kerettanterv a szakgimnáziumok 9 12. évfolyama számára3 szerepek és feladatok megosztásának...

1

9. melléklet a …/2016. (…) EMMI rendelethez

„14. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez

Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára

Célok, feladatok

A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az

egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi

kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen,

akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez

alkalmazkodó cselekvésre.

A szakgimnáziumnak négy középiskolai és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott

számú szakképzési évfolyama van. A 9–12. évfolyamokon az általános műveltséget

megalapozó közismereti, valamint szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatás folyik. A

tanulók az érettségi bizonyítvány, valamint a középfokú szakképesítés megszerzése mellett

felkészülnek a szakirányú felsőfokú továbbtanulásra vagy a szakirányú munkába állásra. A

közismereti képzés alapvetően egységes kerettanterv alapján történik, de a szakképzési

irányok alapján egyes tantárgyak óraszáma eltérő, ezért az ágazatok összevonásával hat

csoportothatároztak meg.

Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási

képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti

tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az

alkalmazható tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez

nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával.

A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó

mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók

előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére,

továbbépítésére, integrálására. A nevelő-oktató munka megtervezésekor figyelembe veszi a kulturális intézményrendszer által kínált nem formális, informális tanulási lehetőségeket.

Fejlesztési területek – nevelési célok

Erkölcsi nevelés

A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének

jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért

érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és

belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer

közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és

a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai elvek, a normák és a

törvények kapcsolódását. Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat

értékkonfliktusok kezelésére.

2

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat,

művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a

szakmája fejlődésével kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, a szakmájában ismert

kiemelkedő magyar személyiségeket. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével,

kontextusával, hagyományaival. Részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást

erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi hagyományokon alapuló és vallási gyökerű éves

ünnepkört, van tapasztalata az ezekhez kötődő szokásokról. Ismeri lakóhelye és iskolája

környékének természeti és kulturális örökségét, tisztában van a helytörténeti események főbb

állomásaival. Ismer az UNESCO kulturális örökség kincséhez és a magyar örökséghez tartozó

kiemelkedő jelentőségű hazai természeti és kulturális értékeket. Tájegységekhez kötve is

ismer hungarikumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások megismerésén keresztül

értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét,

tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri

alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét,

képes az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével

kapcsolatban érvelni. Ismer a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tud

példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja

jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait,

törekszik a jó együttműködésre az együttélésben. Képes a helyi közösségekkel való

együttműködésre, ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit.

Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése

A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, amelyben az ember

személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására,

feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével és az emberi

együttműködés lehetőségeivel. Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához

szükséges ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemzi a tőle különböző

embertársaival való kapcsolatát is. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között,

és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet.

Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát.

Családi életre nevelés

A tanuló tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas a

munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes

munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott,

felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló

életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére,

rangsorolására, megismeri a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Ismeri a

családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel

kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat

szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes

információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a

gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban

betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a

3

szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. Értelmezi a szülői és gyermeki

felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait.

Testi és lelki egészségre nevelés

A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé

válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges étrend

összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait.

Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról.

Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stresszoldó módszereket

alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját

döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki

egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti

szerek használatának kockázatait, ezektől tudatosan tartózkodik. Ismeri a rizikófaktor

fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek

segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász

szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice szolgáltatás

fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az

egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az

orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető

hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok

segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a

segítségnyújtást, és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget

vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll.

Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége

segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit. Konkrét

példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a

gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Belátja,

hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek

kockázatát, és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értelmezni

egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti

összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen

tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban

információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét a

fenntarthatósággal kapcsolatban.

Pályaorientáció

Tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van

jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik

tervezett szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről,

munkavállalói szerepéről. Felkészült az álláskeresésre, tisztában van azzal, milyen személyes

tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy ezek

közül melyek piacképesek, és melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve hogy

a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel igazán. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes

4

írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az

alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A tanuló rendelkezik ismeretekkel az euróövezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexekről,

a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életére. Törekszik rá, hogy a fejlődési,

megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten,

tartalmasabb életvitellel elégítse ki. Érzékeli az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és szerepét

a társadalomban. Képes eligazodni pénzügyi és közgazdasági fogalmak között. Képes

információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések,

hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson, és azt

használja.

Médiatudatosságra nevelés

A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között.

Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó

kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs

stratégiával rendelkezik a nemkívánatos tartalmak elhárítására.

A tanulás tanítása

A tanuló megtanul jegyzetelni, képes kiemelni a lényeget a hallott vagy az olvasott szövegből.

Képes saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák

kialakításával önálló tanulásra. A tanuló ismeri az időmenedzsment jelentőségét, alkalmaz azt

segítő technikákat. Képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és

rendszerezni, használ tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában

gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tud különböző

természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazza a

különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

Anyanyelvi kommunikáció

A tanuló alkalmazza hétköznapi kommunikációs helyzetekben a különféle beszédműfajok

kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére,

saját véleménye megosztására, megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért

nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket.

Képes különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének,

jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére. Szabatosan használja a választott

szakmacsoport tanult szakszókincsét. Kritikus és kreatív módon vesz részt az

infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és

információátadásban. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet minden fontos

területén a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a nagyobb anyaggyűjtést,

önálló munkát igénylő szövegek alkotására. Törekszik a normakövető helyesírásra, képes az

önálló kézikönyvhasználatra. Képes nem verbális természetű információk adekvát verbális

leírására, értelmezésére.

Idegen nyelvi kommunikáció

A tanuló képes tudatos nyelvtanulóként tanulni a nyelvet. Képes nyelvtudását önállóan

fenntartani és fejleszteni. Képes az idegen nyelvet saját céljaira is felhasználni utazásai,

5

tanulmányai során. Megérti a fontosabb információkat a világos, mindennapi szövegekben.

Önállóan elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során

adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó

témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, az érzéseit, reményeit és

törekvéseit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.

Matematikai kompetencia

A tanuló követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az

eredményeket. Kialakul az absztrakciós, analizáló és szintetizáló képessége. Megérti a

matematikai bizonyítást, képes a matematikai szakkifejezéseket szabatosan használni,

biztonsággal alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. Képes megérteni egyes természeti és

társadalmi-gazdasági folyamatokra alkalmazott matematikai modelleket, és ezeket alkalmazni

a jelenségek megértésében, a problémák megoldásában a mindennapi élet különböző

területein is. Felismeri a matematikai műveltség szerepét és fontosságát a valós tények

feltárásában, más tudományokban és a mindennapi gyakorlatban is.

Természettudományos és technikai kompetencia

Az a tanuló, aki az ágazathoz kapcsolódó tantárgyként tanul valamilyen természettudományos

tantárgyat, képes leírni és magyarázni a természet jelenségeit és folyamatait. Képes

meghatározott szempontoknak megfelelően kísérleteket végrehajtani és azok eredményeiből

következtetéseket levonni. Képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét

a választott szakma elsajátítása során, és a hétköznapi életben felmerülő problémák

megoldásában. Belátja a fenntarthatóságot középpontba állító környezeti szemlélet

fontosságát. Egyre jobban megérti a lokális folyamatok és döntések regionális és globális

következményeit.

Digitális kompetencia

A szakgimnáziumban a tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek (pl.

szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés) igényes, esztétikus, önálló

alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben. Nyitott és motivált az IKT nyújtotta

lehetőségek kihasználásában. Gyakorlottan kapcsolódik be az információmegosztásba, képes

részt venni az érdeklődési körének, választott szakterületének megfelelő együttműködő

hálózatokban. Felismeri és ki is használja az IKT nyújtotta lehetőségeket a kreativitást és

innovációt igénylő feladatok, problémák megoldásában saját szakterületéhez kapcsolódóan. A

tanulóban kialakul az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes magtartatás, elfogadja a

kommunikáció és az információfelhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT interaktív

használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére. Ismeri a

szerzői jogból és a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi elveket, amelyeket

a digitális tartalmak felhasználása során figyelembe vesz.

Szociális és állampolgári kompetencia

A tanuló nyitott a személyek és kultúrák közötti párbeszédre. Él a véleménynyilvánítás

lehetőségével a közösségét, a társadalmat érintő kérdésekben. Képes érveit megfogalmazni és

vitahelyzetben is kulturáltan kifejezni, mások véleményét meghallgatni és elfogadni.

Figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és

empátiával fordul feléjük. Képes helyes döntéseket hozni, illetve konfliktushelyzetekben

segítséget elfogadni. Képes a stressz és a frusztráció megfelelő kezelésére. Tudatosan készül a

munka világához kapcsolódó döntéshelyzetek megismerésére. Igyekszik a társadalmi

folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan részt

venni az őt érintő közügyekben. Nyitott és érdeklődő a helyi és a tágabb közösségeket érintő

problémák iránt, képes a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzésére.

6

Pozitív attitűdje alakul ki az emberi jogok teljes körű tisztelete, az egyenlőség, a demokrácia,

a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartása iránt, törekszik a személyes előítéletek

leküzdésére, képes a kompromisszumra. Kialakul a reális alapokon és ismereteken nyugvó

nemzeti identitástudata, a hazához, illetve Európához való kötődése.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, a közös feladatok, az iskolai élethez

kapcsolódó problémák megoldása során képes a munka megtervezésére és irányítására, társai

vezetésére. Együttműködik társaival, képes a feladatmegoldást segítő információk

megosztására, és ezt igényli is. Vannak elképzelései az egyén társadalmi-gazdasági

feladataival, boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, az egyén

gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései

vannak saját jövőjét illetően. Érdeklődik a választott szakterületéhez kapcsolódó gazdasági

kérdések iránt, és képes ezzel kapcsolatos elképzeléseket megfogalmazni. A pénz, a gazdaság,

a vállalkozások világához kapcsolódó témákról szóló vitákban képes ismereteit felhasználva

érvelni. Nyitott és érdeklődő a mindennapi életét és választott szakterületét érintő pénzügyi és

jogi kérdések iránt. Mind reálisabban méri fel tevékenysége kockázatait, adott esetben képes

ezek vállalására. Problémamegoldó tevékenységét egyre inkább a függetlenség, a kreativitás

és az innováció jellemzi.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a

tapasztalatszerzés forrásai. Tudatosul benne a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes

kulturális örökség jelentősége. Megérti az európai országok, nemzetek és a kisebbségek

kulturális sokféleségét, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepét. Nyitott

műalkotások befogadására, képes a koncertélmények, színházi előadások, filmek és

képzőművészeti események életkorának megfelelő szintű értelmezésére. Képes makettek,

modellek konstruálására. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal.

Hatékony, önálló tanulás

A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz

eszközhasználat szintjén tud írni, olvasni, számolni, továbbá a tanulási folyamatban

sokoldalúan tudja használni az IKT-eszközöket. Képes kitartóan tanulni, a figyelmét

összpontosítani, képes saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt,

ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Képes a figyelem és a

motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti

attitűdje pozitív, ismeri és érti saját tanulási stratégiáit, felismeri szükségleteit és lehetőségeit,

készségeinek erős és gyenge pontjait, valamint képes megtalálni a számára elérhető oktatási

és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. Képes arra, hogy saját munkáját

tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.

Egységesség és differenciálás

A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni

sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az

egységes oktatást.

Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás,

amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket,

hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el, és alkotó egyénekké

7

váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő

oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek

kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során

a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket,

és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket.

A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken

alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló

csökkentését, megszüntetését.

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását

elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk.

Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos,

mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőttélet sikerességét

megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a Nat-ban meghatározott és a

kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges,

de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó

ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg, és

segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés

egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására,

elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására.

A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt

vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia és az együttneveléshez

szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a

tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző –

módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási

ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat

alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres.

Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait

beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges

többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez,

továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való

hozzáférés.

A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre

vonatkozóan A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve tartalmazza. Az

Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési

igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai

intézményekben) történő nevelésére, oktatására.

Tantárgyi struktúra és óraszámok

A tantárgyi struktúrát a kerettanterv – az eltérő szakképzési irányoknak megfelelően –

különböző változatban közli. A helyi tantervben a tantárgyak kötelező óraszámát a

szakmabesorolásnak megfelelő változat alapján kell meghatározni. A tantárgyak

kerettantervében megjelölésre kerültek a tantárgyak összekapcsolásának lehetséges pontjai.

Mivel azonban a tantárgyi struktúra az egyes szakmacsoportok esetében különbözik, ezért a

kapcsolódási pontok értelemszerűen különbözőképpen valósulnak meg, és ebből adódóan az

intézmények helyi tantervei szabályozzák.

8

I.

Erdészet és vadgazdálkodás XXXII.,

Mezőgazdaság XXXIII., Kertészet és parképítés XXXIV., Sport XXXVII. ágazatok esetében

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

9-12.

óraszám

összesen

13.

évf.

13. évf.

óraszám

összesen

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 556 - -

Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124

Matematika 3 3 3 3 417 - -

Történelem 2 2 3 3 345 - -

Etika - - - 1 31 - -

Informatika 2 2 - - 144 - -

Művészetek - - 1 - 36 - -

Testnevelés 5 5 5 5 695 - -

Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -

Kötelező komplex

természettudományos tantárgy 3 - - - 108 - -

Ágazathoz kapcsolódó

tantárgy: Biológia - 2 2 2 206 - -

Kötelezően választható

tantárgy: Érettségi tantárgy,

vagy Idegen nyelv, vagy

Fizika*, vagy Informatika,

vagy Szakmai tantárgy**

- - 2 2 134 - -

Pénzügyi és vállalkozói

ismeretek - 1 - - 36 - -

Érettségire épülő (fő)

szakképesítés 8 8 7 7

(1045+453)

1498

31 961

Érettségi vizsga keretében

megszerezhető szakképesítés 3 4 3 3 - -

Rendelkezésre álló

órakeret/hét 35 36 35 35 35

Tanítási hetek száma 36 36 36 31 31

Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085

* Amennyiben az iskola a Fizika tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható

144 órás (két évfolyamos) tantárgyi kerettantervet kell használnia.

** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható.

9

II.

Egészségügy I., Környezetvédelem XXIII., Szépészet XXX., Élelmiszeripar XXXVI.


9-12.

óraszám

összesen

13. évf.

13. évf.

óraszám

összesen


Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124

Matematika 3 3 3 3 417 - -

Történelem 2 2 3 3 345 - -

Etika - - - 1 31 - -





Kötelező komplex

természettudományos

tantárgy

3 - - - 108 - -






Kémia*, vagy Informatika,


- - 2 2 134 - -


ismeretek - 1 - - 36 - -



(1045+453)

1498

31 961







* Amennyiben az iskola a Kémia tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható



10

III.

Egészségügyi technika II, Épületgépészet VIII., Gépészet IX., Villamosipar és elektronika XI.,

Távközlés XII., Informatika XIII., Építőipar XVI., Könnyűipar XVII., Faipar XVIII.,

Közlekedésgépészet XXII., Agrár gépész XXXI.,

Közlekedés, szállítmányozás és logisztika XL., Vízügy XLI. ágazatok esetében


9-12.

óraszám

összesen

13. évf.

13. évf.

óraszám

összesen


Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124

Matematika 3 3 3 3 417 - -

Történelem 2 2 3 3 345 - -

Etika - - - 1 31 - -





Kötelező komplex


tantárgy

3 - - - 108 - -


tantárgy: Fizika - 2 2 2 206 - -






- - 2 2 134 - -


ismeretek - 1 - - 36 - -



(1045+453)

1498

31 961










11

IV.

Kohászat X., Vegyipar XIV., Vegyész XV., Nyomdaipar XIX.,

ágazatok esetében


9-12.

óraszám

összesen

13. évf.

13. évf.

óraszám

összesen


Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124

Matematika 3 3 3 3 417 - -

Történelem 2 2 3 3 345 - -

Etika - - - 1 31 - -





Kötelező komplex


tantárgy

3 - - - 108 - -


tantárgy: Kémia - 2 2 2 206 - -






- - 2 2 134 - -


ismeretek - 1 - - 36 - -



(1045+453)

1498

31 961










12

V.

Bányászat VII., Közgazdaság XXIV., Ügyvitel XXV., Kereskedelem XXVI.,

Vendéglátóipar XXVII., Turisztika XXVIII., Optika XXIX., Földmérés XXXV. ágazatok

esetében


9-12.

óraszám

összesen

13. évf.

13. évf.

óraszám

összesen


Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124

Matematika 3 3 3 3 417 - -

Történelem 2 2 3 3 345 - -

Etika - - - 1 31 - -





Kötelező komplex


tantárgy

3 - - - 108 - -


tantárgy: Földrajz - 2 2 2 206 - -






- - 2 2 134 - -


ismeretek - 1 - - 36 - -



(1045+453)

1498

31 961










13

VI.

Szociális III., Pedagógiai IV.,

Rendészet és közszolgálat XXXVIII.,

Közművelődés XXXIX., ágazatok esetében


9-12.

óraszám

összesen

13. évf.

13. évf.

óraszám

összesen


Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124

Matematika 3 3 3 3 417 - -

Történelem 2 2 3 3 345 - -

Etika - - - 1 31 - -





Kötelező komplex


tantárgy

3 - - - 108 - -






Földrajz*, vagy Informatika,


- - 2 2 134 - -


ismeretek - 1 - - 36 - -



(1045+453)

1498

31 961










14

VII.

Képző- és iparművészet V.,

Hang-, film és színháztechnika VI., ágazatok esetében


9-12.

óraszám

összesen

13. évf.

13. évf.

óraszám

összesen


Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124

Matematika 3 3 3 3 417 - -

Történelem 2 2 3 3 345 - -

Etika - - - 1 31 - -





Kötelező komplex


tantárgy

3 - - - 108 - -


tantárgy: Fizika - 2 2 2 206 - -






- - 2 2 134 - -


ismeretek - 1 - - 36 - -



(1045+453)

1498

31 961










15

VIII.

Előadóművészet XLII. ágazat esetében


9-12.

óraszám

összesen

13.

évf.

13. évf.

óraszám

összesen


Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124

Matematika 3 3 3 3 417 - -

Történelem 2 2 3 3 345 - -

Etika - - - 1 31 - -





Ter

més

zett

udom

ány

os

kép

zésr

e (i

s) f

ord

ítan

dó

sáv*

A Komplex

természettudomány 2 2 2 2 278 - -

B

Komplex

természettudomány 3 - - - 108 - -


tantárgy: első, vagy

második Idegen nyelv,

vagy egy

Természettudományos

tantárgy

- 2 2 2 206 - -

Kötelezően választható tantárgy:

Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv,

vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy**

- - 2 2 134 - -

Pénzügyi és vállalkozói ismeretek - 1 - - 36 - -

Érettségire épülő (fő) szakképesítés 8 8 7 7 (1045+453)

1498

31 961



Rendelkezésre álló órakeret/hét 35 36 35 35 35



* Az iskola dönt, hogy a természettudományos képzés esetén az A, vagy a B megoldást választja.

Amennyiben az A változatot választja, akkor a fennmaradó heti egy órát a 9. évfolyamon a

„Kötelezően választható tantárgyaknál” kell felhasználni.


16

IX.

KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ SZAKGIMNÁZIUMI KÉPZÉS ÓRATERVE


9-12.

óraszám

összesen

13. évf.

13. évf.

óraszám

összesen


Idegen nyelv (Célnyelv) 6 6 5 5 767 4 124

Matematika 3 3 3 3 417 - -

Történelem 2 2 3 3 345 - -




Célnyelvi civilizáció - - 2 2 134 - -

Választható


tantárgy, vagy komplex

természettudomány

2 2 - - 144 - -


tantárgy: Érettségi

tantárgy, vagy célnyelv,

vagy

Természettudományos

tantárgy, vagy Informatika, vagy Szakmai

tantárgy*

- - 2 2 134 - -



1045+453)

1498

31 961


megszerezhető

szakképesítés

3 4 3 3 - -





*Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható.

17

X.

Két éves szakgimnáziumi szakképesítések óraterv táblázata

minden ágazat esetében

Tantárgyak 1/13.

évf.

2/14.

évf.

1/13-2/14. évf.

óraszám összesen

Szakmai idegen nyelv 4 4 268

Érettségire épülő szakképesítés

órakerete 31 31 2077

Rendelkezésre álló órakeret/hét 35 35

Tanítási hetek száma 36 31

Éves összes óraszám 1260 1085 2345

XI.

Nyelvi előkészítő évfolyam óraszámai a szakgimnáziumban

Tantárgyak óraszám/hét

Idegen nyelv 18

Testnevelés és sport 5

Informatika 3

Képességfejlesztés

(helyi tantervben meghatározottak szerint) 3

Osztályfőnöki 1

Összesen 30

18

Kötelező tantárgyak:

− Magyar nyelv és irodalom

− Idegen nyelv

− Idegen nyelv – Függelék: angol és német nyelvi specifikáció

− Matematika

− Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

− Etika

− Pénzügyi és vállalkozási ismeretek*

− Komplex természettudomány*

− 108 órás, egy évfolyamos változat

− 144 órás, két évfolyamos változat

− 278 órás, négy évfolyamos változat

− Biológia-egészségtan*

− 206 órás, három évfolyamos A változat

− 206 órás, három évfolyamos B változat


− Fizika*

− 206 órás, három évfolyamos A változat

− 206 órás, három évfolyamos B változat


− Kémia*

− 206 órás, három évfolyamos változat

− 144 órás, két évfolyamos A változat

− 144 órás, két évfolyamos B változat

− Földrajz*

− 206 órás, három évfolyamos változat

− 144 órás, két évfolyamos változat — Művészetek**

− Ének-zene

− Dráma és tánc

− Vizuális kultúra

− Mozgóképkultúra és médiaismeret

− Informatika*



− Testnevelés és sport

* Képzéstől függően alkalmazandó

** A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.

20

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Az alábbi kerettanterv a négy évfolyamos gimnáziumok és szakgimnáziumok számára

készült.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítása és tanulása különösen alkalmas a

társadalom közösen vallott értékeinek közvetítésére. Tartalommal tölti meg és erősíti a nyelvi

és kulturális identitást, a nemzeti önazonosságot, felkelti a megnyilatkozás iránti igényt,

erősíti az etikai és erkölcsi ítélőképességet, elősegíti más kultúrák megismerését.

Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata a nyelv mint változó rendszer megismerése,

illetve a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók életkoruknak

megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé

váljanak azok funkcionális elemzésére, gyakorlati alkalmazására, így segítve és megalapozva

a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását, valamint a velük szoros összefüggésben levő

differenciált gondolkodást, az élethosszig tartó tanulás képességét és igényét. A tanuló

folyamatosan fejlődő szövegértési és -alkotási tudása teszi lehetővé, hogy önállóan, illetve

másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak,

kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek

megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására. Mindezek birtokában alkalmassá válik a

másodlagos, átvitt kifejezésmódból adódó jelentések felismerésére, reflexiójára és arra, hogy

saját szövegek alkotása során maga is éljen velük. A szövegek önálló megalkotásában képes

megfelelni a beszédhelyzetet, a hallgatóságot figyelembe vevő, az alkotói szándékból, az

olvasók igényeiből, továbbá a különféle szövegműfajok normáiból fakadó erkölcsi, esztétikai

és kulturális elvárásoknak.

Az anyanyelvi nevelés további feladata, hogy tudatosítsa a diákokban: a nyelv változó,

fejlődő rendszer, eszközszerű használata elengedhetetlen a világról való tudás

megszerzéséhez és a hatékony kifejezőképesség fejlesztéséhez. A nyelvi rendszer nem

értelmezhető a beszélőtől független létező jelenségként, a nyelvi jelentés a nyelv szóbeli és

írásos működése során jön létre. Feladata továbbá, hogy tudatosítsa és rendszerezze a

korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás

viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli változásairól, más nyelvekkel való

azonosságairól és különbözőségeiről.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy a tartósan elfogadott értékekkel szerves

egységben, párhuzamosan közvetíti a jelenben alakuló, változó nyelvi és irodalmi kultúrát.

Tartalommal tölti meg és erősíti a nyelvi és kulturális identitást, felkelti a minőségi

megnyilatkozás iránti igényt, erősíti az etikai, erkölcsi ítélőképességet, elősegíti más kultúrák

megismerését. E szerepe különösen fontos annak megértésében, hogy a Kárpát-medencében

együtt élő különböző népek, népcsoportok miként gazdagították a magyar kultúrát, és

kölcsönösen miként járultak hozzá egymás és saját kultúrájuk sokszínűségéhez,

fennmaradásához. Az egymás kultúráját megbecsülő és megismerni kész magatartáshoz

elengedhetetlen annak belátása, hogy az etnikai, nemzetiségi alapú üldözések, kitelepítések

így a zsidóüldözés, a német lakosság kitelepítése és más történések milyen nagyságrendű

kulturális veszteséget is okoztak. Feladatát a magyar nyelv és irodalomtanítás akkor tölti be,

ha hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával, motiváló befogadási, kifejezési helyzetek

teremtésével reagál a diákok mindennapi életvilágára, önkifejezési, értelmezési problémáira

és érzelmi-gondolati felismeréseire egyaránt.

A jelentős művek szembesítik a befogadót az élet alapvető kérdéseivel, biztosítva a

kultúra folytonosságát, folyamatos megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák

megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti

különbség megfogalmazásában, tiszteletében. Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet,

21

az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a

diákokban megteremtődjék a hagyomány elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye.

A fenti célok mellett az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv

felkeltése és megerősítése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció

sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtő

megismertetése. Az így megszerzett tudás lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a

képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik

a sokoldalú és többjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciókat. Az

irodalomtanítás feladata, hogy a művészet hatása révén kreatív érzelmeket, gondolatokat,

intenzív élményeket közvetítsen, a megbeszélés, a szóbeli és írásbeli szövegalkotás révén

pedig az önkifejezés és a másik meghallgatásának társas élményéhez juttassa a diákokat.

Átélhetnek, megismerhetnek, sőt saját élményeiken, reflexióikon átszűrve meg is érthetnek

olyan élethelyzeteket, érzelmeket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási

mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben

is érvényesíthetők. Együttérzővé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek,

gondolatmenetek, világlátások, meggyőződések iránt. Megszerezhetik azt a műveltségi

anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy révén közvetített tudás konstruálásában, a

fogalmi műveltség felépítésében folyamatos tevékenység a fogalmi gondolkodás fejlesztése.

(Ahogyan e kerettanterv részletes tartalmi kidolgozása is jelzi, a magyar nyelv és irodalom

műveltségterület, tantárgy is – a témakörökhöz, témákhoz rendelt fogalmak közlésével –

felépítette a maga sajátos fogalomrendszerét.) A fogalomrendszer lehetővé teszi, illetve alapul

szolgál a nyelvi, irodalmi jelenségek, tények, mintázatba rendezéséhez. A fogalmakkal

kapcsolatos tudás folyamatos bővítése és elmélyítése az értelmes tanulás egyik összetevője.

A magyar nyelv és irodalom műveltségterület tartalmai hozzájárulnak a tanulók lelki-

érzelmi nevelődéshez. Ez pedig, különösen a pszichoszomatikus problémákra érzékeny

serdülőkorban, támogatja a testi-lelki egészség megőrzését, fenntartását. Az irodalmi

olvasmányok, élmények belső tartalékok is, fejlesztik az önismeretet, a valóságismeretet,

összességükben az élet értékét sugallják. A tantárgyunk tehát nem a konkrét

egészségfejlesztési ismeretekkel, inkább az egészségmegőrzéshez szükséges attitűdök

kialakításával járulhat hozzá a mindenkori ifjú nemzedékek jóllétéhez. Az emberi kapcsolatok

mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak érzékelése, felfogása, értékelése

fejleszti a szociális érzékenységet, az irodalmi művek révén megismert különféle alkatok,

magatartásformák pedig támogatják az erkölcsi ítélőképességet. Az értékkeresés, az

értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése módot ad az empátia, az önismeret és az

erkölcsi tudatosság elmélyítéséhez. A nyelvi, irodalmi tanulmányaik révén a tanulók képessé

válnak annak bemutatására, másokkal való megosztására, hogyan hordozzák és fejezik ki a

magyar és a világirodalom alkotói különböző korok és emberek tapasztalatit, élményeit,

gondolatait, erkölcsi megfontolásait. Mindezzel hatékonyan támogatja nyelvi és kulturális

identitásuk alakulását, megerősödését. Az irodalmi alkotásokban fölmutatott változatos

emberi életsorsok növelik a valóságismeretet, több szempontból elemezhető modelleket

mutatnak, hozzásegítve a diákokat sokféle emberi életút, életpálya megismeréséhez, ezáltal is

támogatva a saját életükkel, további tanulmányaikkal, pályaválasztásukkal kapcsolatos felelős

döntéseiket.

A magyar nyelv és irodalomtanítás sajátos célja természetesen az is, hogy a tanulók

éljenek meg, szerezzenek tapasztalatot különböző tevékenységekben, az egyéni

feladatvállalásban, anyaggyűjtésben és előadásban, a kooperatív tanulás helyzeteiben

(pármunkában, csoportmunkában), dramatikus játékban, különböző szövegértelmezési

eljárások alkalmazásában. Mindez jelentősen fejleszti tanulási képességeiket, ezáltal

támogatja középiskolai tanulmányaik sikerességét is. Szövegértési és szövegalkotási tudásuk

22

alkalmazása minden tantárgyban érvényes és alkalmazható. A szövegértő olvasás

fejlesztéséhez felkínált, ebben alkalmazott szöveganyag – elsősorban az ismeretterjesztő és a

dokumentum típusú szövegek feldolgozása útján –, jó lehetőséget ad a fenntarthatóságra és

környezettudatosságra neveléshez. Érdemes tehát e szövegtípusok közül a környezeti

hatásokkal, az ökológiával, a környezet és a társadalom viszonyával foglalkozókat előnyben

részesíteni. Az érvelés, a vita tanításában-tanulásában is van motiváló ereje, ha ilyen

össztársadalmi érdekeltségű, ugyanakkor az egyén mindennapjaiban is releváns témákat

érintünk. Az irodalmi olvasmányok ember és természet sokféle viszonyát mutatják fel, ezek

megbeszélése, tanulmányozása hozzásegíthet a természeti és a teremtett környezethez való

tudatos viszony kialakításához. A kritikus fogyasztói magatartásra való nevelés természetes

területe a szövegértés. Több nyelvi témakör kínál módot például a reklámnyelv, a reklámhatás

kritikus nyelvi elemzésére, az információk helyes értékelésére, a manipuláció felismerésére.

Mindebben számítani lehet a tanulók önálló anyaggyűjtésére, kiselőadásaira, prezentációira.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy alkalmas arra, hogy a kulturális fogyasztás területén is

igényt teremtsen.

A tantárgy azzal is számol, hogy az elektronikus információhordozók, a világháló

térhódításának és napi használatának közegében működik. E kihívás ugyanis jelentős erővel

alakítja az anyanyelvi kultúrát és hat az irodalomolvasás szellemi jelentőségére. A digitális

kultúrát és a hatékony önálló tanulást egyaránt fejlesztik az önálló adatgyűjtés módszerei, a

könyvtári szolgáltatások, katalógusok, bibliográfiák használata mellett az internet kínálta

lehetőségek alkalmazása. A tantárgy kínálta lehetőség és feladat is egyúttal a megfelelő

információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása,

az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak, etikai normáinak ismerete és

alkalmazása.

A tanterv a vizsgakövetelmények témaköreit is figyelembe véve tartalmazza a

tananyagot (Életművek, Portrék, Látásmódok, Világirodalom, Kortárs irodalom, Színház és

dráma, Irodalom és kultúra) – a tanárnak szabad kezet biztosítva az egyes anyagrészek

sorrendjének megállapításához.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy rendelkezésére álló óraszám 90%-át a

kerettanterv a következőképpen kezeli: 9. évfolyamon heti két nyelvtan és két irodalomórával,

10–12. évfolyamokon pedig heti 1 nyelvtan és 3 irodalomórával számol. Így a jelzett 90%-os

aránnyal a kerettanterv a 9–10. évfolyamon összesen 260 órát, a 11–12. évfolyamon pedig

összesen 242 órát fed le.

9–10. évfolyam

A magyar nyelvi tanulmányok, a nyelvvel és a nyelv megismerésével kapcsolatos

tevékenységek célja a tanulók szövegértési technikáinak, szókincsének, befogadói

érzékenységének, fogalomértésének és fogalomhasználatának bővítése, fejlesztése. Kiemelt

cél továbbá az anyanyelvű írásbeliség normáinak alkalmazása, olvasható írás, biztos,

problémaérzékeny helyesírás. Elvárt az olvasási és szövegértési képességek folyamatos

differenciálása és mélyítése; az értő hangos és néma olvasás, amely magában foglalja a

különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és

jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az

elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Az anyanyelvi képzés kiemelt

területe különféle hosszúságú, bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű (például szépirodalmi,

dokumentum- és ismeretterjesztő) különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása, illetve

megértésének, értelmezésének fejlesztése. A szövegalkotási képesség fejlesztésével

összefüggő, azt megelőző, illetve kísérő feladat az önálló jegyzet és vázlatkészítés fejlesztése,

23

az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját vélemény megfogalmaztatása szóban és

írásban.

A kulturált nyelvi magatartás kialakítása feltételezi az önkifejezéshez és a társas-

társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztését. Átfogó cél a

beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás

kialakítása, hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a

hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal, a

beszédpartnerek kommunikációs szándékának, nem nyelvi jeleinek felismerése, azonosítása.

Elvárt feladat a mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvi,

nyelvtani ismeret továbbépítése, fejlesztése; felkészítés a nyelvtani ismeretek önállóan

alkalmazására a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. Cél az önálló

kézikönyvhasználat mellett a biztos helyesírású szövegek megírása. A nyelvi tudatosság

fejlesztésének része, hogy a tanuló képessé váljon szövegformálási, szövegszerkesztési és

helyesírási problémák megnevezésére a hibák önálló javítására.

A magyar nyelvi fejlesztés és ismeretanyag tartalmazza szakmai-tudományos,

publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek földolgozását, értelmezését, értékelését

jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (például szinonimitás, többértelműség,

konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás). A szövegek

feldolgozásának célja az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus)

szövegelemzési eljárások alkalmazása, a fent mondottakkal egybehangzóan szakmai-

tudományos, ismeretterjesztő, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében.

Cél a szövegelemzés már ismert módszereinek gazdagítása a stilisztikai és szövegtani

ismeretek alkalmazásával. E tevékenységekhez járul a szöveg vizuális összetevőinek

értelmezése különféle digitális, informatikai alapú műfajokban. A szövegértés fejlesztése eljut

oda, hogy a tanuló kritikai és kreatív olvasással képes szakmai-tudományos, publicisztikai –

írott, audiovizuális, digitális környezetben megjelenő – szövegek, metaforikus, metonimikus

jelentésének feltárására, értelmezésére, manipulációs szándékok, technikák felfedezésére,

szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és

stiláris egység, a vizuális megformáltság, a kifejtettség és információs gazdagság

fölismerésére, értékelésére. Ismeri hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény,

jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőit, és képes önálló (kézi és digitális)

szövegalkotásra e műfajokban. Képes a konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi

művek üzenetének teljesebb megértésére.

Az irodalomtanítás feladata – szoros együttműködésben az anyanyelvi képzéssel – az

olvasott, feldolgozott irodalmi művek érzelmi, gondolati befogadásának támogatása, a művek

műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások megismerése, alkalmazása

(például a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, jelentésrétegek feltárása). E

szövegfeldolgozási eljárások keretében különböző műfajú és hangnemű lírai alkotások

értelmezése, költői képek, alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek

jelentésteremtő szerepének megértését elősegítő elemző-értelmező tevékenységek, a költői

nyelvhasználat összetettségének felismertetése, a grammatikai eszközök funkciójának

tudatosítása.

A 9–10. évfolyam továbbfejleszti a narratív és a dráma műneméhez tartozó művek

megértését, melynek része az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és

cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése, a drámai

közlésmód jellemző szövegtípusainak felismertetése különböző szövegfeldolgozási

eljárásokkal, kreatív tevékenységekkel. Mind a művek hatásának, mind mélyebb

megértésének feltétele az előreutalások, késleltetések és az elbeszélő művek motivikus-

metaforikus szintjének értelmezése, továbbá a művekben megjelenített értékek, erkölcsi

kérdések, motivációk, magatartásformák megbeszélése, értelmezése, megvitatása.

24

Az irodalmi műveltség épüléséhez hozzájárul, ha a tanulók képessé válnak az olvasott,

különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok,

formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítására, megértésére, a megismert

korszakok, művek máig tartó kulturális, irodalmi hatásának megértésére, konkrét példák

felidézésére. Kívánatos, hogy tudásukat alkalmazni tudják, például szövegek kapcsolatának és

különbségének felismerésében, értelmezésében (például tematikus, motivikus kapcsolatok,

utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése). A

gondolkodási képességet, az önkifejezést, a kreativitást fejlesztő feladathelyzet a megismert

formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a

kreatív írásban.

A tanulási képesség fejlesztéséhez, az önállóság növeléséhez járul hozzá a felkészítés

egy-egy nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szöveg (pl.

beszámoló, ismertetés, esszé, egyszerűbb értekezés) írására; verbális és nem verbális (hangzó

és képi) információk célszerű gyűjtésére, szelekciójára, rendszerezésére, kritikájára és

felhasználására. Mind a magyar nyelv, mind az irodalomtanítás feladata az információ-

felhasználás normáinak (például a források megjelölését, idézést) közvetítése. Elvárható

önálló műelemzés készítése adott szempontok szerint.

Magyar nyelv

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Kommunikáció, tömegkommunikáció

Órakeret

12 óra

Előzetes tudás

Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás,

törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem

verbális kommunikáció. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása,

utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli

közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi

formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás,

kérdezés, kérés stb.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

A hallott szöveg megértésének fejlesztése (üzenet, szándék, hatás). A

szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése annak érdekében,

hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve a tanuló képes legyen

a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak,

tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző

szövegek megértésére, elemzésére, illetve kritikai feldolgozására a

kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepeinek (kontextus)

megfelelően.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát nyelvhasználat:

szövegszerkesztés élőszóban, szó- és beszédfordulatok,

kommunikációs helyzetek a kommunikációs helyzet tér, idő és

résztvevői szerepek (kontextus) megfigyelése.

A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek lehetőségeinek és

korlátainak megtapasztalása: az élőszó zenei kifejezőeszközei,

nonverbális kommunikáció.

A testbeszéd, a térközszabályozás szerepének ismerete, tudatos

alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a

hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a

tömegkommunikációban.

Mozgóképkultúra és

médiaismeret:

médiaműfajok és

jellemzőik;

médiatudatosság. a

média társadalmi

hatása.

Dráma és tánc:

beszédhelyzetek,

dramatikus játékok.

25

A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek

céljának dekódolása, az üzenetek manipulatív szándékának

felismerése.

A személyközi kommunikációs helyzetek megfigyelése, a

kommunikáció folyamatának elemzése a tanult szakkifejezések

alkalmazásával.

A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes,

csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció.

A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái,

nyelvi és képi kifejezési formái.

Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése.

Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői.

Vizuális kultúra:

A vizuális

kommunikáció

különböző formái;

megkülönböztetés,

értelmezés.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet,

kapcsolat, kontextus, a világról való tudás).

Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi,

esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel

(tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák),

tömegkommunikáció.

Tájékoztató műfaj (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú).

Véleményközlő műfaj (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél,

ismertetés, ajánlás).

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői

Órakeret

20 óra

Előzetes tudás

Hangtani, alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani ismeretek és

azok megfelelő használata az írott és szóbeli szövegalkotás

folyamatában.

A tematikai egység


céljai

A nyelvi szintek elemző áttekintése révén az analitikus gondolkodás, a

nyelvi tudatosság fejlesztése.

A nyelvi elemek értő, elemző használatának fejlesztése.

A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az

elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése.


Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete,

magánhangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok alapvető

képzési, ejtési jellemzői.

A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás

összefüggése.

A magyar hangrendszer nyelvjárási eltéréseinek megfigyelése,

valamint egy tanult idegen nyelvi hangrendszerrel történő

összehasonlítás.

Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója,

kapcsolódási szabályaik.

A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai,

egy lehetséges szófaji rendszer megismerése.

A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat

felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok.

A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes

használatuk a mondatok felépítésében.

Idegen nyelvek:

a tanult idegen nyelv

hangtana, alaktani

szerkezete, szóalkotási

módjai,

mondatszerkezete.

26

A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti

típusai, az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése,

elemzése, a helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban.

A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv

hangtanával, alaktani szerkezetével, szóalkotási módjaival,

mondatszerkezetével.

A nyelvi szintek elemkészletéről, rendszeréről tanultak fogalmi

szintű megnevezése, rendszerező áttekintése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Hang, fonéma, hangtörvény, szóelem (morféma): szabad és kötött morféma,

szótő, képző, jel, rag.

Szófaj: alapszófaj, viszonyszó, mondatszó.

Szószerkezet (szintagma): alárendelő, mellérendelő szintagma.

Mondatrész: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző. Vonzat.

Mondat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajta; egyszerű mondat,

összetett mondat.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Szövegértés, szövegalkotás

Órakeret

13 óra

Előzetes tudás

A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik.

Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és

műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus

adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése

és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák.

A tematikai egység


céljai

A szöveg tartalmának, céljának megfelelő jegyzetelési technika

kialakítása.

A társalgás általános szerkezetének, szabályszerűségének megfigyelése.

A leggyakoribb hivatalos szövegtípusok szerkezetének, formájának

megismertetése, tárgyszerű és funkcionális hivatalos szövegek

alkotásának képessége.

Az esszéírás technikájának megismerése és alkalmazása különböző

témájú és típusú esszé írásakor.

A kritikai gondolkodás és a felelősségérzet fejlesztése elektronikus,

internetes szövegtípusok hitelességének, megbízhatóságának vizsgálata,

az internetes szövegek adta nyilvánosság etikai, jogi kérdéseinek

értelmezése során.


Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő

olvasási stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával.

A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási

technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk.

Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének,

jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának

képessége.

Szövegátalakító gyakorlatok szempontváltással, a kommunikációs

célnak megfelelően: adott szempontok és terjedelem szerinti

szövegtömörítés, szövegbővítés.

Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával,

Történelem, társadalmi

és állampolgári

ismeretek:

különböző típusú

források feldolgozása;

esszéírás.

Valamennyi tantárgy:

vázlatírás, jegyzetelés.

Informatika:

információkezelés,

forrásfelhasználás,

27

az idézés szabályai.

Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári anyaggyűjtés

(katalógus- és adatbázis-használat, forráskiválasztás, visszakeresést

biztosító jegyzetelés) és az információk feladatnak megfelelő alkotó

és etikus felhasználása. Pontos forrásmegjelölés.

Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata.

A tanulmány, az értekezés jellemzői, kidolgozásának állomásai.

Néhány, gyakoribb internetes szöveg szerkezetének,

megjelenésének, közlési szándékának megfigyelése, a tapasztalatok

felhasználása a szövegbefogadáskor, az internetes szövegek

nyilvánosságának kérdése, etikája.

Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. szöveges adatbázis,

forrásjegyzék összeállítása, fórum, blogbejegyzés írása).

hivatkozás, szöveges

adatbázis, az

internethasználat jogi,

etikai kérdései.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás,

elismervény. Esszé, értekezés, tanulmány.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Helyesírási ismeretek

Órakeret

12 óra

Előzetes tudás Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát

használata, helyesírási szótárak ismerete és használata a gyakorlatban.

A tematikai egység


céljai

A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése.

A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése.

A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése.


A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei.

A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek

funkciója.

Szövegelemzési gyakorlatok a központozás szerepének

tanulmányozására.

Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb

tulajdonnevek írására stb.

Idegen szavak helyesírása, a latin betűs szavak átírása.

Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok

szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai

és a mindennapi szövegalkotásban.

Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának

funkciója.

A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése,

értelmezése.

Minden tantárgy:

helyesírás.

Informatika:

helyesírás-ellenőrző

programok ismerete,

használata.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Helyesírási alapelv, nyelvi norma.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél A szöveg

Órakeret

22 óra

Előzetes tudás A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje:

szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes

28

tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle

megjelenésű és típusú szövegeken. Elbeszélő, magyarázó, dokumentum

típusú szövegek kommunikációs funkcióinak, fő jellemzőinek ismerete.

Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek

azonosítása. Rendszeres könyv- és könyvtárhasználat.

A tematikai

egység nevelési-

fejlesztési céljai

A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban.

A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek

megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzőbb

szövegtípusokon.

A valamilyen szempontból egymással összefüggő szövegek közötti

értelemhálózat felismertetése.

A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak

gyakorlása a feladatnak megfelelő leghatékonyabb olvasástípus

alkalmazásával.


A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése, megnevezése,

rendszerezése.

A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. A szóbeli

és írott szövegek szerepe, eltérő jegyei. A szövegfonetikai eszközök

és az írásjegyek szövegértelmező szerepe.

A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya,

szövegegységek.

A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani

szintje.

Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati

színterek szerint. A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt nyelvi

társalgási és az írott monologikus szövegek.

Szövegköziség, az internetes szövegek jellemzői.

Az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos

jegyek megfigyelése, megnevezése.

Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a

különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és

használhatóságának kérdései.

A különböző forrásból származó információk megadott szempontok

szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés

levonása.

Szövegek összefüggése, értelemhálózata; intertextualitás.

A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és

stratégiák.

Történelem, társadalmi

és állampolgári

ismeretek:

a forrásszövegek

típusai.

Idegen nyelvek:

az idegen nyelvi

szöveg/ek kultúrafüggő

felépítése.

Biológia-egészségtan;

Fizika; Kémia;

Földrajz:

a természettudományos

ismeretterjesztő, illetve

szakszövegek

témahálózata,

szókincse, felépítése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet.

Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz.

Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz,

kulcsszó, cím).

Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret,

forgatókönyv).

Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó,

előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés).

Intertextualitás.

Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott,

29

elektronikus; spontán, tervezett).

Szövegműfaj (elbeszélő, leíró, érvelő).

Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és

hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi).

Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó).

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Stilisztikai alapismeretek

Órakeret

10 óra

Előzetes tudás

Befogadói és műelemzési tapasztalatok, alapvető szóképek és

alakzatok, nyelvi játékok, kreatív írás. Stílusregiszterek, nyelvi

magatartás, nyelvi norma.

A tematikai egység


céljai

Annak megtapasztalása, hogy a nyelvi elemek stílusértéke a konkrét

szövegben, nyelvhasználatban kap szerepet; a stílust befolyásolja a

beszélő, a kommunikációs helyzet, a megnyilatkozás célja.

A megismert jelentéstani, stilisztikai, a szövegtani jelenségek

felismerése és alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi

jelenségeinek megítélésében, szövegalkotásban.

A közlési szándéknak és beszédhelyzetnek megfelelő stílusréteg,

stílusárnyalat és stíluseszköz használata.

A fogalmi, a kreatív gondolkodás, a szövegértelmező képesség

fejlesztése.


A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. a

társalgás bizalmas vagy közömbös), felismerése, hatásának elemzése.

A nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban jelölt állandó

stílusértékének megfigyelése, felismerésük, valamint alkalmazásuk a

szövegalkotásban.

A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismerése,

elemzése, összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel.

A szövegek stílusának, jelentésének a befogadóra tett hatásának

(stílushatás) megtapasztalása, vizsgálata; stílusgyakorlatok,

szövegtranszformációk.

A stíluselemek, stíluseszközök szerepének értelmezése művészi és

mindennapi szövegekben (jelentésfeltáró, hatáselemző gyakorlatok).

A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök

tudatos használata a szövegalkotásban.

A metafora funkciója és használata a mindennapi, továbbá a

publicisztikai és a tudományos nyelvhasználatban.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek:

különböző

forrásszövegek

stílusjellemzői.

Idegen nyelvek:

beszélt nyelvi

stílusregiszterek.

Biológia-egészségtan;

Fizika; Kémia;

Földrajz:

metaforák a


szövegekben.

Dráma és tánc:

drámajáték; társalgási

stílusárnyalatok

megjelenítése.

Mozgóképkultúra és

médiaismeret:

nyilvános

30

megnyilatkozások,

különféle

műsortípusok, illetve

internetes felületek

jellemző

stílusregiszterei.

Informatika, könyvtár:

kézikönyvek,

egynyelvű szótárak

használata.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Stílus, stilisztika, stílustípus (bizalmas, közömbös, választékos stb.).

Stílusérték (alkalmi és állandó).

Stílusréteg (társalgási, tudományos, publicisztikai, hivatalos, szónoki,

irodalmi).

Stílushatás.

Szókép (metafora, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői

kép, allegória, szimbólum).

Alakzat (ellipszis, hasonlat, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus,

oximoron).

Mondatstilisztikai eszköz (verbális stílus, nominális stílus, körmondat).

Hangszimbolika, hangutánzás,

kerettanterv a szakgimnáziumok 9 12. évfolyama számára3 szerepek és feladatok megosztásának...

Documents