kelemen csaba főosztályvezető-helyettes, nemzeti fejlesztési minisztérium
DESCRIPTION
Nemzeti Infokommunikációs Stratégia. Kelemen Csaba főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Az államtitkárság 4 fő területre fókuszál. KKV-k működésének hatékonyabbá tétele Vállalkozások informatizáltságának növelése IKT exportösztönzés - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
1
Kelemen Csabafőosztályvezető-helyettes,
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Nemzeti Infokommunikációs
Stratégia
2
• Állami hálózatok fejlesztése, konszolidációja
• Piaci szélessáv-fejlesztések ösztönzése
• Spektrumpolitika
• Eszköz-ellátottság biztosítása
• Online szolgáltatások fejlesztése
• Kormányzati folyamatok támogatása
• Digitális írástudás fejlesztése
• Informatika oktatás• Informatika- és
mérnökképzés támogatása
• KKV-k működésének hatékonyabbá tétele
• Vállalkozások informatizáltságának növelése
• IKT exportösztönzés• Start-up vállalkozások
támogatása• Innováció
Gazdaság-fejlesztés
Állam-polgárok
ismeretének növelése
Kormányzati IT
Szélessávú infra-
struktúra
AZ ÁLLAMTITKÁRSÁG 4 FŐ TERÜLETRE FÓKUSZÁL
3
Olcsóbb szolgáltatásokÚj típusú szolgáltatások
megjelenése
Kapcsolattartás új formái
Digitális szakadék mérséklése
Pl. egészségügyi szolgáltatások
Atipikus foglalkoztatási formák, pl. távmunkaA munkahelyek döntő
többsége megköveteli a digitális készségek
meglétét
AZ IKT-SZEKTOR TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE
IKT szektor keresleti oldal
IKT szektor kínálati oldal
4
3.7 4.2 4.7 5.2 5.70
5
10
15
20
25
30
35
40
45
AZ IKT-SZEKTOR GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE
100
lako
sra
jutó
vez
eték
es s
zéle
ssáv
ú vo
nala
k sz
áma
A WEF versenyképességi indexének eredménye
GRBB: 21,8
WEF index: 3,86
Forrás: WEF, OECD
GörögországÍrország
Románia
Szlovákia
Bulgária
Magyarország
Málta
Lengyelország
Észtország
Spanyolország
Csehország
Lettország
Litvánia
Ausztria
Luxemburg
Franciaország
DániaHollandia
Svájc
Finnország
Egyesült Királyság
Németország
Svédország
Szlovénia
HUBB: 22,1
WEF index: 4,3
NLBB: 40,6
WEF index: 5,5A szélessávú penetráció és a WEF index, 2011
Egyértelmű kapcsolat mutatható ki a World Economic Forum versenyképességi indexe és a szélessávú penetráció mutatója
között.
5
40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 1400
5
10
15
20
25
30
35
40
45
Bulgaria
Romania
Latvia
Lithuania
Poland
Hungary
Estonia
Slovakia
Portugal
Czech Republic
Greece
Slovenia
Malta
Cyprus
Spain
Italy
France
United KingdomFinland
Belgium
Germany
DenmarkNetherlands
Sweden
Austria
Ireland
AZ IKT-SZEKTOR GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE (2)
Forrás: Eurostat, saját gyűjtés
Szélessávú penetráció és az egy főre jutó GDP, 2011 Q4
GRBB: 21,8
GDP per capita in PPS: 82%
HUBB: 22,1
GDP per capita in PPS: 66%
NLBB: 40,6
GDP per capita in PPS: 131%A szélessávú penetráció és az egy főre jutó GDP is szorosan
korrelál egymással, az ok-okozati tényezők itt felcserélhetők.
6
AZ IKT-SZEKTOR GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE (3)
Forrás: Eurostat, KSH, OECD, Mckinsey;*2009-es adat, **2008-as adat
10% 20% 30%
Az IKT-szektor részesedése a GDP-ben (%) (Eurostat)
Az internet hozzájárulásának mértéke a GDP
növekedéséhez (Mckinsey)
Az IKT-export aránya az összes exporton belül (%)
(KSH)
Az IKT-szektor K+F ráfordításai a GDP %-ban
(Eurostat)
6,4%
25,5%
11,4%
5,93%*
Az IKT-szektor részesedése a foglalkoztatottságban (%)
(OECD)
6,4%**
Az IKT-szektor hozzájárulása a munkaerő-termelékenység
növekedéséhez (OECD)
0,5%3.
hely
3. hely
2. hely
22. hely
2. hely
5. hely
4,5%
Mezőgazdaság
4%
Építőipar
4,5%
Pénzügy
4,5%
OktatásA hazai IKT-szektor GDP-ből való részesedése számos, különösen fontos nemzetgazdasági ágazat teljesítményét is meghaladja. 2012
első negyedévében az általános recessziót elkerülve csak ez a szektor tudott nőni
7
JELENLEGI HELYZET
Hollandia
Svédorsz
ág
Luxem
burgDán
ia
Finnorsz
ág
Nagy-Brita
nnia
Belgium
Németo
rszág
Francia
ország
Ausztria
Észtorsz
ág
Írorsz
ág
Szlovák
iaEU
27
Lettorsz
ág
Magyaro
rszág
Csehorsz
ágMált
a
Span
yolorsz
ág
Litván
ia
Szlovén
ia
Lengye
lország
Ciprus
Portugál
ia
Olaszo
rszág
Bulgária
Görögorsz
ág
Románia
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
81 80 81 8178
73
65 65 6560 59 58 60 59 57 58
43
5751 50
5346 47 45
51
40 41
29
91 91 90 89 8884
78 78 78 76 75 74 7470 70 69
66 66 65 65 6559 58 56
5350 50
43
Napi internethasználók Hetente legalább egyszer internet használók
A napi, illetve heti legalább egyszeri internet-használat aránya a 16-74 év közötti korosztályban, 2012 (a lakosság %-ában)
Az Eurostat által alkalmazott módszertan szerint a 16-74 év közötti korosztály több mint kétharmada (70%) tekinthető rendszeres (hetente legalább egyszeri) internet-használónak az Európai Unióban. A
magyar adatok nem mutatnak szignifikáns eltérést, ahogy az uniós terminológiában gyakori (mindennap, vagy majdnem mindennap) internet-használónak tekintettek aránya is nagyjából
megegyezik (az uniós átlag 59%, a magyar 58% volt 2012-ben).
Digitális kompetencia
58%
59%
8
Azon lakosok, akik még sosem használtak számítógépet, 2012 (a 16-74 év közötti lakosság %-ában)
Az Eurostathoz képest eltérő módszertant használó (a 15 év felettiek internet-használatát mérő) hazai kutatások jóval kedvezőtlenebb képet
adnak: 44% körüli a digitálisan írástudatlanok aránya, ami azt jelenti, hogy a 15+ korosztályban 3,7-3,8 millió ember nem használt még soha számítógépet/internetet, ami a teljes magyar lakosság kb. 37%-a.
Digitális kompetencia
Románia
Bulgária
Görögorsz
ág
Olaszo
rszág
Ciprus
Portugál
ia
Lengye
lország
Litván
iaMált
a
Szlovén
ia
Span
yolorsz
ág
Magyaro
rszág
Lettorsz
ágEU
27
Csehorsz
ág
Észtorsz
ág
Írorsz
ág
Szlovák
ia
Ausztria
Belgium
Németo
rszág
Francia
ország
Nagy-Brita
nnia
Finnorsz
ágDán
ia
Luxem
burg
Hollandia
Svédorsz
ág
0
10
20
30
40
50
60
48
42 42
37 3634
3230 29 28 27 26
2422
19 19 18 18 1715 15 15
107 6 6 6 5
44,5%
26%
JELENLEGI HELYZET
9
Digitális gazdaság
Lengye
lország
Magyaro
rszág
Nagy-Brita
nnia
Töröko
rszág
Észtorsz
ág
Csehorsz
ágIzla
nd
Francia
ország
Szlovén
iaEU
27
Olaszo
rszág
EU25
EU15
Hollandia
Luxem
burg
Szlovák
ia
Görögorsz
ág
Portugál
ia
Németo
rszág
Dánia
Span
yolorsz
ág
Svédorsz
ág
Finnorsz
ág
Írorsz
ág
Ausztria
Belgium
Norvégia
0
10
20
30
40
50
60
70
30.432.733.4
47.548.049.449.850.551.251.552.052.254.254.655.258.658.759.860.360.560.861.561.763.3
67.270.1
72.5
19.820.3
14.7
23.2
7.4
19.618.7
32.728.6
32.3
38.1
32.834.530.7
40.737.7
25.9
41.645.8
37.9
28.5
36.638.6
30.830.2
50.348.6
a vállalaton belül alkalmas a vállalaton belüli és vállalatok közötti információcserére
Azon vállalkozások, amelyek elektronikus úton cserélnek (vállalaton belül vagy vállalatok között) információkat, 2010
2010-ben a vállalaton belül keletkezett információkat a magyar vállalkozások 32,7%-a kezelte elektronikus formában, szemben az EU27 51,5%-os adatával (közel 60%-os elmaradás), miközben a
magyar vállalkozások csupán 20%-a cserélt adatot egy másik céggel elektronikus formában.
51,5%
32,7%
JELENLEGI HELYZET
10
Belgium
Ciprus
Luxem
burg
Hollandia
Egyesü
lt Kirá
lyság
Málta
Portugál
ia
Francia
ország
Dánia
Svédorsz
ág
Görögorsz
ág
Olaszo
rszág
Izland
Finnorsz
ág
Írorsz
ág
Span
yolorsz
ág
Norvégia
Németo
rszág
Európai U
nió
Ausztria
Észtorsz
ág
Csehorsz
ág
Magyaro
rszág
Románia
Bulgária
Szlovák
ia
Szlovén
ia
Lettorsz
ág
Litván
ia
Lengye
lország
0.0%
10.0%
20.0%
30.0%
40.0%
50.0%
60.0%
70.0%
80.0%
90.0%
100.0%
100.
0%
100.
0%
100.
0%
100.
0%
100.
0%
99.9
%
99.5
%
99.4
%
99.0
%
98.6
%
98.5
%
98.5
%
98.3
%
97.8
%
97.2
%
96.9
%
95.9
%
95.3
%
95.2
%
95.0
%
95.0
%
94.5
%
93.2
%
91.7
%
91.5
%
91.4
%
90.1
%
89.6
%
88.4
%
72.2
%
Hagyományos szélessávú lefedettség Európa országaiban, 2011 (a háztartások %-ban)
Magyarországon – köszönhetően az európai átlagtól alig elmaradó DSL és a messze átlagon felüli kábeles lefedettségnek – a háztartások több mint 94%-a fér hozzá valamilyen hagyományos szélessávú
szolgáltatáshoz.
Digitális infrastruktúra
93,2%
95,2%
JELENLEGI HELYZET
11
Újgenerációs szélessávú lefedettség Európa országaiban, 2012 (a háztartások %-ban)
Digitális infrastruktúra
Málta
Hollandia
Belgium
Luxem
burg
Litván
ia
Lettorsz
ág
Portugál
iaDán
iaCiprus
Egyesü
lt Kirá
lyság
Ausztria
Németo
rszág
Finnorsz
ág
Szlovén
ia
Span
yolorsz
ág
Románia
Észtorsz
ág
Bulgária
Magyaro
rszág
Svédorsz
ág
Norvégia
Európai U
nió
Szlovák
iaIzla
nd
Csehorsz
ág
Lengye
lország
Írorsz
ág
Francia
ország
Görögorsz
ág
Olaszo
rszág
0.0%
10.0%
20.0%
30.0%
40.0%
50.0%
60.0%
70.0%
80.0%
90.0%
100.0%
99.3
%
98.4
%
97.1
%
93.8
%
80.0
%
78.5
%
77.8
%
73.0
%
73.0
%
70.0
%
69.5
%
66.2
%
65.5
%
65.0
%
64.0
%
63.7
%
61.0
%
60.6
%
59.7
%
56.6
%
54.2
%
53.8
%
51.0
%
50.0
%
49.3
%
44.5
%
42.1
%
24.2
%
21.9
%
14.0
%
A háztartások 59,7%-a számára elérhető valamilyen nagy letöltési (30 Mbps feletti) sebességet biztosító (VDSL, FTTx, vagy Docsis 3 kábel) hálózati infrastruktúra
53,8%
59,7%
JELENLEGI HELYZET
12
E-közszolgáltatások igénybe vétele (lakosság és vállalkozások), 2011 (%-ban)
Dánia
Norvégia
Svédorsz
ág
Finnorsz
ág
Hollandia
Luxem
burg
Francia
ország
Észtorsz
ág
Ausztria
Németo
rszág
Szlovák
ia
Belgium
Szlovén
ia
Írorsz
ág
Csehorsz
ág
Lettorsz
ágEU
27
Nagy-Brita
nnia
Span
yolorsz
ág
Magyaro
rszág
Málta
Portugál
ia
Litván
iaCiprus
Lengye
lország
Görögorsz
ág
Bulgária
Olaszo
rszág
Románia
0.0%
20.0%
40.0%
60.0%
80.0%
100.0%
120.0%
80.8
%
77.8
%
73.6
%
68.0
%
62.3
%
60.3
%
56.8
%
53.3
%
51.3
%
50.0
%
48.2
%
47.3
%
45.6
%
44.1
%
42.2
%
41.3
%
41.0
%
39.7
%
39.1
%
38.0
%
37.3
%
36.5
%
30.0
%
29.2
%
27.6
%
26.8
%
25.4
%
22.2
%
7.2%
91.4
%
90.4
%
93.1
%
95.8
%
92.7
%
88.8
%
92.2
%
91.2
%
92.6
%
78.5
% 96.1
%
88.3
%
92.9
%
89.8
%
87.4
%
89.2
%
83.8
%
0.0%
80.1
%
83.3
%
89.2
%
93.3
%
98.1
%
80.9
%
92.0
%
90.9
%
79.0
%
75.8
%
55.3
%
Az elmúlt 12 hónapban közintézményekkel online kommunikáló lakosság aránya
Az elmúlt 12 hónapban közintézményekkel online kommunikáló vállalkozások aránya
2011-ben a 16-74 év közötti korosztály 38 százalékának volt valamilyen online kapcsolata közintézményekkel, ami 3 százalékpontos lemaradás az EU27 átlagához képest. Az EU átlagával
lényegében megegyező és az állampolgári használatot több mint kétszeresen meghaladó vállalkozói aktivitás elsősorban a jogszabályi előírásoknak tudható be, és nem a vállalkozói online
tudatosságnak, vagy az e-közszolgáltatásokkal szembeni pozitív attitűdnek.
41%
38%
Digitális államJELENLEGI HELYZET
13
Helyzet-elemzés
SWOT
Vízió és jövőkép
Bevezetés CélrendszerEszköz-rendszer
Megvaló-sítás
Monitor-ing
A STRATÉGIA ESZKÖZRENDSZERE
14
Digitális állam
Digitális gazdaság
Digitális infrastruktúra Digitális kompetenciák
• 2020-ra a digitálisan írástudatlanok aránya csökkenjen 30% alá
• 2016-ra a lakosság 50 %-a vásároljon online és/vagy vegyen igénybe e-kormányzati szolgáltatásokat
• 2020-ra a vállalkozások 80%-a rendelkezzen internetes jelenléttel
• 2020-ra a mikro- és kisvállalkozások 100%-a rendelkezzen internet-hozzáféréssel
• A közszférában dolgozók digitális kompetenciájának fejlesztése
• 2014-re teljes lefedettség
• 2020-ra 30Mbps sebességű hálózat
• 2020-ra a háztartások minimum 50 %-a rendelkezzen 100 Mbps-os kapcsolattal
• Új generációs (NGA) hálózatok építése
• Teljes körűen épüljön ki a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat
• Bővüljön a mobil szélessávú lefedettség
• 2016-ra jöjjön létre egységes kormányzati IT-háttér
• elektronikus közigazgatás fejlesztése (szeüsz, interoperabilitás)
• Elektronikus közszolgáltatások fejlesztése (oktatás, egészségügy)
• 2020-ra legalább 20%-kal bővüljön a felsőfokú IKT-képzésben résztvevők száma
• a magyar szoftver- és szolgáltatásexport értéke növekedjen 50%-kal 2020-ig
• 2020-ra a KKV-k 33 %-a vásároljon vagy értékesítsen online
• az integrált vállalati rendszerekkel rendelkező KKV-k aránya 2020-ra érje el az akkori uniós átlagot
A STRATÉGIA NÉGY PILLÉR MENTÉN FOGALMAZZA MEG
A CÉLOKAT
Célok
15
Digitális állam
Digitális gazdaság
Digitális infrastruktúra Digitális kompetenciák
• Képzési és motivációs programok a digitális írástudás terjesztésére
• Integrált közösségi terek és programok létrejöttének és hálózatba szerveződésének támogatása
• Ágazat-specifikus képzési programok
• Internetes jelenlét ösztönzése
• e-közigazgatási ismeretek beépítése a közigazgatási képzési (alap-, felsőfokú és felnőttképzés) programokba
• Piaci indíttatású NGA-fejlesztések ösztönzése közpolitikai eszközökkel
• Nemzeti spektrumstratégia létrehozása
• Fejlesztési hitelkonstrukció vagy pályázati konstrukció kialakítása
• Közintézmények hálózati hozzáférésének fejlesztése
• Nemzeti Távközlési Gerinchálózat továbbfejlesztése
• államigazgatási belső folyamatokat és az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokat támogató informatikai háttér biztosítása
• Közigazgatási belső folyamatok informatizálása
• Interoperabilitás és közös szabványok
• Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése
• IKT felnőttképzési programok ösztönzése• Magvető finanszírozás és inkubáció támogatása
az IKT start-up vállalkozások számára• Export-előfinanszírozási pályázat• vállalaton belüli informatikai (integrált
vállalatirányítási, vezetői információs, ügyviteli, stb.) rendszerek bevezetésének támogatása
• Felhőalapú megoldások támogatása
A STRATÉGIA NÉGY PILLÉR MENTÉN FOGALMAZZA MEG
AZ ESZKÖZÖKET
Eszközök
16
Kelemen Csaba
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!