kellemes kikapcsolódást a nyárra… · sem –, sem tulajdonosi nyomásnak nem vagyunk kitéve...

Környezetbarát: a természetbôl vétetett, és annak károsítása nélkül képes visszatérni oda

A nyomtatott termék a maradandóság része

Kellemes kikapcsolódásta nyárra…

XIX

. évf

oly

am, 2

90. s

zám

, 201

4. jú

niu

s 27

.

mastertan290 jun gmn 2014/06/23 15:51 Page 1

Kiadja: a PRINTinfo Kft. • Cím: 1111 Bp., Kende u. 11., I. em. 1. • E-mail: [email protected] • www.printline.hu• Kiadóvezetô-fôszerkesztô: Korsós Ilona • Szerzôk: Spartvis • Címlap: Marabu (A rajzoló, valamint a rajzot elsôkéntközlô HVG Kiadó írásos engedélyével) • Hirdetésfelvétel, felvilágosítás a PRINTinfónál (szerkesztôségi órák: 8–9 óraközött): 1/226-1944 • Megjelenik: cca. 3 hetente, 2 500 példányban • Következô szám: 2014. szeptember 9. (kézirat-zárás: 2014. augusztus 29.) • Szedés-tördelés: PRINTinfo • Korrektor: Fáklya Ágnes • Levilágítás CtP-re: GMN-Buda,Pauker Holding • Nyomdai munkák: Pauker Nyomda (F. v.: Vértes Gábor) • Papír: Europapier Budapest (Périgold matt1.1 FSC 100 g) • ISSN: 417–4804 • Nyilvántartási szám: 163/0398/2/2010. A lapban megjelent írások a forrás megjelölésévelszabadon felhasználhatók. • A hirdetések tartalmáért a szerkesztôség nem vállal felelôsséget!

33

A „MEGSZOKOTT” HARMADIK OLDALUNK HIÁNYÁVAL…

…szolidaritásunkat és tiltakozásunkat fejezzük ki egyrészt az Origo fôszerkesztôjénekmenesztésével kapcsolatosan, másrészt a reklámadó bevezezetése ellen. Ugyan sema reklámadó hatálya alá nem esünk – sajnos még megközelítôleg, kerekítési hibakéntsem –, sem tulajdonosi nyomásnak nem vagyunk kitéve – merthogy a magunk urai ésegyben szolgái vagyunk, de fogalmazhatok úgy is: harmonikus egységet alkotunkönmagunkkal. Ám maga az elv és az eljárás, továbbá a helyzettel kapcsolatos reflexióknagyon is érintenek bennünket, és nemcsak úgy, mint sajtót és sajtómunkást…

A fôszerkesztô


Hess András-díjasok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. oldal

Vándorgyûlés – 2014 (1.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24. oldalPNYME: „Innen nézve – 2.” . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25. oldalSpartvis: Több nap mint tankönyv… . . . . . . . . . . . . 26. oldal

KözKözinfo

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .27. oldalApróApróinfo

85. Ünnepi KönyvhétAhogy bármely iparág számára, úgy

a nyomdaipar számára is igencsak fontos,miként alakul piaca. A könyv ünnepe – le-gyen az a Könyvfesztivál, vagy éppen azÜnnepi Könyvhét – egyfajta barométer…

Beszámoló . . . . . . . . . . . . . . . . . .11. oldal

Nyomdászok civilben Technikai okok – anyagtorlódás – miatt jelen lapszámunk-

ból is kimarad ez a rovatunk. Elnézést kérünk mindazoktól,akik kedvelik, és most megint nem olvashatják. De folytatjuk.

CégCéginfo

MagánMagáninfo

TT ararta

lom

talo

min

fo

XXXIX. Közgyûlés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6–7. oldal KözKözinfo

Pauker – 25 éves…De félretéve a vagy igaz, vagy nem

igaz bölcsességeket, természetesen – minta fentebb leírtakból is látható – egészenmás oka, okai vannak annak, hogy aPauker Nyomda immáron…

Boldog születésnapot! . . . . . . .12. oldal

CégCéginfo

Prime Rate –Wow-faktor, avagy…

…esettanulmányok sokaságát felvonul-tatva – arról, hogy milyen új lehetôségeknyílnak meg ezáltal a megrendelôk szá-mára saját piaci jelenlétük fokozására.Marketing-továbbképzés volt…Beszámoló . . . . . . . . . . . . . .16–17. oldal

Konica MinoltaDigitális Nyomdai

Megoldások…Ma (…) a digitális nyomdaipari szeg-mensben 50 százalék feletti a piaci része-sedésük Magyarországon…

Beszámoló . . . . . . . . . . . . . . .20–21. oldal

Flexo-partia partnersszel

…flexós szakemberek egymásköztilaza – olykor csipkelôdésektôl semmentes –, ám mindenképpen érdemi in-formációkat tartalmazó beszélgetésé-nek bizonyultak, semmint…

Beszámoló . . . . . . . . . . . . . .22–23. oldal

CégCéginfo

In memoriam Kelényi Ákos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. oldal KözKözinfo

Eurojet Hungária–HP:Latex premier

„…Ahogy George Lucas 1977. május25-én bemutatott Star Wars filmje forra-dalmasította a sci-fi mûfaját, ugyanilyenhatással lesz, lehet…”

Beszámoló . . . . . . . . . . . . . .18–19. oldal

CégCéginfo

„Együtt vagyunkerôsebbek”

Merre van az elôre? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14. oldalKell némi bátorság… – Pro Typographia . . . . . . . .14. oldalA „régi” – partners . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15. oldal

Canon VI. DigitálisKönyvnyomtatási

Pályázat…illetve egyfajta kulturális mecénási

feladatot…

Díjátadó . . . . . . . . . . . . . . .10–11. oldal

CégCéginfo

44

fedprint.hufedprint.hu

CégCéginfo

CégCéginfo


66

XXXIX. Közgyûlés

BeszámolóA közgyûlés a szokásos formaságok

– jegyzôkönyvvezetô és -hitelesítôkmegválasztása, napirendi pontok jóvá-hagyása – lebonyolítását követôen dr.Peller Katalin fôtitkár beszámolójávalkezdôdött a szövetség elôzô közgyû-lése óta eltelt idôszak tevékenységérôl.Ebbôl megtudtuk, hogy jelenleg 66tagja van a szervezetnek: 8 tagvállalatkülönféle okok miatt – felszámolás,megszûnés stb. – lépett ki, és 2 új tag-gal – Elanders Hungary, valamint aZalai Nyomda, mint az EdelmannGroup tagja – bôvült az elmúlt idô-

szakban. A tevékenységrôl szólvaa fôtitkárasszony elmondta, hogytovábbra is aktívan vesznek részta nemzetközi Print Power moz-galomban, és ezen belül a TwoSides kampányban is, amelyekcélja, hogy Európa-szerte helyre-állítsa a nyomtatott kommuniká-ció, valamint a papír renoméját,eloszlassa az ezekkel kapcsolatostévhiteket. Mindkét mozgalommagyar nyelvû honlapja is elké-szült, és mindkét témában erôtel-jesen kommunikálnak, részbenaz állami intézmények vezetôi,részben a széles közvéleményfelé is. Lobbitevékenységük je-lenleg elsôsorban a tankönyvek-kel kapcsolatos problémák – el-látás, gyártás – megnyugtató ren-dezésére irányul, és az ügy kap-csán igen erôs sajtó- és média-jelenlétet sikerült elérni, de

egyéb ügyeket, történéseket tekintve isrendszeresen jelen vannak mind aszakmai, mind a közsajtóban.

A szövetség keretei között továbbrais mûködik a gázra, illetve az áramravonatkozó közös energiabeszerzésitársulás, amelynek köszönhetôen a2008-as kezdetektôl összességébenmintegy 180 millió forint megtakarí-tást értek el az ehhez csatlakozott tag-vállalatok. Ehhez kapcsolódóan újszolgáltatást is bevezetett a szövetség:szakértô bevonásával vállalják a cégekenergiaszámláinak felülvizsgálatát,kontrollálását.

A rendezvényekrôl szólva dr. PellerKatalin elmondta, hogy számos saját –PPDExpo, Pro Typographia, Print Re-loaded – és külsô szervezésû – példáulaz Olvasás éjszakája, Óbudai Egye-tem/állásbörze –, rendezvényen vesz-nek részt, és ezen felül is igen erôtel-jes a jelenlétük minden olyan terüle-ten, amely a nyomdaipar javára szol-gálhat, például a Könyvfesztiválon, sôta könyvesboltokban is. Komoly ener-giát fektetnek a hazai iparág népszerû-sítésére: új prospektus készült a szö-vetségrôl, megállapodtak a HITA-valaz exportfejlesztés elôsegítésérôl,folyamatban van az új kommunikációsstratégia kidolgozása, illetve a Nyom-tatott Kommunikációért Alapítványlétrehozása.

PénzügyekMiután a tagság egyhangúan elfo-

gadta a fôtitkári beszámolót, dr. Hor-váth Csaba elnök következett, aki aszövetség elmúlt évi pénzügyi gazdál-kodását ismertette. Mellôzve az ezzelkapcsolatos részleteket pontos az el-nök azon kijelentése, mely szerint: „aszövetséget kiegyensúlyozott, konzer-vatív, költségtakarékos és mértékadógazdálkodás jellemzi”.

Ennek eredményeképp, a terv sze-rint alakult a szervezet pénzügye, snoha mínusz kétmillió forint volt azeredmény a tavalyi évben, a szövetségigen komoly pénzügyi tartalékkal – sa-ját tôke: 85 millió forint – rendelkeziktovábbra is.

Köz

Köz

info

[email protected] www.aranyozas.hu


A 2014-es pénzügyi tervet is ismer-tette dr. Horváth Csaba. Ennek legfon-tosabb pontja, hogy ugyan folytatják akiegyensúlyozott, költségtakarékosgazdálkodást, ám – a tagság korábbifelvetésének megfelelôen – az idénáldoznak olyan dolgokra is – példáulsajtójelenlét fokozása, alapítvány tá-mogatása, kommunikációs kampány,könyvfesztivál stb. –, amelynek ered-ményéül várhatóan növekszik a taglét-szám, és pozitív irányba erôsödik ateljes iparág megítélése, mind a poten-ciális megrendelôi kört, mind a szélesközvéleményt, ezen belül fôleg a fia-talokat illetôen. Éppen ez okból azidei évet is mínuszosra tervezték, ám –és ismét az elnököt idézzük –: „demegéri, mert a befektetett pénzek akövetkezô években várhatóan bôvenmegtérülnek, és rendelkezünk hozzáforrásokkal is”.

A tagság mindkét napirendi pontotegyhangúan elfogadta.

EgyebekAz utolsó napirendi pont az

Egyebek volt, amelyben egyrésztismertetésre került a szövetségkommunikációs kampányára kiírtpályázata nyertesének, a Createamcégnek kampánystratégia-bemuta-tója, illetve az éppen bejegyzésalatt álló Nyomtatott Kommuni-kációért Alapítvány céljainak, mû-ködésének bemutatása. Kezdjük akampánnyal, amelynek célja –ahogy azt a Createam képviseleté-ben Szûcs Richard bemutatta –,hogy egyrészt új tagok csatlakoz-zanak a szövetséghez, továbbáerôsödjön a szervezet – és perszea teljes nyomdaipar – imázsa,illetve létrehozzon egy erôs nyom-daipari közösséget. Az elôadórészletesen ismertette, hogy mind-ezt miként gondolták elérni.

Alapítványa NyomtatottKommunikációért Az alapítvány létrehozása mellett

pedig azért döntött a szövetség, mertsokszor fordul elô olyan eset, amikorvalami, a nyomdaipar számára kiemeltfontossággal bíró dolgot, ügyet azértnem tudnak segíteni, mert nem rendel-keznek hozzá megfelelô jogosultság-gal. Különösen az oktatás támogatá-sánál jelentkezik ez a probléma. Igazugyan, hogy van egy régi, oktatás tá-mogatására létrejött alapítvány, de azmeglehetôsen régóta mûködésképtelenazon oknál fogva, hogy a 64 alapító-ból nagyon kevesen élnek, és így jogi-lag döntésképtelen helyzet állt elô. Amost bejegyzés alatt álló alapítvány-nak viszont egyetlen tulajdonosa van,mégpedig a szövetség, és természete-sen mind az alapítás, mind a kezdetimûködtetés költségét finanszírozza.Kuratóriumának elnöke Szentendrei

Zoltán, a tagjai pedig Tolnai Lászlóés Szentgyörgyvölgyi Rózsa. Azalapítvány bárki által támogatható, deigyekszik majd pályázati forrásokat isigénybe venni az általa támogatásrajavasolt projektek megvalósításaérdekében. Az alapítvány kapcsán dr.Horváth Csaba azt is kihangsúlyozta,hogy az iparág felôl is várnak olyanötleteket, javaslatokat, amelyeket azalapítvány támogatni tud, és az ágazategészének javára szolgál.

Ezzel véget is ért a szövetség köz-gyûlése, és – amolyan záró ceremó-niaként – következhetett a Hess And-rás-díjak átadása, amelyeket munkál-tatójuk felterjesztése alapján az idénöt fônek adott át a szövetség elnöke,fôtitkára, illetve a felterjesztô cég ve-zetôje, mégpedig a közgyûlésen részt-vevô cégek képviselôinek jelenlété-ben. (A kitüntetetteket a következôoldalon mutatjuk be.) ■

Ilona

Köz

info

info


Hess András-díjazottak – 2014Berneczei Istvánnékötészeti mûvezetô

(Felterjesztô: Pénzjegynyomda Zrt.,Dr. Gorondy-Novák Judit

vezérigazgató)

A nyomtatványfeldolgozó technikusivégzettséget követôen a KönnyûipariFôiskolai szerzett diplomát. 1987 ótadolgozik a Pénzjegynyomda Zrt.-nélkülönbözô munkakörökben. Kezdetbenkönyvkötô szakmunkás volt, majdkönyvkötô csoportvezetôvé léptették elô. 2008 ótamûvezetô. Munkáját 2012-ben Pénzjegynyomdáért díjjalismerték el. Hobbija a munkája, a tanulás és a folyamatosszakmai fejlôdés. ■

Jármai Miklósformakészítôüzemvezetô (Felterjesztô:ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.,Zsámboki Gábor vezérigazgató)

Magasnyomó-formakészítôszakon végzett 1981-ben. 1982óta folyamatosan az ÁllamiNyomdánál dolgozik. Korábbangrafikai és tipográfiai tervezô

volt, késôbb a jelenlegi beosztásábakerül. Szakmai képességeit, munkásságátkollégái messzemenôen elismerik.Jellemzésük szerint: „Jármai Miklóstipográfiai tudása, kifinomult stílusa,mûvészi vénája és szakmai alázata agarancia termékeink minôségére. Arangos versenyeken elnyert díjaink,valamint arculatunk tartós lenyomata isáldozatos munkájának köszönhetô”. A munkája mellett családja alegfontosabb számára: három gyermekbüszke édesapja. ■

Komjáti Jánostermelési osztályvezeztô (Felterjesztô: Díjbeszedô Nyomda Zrt.,Jelinek Gábor vezérigazgató)

Felsôfokú számítóközpont-üzemeltetés vezetôiképesítést szerzett 1989-ben. 1985-ben kezdett eldolgozni a Díjbeszedô Rt.-nél, mint operátor.Azóta folyamatosan lépett elôre a ranglétrán, és2006 óta termelési osztályvezetô. Számos pro-jektben vett részt, többek között a transzpromónyomtatások bevezetésében is. Széleskörû szak-

mai tapasztalattal rendelkezik, nemcsak házon belül ismerik a cég dolgo-zói, de kapcsolatban áll a nyomda megrendelôivel és üzleti partnereivel is.Munkáltatója véleménye szerint: „János színvonalas szakmai munkájánakis köszönhetôen érte el társaságunk a megszemélyesített küldemények pia-cán a piacvezetô pozíciót”. ■

Pataki Károlynéértékesítési igazgató (Felterjesztô: Díjbeszedô Nyomda Zrt.,Jelinek Gábor vezérigazgató)

1971-ben szerzett közgazdasági érettségit, ésmég abban az évben elkezdett dolgozni aDíjbeszedô Nyomda Zrt. jogelôdjénél.Számítógépes operátorként kezdte, de az idôksorán számos területen bizonyította szaktudásátés rátermettségét. Dolgozott – többek között –termelésirányítóként, üzemeltetési részlegen, sôt,két évig az ofszetnyomda vezetésével is megbízták. 2011 óta tölti bejelenlegi pozícióját. Három éven keresztül tagja volt a DíjbeszedôFaktorház Zrt. Felügyelô Bizottságának. A munka és az utazás mellett alegfontosabbak a lánya és két unokája. Munkatársai így jellemezték:„Igazi »munkaalkoholista«, akinek munkabírása, szorgalma példamutatótársaságunk valamennyi munkavállalója számára. Rá abszolút igaz, hogynélküle ez a cég és az elért eredmények nem jöhettek volna létre”. ■

Tar Józsefnyomdavezetô(Felterjesztô: PalatiaNyomda és Kiadó Kft.,Radek József igazgató)

Elsô munkahelye aSzéchenyi Nyomdavolt, ahol magasnyomógépmesterkéntdolgozott. 1993 óta aPalatia Nyomda

fôgépmestere, késôbb nyomdavezetôneknevezték ki. Magas színvonalú szakmaitudását nemcsak a megrendelôk ismerikel, de támogatására mindig számíthatnaka nyomdában dolgozó fiatalabb kollé-gák. A nyomda számára nem pusztánmunkahely, hiszen felesége és fia is anyomda alkalmazottai.

A nyomdán kívül még két komolyhobbija van: unokája és a foci. Egyesvélekedések szerint nélküle még nemkezdôdött el Rába ETO meccs…

Az 50. születésnapjára a legszebbajándékot kapta munkatársaitól: övé voltugyanis a „kezdô rúgás” a legutóbbimeccsen. ■

88

Köz

Köz

info


99

In memoriam – Kelényi ÁkosSzabálytalan levél a cinkográfusnakKedves Ákos!

Legutóbb tervezett és megszokott beszélgetésünk miattam maradt el. Sajnálom.Most még egy kicsit ismét rám kell várnod. Megígérem, jövök.Magamról legutóbb sokat beszéltem egy kávéházban. Azt gondoltam, hogy hosszú és tartalmaséletedrôl most te fogsz mesélni. Például arról, hogy mi a csoda az a cinkográfus. Mondanád,hogy Gutenberg óta nem változott annyit a nyomdászat, mint a mi két emberöltônk alatt, ígyaztán nem is csoda, hogy már a mai negyvenesek sem tudnak róla semmit. Bizonyára meséltélvolna a régi Révairól, ahol el- és beborított a betû hatalma.Mentalitásod miatt a vállalati szféra helyett jobban érdekeltek az iparág átfogó kérdései. Rövid,kutatóintézeti görbület után, ezért csakhamar a Nyomdaipari Egyesülés következett, ahol ipar-fejlesztési kérdésekkel foglalkoztál. Most megint fogalmi kérdéseket kéne tisztázni, hogy minden-ki értse: iparfejlesztés… Amikor a 80-as évek második felétôl dudvaként teremtek a nyomdák,feledésbe merült, hogy valaha az akkori viszonyokra méretezett iparszerkezet, tervezett tevé-

kenység eredménye volt. Nem mondom, hogy tökéletes mû jött létre, de az azt követô idôszak kapkodása és esztelen versen-gése jobb eredményt szült? Az „Olcsón nyomok” igénytelen megjelenése lenyomta a minôség iránt elkötelezettek fejlesztésé-nek megtérülési esélyét. Errôl már korábban is beszélgettünk. A minôség és szolgáltatás szintjén való versengést lenyomta azárverseny, és ez szükségszerûen vezetett a csôdök sorozatához. Aggódtál a párhuzamosan kialakult kapacitások miatt. Énnyugtattalak: a piac majd kisimítja a gyûrôdéseket. A kicsik felették lassan a nagyokat, majd pedig egymásnak estek.A megrendelô igénytelensége párosult a kereslet csökkenésével, és ez a lomha nagyok eltûnése után már az új kicsikettizedelte. Neked lett igazad. Keserûen mutattál olyan kiadványokat, amelyeket Kínában készítettek úgy, hogy feltettéka hajóra a papírt és a nyomdagépet. Mire az Európába érkezett, a könyvek bekötve, címre csomagolva álltak a raklapon. Emlékszel, Egyed Bélával, Bede Pistával és Bársony Andrással mennyit dolgoztatok azon, hogy a Nyomdaipari Egyesülésbôllétrejöhessen a máig mûködô Nyomdász Szövetség? Igen, el kell mondani a ma emberének, hogy a Szövetség egyik meghatá-rozó alapítója voltál! Felismertétek, hogy az érdekérvényesítés kikényszeríti az együttmûködés addig nem ismert formáját.A kereteket létrehoztátok ugyan, de a több ezer lehetséges tagból az új szervezetbe csak száz körüli lépett be. Nem tudtukakkor sem megértetni a többséggel azt, hogy elôször önkéntes alapon legyünk sokan, majd pedig mi, a tagok tegyük naggyámagunkat. Már beteg voltál, és nem olvashattad, amikor néhány lapszámmal ezelôtt Vértes Gábor barátunk rövid, de kiválópublicisztikájában erre oly tisztán rávilágított. Sokak arra sem emlékeznek, hogy a szövetség fôtitkáraként a szervezet anyagimegalapozása is a nevedhez kötôdik: törvényesen megszerezted az Eötvös utca 12-t, és ennek késôbbi eladása jelentette atagdíjak melletti elsô jelentôs tartalékot. Igen, itt megint ifjú barátainknak kellene arról beszélni, hogy mi is volt nekünk azEötvös utca 12. Remélem, a ma már lebontott, de a válság miatt fel nem épített új épületben egyszer lesz emléke a szakmánk-nak. Bízom benne, hogy lesz egy Persovits Józsefhez hasonló másik nyomdász és kitûnô ember, aki az Eiffel palotábanharcolta ki a Légrády–Zrínyi Nyomda emlékhelyet. Én köszönetképpen, helyetted is meghajtom a fejemet elôtte.Egyed Bélával egy másik korszakos lépés is a nevedhez kötôdik: elértétek ugyanis, hogy a hazai szövetséget az Intergraf, azEurópai Nyomdász Szövetség felvegye tagjai közé! Persze, akkoriban a korábbi szocialista országok közül nemcsak ebbenjártunk az élen. Már régen elfelejtôdött, hogy az új számviteli törvény bevezetésével, a nyomdaipar privatizációjánaklevezénylésével lábnyomod örökké látszani fog a nyomdaiparon. Akik a ma döntéshozói, nem emlékezhetnek azokra azeseményekre, amelyeknek alkotó részese voltál. Életkoruknál fogva ugyan vannak másmilyenek is, de azoknak csak rövidtávúmemóriájuk az erôs. Egész életedben tanultál és tanítottál. Az akkoriban alakult Felsôfokú Könnyûipari Technikum egyikelsô hallgatója voltál. Gara tanár úr éppúgy „megroggyantott”, mint mindenki mást! Tudod, ezek az emlékek még a Rákóczitérhez kötôdnek. Sokan vannak olyanok, akik tudják, erre a térre nem csak a pillanatnyi örömök miatt jártak az emberek. Eztkövette két diploma is a Könnyûipari Mûszaki Fôiskolán. Azt pedig még te sem tudnád megbecsülni, hogy hány ifjú kezdtenálad iskoláit, hiszen 1985-tôl folyamatosan oktattál a Magyar Iparmûvészeti Egyetemen, a Felsôfokú Tipográfustanfolyamon és a Magyar Képzômûvészeti Egyetemen. Ki tudja, hány publikáció alatt olvasható a neved, hány egyetemijegyzet szerzôjeként tisztelhetnek. A Mûszaki Egyesületet és a Magyar Grafikát nélküled elképzelni sem lehetett.Kevesen tudják, hogy a „Magyar Nyomdászatért” díj alapötlete Bede Pistától származik. Elnökségem alatt született meg adöntés ennek bevezetésérôl, de minden további munka a nevedhez kötôdik. Lelkiismeretesen készítetted elô az elsô, BalogMiklósnak ítélt díj minden részletét. Szomorú vagyok, mert befolyásomat messze túlbecsültem: már a 70. születésnapodra islobbiztam érted a szakma legnagyobb díjának odaítélésekor. Aki ilyen életpályát futott be, ennyi sikert fel tudott mutatni,ennyire széleskörûen tudott megfelelni a pályázati feltételeknek, annak nem érdemtelenül járt volna az életmûdíj. Többször ispróbálkoztam, kerestem szövetségeseket is, de visszapattantam. Tévedtem, de szégyenkezni valóm nem nekem van.Örökérvényû a mondás: aki múltját nem becsüli, annak nincs jövôje. Látom lelki szemeim elôtt mindig mosolygó tekintetedet, hallom megbocsátó nyugodt hangodat. Mondhatnék frázisokat,hogy fáradt tested megpihent, lelked talán már nyugodt, de érzem hamiskás tekintetedbôl a baráti replikát:„Itt nyugszom én, nézel most Te; Nézném most én, nyugodnál Te.”

Budapest, 2014. május 28. Nem feledô öleléssel,

Jászkuti Laci

Köz

info

info


Cég

Cég

info

Lezárult a VI. Digitális Könyv-nyomtatási Pályázat, amelyet még an-nak idején az Océ indított útjára. Idô-közben ugyan a Canon felvásárolta azOcét, ám ôk is folytatták a nemes ha-gyományt. Az idei ünnepélyes ered-ményhirdetésre június 12-én került sora cég telephelyén található bemutató-teremben.

Miután Szalai István, üzletág igaz-gató köszöntötte a meghívottakat, ésismertette a programot, átadta a szótKroó Gyôzô ügyvezetô igazgatónak,aki röviden beszélt a pályázat céljáról,illetve feltételrendszerérôl. A DigitálisKönyvnyomtatási Pályázat céljaibantovábbra is ôrzi az eredeti szándékot,azaz: népszerûsíteni a digitális könyv-nyomtatásban lévô lehetôségeket, il-letve egyfajta kulturális mecénási fel-adatot is ellátni. A feltételek közöttpedig az is szerepel, hogy kereskedel-mi forgalomba is kell kerülniük a pá-lyamûveknek, amelyek 250 példány-ban készülnek, és amelyek elôállítá-sához a kezdetek óta támogatóként azEuropapier Budapest (volt BudapestPapír) biztosítja a hordozót, a nyom-

tatási és a kö-tészeti munká-latokat pedig ezúttal az immáron digi-tális nyomdaként is mûködô Stanc-technik vállalta. Az eredményhirdetésceremóniája is követte a hagyomá-nyokat.

Elôször – szakmai elôadásként –Szalai István üzletág-igazgató mutattabe röviden a Canon két legújabb be-rendezését. Az Image Stream 3500 tí-pusú professzionális inkjet gépetegyedülállóan magas nyomatminôség,9600 B1-es ív/óra teljesítmény, szá-mos technológiai újítás és szabadalomstb. jellemzi, a másik pedig a belépôszintû Niagara íves digitális nyomda-gép, amely B3-as formátumú, magasnyomatminôségû és 4+4 színben 4200ív/óra teljesítményre képes. Mindkétberendezés 2015-ben kerül majd ke-reskedelmi forgalomba.

Ezt követôen Erdély Zsolt, az Euro-papier Budapest ügyvezetô igazgatójatartott egy rövid elôadást elsôsorban adigitális nyomdagépekhez általuk kí-nált hordozókról, beleértve a kreatívés recycling alapanyagokat is, mert –

ahogy fogalmazott – „nemcsak anyomdagépek fejlôdnek, hanem a pa-pírok is”. Erdély Zsolt arra is felhívtaa figyelmet, hogy a „digitális vonal”egyre erôteljesebben növekszik:2008–2013 között 16 százalékos volt anövekedés, 2013 és 2018 között pedigtovábbi 24 százalék forgalomemelke-dés várható ezen a téren.

A következô elôadást a nyomtatásiés kötészeti munkákat elvégzô Stanc-technik tulajdonos-ügyvezetôjétôl,Hermann Tibortól hallhatták a jelen-lévôk, mégpedig arról, hogy az alap-vetôen független kötészeti vállalkozásmiért döntött profiljának bôvítésérôl,és miért pont a digitális nyomdai szol-gáltatást választotta.

Kamarás István OJD olvasáskuta-tó, író, szociológus, akadémiai doktor,mint a pályázat védnöke pedig egy tu-dós embertôl nem várt szellemesség-gel és humorral arról beszélt, hogy mi-ként változnak az olvasási szokások,miként tapasztalható lépten-nyomonegyfajta „butítási akarat és butulási fo-

1100

CanonVI. Digitális KönyvnyomtatásiPályázat

Fot

ók: K

erek

es P

éter


1111

lyamat”, és éppen ezértmiért van egyre nagyobbjelentôsége, hogy ôrizzükaz értékeket, amelyekheza nyomtatott könyv ishozzátartozik.

Az elôadások sorát aBíráló Bizottság – tagjai:Kiss Gábor (Tinta Kiadó),Münnich Dénes (LupeMagazin) és Pesti Sán-dor (PNYME) – értéke-lése zárta, amelyet PestiSándor elnök tolmácsolt.Ahogy az utóbbi években,az idén sem „speciálisszemüvegen” keresztülkellett megítélni a digitá-lisan készült könyveket,hanem önmaguk valójá-ban, hiszen gyakorlatilagteljes mértékben eltûnteka digitális technológia ésaz ofszetnyomtatás közöt-ti különbségek. A szem-pontok elsôsorban a kö-vetkezôk voltak: milyenkézbe venni, mi az össz-benyomás a könyvrôl, apapír, illetve a formátumillik-e a mûfajhoz, a betû-típus, valamint a tördelésstílusa, a borító látványa,továbbá a kötészti módmennyire harmonizál atartalommal. Döntésükértelmében az idei Digi-tális KönyvnyomtatásiPályázat nyertese Perso-vits József: Kner-könyvcímû pályamûve lett, azelismerô oklevelet és adíjjal járó ajándékot KroóGyôzô, a Canon Hungáriaügyvezetôje adta át.

Bízzunk benne, folyta-tódik a Digitális Könyv-nyomtatási Pályázat! ■

Ilona

85. Ünnepi KönyvhétAhogy bármely iparág számára, úgy a

nyomdaipar számára is igencsak fontos,miként alakul a piaca. A könyv ünnepe –legyen az a Könyvfesztivál, vagy éppen azÜnnepi Könyvhét – egyfajta barométerkéntmutatja, mi is a helyzet az egyik legfonto-sabb piaci szegmensében, a könyvkiadás-ban. Örömteli hír – legalábbis, ahogy el-néztük a kilátogatók tömegét –, hogy vanmég érdeklôdés a nyomtatott könyvekiránt. A könyvhetet alapító Magyar Könyv-kiadók és Könyvterjesztôk Egyesülése im-máron 85. alkalommal szervezte meg idénaz Ünnepi Könyvhetet és hozzá kapcsoló-dóan a 13. Gyermekkönyvnapokat Buda-pesten. A több mint nyolc évtizedes múltravisszatekintô, Európában is egyedülállóirodalmi és könyves rendezvényhez az el-múlt két évtizedben egyre több vidéki vá-ros, település, sôt a fôváros egyes kerületeiis csatlakoztak, s a romániai magyar part-

nerszervezettel együttmûködve van már magyar könyvhét Erdélyben, Kolozsvárott, s aPartiumban, Aradon is. A budapesti központi rendezvényt június 12-én, délután 4 órakora Kossuth-díjas Spiró György író nyitotta meg. A 85. Ünnepi Könyvhét kínálatában többmint 330 könyvújdonsággal találkozhattak az érdeklôdôk. (Ha az átlag példányszámotvesszük, azaz a 2500 db/cím, akkor ez több mint 820 ezer könyvet jelent!) A Vörösmartytéren 147 pavilonban csaknem 230 hazai és határon túli kiadó kínálta portékáját.

A rendezvény kapcsán a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülése igaz-gatója, Zentai Péter László azt is felidézte, hogy 1929-ben Supka Géza javaslatára vonul-tak ki elôször a könyvesek, ültek dedikálóasztal mellé a szerzôk a mostani hagyományoshelyszínen, a Vörösmarty téren. Máig egyetlen esztendô maradt ki, 1957, mert akkor amagyar könyvkiadók, illetve a szerzôk bebörtönzött pályatársaik iránti szolidaritásbólnem akartak köztérre kiülni. „Idén azonban van alkalmunk és okunk is az ünneplésre: azelmúlt néhány esztendôben valószínûleg mi voltunk azok, akik leginkább közel kerültünkSupka Géza eredeti álmához, hogy nem csupán Budapesten vagy Budapest több helyszí-nén, hanem egyszerre a magyar anyanyelvi közösség minden számottevô településén,városában legyen könyvhét” – fogalmazott a rendezvény kapcsán egy interjúban ZentaiPéter László. A könyvvásár mellett a Vörösmarty téren felállított két színpadon reggeltôlestig irodalmi mûsorok, portrébeszélgetések, mûhelybemutatók követték egymást, túlazon, hogy szinte minden kiadói standon reggeltôl estig dedikálták újdonságaikat a szer-zôk. Ez – hál’ istennek – e-bookon nem lehetséges…

Persze, nem mondanám a nyomdaipar azon szereplôinek, akik erôsen érdekeltek akönyvgyártásban, hogy tessenek megnyugodni, mert szárnyal a könyvkiadás, és minden-ki nyomtatott könyvet akar olvasni, sôt még azt sem állítanám, hogy egyáltalán bármitolvasni… Az azonban talán feltételezhetô, hogy a helyzet tovább nem romlik, és ez márönmagában is egy jó hír! ■

Il–

Közin

foin

fo


1122

Pauker – 25 éves

Maga a Pauker név már a XX. századelsô éveiben is jelen volt a magyar nyom-dászatban. Az 1902-ben dédnagybácsi ál-tal alapított cég a parlament hivatalosszállítójaként ismert papírkereskedô vál-lalkozás volt, amely mûködtetett egy pár-fôs kis nyomdát is. Ám a huszonöt évvelezelôtt, 1989-ben Vértes Gábor két barát-jával egyetemben alapított Pauker Nyom-da ofszetnyomdaként kezdte meg mûkö-dését, mégpedig egy alig 30 négyzetmé-teres mûhelyben, amely persze igen rö-vid idôn belül igencsak kicsinek bizo-nyult: idôrôl idôre egyre nagyobb telep-helyre költöztek, ma pedig mintegy 4000négyzetméteres üzem áll rendelkezésükre.

A Pauker Holding jelenleg Magyaror-szág legnagyobb íves nyomdáinak egyike,öt nyomógépe minden méretben ideálislehetôséget kínál. 25 év alatt számos hazaiés nemzetközi szakmai versenyen ért elkimagasló eredményt (Sappi Awardsarany, Pro Typographia, Szép könyv). Areklám-, illetve a könyv-piacon jelentkezô minô-ségigényes kiadványokgyártását tûzték célul ma-guk elé a kezdetekkor, ésez a filozófia kíséri végiga nyomda mûködését nap-jainkig. Termékeik anyomdaipar széles palettá-ját reprezentálják: fôbb te-vékenységünk katalógu-sok, prospektusok, évesjelentések, reklámanya-gok, szórólapok, folyó-iratok, havi- és hetilapok,negyedéves újságok, pe-riodikák, könyvek (ragasz-tókötött, cérnafûzött-ra-

gasztókötött, kemény-táblás), valamint egyébspeciális kiadványoknyomtatása. Az évekfolyamán igen komolyfejlesztéseket hajtottakvégre, amelynek ered-ményeként – mind aszínek számát, mind aformátumokat tekintve– széles technológiaifelkészültséggel ren-delkeznek, amelyhez

magas szintû szakmai tudás párosul. Akezdeti ötfôs létszám helyett pedig jelen-leg már több mint 120-an dolgoznak acégnél. S noha egy vállalkozás – fôleg egynyomda – életében a technológiai fejlesz-tés elengedhetetlenül hozzátartozik a cégfejlôdéséhez, az „emberi tényezô” mini-mum olyan fontos, ha nem fontosabb. Ésezt Vértes Gábor is pontosan tudja, ahogyezt a Piac&Profit címû lapnak adott inter-júban meg is fogalmazta: „Az emberi té-nyezô a legfontosabb alapértéke cégünk-nek. S ha sikerült elérnem, hogy a munka-társak számára a fizetésük mellett az isfontos legyen, hogy a cég boldoguljon, amegrendelések szaporodjanak, vevôinkelégedettek legyenek, az mindenkinek si-kerélményt jelent. S a sikerérzet a legmaga-sabb rendû motiváció az emberi életben”.

A Pauker alapításának huszonötödikszületésnapját is „meghitt családi körben”ünnepelték, ugyanis a nyomda legrégeb-ben ott dolgozó 92 alkalmazottjával – akik

között a kezdetkor induló 5 fôs csapatból4 ma is megtalálható – kétnapos szüli na-pi bulit rendeztek. A játékos vetélkedôk-kel, evéssel-ivással, kirándulással – aNyugati Pályaudvar Királyi várójábólegy pezsgôzést követôen külön nosztal-giavonattal Egerbe – egybekötött partira2014. június 13–14-én került sor.

Az ágazatban idôrôl idôre felröppent aPauker „halálhíre”, és bizony sokszor „te-mették” már – fôleg a versenytársak. Te-hát, ha egyébként más ok nem is lenne, anépi bölcsesség szerint ez is egyfajta ga-rancia arra nézve, hogy nyilvánvalóan so-káig fog élni… De félretéve a vagy igaz,vagy nem igaz bölcsességeket, természete-sen – mint a fentebb leírtakból is látható –egészen más oka, okai vannak annak, hogya Pauker Nyomda immáron negyedszáza-dos születésnapját ünnepelheti. S még egyadalék: a Pauker – egész pontosan VértesGábor – támogatása nélkül talán a PRINT-info sem létezne, immáron 19. éve. VértesGábor volt az, aki indulásunkkor is, ésazóta is – messzemenôkig megértve egytôkehiányos lapkiadó nehézségeit – lehetô-vé tette és teszi lapunk megjelenését úgyis, hogy mindig (jelentôs) hátralékban va-gyunk az egyébként nagyon kedvezmé-nyes nyomdaszámlával… Isten adja, hogymég legalább kétszer ennyi ideig élhes-sünk – ha éppen rászorulunk – ezzel a jó-indulattal, és isten adja, hogy a Paukerpedig hosszú-hosszú évtizedekig megte-hesse e nemes gesztust felénk! ■

Ilona

Cég

Cég

info


EGYÜTT VAGYUNK ERÔSEBBEKMerre van az elôre?A szövetség elnökségében rám „osztódott” a feladat, hogy foglalkozzak az oktatás kérdésével. Természetesennem az intézményi keretek között folyó, széles spektrumú alap-, közép- vagy éppen felsôfokú oktatásról vanszó. Az – többé-kevésbé – megoldott, és az onnan „szabadulók” a szakmai részt illetôleg – szintén többé-kevésbé – rendben is vannak. A szakmai felkészültség megléte azonban csak egyik feltétele annak, hogyvalaki értékes szakemberré váljon, esetleg jól tudjon vezetni, irányítani egy nyomdát. Legalább ilyen fontosdolog azonban az is, hogy a megszerzett tudás ne csak szinten maradjon, hanem folyamatosan bôvüljön,ellenkezô esetben az adott cég, vállalat, vállalkozás óhatatlanul beszorul a már meglévô keretei közé. Nem lehet elvitatni, hogy a kommunikáció terén radikális változásokat éltünk és élünk meg, amelynek nem kisrésze, hogy az információ hordozásában egyre nagyobb szerepe van az elektronikus platformoknak, illetve anyomtatás terén olyan megoldásoknak, amelyek szervesen kapcsolódnak az informatikához, sôt, azzal –lassan – nem szétválasztható egységes halmazt képeznek. Ma – legalábbis itt az ANY Biztonsági Nyomdában– majdnem annyi informatikus dolgozik, mint nyomdász… Tudomásul kell vennünk tehát, hogy amennyibenlépést akarunk tartani a piac elvárásaival és igényeivel – arról meg nem is beszélve, hogy azt megelôzve mimagunk szeretnénk piacformálókká válni –, akkor a tanulás és továbbképzés iránya nem a szorosan vettnyomdászszakmai ismeretek bôvítése. Persze, az is, de annak megszerzése – hála a technológiai és egyébbeszállítóknak, akiknek elemi érdeke, hogy megismertessék az újdonságokat – adott. A gond inkább ott van,

hogy egy nyomda mûködtetéséhez szükséges, ám nem szorosan vett nyomdászszakmai tudást honnan és miképp lehetne megszerezni. Hapedig specifikus egy nyomda tevékenysége, akkor annál inkább szüksége van arra, hogy azon a bizonyos területen folyamatosan fejlessze atudását, hozzájusson a legújabb információkhoz. Ezek közül csak egy az elôbbiekben említett elektronikus platformokkal történô együttmûködéslehetôségének megismerése, továbbá az alkalmazáshoz szükséges tudás megszerzése, de említhetném az üzletfejlesztés egyéb irányait,területeit is. A merre van az elôre mindenki számára olyan kérdés, amelyre csak akkor találhatja meg magának a helyes választ, ha kellô tudással,ismerettel, kitekintéssel rendelkezik. A szövetség keretei között az oktatásnak ezt a célt kell szolgálnia, és igazából valamilyen szinten szolgálja is,még ha nem is szervezett keretek között. Az egymás között elhangzó kollegiális beszélgetések ugyanis némileg betöltik ezt a szerepet,kétségtelen: eseti jelleggel. És ez nem elegendô. A szövetség az általa szervezett rendezvényeken képes felmérni, hogy egyrészt milyen jellegûtudás és információ iránt mutatkozik igény a tagság irányából, és egyúttal képes arra is, hogy megszervezze, lebonyolítsa a vonatkozóoktatásokat, képzéseket vagy akárcsak célirányos beszélgetéseket, mondhatnánk: workshopokat. Amolyan aggregátorként segíthet és segítabban, hogy tagvállalatai – és akár nem tagvállalatai – olyan továbbképzési és oktatási lehetôséggel élhessenek, olyan információkhoz jussanak,amelyeket egyedül nem, vagy csak nagyon nehezen tudnának megszerezni, elérni. A célirányos „oktatói apparátust” egyrészt nyomdaiparon kívüli– például informatikai – cégekben, másrészt a tagvállalatoknál tevékenykedô szakemberek alkotják, alkothatják, hiszen náluk ott van az azismeret, tudás és tapasztalat, amely az iparág valamennyi szereplôje számára érték. És nem gondolom azt sem, hogy valami félreértelmezett„versenyelôny-ôrzésbôl” az ágazat szereplôi ne osztanák meg a többiekkel a vonatkozó információikat, ha másért nem, hát akkor azért, mert ôklegalább annyit profitálhatnának a másik meglátásaiból, tapasztalataiból, mint amennyit ôk átadnak. És egyébként is: attól még, hogy megtanítokvalakit autót vezetni, lehetek vagy maradhatok én Forma–1-es versenyzô, legfeljebb mások is el tudnak indulni… Ez azonban még inspiráló is!Mindez azonban kizárólag úgy és akkor tud mûködni, ha megfogalmazódnak a konkrét igények, mert csak azokra lehet érdemi választ adni…

Zsámboki Gábor elnökségi tag

fedp

rint.h

u

A Pro Typographia az egyik legrégebbi ésegyben a legrangosabb elismerés a nyomda-iparban. A szövetség elôdje alapította még1960-ban – ötvennégy éve! –, és akkor is,

azóta is a nyomtatott termékek kivitelezésének mesterségbeli tudását hivatott elismerni és díjazni.E patinás verseny az idôk során nemhogy veszített volna súlyából és értékébôl, hanem egyre nagyobbjelentôségûvé vált. Míg kezdetben jellemzô módon „csak” rangot jelentett egy nyomda számára ProTypographia-gyôztesnek, -kitüntetettnek lenni egy-egy általa készített termék kapcsán, addig mára azerkölcsi elismerés mellett ennek már olyan kézzel fogható marketingértéke is van, amely konkrét üzletielônyt generál. Úgy is fogalmazhatnánk: olajozottabbá teszi a potenciális üzleti partnerek ajtajánakkinyitását. Legalábbis azon a téren feltétlenül bizalmat elôlegez meg a nyomda számára, mely szerint:az általuk készített nyomdatermékek minôsége kiemelkedôen magas – és ezt nemcsak ôk állítják sajátmagukról. Kétségtelen, utána még merülnek fel „üzletalakító, befolyásoló” kérdések, mint például: na jó,de milyenek a vállalási árak, és milyen határidôvel… A Pro Typographia, mint a szakmai kompetenciatanúsítványa, ez utóbbi két területen kétségtelenül nem segítség, ám hogy egy üzleti partnerrelegyáltalán eljussunk a párbeszéd ezen fokára, abban feltétlenül. És a Pro Typographia kitüntetés hathatós „eszköz” abban is, hogy egy nyomdárólaz elsô benyomás, amelybôl – mint tudjuk – nincs második, azaz az „antré” meggyôzô és bizalmat ébresztô legyen.Az elmúlt évek átlagát tekintve nagyjából 30–35 cég indult a versenyen, a beadott pályamûvek száma pedig rendre meghaladja a százat. Kétségtelen,kell némi bátorság a nevezéshez, hiszen cseppet sem kíméletes és elnézô a szakemberekbôl álló zsûri: maximálisan 10 pontot lehet elérni, és egy-egykategóriában díjat, illetve a különdíjak valamelyikét csak olyan termék kaphatja, amely minimum 9,8 pontot ér el, mégpedig három zsûritag egymástólfüggetlen értékelése alapján. De a „Kiváló termék” oklevél elnyeréséhez is minimum 9,5 pont szükségeltetik.Viszont kétségtelen: megmérettetni és fajsúlyosnak találtatni, egyike a legjobb dolognak a világon!

Kell némi bátorság a nevezéshez…

Pro Typographia


EGYÜTT VAGYUNK ERÔSEBBEKFolytatódik sorozatunk, amelyben arról beszélgetünk a szövetség egy-egy tagvállalatának vezetôjével, hogy miért döntöttek a tagságmellett. „Régi motorosokat” is kérdezünk, és olyanokat is, akik nemrégiben csatlakoztak. Ezúttal egy régit.

A „régi” – partnersA partners szinte alapítónak számít a szövetségben, hiszen már a kezdetek kezdetén –1990-ben – csatlakozott az akkor még jószerint csak alakulófélben lévô szervezethez.A dolog pikantériája, hogy korábban sem Ratkovics Péternek, a cég tulajdonos-ügyvezetôjének, sem a cég profiljának – számítástechnika, informatika – semmi közenem volt a nyomdaiparhoz… Ám szerették volna, hogy legyen.

fedprint.hu

◆ „Ki kit talált meg” annakidején?– Igazából ez egy „összeta-lálkozás” volt: számítás-technikával, informatikávalfoglalkozó cégként nagyonhamar találkoztunk a nyom-dai elôkészítés „számítógé-pesedésével” – hogy mástne említsek: Ventura 1.0! –,és szinte azonnal el is

kezdtünk ezzel foglalkozni. Viszont semmilyen kapcsolatunknem volt elôtte a nyomdaiparral, mint új profilunk potenciális pia-cával, ezért kezdtük keresni a kapcsolatot az iparág szereplôivel.Néhány, korábban fényszedéssel foglalkozó céggel sikerült isegyüttmûködést kialakítani, és a „keresgélésünk” további hoza-dékaként bukkantunk a szövetséggel, egész pontosan KelényiÁkossal, a szervezet elsô fôtitkárával egymásra.

◆ Azt kapták, amit vártak? A találkozás beváltotta a remé-nyeket?

– Igen! A szövetség biztosította azt a platformot, fórumot, ame-lyen keresztül egyrészt „megtanultuk” a nyomdaipart, másrésztkialakíthattunk a szereplôvel egy komoly kapcsolati rendszert.És noha ma már a kezdetekhez képest nem kicsit változott apartners profilja, azt gondolom, mindenképpen kell egy olyancsapathoz tartozni, amely képes összefogni és megjeleníteni anyomtatással foglalkozó, illetve az ezeket a cégeket beszállító-ként kiszolgáló vállalkozások, vállalatok érdekeit. Arról meg nemis beszélve, hogy számos olyan negatív hatás érhet egy ipará-gat, azon belül minden egyes szereplôt, amit egyénileg nemlehet megoldani. Meglehet persze, hogy közösen sem, de úgylegalább esély van rá! És pont ez a lényege a közösséghez,jelen esetben a szövetséghez való tartozásnak.

◆ Mint a Prepress, majd, mint a Digitális szekció elnöke so-káig tagja volt a szövetség elnökségének is…

– Nem „cafranghalmozás” miatt vállaltam ezeket a megbízáso-kat, hanem azért, mert így alkalmam, alkalmunk volt koncentrál-tan foglalkozni azokkal a területekkel, amelyek akkoriban legin-kább állították kihívás elé a nyomdászokat. Az elôkészítés teréna korábbi technológiákhoz képest hatalmas ugrást jelentett aszámítógépes szedés-tördelés, majd a digitalizáció megjelené-se, rohamos terjedése. Jól felfogott egyéni érdeke volt az iparágvalamennyi szereplôjének, hogy mihamarabb megismerkedjenekaz új lehetôségekkel, minél hamarabb építsék be saját mûködé-si, technológiai struktúrájukba. Hogy ezekhez az információkhozés ismeretekhez viszonylag egyszerûen hozzájusson mindenki,ideális platformot biztosított a szövetség.

◆ Soha nem bánta meg a tagságot? Soha nem gondolt arra,hogy „minek ez”?

– Egy ilyen hosszú kapcsolat alatt természetes, hogy vannakhullámvölgyek… Néha bizony nem egészen úgy alakult magá-nak a szövetségnek a mûködése, szemlélete, ahogyan én jónak,elôremutatónak láttam volna. Kicsit leragadt a tempója… De aszövetség is képes volt a paradigmaváltásra, vagyis megtaláltaazokat a feladatokat és funkciókat – például menedzser- és gaz-dasági konferenciák szervezése, energiabeszerzési társulásoklétrehozása, ágazati érdekérvényesítés stb. –, amelyek valódi,kézzel fogható segítséget jelentenek tagvállalatai számára. Ámigazából nem ez volt az oka, hogy soha nem merült fel bennema kilépés gondolata, hiszen – hogy mást ne mondjak – ezekközül a lehetôségek közül a partners ma szinte egyikkel sem él,merthogy idôközben változott a profilja. Ma már elsôsorban aflexó-elôkészítés területén mozgunk, így számunkra – a szókonkrét értelmében – nem forintosítható az elôny, amit a tagságiviszony jelent, sôt „negatív” a szaldó. Számunkra a tagságiviszony értelme – ahogy azt az elôbbiekben is hangsúlyoztam –,hogy egy olyan szervezethez tartozzunk, amely iparági szintenabban is segítséget tud nyújtani, amihez az egyéni erô és meg-oldási képesség nem elegendô. Arról meg nem is szólva, hogyegyedülállóan jó platform az iparág aktív, elôre tekintô szereplôiközötti közvetlen kommunikációra.

◆ Mit gondol, mi az oka annak, ha valaki nem tag?– Nem tudom igazán, de gyaníthatóan ez inkább múlik egy men-tális beállítottságon semmint anyagi okokon. Tudom, bár nemigazán értem meg, hogy vannak olyanok, akik kizárólag sajátmagukkal hajlandók foglalkozni, és semmifajta affinitás nincsbennük a közösség irányába. „Magányos farkasok” – legalábbisezt tartják önmagukról, ugyanakkor szemrebbenés nélkül hasz-nálják ki, élvezik a közösség – például a szövetség – által elérteredmények gyümölcsét… És ami még szomorúbb: ugyanilyenszemrebbenés nélkül kritizálnak és mutogatnak a szövetségre,ha valami nem egészen úgy alakul az iparágban, ahogy azágazat szereplôinek elônyös lenne. „Lám, lám – mondják –ennyit ér a szövetség, akkor meg minek legyek tag, minekcsatlakozzak…” Azt az egyszerû tényt nem mérik fel, hogy egyiparág annál inkább tudja érdekeit nemcsak képviselni, hanemérvényesíteni, minél több cégbôl áll közös szervezete. Emiatt jólenne persze, ha több tagja lenne a szövetségnek…Addig azonban – ahogy az élet egyéb területén is általában ta-pasztalható – van a „mag”, amelyik hordozza a teljes közösségérdekképviseletének súlyát, végzi az ezzel kapcsolatos feladato-kat – amíg bírja energiával.


1166

Cég

Cég

info

Idestova tíz éve tart minden évbenminimum egy szakmai konferenciát –de inkább nevezhetnénk „megrende-lôi továbbképzésnek” – a Prime RateKft. Ezek a rendezvények ugyanis el-sôsorban azt hivatottak bemutatni,hogy a „piac piacát” mivel és hogyanlehet még inkább növelni, erôsíteni.Persze, ezáltal egyúttal a saját tevé-kenységének, szolgáltatásának is pia-cot teremt a Prime Rate – de hát ép-pen ez a lényeg…

A konferencia – noha mindig vanapropója egy vagy akár több új beren-dezés bemutatásának is – szinte sohanem szól magáról a technológiáról,pláne nem arról, hogy a Prime Ratemilyen kiváló cég – persze, az! Elsô-sorban ötletadó arra nézve, hogy ameglévô és potenciális megrendelôi

kör miként és miért tudná erôsítenisaját piaci pozícióját azokkal a termé-kekkel és megoldásokkal, amelyeketa Prime Rate kínál számára.

Idei rendezvényüknek két „beren-dezés-apropója” is volt: a tavaly no-vember óta élesben mûködô 3D UVnyomtatásra alkalmas, B2-es formá-tumú Scodix, valamint az alig párnapja, a kelet-közép-európai régióbanelsôként üzembe állított HP 10000-esszínes, digitális nyomdagép, amelyszintén B2-es formátumú. A berende-zéseket természetesen ezúttal is mû-ködés közben lehetett megtekinteni,ám az elôadások ezúttal sem ezekrôlszóltak, hanem – esettanulmányoksokaságát felvonultatva – arról, hogymilyen új lehetôségek nyílnak megezáltal a megrendelôk számára saját

piaci jelenlétük fokozására. Marke-ting-továbbképzés volt, mégpedig ajavából.

Miután dr. Tomcsányi Péter, a Pri-me Rate tulajdonos-ügyvezetôje kö-szöntötte az ezúttal is igen népes –nagyjából 80 fôs – társaságot, elsô-ként Michal Shelly, a HP nemzetközi

stratégiai márka- és ter-mékmenedzsere kezdte azelôadások sorát. „Tûnj ki atömegbôl” címû elôadásá-ban számtalan ötletet mu-tatott be a nagyvilágbólarra nézve, hogy a HP10000-es B2-es formátu-mát, na meg persze „egyébtudását és képességeit” ki-használva, milyen marke-tingötletek megvalósításátteszi lehetôvé, és egyálta-lán milyen, akár adaptálha-tó, akár továbbgondolhatóötletek születtek, léteznek.

A következô elôadó Ra-fi Albo, az izraeli Segmar-keting ügyvezetô igazgató-

mint a legnagyobbpapírhulladék-kereskedôés papírhulladék-gyûjtô

k i e m e l t á r o n v á s á r o lk i e m e l t á r o n v á s á r o lnyomdai papírhulladékot!

+36 1 278-8666,+36 1 278-8662

Prime Rate – Wow-faktor,avagy a wow-marketing ereje


1177

ja volt, aki immáron második alkalom-mal tartott egy ezúttal is elsöprôen szug-gesztív elôadást a marketingrôl. Elôadá-sának lényege, hogy ma már nem a DM,hanem sokkal inkább az úgynevezett„Pure 1 to 1” marketingmegoldás a leg-erôteljesebb, amelyben valamennyi mé-diacsatornának – az okostelefontól az in-terneten át a személyre szabott exkluzívkiadványokig – nagyon fontos szerepevan, és amelynek meghatározó alapját azegyedi kreatív ötlet adja, nem pedig vala-minek a „lemásolása”. A megvalósításátpedig egy „egymásra épülô mix” jelenti.„A marketingnek összességében az érzel-mekre kell hatnia, vagyis ki kell váltaniaa wow-hatást, mert ez esetben válik csakmeghatározó erejûvé” – hangsúlyozta Ra-fi Albo. Wow-fatornak nevezzük azt, ami-re érzelmileg reagálunk és emlékezünk, ésközben értelmileg is rögzül bennünk.

A szó, a szöveg ereje volt a kávészü-net utáni elsô elôadás középpontjában,amelyet Jagodics Rita, a KereskedelmiMarketing Kft. marketingszakértôje tar-tott. Az elôadás részletesen tárgyalta,

hogy mit és hogyan kelltartalmaznia egy „jó szö-vegnek” ahhoz, hogy elis jusson a címzetthez.Az elôadó 11 pontbafoglalta össze a lényeget,illetve néhány „szómági-át” is megosztott a hall-gatósággal.

Ziki Kuly, a Scodixalelnöke, hasonlóan a HPképviselôjéhez, szinténarra vonultatta fel példák

sokaságát – az ét-termi menütôl a kö-römlakk-katalógu-son, plakátokon átaz exkluzív kiad-ványokig –, hogy a3D UV-nyomtatóalkalmazása mikéntteszi különlegessé –szó szerint kiemel-kedôvé – a nyom-datermékeket, ésragadja meg ezáltala figyelmet.

A szakmai prog-ram utolsó elôadó-

jaként dr. Tomcsányi Péter is arról be-szélt, hogy ebben a rendkívül erôteljesreklám- és információáradatban és -zaj-ban a print miként tud lenni egy „észle-lésstimulátor”, azaz a nyomtatott termé-kek esetében miként hat, és hogyan lehetezt még tovább fokozni – például 3DUV-val, a nyomatok méretével stb. – a„fizikai valóság mágiája”. A nemrégibenbeindított új üzletáguk, a fotókönyvgyár-tás (Book Streat 53) is ékesen bizonyítja,hogy igenis megvan az emberekben azigény arra, hogy ami számukra fontos,azt kézbe fogják, és a maguk fizikai va-lóságában birtokolják.

Az elôadások végeztével nyomdaláto-gatásra került sor, majd azt követôen egybüféebéden látta vendégül partnereit, üz-letbarátait a Prime Rate.

A magam részérôl pedig az ágazat va-lamennyi szereplôjének csak ajánlani tu-dom, hogy amennyiben módja nyílik, kine hagyja a Prime Rate szemináriumait:tényleg „megindul az ember agya tôle”, sérez rá a wow-faktor erejére… ■

Ilona

Céginfoinfo


1188

Cég

Cég

info

Légy legyôzhetetlen! – „Technológiai kvantumugrás”

Eurojet Hungária – HP: Latex premierA HP a latex nyomtatók fejleszté-

sét 2008 végén kezdte meg. A válságidôszakában, a HP munkatársai egy-fajta vízióként hittek abban, hogylétezik olyan technológiai kombiná-ció, ahol versenyképes áron, nagytermelékenységgel, kiemelkedô mi-nôséget lehet nyomtatni. Ezért a cég200 millió dollárt költött a fejleszté-sére, és folyamatos vevôi visszajelzésalapján mintegy 150 mérnök dolgo-zott azon, hogy egy minden tekintet-ben forradalmian új és tökéletesnyomtatócsalád szülessen.

A 2013-as Fespán már a harmadikgenerációs HP Latex nyomtató mu-tatkozott be, amelyet a szakma egy-öntetû elismeréssel fogadott. Ekkor aHP elsô, harmadik generációs széles-formátumú latex nyomtatója, a Latex3000, még csak giga méretben volthozzáférhetô. Ám joggal gondoltákaz érdeklôdôk, hogy a cég – folytatvaa fejlesztéseket – különféle méretek-

kel is elô fog rukkolni. Így is történt:2014 elején megjelent a 300-as soro-zat, amelyben három különbözô mé-retû és tudású nyomtató található,függôen a partnerek felôl érkezettelvárásoktól: nyomtatási szélesség,nagyobb sebesség, egyszerû kezelhe-tôség, tartós és karcálló nyomatok.És mindezek az elônyök úgy érhetô-ek el, hogy még a nyomtató ára és azüzemeltetési költségek is teljesenversenyképesek. A fejlesztési filózó-fiának az is része volt ugyanis, hogya forradalmi újdonságokért ne kell-jen többet fizetni.Hogy miért? „Hogyaz új latex sorozatnyomtatói legyôzhe-tetlenné tegyenek!” –mondta elôadásabefejezéséül DoruStoican, a HP szélesformátumú üzlet-ágának kelet-közép-európai régióért fele-lôs vezetôje.

Az új nyomtatóknemzetközi bemutat-kozása után, a HP ki-zárólagos hazai vi-szonteladójukkal, azEurojet Hungáriávalközösen tartotta megaz új latex nyomtatókhazai premierjét.Minderre 2014. május 28-án, a Lur-dy-ház mozijában került sor, az alka-lomra kibérelt moziteremben. A gé-pek bemutatása a fogadás helyszínéülszolgáló elôtérben történt. Kellett is atágas tér, hiszen az Eurojet csapatá-nak meghívására több mint 110 rek-lámkivitelezô jött el a magyar HP la-tex premierre.

A rendezvény há-zigazdája, KovácsAndrás Péter, astand-up comedyjeles mûvelôje volt,aki „ceremóniames-teri” mivoltábannemcsak remekülszórakoztatta a tár-saságot, hanem egy-úttal szellemes szto-rizással rögzítette afejekben mindazo-kat a szakmai üze-neteket, amelyeket aharmadik generá-ciós latex nyomta-

tók kapcsán tudni érdemes. A szakmai program – ha már egy-

szer moziban vagyunk! – a HP Latex300-as család termékbemutató video-klipjének vetítésével kezdôdött, majda vetítést követôen Molnár Szabolcs,az Eurojet Hungária ügyvezetô igaz-gatója köszöntötte a népes társaságot.A köszöntô után Darth Vader vonult

Molnár Szabolcs

Kov

ács

Istv

án


1199

be a moziterem színpadjára.Mint kiderült, a jelmez mögöttnem más, mint Kovács Ist-ván, az Eurojet kereskedelmivezetôje bújt meg. Ô mutattabe a résztvevôknek a HP La-tex 300-as családjának tagjait,a 310, 330 és 360 típusúnyomtatókat.

„Ahogy George Lucas1977. május 25-én bemutatottStar Wars filmje forradalmasí-totta a sci-fi mûfaját, ugyan-ilyen hatással lesz, lehet a HPLatex harmadik generációsnyomtatója a reklámdekorációs ipar-ra, mert – ahogy az a meghívóban isolvasható volt –: ez egy »technológiaikvantumugrás«” – kezdte elôadásátKovács István. S hogy mire isalapozza ezen kijelentését, azt egyrövid, de számos bizonyítékot felsora-koztató elôadásban ki is fejtette.

Néhány ízelítô a harmadik generá-ciós latex újdonságok közül: megújultés nagyon egyszerû kezelôfelület; szé-lesebb alapanyag-felhasználás; ecosol-ventet meghaladó karcállóságú nyo-matok; akár 91 m2/órás nyomtatásisebesség; totális színállandóság LatexOptimizer festékkel; új, harmadik ge-nerációs nyomtatófejek alkalmazása.További elônye a berendezéseknek,hogy az új, nagyteljesítményû, szárító-egységnek köszönhetôen egyrésztazonnal feldolgozhatóak a nyomatok –ami nem kicsit rövidíti le a vállalásihatáridôt például az autódekorációkesetében –, másrészt hôre érzékenyebbalapanyagokat is gond nélkül lehetvelük nyomtatni. Érdekessége az újnyomtatóknak még, hogy az ezekkelkészült nyomatok teljesen szagtalanok,ami kiszélesíti a felhasználhatóságkörét: például egészségügyi intézmé-nyek, iskolák, óvodák, szállodák deko-

rálásához is korlátok nélkül lehet alkal-mazni. A HP Latex nyomtatók karban-tartása egyszerû: gyakorlatilag meg-egyezik egy vizes bázisú nyomtatóéval.A szakmai elôadás második felében azelôadó rátért az egyes nyomtató típu-sok – a 310, 330 és a professzionális360 – ismertetésére. Végezetül pedig aberendezések „legyôzhetetlen árára”hívta fel a jelenlévôk figyelmét, hiszenezekhez a nyomtatókhoz a HP által ja-vasolt listaárhoz képest fix, valóban le-gyôzhetetlen áron lehet hozzájutni. ALatex 310-es modell ára például fel-szereltségtôl függôen nettó 2 997 000forinttól indul.

„Irány fénysebességgel a jövô felé!Az erô legyen veletek!” – mondta elô-adása befejezéséül, búcsúzásképpenKovács István. Mielôtt azonban a szókonkrét értelmében lehullott volna alepel az elôtérben üzembe állított újlatex nyomtatócsaládról, speciális„Oscar-díjak” átadására is sor került avetítôteremben. Egy-egy Oscar-szob-rocska átadásával az Eurojet öt kategó-riában díjazta kiemelkedô latex-partne-reit: Az elsô HP Latex 26500 nyomta-tó; Az elsô HP Latex 28500 nyomtató;Az elsô HP Latex LX800 nyomtató;Az elsô HP Latex 3000 nyomtató; Az

elsô HP Latex 330 nyomtató tulajdo-nosa vehette kézbe a szobrocskát.

Ezt követôen a vendégsereg kivo-nult az elôtérbe, és végre lehullott alepel a „fôszereplôkrôl” is, azaz a HPLatex 310, 330 és 360 nyomtatókról,amelyeket mûködés közben vehettekszemügyre az érdeklôdôk, s „szedhet-ték ízekre” az új fejlesztéseket. Kérdésnem maradt megválaszolatlanul, aho-gyan azt a meghívóban ígérték a szer-vezôk. A program állófogadással foly-tatódott, majd újra visszatért a vetítô-terembe a társaság, hiszen várta mégôket a meglepetés, egy újabb premier,ezúttal egy mozifilm: a „Rossz szom-szédság”.

Visszatérve a szakmai programhoz:a látottak és a hallottak alapján összes-ségében elmondható, hogy a HP Latexúj 300-as nyomtatócsaládja képes azonhármas elvárásnak – tökéletes minô-ség, gyorsan, olcsón – megfelelni,amelybôl – általában – rendre csakkettô szokott teljesülni.

Nos – úgy tûnik –, a HP a kivétel:itt ugyanis egyszerre mind a háromteljesül. De erre a legjobb bizonyítéktermészetesen mindenkinek a saját ta-pasztalata… ■

Ilon

E R Ô S S É G Ü N K A M I N Ô S É G !

Filmlevilágítás B/1-es méretigCTP lemezlevilágítás B/1-es méretigG y o r s a n , k e d v e z ô á r o n

1047 Budapest, Baross u. 11-15. Tel.: 272-0745 Fax: 272-0746 E-mail: [email protected]

Cégin

foin

fo


2200

Cég

Cég

info

Digitális nyomdaipari szakmai naprahívta meg partnereit, üzletbarátait aKonica Minolta Magyarország Kft. 2014.június 12-ére, a Larus Étterembe. A ren-dezvény apropóját az adta, hogy szeret-ték volna megismertetni partnereikkel acég megújult nyomdaipari portfólióját,valamint a munkafolyamatokat és üzletimegoldásokat támogató lehetôségeiket.Mindezt azonban úgy, hogy közben akellemes kikapcsolódás – például KissÁdám stand-up comedy elôadása –, to-vábbá a foci-vb Brazília–Horvátországközötti nyitómérkôzés megtekintése – ésrendes házigazdához méltóan –, a jóféleételek és italok fogyasztása se maradjonki. Emellett, ha vala-kit nem érdekelt vol-na a meccs, akár ru-lettezhetett is, vagyéppen a szivarsarokcsábításának enged-hetett…

A program dél-után öt órakor Szé-kely Dániel, a cégügyvezetô igazgató-jának rövid elôadá-sával kezdôdött,amelyben áttekintet-te a Konica Minoltaszerepét és helyét atermelés szintû digitális nyomtatás pia-cán. A hazai cégnél jelenleg mintegy 140fô dolgozik, és nemcsak a magyar piaconvannak jelen, hanem jelentôs a nemzet-közi jelenlétük is: például ôk segítik aszerb, horvát vagy éppen a szlovén kollé-gák munkáját. A Konica Minolta megle-hetôsen késôn – 2006–2007-ben – lépettcsak a profeszszionális nyomdaiparipiacra, ám igen gyorsan és erôteljesen„hódítottak”: 2013. év végéig mintegy250 gépet helyeztek üzembe, azóta pedigmég ötvenet. (Egyébként éppen a rendez-

vény napján ünnepelhették a 300. beren-dezés üzembe állítását, amely a PrintPix-hez került. De említhetném a MajorosiGéza nevével fémjelzett Web to PrintKft.-t is, ahol nemrégiben állt üzembeegy bizhub 1070-es, és ez évben még to-vábbi berendezések fognak a céghez ke-rülni – a fôszerk.) A fekete-fehér nyom-tatás terén a Konica Minolta elérte az éviegymilliárd nyomatot, és ugyan a színesnyomatoknál még nem, de már nem áll-nak nagyon távol tôle… Ma – egy füg-getlen piacvizsgáló cég jelentése szerint

– a digitális nyomda-ipari szegmensben 50százalék feletti a piacirészesedésük Magyar-országon. Ehhez nyil-ván az is hozzájárul,hogy 15 fôs, kizárólaga nyomdaipari terület-re dedikált csapatukvan. A tervekrôl szól-va Székely Dániel el-mondta, hogy az álta-luk kínált berendezé-

sek értékesítéséntúl, leginkább aszolgáltatásaik te-rén szeretnénekmég többet nyújtanipartnereiknek, to-vábbá mivel meg-jelentek a szélesformátumú nyom-tatási területen is,ezt, valamint a di-gitális csomagoló-anyag-gyártás szeg-mensét szeretnékerôsíteni. „Mi apartnereinkkel

hosszú távú üzleti kapcsolatra, nem pe-dig a minél magasabb pillanatnyi profitelérésére törekszünk” – hangsúlyozta be-fejezésül Székely Dániel.

A bevezetô elôadást követôen kezdôd-tek a szorosan vett szakmai elôadások,amelyek egyben élô bemutatók is voltak,hiszen a rendezvény helyszínéül szolgálóLarus Étteremben kialakításra került egydigitális nyomda, mégpedig a megújultportfólió berendezéseibôl. A jelenlévôközel 120 vendég szakmai show kereteiközött ismerkedhetett meg a bizhub

„Egy nyertes csapattal…”

Konica MinoltaDigitális NyomdaiMegoldások


2211

1060L, és 1070-es színes gépekkel, abizhub C1085 típusúval, amely a ko-rábbi PRESS C8000/e-t váltja, illetvea PRESS C1100-gyel, amely új szeg-mense a portfóliónak, valamint az újbizhub PRESS 2250P géppel, amelya fekete-fehér nyomtatásban nyit újdimenziókat.

Valamennyi elôadás – a bizhub1060L és 1070-es gépekrôl HuszkaZoltán és Martin Péter, a C1085-ösés a C1100-asról Papdi Ferenc ésTakács Gábor, a PRESS 2250P be-rendezésrôl Faragó Sándor és TáborMiklós prezentációja – animációs

filmmel, illetve a helyszínen mûkö-dés közben, kamerás kivetítéssel mu-tatta be igen részletesen az egyes be-rendezések felépítettségét, mûködé-sét, s ismertette az ebbôl fakadó elô-nyöket. Az elôadások sorát egynyomdaipari folyamatokat optimali-záló, ideális termelési környezetet ki-alakító, létrehozó ügyviteli program-csomag bemutatása zárta, amely egymagyar cég, a ProMagic Hungary 12éves fejlesztésének eredménye. Aprogram – amely egyébként teljesegészében lefedi a munkafolyamato-kat, beleértve az árajánlatadástól kez-

dôdôen, a gyártás egyes fázisainaknyomon kísérésen át a számlázásig,logisztikáig – felépítettségét, haszná-latát és fôleg elônyeit Balázs János,a cég ügyvezetôje mutatta be a társa-ságnak, mégpedig kollégájával, a fej-lesztés oroszlánrészét végzô GecsóZoltánnal együtt.

Ezzel véget is ért a program szak-mai része, és innen kezdve a késô es-tébe nyúló rendezvény jószerint márnem szólt másról, mint a kötetlen éslaza kikapcsolódásról. ■

Ilona

Cégin

foin

fo


2222

Flexo-parti a partnersszel„Békebeli” han-

gulatot idézô, két-napos programra invitálta part-nereit, szakmai barátait a part-ners Kft. A 2014. június 5–6-án, a felsômocsoládi BánóMária Kastélyszállóban tartottrendezvény egyszerre teremtettalkalmat egyrészt szakmai in-formációk kicserélésére, vala-mint kötetlen kikapcsolódásra.A helyszín – amelyhez egyéb-ként a partners tulajdonos-ügy-vezetôjét, Ratkovics Pétertcsaládi kötelékek is fûzik – in-kább volt egyfajta hihetetlenülbékés, idilli sziget, semmintszálloda (bár természetesen azis!). A mintegy 40 fôs vendég-sereg tagjait – akik között aflexóban érdekelt, legjelentô-sebb cégek (Mondi Szada, Tet-raPack, Mizsepack, HungaroCasing, Intergraf Digiflex, Fle-xo-Line 2001, Mikroflex Rep-ro stb.) tulajdonosait, ügyvezetôit, képvi-selôit is megtalálhattuk – olyan érzés jártaát, hogy családi barátként látják vendégülegy kastély-udvarházban.

S a programot tekintve is ez a fajta szí-vélyesség és oldottság volt a jellemzô.Mert noha a csütörtök délután szakmaielôadásokkal telt, azok hangvétele, inter-aktivitása flexós szakemberek egymás-közti laza – olykor csipkelôdésektôl semmentes –, ám mindenképpen érdemi in-formációkat tartalmazó beszélgetésénekbizonyultak, semmint merev elôadói ki-nyilatkoztatásoknak. Jelen beszámolónk-ban nem részleteznénk az elôadásokat, in-kább csak ízelítôt adunk abból, mi min-denrôl volt szó.

Az elsô elôadást az idén negyvenedikszületésnapját ünneplô DuPont Cyrel®

üzletág képviseletében Hubert Steffan, akelet-közép-európai régióért felelôs érté-kesítési vezetô tartotta, amelyben részbenáttekintette az 1802-ben alapított cég tel-jes egészét, majd külön foglalkozott a fle-xibiliscsomagoló-piac jelen helyzetével,illetve kilátásaival. Elôadásában részlete-sen indokolta, mi minden támasztja aláazt a tényt, hogy továbbra is dinamikusannô az igény a csomagolóanyagok iránt.

A következô elôadás egy „kettôs elô-adás” volt, ugyanis a DuPont részérôlAlexander Gantchev, illetve az Eskokelet-közép-európai értékesítési mene-dzsere, Jana Blazickova külön-külön,ám egy cél érdekében, azt mutatták beegy-egy igen részletes prezentáció kereteiközött, hogy a HDFlexo DigiFlow rend-szer, illetve a speciális lemeztechnológiamilyen forradalmi minôségi változást ésstandardizálási lehetôséget jelent a hajlé-konyfalú flexónyomtatás elôkészítésében,a nyomóforma készítésében, és ennek kö-vetkezményeként természetesen magábana nyomtatásban.

A harmadik elôadást Bernhard Brand-stättertôl, a keskenypályás flexógépeirôlhíres és rendkívül innovatív angol Edalecég kelet-közép-európai képviselôjétôlhallhatták a jelenlévôk. Ennek igaziapropójául az szolgált, hogy az Edale és aMüller Martini konszernszintû megálla-podása miatt az Edale-gépek képviseletétMagyarországon ezentúl a hazai MüllerMartini képviselet látja el. Információnkszerint azonban szoros együttmûködés-ben a korábbi képviselettel, azaz a part-ners Kft.-vel.

A következô elôadás a Rolf Meyer cég

képviseletébenAlexander He-geltôl hangzottel, amelybenbemutatta a cégáltal kifejlesztettinnovatív meg-oldásokat a rá-kelkések (DoctorBlade) területén.Ezek a rákelké-sek alapanyaguk

összetétele, kidolgozottságuk és termé-szetesen felhasználástól függô formájuk,élképzésük szerint igen sokfélék lehet-nek, az elôadó részletesen ismertette vo-natkozó kínálatukat. Emellett terítékrekerült környezetbarát tisztító folyadékukis, amely nemcsak az anilox hengerek,hanem nyomóhengerek és cylinderektisztítására egyaránt alkalmas.

A befejezô elôadást az Esko képvisele-tében Ishu Khurana tartotta, mégpedig aWebCenterrôl, amely egy webbázisú plat-form a gyártás-elôkészítés, -jóváhagyás,projekt-életciklus és -eszköztár mene-dzselésére. A WebCenter használatávalgyakorlatilag a teljes csomagolóanyag-gyártási folyamat egyetlen számítógépelôtt ülve áttekinthetôvé válik valamennyiérintett – nyomda, megrendelô, stúdió –számára egyidejûleg, és mindig ugyanab-ban a dokumentumban dolgozva. Ennekazért van különösen nagy jelentôsége,mert ma – részben vagy egészben – jel-lemzôen gyorsan változnak a csomagolá-sok, és ezért megnôtt a tévesztés, tévedésesélye. A WebCenter tulajdonképpen aztküszöböli ki, ami talán a legdrágább agyártás során: megakadályozza, hogyrosszul legyen kinyomva az anyag.

Cég

Cég

info


2233

A szorosan vett szakmai részt köve-tôen pedig hamisítatlan baráti társaság-gá alakult a csapat: olyanná, amelycseppet sem mentes sem a jó ételek ésfôleg a kitûnô italok fogyasztásánakkedvelésétôl, és egyébként is nagyonszereti élvezni az élet napsütötte olda-lát, tartozzon oda bármi is…

A napsütötte oldal azonban nemcsakátvitt értelemben volt jelen a rendezvé-nyen, hanem konkrétan is: a társaság arendezvény másnapjának reggelén, va-lóban napsütésben szállt vitorlásra, shajózott át a boglári kikötôbôl Bada-csonyba. Természetesen nemcsak az-ért, hogy megtekintse a badacsonyihegyoldalból elétáruló Balaton pazarlátványát, hanem azért is, hogy egyút-tal élvezze a hegy nedûinek sajátságo-san egyedülálló zamatát…

Miután mindenki kellô alapossággal– és persze élvezettel – megismerke-dett Badacsony híres leveivel, visszavi-torlázott a társaság Boglárra, onnan pe-dig kisbuszokra szállva visszatért akastélyba, hogy az estét egy szabadtérigrillpartival, valamint további jóféleitalok fogyasztásával, meg persze kö-tetlen beszélgetésekkel töltse. Másnapreggel pedig mindenki mehetett istenhírével oda, ahol tölteni kívánta Pün-kösd hosszú hétvégéjét.

Nos, talán ennyibôl is érezhetô,hogy miért írtam beszámolóm elején,hogy „békebeli” volt ez a kétnaposprogram… Ugyanis, mielôtt „megültvolna a nyomdászok nyakán” a válság,többször is alkalmunk volt hírt adni

azokról a pazar rendezvé-nyekrôl, amelyekkel vala-mely beszállító cég kedves-kedett partnereinek, vevôi-nek. Azután – nagyon kevéskivétellel – vége szakadt azilyen jellegû programoknak.

A partners Kft. jóvoltábólmost viszont feléledni látszike „nemes hagyomány”, amiazért különösen örvendetes, mert újrabizonyosságot nyer, hogy egy üzletikapcsolatban legalább akkora szerepevan a személyes nexusnak, mint magá-nak a terméknek, lett légyen bármirôlis szó. S míg ez utóbbi téren nem na-gyon van kardinális különbség az azo-nos szegmenseknél, az emberi kapcso-latok minôségében annál inkább.

A csomagolós piac kilátásairól, acsomagolóanyag-gyártásról az általá-nos szakmai köz-vélekedés azttartja, hogy csil-logó.

Háát – mintmegtudtuk – le-het az, de ezen aterületen sincskolbászból a ke-rítés. A flexósokegyrészt éppúgyküzdenek, mint amás technológiá-val és más piacradolgozó nyom-dászok, azaz: ne-kik is proaktív

módon kell „megkínálni” asaját piacukat valami olyantermékkel/termékekkel,amelyre/amelyekre nemtud a potenciális megrende-lô nem-et mondani. Ennek apiacpolitikának az alkalma-zása éppúgy szemléletváltástkíván a flexóstól, ahogy a ha-gyományos piacon tevékeny-kedôtôl is megkívánja. És ez– több minden más mellett –messze nem egyszerû…

Ráadásul a flexi-bilis csomagoló-anyag piacát nagy-jából 70–80 száza-lékban multi meg-rendelôk és multiszolgáltatók uralják:konszernszinten köt-tetnek a megállapo-dások, tehát a piacezen része gyakorla-tilag „leosztottnak”tekinthetô. A mara-dék 20–30 százalé-kon szabad csak apálya. Az viszont

kétségtelen, hogy ezen a hányadon na-gyon is csillogóak tudnak lenni a kilá-tások, feltéve, ha korszerû technológiamellé korszerû szemlélet is párosul. Apartners által kínált megoldások adottáteszik a korszerû technológiák alkal-mazását, a szemléletváltás azonbanmindenkinél saját magán múlik, ebbenlegfeljebb segíteni, támogatni tud apartners. ■

Ilona

Cégin

foin

fo


2244

Vándorgyûlés – 2014 (1. rész)

Az idén Gyôr adott otthont a nyomdá-szok hagyományos vándorgyûlésének. A2014. június 19–20-án megtartott rendez-vényen ezúttal sem volt „tömegnyomor”,ám ezúttal is remekül érezte magát min-denki, aki csak eljött. Szokás szerint adélutáni elôadáson voltak kevesebben,míg az esti bankettre „felduzzadt” mint-egy 120 fôre a társaság. Nem mondanám,hogy ez a létszám óriási, de – ahogy Ka-ta barátnôm szokott fogalmazni – akarataellenére senkit nem lehet boldoggá ten-ni… Most még megrendezésre kerül anyomdásztársadalom e régi hagyomá-nyokkal bíró összejövetele, így lehetfanyalogva távol maradni. Régi igazság,hogy amíg adott valami, addig természe-tesnek vesszük meglétét, és nem is any-nyira értékeljük, ám, ha megszûnik, el-kezd nagyon hiányozni… Meglehet,hogy a nyomdász-vándorgyûléssel is ígyjárunk? Ha igen: kizárólag magunkatokolhatjuk az újabb problémáért.

A szakmai ren-dezvényeknek – ígya vándorgyûlésnekis – egyik célja csu-pán, hogy az ott el-hangzó elôadásokkvázi bôvítsék, ki-szélesítsék a szak-mai tudást, tájékoz-tassanak az ágazategészét érintô dol-gokról, sokkal fon-

tosabb azonban az afunkciója, hogy aszakma tagjai talál-kozhassanak, és –mint „hasonszôrûek”,akik fél szavakból isértik egymást – ta-pasztalataikat, problé-máikat megbeszélhes-sék, vagy csak egysze-rûen jól érezzék ma-gukat egymás társasá-gában.

Az idei vándorgyû-lés is a szokásos for-gatókönyv szerint zaj-lott: csütörtökön, azebédet követôen kez-dôdtek az elôadások,

az este a bankettel telt, a másnap délelôttpedig a nyomdalátogatásoké volt. Mind-össze annyiban tért el a menetrend a ko-rábbi évekétôl, hogy nem volt külön pa-pír-, illetve nyomdai szekció, hanemegyetlen teremben, egymást követôenhangzott el valamennyi prezentáció, ésezúttal a vándorgyûlés keretei közöttadtak át két elismerést. A Földi László-díjat dr. Koltai Lászlónak, az ÓbudaiEgyetem dékánhelyettesének, az egye-sület érdekében kifejtett sajtómunkáért, aLengyel Lajos-díjatpedig dr. Horváth Csa-bának, az ÓbudaiEgyetem Médiatech-nológiai Intézet igaz-gatójának, az egyesü-letben végzett munká-jának elismeréseképpítélte oda az EgyesületDíjbizottsága, immá-ron harmadszor.

Ezt követôen kezdetét vette a hivatalosprogram. A házigazdai tisztséget felvállalógyôri Lapcom és Palatia Nyomda bemutat-kozása után Fábián Endre egyesületi el-nök és Pesti Sándor ügyvezetô ismertettéka 2015-ben ismételten megrendezésre ke-rülô PPFest/PPDExpóval kapcsolatos elô-zetes terveket, és egyben kifejezték azonreményüket, hogy ezúttal nem maradnakegyedül a szervezésben és rendezésben atársszervezetek jellemzôen „fogjuk meg,és vigyétek” hozzáállása okán… (A kételôadó ennél persze sokkal diplomatiku-sabban fogalmazott… – fôszerk.)

A részletekrôl, valamint a továbbiak-ban elhangzott elôadásokról következô(291.), 2014. szeptember 9-én megjelenôlapszámunkban közlünk bôvebb beszá-molót. ■

Ilona

Köz

Köz

info


2255

Az itt követ-kezô gondola-tok folytatásaaz elôzô szám-ban megjelent„1. résznek”,de – ahogy aprofik mondják– önmagábanis értelmezhe-tô. Mégis aztkérem az olva-sótól, idézze fel

a május 30-án megjelent 289. szám, 24.oldalán található bevezetô gondolato-kat, mert a kettô együtt olvasva ad tel-jesebb képet.

Ott hagytuk abban, hogy az egyesületegyik kiemelt feladata, hogy megte-remtse és fenntartsa azokat a formákatés fórumokat, ahol bölcs és elkötelezettszakemberek elfogulatlanul, nem a pil-lanatnyi üzleti érdekeik szerint képesekegyütt gondolkodni és megteremteni alehetôségeit a kiforrott gondolatok meg-valósításának.

Szakmáink átalakulásával a szemé-lyes kontaktusok szerepe nem csökken,in-kább egyre nagyobb értéket képvisel.Paradox, hogy közben azok a formációkés szervezôdések, amelyek ezt a legin-kább szolgálni, támogatni képesek (ésebben a sorban kiemelt szerepük van azolyan nonprofit – civil – szervezeteknek,mint amilyen a PNYME is) sokkal keve-sebb figyelmet és támogatást kapnak!Az autóban sem azért van mentôláda,hogy kezünk ügyében legyen a fejfájás-ra a fájdalomcsillapító. De míg a men-tôláda (egyelôre) kötelezô kellék ahhoz,hogy eljussunk A-ból B-be, addig a civilszervezetekre nem gondolnak úgy, hogybizony lehet olyan helyzet, jöhetnekolyan fordulatok, hogy életmentô sze-

repük lehet/lenne! Sokkal több figye-lemmel kellene tehát ôrizni, amíg mégvan mit! És amíg még ilyen olcsón le-het! (Vonatkozik ez a tagdíjakra és arészvételi díjakra egyaránt.)

De nemcsak a korábban leírt globá-lis változások miatt van nehéz helyzet-ben a hazai nyomdaipar. Az elmúlt20–25 év egy különleges korszak volt.Be kell látni, az soha nem fog visszatér-ni, de fenntartani sem lehetséges.

Lezárult az extenzív fejlôdés korsza-ka, visszaestek a beruházások, egyrejobban koncentrálódik a beszállítói pi-ac. Az árak (persze jelentôs részben asaját belsô megoldatlan ügyeink miatt)rettentôen nyomottak. A nyomdaipariberuházások tôkeigényesek, viszont akülsô fejlesztési források (pályázatok)nagyon szûkösek. Normális helyekenilyenkor ugrik meg az igény a közösségiprogramokra. Nálunk a szakmai ren-dezvények látogatottsága lassan, de fo-lyamatosan csökken!

Nem mentség, de a teljességhez tar-tozik az is, hogy sokszor a kor egyéb-ként hasznos eszközeinek/lehetôségei-nek használata képezi az akadályokat.Természetessé vált az e-mail alapúkommunikáció, ami gyors, olcsó. A csa-tolmányok, linkek használatával pedigszinte tetszôleges mennyiségû és mély-ségû információt juttat el valós idôbena címzetthez. Viszont: egy „igazi” levélsokkal nehezebben kerül „feledésbe”(ez nem feltétlen a szemétkosár szino-nimája), mint egy mail! Fordítva mégkifejezôbb: egy email sokkal hamarabbkerül feledésbe, mint egy céges levélvagy akárcsak egy fax! Most nem rago-zom ezt tovább, pedig ez önmagában ismegérne egy misét, és a késôbbiekbenmég valószínûleg vissza is térünk atémára!

Pedig – a résztvevôk és a kívülállókvéleményei alapján is – a rendezvénye-inket az jellemzi, hogy nemcsak színvo-nalas szakmai programok, de a kiemel-kedôen hasznos, kötetlen kommuniká-ciót is biztosítják. Az itt elhangzó elô-adások személyes tapasztalatokra épülôés ellenôrzött információkat tartalmaz-nak, nem pedig a virtuális világ gyak-ran ellenôrizhetetlen valóságtartalmúinformációi!

És még valami, ami mellet lehet, denem lenne szabad elmenni: szakmá-inkérdekérvényesítô képessége nem is olyrég még kiemelkedô volt. Jórészt azért,mert jól ismerte egymást – de legalábbis beszélô viszonyban volt egymással –a „szakma krémje”. (Ez alatt persze,kéretik a szakmailag is kiemelkedôfelkészültségû vezetôket érteni, és nem alegjobban helyezkedô vállalkozókat.)Ennek kialakulását és fenntartását azsegítette, hogy voltak alkalmak az ol-dottabb beszélgetésekre, együttgondol-kodásra, amivel mindig éltek is.

Alkalmak még vannak. Még! A szer-vezetek sokat tesznek ezért. De példáulalig 40 évvel ezelôtt még szinte havirendszerességgel találkoztak a nyomdákmûszaki vezetôi (is!). Aki jószerivel arendezvények felhívásait sem olvassavégig, az esetleg a szándékai ellenére,de rontja az ágazat érdekérvényesítôképességét (is)!

Végül egy kérdés: hogy érezné ma-gát, ha mondjuk ôsztôl, már nem lenneegyesület?

Ahogy Minarik Ede, a „Mosodás”minden problémája közepette – magá-nak is biztatásul – ismételgette: „kellegy csapat”!

Mindenkinek magának kell mérlegel-nie: kell?

Pesti Sándor

Hírek az egyesület háza tájárólHírek az egyesület háza tájárólInnen nézvInnen nézv ee

Csapongó, mégis egy irányba mutató gondolatok – 2.Avagy: a pokolba vezetô út is jószándékkal van kikövezve

Köz

info

info


2266

Olvasom az egyik baráti szom-szédunk vezetô szaklapjában, hogyaz ottani nyomdaipar válsága nem-csak a globális krízis hozadéka, ha-nem belsô okai is vannak. Szemlé-letváltásra is szükség lenne. Na megképzésre, de nem ám helyire, hanemlehetôleg külföldire.

Ismervén szomszédainkat, nem iscsodálkozom ezen. Mintha a többmint száz év kapitalizmus ugyan-olyan nyomtalanul múlt volna elfölöttük, mint fölöttünk a 25 évnyi.Emlékszem, az egyik vándorgyûlé-sen a meghívott német coach elô-adása után az egész hallgatóság órá-kon keresztül dünynyögte, hogy ne-hogy ezek a fránya külföldiekmondják meg nekünk, magyaroknaka tutit. Aztán nálunk is beütött aménkû. Talán azért, mert nyomdász-ból vagyunk és nem csalánból.Megy is a sírás-rívás, hogy válságvan. Meg, hogy elviszik a külföldi-ek, amit a net és a válság nem vittel. Minap panaszkodott grafikusbarátom, aki sokáig élt, sôt dolgo-zott is külföldön, hogy nem szeret amagyar nyomdákkal dolgoztatni,mert egyrészt kioktatók és nagyké-pûek, másrészt semmiért sem akar-nak felelôsséget vállalni. Nem értet-tem, hiszen az elmúlt másfél évtizedberuházási boom-ja nemcsak vasat

adott a nyomdászok kezébe, hanemszemléletet, szoftvereket is. És mégfolytathatnám. Nem kellene síráshelyet lassan szemléletet váltani?

Már egyszer meglebegtették, dea választások elôtt mégsem illett,vagy talán nem lett volna célszerû,jön (itt van) a reklámadó. Mivelköltségvetési vonzata elhanyagolha-tó, meg is ideologizálták: a kereske-delmi médiában sok a reklám, amimiatt nem lehet a filmeket élvezni,és a gyerekeket is zavarja. És egyéb-ként is: csak. Ha én multinacionálismédiaszolgáltató lennék, mit csinál-nék? Egyszerûen lemondanék a rek-lámokról, és fizetôssé tenném a csa-tornáimat. Egyébként külföldiülazért hívják frí vifinek, mert nemelôfizetésekbôl tartják fönn magu-kat, hanem a reklámbevételekbôl.Értem én, de nem mindenki szereti a„gleichschaltolt” és meglehetôsenunalmas közszolgáltatókat, amelyeka civilizált világban sem sokkal él-vezhetôbbek. Viszont lehet a rezsi-harcot folytatni, és szubvencionálni,illetve támogatni a tévé-elôfizetésidíjakat is. De minek ez a pofon anyomtatott sajtónak? Emlékszem, amostani válság elsô áldozatai – már-mint a médiapiacon – az újságokvoltak, mert fájdalmasan visszaesett

a reklámbevételük. Azért jó lennetudni, hogy felszentelt grémiumainkkinél és hogyan lobbiznak az egyéb-ként is zuhanó példányszámokkalküzdô lapokért. Az újonnan megala-kult önkéntes gondolatrendôrség el-sô nyomozati munkája, mint meg-tudtuk, máris korszakváltó megálla-pítást tett. A nyomtatott sajtó válsá-ga a lakosság igénytelenségénekköszönhetô. Mintha a bulvárlapokpéldányszáma csak úgy robbanna.Tudom, ezért van szükség arra a bi-zonyos pitypangos, könyvespolcokdíszére.

Megérkezett, sôt el is múlt a ká-nikula elsô rohama. Lassan elkezdô-dik, elkezdôdött a tanítási szünet is.Ja, meg a nyári pangás is az iparban,de nincs mit tenni. Hiába több anap, mint a szabadság. És nem hal-lom a nyomdagépek dübörgését.Tavaly ebben az idôszakban leg-alább már a sokat szidott tanköny-vekkel tömték be a lyukakat. Nemtudom: egyáltalán megírták már azúj tankönyveket? ■

Spartvis

Több nap mint tankönyvK

özK

özin

fo


2277

RREEAACCTTOORREEAACCTTOOkrkr eat ív kartonok!eat ív kartonok!

1107 Budapest, Száva u. [email protected]

Tel./fax: 061-264-3819

–– TTaammppoonnnnyyoommóóg

kellemes kikapcsolódást a nyárra… · sem –, sem tulajdonosi nyomásnak nem vagyunk kitéve...

Documents