kerettantervi megfelelés · a hasznos (a hétköznapokban használható) anyagismeretet, a kémiai...

Eötvös József Általános Iskola és AMI

Helyi tanterv 2013

Kerettantervi megfelelés

Jelen helyi tanterv-ajánlás az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.2.10.1 Kémia 7-8. alapján készült.

A tantervi ajánlás a kerettanterv által biztosított 10 %-os szabad órakeret kitöltésére is javaslatot ad. A szaktanári döntésen alapuló felhasználásra javasolt órakeretet az alábbiakra fordíthatjuk:

elsősorban a tananyag gyakorlására, ismétlésére,

a tananyag mélyítésére,

nagyon tehetséges, érdeklődő osztályok esetén új anyag feldolgozására,

kísérletezésre,

összefoglalásra, ellenőrzésre.

A kerettantervek tananyagelosztása központilag két évfolyamra, azaz 7-8. évfolyamra történt, ezért az elsődleges tennivaló a tankönyvek

átdolgozásánál a két évfolyam közötti megfelelő tananyagelosztás, a kötelező és a szabadon felhasználható óraszámok figyelembevételével.

A tankönyvek kiválasztásának elvei

A megfelelő tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat tartjuk kiemelten fontosnak:

Tartalmi szempontból feleljen meg a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tartalmi és fejlesztési irányelveknek.

A tudományos pontosság párosuljon az életkori sajátosságoknak megfelelő megfogalmazással és az ismeretek jól érthető, értelmezhető

megfogalmazásával. Az ismereteket rendszerezetten, logikailag összekapcsolható módon közvetítse.

Legyen alkalmas arra, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését a tantárgy iránt. (Megfelelő minőségű és tartalmú képanyag; didaktikus ábrák;

érdekességek bemutatása; továbbgondolkozásra, búvárkodásra alkalmas feladatok stb.). Szemléletmódjával közvetítse a természeti és a

kulturális értékek felismerésének és megőrzésének fontosságát, és ösztönözzön a felelős környezeti magatartásra.

A tankönyv tananyag-elrendezése, szerkezete tegye lehetővé a differenciált tanórai és tanórán kívüli munka megszervezését.

Adjon segítséget az egyes témakörökben elsajátított ismeretek rendszerezésében. Tartalmazzon az ismeretek elsajátítását ellenőrző, illetve az

ismeretek alkalmazását igénylő, a természettudományos kompetenciák elmélyítését segítő feladatokat.

KÉMIA 1.5 órára 7.osztály


Helyi tanterv 2013

Célok és feladatok

Kémiatanulmányaik során fő cél, hogy az anyagok tulajdonságait megfigyelésekből, tapasztalatokból, kísérletekből kiindulva

ismerjék meg és értsék meg, legyenek képesek rendszerszinten látni és a kémiai tudásukat a mindennapokban kamatoztatni. Ehhez

kapcsolódóan ki kell alakítani:

az önállóbb és sokoldalúbb ismeretszerzés képességét,

a hasznos (a hétköznapokban használható) anyagismeretet,

a kémiai anyagokkal való felelősségteljes, balesetmentes bánásmód magatartási kompetenciáit.

A kerettanterv összeállítása figyelembe veszi, hogy az általános iskola záró évfolyamaiban tanulók eltérő képességekkel, érdeklődéssel,

szociális és családi háttérrel rendelkeznek. Ezért több szinten közelíti meg a jelenségeket, így kapaszkodót adhat azoknak is, akik

továbbtanulásuk jellege vagy annak hiánya miatt már nem találkoznak a kémiával mint tantárggyal. Ugyanakkor szilárd kiindulási alapot

biztosíthat azoknak, akik a középiskolában folytatják tanulmányaikat.

A kémia az általános iskolában élményközpontúan, a diákok természetes kíváncsiságára építve jelenik meg. A diszciplináris tudás megszerzése

mellett azonos súlyt kap a napi élettel és a környezettel, egyéb tanulmányaival való kapcsolat, továbbá azoknak az utaknak, módoknak a

megtalálása, amelyekkel a kívánt információ, tudás birtokába juthat.

Az elsődleges cél az érdeklődés felkeltése és szinten tartása a legkülönbözőbb interaktív módszerekkel: saját megfigyelésekkel,

problémafelvető kísérletekkel az anyag változásainak „csodái” iránt. A tervezett órai kísérletek előkészítéséhez, végrehajtásához általában

nem szükséges sok idő, bőséges vegyszerkészlet vagy szaktanterem. Az otthoni megfigyelések, mérések, kémhatás vizsgálatok, kutakodások

még a kémia népszerűsítését is jelenthetik.

A 7. és 8. évfolyamon a diákok betekintést nyernek az általános, szervetlen és szerves kémiába alapfokon. Megértik az anyagokkal

kapcsolatban a struktúra és a funkció összefüggéseit,továbbá azt, hogy a legkülönbözőbb folyamatokban mindig érvényesül a tömeg, az

energia és az elektromos töltés megmaradásának törvénye és ezeket a folyamatokat többnyire az energiaminimumra való törekvés

irányítja.

A hetedik évfolyamon a tanulók:

megismerkednek a körülöttük lévő anyagokkal, mint például levegő, víz, táplálékok vagy oldatok találkoznak, azok

viselkedését, összetevőit kutatják.

használják a modellalkotást mint ismeretszerzési módszert (különösen a részecskemodellt)

elsajátítják az önálló és az együttdolgozás alaplépéseit a tudományos megismerési folyamatban.

gyakorlati példán keresztül (konyhai tennivalók, tisztítószerek, étkezés, diéták) ismerik meg a kémia kiemelkedő szerepét.


Helyi tanterv 2013

A nyolcadik évfolyamon a tanulók:

alapismeretet kapnak az anyagi világunkat felépítő apró részecskék (atomok, ionok, molekulák) belső szerkezetéről, a

köztük lévő kölcsönhatásokról.

elsajátítják a periódusos rendszer (főcsoportok) logikus használatát

megértik a kémiai kötések létrejöttének okait (a Bohr-modell alapján),

megismerik az élő szervezetek, makromolekulák működésének kémiai alapjait

megtanulják fémes és nemfémes elemekkel, vegyületekkel, oldatokkal, műveletekkel, kémiai reakciókkal, azok típusaival

kapcsolatos alapvető ismereteket.

Fejlesztési követelmények

A kémia kiváló megvalósítási terepe annak, hogy a diákok sajátos, de az élet minden területén jól használható természettudományos

gondolkozásmódot (például problémameglátás, oksági összefüggések keresése, modellalkotás, törvényszerűségek felismerése) alakítsanak

ki. Kísérletei révén a tények tiszteletére, elfogadására nevel, látásmódjával pedig segít megelőzni az áltudományos gondolkodásmód

terjedését.

Az ismeretek aktív megszerzési módjainak változatossága, a kísérleti tapasztalatszerzés, az együttgondolkodás, kutakodás szellemi és

érzelmi élménye bizonyítottan elősegíti az absztrakciós készség fejlődését. A változatos, „közöm van hozzá” témakörök lehetőséget adnak

különböző területek kompetenciájának fejlesztéséhez is:

anyanyelvi és idegen nyelvi kompetenciák: asszociáció, vita, információgyűjtés és feldolgozás

szociális kompetencia: reális önismeret, önértékelés, mások munkájának értékelése, csoportmunkában való részvétel képességének

fejlesztése,

infokommunikációs jártasságok fejlesztése: az ismeretekhez kapcsolódó mobilképek, telefonvideók, prezentációk készítése, azok

megosztása közösségi oldalakon, tudásépítő platformokon

nemzeti identitástudat erősítése: kortárs magyar vegyészek világhírű teljesítményével, találmányaival való megismerkedés.


Helyi tanterv 2013

A számonkérés formái, értékelés

Mélyíti a tudást, ha a számonkérés-értékelés is változatos formában történik (ismeretlen kísérlet, anyag, szöveg, probléma vagy

riport; plakátkészítés, játékok kitalálása, mobil videós kísérleti verseny; egyéni vagy csoportos, illetve önértékelés során).

Tudománytörténeti szemlélet kialakítása az atom és az elem fogalmak kialakulásának bemutatásán keresztül.

A részecskeszemlélet és a daltoni atomelmélet megértése.

Az elemek, vegyületek, molekulák vegyjelekkel és összegképlettel való jelölésének elsajátítása.

Az állapotjelzők, a halmazállapotok és az azokat összekapcsoló fizikai változások értelmezése.

Tematikai egység

A fizikai és kémiai változások megkülönböztetése. A változások hőtani jellemzőinek megértése.

A kémiai változások leírása szóegyenletekkel.

Az anyagmegmaradás törvényének elfogadása és ennek alapján vegyjelekkel írt reakcióegyenletek rendezése.

A keverékek és a vegyületek közötti különbség megértése. A komponens fogalmának megértése és alkalmazása.

A keverékek típusainak ismerete és alkalmazása konkrét példákra, különösen az elegyekre és az oldatokra vonatkozóan. Az összetétel megadási

módjainak ismerete és alkalmazása.

Keverékek szétválasztásának kísérleti úton való elsajátítása.

A mennyiségi arányok értelmezése vegyületekben a vegyértékelektronok számának, illetve a periódusos rendszernek az ismeretében.

Az anyagmennyiség fogalmának és az Avogadro-állandónak a megértése. Ionok, ionos kötés, kovalens kötés és fémes kötés értelmezése a

nemesgáz-elektronszerkezetre való törekvés elmélete alapján. Az ismert anyagok besorolása legfontosabb vegyülettípusokba.

A kémiai reakciók főbb típusainak megkülönböztetése.

Egyszerű reakcióegyenletek rendezésének elsajátítása.

A reakciók összekötése hétköznapi fogalmakkal: gyors égés, lassú égés, robbanás, tűzoltás, korrózió, megfordítható folyamat, sav, lúg.

Az ismert folyamatok általánosítása (pl. égés mint oxidáció, savak és bázisok közömbösítési reakciói), ennek alkalmazása kísérletekben.

Fogalmak


Helyi tanterv 2013

Daltoni atommodell, kémiailag tiszta anyag, elem, vegyület, molekula, vegyjel, képlet, halmazállapot, fázis, fizikai és kémiai változás, hőtermelő és hőelnyelő

változás, anyagmegmaradás, keverék, komponens, elegy, oldat, tömegszázalék, térfogatszázalék.

Atommag, törzs- és vegyértékelektron, periódusos rendszer, anyagmennyiség, ion, ionos, kovalens és fémes kötés, só.

Egyesülés, bomlás, gyors és lassú égés, oxidáció.

H2, légköri gáz, természetes és mesterséges víz, természetes-mesterséges szenek, levegőszennyezés, vízszennyezés

A témakörökhöz ajánlott óraszámok:

I. Bevezetés 3 óra

II. Kémiai alapismeretek 29 óra

III. Bepillantás a részecskék világába 18 óra

IV. Év végi ismétlés 3 óra

V. Környezetünk néhány fontos anyaga 2 óra

Összesen: 55 óra

A tananyag diákközpontú, tanári-tanulói közös tevékenységgel való feldolgozása szinte minden tanórán elősegíti a természettudományi, a lényegkiemelő, a

problémamegoldó, az anyanyelvi, a hatékony, önálló tanulási, az együttműködési, a technológiai kompetenciák fejlesztését. Ezért itt csak azokat a

kompetenciákat jelöljük meg, amelyek fejlesztésére kiemelten alkalmas tartalmakat javaslunk.


Helyi tanterv 2013

Óra Az óra anyaga Új ismeretek, fogalmak Kompetencia-

fejlesztési

lehetőségek

Kiegészítő anyag

I. Bevezetés (3 óra)

1. A kémia tárgya, jelentősége vegyipar

szerves, szervetlen anyag

hatékony tanulási

k.: Így tanuld a

kémiát!

Tk.: 13–14. o.

alkímia

jatrokémia

2. A kísérletezés célja természettudomány

kísérlet

kísérleti szabályok

szabálykövető k.: a

kísérletezés

rendszabályai.

Tk.: 16. o.

3. Laboratóriumi edények és

eszközök

üvegből, porcelánból, fából,

fémből készült edények,

eszközök neve, rajza, helyes

használata

matematikai k.:

tömeg- és

térfogatmértékegy

ségek használata

Jól felkészültem-e?

9.

tömeg-,

térfogat-,

sűrűségmérés

II. Kémiai alapismeretek (29 óra)


Helyi tanterv 2013


fejlesztési

lehetőségek

Kiegészítő anyag

4. Az anyagok és

tulajdonságaik

érzékszervekkel, méréssel

megállapítható fizikai

tulajdonságok;

kölcsönhatással

megállapítható kémiai és

biológiai tulajdonságok

természettudo-

mányi,

problémamegoldó

k.:

Mf.: 10/1.

5. Gázok, folyadékok, szilárd

anyagok

gázok, folyadékok, szilárd

anyagok részecskéinek

„rendezettsége”

amorf anyagok,

folyadékkristályos

állapot

6. A halmazállapot-változáso-

kat kísérő

energiaváltozások

endoterm, exoterm

változás, szublimáció

természettudo-

mányi k.:

Mf. 15/5–6.

Jól felkészül-

tem-e? 15–17.

7. Az anyagok változásai fizikai változás, kémiai

reakció, biológiai változás

8. A levegő összetétele a levegő összetétele a

levegő összetett anyag,

keverék, üvegházhatás

digitális k.:

Mf.: 19/6.

matematikai k.: Jól

felkészül-

tem-e? 32–37.

cseppfolyós levegő


Helyi tanterv 2013


fejlesztési

lehetőségek

Kiegészítő anyag

9. A levegőszennyezés természetes és

mesterséges szennyezés,

ózonpajzs, szmog

technológiai k.:

Mf.: 20/3.

együttműködési k.:

Mf.: 20/4.

matematikai k.:

Mf.: 20/5–8.

10. Az égés a lassú és a gyors égés

kísérő jelenségei oxid,

oxidáció, öngyulladás

11. A tűzgyújtás és a tűzoltás a gázláng helyes

meggyújtása,

a tűzoltás kémiai alapja,

gyakorlati megvalósítása

kommunikációs k.:

Mf.: 25/1.

szabálykövető k.:

Mf.: 25/4–5.;

tűzveszély

elkerülése, tűzeset

jelentése. Tk.: 40.

Jól felkészültem-e?

44–47.

a tűzgyújtás

története


Helyi tanterv 2013


fejlesztési

lehetőségek

Kiegészítő anyag

12. Energiaforrások nem megújuló és megújuló

energiaforrások

energiamegmaradás

törvénye

technológiai k.:

Mf.: 27/7.


Mf.: 28/15., 27/7.,

matematikai k.:

Mf.: 26/5.

13. Az ásványi szenek tőzeg, lignit, barnaszén,

feketeszén, antracit

matematikai k.:

Mf.: 29/4–5. Jól

felkészültem-e?

61–62.

a szén körforgása

14. A mesterséges szenek száraz lepárlás; koksz,

korom, aktív szén;

adszorpció,

adszorpcióképesség,

adszorbens

természettudo-

mányos k.: Jól

felkészültem-e? 59.

15. A földgáz és a kőolaj szénhidrogéntelep; kőolaj-

finomító; benzin,

petróleum, gázolaj, pakura,

aszfalt

16. A megújuló energiaforrások napenergia, geotermikus

energia, szélenergia,

vízenergia

a biomassza mint

energiaforrás


Helyi tanterv 2013


fejlesztési

lehetőségek

Kiegészítő anyag

17. Táplálékaink mint

energiaforrások és

szervezetünk építőanyagai

alapvető tápanyagok:

fehérjék, zsírok, olajok,

szénhidrátok

életvezetési k.: Mf.:

34/8.,

33/5–7.

védő és kiegészítő

tápanyagok: vita-

minok, ásványi

anyagok,

nyomelemek,

rostok

18. Összefoglalás

19. Gyakorlás

20. Felmérő írása

21. A víz vízbontás, hidrogén,

egyszerű anyag, elem

bomlása; a víz vegyület

együttműködési,

esztétikai-

művészeti k.:

Mf.: 41/10.

22. A víz a környezetünkben a víz keménysége, kemény

és lágy víz, vízlágyítás,

vízkő; kémiailag tiszta víz,

desztillált víz, víz

a háztartásban

természetes vizek:

„sós víz”, „édesvíz”,

ásványvíz,

termálvíz, szenny-

vizek, természetes

és mesterséges

vízszennyező

források


Helyi tanterv 2013


fejlesztési

lehetőségek

Kiegészítő anyag

23. Az oldatok oldószer, oldott anyag,

oldhatóság, telítetlen,

telített, túltelített oldatok

matematikai k.:

Mf.: 47/11. Jól


24. Az oldatok töménysége híg és tömény oldat

hígítása, töményítés,

tömegszázalékos oldatok

matematikai k.:

Mf.: 51/15–18.,

52/19–5., 53/6–

17., 54/18–20. Jól

felkészültem-e?

87–124.

együttműködési k.

Mf.: 54/21.

térfogat-százalékos

oldatok

25. Gyakorlás(+) matematikai k.:

Mf.: 51/15–18.,

52/19–5., 53/6–

17., 54/18–20. Jól

felkészültem-e?

87–124.

együttműködési k.

Mf.: 54/21.


Helyi tanterv 2013


fejlesztési

lehetőségek

Kiegészítő anyag

26. A vizes oldatok kémhatása

(+)

savas, semleges, lúgos

kémhatás, savak, bázisok

pH, univerzálindikátor

közömbösítés, semlegesítés

matematikai k.:

Mf.: 56/4.

27. Az anyagok csoportosítása egyszerű anyagok, elemek

(fémek, nemfémek,

átmeneti elemek) összetett

anyagok, vegyületek,

keverékek (elegyek,

oldatok)

felhő, köd, füst,

hab

28. Keverékek szétválasztása

alkotórészeikre

ülepítés, szűrés, bepárlás,

desztillálás, kristályosítás,

cseppfolyósítás

29. A kémiai alapismeretek

összefoglalása I.


Helyi tanterv 2013


fejlesztési

lehetőségek

Kiegészítő anyag

30. A kémiai alapismeretek

összefoglalása II.

Környezetvédelmi fogalmak

áttekintése

31. Gyakorlás

32. Témazáró felmérő írása

III. Bepillantás a részecskék világába (18 óra)

33. Az atomok és az elemek az atom elnevezése az elem

fogalmának bővítése,

vegyjel


Mf.: 67/9.

ókori görög

filozófusok tanai


Helyi tanterv 2013


fejlesztési

lehetőségek

Kiegészítő anyag

34. Az anyagmennyiség mól, relatív atomtömeg,

moláris tömeg, a vegyjel

mennyiségi jelentései

természettudo-

mányos k.: Jól

felkészültem-e?

195.

matematikai k.:

Mf.: 68/1–8., 69/9–

10. Jól

felkészültem-e?

217.

35. Gyakorlás(+) természettudo-

mányos k.: Jól

felkészültem-e?

195.

matematikai k.:

Mf.: 68/1–8., 69/9–

10. Jól

felkészültem-e?

217.

36. Az atom felépítése elemi részecskék (proton,

neutron, elektron) töltése,

tömege, helye az atomban;

atommag, elektronfelhő,

rendszám, tömegszám

izotópok


Helyi tanterv 2013


fejlesztési

lehetőségek

Kiegészítő anyag

37. Az elektronfelhő szerkezete elektronhéj,

energiaminimum elve,

atomtörzs,

vegyértékelektron

38. Az atomszerkezet és

a periódusos rendszer

periódus, csoport (fő-, és

mellékcsoport),

nemesgázszerkezet

39. Gyakorlás

40. A kémiai kötés.

Ionok képződése

atomokból

elsőrendű, másodrendű

kötések, ion, kation, anion,

töltésszám

elektronleadás:

oxidáció

elektronfelvétel:

redukció

redoxireakció

41. Ionkötés, ionvegyületek ionvegyület, ionkötés,

ionrács, képlet


Helyi tanterv 2013


fejlesztési

lehetőségek

Kiegészítő anyag

42. A fémes kötés fémes kötés komplex

információk

kezelésével

kapcsolatos k.: Mf.:

79/5.


felkészül-

tem-e? 289.

matematika k.: Mf.:

81/6–8. Jól

felkészültem-e?

296.

43. Kovalens kötés

Elemek molekulái

molekula, kovalens kötés

kötő-, és nemkötő e– pár,

kétszeres, háromszoros

kötés összegképlet,

szerkezeti képlet

44. Vegyületek molekulái elektronvonzó képesség,

apoláris, poláris, kovalens

kötés és molekula

(dipólusmolekula, vegyü-

letmolekula)


felkészül-

tem-e? 301.

ammónia, metán


Helyi tanterv 2013


fejlesztési

lehetőségek

Kiegészítő anyag

45. Anyagi halmazok,

halmazállapotok

állapothatározók,

kétatomos elemi molekulák

kristályrács típusok:

atomrács, molekularács,

fémes kötés, fémrács,

ionrács

46. A kémiai reakció tömegmegmaradás

törvénye kémiai egyenlet

47. Számítások a kémiai

egyenlet alapján(+)

fémes kötés matematikai k.:

Mf.: 88/8–14. Jól

felkészültem-e?

323–328.

48. Az anyagszerkezeti

ismeretek összefoglalása

49. Gyakorlás

50. Témazáró felmérő írása

51.-

52.

Az évi anyag áttekintése

IV. Év végi ismétlés (3 óra)


Helyi tanterv 2013

V. Környezetünk néhány fontos anyaga (2 óra)

Olvasmányok:

A papír

Az üveg

A kerámiaanyagok

Építőanyagok

Vegyszerek a háztartásban

A tantervben pirossal kiemelt órákat kihagyva heti 1 órára tervezve 37 óra keretén belül elsajátítani a

kémiai alapismereteket.


Helyi tanterv 2013

Kémia 8.osztályos Tananyagbeosztás

(heti 2 óra esetén)

A témakörökben ajánlott óraszámok:

I. Év eleji ismétlés 14 óra

II. A nemfémes elemek és vegyületeik 30 óra

III. A fémek és vegyületeik 25 óra

IV. Év végi ismétlés 3 óra

Összesen 74

A tantervben (+) jelölöm a 10 százalék szabad órakeretre javasolt órákat.

A tananyag diákközpontú, tanári-tanulói közös tevékenységgel való feldolgozása. Szinte minden tanórán

elősegíti a természettudományi, a lényegkiemelő, a problémamegoldó, az anyanyelvi, a hatékony, önálló

tanulási, az együttműködési, a technológiai kompetenciák fejlesztését. Ezért itt csak azokat a

kompetenciákat jelöljük meg, amelyek fejlesztésére kiemelten alkalmas tartalmakat javaslunk.


Helyi tanterv 2013

Célok és feladatok

A tantervi anyag célja annak elérése, hogy középiskolai tanulmányainak befejezésekor minden tanuló

birtokában legyen a kémiai alapműveltségnek, ami a természettudományos alapműveltség része. Ezért szükséges,

hogy a tanulók tisztában legyenek a következőkkel:

az egész anyagi világot kémiai elemek, ezek kapcsolódásával keletkezett vegyületek és a belőlük szerveződő

rendszerek építik fel;

az anyagok szerkezete egyértelműen megszabja fizikai és kémiai tulajdonságaikat;

a vegyipar termékei nélkül jelen civilizációnk nem tudna létezni;

a civilizáció fejlődésének hatalmas ára van, amely gyakran a háborítatlan természet szépségeinek elvesztéséhez vezet,

ezért törekedni kell az emberi tevékenység által okozott károk minimalizálására;

a kémia eredményeit alkalmazó termékek megtervezésére, előállítására és az ebből adódó környezetszennyezés

minimalizálására csakis a jól képzett szakemberek képesek.

a kémia tanításakor a tanulók már meglévő köznapi tapasztalataiból, valamint a tanórákon lehetőleg együtt végzett

kísérletekből kell kiindulni, és a gyakorlati életben is használható tudásra kell szert tenni;

a tanulóknak meg kell ismerni, meg kell érteni és a legalapvetőbb szinten alkalmazni is kell a természettudományos

vizsgálati módszereket.

A tantervben a tanulói tevékenységek és a pedagógiai módszerek oszlopaiban leírt módszerek ajánlások, az

ismeretek és fejlesztési követelmények elsajátításához más módszerek és tevékenységek is választhatók, azonban

ebben az esetben is a nevelési-oktatási tevékenységnek el kell érnie az alábbi célokat:

el kell sajátítaniuk a megfelelő biztonsági-technikai eljárásokat, manuális készségeket;

el kell tudniuk különíteni a megfigyelést a magyarázattól;

meg kell tudniuk különböztetni a magyarázat szempontjából lényeges és lényegtelen tapasztalatokat;

érteniük kell a természettudományos gondolkozás és kísérletezés alapelveit és módszereit;

érteniük kell, hogy a modell a valóság számunkra fontos szempontok szerinti megjelenítése;

érteniük kell, hogy ugyanazt a valóságot többféle modellel is meg lehet jeleníteni;


Helyi tanterv 2013

minél több olyan anyag tulajdonságaival kell megismerkedniük, amelyekkel a hétköznapokban is találkozhatnak, ezért

célszerű a felhasznált anyagokat „háztartási-konyhai” csomagolásban bemutatni, és ezekkel kísérleteket végezni;

korszerű háztartási, egészségvédelmi, életviteli, fogyasztóvédelmi, energiagazdálkodási és környezetvédelemi

ismeretekre kell szert tenniük;

a kémiával kapcsolatos vitákon, beszélgetéseken, saját környezetük kémiai vonatkozású jelenségeinek, folyamatainak,

illetve környezetvédelmi problémáinak tanulmányozására irányuló vizsgálatokban és projektekben kell részt venniük.

Érdemes az egyes tanórákhoz egy vagy több kísérletet kiválasztani, és a kísérlet(ek) köré csoportosítani az adott

kémiaóra tananyagát. A tananyaghoz kapcsolódó információk feldolgozása mindig a tananyag által megengedett

szinten történjék az alábbi módon:

forráskeresés és feldolgozás irányítottan vagy önállóan, egyénileg vagy csoportosan;

az információk feldolgozása egyéni vagy csoportmunkában, amelyhez konkrét probléma vagy feladat megoldása is

kapcsolódhat;

bemutató, jegyzőkönyv vagy egyéb dokumentum, illetve projekttermék készítése.

Fejlesztési követelmények

A kémia tárgyát képező makroszkópikus anyagi tulajdonságok és folyamatok okainak megértéséhez már a kémiai

tanulmányok legelején szükség van a részecskeszemlélet kialakítására. A fizikai és kémiai változások legegyszerűbb

értelmezése a Dalton-féle atommodell alapján történik, ez lehetővé teszi:

Az egyenletek leírása szavakkal és képletekkel.

A mennyiségi viszonyok értelmezését a kémiai folyamatokban atomszám-megmaradás alapján.

Változásokat fizikai/kémiai, és ezeken belül a hőtermelő/hőelnyelő folyamatok kategóriáiba sorolhatók.

Anyagok csoportosítását kémiailag tiszta anyagok, keverékekre, valamint a keverékek kémiailag tiszta anyagokra

való szétválasztási módszereinek és ezek gyakorlati jelentőségének tárgyalását.

A keverékek (elegyek, oldatok) összetételének megadása a tömeg- és térfogatszázalék felhasználásával történik.

Az anyagszerkezeti ismeretek a továbbiakban a Bohr-féle atommodellre, illetve a Lewis-féle oktettszabályra építve


Helyi tanterv 2013

fejleszthetők tovább.

A periódusos rendszer (egyszerűsített) elektronszerkezeti alapon való értelmezése

Az egyszerű ionok elektronleadással, illetve -felvétellel való képződése.

A molekulák kialakulása egyszeres és többszörös kovalens kötésekkel mutatható be.

A 7–8. évfolyamon a kötés- és a molekulapolaritás fogalma nincs bevezetve, csak a „hasonló a hasonlóban oldódik

jól” elv szerint a „vízoldékony”, „zsíroldékony” és „kettős oldékonyságú” anyagok különböztetendők meg.

A fémek jellegzetes tulajdonságai az atomok közös, könnyen elmozduló elektronjaival értelmezhetők.

Az anyagmennyiség fogalma

A rendezett kémiai egyenletek alapján egyszerű sztöchiometriai számításokat teszi lehetővé.

Egymással maradéktalanul reakcióba lépő, vagy bizonyos mennyiségű termék előállításához szükséges

anyagmennyiségek kiszámítása.

A részecskeszemléletet erősíti, annak ismerete a kémiai reakciók során a részecskék száma (és nem a tömege) a

meghatározó.

A redoxireakciók tárgyalása ezeken az évfolyamokon az égés jelenségéből indul ki, s az oxidáció és a redukció

értelmezése is csak oxigénátmenettel történik.

Az oxidokból kiinduló fémkohászat alapegyenletei nyújtják.

A savak és bázisok jellemzésére és a sav-bázis reakciók magyarázatára a 7–8. évfolyamon a disszociáció (Arrhenius-féle)

elmélete szolgál.

A savak vizes oldatai savas kémhatásúak, a bázisok vizes oldatai lúgos kémhatásúak.

A kémhatás indikátorokkal vizsgálható és a pH-skála segítségével számszerűsíthető.

A savak és lúgok vizes oldatai maró hatásúak.

A savak és bázisok vizes oldatai só és víz keletkezése mellett közömbösítési reakcióban reagálnak egymással.

A szervetlen kémiai ismeretek tárgyalása és a szerves vegyületek bevezetése az előfordulásuk és a mindennapi életünkben

betöltött szerepük alapján csoportosítva történik.

A környezetkémiai témák közül már ebben az életkorban szükséges a fontosabb szennyezőanyagok és eredetük ismerete.


Helyi tanterv 2013

A kémia tantárgy más tantárgyi kompetenciák fejlesztéséhez is hozzájárul: a matematikai és digitális

kompetenciák, esztétikai-művészeti tudatossá, kifejezőképesség, anyanyelvi és idegen nyelvi

kommunikációkészség, kezdeményezőképesség, szociális és állampolgári kompetencia,nemzeti öntudat

erősítéséhez.

A kémia oktatás segíti: az állampolgárságra és demokráciára nevelést, az önismeret és a társas kapcsolati

kultúra fejlesztésére, a testi és lelki egészségre, valamint a családi életre nevelést, médiatudatosságuk

kifejlődését, a felelősségvállalás önmagukért és másokért, környezettudatosság és a fenntarthatóságra

törekvés kialakítását.

A számonkérés formái, értékelés

Az értékelés során az ismeretek megszerzésén túl vizsgálni kell, hogyan fejlődött a tanuló absztrakciós,

modellalkotó, lényeglátó és problémamegoldó képessége. Meg kell követelni a jelenségek megfigyelése és

a kísérletek során szerzett tapasztalatok szakszerű megfogalmazással történő leírását és értelmezését. Az

értékelés kettős céljának megfelelően mindig meg kell találni a helyes arányt a formatív és a szummatív

értékelés között. Fontos szerepet kell játszania az egyéni és csoportos önértékelésnek, illetve a diáktársak

által végzett értékelésnek is. Törekedni kell arra, hogy a számonkérés formái minél változatosabbak, az

életkornak megfelelőek legyenek. A hagyományos írásbeli és szóbeli módszerek mellett a diákoknak

lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a megszerzett tudásról és a közben elsajátított képességekről valamely

konkrét, egyénileg vagy csoportosan elkészített termék (rajz, modell, poszter, plakát, prezentáció, vers,

ének stb.) létrehozásával is tanúbizonyságot tegyenek.


Helyi tanterv 2013

Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési

lehetőségek

Kiegészítő anyag

I. Év eleji ismétlés (11 óra)

1. A laboratóriumi

kísérletezés szabályai.

Balesetvédelem

2.

Az anyagok

tulajdonságai és

változásai


Helyi tanterv 2013


lehetőségek

Kiegészítő anyag

3. Az anyagok

csoportosítása

4.

Az oldatok

5. Tömegszázalék,

térfogatszázalék

számítás

6

7.

Az atomok és az

elemek.

Az anyagmennyiség.

Az atom felépítése, az

elektronfelhő

szerkezete.

atomszerkezet,

periódusos rendszer


Helyi tanterv 2013


lehetőségek

Kiegészítő anyag

8.

A kémiai kötések:

ionkötés,

ionvegyületek

9.

10.

A kémiai kötések:

kovalens és fémes

kötés.

Elemmolekulák,

vegyületmolekulák

11.

12.

Anyagi halmazok,

halmazállapotok.

A kémiai reakció.

A kémiai egyenlet.


Helyi tanterv 2013


lehetőségek

Kiegészítő anyag

13.

14.

A kémiai reakciók

csoportosítása.

Év eleji számonkérő

dolgozat

II. A nemfémes elemek és vegyületeik (24 óra)

15. Az elemek általános

jellemzése

Fémek, félfémek,

nemfémes elemek fizikai

tulajdonságai, helyük a

periódusos rendszerben.

16. A nemesgázok A nemesgázok

tulajdonságai, kémiai

viselkedésük, atomos

szerkezetük, előfordulásuk,

felhasználásuk.

matematikai k.:

Mf.: 20/3. Jól


Keszonbetegség.

A nemesgázok

elnevezése.

Bródy Imre (kriptonizzó)


Helyi tanterv 2013


lehetőségek

Kiegészítő anyag

17. A hidrogén A hidrogén reakciója

oxigénnel, klórral (durranó-

gáz, klórdurranógáz),

redukáló hatása, ipari

előállítása, felhasználása.

matematikai k.:

Mf.: 22/4–6. Jól

felkészültem-e? 123.,

125.

18. A VII. főcsoport

fontosabb elemei és

vegyületeik.

A klór

A halogének, a klór és a jód

tulajdonságai,

felhasználása.



együttműködési,

életviteli k.: Mf.: 24/8.

Semmelweis Ignác, az

„anyák megmentője”.

A halogének szerepe az

élő szervezetben.

19.

A hidrogén-klorid

A hidrogén-klorid és a sósav

keletkezése, tulajdonságai.

A sósav sói a kloridok.

technológiai k.: Jól


102.


felkészültem-e? 93–96.

A háztartásban használt

klórvegyületek.

20. A VI. főcsoport

elemei és

vegyületeik.

Az oxigén

Az oxigéncsoport.

Az oxigén előfordulása

(elemi állapotban és

vegyületekben),

tulajdonságai, kinyerése,

felhasz-

nálása.

természettudományi k.:

Mf.: 30/6.


Helyi tanterv 2013


lehetőségek

Kiegészítő anyag

21. Az ózon. Az allotrópia.

Az ózon tulajdonságai,

keletkezése, bomlása.

A talajközeli ózon, az

ózonpajzs.

önálló tanulási k.:

Mf.: 30/1.

Jól felkészültem-e? 392.

Az oxigén körforgása.

22. A víz A vízmolekula alakja,

polaritása, hidrogénkötés,

másodrendű kötés.

Hogyan melegít a

mikrohullámú sütő?

23. Vizes oldatok

kémhatása

A hidrogénion, az

oxóniumion, összetett ion,

protonátmenettel járó

reakció, sav, bázis (sav-bázis

reakció), hidroxidion,

amfotéria, a savas, lúgos,

semleges kémhatás oka.

24. A hidrogén-peroxid

(+)

A hidrogén-peroxid

tulajdonságai, katalizátor.

A hidrogén-peroxid

felhasználása, biokatali-

zátorok, autokatalízis.

25. A kén A kén tulajdonságai,

kénmolekula, molekularács,

amorf kén, szulfidok.


Helyi tanterv 2013


lehetőségek

Kiegészítő anyag

26.

27.

Fontosabb

kénvegyületek

A kén-dioxid, kénessav,

kén-trioxid,

A kénsav keletkezése,

szulfátion, a kénsav reakciói

fémekkel, só

(savmaradékion).


felkészültem-e? 140–

146.

A kén-hidrogén.

A szelénvegyületek

élettani hatása.

28. A VII. és a VI.

főcsoport elemeinek

és vegyületeiknek a

gyakorlása

29. Az V. főcsoport

elemei és vegyületeik

A nitrogéncsoport.

A nitrogén tulajdonságai.

A hidrogén, az oxigén és

a nitrogén felfedezése.

30. Fontosabb

nitrogénvegyületek.

Az ammónia

Az ammónia tulajdonságai,

előállítása.

Ammóniumion, ammónium-

klorid.








Helyi tanterv 2013


lehetőségek

Kiegészítő anyag

31. A salétromsav A salétromsav

tulajdonságai, nitrátion,

választóvíz, királyvíz,

nitrogén-dioxid, nitrátok,

ammónium-nitrát, pétisó.



matematikai k.:

160–161., 163

A salétromsav gyártása.

A nitrátok.

32

33.

A foszfor és

fontosabb vegyületei

A fehér- és vörösfoszfor,

foszformolekula, foszfor-

oxid

foszforsav, foszfátok,

szuperfoszfát, trisó.

együttműködési,

digitális, kommunikációs

k.: Mf.: 46/2.



Műtrágyák.

A foszfor körforgása.

34. A IV. főcsoport

elemei és

vegyületeik.

A szén

A széncsoport.

A gyémánt és a grafit

tulajdonságainak szerkezeti

magyarázata, atomrács (tér-

hálós, réteges), delokalizált

elektronok, fullerének.

együttműködési,


k.: Mf.: 51/7.

A 14-es szénizotóp.

A szén körforgása.

Néhány nagy történelmi

gyémánt.

35. Fontosabb

szénvegyületek, a

szén-dioxid

A szén-dioxid keletkezése,

tulajdonságai, előállítása,

tulajdonságai.

matematikai k.:

Jól felkészültem-e? 217–

218.

A színpadon gomolygó

füst.


Helyi tanterv 2013


lehetőségek

Kiegészítő anyag

36. Fontosabb

szénvegyületek, a

szén-monoxid és a

szénsav

szén-monoxid keletkezése,

tulajdonságai, szénsav,

karbonátion, a szénsav sói:

karbonátok, kalcium-

karbonát.

problémamegoldó k.: Jól


198.





214.

A szén-monoxid

mérgező hatásának

„mechanizmusa”.

37. A szilícium és

vegyületei

A szilícium, a szilícium-

dioxid (kvarc), szilikátok.

matematika k.: Jól


Hegyikristály, tűzkő,

faopál, kovaföld,

azbeszt.

38.

39.

A nemfémek és

vegyületeik

gyakorlása

Jellemző kémiai

reakciók(+)

együttműködési,


k.: Mf.: 58/20.



40. A nemfémek és

vegyületeik

összefoglalása


Helyi tanterv 2013


lehetőségek

Kiegészítő anyag

41. Témazáró felmérő

írása

III. A fémes elemek és vegyületeik (20 óra)

42. A fémek általános

jellemzése

A fémek fizikai

tulajdonságai: fémes kötés,

fémrács, könnyűfémek,

nehézfémek, ötvözetek,

ötvözettípusok, amalgámok.

együttműködési,


k.: Mf.: 60/8.

A fémek szerepe az

ember életében.

Az „emlékező” ötvözet.

43. A fémek kémiai

tulajdonságai

A fémek reakciói:

oxigénnel, vízzel, savakkal

(passziválódás),

fémionokkal, fémek reduká-

lósora.

44. A fémek korróziója, a

korrózióvédelem.

A korrózió, az oxidréteg

szerkezete (laza,

összefüggő).

Korrózióvédelem: aktív,

passzív felületvédelem,

korrózióálló ötvözet.

Korrózióról az ókorban.


Helyi tanterv 2013


lehetőségek

Kiegészítő anyag

45. Az I. főcsoport elemei

és vegyületeik. Az

alkálifémek

Az alkálifémek fizikai és

kémiai tulajdonságai.



276.

Az alkálifémek

lángfestése.

A nátrium- és a

káliumvegyületek

szerepe az élő

szervezetekben.

46. Az alkálifémek


A nátrium-klorid, a nátrium-

karbonát, a nátrium-

hidroxid néhány

tulajdonsága, jelentősége.



273–275., 282., 284.



Néhány nátrium- és

káliumvegyület neve,

tulajdonsága és

felhasználása.

47. A II. főcsoport elemei

és vegyületeik. Az

alkáliföldfémek

Az alkáliföldfémek

tulajdonságai.

A kalcium- és

magnéziumvegyületek

szerepe az élő

szervezetben.


Helyi tanterv 2013


lehetőségek

Kiegészítő anyag

48.

49.

Az alkáliföldfémek


Nátrium és kálium

vegyületek

A kalcium-karbonát, a

„mészégetés”, a kalcium-

oxid, a kalcium-hidroxid, a

habarcs, a mészoltás, a

gipsz.



297., 300., 302., 304–

305., 317., 319.

Néhány kalcium- és

magnéziumvegyület

neve, tulajdonsága,

felhasználása.

50.. A természetes vizek

keménysége(+)

A víz keménysége (változó,

állandó, összes keménység).

A kalcium- és magnézium-

hidrogén-karbonát, vízkő,

vízlágyítás (desztillálással,

vegyszerekkel,

ioncseréléssel).



324.

51. A fémekről tanultak

gyakorlása

52. A III. főcsoport eleme

az alumínium

Az alumínium fizikai és

kémiai tulajdonságai,

amfoter jellege.



337., 341.

Az alumínium élettani

hatása. Korund, rubin,

zafír.


Helyi tanterv 2013


lehetőségek

Kiegészítő anyag

53.

54.

Az alumínium

előállítása

Az alumíniumgyártás

videófilm

Érc, kohászat.

Bauxit, timföld,

timföldgyártás, a timföld

elektrolízise,

alumíniumkohó.

Az alumínium múltja.

55. Az óncsoport Az ón és az ólom

tulajdonságai.



Az ólomvegyületek

hatása az élő

szervezetekre.

56. A vascsoport elemei.

A vas

A vas tulajdonságai. matematikai k.: Jól


A vas élettani

jelentősége.

57.

58.

A vas- és acélgyártás

Videófilm a

vasgyártásról

Vasércek, a vasgyártás

anyagai, a nagyolvasztó

működése, az acélgyártás

(az LD-konverteres eljárás

lényege).



59. A rézcsoport elemei.

A réz

A réz tulajdonságai, patina,

fontos rézötvözetek:

sárgaréz, bronz.



353., 359–360., 362.,

366.

A réz élettani jelen-

tősége.


Helyi tanterv 2013


lehetőségek

Kiegészítő anyag

60. Az ezüst és az arany Az ezüst és az arany

tulajdonságai, jelentősége.

együttműködési,


k.: Mf.: 85/3.

Az ezüst és az arany

kultúrtörténete.

A fényképezés kémiai

alapjai.

61. A cinkcsoport elemei A cink, (a kadmium) és a

higany tulajdonságai.



A krómcsoport elemei.

62. A fémekről és a

vegyületeikről

tanultak gyakorlása

63. A fémek és

vegyületeik

összefoglalása


Helyi tanterv 2013


lehetőségek

Kiegészítő anyag

64.

65.

Témazáró felmérő

írása

Háztartási kémia (6

óra)

Fertőtlenítő- és

fehérítőszerek

Hidrogén-peroxid.

Hipó. Klórmész.

Tulajdonságaik. A

hipó (vagy

klórmész) + sósav

reakciójából

mérgező Cl2-gáz

keletkezik. A

klórgáz

tulajdonságai. A

vízkőoldó és a

klórtartalmú

fehérítők, illetve

fertőtlenítőszerek

együttes

használatának

tilalma.

A háztatásban

előforduló fertőtlenítő-

és mosószerek,

valamint biztonságos

használatuk módjainak

elsajátítása. A

csomagolóanyagok

áttekintése, a

hulladékkezelés

szempontjából is,

környezettudatos

szemlélet kialakítása.


Helyi tanterv 2013


lehetőségek

Kiegészítő anyag

66. Mosószerek,

szappanok, a vizek

keménysége

Mosószerek és

szappanok, mint

kettős oldékonyságú

részecskék. A

szappanok,

mosószerek

mosóhatásának

változása a

vízkeménységtől

függően. A víz

keménységét okozó

vegyületek. A

vízlágyítás módjai,

csapadékképzés,

ioncsere.

Vízlágyítók és

adagolásuk különbsége

mosógép és

mosogatógép esetében.

Információk a

foszfátos és

foszfátmentes mosópor

környezetkémiai

vonatkozásairól.

Alumínium oldása

savban és lúgban.

Információk: mi miben

tárolható, mi mosható

mosogatógépben, mi

melegíthető

mikrohullámú

melegítőben.


Helyi tanterv 2013


lehetőségek

Kiegészítő anyag

67. Csomagolóanyagok

és hulladékok

kezelése

A

csomagolóanyagok

áttekintése. Az üveg

és a papír mint

újrahasznosítható

csomagolóanyag.

Alufólia, aludoboz.

Az előállítás

energiaigénye.

Műanyagok jelölése

a termékeken.

Élettartamuk.

Információk a

csomagolóanyagok

szükségességéről, a

környezettudatos

viselkedésről.

Műanyag égetése

elrettentésként.

Információk az iskola

környékén működő

hulladékkezelési

rendszerekről.


Helyi tanterv 2013


lehetőségek

Kiegészítő anyag

68. Sók

Konyhasó.

Tulajdonságai.

Felhasználása.

Szódabikarbóna.

Tulajdonságai.

Felhasználása. A

sütőpor összetétele:

szódabikarbóna és

sav keveréke, CO2-

gáz keletkezése.

Információk

táplálékaink

sótartalmáról és a

túlzott sófogyasztás

vérnyomásra gyakorolt

hatásáról. Sütőpor és

szódabikarbóna

reakciója vízzel és

ecettel. Információk a

szódabikarbónával

való gyomorsav-

megkötésről.


Helyi tanterv 2013


lehetőségek

Kiegészítő anyag

69. Permetezés,

műtrágyák

Réz-szulfát mint

növényvédő szer.

Szerves

növényvédő szerek.

Adagolás, lebomlás,

várakozási idő.

Óvintézkedések

permetezéskor. A

növények

tápanyagigénye.

Műtrágyák N-, P-,

K-tartalma,

vízoldékonysága,

ennek veszélyei.

M: Réz és tömény

salétromsav reakciója.

A rézgálic színe,

számítási feladatok

permetlé készítésére és

műtrágya adagolására.

Információk a valós

műtrágyaigényről.

Információk a

háztartásban használt

szárazelemekről és

akkumulátorokról. A

közvetlen

áramtermelés

lehetősége

tüzelőanyag-cellában:

H2 oxidációja.

IV. Év végi ismétlés (4 óra)

70-74 Év végi ismétlés

kerettantervi megfelelés · a hasznos (a hétköznapokban használható) anyagismeretet, a kémiai...

Documents