kialakítandó kompetenciák

A tantárgyi cél, az ismeret, kompetencia, valamint a képesség, készség, jártasság és attitűd értelmezése A TANEGYSÉGLEÍRÁSOK TÜKRÉBEN

Sárospatak, 2015.09.18. Kissné Gombos Katalin

Az előadás célja

Tanegység leírása A tantárgy neve: Kódja: Kreditszáma:

A tanóra típusa: és száma: /félév

A számonkérés módja:

A tantárgy tantervi helye:

Előtanulmányi feltételek:

Kötelező/kötelezően választható/szabadon választható tantárgy Az oktatás nyelve:

Tantárgyleírás

A tanegység oktatásának célja:

Elsajátítandó ismeretanyag:

Kialakítandó kompetenciák:

a)

b)

c)

A tanegység oktatásának célja „AKI NEM TUDJA AZT, HOGY HOVA KÍVÁN MENNI, NE CSODÁLKOZZON AZON, HA TELJESEN MÁSHOVÁ ÉRKEZIK MEG.”

Oktatás „A tanulás-tanítás egysége” (Nagy Sándor).

“A tanulás tudománya és a tanítás művészete” (Skinner) .

„Ismeretek szerzésére és alkalmazására irányuló közlés, magyarázat, rendszerezés, ismétlés, ellenőrzés és értékelés, vagyis rendszeres tanulásirányító tevékenység (Pedagógiai Lexikon).”

6

A PEDAGÓGIAI VALÓSÁG

TANÍTÁS

OKTATÁS NEVELÉS

KÉPESSÉGFEJLESZTÉS JELLEMFEJLESZTÉS

KOGNITÍV AFFEKTÍV PSZICHOMOTOROS

7

TANÍTÁS mint az oktatás komplex fogalma

•A tudás; az ismeretek elsajátítása és alkalmazása révén meghatározott jártasságok és készségek kifejlődésének biztosítása

•A személyiségnek irányított tanulás útján történő céltudatos formálása, képességek optimális fejlesztése

•A viselkedés formálása, a kommunikáció, az empátia, a tolerancia, a kooperáció elsajátítása

Oktatási célok

A hallgatók tudásában és személyiségfejlődésében bekövetkezett tervezett változások, amelyek a tanítási-tanulási folyamat eredményeképpen valósulnak meg a korszerű műveltségfelfogást reprezentáló művelődési anyag feldolgozása során.

A CÉL ÁLTALÁBAN Egyrészt tudatosodott társadalmi-emberi szükséglet, másrészt a tudatos cselekvés végpontjának, eredményének eszmei előképe a tudatban.

Cél csak annyiban létezik, amennyiben az emberi tudat eszmeileg előre tudja látni a jövőbeni állapotokat (folyamatokat), amennyiben az emberi tevékenység az óhajtott jövőbeli állapotokat (folyamatokat) tudatos szándékával meg is tudja valósítani.

Ha a célok nem operacionalizálhatók (ha nem bonthatók le a mindennapi gyakorlat szintjére, ha nem bonthatók olyan követelményekké, melyek a tanulássegítést is orientálják, az értékelést is megalapozzák), akkor megmaradnak a vágyálmok szintjén, s igy kellő hatást sem fejthetnek ki.

A tantárgy neve:

INKLUZÍV NEVELÉS GYAKORLATA

Kódja: Kreditszáma:

2

A tanóra típusa: gy és száma: 30 /félév

A számonkérés módja: gyj

Tantárgyleírás


Olyan módszertani tudás elsajátítása, amely a különleges bánásmódot igénylő tanulók

befogadásának segítéséhez szükséges. A módszertani tudás elmélyítése, gyakorlati

vonatkozásainak pontosabb megismerése a már elsajátított módszertani ismeretek

birtokában, a közoktatás gyakorló színterein

Példa

A tantárgy neve:

INKLUZÍV NEVELÉS GYAKORLATA

Tantárgyleírás

1. Attitűdformálás / Befogadó pedagógus / Kortárscsoport befogadó magatartása.

2. Az integráció, a prevenció, a pedagógiai korrekció megszervezése, irányítás,

ellenőrzése.

3. Inkluzív nevelés tantárgypedagógiája

4. A megismerés és fejlesztés gyakorlata

5. Szakértői vélemények értelmezése, alapelvek

6. Egyéni fejlesztési terv megismerése, készítése

7. Segítő beszélgetés, beszélgetésvezetés módszertana

8. Együttműködés lehetőségeinek megismerése

9. Szakmai gyakorlat – hospitálás


a) Kialakul a inklúzió témakörében a gyakorlati tudása.

b) Alkalmazni képes a tanult módszertani ismereteket.

c) Tevékeny hallgatói magatartás kialakítása. Befogadó attitűd kialaítása.

A tanulás célja A tudás megszerzése, birtoklása, szükség esetén alkalmazása.

A tudás igen komplex fogalom: ◦ taxonomikus dimenziók:

◦ ismeretek, ismeretalkalmazások, ◦ képességek, ◦ attitűdök,

◦ kompetencia és szakértelem dimenziók: ◦ személyiségfejlesztés területei szerint:

◦ kognitív, ◦ időbeli, ◦ pszichomotoros, ◦ affektív és önszabályozó tanulási teljesítmény.

CÉLTAXONÓMIÁK

KOGNITÍV KÖVETELMÉNYEK (Bloom és mtsi, 1956):

ISMERET: tények, elemi információk, fogalmak, törvények, konvenciók,

szabályok, alapelvek, elméletek, rendszerek ismerete…

MEGÉRTÉS: egyszerű és bonyolult összefüggések megértése;

értelmezés, átkódolás, transzformálás

ALKALMAZÁS: • ismeretek alkalmazása ismert szituációban, egyszerű

feladatmegoldás, reprodukálás

• alkalmazás új szituációban, összetett feladatmegoldás

14

PSZICHOMOTOROS KÖVETELMÉNYEK (Dave, Harrow, 1972)

UTÁNZÁS: mozgások másolása, koordinálatlan mozgások

MANIPULÁLÁS: felesleges mozdulatok kiszűrése, szenzoros korrekciók

• JÁRTASSÁG szint

ARTIKULÁCIÓ: különböző mozgások koordinálása, cselekvési mátrixok kialakulása

• KÉSZSÉG szint

AUTOMATIZÁLÁS: rutin és spontán mozgások végrehajtása, dinamikai stabilitás a komplexitásban

• INTERIORIZÁCIÓ

15

AFFEKTÍV KÖVETELMÉNYEK (Karthwohl-Bloom-Masia, 1964)

BEFOGADÁS: készség az érdeklődések, attitűdök, értékek befogadására

VÁLASZADÁS: reagálás az érdeklődések, attitűdök, értékek szerint

ÉRTÉKEK KIALAKÍTÁSA: értékbeli különbségek érzékelése

ÉRTÉKRENDSZER KIALAKÍTÁSA: minőségi jellemzők rendszerbefoglalása

ÉRTÉKRENDSZER INTERIORIZÁLÓDIK: belső jellemképző erővé válik

16

AZ ISMERETEK ALKALMAZÁSI MŰVELETEINEK CÉLKATEGÓRIÁI JÁRTASSÁG

KÉSZSÉG

KÉPESSÉG

Ismeret A világmindenségről a megismerés kognitív

folyamatának eredményeként az ember

pszichikumában képződő lenyomatok: képek, adatok,

tények, összefüggések, absztrakciók, normák és

paradigmák.

JÁRTASSÁG A jártasság, az ismeretek alkotó alkalmazására, az adott feladatra, tevékenységre való felkészültséget jelenti.

Az ismeretek alkalmazásának egyik művelete =

gyakorlottság, gyakorlati felkészültség. Új feladatok,

problémák megoldása ismereteink kombinatív

felhasználása útján.

Szerkezetileg elágazó algoritmusú feladatvégzés.

19

KÉSZSÉG "A készség a cselekvés és a tevékenység automatizált eleme, amely a tudat közvetlen ellenőrzése nélkül működik. A készség a tanulás (gyakorlás) eredményeként alakul ki, és a teljesítményképes tudás fontos része. A készségek tehermentesítik az idegrendszert a feladatvégzés során, és lehetővé teszik, hogy az egyén az adott probléma megoldására koncentráljon." (Száraz P., 2005)

A tanulás (gyakorlás) eredménye: teljesítményképes tudás. A cselekvés automatizált eleme, mely a tudat közvetlen ellenőrzése nélkül funkcionál.

Fajtái: írás-, olvasás-, beszéd-, manuális-, szenzomotorikus-, intellektuális és összetett készségek

Készségek például: a kommunikációs készség, vitakészség, gyors helyzetfelismerés, bizonytalanságtűrés, stb

• szenzorikus, motorikus, szenzomotorikus, értelmi, ideometrikus .

20

KÉPESSÉG "Valamely teljesítményre, tevékenységre való testi-lelki adottság, alkalmasság." Képességek például: az információkezelés, kritikai gondolkodás, konfliktuskezelés, együttműködés, kreativitás, érdekérvényesítés, stb.

A képesség, tehát a belső feltételét teremti meg a tevékenységnek.

"A képesség az egyén pszichikus tulajdonsága, amely valamilyen tevékenység gyakorlása révén fejlődik ki, és a tevékenység végzésében nyilvánul meg. A képességek kifejlesztésének alapjául az adottságok szolgálnak." (Száraz P., 2005)

A szerint a képesség: Képesség az egyéni adottságoknak tevékenység gyakorlása révén történő kifejlődése. Területei: motoros, kognitív, kommunikációs, érzelmi.

21

Kompetencia

A tanulási teljesítmények általánosan használt kifejezési módja a kompetencia. képességeken és tanult ismereteken, attitűdökön és viselkedésen alapuló jártasságok és készségek összessége.

A kompetencia olyan teljesítményképes tudásként értelmezhető, amely az elsajátított tudás és a meglévő adottságok, készségek valamely konkrét, életszerű környezetben való alkalmazásának képességét jelenti (Udvardi-Lakos, 2002; Udvardi-Lakos, 2005).

„… egy meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasság. Az alkalmasság döntések és végrehajtások által érvényesül. A döntések feltétele a motiváltság, a végrehajtásoké pedig a képesség. A kompetencia valamely funkciót szolgáló motívum- és képességrendszer” (Nagy, J., 2000, 13. old.).

Kompetenciák •kognitív kompetenciák

• gondolkodási (műveleti, rendszerezési, logikai, kombinatív képesség)

• a tudásszerző (ismeretszerző, problémamegoldó, alkotóképesség)

• a kommunikációs (vizuális, nyelvi, formális kommunikációs képesség)

• és a tanulási (valamennyi kognitív képesség átfogó rendszere) képesség

•szociális kompetenciák

•személyes kompetenciák

•valamely szakma műveléséhez szükséges speciális kompetenciák (Nagy, J., 2000).

A pedagóguskompetenciák a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet szerint

1. Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás

2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódo önreflexiók

3. A tanulás támogatása

4. A tanulo személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetu, sajátos nevelési igényu vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdo gyermek, tanulo többi gyermekkel, tanulóval együtt történo sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelo módszertani felkészültség

5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különbözo társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység

6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése

7. Kommunikácio és szakmai együttműködés, problémamegoldás

8. Elkotelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

A KOMPETENCIA ALAPVETŐ JELLEMZŐJE

Mozgósítja, felhasználja a cél eléréséhez szükséges elemeket (Nagy, 2000).

Lehetővé teszi a problémák felismerését, a lehetséges megoldások előrelátását, és megoldásukat (Falus, 2001).

Gyakorlati pedagógiai tudás

Attitűd "Az attitűd tartós beállítódás, értékélő viszonyulás valamilyen tárgy, személy vagy gondolat iránt. Közvetlenül nem lehet megfigyelni, csak következtetni lehet rá a személy szóbeli (verbális), viselkedéses vagy nem verbális, érzelmi reakcióiból." (Száraz P., 2005)

Attitűdök például: a nyitottság, tolerancia, önbizalom, felelősségvállalás, stb.

Rossz példák


a) legyen alkalmas a befogadott alkotások minőségi értékelésére;

b) legyen képes tudásának átadására pedagógusi tevékenység során;

c) rendelkezzen kritikai szemlélettel, a magyar irodalomhoz, illetve a választott szakirány területéhez kapcsolódó problémák kreatív kezelési képességével;

a) Ismeri a nyelvtudomány főbb területeit

b) Tudja a kutatómunka módszereit

c) Képes egy tudományos dolgozatot elkészíteni


a) A tanulók műveltségnek, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával

b) Kommunikatív kompetencia, a tanuló kommunikációs készségeinek fejlesztése

c) A tanuló személyiségének fejlesztése


A köznyelvi normának megfelelő, igényes beszédkészséggel rendelkezik

Ismeri a nyelvi norma, a nyelvszokás, a nyelvpolitika sajátosságait.

Tájékozott a nyelvhelyesség kérdéseiben.


a) Legyen képes az idegen nyelvi óra oktató-nevelő munkájának

tervezésére és szervezésére.

b) Tudjon angol nyelven óravázlatot készíteni s tanítási órát tartani az

általános iskola 1-6. osztályos diákjai számára.

c) Építse be tanítási gyakorlatába nyelvtanítás korszerű módszereit, eredményeit, s azokat kreatívan használja.

Jó példák


a) A hallgatók az ismereteket illetően bizonyították, hogy „elsajátították azokat az anyanyelvi és tantárgy-pedagógiai ismereteket, amelyek az olvasás, írás alapkészségeinek a kialakításához szükségesek” (KKK).

b) A hallgatók ismereteik alkalmazását illetően alkalmasak az iskolai oktatás 1-4. osztályában a magyar nyelv és irodalom műveltségi terület oktatási-nevelési feladatainak az ellátására; az ismeretek önálló kritikus feldolgozására, a nyomtatott és elektronikus források megértésére és értelmezésére; a nevelő-oktató munka tervezésére, szervezésére, a tanulási folyamatok irányítására a tanulási alapkészségek, képességek fejlesztésére; önművelésre. (KKK)

c) A hallgatók a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkeznek: önismerettel, fejlett kommunikációs képességekkel. (KKK)

Kialakítandó kompetenciák: A hallgató

a) ismeri a 8-9 éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő zenei anyagot, a magyar gyermekdalok feldolgozásához nélkülözhetetlen zenei fogalmakat, a furulya és gyermekhangszerek megszólaltatási módjait.

b) képes a 8-9 éves korosztály zenei neveléséhez elengedhetetlen zenei ismeretek önálló feldolgozására, a 3. osztály nehézségi szintjének megfelelő zenei jelrendszer megértésére és értelmezésére, a vonatkozó zenei anyag igényes hangszeres és énekes bemutatására.

c) rendelkezik a 8-9 éves korosztály zenei neveléséhez elengedhetetlen, gyakorlati jellegű szakismerettel a dalanyag és a zenei ismeretek tekintetében, a permanens művelődés igényével és képességével, a fenntartható fejlődés igényelte felelősségérzettel, sikerorientáltsággal, ugyanakkor saját tevékenysége kritikus értékelésének képességével.


a) rendelkezik a megismerési, megfigyelési képességekkel, az ehhez szükséges korszerű ismeretrendszerekkel, összefüggésekkel, tantárgy- pedagógiai eljárásokkal

b) alkalmas az ismeretszerzés élményszerű megvalósítására, a kellő motiváció végrehajtására a természettudományos érdeklődés irányába.

c) birtokában van a fenntartható fejlődés igényelte felelősség érzetnek

Kialakítandó kompetenciák: A hallgató

a) ismeri a helyes zongorajáték alaptechnikáit

b) képes a tanult zenei szemelvények igényes, élményszerű bemutatására, a zene aktív megjelenítésére az iskolai életben, akár ünnepségek kiemelt részeként is.

c) rendelkezik a permanens művelődés igényével és képességével, a fenntartható fejlődés igényelte felelősségérzettel, a zenei-esztétikai értékek iránti fogékonysággal és minőségtudattal, saját tevékenységük kritikus értékelésének képességével.

a) Alapozza meg a multi- és interkulturális nevelés tantárgyra vonatkozó területeit.

b) Fejlessze a másság korszerű értelmezésének képességét és a hátrányos helyzetből adódó feladatok megoldásának gyakorlatát. Erősödjön a multikulturális, interkulturális pedagógiai szemlélet.

c) Alakuljon ki az előítélet-mentes gondolkodás. Legyenek képesek a másság kezelésére.

Kompetenciák:

A tanulói személyiség fejlesztése.

A tanulók műveltségnek, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával.

Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése.

Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre.

Kompetenciák: (1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9) A tanulói személyiség fejlesztése

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése A pedagógiai folyamat tervezése

A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése

A tanulási folyamat szervezése és irányítása A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása

Szakmai együttműködés és kommunikáció Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre

Tudás: A tanulói szervezetek működése

A tanulás formáinak ismerete szaktárgyi vonatkozásban A közösségek működésének, konfliktusainak, diszfunkcióinak ismerete

Attitűdök/nézetek: Készség a sajáttól eltérő értékek elfogadására, nyitottság, mások véleményének elfogadására és tiszteletben tartására

Új módszerek, fejlesztési lehetőségek megismerése és kipróbálása iránti nyitottság. Elismeri a tanulási folyamat tudatosításának szükségességét, elkötelezetten híve a tanulás tanításának.

Igyekszik a tanulók személyiségének minél teljesebb megismerésére, törekszik a tanulók kritikai gondolkodásának és a tanulás önszabályozásának személyre szabott fejlesztésére.

Elfogadja, hogy a tervezés során a tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot kell elsősorban szem előtt tartania. Képességek:

A tanulásszervezési eljárások és tanítási módszerek széles skálájának alkalmazása Az új kommunikációs-információs technológiák osztálytermi alkalmazása

A különböző adottságokkal, képességekkel és előzetes tudással rendelkező tanulók számára megfelelő módszerek megválasztása

Tanítási órák tervezésének, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók megválasztása

Tantárgy neve: Algebra gy.

Kódja: NBT_MT102G2 Kreditszáma:

2

A tanóra típusa: szeminárium és száma: 30/félév

A számonkérés módja: gyakorlati jegy

A tantárgy tantervi helye: 5. félév

Előtanulmányi feltételek: -

Tantárgyleírás:

Az előadáson elhangzott elméleti anyag feldolgozása feladatmegoldás keretében.

Kötelező és ajánlott irodalom:

- Bódi Béla: Algebra I, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1999.

- Bódi Béla: Algebra II, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2000.

- Fuchs László: Algebra, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993.

- T.Y. Lam: Exercises in Classical Ring Theory, Springer Verlag, New York, 1995.

- Szendrei Ágnes: Diszkrét matematika, JATE, Bolyai Intézet, 1998.

Tantárgy felelőse:

Tantárgy oktatásába bevont oktató(k):

TANEGYSÉG LEÍRÁSA

Tanegység leírása A tantárgy neve: Kódja: Kreditszáma:

A tanóra típusa: és száma: /félév

A számonkérés módja:

A tantárgy tantervi helye:

Előtanulmányi feltételek:

Kötelező/kötelezően választható/szabadon választható tantárgy Az oktatás nyelve:

Tantárgyleírás


lényegében a tantárgy oktatásának/ célja; a tantárgy mire valóságának 2-3 mondatos

megfogalmazása a Képzési és Kimeneti Követelmények szellemében

Elsajátítandó ismeretanyag:

a szakterület által megkívánt témakörökben közölt ismeret típusú tudások felsorolása,

rövid kifejtése.


a KKK szerint a legfontosabb, a tantárgyban célzottan kezelt kompetenciák kerülnek csak

ide; kompetencia: alkalmazott képesség, a képességek használatának eredményeképpen

jön létre –Pl. képes elkészíteni; tudja; alkalmazza azt a valamit; így a tevékenységek a

kompetenciákban kerülnek a leírásba

a) amiket az ismeretek megszerzésével bizonyítanak

b) amikre az ismeretek használatával alkalmasak lesznek

c) amivel a szakmai attitűdök és magatartás révén rendelkeznek

kialakítandó kompetenciák

Documents