keresztény vallás a tokugawa-korban
TRANSCRIPT
A szívélyesA szívélyesfogadtatástólfogadtatástól
a véresa véresüldöztetésig –üldöztetésig –A keresztényA keresztény
vallásvalláskezdeteikezdetei
JapánbanJapánban
Készítette: Dobszay Anna
A keresztény vallás megjelenése Japánban
• Xavéri Szent Ferenc – 1549. augusztus 15.
• Alessandro Valignano
• más rendek térítői: ferencesek, domonkosok
Xavéri Szent Ferenc Alessandro Valignano
Társadalmi, politikai, vallási helyzet a misszió kezdetének idején
• Sengoku jidai (1467-1568) sorozatos háborúzások, lázongások, hatalmi harcok
lakosság jelentős része elszegényedett
• vallás terén: zavaros állapotok – buddhista papok és szerzetesek belefolytak a politikai küzdelmekbe
A misszió működésének kezdetei és az első tiltó rendelkezések
• Oda Nobunaga idején (1568-1582)– pozitív fogadtatás
– daimyōk közül is sokan megkeresztelkedtek
– felhasználja terveiben az új hitet
• Toyotomi Hideyoshi (1582-1598)– megnehezítette a misszió dolgát –
kiszámíthatatlan, hirtelen haragú ember
– Eleinte megtűrte a kereszténységet, később gyanakvás
– 1587: rendelet – kiutasítás Japánból nem tartották be szigorúan
• 1593: első ferences csoport érkezése – ellentétek a jezsuitákkal ártott az új hit helyzetének
• 1587-es betiltás okai
• helyzet a rendelet után
• további ellentétek a rendek között
1597. február 5., Nagasaki – 26 vértanú
ők Japán első szentjei
Miki Szent Pál és társai(emléknapjuk február 6.)
vértanúk keresztre feszítése
A keresztények száma a sengoku jidai, illetve Tokugawa Ieyasu idején
• Oda Nobunaga – misszió fellendülése– 1556: alig négyezren 1582: 130 ezer
– a növekedés nem problémamentes…
• Toyotomi Hideyoshi– 1583: 150 ezer
– Valignano szerepe
• Tokugawa Ieyasu– eleinte csendes növekedés, később betiltás
jezsuita kézirat
A keresztények társadalmi szerepvállalása
• alappilér: jótékonyság, karitatív cselekedetek, irgalmasság, segítségnyújtás
• Japánban is aktív szerepvállalás e téren• misszionáriusok szolgálata• Önkéntes alapon szerveződő testvéri közösségek
– pl. a Misericordia Nagasakiban• Nagasaki: idősek otthona, árvaház, hajléktalanok
segítése, kórházak+ további szolgálatok a város lakóinak
A Tokugawa-korszak keresztényüldözésének okai,
körülményei, eredménye
• T. Ieyasu eleinte megtűrte a kereszténységet, később keményen fellépett ellene
• korábbi okok + újabbak:– európai gyarmatosító hatalmak versengése
– politikai botrányokba való belekeveredés
1614. január 27. – rendelet
1614. évi rendelet
• ekkoriban a hívek száma kb. 300 ezer fő, papoké 90 fő, szerzeteseké 60 fő
• összes külföldi kitiltása
• buddhizmus újrafelvétele a keresztények számára
• Japán előkelő keresztényei északra menekülnek – Date Masamune, Takayama Ukon
• Nagasaki – a misszionáriusok nagyrésze elment, 37-en titokban ott maradtak
Date Masamune Takayama Ukon
• 62 keresztény daimyō a keresztény évszázadban
(1549-1650)– a 200 előkelő családból alig akadt olyan, mely
megőrizte volna a hitét
• egyszerű nép, parasztság– Több megtérő, leszármazottaik között is sok a
keresztény
társadalmi ok: falvak népessége jobban összetartott, míg a magasabb rangúaknál gyakran családon belül is egymás ellen fordultak…
• XVI. sz. eleje: szükségessé vált az alaposabb hitbeli képzés és a szervezettség
ez a körülményekhez képest igen nagyfokú szervezettség volt az oka a kereszténység megerősödésének képes volt átvészelni az évszázados üldöztetést
• 70-80 év, totális rendőrállam, kínzások, besúgói rendszer, megfélemlítések, stb.
ez kellett a kereszténység legalább látszólagos eltüntetéséhez
japán mártírok
• különféle kínzások – hitehagyásra bírni az embereket
sok vértanú (napjainkig 41 szent, 200< boldog)
voltak, akik megtagadták hitüket
sokan rejtőzködve folytatták hitük gyakorlását – a kereszténység földalatti mozgalomként fennmaradt a Meiji-korig
fumie – 1627-1859keresztények kiszűrésére irányuló módszer – nem feltétlenül hatásos…
• az üldözés okai
– vezetők úgy érezték, a keresztények nem fogadják el bakufu abszolút tekintélyét…
– kapocs lehet a lehetséges ellenségek között (nyugati daimyōktól való félelem)
– európai gazdasági befolyástól való félelem
• Tokugawa Ieyasu – személy szerint nem akart keresztényüldözés hírébe keveredni
• Tokugawa Hidetada (1605-1623)– korábban is kitűnt keresztények elleni
kegyetlenségével
– nem érdekelte a látszat – nyíltan véres üldözéseket rendelt el (első kettő: 1619 és 1622)
• Tokugawa Iemitsu (1623-1651)– rémuralma 30 évig tartott
– a kínzás, a vallatás és a kivégzések valóságos szaktudománnyá fejlődtek
• Inoue Masashige– ő is megkeresztelkedett, de később az egyik
legnagyobb inkvizítorrá vált
– Iemitsu egyik fő embere, közösen dolgoztak ki újabb kínzási módszereket
– gyakran csak a kíváncsiság hajtotta – tesz-e Isten csodát a megkínzott ember érdekében?
• új papok érkezése Japánba – vértanúság dicsősége vonzotta őket
A shimabarai lázadás(1637-38)
• a felkelés fő oka: parasztok terhei az elviselhetetlenségig nőttek – vallási kérdések eleinte nem játszottak közre benne
• gazdátlan szamurájok vezetésével elfoglalták Hara várát (Shimabara-félsziget)
• a várat csak 30 ezren védték; a sógun százezres sereget küldött – ez sem lett volna elegendő, de a védők élelme és lőpora elfogyott
• a vár bevétele után a nem keresztények szabadon elvonulhattak – a keresztények hitehagyásra lettek felszólítva
ez nem történt meg, így családostul lemészárolták őket
• számos irodalmi alkotás – 1827-ig mintegy 121 könyv és írás
Amakusa Shiro szobra
shimabarai templom üvegablaka
• 1651-ig két-háromszázezerre tehető az üldözések áldozatainak száma
• napjainkig kb. 4000 vértanúról vannak hiteles adatok – ez a szám nem végleges
ezek a nagy számok azt mutatják, milyen sikeres volt a misszió – a keresztény hit hamar és mélyen gyökeret vert a japán nép körében
• 1658, Ōmura – a rendőrség nagyszámú
keresztény csoportra bukkant
608 keresztényt lefejeztek
• 1697: utolsó tömeges vértanúság (25 fő)
• XVIII. sz. – viszonylag csendes
• 1842: még ekkor is találtak rejtőzködő keresztényeket pl. Nagasaki-ban
Összegzés
• 1549 és 1630 között: összesen kb. 800 ezer keresztény– Kyūshū, illetve Ōsaka és Kyōto környéke
• az üldözések alatt 66 tartományból csupán 8 olyan volt, ahol nem találtak keresztényeket a bakufu emberei
• minden üldöztetés ellenére is maradtak, akik
hitüket továbbadták gyermekeiknek, és a Tokugawa-kor végéig titokban tudtak maradni
• 1865, Nagasaki és környéke: – 14-15 ezer keresztény, akik rejtőzködve éltek
másfél évszázadon át
Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!