kaposi józsef budapest, 2012. február 24
DESCRIPTION
A 21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció projekt eredményei és kapcsolata a Nemzeti alaptantervhez. Kaposi József Budapest, 2012. február 24. TÁMOP 3.1.1 Kiemelt Projekt OFI programelemek. Főbb kutatás-fejlesztési területek : (3 pillér - 44 elemi projekttel) - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
A 21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció projekt eredményei és kapcsolata a
Nemzeti alaptantervhez
Kaposi JózsefBudapest, 2012. február 24.
Főbb kutatás-fejlesztési területek :(3 pillér - 44 elemi projekttel) A versenyképesség és az esélyteremtés erősítésével a
közoktatási intézményi megújulást, valamint a tanulási környezet- és iskolafejlesztést támogató K+F tevékenységek
Az oktatás-irányítás és az iskolarendszer hatékonyságának javítását szolgáló K+F tevékenységek
A tudás-menedzsment rendszerszintű fejlesztését támogató K+F tevékenységek, az innováció támogatása
Projektidőszak: 2009. április 1. – 2012. február 29.
Forrás: 1 673 459 175 Ft
TÁMOP 3.1.1 Kiemelt ProjektOFI programelemek
A versenyképesség és az esélyteremtés erősítésével a közoktatási intézményi megújulást, valamint a tanulási környezet- és iskolafejlesztést támogató K+F tevékenységek (19 elemi projekt)
Témák: 1. Oktatás és a munka világa 2. A társadalmi kohézió irányába ható integrációs
törekvések vizsgálata3. Kompetencia-alapú tanulásfejlesztés4. Az átmenetek kezelése5. Tanuló szervezetek és közösségek6. Az intézmény és társadalmi környezete7. A tanulás virtuális és fizikai környezete8. Intézményi fejlesztő beavatkozások
6. pillér
Az oktatásirányítás és az iskolarendszer hatékonyságának javítását szolgáló K+F tevékenységek (23 projekt)
Témák: 1. Oktatáspolitikai beavatkozások hatásvizsgálata2. Fejlesztéspolitikai beavatkozások hatásvizsgálata3. Az irányítási szintek közti felelősség-megosztás, az
irányítás professzionalizálódásának és hatékonyságának vizsgálata
4. A tényeken alapuló politika-formálás kultúrájának fejlesztése
7. pillér
A tudásmenedzsment rendszerszintű fejlesztését támogató K+F tevékenységek; az innováció támogatása
Témák: 1. Az oktatásügyi K+F rendszer elemzése és
stratégiai fejlesztése2. A korszerű tudásmenedzsment és innovációs
rendszer elemeinek létrehozása
8. pillér
megnevezés célérték elért célértékAdatbázis 9 DB 13 DB
Policy Javaslat 11 DB 13 DB
Tanulmánykötet 16 DB 28 DB
Tudásmenedzsment eszköz 3 DB 3 DB
Honlap látogatottság 115% 516%Képzettek száma 65 FŐ 69 FŐ
Indikátorok számokban
Tartalmi fókuszok: tanulási eredményesség; tanulói továbbhaladás; oktatásirányítás, iskolafenntartás; pedagógiai tartalmak, tartalmi szabályozók alkalmazása
az intézményekben; az innováció támogatása.
Hasznosítás: szakpolitika, oktatásirányítás számára tematikus
elemzések készítése; jogszabályalkotás szakmai háttértámogatása; az adatok nyilvánosságának biztosításával az oktatási
rendszer szereplőinek informálása Jövőbeli fejlesztések, szakpolitikai intézkedések szakmai
megalapozása, javaslatok megfogalmazása.
Indikátorok tartalma összefoglaló
1. A nem szakrendszerű oktatás - empirikus kutatási adatbázis2. Pályakövetés - 2007-ben szakmát szerzettek kérdőíves
vizsgálata3. Pedagógiai programelemzés empirikus kutatási adatbázisa4. Tanulói szintű idegen nyelvi eredményességi adatbázis5. Hazai tankönyvi adatgyűjtemény6. Intézményi és tanulói vélemények a beiskolázási és
továbbhaladási folyamatok változásairól7. Hiányszakmákban tanuló végzős szakiskolások empirikus
kutatási adatbázisa8. Az idegennyelv-oktatás hatékonyságának vizsgálatára
alkalmas adatbázis (nyelvtanulási input és outputváltozókkal)
Adatbázisok 1.
9. Együttnevelő általános iskolák vezetői az integrált nevelés megvalósulásáról a fogyatékos tanulók esetében – empirikus kutatási adatbázis
10. BA-szakos hallgatók körében végzett kérdőíves kutatás adatait tartalmazó adatbázis
11. Felsőfokú szakképzésben részt vevő tanulók körében végzett adatbázis
12. Kistérségi iskolafenntartás – irányítási információk13. A felsőoktatásban alapképzésben nappali tagozaton
tanuló hallgatók körében végzett kérdőíves kutatás , kitüntetetten a tanárképzéssel kapcsolatos orientációi (1200 fős országos minta), empirikus kutatási adatbázis
Adatbázisok 2.
• Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára – Vezetői összefoglaló
• Ajánlások a minőségi iskolai infrastruktúra kialakításához• Tankönyvpolitika Magyarországon összefoglaló áttekintés és
oktatáspolitikai ajánlások• A 18 éves tankötelezettség teljesítésének alternatívái• A TISZK rendszer továbbfejlesztésének lehetséges módja• Pályakövetés a szakképzésben• Az óvodáztatás meghosszabbodásáról• Az oktatási célú IKT használat fejlesztéspolitikájának differenciálása• A nemzeti alaptanterv implementációjáról• Ajánlások a pedagógusképzés fejlesztéséhez• Az idegennyelv-oktatásról• Regionális tervezés és közoktatás• A kistérségi közoktatás-szervezés tapasztalatai
Policy-javaslatok
Megjelent kiadványok 1.
1. Az innováció hálózatai. Az iskolarendszer és az iskolamenedzsment új modelljei
2. Bánkuti Zsuzsa – Csorba F. László: Átmenet a tantárgyak között. A természettudományos oktatás megújításának lehetőségei
3. Fehérvári Anikó: Pillanatképek. Társadalmi partnerek az oktatásirányításban
4. Forray R. Katalin – Híves Tamás: Oktatás a határok mentén
5. Györgyi Zoltán: Korlátok között szabadon. Demográfiai folyamatok és helyi oktatáspolitikák
6. Halász Gábor –Balázs Éva – Fischer Márta – Kovács István Vilmos: Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára
7. David Hopkins: Minden iskola kiváló iskola. A rendszervezetés lehetőségeinek kiaknázása
Megjelent kiadványok 2.
8. Hunya Márta: IKT mozaik. Kézikönyv pedagógusoknak a számítógép tanórai alkalmazásához
9. Hunya Márta: Iskolaportrék. Iskolák az IKT-használat tükrében
10. Imre Anna: Beiskolázás és továbbhaladás. Szabályozás és megvalósulási utak
11. Innováció a tudásalapú gazdaságban. Az innováció hatásai az oktatásra és a tanulásra
12. Kerber Zoltán: Sokarcú implementáció. Kompetenciafejlesztő programcsomagok bevezetése a HEFOP 3.1.3 iskolákban
13. Mayer József: Merre tovább? Az iskolai integráció dilemmái
14. Mayer József – Kőpatakiné Mészáros Mária: A szavak és a tettek. Sajátos nevelési igényű tanulók a közoktatásban a 21. század első évtizedében Magyarországon
15. Mártonfi György: Út a munkaerőpiacra – speciális szakiskolákból
Megjelent kiadványok 3.
16. Mártonfi György: Térségi integrált szakképző központok. Adalékok az iskolarendszerű szakképzés intézményrendszerének átalakulásáról
17. Mártonfi György: A 18 éves korra emelt tankötelezettség teljesülése és (mellék)hatásai
18. Rapos Nóra – Gaskó Krisztina – Kálmán Orsolya – Mészáros György: Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója
19. Réti Mónika: Kívül-belül jó iskola. Tanító terek
20. Szabó Mária – Singer Péter – Varga Attila: Tanulás hálózatban. Elméleti összefoglaló és gyakorlati tanácsok az eredményes hálózati tanulás megvalósításához
21. Az európai polgár kompetenciái. Az implementáció kihívásai és lehetőségei az oktatás világában
22. Sági Matild: Erők és eredők. A pedagógusok munkaerő-piaci helyzete és szakmai továbbfejlődése: nemzetközi kitekintés és hazai gyakorlat
23. Török Balázs: Az iskolák lehetséges szerepe az oktatás-politikai döntés-előkészítésben
Tudásmenedzsment indikátorok video.ofi.hu
Honlapon működő videófelület, amely lehetővé teszi a konferenciák, előadások közzétételét, bárki számára elérhetően -több mint 100 feltöltött előadás
Infografikai fejlesztés – infografika.ofi.huAz adatbázisok, elemzések, projektek tartalmának képi megjelenítésére alkalmas eszköz (pilot, 3 elkészült infografika)
Tudás társadalmasításaAz elkészült kutatás-fejlesztési eredmények interaktív disszeminálása alhonlapokon, közösségi portálokon keresztül(4 alhonlap, 4 közösségi csoport)
Képzők képzése
Az elmúlt évtizedek oktatásfejlesztési programjainak tapasztalataira építő, az intézményi változást támogató szakmai környezet fejlesztését támogató, akkreditált képzési program kialakítása, amely alkalmas az e változást támogatni tudó szakemberek (intézményfejlesztési tanácsadók) képzésére.
A fejlesztés részeként megvalósult próbaképzést elvégezte 65 képzési szakember, tudásuk alkalmassá teszi őket a közeljövőben megvalósuló iskolafejlesztési projektekben alkalmazható intézményfejlesztési tanácsadók képzésére.
15
Témacsoportok
Cél: szintetizálás, szinergiák megteremtése, szakmai szint emelése, disszemináció
Implementáció Integráció Intézményvezetés Tanulási utak Pedagógusok Oktatásirányítás
Kerettantervi alprojektek
Cél: az új köznevelési törvénynek és a NAT felülvizsgálatnak megfelelő kerettantervi csomagok előkészítése
Szakmai és projekttervek alapján a munka megkezdődött
Szükséges személyi állomány felvételre került
Szükséges szerződések megkötése folyamatos
Forrásbevonás
Az oktatás közfeladat: a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is
érvényesíteni szükséges.
A NAT szimbolikus dokumentum: üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat
szempontjából, a laikusokhoz is szól, alapjai az egységességnek és differenciálásnak,
tehetséggondozásnak.
A NATAlapelvek
Nemzeti alaptanterv biztosítja: az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot , meghatározza az elsajátítandó
műveltségtartalmat, kötelező rendelkezéseket állapít meg az
oktatásszervezés körében, különösen a tanulók heti és napi terhelésének
korlátozására.
A NAT törvényi háttere
A küldetésének újradefiniálása– A nevelés és az értékek hangsúlyozása
A kiemelt fejlesztési területek és a kulcskompetenciák kiegészítése– A társadalmi szolidaritás megerősítése
Új tantárgyközi ismeretkörök beépítése– A tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése
A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése – Az ismeretek, képességek, attitűdök egységének
megteremtése
A új Nat főbb elemei
I. Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei
A köznevelés feladata és értékei– Fejlesztési területek – nevelési célok– Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek
A Nat, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás– A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó
szabályok
II. Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés A kulcskompetenciák Műveltségi területek
– A Nat műveltségi területeinek felépítése
III. A műveltségi területek anyagai 1-4., 5-8., 9-12 évfolyamokon
A NAT struktúrája
Alapvetően a nemzeti műveltség átadása és az egyetemes kultúra közvetítése, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése.
Feladata továbbá: a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek,
képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése,
a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése.
A köznevelés feladata és értékei
Erkölcsi nevelés
Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
A testi és lelki egészségre nevelés
A családi életre nevelés
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
Fenntarthatóság, környezettudatosság
Hangsúlyosabb kiemelt fejlesztési területek
Az erkölcstan oktatása A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok Egész napos iskola A mindennapos testnevelés A mindennapos művészeti nevelés Az idegennyelv-oktatás Az óvodai nevelés, valamint az iskolai nevelés- oktatás kapcsolata A szakiskolai nevelés A kollégiumi nevelés, valamint az iskolai nevelés-oktatás kapcsolata Az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János
Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program
A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei
A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok
A műveltségi területek
a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása;
az informatika alkalmazása; a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; a közösségi élethez, a munka világába való
belépéshez szükséges képességek és ismeretek; az egészséges életmód kialakítása; az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás
biztosítása; a médiumok alkotó használata;
A műveltségi területekközös kiemelt céljai
kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével;
az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak;
nem lezárt rendszerként jelennek meg; nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését
jelenítik meg; hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a
személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét;
A műveltségi területekáltalános jellemzői
Véleményezésonline felületen keresztül
A projekt négy fókusszal végezte a kerettantervi munkák előkészületeit:
a hazai és nemzetközi tartalmi szabályozás struktúrájának elemzése;
a jelenleg használatos hazai kerettantervek (69 db) elemzése;
a Magyarországon jelenleg érvényes kerettantervek intézményi implementációs gyakorlatának vizsgálata (200 iskola bevonásával);
a 2012-ben készülő kerettantervi munkálatok előkészítése, szakiskolai kerettanterv első változatának monitorozása és a 2. változat elkészítése;
A kerettanterv előkészületei
A 10 db kerettantervi csomagnak megfelelő kerettantervi elemzés
A 10 db kerettantervi csomagnak megfelelő implementációs elemzés
A kerettantervek előkészítése (10 csomag) Általános iskola (alsó és felső tagozat) Gimnázium (4-, 6-, 8-osztályos) Szakközépiskola Szakiskola Kéttannyelvű iskolák Nemzetiségi iskolák SNI (Felnőttoktatás, Híd-program(ok), további szakiskolai oktatás,
szakiskolások érettségire felkészítő középiskolája, nyelvi előkészítő osztály)
Kerettantervi indikátorok
A nevelés–oktatás eredményességének és az oktatásirányítás valamint az iskolarendszer hatékonyságának javítását szolgáló K+F tevékenységek:1. Az oktatás tartalmi követelménystandardjainak fejlesztése és
implementációjuk támogatása2. A pedagógusszakma minőségének fejlesztési támogatása,
szaktanácsadói rendszer fejlesztése és működtetése. 3. A nevelés-oktatás fejlesztése, e területen komplex pilot
projektek megvalósítása és a kapcsolódó pályázatok szakmai eredményességének nyomon követése, értékelése
4. Az oktatásirányítási és a szakmapolitikai döntéshozatal fejlesztési támogatása
5. Korábbi fejlesztések, programok hatásának vizsgálata és értékelése
TÁMOP 3.1.1 – második ütemXXI. századi köznevelés
Az OFI várható feladatai: Az OH-val együttműködve a Pedagógus Életpálya modellhez
kapcsolódóan a pedagógusok minősítési rendszerének kialakításához szükséges szakmai fejlesztések megvalósítása
A pedagógusképzési, -továbbképzési, valamint a szaktanácsadói rendszer kialakítása, fejlesztése
Pedagógusok fejlesztő célú mentorálása szaktanácsadók közreműködésével
Az új köznevelési törvény és az új tartalmi szabályozóknak megfelelően a továbbképzések tartalmi felülvizsgálata, új képzések fejlesztése, képzői kapacitás biztosítása
Főbb indikátorok: 400 felkészített szaktanácsadó 15.000 pedagógus formatív értékelésének elvégzése (ezen
belül 7000 fő szükséglet felmérése, mentorálása is)
TÁMOP 3.1.5Pedagógusképzés támogatása
Köszönöm a figyelmet!
Eredményeink elérhetőségei
Minden ajándékcsomagban található: egy könyvismertető az eddig megjelent kötetekről, valamint egy pendrive, amely tartalmazza a kötetek
elektronikus változatát.
A kötetek digitális formában elérhetőek az Intézet honlapján – innen közvetlenül is teljes terjedelemben letölthetőek.
A könyveket, kérés esetén, elküldjük az Önök által megadott címekre.