Kinek az érdeke a munkahelyi baleset-megelőzés?

Dr. Bényi MáriaOrszágos Közegészségügyi Központ

„Egészségbarát Munkahely”, 2005. november 16.

A munkahelyi balesetek száma

Az OMMF-hez a foglalkoztatottak köréből évente

23-27 000 bejelentés érkezik a munkahelyi balesetekről. Ezt EU viszonylatban erősen alábecsültnek tartjuk. (2-3 szoros lehet az arány ezen a körön belül is.).

Munkabaleset az a 3 napon túl gyógyuló, bejelentett baleset, amely a munkát végző személyt a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben érte, függetlenül a baleset helyétől és időpontjától. Halálos munkabaleset: az a munkabaleset, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – az orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben – életét vesztette.

Országos Lakossági Egészség Felmérés OLEF2003

Az OLEF2003 a balesetekkel kapcsolatban két kérdést tartalmazott:

1. Az elmúlt 12 hónapban hányszor volt olyan sérülése vagy mérgezése, amely orvosi ellátást igényelt?

2. Milyen tevékenység közben történt a legsúlyosabb sérülése vagy mérgezése az elmúlt 12 hónapban?

1. Közlekedés közben

2. Sportolás közben

3. Munkavégzés közben

4. Házi vagy ház körüli munka közben

5. Egyéb tevékenység közben….

Orvosi ellátást igénylő balesetek száma az elmúlt 12 hónapban a felnőtt lakosság körében

Tevékenység Férfi Nő Összesen

Háztartás 132 650 145 239 277 889

Munka 123 414 43 571 166 985

Közlekedés 65 456 86 486 151 942

Sport 63 319 29 723 93 042

Nem azonosított 15 918 32 747 48 665Összes 400 757 337 766 738 523

Mennyibe kerül ez nekünk?

Csak az egészségügyi ellátáson belül 8-12%-ra teszik a baleseti ellátás költségét. Ez 150 – 200 Milliárd forint évente Magyarországon.Egy balesetre átlag 200 000 Ft-jut – a 160 000 munkabaleset tehát évente: 32 Milliárd forint.A megtérítés összege cc. 3 milliárd Ft.

A munkabalesetek szereplői

Főszereplők:

A dolgozó

A munkavégzés környezete (beleértve a fizikai feltételeken kívül a munkaszervezésből adódó légkört is) – amelyért a munkáltató felel

Az egészségpénztár

Mellékszereplők:

a munkatársak, egészségügyi ellátás, munkavédelem, foglalkozás-egészségügyi orvos, ÁNTSZ, stb.

Az ideális dolgozó(1)

•Józan, felnőtt ember óvja a testi épségét

•Tart a baleset életre szóló hatásától(rokkantság)

•Tudja, hogy rövid – és hosszú távon is anyagi hátrányt jelent neki, és az egész családjának egy munkahelyi baleset

•Nem kockáztatja a munkahelyét

A dolgozó a mai magyar valóságban (2)

•Elvállalja feketén is munkát•Biztosítás nélkül is dolgozik•Munkavédelmi ismeretek nélkül dolgozik•Alkalmassági vizsgálat nélkül dolgozik•Nem biztonságos gépeken is dolgozik •Munkavédelmi eszköz nélkül is dolgozik

A dolgozó a mai magyar valóságban(3)

•Elvállal bármennyi órát egyhuzamban, csak hogy legyen munkája

•Nem őrzi meg a ”józanságát”•Esetenként szükségtelenül kockázat –

nem használ munkavédelmi eszközt, ha biztosítják számára, akkor sem.

•A fáradtság miatt többet hibázik – különösen a fizikailag megterhelő munkakörökben.

A munkáltató(1)

A munkáltatónak érdeke, hogy ne legyen baleset:

Közvetlen anyagi érdek:

A dolgozó ne essen ki a munkából – csökken a termelés.

Ne kelljen táppénzt fizetni, ne keljen baleseti járadékot fizetni.

A munkáltató (2)

Közvetett anyagi érdek

A balesettel magára vonja a hatóságok figyelmét.

Rontja a hírnevét.(MEDIA)

Nyugaton a balesetmentesség javítja a versenyképességét – ez is a minőségi kritérium.

Ezen kívül: gondoskodni kell a dolgozó pótlásáról, a munka-átszervezésekkel járhat, stb.

A „jó” munkáltató (3)

Biztosítja az előírásnak megfelelő baleset-mentes körülményeket:

A munkakörnyezet nem zsúfolt, jól megvilágított, nem zajos, nem poros, nincsenek a légtérben káros vegyi anyagok, a munkagépek biztonságosak, stb.

A dolgozókat a szakképzettségüknek megfelelő munkakörben dolgoztatja. Munkavédelmi oktatást biztosít.

A „jó” munkáltató (4)

Védőeszközökkel ellátja– azok viselését megköveteli.

Biztosítja az alkalmassági vizsgálatokat.

Nem tűri el a munkahelyi alkoholfogyasztást.

Egyéb, az egészségi állapotot javító programokat indít.(Stresszkezelés, egyéb önismereti tréningek, stb.)

OLEF2003: Alkohol - balesetek

Az alkoholfogyasztás mértéke legjobban a munkavégzés közben elszenvedett balesetek arányában mutatkozott meg. Míg absztinensek között a munkabalesetek az összes baleset 13,9%-át teszik ki, addig a nagyivóknál a 29%-át, tehát a dupláját.

OLEF 2003: Megterhelés - baleset

Szignifikánsan magasabb az összes baleset azok körében, akik úgy érzik, hogy teljes munkaidőben megerőltető munkát végeznek (13,6%). Hozzájuk képest azokat, akik nem érzik nehéz tehernek a munkát 8,2%-ban érte baleset, azokat, akik nem dolgoznak 8,8%-ban.

A fizikailag megterhelő munkát végzők között 40,8% az összes balesetből a munkabaleset. Ez az arány a fizikailag nem megterhelő munkát végzők körében 21,7%, míg a nem dolgozók körében 14,6%.

OLEF2003: Zaj - balesetek

A környezeti tényezők közül a balesetekre befolyásolóan hathat a zaj. Azokon a munkahelyeken, ahol zajosnak érzik a környezetet 13% a balesetet elszenvedők aránya, míg ahol a zaj nem zavaró, 7,4%.

OLEF2003:Hőmérsékleti diszkomfort - balesetek

Azokon a munkahelyeken dolgozóknál, ahol a hőmérsékleti tényező nem optimális az összes balesetek aránya 12,8%, amely szignifikánsan magasabb azoknál, akiknél a hőmérséklet, saját bevallásuk szerint, nem jelent gondot (8%).

A munkabalesetek aránya a nem optimális hőmérsékleti környezetben 33,7%, 10%-kal magasabb azoknál, ahol ez a tényező nem befolyásolja a munkavégzést, az eltérés jelentős, de nem szignifikáns.

Az egészségpénztár(1)

Érdeke, hogy minél kisebb legyen az anyagi kiadása. Jelenlegi körülmények között ezt a megtérítésekkel tudja elérni.( TB egészségügyi hozzájárulás a munkáltató részéről: 11%)

Az igényérvényesítés akkor alkalmazható a munkáltatóval szemben, ha nem állapítható meg egyértelműen a dolgozó felelőssége.

Becslések szerint ennek aránya: 50-50% (Jelenleg 17%)

Az egészségpénztár(2)

Várható a jelen rendszeren belül is a szigorítás – egészségügyi ellátókon keresztül: megtérítés csak megfelelő külső ok megjelölése esetén fog bekövetkezni a fekvő és a járóbeteg szakellátásban is. (BNO10)

További eredményeket hozhat a baleset-megelőzésben a kassza szétválasztása, a munkáltató prevenciós szemléletét javíthatja, ha az a befizetések oldalán anyagi előnyökkel jár.

Egy külföldi példa

Ausztriában 30%-kal csökkent 1993-tól 2001-ig munkabalesetek száma (évi 170 000-ről 115 000.)

Az egyik nagy biztosító évente 50 millió eurót költ baleset-megelőzésre. Kiszámították, hogy minden euróval 7-et spórolnak meg.

Baleset-megelőzési stratégia(1)

2008-ig minden EU-s országnak le kell tenni egészségügyi tárcán belül is a maga baleset-megelőzési koncepcióját. Prioritások –”top 5”.

Ennek, mint az OLEF felmérés is rámutatott, hazánkban részét kell hogy képezze a munkahelyi baleset-megelőzés is, hiszen a felnőtt lakosságon belül férfiak körében 2,83% a munkahelyi balesetet évente elszenvedők aránya.

Baleset-megelőzési stratégia (2)

Ebben a munkában az egyes hatóságoknak oroszlánrészt kell vállalni: OMMF, FVF,ÁNTSZ.

De fontos, hogy a civil szervezetek támogatása is – így nagyban számítunk az „Egészséges Munkahelyekért Egyesület” munkájára is.

Bővebb információ a Baleset-megelőzési Munkacsoport munkájáról

http://www.balesetmegeloz.atw.hu

És

www.modszertan2001.hu

Mottónk

„Minden baleset éppen eggyel több annál, mint szükséges…”