Tavaszköszöntő karneválok a Cote d’Azur-ön

A Nizzai karnevál története:

Cote d’Azur egyik legfontosabb eseményének számít, a Nizzai karnevál.

Az ünnepség előzményei, hasonlóan más tavaszköszöntő vagy téltemető karneválokhoz, szintén a

középkorba nyúlnak vissza.

1294-ben Charles d'Anjou herceg rendezte az első vidám mulatságot. Az igazi, egész városon

végigvonuló menetet azonban csak 1830-ban szervezték meg, ma a farsangi időszakban több mint

egy millió látogató érkezik a francia városba.

Ahogyan más tájakon is a hosszú böjt előtt az emberek szerettek kicsit szórakozni. Az írások

szerint a karneváli fenség először 1873. február 23-án érkezett a városba, ekkor született meg a

mai Nizzai karnevál alapja.

Az első virágcsatát (Bataille de Fleurs) pedig három évvel később tartották az Angol sétányon. A

virágcsata mára inkább virágparádévá alakult.

A több száz éves hagyományokkal rendelkező nizzai karnevál ma már nem a szokásos

télbúcsúztatás. A karnevál minden évben egy adott téma köré épül, amely meghatározza a

felvonulók díszeit, ruháit, táncait.

Az idei fő téma: „ A mediterrán élet”.

A Nizzai karneválon (virágparádén) a virággal feldíszített kamionok követik egymást. A fő

díszítőelem a mimóza, amely, a sok napsütésnek köszönhetően már január végén virágzik.

Minden évben tizenöt-húsz virággal feldíszített gépjármű gurul végig, az Angol-sétány

/Promenade des Anglais/ lezárt szakaszán.

A kompozíciók egyenként négy-ötezer szál virágból állnak, és a kocsikról csinos, tarka jelmezekbe

öltözött lányok folyamatosan szórják a virágokat a nézők közé. Az előírások szerint egy-egy kocsi

díszítésének négy-ötezer tőből kell állni. A legalább 7 méter hosszú, 2 méter széles és 6 méter

magas építményt teljesen be kell fedni virággal.

Eleinte csak mimózacsokrokat hajigálnak, később minden virágdíszítést.

Még szerencse, hogy cserepes virágok nincsenek a kocsikon.

A felvonulásokat óriási hangzavar kíséri, a felvonulók, az afrikai tam-tam doboktól a

tangóharmonikán, a skót dudásokon át, különböző zenei stílusban mutatják be színpompás

virágruházatukat.

A felvonulások két héten át többször is ismétlődnek az úttesten, melyet virágok választanak el.

A tenger felőli oldalon tribünöket állítanak fel, a szállodák előtti járdákról, pedig állva lehet nézni

a menetet.

A legújabb találmány a spagetti spray. A több méterre kilövellő vékony műanyag szálat fújnak a

flakonból.

A fehér és színes szálak, mint valami pókfonál lepik be a felvonulókat és a nézőket. Mivel a

műanyag már a levegőben megszilárdul, nem kell félni attól, hogy a hajunkba, ruhánkra ragad.

Virágnak öltözött lányokat és félelmetes tűzokádó sárkányt is láthatunk a menetben.

A Mentoni citrom és narancs karnevál:

A vidék másik nagyszabású eseményének helyszíne, a szintén a Cote d’Azur-ön fekvő festői

szépségű városka, Menton, mely az olasz határ szomszédságában fekszik.

Rendkívüli szubtrópusi klímájának köszönheti, hogy a téli időszakban Franciaország legmelegebb

városa és szinte soha sincs igazi tél.

A városka népszerűségét nagymértékben növeli az évente megrendezésre kerülő Citrom és

narancsfesztivál.

„La Cité des Citrons", azaz a Citromok Városa

A fesztivál apropóját az év első citrom és narancsszürete szolgáltatja, melyek a térség fő

terményeit is jelentik egyben, nem csoda hát a méltó ünneplés.

A karnevál ideje alatt citrommal és naranccsal díszített óriásméretű kocsik vonulnak végig a

városon, hatalmas, életnagyságú szobrok lepik el az apró utcákat, tereket.

A fesztivál témája, hasonlóan a nizzai eseményekhez, évről-évre változik.

A fesztivál idei témája a "A nagy civilizációk" volt.

A Mentonba érkezett táncosok és zenekarok vérpezsdítő muzsikájukkal, egy pillanat alatt igazi

mediterrán hangulatot varázsolnak a dél-francia kisvárosban.

A fantasztikus jelmezekbe öltözött táncos lányokat is megcsodálhatjuk.

Az alulnézet sem rossz

A felvonuláson kívül, a Bioves Parkban lévő állandó kiállításon többszázezer citrom és narancs

felhasználásával készített kompozíciók gigantikus palotákat, hajókat, épületeket, sőt még

piramisokat is alkotnak.

A karneválnak minden évben Mardi Gras idején, azaz húshagyó kedden van vége.

Akkor a karnevál királyát a helyi gyerekek és felnőttek a tengerpartra vontatják, és elégetik

hatalmas tűzijáték kíséretében.

A karneváloknak nemcsak keresztényi, de pogány eredetük is van.

A pogányok is ebben az időszakban ünnepelték a tél végét.

A keresztény vallás elterjedésével tiltani kezdték a pogány farsangokat, mert azok a nagy

zabálások mellett alapvetően a bujaságról szóltak, ami nem volt összeegyeztethető a keresztény

erkölccsel.

Ezért különösen érdekes, hogy a legbujább farsangi karneválokat az erősen vallásos dél-amerikai

országokban látjuk. Gondoljunk csak a szinte meztelem brazil szamba táncosnőkre.

Míg például a teljesen pogány, magyar farsangi karnevál, a mohácsi busójárás, teljes mértékben

nélkülözi az erotikát, ami a felvonuló busókat látva talán nem is akkora baj.

Készítettem egy videót is a karneváli forgatagról:

http://www.youtube.com/watch?v=eyzBZxfceLc

2011 március