

f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,

g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni.

Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a

diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót

- ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal

megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.

A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola

helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését.

A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi

rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése

előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

Iskolánk diákönkormányzata aktívan részt vesz az iskola szervezeti életében, a diákok

jogainak érvényesítésében, érdekeinek képviseletében, az iskolai közélet kialakításában és

gyakorlásában. A diákönkormányzatban való tevékenykedés megismerteti a diákokat a közösségért

végzett munka szépségével, megtanítja a közös érdekért való kiállásra és felelősségre.

-53-

1.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei

kapcsolattartásának formái

Eredményes és összehangolt nevelés – oktatás csak kölcsönös kapcsolattartás és

együttműködés során jöhet létre. Az iskolához kapcsolódó nevelési tényezők koordinálása az iskola

feladata.

A szülők és pedagógusok együttműködése

A pedagógusok munkájuk során együttműködnek a szülőkkel a tanulók személyiségének

fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában.

A pedagógus a tanulókat, az osztályfőnököt és a szülőket az őket érintő kérdésekről

rendszeresen tájékoztatja; a szülőket figyelmezteti, ha gyermekük jogainak megóvása vagy

fejlődésének elősegítése érdekében intézkedéseket tart szükségesnek.

Az érdemjegyekről, hiányzásokról, a tanulók évközi teljesítményéről az ellenőrzőn és az

elektronikus naplón keresztül tájékoztatja a szülőket.

A kapcsolattartás állandó keretei a szaktanári fogadóórák. Emellett - egyedi esetekben, a

probléma jellegétől függően - az iskola igazgatója, az osztályfőnök, a szaktanár és a szülők

felveszik a kapcsolatot egymással a gyermek segítése, a probléma megoldása érdekében.

Az iskola és a szülők kapcsolattartásának formái

1. Az osztályok szülői értekezlete, melynek feladata a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos

együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása évente legalább 2 alkalommal:

• az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről;

• az országos és helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól;

• a helyi tanterv követelményeiről;

• az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról;

• a diák osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről;

• az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményéről, problémáiról;

• az éppen aktuális feladatok megvitatása;

• a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása.

2. A fogadóóra, mely a szülők és a szaktanárok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy

tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Évente 2 alkalommal.

-54-

3. Tájékoztatás az ellenőrző könyvön keresztül

A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő

eseményekről, a mulasztásokról, illetve a különböző iskolai vagy osztályszintű programokról, szülői

értekezletekről és fogadóórákról. A tanulói hiányzások igazolása is ebben történik.

Az ellenőrző könyvbe az érdemjegyeket a diákok írják be, amit a szülő havonta köteles kézjegyével

ellátni. Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, hogy a beírtak szinkronban vannak-e az

osztálynaplóval, illetve a szülői aláírások megtörténtek-e. A munkatervben rögzített időpontig félév

és év vége előtt az osztályfőnök írásban tájékoztatja a gyenge teljesítmény várható következményéről

a szülőket.

4. Családlátogatás

A fiatalok családi hátterének, körülményeinek megismerése a cél, illetve a tanácsadás. Különösen

fontosnak tartjuk a hátrányos helyzetű, problémás fiatalok családjánál tett látogatásokat.

5. Alkalmankénti megbeszélések

Pedagógusaink a szorosabb együttműködés érdekében készek a rögzített fogadóórán kívül is -

előzetes egyeztetés után - a szülők rendelkezésére állni.

6. Írásos értesítés – a tanuló hiányzásáról, igazolatlan óráiról, tanulmányi vagy magatartási

problémáiról, illetve egyéb információkról. A 20/2012. EMMI rendelet 50.§-a értelmében a

tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül

igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú

tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás

következményeire. A gyakorlati képzés esetén az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeire a

szakképzésről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell. A tanulói jogviszony

megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, önálló jövedelemmel nem rendelkező és a szülővel

közös háztartásban élő nagykorú tanuló esetén a szülőt is, kiskorú tanuló esetén a szülőt.

7. Igazgatói tájékoztató a következő évi beiskolázásról - nyílt nap

Minden év november-december hónapban tájékoztatja az intézmény vezetője az érdeklődő diákokat

és szülőket a következő évben induló osztályokról és a felvételi követelményekről.

-55-

8. Szülő - tanár találkozó

Kötetlenebb formájú kapcsolat kialakítására is törekszünk a szülőkkel: a közvetlenebb beszélgetések

folyamán egymás kölcsönös megismerését segíti elő a találkozó, melyet a diákok műsora színesít.

Évente egy alkalommal tartjuk.

9. A szülői munkaközösség - SZM - ülése

Továbbítja a szülők által felvetett problémákat az iskolavezetés felé.

10. Évnyitó, évzáró

Az igazgató tájékoztatja a megjelent szülőket, tanulókat a tanév feladatairól, eseményeiről,

eredményeiről.

A szülői értekezletek, fórumok, fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként

határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg

vagy választott tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, tantestületével vagy a

szülői munkaközösséggel.

Az együttműködések további lehetőségei:

• a szülők bevonása az iskolai kirándulásokba, rendezvényekbe, tanórai, tanórán kívüli

foglalkozásokba, osztályfőnöki órák tartásába (pl.: egészségügyi témában egészségügyi

végzettségűek, bűnmegelőzési témában rendőr);

• közös kulturális vagy egyéb rendezvények szervezése szülők és pedagógusok részvételével;

• nevelési problémák megoldásának segítése;

• aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, az iskola támogatása;

• közös megoldások keresése, érdeklődő, segítő hozzáállás;

• felmérések alapján szerzett szülői igényeknek való megfelelés a tervezés, ill. a folyamat

során.

A szülői szervezet

A 20/2012. EMMI 119. § szerint az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki,

tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a tanulók csoportját érintő

bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó

ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

-56-

A diákok és pedagógusok együttműködése

A diákokat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola

igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. A tanulók

kérdéseiket, véleményeiket szóban vagy írásban, egyénileg, illetve választott képviselőik útján

közölhetik az iskola igazgatójával, a tantestülettel, a tanárokkal.

A DÖK - a diákönkormányzatnak 9 fős vezetőtestülete van, és egy támogató tanár. A

diákönkormányzatot támogató tanár folyamatosan, személyesen, a diákönkormányzat

faliújságán és iskolarádión keresztül tartja a kapcsolatot a diákokkal.

Tájékoztatás az ellenőrző könyvön keresztül. A tanulót és a tanuló szüleit a diák fejlődéséről,

egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. A munkatervben rögzített

időpontig félév és év vége előtt az osztályfőnök írásban tájékoztatja a gyenge teljesítmény

várható következményéről a szülőket.

Osztályfőnöki órák - az osztályfőnök folyamatosan tájékoztatja a diákokat minden őket

érintő eseményről.

Évnyitó, évzáró - Az igazgató tájékoztatja a diákokat a tanév feladatairól, eseményeiről,

eredményeiről.

Ismertetők és az elektronikus napló útján.

Hirdetések iskolarádión keresztül. Napi rendszerességgel tájékoztatja a diákokat az iskolai

eseményekről, eredményekről. A harmadik óra jelzőcsengetésekor kezdődik.

Iskolagyűlés - évenként tartott fórum, melyen az iskola igazgatója, a DÖK munkáját

támogató pedagógus, és az ISK vezetője beszámol az elmúlt év diákokat érintő eseményeiről,

és az új tanév feladatairól. A diákok előadhatják problémáikat, javaslataikat

osztályképviselőik útján vagy személyesen.

Iskolaújságon keresztül.

Az intézmény honlapján keresztül.

A KANDÓ(S)AJTÓ facebook oldalán keresztül.

Együttműködés a kollégiumokkal:

Az Nkt. 26.§ (2) szerint a kollégium az érdekelt iskola pedagógiai programját figyelembe

véve készíti el a pedagógiai programját. A tanulóknak mintegy 60 %-a nem miskolci, közülük kb. 5-

10% kollégista. Így magától értetődően folyamatos kapcsolatunk van a kollégiumokkal, az

osztályfőnökök rendszeresen érdeklődnek tanítványaikról, többször személyesen is felkeresve az

egyes intézményeket. Szívesen és örömmel veszünk részt egymás rendezvényein.

-57-

Az iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködése

A nevelőtanárokat tájékoztatjuk a tanulók magatartásáról és tanulmányi helyzetéről. A tanulók

problémáinak közös megoldására törekszünk, és szakmai véleménycserét folytatunk nevelési-oktatási

kérdésekben. Véleményüket figyelembe vesszük a tanulók értékelése során. A nevelőtanárokat

rendszeresen meghívjuk rendezvényeinkre (pl. szalagavató, ballagás). A kollégista tanuló

osztályfőnöke, illetve intézményünk vezetője meghívás esetén rendszeresen részt vesz a kollégiumok

rendezvényein (kollégiumi ballagás, szakmai beszélgetés).

1.9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozza a tanuló tevékenységének, munkájának

pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályokat, és a tanulmányok alatti vizsga szabályait is. Az

EMMI 64. § (1) alapján a tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az

osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye

(a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A

kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.

Osztályozó vizsga:

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,

b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az

előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

c) az 51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület

döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, azaz ha a mulasztás mértéke az adott tanítási évben összesen

- tanköteles tanuló esetén - harminc tanítási óra és egyéb foglalkozás.

d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt

tesz vizsgát.

Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek

teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben

kell megszervezni.

-58-

Az EMMI 51. §-a alapján ha a tanulónak - az ideiglenes vendégtanulói jogviszony

időtartamának kivételével - egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen

- az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a

kétszázötven tanítási órát,

- az Nkt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés

megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát,

- egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló

teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem

minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

A szakképzési törvény 39.§-a alapján ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő

gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre

vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az

évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a tanuló mulasztása az összes gyakorlati képzési idő

(óraszám) húsz százalékát eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye

alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati

követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az

évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző

iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt.

Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja.

Pótló vizsgát tehet a vizsgázó az igazgató által meghatározott vizsganapon, ha a vizsgáról neki fel

nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a

válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló

esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy

gondatlan magatartására.

Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény

számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei

megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait

értékelni kell.

-59-

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha

a) a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott,

b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad,

vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől

augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni,

ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte.

Az EMMI 65. § (1) alapján különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két

vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő

időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három

hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év

során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor

írásban kell tájékoztatni.

Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási

intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott

tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság

előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre

meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.

Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni.

Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján

erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az

adott tantárgy tanítására.

A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a

gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell

meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik - vizsgabizottságának

elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes

kormányhivatal bízza meg.

Az EMMI 66. § (1) szerint a tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a

vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében

a) meggyőződik arról, hogy a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a

vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul

vizsgázni szándékozók kizárását,

-60-

b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,

c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, aláírja a vizsga iratait,

d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.

A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A

kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint

taníthatja. A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató

felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és a zavartalan lebonyolítás feltételeinek megteremtéséért.

Az igazgató feladata ellátása során

a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a

helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe,

b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről,

c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását,

d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan,

pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni.

A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat.

Az EMMI 67-69. § alapján az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a

gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga

befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően – pl. műszaki rajz,

számítástechnikai program formájában - kell elkészíteni.

Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató

pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék. A

vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a

jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli

tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható.

Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon,

feladatlapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell

elkészíteni. A feladatlap előírhatja számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek

kell biztosítania.

Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges

segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik.

A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett

feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet

csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához

-61-

rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen

rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt

meg kell növelni.

A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján

a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó

a) számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc

perccel meg kell növelni,

b) számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt

használja,

c) írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet,

A jogszabály értelmében egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három

írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb

harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga - szükség esetén újabb pihenőidő

beiktatásával - harmadik vizsgaként is megszervezhető.

Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó

feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és

visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a

szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli

vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos

bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek

tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá

minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének

kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A

vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a

feladatlapokat - az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt - a kidolgozási idő

lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával - az időpont

feltüntetésével – lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli.

Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a

vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a

vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a

feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe,

megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját.

-62-

Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik –

a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény

súlyosságát mérlegeli, és

a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az

érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,

b) az adott tantárgyból - ha az nem javítóvizsga - a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy

c) amennyiben a vizsga javítóvizsga volt, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az

a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét.

A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.

A 70-71.§ értelmében egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető

szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak

legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a

vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként

húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és - amennyiben szükséges - kiválasztja a tétel kifejtéséhez

szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a

vizsgáztató tanár gondoskodik.

Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani

a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait

szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés

időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem

beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a

vizsgázó határozza meg. A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából

nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a

vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat.

A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha

meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló

feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát

vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett,

vagy a rendelkezésre álló idő eltelt.

Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének

értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a

szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg

kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani.

-63-

Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább

tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Amikor

a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a

vizsgajegyzőkönyvre.

A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján

a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó

a) számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,

b) a szóbeli vizsgát írásban teheti le,

Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen és a

vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek

megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt

tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc

pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja.

Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a

vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha

szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért

eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. A szóbeli

vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre

vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.

A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben

meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. A gyakorlati

vizsgafeladatokat - legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal - az iskola igazgatója hagyja jóvá. A

gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a

vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. A gyakorlati

vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a

vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a

munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról.

A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben

meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem

számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti

megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható

-64-

be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból

kieső idő.

A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell

értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak

megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az

értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott

érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga

helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni.

Iskolánkban a tanulmányok alatti vizsgákat a következők szerint szervezzük:

szóbeli vizsga;

írásbeli vizsga;

gyakorlati vizsga.

A tanulmányok alatti vizsgák során az egyes tantárgyak vizsgarészei általában az ennek megfelelő

vizsgatárgy érettségi vizsgájának vizsgarészeivel egyeznek meg.

A tanulmányok alatti vizsga részeit - írásbeli, szóbeli vagy mindkettő - a nevelőtestület, illetve a

vizsgáztatásra kijelölt intézmény határozza meg, legalább tizenöt nappal a vizsga előtt.

Vizsgatárgy Írásbeli Szóbeli Gyakorlat

Magyar nyelv és irodalom X X

Matematika X

Történelem X

Etika X

Idegen nyelv X X

Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika X

Komplex természettudomány X

Művészetek (Ének-zene) X

Testnevelés (Testnevelés és sport) X

2016. 09.01-től alkalmazzuk a 9. évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben.

-65-

Vizsgatárgy Írásbeli Szóbeli Gyakorlati

Magyar nyelv és irodalom X X

Matematika X

Történelem, társadalmi és állampolgári

ismeretek

X

Etika X

Idegen nyelv X X

Biológia – egészségtan X

Fizika X

Földrajz X

Kémia X

Ének-zene X

Testnevelés és sport X

2013. szeptember 1-jétől a 9. évfolyamtól felmenően.

A szakmai tantárgyak vizsgaformái a 9-12. évfolyamon

Villamosipar és elektronika ágazat

Tantárgy Írásbeli Szóbeli Gyakorlati

Informatika X

Elektronikai alapismeretek X

Műszaki ismeretek X

Műszaki gyakorlatok X

Műszaki informatika gyakorlat X

Műszaki rajz X

Szakmai alapgyakorlatok - informatika X

Elektrotechnika X

Elektrotechnika gyakorlat(ok) X

Elektronika X

Elektronika gyakorlat X

Irányítástechnika X

Irányítástechnika gyakorlat X

PLC ismeretek X

PLC programozási gyakorlat X

Elektrotechnika-elektronika X

Technológiai alapismeretek X

Technológiai gyakorlatok X

-66-

Informatika ágazat

Tantárgy Javítóvizsga típusa

Informatika gyakorlat

Műszaki informatika gyakorlat gyakorlat

Információtechnológiai alapok írásbeli

Információtechnológiai gyakorlat gyakorlat

Adatbázis- és szoftverfejlesztés írásbeli

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat gyakorlat

Hálózati ismeretek I írásbeli

Hálózati ismeretek I gyakorlat gyakorlat

Munkaszervezési ismeretek írásbeli

Munkaszervezési gyakorlat gyakorlat

IT alapok írásbeli

IT alapok gyakorlat gyakorlat

Programozás írásbeli

Programozás gyakorlat gyakorlat

IT szakorientáció írásbeli

IT szakorientáció gyakorlat gyakorlat

Linux alapok írásbeli

Linux alapok gyakorlat gyakorlat

Irodai szoftverek írásbeli

Irodai szoftverek gyakorlat gyakorlat

IT szakorientáció írásbeli

IT szakorientáció gyakorlat gyakorlat

Foglalkoztatás I. írásbeli

Foglalkoztatás II írásbeli

Elektronika írásbeli

Elektronika gyakorlat gyakorlat

Digitális technika írásbeli

Műszaki dokumentációs gyakorlat gyakorlat

Villamos műszerek és mérések gyakorlat gyakorlat

Folyamatirányítás és digitális jelfeldolgozás írásbeli

Folyamatirányítás és digitális jelfeldolgozás gyakorlat gyakorlat

Adatátviteli hálózatok üzemeltetése írásbeli

Adatátviteli hálózatok üzemeltetése gyakorlat gyakorlat

Műszaki programozás gyakorlat gyakorlat

-67-

Méréstechnika gyakorlat gyakorlat

Irányítástechnika alapjai írásbeli

Irányítástechnika gyakorlat gyakorlat

Gazdasági ismeretek írásbeli

Gazdasági ismeretek gyakorlat gyakorlat

Információs rendszerek írásbeli

Projektmenedzsment írásbeli

Szakmai angol nyelv írásbeli

Projektmenedzsment gyakorlat gyakorlat

IR gyakorlat gyakorlat

IT alkalmazási gyakorlat gyakorlat

Számviteli IR gyakorlat gyakorlat

Amelyik tantárgyból a vizsga több részből áll, a tanuló érdemjegyét a vizsgabizottság a szerzett

jegyek átlaga és a matematikai kerekítés szabályai alapján alakítja ki.

Az érdemjegyek megállapításánál az alábbi százalékos teljesítmény elérését vesszük

figyelembe:

% osztályzat

0 - 24 elégtelen

25 - 39 elégséges

40 - 59 közepes

60 - 79 jó

80 - 100 jeles

A teljesítmény megállapítása a tantárgyanként megállapított maximális pontszámokhoz viszonyítva

történik. Ha egy adott vizsgatárgy esetén a szóbeli vizsgát megelőzi egy másik vizsgarész, a szóbeli

vizsgát csak az a tanuló kezdheti meg, aki előzőleg legalább 12 %-os teljesítményt ért el.

A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal

szervezi. A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző

harmincadik napig, az 51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő

öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt

kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát

tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amely az

első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát.

-68-

A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon

belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független

vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a

kormányhivatalnak. A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja

az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a

vizsgázó tanulói jogviszonyban áll.

Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a

vizsgáztató intézmény a tanuló osztályzatáról a törzslapon történő bejegyzés céljából három napon

belül írásban értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb

évfolyamra lépéséről - figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott vagy a

vendégtanulóként szerzett osztályzatot - az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban

áll.

Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezt megelőzően az adott

tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítenie kellett osztályozó vizsgával. Az iskola magasabb

évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban a pedagógiai programban

foglaltak szerint kell eljárni. Ennek értelmében a tanuló nem mentesül a tanórák látogatása alól.

Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket,

tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig

azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a

nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb

évfolyamon folytathatja.

Az Nkt. 57. §(1) alapján a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt

tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Középfokú iskolai tanulmányok folytatása esetén

a sikeresen teljesített kilencedik évfolyam megismétlését az iskola igazgatója a tanuló, kiskorú

tanuló esetén a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal akkor engedélyezheti, ha arra az iskolai

rendszerű szakképzésbe történő bekapcsolódás vagy másik szakképesítés megszerzésére irányuló

tanulmányok folytatása vagy másik tanulmányi terület választása miatt van szükség. Ebben az

esetben csak a megismételt évfolyamról kap bizonyítványt a tanuló.

Az alkalmassági vizsga

A felvételi követelményekhez tartozik, hogy pályaalkalmassági, egészségügyi vizsgálaton kell

részt vennie az iskolánkba jelentkezőknek. Ez legkésőbb a beiratkozás napján történik, ahol

iskolaorvosi vizsgálat után állapítják meg, hogy a tanuló alkalmas-e a pályára. Színtévesztés,

epilepszia és szívbetegség az elektrotechnika – elektronika szakmacsoportos képzésben kizáró ok.

-69-

1.10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai

A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján jöhet létre. Mindkettőről - jelentkezés

illetve írásbeli kérelem alapján - az igazgató dönt az érvényes jogszabályok figyelembevételével. A

tanulói jogviszony a beiratkozás napjával kezdődik, amelyről a felvételt nyert tanuló és szülője

írásban értesítést kap.

A 9. évfolyamra az a tanköteles korú fiatal nyerhet felvételt, aki az 1-8. osztályt

eredményesen elvégzi, és az iskola által támasztott felvételi követelményeknek – melyeket a

központilag évente megjelentetett Felvételi tájékoztató részletesen közöl – megfelel. Az

adminisztratív formai feltételek a mindenkori érvényes előírásnak megfelelőek. A felvételi eljárást

(adminisztratív feltételek, fellebbezési lehetőségek, eljárások és határidők) a tanévre vonatkozó

miniszteri rendelet, valamint a beiskolázási szabályzat tartalmazza.

A tantestület felvételi vizsga nélküli felvételről is dönthet. Ezt mindig a tanév rendjében

meghatározott időpontban teszi közzé. Indokolt esetben egyéni elbírálás alapján más középiskolából

is kérhetik felvételüket a 9. évfolyamra. Az iskolába való belépés felsőbb évfolyamokon is történhet,

általában a tanév, illetve a félév kezdetekor, indokolt esetben bármikor.

Beiratkozáskor a tanuló vagy szülője bemutatja és átadja:

születési anyakönyvi kivonat fénymásolata

általános iskolai bizonyítvány

tankönyvigénylés

„ingyentankönyv” igénylőlap

az okmányirodában igényelt diákigazolványhoz igénylőlap

az iskolaorvos által kiadott kitöltött kérdőív (amit a felvételi értesítéssel küldünk ki)

TAJ kártyáról és a személyi igazolványról fénymásolat

lakcímkártyáról fénymásolat.

Iskolánk a nyilvántartásba vétellel és diákigazolvány kiadásával igazolja a tanulói jogviszony

keletkezését.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 22.§ (5) bekezdése szerint felvételi eljárásban az Nkt.

50. § (3) bekezdés b) pontjában szabályozott felvételi vizsgának számít - a szervezés formájától és

elnevezésétől függetlenül - a jelentkező minden olyan beszámoltatása, megmérettetése, mérése,

értékelése, amelynek célja a tárgyi tudás, a tudásszint, készség megismerése. Az EMMI rendelet 26.

-70-

§ (1) alapján az általános iskolai tanuló a középfokú iskolába az általános vagy a rendkívüli felvételi

eljárás keretében vehető fel.

Iskolánk az általános iskolai tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes

feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga, azaz központi írásbeli vizsga eredménye

alapján dönt a tanuló felvételéről. A központi írásbeli vizsgához készült feladatlapokat kell

kitöltenie mindazoknak, akik iskolánk kilencedik évfolyamára jelentkeznek. Központi írásbeli

vizsgát magyarból és matematikából kell tennie az iskolánkba jelentkező felvételizőknek. A

központi írásbeli vizsga a hivatal által megküldött feladatlapok megoldásából áll. Iskolánk

nem szervez szóbeli felvételi vizsgát.

A központi írásbeli vizsgán elért eredményt a törvényi előírásoknak megfelelően köteles

iskolánk elfogadni, függetlenül attól, hogy a jelentkező melyik iskolában vett részt a vizsgán.

A középfokú felvételi eljárást a középfokú intézmények felvételi információs rendszerében

(KIFIR rendszer) kell lebonyolítani. A hivatal szeptember 30-áig honlapján közlemény formájában

nyilvánosságra hozza az adott tanévre vonatkozóan a középfokú iskolák tanulmányi területeinek

meghatározási formáját. Iskolánk felvételi tájékoztatót készít, és azt a honlapon nyilvánosságra

hozza, valamint a KIFIR rendszerében október 31-éig elhelyezi.

Középiskolánk igazgatója a vizsgázókat az iskola honlapján, valamint az írásbeli vizsga

megkezdése előtt a vizsga helyszínén tájékoztatja arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk

elkészített és az iskola által kiértékelt dolgozatokat, és tájékoztatást ad az értékelésre vonatkozó

észrevételek megtételének szabályairól.

A 20/2012-es EMMI rendelet 36.§ -a értelmében a középiskola a jelentkező központi írásbeli

vizsgából származó felvételi teljesítményét az értékelőlap alapján állapítja meg. A felvételi dolgozat

vagy annak másolata a jelentkezőtől nem kérhető. Az írásbeli vizsga eredményéről az iskola az

értékelő lapon közvetlenül tájékoztatja a vizsgázókat.

A 20/2012-es EMMI rendelet 33.§-a értelmében amennyiben a sajátos nevelési igényű,

valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkező élni kíván az Nkt. 51. §

(5) bekezdésében biztosított jogával, a központi írásbeli vizsga jelentkezési lapjához csatolnia kell az

erre vonatkozó kérelmet, valamint a szakértői bizottság véleményét. A központi írásbeli vizsgát

szervező középiskola igazgatója a kérelemről a döntését határozat formájában hozza meg. A döntés

kizárólag a központi írásbeli vizsga letételének körülményeire vonatkozhat. Az igazgató döntésében

rendelkezik az iskolai tanulmányok során a tanuló által használt, megszokott eszközök biztosításáról,

az írásbeli dolgozat elkészítéséhez a munkaidő meghosszabbításáról, a vizsga meghatározott

részeinek értékelése alóli felmentésről.

-71-

A dolgozat megírásakor a rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete

színű tintával kell elkészíteni. A vizsga dolgozatainak javítását a hivatal által kiadott javítási-

értékelési útmutató alapján végezzük el.

Az írásbeli vizsga kiértékelt dolgozatait a vizsgázó és szülője az iskola képviselőjének

jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel vagy

elektronikus úton másolatot készíthet, és - kizárólag a hivatalos javítási-értékelési útmutatótól eltérő

értékelés esetén - az értékelésre észrevételt tehet.

Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját kiértékelt

dolgozatáról másolatot kell készíteni. A megtekintéshez - az adott írásbeli vizsgát követő nyolc

napon belül - egy munkanapot (nyolc órát) kell biztosítani.

A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig - tizenhat óráig -

írásban adhatja le. Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén egy napon

belül lehet igazolási kérelmet benyújtani. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő. Ha az

írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldás értékelésére a vizsgázó észrevételt nyújt be, az iskola az

észrevételt érdemben elbírálja. Az iskola a bírálat eredményét határozat formájában, megfelelő

indokolással, az észrevétel benyújtását követő három munkanapon belül írásban közli az észrevételt

tevővel.

Ha az észrevételt tevő az iskola határozatának kézhezvétele után is fenntartja korábbi

észrevételét, ezt egy munkanapon belül írásban közli a vizsgát szervező iskolával. A határidő

elmulasztása jogvesztő. Az iskola a fenntartott észrevételt az ügyre vonatkozó dokumentumokkal

együtt egy munkanapon belül megküldi a hivatalnak. A hivatal a fenntartott észrevételt érdemben

elbírálja. A bírálat eredményét határozat formájában, megfelelő indokolással, az észrevétel

benyújtását követő nyolc munkanapon belül rövid úton (elektronikus úton) írásban közli az iskolával,

valamint postai úton megküldi az iskolának és az észrevételt tevőnek.

Az írásbeli vizsga eredményéről a vizsgát szervező iskola - a hivatal által kiadott, a vizsga

részletes eredményeit tartalmazó, az iskola körbélyegzőjének lenyomatával, valamint az igazgató

vagy az általa kijelölt személy aláírásával hitelesített értékelő lapon - közvetlenül tájékoztatja a

vizsgázókat.

A középfokú iskola a felvételi vizsgák befejezése után, legkésőbb a tanév rendjéről szóló

miniszteri rendeletben meghatározott időpontig a honlapján nyilvánosságra hozza a jelentkezők

felvételi jegyzékét. A középfokú iskola igazgatója a jelentkezők listájának felhasználásával

tanulmányi területenként elkészíti az ideiglenes felvételi rangsort, valamint tanulmányi területenként

közli a felvehető tanulók számát.

-72-

A felvételi jegyzéket tanulmányi területenként kell elkészíteni, valamennyi, az adott

tanulmányi területre jelentkező feltüntetésével. A jelentkező az oktatási azonosító számával szerepel

a jegyzéken egyéb személyes adatai nélkül. A jegyzék továbbá tartalmazza a jelentkezőnek a felvételi

eljárásban elért összesített eredményét és az iskola által meghatározott rangsorban elfoglalt helyét.

(20/2012. 40.§)

Az azonos pontszámot elért tanulók közül előnyben részesítjük a sorrend megállapításakor:

A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell

részesíteni a hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek

hiányában tartózkodási helye az iskola székhelye, telephelye szerinti járás területén található, vagy

akinek különleges helyzete ezt indokolja. A különleges helyzetet iskolánk pedagógiai programja a

következőképpen szabályozza.

Ennek alapján előnyben részesítjük:

a halmozottan hátrányos helyzetűeket (igazolás szükséges),

a miskolci lakhellyel rendelkezőket (igazolás szükséges),

akinek szülei, testvérei korábban iskolánk tanulói voltak (ha tudomást szerzünk róla, sajátos

helyzet),

az írásbeli eredménye jobb,

abc-sorrend.

A nevelési-oktatási intézmény köteles a tanulót, valamint a kiskorú tanuló szülőjét írásban

értesíteni gyermeke iskolai felvételével kapcsolatos döntéséről. A felvételt hirdető középfokú iskola

az egyeztetett felvételi jegyzék alapján, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott

határidőig megküldi a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőnek, kiskorú

jelentkező esetén a szülőnek, továbbá, ha a jelentkező tanulói jogviszonyban áll, az általános

iskolának is.

A középfokú iskola igazgatója a felvételi döntésekről szóló értesítések megtörténte után a

következő tanév első napjáig rendkívüli felvételi eljárást írhat ki.

A jelentkezés elutasítása esetén az iskola igazgatójának fel kell hívnia a jelentkező, kiskorú

jelentkező esetén a jelentkező és a szülő figyelmét, hogy az Nkt. 37. § (3) bekezdése alapján a döntés

ellen jogorvoslattal élhet. A jogorvoslati eljárást megindító kérelmet annak a középfokú iskolának a

fenntartójához kell benyújtania a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, amelyiknek a

döntésével a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a szülő nem ért egyet. A középfokú iskola a

tanköteles tanuló beiratkozásáról értesíti azt az általános iskolát, amelyikben a tanulmányait folytatta.

-73-

Az átvétel szabályai

Iskolánk a jogszabályban meghatározott keretek között - állapítja meg a tanulói jogviszony

létesítésének tanulmányi feltételeit. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 47. § (1) szerint, ha a

szakgimnázium szakképzési évfolyamára jelentkező nem az adott iskolában közismereti oktatásban

megkezdett tanulmányait kívánja folytatni, a tárgyév február 15-étől az iskola által meghatározott

időben kérheti felvételét vagy átvételét. Iskolánk a felvételt a szakképzésre vonatkozó jogszabályok

szerint egészségügyi vizsgálathoz, bizonyos esetben különbözeti vizsga vállalásához köti.

Az Nkt. 50. § (1) szerint a tanuló - beleértve a magántanulót is - az iskolával tanulói

jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel

jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói

jogviszony a beíratás napján jön létre.

Tanuló átvétele más módon is történhet. Ha a tanköteles tanulóval szemben fegyelmi

büntetést alkalmaztak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén, akkor a szülő köteles új

iskolát keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában történő elhelyezése a

szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül

köteles másik iskolát kijelölni számára. A fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola

igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott.

1.11. A szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó

rendelkezései

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 47. §-a és a 2011. évi CLXXXVII. szakképzési

törvény alapján. A Szakképzési törvény 21. §-nak megfelelően az OKJ szerint iskolai rendszerű

szakképzésben megszerezhető szakképesítés-ráépülés esetén a szakképzési évfolyamok száma nem

lehet több négy szakképzési évfolyamnál. A 22. § (1) értelmében a szakképesítésre történő

felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a

szakgimnázium pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint a

tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról a kerettantervben meghatározottak

figyelembevételével az iskola igazgatója határoz.

-74-

A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe

bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével, azzal, hogy legkésőbb a

tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az

érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha az érettségi végzettség

megszerzésére az e bekezdésben meghatározott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg.

Kizárólag szakképzési évfolyamokon folyhat nevelés-oktatás a szakgimnáziumban, ha a

szakgimnázium olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki - figyelembe véve a (2)

bekezdésben foglaltakat - teljesítette a szakképzési évfolyamra történő belépés követelményeit.

A szakgimnáziumnak négy középiskolai és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott

számú szakképzési évfolyama van. A 9–12. évfolyamokon az általános műveltséget megalapozó

közismereti, valamint szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatás folyik. A tanulók az érettségi

bizonyítvány, valamint a középfokú szakképesítés megszerzése mellett felkészülnek a szakirányú

felsőfokú továbbtanulásra vagy a szakirányú munkába állásra. A közismereti képzés alapvetően

egységes kerettanterv alapján történik, de a szakképzési irányok alapján egyes tantárgyak óraszáma

eltérő az ágazatok szerint.

A szakképző évfolyamra való felvétel

Az iskolai rendszerű szakképzés felvétellel, átvétellel vagy a szakképzési évfolyamra történő

továbbhaladással kezdődik. A felvételről az igazgató dönt. A szakképző évfolyamra való felvétel,

illetve a szakképző évfolyamon a továbbhaladás feltétele:

egészségügyi alkalmasság: annak az orvosi szakvéleményre alapozott megállapítása, hogy a

szakképzésbe bekapcsolódni szándékozó személy testi adottságai, egészségi és pszichikai

állapota alapján képes önmaga és mások veszélyeztetése nélkül a választott szakma szerinti

tevékenység, foglalkozás gyakorlására és a szakmai vizsgára való felkészülésre;

előírt gyakorlat: a szakképesítés megszerzéséhez szükséges meghatározott összefüggő

szakmai gyakorlat, amelynek időtartamát a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye

tartalmazza;

iskolai előképzettség: a szakképzés megkezdéséhez szükséges iskolai végzettség: sikeres

érettségi vizsga;

A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe

bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével, azzal, hogy legkésőbb az

első szakképzési évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi

-75-

végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi

végzettséget nem szerzi meg.

Az egyéves szakképzésbe csak az a tanuló vehető fel, aki a 9-12. évfolyamon is az adott

szakmacsoportban végezte tanulmányait és megfelel a szakmai programban szabályozott

követelményeknek.

A szakmacsoportos tárgyak beszámíthatóságáról a törvényi szabályozás előírásai alapján az iskola

igazgatója dönt.

A jogszabályoknak megfelelően, ha tanuló huszonötödik életévét betölti, kizárólag

felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.(Nkt.60..(2) )

A szakképzési törvény 27. § (1) alapján a szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben

folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt - megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe

a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint

be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények

teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell

benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző

iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz

lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait

kell alkalmazni.

A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban

(vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú

gyakorlati idő - a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján az (1) bekezdésben

meghatározottak szerint - beszámítható.

Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a

szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági

követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára

bocsátásnak.

-76-

1.12. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával

kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegélynyújtás célja az élet megmentése, a további egészségkárosodás

megakadályozása, valamint a gyógyulás elősegítése. Fontosnak tartjuk, hogy mindenki elsajátítsa az

alapvető elsősegélynyújtási ismereteket, melyekkel életet menthet. Az elsősegélynyújtás alapjait

osztályfőnöki, illetve biológiaórákon sajátíthatják el a tanulók.

A foglalkozások alkalmával megtanulják az elméleti részt, majd feladatlapokat töltenek ki,

melyek megoldásait közösen megbeszélik. Az osztályfőnöki órák alkalmával elsősegély-oktató filmet

tervezünk levetíteni. A sikeresen elsajátított elméleti anyag után gyakorlatban is folytatódik az

oktatás. Az iskolai védőnő tanórán belüli és kívüli foglalkozásokon bemutatja az elsősegélynyújtás

gyakorlati alapjait. Testnevelés órákon és szakmai gyakorlatok előtt - külön jegyzőkönyvezve -

balesetvédelmi oktatást tartunk.

Egészségnapok, iskolahét szervezése során elsősegélynyújtási bemutatót, vetélkedőket

szervezünk az iskola tanulóinak részvételével. Iskolai és iskolán kívüli balesetek megelőzése

témakörben az iskola munkavédelmi oktatásáért felelős személy tájékoztatót tart osztályfőnöki órák

keretein belül. A balesetmentes közlekedési ismeretek, valamint a gyalogos és kerékpáros közlekedés

fontos szabályainak megismerésével (filmvetítéssel egybekötve) sajátíthatják el a KRESZ fontos

szabályait.

Az elsősegélynyújtási kötelezettséget törvény szabályozza: az 1997. évi CLIV. tv. az

egészségügyről külön rendelkezik az egyén szerepéről és megkülönbözteti a laikus és az

egészségügyi szakdolgozót, illetve ennek megfelelő döntési helyzetet teremt. „5.§ Mindenkinek joga

van olyan ismeretek megszerzéséhez, amelyek lehetővé teszik számára az egészsége védelmével és

fejlesztésével kapcsolatos lehetőségek megismerését, valamint megfelelő tájékoztatáson alapuló

döntését az egészséggel kapcsolatos kérdésekben. Mindenkinek kötelessége - a tőle elvárható módon

- segítséget nyújtani és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi szolgáltatót értesíteni,

amennyiben sürgős szükség vagy veszélyeztető állapot fennállását észleli, vagy arról tudomást

szerez.”

-77-

1.13. Interkulturális program

„… A jövevényeket jóakarattal gyámolítsd, és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben

tartózkodjanak...” (István király Intelmei)

Más kultúrából érkező tanulók beilleszkedését segítő interkulturális program

Programunk a más kultúrából érkező tanulóinknak kíván segítséget nyújtani az iskolai

előrehaladáshoz, a sikeres szocializációhoz.

Nő azon tanulóin száma, akiknek valamelyik szülője nem magyar anyanyelvű.

A nevelőtestület arra törekszik, hogy az elfogadás, az érzékenyítés, a felzárkóztatás, és az

esélyegyenlőség és differenciálás biztosításával, hogy ezen tanulók beilleszkedését, és főleg a magyar

nyelv tanulását segítse.

Iskolánk a „Sokféleség, Méltányosság, Lehetőség”: interkulturális tanulási környezet

megteremtése migráns tanulók fogadására című pályázatban vett részt - TÁMOP-3.4.1.B-11/2-2012-

0002 sz. - három iskola pedagógusaival, konzorciumi együttműködésben.

-78-

2. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

„A világ ismereteinek mennyisége minden tíz évben megkétszereződik – és

maga ez a tempó is növekvőben van. Már húszévnyi iskolázás is kevés; hamarosan

úgy fognak meghalni az öregek, hogy még nem tanulták meg, hogyan éljenek, és

teljes kultúránk összeomlik felfoghatatlan bonyolultsága miatt.”

( Arthur Charles Clarke )

2.1. A választott kerettanterv megnevezése

A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú

EMMI rendelet mellékletei:

6. melléklet -Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára

2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben alkalmazzuk:

2016/2017-es tanévben a 10., 11. és 12. évfolyamon

2017/2018-as tanévben a 11. és 12. évfolyamon

2018/2019-es tanévben a 12. évfolyamon

14. melléklet - Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára

2016. szeptember 1-jétől alkalmazzuk felmenő rendszerben (a 9. évfolyamtól kezdve)

A választott kerettanterv tantárgyait és óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

http://kerettanterv.ofi.hu/6_melleklet_9-12_szki/index_szakkozep.html

-79-

Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola: elektrotechnika-elektronika szakmacsoport

Tantárgyak

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

heti

óra

felhasz-

nált

heti

óra

felhasz-

nált

heti

óra

felhasz-

nált

heti

óra

felhasz-

nált

Magyar nyelv és irodalom 4 6 4 5 4 4 4 4

Idegen nyelvek 4 8 4 8 4 8 4 8

Matematika 4 8 3 6 3 6 4 8

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek 2 2 2 2 3 3 3 3

Etika 0 0 0 0 1 1 0 0

Biológia – egészségtan 0 0 2 2 2 2 1 1

Fizika 3 3 3 3 2 2 0 0

Kémia 2 2 1 1 0 0 0 0

Földrajz 1 1 2 2 0 0 0 0

Művészetek (Ének-zene) 1 1 0 0 0 0 0 0

Informatika 2 4 2 4 2 4 2 4

Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1

Szakmai tárgyak

órakerete, amelyből 1óra

(szakmai irányú képzésre)

szabadon tervezhető**

6 14 7 15 8 16 11 19

Műszaki informatika 2 6 2 6 0 0 0 0

Műszaki ismeretek 2 2 0 0 0 0 0 0

Műszaki gyakorlatok 2 6 1 3 0 0 0 0

Munkaszervezés 0 0 1 1 0 0 0 0

Műszaki rajz 0 0 1 1 0 0 0 0

Elektrotechnika 0 0 1 1 1 1 2 2

Elektrotechnika gyakorlat 0 0 1 3 1 3 0 0

Elektronika 0 0 0 0 2 2 4 4

Elektronika gyakorlat 0 0 0 0 2 6 3 9

Irányítástechnika 0 0 0 0 1 1 1 1

Irányítástechnika

gyakorlat 0 0 0 0 1 3 1 3

Összes felhasznált óra 35 55 36 54 35 52 35 53

Szabadsáv 4 4 4 4

Rendelkezésre álló

órakeret 35 36 35 35

57 57 58 58

Szabadon választható:

emelt szintű érettségire

való felkészítés,

felzárkóztatás

2 3 6 5

Nkt.27.§.(5)

tehetséggond.,

felzárkóztatás 1 1 1 1 4

-80-

Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola: informatika szakmacsoport

Tantárgyak

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

heti

óra

felhasz-

nált

heti

óra

felhasz-

nált

heti óra

felhasz- nált

heti óra

felhasz- nált

Magyar nyelv és irodalom 4 6 4 5 4 4 4 4

Idegen nyelvek 4 8 4 8 4 8 4 8

Matematika 4 8 3 6 3 6 4 8

Történelem, társadalmi és állampolgári

ismeretek 2 2 2 2 3 3 3 3

Etika 0 0 0 0 1 1 0 0

Biológia – egészségtan 0 0 2 2 2 2 1 1

Fizika 3 3 3 3 2 2 0 0

Kémia 2 2 1 1 0 0 0 0

Földrajz 1 1 2 2 0 0 0 0

Művészetek (Ének-zene) 1 1 0 0 0 0 0 0

Informatika 2 4 2 4 2 4 2 4

Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1

Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra

(szakmai irányú képzésre) szabadon

tervezhető** 6 12 7 15 9 19 12 24

Információtechnológiai alapok 1 1 0 0 0 0 0 0

Információtechnológiai gyakorlat 2 6 0 0 0 0 0 0

Munkaszervezési ismeretek 0 0 0 0 0 0 1 1

Munkaszervezési gyakorlat 0 0 0 0 0 0 2 6

Adatbázis- és szoftverfejlesztés 1 1 2 2 2 2 2 2

Adatbázis- és szoftverfejlesztés

gyakorlat 1 3 2 6 3 9 2 6

Hálózati ismeretek I. 0 0 1 1 1 1 2 2

Hálózati ismeretek I. gyakorlat 0 0 2 6 2 6 2 6

Kötelezően választható:

Gazdasági ismeretek ,Elektronika 0 0 0 0 1 1 1 1

Munkavédelmi alapismeretek 1 1 0 0 0 0 0 0

Összes óra 35 53 36 54 36 55 36 58

Szabadon tervezhető órakeret 4 4 4 4

Osztályok óraszáma 35 36 35 35

Rendelkezésre álló órakeret 57 57 58 58

Szabadon választható: emelt szintű

érettségire való felkészítés, felzárkóztatás 4 3 3 0

Nkt.27.§.(5) tehetséggond, felzárkóztatás 1 1 1 1 4

A 11-12. osztályban érdeklődésnek megfelelően választhatnak gazdasági ismeretek, ill. elektronika tantárgyból.

-81-

A kerettantervek közül az alábbiakat választottuk:

Tantárgy

megnevezése Változat Óraszámok:

Matematika B

változat 4-3-3-4

Fizika B

változat 3-3-2-0

Informatika emelt 2-2-2-2

Művészetek Ének-

zene 1-0-0-0



2018/2019-es tanévben a 12. évfolyamon

-82-

Óraterv a kerettantervekhez

Villamosipar és elektronika XI., Informatika XIII. ágazatok esetében

- 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben (a 9. évfolyamtól kezdődően) alkalmazzuk

-

Tantárgyak 9.

évf.

10.

évf.

11.

évf.

12.

évf.

9-12.

óraszám

összesen

5/13.

évf.

5/13.

évf.

óraszám

összesen

Magyar nyelv

és irodalom 4+2 4 4 4 556 - -

Idegen nyelv 4+4 4+4 4+4 4+4 556 4 124

Matematika 3+3 3+3 3+3 3+3 417 - -

Történelem 2 2 3 3 345 - -

Etika - - - 1 31 - -

Informatika 2+2 2+2 - - 144 - -

Művészetek:

Ének-zene - - 1 - 36 - -

Testnevelés 5 5 5 5 695 - -

Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -

Komplex

természettudomány 3 - - - 108 - -

Ágazathoz

kapcsolódó

tantárgy: Fizika

- 2 2 2 206 - -

Kötelezően

választható

tantárgy:

Informatika

- - 2+2 2+2 134 - -

Pénzügyi és

vállalkozói

ismeretek

- 1 - - 36 - -

Érettségire

épülő (fő)

szakképesítés

8(7,5) 8(11) 7(4,5) 7(7)

(1045+453)

1498

31 961

Érettségi

vizsga

keretében

megszerezhető

szakképesítés

3(3,5) 4(1) 3(5,5) 3(3) - -

Rendelkezésre

álló

órakeret/hét

35 36 35 35 35

Tanítási hetek

száma 36 36 36 31 31

Éves összes

óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085

-83-

2.2. A nem kötelező foglalkozások

A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások,

továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások

megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó

vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma.

A választott kerettantervekben meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai

foglalkozásokon az elsajátítandó tananyag gyakorlása, képességfejlesztés, a közép- és emelt

szintű érettségire való felkészítés folyik.

A többletóraszámokat az egyes tematikai egységek közötti elosztással, pl. elmélyítés,

gyakorlás, és képességfejlesztés céljára fordítjuk.

A kerettantervben megadott szabad sávot iskolánk az alábbi módon használta fel a

közismereti tantárgyak esetében:

Tantárgy 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Idegen nyelv 1 1 1 1

Matematika 1 0 0 1

Fizika 1 1 1 0

Informatika 1 2 2 2

Összesen: 4 4 4 4

A szabadon és kötelezően választható tantárgyakat az összesített táblázat tartalmazza. A

megtanítandó tananyagok a tantárgyak részletes tantervében találhatók.

2013. szeptember 1-jétől felmenő (2016. szeptember 1-jétől kifutó) rendszerben alkalmazzuk:



2018/2019-es tanévben a 12. évfolyamon.

A 2011. évi CXC. törvény 27. §-a értelmében a tanuló heti kötelező tanóráinak számát,

beleértve a választható tanóráinak számát a 6. melléklet határozza meg. Az iskola a tanuló

heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét

tanórai foglalkozás, egyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz veheti igénybe.

-84-

A középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok

engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos

helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási

rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára differenciált fejlesztést biztosító

foglalkozásokat. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti

egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett. Nkt.27.§.(5)

2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és

taneszközök kiválasztásának elvei

2.3.1. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei

Iskolánkban az oktató-nevelő munka során a pedagógusok olyan nyomtatott

taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, atlasz stb.) használnak, amelyeket az oktatásért felelős

miniszter tankönyvvé nyilvánított. Egyéb segédanyag (film, újság, CD, interneten fellelhető

információ stb.) csak akkor vehető igénybe, kérhető számon a diákoktól, ha a hozzáférhetőség

egyértelműen megoldható. Az iskolai könyvtár állományának állandó bővítésével biztosítjuk,

hogy a szaktanárok a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a szükséges

segédeszközökhöz.

A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van

(pl. tornafelszerelés, rajzeszközök, számológép stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle

tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói eszközöket a tanárok szakmai

munkaközössége határozza meg az iskola helyi tanterve és a taneszközjegyzék alapján. A

kötelezően előírt taneszközökről a szülőket tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a szülők

(diákok) kötelessége.

-85-

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek az alábbi szempontokat

veszik figyelembe:

- A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, igazodjon a tanuló

képességeihez, szakmai szempontból feleljen meg az oktatás szintjének.

- Azokat az eszközöket részesítjük előnyben, amelyek több tanéven át

használhatók.

- Évről évre bővül a tartós könyvek száma. Ezeket a tankönyveket (atlaszok,

feladatgyűjtemények, nyelvi gyakorlókönyvek, szöveggyűjtemények stb.) egy,

ill. többéves használatra ingyen kapják meg a tanulók.

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszközöket az oktatás

minőségét lényegesen jobbító esetben veszünk igénybe.

2.3.2. A tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának

kötelezettsége

A kedvezmények iránti igényt az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt, az iskola

által meghatározott időben az igénylőlap felhasználásával kell bejelenteni. Az igénybejelentés

időpontjáról az iskola az igénybejelentési határidő előtt legalább tizenöt nappal korábban,

írásban értesít minden tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. A határidő jogvesztő, ha a

tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával.

Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott

időpont eltelte után állt be.

Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás

igénylését követő időpont után áll be - beleértve az iskolaváltást is - az iskola a tankönyvek

kölcsönzésével, tankönyvek rendelkezésre bocsátásával teljesíti az igényt. Az iskola a

megfelelő igények kielégítését követően a benyújtott további igényeket a rendelkezésre álló

tárgyévi tankönyv-támogatási keret, valamint a könyvtári tankönyvkészlet

figyelembevételével a házirendben meghatározott módon bírálja el.

A tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján kell a normatív

kedvezményre jogosult birtokába adni. Ha az iskola a tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján

adja a normatív kedvezményre jogosult tanuló birtokába, a használat jogát a tanulói

jogviszony fennállása alatt addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az

-86-

adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból

vizsgát lehet vagy kell tenni.

A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből,

megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a

rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A kölcsönzött tankönyv a tanuló

részére értékesíthető. A tankönyv-kölcsönzéssel, a tankönyv-értékesítéssel, a tankönyv

elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség

mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdéseket az iskola házirendje meghatározza

meg.

2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok

helyi megvalósításának részletes szabályai

A Nemzeti alaptanterv és az érettségi vizsga követelményrendszere meghatározzák

azokat a műveltségi területeket, tantárgyakat és követelményeket, amelyekhez igazodva

iskolánk nevelőtestülete helyi tantervét megalkotta.

2.4.1. Komplex intézményi mozgásprogram

Az iskolai testnevelés és sport - mozgásos tevékenység lévén - ismeretrendszerével,

értékeivel, illetve funkciójával - sajátosan összetett műveltségi terület. Megkülönböztetett

részét képezi a tanulók testi, motoros, lelki, értelmi, érzelmi és szociális fejlődését szolgáló

teljes körű iskolai egészségfejlesztésnek, az intézményi komplex mozgásprogramnak,

valamint a személyiségfejlesztésnek és a tehetséggondozásnak (7/2014. (I. 17.) Korm.

rendelet).

A rendszeres fizikai aktivitás jelentős szerepet játszik a magyar társadalom jövője

szempontjából, nevezetesen az egészséget és az életminőséget döntően befolyásoló, számos,

nem fertőző népbetegség (túlsúly, kövérség, szív- és érrendszeri, daganatos, mozgásszervi,

lelki betegségek, táplálkozási zavarok, testképzavarok, szenvedélybetegségek) elsődleges

megelőzésében. Az egészség megőrzésével részletesen 1.3. Egészség fejlesztéssel kapcsolatos

feladatok rész foglalkozik.

-87-

A motoros képességfejlesztéssel a fittség szervi megalapozása (keringés, vázizomzat,

csontozat, ízületi mozgékonyság) is a prevenciót szolgálja. A tanulók képessé válnak saját

fittségi szintjüket értékelni, saját szintjüknek, képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelő

fejlesztő hatású mozgásprogramot kidolgozni, illetve azt végrehajtani. Ezt szolgálta a „TE IS”

pályázatunk is. A cél az hogy a rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebben

viseljék el a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A mozgásaiban művelt egyén a

széleskörű mozgásképesség- és mozgáskészség-bázisát képes változó körülmények között

tudatosan, tervezetten a mindennapi egészségfejlesztés és - megőrzés szolgálatába állítani.

A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves

munkaterv részét képezi.

Ösztönözzük tanulóinkat, arra, hogy az iskolába járásukkor előnyben részesítsék a

kerékpárt, a gyaloglást. Kerékpártárolásra alkalmas helyet is biztosítunk számukra.

Az intézmény tanulói rendszeresen részt vesznek a település és a különféle szervezetek

által meghirdetett sport- és egészségnapokon, diáksport rendezvényeken, iskolák

közötti versenyeke, tömegsport rendezvényeken.

Az alternatív és szabadidős mozgásrendszerek keretében az alábbi sportágakat a

feltüntetett órában beépítettük az óratervi órakeretbe: atlétika, kosárlabda, szertorna,

röplabda, kézilabda.

Az alábbi sportágakból házibajnokságot szervezünk: asztalitenisz, floorball, tanár-diák

kosárlabda mérkőzés, 24 órás teremlabdarúgás.

Az iskolai sportkörünk az alábbi szakágakkal rendelkezik: kosárlabda, röplabda,

szertorna, sakk (idén újra indult).

Az évszak sajátosságainak megfelelően a következő mozgásos tevékenységeket

végezzük:

ősszel: képesség fejlesztés, atlétika, kosárlabda,

télen: képesség fejlesztés, kosárlabda, szertorna, netfit mérések

tavasszal: röplabda, atlétika, kézilabda, netfit mérések

-88-

A tanulmányi kirándulások és az iskola által szervezett táboroztatás keretében,

tapasztalt túravezető közreműködésével rendszeresen szervezünk gyalogtúrákat, igény

szerint vízi- és sítáborokat.

A tanulók fizikai állapotának mérését minden évben elvégezzük. Ezeknek a

méréseknek a tapasztalatait felhasználjuk a testnevelési órák fizikai

képességfejlesztésének megtervezésénél, a sportköri foglalkozásokon és a tömegsport

órákon.

2.4.2. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának

módja

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27.

§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon.

Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből

heti öt órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelésórát az

alábbi rendben biztosítjuk:

a diáksportkörben sportoló tanulók számára a választott szakosztályban heti 2 órás

kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel,

a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a

szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott

tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával,

két óra tömbösítve az órarendben (ez lehetőséget biztosít a kerettantervben előírt

úszás, atlétika oktatására, ill. konditerem, jégpálya igénybevételére).

a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2 órás gyógytestnevelési

foglalkozáson történő részvétellel, azon tanulóink számára, akik – az iskola

egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt

vehetnek.

-89-

Az iskola a kötelező tanórák keretében gondoskodik a könnyített testnevelés

megszervezéséről. A mindennapi testedzés részeként biztosítjuk a tanulóknak a

lehetőséget, hogy a tanítási órák után a rendelkezésre álló eszközöket használják.

A sportkörön belüli sportcsoportok:

Röplabda 2 x 45 perc évi 72 óra

Kosárlabda 2 x 45 perc évi 72 óra

Torna 2 x 45 perc évi 72 óra

Labdarúgás 45 perc évi 36 óra

Sakk 45 perc évi 36 óra

Lehetőséget biztosítunk diákjaink számára, hogy a mindennapos testnevelés

követelményeit diáksportkörünk szakosztályaiban teljesítsék minimum heti 2 óra

időtartamban. A benyújtott jelentkezések alapján a sportköri foglalkozást választó diákok

számára a heti két órás foglalkozás kötelező.

Országos, megyei, valamint városi sportversenyeken, és diákolimpián vesznek részt

szakosztályaink. Együttműködünk a városban és környéken működő szakosztályokkal. Az

iskola és a diáksportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja a diáksportkör munkaterve,

amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A feladatok

megoldásához figyelembe veszi a diáksportkör munkatervét, biztosítja a szükséges

erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. A diáksportkör elnöke a tanév

végén beszámol a sportkör tevékenységéről, és az eredményekről listát készít. A diáksportkör

vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője.

-90-

2.5. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében

a pedagógusválasztás szabályai

Az iskola vállalja és biztosítja a megemelt óraszámú oktatást magyar nyelv és

irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, fizika, informatika és elektronikai

alapismeretek tárgyakból.

Kötelezően választható a 11-12. évfolyamon a gazdasági ismeretek vagy az elektronika

tantárgy az informatika szakmacsoportban. A választható tantárgyak meghirdetésekor

megjelöljük a tervezett pedagógust, és ha lehetséges, a tantárgyfelosztáskor figyelembe

vesszük.

2.6. A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése

Az iskola az érettségire felkészítő általános műveltséget megalapozó 9-12. évfolyam

végén érettségi vizsgát szervez. A 9–12. évfolyamokon az általános műveltséget megalapozó

közismereti, valamint szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatás folyik.

Az iskola vállalja és biztosítja a kétszintű érettségi letételét, az erre való felkészülést,

középszinten magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, fizika, és

informatika tárgyakból, emelt szinten pedig a kötelező tárgyakon kívül informatikából.

Kötelező 2017-től a szakmai ágazati érettségi vizsgatárgy, az erre történő (emelt és/vagy

középszintű) felkészítést biztosítja az iskola.

Szakgimnáziumokban kötelező 2017-től a szakmai ágazati érettségi vizsgatárgy.

A szakgimnázium biztosítja, hogy a tanuló

a) képzési ágazatának megfelelő ágazati,

b) ágazaton kívüli szakmai vizsgatárgya érettségi vizsgájára fel tudjon készülni.

A szakgimnázium az ágazati és ágazaton kívüli szakmai vizsgatárgyon kívül legalább egy

vizsgatárgyból a helyi tantervében meghatározottak szerint teszi lehetővé az emelt szintű

érettségi vizsgára történő felkészülést. E döntéséhez kikéri az iskolai diákönkormányzat

véleményét. Az emelt szintre történő felkészítés mellett a kötelező érettségi vizsgatárgyakon

kívül szakgimnáziumban legalább kettő vizsgatárgyból lehetővé kell tenni a középszintű

vizsgára történő felkészülést.

-91-

Előrehozott érettségi vizsgákra készítjük fel tanulóinkat idegen nyelvből és informatikából.

Az előrehozott érettségi vizsga megkezdésének (nem a jelentkezésnek) feltétele,

hogy a jelentkező az adott vizsgatárgynak az iskola helyi tantervében szereplő követelményeit

teljesítse és ezt a bizonyítványba beírt osztályzatokkal igazolni tudja. Idegen nyelv

tantárgyból az tehet előrehozott érettségi vizsgát a 11. osztály végén, aki a 11. és a 12. osztály

helyi tantervében meghatározott tananyagból sikeres osztályozó vizsgát tett. Az osztályozó

vizsga osztályzatát a bizonyítványban a „Megjegyzés” rovatba a vizsga dátumával és a

megfelelő záradékkal jegyzik be az osztályfőnökök.

Az előrehozott érettségi megléte miatt a tanulót az adott tantárgyból nem kell osztályozni,

hiszen teljesítette a tantárgy követelményeit, de ez a tény nem mentesíti őt az órák

látogatása alól.

2.7. Az érettségi vizsgatárgyak témakörei

A módosított és hatályos 40/2002. (V.24.) OM rendelet alapján az érettségi vizsga

részletes követelményeiről.

2.7.1. Magyar nyelv (témakörönként 2-4)

I. Kommunikáció

1. A kommunikációs folyamat tényezői

2. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei

3. A tömegkommunikáció hatása

4. Pragmatika: a sikeres nyelvhasználat (nyelvi udvariassági formák)

II. Ember és nyelvhasználat

5. A jel, a nyelv mint jelrendszer

6. A nyelvváltozatok

7. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre

III. A magyar nyelv története

8. Nyelvtörténeti korszakok vagy a magyar nyelv eredete

9. A nyelvújítás

10. Nyelvművelés

-92-

IV. A nyelvi szintek

11. Hangtan

12. Alaktan és szótan

13. A mondat szintagmatikus szerkezete vagy mondattan

V. A szöveg

14. A szöveg és a kommunikáció vagy a szöveg szóban és írásban

15. A szöveg szerkezete és jelentése vagy a szövegtípusok

VI. A retorika alapjai

16. A nyilvános beszéd

17. Érvelés, megvitatás, vita

VII. Stílus és jelentés

18. Szóhasználat és stílus

19. A szójelentés vagy a stíluseszközök

20. Stílusréteg, stílusváltozat

2.7.2. Irodalom

I. Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők (6)

1. Petőfi Sándor

2. Arany János

3. Ady Endre

4. Babits Mihály

5. Kosztolányi Dezső

6. József Attila

II. Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők (6)

7. Balassi Bálint vagy Csokonai Vitéz Mihály vagy Berzsenyi Dániel vagy Zrínyi

Miklós

8. Kölcsey Ferenc vagy Vörösmarty Mihály vagy Jókai Mór

9. Mikszáth Kálmán vagy Móricz Zsigmond

10. Szabó Lőrinc vagy Radnóti Miklós

11. Örkény István

12. Kertész Imre

III. Művek a magyar irodalomból III. Kortárs szerzők (1)

13. Egy szerző művének értelmezése az utolsó 30 évből

-93-

IV. Művek a világirodalomból (3)

14. Az orosz vagy a francia realizmus

15. Thomas Mann vagy Franz Kafka

16. A Biblia

V. Színház – és drámatörténet (2)

17. Szophoklész vagy Shakespeare

18. Katona József vagy Madách Imre

VI. Az irodalom határterületei (1)

19. Irodalmi művek adaptációi. A szórakoztató irodalom

VII. Regionális kultúra, interkulturális jelenségek és a határon túli irodalom

(1)

20. Városunk színháza vagy a tájhoz kötődő szerzők (pl. Kazinczy Ferenc, Szabó

Lőrinc), irodalmi művek, a régió kultúrája vagy határon túli irodalom

A hatályos jogszabályoknak megfelelően változtatjuk az előző vizsgáztatási időponthoz

képest a vizsgatémaköröket, tételeket.

A cserélt témakörökre utaltunk („vagy”). A jogszabály lehetővé teszi a vizsgázó

számára, hogy választhat a megjelölt szerzők vagy témakörök közül, ha a feladat

lehetővé teszi.

2.7.3. Történelem

I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági

ismeretek

1. Anjou Károly Róbert uralkodása

2. Az ipari forradalmak legjelentősebb területei és találmányai vagy alapvető

pénzügyi és gazdasági fogalmak, folyamatok a XXI. században

3. A Rákosi-korszak és gazdaságpolitikája Magyarországon

II. Népesség, település, életmód

4. A középkori város és a céhes ipar jellemzőinek bemutatása

5. A mohácsi vész és az ország három részre szakadása

6. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a XVIII. századi Habsburg

Birodalomban

-94-

III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

7. Hunyadi Mátyás uralkodói portréja intézkedései alapján

8. Luther és Kálvin szerepe – a reformáció főbb irányzatai

9. Széchenyi és Kossuth reformprogramja

10. A munkaviszonyhoz kapcsolódó ismeretek

IV. Politikai berendezkedés a modern korban

11. Az Európai Unió vagy a kétpólusú világ kialakulása

12. A rendszerváltozás vagy a Kádár-rendszer jellemzői

13. A politikai intézményrendszer fő elemei: parlamenti demokrácia

Magyarországon, az aktív és felelős állampolgárság alapjai

V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

14. Az athéni demokrácia intézményei, működése vagy Julius Caesar egyeduralmi

kísérlete

15. Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége

16. Az áprilisi törvények és a szabadságharc, vagy a kiegyezés és a dualizmus

17. A nemzetiszocializmus ideológiája és propagandája vagy a sztálini diktatúra

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

18. A II. világháború

19. A trianoni békeszerződés és következményei vagy a Horthy-korszak

20. Az 1956-os forradalom

A hatályos jogszabályoknak megfelelően változtatjuk az előző vizsgáztatási időponthoz képest

a vizsgatémaköröket, tételeket. A cserélt témakörökre is utaltunk („vagy”).

2.7.4. Élő idegen nyelv (angol, német, magyar mint idegen nyelv)

1. Személyes vonatkozások, család

A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai

(fordulópontjai)

Családi élet, családi kapcsolatok

A családi élet mindennapjai, otthoni teendők

Személyes tervek

-95-

2. Ember és társadalom

A másik ember külső és belső jellemzése

Baráti kör

A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel

Női és férfiszerepek

Ünnepek, családi ünnepek

Öltözködés, divat

Vásárlás, szolgáltatások (posta)

Hasonlóságok és különbségek az emberek között

3. Környezetünk

Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)

A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek

A városi és a vidéki élet összehasonlítása

Növények és állatok a környezetünkben

Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben. Mit tehetünk

környezetünkért vagy a természet megóvásáért?

Időjárás

4. Az iskola

Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)

Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka

A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága

Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

5. A munka világa

Diákmunka, nyári munkavállalás

Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

-96-

6. Életmód

Napirend, időbeosztás

Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás

szerepe az egészség megőrzésében, testápolás)

Étkezési szokások a családban

Ételek, kedvenc ételek

Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben

Gyakori betegségek, sérülések, baleset

Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

Szabadidős elfoglaltságok, hobbik

Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.

Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport

Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet

Kulturális események

8. Utazás, turizmus

A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés

Nyaralás itthon, illetve külföldön

Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése

Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

9. Tudomány és technika

Népszerű tudományok, ismeretterjesztés

A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.

10. Gazdaság

Családi gazdálkodás

A pénz szerepe a mindennapokban

Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank)

-97-

2.7.5. Matematika

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

Halmazelmélet, logika (logikai műveletek, fogalmak, tételek, bizonyítások a

matematikában), kombinatorika, gráfok.

2. Számelmélet, algebra

Számfogalom, számelmélet, algebrai kifejezések, műveletek, hatvány, gyök, logaritmus,

egyenletek, egyenlőtlenségek.

3. Függvények, az analízis elemei

Függvények, függvények grafikonjai, függvény-transzformációk, függvények

jellemzése, sorozatok.

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria

alapfogalmak, ponthalmazok, geometriai transzformációk, síkgeometriai alakzatok

(háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör), térbeli alakzatok, kerület-, terület-, felszín-

és térfogatszámítás, vektorok, trigonometria, koordinátageometria.

5. Valószínűség-számítás, statisztika

Leíró statisztika, valószínűség-számítás

-98-

2.7.6. Fizika

1. A dinamika törvényei I.

A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő mérése, erők összegzése. Newton

törvényeinek értelmezése. A lendület megmaradása. Newton munkásságának

jelentősége.

2. A dinamika törvényei II.

Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek esetében. Testek

egyen-súlyi helyzetének értelmezése.

3. Mozgások I.

A vonatkozási rendszer, pálya, út, elmozdulás, a mozgás viszonylagossága. Egyenes

vonalú, egyenletes mozgás. Átlagsebesség és pillanatnyi sebesség

megkülönböztetése.

4. Mozgások II.

Egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás. Szabadesés és függőleges hajítás

leírása. Galilei szerepe a fizikában.

5. Mozgások III.

Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői. E mozgások

dinamikai feltételei. Matematikai inga és az időmérés kapcsolata.

6. Hőtágulás

Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása. Folyadékok hőtágulásának

leírása. A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége.

7. Összefüggés a gázok állapotjelzői között

Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása. A p-V diagramok értelmezése.

Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerű problémákban. Az állapotegyenlet

ismerete.

8. A kinetikus gázmodell

A hőmozgás értelmezése. Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján.

-99-

9. Halmazállapot-változások

A halmazállapotok tulajdonságai. Olvadás és fagyás. Párolgás, forrás és lecsapódás.

E folyamatok energetikai vizsgálata. A víz különleges tulajdonsága, ennek

jelentősége.

10. Elektrosztatika

Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése. A Coulomb-törvény. Az elektrosztatikai

mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség.

11. Az egyenáram

Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés. Ohm törvénye. Ellenállások

kapcsolása, az eredő ellenállás meghatározása. Az egyenáram munkája és

teljesítménye.

12. Az elektromágneses indukció

A mozgási és nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye. Az önindukció

jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál.

13. A váltakozó áram

A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és áramerősség. A váltakozó

áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében.

14. A fény

A fény terjedési sebessége. A fényvisszaverődés törvénye. A Snellius-Descartes-

törvény, a teljes visszaverődés jelensége. Képalkotás, valódi és látszólagos kép,

nagyítás. Tükrök és lencsék leképezési törvényei. Optikai eszközök.

15. Az anyag szerkezete

Az atom, molekula, ion, elem fogalma. Az anyag atomos természetének

alátámasztása konkrét jelenségekkel.

16. A kvantumfizika elemei

Az energia kvantáltsága, Planck-formula. A fotoeffektus és értelmezése. A foton

energiája. A fény kettős természete. Az elektron kettős természete.

-100-

17. Az atommagban lejátszódó jelenségek

Az atommag összetétele. A természetes radioaktív sugárzás leírása; felezési idő,

aktivitás. Az atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások. Maghasadás,

láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége.

18. Sugárvédelem

A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a sugárterhelés

fogalma. A sugárvédelem módszerei.

19. Gravitáció

Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége. A bolygók mozgásának leírása:

Kepler törvényei. Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság.

20. A csillagászat elemei

A csillagászat és főbb részeinek jellemzése. A csillag fogalma, összehasonlítás a

Nappal.

-101-

2.7.7. Informatika

1. Információs társadalom

A vizsgázó

legyen tájékozott a jelek és kódok világában;

tudja értelemszerűen használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket,

rendszereket;

ismerje az információs társadalomban való részvétel lehetőségeit;

legyen képes a korszerű eszközök hatékony használatával információt szerezni és

feldolgozni;

ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait, személyeit;

ismerje az informatikai eszközhasználat veszélyeit; - ismerje az informatika etikai és jogi

vonatkozásait!

2. Informatikai alapok – hardver

A vizsgázó

ismerje a jelátalakítás és kódolás lehetőségeit, módszereit és jelentőségét az

informatikában; ismerje a számítógép felépítését és perifériáit;

ismerje a hálózatok felépítését, alapvető eszközeit és működési elveit;

legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai

kérdéseivel!

3. Informatikai alapok szoftver

A vizsgázó

ismerje legalább egy operációs rendszer felhasználói felületét és felépítését;

legyen képes kiválasztani az adott feladat elvégzéséhez megfelelő eszközt;

tudja kezelni a fájlrendszer elemeit; ismerje a hálózatok alapvető szolgáltatásait!

-102-

4. Szövegszerkesztés

A vizsgázó

tudja kezelni a választott szövegszerkesztő programot;

tudja használni a szövegszerkesztő program eszközeit;

tudjon feladatleírás alapján szöveges dokumentumokat készíteni;

tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi eszközeit;

tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat, illetve egyéb objektumokat

beilleszteni, és tulajdonságaikat módosítani;

tudjon körlevelet létrehozni;

legyen képes nagyméretű dokumentumok kezelését megkönnyítő eljárások alkalmazására!

5. Táblázatkezelés

A vizsgázó

tudja kezelni a választott táblázatkezelő programot;

tudja használni a táblázatkezelő program eszközeit;

tudjon a táblázatba szöveget, képet, illetve egyéb objektumot beilleszteni, és azok

tulajdonságait módosítani;

legyen képes adatokat táblázatokba rendezni, azokon számításokat végezni és áttekinthető

módon formázni;

tudja célszerűen használni a különböző adatformátumokat;

tudja értelemszerűen használni a különböző típusú hivatkozásokat;

tudjon adatokat rendezni, közülük meghatározottakat kigyűjteni;

tudjon megfelelő típusú diagramot készíteni, tulajdonságait módosítani!

6. Adatbázis-kezelés

A vizsgázó

tudja kezelni a választott adatbázis-kezelő programot;

az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát karbantartani;

legyen képes különféle adatforrásokat importálni az adatbázis-kezelő programba;

ismerje az adattípusokat, az adatokon értelmezett műveleteket és függvényeket;

tudjon egyszerű adatbeviteli űrlapot készíteni;

tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni;

tudjon adatbázisokból lekérdezéssel információt nyerni;

-103-

legyen képes könnyen áttekinthető képernyő-, illetve nyomtatási képet készíteni!

7. Információs hálózati szolgáltatások

A vizsgázó

értse az alapvető internetes protokollok működési elvét;

legyen képes felismerni a gyakoribb internetes hibajelenségek okát;

tudjon a világhálón információt megkeresni;

ismerjen online adatbázisokat, tudjon azokból célszerűen információt kinyerni;

ismerje a különböző típusú elektronikus kommunikációk lehetőségeit, korlátait;

ismerje és célszerűen alkalmazza az elektronikus levelezést;

tudjon dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni, és hozzáférhetőségüket

szabályozni;

tudjon hiperhivatkozásokat tartalmazó dokumentumokat készíteni!

8. Prezentáció és grafika

A vizsgázó

tudja kezelni a választott rajzoló, képszerkesztő, valamint prezentációs programot;

tudja használni a rajzoló, képszerkesztő, valamint prezentációs program eszközeit;

tudjon bittérképes és vektorgrafikus ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni;

tudjon képekkel műveleteket végezni;

grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe elhelyezni;

képek, szövegek és egyéb objektumok felhasználásával tudjon interaktív bemutatókat

létrehozni!

9. Könyvtárhasználat

A vizsgázó

ismerje a könyvtártípusok általános szolgáltatásait, gyűjtőkörét és tereit;

legyen képes a könyvtár eszközeit, forrásait önálló tanulása érdekében használni;

ismerje az elektronikus könyvtárak és az elektronikus könyvformátumok lehetőségeit;

tudjon az információforrásokkal tervezett munkát végezni;

legyen képes könyvtári katalógusban konkrét dokumentumról és egy témáról tájékozódni;

tudja komplex és alkotó módon használni a forrásokat;

ismerje a forrásfelhasználás etikai követelményeit, és tudja alkalmazni szabályait!

-104-

10. Algoritmizálás, adatmodellezés

A vizsgázó

tudjon pontos feladat meghatározás alapján adatmodellt felállítani;

ismerjen algoritmust leíró eszközöket;

ismerje az elemi programozási tételeket;

tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni;

legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására!

11. A programozás eszközei

A vizsgázó

legyen képes programozási feladatot a választott programozási nyelven megoldani;

ismerje a programozási nyelv fejlesztői környezetét.

-105-

INFORMATIKA

INFORMATIKA ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

TÉMAKÖRÖK, KÖZÉP és EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK

TÉMAKÖRÖK

1. Információtechnológia

1.1. Információtechnológiai alapok

1.1.1. Bevezetés a számítógépes architektúrákba

Kettes és tizenhatos számrendszer, Neumann-elv

Számítógép egységei

BIOS

Háttértárak és típusaik

Nyomtatók

1.1.2. Szoftverismeret

Szoftver

Operációs rendszer

Partíció, formázás, fájlrendszerek

Könyvtárstruktúra

1.1.3. Információtechnológiai biztonság alapjai

Rosszindulatú szoftverek

Támadástípusok

Védekezési módok a rosszindulatú szoftverek ellen.

1.2. Információtechnológiai gyakorlat

1.2.1. Számítógép összeszerelése

1.2.2. Telepítés és konfigurálás

Operációs rendszerek telepítése és karbantartása

Számítógép védelme

1.2.3. Karbantartás

2. Adatbázis és szoftverfejlesztés elmélete és gyakorlata

2.1. Adatbázis és szoftverfejlesztés

2.1.1. Programozási alapismeretek

2.1.2. Adattípusok

Egyszerű adattípusok

Összetett adattípusok

Kifejezések

2.1.3. Programozás elemei

Értékadás

Vezérlési szerkezetek

Alprogramok és jellemzők

-106-

2.1.4. Programozási tételek

Egy sorozathoz egy értéket rendelő programozási tételek

Egy sorozathoz egy sorozatot rendelő programozási tételek

2.1.5. Relációs adatbázisok

2.2. Adatbázis és szoftverfejlesztés gyakorlat

2.2.1. Programozási nyelvek

Alapismeretek

Adattípusok

Kifejezések

Algoritmus kódolása

2.2.2. Programozási nyelv „A”

Konzol típusú alkalmazások

Grafikus típusú alkalmazások

Hibakeresés

2.2.3. Állománykezelés

Szöveges állományok

Műveletek szöveges állományokkal

2.2.4. Weboldalkészítés alapjai

HTML alapjai

Stíluslapok használata

2.2.5. Adatbázis-kezelés

Adatdefiníciós parancsok

Lekérdező parancs

Záradékok és módosítók

Kifejezések, operátorok, függvények

3. Hálózati ismeretek

3.1. Hálózati ismeretek I.

3.1.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok

Kapcsolódás a helyi hálózathoz és az internethez

Helyi hálózat tervezése és csatlakoztatása

Hálózati eszközök és átviteli közegek

Hálózati címzés

Hálózati szolgáltatások

Hálózati modellek és protokollok

Vezeték nélküli hálózatok

Hálózatbiztonsági alapok, hibaelhárítás, biztonságpolitika

Otthoni vagy kisvállalati hálózat tervezése

3.1.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP)

Internet szolgáltatásai, internetszolgáltatók (ISP)

Hálózati címzési struktúra

Hálózati eszközök konfigurálási feladatai

Forgalomirányítás

-107-

3.2. Hálózati ismeretek I. gyakorlat

3.2.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat

Kapcsolódás helyi hálózathoz és az internethez

Kábelkészítés, tesztelés

IP címzés

Vezeték nélküli hálózatok beállítása

Hálózatbiztonsági alapok

3.2.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat

IP címzés a LAN-ban

Hálózati eszközök konfigurálása

Hálózati biztonság

Biztonsági mentések

-108-

2.7.8. Elektronikai alapismeretek

ELEKTRONIKA ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

TÉMAKÖRÖK, KÖZÉP és EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK

Elektrotechnika

1.1. Villamos áramkör

1.1.1. A villamos áramkör részei

1.1.2. Passzív és aktív hálózatok

1.1.3. A villamos áram hatásai

1.2. Villamos tér

1.2.1. A villamos erőtér jellemzői

1.2.2. Jelenségek villamos térben

1.3. Mágneses tér

1.3.1. A mágneses erőtér jellemzői

1.3.2. Elektromágneses indukció

1.4. Váltakozó áramú hálózatok

1.4.1. Szinuszos váltakozó mennyiségek

1.4.2. Az R, L, C áramkörök jellemzői

1.4.3. Többfázisú hálózatok és villamos gépek

Elektronika

2.1. Villamos áramköri alapismeretek

2.1.1. Kétpólusok

2.1.2. Négypólusok

2.2. Félvezető alkatrészek

2.2.1. Félvezetők jellemzői

2.2.2. Félvezető alkatrészek jellemzői

2.3. Erősítők

2.3.1. Tranzisztoros erősítők

2.3.2. Műveleti erősítők

-109-

2.4. Impulzustechnika

2.4.1. Impulzusok

2.4.2. Impulzustechnikai áramkörök

2.5. Digitális technika alapjai

2.5.1. Logikai algebra

2.5.2. Logikai hálózatok

Irányítástechnika

3.1. Irányítástechnikai alapismeretek

3.1.1. Alapfogalmak

3.1.2. Irányítási rendszer

3.2. Vezérlés

3.2.1. Alapfogalma

3.2.2. Vezérlési rendszer

3.3. Szabályozás

3.3.1. Alapfogalmak

3.3.2. Szabályozási rendszer

-110-

2.8. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése

2.8.1. A tanulmányi munka ellenőrzése és értékelése

Az iskolai oktató-nevelő munka ellenőrzése és értékelése a hatályos köznevelési

törvény, szakképzési törvény, nemzeti alaptanterv, kerettanterv, valamint az ezekre épülő

helyi tanterv követelményei alapján a pedagógiai programban megfogalmazottak szellemében

történik.

- A törvényi szabályozásnak megfelelően az iskolai vizsgák szerkezete az

iskolába történő belépéskor (9. évfolyam elején), az iskolából való kilépéskor

(érettségi, ill. szakmai vizsga után) történő mérésekkel szabályoz.

- A tanulói teljesítménymérés másik fontos területét a tantárgyi, a folyamati és az

átfogó képességmérések alkotják, melyek szoros kapcsolatban vannak az iskola

személyiségfejlesztő pedagógiai alapelveivel.

A tanulók teljesítményének mérése visszajelzést biztosít a tanár, a tanuló és a szülők számára

egyaránt. Az egész éves rendszeres tanórai ellenőrzés nagy jelentőségű. A tanár, tanuló, szülő

így látja a folyamatos előrehaladást, a nehézségeket. Az ellenőrzés történhet szóban, írásban,

vagy gyakorlati munka során. A megvalósítás a tantárgy jellegének, a tananyag tartalmának

megfelelően rendkívül változatos lehet, de minden esetben azokat a tanulói (belépő)

tevékenységformákat vizsgálja, amelyek a tantárgyi tartalmak elsajátításának lényeges

feltételei. E feladathelyzetek az évfolyamok során fokozatosan egymásra épülve jelennek

meg.

Az egyes tanulók teljesítményét a félévi és év végi osztályozó értekezleten a nevelőtestület

áttekinti. A tanuló értékelése, minősítése a szaktanár joga és feladata.

A számonkérés formái

Az iskola az ismeretek számonkérésének követelményeit, formáit, a magatartás és

szorgalom értékelésének követelményeit és formáit a törvényben foglaltak alapján végzi.

A tényekre épülő értékelés feltételezi a rendszeres és változatos számonkérést, melynek

formáit illetően tantárgyanként érdemi különbségek lehetnek. A szóbeli és írásbeli

számonkérés aránya igazodik az érettségi és a szakmai vizsga formájához. Ugyanakkor a

rendszeres szóbeli számonkérés alapkövetelmény.

-111-

Magyar nyelv és irodalomból, idegen nyelvből, matematikából és fizikából annyi

nagydolgozatot kell íratni, amennyi a heti óraszám az adott tantárgyból.

A szaktanár figyelembe veszi, hogy egy nap csak egy nagydolgozat, ill. témazáró

dolgozat íratható. Az írásbeli számonkéréseket tíz munkanapon belül kijavítja. A jegyeket

közli a tanulóval, lehetőséget ad a kijavított írásbeli dolgozatok megtekintésére. Az értékelés

az érdemjegy meghatározásán túl személyre szabott elismerést, kritikát és tanácsot tartalmaz.

A tizenöt munkanap elteltével kijavított dolgozatokat csak a tanuló egyetértésével

számítja be a félévi, év végi osztályzatba.

A tanulók osztályozása, értékelése

A tanulók osztályozása a hagyományos 5 fokozatú skálával történik.

- elégtelen (1) minősítést az kap, aki a továbbhaladáshoz, az érettségihez, szakmai

vizsgához szükséges tantervi minimumot nem teljesítette,

- jeles (5) minősítést az érdemel, aki a továbbhaladás, az érettségi és a szakmai

vizsga követelményeit biztosan elsajátította, és azok önálló alkalmazására is

képes.

- A többi érdemjegy megállapítása az eddigi tanári gyakorlatoknak megfelelően

történik.

Az érdemjegyek száma a heti 2-3 órában tanított tárgyak esetében minimálisan

félévente 3, a nagyobb óraszámban tanított tárgyak esetében pedig legalább havi 1 kell, hogy

legyen.

Az érdemjegyekről, a tanulók évközi teljesítményéről az iskola az ellenőrzőn és az

elektronikus naplón keresztül tájékoztatja a szülőket. Az osztályzatok beírása a tanulók

kötelessége, de ennek tényét az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi.

Az év végi osztályzatot a tanár az egész éves érdemjegyek alapján határozza meg az alábbiak

figyelembe vételével:

1,00-1,49 elégtelen (1)

1,5-2,49 elégséges (2)

2,50-3,49 közepes (3)

3,5-4,49 jó (4)

4,5-5,00 jeles (5)

-112-

A tanuló javára a szaktanár figyelembe veheti az órai aktivitást, továbbá a fejlődési

tendenciát.

Az emelt szintű felkészítésben részesülő tanulók félévi és év végi érdemjegyét a

középszinten és az emelt szinten szerzett osztályzatok átlaga adja meg. Ha az érdemjegy

egyértelműen nem állapítható meg, akkor az emelt szinten elért érdemjegy súlyozottan számít.

Bármelyik szint elégtelen osztályzata esetén a végső jegy is elégtelen.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásánál az egyenletes

terhelés elvét követjük:

- a házi feladatot egyik óráról a másikra adjuk, annak mennyisége nem növelhető,

ha a hétvége vagy szünidő közbeesik;

- a hosszabb időt igénylő feladatok (pl. kötelező olvasmány, fogalmazás,

számítógépes program stb.) teljesítésének határideje arányosan növekszik.

- a kötelező és ajánlott olvasmányok jegyzékét minden tanév elején (vagy az

előző tanév végén) ismertetni kell a tanulókkal a helyben szokásos módon pl. a

honlapon.

2.8.2. A magatartás és szorgalom minősítésének elvei

A magatartás és szorgalom minősítése során mérlegelni kell a tanuló

- órai és tanórán kívüli tevékenységét, viselkedését, aktivitását;

- személyiségének jellemzőit, körülményeit;

- tanulmányi eredményét, munkafegyelmét;

- az iskola vagy az osztály érdekében végzett tevékenységét;

- fejlődését és igyekezetét, hogy hibáin változtasson.

A magatartás és szorgalom minősítésekor, értékelésekor valamennyi fenti tényezőt

figyelembe kell venni. A minősítési rendszert az osztályfőnök tanév elején ismerteti a

tanulókkal. A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése az osztályközösség

részvételével történik. A közös állásfoglalást az osztályfőnök jóváhagyásra az osztályban

tanító tanárok közössége elé terjeszti. Vita esetén az osztályzatot szavazattöbbséggel állapítják

meg. A magatartás- és a szorgalomjegy különbsége két osztályzatnál több nem lehet.

Magatartásból és szorgalomból a tanulók évközi jegyekkel nem rendelkeznek. A

magántanuló és a felnőttoktatásban résztvevő tanuló nem kap minősítést magatartásból és

szorgalomból.

-113-

magatartás

1. Hatása a

közösségre,

társas emberi

kapcsolatai

2. Viselkedés-

kultúrája,

hangneme

3.

Fegyelmezettség

4. Felelősség-

érzet

5.

Házirend

betartása

6.

Dicséret 7. Elmarasztalás

példás (5)

pozitív, aktív,

segítőkész,

jóindulatú,

élenjáró,

kezdeményező

kifogástalan,

példaértékű,

tisztelettudó

magas szintű,

másokra pozitívan

ható

nagyfokú

felelősségtudat

betartja,

mást is

arra

ösztönöz

van nincs

jó (4)

nem vét

ellene, aktívan

részt vesz

kevés

kívánnivalót

hagy maga után

megfelelő időnként

feledékeny betartja nincs/van

osztályfőnöki

figyelmeztetés

változó (3)

ingadozó,

közömbös,

vonakodó

udvariatlan,

nyegle

gyenge, ingadozó,

másokat zavaró, de

igyekszik javulni

ingadozó

nagy

részben

betartja

nincs osztályfőnöki intés

rossz (2)

szembenálló,

érdektelen,

romboló,

goromba,

komisz

durva,

közönséges,

goromba,

romboló

elégtelen, negatív,

másokat zavaró,

önfegyelem hiánya

felelőtlen,

megbízhatatlan

sokat vét

ellene nincs

igazgatói intés,

nevelőtestületi

figyelmeztetés,

nevelőtestületi intés,

fegyelmi intézkedés

-114-

Szorgalom 1. Tanulmányi

munkája 2. Munkavégzése 3. Kötelességtudata

4. Többletmunka,

tanórán kívüli

információk

felhasználása

példás (5) céltudatos, igényes,

odaadó

kitartó, pontos,

megbízható,

önálló

kifogástalan, magas fokú rendszeres, érdeklődő

jó (4) törekvő, figyelmes rendszeres,

többnyire önálló

megfelelő, néha ösztönözni

kell gyakori

változó (3) ingadozó

rendszertelen,

hullámzó,

önállótlan

felszerelése és házi feladata

gyakran hiányos csak ösztönzésre

hanyag (2) hanyag, lassító megbízhatatlan,

gondatlan

felszerelése legtöbbször

hiányos egyáltalán nem

-115-

2.9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

Az iskola az eredményesebb oktatás érdekében a 9-12. évfolyamon a következő

tárgyakat csoportbontásban tanítja

- magyar nyelv és irodalom nyelvi részét (9-10. évfolyam, a szakgimnáziumi

kerettantervben csak a 9. évf.);

- idegen nyelv (9-12. évfolyam)

- matematika (9-12. évfolyam);

- informatika (9-12. évf.)

- szakmai gyakorlatok; mérés (9-12. évfolyam és a szakképző évf.).

A csoportbontás szervezésének elvei:

képességek, hatékonyság, eredményesség

differenciálás

tanulói érdeklődés alapján

emelt és középszintű érettségire való felkészítés alapján

szakmai gyakorlati képzésben a szakképzési törvény előírása szerint.

-116-

2.10. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő

nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag

A 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól az 1993-as nemzeti és

etnikai kisebbségek jogairól szóló, többször módosított törvényt váltja, összhangban

Magyarország új Alaptörvényével, amely preambulumában is rögzíti, hogy

Magyarország becsüli az itt élő nemzetiségeket a magyar politikai közösség részének és

államalkotó tényezőnek ismeri el. Magyarország tizenhárom, több évszázados

jelenléttel bíró és az eddig hatályos törvényben is elismert nemzetiségnek otthona, ezek

a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a

ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. Az Alaptörvény által eredetileg

megnevezett nemzeti és etnikai kisebbség fogalom helyett bevezetett új nemzetiség

fogalom szerepel a törvényben.

A törvény rendszerezi a nemzetiségek alapvető jogait, az egyéni és közösségi

jogokat, meghatározza az oktatási, a kulturális és médiajogokat. Részletesebb

szabályozási keretet biztosít a nemzetiségi önkormányzatok választására, működésére és

gazdálkodására vonatkozóan és a jogorvoslati garanciák megjelenésével törvényességi és

pénzügyi-gazdasági ellenőrzésük is megoldottá válik. A kisebbségi önkormányzat

fogalma megszűnt.

Meghatározza a nemzetiségi közösség és a nemzetiséghez tartozó egyén fogalmát.

Az egyéni nemzetiséginek joga a nemzetiséghez tartozás kinyilvánítása, amely az egyén

kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A nemzetiségi jogok és kötelezettségek a

nemzetiséghez tartozó egyént és közösséget akkor illetik meg, ha identitását - törvény

vagy végrehajtására kiadott jogszabály által meghatározott módon - kinyilvánítja.

A törvény meghatározza a nemzetiségi kulturális autonómia, valamint a

nemzetiségi általános választások viszonylatában a nemzetiségi szervezet fogalmát: a

nemzetiségi általános választásokkal összefüggésben - nemzetiségi szervezet az a

közhasznú egyesület, amelynek alapszabályában rögzített célja az e törvény szerinti,

konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete.

Sajátos helyzetben vannak a határon túl élő magyarok, akik állampolgárságukat

tekintve a környező országok állampolgárai, de kultúrájukat, anyanyelvüket tekintve

azonban magyarok. Őket nem a nemzetiségekhez soroljuk. A kettős állampolgárság

lehetősége kapcsán egyre nagyobb számban érkeznek hazánkba határon túli magyarok,

-117-

így Miskolcra is, hogy élhessenek a magyar állam által felkínált lehetőséggel, jogaikkal,

hogy kettős állampolgárok legyenek.

Feladatunk:

A Miskolcon és környékén élő nemzetiségek feltárása, megismerése

A nemzetiségi hagyományok megismerése, megismertetése.

Kapcsolatfelvétel a nemzetiségi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel.

Kulturális bemutatkozásaikon való részvétel lehetősége.

Érzékenyítő programokon való részvétel.

Integrálásuk, beilleszkedésük segítése.

A nemzeti összetartozás napja a Magyarországon élő nemzetiségek elismerését

is jelenti számunkra.

Kultúrájuk sokszínűsége Magyarország kulturális életét is gazdagítja.

Magyar nyelv és irodalomból lehet érettségi témakör a határon túli magyar

irodalom.

Történelemórákon is foglalkozunk a magyarországi nemzetiségek kultúrájával.

Minden évben látogatást teszünk csoportos kirándulás keretében a budapesti

Holocaust Emlékmúzeumba.

A holocaust-emléknapon minden tanévben megemlékezünk a holocaust

áldozatairól.

1.) Nemzetiségek Miskolcon és Magyarországon

A ma Magyarországon élő egyik legnagyobb nemzetiségi csoport a német

(szászok, svábok). Jelenlegi számuk kb. 170 ezer, de jellegzetes településeik Baranyában

és a Dunántúli-középhegység területén vannak. Miskolc környékén is találhatóak, pl.

Rátkán.

Szlovákok főleg az Északi-középhegységben, tehát környékünkön is élnek. Pl.

Répáshután.

A XVIII. századtól kezdve települtek be az országba a kertészkedéssel foglalkozó

bolgárok. Utódaik Miskolcon is élnek, számos épület tanúsítja jelenlétüket.

-118-

A XVIII. századtól érkeztek az országba a kereskedő görögök. 1948-1950 között, a

görög polgárháború következtében mintegy 13 ezer menekült érkezett Magyarországra.

Miskolcon a Tátra utca környékére költöztek.

A horvát-magyar határ mentén élnek magyarországi horvátok.

Románok jelenleg a román-magyar határ mentén, valamint a fővárosban élnek nagyobb

számban. Miskolcon az Erdélyből betelepülő magyarok száma nőtt a rendszerváltás után.

Kultúrájuk, hagyományápolásuk sajátosan szép, mely gazdagítja Miskolc kulturális

életét.

A lengyelek a II. világháború kirobbanását követően menekültként, majd később

vendégmunkásként érkeztek Magyarországra. Napjainkban kb. 8000-10.000 lengyel

nemzetiségű lakos él az országban. A legnagyobb közösség Budapesten található.

Az ortodox vallású szerbek a török kiűzését követően, mint kereskedők jöttek az ország

belsejébe. A délszláv háború következtében szerb családok százai telepedtek le a szerb-

magyar határ melletti településekbe.

További nemzetiségek: örmény, ruszin, ukrán.

A romák létszáma a legnagyobb Magyarországon, a becslések több, mint 800 ezerre

teszik. Az új nemzetiségi törvény elismert nemzetiségnek tekinti őket, és már nem

etnikai kisebbségként jelöli.

Feladatunk társadalmi integrációjuk megkönnyítése.

Az előítéletes gondolkodás kiküszöbölése

Diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés elkerülése

Civil roma szervezetekkel való kapcsolatfelvétel, amelyek jogi tanácsot és

védelmet nyújtanak a romáknak, érdekeiket védik. Pályázatokban való aktív

részvétel, pl. Útravaló – Macika Ösztöndíjprogram.

Érzékenyítés a társadalmi problémák iránt

Társadalmi probléma: negatív gondolkodás, diszkrimináció, hátrányos

megkülönböztetés. A romák össztársadalmi gondjai: iskolázatlanság,

munkanélküliség, szegénység, rossz életkörülmények, vékony az értelmiségi

rétegük, megosztottság.

-119-

2.11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A 20/2012. EMMI rendelet 81. §(1) értelmében az iskola testnevelés tantárgyat tanító

pedagógusa - az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mérési

időszakban - országosan egységes mérési módszer és az annak alkalmazásához

kifejlesztett eszközök alkalmazásával a nappali rendszerű iskolai oktatás rendje szerinti

tanulók részvételével ellátja a tanulók fizikai állapotának és edzettségének (a

továbbiakban együtt: fizikai fittség) mérésével kapcsolatos feladatokat. A tanulók

fizikai fittségi mérésének célja a tanulók egészsége megőrzésének, javításának,

fenntartásának előmozdítása, és a tanulók egészségi állapotának nyomon követése a

tanulók fizikai fittségi szintjének feltárásával.

A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (a továbbiakban: NETFIT) a tanulók

fizikai fittségi mérésének adatait rögzítő, meghatározott tartalmi keret szerinti

informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer. A NETFIT rendszerbe azonosításra

alkalmatlan módon feltöltött tanulói eredményeket a NETFIT-et támogató informatikai

alapú diagnosztikus értékelő rendszer automatikusan kiértékeli. A fizikai fittségi mérés

eredményeit a mérést végző pedagógus - a mérésben érintett tanulónként - rögzíti és

feltölti a jogszabály által előírt NETFIT informatikai rendszerbe. A fizikai fittségi

mérések egyes tanulókra vonatkozó, adott tanévben rögzített adatait az iskola

testnevelés tantárgyat tanító és az iskola igazgatója által kijelölt egyéb pedagógusai

tanévenként elemzik, és meghatározzák az adott tanuló fizikai fittségi szintjének további

fejlesztése szempontjából - elsősorban az iskolai testnevelés órák keretei között -

szükséges intézkedéseket.

A tanulók fizikai állapotának mérésére az adott tanév rendjéről szóló miniszteri

rendeletben meghatározott mérési időszakban évente kerül sor. A fizikai fittségi mérés

eredményeit a mindenkori tanév rendjéről szóló jogszabályban meghatározott mérési

időszak utolsó napjáig az iskolának a tanuló mérési azonosítójának alkalmazásával fel

kell tölteni a NETFIT rendszerbe. A fizikai fittségi mérés tanulót érintő eredményeiről a

tanuló és a szülő a tanuló mérési azonosítójának felhasználásával a NETFIT rendszeren

keresztül kap tájékoztatást.

A fizikai fittségi mérések iskolai adatai alapján az iskola testnevelés tantárgyat tanító

pedagógusai tanévenként javaslatot tehetnek a nevelőtestület részére a pedagógiai

program részét képező iskolai egészségfejlesztési program módosítására.

-120-

A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt fő célja:

- az oktatás területén: az iskolai testnevelés és a sport egészségmegőrző

hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és

tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében,

- az egészségügy területén: a testnevelők által mért adatok révén az

egészségügy információt kap a tanulók funkcionális állapotáról, segítve

ezzel a gyógyítást és a betegségek megelőzését.

A tesztek végrehajtása - az oktatásban eltöltött évek alatt - egyfajta minőségellenőrzésre,

minőségbiztosításra is szolgál.

A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt végrehajtásakor a következő általános

vizsgálati szempontokat vesszük figyelembe:

- A vizsgálat megkezdése előtt a tesztet végrehajtó tanulóknak tisztában kell

lenniük a vizsgálat céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő

feladatokkal.

- A vizsgálati módszert az erre a célra elkészített végrehajtási útmutató

alapján kell elvégezni.

- A teszteket sportöltözetben, jól szellőző, nagy teremben, ill. szabadtéren

célszerű végrehajtani.

- Minden teszt elvégzését általános és speciális bemelegítés előzze meg.

- A tesztek elvégzése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók

elméletben és gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvető élettani,

egészségtani ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a tudatos

edzésvégzéshez, és -tervezéshez, a pillanatnyi fittségi állapot

ellenőrzéséhez.

A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt tartalmazza:

- a 15m-es ingafutást

- az alsó végtag dinamikus erejének mérésére a helyből távolugrást,

- a dinamikus erő-állóképesség szempontjából a vállövi és a karizmok erő-

állóképességének mérésére a mellső fekvőtámaszban karhajlítást és nyújtást

-121-

- a csípőhajlító- és a hasizom erő-állóképességének mérésére a

hanyattfekvésből felülést

- a hátizmok erejének mérésére hason fekvésből a törzs emelését

- a combizmok, farizmok, ágyéki hátizmok nyúlásának mérése

(hajlékonyság)

- alkarizmok erejének mérése (kézi szorítóerő)

- testtömeg-index, testzsír százalék, izomszázalék mérése.

2015

2.12. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

Fontos, hogy a mai fiatalok megtanuljanak gazdálkodni a természeti javakkal,

ezért több gondot kell fordítanunk környezettudatos szemléletformálásukra. A környezeti

állapot és az egészség elválaszthatatlan fogalmak. Mentális és fizikai egészségi

állapotunkat nagymértékben befolyásolják a környezeti tényezők Magyarországon a

mortalitási adatok is indokolják, hogy tanítványainkban tudatosítsuk, milyen környezeti,

életmódbeli veszélyeknek vannak kitéve, s azok ellen hogyan védekezhetnek.

-122-

Iskolánk helyzete:

Környezeti és egészségnevelési koncepciónkat iskolánk adottságai befolyásolják.

Az épület Miskolc központjában található, 1966-ban épült, erősen amortizálódott

állapotban van. Teljes tanulói létszámot befogadó közösségi helyisége nincs.

A iskolánk képzési jellegével összefüggésben a kb. 450 tanulónknak csak

elenyésző része, kb. 50 fő lány, az iskola arculatát a fiúk határozzák meg. Lakóhelyük

szerint diákjaink kb. 40 %-a miskolci lakos, 60 %-a vidéki, túlnyomó részük naponta

bejáró. A fenti tényezők részben korlátokat szabnak oktató-nevelő munkánknak.

A környezeti és egészségi nevelés általános elvei, célkitűzései:

A diákokban tudatosítanunk kell, hogy a Föld és közvetlen környezetünk romló

állapota mindnyájunkat felelős magatartásra kell, hogy késztessen. Természeti és épített

világunk megóvása, az adott természeti energiákkal történő ésszerű gazdálkodás a

biztosítéka annak, hogy mind a magunk, mind utódaink számára élhető állapotban

őrizzük meg bolygónkat, szűkebb világunkat, közvetlen környezetünket.

Életminőségünket a környezeti és az öröklött tényezőkön kívül döntően befolyásolja,

hogy önpusztító, önsorsrontó életet élünk-e, vagy törekszünk testünk-lelkünk

egészségének megőrzésére. Egészségünkkel is felelősek vagyunk utódaink életéért.

Ez a felelős magatartás megfelelő tudást, felkészültséget, készségeket,

indítékokat, együttműködési szándékot, akaratot igényel. A környezeti és egészségi

nevelés mindezek elsajátítását, a környezettudatos cselekvés, az egészségtudatos életvitel

módjának megtanítását tűzi ki célul tevékenykedtető foglalkozások segítségével.

A nevelési-oktatási intézmény közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének

megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti

szolgálattal, a gyermekjogi képviselővel, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez

kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

(20/2012. EMMI r.129.§)

Célkitűzéseink elérésének lehetőségei, módjai, eszközei:

A jogszabály értelmében: nevelési-oktatási intézményben, valamint a nevelési-

oktatási intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken a

népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény hatálya alá tartozó, továbbá

alkohol- és dohánytermék nem árusítható. A nevelési-oktatási intézményben, valamint a

nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett

rendezvényeken alkohol- és dohánytermék nem fogyasztható.

-123-

Az iskola keretein belül

A) Tanórai foglalkozásokon

Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és

házirendben előírt szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező.

Eltérő mértékben, de szinte minden tantárgy lehetőséget biztosít arra, hogy keretei között

szó essék a környezeti vagy az egészséges életre nevelés valamilyen aspektusáról.

Kifejezetten egészségnevelő tantárgy a testnevelés. Keretein belül a tanárok

rendszeres, évi két felmérést is végeznek a tanulók fizikai állapotára, teljesítőképességére

vonatkozóan. Heti 5 óra mindennapos testnevelés mellett további sportolási lehetőségeket

kínál az iskola a szakosztályokon keresztül. Környezetvédelmi és egészségfejlesztő

témakörök szerepelnek a komplex természettudományi tantárgyak tanmenetében.

Az osztályfőnöki óráknak minden évfolyamon témája az egészségre nevelés:

- Betegségeink gyerekkortól a fiatal felnőttkorig

- A kamaszkor testi-lelki problémái

- Bioritmusunk: testmozgás, pihenés

- Személyi higiéné, kozmetikumok

- Táplálkozási szokásaink, testsúlyproblémák

- Élelmiszereink árnyoldalai, az E-számok

- Tolerancia a fogyatékkal élők és az idős emberek iránt

- Védekezés a fertőző betegségek ellen

- Dohányzás és következményei

- Alkoholfogyasztás és következményei

- A kábítószer-fogyasztás és következményei

- Deviáns viselkedésformák; a másság elfogadása

- Az egészségügyi ellátó rendszer Magyarországon

- Természetgyógyászat, alternatív orvoslás

- Lelki egészség, stressz, depresszió

- Szexuális kapcsolat, fogamzásgátlás; nemi úton terjedő betegségek

- Szerelem, házasság

- A gyermekvállalás felelőssége

- A család szerepe, szülők, nagyszülők tisztelete

- Társas kapcsolataink építése, ápolása

- Önismertünk fontossága

-124-

- A természeti környezet szerepe életünkben

- Mindennapi civilizációs ártalmak

- Veszélyes anyagok.

Az iskola védőnőjének évenként elfogadott munkaterve van, ennek keretében

évfolyamonként 2-3 órát tart szakmai felkészültséget igénylő témákból. A 9. és a 11.

évfolyamon elvégzi a tanulók fizikális vizsgálattal végezhető szűrését és a

hallásvizsgálatot. Egyéni felvilágosítás és beszélgetések keretében végzi prevenciós

tevékenységét.

A műszaki szaktárgyi órákon környezettudatos és egészségügyi szemléletformálás

folyik a következő témakörökben:

- Munka- és balesetvédelmi oktatás

- Egészségvédelmi eszközök

- Mérgező anyagok semlegesítése

- Az elsősegélynyújtás alapjai

- Üzemegészségtan; létesítmények telepítése

- A biológiai egyensúly fenntartása

- Energiagazdálkodás, erőművek

- Környezetbarát technológiák

- Környezetszennyező hatások elektromos készülékekben

- Az újrahasznosítás lehetőségei

- Légtisztítás, légszennyezettség

- Tűzvédelem, megelőzés.

A komplex természettudomány tantárgyból a következő témakörök járulnak hozzá a

környezeti és egészségi neveléshez:

Környezetszennyezés:

- Savak hatása a talajvízre

- Savas eső hatása a növényekre

- Vegyi szennyezések hatásai a természetes vizekben

- A kőolajszármazékok égéstermékei

- A vegyi üzemek káros melléktermékei

- Gázok hatása az ózonrétegre

- Az utak jégmentesítése

-125-

Egészségvédelem:

- Savak, lúgok hatása az élő szervezetre

- Főzőedények anyaga

- A szénsav hatása szervezetünkben

- A szervezet számára fontos elemek: jód, kalcium, vas, magnézium

- Erősen mérgező anyagok

B) Nem órakeretben megtartott, de a diákok teljes létszámát vagy azok egy részét

érintő programok, foglalkoztatási lehetőségek, eseti és folyamatos tevékenységek

1. A logikai táblajáték program, vonzó lehet a szabadidő hasznos eltöltésén kívül

nevelésre, képességfejlesztésre, kompetenciafejlesztésre a táblajátékok

alkalmazása.2015

2. Sportnap a Csanyikban. Egészségfejlesztő és környezeti nevelést egyaránt

szolgál. Résztvevők: teljes tanulólétszám. Szervezői: testnevelők, teljes tanári

testület.

3. Túramozgalom, természetjárás a Bükkben sportolási céllal, a testnevelők

szervezésében. Iskolánk diáksportköre önálló munkatervvel rendelkezik.

4. Energiagazdálkodás, megtakarítási lehetőségek az iskolában. Gazdaságossági

megfigyelések az áram- és hőfogyasztásra vonatkozóan. Résztvevői: diákok

önkéntes munkacsoportja. Felelős: műszaki munkaközösség, gazdasági vezető

5. Szelektív hulladékgyűjtés

Elhasznált elemek begyűjtése és megfelelő telepre szállítása. Résztvevői:

önkéntes diákok. Felelős: műszaki munkaközösség.

6. A barátságosabb teremtett környezetért:

a tantermek karbantartása, dekorálása értékelendő feladatként.

Résztvevője minden osztály. Felelős: osztályfőnökök és a DÖK.

Élősarkok létrehozása, növények gondozása a tantermekben.

Fásítás, dísznövények elhelyezése az épület környékén a por- és

zajártalom kivédése céljából

A tantermek páratartalmának és légcseréjének biztosítása, fontosságának

tudatosítása. Résztvevői: önkéntes diák munkacsoport. Felelős: műszaki

munkaközösség.

-126-

7. Kirándulásokon, túrákon folytatható tevékenységek, megfigyelések

- A Bükk élővilága; védett növények

- A bükki karsztvizek, források vizének vizsgálata

- Kőzetek, felszíni formák, barlangok a Bükkben

- A Szeleta-barlang és az Istállóskői barlang kultúrtörténeti jelentősége

- A bükki tanösvények bejárása

Ajánlott: 9., 10. évf. Felelős: földrajz, biológia szakos tanárok

Segítők: mentálhigiénikus, osztályfőnök

8. Jeles napokon, világnapokon megemlékezések, egyéb tevékenységek

Környezetvédelem témakörben:

Február 1. a Tisza élővilágának emléknapja

Március 23. meteorológiai világnap – egyszerű megfigyelőállomás létrehozása,

Június 5. környezetvédelmi világnap – környezetvédelmi tevékenységek

szervezése

Szeptember vége: takarítási világnap – az iskola és környékének rendbetétele.

Egészségnevelés témakörben:

Október 16. Élelmezési világnap

November 17. Füstmentes világnap – a dohányzás teljes beszüntetése az iskola

területén. Résztvevők: önkéntes diák munkacsoport. Felelősök:

osztályfőnökök.

9. Tanulmányi kirándulások: legfeljebb évi egy nap.

Tanulói csoportok kezdeményezhetik az érintett diákok szüleinek egyetértésével

és a költségek vállalásával tanulmányi kirándulások, iskolán kívüli programok

szervezését.

A kirándulásra tanévenként legfeljebb egy tanítási nap használható fel,

amennyiben az előző tanév végén, illetve a tanév elején az érintett szülők és diákok ezt

kérik az iskola igazgatójától, és az engedélyezi. Az osztályfőnök feladata, hogy felmérje a

szülők és tanulók igényét és segítséget nyújtson a szervezésben. Az engedélyezéskor

figyelembe kell venni, hogy az adott osztály milyen arányban kíván részt venni a

programon. A kirándulásról távolmaradó diákok foglalkoztatásáról az iskola általános

igazgatóhelyettese gondoskodik.

-127-

Ugyancsak a szülők kérésére az igazgató lehetővé teheti, hogy a megszervezett

kiránduláson kísérőtanár(ok) is részt vegyen(ek). A kirándulás költségeiről a szülők

gondoskodnak. Az alapítvány lehetőségeinek függvényében a rászoruló tanulók

kirándulási költségéhez hozzájárulhat, amennyiben erre a szülőktől kérés érkezik. Az

osztályok a kirándulás engedélyezése esetén pályázatokat írhatnak és nyújthatnak be a

költségek fedezésére.

10. Egyéb tevékenységek

- Internetes portálok látogatása, környezetvédelemmel és

egészségfejlesztéssel kapcsolatos hírek követése a médiában.

- Véradók szervezése a Magyar Vöröskereszt véradó napjaira. Felelőse: az

igazgatóhelyettes.

- Iskolai büfé kínálatának figyelemmel kísérése, egészséges ételek, italok

árusításának ösztönzése. Felelőse: a DÖK.

- A tanárok szakmai továbbképzésben való részvétele.

- Diákok részvétele kortárs segítőket képző tanfolyamokon.

Az iskola keretein kívül az alábbi kapcsolatok ápolására van lehetőségünk:

A jogszabályi előírásoknak megfelelően a nevelési-oktatási intézmény

közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében,

ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekjogi képviselővel,

valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel,

intézményekkel és hatóságokkal. (20/2012.EMMI r. 129.§)

- Kapcsolattartás helyi társadalmi szervezetekkel, pl. Hulladék

Munkacsoport, Miskolci ÖKO-kör, Megyei Természetjáró Szövetség

- Folyamatos kapcsolat a megyei ÁNTSZ-szel, drogambulanciával

- Versenyeken, pályázatokon való eseti részvétel az illetékes szaktanár

közreműködésével

- Szülők körében a lehetséges segítő kapcsolatok felkutatása.

- Közösségi szolgálat keretében olyan nonprofit intézményekkel történő

kapcsolattartás, amelyek egészségvédelemmel és környezetvédelemmel

foglalkoznak.

-128-

Anyagi erőforrásaink:

- Iskolai alapítvány

- Pályázatokból befolyó pénzek

- Diákönkormányzattól kapott támogatás

- Szponzorok felkutatása

Az osztályfőnöki órák egészségnevelési programjának évfolyamokra lebontott

témavázlata

Az óraszámok tájékoztató jellegűek, ajánlottak, az igények és lehetőségek szerint

bővíthetőek.

9. évfolyam

1. óra Beszélgetés az egészségről, a tanulók eddigi informáltságának

felmérése

2. óra Életvitel, életmód. Mennyire lehet tudatosan befolyásolni az életmódot,

milyen tényezők befolyásolják az életvitelt?

3-6.óra Mi számít drognak? Legális és illegális anyagok. Lehetséges

alternatívák az életmód alakításában.

7. óra A serdülőkor testi-lelki változásai, a „már nem gyerek, de még nem

felnőtt” élethelyzetek, megoldási lehetőségei.

8. óra Kortárs kapcsolatok, kortárs befolyások, hatások, ezek felismerése,

kezelése.

9. óra Kapcsolatok és a megjelenés: milyen üzenetet hordoz a külső?

(ápoltság, smink, tetoválás, testékszerek, ruha stb.)

10. óra Hogyan érzem magam a középiskolában? Beilleszkedés, tanulási

nehézségek, életmódbéli változások, a megváltozott tanár-diák viszony

hatása.

-129-

10. évfolyam

1.óra A serdülőknek milyen elvárásoknak kellene megfelelni? Általános

megfogalmazás, konfliktushelyzetek, felkészülés a következő órákra,

szerepjátékokra.

2.óra A család elvárásai, a család hatása – konfliktushelyzetek, szerepjátékok.

3.óra A kortársak elvárásai, a kortársak hatása a meglévő

kapcsolatrendszerre, a táplálkozási szokásokra, a társaság egyéni

felelősséget csökkentő hatása.

4-7. óra A kortársak hatása a drogokkal kapcsolatban az egyénre.

8. óra Mit üzen a média? Hogyan hat a viselkedésre, a döntésekre, vágyakra,

vélekedésekre stb.

9. óra A társadalmi elvárások. Hogy fogalmazódnak meg, ki, hogyan hozza a

tudomásukra, ki mit ért ez alatt. A kommunikáció többrétűsége és a

félreértések

10. óra Meg akarok-e felelni és hogyan ezen elvárásoknak?

11. évfolyam

1. óra A társadalmi együttélés szabályai, a társadalmi norma, a szabály, a

szokás.

2-3. óra A szexualitás.

4. óra Eltérés a szokásostól: a táplálkozásban. Vallási, kulturális, egészségügyi

előírások, divatok.

5. óra Eltérés a szokásostól: a párkapcsolatban, a szexualitásban.

6-8. óra Eltérés a normáktól: a drog.

9. óra A pályaválasztás. Önismeret, motiváció, döntés.

10. óra A mellönvizsgálat és a hereönvizsgálat című filmek megtekintése

nemnek megfelelően.

-130-

12. évfolyam

1. óra A döntések (döntéshelyzetek, kiválasztott helyzetek szituációs játéka).

2. óra Döntések a kapcsolatokban. Hatásuk, befolyásuk, a kudarc.

3. óra Döntések az életmódban: táplálkozás, mozgás, személyes higiéné.

4-7. óra Döntések az életmódban: a drog.

8. óra Hogyan képzelem el a családomat, hogyan képzelem életemet 10-15 év

múlva? (Szülői nevelési módszerekről, a hagyományról; a változtatás

lehetőségei.)

9. óra Hogyan képzelem el a munkámat 10-15 év múlva? Beszélgetés a

tervekről, a munka szerepéről, a kudarcról, ha nem válik valóra a terv.

Mit lehet tenni?

10. óra „Helyem a világban.” Adják, vagy ki kell vívni. Az önmegvalósítás.

Pozíciószerzés, érdekérvényesítés, érdekvédelem, érdekegyeztetés.

-131-

2.13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Esélyegyenlőségi programunk célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a

szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az

intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűztük

ki az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű

gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az

intézmény minden tevékenysége során:

- a beiratkozásnál, felvételinél

- tanításban, ismeretközvetítésben

- a tanulók egyéni fejlesztésében

- az értékelés gyakorlatában

- tanulói előmenetelben

- a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában

- a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében

- a továbbtanulásban, pályaorientációban

- a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai

továbbképzésében

- a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a

szakmai és társadalmi környezettel

A pedagógiai program számos módon segíti elő az esélyegyenlőséget. Pl.

felzárkóztatások, tehetséggondozó foglalkozások, verseny-előkészítők, külföldi utak,

szakkörök, pályázatok.

Nagy gondot fordítunk a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra a következő módokon:

A tehetség, a képesség kifejlesztését segítő tevékenységek:

- az egyéni képességekhez igazodó tanórai munka

megszervezése,

- az emelt szintű érettségire felkészülés és jelentkezés

lehetősége,

- egyéni foglalkozások a tehetséges tanulókkal,

- versenyeken való részvétel és azokra való felkészülés,

-132-

- iskolai könyvtár, internet és más eszközök egyéni vagy

csoportos használata,

- a továbbtanulás segítése.

A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkózását segítő program:

- csoportbontásokkal egyéni képességekhez igazodó tanórai

munka megszervezése,

- egyéni foglalkozások,

- felzárkóztató órák megszervezése,

- osztályfőnöki órák keretében a tanulás módszerének segítése,

- előadók, szakemberek meghívása,

- a továbbtanulás irányítása, segítése.

A hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése:

- Útravaló-MACIKA ösztöndíjprogram, egyéb pályázati

lehetőségek.

A sajátos nevelési igényű tanulók támogatása:

- Minden SNI-s tanuló egyéni foglalkozáson, fejlesztőórán vesz

részt hetente.

2.14. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának,

szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

A legkiválóbb tanulói teljesítményt a tanévzáró ünnepségen (a 12. évfolyam

esetében a ballagáson) jutalmazza az iskola. Ennek formái:

- Kandó-díj (tanulmányi és közösségi munkáért)

- pénzjutalom a KANDÓ Szakközépiskoláért Alapítványtól (tanulmányi

munka vagy kimagasló versenyeredmény elismerésére)

- könyvjutalom (tanulmányi és közösségi munkáért)

- STAR (Sportolj! Tanulj! Alkoss! Rendezz!) – cím (egyéni és közösségi díj)

-133-

A magatartás minősítése és értékelése

Az értékelés kifejezi, hogy a tanuló milyen mértékben tartja be az iskola rendjét,

fegyelmi szabályait, milyen a munkafegyelme, milyen a viszonya a közösséghez

(családjához, a felnőtt társadalomhoz, tanáraihoz és társaihoz), mennyire aktív a közösség

munkájában, mennyire igyekszik személyiségét fejleszteni, magatartását javítani.

A szorgalom minősítése és értékelése

A minősítés kifejezi a tanuló munkafegyelmét, a munkában való igényességét,

rendszerességét, kötelességtudatát, tükrözi a tanulmányi eredmény, a képességek és a

lehetőségek viszonyát, figyelembe veszi a tanuló fejlődését.

Iskolánkban alkalmazott dicséretek és fegyelmező intézkedések

Dicséret:

- szaktanári dicséret

- osztályfőnöki dicséret

- igazgatói dicséret

- nevelőtestületi dicséret

Fegyelmező intézkedések:

- szaktanári figyelmeztetés

- szaktanári intés

- osztályfőnöki figyelmeztetés

- osztályfőnöki intés

- igazgatói figyelmeztetés

- igazgatói intés

- nevelőtestületi figyelmeztetés

- nevelőtestületi intés

Fegyelmi büntetés: fegyelmi bizottság adja a hatályos jogszabályoknak

megfelelően.

-134-

2.15. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek

Az iskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az

egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi

kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat

neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az

ezekhez alkalmazkodó cselekvésre.

-135-

3. A SZAKMAI PROGRAM

„A tudomány tényekből áll; ahogy a házak kövekből épülnek,

a tudomány úgy e tényekből; de ahogy egy kőrakás nem ház,

a tények gyűjteménye sem szükségképpen tudomány.”

( Henry Poincare)

3.1. A szakképzés jogi háttere

– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

– a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. törvény,

– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék

módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet,

– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól

szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,

– 12/2013. (III. 28.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe

tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012.

(VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról, valamint egyes, szakmai és

vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül

helyezéséről,

– 14/2013.(IV.05.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről,

– 9. melléklet, 14. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez

Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára.

– A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet

szakképzési kerettanterveket tartalmazó mellékleteiről.

Iskolánk pedagógiai programjának részeként a miniszter által kiadott kerettanterveket

kiegészítve helyi szakmai programot készített. A helyi szakmai programban megneveztük

az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül kiválasztottakat. Az

iskola pedagógiai programját, illetve annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől

felmenő rendszerben vezetjük be.

-136-

3.2. Kerettantervek:

az 54 523 02 Elektronikai technikus szakképesítés szakmai és

vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján

készült.

az 54 523 03 Közlekedésautomatikai műszerész szakképesítés szakmai és

vizsgakövetelményeit 12/2013. (III. 28.) NGM rendelet alapján készült.

az 54 481 02 Gazdasági informatikus szakképesítés szakmai és

vizsgakövetelményeit tartalmazó –12/2013. (III. 28.) NGM rendelet alapján

készült.

az 54 481 05 Műszaki informatikus szakképesítés szakmai és

vizsgakövetelményeit tartalmazó 12/2013. (III. 28.) NGM rendelet alapján

készült.

3.3. A szakképzés szervezésének feltételei

Az MSZC Kandó Kálmán Informatikai Szakgimnáziumának szakképzési rendszere

A 2013/2014-es tanévtől két ágazatban három szakma indítására, illetve felmenő

szakközépiskolai/szakgimnáziumi képzési rendszerben három szakmai ágazati képzésére

nyílt lehetőségünk.

XI. Villamosipar és elektronika ágazat:

OKJ 54 523 02 Elektronikai technikus

XIII. Informatika ágazat:

OKJ 54 481 05 Műszaki informatikus

OKJ 54 481 02 Gazdasági informatikus

A 2016/2017-es tanévtől két ágazatban négy szakma indítására, illetve felmenő

szakgimnáziumi képzési rendszerben négy ágazati szakmai képzésére van engedélyünk.

XI. Villamosipar és elektronika ágazat:

OKJ 54 523 02 Elektronikai technikus szakképesítés

OKJ 54 523 03 Közlekedésautomatikai műszerész

XIII. Informatika ágazat:



-137-

A szakmai képzésre (5/13. évfolyam) jelentkező tanulók sikeres érettségi után –

(kötelező az Elektronikai alapismeretek, ill. az Informatikai alapismeretek szakmai

alapozó tantárgyból érettségi vizsgát tenni) egy tanév alatt szerezhetik meg a saját

szakmacsoport kiválasztott szakképesítését.

A XI. Villamosipar és elektronika és az XIII. Informatika ágazati képzési

programjainak 1/13. évfolyamára vonatkozó követelményeit az ágazati kerettantervek

alapján elkészített helyi szakmai program biztosítja.

A 9-12. évfolyam ágazati képzés (alap) gyakorlatai, (alap) mérései és az informatika

elméleti és gyakorlati tantárgyak az iskola tanműhelyében, elektronikai mérési

laboratóriumaiban és számítógép, illetve informatikai termeiben szerveződnek.

Az ágazati képzés informatika jellegű tantárgyait osztályonként kétfelé bontva,

elektronikai gyakorlatait és mérési foglalkozásait hármas csoportbontásban szervezzük.

Személyi feltételek

A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi

CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak

megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.

3.4. Az iskolai szakképzés alapelvei és célkitűzései

- A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó, érettségihez

kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai

elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti

közismereti képzés mellett.

- Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az

érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály alapján

határoztuk meg. Az érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít és a

jogszabályban meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre,

szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység

folytatására jogosít.

-138-

- Kötelezően választandó vizsgatárgy szakgimnáziumban (XI. Villamosipar és

elektronika, XIII. Informatika) ágazatnak megfelelő szakmai vizsgatárgy.

- A 9-10. évfolyamon alapvető oktatási célunk az, hogy megismertessük és

megszerettessük az iskolánkba jelentkezett általános iskolai végzettséggel

rendelkező tanulókkal az elektronikai, az informatikai és a közlekedési

szakmák szépségét és ezeknek a műszaki szakmáknak a különböző szakterületeit.

Ezt a célt szolgálják a szakmai gyakorlat keretében szervezett üzemlátogatások.

- A 11-12. évfolyamokon megalapozzuk azokat a szakmai elméleti és gyakorlati

alapismereteket, amelyek biztosítják a későbbi szakmai fejlődést, a középfokú

szakmai képzés befejezése után a munkába állást, vagy a felsőfokú továbbtanulás

lehetőségét,

- A tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben

meghatározottak szerint érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga

ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik.

- Iskolánkban az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben

meghatározott ágazatokban munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi

vizsga tehető. Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott a szakmai

érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítések szerezhetőek, melyekkel

alábbi FEOR szerinti munkakörök tölthetők be( 2020-ig):

XI. Villamosipar és elektronika ágazat

o 8212/1 Elektronikai berendezés összeszerelője

XIII. Informatika ágazat

o 3142/9 Számítógépes rendszerkarbantartó

A szakgimnáziumi kerettanterv 2020-tól a következő kimeneteket biztosítja (először a

2016. 09.01-én belépőket érinti):


o 51 523 01 PLC programozó


o Informatikai asszisztens

-139-

- Fontos feladatunk megtanítani és elmélyíteni tanulóinkban a természettudományi,

az informatikai és a szakmai tantárgyakban a legfontosabb fogalmakat,

törvényeket és ezek komplex használatának elméleti és gyakorlati módjait.

- Napjaink kiemelt feladata felkészíteni tanulóinkat az európai uniós tagsággal járó

egyéni szakmai lehetőségek kihasználására - jól megalapozott gyakorlati szakmai

kompetenciákkal, számítástechnikai és informatikai ismeretekkel és legalább egy

idegen nyelv tudásával rendelkezzenek a szakgimnázium befejezésekor.

- A tanulóinkat a szakképző évfolyamokon olyan középfokú szakmai

ismeretekhez és a munkaerőpiac által elismert szakképesítésekhez kívánjuk

juttatni, amelyekkel tanulmányaik befejeztével biztos szakmai elméleti és

gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek majd.

- A szakmai érettségit szerzett tanulót a szakképzési évfolyamán felkészíti legalább

egy, az ágazathoz tartozó szakképesítésre. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a

munkaerő-piaci helyzetet, azért hogy szükség esetén meg tudjuk változtatni, vagy

bővíteni tudjuk a szakképzés szakmai kimeneteit.

- „27. § (1) A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott

tanulmányokat a szakképesítésre előírt – megegyező tartalmú – követelmények

teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai

programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az

azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a

beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A

beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző

iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a

kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási

hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni.”

Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének

egyidejű igazolásával a kérelem benyújtása után 15 napon belül egyedi elbírálás alapján a

beszámíthatóságról dönt a szakképző iskola vezetője.

-140-

3.5. Érettségi utáni szakképzés

Az iskolában folyó szakképzés felmenő rendszerben az új OKJ szerint a következő

szakképesítések megszerzésére készíti fel a tanulókat.

A 2016/2017-es tanévben két ágazatban két szakmai kimenet





A 2016/2017-es tanévtől felmenő rendszerben két ágazatban három szakmai kimenet






A 2020/2021-es tanévtől felmenő rendszerben két ágazatban négy szakmai kimenet


OKJ 54 523 02 Elektronikai technikus szakképesítés





3.6. Az iskolai szakképzés programjai, tantervei

Iskolánkban minden évfolyamon és mindhárom szakmacsoportban, valamennyi

osztályban kizárólag az új Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerint az NSZFH és a

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által elkészített Központi Programok (KP) és a

Szakmai és Vizsgakövetelmények (SZVK) alapján elkészített szakmai program alapján

folyik az oktatás. A szakképző évfolyamon iskolánkban képezhető elektronikai technikus,

-141-

műszaki informatikus, gazdasági informatikus és közlekedésautomatikai műszerész

részletes programjait az iskolai pedagógiai program melléklete tartalmazza.

Iskolánkban az érettségi vizsgát követően a szakképző évfolyamon történik a

szakmai képzés. A 9-12. évfolyamokon szakmai ágazati képzés folyik informatika és

villamosipar ágazatokban. A gyakorlati képzés az iskolai villamos, elektronikai és

informatikai laborokban történik.

3.7. Felnőttképzés, felnőttoktatás

A felnőttoktatás keretében folyó szakképzést a részt vevő tanulók sajátos

elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodva alakítottuk ki esti oktatás

munkarendjében. A két éves felnőttoktatásban megszervezett szakmai képzés

iskolánkban kedd, szerda és csütörtöki napokon 15:00 órától 20:00 óráig tart.

Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatást úgy terveztük, hogy a tanórák

száma a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező

tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát eléri. Az esti oktatás munkarendje

szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma

eléri a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan

százalékát.

A szakképzési kerettanterv alapján iskolánk a pedagógiai program részét képező

helyi tantervében és szakmai programjában meghatározta a felnőttoktatás keretében

oktatott szakmai tantárgyak óraszámait, melyet mindkét szakmára vonatkozóan

táblázat tartalmazza.

A szakképzési kerettanterv alapján az iskola a pedagógiai program részét képező

helyi tantervében és szakmai programjában meghatározta a felnőttoktatás keretében

oktatott szakmai tantárgyak óraszámait.

Tagintézményünkben felnőttoktatásban indítható szakmák:




-142-

Az egyes képzési formákra csak az a tanuló írható be, aki, a felvételi

követelményeknek megfelel, a szükséges előírt képzettséggel rendelkezik és ezt a

szükséges okmányok bemutatásával igazolja.

A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében,

amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben külső gyakorlati hellyel

tanulószerződés köthető.

A tanuló második szakképesítés megszerzésére irányuló álam által finanszírozott

képzést (ingyenes) kizárólag felnőttoktatásban kezdhet.

A felnőttoktatásban a tanuló esti munkarend szerint megszervezett oktatásban, az

iskola helyi tantervében meghatározottak szerint vesz részt a kötelező tanórai

foglalkozásokon.

A tanuló tudását - ha az iskola helyi tanterve eltérően nem rendelkezik - a tanítási év

végén osztályozó vizsgán kell értékelni. Az elméleti tanítási órákat délután szervezi

az iskola.

Az iskolának dokumentálnia kell a tanuló tanórai foglalkozásokon való

jelenlétét, távolmaradását, távolmaradásának indokát, továbbá a távolmaradás

igazolását. Az iskola félévenként összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek

alapján megállapítja, hogy melyik tanulónak szűnik meg a tanulói jogviszonya.

Az iskolának a tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatnia kell a

felnőttoktatásban részt vevő tanulót arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, az

adott osztályban hány tanítási órát szervez az iskola. A tájékoztatásnak ki kell

terjednie a mulasztások jogkövetkezményeire. Megszűnik a tanuló tanulói

jogviszonya, ha a szorgalmi időszakban húsz tanóránál többet mulasztott

igazolatlanul.

Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt,

félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni

tudásáról. Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható. Az osztályozó vizsga

helyéről és időpontjáról a vizsgát legalább tíz nappal megelőzően értesíteni kell a

-143-

vizsgát szervező intézmény feladat ellátási helye szerint illetékes kormányhivatalt. A

kormányhivatal megbízottja megfigyelőként részt vehet a vizsgán.

3.8. Szakmai gyakorlati képzés

5 évfolyamos képzés esetén (2016.09.01-től felmenő rendszerben)

a 10. évfolyamot követen 140 óra,

a 11. évfolyamot követően 140 óra;

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény rendelkezik a szorgalmi időszak

gyakorlati képzéséről, illetve az összefüggő szakmai gyakorlati képzés teljesítéséről és

mulasztásról.

„39. § (1) A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező.

(3) Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és

igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati

képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam

megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati

képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató

szervezet hozzájárulása is szükséges.

(4) Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való

igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő

(óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb

évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai

gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni

köteles.

(5) Ha a tanuló mulasztása a (3) bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan

mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév

megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az

évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés

kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja

részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt.”

-144-

Intézményünkben a szakmai gyakorlati órákról igazoltan hiányzó tanulók, a szorgalmi

időszak végéig hiányzásukat pótolhatják a szaktanár által kijelölt gyakorlati foglalkozásokon.

A pótlást a szaktanár igazolja a tanuló ellenőrzőjében. A pótlással elkerülhető, hogy a tanuló

elérje a törvényben meghatározott óraszám 20%-át, aminek következményeként évfolyamot

kellene ismételnie. A pótlások tényét az osztályfőnök igazolja a naplóba való bejegyzéssel.

Egyedi eseteket külön mérlegeljük.

A szakgimnáziumban a közismereti és a szakmai előkészítő, valamint szakképző

oktatás óraszámai a következők a Villamosipar és elektronika XI. és az Informatika

XIII. ágazatok esetében.

3.9. Óratervek

-145-

3.9.1. Elektronikai technikus - 4+1 éves ágazati szakképzés szakközépiskola óraterve (2012-től-2020.)

Modul Tantárgy 9.

évfolyam

10. évfolya

m

11. évfolya

m

12. évfolya

m

9-12. évfolya

m 14.

évfolyam Összes óraszám

Elmélet óraszá

m

Gyakorlat

óraszám hetek száma 36 36 36 32 36 32

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 1 1 36 36 0

11498-12 Foglalkoztatás I. Foglakoztatás I. 0 1 32 32 0

11498-12 Foglalkoztatás II. Foglakoztatás II. 0 1 32 32 0

10007-12 Informatikai és műszaki alapok

Műszaki informatika gyakorlat 2 2 4 144 0 144

Műszaki ismeretek 2 2 72 108 0

Műszaki gyakorlatok 2 2 72 0 72

10005-12 Villamosipari alaptevékenységek

Műszaki rajz 1 1 36 36 0

Elektrotechnika 1 2 3 108 108 0

Elektrotechnika gyakorlat 2 2 72 0 72

Elektronika 2 5 7 232 232 0

Elektronika gyakorlat 4 2 6 208 0 208

10003-12 Irányítástechnikai alapok Irányítástechnika 2 2 64 64 0

Irányítástechnika gyakorlat 2 2 64 0 64

10013-12 Áramkör építése, üzemeltetése Elektronikai áramkörök 0 6 192 192 0

Elektronikai áramkörök gyakorlat 0 6 192 0 192

10014-12 Mechatronikai rendszerek Mechatronika 0 2 64 64 0

Mechatronika gyakorlat 0 4 128 0 128

10015-12 Számítógép alkalmazása az elektronikában

Számítógép alkalmazása 0 2 64 64 0

Szakmai idegen nyelv 0 2 64 64 0

Szimuláció és PLC gyakorlat 0 6 192 0 192

Mikrovezérlők gyakorlat 0 5 160 0 160

Nyári szakmai gyakorlat 70 105 140 315 315 0 315

Összesen: 216 252 288 352 1152 1120 2543 1032 1547

Heti óraszám: 6 7 8 11 32 35

40,0% Heti óraszám elmélet: 2 3 4 7 16 12

Heti óraszám gyakorlat: 4 4 4 4 16 21

-146-

3.9.2. Műszaki informatikus - 4+1 éves ágazati szakképzés szakközépiskola óraterve (2012-től-2020.)

Modul Tantárgy 9.

évfolyam elmélet

10. évfolyam elmélet



9-12. évfolyam


Összes óraszám

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

hetek száma 36 36 36 32 36 32

10815-12 Információtechnológiai alapok

Információtechnológiai alapok 1 1 36 36 0

Információtechnológiai gyakorlat 2 2 72 0 72

10826-12 Munkaszervezési ismeretek 1 1 36 36 0

Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció Munkaszervezési gyakorlat 2 2 72 0 72

10817-12 Adatbázis- és szoftverfejlesztés 1 2 2 2 7 252 252 0

Hálózatok, programozás és Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 1 2 3 2 8 288 0 288

adatbázis-kezelés Hálózati ismeretek I. 1 1 2 4 144 144 0

Hálózati ismeretek I. gyakorlat 2 2 2 6 216 0 216

10832-12 Műszaki informatika Elektronika 1 1 0 4 128 128 0

Elektronika gyakorlat 0 3 96 0 96

Digitális technika 0 4 128 128 0

Műszaki dokumentációs gyakorlat 0 3 96 0 96

Villamos műszerek és mérések gyakorlat 0 3 96 0 96

Folyamatirányítás és digitális jelfeldolgozás 0 3 96 96 0

Folyamatirányítás és digitális jelfeldolgozás gyakorlat 0 3 96 0 96

Adatátviteli hálózatok üzemeltetése 0 3 96 96 0

Adatátviteli hálózatok üzemeltetése gyakorlat 0 3 96 0 96

Műszaki programozás gyakorlat 0 3 96 0 96

11498-12 Foglalkoztatás I. Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint) 0 2 64 64 0

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás 0 1 32 32 0

11500-12

Munkavédelmi alapismeretek 1 1 36 36 0 Munkahelyi egészség és biztonság


Összesen: 216 252 288 396 1152 1120 2587 1048 1539

Heti óraszám: 6 7 8 11 32 35



-147-

3.9.3. Gazdasági informatikus - 4+1 éves ágazati szakképzés szakközépiskola óraterve (2012-től-2020.)

Modul Tantárgy 9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

9-12. évfolyam

14. évfolyam

Összes óraszám

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

hetek száma 36 36 36 32 36 32


Információtechnológiai alapok 1 1 36 36 0

Információtechnológiai gyakorlat 2 2 72 0 72

10826-12 Szakmai életpálya-építés,

munkaszervezés, munkahelyi

kommunikáció

Munkaszervezési ismeretek 1 1 36 36 0

Munkaszervezési gyakorlat

2 2 72 0 72

10817-12 Hálózatok, programozás és

adatbázis-kezelés

Adatbázis- és szoftverfejlesztés 1 2 2 2 7 252 252 0

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

1 2 3 2 8 288 0 288

Hálózati ismeretek I. 1 1 2 4 144 144 0

Hálózati ismeretek I. gyakorlat 2 2 2 6 216 0 216

10821-12 Gazdasági alapok és rendszerszervezés

Gazdasági ismeretek 1 1 0 6 192 192 0

Gazdasági ismeretek gyakorlat 0 6 192 0 192

Vállalati információs rendszerek 0 4 128 128 0

Projektmenedzsment 0 2 64 64 0

Szakmai idegen nyelv 0 2 64 64 0

10822-12 Az Informatika alkalmazása

Projektmenedzsment gyakorlat 0 3 96 0 96

Vállalati információs rendszerek gyakorlat

0 2 64 0 64

Informatikai alkalmazási gyakorlat 0 4 128 0 128

Számviteli információs rendszerek gyakorlat

0 3 96 0 96

11498-12 Foglalkoztatás I.

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

0 2 64 64 0

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás 0 1 32 32 0

11500-12 Munkahelyi egészség és

biztonság

Munkavédelmi alapismeretek 1

1 36 36 0


Összesen: 216 252 288 396 1152 1120 2587 1048 1539

Heti óraszám: 6 7 8 11 32 35



-148-

3.9.4. Felnőttoktatás óratervei (2017-től)

3.9.4.1. Műszaki informatikus (2017-től)

Modul Tantárgy Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

1/13. évf.

2/14. évf.

hetek száma 2 31

11996-16 Információtechnológiai alapok IT alapok 24 0 24

IT alapok gyakorlat 42 42

11997-16 Hálózati ismeretek Hálózatok I. 24 24

Hálózatok I. gyakorlat 42 42

11625-16 Programozás és adatbáziskezelés Programozás 60 60

Programozás gyakorlat 90 90

11999-12 Informatikai szakmai angol nyelv IT szakmai angol nyelv 72 48 24

12010-16 Nyílt forráskódú rendszerek kezelése Linux alapok 36 36

Linux alapok gyakorlat 54 54

12008-16 Irodai szoftverek haladó szintű használata Irodai szoftverek 24 24

Irodai szoftverek gyakorlat 30 30

12009-16 Informatikai szakmai orientáció IT szakorientáció 30 30

IT szakorientáció gyakorlat 42 42 10832-16 Műszaki informatika Elektronika 30 0 30

Elektronika gyakorlat 0 42 42

Digitális technika 48 0 48

Műszaki dokumentációs gyakorlat 0 54 54

Méréstechnikai gyakorlat 0 42 42

Irányítástechnika alapjai 24 0 24

Irányítástechnika gyakorlat 0 42 42

Adatátviteli hálózatok 48 0 48

Adatátviteli hálózatok gyakorlat 0 72 72

Műszaki programozás gyakorlat 0 78 78

11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 12 0 12

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 6 0 6

Összesen: 438 684 600 522

Óraszám összesen: 1122

-149-

3.9.4.2. Elektronikai technikus (2017-től)

Modul Tantárgy Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám 1/13. évf. 2/14. évf.

hetek száma 36 31

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 6 0 6

11498-12 Foglalkoztatás I. Foglakoztatás I. 18 0 18

11498-12 Foglalkoztatás II. Foglakoztatás II. 6 0 6

10001-16 Ipari folyamatok irányítása PLC-vel PLC ismeretek 14 0 14

PLC programozási gyakorlat 0 48 48


Műszaki informatika gyakorlat 0 90 90

Műszaki ismeretek 18 0 18

Műszaki gyakorlatok 0 48 48


Műszaki rajz 18 0 18

Elektrotechnika 54 0 54

Elektrotechnika gyakorlat 0 24 24

Elektronika 108 0 108

Elektronika gyakorlat 0 90 90

10003-12 Irányítástechnikai alapok Irányítástechnika 48 0 48

Irányítástechnika gyakorlat 0 24 24

10013-12 Áramkör építése, üzemeltetése Elektronikai áramkörök 120 0 120

Elektronikai áramkörök gyakorlat 0 90 90

10014-12 Mechatronikai rendszerek Mechatronika 24 0 24

Mechatronika gyakorlat 0 66 66


Számítógép alkalmazása 24 0 24

Szimuláció és PLC gyakorlat 0 120 120

Mikrovezérlők gyakorlat 0 108 108

Összesen: 458 708 614 552

Összes óraszám : 1166

-150-

3.9.5. Szakgimnáziumi óratervek

3.9.5.1. Elektronikai technikus - 4+1 éves ágazati szakképzés szakgimnáziumi óraterve (2020 utáni kimenetre vonatkozik)

Modul Tantárgy 9.

évfolyam

10. évfolya

m

11. évfolya

m

12. évfolya

m

9-12. évfolya

m 5/13.

évfolyam Összes óraszám

Elmélet óraszá

m

Gyakorlat óraszám

hetek száma 36 36 36 31 36 31


Műszaki informatika gyakorlat 1 1 36 0 36

Műszaki ismeretek 2 2 72 72 0

Műszaki gyakorlatok 1,5 1,5 54 0 54

10001-16 Ipari folyamatok irányítása PLC-vel

PLC ismeretek 1 1 2 67 67 0

PLC programozási gyakorlat 4,5 2 6,5 224 0 224

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 0,5 18 18 0


Műszaki rajz 1 1 36 36 0

Elektrotechnika 3 2 5 180 180 0

Elektrotechnika gyakorlat 3 2 5 180 0 180

Elektronika 3 1 1 5 175 175 0

Elektronika gyakorlat 4 1,5 1 6,5 229 0 229

10003-16 Irányítástechnikai alapok

Irányítástechnika 1 2 3 98 98 0

Irányítástechnika gyakorlat 1 3 4 129 0 129

10013-16 Áramkörök építése, üzemeltetése

Elektronikai áramkörök 0 5 155 155 0

Elektronikai áramkörök gyakorlat 0 6 186 0 186

10014-16 Mechatronikai rendszerek

Mechatronika 0 2,5 77,5 77,5 0

Mechatronika gyakorlat 0 3 93 0 93


Számítógép alkalmazás 0 3 93 93 0

Szimuláció és PLC gyakorlat 0 6 186 0 186

Mikrovezérlők gyakorlat 0 3 93 0 93

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0 0,5 15,5 15,5 0

11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 0 2 62 62 0

Összefüggő szakmai gyakorlat 140 140 280 280 0 280

Összesen: 396 432 360 310 1498 961 2739 1049 1690

-151-

3.9.5.2. Közlekedésautomatikai műszerész - 4+1 éves ágazati szakképzés szakgimnáziumi óraterve (2020 utáni kimenetre vonatkozik)

Modul Tantárgy 9.

évfolyam

10. évfolya

m

11. évfolya

m

12. évfolya

m

9-12. évfolya

m

5/13. évfolya

m Összes óraszám

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

hetek száma 36 36 36 31 36 31


Műszaki informatika gyakorlat 1 1 36 0 36

Műszaki ismeretek 2,0 2 72 72 0

Műszaki gyakorlat 1,5 1,5 54 0 54

10001-16 Ipari folyamatok irányítása PLC-vel

PLC ismeretek 1 1 2 67 67 0

PLC programozási gyakorlat 4,5 2 6,5 224 0 224

11974-16 Közlekedésautomatikai alapok

Műszaki rajz 1,5 0,5 2 72 72 0

Elektrotechnika-elektronika 5,5 2,5 3 11 381 381 0

Elektronika gyakorlat 2 4 6 196 0 196

10494-12 Informatikai, elektrotechnikai, technológiai alaptevékenységek végzése

Technológiai alapismeretek 2,0 2 72 72 0

Technológiai gyakorlatok 4,0 4 144 0 144

Elektrotechnikai gyakorlatok 5 5 180 0 180

10494-12 Informatikai, elektrotechnikai, technológiai alaptevékenységek végzése

Biztosítóberendezési informatikai és elektrotechnikai alaptevékenység 0 2 62 62 0

Biztosítóberendezési technológiai alaptevékenység 0 1 31 31 0

Informatikai, elektrotechnikai, technológiai gyakorlat 0 2 62 0 62

10495-12 Vasúti biztosítóberendezések

Biztosítóberendezési alapismeretek 0 3 93 93 0

Állomási biztosítóberendezések 0 4 124 124 0

Vonali és egyéb biztosítóberendezések 0 3 93 93 0

Biztosítóberendezési gyakorlat 0 13,5 418,5 0 418,5



Összefüggő szakmai gyakorlat 140 140

280 280 0 280

Összesen: 396 432 360 310 1498 961 2739 1144,5 1594,5

-152-

3.9.5.3. Műszaki informatikus - 4+1 éves ágazati szakképzés szakgimnáziumi óraterve (2020 utáni kimenetre vonatkozik)

Modul Tantárgy 9.

évfolyam

10. évfolya

m

11. évfolya

m

12. évfolya

m

9-12. évfolya

m

5/13. évfolya

m Összes óraszám

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

hetek száma 36 36 36 31 31


IT alapok 1 1 2 72 72 0

IT alapok gyakorlat 2 1 3 108 0 108

11997-16 Hálózati ismeretek I.

Hálózatok I. 1 1 1 3 103 103 0

Hálózatok I. gyakorlat 2 3 2 7 242 0 242

11625-16 Programozás és adatbázis-

kezelés

Programozás 1 1 1 1 4 139 139 0

Programozás gyakorlat 2 2 2 2 8 278 0 278

11999-16 Informatikai szakmai angol nyelv

IT szakmai angol nyelv 2 2 4 144 144 0

12010-16 Nyílt forráskódú rendszerek

kezelése

Linux alapok 1 1 36 36 0

Linux alapok gyakorlat 2 2 72 0 72

12008-16 Irodai szoftverek haladó szintű

használata

Irodai szoftverek 1 1 31 31 0

Irodai szoftverek gyakorlat 2 2 62 0 62

12009-16 Informatikai szakmai orientáció

IT szakorientáció 1 1 2 72 72 0

IT szakorientáció gyakorlat 2 2 4 144 0 144

10832-16 Műszaki informatika

Elektronika 0 3 93 93 0

Elektronika gyakorlat 0 3 93 0 93

Digitális technika 0 3 93 93 0

Műszaki dokumentációs gyakorlat 0 3 93 0 93

Méréstechnika gyakorlat 0 3 93 0 93

Irányítástechnika alapjai 0 2 62 62 0

Irányítástechnika gyakorlat 0 3 93 0 93

Adatátviteli hálózatok 0 2 62 62 0

Adatátviteli hálózatok gyakorlat 0 3 93 0 93

Műszaki programozás gyakorlat 0 3,5 108,5 0 108,5

11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 0 2,1 65,1 65,1 0


Összefüggő szakmai gyakorlat

0 Összesen: 396 468 360 279 0 964,1 2747,1 987,6 1759,5

-153-

3.9.5.4. Gazdasági informatikus - 4+1 éves ágazati szakképzés szakgimnáziumi óraterve (2020 utáni kimenetre vonatkozik)

Modul Tantárgy 9.

évfolyam

10. évfolya

m

11. évfolya

m

12. évfolya

m

9-12. évfolya

m

5/13. évfolya

m

Összes óraszá

m

Elmélet óraszá

m

Gyakorlat óraszám

hetek száma 36 36 36 31 31

11996-16 Információtechnológiai alapok IT alapok 1 1 2 72 72 0

IT alapok gyakorlat 2 1 3 108 0 108

11997-16 Hálózati ismeretek I.

Hálózatok I. 1 1 1 3 103 103 0

Hálózatok I. gyakorlat 2 3 2 7 242 0 242

11625-16 Programozás és adatbázis-kezelés

Programozás 1 1 1 1 4 139 139 0

Programozás gyakorlat 2 2 2 2 8 278 0 278

11999-16 Informatikai szakmai angol nyelv IT szakmai angol nyelv 2 2 4 144 144 0

12010-16 Nyílt forráskódú rendszerek kezelése

Linux alapok 1 1 36 36 0

Linux alapok gyakorlat 2 2 72 0 72

12008-16 Irodai szoftverek haladó szintű használata

Irodai szoftverek 1 1 31 31 0

Irodai szoftverek gyakorlat 2 2 62 0 62

12009-16 Informatikai szakmai orientáció

IT szakorientáció 1 1 2 72 72 0

IT szakorientáció gyakorlat 2 2 4 144 0 144

12002-16 Gazdasági alapok és projektmenedzsment

Gazdasági ismeretek 0 4,5 139,5 139,5 0

Gazdasági ismeretek gyakorlat 0 4,5 139,5 0 139,5

Információs rendszerek 0 2,5 77,5 77,5 0

Projektmenedzsment 0 1 31 31 0

Szakmai angol nyelv 0 1,5 46,5 46,5 0

10822-16 Az informatika alkalmazása

Projektmenedzsment gyakorlat 0 4,5 139,5 0 139,5

IR gyakorlat 0 2,5 77,5 0 77,5

IT alkalmazási gyakorlat 0 5,5 170,5 0 170,5

Számviteli IR gyakorlat 0 2 62 0 62



Összefüggő szakmai gyakorlat

0 Összesen: 396 468 360 279 0 961 2744 969 1775

-154-

3.9.5.5. 2 éves nappali szoftverfejlesztő megnevezésű szakképzés óraterve

Modul Tantárgy 13. szakképző évfolyam

14. szakképző évfolyam

Összes óraszám

Elmélet óraszám

Gyakorlati óraszám

hetek száma 36 31

11499-12

Foglalkoztatás II. 0,5 15,5 15,5 Foglalkoztatás II.

11498-12

Foglalkoztatás I. 2 62 62

Foglalkoztatás I.

(érettségire épülő képzések esetén)

11996-16 IT alapok 2 72 72

Információtechnológiai alapok IT alapok gyakorlat 4 144 144

11997-16 Hálózatok I. 3 108 108

Hálózati ismeretek I. Hálózatok I. gyakorlat 8 288 288

11625-16 Programozás 4 144 144

Programozás és adatbázis-kezelés Programozás gyakorlat 10 360 360

11999-16

IT szakmai angol nyelv 4 0 144 144 Informatikai szakmai angol nyelv

12011-16 Szoftverfejlesztés

Szoftverfejlesztés 7,5 232,5 232,5

Szoftverfejlesztés

gyakorlat 12 372 372

12012-16 Webfejlesztés I.

Webfejlesztés 4 124 124

Webfejlesztés gyakorlat 5 155 155

Összesen: 35 31 2221 902 1319

Heti óraszám:

40,6% Heti óraszám elmélet:

Heti óraszám gyakorlat:

-155-

3.9.6. Felnőttoktatás, esti rendszerű képzés

35 345 01 Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. szakképesítés-ráépülés óraszáma

felnőttoktatásban, esti munkarendszerű képzés esetén

Általános adatok

Tanítási hetek száma: 31 heti

Heti óraszám (nappali képzés 50 %-a, Nkt. 60. § (8)): 17,5 óra

Esti képzés összes óraszáma: 542,5 óra

Gyakorlati órák száma (nappali gyakorlati óraszám legalább 60 %-a, Szt. 33. § (5)): 195 óra

Heti óraszámok

Tantárgyak Elmélet Gyakorlat

Idegen nyelv 10

Informatikai alapismeretek 1

Irodai programcsomag használata 3

Internetes kommunikáció 2,5

Vezetői ismeretek 1

Összesen 11 6,5

Összesen 17,5

A képzés összes óraszáma

Elmélet 341

Gyakorlat 201,5

Összesen 542,5

-156-

55 345 01 Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II. szakképesítés-ráépülés óraszáma

felnőttoktatásban, esti munkarendszerű képzés esetén

Általános adatok

Tanítási hetek száma: 31 heti

Heti óraszám (nappali képzés 50 %-a, Nkt. 60. § (8)): 17,5 óra

Esti képzés összes óraszáma: 542,5 óra

Gyakorlati órák száma (nappali gyakorlati óraszám legalább 60 %-a, Szt. 33. § (5)): 195 óra

Heti óraszámok

Tantárgyak Elmélet Gyakorlat

Idegen nyelv 10

Informatikai alapismeretek 1

Irodai programcsomag használata 2,5

Internetes kommunikáció 3

Vezetői ismeretek 1

Összesen 11 6,5

Összesen 17,5

A képzés összes óraszáma

Elmélet 341

Gyakorlat 201,5

Összesen 542,5

-157-

4. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL,

NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

4.1. A pedagógiai program érvényességi ideje

A Miskolci Szakképzési Centrum Kandó Kálmán Informatikai

Szakgimnáziumának pedagógiai programja 2017. szeptember 1. napjától lép életbe,

a kötelező szakgimnáziumi kerettantervet felmenő rendszerben vezettük be.

Ezen pedagógiai program érvényességi ideje öt tanévre – azaz 2017. szeptember

1. napjától 2021. augusztus 31. napjáig – szól.

4.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a

nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a

pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények

megvalósulását.

A 2020-2021. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program

teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén

pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell

kidolgoznia, figyelembe véve a jogszabályi változásokat.

-158-

4.3. A pedagógiai program módosítása

A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:

az iskola igazgatója;

a nevelőtestület bármely tagja;

a nevelők szakmai munkaközösségei;

a szülői munkaközösség;

az iskola fenntartója.

A tanulók a pedagógiai program módosítását diákönkormányzati képviselőik

útján javasolhatják, a szülők pedig a szülői munkaközösségen keresztül.

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató

jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni a

szülői munkaközösség véleményét.

A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a

fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség

hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését.

A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első

napjától kell bevezetni.

4.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető.

A pedagógiai program elolvasható az iskola honlapján.

Az iskolai honlap internet címe: www.kkszki.hu

A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától,

igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadóóráján vagy –

ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.

A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve

intézményeknél tekinthető meg:

az iskola honlapján;

az iskola fenntartójánál;

az iskola irattárában;

az iskola igazgatójánál;

minden tanárnál elektronikusan.

-159-

4.5. A pedagógiai program jóváhagyása

A pedagógiai programot a tantestület elfogadása után az igazgató hagyja

jóvá.

4.5.1. A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására

vonatkozó záradékok


Szakgimnáziumának pedagógiai programját a szülői munkaközösség, a

diákönkormányzat a 2016.08.24. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra

javasolta (jognyilatkozat).

A MSZC Kandó Kálmán Informatikai Szakgimnáziumának pedagógiai

programját a nevelőtestület a 2017.08.24. napján tartott ülésén elfogadta

(jognyilatkozat).


Szakgimnáziumának pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam.

Kelt:

Miskolc, 2017.08.24.

........................................................

Baghyné Urbán Ilona


Szakgimnáziumának pedagógiai programjával az iskola fenntartója egyetért, az abból a

jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja.

Határozat száma:

-160-

A módosítást az iskola fenntartóváltása, nevének változása, új képzés

(közlekedésautomatikai műszerész) beindítása és a jogszabályi változások

indokolják.


pedagógiai programjának módosítása újabb feladatot jelentett a pedagógus

társadalomnak, iskolánknak is. Igyekeztünk ezt is - hitünk szerint - jól megoldani. S

továbbra is minden igyekezetünkkel ennek megvalósításán fáradozunk.

A pedagógusi igyekezet, a nemes szülői szándék hiábavalónak bizonyul azonban, ha

nem a biztos szakmai tudás, az emberség, a becsületesség és a szolidaritás lesz a

társadalmi érvényesülés s egyben az önmegvalósítás alapja és meghatározója is.

Így egészül ki a pedagógiai hármas a társadalommal, mert csakis annak részeként

létezhet, s mi hiszünk a rész és az egész kölcsönhatásában és igazában, s el akarjuk

hitetni, hogy az egyéni és a közösségi érdek nem összeegyeztethetetlen. De az iskolának

egyedül ez nem sikerülhet.

„A legjobb módszer, az anyag leggondosabb tálalása is múló erőfeszítés,

ha a tanuló nem küzd meg érte, s nem nagy személyes érdek enyvezi oda az agyába.

Ennek az érdeknek az állandósítása, igazolása viszont nemcsak a tanuló és a tanár

dolga, hanem a társdalomé is."

/ Németh László /

kandó kálmán informatikai...

Documents